Pszichológia | Felsőoktatás » A szociálpszichológiáról, jegyzet

Szociálpszichológia RÓKUSFALVY  1. mező, tárgya az ember, mint a közösség 1 tagja, társas lény Határtudomány, a szociológia és a pszichológia határán. Az embert, személyiséget a társas kapcsolataiban vizsgáló tudomány. GEORGE MEAD az egyén nézőpontjából vizsgálja a társas jelenségeket. 3 fontos társadalmi változás ami miatt létrejött: gazdasági válság a XIX. sz végén, falu  város, földművelő  munkás – ideológiai ok, Hitler tanításai. Gyakorlati tudomány. CSEPELI GYÖRGY: az én a másik nélkül nem tud igazán létezni, egyén-én interakció. Az egyént, kis- és társadalmi nagycsoportokat egyaránt vizsgálja. BUDA BÉLA: a személyiség és a társas kapcsolatok lélektana. Hasznos Önismeret fontos, társismeret, társadalomismeret. Termelőerő fokozása Élet törvényszerűségeinek megismerése, tanulása. Vezetés, szervezés, irányításban fontos A másik ember puszta jelenléte is befolyásolja a

viselkedésünket, facilitáló, serkentő hatású  ZAJONC orsós kísérlete, kerékpárosok Kezdetben a kísérletek nagy része munkahelyi területeken zajlott. A páros jelenlét és a tömeg máshogy hat, és ha bonyolult a cselekvés nem egyszerű mechanikai akkor is. Irányzatai: Nemzetközi: 1) Szociológiai pszichológia pl. GEORGE MEAD, GOFFMAN 2) Pszichilógiai szpsz. , pl KURT LEWIN, LEON FESTINGER, ARS, ALPORT, ARONSON 3) Pszichoanalitikus pl. FREUD, HALL Egy jelenség vizsgálatánál nagyon fontos a környezet. (vallás, táj, normák stb) XIX. századi szociálpszichológia: mindenki egyedi Az egyén függ a társadalomtól v a társadalom függ az egyéntől?! Szoros kapcsolat van köztük? A férfiak és nők közötti különbségek determináltak? PLATÓN : az állam elsődlegességét tekintette, a nevelés fontosságát tartotta meghatározónak. Ebből ered a társadalom központú megközelítés, ami a társadalom intézményrendszereit, struktúrákat s

ezeknek az egyéni viselkedésre gyakorolt hatását vizsgálták. Az egyének fölötti csoportlélekkel foglalkoznak. ARISZTOTELÉSZ: az ember születésétől kezdve társas lény. Az egyén a családon keresztül hat a társadalomra. Egyénközpontú megközelítés, a kutatás az egyénben zajló folyamatokra irányul és ezzel magyarázza a társadalmi jelenségeket. Ebből merítenek az individualizmus képviselői, ösztönök és szükségletek alakítják az egyéni vágyakat, társadalmakat.  hedonizmus – örömelv és utilitarizmus – hasznosság elve COMTE: pozitivizmus, az ember az evolúció során egyre tökéletesebbé vált DURKHEIM: az egyént a társadalom reprezentációja+ kollektív reprezentáció is van DARWIN: evolúcióelmélet, vitatott SPENCER: az evolúcióelmélet társadalmi vonatkozásait vizsgálta. A modern pszichológia irányzatai: 1) Néplélektani pl. LAZARUS, WUNDT Ebből ered az összehasonlító társadalmi, kulturális pszichológia.

A nép egy kulturális közösség, amelyben az egyén személyiségfejlesztése végbemegy egy egységesítő elv, a nevelés hatására. 2) Tömeglélektani  szuggeszió, az egyén hatása a tömegre, befolyásolhatóság, manipulálhatóság vizsgálata egészen a machiavellizmusig. Lelki fertőzés: valaki felizgatja a csőcseléket, akik akár a pogromig elmennek. USA ALPORT: előítélet, serkentés, kísérletek CARTWRIGHT: empirikus kutatások jelentőssége WUNDT: egyéni kísérleti pszichológia TRIPLETT: kerékpáros, orsós kísérlet, társas facilitálás  munka CATS: munka, teljesítmény, kísérleti személyek elszigetelve, mérések, mozgástanulmányok, II. vh Utáni gazdasági válság hatásainak elemzése, attitűd THURSTONE: első attitűdskála KURT LEWIN: mező-elmélet: egy egyszerű formát is a környezetében szemléljük, az egyént is a (társas) környezetében vizsgáljuk. Csoportkutatás, csoportdinamikai jelenségek, vezetési stílusok, egyén

jelentősége ZAJONC: kognitív folyamatok kutatása, belső reprezentációk kutatásának 3 nagy területe: 1) Megelőző terület, a tervezés folyamata 2) Kísérő, monitorozás 3) Követő, emlékezés kutatása (KOCH Európa, BARTLETT) TAJFEL: egyéni és csoportviselkedés társas dimenziója, sztereotípia, előítélet, csoportközi viszonyok Magyar szociálpszichológiai kutatások: 1) Társas szükségletek kutatása (száműzetés, kiközösítés, magánzárka, elmagányosodás. Szexualitás, hatalom, agresszió csak társas kapcsolatok rendszerében képzelhető el. A társas kapcsolat kölcsönös előnyszerzéssel jár, szeretet, bizalom, megértés, tisztelet. HUNYADI GYÖRGY 2) Társas v. társadalmi megismerés, értékelés kutatása: ha kiszakítunk valakit környezetéből meg fog változni a világról kialakított képe, önértékelése, a személyisége eltorzul. A társas környezet három része: társadalmi, történelmi, kulturális. 3) Társas

kölcsönhatás: befolyásolja a résztvevők száma, választott v. kényszercsoport, időtartam (rövid v tartós) 4) Társadalmi nagycsoportok, sztereotípiák, előítélet, konfliktusok HUNYADI: társadalmi beilleszkedési zavarok PATAKI FERENC: szocpszichó hétköznapi alkalmazása GEREVICH TIBOR: társadalmi mentálhigiénié vizsgálata. A társ betegmédia DONÁTH GYÖRGY: társ-i változás gyorsabb, mint az emberek gondolkodásának a változása Nemzet-karakterológiai kutatások: 2 vh. között PROHÁSZKA LAJOS: A magyar sors KARÁCSONY SÁNDOR: Bújdosó magyar BIBÓ: politikus, pszichológus: közösségi tapasztalás és reagálás érzelmi mintáit vizsgálta. Nacionalizmus, antiszemitizmus MÉREI FERENC: fejlődéslélektan, gyermeklélektan, Kurt Lewines kísérletek, Módszerek c. film, szociometriai vizsgálattal objektív eszközöket adott a társas kapcsolatok szerkezetének, rendszerének vizsgálatára. Együttes élmény fogalma, amit a csoporttagok

egymás közötti viszonya alakít, formál. Ma fontos: migráció, információ, internet, identitás, értékek Vizsgálati módszerek, kutatási módszerek KELEMEN LÁSZLÓ felosztása Feltáró módszerek: 1) Megfigyelés 2) Kísérlet (laboratóriumi, természetes) 3) Interjú (exploráció, mélyinterjú) 4) Kérdőív (anamnesztikus kérdések, téma, lényegi k., lezárás) 5) Tesztek: - iq, személyiségtesztek, képességvizsgáló tesztek, felmérések, projekciós tesztek, szociometriai módszer, kreativitástesztek Feldolgozó módszerek: 1) Mennyiségi értékelés 2) Minőségi értékelés HEWSTONE nyomán: 1) Leíró kutatás: megfigyelés. A megfigyelő passzív, kívülálló, szemlélő, rögzít 2) Korrelációs kutatás: kísérlet, mitől függ a viselkedésváltozás 3) Kísérleti kutatás: ok feltárása, felderítése a) beavatkozó típusú: - megítélési feladatok - laboratóriumi kísérletek - kísérleti szimuláció - terepkísérlet b) nem

beavatkozó típusú: - mintavétel - formális elméleti kutatások - számítógépes szimuláció - terepkutatás Személypercepció Csoport MORTON DEUTSCH: a csoport önkéntes részvételen alapuló együttműködési rendszer. Sok csoportba beleszületünk, pl. faj, nemzet A csoporttudat képezi a csoportműködés alapját A csoport tulajdonságai: 1) két vagy több személy alkot egy csoportot 2) legalább egy közös sajátossággal rendelkeznek 3) önmagukat megkülönböztetett egységnek tekintik 4) bizonyos célok és érdekes pozitív, kölcsönös függésben tartják a csoport tagjait 5) kölcsönös 6) céljaik egymást kölcsönösen feltételezzék, együtt törekedjenek elérésükre 7) a csoporton belül olyan szabályok, normák rendszere alakul ki, ami befolyásolja 8) viselkedést, szerepeket, kötelességeket és jogokat határoz meg 1-3. kvázi csoportok 1-5. funkcionális v működő csoport 1-8. szervezetcsoportok, team FORGÁCS JÓZSEF: a) társadalmi

kiscsoportok: személyesen ismerik egymást, napi kapcsolattartás, intimitás, emocionális kötődés b) társadalmi nagycsoport: lehet nem is találkoznak, formálisabb, szabályok, szerződés köti össze a tagokat TOENNIES: a) közösség: meleg, érzelemteli kapcs., csoportkohézió, a konformitás és a kontroll erős b) társaság, formálisabb COOLEY: elsődleges és másodlagos csoport TUCKMAN: a csoport fejlődésének 4-5 szakasza van, pl. ismerkedés, viharzás v kiforrás, normázás szakasza (egységes értékrend, szerepek), működés (megoldás, küzdés, stabil személyes kapcsolatok, feladatmegosztás), megszűnés, ha elérték a célt MERTON: egész szerepkészletekkel rendelkezünk amikor felnövünk. A szerep a szociális viselkedés előíráskerete. BANTON: 1) pervazív szerepek: biológiai szerepeink, nem és életkorfüggő 2) családi szerepek: társadalmi meghatározottságúak 3) foglalkozási szerepek 4) átmeneti szerep: pl. villamoson utazunk McGALL:

a csoporton belüli kötelékek: a) készen találtak b) érdeken, elkötelezettségen alapuló c) befektetésen alapuló d) ragaszkodáson alapuló e) hasznot hajtó a-c) kelepce kötelékek: akkor sem tudunk megszabadulni tőlük, ha akarunk d-e) mágneses kötelékek: szabad választás, vonzzák és ott tartják az egyént, tartóssá válhatnak Szerepek: TOBIAS BROCHER: 1) funkcionális szerepek/konstruktív a) feladatszerep: célelérés, feladat és problémamegoldás, ötletadás, kezdeményezés, megvalósítás, információk összegzése, véleményezése, felvilágosítás, véleménynyilvánítás, részfeladatok összefoglalása, bátorítás, buzdítás, másik kontrollálása, engedelmeskedés b) fenntartó/felépítő szerep: csoportépítés, csoporttagok közötti interakció fenntartása, konfliktuskezelés, diagnosztizálás, egyetértés megvizsgálása 2) diszfunkcionális szerepek/destruktív: romboló hatásúak, hátráltatja a csoportot, eltereli a valós

problémáról a figyelmet. Pl agresszivitás, figyelemfelkeltő magatartás, rokonszenvkeresés, bohóckodás, önmegerősítés, öndicséret, mások dicséretének kivívása, védőbeszéd CARTWRIGHT-ZANDER: csoportkohézió, összetartás a tagok között. Minél nagyobb a csoportkohézió, annál nagyobb a konszenzus, egyetértés elvárása.  csoportnyomás Előnye, hogy közös valóságélménye lesz a csoporttagoknak, megbecsültség érzést ad és a másokhoz való kapcsolódás élményét adja. A csoporton belül konformitás, a normaszegőket, deviánsakat kiközösítik <-> induvidualitás ASCH: egy kísérleti és 3-4 beavatott személy, a többségi nyomásnak engednek, konformitás SHERIF: fénylő pont sötét szobában, milyen irányban mozdul el a kérdés, de nem is mozog MACHIAVELLI A team, avagy az együttműködő csoport  heterogén összetételű, alulról szerveződő munkacsoport A team-építés folyamata: 1) orientáció (külső v. belső

motívációk) 2) bizalom (fontos az infó áramoltatása) 3) infó-csere 4) döntés (milyen módszerekkel dolgoznak) 5) szervezés (célok megvalósításának előkészítése, felelősség) 6) csúcsteljesítmény (olajozottan működik a csoport) 7) megújulás A sikeres team jellemzői:  szakértelem és felelősségtudat  feedback biztosítása  energiatöbblet halmozódik fel, egymást inspirálják  egyensúlyban tartják a célt és a folyamatot  közmegegyezés alapján döntenek a többségi elv helyett  elismerésben megosztoznak  a vezető viszonya a csoporthoz (megengedő attitűd)  a vezető a kölcsönös tisztelet és megbecsülés körében dolgozik a teammel  proaktív viselkedés: jövőorientált, képes anticipálni, előrejelezni a változásokat, stratégiákat alkot, problémaérzékenység, komplex gondolkodás, nemzetközi kapcsolatok, képes a munkaerővel gazdálkodni, megelőzés, építő személyiség, tudjon motiválni,

dinamikus stb., döntésképes, gyors, etikus magatartás A csoporton belüli kölcsönösség alapjai: 1) bizalom – az együttműködéssel járó kockázatot mindenki vállalja, fontos 2) alkudozás – ígérgetés, fenyegetés 3) összehangolás, eredményes munka, eszköze a kommunikáció Csoportdinamika: • a csoportban zajló tudatos és tudattalan folyamatok összessége • törvényszerű változások, egyén és csoport oda-vissza határsa • csoportdinamikai jelenségek: i. a vezető mindenhatóságának feltételezése ii. versengés, harc a csoportvezetővel, rivalizálás iii. feladatokkal szembeni ellenállás iv. a csoport segíti v akadályozza a diádok létrejöttét A csoporton belüli konformitás (alkalmazkodás a csoport normáihoz): • a tagok kölcsönösen befolyásolják egymást • a tag szerint a viselkedés eredményes, helyes amit elvárnak tőle • a tag úgy akar viselkedni, ahogy a csoport többi tagja • a konformitás típusai (ALLAN) o

személyes: saját meggyőződésből vagyok konform o nyilvános: a befolyásolás hatására vagyok konform, de nem értek vele egyet - A konformitás kultúrafüggő: Japánban a konformitás a kultúra része, csapatjáték. USA: a non-konformitás, individualizálódás a fontos  devianciák - a norma funkciója kettős: ellenőrzés, kapcsolattartás Személypercepció: Az egyik személy kitüntetett a másik személy számára. Már a kisbaba is az emberi arcra jobban figyel. A másik személyt teljes személyiségében látjuk, nem feltétlenül tudatos A hiányos információkat agyunk kiegészíti egésszé. Ha befolyásolni akarjuk a másikat az első lépés, hogy vegyük észre a másik ottvan. 1954 Brunner, Tagiuri – összegyűjtötték a személypercepciós kutatásokat, eredményeket: a) mások érzelmei b) mások megítélésének, megfigyelésének pontossága, folyamata c) benyomás szerveződése Legfontosabb a benyomáskutatás: utasítás, szerepek,

helyszín, előzetes információk alapján. Ezek változóak, a benyomásunk is változhat. Néhány pillanat alatt információkat szerezhetünk a másik vérmérsékletéről. Az első benyomás a legfontosabb a személypercepcióban, sok mindent meghatároz. - Személypercepcióval felmért személyről alkotott benyomás attól függően változik, hogy segíti vagy gátolja a céljain elérését. - Első benyomás  belső reprezentációs kép alakul ki, ebben legfontosabbak a jelek, pl. fizikai megjelenés, öltözködés, nem hozzáférhető pl. a tetkó, emblémák, hajviselet, smink, non-verbális kommunikáció: gesztusok, mimika, tekintet, testtartás (ez tanulható, kémek, színészek) Hogyan értelmezem az észlelt jeleket az is fontos:  függ a hozzáférhetőségtől is  hogy milyen elvárásaim vannak az illetővel kapcsolatban  motívumok bennem, fontos-e a személy, hasznomra lesz-e  hangulatom amikor cselekszem  társas kontextus  az

észlelési tárgy az újdonság erejével hat v. megszokott  gyakoriság  cselekvés, viselkedés kapcsán az észlelt személy jellemzése: o helyzetnek, alkalomnak megfelelő, személyhez illő o önszántából teszi amit tesz, v a helyzet kényszeréből adódóan Személyészlelés  megfelelő torzítás, értelmeztem, jellemeztem  torzító hatású jellemzés lehet. Ha máskor máshogy viselkedik v néz ki  nem felel meg az elvárásaimnak  átdolgozzuk a korábbi benyomásunkat - Attribúció: szándékot v okot tulajdonítunk a másik viselkedésének, leginkább akkor, ha változik a viselkedése. Próbálunk helyes következtetéseket levonni, átstrukturáljuk a benyomásunkat. Első benyomás -> elvárás ->befolyásolom, hogy tegyen úgy ->megerősíti a benyomásomat A személypercepció támpontjai:  a helyzet amiben az egyént észlelem. Szándék tulajdonítás, attribúció  ASCH: pl. ha valaki késik A benyomás az mindig egységes:

- Összegzési formula: az infók összeadódnak  1 kép - Alaklélektani formula: Gestallt Személyiségjegy: centrális, perifériás Kísérlet: lista, csak a meleg és hideg jelzők tértek el és teljesen máshogy jellemezték  ezek itt centrálisak voltak, más környezetben perifériássá válhat. Az iránytényező, az első benyomás a meghatározó, meghatározza az értelmezés irányát, ha za első pozitív, akkor ezekre fogok figyelni, a pozitív visszacsatolások működnek, a negativitását figyelmen kívül hagyom. Másik gestalltos kísérlet, szintén két lista, fontos a benyomások hasonlósága v különbözősége. (gyors-ügyes-segítők, lassú-ügyes-segítők, lassú-ügyetlen-segítők 87%) A benyomás-szerveződés jellemzői: - egységes, egész kép, jellemrajz születik a másik személyről - ha két vagy ennél több vonást felfedezünk kapcsolatba hozzuk őket, ok-okozat - a benyomásainknak az első perctől van egy stuktúrája - minden

mozaikszerű vonás rendelkezik az egész személyre kialakított vonásokkal - minden egyes vonás az egész személyiség képviseletében jelenik meg - a tulajdonság környezete függvényében változik - igyekszünk megőrizni a benyomás egységét HEIDER: a személynek vannak képességei, vágyai, azt hisszük tudjuk mi a véleménye, feltételezzük, hogy a szándékainak megfelelően viselkedik.  kísérlet : háromszög, négyszög, kör egy filmen, mozognak a térben. Értékelés: gyorsan, egy szempillantás alatt értékeljük, keressük az állandó, stabil jegyeket a másikban. Attitűd - a szocializáció során másoktól készen kapott véleményalkotás. Gyakran nélkülözi a saját tapasztalatot. - segít, hogy azokban a dolgokban is eligazodjunk, amit nem tapasztaltunk meg 3 összetevője van, ezeket próbáljuk meg egyensúlyban tartani: a) affektív - érzelmi b) kognitív - gondolati c) viselkedéses - van iránya (pozitív és negatív) és van

intenzitása - a befolyásolás célja az attitűd ki/átalakítása. A viselkedést könnyű, a gondolkodást nehezebb, az érzelmeket a legnehezebb változtatni. Ha az attitűd 3 összetevője közt ellentmondás van az kognitív disszonancia, ennek redukciójára törekszünk. A sztereotípia: Kialakul, mert csoportban élünk. Az alaklélektan szerint csoportosítjuk a személyeket:  hasonlóság  téri közelség  szimmetria  folyamatosság  ismerősség  együttmozgás A sztereotípia lényege, hogy a csoportot mindig másképp kezeljük (pl. fociban a bíró döntései) ha a sajátunk, vagy az ellenfélé. Az egyedi eseteket eltúlozzuk, felnagyítjuk és általánosítjuk, leegyszerűsített kép jön létre a tudatunkban, ezt nevezzük sztereotípiának. Mások véleménye alapján általánosítunk, érzelmi viszonyulást tükröz. Kategorizáció: - a mindennapi élet folyamán a személyeket, tárgyakat kategorizáljuk - könnyebb eligazodás az

életben - feladatainkat gyorsabban el tudjuk végezni, az alkalmazkodást segíti, a problémamegoldás leegyszerűsödik - gyorsabb lesz az azonosítás - azonnali érzelmi gondolati színezetet ad - a saját értékeinket is kategóriákba soroljuk, egészséges embernél ez a legfontosabb csoport, kategória - előítélet, ha saját csoportunkat túlértékeljük, más csoportot leértékelünk automatikusan - saját csoport például: nem, anyai v apai rokonság, szűk család amelyben felnövünk, amit majd alakítunk, gyermekkori barátok, iskolatársak, munkatársak, foglalkozási csoport, vallási csoportok, ateisták, aktuális baráti társaság, katonatársak, anyatársak, állam, megye, város, népcsoport, párt Vonatkoztatási csoport: ideális ha ugyanaz. Amit az egyén szeretetteljesen elfogad, tagja kíván lenni, közös értékek, normák, szabályok. Pl emberiség, faj, nemzet, állam, város, szomszédság, család