Vallás | Keresztény » Dr. Szathmáry Sándor - Advent és karácsony üzenete

 2004 · 3 oldal  (89 KB)    magyar    38    2012. december 22.  
    
Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Dr. Szathmáry Sándor Advent és karácsony üzenete 1 Három reggelen advent és karácsony gondolatvilágának színvarázsából három fogalmat emelünk ki: kegyelem, Isten országa, örök élet. Milyen tartalmat rejt az első szó: kegyelem? Jézus első, Názáretben elhangzott prédikációjából, amelyet adventi prédikációnak is nevezhetünk, emeljük ki most ezt a mondatot: „és hirdessem az Úr kedves esztendejét” (Lk 4,19). Ez a szó: kedves esztendő, a kegyelemnek, az elengedésnek az üzenetét hordozza. Izraelben minden ötvenedik esztendőben a nagy elengedés ünnepe következett, amelynek az volt a lényege, hogy minden (rabszolgasággal, pénzbeli adóssággal, bárminemű tartozással kapcsolatos) terhet mindenkinek a válláról le kellett venni. De ezt sajnos nem tartották meg. Jézus azt hirdeti, hogy Ő ezt az elengedést, – Isten hatalmas, megbocsátó és felszabadító üzenetét hozta. Ennek a mondatnak a fontosságát az is kiemeli, ha

megnézzük azt az ószövetségi bibliai helyet, ahonnan Jézus ezt idézi. Ott ez áll: „Hirdetem az Úr kegyelmének esztendejét, Istenünk bosszúállása napját.” (Ézs612) Jézus ezt a bibliai verset kettévágta, mintha csak egy ollóval egy szöveget kettévágnának. A második felét elhagyta, és nem hirdette meg Ő nem azért jött, hogy bosszút álljon az Izraelen elkövetett vétkekért. Emiatt Názáretben majdnem megölik, mert ez a Jézusi üzenet: – Kegyelem bosszú nélkül – megbotránkoztató. Jézus üzenetének azonban éppen ebben az egyoldalúságban van a szépsége. Isten nem számon kérni jön, hanem adni A kezében nincs más csak ajándék. Ez azt jelenti, hogy a kegyelemnek nincs feltétele, ellentétele, azaz, ezért semmit nem kell adni. Sőt azt csak a szegények, a megterheltek, a lelkileg magukat erre alkalmatlanoknak, elégteleneknek tartók kapják. „Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa”. Az üres kézzel

érkezők meggazdagodva távozhatnak. Éhezőket tölt be javakkal, – és gazdagokat küld el üresen. Dr. Szathmáry Sándor Advent és karácsony üzenete 2 Ma tovább vizsgáljuk advent és karácsony gondolatvilágának három fogalmát, s most ez a kifejezés következik: Isten országa. Márk evangéliuma szerint, Jézus első prédikációja így hangzott: „Betelt az idő és elközelített már az Isten országa; térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban.” (/Mk 1,15) Az advent és karácsony üzenetének a középpontjában tehát ez a fogalom áll: Isten országa. Az Ószövetség egyik könyvének írója, a prédikátor, szinte feljajdul, amikor így szól: „Felette nagy hiábavalóság Minden hiába valóság. Ami volt ugyanaz lesz majd és ami történt, ugyanaz fog történni, mert nincs semmi új a nap alatt” /Préd 1,2,9/. A Prédikátor fájdalma az, hogy a létezésben a monotóniát, vagyis a létkerék üres körforgását nem tudjuk áttörni.

Lényegében, mindig az élet régi kitaposott ösvényein kell menni. Az ember nem tud önmaga fölé emelkedni, létének hervadását, hiábavalóságát nem tudja levetni. Át sem tudjuk élni az életet, nemhogy a boldogságot. Nos, Advent és karácsony itt jelent valami nem sejtett csodát: ember, az lehetsz, ami soha nem voltál, mert a létezés égi, nem sejtett lehetőségei eljöttek, mert maga Isten lépett be az életbe és a történelembe. A régiek elmúltak, minden újjá lett, vagy – más fordítás szerint – újak lettek. Az újat kétféleképpen lehet érteni: meg javítom a régit és az új lesz, vagy olyan új keletkezik, amely eddig nem is volt. Az életnek ezt az új lehetőségét hozta el Jézus, és ezt fejezi ki az a szó: Isten országa. Nem az ember eddigi létének megjavításáról van szó, az emberi élet egy újabb kiadásáról, hanem egy új, azaz Isteni életről. Más szóval életről, de – Isteni lehetőségekkel. Eddig az ember

próbált kihozni valamit az életéből, most pedig Isten hoz ki az életből valamit, ami nem egyenlő az atyáinktól örökölt életlehetőségekkel. Most Isten fia leszek, és Isten teremt egy új életet bennem, melyben a mennyország a földre, sőt az emberbe jön. Hamar ki kell próbálni, és el kell fogadni ezt a csodálatos Isteni ajánlatot. Dr. Szathmáry Sándor Advent és karácsony üzenete 3 Advent és karácsony gondolatvilágának három fogalmából most a harmadik kifejezés következik, az: örök élet. Van az Újszövetségnek egy igéje, melyet aranyevangéliumnak is szoktak nevezni és ez így hangzik: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” /Jn 3,16/. Lélegzetelállító mondat ez, mert nem kevesebbet fejez ki, mint azt, hogy Isten az embernek a maga életéből adott, – saját magát adta. Pál apostol nagy nyomatékkal fogalmazza meg: Isten

hozzáférhetetlen világosságban lakozik – és egyedül Övé a halhatatlanság. Az Ószövetség ezt így mondja: dicsőségemet másnak nem adom. Az Isten dicsősége: az elmúlhatatlanság, az örök élet és a mérhetetlen boldogság. Az Ószövetség nem is tudta volna soha elképzelni a karácsony hatalmas evangéliumát: Isten a maga életét – az örök életet – az embernek adta. Kelet szép irodalmi kincse a Gilgames eposz, amelyben Gilgames arra vállalkozik, hogy leszáll a létezés mélységébe, hogy elkérje az istenektől – az embernek – az örök életet. Ám útja – eredménytelen volt Elutasították. Ami az istenek tulajdonsága, az után – ember ne nyújtsa ki a kezét Valóban, lehetetlen is volna ez, de a mi esetünkben arról van szó, hogy maga az Isten adja ezt az embernek. Isten maga mond le a saját jogáról, nem tekinti zsákmánynak ezt, hanem megalázza magát, és az embert bevonja életének körébe, sőt az emberbe már most elhozza

az örök életet. Jézus hatalmas üzenete így szól: Aki hisz énbennem, az nem megy az ítéletre, hanem általment a halálból az életre. Az ember pedig, mindennél jobban szomjazik az után az élet után, amelyről Ady ezt írta: Pogány rímek és muzsikák között, szomjazok valami örököt A samáriai asszony nagy szomjúsága az volt, hogy megtalálja azt a vizet (életet), amely megnyerése után – soha nem szomjazik meg. És Jézus ezt adta neki, nem az idő bizonytalan, ködbe vesző távolában, nem majd, – hanem most. Az örök élet már a földön a miénk lehet /Jn4,14/