Informatika | Vállalati információs rendszerek » A vállalati információs rendszerek evolúciója

-1- I. A vállalati információs evolúciója A vállalati információs rendszerek fejlődését egyes elemzések három nagy csoportba sorolják. Adatfeldolgozói (DP), vezetői információs rendszerek (MIS) és a stratégiai információs rendszerek korszakára (SIS) l. A csoportokba sorolás alapja az egyes korszakok jellemzőik, rendeltetésük, a működés hatékonyságától a versenyképesség javításáig. A fent említett három korszakos modell bár a korszakokat jól jellemzi, azonban kiegészítése javasolt a napjainkra jellemző Informatikai rendszerrel, az üzleti hálózatokkal. Az első korszak időben az 1960-as évekre tehető, ez az adatfeldolgozás ( data processing) korszaka. Az adatfeldolgozási korszak fő kérdései melyek kialakulásukat nagymértékben elősegítették: hogyan tudjuk a nagy tömegű, ismétlődő strukturált feladatok feldolgozását, automatizálását megvalósítani a rendelkezésre álló IT háttér segítségével. Ezek

tranzakció jellegű feladatok - Miként tudjuk a technológia és az emberi képességeket hatékonyabban kihasználni. Hogyan tudjuk a szükséges erőforrásokat előteremteni, és hatékonyabb allokálást végezni. Az 1970-es évektől kezdődik a vezetői információs rendszerek korszaka, melyben a vezetői eredményesség növelése a cél az információ szükséglet kielégítése révén. A vezetői információs rendszerek jellemzői:(MIS, Management Information System) korszaka ráépül a DP korszakra, kialakulása egy természetes folyamat eredménye, melynek fő célja az adatok hatékonyabb rendezése, az adatok felhasználása a növekvő információ szükségletek kielégítésére, hogy minél hatásosabban és hatékonyabban támogathassa a vezetői (elsősorban középvezetői) munkát. Feladatok: A megfelelő adatbázisok kialakítása az adatok rendezésére és a visszavezethetőségre, az adatok közötti kapcsolatok kialakítására koncentrálva.

Megjelennek az igények a visszakereső és elemző szoftverek iránt. Ilyenek például az értékesítési előrejelzések, szállító elemzések és modellezések. A stratégiai információs rendszerek kialakítása az 1980-as évektől kísérhető figyelemmel. A működési és vezetési hatékonyság növelése után a hangsúly áttevődik a vállalati versenyképesség javítására, illetve szükség esetén a tevékenység átformálására. Már nem a belső folyamatokra koncentrálunk (illetve nem csak), hanem stratégiai cél a külső környezet, a külső környezethez való viszony kezelése oly módon hogy a tevékenységeinket, úgy alakítsuk kapcsolatainkat, hogy ez visszatükröződjön legfontosabb partnereink respektív visszajelzéseiből, és hatással tudjunk leni környezetünkre. A korszak főbb feladatai illetve megválaszolandó kérdései melyek döntő hatással vannak tevékenységünkre: Hogyan tudjuk az információ felhasználását a vállalat

értéknövelő tevékenységébe minél hatékonyabban integrálni? Az információ menedzsment, mint egyik fontos vállalati funkcionális stratégia jelenik meg, amely a versenyképesség szempontjából kulcsfontosságú. Porter szerint a vállalat a vállalati stratégia e szintjén versenyez, alapvetően itt dől el, hogy milyen versenyelőnyöket tud szerezni, növelni tudja-e hatását, befolyását a külső környezetre, meg tudja-e tartani kivívott versenyelőnyét a vállalat. Az informatikai stratégiának különösen nagy jelentősége van, mivel szervesen beépül az összes vállalati funkcióba, ezzel nagymértékben hozzájárul (hat) a funkcionális területek szinergiájának növeléséhez. Az információs rendszer hogyan tudja biztosítani a külső partnerekkel, szállítókkal a kapcsolatot? A vevők felé állandó információszolgáltatást kell biztosítani a termékekről, garancia és garancia időn túli szolgáltatásokról. A szállítók felé

irányuló információszolgáltatás stratégiailag legfontosabb feladata, hogy milyen jellegű információkat bocsátunk rendelkezésükre és ez technikailag, hogyan valósítható meg: Az elektronikus összeköttetést EDI révén valósítjuk meg, vagy a vállalati információs rendszerünk egy szegmensét elérhetővé téve, on-line, interaktív kapcsolat kialakítását engedjük-e meg. Így több tényező, p1 beszerzési folyamtokról, készletadatokról, előrejelzésekről, projektek haladásáról, készültségi fokáról kaphatnak betekintést. Ez már megalapozottabb, kevésbé strukturált problémák hatékony döntéseit teszi lehetővé. Az utóbbi években ezért a fent említett illetve tárgyalt háromdimenziós evolúciós modell kiegészítendő a negyedik síkkal, az üzleti hálózatokkal. A stratégiai információs rendszereket a 2000-es évektől követi az üzleti hálózatok rendszere. A partnerségen, stratégiai kapcsolatokon alapuló üzleti

hálózatok rendszere a benne szereplő vállalatokkal, -2szervezetekkel virtuális vállalat kialakítását teszi lehetővé. Tehát minden üzleti hálózatot ilyen vállalatként értelmezhetünk. hogy a virtuális vállalat milyen mértékben integrált, ez a hálózatban résztvevő vállalatok együttműködésén és azon a feladaton alapul, mely megvalósítására lett létrehozva. Ennek megvalósulásában a kulcsszerep a vállalati, vállalatok közötti kooperációs és természetesen az ISIIT stratégiáé. A megválaszolandó főbb kérdések: Miként tudjuk az üzleti hálózatban áramló adatokat mindenki számára a jogosultságuknak megfelelően, on-line módon hozzáférhetővé tenni, lehetővé téve a gyors adat - információ-tudás transzformáció megvalósulását. GATEWAY-k szerepe, melyek biztosítják az átjárhatóságot a rendszerek között Ezek egyrészt hardveres, másrészt szoftveres problémákat vetnek fel. Integráló szerepük abban az

esetben jelentős Amikor a résztvevő partnerek eltérő információs rendszereket alkatinaznak. Az információs rendszerek inhomogenitása. A hálózatban résztvevő vállalatok azonos kölcsönösségi függőségük esetén, nehéz konszenzusra jutni egy közös, minden fél által elfogadott új információs rendszer kialakítására. II. Informatikai alapfogalmak Informatika, mint tudomány Az informatika az információszerzés, - tárolás, - továbbítás és - feldolgozás rendszereinek és módszereinek gyűjtőfogalma. Korunkban rohamosan növekszik az egyes ember és a társadalom számára nélkülözhetetlen információ mennyisége, és ezért előtérbe került az informatika fontossága. A rendszer egymással kapcsolatban álló részekből áll, amelyek egy közös cél érdekében működnek együtt. A rendszer entitásokból és relációkból épül fel. Az entitás (entity = dolgok) a célterület olyan objektumát ábrázolja (reprezentálja) amelyről

valamilyen információt nyilván kell tartanunk. A reláció célszerűen kialakított kapcsolatot jelent A relációt: összessége a struktúra, szerkezet. Minden olyan dolog (entitás) és reláció a rendser környezete, amely nem tartozik bele a rendszerbe. Belülről nézve a rendszer további alrendszereket tartalmaz, amely a határain kívül helyezkedik el A rendszer több mint a részek összege, a többlet a szinergiahatás. A szinergizmus a részrendszerek hatásainak kibocsátásaiknak az összegződése: ha közösen egy egységnek tekintjük őket, az egész nagyobb, mintha csal: egyedi különálló elemként fogjuk fel őket. Az entitásokhoz tulajdonsások (attribútum) rendelhetők hozzá amelyekkel a rendszer állapotát írhatjuk le Egyes tulajdonságok, értékeket vehetnek fel (kvantálhatók), a többi kvalitatívak (minőségi jellemző). A kvantáló lehet folytonos vagy diszkrét. A rendszer állapota az entitások által felvett értékek halmaza A

célállapot olyan kitűzött állapot, amelynek irányába a rendszer mozog. Adat, információ, ismeret Adat, információ, ismeret fogalma Az adat olyan nyersanyait, amelynek feldolgozásából keletkezik az információ. Az információbál az emberi tapasztalatok és képességek révén lesz a tudás, az ismeret. Az információ egy másik folyamatban nyersanyagként azaz adatként is szolgálhat. Az adat értelmezhető (észlelhető, felfogható és megérthető) ismeret az információ írj ismeretté értelmezett adat. Az adag egy személytelen tényt közlő objektív ismeret. Az információ személves a fogadó szubjektumához kötődő lényeg Az információ bármely ismeret, vagy adat. amit közölni akarunk Fizikai jellegét tekintse lehet mechanikus, hő, fény, gravitációs, mágneses vagy elektromos. A célra vonatkozó információnak, adathalmaznak különböző megjelenési formái lehetnek, azaz lehet hang, adat (számok). szöveg, kép (grafika), videó

(animáció) Az adat az értelmezhető, de nem értelmezett ismeret Az értelmezhetőség feltételei:Érzékelhetőség, Észlelés, Felfogás, Megértés Ismeret reprezentáció formái: Szemantika, szintaktika, pragmatika: A szintaktika az ismeret közlésére szolgáló jelek általános elrendezését jelenti, amely független az ismeret tartalmától, megjelenési módjától és. használatától Az érzékelés és a felfogás tartományába esik A szemantika a szintaktikusan helyes nyelvi kifejezések jelentésének tartalma, a jelek és a tartalom viszonya. A jeleknek vagy jelcsoportoknak a közlendő tartalonihoz való viszonyát jelenti, függetlenül a megjelenítés módjától. A pragmatika a jelrendszerek és az ezeket használó ember közötti viszony. A közölt ismeret gyakorlati használhatóságát jelenti. A szubjektum szférájába tartozik Bevezetés a Tudásmenedzsmentbe (emberi erőforrás-gazdálkodás, karrierépítés, Vezetéstudomány, 13YR, Informatika)

-3A vállalati információ menedzsment gondjai: • Eredménytelen IS projektek • Jelentős anyagi és morális veszteség az IS-IT kudarcok nyomán • A vállalati belső integráció alacsony foka • Nem emberközpontú információs rendszerek • Felhasználói elégedetlenség Gondok a rendszerszervezésben: Az integráció alacsony foka A felhasználói igények kielégítésének hiánya Nem emberközpontú információs rendszerek Megoldás-keresés írtjai - rendszerszervezési irányzatok: • T. Davenport: emberközpontú információ menedzsment • Hirschheim és Klein: Új humanizmus • Dalilborn és Matthiascn: szociotechnikai és dialektikus megközelítés • Remeny: postmodern rendszerszervezés Előzmények: Folyamatosan hanyatlanak a tőke és munkaigényes iparágak a vállalat erőfonás-alapú szemlélete Erőforrás aIapú szemlélet • A cég akkor jut versenyelőnyhöz, ha képes megszerezni és kiaknázni az erőforrások megfelelő

kombinációját. • Fenntartani akkor képes versenyelőnyét, ha folyamatosan fejleszti erőforrásait • A vállalat FŰ FUNKCIÓJA olyan feltételek megteremtése, amelyben az egyének speciális tudásukat a termékek és szolgáltatások előállításának szolgálatába állítják "AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER HÁROMSZÖGE" TUDÁS (ISMERET)~ INFORMÁCIÓ ADAT Tudás: az emberek által felhalmozott gyakorlati képesség, ami tapasztalással és tanulással szerezhető meg és az ember cselekedeteire hat Hob an jutunk az ismeretekhez? Tapasztalással: az érzékszerveinkkel felfogott jeleket gondolatilag- feldolgozzuk => kialakul bennünk egy kép a környezetünkről =:> másképp fogunk cselekedni. A tapasztaláshoz érzékelni, észlelni kell a környezetünket, és fel kell dolgozni. Mindebben sok a torzítás, van, amit nem észlelünk, érzékelünk => számunkra beszűkült a világ (látás, hallás, stb) Ezért olyan eszközöket készítünk, amellyel

kitágíthatjuk a világot, de a feldolgozással is gond van. Tudás-átadással másoktól vesszük át az ismereteket. Az ismereteinket fogalmak formájában alkotjuk Az ismereteink implicit formában Léteznek, ezeket explicitté kell tenni, le kell írni, ki kell fejezni. Az ismeret-átadás a kommunikáció része, csak az egyik iránya. Az ismeret-átadás egy láncolat, és rengeteg akadály van benne A tudás fogalma egy másik definíció: A tudás feldolgozott információ, felhalmozott gyakorlati képesség. ami nehezen vagy egyáltalán nem adható át másoknak, többnyire csak tanulással szerezhető meg, és arra vonatkozik hogy miképpen kell valamit megcsinálni. (Kapás J) Tudás fajtái: Két dimenzió mentén határozható meg (Lant. 1998): Episztemológiai szempontból (Polányi, 1958): Explicit Implicit Ontológiai szempontból: Egyéni Kollektív (pl. vállalati) Implicit tudás: • Intuitív • nem artikulálható • nehezen kodifikálható • nem

transzferálható Explicit tudás: kifejezhető ismeret. Kifejezés fogalmakkal, szavakkal, metakommunikációs eszközökkel. • kodifikálható • Verbálisan kommunikálható • könnyen transzportálható M. Polanvi: „Többet tudunk, mint amit el ludunk mondani" Parsonal Knowlcdge, Chicago, 1958 -4Egyéni - kollektív tudás: Egyéni tudás: • • • • az egyénhez kötötten létezik formális tanulással vagy tapasztalat írtján szerezhető meg a korlátozott kognitív képesség miatt: specializált Szakterület specifikus Kollektív tudás: A tudástömeget egyének halmozzák fel. A szervezeti tudásalkotás olyan folyamat, amely: összegyűjti, és keretbe foglalja a kreatív egyéneket: szervezetileg egybe fogja a keletkező tudáselemeket. • szabályokban • rutinokban • eljárásokban • közös normákban jelenik meg • vezérli: • a magatartást • a problémamegoldó képességet • egyének közötti interakciót Paplicit - Egyéni

tudás: • az egyén kognitív képességétől függ • formális. absztrakt és teoretikus tudás • transzferálható • formális tanulással szerezhető meg • standardizálható Explicit - kollektív tudás: INFORMÁCIÓ • kódolt tudás • jelek továbbítanak és rögzítenek: jelekre ültetjük az információt, ezeket pedig valamilyen hordozóra. • írott szabályokban, eljárásokban és modellekben kodifikálódik és tárolódik • a szervezet minden tagja számára elérhető • közös (elosztott) tudássá válik a szervezetben: a kollektív tudás egy osztály, csoport, team, vállalat tudása, nem egy emberhez kötődik. A kollektív tudás kollektív tulajdon, a szervezet tudása • kevéssé függ az egyéntől: egy vállalatnak memóriája van a szabályokban, műszaki dokumentációkban, adatbázisban. A vállalat dolgozói cserélődnek, de ezek az ismeretek tovább élnek Egyéni - implicit tudás: azok az ismeretek, amit meg tudunk tenni, de nem

tudjuk kifejezni. • akcióorientált és gyakorlati • tapasztalati tanulással szerezhető meg • kontextus specifikus • kötődik a gyakorlathoz • tacit (folyékony) • egyén specifikus folyamatokban alakul ki Kollektív - implicit tudás: több embernek a közös ismerete • tacit (folyékony): nem lehet kifejezni • rutinokban, közös normákban létezik • nehezen transzferálható és artikulálható • alapja a közös értékrendszer • szétszórt, a szervezet tagjai között megosztott • olyan tudás, amelyet a szervezeti identitás generál (és viszont) Ha a szervezetnek van kollektív tudása, akkor képes arra, hogy tanuljon = olyan implicit és explicit ismereteket vegyen át, ami befolyásolja a cselekedeteit. (Peter Senge - Tanuló szervezet) Tudásspirál: Folyamatok, amelyek meghatározzák -5• a tudás szervezeten belüli áramlását • a tudás átalakulását Folvamatok: • szocializáció • externalizáció • kombináció •

internalizáció Szocializáció, Az egyén implicit (passzív) tudása vállalati kontextusba helyeződik • megosztják tapasztalataikat • bizonyítják jártasságukai • megfelelő módon viselkednek Externalizáció: • l• • • • a passzív tudás átalakítása explicit elképzelésekké ehet egyéni és kollektív szintű ha az egyén explicitté tette tudását, akkor az összekapcsolható mások tudásával Kombináció: az egyének explicit tudását elemzik, kategorizálják, integrálják a szervezeten belül szélesebb körben terjeszthető explicit tudás jön létre Internalizáció: • az egyén elsajátítja az explicit tudási • megteremti a passzív tudás alapjait A vállalati tudás forrásai; A szükséges ismeretek elérhetők: • saját erőből • külső forrásból • belső elosztással Saját erőből • menedzser kiválasztás és képzés, tréning, • munkaerő kiválasztás és fejlesztés • vállalati kultúra fejlesztése

• empowerment - a döntések megosztása • OLAP, adattárház, adatbányászat. • csoport munka (group-work) • Tapasztalatszerzés: munkaerő rotáció Külső forrásból: • Munkaerő felvétel • Menedzserek felvétele • tanácsadók alkalmazása • lnternet: külső adat és tudásbázisok elérése (browser-ek) • Alkalmazói szoftver vásárlás és rendszerbe állítása Belső elosztás • Információs rendszer: groupware. intranet, workflow management • team munka. • autonóm munkacsoportok -6I Rendszer el mél et i al apf ogal ma k A rendszerek csoportosítása: Statikus és dinamikus rendszerek. Fia egy vizsgált rendszer szerkezete nem fejlődik, akkor a rendszer statikus egyébként dinamikus. Működő és nem működő. l la egy vizsgált rendszer szerkezete nem változik akkor a rendszer nem működő Zárt és nyílt rendserek. A rendszer nyílt, ha környezetével anyagot cserél (pl információrendszer, szervezet) Célratörő és nem

célratörő: Ha egy rendszer működésében olyan állapot figyelhető meg, amelynek elérésére törekszik, akkor a rendszer célratörő. Természetes és tervezett: A természetes rendszerek létrejöttének pillanatában a célja már adott, és később ennek alárendelten keres magának feladatot (ember által alkotott). A tervezett rendszer az emberi társadalom által létrehozott rendszer. Meghatározott feladatok ellátására hozzák létre A feladatok ellátása során kapnak célt, amelynek alárendelten végzik tevékenységüket. Határozott és határozatlan: Határozott az a rendszer, amelynek kimeneti értékei meghatározhatók. Határozatlan, amelyeknél a kimeneti értékeke előre nem határozhatók üteg. mert egy adott állapottikból kiindulva többféle folytatódások lehetséges, és hogyan konkrétan mi lesi azt csak valószínűsíteni tudjuk. Meghatározható és meghatározhatatlan: Azokat a rendszereket, amelyekre meg tudjuk adni, hogy mily

elemekből áll, és hogy az elemek között milyen kapcsolatok vannak, meghatározhatónak nevezzük Rendezett és szervezett: Rendezettek azok a rendszerek, melyek, ha kívülről nem is avatkozunk be a működésükbe, a természeti törvények vagy az algoritmus által előírt elemkapcsolatokat és változásokat betartják. A szervezett rendszerek azok, amelyeknél ha nem avatkozunk be folyamatosan a működésükbe a cél tarása érdekében, akkor eltérnek a kívánt törvényszerűségektől, illetve algoritmustól, mégpedig a célt tekintse kedvezőtlen irányba. Adaptív és nem adaptív: Az adaptív rendszerek képesek alkalmazkodni a környezeti változósukhoz (pI.: szervezet) Öntanuló és nem öntanuló: Ha egy rendszer rendelkezik azzal a képességgel. hogy tanulmányozza saját működési algoritmusát, és ennek megfelelően javítja is, akkor öntanuló. A kibernetika egy olyan kutatási irányzat, amely a vezérlésnek és a szabályozásnak, furábbá az

információk ezzel kapcsolatos gyűjtésének, továbbításának, tárolásának, feldolgozásának és felhasználásának törvényszerűségeit kutatja. A csatolt tevékenységekből álló rendszerek vezérlésének és szabályozásának tudománya. A kibernetika a rendszerek megismerésére alapvetően kétféle módszeri alkalmaz: a feketedohot-módszert és a modellmódszert. A feketedoboz-módszer leginkább a rendszerek viselkedésének a megismerésére szolgál. Alkalmazásának lényege az, hogy bemenőjeleket adunk a vizsgálandó rendszenek, figyeljük a rendszer reagálását, vagyis a kimenőjeleit, majd a bemenőjelek és a kimenőjelek közötti összefüggéseket megállapítva, követkenetéseket vonunk le a vizsgált rendszer viselkedésére, és ebből. bizonyos korlátozó feltételek figyelembevételével, a rendszer struktúrájára vonatkozóan is A modellmódszer lényege, hogy elkészítsünk egy olyan modellt, amely az adott vizsgálatnál az adott

rendszert helyettesíti. ezen a modellen elrégezzük a szükséges vizsgálatokat, majd pedig a vizsgálat eredményeiből következtetésekei vonunk le a rendszer viselkedésére. Kibernetikának az információk tárolásával és továbbításával foglalkozó része az információelmélet. A kibernetika egy olyan kutatási irányzat. amely a vezérlésnek és a szabályozásnak továbbá az információk ezzel kapcsolatos gyűjtésének, továbbításának, tárolásának, feldolgozásának és felhasználásának törvényszerűségeit kutatja. A csatolt tevékenységekből álló rendszerek vezérlésének és szabályozásának tudományra. A kibernetika a rendszerek megismerésére alapvetően kétféle módszert alkalmaz: a feketedoboz-módszert és a modellmódszert, feketedoboz-módszer leginkább a rendszerek viselkedésének a megismerésérc szolgál. Alkalmazásának lényege az, hogy bemenőjeleket adunk a vizsgálandó rendszenek, ingereljük a rendszer-

reagálását, vagyis a kimenőjeleit, majd a bemenőjelek és a kimenőjelek közötti összefüggéseket megállapítsa, köretkenetéseket vonunk le a vizsgált rendszer viselkedésére, és ebből, bizonyos korlátozó feltételek figyelembevételével, a rendszer struktúrájára vonatkozóan is. A modellmódszer lényege, hogy elkészítsünk egy olyan modellt, amely az adott yizst7álatnál az adott rendszert helyettesíti, ezen a modellen elvégezzük a szükséges vizsgálatokat, majd pedig a vizsgálat eredményeiből következtetéseket vonunk le a rendszer viselkedésére, kibernetikának az információk tárolásával és továbbításával foglalkozó része az információelmélet