Irodalom | Középiskola » A quattrocento építészete és szobrászata Itáliában

9. A quattrocento építészete és szobrászata Itáliában A reneszánsz kezdetét Észak-Itáliához kötik, Firenzéhez. Az olasz rinascimento szó újjászületést jelent. itáliai művészeti korok: trecento: 1300-as évek (pl:Giotto) quatrocento: 1400-as évek (Masaccio, Fra Angelico, Botticelli) cinquecento: 1500-as évek (Leonardo, Raffaello, Michelangelo, Tiziano, Tintoretto) 1417: vége az avignoni fogságnak manufaktúrális termelés megjelenés A meggazdagodott polgárság függetlenítette magát a feudális uraktól, több város köztársasággá alakult. Ezek vezetését a pénzarisztokraták irányították, mint pl.: Firenét a Mediciek Megjelenik a mecenatúra( művészet pártolás), Medici, Pitti család. Antikizálódás: Terjedni kezdett annak tudata, hogy Itália egykor a hatalmas Római Birodalom központja volt, s az antik Róma feltámasztásának óhaja összekapcsolódott Itália új felvirágoztatásának törekvéseivel. Az új stílusú életfelfogás

feltámasztotta az ókori görög és római kultúrát: visszhangra talált benne az antik műveltség emberközpontúsága. Tudatosan tárták fel a múlt emlékeit, felkutatták a latin és a görög szerzők műveit. Az ember tehát újra fölfedezte önmagát, tehetségét és képességeit, s minden dolog mértéke és végső célja ismét az ember lett. Az új kultúra nem jelenti a középkor látványos megtagadását, inkább a középkor bizonyos világi törekvései erősödtek fel benne, s közeledtek egyre jobban az antik eszmények felé. A humanizmus: A humanus latin szó emberit jelent. A megistenült ember korszaka a reneszánsz, ellentétben az előző korokkal a reneszánsz a földi életet akarja Paradicsommá változtatni. - Megnőtt az egyéniség szerepe. - számunkra elsősorban a reneszánsz polgárság világi ideológiáját jelenti - bizonyos klasszikus műveltséget, tudós magatartást is jelent. - Nem voltak vallástalanok, nem kívántak felidézni

valamiféle antik pogány kultuszt - A humanisták alakították ki a tudományos szövegkritika módszereit. Meggyőződésük szerint jól írni és beszélni csak az antik minták utánzása révén lehet megtanulni. Neoplatonikus Akadémia. Carpe diem!-vagyis Élvezdd az életet/ Jól használd ki az életet!!! Értelmiségi lesz a művész. A művészet is tudomány SZOBRÁSZAT természetesség előtérbe az aktábrázolás világi érzések aránytan, anatómia, tudós alapossággal dolgoznak (pl.: Leonárdó sok lótanulmánya) egyéni jellemábrázolás lovasszobroknál a lovas és a ló egységes mozgása Firenzei Battistero (keresztelőkápolna): Andrea Pisano, 1330 és 1336 között a Battistero déli kapuzatát. 28 mezőre oszlik, ezeken belül 4 karéjos keretek, domborműveket: 20 közülük Ker. Szt János életéből mutat be jeleneteket, a többi 8 pedig, amelyik a kapu alsó részét díszítik, a különféle erényeket ábrázolják. 1401-ben pályázatot

írtak ki a keresztelőkápolna északi kapuzatára, Brunelleschi és Ghiberti is pályázott. Ezt Ghiberti nyerte el. Tematika: Izsák feláldozása / Ábrahám áldozata Brunelleschi később a kupolát készítette el Ezek a déli kapuhoz hasonlóan 4 karéjos keretben helyezkednek el. 1424-ben fejezte be Ezután pedig mindenféle pályázat nélkül megbízást kapott a 3., keleti kapuzatra, amit 1426-1450 között készült el, ez a Porta del Paradiso Itt 28 mezőben ószövi.-jelenetek jelentek volna meg, de ezt Ghiberti 10 mezőnyire szűkítette, összevonta A kapu 5 m magas, 2 oldalt növ.-i ornamentikában: próféták (ószöv-i hagyományt vetítik), szibillák (újszöv nő alakjai) Donatello: Condottiere Gattamelata (1453), Padova-St. Antal tér Gattamelata örökösei rendelték meg a lovas szobrot. Elkészítésénél hatott rá Marcus Aurelius 170ben készült lovas szobra, valamint a velencei Szent Márk –bazilika homlokzatán álló antik bronzlovak is. A

zsoldosvezér portréját erősen megfiatalított és idealizát Lovát biztosan üli meg, miközben szemlét tart. Verrocchio: Colleoni lovas szobor(zsoldoshadvezér) (1479), Velence-St. Márk kórház előtt Szt. Márk kórház előtt helyezték el A páncélba öltözött harcos gőgös tekintettel néz a világra, hősiessége mellett olyan mintha kétség gyötörné. Az arc nem részletes (A mázas terrakotta szobrok mestere!!!) Zenélő, táncoló, éneklő gyermekek csoportját ábrázolja. A zene érzelmi világában való elmélyülést mutatja be Kevésbé mozgalmas, mint Donatelloé, de a zenéből áradó szépséget ez jobban mutatja. Trombitáló, táncoló, kezükben kottát, könyvet tartó fiúkat, puttókat (?) ábrázol. Donatello: Dávid (1435 körny.) Reneszánsz példakép, kedvelt típus. Góliát levágott fejére helyezi Dávid egyik lábát, mint legyőző Meztelensége a humanista szemléletet mutatja. Ószövetségi figura, nőies, szinte kisfiús, ez

szemben áll Góliáttal. Leonardo da Vinci: Lovas szobor (1516-19), Bp. Szépművészeti!!!! Bronz, 24, 3 cm. Nagy méretű sakk figura, modell csata jelenethez Leonardo da Vinci: Lovas szobor (1500 körny.) A 5-6,7 m magas bronz szoborot Ludovico Sforza rendelte meg, apját Franceso Sforzát ábrázolta volna. Ehhez elmélyült a lovak mozgásának tanulmányozásában. Élénk hatású lovas szobrot akart létrehozni (2 hátsó lábán ágaskodik) és 3x nagyobbat az életnagyságúnál. A művészi akarás és a művészi tudás problémája jelenik meg itt. A szerkezetnek és az anyagnak passzolnia kell. Ez akkor kivitelezhetetlen volt, 2002-ben egy olasz-amerikai kiöntette, ma a milánói ügető előtt áll. ÉPÍTÉSZET a gótika függőleges tagolásával szemben a vízszintes hangsúlyozása nyugodt egyensúly, vonalak és tömegek harmóniájának kutatása mellérendeltségi viszonyok, nem alá-fölé világi építészet jelentősége nő (paloták) kezdenek

központos alaprajzokat csinálni, de ez az érett reneszánszban teljesedik ki rusztika Bunelleschi: Santa Maria del Fiore-Firenzei dóm kupolája(1420-34) A négyezet fölé tervezett kupola tervezésére 1423-ban nevezték ki. Előkép: a római Pantheon, de csak méreteikben hasonlítanak. Kupolatér: 41,70 m. 8 szögletű kupoladobbal magasabbra emelkedik. A kupola a nyomás csökkentése miatt megosztja tömegének a terhét egy alacsonyabb belső kupola. a kupolát vasrudakkal összefogott fagerendákból álló hatalmas gyűrűkkel abroncsolta meg. A középkori dinamikus és az ókori statikus párosítása ez a kupola. A tömegelosztás miatt is kettős kupola van, jobban igazodik a belső illetve a külső térhez. Brunelleschi: Ospedale degli Innocenti, Firenze (1419-24) Lelencház, árvaház. A reneszánsz építészet első alkotása. Sima törzsű korinthoszi oszlopokon félkörívek sora nyugszik, fölöttük kettős párkányzat fut végig a homlokzaton. Az emelet

simára vakolt, tagolatlan falát kicsiny ablakok törik át, minden árkádív fölött egy. Ennek az árkádsornak nemcsak az a célja, hogy a beépített tömeget alátámassza, hanem, hogy összhangba hozza a felületet és a térbeli mélységet. Perspektíva-> az egyes függőkupolákat elválasztó hevederívek, szabályos mértani kockák. A hevederívek átmérője, az oszlopok magassága, valamint az egyes oszlopok között mérhető távolság pontosan ugyanannyi. Ezeknek a térbeli kockáknak egy hosszanti tengelyre felfűzött egymásutánja tökéletesen szemlélteti a távlatelméret látógúláját. A homlokzaton az árkádívek közötti körökben Luca della Robbia plasztikái láthatóak. Palota építészet A földszint alig megmunkált kváderkőből épül, durván kidolgozott kapukkal és ablakokkal, az emeletek díszítése már finomabb: itt záróköves ablakok, végül pedig hatalmas kőkockák nagyszabású klasszikus párkányzat zárja le. –

vízszintes tagolás. Bramante: Tempietto (1500-as években épült), Róma Az első olyan épület, amelyen tökéletesen megvalósul a reneszánsz építészet egyik legfontosabb ideája, a centrális templom. - toszkán oszlopcsarnok triglifekkel díszített architrávot tart, amelyen alacsony balusztrád. - az épület magja fülkékkel tagolt második emeletet alkot, melyet félgömb alakú kupola zár le. (Raffaello-Mária eljegyzése c. képén ez az épület van a háttérben)