Tartalmi kivonat
A család kialakulása, fejlődési ciklusai Írta: Ritter Csilla 2008. november 03 hétfő, 11:19 - Módosítás: 2008 november 06 csütörtök, 07:36 Több elméletalkotó kutatta, hogy adott kulturális, társadalmi normák között hogyan működik a család. Olyan alapvető kérdések mentén írták le a család, párkapcsolat alakulását, mint: hogyan kapcsolódnak az egyének egymáshoz, mikor, milyen mértékben képesek egymást elengedni, tehát a kötődés és az autonómia működésének külömböző formáiról kaphatunk informácókat. A család illetve a párkapcsolat élete során egy sor problematikus, konfliktuózus helyzettel szembesül. Minden problematikus időszakban több problémaszint van jelen és hat egyidejűleg: - a családtagok egyéni problémái, - a család belső strukturájában, szerepmintázatában illetve működésében rejlő problémák, - aktuális személyközi konfliktusok, a nukleális család és a tágabb rokonság közötti
konfliktusok, a család, a családtagok és a külső személyek közötti konfliktusok, szociális, társadalmi változások, döntések, folyamatok családi szintre levetülő problémái. Hill felosztásában tekintsük át a családi élet szakaszait, és azok specifikus problémáit. párrá válás időszaka A Ez a szakasz a szülőkről való leválással kezdődik és a pár-identitás megszilárdulásával ér véget. Ebben a szakaszban a tulajdonképpeni párválasztás előtt még két komoly feladata van a fiatal felnőttnek. Az első az a szülőkről való leválás, azaz egy szimetrikusabb érzelmi kapcsolat kialakítása, a függetlenség elérése a védettségről és a kiszolgáltságról való lemondás árán. Természetesen ez egy hosszú folyamat, ugyanakkor nagyon sarkallatos pontja a fejlődésnek, hiszen gyakran későbbi problémák hátterében ezen feladatnak a megoldatlansága húzodik meg. Ezen feladattal párhuzamosan kezdődik az önnálló
identitás kialakítása, vagyis az önazonosság biztos érzésének megtapasztalása, önnálló döntéshozatal, életvezetés képességének megélése. Fontos, hogy ez a feladat teljes mértékben teljesüljön a párválasztás előtt, hiszen veszélyes, ha az egyén párválasztását az indokolja, hogy az egyén egyedül képtelennek érzi magát az életre. Ezen feladatok teljesítése után következhet a párválasztás. Az érett párválasztás nem más, mint az intimitásra való képesség, az adni és elfogadni tudás, az én határainak a megnyitása egy másik személy felé. A párválasztás fontos eleme a választott elköteleződés A házassági szerepvállalás szempontjából nem elhanyagolható a szülői minta. A házastárs felé irányuló elvárások nagy mértékben az ellentétes nemű szülő felvállalt szerepviselkedések függvényei. A kapcsolatbe hozott házzasságmodell is az eredeti család mintájára alakul. Mindkét fél a saját modelljének
megvalósítására törekszik, és ezért ebben az időszakban egy alapvető nehézség ezen törekvések egyensúlyának megtalálása. Az egyensúlykeresést nagyban megnehezíti, ha a szülők elvárják, hogy egyik vagy másik modellt kövessék hűségesen a fiatalok. Ez a konfliktus fokozódik, ha a fiatalok a szülőkkel együtt élnek A kölcsönös megelégedést nyújtó, jó házasság/ párkapcsolat számtalan feltétele közül kiemelkedik a jó alakalmazkodási képesség. Ezen képesség kialakulásában alapvető feltétel egy korábbi, sikeresen megoldott intim kapcsolat. A kora-gyermekkori anya-gyerek kapcsolat alapsémájául szolgál majd a házastársi kapcsolatnak is (különböző áttételekkel) illetve a 1/3 A család kialakulása, fejlődési ciklusai Írta: Ritter Csilla 2008. november 03 hétfő, 11:19 - Módosítás: 2008 november 06 csütörtök, 07:36 későbbiekben a saját gyermekkel való kapcsolatnak. Az első gyerek megszületése, a
szülővé válás Ezen életszakaszában a párnak sok külömböző elvárásnak kell megfelelnie. Beszélhetünk itt kulturális elvárásokról (egy nő akkor válik 100%-ig nővé ha anya lesz, a férfi a családfenntartó stb.) Fontos elem ebben az életszakaszban a szülői szerepek kialakítása, gyakorlása. Míg az anyai szerep nagy mértékben biológiailag meghatározott, addig az apai szerepet az adott társadalom normáinak megfelelően tanulni kell. A házastársi kapcsolat az anya szülési szabadsága alatt sajátos képet mutat. Ezt alapvetően az anyai szerep kettőssége hordozza magában: erős-kompetens anya, ugyanakkor esendő és kiszolgáltatott nő. Az anyaság alatt a nők családi poziciójukban erősebbek lesznek, ugyanakkor a külvilággal való kapcsolatuk gyengül. A férjnek tehát pótolnia kell ezt a kiesést, hiszen a feleség csak vele tudja megosztani a mindennapok örömeit, gondjait, felelősségeit. Család kisgyerekkel a gyermek kikerül a
világba Ebben az életszakaszban több különböző kérdés vetődik fel. A második gyermek vállalása, annak ideje. A gyermekek közötti rivalizáció bevonhatja a szülőket, mely komoly konfliktusok forrása is lehet. Ez az időszak a gyermek/ek óvodáskora. Amikor a gyermek kikerül a világba Ebben korban kell kialakítani a fegyelmezés módszereit, a pár számára fontos kérdés összehangolni a nevelés, a háztartás, a karrier feladatait. Ezen életszakasz végére az Ödipális korszak konfliktusainak megoldása nyomja rá a bélyegét. Család iskolás gyerekkel Ez az életszakasz az iskola, az iskolai feladatok és szerepek köré szerveződik. Az egész család nagy változásákon megy át, komoly kihívásokkal kell szembenéznie, a gyermek biológiai- pszichikai fejlődésével, személyiségváltozásával párhuzamosan. Ebben az időszakban a házaspár viszonya nagyban befolyásolja a felmerülő problémák mélységét, a problémák, konfliktusok
megoldásának neházségeit. Ebben az időszakban problémás, ha a szülők egymás irányában túl- vagy alulmotiváltak, és ez által a gyermek számára túlságosan vagy elégtelenül hozzáférhetőekké válnak. Család serdülő gyerekkel A mi kultúránkban ebben az életszakaszban 3 feladatnak kell eleget tennie a párnak. 1. a gyermek pszichoszexuális fejlődésének lezárása, 2. a gyermek önnálló identitásának kialakulása, 3. a gyermek érzelmi függetlenedése az eredeti családtól Mindezen területeken a szülőpárnak a feladata biztosítani a megfelelő légkört, biztonságot a gyermek számára. A gyermek külömböző életszakaszai (preadoleszcencia, adoleszcencia) egy sor minőégileg 2/3 A család kialakulása, fejlődési ciklusai Írta: Ritter Csilla 2008. november 03 hétfő, 11:19 - Módosítás: 2008 november 06 csütörtök, 07:36 eltérő konfliktust tartogatnak. Nehéz egyensúlykeresés ez a szülőpár számára, az elengedés és a
kötés, a távolság és a közelség szabályozása. A felnőtt gyermeket kibocsátó család A gyerek kialakította önnálló identitását, „kirepült a családi fészekből”, így a szülőpár előtt egy komoly feladat áll: újradefiniálni a párkapcsolatot, hogy tovább tudjanak élni (együtt élni) a közös feladat a gyereknevelés hiányában is. Gyakori, problematikus helyzet, hogy a gyermek kibocsátása csak elméleti szinten történik: a gyermek a házastársát szülei lakásába viszi, majd a születendő gyermekükkel is egy ideig ott élnek. A megszokott életrendbe becsöppenő házastárs, a vele illetve a szülőkkel kapcsolatos lojalitáskérdések komoly igénybevételt jelentenek valamennyiu családtag számára. Amennyiben sikerül a kölcsönös elfogadás légkörét kialakítani, a születendő gyermek körüli teendőket a nagycsalád gyakran hatékonyabban tudja ellátni. Magukra maradt, még aktív szülők Ebben az életszakaszban
felerősödhetnek azok a megoldatlan konfliktusok, melyeket a gyermek jelenléte, a gyermek körüli teendők elfeledtettek, most viszont élesen jelentkeznek. Szükségessé válik a párkapcsolat megújítása, az addigi szerepmegosztások megváltoztatása. Ha az elköltözött gyerekkel a kapcsolat viszonylag intenzív marad, akkor a fiatalok sokat segíthetnek a szüleiknek ezen változtatások kialakításában. A megszokott szülő-szerep háttérbe szorul, viszont két új szerepkör pótolhatja: az anyós-após-szerep valamint a nagyszülő szerep. Család az élet késői időszakában/ inaktív szülők Ez az életszakasz a nyugdíjbavonulással kezdődik. Együttjár az aktivitás csökkenésével, egy bizonyos térbeli izolációval, ugyanakkor egy új szerep, a nagyszülőség válthatja fel az eddig feladatokat. Ebben az életkorban jelenik meg a kiszolgáltatottság érzése, a betegségektől és a haláltól való félelem. Ugyanakkor egybehangzó az időseknek az
az igénye, hogy gyermekeiktől függetlenek lehessenek, kapcsolatuk kölcsönös be nem avatkozáson alapuljon és lehetőség szerint külön lakhassanak. Ebben az diőszakban következik be a megözvegyülések zöme Ezt az eseményt feldolgozni és szerepeit újra integrálni olyan megeröltető az egyedül maradt házastárs számára, hogy a család támogatása ebben a helyzetben nélkülözhetetlen ForrásDr. Buda Béla, Dr Filó Erika, Dr Haraszti László, Dr Komlósi Piroska, Dr Komlósi Sándor, Dr. Rajnai Nadinka – Családi életre nevelés – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995) Szerző: Ritter Csilla 3/3