Irodalom | Középiskola » A magyarokhoz és a Himnusz vers összehasonlítás

A magyarokhoz I. – Himnusz vers összehasonlítás szempont történelmi képek múlt és jelen szemlélete nemzethalál gondolata műfaj beszélők stílus szerkezeti tagolás jövőkép és a néphez való viszony példa költői képre A Magyarokhoz (Berzsenyi Dániel) magyar: Árpád, Attila, Hunyadi, Buda lerombolása antik: Babylon, Karthágó, Xerses, Hercules múlt: dicső, erős nép jelen: fokozatos romlás, gyenge, erkölcstelen A költő az antik civilizációk bukásához hasonlítja. óda az elején nem tudjuk, ki beszél (E/2) a végén a beszélő bíráskodik, jósol, összegez, a megszólított a nép tagja (T/1) klasszicista, romantikus elemekkel 1-3: jelen 4-6: múlt 7-10: jelen 11-12: múlt (figyelmeztetés) 13-14: időtlenség Rendkívül sötét, pesszimista jövőkép, melyért a költő a népet (is) okolja. hasonlat: Karthagó rímképlet, verselés alkaioszi (11 szótag, időmértékes) nem rímel (népköltészetre hajaz) lezárás az elbukott

birodalmakhoz hasonlítja az ország sorsát: továbbra is kilátástalan, tehát a szemlélet nem változott meg Himnusz (Kölcsey Ferenc) csak magyar: a honfoglalás története, Árpád, tatárjárás nehézségei, török uralom múlt: virágzó, jó földek, kitűnő haderő jelen: senyvedés, rabiga, bűnhődés, haldoklás Isten már nem részesít minket szeretetében: bűnbánat, önsajnálat, a múltban van a hiba? csak Isten segíthet óda  himnusz beszélő: könyörög, összegez megszólított: Isten romantikus 1: jelen 2-6: múlt 7: jelen (nemzethalál) 8: időtlenség Kérelmez Istentől, és reméli, hogy sorsunk jobbra fordul. A népet nemigen hibáztatja, határozottan jobb vele a viszonya. ellentét: „Vár állott, most kőhalom: Kedv s öröm röpkedtek, Halálhörgés, siralom” ütemhangsúlyos sortagolás: 3/4 – 3/3 szótagszám: 16/7/6 keresztrím (ABAB) az utolsó versszak visszatér a nyitóversszak felépítéséhez megjelenik a remény, tehát a

szemlélet megváltozott