Politika, Politológia | Nemzeti radikalizmus » Kurucz-Sal-Szilágyi - Magyar Gárda, Túl a politikai játszótér határán

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szociológia Intézet Társadalmi mozgalmak szeminárium Daróczi Gergely Magyar Gárda – Túl a politikai játszótér határán? /Szemináriumi dolgozat/ Piliscsaba, 2009. május 13 Készítette: Kurucz Orsolya Sal Bálint Szilágyi János 1. Bevezetés Eme rövid tanulmány létrejötte egy szemináriumi foglalkozás kereteiben vette kezdetét. Így érdemes felemlegetni, hogy miről is szólt ez a tantárgy, mely Társadalmi mozgalmak néven futott. Ebben nagy segítségünkre lehet az egyetem honlapján található öndefiníció: „A szeminárium a társadalmi mozgalmak különböző típusainak megismerését, azok mögöttes okainak, céljainak megértését tűzi ki célként a hallgatók számára, amely megszerzett tudásanyagot tovább gyarapíthatnak a saját kutatás során szerzett tapasztalataikkal. Ennek alapján a tantárgy egyúttal egyes kvalitatív vizsgálatok bemutatására is

kísérletet tesz.” 1 Ez a pár mondat nagyjából meg is határozza ennek a műnek az irányvonalát, felépítését. A fent említett utat járta be a Magyar Gárda mozgalom vizsgálatakor a mi szerzőközösségünk is. 2. Társadalmi mozgalmak Néhány szót érdemes „vesztegetni” arra, hogy mit is jelent a címben szereplő kifejezés. Társadalmi mozgalmak alatt a civil (magán) szféra olyan non-profit csoportosulásait értjük, melyek társadalmi osztályoktól függetlenül jöttek létre és formális szervezettel rendelkeznek. Rengeteg részletesebb definíció létezik, amelyek – éppen speciálisabb természetükből adódóan – egymást átfedik, valamint sokszor egymásnak ellent is mondanak. Az azonban elmondható még általános igazságként, hogy a tagokat az egységes látásmód (általában valamivel való elégedetlenség, illetve valamin való változtatás szándéka) hozza össze. A modern társadalmi mozgalmak a 19. század végi Egyesült

Államokban alakultak ki, ahol egyszerre voltak adottak a szükséges gazdasági, társadalmi és politikai feltételek. A klasszikus mozgalmak közé sorolhatóak: az amerikai fekete polgárjogi mozgalom, a munkásmozgalom és a nőmozgalom (utóbbi kettő nemcsak Amerikában, hanem Európában is megjelent). 2 A mozgalmak jellemzői, hogy a csoporthoz tartozás érzését adják, ami viszont együtt jár azzal, hogy valamilyen fegyelemnek kell léteznie a csoportban, azaz minden mozgalomnak vannak normái. Ezek – többek között – útmutatással szolgálnak a tagoknak, hogy miként kell 1 http://daroczi.gergelybtkppkehu/targyak/Tarsadalmi mozgalmak/tematikapdf Gagyi Ágnes: Társadalmi mozgalmak – szócikk. Kommunikációtudományi Nyitott Enciklopédia http://ktnye.aktihu/indexphp/Társadalmi mozgalmak 2 2 gondolkodniuk meghatározott kérdésekről (mintegy bemutatva a „helyes állásfoglalást”). Mindemellett ezen mozgalmak hosszantartóak, legalább hónapokban,

de legtöbb esetben években mérhető tevékenységük ideje. 3 Bár nincsen kialakult tipológiája, néhány jelentős szempont alapján besorolható a mozgalmak többsége. Ilyen szempont a csoport célja, eszerint vannak transzformatív, reform-, megváltási és alternatív mozgalmak (az adott csoport célja egyre szűkebb területét érinti az emberi életnek). Egy másik szempont a térbeli kiterjedés, mely segítségével a mozgalmak beoszthatók a lokális, nemzetállami, regionális-kontinentális vagy transzkontinentálisglobális kategóriák valamelyikébe. 3. Sajtófigyelés – A Magyar Gárda két arca(?) Elsőként általános (és néhány esetben részletes) információkat gyűjtöttünk a tanulmány vizsgálati tárgyáról, a Magyar Gárdáról a különböző médiumok segítségével. Eredeti célként az elmúlt 1-2 év sajtóban is megjelenő aktivitásának feltérképezése volt kitűzve. Ez a Gárda esetében felöleli a teljes élettartamot, mivel 2007

nyarán került megalapításra, és ezzel rögtön magára is vonta a köz figyelmét. Ez a tény (a Gárda fiatal „életkora”) kedvező helyzetet teremtett számunkra, hiszen így lehetőségünk nyílt már kutatás eme stádiumában a mozgalom teljes történetének megismerésre. Tovább javította az esélyeinket, hogy 21 századi (modern, posztmodern?) társadalmi mozgalomként, és mert talán az anyagi, illetve médiabeli támogatottsága sem volt eget rengető, az internetet igyekeztek minél jobban használni, így nagyon sok forrást biztosítva az érdeklődőknek. Azonban nemcsak saját oldalaikon, hanem az internetes hírportálok anyagai között is gyakran bukkanhatunk róluk szóló cikkekre, tudósításokra. Ugyanakkor a fejezet címe is utalás kíván lenni arra a kettőségre, amivel lépten-nyomon találkozhattunk: a Magyar Gárda megítélése szélsőségesen ellentmondó a sajtóban. A médiumok egy része valamiféle ördögi rosszként, azonnal

megszüntetendő, betiltandó jelenségként értékeli, míg más orgánumok jó kezdeményezésként, a magyar társadalmat segítő, óvó társaságként üdvözlik őket. Ami azonos mindkét oldalban, hogy ideológiai alapon történik az ítélkezés, és (kisszámú kivételtől eltekintve) az aktuális, tényleges cselekménynek, ami kapcsán éppen foglalkoznak velük szinte semmilyen kihatása nincs: sem pozitív, sem negatív irányban. 3 Natasa Savic – Jelena Gazivoda – Aleksandra Klisic: Társadalmi mozgalmak – szócikk. Szótár plurális társadalmaknak. http://tarstudszotaradatbanktransindexro/?szo=84 3 Tehát a tanulmány e szakaszában lesz szó a Magyar Gárda történetéről, felépítéséről és néhány nagyobb visszhangot nyert (vagy egyébként fontos) cselekményéről. 3.1 A Magyar Gárda megalapítása Vona Gábor a Jobbik Magyarországért Mozgalom (, mely egy 2003 októbere óta működő politikai párt) elnöke 2007 júniusában

jegyeztette be a bíróságon a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet. Az új egyesületnek szintén Vona lett az elnöke és számos jobbikos vezető mellett (Szegedi Csanád a Jobbik alelnöke, Staudt Gábor, stb.) olyan emberek voltak alapítói, mint Bencsik András (a Magyar Demokrata főszerkesztője), Usztics Mátyás színművész, Murányi Levente (’56-os forradalmár), Pörzse Sándor újságíró. 4 Az egyesület még a nyár folyamán országos toborzásba kezdett, és 2007. augusztus 25én a Budai Várban a Sándor-palota (a mindenkori köztársasági elnök rezidenciája) előtti téren megtartották a Magyar Gárda Mozgalom első avatási ünnepségét, melynek kertében Für Lajos volt honvédelmi miniszter részvételével 56 embert avattak fel (ezzel ők váltak a gárdisták első csoportjává). Már a létrejötte napján ellentüntetések zajlottak: antifasiszták tiltakoztak a budapesti Dózsa György téren (Tamás Gáspár Miklós

részvételével) 5, valamint Antifasiszta Pikniket tartottak az Olimpiai Parkban 6. Ezeken összesen nagyjából 200 ember jelent meg 3.2 A mozgalom növekedése – további avatások 7 Az azóta eltelt bő másfél évben még négy plusz egy avatásra (utóbbit a Gárda kettéválása után a kivált szárny tartotta – erről a későbbiekben lesz még részletesebben szó) került sor. A második avatás időpontja 2007. október 21-e volt Ekkor Budapesten a Hősök terén 517 új gárdista tette le az esküt, többek között Horváth György, aki 2006 októberében zajlott tüntetések alatt Budapesten beindított (és vezetett) egy T-34-es tankot. 2008. március 29-én újfent a Hősök terén gyülekeztek a gárdisták, és ezúttal már 600 új tagot avattak, megduplázva az addigi teljes taglétszámot. 4 „Semmi sem véletlen” – Fidesz-Jobbik közös projekt a Magyar Gárda? Hírszerző összeállítás. 2007 08 15 http://www.hirszerzohu/cikksemmi sem veletlen -

fidesz-jobbik kozos projekt a magyar garda42348html 5 "A kapitalizmus úgy termeli ki magából a fasizmust, mint máj az epét". Hírszerző 2007 08 25 http://www.hirszerzohu/cikka kapitalizmus ugy termeli ki magabol a fasizmust mint maj az epet 43221 html 6 Homoszexuális jogvédők az Antifasiszta Pikniken. Magyar Nemzet Online 2008 0825 http://www.mnohu/portal/426823 7 Magyar Gárda – szócikk. Wikipédia – A szabad enciklopédia http://huwikipediaorg/wiki/Magyar Gárda 4 Negyedik alkalommal szintén – a már hagyományosnak tekinthető helyszínen – a Hősök terén zajlott az ünnepség 2008. október 25-én, amin beszédet mondott Für Lajos, ifj Hegedűs Lóránt, Wittner Mária és Vona Gábor. Ők visszatérő vendégeknek számítanak, bár – Vonát kivéve – állandó pozícióval nem rendelkeznek a mozgalomban. 400 újonc tette le az esküt ekkor. (Egy nappal később, 2008 október 26-án, Székesfehérváron tartotta a kivált szárny a maga

rendezvényét.) Az eddigi utolsó csoport, 650 fő 2009. március 15-én tette le esküjét (ismét a Hősök terén). 3.3 A mozgalom célja, felépítése A mozgalmat létrehozó Egyesület szándéka, hogy a Magyar Gárda a későbbiekben megalakítandó Nemzetőrség gerincét adja (a Nemzetőrség szerepéről a Jobbik által megfogalmazott Bethlen Gábor Program szól 8). „A Magyar Gárda célja, hogy összegyűjtse és értelmes célok mentén megszervezze - a jelenleg szétszóródott - haza védelmére kész közösségeket, csoportokat” 9 – írják saját honlapjukon. A Gárda jelszava: Hit – Erő – Akarat, aminek jelentése Vona Gábor szerint: „Hit a magyarságban, erő a magyarságból és akarat a magyarságért.” 10 Feladataik közé sorolják a kulturális, hagyományőrző, szociális, illetve katasztrófaelhárító missziók támogatását, valamint szervezését. Részt kívánnak venni a rend- és polgárvédelmi feladatokban és rendkívüli

helyzetben a nemzeti önvédelem erősítésének eszközévé válnának. Mindezeket a (jövőbeni) feladatokat az alapító nyilatkozatuk tartalmazza. 11 A mozgalom tagságának zömét a gárdisták (18. életévüket betöltött, kiképzett és felavatott emberek) adják, de mellettük létezik még két nagyobb csoport. Az egyik a kadétok társasága, ők olyan aktivisták, akik még nem múltak el 18 évesek, a másik pedig a pártoló tagoké, akik idősebbek vagy valamilyen okból nem tudnak gárdisták lenni. 12 A mozgalom szervezete országos kiterjedésű, hierarchizált és központosított. A tagság megyénként szerveződik: a tagság létszámától függően a megyei alakulatok lehetnek szakaszok, századok vagy zászlóaljak (nevüket a benne résztvevők választják a magyar 8 Bethlen Gábor Program. Jobbik Magyarországért Mozgalom http://wwwjobbikhu/bethlen gabor program Rövid tájékoztató a Magyar Gárdáról. Magyar Gárda hivatalos honlapja

http://magyargardahu/tajekoztato 10 Erő a magyarságból – interjú Vona Gáborral a Magyar Gárdáról. Barikádhu 2007 08 02 http://barikad.hu/node/6695 11 A Magyar Gárda Alapító nyilatkozata. ld 1 számú melléklet 12 Gyakori kérdések és válaszok. Magyar Gárda hivatalos honlapja http://magyargardahu/gyik 9 5 történelem meghatározó személyiségei vagy az ősmagyar mondavilág állatai közül). Minden megyei egységnek van saját kapitánya (megyei kapitányok), akik együtt alkotják az országos kapitányi értekezletet, amelynek vezetője az országos főkapitány (, aki így egyben az egész mozgalom vezetője). 3.4 A Magyar Gárda kettészakadása 2008 szeptemberében megromlott a viszony a Mozgalom főkapitánya, Dósa István és az Egyesület vezetősége (, akik egyben a Jobbik vezetői is) között. Kölcsönös vádaskodások után a 2008. szeptember 14-én, Budapesten tartott országos kapitányi értekezleten Dósa lemondott, mert nem látta

biztosítottnak a Mozgalom függetlenségét a Jobbiktól, és így a pártpolitikától. Dósa úgy érezte, hogy a Jobbik totális uralma alá akarja vonni a Mozgalmat, hogy az segíteni tudja politikai ambícióit, valamint személyes (és személyeskedő) támadások érték, amelyek minden alapot nélkülöztek. S bár együttműködést ajánlott: mint egyenlő felek, közös célokért küzdjenek együtt, Vona ezt elutasította. 13 Ezzel szemben Vona azt hangsúlyozta, hogy Dósa önként mondott le, nem is lett volna mód a lemondatására, hiszen a Mozgalom teljesen független az Egyesülettől (és a Jobbiktól is). Vona szerint Dósa el akarta szakítani a Mozgalmat, az azt megalapító és azóta is mindenben támogató Egyesülettől. Végül azonban az értekezleten győzött a „józan többség” és igennel szavaztak arra a kérdésre, „hogy a Mozgalom számára az Egyesület maradjon-e meg egyfajta szellemi-ideológiai iránytűnek”. 14 Mindezek után szakadás

következett be a Mozgalomban: 2008. szeptember 28-án két gyűlésre is sor került, ahol más-más főkapitányt választottak. Tehát a Magyar Gárda Mozgalom kettévált egy „Jobbikos” szárnyra, melynek Kiss Róbert lett a főkapitánya, valamint a Dósa mögött kiálló 10 megye (a dunántúliak (kivéve Pest megyét), Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg) részvételével egy „Őrző” szárnyra, mely 2008. október 26-án saját avatást tartott Székesfehérváron. Előbbi csoport továbbra is jó kapcsolatot ápol a Jobbikkal, például együtt tartották a három napos majálisi ünnepségüket 2009 tavaszán (valamint aktívan segítenek a Jobbiknak európai parlamenti választási kampányában), míg utóbbi a Budaházy György és Toroczkai László nevével fémjelzett szélsőségesekkel fűzte szorosabbra 13 Interjú Dósa Istvánnal. Szent Korona Rádió http://szentkoronaradiocom/belfold/2008 09 22 dosa-istvankitalal 14 Nem fogom tétlenül nézni,

hogy lezüllesztik a Gárdát! – exkluzív interjú Vona Gáborral. Barikádhu 2008 09 23. http://barikadhu/node/18222 6 kapcsolatait, például együtt szervezték az Igazság menete néven lezajlott felvonulást a budai várban. 3.5 A Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület feloszlatása – visszhang a magyar médiában A Fővárosi Főügyészség 2007 decemberében a Fővárosi Bírósághoz fordult, és kérte a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület feloszlatását. Morvai Attila, a szervezet szóvivője elmondta: „az ügyészség azért döntött a feloszlatást kezdeményező kereset mellett, mert álláspontjuk szerint a Magyar Gárda az egyesületi törvénybe ütközően gyakorolta tevékenységét.” 15 Az eredetileg kijelölt bírónő (két tárgyalási nap után) 2008 nyarán elfogultságot jelentett be, és visszaadta az ügyet, így Pataki Árpádra szignózta a bíróság elnöke az esetet, aki sajtóés személyiségi

jogi perekben eljáró tanácselnöke a Fővárosi Bíróságnak. Az új bíró 2008. december 16-án és 17-én tartott dupla tárgyaláson az eljárás megkezdésétől eljutott másnap estig az elsőfokú (nem jogerős) ítélet meghozataláig: kimondta a Magyar Gárda Egyesület feloszlatását. Szóbeli indoklásában a bíró kiemelte: „a Magyar Gárda azzal, hogy létrehozott egy mozgalmat, olyan tevékenységnek adott keretet, amely Tatárszentgyörgyön jogszabályba ütköző rendezvénybe torkollott. Az ott elhangzott beszédek többek között a "cigánybűnözést" állították a középpontba és ezzel sértették a cigány kisebbség méltóságát.” 16 A különböző magyar sajtóorgánumok eltérően értékelték ezt a száraz (és kevéssé magyarázható!) tényt, igyekezett mindenki a saját szája íze szerint tálalni az eljárás eredményét, leginkább azzal, hogy az ítélet általuk kedvezőnek tartott részét hangsúlyozták. Lássuk, kinek

mi volt fontos, lényeges Pataki bíró verdiktjéből! • Barikad.hu: A bíróság HIVATALOS ítélete a Magyar Gárda feloszlatásáról „A Magyar Gárda Egyesület egyenruhájával kapcsolatban a bíróság kifejtette, hogy ez a ruházat alkalmas arra, hogy más személyek indokolt történelmi érzelmeit megsértse és ezáltal megfélemlítsen. Az ítélet hatálya közvetlenül a Magyar Gárda Mozgalomra nem terjed ki, a Mozgalomról a bíróság formális döntést nem hozhatott.” 17 15 A Magyar Gárda feloszlatását kéri az ügyészség. MTI 2007 12 17 http://wwwmtihu/cikk/244996/ Feloszlatta a Magyar Gárdát a Fővárosi Bíróság. MTI 2008 12 16 http://wwwmtihu/cikk/335842/ 17 A bíróság HIVATALOS ítélete a Magyar Gárda feloszlatásáról. Barikádhu 2008 12 17 http://barikad.hu/node/21552 16 7 • Magyar Nemzet: Első fokon feloszlatták a gárdát „Első fokon tegnap a Fővárosi Bíróság feloszlatta a Magyar Gárda Kulturális Egyesületet,

vagyonát pedig állami tulajdonba helyezte, de ez a döntés nem érinti az egyesület által életre hívott, több ezer főt számláló Magyar Gárda Mozgalmat (a gárdistákat)” – írta Pilhál Tamás. 18 • Magyar Hírlap: Marad a Magyar Gárda – A feloszlatásról szóló határozat csak az egyesületre vonatkozik. „Tovább működhet a Magyar Gárda néven ismert, több száz egyenruhásból álló mozgalom, miután kedd este a Fővárosi Bíróság elsőfokú határozatában csak az azonos nevű hagyományőrző és kulturális egyesület feloszlatásáról határozott” – adott hangot csalódottságának Swendt Pál. 19 • Népszabadság: Feloszlatta a bíróság a Magyar Gárda Egyesületet „Az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság kedden, az ötödik tárgyalási napon, több mint tizenkét órányi tárgyalás után feloszlatta a Magyar Gárda Egyesületet. A szervezet fellebbez az ítélet ellen. A döntésnek nincs jogi hatása az egyesület által

létrehívott Magyar Gárda egyenruhás alakzataira” – írta Kálmán Attila. 20 • Index.hu: Feloszlatták a Magyar Gárda Egyesületet „Fel kell oszlatni a Magyar Gárda Egyesületet, mivel az az egyesületi törvénybe ütközően gyakorolja tevékenységét, félelmet kelt a cigányságban, illetve a romákon kívül más kisebbségek, például a zsidók emberi méltóságát is sérti. Egyéves procedúra után most a Fővárosi Bíróság is erre jutott, és beszüntette a társaságot első fokon. A Gárda fellebbez” – jelent meg az index.hu-n 21 • Népszava: Feloszlatta a Magyar Gárdát a Fővárosi Bíróság „Feloszlatta a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesületet a Fővárosi Bíróság tegnap késő este hozott ítéletében. A Pataki Árpád bíró által gyakorlatilag újrakezdett eljárásban így két nap leforgása alatt döntöttek abban az ügyben, amit a korábbi – elfogultság miatt lecserélt – bíró hónapokon keresztül

húzott. A bíróság így a szervezet megszüntetetését kérő Főváros Főügyészségnek adott igazat, amely szerint a gárda nem bejegyzett tevékenységi körének megfelelően működik, és sérti a romák méltósághoz való jogát. Pataki 18 Pilhál Tamás: Első fokon feloszlatták a gárdát. Magyar Nemzet 2008 12 17 http://www.mnohu/portal/604210 19 Swendt Pál: Marad a Magyar Gárda. Magyar Hírlap 2008 12 17 http://www.magyarhirlaphu/cikkphp?cikk=156935 20 Kálmán Attila: Feloszlatta a bíróság a Magyar Gárda Egyesületet. Népszabadság 2008 12 16 http://nol.hu/belfold/videoznak a garda-peren 21 Feloszlatták a Magyar Gárda Egyesületet. Indexhu 2008 12 16 http://indexhu/belfold/magyargard70/ 8 bíró indoklásában hangsúlyozta azonban: az ítélet a Magyar Gárda mozgalomra – azaz a „fekete seregre” – nem terjed ki, mivel a per tárgya csupán az egyesület volt” – értékeli az eseményeket majdnem teljes győzelemként Horváth B.

Barnabás 22 4. Szélsőjobb a politológiában – szakirodalmi háttér A szakirodalom feldolgozásakor több szempontot is figyelembe vettünk. Fontos volt a történelmi vonal bemutatása mind magyar, mind – kisebb részt – nemzetközi szinten, hiszen nem a semmiből jöttek létre ezek a társadalmi mozgalmak, ráadásul saját maguk is nagy hangsúlyt fektetnek a történelmi gyökerekre. Másrészt a politikai ideológiák terepén is „szétnéztünk”: milyen eszmék vezetikvezethetik ezeket az embereket cselekedeteikben, és milyen kapcsolatban állnak a politikai paletta többi szereplőjével. Természetesen megvizsgáltuk a jelenlegi magyarországi helyzetet, és mivel az nagyban hasonlít a környező, kelet-közép-európai (volt szocialista blokk) országok helyzetére, ezért azokkal össze is vetettük. Végül pedig egy rövid kitekintés erejéig szemügyre vettük, hogyan is néz ki mindez napjainkban Nyugat-Európában, ahol a demokráciáknak több

évtized állt a rendelkezésére, hogy megerősödjenek és kezelni tudják a kérdést. 4.1 A szélsőjobb szerepe Magyarország 20 századi történelmében Szinai Miklós írt egy rövid tanulmányt, amely kiemeli a huszadik század hazai eseményeiből azokat, amelyek szoros kapcsolatban álltak a magyar szélsőjobb cselekményeivel. A három „vádpont”: • a fehérterror; • a magyar tisztikar (vezérkar) szerepe 1944. márc 19-én (német megszállás) és 1944. okt 15-én (kiugrási kísérlet bukása, illetve Szálasi hatalomra jutása); • a magyar zsidóság holocaustja. 23 Bár Szinai megemlíti, hogy már a 19. században mutatkoztak jelei az antiszemitizmusnak Magyarországon (amire példaként hozza fel az 1882-es tiszaeszlári eseményeket), de elismeri, hogy miután aktualitását vesztette az ügy, a létrehozott 22 Horváth B. Barnabás: Feloszlatta a Magyar Gárdát a Fővárosi Bíróság Népszava 2008 12 17 Szinai Miklós: A magyar

szélsőjobboldal történelmi helyéhez. In: Jobboldali radikalizmusok tegnap és ma Szerk.: Feitl István Napvilág Kiadó Budapest, 19982 115 p 23 9 Antiszemita Párt is kikopott az országgyűlésből. Ezért az első jelentősebb szélsőjobbos előretörésre egészen az első világháború végéig kellett várni. A fehérterrorként emlegetett eseménysorozat 1919 augusztusával vette kezdetét és eltartott egészen 1920-as év végéig (igazi intenzitásról azonban csak az első pár hónapban beszélhetünk). Soha semmilyen vezető politikus (vagy politikai csoportosulás) nem állt ki a tiszti különítmények mögött. A legtöbb, ami elmondható, hogy az akkori vezetés hallgatólagosan elfogadta ténykedésüket. Azonban amint stabilizálódott az ország helyzete, az újonnan megalakult országgyűlés és kormány szigorú törvényt hozott a további kilengések elkerülése végett (1921. évi III tvc) 24 Az 1920-as évek eleje a pártpolitikában sem

kedvezett a jobboldali szélsőségeknek, mivel több választási kudarc is érte őket: • messze elmaradtak a Kisgazdáktól az országos választásokon 1920 januárjában; • vereség a szociáldemokratáktól (és liberális pártoktól) az 1922-es nemzetgyűlési választásokon (Budapesten szereztek abszolút többséget); • ismételt fiaskó Budapesten a szociáldemokratáktól az 1925-ös községtanácsi választások alkalmával. További események sújtották a mozgalmat ugyanebben az időszakban. A fent már említett törvénnyel (1921. évi III tvc) végleg leszerelték a tiszti különítményeket, ami az egyik legfőbb bázisa volt a korban ennek az irányzatnak. Ráadásul Bethlen 1923-ban kiszorítja a kormányából (és a kormánypártból) a szélsőjobb képviselőit, akik megalakítják a Fajvédő Pártot. Végül 1925-ben néhány vezetőjük belekeveredett a frankhamisítási botrányba Mindezek egyenes következményeként az 1926-os országgyűlési

választásokon nem sikerül bekerülni a parlamentbe, és rá egy évre fel is oszlik a párt. 25 A szélsőjobboldal következő felfutását 1938-ra teszi Szinai, és ennek okát kutatva arra jut, hogy eme aktivizálódásánál a külső tényező volt a domináns: az Anschluß megvalósulása, és az így létrejött közvetlen magyar-német határ. Azonban már 1940-től csökken a mozgalom támogatottsága, „és ahogyan Lackó Miklós évekkel ezelőtt bebizonyította, ez a tömeghatás 1943-ra teljesen jelentéktelenre zsugorodott” – írja Szinai, majd hozzáteszi, hogy éppen azért következett be német megszállás 1944-ben, mert a náciknak nem volt tömegbázisa Magyarországon. 26 24 Gergely Jenő – Pritz Pál: A trianoni Magyarország 1918-1945. Vince Kiadó Budapest, 1998 38 p és 50 p Szinai Miklós: A magyar szélsőjobboldal történelmi helyéhez. In: Jobboldali radikalizmusok tegnap és ma Szerk.: Feitl István Napvilág Kiadó Budapest, 19982 117-118 pp

26 Szinai Miklós: A magyar szélsőjobboldal történelmi helyéhez. In: Jobboldali radikalizmusok tegnap és ma Szerk.: Feitl István Napvilág Kiadó Budapest, 19982 120-121 pp 25 10 Ezzel ellentmondásba keveredik saját magával, hiszen az elején kiemelte a magyar szélsőjobb szerepét az 1944-es német megszállásban (márpedig egy támogatással nem rendelkező csoport nehezen lehet jelentős tényező egy ország megszállásában). Ami Szinai további vádpontjait illeti: felmerül a kérdés, hogy azok elkövetésének időpontjában milyen körülmények uralkodtak Magyarországon és a világban? 1944 közepétől a folyamatos visszavonulások, majd a szövetségesek partra szállása Normandiában nem sok kétséget hagyott a józanul gondolkodó emberekben a háború kimenetelével kapcsolatban. A németek – még ha nem is túlzottan nehezen, de – fegyverrel foglalták el Magyarországot, majd 1944 őszén egy bábkormányt neveztek ki. Nem a magyar nemzet

döntött egyik esetben sem. Összefoglalva a korszak szélsőjobboldali történetét úgy vélem, hogy komoly (vagy akármilyen) társadalmi bázissal rendelkező szélsőjobbos mozgalom nem volt Magyarországon. A tiszti különítmények előtt nem szélsőjobbos ideológia lebegett 1919-ben, hanem az azt megelőző egy évben elkövetett köztörvényes bűncselekmények (a vörösterror) megtorlása, az igazságtétel. A magyar katonai tisztikar sem a szélsőjobb gazdasági, népoktatási vagy társadalmi vívmányait csodálta, hanem a német fegyverek erejét és katonaságuk hatékonyságát. Tehát a szélsőjobb ideológia nem vert gyökeret Magyarországon a két világháború között. 4.2 A szélsőjobb és szélsőbal ellentéte: mekkora a távolság? Szilágyi Ákos érdekes összevetésre szánta el magát: a politikai radikalizmust vizsgálva hasonlította egymáshoz az ideológiai skála két szélén elhelyezkedő irányzatot. Kiindulópontja,

hogy a politikában (politikai mozgalmakban) megtestesülő érzület és észjárás két radikális kérdésfelvetésen, és a rájuk adott, éppoly radikális válaszokon nyugszik. Mégpedig, azokon, hogy Ki a bűnös? és Mi a teendő? Mindkettő lényegbevágó kérdés, a radikalizmus ugyanis mindenekelőtt lényeglátás, ahogy Bibó fogalmazott: „túlfeszült lényeglátás” – írja Szilágyi. 27 A radikálisok gondolatvilága megértésre szorul: ők hisznek abban, hogy világnak van lényege, amelyre minden visszavezethető, és ez azonos azzal, amit ők a világ lényegének tulajdonítanak. A probléma ott kezdődik, hogy ez a „lényeg” az adott helyzetekben szinte mindig rossz, ezért a radikálisok által javasolt módon és eszközökkel ki kell iktatni, hogy helyébe a radikális által képviselt jó kerülhessen. 27 Szilágyi Ákos: Radikalizmus, jobb és bal. In: Jobboldali radikalizmusok tegnap és ma Szerk: Feitl István Napvilág Kiadó. Budapest, 19982

18 p 11 Szilágyi ennek gondolkodásmódnak a kezdetét az őskorra teszi, és az azóta bekövetkezett változásokat úgy összegzi, hogy az újkorra mindössze annyi változott, hogy az ősi démon- vagy ördögűzés mágikus szertartását a modern propagandagépezet, a média veszi át. Ezt a gondolatot tovább szőve arra a megállapításra jut, hogy a modern politikai radikalizmus, ahogy a 20. században idáig megvalósult, végső soron 3 elem „szintézisét” jelentette: • A mágikus hit vallásos eleme egyesült benne • az eszmemegvalósító és világmegsemmisítő aktivizmussal oly módon, hogy • a közvetítés a modern bürokratikus racionalitás gépezetére, technikai vívmányaira maradt. 28 Meg kell még válaszolni, hogy hogyan lesz a két – fent emlegetett – eredetileg morális, sőt valláserkölcsi kérdésből radikális politikai kérdésfelvetés? (Erkölcsi szempontból akkor vetődik fel ez a kérdés, amikor én vagyok bűnös, és arra

keresem a választ, hogy nekem mi a teendőm.) Mivel a radikálisok szentül hisznek abban, hogy ők maximum abban hibások, hogy eddig nem tettek meg minden tőlük telhetőt, így adja magát a helyzet, hogy csak meg kell keresni azt (vagy azokat) a társadalmi csoporto(ka)t, akik igenis felelősek a kialakult rosszért. A „Ki a bűnös?”-re a válasz pedig mindig ugyanaz: Nem mi, hanem ők: „a rejtőzködők”, a titkon a felszín alatt munkálkodók, a Gonosz erői. A „Mi a teendő?”-re ezek után már csak egy elfogadható választ ismernek (ami az erkölcsi, belső válasszal szemben ugyancsak külső változást követel): beletörlés a világba, tisztogatás, a „bűnösként” azonosított társadalmi csoport fizikai eltávolítása. 29 „Radikálisnak lenni annyi – mondotta egykoron Marx –, mint gyökerénél megragadni valamit, és az ember gyökere maga az ember.” Ebből kiindulva Szilágyi a következő következtetést vonta le: „A jobboldali

radikalizmus számára gyökerénél megragadni az embert annyi, mint például magyarságánál, oroszságánál, zsidóságánál megragadni őt és amennyiben „idegengyökerűnek” vagy „gyökértelennek”, azaz – a jobboldali radikalizmus metaforáinál maradva – élősködő, ártó, lehúzó, fojtogató giz-gaznak bizonyul, kigyomlálni a fajnemzet virágoskertjéből, kihüvelyezni az anyanemzet „génállományából”: ne szívja el az életerőt, ne rontsa meg a természete szerint tisztát és ártatlant, az igazit, ne kapaszkodjon rá rossz – mert „idegen” – gyökereivel.” Rögtön hozzáteszi azonban, hogy a baloldali 28 Szilágyi Ákos: Radikalizmus, jobb és bal. In: Jobboldali radikalizmusok tegnap és ma Szerk: Feitl István Napvilág Kiadó. Budapest, 19982 19 p 29 Szilágyi Ákos: Radikalizmus, jobb és bal. In: Jobboldali radikalizmusok tegnap és ma Szerk: Feitl István Napvilág Kiadó. Budapest, 19982 19-20 pp 12 radikalizmus is

nagyban hasonlatos ehhez: „A baloldali radikalizmus ezzel szemben nem a „nemzetidegent”, hanem az „osztályidegent” akarja kigyomlálni a „szent humuszból”, minthogy az osztályhovatartozást tekinti az ember gyökerének.” 30 A jobboldali radikalizmusban a bűnös „idegenek” csoportja mintegy átmetszi a bűnös „gazdagok” csoportját: a „gazdagokat” is idegenekre (gonoszokra) és mieinkre (jókra) osztják fel. Végső soron az idegenként azonosított gazdagokat mutatják fel a világi rossz egyetlen forrásaként, míg azokat az elitcsoportokat (a mi gazdagjainkat), akik a gazdasági és/vagy politikai versengésben éppen alulmaradtak vagy leszakadóban vannak, „nemzetiként”, „sajátként” igazolja és privilégiumokhoz juttatja. A baloldali radikalizmusban viszont a „gazdagokként” azonosított csoport metszi át az „idegenek” csoportját, vagyis az idegeneket is „gazdagokra” és „mieinkre” (szegényekre) osztja, csak

„szociális idegeneket” és „szociális rokonokat”, „osztályidegeneket” és „osztálytestvéreket” ismer. Amilyen nyitott a jobboldali radikalizmus a „gazdagok” csoportja felé, olyan zárt az idegenek csoportja előtt (vagyoni helyzettől függetlenül). S megfordítva: amilyen nyitott a baloldali radikalizmus az „idegenek” felé (ld. Internacionálé, proletár világforradalom, stb), olyan zárt a gazdagok csoportja előtt. Szilágyi úgy összegezi álláspontját, hogy jobboldaliság és baloldaliság között a politikai radikalizmusban is van különbség, ez azonban leszűkül két előjel különbségére. „Mert a politikai radikalizmus önálló ideológiai képződmény, sajátos tartalom és program, nem puszta forma-meghatározás. Nem a jobboldaliság és a baloldaliság azonos előjele a „radikális”, hanem megfordítva, a „jobboldali” és „baloldali” zsugorodik puszta előjellé a radikalizmushoz csatlakozva.” 31 4.3

Magyarország és Kelet-Közép-Európa helyzete A következő alpontokban egy kockázati jelentés, illetve egy a jobboldali világképet bemutató kutatás elemzése kerül bemutatásra. Ennek eredményeképpen képet kaphatunk arról merre tart a radikalizálódás Közép- Kelet Európában, és milyen társadalmi csoportok támogatják ezt az irányzatot. 30 Szilágyi Ákos: Radikalizmus, jobb és bal. In: Jobboldali radikalizmusok tegnap és ma Szerk: Feitl István Napvilág Kiadó. Budapest, 19982 20-21 pp 31 Szilágyi Ákos: Radikalizmus, jobb és bal. In: Jobboldali radikalizmusok tegnap és ma Szerk: Feitl István Napvilág Kiadó. Budapest, 19982 22 p 13 4.31 A Political Capital kockázati elemzése 32 Az utóbbi hónapokban több szélsőjobboldali, romaellenes szervezet került betiltásra Közép- Kelet Európában. A betiltás ugyanakkor nem szünteti meg automatikusan ezen szervezetek tevékenységét, politikai kockázatát, figyelmeztet a Political Capital

kockázati elemzése. Sőt, a jövőben féllegális, illegális formában működhetnek tovább, így a jogi kényszer alóli felszabadulás a további radikalizálódást eredményezheti. A térségben jelenlevő etnikai konfliktusokat nem ezen szervezetek hozták létre, azoknak gyökerét a romák alacsony integrációjában, a közbiztonsággal kapcsolatos elégedetlenségben, és az állami szervekben megrendült bizalomban kell keresni. Ezek a térségben jelenlevő problémák termelik az igényt a gyors/radikális megoldást nyújtó politikai szervezetek iránt. A tavaly ősszel begyűrűdző világgazdasági válság csak tovább erősítheti a térségben már meglévő etnikai konfliktusokat. Növekedhet a roma munkanélküliség, ami erősítheti a feszültséget a roma- nem roma lakosság között. Az elosztási viták szintén etnikai színezetet kaphatnak, aminek során úgy érezheti a lakosság, hogy a roma etnikum igazságtalanul jut segélyekhez. A növekvő

kriminológiai problémák is a kisebbségiek ellen fordíthatják a lakosságot. Ezen tényezők együttvéve egyértelműen erősíthetik a radikális jobboldal táborát A megerősödő szélsőséges szervezetek tevékenysége során bővülnek az EU- ellenes vélemények, amik egyébként is emelkedő tendenciát mutatnak a meglévő gazdasági válság miatt. Napjainkig ezen szervezetek nem gyakoroltak hatást a gazdasági folyamatokra, de ez változhat a jövőben a szervezetek tevékenységei miatt. Az utcai erőszak elriaszthatja a turistákat, a nemzetközitőke- ellenesség elriaszthatja a befektetőket, és a nacionalizmus aláássa a környező országokkal ápolt nemzetközi viszonyokat. Ekképpen bevételkiesést okoznak a gazdaságnak. 2007 nyarán először Csehországban, Bulgáriában és Magyarországon alakultak meg az első önvédelmi gárdák. Ezeknek közös jellemzője az egyenruhás, militáns fellépés, romaellenesség, rendpártiság,

globalizációellenesség és kirekesztő nacionalizmus. Ezek a gárdák pártpolitikai célokat követnek, hasznot hoznak a mögöttük álló pártoknak több módon is. A sajtó kitüntetett figyelmet szentel a „masírozó” gárdáknak, a jogállamiság kereteit feszegető tevékenységeket nem a pártnak kell vállalnia, továbbá növekszik a vidéki bázis és mozgósítják a politikaellenes fiatalokat. 32 Political Capital: A szélsőséges szervezetek betiltása ellenére is növekszik a radikalizálódás kockázata KözépKelet Európában. (20090119) 14 A szervezet ezen fajtájának sikeres működése miatt várható, hogy további gárdaszerű mozgalmak jelennek meg. Csehország: Nemzeti Gárda életre hívója a Nemzeti Párt. Céljuk a pártrendezvények biztosítása, az elnyomott csehek- morvák számára védő feladatok ellátása. Indítványozták a cigányok Indiába telepítését. Bulgária: Nemzeti Gárdát a Bolgár Nemzeti Unió hozta létre a

tömegesen előforduló roma zavargások mérséklésére. Magyarország: Magyar Gárdát a Jobbik hozta létre. A Gárda a Jobbik politikai ambíciói miatt nem vesz részt hivatalosan az utcai megmozdulásokon. A radikális jobboldal átalakulása figyelhető meg a térségben. A korábban a történelmi sérelmekre és antiszemitizmusra alapozott politikával szemben a kisebbségek elleni fellépés került középpontba. Politikai erősödésüket segítheti a közelgő EP- választás, amin a kisebb pártok szoktak eredményesen szerepelni, és a gazdasági válság miatt elégedetlenség. Jövőjük azonban attól függ, hogy a demokratikus pártok és alkotmányos intézmények hogyan reagálnak tevékenységükre. 4.32 Radikális jobboldali világképek 2006-ban 33 Ha megnézzük azt a két közvéleménykutatást, amire Tamás Pál tanulmánya épül, akkor már 2006-ban lehetett látni átrendeződés zajlik le a radikális jobboldal és jobbközép között. A szerző

azonban figyelmeztet, hogy a kutatás nem célzottan ebben a témában készült, ennek ellenére elemzésre méltó a radikális jobboldalt vallók átlagnál magasabb aránya, főleg az őszi zavargások tükrében. Nem lehet következtetni arra sem, hogy mely csoportok vettek részt ezeken, ami viszont látható, hogy a közvélemény 2-3 héten belül könnyen elmozdul a skálán. A radikálisok arány egyezik mindkét felvételben, a mozgósítottak paraméterei azonban eltérést mutatnak. Németországi vizsgálatok kimutatták a tapasztalt eltérést. Ott az erőszakos megmozdulások az ország keleti felébe koncentrálódnak, nálunk ez inkább a településméret függvénye. Az utcai megmozdulások többnyire nagyvárosokban fordulnak elő, annak ellenére, hogy a radikalizmus erőteljesen jelen van a kisvárosokban is. 33 Tamás Pál: Radikális jobboldali világképek a 2006-os politikai évad kezdetén. Magyar Tudományos Akadémia – Szociológiai Kutatóintézet.

Budapest, 2006 15 A radikális eszmékhez azok kerülnek közel, akik úgy érzik rossz helyzetüknek fő oka az igazságtalanság, ami őket éri. A szavazókért folyó politikai küzdelem a közép és perem között zajlik. A különbség a két oldal között, hogy a centrum nemzetiként mégis el tudja fogadni a multikulturális nézeteket és elutasítják az erőszakos megoldásokat. Az augusztusi felvételek során még mindig a centrizmus a népszerűbb, azonban a jobboldalon kiegyensúlyozottabb a verseny. Csak kétszer annyi a mérsékelt, mint a kemény jobbot választó, ez az eredmény magasabbnak mondható a szokásosnál. Az átmenet viszont nem olyan éles, mint a nyugaton tapasztalt, a Fidesz sikeresen fedi le a jelenlevő jobboldali véleményeket. Eltérés mutatkozik a szociológia közhelyektől is. A kemény jobboldaliságot vallók között magasabb arányban vannak jelen a nők. Az eredmény eltér az egykori NDK-ban tapasztaltakból, ahol inkább a

férfiak kötődtek a jobboldalhoz, mivel a sikertelenség számukra társadalmi ügy lett, a megoldást is a nyilvánosság színterein keresték. Érdekesek az életkori különbségek, a 18-29 évesek között nagyobb a kemény jobboldaliak aránya, de ennek ellenére nem állítható, hogy a baloldal drámaian idősebb lenne. Ám fontos, hogy a radikális jobboldal az átlag felett reprezentál a fiatalabb és 60 éven felüliek között, míg átlag alatt van a középkorúak esetében. A jövőképvizsgálat azonban hozza a sztereotípiát, több a magát jobboldalinak valló fiatal, akik nem bíznak a politikusok gazdaságélénkítő intézkedéseiben. Ha a területi eloszlást vesszük górcső alá, akkor megállapítható, hogy a radikális jobboldal egyértelműen többséget birtokol a megyeszékhelyeken. Iskolai végzettség esetében azt találták a kutatók, hogy a 8 vagy kevesebb osztállyal, illetve, a főiskolai diplomával rendelkezők vallják magukat

radikálisnak. Kapcsolat mutatkozik a végzettség és a lakóhely között, mivel az alacsonyabb végzettségűek általában a kisebb településeken laknak, a kérdés az, hogy melyik determinál. Nem meglepő eredmény az, hogy a valamilyen egyházhoz/felekezethez kötődik, magasabb arányban vannak jelen a radikális jobboldalon. Az egyházhoz tartozás adott politikai térfélen nem mérsékel, sőt a radikalista szerep felé nyom. A jövőképkutatásból az derül ki, hogy a két politikai pólus eltérő világképet, társadalmi rendet, konfliktussűrűséget érzékel maga körül. Persze a politikai rendszer jövőbeli állapotának megítélését befolyásolja, hogy mely pólushoz kötődnek. A kemény jobboldal van a legrosszabb véleménnyel, pesszimizmusukat az is jelzi, hogy ezen csoportok kívül vannak a politikai rendszeren. A baloldal határozottan optimistább 16 Itt található az elemzés legfigyelemreméltóbb eredménye, miszerint a bal- és jobboldal

között a kormányzástól független területen is jelentős különbség mutatkozik. A kutatás természete miatt nem beszélhetünk oksági kapcsolatokról, de az biztosan állítható, hogy a világképek és a politikai oldalválasztás közötti kapcsolat eltér a nyugateurópaitól. Ott a baloldal a fennálló társadalmi rend kritikájával együtt létezett, a jobboldali elégedetlenség kiterjedtsége szerényebb. Hazánkban a baloldal inkább bizakodó Eltérés mutatkozik a két radikális pólus között is. A radikális baloldal a természet állapotát, a szervezett bűnözés felderítését és a terroristakérdést tartja megoldandó problémának. A radikális jobb a szomszédokkal való feszültségben, a határon túli magyarok elnyomásában, az EU állapotában és az egészségügy összeomlásában látják a konfliktusgócokat. A két radikális oldal között nincs különbség annak tekintetében, hogy mindketten prognosztizálják az

életszínvonal romlását és a problémák súlyosbodást az öregellátásban. A legszembetűnőbb eltérés az elkövetkező 5-6 év megítélésében mutatkozik meg. A baloldal sem látja „rózsaszínben” a jövőt, de markáns eltérés mutatkozik meg a két oldal megítélésében. A jobboldalon belül további különbség mutatkozik a centrum és szélsőjobb között, az utóbbi mindenkinél borúlátóbb. A fent közöltekből látszik, hogy a baloldal inkább kiegyezett a születő kapitalizmussal, mint a jobb, különösen a radikális jobboldal. Arra lehet következtetni, hogy a baloldal egyfajta vákuumban van, és mindenki, aki elégedetlen, az a másik oldalon foglal helyet. 4.4 Mit tanulhatunk a fejlett demokráciájú Nyugattól? – Nyugat-európai kitekinés Ebben a szakaszban három esemény, jelenség rövid bemutatására kerül majd sor. A célunk nem lehet több, mint felvillantani valamit abból, ami Nyugat-Európában zajlik a magyarországihoz hasonló

témakörben. Ezzel mintegy lehetőséget biztosítva a nemzetközi összevetésre. 17 4.41 Olaszország 34 Nyugat-Európában a ma is létező szélsőjobboldali mozgalmak közül talán az itt működők története nyúlik a legrégebbre. Bár kezdetekben ezek a pártok csak helyi szinten és ott is csak mérsékelt eredményeket értek el. Azonban rajtuk kívül álló okok megsegítették őket. A második világháború óta az olasz belpolitikát öt párt uralta (pentapartitio), ők cserélgették egymást a kormányon. Előfordult, hogy nem töltötték ki a teljes kormányzati ciklust, de igazi változásokat ez sem hozhatott, hiszen a választások után a másik négy (hacsak az előző vagy a következő kormány nem volt koalíciós) párt valamelyike került hatalomra. Azonban 1992-ben jelentős változás következett be, miután átfogó korrupció-ellenes vizsgálat végeztek a politikai élet szereplői ellen, amely sok visszaélést feltárt és véget vetett a

csúszópénzes világnak (tangentopoli). Mindez együtt járt a történelmi pártok megszűnésével vagy átalakulásával. A radikális változások jellemzője volt, hogy a „párt” elnevezés olyannyira lejáratódott, hogy az új politikai csoportosulások teljesen elhagyták nevükből (lásd Lombard Liga vagy Forza Italia). Másik újdonságként ezután tényleges működött a politikai váltógazdaság Továbbá új szereplők jelentek meg a versengésben, akik nem hivatásos politikusként keresték addig kenyerüket (erre az egyik legfontosabb példa a jelenlegi olasz miniszterelnök Silvio Berlusconi személye). Időleges hatásként pedig a jobboldal előretörése jelentkezett Mindezeknek köszönhetően a szélsőjobb nagyot tudott javítani választási eredményein. Eklatáns példája a megerősödő szélsőjobbos kispártoknak az Umberto Bossi vezette Lega Nord (Északi Liga). A párt jogelődjének a Lombard Ligának 1982-es megalakulása óta Bossi volt az

első embere. Azonban az 1992-es változásokig komoly sikert nem tudtak elérni Az 1992-es választásokon viszont megkapták a szavazatok több mint 8%-át, majd 1994-ben is sikerült megismételni a 8% feletti eredményt. 1996-ban már 10,6%-ot érnek el Bár azóta sem szerepeltek ilyen jól, de stabil parlamenti pártnak mondhatják magukat. Bossi kemény kézzel vezette mindvégig pártját, és nem tűrt meg semmilyen belső ellenzéket: többször jelentős vérveszteségek árán tisztította meg a pártot az alternatívan gondolkozó személyektől (akik nem egyszer, vezető beosztásban voltak). 2004-ben Bossit szélütés érte, és ez meglátszik az Északi Ligán is, amelyet többé már nem képes ugyanúgy összefogni, mint régen. 34 Szabó Tibor: Szélsőjobboldali pártok Olaszországban. Politikatudományi Szemle 15 (2006) 1 141-164 pp 18 A Ligának saját napilapja, ezenkívül félfegyveres „felülvigyázói” és gárdistái vannak. Ez utóbbi nagyban

hasonlít a Magyar Gárdára. (Tehát egy legitim olasz parlamenti pártnak minden köntörfalazás nélkül vannak gárdistái!) Bár sokan táplálnak ellenérzéseket a Ligával szemben, de megszűntetése vagy a parlamentből való kitiltása nem merült fel, sőt többször voltak kormányon! 4.42 Ausztria 35 Ausztriában a szélsőjobb felfutása egy párthoz, de sokak szerint egy személyhez köthető. A párt az Osztrák Szabadságpárt (Freiheitliche Partei Österreichs - FPÖ), a személy pedig nem más, mint korábbi elnöke Jörg Haider. 1986-ban került az akkor körülbelül 5%-os támogatottságú párt élére. Új retorikát vezetett be, az addig meglévő német-nemzeti (helyenként egyértelműen szélsőjobboldali) vonalat társította egy elitellenes (a „kisemberek érdekében fellépő”) populistával. Ez a kombináció nagyon hatékonyan működött a kilencvenes években. 1999-ben az addigi legjobb eredményüket elérve (26,9%) megelőzték a

szociáldemokratákat (Sozialdemokratische Partei Österreichs – SPÖ) és második helyen zártak. A siker okai között találjuk a retorikai irányváltás mellett, a média magas szintű használatát (ami egy proteszt pártnál, mint amilyen az FPÖ kulcsfontosságú) és a karizmatikus vezető szerepét. Sok bírálat érte Haidert keménykezű vezetői módszere miatt: az FPÖ-t egyszerűen „führerpártnak” nevezték, utalva arra, hogy vezetője egyszemélyben dönt a párt minden lényeges kérdésében. Ez láthatóan nagyon hasonlít az olasz Északi Ligánál tapasztaltakra. A nagyszerű választási szereplésnek meglett a jutalma 1999-ben, mivel a választásokat megnyerő kereszténydemokraták (Österreichische Volkspartei – ÖVP) koalícióra léptek velük. A kormányzás azonban visszájára sült el A több szempontból is felkészületlen FPÖ nem tudta megtartani hangzatos ígéreteit (általános vélemény, hogy nem is lehetett a sok demagóg ígéretet

megvalósítani), és súlyos vereséget szenvedett a következő választások folyamán. Haider radikális döntésre szánta el magát: bár ő maga nem volt kormánytag, az FPÖ neve lejáratódott a sikertelen kormányzati ciklussal, ezért szakított a Szabadságpárttal, és felhívta híveit, hogy csatlakozzanak hozzá új pártjában, amely a Szövetség Ausztria Jövőjéért (Bündnis Zukunft Österreich – BZÖ) nevet viseli. Sokan ezt tartották Haider politikai 35 Kurtán Sándor: A Szabadság Párt (Ausztria). Politikatudományi Szemle 16 (2007) 1 23-44 pp 19 hattyúdalának, és a 2006-os választások majdnem őket igazolták. Az új párt mindössze 4,1%os eredményt ért el, amivel éppen hogy csak átlépték a 4%-os parlamenti küszöböt Ami viszont sokakat meglepett, hogy 2008-as választások során (Haider aktív részvételével a kampányban) a BZÖ 10,7%-kal (az előző választás óta a legnagyobbat javuló pártként) a negyedik legnagyobb

frakciót alakíthatta meg az osztrák parlamentben. 2008. október 11-én Jörg Haider meghalt egy autóbalesetben, és rögtön kemény csatározások indultak meg mind a pártelnöki, mind Karintia tartomány kormányzói pozíciójárt. Temetésén részt vettek az európai szélsőjobb jeles politikusai, mint Umberto Bossi vagy Jean-Marie Le Pen, és az osztrák kancellár is! Várnunk kell mindenképpen néhány évet, hogy meg tudjuk ítélni, hogy a vezetőjét vesztett BZÖ képes-e megtartani pozícióit (pl. Karintia tartományi kormányzását) karizmatikus vezetője híján vagy visszasüllyed a kispártok közé? 5. Interjúk Végül, de nem utolsó sorban lássuk azt, ami a féléves kutatás terepmunka részét jelentette, és egyben „életszagúvá” változtatta a tanulmányunkat: beszámolónk a Magyar Gárda Mozgalom tagjaival készített interjúkról. Az interjúvázlatot három szélesebb témakörre építettük fel, ezen pontok segítségével vesszük

sorba, amit a megkérdezett gárdistáktól megtudtunk. Tehát először az identitásról lesz szó: Mit jelent gárdistának lenni? Van-e valamilyen speciálisan fontos célja gárdistaként? Aztán a tagok aktivitására kérdeztünk rá: Végeznek-e toborzást? Mennyi időt tölt el a Gárdában egy hónapban? Végül pedig a Mozgalom anyagi hátterét firtató kérdéseket tettünk fel: Zajlik-e rendszeres adománygyűjtés? Milyen támogatás(ok)ra számíthat egy gárdista? 5.11 Identitás Gárdistának az összefogás miatt érdemes lenni, egyfajta baráti közösséget alkotnak, akik sokszor találkoznak civil eseményeken (bográcsozás, horgászás). Segítik is egymást, ha valakinek pénzre van szüksége, akkor összedobják rá közösen. Az alany azért csatlakozott, mert fontosnak tarja, hogy vissza lehessen hívni törvényesen a képviselőket, minisztereket, miniszterelnököt. Ezt alkotmánymódosítással akarják elérni, nem erőszakos úton. Továbbá el

akarják érni, hogy bővítsék a polgárőrök jogköreit az intézkedések esetében, ezáltal hasznosabban, hatékonyabban tudjanak működni, illetve azt is célnak tekintik, hogy a Gárda egyfajta „civil őrzővédelmi” szervként üzemelhessen. 20 A Gárda megítélésével kapcsolatban nem említett semmi negatív esetet, sőt sok pozitív visszajelzést is kap a Gárda, főleg a rendezvényeken, ahol biztosítják a rendet. 5.12 Aktivitás A tagok szervezése egész évben zajlik, eddig évente két avatás volt, ezt most fogják egy alkalomra lecsökkenteni. Augusztusban lesz az avatás, 3 hónappal ez előtt már nem lehet jelentkezni, mert a kiképzési idő ennyi idő vesz igénybe. A kiképzésen a testi erőnlétet fejlesztik, kapnak alkotmányjogi, törvényekkel kapcsolatos oktatást. A jövőben tervezik bevezetni a pszichikai szűrést, ezzel megelőzve a túlzottan radikális tagok beszivárgását. Részt vesznek a Jobbik rendezvényei, biztosítva a

rendet, élelmet/vizet osztanak a résztvevőknek, Szerveznek saját demonstrációkat is, amiken szigorúan szabályozott rend szerint vonulnak, biztosítanak, intézkednek. A radikális elemeket nem engedik maguk közé vegyülni, illetve elvonulnak, ha rájuk telepszik egy másik csoportosulás. A tagoknak van civil állásuk, a Gárdával szabadidejükben foglalkoznak. Mindenkinek megvan a maga feladata, jól megszervezett a munkamegosztás. Vannak, akik a sajtót intézik, mások dokumentálják az eseményeket, fényképeznek, a honlapot üzemeltetik, megint másik a fizikai adottságok miatt a felvonulásokon kapnak hangsúlyosabb szerepet. Fontos számukra, hogy az olyan térségekben, ahol nem jó a közbiztonság (főleg falvakban) egy esetleges felvonulással demonstrálják az erejüket, ezt mindenféle fizikai összecsapás nélkül kívánják megtenni. Illetve segítettek az árvízveszélyeztette településen gátat építeni is. 5.13 Anyagi háttér A Gárda

önellátó, mindenki beszáll a közösbe, de kötelező tagdíj nincsen. Nincsen saját irodájuk, ha mégis szükség van egyre, akkor a Jobbik helységeit használhatják. Nyilvánvaló a párthoz kötődésük, de ennek ellenére nem kívánnak pártként létezni, sem most, sem a jövőben. Állandó adománygyűjtés nincs, de ha valamelyik tag rászorul, annak segítenek, legyen az kalákamunka, vagy pénz ügyvédi díjra. 21 6. Epilógus – Reményünk vagy rémünk a Magyar Gárda? A Magyar Gárdáról az interjúk tapasztalatainak fényében megállapítható, hogy egy igen magas szervezettségi fokú, ideológiailag stabil mozgalomról van szó. A felépítmény részei a test és a lélek – a testet a különböző kiképzések, alakzati gyakorlatok, teljesítménytúrák, tornatermi edzések során, a lelket gárdagyűléseken, baráti összejöveteleken és a vezetők által tartott mintegy szabadegyetemi előadásokon „tartják karban”, a leventemozgalom

hagyományait felelevenítve, azoknak megfelelően. Félelmetes mennyire egyeznek az egyes interjúalanyok válaszai, számottevő különbség nem észlelhető tartalmi szempontból, csak az előadásmód, a forma változó. Felettébb készségesek, a válaszadás terén azonban igencsak megfontoltak. Alapvető ellenségképük a politikai elit, ezen belül az aktuális kormány. Legfőbb céljuk az általános ideologizált célokon túl a Jobbik bejuttatása a parlamentbe. A tömegtájékoztatással kapcsolatban minden alany szkeptikus, a saját – jobboldali médiákban sem bíznak. Nem tesznek rasszista színezetű kijelentéseket, és elméleti szinten elzárkóznak az erőszak alkalmazásától, azonban minden esetben kiemelik, hogy ők képviselik az egyetlen olyan erőt az országban, amely a tettek erejével képes fellépni. Az egyenruha fegyelmezetté és szikárrá teszi őket, a katonás rend iránti szeretet és bizalom – állításuk szerint –

mintaadó, és meghatározó a hétköznapokban is. Érződik rajtuk egyfajta tehetetlen düh és elkeseredettség, amely tulajdonképpen a mozgalom életre hívója is. Köszönésük, vagy inkább köszöntésük, a „szebb jövőt” frázis is erről tanúskodik. Egyfajta spirituális szimbolika is jellemző a mozgalomra, esküt a szent koronára tesznek, a magyar történelmi hagyomány és az abba vetett hitük az árpád sávos zászlók, kendők satöbbin keresztül mutatkozik meg. Fellépésükben, valamint vélt vagy valós erejükben pedig mintegy Mátyás király fekete seregének reinkarnációját élik meg. Minden esetben dicsőítik vezetőiket, karizmatikus, rátermett és igaz embereknek tartják őket, mind a Gárda, mind pedig a Jobbik részéről (sok az átfedés). A szavak, a megjelenés, a puszta lét erejével kívánnak hatást elérni, nyomást gyakorolni a politikára, a bűnözőkre, a rendőrségre, melyről egyébként lesújtó a véleményük, és

minden olyan egyéb hatalmi tényezőre, amely veszélyezteti a „nemzet felemelkedését”. Büszkék a bajtársi összetartásra, amely a katonai, csatatéri bajtársiasságnál bensőségesebb, egyfajta baráti közösségi formában jelenik meg náluk, ezt a baráti – közösségi formát hangsúlyozza még a szervezeti felépítésük mássága is, annyiban, hogy a katonai típusú 22 szerveződésekkel ellentétben náluk nincsenek rangjelzések, csupán beosztások, melyeket mindenkinek képességeihez, és a mindennapi életéhez szabott lehetőségeihez próbálnak igazítani. Az összetartás nem csupán látszólagos, az egyik interjúalany úgy fogalmaz, hogy „onnantól kezdve, hogy valaki belépett a gárdába, soha nincs egyedül”, ugyanő említi, hogy tetőt építettek egy bajtársuknak, egy másik esetben egy fiatalkorú (kadét) fiúnak ügyvédre volt szüksége, még nem kereső, ezért ők adták össze az ügyvédi költséget. Egy másik

interjúalany a munkanélküliek lehetnek e gárdisták? –kérdésre úgy felelt, hogy természetesen lehetnek, de általában gyorsan találnak nekik valamilyen munkát. Adott esetben ez a fajta karizmatikus, megfellebbezhetetlen vezetőkkel (Jobbikos szárny) felálló félkatonai rendszer éppen az ideológiai stabilitásából adódóan és a folyamatos toborzásnak, szimpatizánsgyűjtésnek köszönhetően veszélyes fegyver is lehet, „amennyiben a céljaikat nem képesek elérni alkotmányos keretek között, maradnak a nem alkotmányos módszerek”. Mivel még friss szerveződésről van szó, felettébb kérdéses, hogy a hamvaiból újjászülető nemzetet tisztelhetjük bennük, vagy éppen félnivalónk van egy erőt gyűjtő tornádótól? 23 7. Bibliográfia • Bethlen Gábor Program. Jobbik Magyarországért Mozgalom http://www.jobbikhu/bethlen gabor program • Gergely Jenő – Pritz Pál: A trianoni Magyarország 1918-1945. Vince Kiadó Budapest, 1998. •

Kurtán Sándor: A Szabadság Párt (Ausztria). Politikatudományi Szemle 16 (2007) 1. 23-44 • Political Capital: A szélsőséges szervezetek betiltása ellenére is növekszik a radikalizálódás kockázata Közép-Kelet Európában. (20090119) • Rövid tájékoztató a Magyar Gárdáról. Magyar Gárda hivatalos honlapja http://magyargarda.hu/tajekoztato • „Semmi sem véletlen” – Fidesz-Jobbik közös projekt a Magyar Gárda? Hírszerző összeállítás. 2007 08 15 http://wwwhirszerzohu/cikksemmi sem veletlen fidesz-jobbik kozos projekt a magyar garda42348html • Szabó Tibor: Szélsőjobboldali pártok Olaszországban. Politikatudományi Szemle 15. (2006) 1 141-164 • Szilágyi Ákos: Radikalizmus, jobb és bal. In: Jobboldali radikalizmusok tegnap és ma. Szerk: Feitl István Napvilág Kiadó Budapest, 19982 18-25 • Szinai Miklós: A magyar szélsőjobboldal történelmi helyéhez. In: Jobboldali radikalizmusok tegnap és ma. Szerk: Feitl István Napvilág

Kiadó Budapest, 19982. 114-122 • Tamás Pál: Radikális jobboldali világképek a 2006-os politikai évad kezdetén. Magyar Tudományos Akadémia – Szociológiai Kutatóintézet. Budapest, 2006 24 1. számú melléklet Alapító nyilatkozat 2007. július 17 A Magyar Gárda pártok és határok felett áll. A nemzetközösség erő- és érdekközössége akar lenni. Életre hívója és támogatója mindannak, ami nemzeti felébredésünk és felemelkedésünk irányába mutat, de megingathatatlan gátja a magyarság szellemi és fizikai gyengítésének. A Magyar Gárda felkiáltó jel kíván lenni! Üzen mindazoknak itthon és a nagyvilágban, akik nemzeti széttagoltságunkban, megtörtségünkben és megsemmisítésünkben érdekeltek. NEM HAGYJUK! Üzen mindazoknak, akik ha nemzetük sorsáról van szó, tespednek, céltévesztettek vagy meghunyászkodok. ÉBRESZTŐ! Végül üzen mindazoknak, akik régóta sóvárognak egy szebb magyar jövő után. ELJÖTT AZ IDŐ!

A Magyar Gárda Mozgalom a következő feladatokat tűzi maga elé: • • • • • • A felesketett gárdisták fizikai, lelki és szellemi képzése és önképzés, hogy feladataikat példamutató hatékonysággal, kellő erővel, céltudatossággal és alázattal hajtsák végre. Ápolja a magyar kultúrát és történelmünk emlékeit, adja tovább a felnövekvő generációk épülésére. Aktívan vegyen részt katasztrófa – elhárításban, rend és polgárvédelmi feladatokban. Karitatív és szociális missziók támogatása és szervezése. Rendkívüli helyzetben a nemzeti önvédelem erősítése. Része vagy gerince kíván lenni a majdan felállítandó Nemzetőrségnek. Adjon az Isten! Szebb Jövőt! 25 2. számú melléklet A Magyar Gárda Esküje „Én . a Magyar Gárda gárdistája a Magyar Szent Koronára esküszöm, hogy hazámhoz, nemzetemhez, a magyar néphez mindörökké hű leszek. Történelmünk nagyjait példaképemnek tekintem,

nemzetem, hazám haladását, szabadságának, értékeinek, hagyományainak védelmét életem végéig tartó feladatomnak fogadom el. Zászlóinkat, társaimat el nem hagyom, a Gárda vállalt feladatainak végrehajtásában becsülettel kitartok. A Gárda Szolgálati Szabályzatát elfogadom, és annak megtartását magamra nézve kötelezőnek ismerem el. Ha eskümet megszegem, sújtson elöljáróim és társaim megvetése, és a Magyar Gárda soraiból való örökös kizárás. Isten engem úgy segéljen” 26 3. számú melléklet Magyar Gárda /Interjúvázlat/ Identitás • Mit jelent az Ön számára gárdistának lenni? • Hogyan győzne meg engem, hogy csatlakozzak a Magyar Gárdához? • Van-e valamilyen speciális, helyi cél (ügy), amiért csatlakozott? / amit fontosnak tart? • Ön milyennek érzi a Magyar Gárda megítélését országosan, illetve környezetében? (országosan: médiában, más megyékben élő gárda tagok beszámolói alapján,

utazások során gyűjtött saját tapasztalat; környezetében: barátai, munkatársai, rokonai, szomszédai körében) Aktivitás • Mit csináltak az elmúlt egy hónapban? (pl. felvonulás, tüntetés, jótékonyság, közösségi munka, stb.) • Végeznek-e folyamatos toborzást helyben (vagy csak a központ által szervezett toborzógyűlések végeznek ilyen tevékenységet)? (Ha folyamatosan történik a toborzás:) Hány tagot toboroztak az elmúlt évben? (vagy: amióta Ön is tag) • Egy átlagos hónapban mennyi időt tölt el a Magyar Gárda mozgalomban (mindent egybevéve)? Anyagi háttér • Mi(k) a mozgalom fő anyagi forrása(i)? (pl. alapító vagyon, tagdíjak, stb) • Zajlik-e rendszeres adománygyűjtés? • Számíthat-e valamilyen konkrét támogatásra egy gárda tag? (pl. pénzügyi segítség, kaláka (közösen végzett) munka, egyéb természetben megvalósított támogatás, ügyvéd biztosítása, stb.) 27 4. számú melléklet Magyar Gárda

interjú – Jobbik majális 2009. május 1 I. interjúalany: budapesti század 90fő. Neme: Férfi Születési év: 1968 (41 éves) Foglalkozás: jelenleg vállalkozó Iskolai végzettsége: Főiskola Családi állapot: Elvált, van egy gyermeke (14 éves kislány), és van egy élettársa. II. interjúalany: Béri Balogh Ádám zászlóalj – 36fő Cecén működnek, valahol Szekszárd mellett. Neme: Férfi Születési év: 1952 (57 éves) Foglalkozás: rokkantnyugdíjas, korábban gépész, építőipari nehézgépekkel foglalkozott. Közútépítő vállalatnál volt főgépész. Iskolai végzettsége: gépipari technikum Családi állapot: Nős. 3 gyermek, 7 unoka Mit jelent az ön számára gárdistának lenni? I. alany: Inkább a hagyományőrzést, történelemtanulást emeli ki II. alany: Szolgálni a hazát, ha kell tettekkel A gárdában látja az egyetlen lehetőséget, amivel segíthet az országon. „A haza védelmében ez az egyetlen dolog amit tehetünk, hogy egy

ilyen szervezethez tartozunk”. Hogyan győzne meg engem, hogy csatlakozzak a magyar gárdához? I.: „Én azt mondom, hogyha valaki magyar ember, magyar érzelmű, akkor nem kell meggyőzni, - nem kell egyébként gárdistának lenni, elég hogyha valaki szimpatizáns. II.: Kiemeli a fiatalság kilátástalan helyzetét, különösen tanulóévek utáni hosszas álláskeresést, munkanélküliséget, sokat beszél a diákhitelről, hogy belehajszolták a fiatalságot, és sokaknak esélyük sem lesz visszafizetni. Engem például a saját jövőmmel győzne meg. 3. Van valamilyen speciális helyi cél, amiért csatlakozott? Amit fontosnak tart, ami mondjuk az ön környezetében előfordul. 28 I.: „Csak annyi, hogy a nyolcadik kerületben lakom Túl sok a cigány, túl kevés a magyar ember. Rendet kell teremteni ebbe az országba, rendet kell rakni, nem fegyverrel, hanem szóval, és akár úgy tettel, hogy az ember csak megjelenik valahol, mert a gárdistának, például

nem lehet mondjuk erőszakot alkalmazni.” II.: Egy 1000főt számláló faluban él, Fejér megye legdélibb csücskén Vajtán Most már se iskola, se megfelelő orvosi ellátás nincs, a posta is félórákra üzemel, a helyzet siralmas. Nemrégiben adták el az iskolát, azt éli most fel a falu, szerinte a majálist is abból rendezik, ami bicskanyitogató, hogy ilyenekre megy el az a vagyon, amit a szüleik megszereztek. Úgy érzi szükség van rá, és a gárdára, ha valamit tud tenni, ott a helye. 4.Ön milyennek érzi a magyar gárda megítélését országosan, illetve a környezetében? I. A balosok fasisztának, meg náciknak tartják őket, a jobbosok általában örülnek, hogy van gárda. II. Kettősnek látja, a gárda belső megosztottsága miatt Tudni kell, hogy van egy kisebb létszámú csoport, az un, Őrző szárny, ami kivált a Vona Gábor féle gárdából. A Dósa István, az ezelőtti főparancsnok vitte el az embereket. Ők ezzel a szárnnyal nem

vállalnak közösséget, semmilyen kapcsolatot nem tartanak velük. Szerinte a szakadás azért történt, mert a Dósa István közvetlen közelébe beépített emberek kerültek, szerelmi viszonyról beszél, amit eszközként felhasználtak arra, hogy eltérítsék a helyes útról. Azt mondja, hogy a Dósa által elvitt emberek általában a helyzetet fel nem ismerők, a tudatlanok közül kerülnek ki, de mostanra már sokan visszatértek hozzájuk. Botrányosnak tartja ennek a szárnynak a viselkedését, az alapszabályzat szerint mivel kiváltak, nem használhatnák a magyar gárda nevet és a ruhát sem. 5. Mit csináltak az elmúlt hónapban? I. Volt egy szakaszgyűlésük, ahol megválasztották az új budapesti kapitányt, Ózdon végigvonultak 500-an a cigánybűnözés ellen, voltak egy közös vacsorán, egyenruha nélkül egy sörözőben. És most a majális II. Március 15-én avatás a Hősök terén Április 5-én a cigánybűnözés ellen tüntettek a sportcsarnok

előtt. Majd a XII kerületben, a Szarvas Gábor utcában volt egy tüntetés Bajnai Gordon villája előtt, itt ők biztosították a rendet. Hősök terén megmozdulás, mikor is ötszáz civil-szervezet gyűlt össze, és mintegy 250.000 ember, szerintük a duplája Ezt követően ők átvonultak a Kossuth térre, ahol lett volna egy demonstráció a parlament feloszlatásáért, ez elmaradt Morvai Krisztina és Vona Gábor késése miatt. Miközben őket várták Budaházi 29 György olyan kijelentéseket tett, amivel ők nem értettek egyet, ezért elhagyták a helyszínt. Budaházival egyébként általában egyetértenek, csak szerintük nem olyan emberekkel veszi körül magát, akikkel közösséget kellene vállalnia. 6.Végeznek folyamatos toborzást helyben? I. Persze, itt most is II. Igen végeznek Több helyszínt említ, ahol ők toboroztak: pl: Vajtán és Simontornyán már toboroztak, Június 22.én Dombóvárra mennek Említette, hogy határon túl is akarnak

toborozni, de ez már a felső vezetés kompetenciája. 7.Egy átlagos hónapban mennyi időt tölt el a gárdában? I. Amikor van valami rendezvény, mindig ott van II. Heti 5-6 órát Ebben van alaki foglalkozás és egyéb elméleti foglalkozás is 8.Milyen iskolai végzettségűek a tagok? I. Szerinte általában érettségi, de nagyon sok a diplomás is Ő is főiskolát végzett II. Vegyes, nyolc általánostól a legfelsőbb fokozatokig Arányokat nem mond 9.Nők – Férfiak milyen arányban vannak? I. Tán olyan 30 – 40% a nő, a többi férfi II. A zászlóalj összlétszáma 36 fő, ebből négy nő 10. Zajlik rendszeres adománygyűjtés? I. Igen II. Igen 12.Milyen bevételekből él a szervezet? I. Adományokból, és az adó 1%-át fel lehet ajánlani Tagdíj nincs II. Különösebb költségeik nincsenek, mindent saját maguk finanszíroznak, mindenki maga fizeti az egyenruhát, maguk csináltatták a csapatzászlót, tulajdonképpen mindent saját zsebből

finanszíroznak. Kiemeli, hogy egy fillér állami támogatást sem kapnak Urnákat helyeznek ki nagyobb rendezvényeken. Van néhány szponzoruk, de ez nem számottevő 11.Számíthat valamilyen konkrét támogatásra egy gárda tag? 30 I. – „Egymás között, igen Baráti alapon” II. „Egy gárdatag, onnantól kezdve, hogy belépett a gárdába, soha nincs egyedül!” Bajtársi segítségről beszél, anyagilag, erkölcsileg, fizikailag, minden tekintetben. Ők pl tetőt építettek közösen az egyik gárdistának. Említette, hogy egyiküknek ügyvédre van szüksége, még fiatalkorú, nem kereső, ezért ők adják össze a pénzt ügyvédi költségre. 15.Családi állapot meghatározó tényező? I. – „Hát először is a családi állapot annyira nem meghatározó, mert vannak elváltak, meg nősek, egy a lényeg, hogy heteroszexuális!” II. Hosszan beszél a család fontosságáról, de konkrétumot a gárda és a családi állapot összefüggésére nem

mond. 16.Munkanélküliek, tartós jövedelemmel nem rendelkezők lehetnek tagok? I. – „Lehetnek, persze hogy lehetnek tagok, de általában azoknak mindig találunk valami munkát.” II.” Minden további nélkül lehetnek tagok” 17.Mire büszkék? Van valami amire nem büszkék? I. „Amire büszkék vagyunk, az az egyenruhánk, amiért megdolgoztunk, a magyarságtudatunk, és a történelmünk. Ennyi, meg a szent koronára, amire felesküdtünk” II. Arra a legbüszkébbek, amikor van valami rendezvényük, és megtapsolják őket, amikor a nép szájából azt hallják, hogy éljenek a gárdisták. Büszkék még arra, hogyha valahova elmennek tüntetni, felvonulni a cigánybűnözés ellen és azután hónapokig nem hallanak új bűncselekményről az adott helységgel kapcsolatban. 18. A nyílt politikai szerepvállalást lehetségesnek tartja? I. Gárdistaként nem tartja lehetségesnek, de magánemberként természetesnek érzi Úgy fogalmaz, hogy: „lehet bármilyen

párt mellé állni, de nem kell azt a gárdába hangoztatni”. II. Természetesnek tartja a nyílt szerepvállalást, hiszen a jobbik hívta életre a mozgalmukat, azt mondja, hogy ők ugyanúgy politizálnak, mint bárki más, mert ebben az országban anélkül nem lehet élni. -Kérdeztem tőle, hogy Gyurcsány Ferenc lemondásával változik e valamit a helyzet? -„Hát én azt mondanám egy régi magyar közmondással, hogy attól, hogy a kutya megdöglött, a lánc még megmaradt, és arra egy másik kutyát lehet akasztani.” 31 19.Sokakban félelmet kelt az önök szervezetének léte, megjelenése, mivel nyugtatná meg őket? I. A gárda miért kelt félelmet? Mi nem csinálunk soha semmit, ez nem erőszakszervezet II. Ő azzal nyugtatná meg azt, aki tőlük fél, hogy a gárda semmivel nem félelmet keltőbb, mint a kéményseprő, a rendőr, vagy a tűzoltó. Ez a félelem szerinte az elszámoltatás félelme, ha változni fog a politikai helyzet, márpedig

változnia kell, ők oroszlánrészt fognak vállalni abban, hogy elszámoltassák azokat akiket kell. Ha kell körbeveszik a házaikat mindaddig, amíg a magyar tettre kész rendőrség rájuk helyezi a bilincset. 20.Melyek a legnagyobb problémák ön szerint az országban, és hogyan tud ezeken segíteni a gárda? I. – „A gárda úgy tud rajta segíteni, hogy először is a Jobbikot bejuttatja a parlamentbe, azok akik eddig szétrúgták az országot 19 év alatt, és hozzáteszem legyen MSZP, vagy legyen Fidesz, azt mondjuk ki kéne söpörni innen, de nem csak az országházból, de tán az egész országból, és mindent, mindent amit eddig lenyúltak tőlünk, tőled, tőlem vagy akárkitől, azt adják vissza. És a gárda csak azzal tud ezen segíteni, hogy van, hogy létezik” II. Szerinte az ország politikai vezetése a legnagyobb probléma, mert népellenes, tematikus népirtó politikát folytatnak minden tekintetben. „Mi Magyarországon élünk, mi magyarok

vagyunk, ez az ország a miénk, és mi garantáljuk, hogy a miénk is marad örökre, ezt minden áron meg fogjuk védeni, ha kell az életünk árán is.” 22.Miért jó ön szerint a gárda katonai jellege? I. Azért mert egy katona, legyen egy magyar katona, egy német, egy osztrák, vagy akár egy amerikai katona, az még otthon is fegyelmet tart, saját környezetében, úgy viselkedik ahogy kell, meg tud jelenni, ennyi. II. ”Kell, hogy katonai jellege legyen, hogy a belső rendet meg lehessen tartani” 3000 embert másképp nem lehetne kezelni, ha nincs ez a katonai jelleg. 32 5. számú melléklet Interjú D. Z–vel - sajtófelelős (adótanácsadó, APEH) „Radikális mozgalmakkal kapcsolatban álltam nem a Jobbik révén, hanem a szubkultúrával úgy általában skinheadeket nem ismertem, legalábbis nem olyan sokat.” „Gondolatvilágom az a radikálisokhoz kapcsolódott és megismertem a zenei vonalat, így jártam el szórakozni koncertekre és így ismertem

meg pát embert. Megtörtént az elbeszélgetés, és jelezték, hogy ekkor van avatás és gyere” „A szülőatyja (Magyar Gárdáé) egyértelműen a Jobbikhoz köthető, Vona Gábor és a Jobbik vezetői Gáborról tudom, hogy ő szigorúan el is különíti a pártvonaltól” „Rövidtávú célok mindig is vannak Tulajdonképpen a politikába is befolyással vagyunk, rólunk szólnak a hírek. Ezt kell alakítani, minél több embert megszólítani” „Középtávon pedig a polgárőrséggel, rendőrséggel együttműködni, polgárőr egyesületet fognak most létrehozni több megyében vannak köztünk rendőrök és polgárőrök is. „Tulajdonképpen ez egyféle rendvédelmi feladat, de nem tudom, hogy kéne ezt megfogalmazni, mert rendvédelmi feladatot hivatalosan csak állami szerv láthat el” Annak elkerülésére, hogy ne kerüljenek „őrültek” a Gárdába tervezik, hogy bevezetnek pszichológiai szűrést a jelöltek körében. „ A Fidesz valamilyen

lágyabb nemzeti vonalat képvisel szerintem eladhatóbb, vagy jobban eladják magukat és úgy gondolom, ez nem vezet semmire” Ezzel kapcsolatban a Három csapás törvénymódosító kezdeményezést hozta fel az alany példának, de szerinte ezzel kapcsolatban nem aláírást kellene gyűjteni, mert ebben a témában az nem vezet eredményre. Nem lesz semmilyen következménye, mert nem OVB által kiírt, nem kötelez semmire. „ riasztás van, hogy megint gond van x megyében, menjünk oda és védjük meg az x családot, ez történt tavaly Tatárszentgyörgyön először leellenőrizzük az információt” 33 A „talpas gárdisták” látják el ezt a védelmi feladatot. Állításuk szerint az ottani cigány lakosság terrorizálta a lakosságot, ezért felvonultak, de semmilyen atrocitás nem történt. A rendőrségnél bejelentett akcióról volt szó, a rendőrség azt biztosította. „ Kapitánytestület jogosult kinevezni a főkapitányt, és a Magyar Gárda

Egyesület meg jogosult javasolni egy személyt ennyiben kapcsolódik a Gárda és az Egyesület.” „ a bírói döntés azt mondta, hogy azáltal, hogy az Egyesület létrehozta a mozgalmat, csinált egy olyan szervezetet, amelynek a tevékenysége mások jogait, szabadságát sértheti meg is mondta a bíró, hogy ez az ítélet baloldali nyomásra született.” „ történt egy ózdi toborzón, hogy Kolompár Orbán odarendelt 300 cigányt és szamuráj kard meg minden ott nagyon veszélyes volt a helyzet” „ országosan 2000 avatott, abból 1500 aktív.” „ rendszeresen összejárunk bográcsozni baráti közösség, vagy több, inkább testvéri. Ha baj van, segítünk, ha ügyvéd kell a Nemzeti Jogvédőknek szoktunk szólni, ők kedvezményesen tudják az ilyen ügyeket vállalni.” „Tavaly június-júliusban volt a hernádi árvíz, oda kivonult a Gárda homokzsákokat dobálni” „ abban biztosak vagyunk, hogy történ valami beavatkozás állami szinten,

tehát valószínű, hogy az NBH” Az alany ezt a Dósa-féle szárny kiválásával kapcsolatban mondja, akik szerinte kifejezetten a Jobbiknak akarnak ártani. „ az ideológiai irányt nem a Jobbik, hanem a Gárda határozza meg, de ez csak tulajdonképpen egy lelki iránytű. Parlamentbe kerülni a gárdisták nem akarnak, de radikális politikai változásokat igen Például a Parlament feloszlathatósága képviselők visszahívhatósága büntetőtörvénykönyv szigorítása. A Három csapás tv-el kapcsolatban népszavazásai kezdeményezést indítottunk, márciusban jelentette be a Robi halkan meg is jegyzem, hogy az OVB előtt van most a népszavazási kérdőív 16 34 évre szeretnénk levinni azt a határt, ami felett ki lehet szabni az életfogytiglani szabadságvesztést.„ „A talpas rendőrök kétfelé oszthatók, az egyik fele nagyon szeret minket, a másik meg nagyon utál minket. A középvezetői szint, én úgy tudom, hogy az nagyon szeret minket.

Viszont a felső vezetés, az politikai kötődésből fakadóan természetesen, nagyon gyűlölnek minket.” „ a határt átlépni gárdistaként nagyon veszélyes lenne, de előbb-utóbb biztos eljön ez is. Pártolói rendszert szeretnénk (Románia, Szlovákia), tehát támogassanak minket, vigyék a hírünket” A szlovákiai magyarverés után tervezték, hogy kivonultak, ami miatt nem tették, az volt, mert a szlovákiai magyarokon „csattant volna az ostor”. „Közbiztonság tekintetében a Magyra Gárda lenne az, amit szeretnének csendőrséggé szervezni (Jobbik). Technikailag valószínűleg úgy fog kinézni, hogy a polgárőrségnek szélesebb jogokat biztosítanak.” Ha a Jobbik nagy támogatottság mellet jut be a Parlamentbe, akkor a közbiztonság javítása érdekében tenné meg ezt a lépést. „ ha kell, akkor állják az ütést, ha kell, akkor vissza is támadnak. A lényeg az, hogy megvédjék a demonstráción levő civileket, bajtársakat” A

„talpas gárdisták” feladata ezeknek az ellátása. Az alany állítása szerint az áprilisi demonstráción a rendőrök indokolatlanul akartak benyomulni a tömegbe, ahol sok idős is volt, ott a gárdisták valószínűsíthető életet mentettek. Ezt később a résztvevők levélben köszönték meg nekik. „ neki is megvan a baráti köre, megvannak a maga emberei. 2002-ben az Erzsébet híd elfoglalásával hírnevet szerzett magának, a radikális jobboldalon istenként tekintett rá mindenki és így is van egyébként. Csak azóta, hogy 2006 októberében nem történt meg a rendszerváltás, nem oszlatta fel magát a Parlament, kicsit megkeseredett és, azóta az utcai harcok is kukaborogatássá silányultak. Azért más volt a tv-ostrom, mint amikor csak az első útba eső kukát felgyújtjuk. Egész más gondolatvilága van Nagyon sokan ott voltunk az egyes eseményeken” (Budaházy Györggyel kapcsolatban) 35 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés . 2 2.

Társadalmi mozgalmak . 2 3. Sajtófigyelés – A Magyar Gárda két arca(?) . 3 3.1 A Magyar Gárda megalapítása . 4 3.2 A mozgalom növekedése – további avatások . 4 3.3 A mozgalom célja, felépítése . 5 3.4 A Magyar Gárda kettészakadása . 6 3.5 A Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület feloszlatása – visszhang a magyar médiában . 7 4. Szélsőjobb a politológiában – szakirodalmi háttér . 9 4.1 A szélsőjobb szerepe Magyarország 20. századi történelmében 9 4.2 A szélsőjobb és szélsőbal ellentéte: mekkora a távolság? . 11 4.3 Magyarország és Kelet-Közép-Európa helyzete . 13 4.31 A Political Capital kockázati elemzése . 14 4.32 Radikális jobboldali világképek 2006-ban . 15 4.4 5. Mit tanulhatunk a fejlett demokráciájú Nyugattól? – Nyugat-európai kitekinés . 17 4.41 Olaszország . 18 4.42 Ausztria . 19 Interjúk . 20 5.11 Identitás . 20 5.12 Aktivitás . 21 5.13 Anyagi

háttér . 21 6. Epilógus – Reményünk vagy rémünk a Magyar Gárda?. 22 7. Bibliográfia. 24 36