Gazdasági Ismeretek | Befektetés, Tőzsde » Mikó Dániel - Tőke és pénzpiaci kereskedési stratégiák

BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar Gazdaságdiplomácia és Nemzetközi Menedzsment Szak Nappali tagozat Tőzsde-pénzintézetek szakirány Tőke és pénzpiaci kereskedési stratégiák Készítette: Mikó Dániel Budapest, 2009. BEVEZETÉS. 2 KERESKEDÉS, SPEKULÁCIÓ, BEFEKTETÉS . 3 A KERESKEDETT INSTRUMENTUMOK . 4 A 10%-S SZABÁLY . 6 SÁVOK ÉS TRENDEK . 8 A TRADEREK ESZKÖZEI, AZ INDIKÁTOROK. 9 GRAFIKON TÍPUS . 9 FIBONACCI . 10 DONCHIAN CHANNEL . 10 MOZGÓÁTLAGOK . 11 BOLLINGER SZALAGOK . 12 RELATIVE STRENGTH INDEX (RSI) . 13 STOCHASTIC . 13 MACD (MOVING AVERAGE CONVERGENCE DIVERGENCE). 14 ATR (AVERAGE TRUE RANGE). 15 ADX (AVERAGE DIRECTIONAL INDEX) . 16 PARABOLIC SAR. 17 JEFF COOPER HIT AND RUN STRATÉGIÁI: . 18 EGY KOMPLETT KERESKEDÉSI RENDSZER BEMUTATÁSA. 24 A MECHANIKUS RENDSZER . 24 A KOMPLETT RENDSZER ELEMEI . 24 A POZÍCIÓ MÉRETEZÉS FONTOSSÁGA. 26 A KERESKEDÉSI MÉRETEK BEÁLLÍTÁSA . 27 BELÉPÉSI SZINTEK . 27 STOPOK . 28 A KISZÁLLÁSI PONTOK . 30

TAKTIKAI TRÜKKÖK . 30 LEJÁRÓ KONTRAKTUSOK . 31 TRADING A XXI. SZÁZADBAN 32 KERESKEDÉS A HATÁRIDŐS PIACOKON. 34 ESETTANULMÁNY: KERESKEDÉSI RENDSZEREK VISSZATESZTELÉS ÉS HATÉKONYSÁGMÉRÉS . 36 BENCHMARK . 39 DAX INDEX . 40 EURUSD DEVIZAPÁR . 42 WAL MART STORES RÉSZVÉNY. 44 GOLD SPOT . 46 OTP RÉSZVÉNY . 48 KIÉRTÉKELÉS . 50 BEFEJEZÉS . 53 IRODALOMJEGYZÉK.54 1 Bevezetés „Az égitestek pályáját másodpercre és centiméterre pontosan ki tudom számítani, de azt nem, ahogy egy örült embertömeg a tőzsdei árfolyamokat az egekbe rántja, vagy a mélybe taszítja.” Isaac Newton Örök bölcsesség, hogy a világ tőzsdéin az árfolyamokat hosszú távon a fundamentumok, középtávon a kamatlábak, rövidtávon pedig a pszichológia határozza meg. Bármennyire is meglepő, ez a történelem során eddig valóban működött. Számunkra most a rövidtáv az érdekes. A technikai elemzés, bár számadatokra, historikus értékekre és matematikai

képletekre épül, valójában pszichológia. Leegyszerűsítve: azt vizsgálja, hogy a múltban hasonló szituációk és körülmények között a tőzsdei befektetők hogyan reagáltak egy-egy szituációra, és abból indul ki, hogy a jövőben, egy hasonló szituációban valószínűleg ugyanígy fognak cselekedni. A következő tanulmányban a világ pénz és tőkepiacainak különböző filozófiát követő és eltérő motivációjú szereplői közül a technikai elemzésre építő elsősorban rövidtávón befektető szereplők, a traderek módszerei kerülnek bemutatásra, kitekintéssel a többi piaci szereplőre is. A tradereket elsősorban a professzionális szereplők között találjuk Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy az ő tőkéjük a piaci forgalom arányaiban elenyésző a nagy spekuláns szereplők és nagy, hosszútávú befektetők tőkéjéhez képest. Az ő jelenlétük a piacon valójában inkább pozitívumként értékelhető, mert mint azt

látni fogjuk, odafigyelnek arra, hogy műveleteikkel ne mozgassák nagyon az árfolyamokat, emellett pedig likviditást biztosítanak, amire a legnagyobb tőkéjű piaci szereplőknek is szüksége van. 2 Kereskedés, spekuláció, befektetés A tőke-, pénz- és árupiacok világának szereplői legfőbb célja, hogy pénzt keressenek, illetve a származékos piacokon bizonyos esetekben kockázataikat fedezzék (az első határidős tőzsdék elsősorban ezzel a céllal jöttek létre). Abban azonban, hogy a szereplők milyen módszerekkel próbálják vagyonukat növelni már jelentős különbségek vannak. Megközelítésemben három alaptípust különböztettem meg stratégia alapján: a tradert, a spekulánst és a befektetőt. Talán egy életszerű példán keresztül lehet a legjobban szemléltetni a különbséget. Három szereplőnk van: - egy nagy brókercég üzletkötője, aki számára a cég biztosít egy adott keretet saját számlás kereskedésre, ő a

trader. A trader pozícióit akár napon belül is lezárja - sőt vannak, akik kizárólag így kereskednek, azaz daytradelnek, különösen a határidős tőzsdéken, ahol a magas tőkeátéttelnek köszönhetően megsokszorozhatják nyerőjüket és bukójukat egyaránt -, de egykét hétnél tovább nem tartja őket. A piacot folyamatosan szemmel tartja, sok kisebb ügyletre épít, hiszen ő az árat nem akarja befolyásolni műveleteivel, csak meglovagolni a trendeket. Stop megbízásokkal kontrollálja veszteségét, és hagyja a nyereséget, ameddig lehet növekedni. - egy kisebb hedge fund (fedezeti alap) portfolió menedzsere, ő a spekuláns - egy nagy vagyont kezelő mutual fund (befektetési alap) portfolió menedzsere, ő a befektető Adott egy nagy gyógyszercég likvid blue chipnek számító részvénye. A vállalat negyedéves gyorsjelentése két hét múlva érkezik, a piac kiváró álláspontra helyezkedik (ez forgalomcsökkenéssel is jár), a következő két

hétben a papír árfolyama napi grafikonon jól láthatóan egy 31,500-32,500 Forintos sávban mozog, alacsony volatilítás mellett. A vállalat bevételei 80%-ban külföldön keletkeznek, ezért jelentős Euró és Dollárkitettséggel rendelkezik, a Forint az elmúlt hónapokban rendkívüli mód megerősödött, ezért a várakozások az eredményt illetően gyengék. A hedge fund menedzserre piaci pletykák alapján, amik arról szólnak, hogy a cég balga módon egyáltalán nem fedezte deviza pozícióit, úgy gondolja, hogy az eredmény még a vártnál is gyengébb lesz. Ennek megfelelően az alacsony forgalom miatt apránként (hogy ne mozdítsa el az árat) kiépít egy közepes méretű short pozíciót, 31,750-s átlagáron. Két hét után megérkezik a gyorsjelentés, és a piaci pletykák igaznak bizonyultak, az eredmény még a vártnál is sokkal rosszabb lett, ennek következtében a részvény árfolyama nagy lendülettel kitör lefelé a 31,500-32,500-s sávból.

Ez jelzés az üzletkötőnek, aki a letörésbe belenyitva nyit egy kisebb short pozíciót 31,350-s áron. Stop Loss szintnek a korábbi sáv tetejét, a 32,500-t használja. A nagy befektetési alap vagyonkezelője csalódott és dühős a cég vezérigazgatójára, elveszti hitét a vállalatban, úgy dönt, lecsökkenti 0,75%-s részesedését 0,4%-ra és az első adandó alkalommal, természetesen lépésekben, hiszen nem akarja a már amúgy is megtépázott árfolyamot hirtelen még jobban mélybe taszítani. A szereplők reakciói így együttesen erősítik az árfolyam esését. A fenti példa természetesen leegyszerűsített eset, a valóság ennél összetettebb. Bár a traderek legelsősorban az árfolyammozgást vizsgálják technikai elemzéssel, és ennek megfelelően építenek ki nagyon rövid, pár napos, vagy akár napon belüli pozíciókat, a kereskedett instrumentumuk fundamentumait ismerniük kell, és tudniuk kell az azt érintő hírekről is. Ezért ők is

vállalhatnak valamivel hosszabb, pár hetes, spekulatív jellegű pozíciókat különösen, ha a kereskedett termék likviditása lecsökken. A trading egyik legfontosabb szabálya, hogy kizárólag likvid termékekben üzletelünk. Emellett fontos természetesen, hogy mekkora periódusokban vizsgáljuk az adott terméket. FX kereskedésben EURUSD devizapár 3 esetében például nyugodtan lehet pár perces periódusokat vizsgálni és tökéletesen alkalmas napon belüli kereskedésre. Emellett a hedge fund menedzser természetesen vehet fel hosszú távú, érték alapú pozíciókat, sőt akár nagyobb részesedést is szerezhet vállalatokban és belenyúlhat az IT-be is, különösen ha figyelembe vesszük, hogy hány különböző stratégiájú és méretű hedge fund működik ma a világban. Ne felejtsük el a nagy érték alapú befektetőnket, őt a kezelt vagyon nagysága is korlátozza a rövidtávon gondolkodásban. Ennek ellenére magáról Warren Buffettről is

tudni lehet, hogy spekulál néha, ő és a hozzá hasonló nagy befektetők 90%-ban hosszú távra, akár több tíz évre gondolkodnak. A legnagyobb összegek természetesen fundamentális kezekben vannak, nyugdíjpénztáraknál, szuverén alapoknál, biztosítóknál és mutual fundoknál. Ők mind hosszú távra gondolkodnak, egy-egy kiszemelt vállalatban nagyobb részesedést is vásárolnak. Ők biztosítják, hogy hosszú távón a piaci instrumentumok árazása a valós értékűknek megfelelő legyen, azaz a piac egészségesen működjön. Természetesen ma már vannak olyan hatalmas hedge fundok, mint például a Goldman Sachs Global Alpha (ami 2007-ben aztán nagyon csúnyán elvérzett), amelyek tisztán technikai-kvantitatív módon működnek, algoritmusait matematikusok tervezik, és automatikusan kereskednek. De ezen alapok nagysága is jócskán elmarad a fent említett szereplőktől. Ugyanakkor a nagybefektetőknek szüksége van a spekulánsokra és a

kereskedőkre, ők biztosítják a piac számára a likviditást, hogy pozícióikat ki tudják építeni, részesedéseiket az árfolyam jelentősebb elmozdítása nélkül tudják megszerezni vagy értékesíteni. Dolgozatomban trading szempontból közelítem meg a dolgokat, megvizsgálva különböző kereskedési stratégiákat, azok felépítését és hatékonyságát különböző instrumentumok esetében, azonban természetesen a befektetők és a spekulánsok módszereire és motivációira is kitérek majd. A kereskedett instrumentumok: Azt szokták mondani, hogy a trader számára valójában mindegy milyen instrumentummal kereskedik, hiszen stratégiáját általában kvantitatív, árfolyammozgást vizsgáló módszerekre építi. Ez azonban így nem igaz, minden instrumentumnak megvannak a maga viselkedési sajátosságai, így a tradernek is ismernie kell azt, tudnia kell a különböző hírek várhatóan milyen reakciót váltanak ki a piaci szereplőkből. A világ

tőzsdéin és pénzpiacain ma már szinte bármilyen termékre köthetünk üzletet, az egyszerű részvény és deviza tranzakcióktól kezdve, a határidős pitypangkontraktusokon át, egészen a komplex kamat swap termékekig. A legfontosabb tényező a trader számára, hogy a termék, amivel üzletel likvid legyen. Ilyen például az EURUSD devizapár, a világ legnagyobb forgalmú instrumentuma, vagy annak akár tőzsdei határidős kontraktusai, valamint a legnagyobb vállalatok részvényei (blue chipek), például a Dow Jones Index tagjai, vagy a legfontosabb energiahordozók és nyersanyagok határidős kontraktusai, mint a WTC Futures. A futures termékek kifejezetten népszerűek trading szempontból, a tőkeáttételes hatás miatt, amivel megtöbbszörözhető a nyereség (és a veszteség is), valamint a több lejáratnak köszönhetően egyszerre fedezeti és spekulatív jellegű pozíciók építhetőek ki, amelyekről majd később szó lesz. 4 Money Management

Egy komplett kereskedési stratégia nem csak be és kiszállási pontokból és stop szintekből épül fel, hanem ugyanennyire fontos része a money management, amit magyarul talán portfolió készpénzgazdálkodásnak lehetne nevezni. A money managementnek valójában a felvett pozíció méretezésében van meghatározó szerepe, és igazából majdnem mindig egyszerű hüvelykujj szabályokra épül. Kereskedési aranyszabály/közhely, hogy „Mindig használj stop-loss megbízást! Mindig! Mindig!” Ennek megfelelően a money managementet a pozíció felvételekor alkalmazzuk és az előre meghatározott stop-loss szintünkből indulunk ki. Az alapfelvetés az, hogy spekulatív vagyonunk, befektetésre, kereskedésre szánt pénzünk egy bizonyos százalékánál többet nem veszíthetjük el, ez a legtöbb stratégia esetében 10%. Természetesen a hosszú távú befektetéseknél is alkalmazható (erről például a Deutsche Telekom részvényt 2000-ben birtokló, lelkes

kisbefektetők tudnának mesélni). Az, hogy ez a spekulatív készpénzállomány mi alapján van elkülönítve (alapoknál instrumentum-súlyozás, vagy magánszemélynél szabadon felhasználható megtakarítás) az a pozíciófelvétel és a trading stratégia szempontjából közömbös, mi most csak ebből a szemszögből vizsgáljuk a „MM” szerepét. Miért fontos a Stop Loss használata? A „T-részvény esete”: A Deutsche Telekom részvényei a 90-s évek végén szolid befektetésnek számítottak, rengeteg kisbefektetőt is a piacra vonzottak. 1999 októberében pár hónapos szűk, kis volatilitású oldalazás után, melynek mélypontja 38 Euro volt, a részvény árfolyama felfelé indulni látszik. 43 Eurón veszünk is néhányat Megfontolt tőzsdézőként stop losst is elhelyezünk egy kicsivel 38 Euró alatt (az oldalazó szakasz minimuma). A részvény pedig valóban elindul felfelé. Egészen 60 Euróig száguld, egy ideig küzd a szinttel, kisebb

korrekció van, de aztán ezt az ellenállást is áttöri. Emiatt egy új stop szintet határozunk meg 57 Eurónál, hogy nyereségünket bebiztosítsuk. A következő 70 Eurós szint környékén hektikus és volatilis korrekció következik (a rövid távon kereskedők itt nagyon megégethették magukat), de az árfolyam végül ezt a szintet is áttöri. Újabb stopot helyezünk el 60 Eurónál. A részvény száguld, már 9 0 Eurós szinttel is megküzdött, a stop szintünket 83 Euróra emeljük. A részvény egészen 104 Euróig száguld, a dotcom lufi csúcsánál járunk, hatalmas az eufória, sokan vásárolnak 100 Eurón, 200-sszintekről álmodva. Sorra jönnek ki a jobbnál jobb elemzések, az akkori igazgató, Ron Sommer, rózsás képet fest a cég jövőjéről. A lufi azonban kipukkad Az árfolyam nem sokkal 83-s stopunk előtt még megpróbálkozik egy visszakorrekcióval, azonban ez elhal, és a részvény továbbzuhan. A pozíciónk 83-nál kiütődik, azonban semmi

okunk a bánatra, hiszen a Trészvény csak esik tovább, mint utólag kiderül, még 10 Euró alá is benéz Mi pedig így is majdnem 100%-s hozamot értünk el kevesebb, mint egy év alatt, miközben egy valójában nagyon egyszerű, ám hosszabb távú szemléletben jól működő stratégiát alkalmaztunk. Ez remek példája annak, hogy a stop szintek konzekvens használata mennyire fontos még hosszú távon is. Érdemes belegondolni, hogy a Deutsche Telekom részvényei 2008 november 14-én 11,60 Eurón zártak. Nem kell messzire visszamennünk az időben, hogy hasonló esettel találkozzunk. A nyersolaj árfolyamával szinte ugyanez a történet játszódott le a közelmúltban. 5 Fontos szempont, hogy egy tradernek folyamatosan követnie kell a pozícióit, ezért számára a széles diverzifikálás nem lehetséges, ami miatt kockázatkezelési szempontból rendkívül fontos a veszteségbehatárolás, egyszerre legfeljebb 5-10-t „pozit” tud szemmel tartani. Egyszerű

kiszámolni miért érdemes a pozícióinkat előre meghatározott veszteséggel lezárni, mint reménykedni a feltámadásban új beszállási pontok kivárása helyett. Tegyük fel, hogy egy határidős pozíción már 37%-s veszteségnél járunk. Ahhoz, hogy nullába kerüljünk erről a szintről 58,7%-s emelkedésre van szükségünk, ami rövid távon csak nagyon volatilis piacokon történhet meg (igaz, mostanság pont ilyen hullámzó piacokat láthatunk világszerte, ami azonban kifejezetten ellehetetleníti a tradinget, mint azt később látni fogjuk). 1/(1-V)-1=veszteségkiegyenlítődés, ahol V a veszteség százalékban: 1/(1-37)-1=58,7 A 10%-s szabály A 10%-s szabály valójában nagyon egyszerűen működik, az alapelv mindössze annyi, hogy a trading portfoliónknak, vagy a spekulatív kasszánknak, nevezzük, ahogy szeretnénk, összesen nem veszíthetjük el több, mint 10%-t. Ezt már a pozícióink felvételekor biztosítjuk, mert ettől függ majd az egyes

felvett pozícióink mérete. Stop szintek felállításának szempontjából ez kétféleképp működik. Felveszek öt különböző pozíciót, és mind az ötnek 2%-s veszteségnél határozom meg a stop-loss szintjét. Ez az „egyenlő felhasználás” modell Nézzünk erre egy példát, ahol a portfoliónk mérete 100,000 Euró. Részv ény Árfolya m Stop Loss Kockáz Részvé Kockázat/ at %- ny db- Tőkebefektetés Pozíció ban szám Portfolió Tőkebef. kockázat %-ban %-ban 6 A B C D E 120,00 100,00 50,00 70,00 20,00 105,00 90,00 40,00 59,00 12,00 -12,50 -10,00 -20,00 -15,71 -40,00 83,00 100,00 200,00 142,00 500,00 Sum 9 960,00 10 000,00 10 000,00 9 940,00 10 000,00 49 900,00 -1 245,00 -1 000,00 -2 000,00 -1 562,00 -4 000,00 -9 807,00 9,96 10,00 10,00 9,94 10,00 49,90 -1,25 -1,00 -2,00 -1,56 -4,00 -9,81 A trading stratégiáknál azonban fordítva működik ez a szisztéma. Mivel ott a stop szintek beállításának előre meghatározott technikai módja

van, ezért a stop szintekhez igazodva adjuk meg a felvehető méretet. A későbbiekben erre fogunk hagyatkozni Ehhez a képletünk: Darabszám=Kockázat pozíciónként/(Beszállási árfolyam-Stop Loss szint Természetesen ez a MM képlet nem csak részvényekre, hanem szinte bármilyen instrumentumra alkalmazhatjuk, mint például egyszerűen strukturált index-certifikátokra (például DAX certifikát), ETF-kre, sőt tőkeáttételes termékekre (bármilyen határidős kontraktusra) is. Nézzünk erre egy egyszerű példát: Egy részvényt 100 Eurós árfolyamon veszünk meg, stopunkat 90 Euróra tesszük. Ha a részvény megüti stop szintünket, a veszteségünk nem lehet több a portfolió tőkénk 1%-nál, tehát 100,000 Euró esetén 1,000 Eurónál. Mennyit is vehetünk akkor ebből a részvényből? Darabszám=1,000EUR/(100EUR-90EUR)=100 db Ez a 100 db részvény tehát 10,000 Eurós pozíciót jelent, maximális veszteségünk 1,000 Euró. Ez az úgynevezett 1%-s modell.

A való életben természetesen nem ennyire kerek számukkal találkozunk, de a számítás így is nagyon egyszerű. Stop Részvény Árfolyam Loss A 120,00 105,00 B 100,00 90,00 C 50,00 40,00 D 70,00 59,00 E 20,00 12,00 Kockázat %-ban -12,50 -10,00 -20,00 -15,71 -40,00 Részvény db-szám 66,00 100,00 100,00 90,00 125,00 Összesen Tőkebefektetés 7 920,00 10 000,00 5 000,00 6 300,00 2 500,00 31 720,00 Tőkebef. Kockázat/Pozíció %-ban -990,00 7,92 -1 000,00 10,00 -1 000,00 5,00 -990,00 6,30 -1 000,00 2,50 -4 980,00 31,72 Portfolió kockázat %-ban -0,99 -1,00 -1,00 -0,99 -1,00 -4,98 Példánkon az A részvény bekerülési árfolyama 120 Euró, a stop lossunkat 105 Euróra tesszük, így a részvényenkénti kockázatunk 15 Euró. Könnyedén kiszámolhatjuk, hogy a MM szerint így összesen 66 részvényt vásárolhatunk (természetesen mindig kerekítünk). A tőkebefektetésünk így 7,920 Euró. Amennyiben a trade-ünk rosszul sül el és a pozíciónk kiütődik, a

veszteségünk mindössze 990 Euró. Fenti példánkhoz azonban hozzátartozik, hogy nagyon tág stop szintekkel kalkulál, a való életben rövid távú trading esetén sokkal szűkebben kerülnek meghatározásra ezek a szintek. Nézzük meg, hogy működik a MM tőkeáttételes instrumentumok esetén. Vegyük például a DAX Futures-t. A határidős termékek a legnépszerűbbek a traderek körében, mert gond nélkül lehet long és short pozíciót nyitni, ráadásul adott a tőkeáttételes jelleg. 5,000 pontnál nyitunk egy longot, a stop losst 4,960-ra tesszük. Egy tick elmozdulás a tőkeáttételes hatás miatt 25 Euró nyereséget vagy veszteséget jelent. A pozíció méretet tehát a következőképp számítjuk: 7 1,000EUR/(5,000-4,960)*25EUR=1 kontraktus Nézzünk egy másik, különösen Németországban népszerű terméket, egy DAX határidős long turbo certifikátot. Ezek a termékek KO szint elérése esetén akár nullára is futhatnak Ha egy certifikát 5

Eurón van jegyezve, nagyon könnyen kiszámítható, hogy ha 1,000 Eurót akarunk kockáztatni, akkor 200 db certifikátot vásárolhatunk. Minden komplett kereskedési stratégiának megvan a maga pozícióméretezési módszere, ám mind nagyon hasonlít a fentiekben bemutatottakhoz, például a később részletesen bemutatásra kerülök teknőc kereskedés esetében. A fenti számítások nagyon jól alkalmazhatóak olyan stratégiák esetében, mint például Jeff Cooper Hit and Run stratégiái, melyek a beszállási pontok keresésére és a kezdeti stop loss meghatározására épülnek. Nem mellesleg a Money Management nem csak traderek, hanem egyszerű befektetők és spekulánsok számára is könnyen alkalmazható. Sávok és trendek Alapvetően kétféle piacról beszélhetünk, sávos és trendelő. Természetesen attól is függ, hogy milyen időtávon vizsgáljuk az adott instrumentum árfolyamát. Lehet, hogy egy devizapár árfolyama napi periódusú grafikonon

egyértelmű irányt mutat, de elképzelhető, hogy ha kétórás periódusú grafikonon vizsgáljuk, akkor felfedezhetünk trading rangeket, vagyis kereskedési sávokat. Devizapárok esetén ez azért is különösen érdekes, mert ezek a legnépszerűbb instrumentumok rövidtávú (leginkább napon belüli) kereskedésben, a legismertebb futures termékek mellett. Sávról akkor beszélhetünk, ha a vizsgált időszakban a lokális mélypontok és csúcsok azonos szinten állnak. Ezek a sávok azért tradelhetőek jól, mert a sáv tetején eladási, míg a sáv alján vételi megbízást adunk, így azonban lemaradhatunk a kitörésekről, melyekből aztán a trendek alakulhatnak ki, valamint arra is figyelni kell, hogy a sáv elég széles legyen ahhoz, hogy a költségeik ne emésszék fel a nyereségünket. Trendelő piac esetén a lokális mélypontok és csúcsok egyre lejjebb illetve feljebb vannak. A trading stratégiák többsége a trendek megcsípésére épül, amelyek a

sávokból kitörve alakulnak ki, hiszen megfelelő stop lossokkal a veszteség valóban minimális lehet, miközben a várható nyereség igen magas. Idevág a népszerű trading közhely: ne menj szembe piaccal, hanem tarts vele. 8 A traderek eszközei, az indikátorok A különböző indikátorok a technikai elemzés eszközei, és mint az már korábban említésre került, a traderek szinte mindig a kvantitatív elemzési módszerekre hagyatkoznak. Az indikátorok tulajdonképpen különböző kereskedési adatok felhasználásával kiszámított matematikai-statisztikai mutatók, melyeket felrajzolhatunk vizsgált grafikonunkra. Az indikátoroknak rengeteg típusa létezik, akad olyan kereskedési stratégia is amely egyetlen indikátor jelzéseire hagyatkozik. Valójában a különböző indikátorok eltérően hatékonyak különböző piaci körülmények között, vannak amik sávos és trendelő piacon is felhasználhatóak, és vannak amelyek csak egyik esetben. Épp

ezért erősen javasolt kereskedési stratégiánk kialakításánál egyszerre több, eltérő alapú ilyen mutatót vizsgálni a kedvezőbb kockázat/hozam arány elérése érdekében, sőt visszatesztelést is ajánlott elvégezni az adott instrumentumon historikus adatok alapján. Kétféle indikátor típust különböztethetünk meg. A hatékonyabbak azok, amelyek a piaci folyamatokat azokkal egy időben vagy előre jelzik, ezeket leading indicator-oknak nevezzük, míg azokat, amelyek csak késve jelzik a piaci változásokat, lagging-indicator-nak. Az alábbiakban a legtöbbet alkalmazott, legnépszerűbb indikátorokat és azok használatát tekintjük át. Grafikon típus: Mielőtt az indikátorokkal kezdenénk foglalkozni, fontos megjegyezni, hogy a traderek alapvetően árfolyamgrafikonokból (chartokból) dolgoznak, ezekre rajzolják fel indikátoraikat. Az egyszerű vonaldiagramok itt nem elég megbízhatóak, ezért a legtöbb kereskedő úgynevezett japán gyertya

chartokat. Ezek a kereskedést periódusokra bontva mutatják és látható rajtuk a különböző periódusok nyitó és záró árfolyama, valamint a mély és csúcspont is. A különböző gyertyaformációk önmagukban is jelenthetnek kereskedési szignálokat A periódusok mérete szabadon megválasztható, lehet a grafikon 5-10 perces például FX daytrade kereskedésnél, vagy akár heti is hosszú távon gondolkodok számára. A gyertyák megalkotása egy 18. századi japán határidős rizskereskedő, Munehisa Homme nevéhez fűződnek, aki sokáig vizsgálta a piacokat és a résztvevők viselkedését. A gyertyák segítségével különböző jellegzetes formációkat figyelt meg, melyek használatával hatalmas vagyonra tett szert a tőzsdei kereskedés során. Talán ő a történelem első igazán híres tradere 9 Trendvonalak: A trendvonalak nem annyira indikátorok, mint inkább segédeszközök a grafikonon a kereskedők számára. Számításukhoz nincs

képlet, maguk a traderek rajzolják fel, ezért szubjektív jellegűek, ami rontja a megbízhatóságukat. Sokak szerint ezért a trendvonal rajzolás igazi művészet. Alapvető módszer, hogy a vélt mély és csúcspontok mentén húzzák be őket. Használják őket grafikon formációk felismerésére és stop szintek megállapítására is Fibonacci: A Fibonacci vonalakat a híres középkori matematikus nevéhez fűződnek és az aranymetszés szabályain alapszanak, melyekkel mindenki találkozik matematikai tanulmányai során. Az aranymetszés aránya akkor áll fenn, ha a két szakasz közötti arány pontosan megegyezik az egyenes és a nagyobbik szakasz arányával. A két szakasz arányát a matematikában f-vel jelölik. Tőzsdei használatban a Fibonacci vonalak használata terjedt el leginkább. A segédvonalakat a grafikonon adott időszak lokális mély és csúcspontja közé húzzák be. A megjelenített vonalak támasz-ellenállás szinteket jelölhetnek, ami azt

jelenti, hogy az árfolyam eléri az adott szintet akkor onnan visszafordulhat és egészen az előző vonalig visszaeshet, ha azonban áttöri azt, akkor várhatóan elmegy a következő ellenállásig, a legfontosabb szintek a 38,2 és a 61,8%nál helyezkednek el. A Fibonacci vonalakt szinte az összes profi trader alkalmazza, mindegy, hogy devizásról, részvényesről vagy esetleg másról van szó. Épp ezért vannak elméletek, mely szerint azért működnek ilyen jól, mert mindenki használja őket, és ezért egyfajta önbeteljesítő jóslatként működnek. Donchian Channel: 10 A csatorna tulajdonképpen nem is tekinthető valódi indikátornak, nem igényel számítást és rendkívül egyszerű. Gyakorlatilag megjelöli az előző n (általában 20 vagy 55) kereskedési periódus csúcs és mélypontját mutatja meg. Sokan egyszerűen be és kiszállási pontok gyors észlelésére használják, mi szerint ha a csatornavonal egy szintet feljebb vagy lejjebb lép,

akkor trend alakulhat ki és érdemes pozíciót felvenni, míg az ellentétes vonalat stop szintnek lehet használni. Egyszerűségük ellenére nagyon hatékonyak tudnak lenni, a méltán híres teknősök is erre alapozták be és kiszállási pontjaikat. Érdekességként érdemes megemlíteni az elég ellentétes megítélésű szalontáncos Nick Darvas módszerét, aki egyszerűen az 52 hetes csúcspontokat vette beszállási pontnak és ezzel a módszerrel rengeteg pénzt keresett az amerikai részvényeken. A történethez azonban hozzátartozik, hogy Darvas valójában az egyik legnagyobb bika piacon tevékenykedett, ezért nem volt túlzottan nehéz számára sikereket elérni a tőzsdén. Mozgóátlagok: Annak ellenére, hogy legging indikátorok, a mozgóátlagok szinte minden kereskedő képernyőjén megtalálhatóak, egyszerűségük és alacsony paraméterszámuk miatt előszeretettel használják a különböző időtávú árfolyammozgások irányának, trendek

meghatározására, vételi és eladási jelzések keresésére, emellett több összetettebb indikátor is a mozgóátlagokra épül. A klasszikus statisztikai mozgóátlagú trendszámítás a következőképpen történik: ahol ŷ a mozgóátlagot jelöli, y az árfolyam értékeket, a t pedig az adott periódust. Így három tagból álló átlagot számítunk minden egyes t elemre, amit 3 tagú mozgó átlagnak nevezünk. A képletből következik, hogy a megfigyelt adatsor eleje és vége elvész, valamint, hogy a lehető legegyszerűbben simítja ki az adatsort, így a tendencia nehezebben felismerhető. Épp ezért a tőzsdei kereskedés során használt mozgóátlagoknál az utolsó elem előtti adatokra számítjuk az értéket. Ennek köszönhetően a mozgóátlag csak az idősor elején veszik el Ez az egyszerű mozgóátlag (simple moving average), amely minden egyes elemet azonos súllyal vesz figyelembe, azon hátránya ellenére, hogy nem veszi figyelembe a frissebb

adatok nagyobb jelentősségét, ez a legelterjedtebb indikátor a technikai elemzésben. Az exponenciális mozgóátlagok már érzékenyebb jelzéseket indukálnak, mert az újabb adatokat nagyobb súllyal számítják. Képlete: (Legutolsó ár*x%)+(előző napi mozgóátlag(100-x%)) A mozgóátlagoknál fontos a vizsgált időszak mérete, a periódus szám megválasztása a kereskedni kívánt trend nagysága miatt. Túl hosszú intervallum esetén a a mozgóátlag teljesen kisimítja az idősort, túl rövid esetén pedig túl érzékenyen reagál a változásokra. A profik többsége az alábbi intervallumokat használja: rövid táv: 5-15 periódus középtáv: 20-60 periódus hosszútáv: 100-200 periódus A legegyszerűbb megközelítés szerint akkor kapunk vételi jelzést, ha a részvény árfolyama alulról keresztezi a mozgóátlagot, fordított esetben pedig eladási jelzést kapunk. A gyakorlatban azonban ez a módszer nem túl hatékony és rendkívül kockázatos is.

Éppen ezért a gyakorlatban általában két mozgóátlagot használnak, egy hosszabbat és egy rövidebbet, és ezek keresztezését vizsgálják Amennyiben a rövidebb mozgóátlag alulról 11 metszi a hosszabbat, akkor vételi, fordított esetben eladási jelzést kapunk. A jelzés még erősebbnek tekinthető, ha a keresztezés után a két mozgóátlag egy irányba indul el. A mozgóátlagoknak egy nagyon nagy hátránya, hogy számításukból fakadóan lassan, késve adnak jelzést, mire azt megkapjuk már jelentős nyereségtől eshetünk el. Épp ezért a mozgóátlagokat csak más indikátorokkal együtt, azok jelzésének megerősítéseként érdemes alkalmazni, erre viszont kiválóan alkalmasak. Bollinger szalagok: A John Bollinger által kifejlesztett mutatók nem véletlenül váltak korunk legnépszerűbbjeivé. Az indikátor nagyon jól mutatja egy adott termék árfolyamának volatílitását, emellett gyorsan reagálnak az árfolyamváltozásokra. Az

indikátor három vonalból tevődik össze: 1. Közép szalag: egyszerű mozgóátlag 2. Felső szalag: mozgóátlag + az adott termék szórásának a x-szerese 3. Alsó szalag: mozgóátlag - az adott termék szórásának a x-szerese Az alsó és a felső szalag tehát tulajdonképpen a mozgóátlag eltolása mindkét irányba az árfolyam volatilitásával. Minél kisebb tehát az adott termék volatilitása, annál szűkebb a Bollinger-sáv, annál közelebb állnak egymáshoz a szélső szalagok. Maga Bollinger a következő megállapításokat tette a szalagok alakulásából: -komolyabb árfolyam elmozdulásra lehet számítani, ha a szalagok beszűkülnek (vagyis csökken a volatilitás) -ha az árfolyam kitör a szalagok közül, akkor az aktuális trend folytatása várható -ha az árfolyam érinti az egyik szalagot, utána a másik szalagot is érinteni fogja Számításából fakadóan a traderek által kézzel megrajzolt trendvonalakkal és csatornákkal szemben

objektív ábrát rajzol fel jelezve a volatilitást. Ahogy Bollinger is rámutatott, amikor 12 a szalagok egy szűk csatornát alkotnak, és az árfolyam kitör valamelyik irányba megnövekvő volatilitás mellett, az új trend kialakulását és nagyon jó pozíció felvételi jelzést jelenthet. A Bollinger szalagok sávos kereskedési stratégia esetén is alkalmazhatóak, itt azonban jóval óvatosabbnak kell lenünk, és mindenképp egy másik indikátort is használnunk kell, például az RSI-t. A hétköznapi használatban általában 20 periódusú mozgóátlagot és kétszeres szórást alkalmazunk a Bollinger szalagok felrajzolásánál, de gyorsabb kereskedés, például day trade esetén lehet rövidebb periódus számmal és szűkebb szórással dolgozni. Relative Strength Index (RSI): Az RSI egy gyors, momentum típusú mutató, ami sávos kereskedési stratégiák esetén tud nagyon jól működni. Gyorsasága miatt nagyon kedvelt, bár épp ezért sokszor ad

hibás jelzést Az RSI egy adott instrumentum árfolyamának fel és le mozgásainak arányát méri százalékban kifejezve. Ez teszi alkalmassá arra, hogy a szabálytalan áringadozásokból fakadó egyenetlenségeket kiegyenlítse. A következő képlet alapján számítható ki: RSI=100-[100/(1+U/D)] Ahol: U azon záróárak átlaga, melyek az előző n nap alatt növekedés mellett alakultak ki, D azon záróárak átlag, melyek az előző n nap alatt csökkenés mellett alakultak ki. Az n értéke természetesen tetszés szerint megválasztható, az indikátor megalkotója, Well Wilder a 14 napos intervallum használatát javasolta. Természetesen minél rövidebb időszakot választunk, annál volatilisebb lesz a mutatónk. Az indikátor kiegészítőjeként használhatunk úgynevezett szignálvonalat, ami nem más, mint az RSI egy rövidebb távú, általában 5 periódusú mozgóátlaga, azonban a nemzetközi gyakorlatban általában eltekintenek a szignálvonal

használatától. A számításából adódóan az RSI 0 és 100 közötti értéket vehet fel. A legegyszerűbb megközelítés szerint a 70-s tartomány felett az instrumentum túlvett, míg harminc alatt túladott állapotban van (bika, illetve medvepiacon ez 80 és 20). Tényleges vételi jelzést akkor kapunk, ha az indikátor a 30-s tartomány alatt felfelé fordul, illetve alulról keresztezi azt, eladásait pedig akkor, ha a 70-s szint felett lefelé fordul és keresztezi azt. Magán az RSI grafikonon is jelölhetünk be támasz, illetve ellenállási szinteket, így újabb jelzéseket kaphatunk. Ilyen kritikus szint lehet az 50-s érték Bika piac esetén, ha a mutató eléri ezt a szintet és visszafordul, akkor vételi jelzést kapunk. Medve piac esetén természetesen pont fordítva, ha a mutató lefelé pattan vissza innen, akkor short pozíció nyitására kapunk jelet. Érdemes még azt figyelni, hogy ha a mutató alsó és felső határszintjei többszöri ellenállást

mutatnak, majd áttörik azokat, akkor erős vételi, vagy eladási jelzést kaphatunk, annak ellenére, hogy az árfolyam a túladott vagy túlvett tartományba kerül. Érdekesek lehetnek még a divergenciák. Van, hogy az árfolyam még felfelé mozog, de az RSI már eladási jelzést ad, ezek hamarosan bekövetkező trendfordulót mutathatnak. Az RSI a Bollinger szalagokkal együtt kiválóan alkalmazható indikátor sávos kereskedéshez. Stochastic: A Stochastic egy nagyon népszerű momentum típusú indikátor, ami elsősorban a piaci hangulatot méri. Van lassú és gyors változata, a különbség az, hogy a lassú stochastic kisimítja az árfolyamváltozásokat, ezért megbízhatóbb. Az alapelv az indikátor mögött az, 13 hogy bika piacon az árak az előző napok csúcsértékéhez, míg medve piacon a mélypontokhoz közel zárnak. A gyors (%K) és a lassú (%D) oszcillátort a legtöbb esetben együtt használják Kiszámításuk a következőképpen történik:

%K=100* (aktuális záróár-előző N periódus mélypontja)/ (előző N nap csúcspontja-előző N nap mélypontja) %D= Egyszerű mozgóátlag*%K Az N periódusszámnak a legtöbbször 14-et adják meg, míg a %D a %K-nak legtöbbször a 3 periódusos mozgóátlaga. A %D valójában a szignálvonal, tehát a %K kisimított átlaga Használata nagyon hasonlít az RSI-re. A mutató 0 és 100 közötti értéket vehet fel, a 20 alatti szint a túladott, míg a 80 feletti a túlvett tartomány. Vételi jelzésnek tekinthetjük, ha a két vonal kilép a túladott tartományból és felfelé tart, ha a gyorsabb vonal keresztezi a lassút (bár ez sokszor fals jelzést szül, mert gyakori jelenség). Szintén érdemes vételi pozíciót felvenni, amikor már mindkét vonal a túladott tartományban van, de még mindkettő felfelé irányt mutat, sőt akkor is lehet long pozíciót nyitni, amikor a mutató esetleg visszateszteli a 80-as szintet, de visszafordul onnan. Ugyanezek fordítottjai

természetesen short jelzést jelenthetnek a traderek számára, tehát ha például a két vonal lefelé kitör a túladott tartományból és irányuk is lefelé mutat, akkor eladni érdemes. MACD (moving average convergence divergence): Az MACD mutató hatvanas évekbeli bemutatkozása óta töretlen népszerűségnek örvend. Maga a mutató egy hosszabb és egy rövidebb periódusú exponenciális mozgóátlag különbségére épül, általában 12 és 26 periódusú mozgóátlagot alkalmazunk. Az MACD-hez 14 még hozzá szokták tenni a mutató egy rövid, általában 9 periódusú exponenciális mozgóátlagát is, amely szignálvonalként funkcionál. Az indikátor tulajdonképpen a korábban már bemutatott mozgóátlag kereszteződésekre épül. Ebből fakad hátránya is, hogy követő indikátorként lassan, megkésve ad jelzést, de megbízhatóan jelzi egy trend megváltozását vagy kialakulását. Mivel a különbözetükből kalkulálódik, amikor a

mozgóátlagok metszik egymást, a mutató középső 0 vonalon halad keresztül. Amikor az MACD pozitív tartományban tartózkodik, a rövidebb átlag a hosszabb felett van, míg fordított esetben a negatív tartományban mozog. A hétköznapi használatban a középvonal metszésének nagy jelentősége van, mert trendelő piacon ritka jelenség. Amennyiben alulról keresztezi a vonalat vételi, ha felülről eladási jelzést kapunk. Még pontosabb jelzéseket kaphatunk, ha a szignálvonalat is figyelemmel kísérjük. A hagyományos megközelítés szerint, ha az MACD a szignálvonal alá esik, akkor eladási jelzést, még ha alulról keresztezi azt, akkor vételi jelzést kapunk. A középvonal feletti eladási szignálok esetén, minél magasabban fordul az indikátor, annál megbízhatóbb jelzést kap a befektető. A középvonalhoz közeli fordulók inkább csak pozíciózárásra adnak jelzéseket, semmint shortok nyitására, még ha a középvonal fölött alulról

keresztezi az MACD a szignálvonalat, akkor nyugodt szívvel vehetünk fel vételi pozíciókat, hiszen a meglévő trenddel egy irányba kereskedünk. Hasonlóképpen, a középvonal alatti eladási szignálok short pozíció felvételére adnak jelzést. A középvonal alatt, attól távol forduló indikátor vételi jelzést ad, még a szignálvonalnak a középvonalhoz közeli keresztezése csak a short pozíciók zárására ad jelzést. ATR (Average True Range): Az ATR kifejlesztése szintén a híres Welles Wilder nevéhez fűződik, és napjainkban kezd egyre elterjedtebbé válni. A mutató tulajdonképpen egy termék árfolyamának volatilitását 15 méri, ezért nagyon jó segédeszköznek bizonyul, különösen olyan csapongó piaci környezetben, mint amit az elmúlt időszakban tapasztalhattunk a világ pénz és tőkepiacain. Már maguk a legendás teknősök is ezt használták stop szintek meghatározására (igaz, akkor még nem így nevezték a mutatót). A

True Range-nek már a kiszámítása is nagyon érdekes, a következő három adatból a legnagyobbat vesszük: -Különbség az adott gyertya maximuma és minimuma között; -Különbség az előző gyertya minimuma és a legutolsó gyertya maximuma között; -Különbség az előző gyertya zárára és a legutolsó gyertya minimuma között; Az ATR ezen True Range-k exponenciális átlaga, általában 14 periódussal kalkulálunk, de ez természetesen szabadon megválasztható. Amennyiben a mutató alacsonyan mozog, akkor csendes, nyugodt piaccal van dolgunk. Ha a mutató huzamosabb ideig van alacsony tartományban, az nagyobb arányú árfolyam elmozdulás előszele lehet, akárcsak a Bollinger szalagok beszűkülése. Ha a mutató értéke magasan van, és ez meredek árfolyammozgással párosul, az azt jelenti, hogy az irány rövidtávon nem tartható fenn. Sok piaci trendforduló párosul extrém magas ATR értékkel Kitörések beazonosításában remek eszközként

funkciónál, hiszen volatilisebb piacon jóval nagyobb a fals kitörések kockázata, ezért sok trader az indikátort úgy alkalmazza, hogy fölfelé történő kitörés esetén az ATR értékével növelik a meghatározó szintet, és csak akkor vesznek fel pozíciót, ha az adott instrumentum a fölött zárt. Támaszszint áttörése esetén eladási pozíciót az ellenállás ATR-el csökkentet értékének túllépése esetén vesznek fel. ADX (Average Directional Index): Ez az összetett trendkövető indikátor szintén Welles Wilder találmánya. Magát a mutató két direkciós indikátor, a +DI-ból és a –DI-ból származtatjuk. Az ADX ezeket kombinálja, majd kisimítja egy exponenciális mozgóátlaggal. Ehhez először a direkciós mozgást kell kiszámolni (+DM és –DM). Felfelé mozgás = Aktuális csúcs − Előző periódus csúcsa Lefelé mozgás = Előző periódus mélypontja − Aktuális mélypont ha felf.mozgás > lefmozg és felfmozg > 0, akkor

+DM = felfmozg, egyébként +DM = 0 ha lef.mozg > felfmozg és lefmozg > 0, akkor -DM = lefmozg, egyébként -DM = 0 Ezután megválasztjuk a periódus számot, általában a 14 periódust alkalmazzák. A +DI és – DI-t a következőképpen kapjuk meg: +DI= +DM exponenciális mozgóátlag/ ATR -DI= -DM exponenciális mozgóátlag/ ATR Az ADX mutatóhoz a két indikátor különbségének abszolút értékének exponenciális mozgóátlagát használjuk a következőkép: ADX = 100 * [abszolút érték (+DI − -DI) exp. mozgóátlaga / (+DI + -DI)] A +DI az emelkedő trend erősségét, még a -DI a csökkenő trend erősségét méri. Az ADX indikátort, ami a trend erősségét méri, függetlenül attól, hogy emelkedő vagy eső trendről van e szó, a +DI és a - DI különbségéből képezzük, jellemzően 14 periódusra vonatkozóan. Az indikátor 0 és 100 közötti értéket vehet fel, a mutató 20-as érték fölé kerülése trend kialakulását vagy trendfordulót

jelezhet, ami jó beszállási pont lehet, míg a 40-es érték felett 16 már nem árt óvatosnak lenni, és keresni kell a kiszállási pontokat. A mutató a 60-s értéket csak nagyon ritkán éri el. 20 pont alatt sávos kereskedésről beszélhetünk Az ADX természetéből fakadóan más, általában momentum típusú indikátorokkal együtt alkalmazható nagyon jól, mint például a Parabolic SAR. Parabolic SAR: A Parabolic egy nagyon különleges, talán a legegyedibb indikátor már megjelenésében is. Azon az elven alapul, hogy a különböző trendekben az árfolyamok jellemzően egy parabolában maradnak. Ha a pontok az árfolyamgyertyák alatt vannak, akkor bika, ha felett, akkor medve trendről beszélhetünk. A kereskedők a parabolic-ot nem is beszállási pontok megtalálására használják, hanem úgynevezett „trailing”, követő stop szintként, ami azt jelenti, hogy ahogy a pozíciónk értéke egyre nő, a kiszállási pontot („take profit” szint)

is húzzuk vele, nem csak kezdeti stop loss szintet adunk meg. Wilder számára az alapelgondolás az volt, mikor ezt az indikátort elkészítette, hogy az idő ellenségünk, és ha egy értékpapír nem tud az idő telésével még több profitot generálni számunkra, akkor likvidálni kell. A Parabolic SAR szinte minden trendhez külön kalkulálódik, ráadásul előre, ami azt mutatja, hogy momentum indikátorról van szó. Az általános képlete a következő: SARn+1= SARn+α*(EP-SARn) Ahol: SARn és SARn+1 az aktuális és a következő periódus SAR értékei; EP az extrém pont, felfelé ívelő trend esetén az aktuális trend árfolyam csúcs, lefelé ívelő esetén árfolyam mélypontját értjük. Amennyiben új lokális csúcs vagy mélypont születik a trendben, az EP is frissítve lesz; Az α értéke adja meg a gyorsulási faktort. Ezt trendfordulókor elsőre általában 002-re állítják be. Ehhez minden újabb EP pont elérésekor hozzáadnak 002-t Ennek

köszönhetően a SAR gyorsabban konvergál az aktuális árfolyamhoz. Az értéket azonban maximálni szokták 02ben, hogy legyen túl nagy Azonban ha elérjük ezt a szintet, akkor már nagyon erős trendről beszélhetünk. A SAR-t ennek megfelelően kalkulálják minden időszakra Van azonban két kivételes eset: -Ha a következő SAR értéke benne van a következő periódus árfolyamsávjában, vagy azon túl (trendiránynak megfelelően) akkor az aktuális trend megfordul, úgy is felfoghatjuk, hogy aktiválódik a stopunk, és ennek megfelelően a SAR pont is oldalt cserél. Ilyenkor az α értékét visszaállítjuk 0.02-re, új EP értéket keresünk, és a SAR-t pedig elsőre az előző trend csúcs vagy mélypontjához igazítjuk az iránynak megfelelően. -Abban az esetben például, ha felfelé ívelő trend van, és a következő napi SAR érték a mai és a tegnapi árfolyamsáv mélypontja felett van, akkor újra kell kalkulálni, és ehhez a mélyponthoz kell

igazítani. A SAR pontok egyértelműen kiválóak momentum indikátorként a stop szintek meghatározására trend esetén, oldalazó piac esetén azonban kevésbé használhatóak. Fontos, hogy a trend létét egy másik indikátor is megerősítse. 17 Jeff Cooper Hit and Run stratégiái: Jeff Cooper az egyik legismertebb részvénykereskedő. Többféle kereskedési stratégiát is kialakított, melyek rövidtávon is jól alkalmazhatóak voltak. Komplett kereskedési rendszert nem publikált, elsősorban a jó beszállási pontok megtalálásnak mestere. Csak is 30 és 100 USD közötti árfolyamú részvényekkel kereskedik. Kevés indikátort használt módszerei megalkotásához, inkább a különböző chartformációkat vizsgálta, illetve mikor milyen kereskedési jelzést adhatnak, valamint nagyban hagyatkozik a trendvonalakra melyek jó behúzására is nagy súlyt fektet. Saját maga a profitrealizálási stop szintjeit a trendvonalakhoz igazította. Ezek önmagukban

nem jelentenek komplett kereskedési rendszert, hiszen ahhoz a megfelelő money management és kockázatkezelés is hozzátartozik, de ezeket természetesen mindenki maga meghatározhatja. A stop szinteket esetében viszonylag rugalmasan kezelhetjük elgondolásait, saját money management módszerünknek megfelelően változtathatunk rajta, ugyanis Cooper csak 30 és 100 USD közötti árfolyamú részvényekkel kereskedik (csak részvényekkel, ami nem jelenti azt, hogy stratégia nem használható más instrumentumokhoz), stop loss-szait pontban határozta meg, egy pont egy USD-t jelentett, így legnagyobb pozíció kockázata is maximum 3%-s árfolyamveszteség volt, ami elég szűknek mondható. Így róla is elmondható, hogy sok kis veszteségét ritkább de annál nagyobb nyerő tradekkel semlegesíti, és hogy stratégiái inkább rövid távú kereskedéshez vannak kitalálva. A jó beszállási pontok megtalálása fontos kereskedési elem, ezért érdemes részletesen

végignézni Cooper milyen stratégiákat használ ezek megtalálására. Sok újdonságot nem alkotott, hisz sok stratégiája a már korábban említett Munehisa által meghatározott chartformációkra épülnek. A különböző kereskedési szignálokhoz a grafikont is meg kell vizsgálnunk, a különböző jelzések különböző piacokon működnek jól. Ehhez nyújthatnak segítséget a trendvonalak berajzolása. Meg kell állapítanunk, hogy sávosan mozgó vagy trendelő piacról van-e szó, és ha igen mi a trend iránya. Ez azért fontos, mert a különböző szignálok különböző körülmények között adnak jól használható jelzést. Egy már meglévő trendben például jó megerősítő jelzést adnak a 180-ak, a bomerek és a reversal new highok. Trenden belül, de avval szembe menő pozíció felvételéről adhatnak jelzést a gilligan islandek, míg a lizardok például tisztán trendfordulót jeleznek. 180 Long szignál: 1. Periódus: A záróárfolyam a

gyertya alsó negyedében található 2. Per: A záróárfolyam a felső negyedben található és az árfolyam a 10-es és az 50-es mozgóátlag felett van 3. Per: Vétel 0,12 ponttal a második per. csúcsa felett 18 180 Short szignál: 1. Per: A záróárfolyam a gyertya felső negyedében található 2. Per: A záró a 10-es és 50-es mozgóátlag alatt van és a gyertya alsó negyedében 3. Per: Eladás 0,12 ponttal az előző per. mélypontja alatt A 180-asok legjobban trendfordulók után, már meglevő új trendekben alkalmazhatóak, a trenden belül minden egyes 180-nál vehetünk egy újabb egységet (attól függően mekkora pozíciót akarunk felvenni). Stop szintekhez (take profit) a trendvonal használható Lizard’s day long: 1. Per: A záró és a nyitó is a felső negyedben van, a mélypont 10 per.-ú mélypont 2. Per: Vétel 0,12 ponttal az előző per. csúcsa felett Lizard’s day short: 1. Per: A nyitó és a záró az alsó negyedben vannak, a csúcspont

10 per.-ú csúcs 2. Per: Eladás 0,12 ponttal az előző per. mélypontja alatt. A lizardok nagyon jól jelezhetnek trendfordulókat, de óvatosnak kell lenni velük pont ezért, és ajánlott a szűk stopok használata. 19 Expansion Breakout long 1. Per: Az árfolyam két hónapos csúcsához ér (vagy 20 periódus), a kereskedési sáv akkora, vagy nagyobb, mint az előző 9 per.-ban 2. Per: Vétel 0,12 ponttal az előző per. csúspontja felett Expansion Breakout short: 1. Per: Az árfolyam két hónapos mélypontjához ér (v. 20 periódus), a kereskedési sáv akkora, vagy nagyobb, mint az előző 9 per.-ban 2. Per: Eladás 0,12-vel az előző per. mélypontja alatt Expansion Pivot long: 1. Per: A kereskedési sáv nagyobb, mint az előző 9 periódusban és az árfolyam alulról átlépi az 50 napos mozgóátlagot 2. Per: Vétel 0,12 ponttal az előző per. csúcsa felett 20 Expansion Pivot short: 1. Per: A kereskedési sáv nagyobb, mint az előző 9 periódusban

és az árfolyam felülről átlépi az 50 napos mozgóátlagot 2. Per: Eladás 0,12 ponttal az előző per. mélypontja alatt Boomers long: 1. Per: 14-es ADX 30 felett és a +DI a –DI felett van (felfelé mutató trend) 2. Per: Csúcspont <= előző per. csúcsa; mélypont>= előző per. mélypontja 3. Per: Csúcspont <= 2. per csúcsa; mélypont>= 2 per. mélypontja 4. Per: Vétel 0,12 ponttal a 3. per csúcsa felett Boomers short: 1. Per: 14-es ADX 30 felett és a -DI a +DI felett van (lefelé mutató trend) 2. Per: Csúcspont <= előző per. csúcsa; mélypont>= előző per. mélypontja 3. Per: Csúcspont <= 2. per csúcsa; mélypont>= 2 per. mélypontja 4. Per: Eladás 0,12 ponttal a 3. per mélypontja alatt 21 Gilligan’s Island long: 1. Per: Az nyitóárfolyam réssel (gappel, minél nagyobb, annál jobb) 2 hónapos (vagy 20 periódusos mélypontot üt, a záróárfolyam a gyertya felső felében van egy szinten vagy magasabban, mint a záróár

2. Per: Vétel 0,12 ponttal az előző per. csúcsa felett Gilligan’s Island short: 1. Per: A nyitóárfolyam réssel (gappel, minél nagyobb, annál jobb) 2 hónapos (vagy 20 periódusos csúcsot ér el, a záróárfolyam a gyertya alsó felében van egy szinten vagy alacsonyabban, mint a záróár 2. Per: Eladás 0,12 ponttal az előző per. csúcsa felett A Gilliganekről nagyon fontos tudni, hogy nem trendfordulót jeleznek, csak fennálló trendeken belüli korrekciókat, ezért csak kifejezetten rövid távú pozíciókhoz ajánlottak és óvatosan szabad csak ókat használni, szűk stopokkal. Reversal New High long: 1.Per: Mélypont lejjebb, mint az előző per. mélypontja; csúcspont feljebb, mint az előző periódus csúcsa; az árfolyam 60 periódusos csúcsot ér el és a kereskedési sáv a legnagyobb az előző 5 periódus viszonylatában 2.Per: Vétel 0,12 ponttal az előző per. csúcsa felett 22 Reverasal New High short: 1.Per: Mélypont lejjebb, mint az

előző per. mélypontja; csúcspont feljebb, mint az előző periódus csúcsa; az árfolyam 60 periódusos mélypontot ér el és a kereskedési sáv a legnagyobb az előző 5 periódus viszonylatában 2.Per: Eladás 0,12 ponttal az előző per. mélypontja alatt A Reversalokkal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy mivel újabb lokális szélsőértékek elérésén alapszik, a szintek elérése stopokat aktiválhat, így a hirtelen felvett pozíció egy időre már az elején veszteséges tartományba kerülhet, ezért a Reversalok nagyobb biztonságot nyújthatnak, mert megvárják a szélső érték megerősítését. 23 Egy komplett kereskedési rendszer bemutatása Az eddigiekben megismertük a trading legfontosabb elemeit külön-külön. Azonban a kereskedőnek ezek együttes alkalmazására van szüksége, ha hosszú távon nyereséges akar maradni. Így épül fel egy teljes kereskedési rendszer Az egyes elemek mindenkinek a saját kockázatvállalási

hajlandósága és tetszése szerint variálhatók, ám érdemes előtte visszateszteléseket csinálni, azaz megvizsgálni, hogy a különböző koncepcióink a múltban milyen eredményt hoztak volna, és azokból a legjobbnak minősülőt alkalmazni. Persze minél összetettebb egy stratégia, annál nehezebb a lemodellezése, sokak számára ezért az egyszerűség is fontos szempont. Sokszor a legegyszerűbb módszerek a legnyereségesebbek A következőkben egy komplett kereskedési rendszer kerül bemutatásra, amely azt jelenti, hogy a stratégiában a trading minden komponensét meghatározza. A bemutatott stratégia a mára már legendássá vált teknőc rendszer. A teknősök története 1983-ban kezdődött, amikor két kiemelkedően sikeres kereskedő Richard Dennis és partnere Bill Eckhardt azon vitatkoztak, hogy a sikeres kereskedő vajon született tehetség, vagy a kereskedés tanulható. Ennek megfelelően kötöttek egy fogadást és elindították a teknőc

programot, melynek keretében pár szerencsés kiválasztottnak megtanították saját szabályaikat. A következő években ezek a betanított traderek éves átlagban 80 %-os hozamot értek el. A program tehát sikeresnek bizonyult Jó tizenöt évvel később az akkori teknőcök nyilvánosságra hozták akkoriban titkos kereskedési szabályaikat. Megtehették ezt, hiszen többségük ma már sokkal komlpexebb rendszer alapján dolgozik. A teknőcök legsikeresebbike az ifjú Curtis Faith volt, aki vakon követte a tanárai által lefektetett szabályaikat. A mechanikus rendszer A legkiseresebb kereskedők mechanikus rendszereket használnak. Mint arról már korábban szó volt, ma már ezeket a rendszereket általában számítógépek vezérlik, algoritmusaikat pedig matematikusok, és fizikusok határozzák meg. A 80-as években ez természetesen elképzelhetetlen volt. Így a mechanikus rendszer sikeressége a kereskedők önfegyelmén múlott. Egy ilyen rendszer azért

működik jól, mert valójában semmilyen döntést nem hagy az egyénre. Az egész előre lefektetett szabályok sorozata-rendszere Egy ilyen komplett mechanikus rendszer volt a teknős rendszer. A kereskedés minden aspektusát lefedte és semmilyen szubjektív döntést nem hagyott magára a kereskedőre. A komplett rendszer elemei Piacok - mit adjunk és vegyünk: Az első kérdés az tehát, hogy mely piacokon kereskedjünk. Hogyha túl kevés instrumentum piacán mozgunk, akkor egyfelől nem diverzifikáljuk a kockázatainkat, és elszalaszthatjuk annak esélyét, hogy meglovagoljunk egy trendet. Emellett, ahogy arról már korábban is szó volt, nagyon fontos, hogy adott termék piaca kellően likvid legyen. A teknősök az amerikai határidős piacokon kereskedtek, több millió dolláros pozíciókkal. Ezért fontos volt számukra, hogy csak a legnagyobb forgalmú termékekhez nyúljanak. Gyakorlatilag minden nagy forgalmú határidős és árupiaci termékkel kereskedtek,

kivéve gabona és húsféléket. Ilyen termékek voltak például a kávé, kakaó, különböző fejlett piaci devizák mint a frank, német 24 márka, nemesfémek mint az arany és az ezüst, és természetesen az akkoriban is kiemelkedő figyelemnek örvendő nyersolaj. Pozícióméretezés A döntés meghozatala, hogy mekkora pozíciót vegyünk fel valójában talán a kereskedés legfontosabb komponense. A korábban leírt money management fejezet is erről szólt Valójában a teknőcök is szinte ugyanezt a hüvelykujj szabályt alkalmazták. A teknőcök egy volatilitás alapú konstans kockázati százalékú pozícióméretezési algoritmust alkalmaztak. Ez az algoritmus korához képest nagyon fejlett volt, mert a pozíció méretét adott piac dollár alapú volatilitásához igazította. Ezt azt jelentette, hogy adott pozíció ugyan annyit mozoghatott fel és lefele dollárban mérve függetlenül adott termék piacának szórásától. Ennek a rendszerezésnek a

lényege az volt, hogy a különböző piacokon felvett pozíciók ugyanakkora nyereséget és veszteséget jelenthettek dollárban mérve. Az N mutató A Dennisék által kifejlesztett N mutató valójában nem más, mint a korábban már bemutatott, ma rendkívül népszerű ATR indikátor 20 napos változata, tehát a True Range 20 napos exponenciális mozgóátlaga. A pozíció méret meghatározásának első lépéseként meghatározzuk az instrumentum piacának volatilitását az N mutató alapján. Ez valójában sokkal bonyolultabbnak hangzik, mint amilyen. Formulája egyszerű: 1 Unit= kereskedési számla 1%-a/ Piaci volatilitás dollárban vagy 1 Unit= kereskedési számla 1%-a/ N* tickenkénti dollárérték Nézzünk erre egy példát, termékünk a fűtőolaj 2003 márciusi lejáratú futures-e: dátum 2002.1204 2002.1203 2002.1202 2002.1127 2002.1126 2002.1125 2002.1122 2002.1121 2002.1120 2002.1119 2002.1118 2002.1115 2002.1114 2002.1113 2002.1112 2002.1111 2002.1108

2002.1107 2002.1106 csúcs 0.7420 0.7447 0.7375 0.7280 0.7184 0.7265 0.7265 0.7168 0.7115 0.7065 0.6965 0.6701 0.6650 0.6760 0.6795 0.6820 0.6820 0.6960 0.6930 mélypont 0.7140 0.7310 0.7227 0.7200 0.7110 0.7098 0.7120 0.7100 0.6944 0.6944 0.6750 0.6620 0.6585 0.6550 0.6720 0.6710 0.6706 0.6736 0.6800 záróár 0.7162 0.7389 0.7359 0.7228 0.7184 0.7098 0.7265 0.7124 0.7087 0.6944 0.6965 0.6701 0.6627 0.6616 0.6744 0.6710 0.6706 0.6736 0.6838 True Range 0.0280 0.0137 0.0148 0.0096 0.0086 0.0167 0.0145 0.0081 0.0171 0.0121 0.0264 0.0081 0.0065 0.0210 0.0085 0.0114 0.0114 0.0224 0.0130 N 0.0141 0.0134 0.0134 0.0133 0.0135 0.0138 0.0136 0.0136 0.0139 0.0137 0.0138 0.0131 0.0134 0.0138 0.0134 0.0136 0.0137 0.0139 0.0134 25 2002.1105 07099 2002.1104 07170 2002.1101 07220 0.6923 0.7073 0.7124 0.6923 0.7073 0.7124 0.0176 0.0097 0.0096 0.0134 0.0132 0.0134 A fenti táblázatból számolva az unit méret 2002 december 6-án, a decemberi 4-ei 0.0141-s N értékből: Fűtőolaj 2003

március: N=0.0141 Kereskedési számla= 1.000000 USD Dollár tickenként= 42.000 (egy kontraktus mérete 42000 gallon, az ár gallononként van megadva dollárban) Unit méret= (0.01*1.000000 USD)/(00141*42.000)=1688 Mivel kontraktusokat csak egyben vásárolhatunk, így biztonsági okokból lefelé kerekítünk, és így unitunk (kereskedési egységünk) 16 kontraktus lesz. A teknőcök pozíciójukat úgynevezett unitokban építették fel. Az unitok úgy voltak felépítve, hogy egy N a kereskedési tőkéjük 1 %-át jelentette, ezen a ponton találkozunk az Money Management fejezetben leírt szabállyal. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy milyen gyakran kell meghatároznunk az N mértékét és az unit méreteket. A teknőcök számára minden hét hétfőn biztosítottak erről egy listát, amely tartalmazta az előző hét N értékét és az összes általuk kereskedett termék unit méretét. A pozíció méretezés fontossága A diverzifikáció egy kísérlet arra,

hogy megosszuk a kockázatot több termék között és megnöveljük a lehetőségeink számát sikeres tradek végrehajtására. Hogy jól deverzifikáljunk fontos, hogy nagyjából egyforma méretű pozíciókat vegyünk fel több termék piacán. A teknőcök a volatilitás alapú kockázatmérést arra használták, hogy minden piacon egyforma kockázatot vegyenek fel. Ez megnövelte a sikeres pozíciók elérését és semlegesítette a vesztes pozíciókat. Ehhez természetesen megfelelő mennyiségű kereskedési tőkére volt szükség, ami számukra biztosítva volt. Egy unit tulajdonképpen megadta egyszerre a pozíció kockázatát és a pozíció méretét. Ezzel a stratégiával még az extrém piaci mozgásokat is kezelni tudták Egy ilyen nap volt az 1987. októberi tőzsdekrachot követő nap A Fed előző este jópár %-al csökkentette a kamatait. A teknőcök egy jelentős része long volt a határidős kamatláb piacon A következő nap veszteségei döbbenetesek

voltak. Bizonyos esetekben a 20-40 %-ot is elérték. Azonban ezek a veszteségek a pozíciómaximalizálás nélkül még jóval nagyobbak lettek volna. A teknőcök emellett arra is nagy figyelmet fordítottak, hogy kereskedett termékeik milyen viszonyban álltak egymással, és ennek megfelelően határozták meg a felvehető pozíciók mennyiségét. Egyszerű piacok – maximum négy unit piaconként Erősen korreláló piacok – ezeken a piacokon egy irányba maximum hat unit lehetett a pozíciómérete. Ilyen közeli piacok például az arany és az ezüst piaca, vagy a fűtés és a nyersolaj piaca. 26 Gyengén korreláló piacok – ilyen piacok esetében egy irányban maximum 10 unit lehetett egy pozícióban. Ilyenek voltak az arany és a réz, vagy az ezüst és a réz Egyirányú kereskedés – Egy konkrét irányban mindegy, hogy long vagy short , a maximális pozíció méret 12 unit volt. Egy kereskedelem tehát egyszerre maximum 12 unit longja és 12 unit

shortja lehetett. Ha egy teknőc kihasználta a teljes megengedett unitszámot az azt jelentette, hogy tele van töltve. Például az, hogy töltve van jenben az azt jelentette, hogy négy unit japán jen kontraktusa van. A kereskedési méretek beállítása Amikor a teknőcök 1983- januárjában elkezdték a kereskedést mindannyian egymillió dolláros számlát kaptak kézhez. Ezt a számlaméretet aztán évenként igazították A teknőcök számára ki volt adva instrukcióba, hogy csökkentsék a kereskedési számlát 20 %-al minden alkalommal, amikor az eredeti számla 10 %-át elvesztették. Tehát ha az egymillió dollárból elveszítettek 100.000 dollárt, azt követően már úgy kereskedtek, mintha csak 800000 dollárjuk lenne egészen addig, amíg vissza nem szerezték a kezdő tőkét. Újabb 10 % tehát 80.000 dollár elvesztése esetén már 20 %-al kellett csökkenteni a kereskedési tőkét 640000 dollárra. Nyilvánvalóan elképzelhető, hogy vannak ennél jobb

szabályok is, de a teknőcök ezeket alkalmazták. Belépési szintek A teknőcök két hasonló belépési stratégiát alkalmaztak Sok kereskedő él abban a tévhitben, hogy a kereskedés legfontosabb komponense a beszállási szintek megválasztása. Biztos meglepődnének, ha hallanák, hogy a teknőcök milyen egyszerű rendszert alkalmaztak. Ebből az egyes rendszer a húsz napos kitörésre épített A kettes rendszer volt az egyszerűbb, az ötvenöt napos kitörésen alapult. A kettes rendszer esetében a teknőcök long pozíciót nyitottak, amikor adott termék árfolyama egy tickkel átlépte az előző ötvenöt nap csúcsát és shorpozíciót, ha az árfolyam egy tickkel az ötvenöt napos mélypont alá került. Az egyes rendszer ennél összetettebb volt. A 20 napos kitörésekre épített, ennek megfelelően vettek fel short vagy long pozíciót, azonban ennél a beszállási stratégiánál más feltételeknek is teljesülnie kell. Ha az előző kitörés

nyereséges lett volna, függetlenül attól, hogy a trader észrevette-e vagy sem, akkor a legújabb jelzést figyelmen kívül hagyta. Akkor volt vesztesnek tekinthető az előző trade lehetőség (továbbra is hangsúlyozva, hogy függetlenül attól észlelték-e vagy sem), amennyiben 2 N-nel a pozícióval szembe ment az árfolyam, még mielőtt esetleges nyereséges 10 napos kiszállási 10 napos kiszállási pont jelentkezett. Amennyiben ez a szabály életbe lépett, a pozíciót az 55 napos kitörési szintnél nyitották meg. Ez volt a bukásbiztos kitörési pont. Ennek logikája az volt, hogy amennyiben az előző kitörés elhalt és bukást eredményezett, akkor a belépési árfolyam közelebb van a jelenlegi árfolyamhoz, míg ha nyereséges lett, akkor távolabb kell lennie, tehát az 55 napos csúcsnál. A teknőcök abban a pillanatban, hogy a kitörés megtörtént, megnyitották a pozíciót. Amennyiben ez gappel, tehát ugrással történt meg, ami a másnapi

nyitásokra volt jellemző, akkor a nyítóáron igyekeztek venni vagy eladni. Unitok hozzáadása 27 Ha a pozíció nyerőnek bizonyult, akkor a teknőcök fél N-es intervallumként hozzáadtak egy unitot a pozícióhoz (ez a teljesülési árfolyamhoz volt értendő, nem a trigger árfolyamhoz). Egészen, míg el nem érték a maximális négy unitot. Nézzünk erre is egy példát: Arany N 55 napos kitörés 2.50 long 310.00 Első Unit (belépés) Második Unit Harmadik Unit Negyedik Unit 310.00 310.00+1/2*2,25 311.25 311.25+1/2*2,50 312.50 312.50+1/2*2,50 313.75 A teknőcök számára nagyon fontos volt, hogy konzisztensen figyeljék a beszállási jeleket, ugyanis az egész éves profitok könnyen évi egy-két nagyobb nyerőből származhattak. Ezt nagyban befolyásolhatta az adott év hozamait. Stopok A teknőcök a stopjaikat és az N alapján határozták meg, hogy meggátolják a nagy tőkeveszteséget. A teknőcök mindig használtak stopokat A kereskedés egyik

közhelyszerű alapszabálya, hogy mindig használjunk stopokat. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, mennyire fontos hogy időben kiszálljunk egy vesztes pozícióból. Azok, akik hosszú távon nem minimalizálják veszteségüket, el fogják veszíteni az összes tőkéjüket. A legfontosabb, hogy már azelőtt meglegyen a kiszállási pont, mielőtt megnyitunk egy pozíciót. A teknőcök valójában nem adtak stop megbízatásokat brókereiknek annak érdekében, hogy stratégiájuk titokban maradjon. Ezért folyamatosan követték a piacokat, hogy amint az árfolyam elérte stop árakat, megadhassák a megbízást. A teknőcök stopjaikat pozíció kockázat alapján számították. Egy pozíció sem viselhetett 2 %-nál nagyobb kockázatot Miután 1 N árfolyam mozgás a kereskedési tőke 1 %-át jelentette, a maximális 2 % kockázat 2N árfolyammozgást jelentett. Hogy a teljes kockázatot minimumon tartsák új unitok hozzáadása esetén a korábbi unitok stopjait fél N-el

megemelték, ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy az összes stop az egész pozícióban 2N-re volt a legutoljára hozzá adott unittól. Erre is nézzünk egy példát: Nyersolaj N 1,2 55 napos kitörés 28,3 Első unit Belépési ár 28,3 Stop 25,9 Első unit Második unit Belépési ár 28,3 28,9 Stop 26,5 26,5 28 Első unit Második unit Harmadik unit Belépési ár 28,3 28,9 29,5 Stop 27,1 27,1 27,1 Első unit Második unit Harmadik unit Negyedik unit Belépés ár 28,3 28,9 29,5 30,1 Stop 27,7 27,7 27,7 27,7 Példa arra, ha esetleges gap nyitás esetén a piac 30.8-on nyitott: Első unit Második unit Harmadik unit Negyedik unit Belépés ár 28,3 28,9 29,5 30,8 Stop 27,7 27,7 27,7 28,4 Alternatív stop stratégia: A „Whipsaw” A teknőcök számára létezett egy másik stop stratégia is, ami azonban nagyobb önfegyelmet igényelt és nehezebb volt végrehajtani, mert sokkal több vesztes tradet okozott, így a nyerő/bukó arány is rosszabb lett,

viszont összességében nagyobb hozamot eredményezhetett. A 2%-s teljes tőkekockázat helyet a stopokat fél N-nként, 0,5%-s tőkekockázattal helyezték el. Ha egy adott unit kistopolódott, de az árfolyam újra elérte az eredeti beszállási szintet, akkor a unitot újra megnyitották. Emellett a whipsaw használatával nem kellett a korábbi stop szinteket igazítani, hiszen a teljes tőkekockázat sosem érte el a 2%-ot, még maximális unit szám esetén sem. Erre is egy egyszerű példa: Nyersolaj N 1,2 55 napos kitörés 28,3 Első unit Belépési ár 28,3 Stop 27,7 Első unit Második unit Belépési ár 28,3 28,9 Stop 27,7 28,3 Első unit Második unit Harmadik unit Belépési ár 28,3 28,9 29,5 Stop 27,7 28,3 28,9 Belépés ár Stop 29 Első unit Második unit Harmadik unit Negyedik unit 28,3 28,9 29,5 30,1 27,7 28,3 28,9 29,5 A teknőc stoprendszer előnyei Mivel a teknőc stopok az N alapján lettek kalkulálva a piaci volatilitáshoz igazodtak. A

nagyobb szórású piacokon így a stopok is szélesebbek lettek, de ennek köszönhetően unitjaik is kisebbek voltak. Ennek köszönhetően könnyebb volt a diverzifikáció és a kockázat kezelés A kiszállási pontok A teknőcök a kiszállási pontok meghatározására is kitörési alapot használtak. A kereskedők által egyik leggyakrabban elkövetett hiba a nyerő pozícióból való túl korai kiszállás. Az árfolyamok soha nem fognak nyílegyenesen lefele vagy fölfele menni. Ha meg akarunk lovagolni egy ilyen trendet, akkor hagyni kell az árakat néha velünk szemben menni. Egy trend korai szakaszában akár 10-30 %-os profitok kis veszteségre való lecsökkenését is el kell szenvednünk. Egy trend közepén 80-100 %-os profit 30-40 %-ának elvesztését is ki kell bírnunk. Ilyenkor nagy a kísértés, hogy zsebre tegyük a nyereségünket A teknőcök tisztában voltak azzal, hogy az hogy hol teszik zsebre a profitot, jelentheti a különbséget a nyereség és a

veszteség között. A trendekben ritkán találkozunk kitörésekkel Ez azt jelenti, hogy a teknőcök legtöbb pozíciója veszteséges volt. Ha a kevés nyerő pozíció nem kompenzálta volna ezeket a veszteségeket, a teknőcök pénzt buktak volna. Gondoljunk bele a teknőc rendszer esetébe, ha nyerő pozícióból 1N profitnál szálltak volna ki, akkor kétszer annyi nyerő pozícióra lett volna szükségük, mint ahányat buktak, ugyanis a kiszállási szintjük 2N – nél volt. A megfelelő kiszállási pont megtalálása a kereskedés egyik legfontosabb aspektusa és az egyik legkevésbé komolyan vett is egyben. A kettes rendszer kiszállási pontjai long pozíció esetén a húsznapos mélypont, short pozíció esetén a 20 napos csúcs volt, míg az egyes rendszer esetében ezek a 10 napos mély és csúcspontok voltak. Akárcsak a beszállásnál, a teknőcök itt sem helyeztek el stop megbízásokat a parketten, inkább egész nap szemmel tartották az

árfolyammozgást. A teknőcök kiszállási pontjai emiatt is rendkívül nagy fegyelmet igényeltek. Ugyanakkor az önfegyelem volt a sikerük kulcsa. Taktikai trükkök A kereskedés során vannak apró részletek, amelyekre oda kell figyelni, ha a teknőc rendszert használjuk. Ma amikor már megbízásainkat legtöbbször elektronikus úton adjuk meg nyugodtan használhatunk stop megbízásokat, hiszen nem kell attól félnünk, hogy bárkit is érdekelne a stratégiánk. Gyorsan mozgó piacok esetén, amikor több árszintet ugrik az árfolyam pár perc alatt, akkor a limit megbízatásaink egyszerűen nem teljesülnek. Ilyen esetben nem szabad pánikolni, hanem meg kell várni, amíg a piacok stabilizálódnak. Kezdők számára ez az egyik legnehezebb dolog. Emellett gyorsan mozgó piacokon a likviditás gyorsan kiszárad és megnő a bid-ask spread, ilyenkor nem tehetünk mást, mint várunk. A teknőcök számára sok nap úgy telt, hogy az alacsony piaci mozgás miatt nem

volt más dolguk, mint a meglévő pozíció kiszállási pontjainak figyelése. Volt, hogy napokig nem 30 helyeztek el egyetlen megbízást sem, míg más napokon egyszerre több beszállási jelzés is érkezett. Ezekben a helyzetekben nem pánikoltak, egyszerűen kihasználták a helyzeteiket Amikor egyszerre több termék piacán jelenik meg jelzés a legerősebb piacot vették meg a csoporton belül és a leggyengébbet adták el. Mivel határidős kereskedésről van szó, egyszerre csak egy lejárati hónapban, a leglikvidebben vettek fel pozíciókat. Tehát ahelyett hogy például vettek volna februárra, márciusra és áprilisra is fűtő olaj kontraktust, azt a kontraktust választották, amelyikben a legnagyobb forgalom volt. Ezeknek a korrelációknak köszönhetően short oldali legnagyobb nyereségek adott csoport leggyengébb piacáról származtak. A teknőcök egy idő után már ránézésre meg tudták állapítani, hogy melyik piac számított erősnek és

melyik gyengének. Lejáró kontraktusok Amikor a határidős kontraktusok lejárnak két fontos dolgot kell figyelembe venni, hogy átgörgetjük-e a tőkénket egy új kontraktusba. Vannak, akik azt mondják, hogy a legközelebbi lejáratok jól trendelnek, míg a távoliak kevésbé. Emellett fontos, hogy úgy lépjünk át a következő lejáratba, hogy adott lejáratunk piacán az érdeklődés még nem csökken le túlságosan. Általános szabályként a teknőcök pár héttel a lejárat előtt görgették át tőkéjüket új kontraktusokba, mindig a legközelebbi hónapba. Dióhéjban ezek lennének a teknőc kereskedési rendszer szabályai. Gondolhatnánk, hogy milyen egyszerűek azonban az, hogy ismerjük ezeket a szabályokat, nem jelenti azt, hogy meg is gazdagodunk. A kihívás abban rejlik, hogy tudjuk-e őket követni Ami kifejezetten nehéz, ugyanis kifejezetten rendszertelen nagy trendek elkapására építenek. Ezért nagyon hosszú időszakok is eltelhetnek a

nyerő időszakok között. Manapság már a különböző komplex kereskedési szabályok megbízásait automatikus számítógépes rendszerek hajtják végre. Pont azért, hogy az ember bizonytalansági faktorát kivegyék a rendszerből Ahogy Richard Dennis egyszer megfogalmazta: „Mindig is mondtam, hogy nyugodtan közzétehetnék a kereskedési szabályainkat egy újságban, nem követné őket senki. A kulcs a fegyelem és az állhatatosság Szinte bárki fel tudna állítani olyan szabályrendszert, ami legalább 80%-ban olyan jó, mint amit mi tanítottunk az embereinknek. Amit nem adhatunk nekik, az a magabiztosság, hogy akkor is kövessék a szabályokat, amikor a dolgok rosszul mennek.” A teknőcök sikerének az 1987-es tőzsdekrach és az azt követő fejetlen csapkodás vetett végett. Azt mondják az is lehetett a baj, hogy Richard Dennis lazított saját szabályain Ugyanakkor a nagy gapekkel mozgó piacok sosem kedveznek a tradingnek, hiszen nagyra nő a csúszás

faktor, mert a stop szinteket az árfolyam egyszerűen átugorja. Dennis ezek után otthagyta a kereskedést és nyugdíjba vonult. 31 Trading a XXI. században A 80-as évek óta rengeteg minden változott meg a világban, a teknőcöknek ma már sokkal könnyebb dolguk lenne, mint akkor volt. A számítógépek robbanásszerű fejlődésével és az internet térhódításával a parkettek nyílt kikiáltásos kereskedése szép lassan eltűnt, mára már csak (ellentmondásos módon) a legkezdetlegesebb (Vietnám) és a legnagyobb tőzsdéken (New York, Chicago) van szerepe, azokon is inkább csak hagyományőrzés szempontjából, a forgalom meghatározó része elektronikus úton keletkezik. Már csak néhány termék esetében létezik kizárólag kikiáltásos kereskedés. A változás először a messze legnagyobb és leglikvidebb piacot érte el, a devizákét, ahol korábban telefonon és telexen kötöttek ügyleteket, természetesen tőzsdén kívüli piacról van

szó. A piac szerteágazósága miatt fontos volt, hogy a piaci szereplők gyorsan értesülhessenek a legutolsó kötések árfolyamáról a bankközi devizapiacon. Erre fejlesztett rendszert a Reuters, ami mind a mai napig a legnagyobb elektronikus kereskedési platform a bankközi piaci ügyletek számára. A befektetési szolgáltató cégek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek elektronikus kereskedési rendszereik fejlesztésére. A brókercégek kisbefektetők számára ma már inkább a költséghatékonyság miatt internetes megbízási felületeket ajánlanak, mint hogy élő brókert használjanak. A különböző piacok manapság gyakorlatilag mindenki számára közvetlenül elérhetőek. Gondoljunk csak bele, a 80-as években a day-trade, a napon belüli kereskedés még kuriózumnak számított, szinte kizárólag a nagy brókerházak saját számlás kereskedői (proprietary trader) űzték, akik ott álltak és kiabáltak a parketten, a megbízás alapján dolgozó

brókerek között. Feladatuk a profit teremtés mellett természetesen a likviditás biztosítása is volt, egyfajta market maker-i pozíciót is betöltöttek ez által. Pozícióikat mindig lezárták a nap végén, az alapletét (initial margin) magas költsége miatt, amit napon túli pozíciókra kellett letenni a határidős piacokon, de a részvénypiacokon dolgozó parkett „prop” traderek sem sokszor őriztek napon túli pozíciókat. Ma már rengeteg olyan magánszemély is van, aki az online pókerjátékosokhoz hasonlóan FX day-tradelésből tartja el magát, esetleg egészíti ki keresetét. Forex trading szolgáltatók egész garmadájából válogathatnak, akik természetesen a profi grafikonrajzoló alkalmazásokat is biztosítják számukra, na meg nagy méretű tőkeáttételt. 5-10 perces periódusú chartokkal dolgoznak, sokszor a szolgáltatójuk révén akár 40-szeres tőkeáttétellel! A „nagyfiuk”, a bankközi devizapiaci traderek, akik mögött ott

áll bankjuk, szintén szeretnek viszonylag (természetesen csak az ő szintjükön nézve) napon belüli pozíciókat vállalni, de ez persze elmondható például azokról a részvénybrókerekről is, akik számára a cégük biztosít kereskedési könyvet saját pozíciók számára. Ma már rengeteg olyan hedge fund létezik, köztük egy-két kifejezetten nagy méretűvel, melyek kvantitatív módon működnek, tehát technikai alapon létesítenek pozíciókat. Ezeknek az alapoknak már nem hagyományos értelemben vett portfolió menedzserei vannak, hanem úgynevezett quantok. Ezek nagyon magasan képzett mérnökök és matematikusok programozzák és alakítják ki az alapok rendszereinek algoritmusait, melyeket azok aztán automatikusan végrehajtanak a piacokon. Az már nem is kérdés, hogy ezen alapok nagy része is jelentős tőkeáttétellel működik. Sokak szerint a piacokon megmutatkozó irreális méreteket öltő tőkeáttételi szint is nagy szerepet játszott a

jelenlegi piaci válságban. Sok ilyen technikai alapú hedge fund is (az igazsághoz hozzátartozik, hogy az egész hedge fund iparág is komoly válságban van) súlyos veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni az elképesztő méretű volatilitás miatt. A legnagyobb, a Goldman Sachs Global Alpha alapja már 2007-ben, amikor még csak piaci, és nem reálgazdasági válságról volt szó, elvesztette vagyonának majdnem felét. Egészen addig az alap teljesen mechanikus és automatizált volt, most már azonban 32 vannak személyes portfolió menedzserei is, akik szükség esetén felülírhatják a rendszer által meghozott döntéseket. Manapság rengeteg olyan cég van, amelyek tehetséges fiatalokat vesznek fel és képeznek ki day-tradernek, szerte a világban, például hazánkban is jelen vannak. A nagy befektetési bankok is nagy számmal alkalmaznak saját számlás kereskedőket. A svájci UBS-nek például az USA-ban található egy hatalmas trading floorja, ahol

csak is kizárólag kötvény proprietary tradereket alkalmaznak. Érdemes végiggondolni Dennis teknőseinek mennyivel könnyebb dolga lenne ma. Az árfolyamokat könnyedén szemmel tarthatnák grafikonon, megbízásaikat közvetlenül adhatnák be a kereskedési rendszerbe, nem lenne szükségük brókerekre. Ezért stop megbízásokat is nyugodtan alkalmazhatnak, így előre gondolkozhatnának. Sőt, nem lenne szükség, hogy napi periódusban kereskedjenek, rövidebb távon is tradelhetnének. Az igazság az, hogy a teknőcök többsége ma is aktív és jóval komplexebb rendszerekkel dolgoznak. Az összetettebb kereskedési rendszerek létrejöttét viszont pont a technológia fejlődése tette lehetővé, ami megkönnyítette a piaci szereplők dolgát. A gazdasági és technikai fejlődés következtében elképesztő mértékben nőtt meg a piaci szereplők száma és velük együtt a piaci likviditás is. Ez természetesen a pénzügyi termékek piacát sem hagyta

érintetlenül, sorra jelentek meg a komplexebbnél komplexebb kereskedhető termékek. Ilyen termékek például az ETF-ek, a tőzsdén kereskedett befektetési alapok Ezek segítségével akár spot értékükön, likviden is kereskedni lehet a különböző tőzsdei indexekkel, nem kell a határidős piachoz nyúlni, de azokat is el lehet érni velük, rengeteg konstrukció van, ami a határidős piacokra épít. Dennis tanítványainak például nem lett volna szükségük arra, hogy figyeljenek a kontraktusok lejárati határidejére, hiszen a határidős ETF-k folyamatosan görgetik a pozíciókat a következő lejáratba (rolling futures). Az ETF-khez hasonló, az USAban betiltott, Németországban viszont nagy népszerűségnek örvendő certifikátok A különbség az ETF-khez képest, hogy a certifikátok kibocsátói és árjegyzői nem kötelesek a jegyzett pozíciókat a piacon lefedezni (épp ezért vannak betiltva Amerikában), és tőkeáttételes pozíciót is

lemodellezhetnek, ezek az úgynevezett turbo-certifikátok, amik éppen ezért akár teljes értéküket is elveszíthetik (kiütődhetnek). Érdekes szolgáltatás még a spread beting. Ezek a kifejezetten rövid távú kereskedéshez kiválóan alkalmasak A lényegük az, hogy az árjegyző folyamatosan jegyezz vételi és eladási árfolyamot adott termékre, aminek spreadje valamivel szélesebb, mint a piaci spread, ez jelenti számára a nyereséget, jutalék épp ezért nincsen. A spread betinggel tulajdonképpen fogadást köthetünk, hogy egy adott instrumentum árfolyama melyik irányba mozdul el. Mi határozzuk meg, hogy pontonként (tickenként) mekkora összeget kockáztatunk. Egy egyszerű példával leírva: 10,765-10,775 ponton jegyeznek árat egy határidős indexre, mi 10,775-n nyitunk egy long pozíciót, úgy hogy steak-ünk (tétünk) 1 USD pontonként. Amennyiben az árfolyam felfelé mozdul, és a bid jegyzés 10,785-re kerül, akkor 10 pontszor 10 USD, tehát 100

USD nyereségünk van, míg ha az árfolyam esik, és a bid 10,755-re kerül, akkor 100 USD veszteséggel tudjuk zárni pozíciónkat. Ennek a tőkeáttételes jellegű tulajdonságának köszönhetően nagyon jó lehet kisebb tőkéjű (pár ezer dolláros számlával rendelkező) magánbefektetők számára, akár a kifejezetten napon belüli kereskedéshez is. 33 Kereskedés a határidős piacokon A különböző származékos piacok, a határidős és opciós tőzsdék speciális, spekulatív kereskedési stratégiák alkalmazását teszik lehetővé. Ezen módszerek, bár kvantitatív jellegűek, nem elsősorban a technikai elemzésre épülnek, ezért csak érintőlegesen kerülnek bemutatásra. Ezek a spekulatív modellek olyan piacokon működnek jól, ahol adott instrumentumoknak több egymást követő futures lejárata is kellően likvid, azaz van bennük elegendő forgalom. Ezeket nem feltétlenül technikai alapon működnek, ezért a dolgozatban csak érintőlegesen

foglalkozunk velük. Ez elsősorban a nyersanyagokra (olaj, fémek) és a mezőgazdasági termékekre (kávé, kakaó), valamint a kamatláb termékekre (FRA-k, kötvény futures) igaz. A különböző határidős indexek itt azért nem működhetnek annyira jól, mert ezekben jellegüknél fogva általában csak a legközelebbi lejáraton van megfelelő nagyságú likviditás. Ezeknek a határidős spekulatív modellek a hozamgörbékre és belső megtérülésekre épülnek. Az elv a következő, ismerve a piaci kamatlábakat adott termék spot árából, vagy legközelebbi lejáratából felrajzolhatunk egy hozamgörbét, azonban a különböző határidőkön valószínűleg ezektől eltérő árfolyamokkal fogunk találkozni, egyes lejáratok a görbe alatt, míg mások a görbe felett fognak tartózkodni. Az elmélet az, hogy az árfolyamok előbb-utóbb visszatérnek a hozamgörbéhez (többek között az arbitrázs tevékenységnek köszönhetően). Két lejárat közötti

különbség adja meg a belső megtérülés mértékét (IRR). A paritásos, tehát piaci viszonyításos hozamgörbe paritásos alkalmazása elsősorban a kamatderívativáknál működik jól, mint például a kötvény, kincstárjegy vagy deviza futures. Ezért a határidő különbözetekkel tradelő kereskedők nem keresnek paritásokat, hanem a lejártok közötti belső megtérülésekre koncentrálnak. Ez a módszer, mint látni fogjuk, day-tradelésre is kiválóan alkalmas. Nézzünk erre egy egyszerű fiktív, a szemléltetés kedvéért kicsit sarkított példát: IRR 2009. márc 2009. ápr 2009. máj 2009. jun 2009. júl 1200 1265 1283 1380 1421 átlag IRR 5,42% 1,42% 7,56% 2,97% 4,34% Vegyük, úgy hogy egy minden lejáraton likvid termékről van szó (például olaj). Jól láthatóak, hogy az egyes hónapok között az átlagos belső megtérüléshez képest mekkora eltérések vannak, a traderek pedig arra számítanak, hogy a különböző IRR-k közelebb

kerülnek egymáshoz, az átlagnak megfelelően. Alapvetően a kereskedők áltagot sem feltétlenül számolnak, szemrevételezéssel is megállapítható, hogy az egyes lejáratok közötti eltérés relatíve mekkora. Ennek megfelelően tekintsük át a legelterjedtebb ügyleteket Spread: A spread ügylet során a trader két lejárat közötti IRR változására spekulál, és ennek megfelelően két egymást követő lejáraton vesz fel ellentétes irányú pozíciót. Például vegyük a fenti táblázatot. A 200905 és a 200906 lejárat közötti eltérés elképesztően nagynak tűnik, így a trader joggal várhatja ennek csökkenését. De ahelyett, hogy csak long pozíciót venne fel 200905-ben, leshortolja 200906-t is, ez az úgynevezett long spread (annak megfelelően, hogy melyik lába van lejáratban közelebb). Ezáltal kockázatait is csökkenti, hiszen kicsi az esélye 34 annak, hogy mindkét lejárat vele ellentétes irányban menjen el. Ugyanígy viszont a

200904 és 200905-s lejárat közötti IRR túl alacsony a többihez viszonyítva, így ezen a két lejáraton short spread pozíciót vehet fel, tehát elad áprilisi kontraktusokat, míg ugyanennyi májusi kontraktust vásárol. A spread ügyleteknek a fent említett előnyös kockázati tulajdonsága miatt több gyakorlati előnye is van. A spreadeket a fejlett határidős tőzsdéken (például ICE, Euronext Life) egyben is meg lehet kötni, nem kell két külön ügyletet lebonyolítani, ami különösen day-trade esetén praktikus, a gyorsaság miatt. Emellett az elszámolásuk is egyszerűbb, napon túli pozíció esetén az elszámolóház nem egyenként értékeli be őket, hanem az ügylet nettó pozicióértékét veszi alapul a változó letét kiszámításához. A spreadek ráadásul grafikusan is jól ábrázolhatóak, így jól lehet őket chart alapon is kereskedni, technikai elemzés segítségével. A valóságban természetesen a lejáratok közötti IRR eltérések

sokkal kisebbek, a különbségek gyorsan kiegyenlítődhetnek, ezért elsősorban day-traderek szeretik alkalmazni. Ez nem jelenti azt persze, hogy ne találkoznánk velük akár például a bankközi piacon a deviza forwardoknál, vagy a kötvénykereskedésben. A kötvénykereskedő vizsgálhatja két különböző lejáratú állampapír milyen hozammal forog, és ha úgy ítéli meg, hogy a két hozam közötti időarányos megtérülés túl nagy vagy túl kicsi, akkor kialakíthat ennek megfelelően egy effektive spread pozíciót spot ügyletekből, ráadásul mivel ők a bankközi piacon is aktívak ezért a swap traderrekkel összedolgozva megállapíthatnak paritásos hozamgörbét is, amihez viszonyíthatnak, ahogy ez a való életben meg is történik. Pillangó: A pillangó három egymást követő határidőn felvett pozíció típus, gyakorlatilag két egymást követő spread felvétele, ami a következőképen nézhet ki: nyitunk egy short pozíciót 200904ben, két

long pozíciót 200905-ben és egy shortot 200906-ban. A pillangók rendelkeznek a spreadek összes fent említett kedvező tulajdonságával, megköthetőek egy ügyletben, egyszerűsített az elszámolásuk, és elemezhetőek grafikusan, technikai elemekkel. A fenti két módszer a legelterjedtebb a határidős piacokon, ezeken kívül léteznek persze mások is, mint például a Condorok, amik két egymástól távolabb eső lejárat között lehet létrehozni, de ezek most nem lesznek részletezve. A származékos piacok másik jelentős instrumentumai, a különböző opciók. Ezekkel is több kockázatkezelésre is alkalmas pozíció építhető ki, ám az opciók összetettsége és a különböző opciós stratégiák komplexitása miatt a téma külön tanulmányt érdemelne, így dolgozatomban ezekkel nem foglalkozom. 35 Esettanulmány: kereskedési rendszerek visszatesztelés és hatékonyságmérés Mielőtt a traderek alkalmaznának egy újonnan kifejlesztett

rendszert, stratégiát, előtte legtöbbször elvégeznek egy hatékonyságvizsgálatot, úgynevezett backtestet. Ilyenkor a múltbeli árfolyammozgások ismeretében azt tesztelik le, hogy a stratégia milyen hatékonysággal működött volna adott időszakban, általában az elmúlt egy évben. Ekkor a következő szempontokat veszik figyelembe: -Win/Lose ratio: a nyereséges és a veszteséges tradek aránya -Eredmény: a stratégia alkalmazása milyen hozamot eredményezett volna -Average Gain/Loss: A nyereséges és veszteséges tradeken átlagosan elért eredmény illetve veszteség -Trade görbe: Egy Gauss haranggörbe segítségével azt vizsgálják, hogy a különböző eredményekkel járó tradek mekkora számban fordulnak elő -Winning/Losing streak: A legtöb egymást követő nyereséges és veszteséges tradek száma Dolgozatomban három különböző technikai alapú stratégia hatékonyságát fogom vizsgálni őt instrumentumon a visszatesztelés segítségével.

Az öt instrumentuma következő: Arany spot: Az arany az árutőzsdék legnépszerűbb kereskedett nemesféme. Sok befektető hagyományosan az infláció és a dollárgyengülés ellen fedezi magát vele, ezért piaca rendkívül likvid, és az értéktári őrzésnek köszönhetően azonnali piacon is kereskednek vele. A kereskedési mértékegysége az uncia. DAX rolling spot: A DAX index a frankfurti tőzsde indexe, harminc német blue chip részvényből állítják össze, számítása piaci kapitalizációjú súlyozás alapján történik. 1987 december 31-től számítják, bázisértéke 1,000 pont volt. Ma már az ETF-k, certifikátok és egyéb termékek segítségével spot értéken is kereskedhető. A világ egyik legfontosabb tőzsdeindexe, ezért nagyon népszerű a traderek körében. OTP részvény: A magyar bankpiac legnagyobb szereplője, tőzsdei privatizációs sikertörténet. A BÉT legnagyobb forgalmú részvénye, a BUX index legnagyobb súlyú komponense.

Valójában mára már a BÉT egyetlen igazán likvid és nagy nemzetközi szereplők számára is jól kereskedhető részvénye. Az EMEA traderek körében népszerű makrorészvény, ami azt jelenti, hogy rövid és középtávon az árfolyammozgás inkább a magyar gazdasággal kapcsolatos várakozások játszanak szerepet, mint a cég fundamentumai. Korrelációja a DAX indexszel elég erősnek mondható. Wal-Mart Stores részvény: Kapitalizációban, adózott eredményben és árbevétel tekintetében is a világ egyik legnagyobb vállalata az amerikai áruházlánc. Részvénye természetesen a Dow Jones Industrial Average index egyik meghatározó komponense. Ennek következtében a világ egyik legnagyobb forgalmú részvénye, ami tökéletesen alkalmassá teszi a tradingre. 36 EURUSD devizapár: Az EURUSD a világ leglikvidebb, legnagyobb forgalommal kereskedett devizapárja, tulajdonképpen a létező leglikvidebb instrumentum. A részvényekkel ellentétben itt nincs

mennyiségi korlát. A nem professzionális traderek legkedveltebb terméke Bármilyen távú tradingre alkalmas. A következő három stratégia alapvetően a könnyen modellezhetőek közé tartozik, ám már ezekhez is erősen összetett függvények szükségesek. Egy jóval komplexebb kereskedési rendszer, mint például a teknős, aminél ma már ráadásul ma már sokkal összetettebbek léteznek, ezeknél jóval bonyolultabb matematikai képletekkel dolgoznak. Ezeket az automatikusan működő rendszereket ezért a már korábban említett magasan képzett quant traderek fejlesztik. A teknősök nem voltak matematikusok, egyszerűen folyamatosan szemmel tartották a piacokat, ahogy azt teszik a mai traderek is, csak nekik épp könnyebb dolguk van, hiszen sokkal gyorsabban tudnak reagálni, épp ezért kereskedhetnek akár 5 perces periódusú grafikonokon. Ez pedig jól mutatja, hogy mennyire csodálatosan fejlett is az emberi agy valójában. Például vegyünk egy egyszerű

módszert, amit mondjuk egy FX day-trader alkalmazhat a napon belüli kereskedéshez egy 5 perces grafikonon. Szemmel tartja a bollinger szalagokat, azok mennyire szűkülnek be, azaz milyen alacsony szintre süllyed a volatilitás. Emellé figyeli, hogy az árfolyam elkezd-e szűkebb sávban mozogni, ez általában így kell, hogy történjen. Amikor az árfolyam kitör a beszűkült sávból a trader arra számítva, hogy trend fog kialakulni, pozíciót nyit adott irányba, stop loss-t elhelyezve a sáv másik szélső értékén. Mindehhez nem számolt semmit, legfeljebb egyszerűen azt, hogy mekkora pozíciót vesz fel, ha valóban fegyelmezett és odafigyel a money managementre. Egyszerűen követte szemével a grafikont. Ahhoz, hogy egy számítógép még egy ilyen egyszerűnek tűnő stratégiánál is megfelelő módon adjon szignált, ahhoz is komoly függvényösszetételekre van szükség, ha pedig szimulációt akarunk készíteni még nehezebb dolgunk van. Visszatérve a

teknős rendszerhez, mint azt láthattuk nem egy különösebben bonyolult, vagy nehezen érthető szisztémáról van szó. Azonban sokféle különböző számítású komponense és feltételrendszere, valamint a piramisos pozícióépítése miatt egy függvényekkel nehezen leírható. A szoftverek melyek képesek a lemodellezésére éppen ezért nagyon súlyos összegekbe kerülnek (több ezer dolláros tételekről van szó). A fenti okok miatt az esettanulmányban csak egyszerű stratégiákat tesztelünk. Csak lot alapú pozíciófelvételre épülnek, ez azt jelenti, hogy egy kereskedési egységgel vesznek fel pozíciót, ahhoz a későbbiekben nem nyitnak újabb egységeket. Emellett a rendszerekből kihagytam az úgynevezett „slipage” faktort. A megbízások nagyon ritkán teljesülnek a stop árfolyamon, általában van valamennyi eltérés a teljesülési árfolyamban. Emellett a kereskedésnek természetesen vannak járulékos költségei, legtöbbször a jutalék.

A „slipage” faktor ezeket kalkulálja be a számításokba, azonban használatától most eltekintettem. A nehézségek ellenére egy új stratégia alkalmazásakor mindig érdemes legalább egy egyszerűbb visszatesztelést végigfutatni. Ez lehetőséget ad arra, hogy finomítsunk a rendszerünkön, megtaláljuk a hibáit, mielőtt élesben alkalmazzuk. A különböző rendszerek természetesen különböző hatékonysággal működnek a különböző instrumentumok esetében, így azt is megtalálhatjuk, hogy melyik termék kereskedéséhez melyik stratégia a legalkalmasabb. Ugyanígy a különböző stratégiák eltérően működhetnek attól függően milyen időtávon alkalmazzuk őket. Vannak rendszerek amik csak is kizárólag napon belüli kereskedésre alkalmasak, de arra kivállóan. Nagyobb periódusméretnél, például napi alapon csak masszív mínuszokat érhetnénk el velük. A három összeállított stratégia: 37 A rendszerünk money management eleme

mindhárom stratégiánál egységesen az 1%-s szabályra épül, amit a stop loss-ból kalkulálunk. Egy-egy pozíció tehát a kereskedési számlánk tekintetében maximum 1% kockázatot jelenthet. A teszt során a napi periódusú kereskedést viszgáljuk, a periódusméret tehát egy nap. A tesztelésre kerülő időtáv a 2008 szeptember 30-át megelőző 750 kereskedési nap, tehát gyakorlatilag az elmúlt három év. A stratégia összeállításához típustól függően négy illetve öt faktort kell megadni: -Eszközök: Milyen indikátorok jelzése alapján dolgozunk -Filter: Amennyiben bizonyos feltételeket állítunk a piaci körülményekkel szemben, akkor meg kell adnunk pontosan mik ezek a feltételek -Trigger: Az a pont, ahol a stratégia pozíciófelvételi jelzést ad -Initial Stop Loss: A pozíció felvételekor alkalmazott stop loss szint kiszámításának módja -Exit: A kiszállási pontok kiszámításának módja Eszközök MACD (12,26,9), ADX (14)

Set-Up/Filter ADX 25 és 45 között és Short: -DI +DI felett Long: +DI –DI felett Trigger Short: MACD felülről keresztezi a szignálvonalat Long: MACD alulról keresztezi a szignálvonalat Initial Stop A beszállási gyertya maximuma/minimuma felett/alatt az ATR mértékével Loss Exit Az aktuális gyertya minimuma/maximuma alatt/felett a beszálláskori ATR mértékével Az első stratégia azt vizsgálja, hogy a piac trending fázisban van-e, és az MACD-t és annak szignálvonalát használja a belépési szintek megtalálására, míg a kiszállási pontokat az ATR segítségével keresi. Mivel az MACD csak a periódus végén ad jelzést, ezért a bekerülési árfolyamnak mindig a következő periódus nyitóját veszi. Eszközök SMA (10) SMA (30) Trigger Mozgóátlag keresztezése- long: 10 alulról a 30-at, short 10 felülről a 30-t Initial Stop A beszállási szint alatt/felett az ATR mértékével Loss Stop Mozgóátlagok újabb kereszteződése A második

stratégi az egyszerű rövid-hosszú mozgóátlag keresztezésre épít. Ez az egyszerű módszer általában megbízható, de kicsit késői jelzést kell, hogy adjon, ezért inkább a hosszabb távú kereskedésben alkalmazzák. Eszközök Donchian Channel (20) Trigger 20 periódusos maximum/minimum elérése Initial Stop Trigger ár alatt/felett az ATR mértékével Loss 38 Exit Trigger ár alatt/felett a belépéskori ATR mértékével A harmadik stratégia szintén egyszerű módszert követ, a Donchian csatorna kitörésekre épít, ezekkel a stratégiákkal általában a kibontakozó hosszabb trendeket próbálják megfogni a traderek. Gyakorlatilag a teknőc rendszer leegyszerűsített változata, a kiszállási pontokat a donchian sávok helyett azonban az ATR-l határozzuk meg. A teszt során minden instrumentumra 100,000 USD-s kereskedési számlaméretet adtunk meg, ebből következik, hogy a legnagyobb pozíciónkénti kockázat 1,000 USD. Kivétel az OTP

részvény, ahol 20,000,000 Ft-s számlaméretet alkalmaztam (legnagyobb pozíciónkénti kockázat tehát 200,000 Ft). Benchmark Ahhoz, hogy a stratégiák hatásosságát legyen mihez viszonyítanunk szükségünk van egy benchmark értékre. A trading stratégiák esetében az értékalapon, hosszú távon alkalmazott Buy and Hold stratégiát érdemes szembeállítani. Ez gyakorlatilag azt mutatja, hogy adott termék árfolyama mennyit változott a vizsgált időszakban, és ennek következtében, ha teljes kereskedési tőkénket az adott instrumentumra fordítottuk volna a vizsgált időszak kezdetekor, akkor milyen eredményt érhettünk volna el az időszak végére. Ezzel állítjuk szembe a kereskedési stratégiákkal elért eredményeket. A benchmarkok tehát az öt instrumentum esetében a következőek lesznek: buy/hold DAX Index USD 18 469 EUR Curncy USD 22 507 OTP HB Equity -HUF 5 352 047 WMT US Equity USD 29 831 GOLDS Comdty USD 87 217 39 DAX Index: Buy and

Hold benchmark: 18,469 USD MACD/ADX 1. Stratégia win/lose avg gain/loss (pts) winning/losing stk USD 16 480 8/4 145.18/-4016 7/-3 A DAX esetében az első stratégia, amely a trending piacokon fellépő MACD által adott jelzésekre épít, összesen 16,480 USD profitot eredményezett. Ezzel elmarad a benchmark értéknek számító 18,469 USD-től. Ebben az esetben azt mondhatjuk, hogy ezekkel a paraméterekkel a DAX index kereskedéséhez nem elég hatékony, finomításra szorul, persze azt is fontos megjegyezni, hogy piramiselemmel valószínűleg jobb eredmény is születhetett volna, sőt valószínűleg a benchmark eredményt is megverte volna. A rendszer nem adott sok beszállási szignált, összesen 12 tradet eredményezett a 750 periódusban. Ebből nyolc volt nyereséges, négy pedig veszteséges A pontokban mért átlagos nyereség és veszteség aránya nagyon jónak mondható a 145.18/-4016-s értékkel, azonban ez a mutató nem kalkulálja, hogy ez USD-ben mit

jelenthetett, hiszen a money management miatt nem volt egyforma a felvett pozíciók nagysága. A 7/-3-as winning/losing streak mutatóból azt látjuk, hogy a nyereséges tradeket zsinórban hozta, ugyanígy a veszteségeseket is. Ez annak lehet a jele, hogy a stratégia egy bizonyos időszakban nagyon jól működhetett, míg egy másik piaci környezetben kifejezetten rosszul. A stratégia jellegéből fakadóan valószínűleg akkor eredményezett nyereséges sorozatokat, amikor sikerült elkapnia egy-két hosszabb trendet, a veszteségek pedig valószínűleg csapkodó 40 piacon születtek. Összességében elmondható, hogy kis finomításokkal, igazításokkal az 1 stratégia jól működhet a DAX Index esetében SAM10/SAM30 2. Stratégia win/lose avg gain/loss (pts) winning/losing strk USD 1 270 7/14 255.56/-13656 2/-6 A második stratégia, ami két mozgóátlag, a 10-es és a 30-as periódusú keresztezésére épít, már jóval kevésbé működött a DAX esetében.

Bár a végeredmény pozitív lett, nagyban elmarad a benchmarktól. A rendszer által eredményezett nyereség mindössze 1,270 USD, ami jelentősen elmarad a benchmarktól. A stratégia kétszer annyi veszteséges tradet eredményezett, mint nyereségest. Ráadásul jelzést sem sokszor adott, mindössze 21 pozíciónyitásra adott jelzett. A nyerő pozíciókon pontban elért átlagos nyereség ugyan jobb, mint az első stratégiánál, azonban ha megvizsgáljuk a veszteséges tradek ugyanezen értékét, és a kettő arányát, akkor sokkal rosszabb rátát kapunk, mint az első stratégia esetében. A módszer legjobb esetben is mindössze két nyereséges pozíciójú sorozatot tudott produkálni, míg a leghosszabb veszteség sorozat hat rossz pozíciófelvételt eredményezett. A stratégia természetéből fakadóan a piramisos pozícióépítés nehezen kivitelezhető, hiszen az újabb szignál ami érkezhet, az kiszállást jelez. Az ilyen mozgóátlagos rendszerek hosszú

távon általában megbízható jelzéseket adnak, és el lehet velük kapni a hosszú trendeket. A DAX esetében a 10-es és a 30-as mozgóátlag használata nem működött hatékonyon, ezért valószínűleg ezeken a paramétereken kell változtatni. Elképzelhető, hogy a klasszikus 20-as és 50-es, vagy a 50-es 200-as párosítás jobb eredményeket hozott volna. Donchian Strat3 win/lose avg gain/loss (pts) Winning/losing strk USD 46 648 28/18 192.22/-8588 6/-3 A harmadik stratégia, amely egyszerűen a donchian csatorna kitörésekre épít nagyon és az ATR-t használja a kiszállási pontok megtaláláshoz, kiugróan jó eredményt ért el a DAX index esetében. A 46,648 USD-s nyereség jóval felülmúlja a benchmarkot, annak több mint kétszerese. A rendszer rengeteg trade-t eredményezett, összesen 46-ot. Ebből 28 volt nyereséges és 18 veszteséges, ami arányait nézve is elég jónak tekinthető. A leghosszabb nyereséges széria hat pozíciós volt, a leghosszabb

veszteség széria hármas. A pozíciónként elért átlagos nyereség és veszteség arány szintén jónak mondható. Általánosan elmondható, hogy a stratégia eredménye kisebb meglepetést okozott. Az általános várakozás szerint ez a rendszer sok kisebb veszteséges tradet pár nagyobb méretű nyereséggel kompenzált volna. Ezzel szemben sokkal több nyereséges pozíciót produkált Ez valószínű annak tudható be, hogy az exit szintek meghatározásához nem a donchian kitörést, hanem a magával húzott ATR-t használta. A hármas stratégia tehát jól alkalmazhatónak bizonyult a DAX index kereskedésére. 41 EURUSD devizapár: Buy and Hold benchmark: 22,507 USD MACD/ADX 1. Stratégia win/lose avg gain/loss (pts) winning/losing streak USD 16 022 13/3 0.01/-001 7/-1 A trending piacon fellépő MACD jelzésekre épülő rendszer az EURUSD esetében bár nyereségesnek bizonyult, a 16,022 USD-s eredmény érezhetően elmarad a 22,507 USD-s benchmarktól. A

stratégia közepes számú tradet eredményezett, összesen 16-t. Ebből 13 nyereségesnek bizonyult, ami nagyon jó win/lose rátát eredményez, hiszen csak három veszteséges pozíciót nyitott. Ha a pontban mért átlagos nyereséget-veszteséget vizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy a nyereséges és a veszteséges pozíciók nagyjából egyformán teljesítettek átlagosan pontban, az eltérés valószínűleg a money management formulánkból származó pozícióméretezés okozta. A leghosszabb nyereséges széria hét pozíciós volt, míg a kevés veszteséges trade miatt nem volt bukós sorozat. Részleteiben nézve a stratégia nagyon jól működőnek tűnik, azonban a benchmarktól mégis elmarad. Piramisos pozícióépítést alkalmazásával valószínűleg sokkal jobb eredményt is elérhettünk volna, emellett esetleg a stop loss szint meghatározásán lehetne finomítani. 42 SAM10/SAM30 2. Stratégia win/lose avg gain/loss (pts) winning/losing str USD 20

709 11/13 0.03/-001 5/-4 Az egyszerű mozgóátlag kereszteződésre építő stratégia az EURUSD esetében viszonylag jónak mondható eredményt ért el, a 20,709 USD minimálisan marad csak el a benchmarktól. Ez azért érdekes, mert a rendszer több veszteséges tradet produkált, mint nyereségest, igaz nem sokkal. A különbség a pozíciónként elért átlagos eredményben mutatkozott meg A nyereséges pozíciónként elért átlagos nyereség háromszorosa a veszteséges pozíciók átlagos mínuszának. A leghosszabb nyerő széria öt egymást követő pozíció volt, míg a legrosszabb széria négy veszteséges pozíció volt. A rendszer nagyjából hozza azt, ami előzetesen várható volt, azaz, hogy sok kisebb veszteséget néhány nagyobb nyereséggel kompenzál. Ebbe a rendszerbe nehezen építhető be piramis elem, bár nem lehetetlen, azzal talán jobb eredmény lett volna elérhető. A stop szintek finomításával valószínűleg elérhető a benchmark is.

Donchian 3. Stratégia win/lose avg gain/loss (pts) Winning/losing strk USD 33 200 22/21 0.02/-001 5/-7 A harmadik stratégia akárcsak a DAX esetében, az EURUSD-nél is kiemelkedően jó eredményt hozott. A 33,200 USD-s eredmény nagyjából 33%-al veri a benchmarkot A stratégia elég sok tradet, összesen 43-t produkált, gyakorlatilag fele-fele arányban volt nyertes és vesztes pozíció, tehát a nyereséges pozíciók sokkal nagyobb profitot produkáltak, mint amekkora veszteséget a rosszul sikerültek. A pozíciónként pontban elért átlagos nyereség-veszteség arány szintén jó, azonban érdekes összehasonlítani a második stratégiával, ahol ez az arány jobb, az összesített eredmény mégis sokkal jobb a harmadik rendszer esetében. Ez valószínűleg annak tudható be, hogy sokkal több tradet produkál és jobban működött az 1%-s szabály alapján történő pozícióméretezés a második rendszer jelzéseikor.A nyereség-veszteség széria mutató egy

elég hosszú, hét tagú vesztes sorozatot mutat, ám az ennek ellenére jó eredmény azt mutatja, hogy a stop stratégia nagyon jól működik. Összességében elmondható, hogy a második stratégia ahogy a DAX esetében, különösebb finomítás nélkül is adaptálható az EURUSD kereskedésére, piramis elemmel pedig még nagyobb hozam is elérhető lehet. 43 Wal Mart Stores részvény: Buy and Hold benchmark: 29,831 USD MACD/ADX 1. Stratégia win/lose avg gain/loss (pts) winning/losing streak USD 8 380 5/3 1.76/-054 3/-2 A trending piacon kapott MACD jelzésekre épülő stratégia a Wal Mart részvény esetében 8,380 USD-s eredmény volt elérhető, ami jelentősen elmarad a benchmark érték 29,831 USDtől. A rendszer nagyon kevés kereskedési szignált generált, a három éves időtávon mindössze nyolc trade született, ebből öt volt nyereséges és három veszteséges. Ebből három nyereség volt sorozatban és a három veszteséges pozícióból kettő

követte egymást. A pozíciókon elért átlagos nyereség veszteség nagyon jónak mondható, a nyereséges tradek háromszor akkora profitot értek el, mint amekkora mínuszt a veszteségesek. Ennek köszönhető, hogy a kevés trade ellenére a stratégia nyereségesnek bizonyult, és jól működött a stop stratégia is. Azonban a benchmark ismeretében a rendszer nem tekinthető hatékonynak. A beszállási stratégia finomításával valószínűleg több tradet lehetne generálni és jobb eredményt elérni, illetve a piramisos pozícióépítéssel talán már a benchmark is elérhető. Az eredmény azt is mutatja, hogy Wal Mart tulajdonképpen úgy mozgott, ahogy egy ilyen igazi blue chiptől 44 elvárnánk, nagyobb megingások nélkül, ahol a trendek elkapása helyett valóban egy lépésenként felépített nagyobb pozíció lehet eredményes. SAM10/SAM30 2. Stratégia win/lose avg gain/loss (pts) Í winning/losing str -USD 9 060 10/21 1.61/-114 3/-6 A második,

egyszerű mozgóátlag keresztezésre építő stratégia teljes kudarcnak bizonyult a Wal Mart részvény esetében. A rendszer 9,060 USD-s veszteséget produkált Viszonylag sok kereskedési szignál érkezett, összesen 31, ebből azonban mindössze tíz volt nyereséges, huszonegy pozíció végződött bukóval. Ez nem lenne olyan nagy probléma, ha ez a rendszer azon az elven működne, hogy az összesített nyereséget néhány nagy pozítiv tradeből éri el, és ezzel kompenzálja a kisebb veszteségeket. Ha azonban ránézünk a pozíciónkénti átlagos nyereség és veszteség rátát, akkor láthatjuk, hogy az sem elég jó ahhoz, hogy pozitív eredményt érjünk el. A leghosszabb nyereséges széria hárompozíciós volt, míg a legnagyobb bukószéria hat trade volt. Összességében a második stratégia ebben a formájában teljesen alkalmatlan a WMT US részvény kereskedésére. A blue chip természetéből adódóan azonban elképzelhető, hogy két hosszabb

mozgóátlaggal, például egy 50-sel és egy 200-sal akár kiugró eredményt is elérhető lett volna, annak ellenére, hogy nagyon kevés kereskedési szignált is kapnánk, bár ezt már nem is igazán lehetne tradingnek nevezni. Donchian 3. Stratégia win/lose avg gain/loss (pts) Winning/losing strk USD 4 467 20/26 1.28/-096 2/-6 A harmadik, donchian kitörésre építő stratégia szintén nem bizonyult elég hatékonynak a Wal Mart részvény esetében. A 4,467 USD-s eredmény jelentősen elmarad a benchmarktól A stratégia sok tradet eredményezett, de valamivel ezekből több volt a veszteséges 20/26 arányban. A rendszer mindössze két egymást követő nyereséges tradet tudott produkálni, míg a legrosszabb sorozata hat vesztes pozíció volt. Az átlagosan elért 1.28/-096 –s nyereség-veszteségráta csak arra volt elég, hogy a kereskedési számlát pozitív tartományba hozza, de a nyereség minimális, különösen ha összehasonlítjuk a buy and hold

stratégiával. A visszatesztelés alapján tehát ezt a rendszert sem érdemes a Wal Mart részvény esetében alkalmazni. 45 Gold spot: Buy and Hold benchmark: 87,217 MACD/ADX 1. Stratégia win/lose avg gain/loss (pts) winning/losing streak USD 27 357 14/2 22.52/-1646 13/-1 A trending piacon MACD jelzéssel dolgozó rendszer 27,357 USD-s eredménye első ránézésre nagyon jónak tűnhet, de a benchmark érték is nagyon magas, és ettől viszont jelentős mértékben elmarad. A rendszer az arany esetében viszonylag sok szignált adott, összesen tizenhatot. Ebből tizennégy volt nyereséges, és mindössze kettőt zárt ki mínuszban. A tizennégy nyerő tradeből tizenhármat sorozatban csinálta meg, gyakorlatilag egyhuzamban teljesítette a profitot, az elején és a végén egy kisebb bukóval. Az átlagosan elért nyereség-veszteség ráta is jó másfélszeres arányt mutat, de a hangsúly itt tényleg a nyertes és vesztes tradek arányán van. A rendszer

alapvetően jól működik, az arany árfolyammozgásából és a hosszú nyerőszériából adódóan piramisos pozícióépítő elemmel valószínűleg a benchmark is megközelíthető lenne, de alapvetően itt tényleg a buy and hold stratégia bizonyult nyerőnek. SAM10/SAM30 2. Stratégia USD 14 012 46 win/lose avg gain/loss (pts) winning/losing str 12/11 32.33/-179 3/-4 A második stratégia, amely az egyszerű mozgóátlag kereszteződésre épít, szintén jónak tűnik első ránézésre, csak a benchmark ismeretében észlelhetjük, hogy nem hatékony. A stratégia huszonhárom tradet generált, ami gyakorlatilag fele-fele arányban volt nyereséges és veszteséges. A pozíciókon elért átlagos közel kétszeres nyereség-veszteség arány elég jónak mondható, a stratégia azért ért el gyengébb eredményt, mint az MACD-re építő, mert sokkal gyengébb volt a nyereséges és a veszteséges tradek aránya. Ennél a stratégiánál a piramis

pozícióépítés nehezen alkalmazható, ezért ennél többet nem valószínű, hogy ki lehet hozni a stratégiából. Mivel azonban az arany árfolyama a vizsgált időszakban gyakorlatilag egy biztos felfelé ívelő trendet mutatott, ezért elképzelhető, hogy akárcsak a Wal Mart részvénynél, két hosszabb mozgóátlagra épülő stratégiával nagyon jó eredmény lett volna elérhető, amire megint csak azt mondhatjuk, hogy már nem jelentene igazi tradinget. Donchian 3. Stratégia win/lose avg gain/loss (pts) Winning/losing strk USD 51 380 23/15 32.55/-819 5/-3 Az arany esetében is a harmadik stratégia bizonyult a leghatékonyabbnak, de az 51,380 USDs eredmény még mindig elmarad a benchmarktól. A stratégia összesen 38 trade szignált adott, ebből huszonhárom volt nyereséges, és tizenöt volt mínuszos. Ami kiemelkedően jó, az a pozíciónként átlagosan elért nyereség és veszteség ráta. Az átlagos nyereség négyszerese az átlagos veszteségnek,

ráadásul a nyereségesből volt a több. A stratégia nem produkált hosszú sorozatokat, mindössze egy ötös nyerő és egy hármas bukószériát generált. Ez azt mutatja, hogy a rendszer stop stratégiái nagyon jól működnek A piramisos pozícióépítéssel itt valószínűleg ismét nagyobb hatékonyság lett volna elérhető, nagyjából a benchmark körüli szint. 47 OTP részvény: Buy and Hold benchmark: -5,352,047 HUF MACD/ADX 1. Stratégia win/lose avg gain/loss (pts) winning/losing streak HUF 1 333 485 8/3 223.39/-15153 5/-2 Az OTP részvény esetében a benchmark érték hatalmas, 5,352,047 Ft-s mínuszt mutat, ezzel szemben az első MACD-re építő kereskedési stratégia 1,333,485 Ft profitot eredményezett, ami jónak mondható. A rendszer nem sok kereskedési szignált generált, mindössze tizenegyet, ebből nyolc volt nyereséges és három veszteséges, ami elég jó aránynak számít. A pozíciónkénti átlagos nyereség és veszteség aránya is

jónak mondható, mintegy másfélszer annyi az átlagos profit, mint az átlagos veszteség. A nyolc nyereséges tradeből ötöt zsinórban ért el a rendszer Az eredmény azt mutatja, hogy az OTP részvény az első instrumentum, amelynél az első stratégia akár finomítások nélkül is alkalmazható lenne, piramisos pozícióépítéssel még valószínűleg javítható is lenne az eredmény. SAM10/SAM30 2. Stratégia win/lose avg gain/loss (pts) Í winning/losing str HUF 3 303 697 11/12 480.98/-17956 2/-4 48 A második, mozgóátlagokra építő stratégiával elért 3,303,697 Ft-s eredmény még az első rendszerénél is jobbnak számít. Ha részleteket nézzük, érdekes dolgokra bukkanhatunk. A rendszer huszonhárom tradet generált és ennek a fele volt nyereséges, fele veszteséges. A különbség a pozíciónként elért átlagos nyereségek veszteségek arányánál mutatkozik meg. Az átlagos nyereség több mint két és félszerese volt az átlagos

veszteségnek, ami azt jelenti, hogy a stop stratégia nagyon jól működött. Érdekes, hogy sorozatban csak két nyerő pozíciót tudott generálni, a legrosszabb sorozata négy veszteséges pozíció volt. Ennél a stratégiánál az initial stop loss megállapításán lehetne finomítani, de nem biztos, hogy érdemes. A többi instrumentumnál tapasztaltakkal ellentétben a mozgóátlag periódusszám növelésével valószínűleg pont fordított hatást érnénk el, így ezen a rendszeren nem érdemes változtatni, ebben a formában alkalmazható az OTP részvény kereskedésére. Donchian 3. Stratégia win/lose avg gain/loss (pts) Winning/losing strk USD 6 789 516 20/16 474.16/-13886 3/-2 Az OTP részvény esetében is a harmadik, sávos kitörésre építő stratégia bizonyult a leghatékonyabbnak, a 6,789,516 Ft-s elért eredmény nagyon jónak mondható. A rendszer harminchat tradet generált, ebből húsz volt nyereséges, tizenhat veszteséges. Ez az arány jónak

mondható. Az igazán nagy különbséget a pozíciókon elért átlagos nyereség és veszteség arányánál jelentkezik. A sikeres pozíciók átlagosan három és félszer nagyobb pluszt hoztak, mint amekkora mínuszt a bukók. A leghosszabb nyerőszéria három pozíciós volt, de a legrosszabb széria is csak két veszteséges trade volt. A piramisos építkezés itt valószínűleg nem ért volna el komolyabb hatást. A kitörésekből kialakuló trendek elkapása, amely a rendszer eredeti célja, ebben az esetben nagyon jól működött. 49 Kiértékelés: Amikor kiértékelésre kerülnek a kipróbált rendszerek sok dolgot figyelembe kell venni. Például a benchamark kérdést. Nagyon kevés olyan piaci szereplő van, akik három évig tartanak egy intrumentumot. Csak a legnagyobb szereplők, a nyugdíjpénztárak és a mutual fundokra, esetleg az érték alapon befektető hedge fundokra jellemző ez, de pozícióméreteiket ők is változtatják már ekkora időtávon,

nagyon kevés ilyen befektetési politikával találkozhatunk a tőkepiacokon. Ráadásul az ennyire hosszútávú befektetés szinte csak részvényben és kötvényben jellemző, esetleg aranyban, ami egyszerre lehet értékálló befektetés, de erősen spekulatív termék is. Indexkövető alapok, ETF-k esetében könnyen elképzelhető a három éves időtávú befektetés, de az index alapú termékeknek van egy másik megközelítése. Egy index future sokkal inkább spekulatív termék, esetükben szintén nem jellemző, hogy egy-egy pozíciót pár hónapnál tovább tartsanak. Érdekes, hogy az indexek a különböző szereplők számára mennyire más szereppel bírnak. Devizában elképzelhetetlen a három éves pozíció, ugyanis azt már nem is nevezhetjük pozíciónak, ha devizáról van szó, hiszen esetükben annyira sok tényező játszik szerepet az árfolyam alakulásában, hiszen ennyire hosszú időre már befektetik valamilyen instrumentumban, ami az adott

devizában van denominálva, leginkább állampapírba, amelyek hozamai meghatározóak az árfolyam szempontjából. Devizában ezért a leghosszabb spekulációs pozíciók is legfeljebb pár hónaposak (Soros György font elleni spekulációjáról már mindenki hallott). A benchmarkok értékét ezért helyén kell kezelni különösen a devizapárok esetében. Ahol igazán érdekesek lehetnek az a két részvény, a Wal Mart és az OTP, ahol mindkét esetben biztos, hogy van olyan bedektető, aki három éven keresztül tartotta őket, sőt még hosszabb távon is, legyen az nyugdíjpénztári alap, indexkövető részvényalap, vagy hasonló. Annak ellenére, hogy két blue chipről van szó, a visszatesztelés eredményei mégis nagyon eltérőek, a WMT US esetében gyakorlatilag egyik rendszer sem működött hatékonyan szemben az OTP-vel, ahol mindhárom kipróbált rendszer jó eredményt ért el. Ennek oka, az hogy habár mindkettő blue chip, egész más természetűek. A

Wal Mart a világ egyik legnagyobb vállalata, stabil árbevétellel és eredményekkel, óriási piaci kapitalizációval. Részvényének nagy a közkézhányada és a világ leglikvidebb tőzsdéjének, a New York-inak az egyik legmeghatározóbb papírja. Ez, és a még ilyen gazdasági körülmények között is bivalyerős vállalati fundamuntomok egy valódi blue chippé teszik. Az árfolyamának mozgása is ennek megfelelően alakult Ha ránézünk a grafikonjára Láthatjuk, hogy az első két évben egy sávban oldalazott, majd ebből 2006 végén elindult felfelé, lassan de magabiztosan. A papírra nem volt jellemző a csapkodó mozgás, nem voltak benne nagy swingek, egy hosszú felfelé trend alakult ki benne 2006 végén. Az első stratégia trendelő piacokat próbál beazonosítani, és azokon használja az MACD-t és szignálvonalát. Elképzelhető, hogy ha a belépési stratégiát arra alapozzuk, hogy az MACD mikor keresztezi a középvonalat, akkor az uptrendet

talán el lehetett volna kapni, és egy szép nagy nyereséget elérni. A vizsgált időszak elején egy sávos tradingre építő rendszer valószínűleg mindhárom kipróbált stratégiánál hatásosabb lett volna, de az meg a lassú trendben adott volna sok fals jelzést. A második stratégiánál az oldalazó mozgás miatt a két viszonylag rövid mozgóátlag sokszor keresztezte egymást, ami rengeteg veszteséges tradet eredményezett. Egy ilyen részvénynél ez a típusú stratégia teljesen használhatatlan. A harmadik rendszer az összes instrumentum esetében a legjobb eredményt hozta, kivéve a WMT US-t. Ennek oka szintén az lehet, hogy az időszak második fele előtt nem alakult ki benne markáns trend, ezért sok hibás jelzést kaphatott. A Wal Mart részvény tulajdonképpen kiválóan alkalmas hosszú távú befektetésre, de ha tradingről van szó, akkor inkább a nagyon rövidtávra építő rendszerek, illetve a daytrade stratégiák működhetnek nagyon

jól. 50 Az OTP részvény egy feltörekvő piaci régiós blue chip. Az úgynevezett emerging instrumentumok, legyen szó devizáról, részvényről, vagy állampapírról, pont feltörekvő voltuk miatt sokkal hektikusabban mozognak, mint fejlett piaci társaik. Ennek az oka, hogy a nagy, fejlett piaci befektetők nagyobb kockázatúnak tekintik ezeket a régiókat, de nagy növekedési lehetőségeket látnak bennük, e két ok miatt nagyobbak a hozamelvárásaik is. Az OTP egy feltörekvő piaci makrorészvény. Azok a spekulánsok és traderek, akik Magyarországot akarják kereskedni, azok az egyetlen igazán likvid termékhez nyúlnak, az OTP részvényhez. Ez nagy mozgásokat okoz a részvény árfolyamában, volatilisé teszi azt A legtöbb trading stratégiának fekszenek a volatilis termékeket, több olyan mozzanat van bennük, amit meg tudnak fogni. Ez lehet az oka annak, hogy mindhárom rendszer jó eredményt ért el az OTP részvény esetében. Ráadásul, mint

arról már szó volt, a részvények esetében a három éves benchmarkot tényleg lehet viszonyítási pontként kezelni. Ami még nagyon fontos tanúság lehet a visszatesztből, hogy bizony még a hosszabb távon befektetőknek is érdemes lehet stop lossokat használni, különösen ha belegondolunk, hogy a vizsgált időszak végén az OTP árfolyama még 6000 Ft környékén mozgott, azóta pedig még a 2300 Ft-s szintet is megjárta. Az OTP részvény tulajdonképpen kiválóan alkalmas tradingre és spekulációra, miközben a vállalat fundamentumai a jelen körülmények között kiemelkedőnek számítanak, nem sok nyereséges bank van jelenleg a világban. Az arany szintén egy érdekes termék, egyszerre tekintenek rá megbízható hosszútávú befektetésként és kiváló spekulatív eszközként. Az arany piaca a vizsgált időszakban gyakorlatilag egy nagy bika rali volt néhány kisebb korrekcióval. Az arany árfolyama kezdetben a nyersanyagárfolyamok

megindulásával kezdett emelkedni, majd a pénzügyi piacok megbicsaklásakor a gyengülő dollár és az infláció elleni defenzív eszközként tekintettek rá, gyakorlatilag mindig volt valamilyen bika piaci felhang hozzá. Mindhárom kereskedési rendszer eredményes volt, de a benchmark értéktől jócskán elmaradtak. Ez azt mutatja, hogy akárcsak a Wal Mart részvény esetében, a megfelelően nagy likviditás miatt az arany nagyon alkalmas lehet kifejezetten rövidtávú kereskedési stratégiákhoz, de egyben lehet értékálló befektetés is. A DAX Index hozta a legvegyesebb eredményeket. Az egyik legnépszerűbb kereskedett index, hiszen gyakorlatilag a német gazdasággal kapcsolatos várakozásokat képezi le. Ennek köszönhetően relatív volatilisnek számít, még ha nem is annyira, mint az OTP, hiszen fejlett piaci instrumentumról van szó. Ennek köszönhetően alkalmas tradingre és spekulációra egyaránt. De ahogy a tapasztalat is mutatja, nagyon fontos a

megfelelő stratégia megtalálása Talán a DAX esetében láthattuk a leginkább, hogy mekkora szerepe lehet egy backtestnek. Az EURUSD, mint arról fentebb szó volt, a tradingre és spekulációra legjobban alkalmas termék. Megvan benne a gyakorlatilag végtelen likviditás és a kellő árfolyamingadozás Az eredmények ennek megfelelően alakultak, mindegyik jónak mondható, hiszen a benchmark érték itt vehető a legnehezebben figyelembe. A megfelelő rendszerrel tehát a nagy devizapárok a legalkalmasabbak a tradingre, legyen szó napon belüli kereskedésről vagy pár hetes pozíciókról. Ami a legfontosabb tényező a kereskedési rendszerekben, hogy mindig használnak stop losst. Mint láthattuk a tizenöt tesztből mindössze egy lett veszteséges, pontosan a stop loss alkalmazásának hatása miatt. Ezt bizonyos rendszerek esetében „long-opció kifizetési profilnak” is neveznek. Ennek lényege tulajdonképpen az, hogy azzal, hogy out of the money opciót

birtokolunk, az opciós díjjal és az annak kifizetéséből származó opportunity costtal egy díjat fizetünk, azért a kis valószínűségű lehetőségért, hogy ha a származékos termék árfolyama mégis a nekünk kedvező irányba mozdul el, akkor nagy nyereséget érjünk el. Sok ilyen opció birtoklása gyakorlatilag azt jelenti, hogy sok kis veszteséget szenvedünk el, melyeket néha egy-egy kiugróan nagy nyereséggel kompenzálunk. Ennek a felfogásnak a legnevesebb képviselője Nassim Taleb, a Black Swan című sikerkönyv szerzője. Azzal, hogy 51 a rendszereinkben stop losst alkalmazunk, gyakorlatilag ugyanezt a hatást érjük el. Nem lehet elégszer elmondani, ha valaki tradel, vagy spekulál, esetleg bizonytalan eszközbe fektet be, az mindig használjon stop losst! Mindig! „Venni mindenki tud. Az eladás a valódi művészet!” Bernard Jünemann 52 Befejezés Láthattuk, hogy a technikai elemzés alapú tradingnek, mint pénzkeresési

lehetőségnek van létjogosultsága, akárcsak a spekulációnak, és sokkal kevésbé van hatása az árfolyammozgásokra, mint például egy nagy hedge fung spekulatív ügyletei. Egy dolgot azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, a trading teljes embert igényel! Professzionális szinten ez egyértelmű, azonban egyre több magánszemély is belevág. Ha napi periódus alapon szeretnék ezt űzni, akkor egy jó stratégia kialakításával, amiben természetesen ott szerepel a szigorú stop loss, jól működhet a dolog, de természetesen szükség van arra, hogy folyamatosan, legalább napi szinten kövesse az árfolyamokat. Ma már azonban a day-trade a legelterjedtebb kereskedési forma, ehhez pedig arra van szükség, hogy a kereskedési időszakot folyamatosan a monitor előtt töltse. Ez hasonlít az online pókerezéshez Természetesen ott vannak a profi intézményi traderek, akiknek nem csak a profit elérése a feladata, hanem bizonyos esetekben a market making és a

likviditás biztosítása is. Az árfolyammozgásra ők vannak a legkevésbé hatással. Rövid és középtávon az árfolyamokat legtöbbször a nagyobb spekulatív jellegű pozíciók mozgatják. Hosszú távon azonban a történelem azt mutatja, hogy tízből kilenc alkalommal a Warren Buffetteknek lesz igaza, akik a részvényekre úgy tekintenek, mint amit azok valójában képviselnek: tulajdonrészt egy vállalatban. Ezek a szereplők, a nagy mutual fundok és nyugdíjpénztárak tőkéjük nagyrészét fundamentális értékelés alapján fektetik be. És ez így van rendjén, különben a tőzsdék is elveszítenék igazi, értékmérő szerepüket. Vannak hedge fundok, amelyek kizárólag short pozíciókat vesznek fel, de ezt fundamentumok alapján teszik, tehát a negatív mutatókat keresik. Az ő tevékenységük sem nevezhető károsnak, hiszen ők is a vállalatok értékelésének helyreállítására törekednek, csak negatív irányban. Ha egy magánszemély

tradingre vagy spekulációval szeretné megtakarításai értékét növelni, esetleg ebből megélni, annak mindenképp konzekvensnek, tisztánlátónak és fegyelmezettnek kell lennie, nem szabad engednie, hogy az érzelmei vezéreljék. Ezek olyan dolgok, amik csak nagyon kevés emberben vannak meg. A trading tanulható, de ahogy egy korábbi fejezetben Richard Davis idézetéből kiderült, a lényeg a fegyelem. Ezért inkább azt javasolnám a magánszemélyeknek, hogy inkább Warren Buffett mesterének, Benjamin Grahamnek a filozófiáját, és tanulják meg az értékalapú szemléletet, amit egyébként az élet minden terén hasznos lehet. Tanuljanak meg bízni az értékekben, és tudjanak hosszú távon befektetni. Aki viszont úgy érzi, megvan benne a kellő eltökéltség a tradinghez, az próbálja ki magát benne, tanuljon, és ha sikeresnek bizonyul, akkor folytassa. Szükség van rájuk is a piacon, hiszen likviditás nélkül a nagybefektetők sem tudnának

működni. 53 Irodalomjegyzék Portfolio.hu füzetek: Az árupiacokról egyszerűen 2007 Bernard Jünemann: Money Management, Finanzbuch Verlag 2007 Portfolio.hu füzetek: A technikai elemzésről egyszerűen 2007 www.Portfoliohu mellékletek: technikai elemzés forexrealm.com-technical indicators www.sigmaforexcom J. Welles Wilder: New concepts in technical trading systems, 1978 Jeff Cooper: Hit&Run Trading: The short-term stock traders Bible, 1996 Curtis Faith: The original turtle trading rules, 2003 Jack D. Schwager: Market Wizards, 2006 www.yahoode- Finanzen Bloomberg services 54