Gazdasági Ismeretek | Magyarország » Dr. Járosi Márton - A magyar energiapolitika mulasztásai

Dr. Járosi Márton A magyar energiapolitika mulasztásai Ma már a saját bőrünkön tapasztalhatjuk, hogy a közszolgáltatások (víz-, gáz-, villany szolgáltatás és a távközlés) privatizálása és liberalizálása e szolgáltatások árainak drasztikus emelésére és a lakosság jelentős részének elszegényedésére vezettek. Eközben a globalizációs ideológiát szolgáló médiából áradó propaganda szüntelenül az áremelések elkerülhetetlenségét sugallja, és azt a fejlett világhoz való felzárkózás feltételeként állítja be. A globalizációt kiszolgáló gazdaságpolitika a közszolgáltatások területén is szinte teljesen szabad kezet adott a külföldi befektetőknek érdekeik érvényesítésére: a társadalmi szolidaritást is magába foglaló közérdek (a közjó) helyébe a nyers profitérdekek kerültek. A közszolgáltatások liberalizált piacai azonban nemcsak a társadalmi igazságtalanságot növelték, de sérülékenyek is. Ma

már közismert példák mutatják, hogy ez a piac önmagát is csődbe juttathatja 1. Az államnak a kapitalizmus viszonyai között is vissza kell nyernie szabályozó erejét, hogy elláthassa hagyományos közérdekű gazdaságfejlesztési és szociális feladatait, ami a közszolgáltatások területén különösek kézenfekvő. Elengedhetetlen, hogy a nemzet kormánya társadalom-és gazdaság-politikáját a közösség érdekeinek, a közjó szolgálatának rendelje alá. Álláspontunk szerint a szakmai eliteknek is ezt kell szolgálni A magyar energiapolitika mulasztásait ezekhez a követelményekhez viszonyítva tárgyaljuk. 1. Az uniós csatlakozás és az energiapolitika Globalizáció az energetikában. A liberalizáció hangzatos jelszavai: a (természetes) monopóliumok uralmának megtörése, az árverseny bevezetése az energetikában. Ma már világszerte markáns példák igazolják, hogy a liberalizáció valódi célja a nagy társadalmi befolyást jelentő

közszolgáltató energiarendszerek feletti uralom megszerzése, e rendszerekben rejlő potenciális profit elnyerése. A piaci szereplők céljai alapvetően eltérnek a klasszikus szolgáltatói céloktól: a szolgáltatás helyébe a profitszerzés elsődlegessége lép. Ennek érdekében a piaci-kereskedelmi folyamatokat a lehető legnagyobb mértékben virtualizálni kellett, elszakítva azokat az energetikai reálfolyamatoktól. Megjelentek a kereskedő vállalatok, amelyek a tényleges energiaszolgáltatási folyamatokba viszonteladóként beékelődve, s szinte átláthatatlan konglomerátumokat alkotva, szükségtelenül drágítják a végső energiafelhasználást. Ezzel párhuzamosan intenzív koncentráció ment végbe a „kereskedelmi” vállalkozások között. A határokat átívelő energia óriások nagy politikai befolyást szereztek, politikaformáló tényezővé váltak. A kaliforniai-események és az Enron „megabotrány” jól mutatják e folyamatok

természetét és következményeit. Az energetikai stratégiai szerepéről korábban lemondott állam volt kénytelen ad hoc beavatkozni a kaotikus piaci folyamatokba. Újabban már Európában is jelentkeznek a problémák, Angliában is áldozatot követelt az árampiaci nyitás. A brit kormány 410 millió font hitelgaranciát nyújtott a British Energy Plc áramtermelő cégnek, hogy megmentse a fizetésképtelenségtől. 2 Az EU energiapolitikája az energialiberalizáció jegyében fogant, amelynek meghirdetett célja a villamosenergia- és a földgázellátáshoz kapcsolódó vezetékes monopóliumok korlátozása. A végső cél az egységes európai liberalizált energiapiac létrehozása, amelynek közös szabályait irányelvek rögzítik. Közben kiderült, hogy az irányelveknek a csatlakozni Dr. Járosi Márton: A magyar energiapolitika mulasztásai 2012.0711 1. oldal szándékozó kelet-európai országokra való idő előtti ráerőltetése elsősorban e szegény

országok energiapiacainak megszerzését szolgálta. Bár az uniós irányelvek elismerik az energia közszolgáltatások létét, a liberalizáció a gyakorlatban a legnagyobb támadás a megfizethető árú közszolgáltatások ellen. A liberalizációból eredő drágulások a nyugateurópai erős középosztályoknak elviselhetők, a szegény kelet-európai országokban azonban nem. Az unió energiapolitikáját az általános politikájához hasonlóan kettősség jellemzi: egyfelől az energetika további szektorainak (nukleáris energiatermelés 3, kapcsolt energiatermelés 4) közös szabályozását készítik elő, másrészről egyre világosabb, hogy a bővítés utáni unióban nem vállalják a szegények támogatását. Az unió elsősorban közös piac, amelynek keleti bővítése a multinacionális energiaszolgáltatók piacának kiterjesztését jelenti. Az energiafogyasztás ára a szolgáltatók átlagprofitjának biztosítása érdekében a bővítés után a

csatlakozó országokban éppen annyival fog emelkedni, amennyivel jelenleg elmarad a nyugat-európai átlagtól. Magyarországon mintegy 40 %-al, annak ellenére, hogy a multinacionális cégek már a jelenlegi árak mellett is nagy osztalékot fizetnek. Energiapolitikai korrekciók? A várható politikai problémákra tekintettel felmerült az irányelvek felülvizsgálata is. Eszerint pontosan körül kell írni az energetikai közüzemi 5 szolgáltatások feltételeit, a kifizethető energiaellátás garantálásának módját. Másrészről azonban az EU „kormányának” beavatkozási jogát is javasolja az Európai Bizottság az energiapiac uniós liberalizálásának keretében, s kiemelten számít a garantált orosz energiaszállításokra, amelyekért beruházásokkal fizetne, egy „stabilizált árrendszer” keretében 6, vagyis az európai liberalizáció elsőrendű célja változatlanul az „olcsó” keleteurópai piacok birtokbavétele. A legújabb fejlemény,

hogy francia kezdeményezésre az Európai Bizottság vitaanyagot készíttet a közszolgáltatások így az áram és gázszolgáltatás szabályozásának olyan felülvizsgálatára, amely elvileg akár az uniós gazdaságpolitika mélyreható újragondolására vezethet, ami máris aggályokat keltett brit és német diplomaták körében 7. A liberalizált energiaárak. A liberalizáció tartósan nem csökkentette az uniós energiaárakat 8. A nagyfogyasztói energiaárak a nyugat-európai országokban máris elindultak felfelé 9. Az átmeneti árcsökkenések ui több helyen nem voltak megalapozottak Németországban például a beépített jelentős erőművi többlet-kapacitás (30 ezer MW) leállítása tette átmenetileg lehetővé a villany árának csökkentését. Mint fent említettük, az árcsökkentések miatt, a legnagyobb brit áramszolgáltatót állami beavatkozással kellett megmenteni csődtől. A gazdag állam ezt megteheti, de a szegény állam honnan veszi

erre a fedezetet? Az energetikai privatizáció és liberalizáció tehát még nem bizonyította sem működőképességét, sem pedig előnyeit. Különösen nem a most csatlakozó országok számára Ennek ellenére az energialiberalizáció uniós csatlakozással összefüggő negatívumai sajnos csak a legutóbbi időben merültek fel a hazai belpolitikában a mostani ellenzéki oldalról. Mivel az uniós csatlakozás semmi jóval nem kecsegtet az energetikában, ez különleges felelősséget ró a mindenkori magyar kormányzatra. 2. A „befektetői érdekű” magyar energiapolitika A rendszerváltozás utáni magyar energiapolitika, lényegét tekintve kormányoktól függetlenül a privatizáció és a liberalizáció jegyeit viselte magán. Ez a kormányzati mulasztások mellett elsősorban a nyugati irányú gazdasági és energetikai orientáció Dr. Járosi Márton: A magyar energiapolitika mulasztásai 2012.0711 2. oldal következménye. Bár az Antall-kormány

a Magyar energiapolitika c dokumentumban az energetikai iparágakban még többségi állami tulajdon mellett foglalt állást, sajnos az energiaipar privatizációjának előkészítése már 1993-ban megkezdődött. A Horn-kormány rövid távú kormányzati érdekeknek alávetve a villamos energia- és szénhidrogén ipar nagy részét értékén alul külföldi befektetőknek adta el, miáltal e piacok multinacionális cégek ellenőrzése alá kerültek. A legnagyobb befektetők a villamos és a gáziparban is tulajdont szereztek; részesedésüket felvásárlásokkal növelve, ma már a privatizált cégek többségi tulajdonosai. A korábbi állami monopóliumok helyébe sokkal nagyobb és komplexebb nemzetközi monopóliumok léptek. E monopóliumok nem egyszer kormányaik segítségével eredményesen érvényesítették befolyásukat a mindenkori magyar kormányoknál, amelyek átmeneti belpolitikai megfontolásoktól eltekintve, lényegében a külföldi befektetők

érdekei szerint alakították az aktuális kormányzati energiapolitikát. Energiapolitikai stratégiáról tehát nem beszélhetünk, csak sodródásról, a befektetői elvárásoknak való megfelelésről. Az Antall- és a Horn-kormány energiapolitikai mulasztásait korábban már részletesen tárgyaltuk 10, most a rendszerváltozás utáni harmadik kormányzati ciklus energiapolitikáját azért elemezzük részletesebben, mivel a Fidesz választási programjában az energiapolitika jelentős korrekcióját ígérte. A Fidesz-kormány energiapolitikája Tulajdoni kérdések. Nem történt meg az energiaprivatizáció felülvizsgálata, sőt még azokat a hibákat sem korrigálták, amelyre egyértelmű lehetőség nyílt. Például a parlamenti bizottság által is törvénytelennek minősített, a Bükkábrányi Erőműre vonatkozó „privatizációs szerződés” érvénytelenítése helyett a privatizációs bevételből 30 millió dollárt visszafizettek a befektetőnek 11.

Az energetikai privatizációt ugyan nem folytatták, de a privatizációs törvény módosításának elmulasztásával nem védték meg törvényileg a még megmaradt nemzeti energetikai tulajdont. Sőt a privatizációs törvény 1999 évi módosításával lehetővé tették a MOL Rt. 25 %-os állami tulajdonhányadának privatizálását is Deklarálták ugyan a MOL Rt. gáz üzletágának visszavásárlását, de nem hajtották végre Nem hozták létre a Nemzeti Villamos Társaságot, sőt tovább folytatták az MVM Rt. privatizációval megkezdett „szétszedését”, tulajdonosi gyengítését: az Országos Teherelosztó ugyan állami tulajdonban maradt, de Magyar Villamos-energia Rendszerirányító Rt. néven külön társaságba szervezték és leválasztották az MVM Rt-ről. Energialiberalizáció. Az energetika alapkérdései nem kerültek a parlament elé A nemzeti konszenzuson alapuló átgondolt energiapolitika helyett 12, 1999-ben kormány-program szintjére

emelték az energetika liberalizálását. 13 14 A kormányzat szinte kimenekült az energiapiacról, átengedve azt a multinacionális energiaszolgáltató cégeknek, amelyek visszaélnek monopolhelyzetükkel 15. 2001 végén a jelenlegi kormánypártokkal egyetértésben az európai uniós követelményeket idő előtt „túlteljesítő,” olyan villamos energia törvényt alkottak, amely elsősorban a privát társaságok érdekeit szolgálja 16. A monopóliumok nyomásának engedve még a törvény kihirdetése előtti utolsó pillanatban hosszú távú garantált áramvásárlási szerződéseket kötött az MVM Rt. kormányzati egyetértéssel a Tiszai Erőmű és a Dunamenti Erőmű 210 MW-os blokkjaira. Ugyanakkor a hazai tulajdont diszkriminálva, nem kötöttek ilyen szerződést a Vértesi Erőművel és az egyetlen hazai befektetővel, a Transelektro Rt-al. Dr. Járosi Márton: A magyar energiapolitika mulasztásai 2012.0711 3. oldal A közüzemi energiadíjak

emelésének korlátozására, a fogyasztók kiszolgáltatottságának csökkentésére nem történtek átfogó, csak rövidtávú, ad hoc intézkedések. A folytatódó villanyáremelések elsősorban a privatizáció nyerteseinek profitját növelték, amelyet jelentős részben az MVM Rt. és leányvállalatainak vagyonvesztésével finanszíroztak Jellemző, hogy pl. a 2001 januári viszonteladói hatósági (!) áremelést a privatizált áramszolgáltatók „eredményesen” bojkottálták, mire a kormány július 1-jétől az MVM Rt. árrésének terhére növelte meg az áramszolgáltatók profitját. Mindezek következtében az MVM Rt gazdasági pozíciója tovább gyengült, mára kritikus helyzetbe került 17. Az árszabályozás átfogó felülvizsgálata helyett 1999. július 1-jétől megszüntették a lakossági villamos tarifa három fogyasztási tömbjét, vagyis felszámolták szociális jellegét, miáltal a legszegényebbek villanyszámlája nagyobb mértékben

emelkedett. A sok szakmai javaslat ellenére azóta sem került bevezetésre szociális tarifa, azt a villamos energia törvény is a végrehajtási rendeletek körébe utalta. Intézményrendszer, személyzeti politika. Nem erősítették meg az energetika intézményrendszerét, nem teremtették meg az Energiahivatal függetlenségét, nem hoztak létre a Gazdasági Minisztériumban hatékony szervezetet az energiapolitika formálására. A kormány energetikai teljesítményét tovább gyengítette, hogy az állami energetikai szektor és intézményrendszer Fidesz által kinevezett vezetőinek többsége nem volt energetikai szakember. A kormányzati politikai hibákat elmélyítette, hogy a kinevezett vezetők nem tudták a szakmai kontroll szerepét betölteni, s a politikai hibákat szakmai hibákkal tetézték. Sajnos ezzel tovább erősítették azt a hamis vélekedést, hogy az állam nem jó tulajdonos. 3. A Medgyessy-kormány energiapolitikai jelzései A kormányprogram a

liberalizálás folytatását ígéri: eszerint az energiapolitika területén a kormányzat alapvetően privatizálással és piaci eszközökkel kívánja befolyásolni a fogyasztóitermelői magatartást, és végrehajtja a liberalizációt. Fogyasztói áremelések esetén a szükséges kompenzációról szociális tarifa alkalmazásával, az állam gondoskodik. 18 A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára szerint a kormány változatlanul érvényesnek tekinti az 1993-ban elfogadott energiapolitikát, de a négyéves mandátum alatt a parlament elé terjesztik az új fejleményekhez (energiaszektor privatizációja, 2003. januári piacnyitás) igazított energiapolitikát. 19 Az EU-csatlakozás iránti elkötelezettség miatt az EU követelményeket figyelembe vevő politizálás várható a kormányzattól, nem kellene azonban az előző kormányzat túlteljesítéseihez ragaszkodnia, illetve azokat is felülmúlnia. Az idő előtti piacnyitás ui elmélyíti az

energetika megoldatlan problémáit, végső soron korábban és az indokoltnál nagyobb mértékben növelve meg a lakossági terheket. Szomorú tapasztalat: eddig minden liberalizáció áremeléssel járt. Tulajdoni kérdések. Sajnos nagy a valószínűsége, hogy a kormányzat „túlosztogatása” következtében előálló költségvetési hiányt részben privatizációs bevételekkel pótolják. Ennek „törvényes” feltételei adottak. A Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára szerint nem merült fel az atomerőmű privatizálásának gondolata 20, s a Paksi Atomerőmű új vezetése is kizárta cég privatizálását. Az MVM Rt vezérigazgatója szerint az MVM stratégiai befektetőnek történő eladása kizárt, ugyanakkor két éven belül tőzsdeképes állapotba kívánják hozni a társaságot 21. A korábbi tervekkel ellentétben a rendszerirányító Mavír Rt esetleg azért nem kerül a gazdasági tárca tulajdonába, mivel a minisztérium nem képes

fizetni a cég Dr. Járosi Márton: A magyar energiapolitika mulasztásai 2012.0711 4. oldal részvényeiért. 22 Ezzel szemben a pénzügyminiszter lényegében a privatizáció folytatása mellett érvelt: ”a privatizáció nem azért szükséges, mert az államnak anyagi gondjai vannak, hanem azért, hogy az érintett vállalatok hatékonyabban tudjanak működni”. 23 Érvelésében megjelenik az ismert szlogen, hogy az állam közép- és hosszú távon nem tud olyan jó tulajdonos lenni, mint egy szakmai befektető. Az ÁPV Rt. irányelvei A fenti nyilatkozatoknál sokatmondóbb az ÁPV Rt következő két évre vonatkozó vagyonpolitikai irányelve, 24 amely már egyértelműen a privatizáció folytatásáról, a privatizációs törvény ennek érdekében történő módosításáról beszél. A Paksi Atomerőmű részvényeinek közvetlen állami tulajdonba vételével az erős nemzeti villamos társaság létrehozásának koncepciója végleg meghiúsulna. Az így

elértéktelenedő MVM részvényeket másfél éven belül tervezik tőzsdére vinni, s azoknak csak 25 %-a maradna tartósan állami tulajdonban. Mindez gyakorlatilag az MVM Rt teljes leépítését jelentené, annak ellenére, hogy az irányelv is elismeri: csak ezen keresztül gyakorolható állami nyomás a privatizált erőművekre és áramszolgáltatókra. Az MVM tulajdonú Vértesi Erőmű jövője is megpecsételődni látszik, mert mint láttuk nem kötöttek vele, a privát erőművekhez hasonlóan, hosszú távú áramvásárlási szerződést, így aztán nem került az MVM Rt. közüzemi portfóliójába, a versenypiacon pedig „direkt támogatásra” lenne szüksége; szemben a privát erőművekkel, amelyek az átállási költségeken keresztül burkoltan támogathatók. Ezért aztán az irányelv az erőmű részvényinek kárpótlási jegyért történő értékesítését javasolja. A MOL Rt. gázüzletágának visszavásárlása a kormányváltás után

azonnal lekerült a napirendről. Sőt az irányelv azt valószínűsíti, hogy a Mol Rt menedzsmentje megkísérli a gázüzletág ismételt eladását külföldi szakmai befektető részére, mivel 49 % értékesítése igazgatósági hatáskörben végrehajtható. Az energia áremelés tekintetében egyre nagyobb a tulajdonosi nyomás, s csak az önkormányzati választások kampányszempontjai késleltették. Bár a multinacionális cégek igen jelentős osztalékhoz jutnak, a liberalizáció és a piacnyitás európai jelszavaira hivatkozva mielőbb érvényesíteni szeretnék a liberalizált uniós árakat. A külföldi tőke érdekei miatt korábban hátrányos helyzetbe hozott, állami tulajdonú MVM Rt. konszolidálásának legalább részbeni fedezete is villanyáremeléssel járhat 25. A gázáremelés a távfűtés további drágulását is okozza, begyújtva a távfűtés időzített ”szociális bombáját”. Belpolitikai okokból máris előkerült az ígéret az

energia-áremelésekre vonatkozó „kompenzációs rendszerre”, amely a Horn-kormány idején sem működött sok eredménnyel. Nem kizárt, hogy a fentiek miatt a kormányzat rákényszerül egy szociális tarifarendszer bevezetésére. A pénzügyminiszter által is hangsúlyozott kiszámítható árrendszer ugyanis e nélkül nem képzelhető el. 4. Energiastratégiai kérdések A magyar energiapolitika az állampolgárokkal szemben hosszú ideje mulasztásban van, a mulasztások egy része még mindig pótolható, ezért most sem késő ezeket számba venni. A következőkben azokat a stratégiai jellegű energiapolitikai javaslatokat foglaljuk össze, amelyek megvalósítása nemzeti érdek és amelyek, politikai akarat esetén fokozatosan még mindig megvalósíthatók lennének. Dr. Járosi Márton: A magyar energiapolitika mulasztásai 2012.0711 5. oldal Tulajdoni kérdések. Az állami tulajdonú aranyrészvény intézménye, amint várható volt, 26 nem alkalmas az

állami befolyás eredményes érvényesítésére. Alkalmazása nem egyeztethető össze az EU-jognak a tőke szabad áramlását biztosító rendelkezéseivel sem 27. Ezért is különösen fontos, hogy az állam megőrizze tulajdonosi jelenlétét az energiapiacon. A privatizációt deklaráltan meg kell szüntetni, az állami tulajdonban maradt energetikai vagyont meg kell őrizni, koncentrálni, majd a gazdaság teherbíró képességével összhangban növelni kell. Törekedni kell egy nemzetközi méretekben is jelentős, versenyképes, egyenrangú piaci szereplőként működő, a lehető legnagyobb vertikumú nemzeti energetikai (,de legalább villamos) társaság létrehozására. Ennek érdekében a Paksi Atomerőmű Rt-t, a Vértesi Erőmű Rt-t és az OVIT Rt-t, valamint a rendszerirányító MAVÍR Rt-t az MVM Rt. tulajdonában megtartva, holding szervezetben kell működtetni, ami megfelel az uniós előírásoknak. Az energetika keleti piacai. Geopolitikai és

gazdasági helyzetünkből adódóan „hídszerepet” tölthetünk be a nyugat-európai és a kelet-délkelet európai országok között az energetikában is. Az MVM Rt lehetséges tőkebefektetéseinek is a keleti, elsősorban az ukrán villamos energetikai létesítményekre kellene irányulnia, ami megfelel a kormányzat keleti piacokra vonatkozó általános deklarációjának. Tudni kell, hogy, ha a multinacionális cégek itt is megelőznek bennünket, akkor az átmenetileg olcsóbb „keleti energia” hasznát is ők realizálják. Villamos energia ellátás. Az elsietett villamos energia törvény mintegy szentesíti az energiaprivatizációval kialakult, az országra nézve súlyosan hátrányos helyzetet, amelynek egyik jellemzője, hogy három külföldi monopólium birtokolja a hazai áramszolgáltatást. Ezért megfelelő versenytörvény elfogadásával kell megakadályozni további energetikai monopóliumok kialakulását. A VET 2004-től az erőművi termelői

hatósági árak megszüntetését tartalmazza, a közszolgáltatási piacon is, ami a közszolgáltatás időbeli behatárolását jelenti. A közszolgáltatási piacot, a közszolgáltatási termelői ármegállapítást határozatlan ideig fenn kell tartani. Ellenkező esetben ui a közüzemi nagykereskedő (MVM Rt) termelői áremelkedés esetén csődbe juthat, amint ez Kaliforniában is történt. A törvény nem tartalmazza az árképzési elvet a közszolgáltatási piacon, a liberalizálás következményeként jelentkező befagyott költségeket a közüzemi fogyasztókra is ráterheli. Az átmenetileg olcsó keleti import haszna 2003-tól fele részben már nem a közszolgáltatási árakat csökkenti. Az említett problémák nagy része kezelhető lenne, ha a törvény, illetve a végrehajtási utasítások hatályba lépésének időpontját, az Európai Unióba történő tényleges belépés időpontjához illesztenék. Ugyanakkor a legsürgősebben hatályba kellene

léptetni a közszolgáltatási piac alapját képező rendelkezéseket: az állami tulajdonosi háttér törvényi garantálását a privatizációs törvény módosításával, és a további tulajon-, illetve befolyásszerzés azaz a monopóliumépítés tilalmát. A villamos energia törvény az MVM Rt. vezérigazgatója szerint sem sorolható a sikerült jogszabályok közé, a végrehajtási utasítások kidolgozása során kell működőképessé tenni. 28 Most készülnek a végrehajtási utasítások, ezért kormányzati szándék esetén lehetőség van a villamos energia törvény javítására. Dr. Járosi Márton: A magyar energiapolitika mulasztásai 2012.0711 6. oldal Atomenergia. Az atomerőműves villamosenergia-termelés kedvező megítélése sok országban ismét bekövetkezett. A nukleáris bázisú villamos energia-termelésre hosszú távon hazánkban is szükség van. A nagy aktivitású hulladékok, a kiégett kazetták végleges elhelyezésére

vonatkozó stratégia kialakítása során, foglalkoznia kellene egy közép-európai regionális együttműködés lehetőségével is. Az atomerőmű gazdaságos és biztonságos élettartam hosszabbítása fontos energetikai alapkérdés. Az atomerőmű telephelye önmagában is nagy érték a hazai erőműépítés számára. A hosszú távú tervezésnél azonban olyan bővítést is számításba kell venni, amely a legújabb biztonsági filozófián alapul, s a hagyományos erőművel kombinált megoldásokat 29 is vizsgálni kell. Gázpiac. Hogy a kormányzat befolyást tudjon gyakorolni a Mol Rt üzemanyag- és földgázellátási üzletágainak a szénhidrogén árakat meghatározó döntéseire, ahhoz legalább a jelenlegi 25 %-os állami tulajdoni hányadot meg kellene őrizni. Sajnos az ÁPV Rt irányelve 30 szerint a Mol Rt. privát tulajdonosai részéről várható tőkeemelés esetén az állami tulajdonhányad 10 %-ra csökkenthető, ezt azóta már a MOL

közgyűlése is elfogadta. A hírek szerint a MOL Rt. gáz üzletágára az orosz Gazprom cég pályázik Mivel a gáztörvény az előző ciklusban nem került a parlament elé, elvileg még lehetőség van arra, hogy a gáz-közszolgáltatás nemzeti szempontjait a kormányzat érvényesítse a készülő törvényben. Ezek közül legfontosabb a gázárrendszer kérdése Az illetékes államtitkár szerint olyan árrendszert kell kialakítani, hogy a fogyasztókat csak az elviselhetőség határáig terheljék az új tarifák. Az új árrendszert kizárólag úgy lehet majd bevezetni, ha mellé megfelelő kompenzációs rendszert dolgoznak ki. 31 Kompenzáció. A közszolgáltatási energiapiacok egyik fő problémája tehát az un kompenzáció kérdése. A kompenzáció szükségességében szinte valamennyi érdekelt egyetért. 32 Lényegében két lehetőség van Egyik a rászorultság elvén működő, korábban többször alkalmazott és megbukott szociális támogatási

rendszer. Eszerint minden felhasználó piaci áron jutna az energia-szolgáltatáshoz, az alacsony jövedelműek azonban támogatást kapnának. A másik lehetőség az un szociális tarifa, amely szerint e szolgáltatások bizonyos fogyasztási szint alatt kedvezményesek, e felett pedig normál díjat kell fizetni. A témát jól ismerő szakértőkkel egyetértve az alap-energiaszolgáltatásokra kiterjedő szociális tarifa a megoldás. 33 E témához tartozik, hogy biztosítani kell a hatékony fogyasztóvédelmi szervezetek létrejöttét és törvényes működési feltételeit. Távfűtés. A házgyári lakásokat korábban megvásároló, lakótelepeken élő „fogyasztók” helyzete az áremelések és kiszolgáltatottságuk miatt egyre elviselhetetlenebb lesz. Ennek a „szociális bombának” a kezelése előbb-utóbb központi kérdéssé válik. A megoldás egyik fontos eleme lehetne a többségi városi tulajdonú távhő közmű létrehozása, de természetesen

egyéb intézkedések (pl. szociális bérlakás-program, stb) is szükségesek, amelyeket mielőbb ki kell dolgozni 34. Az utóbbi időben különféle, elsősorban áramszolgáltatói érdekeltségű társaságok 35 a városokban sorra létesítik az un. gázmotoros „fűtőerőműveket”, több helyütt (pl Tiszaújváros, Kazincbarcika) felszámolva egyúttal a közcélú erőművekből történő, energetikailag hatékonyabb hőszolgáltatást. A használati melegvíz-igényekre méretezett gázmotorok energetikai hatékonysága alacsony, általában elmarad a fűtőerőművitől, „versenyképes” hőárak többnyire csak úgy lehetségesek, hogy a VET és a hozzá kapcsolódó árrendelet a kis teljesítményű kapcsolt energiatermelést indokolatlanul kedvezményezi, továbbá az áramszolgáltatók a nagy nyereséget termelő villamos energia üzletágból Dr. Járosi Márton: A magyar energiapolitika mulasztásai 2012.0711 7. oldal kereszt-finanszírozzák. 36

Mindezt annak érdekében, hogy a külföldi tulajdonú társaságok a városi energiaszolgáltatás villamos- és gázpiaca mellett távhőpiacán is megvessék lábukat. Nem nehéz felismerni a távlati célt: a teljes városi energiaszolgáltatás megszerzését Városi energiaszolgáltatási üzemek. A városi közüzemek (gáz-, víz-, távhőellátás és villanyszolgáltatás, csatorna, szennyvíz, kommunális hulladékártalmatlanítás) természetes tulajdonosa és üzemeltetője a helyi közösség, illetve a közösség képviseletében az önkormányzat. Ezeket a városi közműveket, un városi üzemeket (Stadtwerke) a nyugateurópai államokban is az önkormányzatok üzemeltetik 37 A rendszerváltozás utáni önkormányzati törvény helyesen rendelkezett a közüzemek önkormányzati tulajdonáról, de a törvényt éppen a kiárusító privatizáció érdekében módosították. A városok hőellátását biztosító (áram- és gázszolgáltató) közüzemek

jelentős részben multinacionális cégek tulajdonába kerültek, miáltal a városi „fogyasztók”, illetve az általuk választott önkormányzat helyzete is megpecsételődött. A távfűtés vertikuma: termelés (erőművek és fűtőművek), szállítás (távvezetékek) fogyasztói berendezések (hő-központok és radiátorok) egyetlen technikai-gazdálkodási egységet képeznek. Ezzel szemben az erőművi hőtermelés jelentős hányada a külföldi befektetők kezében van; a városi tulajdonú szolgáltatók pedig legtöbbször csak a szállítást tulajdonolják. A tényleges piacot a lakóközösségek képezik, amelyeknek birtokában vannak a fogyasztói berendezések. Ebben a struktúrában az önkormányzat nem tud hatékonyan gazdálkodni, nem tudja árhatósági jogkörét eredményesen gyakorolni, mert az árat alapvetően meghatározó forrásoldalt nem tudja befolyásolni. Támogatni kell, hogy az önkormányzatok tulajdonosi pozícióba jussanak, ami például

úgy lenne elérhető, ha a privatizált, külföldi tulajdonú hőtermelő és a városi tulajdonú „szolgáltató” fúziója révén vegyes tulajdonú városi távhő közművek jönnének létre, amelyekben a városoknak többségi tulajdona lenne. Ez, piac-stabilizáló hatásánál fogva, a külföldi tulajdonosok érdekét is szolgálná 38. Ebben az esetben a távhő bonyolult kérdéseinek kezelésében, legfőképpen a távfűtés fogyasztói árának kézben tartásában, illetve mérséklésében a városok valódi tulajdonosi eszközök birtokába jutnának. A városi hőtermelő erőművek, a távhővel együtt, azzal kapcsoltan villamos energiát is termelnek, és ezzel részt vesznek a város villamos energia ellátásában. A városi energiaszolgáltató ezért szereplőjévé válna a villamos piacnak is, miáltal megnyílna a lehetőség a fűtőművek gazdaságosságot növelő korszerűsítése előtt, ami a távfűtés árának csökkentését tenné

lehetővé. Másrészt a városok az átalakuló villamos energia piacon ugyancsak előnyös helyzetbe kerülnének. Jegyzetek: 1 Dr. Csath Magdolna: A lugano-i tanulmány http://wwwzpokhu/globalizácio/luganohtm 2 Állami gyorssegély a brit atomenergia-termelőnek. (Napi Gazdaság, 2002 szeptember10) Nagy-Britannia legnagyobb áramtermelő vállalata az atomerőműveket üzemeltető British Energy Plc. a 2001 márciusi brit árampiaci nyitást követő árcsökkenés miatt került a csőd szélére. (Áldozatot követelt a brit árampiaci nyitás Napi Gazdaság, 2002. szeptember 9 ) 3 Loyola de Palacio az EU energetikai ügyekben illetékes biztosa jelentette be, hogy az Európai Bizottság az atomerőművek biztonsági szabványainak egységesítését és számon kérhetőségét kívánja elérni. Ezt elsősorban Dr. Járosi Márton: A magyar energiapolitika mulasztásai 2012.0711 8. oldal az unió közelgő bővítésével magyarázta, mivel ma az EU-nak nincs jogi

eszköze arra, hogy ellenőrizze a tagországok létesítményeit. (Brüsszel „atomhatalma” Világgazdaság, 2002 szeptember 16) 4 Európa Parlament és Európa Tanács direktíva a hasznos hő igény alapú kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon történő előmozdítására. Európai Közösségek Bizottsága 2002/0185 (COD), Brüsszel,2272002 5 ”A verseny, amit mi támogatunk, szabályozott, ahol a biztonság, a szociális kérdések és a közszolgáltatási kívánalmak figyelembe vételre kerülnek” áll az egyik tervezetben. (EURELECTRIC Daily News, 2002 február 13.) 6 Szabályozott európai energiapiac. Népszabadság, 2002 február 6 7 Felülvizsgálják a liberalizálást? Világgazdaság, 2002. augusztus 12 8 A német RWE-csoport elnöke a 2002. első félévi eredményeket ismertetve közölte, hogy a piacnyitás óta Németországban stabilizálódtak az árak, a nagykereskedelmi szektorban valamelyest emelkedést mutatva. Info Rádió,

2002.augusztus 13 9 A villamosenergia-piac liberalizálása Világgazdaság, 2002. augusztus 27 10 Járosi Márton- Petz Ernő: Uniós csatlakozás előtt a magyar energiapolitikáról, Püski, Budapest, 2000. 11 A mátrai RWE botrány. Esettanulmány, avagy a privatizáció állatorvosi lova (Járosi Márton- Petz Ernő: Uniós csatlakozás előtt a magyar energiapolitikáról, Püski, Budapest, 2000.) 12 Az egységes stratégiai szemlélet hiányát számtalan ad hoc intézkedés mellett néhány kirívó eset is szemlélteti. Az új VET szerint a közszolgáltatást a közüzemi nagykereskedő (MVM Rt.) látja el, amelynek tulajdonában van a Paksi Erőmű. Ezzel szemben már a törvény elfogadása után azonnal megjelent a törekvés a Paksi Atomerőmű kormány által kinevezett vezetői részéről az erőmű „szabad kapacitásainak” önálló versenypiaci értékesítésére. Az atomerőmű élettartamának meghosszabbítását a kormányzat támogatta Ezzel

szemben azt rendszeresen támadta a Környezetvédelmi Bizottság Fideszes elnöke, aki az atomerőmű termelését nyugati importtal és gázturbinás erőművekkel javasolja helyettesíteni. (Fideszes nem az atomtemetőre, Magyar Nemzet,2002. július 26; Vita a Fideszben a nukleáris lerakó miatt, Magyar Nemzet,2002 július 29) 13 A magyar energiapolitika alapjai, az energetika üzleti modellje. Gazdasági Minisztérium, Bp 1999július 14 2199/1999.(VII6) Korm határozat a magyar energiapolitika alapjairól és az energetika üzleti modelljéről 15 A Gazdasági Versenyhivatal korábban a szolgáltatás minősége miatt szabott ki bírságokat az áramszolgáltatókra. Legutóbb gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt a bírságolta meg a TITÁSZ Rt-t, mert „kizárólagos jogát felhasználva nehezítette meg a közvilágítás-korszerűsítés liberalizált piacán versenytársai helyzetét”. A DÉMÁSZ Rt pedig „megnehezítette más vállalatok belépését

a piacra” Magyar Nemzet, 2002. szeptember 18 16 A VET főbb hibái:  Nem korlátozza a nagy energiaszolgáltatók monopólium-építését.  Teherelosztó leválasztása az MVM-ről.  Villamos energia import idő előtti részleges liberalizálása.  A közszolgáltatást időben behatárolja, mivel a hatósági termelői ár csak 2004-ig marad érvényben.  Nem rendezi a szociális tarifa kérdését.  A kis teljesítményű, kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvétele a hozzá kapcsolódó irreálisan magas (14,43 Ft/kWh), kormányrendeletben garantált átvételi árral teret nyit a nagy monopóliumok piacszerző akcióinak (gázmotorok, szélkerekek). 17 Az MVM Rt.- kritikus helyzetének kialakulását a vezetési hibák is elősegítették (a VET készítésének folyamatában nem képviselték következetesen a szakmai és a közszolgáltatási érdeket, nem ellenezték a teherelosztó leválasztását, rosszul kezelték az

áramszolgáltatók bojkottját, indokolatlanul túlköltekeztek, rossz befektetési politikát folytattak, személyzeti politikájuk nem a cég szakmai erősítésére irányult). Dr. Járosi Márton: A magyar energiapolitika mulasztásai 2012.0711 9. oldal 18 Hét végére készült el a kormányprogram. Népszabadság, 2002 május 21 19 Nem változik az energiapolitika. Népszabadság, 2002július 23 20 Likviditási problémák az MVM-nél? Magyar Nemzet, 2002. szeptember 17 21 Két év múlva tőzsdekész az MVM. Világgazdaság, 2002 július 3 22 Pénzügyi vészhelyzet várhat az MVM-re. Népszava, 2002 augusztus 24 23 Takarékoskodni készül a pénzügyminiszter. Magyar Nemzet, 2002szeptember16 24 ÁPV Rt.: Eladó az egész ország (Magyar Nemzet, 2002 október 5) 25 Az MVM Rt. veszteségeinek rendezése 10 %-al növelné a végfogyasztói tarifákat (Energiapolitika: verseny, árrendezés és kompenzáció. Magyar Hírlap,2002 szeptember 4) 26 Mire nem

(jó) az aranyrészvény? Új Magyarország, 1997. május 15 27 Kifakult papírok. Az Európai Bíróság precedens jellegű ítélete szigorítja az aranyrészvény alkalmazását az unióban. Figyelő, 2002augusztus 8 28 Áramkimaradás. A hazai nagy fogyasztók sem számolhatnak árcsökkenéssel a liberalizálódó árampiacon Figyelő, 2002. június 27 29 Dr. Járosi Márton – Kacsó András – Dr Petz Ernő – Veszely Károly: A Paksi Atomerőmű hibrid kombinált ciklusú fejlesztésének lehetőségei. Gazdaság és Energia 2002/1 szám 30 Lásd a [22] számú jegyzetet. 31 Energiapolitika: verseny, árrendezés és kompenzáció. Magyar Hírlap,2002 szeptember 4 32 Az MVM Rt. vezérigazgatója szerint kompenzáció mellett normálisan működtethető árrendszert lehet készíteni. (Interjú Pál László vezérigazgatóval, Magyar ATV, Nap-kelte, 2002 augusztus 12) Az illetékes tárca politikai államtitkára szerint felgyorsították a szociális

energiaellátás megoldására vonatkozó előkészületeket. (Nem változik az energiapolitika. Népszabadság, 2002július 23) 33 Giday András: A szociális tarifákról. Gazdaság és Energia 2002/1 szám Kacsó András: Alapszolgáltatás az energiaellátásban. Gazdaság és Energia 2002/2 szám 34 A hőellátás, tartósan nem kínálati, hanem keresleti jellegű piac marad, amely piacon törvényszerű az áraknak a költségek fölé emelkedése. A kiszolgáltatottság mérséklése és az árcsökkentés alapjául szolgáló hatékonyság növelés csak a közösségi érdekekre alapozott szervezett akcióval lehetséges, amelyben ötvözni kell a közösségi (önkormányzat, lakóközösség) és privát (befektetői) érdekeket. Csak így válhat működőképessé a „lakógép”, eltérő környezeti hatások mellet is. (Mindez nemcsak a távhőre, hanem valamennyi közszolgáltatásra is igaz) 35 Elsősorban a német RWE-EnBW energetikai konzorcium többségi

tulajdonában lévő Elmű Rt. és az Északmagyarországi Áramszolgáltató (Émasz) Rt közös leányvállalata, a Sinergy Energiaszolgáltató, Beruházó és Tanácsadó Kft. fejt ki nagy aktivitást 36 A veszprémi gázmotoros beruházás alacsony hőárát az ÉDASZ Rt. vezérigazgatója azzal indokolta, hogy „az áramtermelés várható bevételei lehetővé teszik, hogy a hőenergiát kedvező áron adják.” Egymilliárdos veszprémi beruházást kezd az Édász. Napi Gazdaság, 2002 január 31 Az ÉDÁSZ a jelenlegi harmadáért, 275 forint/gigajoule áron fogja értékesíteni a hőenergiát. Gázmotoros erőmű épül Veszprémben. Magyar Hírlap, 2002 február 8 37 A globalizáció egyik célja ezeknek a helyi üzemeknek a privatizálása (a közösségek tulajdonfosztása), és a tulajdonnak és a közüzemi piacnak a nagy multinacionális szolgáltató cégeknek való átadása. Ez a támadás nemzetközi méretű, de hazánkban a rendszerváltozás után

különösen erősen jelentkezik. A jelentős feladatokat Dr. Járosi Márton: A magyar energiapolitika mulasztásai 2012.0711 10. oldal kapó, tőkeszegény önkormányzatok a folyamatot gyakran a rövidtávú bevételszerzés miatt támogatják, de sajnos a törvényhozás sem lépett fel érdekükben. 38 Hazai példa is van arra, hogy a külföldi tulajdonú közcélú erőmű és a magyar tulajdonú hőszolgáltató fúziója révén közös, vegyes tulajdonú városi távfűtő társaság alakult ki. Pécsett a városi távfűtő társaság 51 %-ban a város tulajdonában van. Ez lehet az egyik útja a városi közösségi érdekek érvényesítésének Dr. Járosi Márton: A magyar energiapolitika mulasztásai 2012.0711 11. oldal