Irodalom | Középiskola » Dósa Attila - A Tücsökzene gyerekvilágának néhány sajátossága

KGYTK 2009. A Tücsökzene gyerekvilágának néhány sajátossága Készítette: Dósa Attila Felkészítő tanár: Dankó József Zrínyi Ilona Általános Iskola Dorog Önéletrajz 1994. augusztus 31-én születtem Kolozsváron 2000-ben telepedtünk át családommal Erdélyből Magyarországra, Esztergom-kertvárosba. Édesapám villamosmérnök, édesanyám műszaki rajzoló. A Dorogi Zrínyi Ilona Általános Iskolába jártam első osztálytól, jelenleg a nyolcadik évfolyamban tanulok. Van egy testvérem, aki szintén a Zrínyi iskolába jár, ő most második osztályos. Érdeklődésem széles körű, de különösen szeretem anyanyelvemet és az irodalmat. Ezért veszek részt az utóbbi években azokon a vetélkedőkön amelyek középpontjában a nyelvhasználat áll. Jó eredményeket értem el a „Kazinczy-verseny”-en, illetve a „Nyelvünkben élünk” iskolai fordulóin. Az utóbbi vetélkedő megyei döntőjét is megnyertem az előző tanévben. 2008

májusában részt vehettem az országos döntőn a Fazekas Mihály Gimnáziumban. Itt nem végeztem már az élen, mégis nagy élményt jelentett az ország legjobbjai között szerepelni. Évek óta nyomon követem iskolatársaim tudományos munkáját, részvételüket a tudományos diákkörök országos pályázatain. Az idén én is próbálkozom a munkával Egyik kedvenc költőmnek néhány, saját gyermekkorát bemutató művét vizsgáltam a gyermeklélektan eredményeinek tükrében. 1. Témaválasztásom indoklása Amikor tanárom a tudományos munkára ösztökélt, eszembe jutott az a sok irodalmi mű, amely a gyerekkort – nyilván az írók saját élményeit tükrözően – olyan elevenen, érdekesen idézte fel. Mikszáth Kálmán, Móra Ferenc, Gárdonyi Géza, Molnár Ferenc, Móricz Zsigmond izgalmas történetei a gyereklélek nagy viaskodásairól , az életpróbákról szólnak, amelyekkel a gyerekek már igen korán meg kell, hogy birkózzanak. A sok

epikus mű mellett felidézhetjük Szabó Lőrinc verseit is – különösen a Tücsökzene című kötetet - , amelyeket a gyerekkori rácsodálkozás különlegesen eredeti példáiként ismerhetünk meg. Szabó Lőrinc gyermek- és ifjúkorát megismerve kiderül, milyen rendkívüli érzékkel bánt a gyerekekkel. Saját gyermekeihez írott versei is bizonyítják ezt, több tucat Lóci- és Kis Klára-vers szól a gyermekvilág csodájáról. Lánya és barátja is kiemeli, milyen kiváló pedagógusi adottságokkal rendelkezett. Baránszky Jób László így ír erről: „Mondtam is neki sokszor: tanító veszett el benned. Amire boldog mosoly futotta el szögletes arcát,azok közé tartozott, akik nem érezték egyáltalán sértésnek ezt a hasonlatot.” /1/ Szabó Lőrinc lírájában a gyermekség fogalma mint érték olyan különleges ranggal bír, amelyet csak Ady Endre Petőfiről írott gondolataival tudunk kifejezni: „Gyermek: sohase fogom megérteni, hogy ezt a

címet a felnőttek számára nem olyan kivételesen adják, mint az aranygyapjasrendet. Petőfire hiába keresnék az összes nagy szótárú nyelvekben több és nagyobb jelzőt: gyermek. Viszont nincs is e joggal megbírálható teremtésnek, világnak, életnek különb, istenibb produktuma, mint a gyermek. A gyermek az elevenség, az öröm, a jövőbe ható ígéret, a bilincsbe nem vert ember, az igazán igaz isten.” /2/ Van még egy helyi kultúrtörténeti szempontja is a témaválasztásnak. Egy tanórai esszé megírásához felhasználtam egy Babits Mihály esztergomi kapcsolatait feldolgozó kötetet. /3/ Ebben olvashatóak a Fürdő Szálló Babits-estjének dokumentumai. A Nyugat tekintélyes főszerkesztője, aki az Elő-hegyen lévő kis házában töltötte nyarait 1937. augusztus 17-én találkozott esztergomi közönségével. Ez volt egyetlen közszereplése a városban Ismert egy fénykép is a találkozó neves vendégeiről, amely a Limes megyei művészeti

folyóiratban a közelmúltban megjelent. /4/ A képen ott szerepel a neves helyi vendégek között két író is a Nyugat munkatársai közül: Kosztolányi Dezső és Szabó Lőrinc. A fiatal, a századdal egyidős költő kiemelkedő tehetségét bizonyítja ez a tény is. Mindezek után világossá vált számomra, ha Szabó Lőrinc írt saját gyerekkora élményvilágáról, abból megfejthető a gyermekek lelki világa, világlátásuk változása, lelki életük fejlődése. A Tücsökzene első versei ilyen önéletrajzi ihletésű lírai vallomásnak tekinthetők. A „Rajzok egy élet tájairól” alcímet viselő művet olvasva határoztam el, megpróbálom a neveléstudományban is tájékozódva megfejteni Szabó Lőrinc gyermekábrázolásának hitelességét /5/ 2. Hipotézisem Azt a feltételezést fogalmaztam meg, hogy a Tücsökzene verseiben értelmezhetőek a gyermekkor legjellemzőbb sajátosságai. A kisgyerek világát felidéző művekben felismerhetőek

a neveléstudományban, a fejlődéslélektanban használt legfontosabb fogalmak, a szaktudományokban megfigyelésekkel és kísérletekkel alátámasztott gyermeklélektani sajátosságok. 3. Kérdések a témakörrel kapcsolatban 1) Melyek a kisgyermekkorral kapcsolatos legfontosabb fogalmak, amelyek a gyermek lelki fejlődésében kiemelkedően fontosak? 2) Melyek azok a versei Szabó Lőrinc Tücsökzene című verseskötetének, amelyek a legjobban tükrözik a kisgyermekkor világát? 3) Milyen pedagógus lett volna Szabó Lőrinc, ha a nevelő legfontosabb tulajdonságának a gyermekvilág, a gyermekek lelki fejlődésének ismeretét tekintjük? 4. Kutatási módszerem Először röviden áttekintettem, hogyan tört utat magának a neveléstudomány területén a lélektan tudománya, melyek voltak legfőbb irányzatai, kik voltak legjelentősebb képviselői. Utána igyekeztem tájékozódni, melyek a legfontosabb fogalmai a kisgyerekkor lelki folyamatainak, lelki

fejlődésének. Végül megpróbáltam felfedezni ezeket a fogalmakat Szabó Lőrinc verseiben. 5. A neveléstudomány segédtudományává válik a gyermeklélektan Az ember belső világával foglalkozó lélektan tudományának több irányzata kereste a későbbi felnőtt személyiség viselkedésében a gyermekkorban kialakuló alapokat. A neveléstörténet három fő irányzatot tart számon a XIX. és a XX század fordulóján /6/ Az egyik kívülről közelítve a viselkedés mozgatórugóit keresi (behaviorizmus). Az alaklélektan egészekben és szerveződésekben gondolkodik. A harmadik a lelki gyógymódokhoz keres magyarázatot és a mélylélektan dolgozza ki. Megteremtődik kölcsönös egymásra hatás eredményeképpen a fejlődéslélektan tudománya, amely korszakokra bontja a gyermekkort, és kikerülhetetlen ismeretanyagot jelent a nevelés számára. Kiemelkedő tudósai ennek a folyamatnak többek között John Broadus Watson, Wolfgang Köhler, Sigmund

Freud és tanítványaik. Kiemelkedő Carl Gustav Jung munkássága, aki az ember lelki fejlődésének értékközpontú bemutatását fogalmazza meg. Neki köszönhetjük a kifelé illetve a befelé forduló kétféle személyiségtípus elkülönítését. Rendkívüli hatású Jean Piaget munkássága Tanulmányaiban igyekezett feltárni a gyermekkor teljes folyamatában a gyermeki gondolkodás sajátosságait. 6. A kisgyerekkor lélektana Egy kézikönyv áttekinti a gyermek lélektan tudnivalóit, amely az utóbbi évtizedek legtöbbet forgatott írása./7/ A kötetből szűkítve a témát áttekintettük, mi jellemző a kisgyerekkor lelki folyamataira. Néhány fogalmat, amelyek a Tücsökzene darabjaiban is előfordulhatnak, ismeretünk a szerzők munkássága alapján. Érdekes lelki folyamat az éntudat kialakulása, amelynek nyomán a kisgyerek tudatában megkettőződik a világ. A kisgyermekkori flusztráció is kikerülhetetlen folyamat, amelynek nyomán beszélhetünk

az első dackorszakról is. Minden lelki folyamat alapja az interiorizáció, amely az utánzás képességével a külső élményeket a kisgyerek belső világába építi be. Érdekes fogalom a szimulakrum. A vázlatosan jelzett cselekedet egész történetet fejezhet ki a szimulakrum során Központi fogalom a szinkretizmus. Ez a szemlélet tagolatlanságára vezethet vissza a gyerekek tudatában. Ez abból következhet, hogy a kisgyerek a valóságot csak látható voltában, egészében fedezheti fel. A szinretizmusnak több megnyilvánulása van Előfordulhat a szemlélet tagolatlansága miatt, hogy bekövetkezik a sűrítési tendencia, amelynek során nem összetartó dolgok kerülnek egymás mellé, keverednek össze. A tagolatlanság miatt egyes részek önállósodhatnak, más részek elhanyagolódnak. Jellemző a kisgyerekkorra az élménysűrítés és az érzelmekkel átitatott fantázia működtetése. Gyakran működik az ún szemléletes gondolkodás, amelyre éppen

az jellemző, hogy a kisgyerek nem gondolkodik, viszont a látványból ítél. Csak egyetlen szempontból szemléli az eseményeket Igen jellemző a szituatív gondolkodás gyakorisága, amikor ismétlődő helyzetekből könnyen kitalálható az állandóan visszatérő esemény. E néhány sajátosság megjelenését vizsgáljuk a Tücsökzene a Miskolc a Balassagyarmat és Debrecen fejezeteiben. 7. A Tücsökzene keletkezése Van egy kötet is, amelyben naplóját közlik./8/ Ebből a naplóból ismerhetjük meg legjobban a Tücsökzene keletkezésének történetét Szabó Lőrinc 1945-ben írta a művet, amely 1947-ben jelent meg. A költő bár gyerekkorról írt, életének középső, felnőtt korszakát élte Azt gondolhatjuk, hogy amikor a költő ezt a művet megírta, életének vidám, boldog gondtalan korszakát élte, ekkor azonban nagyot tévedünk. Ugyanis korábban Szabó Lőrinc egyik verse megjelent egy szélsőjobboldali lapban, amiért őt fasisztának

gondolták. Emiatt gondjai támadnak a múltját vizsgáló bizottság előtt. Mivel nappalait izgalomban töltötte, készült saját védőbeszédére, csak éjszaka tudott teljes mértékben a Tücsökzene megírására figyelni. Minden éjjel írt csodálatos művéhez pár verset, s reggel boldogan jelentette ki magában, hogy újabb tücsköt vagy tücsköket írt a műhöz. Vajon miért pont életének ilyen nehéz korszakában írta meg a művet, és miért nem mondjuk egy sokkal vidámabb korszakban, arra is egyszerű a válasz. A költő ugyanis világ életében nagyon szerette a gyerekeket, szeretett foglalkozni velük, szívéhez mindig is nagyon közel álltak. Számára a boldogság, szép egyszerűség és teljesen egyéni szemszög jelképei voltak. Így nagyon boldoggá tette, ha saját gyermekkoráról írhatott minden éjjel, különösen egy hasonlóan nehéz időszakban. Mivel nappal tárgyalásokra kényszerült járni, csak éjszaka tudott a mű megírására

koncentrálni. Életének ezen korszakában mintegy reményt jelentett neki ezt a világirodalomban is páratlan remekművet írni. Kijelenthetjük, hogy a nappal és az éjszaka tökéletes ellentétek ebben az időszakban. Nappal saját jövőéért izgul, éjszaka pedig boldogan, könnyedséggel írja gyermekkorát felidézve a verseket /8/ 8. A gyermek lelke a versekben 8. 1 Frusztráció A frusztráció, a kisgyermekkori szorongás meghatározó eleme a versek világának. Néhány versnek pedig tartóeleme ez az érzés. „A farkas” (14) című versben mese és valóság, rémálom és ébrenlét határán táncolunk. A versben a fokozás alakzatával, a szineztézikus jelzős metaforáival a gyermeki szorongás mindent áthatóvá válik. A vers utolsó képe szerint, mint az ostromlott várban lévők számára, szakadatlan a küzdelem a „fekete káprázat” ellen. A fokozást jól kiegészíti a fény és árnyék, a világosság és sötétség ellentéte, amely segít

jelképessé is értelmezni a konkrét élményből kinövő verset. „A nagyhídon” (23) című vers arra példa, amikor az izgalom vonzó is lehet, kihívást jelenthet a világ megismerésében. A gyermeki létezés alapvető vonása, a megismert jelenségek mindig új összefüggésekbe helyeződnek, örökösen változnak, az új helyzetek mindig izgalmasak, különösen, ha a jelenségek átélője kerül új helyzetekbe. Egy ilyen helyzetet ábrázol a vers is A vasút élményvilágában élő költő jól ismerte a vonatok, a mozdonyok kattogó, lüktető, fojtogató, riasztóan szép hatását. Az egyszerre vonzó és taszító élményt azonban fölülről, a hídról átélni „iszonyú parancs”-ként, kikerülhetetlen életpróbaként tapasztalja meg a vers hőse. Ismétlés és halmozás visz a vers érzelmi csúcspontja felé: a „villámló kráter” fölötti helytállás az önbecsülés próbája lesz. A”Mesék és veszélyek” (38) című versben a

rossz meseelemek bizonyossága okozza az örökös félelmet, a lepke, a légy kiszolgáltatottságát érezheti a vers hőse. A jó és gonosz erők párhuzamosságát jól előkészítik a verset átszövő ellentétek: ég és föld, a látható és a láthatatlan, a volt és a van között szorong a gyermek. Megnyugvást csak az égben remél 8. 2 Interiorizáció „A külső rossz” (39) jó példája annak, hogyan épülnek be magatartásunkba kisgyerekkortól a félelmek, hogyan válnak előbb csak a mesék, majd a valóság rémségei belső élményekké. Finom párhuzamra épül a vers: a rémmel együtt még valami erősödik Valami, ami talán védelmet is adhat a rossz dolgok ellen, ami talán segít túlélni a pénztelenség, a szerencsétlenség, a betegség támadásait: a szilárd belső tartás, a lelkiismeret. A vers középpontba kerülő metaforája is bizonyítéka: nem csak rosszat hozhatnak a megpróbáltatások, a lélek erősödése is lehet a külső

rosszra a felelet. A „lángtrónunk” mint a lelkiismeret metaforája az izzó külső világ feletti uralomként is értelmezhető. A „Képekben és mintákban” (56) című versben is a világ meghódítása zajlik: a rajz, a festés újrateremti, belsővé teszi a világot. A kicsiben elkészített világ egyben új csodákat is hoz, fenntartja az érdeklődést, kíváncsivá tesz még az árjegyzékek világa iránt is. Minél szélesebb körű belső világunk, annál nagyobb az óhaj újabb világok meghódítására. 8. 3 Élménysűrítés és fantázia A gyermeki fantázia élménynövesztő működésének legtökéletesebb példája a „Debrecenben” (75) című versben olvasható. A kisiskolás az igazi nagyváros főutcáján a cégtábla feliratán minden kétséget kizáróan az „ÓRIÁS és ékszerész” szöveget olvassa. Az olvasás lelki indítékait az előző versben kapjuk meg. „Az ígéret városa” (74) csupa csodával kecsegtet: az ismert

családtag szigorú egyénisége, a százezer lakos, a kollégium nagy neveltjei, a csupa „nagy” előnevű földrajzi nevek, Bocskay és Kossuth nagy tette mind-mind óriásivá dagasztották a várakozást a kisfiú lelkében. A vers a nagyítás alakzatának remeke, egyben a gyermeki lélek tökéletes ábrázolása. A következő öt vers - mintegy epikus szerkezetet adva a lírai élménynek – a felfokozott lelkiállapot lassú kihűlését meséli el: az óriás lassan óriássá változik, a „ravasz öncsalás”-ra jött a „lassú kiábrándulás”. Hasonló, nagy korábbi élmény a „Halál Torka” (46). Az Ipoly jegén balesetet szenvedett gyerekek utáni oknyomozás a négy verset magába foglaló élmény. Csak „Lyukak a homályban” (49) maradnak a nagy izgalommal bejárt út végén. Ugyanilyen csodás, a valóságot is legyőző versek „A varázsboltban” (20) és „A vasút felé” (22) című darabok. 8. 4 Szinkretizmus A kisgyermeki világlátás

himnusza az „Egy Volt a Világ” (9) című vers. A mindent egységben látás, a mindent hasznosnak és jónak érzékelő gyermeki tudat biztonságát fejezi ki a költemény. Az évszakok rendje, a nap, az eső szolgálata, az emberek ügyessége mind a jóra ösztönző örömként jelenik meg a versben. A megszemélyesítések az összefoglaló metaforában csúcsosodnak: nem sziget az ember, csak egynemű tenger, a világ. A „Tücsökzené”-ben is páratlan keretes szerkezet növeli a vers ünnepélyességét, himnuszos emelkedettségét. Az egységes világot építő gyermeki fantázia verse a „Dzsungel” (40). A tolató vonatoknak és a vasutas ház udvarának világa alakul át oroszlánvadászattá a dzsungelben. Minden a kaland szolgálatában áll, minden az új, izgalmas világ megfelelője, és mindennek ura, királya a gyermek. Itt azonban egy váratlan dolog történik Az iskoláskor felé közeledő gyerek még könnyedén építi föl képzeletének

egységes világát, de édesanyja kérdésére már szégyenlősen zökken ki ebből. Már tudatosul a fantázia és a valóság kettőssége 8. 5 Szemléletes gondolkodás A szinkretizmusból következő egyik legjellemzőbb kisgyerekkori sajátosság a csupán a látványból következtetéseket levonó szemléletes gondolkodás. Ennek jó példája többek között a Tücsökzenében a „Rossz gyanuk” (28) című vers. A ruhájukban megkülönböztetett lányok, asszonyok látványa kelti fel a gyermekkori gyanút: mi lehet az igazság a „szoknyára ítéltettek” körül. Mintha a férfiak akaratából történne valami, amit a kisfiú csak sejt, és az igazságosság jegyében nem is tart helyesnek. Ugyancsak a szemléletes gondolkodás jegyében kerül egy közös halmazba oda nem illő elem a látszatok alapján. A „Sokféle nép” (43) című vers jól kifejezi a látszatok uralmát A dáridózó magyar, az eszes zsidó, a sátoros cigány mellett feltűnik a

tündöklő szerszámok drótostótja. A vers csúcspontján fellobbanó szikrái a köszörűkőnek messzire tágítják a vers gondolatkörét, kilépünk a népek világából, a látvány magával ragad, a pokolból a csillagokig repít. 8. 6 Szituatív gondolkodás Az ugyancsak a szinkretizmusból fakadó gyors alkalmazkodóképesség a visszavisszatérő helyzetekhez, a szituációkból következő cselekvés teszi lehetővé az iskola elviselését. A vers elején jelzett börtön, ahol „nincs kegyelem” kellemes csalódást okoz Könnyű alkalmazkodni a karba tett kezek fegyelméhez, még érdekes is a messzeségek tantárgya, a földrajz. A jó tanuló pedig elviseli az ismétlést, az unalmat is Az ismétlődésekben benne rejlő, az örökké visszatérő, mégis kicsit más világ bemutatása a „Napra nap telt” (69) című vers. Az évszakok, az ünnepek örök körforgásában egyszerre van jelen ugyanaz és valami más is: így válik a vers központi képévé a

forgó körhinta. A gyors felismerése ugyanannak a helyzetnek, de felismerése a változatlanságban is mindig bekövetkező változásnak – ez a szituatív gondolkodás lényege. 9. A Tücsökzene néhány verstani sajátossága Miért érezzük a gyermeki gondolkodásmód tökéletes felidézésén túl másért is gyermekekhez közelinek a Tücsökzene világát? Talán azért, mert minden eszközzel az egyszerűségre, a természetességre törekedett, amely a gyermekekre is annyira jellemző. Rímei a leggyakrabban páros rímek, gyakoriak a bravúros teljes rímek. Rendkívül jellemző a versekre az áthajlás, amely a verseskötet egyik fő jellemzőjét, az élőbeszédhez hasonló egyszerű fogalmazást erősíti. Ez folytatódik a gyakori párbeszédekkel, megszólalásokkal, amely az életrajzi eredet következménye. A megszólalások rendkívül tömörek, lényegretörőek, nem veszélyeztetik a versek líraiságát. Az élőbeszédhez teszi ugyancsak hasonlóvá a

mondatszerkesztés is a verseket. Uralkodnak a többszörösen összetett mondatok. Nem ritka, hogy egy-egy vers egyetlen mondatból áll Ennek megfelelően rendkívül változatos az írásjelhasználat, különösen a kettőspont feltűnően gyakori. A kötet legjellemzőbb vonása – erősítve címének tartalmát – a hangélmények felidézése. Bravúros a tücskök ciripjeinek versbe emelése, de ezen túlmenően is végig jellemző a versekben általában is a hanghatások finom érzékeltetése hangutánzó szavak, versritmus, szinesztézia segítségével. 10. Válasz a hipotézisre, a kérdésekre Feltételezésem – ha csak néhány versben sikerült ezt elemzéssel alátámasztanom – igaznak bizonyult. Szabó Lőrinc Tücsökzene című kötete remek példaanyaga lehet a gyermek lelkivilágát megismerni akaró szakemberek számára. Valamennyi fontos fogalom jól felismerhető a költő gyerekkorára, és saját érzéseire visszaemlékező verseiben. A

frusztráció, az interiorizáció, a szinkretizmus gyermeklélektani fogalmai kitűnően vizsgálhatók a versekben. Valamennyi lelki folyamatra több verset idézhetünk a kötetből Gyakran az egyes lelki folyamatok összekapcsolódva hatnak egy-egy versben. Alig tudnánk választani olyan verset, amely teljesen nélkülözi a gyermeki látásmódnak ma már tudományosan olyan alaposan feltárt valamilyen jellemző jegyét a kisgyerekkor és a kisiskoláskor idejéből. Szabó Lőrinc egyértelműen bizonyítja verseskötetével milyen kitűnő megfigyelője, őszinte elemzője saját gyermekkorának. Ha a gyermeklélektan ismerete lenne a legfontosabb szempontja a jó nevelői gyakorlatnak, a költő a legjobbak között lehetne minden időben. A Tücsökzene a legjobb tankönyve is lehetne a pedagógusképzésnek a kisgyerekekkel foglalkozó nevelőjelöltek számára. Nemcsak az irodalmi értéke miatt kerül a Tücsökzene a magyar irodalom remekművei közé, hanem

költőjének páratlan lélektani felkészültsége is nagy élménnyé teszi Szabó Lőrinc művének olvasását. 11. További kutatási lehetőségek Összehasonlító elemzéssel vizsgálható lehetne, a Tücsökzene és más művek gyermeklélektani ábrázolása. Kiterjeszthető lehet a későbbi életkorokra is a vizsgálat: hogyan ábrázolja a kamaszkor, a felnőttkor lelki folyamatait a Tücsökzene. Vizsgálhatnánk egy-egy vershordozó elemsor vonatkozásában, hogyan jelennek meg a lelki folyamatok például a képek szintjén, az alakzatok szintjén. Megtehetnénk, hogy mélyére hatolunk az életrajzi elemeknek, és azokat vetjük össze a megszületett versekkel. Megnézhetnénk a személyiségfejlődés felöl a kisgyerekkor egyes szakaszainak változásait a versekben. Szinte kimeríthetetlenek a lehetőségek. Jelenlegi kutatásunk nyomán csak abban lehetünk biztosak, hogy a Tücsökzene még számtalan lehetőséget biztosít a gyermekvilág megismerésére.

Felhasznált irodalom /1/ Írók, képek (Írók, költők gyermek- és ifjúkora) Szerk.: Dr Szabó Ödönné Tankönyvkiadó, Bp. 1979 /2/ Ady Endre összes prózai művei X. Szerk: Földessy Gyula és Király István Akadémiai Kiadó, Bp. 1973 /3/ Babits és Esztergom. Szerk Bodri Ferenc és Téglás János Esztergom, 1983 /4/ Art Limes. 2008 2 Képzőművészek Esztergomban a 20 században Tatabánya /5/ Szabó Lőrinc: Tücsökzene (Rajzok egy élet tájairól) Magyar Helikon, Szépirodalmi Kiadó. Bp. 1979 /6/ Pukánszky Béla – Németh András: Neveléstörténet. Nemzeti Tankönyvkiadó Bp 1998 /7/ Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan Gondolat Kiadó Bp 1975 /8/ Szabó Lőrinc: Bírákhoz és barátokhoz (Napló és védőbeszédek 1945-ből). Magvető Kiadó 1990. Képjegyzék 1. kép: Limes művészeti folyóirat, 2008 2. kép: Szabó Lőrinc-szobor Debrecen főterén 3. kép:Bernáth Aurél portréja Szabó Lőrincről Tartalomjegyzék Önéletrajz .

2 1. Témaválasztásom indoklása 3 2. Hipotézisem 4 3. Kérdések a témakörrel kapcsolatban 4 4. Kutatási módszerem 4 5. A neveléstudomány segédtudományává válik a gyermeklélektan 5 6. A kisgyerekkor lélektana 5 7. A Tücsökzene keletkezése 5 8. A gyermek lelke a versekben 6 8. 1 Frusztráció 6 8. 2 Interiorizáció 7 8. 3 Élménysűrítés és fantázia 7 8. 4 Szinkretizmus 7 8. 5 Szemléletes gondolkodás 8 8. 6 Szituatív gondolkodás 8 9. A Tücsökzene néhány verstani sajátossága 8 10. Válasz a hipotézisre, a kérdésekre 9 11. További kutatási lehetőségek 9 Felhasznált irodalom . 10 Képjegyzék . 10 Tartalomjegyzék . 11