Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Hitelbírálat

1 Hitelbírálat A bank egy veszélyes üzem, ez a legkockázatosabb vállalkozás. A bank egyetlen áruja, amellyel kereskedik, az a pénz. (14 pénzügyi tevékenység létezik + 0.5 ez a kockázati tőkenyújtás) A bankok a vállalkozásokkal vannak a legszorosabb kapcsolatban, a lakosság felé kevesebb pénz áramlik. Vállalkozás: Az eredményszerzés érdekében végzett rendszeres gazdasági tevékenység, melynek a célja a profitszerzés. Megtakarítás: A jövedelem el nem költött része. Vállalkozás 3 féle képpen juthat pénzhez: 1. Önfinanszírozás: Amikor az árut megtermelik, eladják, és vmit kap érte Akkor lehet önfinanszírozni, ha a megtermelt értéktöbblet létezik. 2. Közvetlen finanszírozás: Amikor a megtakarító és a végső felhasználó közvetlenül a piacon találkozik, és az igényeiknek megfelelően cserélik ki az eszközöket. Ez nagyon kockázatos, de nagyobb a hozam is. 3. Közvetett finanszírozás: Itt van egy közvetítő, aki a

megtakarító és a végső felhasználó közé ékelődik Ez a közvetítő a kereskedelmi bank, mely értékpapír-, hitelmegosztást tud végrehajtani. Itt jelentős mértékben csökkenthető a kockázat. (portfólió = pénzügyi eszk összetétele) Vállalat: Az a szervezet, ahol a vállalkozási tevékenység folyik. A vállalkozásokat, vállalatokat létrehozhatják határozott és határozatlan időre. (az egyik egy idő után felszámolódik.) Minden vállalat gazdasági rendszer, környezetéből inputokat vesz fel, majd azokat átalakítva outputokat bocsát ki. Akkor sikeres hosszabb távon a vállalkozás, ha output/input > 1. Ez azt jelenti, hogy a működés során előállított értéknek meg kell haladnia az előállításhoz felhasznált ráfordítások értékét. Vállalkozás szereplői: 1. belső érintettek - tulajdonosok (ez adja a tőkét) - menedzsment (ez a szakirányítást, tudást adja) - munkavállalók (ez a munkaerőt adja) 2. külső érintettek

- szállítók - vevők A tulajdonosok bocsátják a tőkét a vállalkozás rendelkezésére. A tulajdonos célja a minél nagyobb profit, osztalék. A menedzser célja is a profitszerzés, valamint a fejlesztés (=gazdasági növekedés) A munkavállaló érdeke a profit, ill. minél magasabb fizetés (munkajövedelem) Kettős érdekeltség van a költség és az eredmény között (munkavállaló és menedzser között) Külső érintettek: Azok, akikkel a vállalkozás kapcsolatba kerül. (szállítók, vevők) A külső és belső érintettek között is van egy ellentmondásosság. Egy erőteljes verseny van a vállalkozások között. (a piacon dől el, hogy ezt a versenyt meddig bírják) A piacba a bank azért kapcsolódik be, hogy forrást szerezzen, hitelt nyújtson. Megbukhat egy vállalkozás: 1. Vállalkozási hiány: Nincs vállalkozási ismerete 2. Tőkehiány: Amikor a bank sem ad pénzt Vállalkozás tőke szerinti megoszlás alapján 2 eszközcsoportot

különböztetünk meg: - Saját tőke: Az a tőke, melyet a vállalkozás maga hoz létre. Ez biztosítja a belső finanszírozást - Idegen tőke: Ezeket a pénz- és tőkepiacon szereznek be 3. személytől Ezt külső finanszírozást jelent a vállalkozások számára. Belső finanszírozás módjai: 1. Ennek legegyszerűbb módja a megtakarítás, melyeket az alapítók bocsátanak a vállalkozás rendelkezésére. 2 A vállalkozás ebből a forrásból szerzi be pl. ingatlanokat, berendezéseket, járműveket, anyagokat Jövedelem = ráfordítás – bevétel (a jövedelem jelentős részét megtakarítják) A belső finanszírozásnál megjelenő költséget tőkeköltségnek nevezzük. Ha a tőkektg magasabb az alternatív ktg-nél, akkor nem szabad sokáig belső finanszírozást végezni. 2. A tőkének van értékcsökkenése Minél gyorsabban leírható az álló eszköz, annál hamarabb megtérül az. Értékcsökkenéskor nincs pénzáramlás, csak vállalaton

belüli mozgás van Így az értékcsökkenésből származó önfinanszírozást leírási bevételnek nevezzük, ha realizálható az árbevételből. Az értékcsökkenési leírás csak akkor jelent finanszírozási forrást, ha ténylegesen realizálódik az árbevételben. 3. Az eredménytartalékból történő finanszírozás Ez már a vállalkozás haszna 4. Kiegészítő támogatást nyújthatnak az alapítók Ez a tőketartalék A vállalkozás saját tőkéje tehát az alapítói tőke, a tőketartalék, és az eredménytartalék együttes összege. Ezt a tőkét tulajdonosi tőkének is szokták nevezni. Vállalkozói tőke csoportosítása: 1. saját tőke - jegyzett tőke - tőketartalék - eredménytartalék - mérleg szerinti eredmény - értékelési tartalék - előző évek áthozott vesztesége 2. céltartalék 3. idegen tőke 1. hosszú lej idegen tőke: - hitel - kölcsön - kötvény kibocsátás 2. rövid lej idegen tőke: - előleg (kapott előleg) -

váltótartozások - szállítói tartozás - hitelek, kölcsönök - tartós passzívák - egyéb kötelezettségek (adó, vám, illeték) Finanszírozás: Pénzeszközök rendelkezésre bocsátása, azok felhasználása. A vállalkozás feltételeinek a megteremtése. Pénzügyi fedezet biztosítása a működéshez Belső finanszírozás formái: - forgalmi bevételekből történő finanszírozás (leírási bevételből) - tartalékolásból történő finanszírozás - tárgyévi nyereség visszatartása révén megvalósuló finanszírozás A forgalmi bevételből történő finanszírozásnál a kiadásokat az árbevételből fedezik. A leírási bevétel nagysága függ a tárgyi eszköz bruttó értékétől, a használati idejétől, a tőkebefektetés törlesztésének módszerétől. A vállalkozások a működésük során az adózott eredményüket, annak egy részét vagy kifizetik osztalékként, vagy tőkésítik, azaz eredménytartalékot képeznek, mely

eredménytartalék belső finanszírozási forrás lehet. A tárgyévi nyereségből történő finanszírozás függ: - nyereség nagyságától - nyereség adóztatásának módjától - adókedvezményektől 3 - osztalékpolitikától Külső finanszírozás: Külső finanszírozásra akkor kerül sor, ha belső forrásból nem, vagy nem teljeskörűen képesek a tevékenységet finanszírozni. 1. Részesedés finanszírozás: Itt a tulajdonostól szerez pénzt Ez a tőkepiacon történik A tulajdonost (régi, új) profit motiválja. Itt a vállalkozás új tulajdonosok tőkéjének bevonásával jut forráshoz. (részvények kibocsátása, megvásárlása) Pénz szerzése tulajdonostól – tőkepiacról (profitcél) – irányítás – piacváltás – megszűntetés Ez végleges tőkejuttatást jelent, és saját forrásként jelentkezik. 2. Hosszú lej hitel (idegen forrás): Határozatlan időre Előnye: Tulajdonosi igények nem lépnek fel. Hátránya: A ktg-e

drágább, mint a saját tőke ktg. (hitel kamat > saját tőke ktg) A hitel ktg a legmagasabb Mivel a kamatot a vállalat ktg-ként számolja el, ezért nő a ráfordítása, csökken az adóalapja, s így a fizetendő adó kevesebb (adómegtakarításhoz vezet) Ezt nevezzük adópajzs. 3. Rövid lej idegen forrás: Ez éven belüli forrást jelent, de mindig csak a jó qualitású cég kapja meg Külső forráshoz akkor fordulnak, ha elfogyott a saját forrás. A rövid lejáratú idegen forrás származhat: - vevők előrefizetéséből - szállítók által nyújtott hitelekből - tartós passzívákból (munkabér kifizetése, adók, TB járulékok visszatartása) - rövid lejáratra felvett hitelekből, kölcsönökből - egyéb kötelezettségekből Vállalkozás finanszírozásának alapelvei: 1. Jövedelmezőség elve: Itt azt kell megvizsgálni, hogy mekkora a tőke költsége, s ha az minél alacsonyabb, annál előnyösebb. Megvizsgálható továbbá, hogy hogyan alakul

a saját tőke hozama – tőkefajták (pü. döntés, hogy milyen tőkefajták közül lehet választani) - alternatívák Minden tőkefajtának van ktg-e, mely lehet tőkektg, vagy alternatív ktg. Tőkeválasztás: Jövedelmezőség az elsődleges cél (tőkektg-nek mindig alacsonyabbnak kell lenni). A jövedelem vizsgálatakor a saját és idegen tőkektg-ből indulnak ki, és megvizsgálják, hogy ez a kettő hogyan alakul a saját tőke hozamával. 1. Normativitás elve: Mindenki egyforma feltételek mellett juthat a tőkektg-hez Itt ügyfélminősítést hajtanak végre a bankok. Ez biztosítja a normativitást (=adós minősítés) A vállalkozások célja, hogy az ügyfélminősítés alapján megbízhatónak bizonyuljanak. Azért minősítik az ügyfeleket, hogy azok adósok lesznek-e. Cél a kockázat csökkentése 2. Rugalmasság elve: Ez azt jelenti, hogy az átmeneti eszközigényt átmeneti forrással, a tartós eszközigényt tartós forrásokkal kell finanszírozni. 3.

Önállóság elve: A vállalkozásnak nem szabad olyan mértékben eladósodni, hogy az már az önálló döntéshozatal lehetőségétől is megfossza a vállalkozást. Mindig megmaradjon az ügyfél az önálló döntési lehetőségben. Az önállóság határát az ügyfél meg tudja tartani, ez a cél 4. Likviditás = fizetőképesség: Itt azt vizsgálják, hogy a vállalkozás a kötelezettségeit milyen forrásból tudja majd kiegyenlíteni. - rövid távú : napi likviditás - hosszú távú : szolvencia (mindenkori fizetőképesség) Visszafizetés történhet: - projekt bevételből: A hitelnyújtó azt várja el, hogy a hitelt felvevő annak a beruházásnak az eredményéből tudja a tőkét és a kamatokat visszafizetni, amelyikre a hitelt felvette. - egész vállalkozásból: Ekkor a hitelt nyújtó az egész vállalkozás fizetőképességét szemléli. Ezeket az elveket azért alkalmazzák, mert a bankoknak nagy a kockázata. Kockázat A bank egy veszélyes üzem, s

ha a bank bukik, akkor az ügyfelek is buknak. 4 - A bank felismeri, hogy kockázatos a tevékenysége. - A hitelintézeti tv. is foglalkozik a kockázatokkal - Aki betétet gyűjt, annak OBA tagnak kell lenni. (Országos Betétbiztosítási Alap) Az OBA a minimális kockázatot biztosítja. A bankoknak bizonyos elvárások szerint kell működniük, s szempontoknak kell megfelelniük: - fizetőképesség - hitel- és hitelkihelyezési képesség - biztonság - jövedelmezőség A kockázatot ktg-haszon elemzéssel lehet megállapítani, mely alapulhat: - fedezet értékelésre - biztosíték értékelésre Biztosíték: Ez nagyobb kategória. Külön fedezet kérése, biztosítékként Ez egy pluszként kért értékesíthető dolog. (gépkocsi, ingatlan) Fedezet: Amire a hitelt nyújtják, arra kell kamatot visszafizetni. Árbevételből lehet törleszteni: - kamatot - törlesztési részt Ktg-haszon elemzés szempontjai: 1. Likviditás 2. Hitelképesség, hitelkihelyezési

képesség (=bonitás): Terjedelme nem más, mint az összes forrásból a hitelnyújtásra fordítható hányad. A hitelkihelyezési képességet belső és külső tényezők egyaránt befolyásolják. 3. Biztonság (=szekuritás): Ez azt jelenti, hogy a legkisebb veszélyekkel számolni kell, nem kell tartani azoktól. Ez úgy érhető el, hogy a veszélylehetőségeket minimalizálják Egyre szigorúbbá váltak a kockázatkezelési, ügyfélminősítési rendszerek. 4. Jövedelmezőség (=rentabilitás) Hitelképesség: Képes a hitelt felvenni, visszafizetni. Hitelkihelyezési képesség: A bankközi piacon tud-e hitelt kihelyezni. Az összes forrásból a hitelnyújtásra mennyit tud fordítani. Ezeket külső (pl. MNB szabályozás, hitel ára) és belső (pl hitelmax) tényezők befolyásolják Kockázat menedzselése (szabályozása): - fel kell ismerni a veszélyhelyzetet - az elhárítás eszközeinek a felismerése A kockázat alakulását figyelemmel kell kísérni.

Növelni kell a kockázat tűrő képessége. A kockázatkezelés kapcsán átrendezik a struktúrát. Hitelezés kockázata: A bankok kockázatának jelentős százalékát a hitelezési kockázat teszi ki. Pénzügyi kockázat fő összetevői: 1. Ügyleti kockázat: - hitelkockázat - árkockázat (valuta, deviza, határidős fedezeti ügyletből származik – likviditási, kamatláb kockázat) 2. Működési kockázat - lazaság, hanyagság - ellenőrzés hiánya - szervezeti szabályok nem betartása Kockázatok: 1. Ügyleti kockázat: - árkockázat: 1. valutáris kockázat (átváltási kockázat, tranzakciós kockázat) 2. kamatláb kockázat (piaci likviditási kockázat) 3. fedezeti ügyletek kockázata (bázis kockázat, újrabefektetési kockázat) - hitelkockázat 1. Banki termékben rejlő kockázat: 5 + Alapösszeg + Kamatkockázat + Helyettesítés kockázat + Teljesítés kockázat + Fedezet kockázat 2. Partner kockázat: + partner + ország + átutalási +

koncentráció kockázat 2. Működési kockázat: - ügyfél térkockázat - dekofisz kockázat - számítógépes 3. Likviditási kockázat (bank saját likviditása) 4. Befektetési kockázat: - értékvesztés - árfolyam változás Hitelezési kockázat részei: 1. hitelkockázat Hitelkockázat: Félelem attól, hogy a hitelt és a kamatot nem tudják a hiteladósok visszafizetni. (lejáratkor, vagy soha) Ez a kockázat csökkenthető akkor, ha a bankok a kihelyezéseiket diverzifikálják, vagy fedezetet követelnek meg. A befektetési kockázat a hitelkockázat speciális esete, ami a bank befektetéseinek esetleges értékvesztéséből keletkezik (árfolyam, kamatláb ingadozások) 2. likviditási kockázat Likviditás kockázata: A bank azon képességét jelenti, hogy az esedékes pénzügyi kötelezettségeit időben teljesíti. Egy banknak mindig likvidnek kell lenni. Ahhoz, hogy a bank likvid maradjon, úgy sok készpénzt kell tartani (növelni kell a hitel kamatot) -

pénzügyi eszk. -ép kibocsátás esetén 3. működési kockázat Működési kockázat: Ekkor a bank működési költségei meghaladják a működési bevételeit. Valaki nem úgy dolgozik, ahogy kellene: - hanyagság - lustaság - erő felmérése nem pontos - szervezetlenség van a bankban - munkanapokon belüli folyószámla hitelkockázat 4. kamatkockázat Kamatkockázat: A kölcsönre a bank kamatot számít fel. Ha a kamatláb magas: - elmennek az ügyfelek - nem fizetik vissza a kamatot (jövedelmezőség csökken) Cél : Tartós eszközöket tartós forrásból, a rövid lej. eszközöket rövid lejáratú forrásból kell finanszírozni Határidős kamatműveleteket, és opciós műveleteket kell végezni. (csökken ezáltal a kamatkockázat) Ekkor az eszközök és források lejáratát kell összehangolni. 5. szabályozó kockázat Szabályozási kockázat: Valaki kívülről szabályozza a bankokat. Ilyen pl a jegybanki szabály (kamatbehatárolás), hitelintézeti

tv-ben (fióknyitás feltételei) Ezek a szabályozások mindig kívülről jönnek (hatóság, PSZÁF, miniszériumok) 6. valutáris kockázat Valutakockázat: A valuta milyen pozícióban van: 6 - gyenge - közepes - erős A tartozások és követelések összhangját kell biztosítani. Cél a lejáratok összehangolása Ha ez meg van, akkor nincs kockázat. Az időzónák miatti veszteséget csökkenteni kell. Ezeket a műveleteket fedezeti műveletekkel kell végrehajtani. 7. csalás kockázata Csalás kockázata: Ez bankokon belüli kockázat, mely adódhat: - tisztességtelenség - szándékosság - hibás munkavégzésből A számviteli szabályzást erősíteni kell ekkor. A belső ellenőrzés, és számviteli rendszer hasznos lehet a csalás kockázata ellen. 8. partner kockázat Partnerkockázat: Több-kisebb kockázatcsoport áll össze. 1. Ilyen az ügyfélkockázat: Az ügyfél nem tud, vagy nem akar fizetni 2. Országkockázat: Ez a hitelkockázat különleges

fajtája Itt az ország nem tud fizetni Gazdasági helyezet miatt nem tud, vagy nem akar fizetni. 3. Átutalási kockázat: Ez akkor történik, ha egy országban devizahiány van 4. Koncentrációs kockázat: Kockázatot jelenthet a hitelportfólió helytelen diverzifikálása A hitelportfólió összetétele milyen. Kivédeni úgy lehet, hogy diverzifikálják a portfóliót 9. banktermékekben rejlő kockázat Bank termékeinek a kockázata: 1. Tőke és kamatkockázat Ekkor a bank nem tudja a pénzét behajtani esedékességkor 2. Helyettesítés kockázata Itt refinanszírozni kell 3. Kiegyenlítés kockázata: A tartozás normális megfizetése Nem tudnak az ügyfelek fizetni 4. Fedezet kockázat: A bankok választhatnak, hogy melyik kockázatot választják Ez már egy helyettesítési kockázat, mely ellen már felkészül a bank. Védekezni a kockázat ellen: 1. Banki szinten - koncentrációs kockázat - diverzifikációval - likviditási kockázat - a likvid eszközök és

tartós eszközök megfelelő arányát biztosítani kell. - pozíció kockázat. - lejáratok összehangolása - devizakockázat - fedezeti műveletekkel lehet védekezni - csalás kockázata - ellenőrzés és számviteli rendszer alkalmazása - működési kockázat - szabályozottság, törvények - hitelezési kockázat - körültekintés, józan paraszti ész 2. Intézményesen - megfelelő, szigorú törvény - külső ellenőrzés és felügyelet - betétbiztosítási rendszer - jegybanki segítségnyújtás Szavatoló tőke elemei: 1. alapvető tőkeelemek Alapvető tőkeelemek mindazok az elemek, melyekkel a bank rendelkezik, s azt a tulajdonosok sem vehetik vissza, ez a jegyzett tőke befizetett része. - jegyzett tőke - tőketartalék - eredménytartalék 7 - általános tartalék - mérleg szerinti eredmény 2. járulékos tőkeelemek: - értékelési tartalék - alárendelt kölcsöntőke TMM: A tőkemegfelelési miutató 8-20% közé esik. Egységnyi tőke kell

egységnyi hitel kihelyezéséhez (100 egységnyi hitel pl. 8 egységnyi tőkét igényel) TMM = Szavatoló tőke / Kockázatokkal korrigált mérleg főösszege Más védekezési rendszerezés: • Tőrvény 1. 1991-ben létrejött a pénzintézeti törvény A Hit Tv a kockázatok mérséklésére vonatkozóan általános feltételeket határoz meg: 2. megnevezi, hogy mi a nagy kockázat : A kockázatvállalás meghaladja a szavatoló tőke 10%-át A együttes kockázat összege nem haladhatja meg a szav.tőke 25%-át A nagykockázatok együttes összege nem haladhatja meg a szav.tőke 8x-át 3. tulajdonszerzés kockázata mi 4. befektetések kockázata: Az összes befektetés nem haladhatja meg a hitelintézet szavtőkéjének 100%át 5. belső hitelek mértékének korlátozásak A Hit. Tv megmondja, hogy egy bank milyen kockázatokat vállalhat, és melyeket nem A fedezetről, hitelekről folyamatos ellenőrzést kell végezni. A tv. meghatározza a nagy kockázat fogalmát: Nagy

kockázat minden olyan kihelyezés, mely a szavatoló tőke 10 %-át meghaladja. Egy ügyfélcsoporttal szemben a kockázat együttes összege nem haladhatja meg a szavatoló tőke 25%-át. Az együttes nagykockázati összeg nem lehet több, mint a szavatoló tőke 8-szorosa. (összes ügyfél esetén) A Hit. Tv korlátozza a belső hitelek nyújtását is Kapcsolódó hitel: A tulajdonosok hitelt kérnek. Ha meghatározó a tulajdon (21% - befolyásoló részesedés), akkor adható kapcsolódó hitel. Ez egy tulajdonosi hitel, mely max a szavatoló tőke 15%-ig adható. Tulajdonszerzést korlátozza: Egy ember nem lehet egy bank tulajdonosa. A Hit. Tv a befektetést is korlátozza A bank nem fektethet be a szavatoló tőke 5%-nál többet nem banküzemi célra. A törvény az önfinanszírozást is korlátozza. • Külső ellenőrzés és felügyelet Felügyeleti szerv: 1. Jegybanki ellenőrző szerv 2. PSZÁF (törvényben foglaltakat ellenőrzik, és szankcionálnak) A PSZÁF

hatósági jellegű szerv, mely országos hatáskörrel rendelkezik, s a kormány felügyelete alatt áll. A PSZÁF hatásköre csak belföldre terjed ki. PSZÁF fő feladatai: 1. pénzintézetek létrehozásának engedélyezése 2. biztonságos működés szabályainak betartatása (pl adatszolgáltatás elemzése, rendszeres helyszíni ellenőrzés, könyvvizsgálati átvilágítások). Van napi, negyedéves, féléves, éves beszámoló, amit a banknak a PSZÁF-nek el kell küldeni. (+ helyszíni vizsgálatok). A PSZÁF legvégső esetben becsukathatja a bankot, leválthatja az igazgatóságot. • Intézményes betétvédelem Ezt az OBA biztosítja, amely arra vigyáz, hogy a bank megőrizze a betéteket. (bankcsődök megakadályozása) Ez is országos hatáskörű szervezet. Minden banknak, mely betétet gyűjt köteles az OBA-hoz csatlakozni Ma az OBA 1 millió Ft-ig garantál minden betét visszafizetését. 8 Aki az OTIVA (Országos Takarékszövetkezet

Intézményvédelmi Alap) tagja, az nem feltétlenül OBA tag is. Minden banknak tartalékot kell képezni • Tartalékok 1. Általános tartalék: Ez az általános működés kivédésére szolgál Ez beszámít a szavatoló tőkébe Az általános tartalék képzésekor az adózott eredmény 10%-át kell általános tartalékként képezni. Amely bank TMM 12% fölött van, annak nem kell képezni általános tartalékot. 2. Céltartalék: 1. Kockázati céltartalék: Ennek az a lényege, hogy a kintlevőségek esetén kell céltartalékot képezni Minden egyes esetet minősíteni kell negyedévenként, és a minősítéstől függően kell céltartalékot képezni. Ez mindig egyedi Minősítési ismérvek: 1. Tud-e tőkét és kamatot törleszteni 2. Előfordul-e késedelem a törlesztésben 3. Pénzügyi helyzet 4. Egyéb kockázati tényező van-e A bank negyedévente köteles az ügyfeleit minősíteni. Minősítés 5 kategóriája: 1. Problémamentes kategória (0%

céltartalék) 2. Külön figyelendő (0-10% céltartalék állapítható meg rá) 3. Átlag alatti kategória (11-30%) 4. Kétes adós (30-70%) 5. Rossz minősítés (100% céltartalékot kell képezni) Ezeket a tartalékokat a ktg terhére kell képezni. (eredmény terhére) Ezeket csak a kintlevőségek után lehet felhasználni. A céltartalék állomány 30%-át likvid eszközben kell tartani (pénz, vagy azonnal pénzzé váltható értékpapír) 2. Általános kockázati céltartalék: Ezeket előre nem látható eseményekre kell tartalékolni, a mérleg főösszeg 1,25%-át kell képezni. Ezeket csak időszakosan képzik A bank biztonságos működése (fizikai szempontból) Bankbiztonság: A bank kettős veszélynek van kitéve: 1. külső 2. belső veszélynek Fizikai biztonság: A bankbiztonsági tevékenység 5 szakasza: 1. Tervezési 2. Szervezési 3. Irányítási 4. Végrehajtási 5. Ellenőrzési szakasz Ennek az a célja, hogy a vagyont, és életvédelmet

biztosítsa. Ellenőrzési bizottsága van minden banknak. Bankvédelem 3 szintű rendszere: 1. Megelőzés 2. Felderítés 3. Elhárítás A 3 rendszer felhasznált védelmi eszközei: 1. Adminisztratív eszközök (szabályokat dolgoznak ki itt) 2. Fizikai eszközök (mechanikai, elektronikai, őrszolgálati eszk) 3. Technikai és logikai eszközök (számítástechnikai eszk védelme, vírusvédelem) A személyi ellenőrzés keretében szerepel a belső ellenőrzés. 9 Pénzmosás: A pénz származását nem lehet azonosítani. A pénz származásának megismerését lehetetlenné tették. Ezeket a pénzeket illegálisan szerzik A pénzmosás egy másodlagos cselekmény Pénzmosó célja: A pénz legálissá tétele (=pénz beforgatása) Ez veszélyes a bankra, mert a bank hírnevét rontja. Ez ellen védekezni kell Pénzmosás fázisai: 1. Elhelyezés fázisa: A megszerzett pénzt valahogyan el kell helyezni a bankba készpénzként 2. Rétegezés fázisa: A forrás eredetét

szét kell választani az elhelyezőtől Cél a bevétel forrásának anonimitása. 3. Integrálás: A kigazdálkodott tőke visszaáramoltatása a gazdaságba, vagyis jogszerű üzletnek tűntetik fel. Bank kötelezettségei a pénzmosással kapcsolatban (94.tv22): Az ügyfélnek mindig azonosítani kell magát, de az ügyfél nem köteles ezt megtenni. Ha nem azonosítja az ügyfél magát, akkor a bank nem köteles a betétet elvenni. Ekkor a banknak bármely gyanús személyt az ORFK-nak be kell jelenteni, valamint 2 millió Ft felett az ügyfélnek azonosítani kell magát. Banktermékek A bankban különböző termékeket állítanak elő. A bankra azért van szükség, mert van egy időtényező. Idő alatt a termelés, értékesítés, pénzbefolyás közötti időt értjük. A bank pénzt helyez ki. Az ügyfél áthidaló pénzt vesz fel, melyet a bank biztosít. Hitel csoportjai: 1. Áruhitel 2. Bankhitel Ciklus: Ez az időszak időbeli eltérésére utal. (termelés,

értékesítés) A termelési, értékesítési ciklust a bank hidalja át. Fontos, hogy mennyi a pénz költsége A vállalkozás legegyszerűbb finanszírozási formái: 1. Önfinanszírozás: Ennek eszköze a nyereség 2. Kereskedelmi hitel: Ez az összeg a szállítóknál található A szállító meghitelezi a vállalatot, és kamatot sem kell utána fizetni. 3. Tőkeemelés végrehajtása: (részvénykibocsátással) 4. Értékpapír kibocsátás (pl kötvény, letéti jegy) 5. Hitel és kölcsön A ciklus áthidalására a cégek hitelt vesznek fel. Hitel: A hitel egy ígéret a pénzintézet részéről, amelyben vállalja, hogy az adós rendelkezésére pénzt bocsát. Lehetőség arra, hogy kölcsönbe vegyék (rendelkezésre tartási jutalékot számítanak fel) Hitelkeret: Pénz rendelkezésre tartása. Kölcsön: A kölcsön már maga a tényleges pénzátadás. Tulajdonossá válik a pénz felett a kölcsönt felvevő, így tulajdonosváltás következik be. (kamat =

pénz használati díja) Számlák 1. Pénzforgalmi számla: Minden vállalkozónak köteles ilyen szla-t nyitni Erre a számlára érkeznek a befizetések. 2. Folyószámla: A bank megengedi a szla túllépését, s ezt meg is finanszírozza Folyószámlát nem kötelesek nyitni. A banknak sem kötelessége ezt megnyitni az ügyfél kérésére Folyószámla hitel: A szla-n lévő összeget egy bizonyos összeg erejéig a bank kiegészíti. A szla nem mehet minuszba!!! A hitel összege túllépheti a szla-n lévő összeget. A hitelt többször is igénybe lehet venni. 3. Hitelszámla: Erre jön a pénzteremtő hitel Ez a vállalkozó hitelszámlája Amikor a szla kifut, akkor a pénz megszűnt létezni (hitelt visszafizették) 10 A folyószámla hitelezés és az eseti hitelezés közötti kül. az, hogy forgalmi szemléletű hitelezés a folyószámla hitelezés, míg a másik állományi szemléletű hitelezés. Hitelszerű kihelyezés: 1. Leszámítolás okmány ellenében:

(pl váltó) 2. Követelés megvásárlása: - Faktorálás: Követelés megvásárlása. (faktor díj fizetése mellett) Visszkeresetes faktorálás esetén a faktor a vevő kötelezettségét csak átmenetileg vállalja fel, hiszen a vevő nem fizetése esetén visszakövetelheti az eladótól a szerződésben szereplő összeget. Visszkereset nélküli faktorálásnál a faktor teljes egészében magára vállalja a vevőkockázatot, hiszen nemfizetés esetén is végleges fizetést teljesít az eladónak. Faktorálás lehet: 1. Esedékesség előtti faktorálás 2. Esedékesség utáni faktoráláa: A bank a lejárt követeléseket megvásárolja. A bank ekkor bűntető kamatot számíthat fel. (jegybanki alapkamat 2x) - Forfetírozás: Éven túli követelések megvásárlása. (hosszú lej hitel kamatával kell számolni) A forfaitírozásnál nincs visszkereseti jog! Ez általában közép- és hosszú lejáratú ügyletekből származó követelések megvásárlását jelenti.

Itt a forfetőr teljes mértékben átvállalja a kockázatot 3. Személyi áruvásárlás, háztartási és egyéb kölcsön, hitel: Itt nem kell fedezetet adni, egyszerű a hitel elbírálása. A jövedelemből fizettetik vissza a kölcsönt Biztosíték lehet: a házastárs vállalása, vagy kezes. 4. Lízing: A lízing a lízingbe adó és vevő számára speciális bérlet A lízingbe adó azért vásárol árucikket, hogy díjfizetés ellenében azt a másik használatába átengedje. A lízingbe vevő viseli az összes használattal járó költséget, hasznot, kockázatot. - operatív - pénzügyi lízing A pénzügyi lízing 3 szereplős, ahol lízingdíjat kell fizetnie a lízingelőnek. Lízing díj tartalma: kockázati díj, hitel kamata, haszon. A lízing előnye a pénz nélküli termelő eszközhöz jutás. Hitel csoportosításai 1. Futamidő szerint: A szerződés életbelépésétől annak lejáratáig tartó időszak (hitel jóváírásától a hitel

visszafizetéséig) - türelmi idő (itt nem kell kamatot fizetni) - visszafizetési Adósságszolgálat = kamat + törlesztés összege. Tehát futamidő szerint lehet a hitel: - rövid (- 1) - közép (1-3) - hosszú (3- ) - éven belüli - éven túli betét 2. Szerződés szerint A szerződés történhet: - hogy a visszafizetés a szerződésben meghatározottak szerint történik. (kamat, törlesztés, időpont pontos meghatározásával) - hogy a visszafizetés a szerződéstől eltérően történik (így az ügyfél kedvezőbb helyzetbe kerül) Szerződés szerinti: 1. egyösszegben, a futamidő végén (ált éven belüli hiteleknél alkalmazzák) 2. egyenlő részletekben történik a törlesztés 3. változó a törlesztőrészlet (ált éven túli hiteleknél) 4. annuitás alapján történő törlesztés (a kamat és a törlesztés összege állandó – pl személyi, háztartási, fogyasztási javakra felvett hitelnél) 11 Szerződéstől eltérően: 1. előbb

törleszt az ügyfél (ekkor lejön a kamat): Ez nem feltétlenül jó a banknak, bár az előtörlesztés joga a PTK szerint megilleti az ügyfelet. 2. változás állhat be a hitel és a kamat törlesztésben: Ekkor a hitelt át lehet ütemezni (késedelmi kamatot, bűntető kamatot számolhatnak fel) 3. Célja szerint: - forgó eszközökre - befektetett eszközökre felvett hitel Forgóeszköz: + anyag + fogyóeszköz + bef., félkész, késztermék + kereskedelmi áru + más gazdasági alanyokkal szemben fennálló követelések Jellemzője: Egy termelési ciklus alatt átmennek a termék értékébe. Itt max. termelési ciklus 1 év A forgóeszköz körforgást végez (Pénz -anyag-félkész, késztermékértékesítés- pénz) Vevőállomány lehet: - állandó - szezonális A forgóeszköz hitel a források és eszközök meglévő rövid távú egyensúly helyreállítására szolgál. Rövid lej. forgóeszköz hitel igényelhető: - szezonális kiadások - vállalkozás

forrásai lecsökkentek - természeti csapások - átmeneti forgóeszk.hiány Rövid lej. hitel csoportja: 1. üzemviteli hitel 2. ügyletet finanszírozza meg: A normál üzletvitelbe nem tartozó ügyletek finanszírozására Ilyenek: - eseti hitelek (3-4 napos max) - szezonális hitelek (A termelés vagy termékpálya eleje és vége közötti időpontot kell áthidalni) - export előfinanszírozási hitel (exportra kerülő termék felvásárlását, feldolgozását kell megfinanszírozni) - import beszerzést biztosító hitelek Hosszú lej. forgóeszköz hitel: Ez a tartós forgóeszközhiányt igyekszik pótolni Befektetett eszközöket finanszírozó hitel: Beruházás során a beruházási eszközök nem egy termelési folyamatban vesznek részt, hanem tartósan szolgálják a vállalkozást.: - beruházási hitelek - fejlesztési hitelek: Ezek nemcsak a beruházási hiteleket foglalják magukba, hanem a hosszú lej. tartós forgóeszköz finanszírozást is. Projekt

finanszírozás: Globálisan a beruházás és fejlesztés is beletartozik a finanszírozásba. A projekttől várja az ügyfél a visszafizetést. Ez tartós hitel 4. Hitelt felvevők szerint: 1. MNB 2. Más bank 3. Költségvetést (állampapír vásárlással) 4. Gazdálkodó szervezetet, vállalkozást 5. Lakosságot 5. Milyen biztosítékot kap: - dologi (zálog, óvadék) - személyi (kezesség, garancia): Más vállal fizetést az adós helyett. - egyéb biztosíték mellett nyújtott hitel (engedményezés, opciók, hitelbiztosítás) 6. Kamatozás szerint: 1. Fix: Az egész futamidőre a kamat állandó 12 2. Változó: A szerződésbe beírják, hogy mikor milyen feltételek mellett változhat az alapkamat 3. Névleges kamatozású hitel: Speciális hitelkihelyezéseknél alkalmazzák, valamint forfait esetén, faktorálásnál. Banki kockázat Hitelezési kockázatok: 1. Van egy makrokockázata minden banknak Ez az ország gazdasági helyzetével kapcsolatos kockázat:

- gazdasági helyzete, fiskális és monetáris politika helyzete - külgazdasági kockázat - társadalmi kockázat 2. Gazdasági kockázat: Itt felmérik az általános gazdasági helyzetet Figyelik: - ipar, mezőgazdaság, szolgáltatás fejlettségi szintjét - technikai színvonalat - szociális ellátottságot - gazdasági kultúrát 3. Konjunktúrális kockázat: Itt a felvevői piac helyzetét elemzik: - alapanyag - félkész és késztermék elhelyezési lehetőségeit. 4. Politikai kockázat: - kormányváltozások - gazdasági reformok alakulása - általános tulajdonváltozások történnek-e az országban 5. Társadalmi kockázat: Adott ország intézkedései a társadalomra milyen hatást gyakorolnak (pl munkanélküliek támogatása) 6. Vállalati kockázat: Itt a vállalati szintű kockázatokat nézik - tulajdonoshoz való viszonyt - menedzsmenthez való viszonyt - munkatársak viszonya - szervezeti rendszer viszonya (hatékony-e) - pénzügyi helyzet (tőkeáttétele

milyen) Tőkeáttétel = idegen tőke/saját tőke 7. Külgazdasági kockázat 8. Ágazati kockázat 9. Gazdaságpolitika szerepe Hitelezési folyamat A hitel az ügyfél megjelenésétől a visszafizetés utolsó részletéig tart. 1. Kapcsolat felvétel (akvizíció) Ennek módja többféle lehet: - közvetlen (indirekt) - közvetett (direkt) : Itt egy kimondott ügyfélkört keresnek. A kapcsolatfelvétel 2 formája: - szóban - írásban Tárgyalási jelentést kell írni, melyben le kell írni a hitelt kizáró okokat. A tárgyalási jelentében egy szelekció keletkezik. (van pl kívánatos, nem kívánatos – fekete listán lévő ügyfele a banknak) A tárgyalási jelentés a bankokon belüli információáramlás egyik eszköze. Az ügyfeleket mindig nyilvántartásba kell venni. 2. Hitelügyi előadó kijelölése Megnyitják az ügyfél dossziét (= ügyfél tasak), melybe az összes dokumentumot belehelyezik. Egy tartalomjegyzéket kell felvezetni erre a dossziéra.

13 Ha az ügyfél nem kapja meg a hitelt, akkor a dosszié fedőlapjára rá kell vezetni az elutasítás tényét. Ez a dosszié hiteldossziévá alakul, ha az ügyfél megkapja a hitelt. Minden egyes mozzanatot nyomon kell követni. Dosszié tartalma: 1. hitelkérelem 2. összes melléklet 3. a hitelügyi előadó a cenzúra bizottság elé terjesztett előterjesztést 4. cenzúra bizottság ülésének jegyzőkönyve 5. határozat 6. folyósítás ütemezése 7. szerződés 8. hitelgondozásról készült feljegyzések 9. adós minősítésének 10. a kintlevőségek minősítésének 11. biztosítékok újra értékelésének Az ügyfél dossziét akkor zárják le, ha a banknak már nincs semmiféle követelése. (5 évig, beruházás esetén 10 évig meg kell őriznie a banknak) Befogadható a hitel, ha megfelel a követelményeknek. Az elfogadást a cenzúra bizottság hagyja jóvá Ha a cenzúra bizottság a hitelkérelmet elutasította, akkor az ügyfélnek minden

dokumentumot vissza kell küldeni, és az indoklást is. Tértivevénnyel kell visszaküldeni: 1. Földhivatali bejegyzéseket 2. Határidő kitűzése 3. Határidő lejárt, kamat és hitelfizetésnek nem tettek eleget 4. Szerződés felmondást 5. Biztosíték érvényesítése 6. Felszámolást, vagy csődeljárást indít az ügyfél ellen 7. Nem ért a bank egyet az átalakulási folyamattal (vállalat esetén) 3. Döntéselőkészítés - Régi: Itt fontos az elmúlt időszak kapcsolata. (jó vagy rossz ügyfél volt-e) - új ügyfélről van-e szó: Itt a döntéselőkészítés új alapokon történik. A döntéselőkészítés formanyomtatványon történik, ezek azonosak. A döntéselőkészítés során a banknak az ügyfélről hitelkép alakul ki. Alapvető adatok vizsgálata: (formanyomtatvány két része) - múlt időszak adatai (mérlegből, eredménykimutatásból), jelenre vonatkozó adatok - jövőre vonatkozó adatok (üzleti tervből minimum 3 évre előre kell

készíteni) - hitelcél Hiteldöntés elkészítésének 2 munkamegosztási fajtája van: 1. Két előadó készíti a véleményt Ennek előnye, hogy több mindenre odafigyelnek, közelebb kerülnek az ügyfelekhez. Hátránya, hogy szubjektív elemek jelennek meg 2. Olyan részleget hoznak létre a banknál, akik nem találkoznak az ügyféllel, és ők javasolnak a benyújtott adatok alapján. A benyújtott adatokat a banknak le kell ellenőrizni: - iratok hitelessége - mérlegadatok hitelessége - helyszíni tapasztalatok - saját erő megléte (30% saját erőre 70% kölcsönt adnak) 4. Hitelbírálat: Ekkor értékelnek a banknál. Ez alapján történik a cenzúra bizottság részére az előterjesztés. A hitelbírálat egy komplex, összetett dolog, mely kiterjed: - ügyletre - ügyfélre - fedezetre Értékelik a mérleget, eredménykimutatást, főkönyvi kivonatot, hitelcélre és fedezetre vonatkozó dokumentációkat, bankbiztonságot szolgáló adotokat. 14

Előterjesztés főbb elemei: 1. az azonosítók: ügyfél és ügyletazonosítók (adószám, cégbírósági bejegyzés száma) 2. ügyfél jogi státusza 3. ügyfél kapcsolata a bankkal 4. ügyfél korábbi gazdálkodása 5. ügyfél minősítés eredménye 6. ügylet ismertetése 7. likviditási terv a futamidő alatt (pü-i tervből lehet megállapítani) 8. biztosítékok 9. egyéb lényeges információk (hitelügyi előadóra lehet bízni) 10. javaslat a hitel paramétereire Az előterjesztőnek javaslatot kell tennie az ügyletnél alkalmazandó kondíciókra, majd ezek alapján ki kell számolnia az üzlet hozamát. A hitelügyi előadó leírja a kondíciókat, és hozamokat: 1. felszámított kamat 2. kezelési ktg 3. kül díjak, jutalékok Ezek a bank számára hozamként realizálódnak. Ez a bank közvetlen haszna, bár lehet közvetett haszna is pl. járulékos ügyletek költségei A hozam szintjét az előadó összeveti a kockázat szintjével. Ezek alapján

javasolják a jóváhagyást. 5. Döntéshozatal Ez általában 2 féle adatszolgáltatás alapján történik: 1. Objektív (2/3) 2. szubjektív adatok alapján (1/3) A szubjektivitás miatt kontrollra van szükség. (munkahelyi vezető) Döntési szintek a cenzúránál: 1. Fiókigazgatói döntési szint: Ez egy fiókszintű döntési pont, a fiókigazgató hozza meg a döntést Bizonyos ügyletekbe, megadott értékhatárig dönthet a fiókigazgató. Ezeket a vezérigazgató határozza meg. 2. Regionális (területi) igazgató 3. Központi cenzúra bizottság: Ez fent van a központban Általában a vezérigazgató helyettese a főnöke. 4. Igazgatóság döntési szintje Ügyletlimit: Minden egyes ügyfélnek meghatározzák, hogy mennyi hitelt lehet kihelyezni: 1. ország limit 3. ágazati limit 4. ügyfél limit Meghatározzák, hogy menni az a maximális össze, amit hitelként ki lehet helyezni. A teljes limit összege megegyezik az éven belüli és az éven túli hitelek

összegével. 6. Hitelszerződés megkötése Itt is általában típusszerződések vannak, melyek tartalmazzák: 1. azonosító adatok 2. kamat mértéke, esedékessége 3. kötelezettségvállalás összege 4. finanszírozási cél meghatározása 5. igénybevétel módja, időtartama, rendelkezésre tartást 6. visszafizetés ütemezése 7. egyéb jutalékok, díjak esedékessége 8. biztosítékok 9. felmondás esetei 10. egyéb kikötések (bankspecialitások) Ez a szerződés is bekerül a hiteldossziéba. 15 A vitás kérdések kiküszübölésére a szerződést gyakran közjegyzői okiratba foglalják. Általában az alábbi szerződések közjegyzői okiratba foglalása szükséges: Közjegyzővel hitelesíteni kell (per kikerülése érdekében): 1. Ingatlan jelzálogjog 2. Ingó jelzálogjog 3. Vagyont vagy vagyonrészt terhelő zálogjog 4. Keretbiztosítási zálogjog 5. Követelést vagy jogot terhelő zálogjog 6. Készfizető kezesség Ekkor a bírósági

végrehajtásnak már helye van, peres eljárás lefolyása nélkül. 7. Monitoring A monitorizálás a helyzet elemzése, figyelése, értékelése. A bank által kihelyezett összegek és az ügyfelek folyamatos figyelése történik. A monitoring a hitel felhasználásának ellenőrzésével kezdődik. Ha a hitel kifizetésre került már, akkor az adós helyzetének és a hitelcél terv szerinti működésének vizsgálata tartozik a monitoringba. A fedezetek időszakos vizsgálata is megtörténhet. Ez alapján állapítják meg, hogy az adós tud-e fizetni vagy sem. Fokozott ellenőrzés különösen indokolt: - tulajdonosi forma változása esetén - vezetésben nem történik e lényeges változás - piacot milyen hatás éri - figyelni kell a szektort is - vállalkozás partnereivel gondok támadtak - versenyképesség romlik A monitoring következtében a bizonytalan vagy már problémássá váló ügyleteket figyelőlistára teszik a bankok. A problémás esetekben a bank

megkezdi a menekülési stratégiát kidolgozni a kintlévőség visszaszerzésére, kockázati céltartalék megképzése is indokolt. A kockázati céltartalék megállapításához szükséges minősítéseket negyedévente, havonta kell elvégezni: - kintlévőségek alakulása - mérlegben kívüli kötelezettségek hogyan alakulnak - fedezetek értékelésének alakulása Monitoring folyamat 2 fő funkciója: 1. hitelportfólió minőségének fenntartása 2. jó ügyfélkapcsolatok elősegítése, fenntartása A monitoring eredménye magasabb nyereségben, jobb ügyfélkapcsolatokban mutatkozik. - Ügyintéző szerepe a monitoringban: Mivel az ügyintéző áll az ügyféllel a legközelebbi kapcsolatban, ezért ismernie, nyomon követnie, értelmeznie kell a hitelfelvevőnél bekövetkezett változásokat. Az ügyintézőnek aktív kapcsolatban kell állnia az ügyféllel. - Kockázatkezelő szerepe a monitoringban: Feladata az adós pénzügyi helyzetének figyelemmel

kísérése, s erről az illetékes ügyintézőt értesítenie kell a megfelelő korrekciós lépések megtétele érdekében. A kockázatkezelő mindig javasol Jó monitoring célja az, hogy minél hamarabb felismerje a hitelproblémákat, és a leghamarabb megtegye a korrekciós lépéseket. Ügyintézőnek a következő információkat kell az adóstól bekérni: - éves beszámoló, főkönyvi kivonat - tulajdonosi, működési változások esetén a bank azonnal értesítse - fedezetre vonatkozó legfrissebb dokumentumok A monitoringhoz monitoring adatlapot használnak, melyre a vizsgálati eredményeket felvezetik. Ezt általában a kis cenzúrabizottsághoz be szokták nyújtani. Monitoring folyamat eredményei: 1. Ügyfél pozíciójában az előző időszak óta nem következett be negatív irányú változás (teendő nincs) 2. Adósminősítési kategória esetleges megváltozása (újra el kell végezni az adósminősítést) 16 3. Kockázatvállalás minősítési

kategóriájának megváltozása (kintlévőségek minősítésének korrigálása) 4. Ügyféllimit esetleges megváltozása (új limit összeg meghatározása) 5. Fedezetek esetleges változása (új fedezetet kell bekérni) 8. Hitelbehajtás Első lépés az adós jelen pénzügyi helyzetének és kilátásainak elemzése. Meg kell határozni a fedezetek jellegét, értékét. A hitel behajtás valószínűségét értékelni kell a következő esetekben: 1. Hitel meghosszabbítása 2. Hitel felszámolása 3. Törlesztés elhalasztása (türelmi időt adnak a törlesztésre) 4. Adósság átütemezése 5. Kamatfizetésre haladék adása Az elemzések során arra kell választ kapni, hogy milyen eszközökhöz kell folyamodni a hitel behajtása érdekében, milyen pénzügyi segítség kell az átmeneti időszakban. Kompromisszumra kell törekedni. Ha a vállalatot nem lehet életben tartani, akkor a bank a lekötött biztosítékok érvényesítéséből beszedi a kintlevőségeit:

- közvetlenül (bírósági határozat nélkül) - közvetetten (bírósági határozat alapján) Közvetlen érvényesítés: - óvadék (pénz, értékpapír) - kézizálog (értéktárgy) - készfizető kezesség (azonnal végrehajtható) Közvetett érvényesítést jelzálog fedezetnél alkalmazzák. Hitelbírálat: A hitelt oda ítélik-e vagy sem. Hitelbírálat 3 fő része: 1. adósminősítés 2. ügyletminősítés 3. fedezetek értékelése 1. Adósminősítés: Cégminősítés alatt egy vállalkozás gazdasági helyzetének feltárását, megítélését értjük. Cégminősítés 3 része: 1. besorolási rendszer 2. diagnosztikai rendszer 3. minősítési skála Cégminősítéssel szemben támasztott követelmények: - vizsgált cég valamennyi folyamatát átfogja - minden gazdálkodó egység minősítésére alkalmas legyen - adatforrásai megbízhatók legyenek - kontollálható, követhető legyen - továbbfejleszthető legyen Cégjellemzők Besoroló rendszer

Kategóriák Diagnosztikai rendszer Mutatók Üzleti terv Statisztika - Menedzsment Minősítő rendszer Piac Skálák Adóskategóriák Minősítés első elemeként a cég helyzetét fel kell tárni A minősítési rendszerek mindegyikének eleme a múltbéli gazdasági események elemzése 17 - Fontos szerepe van az éves beszámoló adatainak - Menedzsment vizsgálata és a piaci versenyhelyzet vizsgálata is közös a minősítési rendszerekben. Adósminősítés elvi szempontjai (5C): 1. Charakter (Adós jelleme, visszafizetési készsége) 2. Capacity (Visszafizetési képesség): Ez a hitelvizsgálat legfontosabb része, mely arra irányul, hogy az adós képes lesz e fizetni. - bank adatbekérései - pénzügyi beszámolók - banki referenciák - tőzsdén jegyzett vállalatok éves jelentései - kereskedelmi partnerek - sajtóközlemények, bejelentések - személyes látogatás - régi pénzügyi adatok a cégről - üzleti terv - hivatalos statisztikák 3.

Capital (vagyon): - vállalkozás tőkével való ellátottsága mennyi - milyen a vagyon növekedése 4. Collateral (biztosítékok) - A biztosjtékul felajánlott vagyontárgy megfelel-e a bevallott értéknek - Értékesíthetőség fennáll-e Leggyakrabb biztosítékok: + bankgarancia + készfizető kezesség + jelzálog + kézizálog + devizabetét, betét 5. Conditions (feltételek): A vállalat milyen feltételekkel rendelkezik - ágazati kockázat - ágazat jelene és jövője - ciklusosság - konkurencia - nyersanyag, munkaerő helyzete - politikai döntések hatása az ágazatra - diverzifikáció Minősítés logikai rendszere: 1. kockázat feltárása 2. kockázat mértékének meghatározása 3. kapott eredmények összehasonlítása a létrehozott minősítési rendszer paramétereivel 4. javaslattétel a beavatkozásra A kockázat kezelése a bankok egyik fontos feladata. Ennek keretében minősítik a bankok az ügyfeleiket, ügyleteiket, befektetéseiket,

pénzintézeteket. A kockázat mértéke alapján limiteket állapítanak meg, a bankok eddig hajlandók hitelnyújtásra. Ügyfélminősítés lépései, logikai felépítése: A minősítendő ügyfél Erősségei Piaci és egyéb lehetőségei Ügyfél minősítése (kategória,limit) Javaslat az ügyfélmegtartásra, bank Gyengeségei Kockázat mértéke Ügyfél tájékoztatása a 18 ügyfélkezelés módjára minősítéséről, álláspontjáról, bankári tanácsadás a gyengeségek felszámolására, kockázatcsökkentésre Ügyfélminősítést tehát a hitelnyújtás előtt kell elvégezni, melynek módszere lehet: 1. Statikus: Ez az ügyfélre vonatkozó múltbéli ismeretekre, mennyiségi mutatókra alapoz 2. Dinamikus: Ez a statikus számításokból indul ki, ezt egészíti ki Figyelembe veszi a kockázatokat A dinamikus ügyfélminősítés a jövőt meghatározó tényezőkre összpontosít (eredményesség, piacnyerés, jövedelmezőség, értékesítés

növekedése) A bank számára az értékes kiemelt ügyfelek általában a banktevékenység valamennyi területén különleges elbánásban részesülnek: - kedvezőbb kamatkondíciók, jutalékok, díjak - prioritás érvényesítése - ügyfél igényeinek soron kívüli kielégítése - hiteligények gyorsított cenzúraeljárása - azonnali szerződéskötés Minősítési eljárás lépései: 1. Hitelképesség vizsgálatakor információ szerzés: - banki referencia (bankok jellemzik az ügyfeleik hitelképességét- skála alkalmazása) - adós kereskedelmi partnerei, mint referenciák - adós versenytársai - hitelképességet vizsgáló és nyilvántartó ügynökségek - hitelképességi kiadványok - tőzsdén jegyzett vállalatok éves jelentései - sajtóközlemények, bejelentések - régi pénzügyi adatok a vállalatról - vállalati nyilvántartás - tőzsdei vélemény - cég könyvei - hitelfelvevő cég meglátogatása - Cégbíróság 2. Hitelkockázati

tényezők felmérése, üzleti kockázat elemzése Hitelkockázat felismerése (nem tudnak időben fizetni). Az üzleti kockázat azon tényezők összessége, amelyek a cég tevékenységére befolyással vannak. (külső környezet, vezetés minőségének, ügyfélkapcsolat, hiteljavaslat vizsgálata szükséges ekkor) Az üzleti kockázat elemzése szubjektív jtélet. Üzleti kockázat besorolása + Pénzügyi kockázat besorolása = Cég kockázati besorolása Vizsgálandó: - piac, tevékenység részletei - ágazat elemzése - piaci részesedés - földrajzi kockázat - termék/szolgáltatás - vevők/szállítók - gazdasági kitekintés 3. Országkockázat vizsgálata (export esetén) Az országkockázat akkor merül fel, amikor a tőke átlépi az országhatárokat. Országkockázat részei: - külföldi ügyfél kockázata (adott országban az ügyfelek nem tudják teljesíteni a nemzetközi kötelezettségeiket) - átutalási kockázat (ország nem hajlandó, vagy nem tud

külföldi kötelezettségeinek eleget tenni) Országkockázatot befolyásoló tényezők: 19 1. Pénzügyi/gazdasági megítélés: - fizetési mérleg - külső adósság - GNP növekedése - Infláció - Adósságszolgálat - Fogyasztás - Tartalékok 2. Politikai megítélés: - belső stabilitás (vallási harmónia, faji harmónia, jövedelemelosztás) - külső stabilitás ( országokkal való viszony) 3. Egyedi megítélés - bank működésének tapasztalatai - bank stratégiai célkitűzései - egyéb Az üzleti kockázatot az ország és az ágazati kockázat befolyásolja. Országok osztályozása: A kategória: Politikailag, társadalmilag, pénzügyileg stabil országok. A legkedvezőbb hitelezői célterületek. B kategória: Alapvetően stabil országok, de kevésbé kedvelt hitelezési célterületek. C kategória: Nem labilisak, de a politikai vagy gazdasági viszonyok olyan vonásokat mutatnak, melyekből kockázat alakulhat ki. D kategória: A politikai vagy

gazdasági helyzet gondot okozhat a hitelek visszafizetésében. E kategória: Olyan országok, amelyek átütemezték adósságukat, vagy ezt tervezik, illetve strukturális átalakulást hajtanak végre. 4. Az iparág és a működési környezet kockázatának elemzése: Ágazat jellemzőit meghatározza: - ágazat aktuális helyzete - ágazat jövőjével kapcsolatos várakozások - ciklusok hatása - verseny - technológiai változásokra való érzékenység - ágazat költségszerkezete - mutatók és növekedési trendek - diverzifikáció - ágazatba való belépés korlátai - felügyeleti beavatkozás Ágazatok osztályozása: A kategória: Egyenletes növekedés, hagyományokkal rendelkező ágazatok piacra lépési korlátokkal, magas jövedelmezőségi ágazatok B kategória: Hagyományokkal rendelkező, nyereséges ágazatok. Habár az ágazatok szenvedhetnek az erős konkurencia vagy egyéb gondok miatt. Fejlődő ágazatok Ezek annak ellenére, hogy kockázatosak,

magas megtérülési rátát kínálhatnak. C kategória: Hanyatló ágazatok, alacsony jövedelmezőség jellemzi őket. 5. Versenyhelyzet vizsgálata A versenyhelyzet vizsgálata fontos az egyes ügyfélkeret kialakításának folyamatában. (piaci pozíciója milyen a vállalkozásnak, gazdasági változások mennyiben érintik érzékenyen) 6. Kínált termék szolgáltatás vizsgálata - piacképesek–e - piaci igényeknek megfelelnek-e - tömegszerűek-e - egyediek-e - termékminőség milyen - reklámtevékenysége milyen 20 7. - rendelésállomány nagysága jogosult e adókedvezményre, támogatásra Adós szervezeti felépítése, menedzsment sajátosságai vezetés szerkezete, összetétele milyen menedzsment vizsgálata felső vezetés gyakorlata vezetői utánpótlás lehetősége tulajdonosi szerkezet vállalat kapcsolatainak vizsgálata 8. Pénzügyi kockázat elemzése 9. Pénzügyi adatok feltárása, mutatószámok Likviditási mutató = Likvid eszközök /

Likvid források A likviditási mutató értéke függ az ágazat jellegétől, jövőbeli kilátásaitól. Készpénz-fizetőképességi mutató = Likvid eszközök – készletek (likviditási gyorsráta) Likvid források Itt a készleteket figyelmen kívül hagyják, feltételezve, hogy azok nem tehetők gyorsan pénzzé. Tőkeellátottsági mutató = Saját tőke / Összes forrás Ez akkor kedvező, ha a saját forrás nagyobb. Adósságszolgálati mutató = M.sz eredmény + amortizáció + hosszúlejhitelek tárgyévi kamatai Hosszú lej. hitelek tárgyévi törlesztése + azok kamatai Saját vagyon részarányára és a vagyoni helyzetre vonatkozó mutatók: - tőkeellátottság-jellegű vagy fizetőképességi mutató Saját tőke / összes forrás - vagy Saját tőke/ idegen forrás Saját tőke változása = Saját tőke / Jegyzett tőke Forgótőke nagyságát, arányát jelzi a forgótőke/összes forrás hányados. Eszközfedezettség-mutatók: Forgótőke-ellátottság

= Forgóeszközök – rövid lej.köt Készletek + követelések Befektetett eszközök fedezettsége = Saját tőke + hosszú lej.köt Befektetett eszközök Rövid távú likviditási mutatók: Ezek a rövid távú hitelek kockázatát mutatják. Azt próbálják megmutatni, hogy a vállalat a rövid távon felmerülő fizetési kötelezettségének az esedékesség időpontjában eleget tud-e tenni. Likviditási mutató = Forgóeszközök Rövid lej.köt - Gyors likviditási mutatók: Gyors likviditás I. = Forgóeszk – készletek Rövid lej. köt Gyors likviditás II. = Forgóeszk – követelések Rövid lej. köt 21 Gyors likviditás III. = Pénzeszközök + forgatható értékpapírok Rövid lej. kötelezettségek - vállalkozás likviditására következtethetünk a Vevőkövetelés Szállítótartozások - vevő, illetve szállító futamidőket is össze lehet hasonlítani Vevő futamidő = Vevőkkel sz. köv x 360 Ért. N árbev Szállító futamidő =

Szállítókkal sz. tartozások x 360 Anyagjellegű ráford. Készpénzforgásra jellemző mutató: Pénzeszközök / Forgóeszközök Likviditási mutató = Forgóeszk. + aktív i elh Rövid lej.köt + passzív i elh - >1 Jövedelmezőség vizsgálatához szükséges mutatók: - Tőkearányos eredmény = mérleg sz. eredmény Saját tőke - Árbevétel arányos eredmény = Mérleg sz. eredmény Értékesítés N. árbev Eszközarányos árbevétel Nettó árbevétel /összes eszköz vagy Nettó árbevétel /befektetett eszköz - - Alaptevékenység nettó eredménye = Üzemi tevékenység eredménye Árbevétel Egységnyi eszközre jutó nyereség a vállalkozás hatékonyságát mutatja: Hatékonysági mutató = Adózás előtti nyereség Összes eszköz Eszközök megtérülési rátája = Adózás utáni nyereség + nyereségkulcs arányában csökk. Kamatráf Átlagos teljes eszközérték Adósságfedezettség mérőszáma - Adósságszolgálati mutató = mérleg

sz.ered + amortizáció + hosszú lejhitelek tárgyévi kamatai Hosszú lej. hitelek tárgyévi törlesztése + azok kamatai Tőkeellátottság = Saját tőke / Összes forrás Eladósodottság = Saját tőke / Összes kötelezettség Kamatfedezeti mutató = Adózás e. eredmény + összes kamattörlesztési köt a tárgyévben Összes kamattörlesztési köt. a tárgyévben - Hitelfedezet = Kapott hosszú lej. és rövid lej kölcsönök Saját tőke - Törlesztés fedezete = Törlesztési kötelezettség Adózás utáni eredmény - Cash-flow = Adózott eredmény + amortizáció Tevékenységgel kapcsolatos mutatók - Készletek forgási sebessége = Készletek – készletre adott előleg x 360 22 Értékesítés Nettó árbevétele - Készlet fordulatszám = Értékesítés Nettó árbevétele Készletek - Anyagkészlet forgási sebessége = Anyagkészlet / anyagköltség - Saját term. készletek forgási sebessége = Saját termkészletek x 360 Értékesítés n.árbev

- Árukészletek forgási sebessége = Árukészlet x 360 Keresk.tevnettó árbev - P/N = Részvény árfolyama / Egy részvényre jutó nyereség Számadatok értékelése történhet: 1. Normához való viszonyítás: A rangsort a normától való eltérés mértéke és iránya szabja meg 2. Viszonyszámokon alapuló elemzés: A más vállalatok azonos mutatóihozu való viszonyítás alkalmas a bankok ügyfélkörébe tartozó cégek összehasonlítására, következtetések levonására. 3. Statisztikai megfontoláson alapuló rangsorolás: Ez középértékekehez való hasonlítás Rizikópontozásos módszer: Az értékelés és kategóriába sorolás egy lehetséges, legelterjedtebb módja az objektív rizikópontozásos módszer. Előnye, hogy jól gépesíthető, rendszerbe foglalja a számszerűsíthető és a szubjektív szempontokat. Szubjektív értékítéleteken alapuló szempontok: Ide a nem számszerűsíthető információk mérlegelése tartozik. A PSZÁF által

előírt elemek: - tulajdonosi struktúra, tulajdonosi magatartás - menedzsment szakmai megítélése (képzettség, nyelvtudás, utódlás kérdése) - jövőbeni kilátások értékelése, tervezés minősége (reális helyzete a cégnek, kitűzött célok) - piaci helyzet, és várható alakulása (értékesítés volumene, piaci részarány, növekedési lehetőség) - ágazatra, szakágazatra vonatkozó információk, attól való eltérés okai (fejlődési lehetőségek, jövedelemtermelő képesség, versenytársak szerepe, verseny) Javasolja: - banki kapcsolatok tartóssága - ktgvetési kapcsolatok - termelés színvonala, hatékonysága (termék piaci értéke, eladhatósága, termék hol van – bevezetés szakasza, felfutás szakasza, hanyatlás szakasza, telítettség szakasza) - termékgörbe, termékpolitika - marketingtevékenységek (reklám, vevőszolgálatok, magas színvonal befolyásolja) - gazdálkodó szervezet belő stuktúrája Adós minőségi osztályba

sorolása Ekkor az objektív rizikópontozásos módszer alapján történő kategorizáláskor a mutatószámok és a szubjektív szempontok értékelése során kapott pontszámokat összesítik. Az összpontszámot 3-7 kategóriára osztják, melyek valamelyikébe az adós egyértelműen besorolható. Ha az ügyfél a bank által előírt egyéb elvárásoknak nem felel meg, akkor az alapkategória módosítására kerülhet sor: - bizonyos időn túli lejárt tartozása van - bírósági eljárás folyik ellene - felszámolási eljárást kezdeményeztek ellene - adott minősítést megelőzően hozzájárult a bank minősített kintlévőségeihez (kétes, rossz) Az objektív rizikópontozásos rendszer előnye, hogy az értékelésbe bevonhatók a pénzügyi mutatókon kívül a szubjektív szempontok. A rendszer lépésenként kidolgozható, jól gépesíthető