Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » A bank definíciója, szerepe, funkciói, a jegybank

Alapadatok

Év, oldalszám:2009, 4 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:175

Feltöltve:2013. január 05.

Méret:147 KB

Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

A bank definíciója, szerepe, funkciói, a jegybank 1. A pénzügyi közvetítés szükségessége A pénzügyi közvetítés kialakulásának szükségességét egy nagyon leegyszerűsített gazdasági helyzetből kiindulva mutatjuk be. Tételezzük fel, hogy a p énz már kialakult, forgalomban van, viszont nincsenek még pénzügyi közvetítők, továbbá, hogy a gazdálkodó alanyok nem állnak pénzügyi kapcsolatban a külfölddel. Ekkor 3 fő pénztulajdonosi csoportot különböztethetünk meg egymástól: az államot, mely magában foglalja a központi költségvetést, a helyi önkormányzatok, nonprofit szervezetek és alapítványok költségvetését, a vállalatokat, ahova az egyes gazdasági ágakba tartozó intézmények és pénzalapjaik tartoznak, a lakosságot, amelybe az egyének pénzalapjait soroljuk. A gazdasági folyamatok során állandóan áru- és pénzmozgások mennek végbe az egyes pénztulajdonosi csoportok között és ezeken belül is. Ha a

pénzmozgásokat figyeljük, láthatjuk, hogy egyes szektorok a bevételeiknél többet szándékoznak költeni, azaz t ervezett kiadásaik meghaladják tervezett bevételeiket, ők a deficites gazdálkodó alanyok. Eredeti terveik megvalósulásához hitelt kell szerezniük Mások tervezett bevételei nagyobbak, mint kiadásai, megtakarításaik keletkeznek, őket szufficites gazdálkodó alanyoknak nevezzük. Pénzfeleslegüket kölcsön kell adniuk, ha ezután is jövedelmet kívánnak szerezni. Mivel pénzügyi közvetítő rendszer még nem létezik, számos probléma merül fel mind a kétféle gazdálkodó alanynál. A megtakarítónak olyan hitelfelvevőt kell keresnie, akinek éppen olyan összegben, éppen olyan lejáratra és kamatra szóló hitelre van szüksége, mint amekkora összeg bizonyos mértékű tartalékolás után fölöslegként jelentkezik nála. A deficites gazdálkodó alany e problémákkal szintén szembesül, csak ellenkező oldalról. A pénzügyi

közvetítők segítségével e nehézségek áthidalhatók. Ők összegyűjtik a szufficites gazdálkodó alanyok megtakarításait és kölcsönadják azokat a deficites gazdálkodó alanyoknak. Ezzel mindkét felet megkímélik a keresgéléstől, mivel a pénzintézetek mind a b etétek, mind a h itelek terén lejáratok, összeghatárok és egyéb feltételek tekintetében rendkívül széles skálájú szolgáltatást nyújtanak ügyfeleiknek. A pénzintézet a különböző időre elhelyezett megtakarításokból rövidebb vagy hosszabb lejáratú hiteleket tud folyósítani, ezt nevezzük a lejáratok transzformálásának. A lejáratok és összegek összehangolásával jelentősen csökkentik a végső hitelnyújtó (betételhelyezők) kockázatát. A hitelközvetítés így még mindig olcsóbb, mintha a deficites és szufficites egységek közvetlenül keresnék egymást és próbálnák a lejáratot és összeget egyeztetni. Előfordul napjainkban, hogy a gazdálkodó

alanyok a pénzügyi közvetítők megkerülésével rövid lejáratra hiteleznek egymásnak, ez a folyamat a dezintermediáció. Adós kereskedelmi kötvényeket bocsát ki, melyet a befektető közvetlenül vesz meg tőle. E tendencia még nem öltött számottevő méreteket 2. A modern bankok kialakulása Már az ókorban megtaláljuk a bankok őseit. A magánbetétek (gabona) őrzése már az ie III évezredben virágzó üzlet volt. Legősibb bankoknak azonban a királyi raktárházakat ill templomokat számítják Az érmék megjelenése után letéti és kölcsönügylet mellett pénzváltással egészültek ki a b ankok üzletágai, ez u tóbbi élte csak túl a tevékenységek közül a népvándorlás viharait. A bank elnevezés a középkori olasz városállamok virágzása idejéből származik, ahol találkozunk a piacon pénzváltókkal, akik padon (banco), pulton (banca) folytatták tevékenységüket. A bankok történetében a legjelentősebb esemény az Angol Bank

(Bank of England) alapítása volt. Megalapítása előtt a kereskedők felesleges pénzüket vagy a pénzverdében vagy az aranyműveseknél helyezhették el. Utóbbiakból lettek a bankárok, akik az el helyezett értékekért elismervényt adtak, amellyel fizetni is lehetett, ugyanis rájöttek arra, hogy az ügyfelek nem egyidőben kérik vissza betéteiket, így azok terhére saját magukra szóló követelést bocsátottak ki. A Bank of England-et felhatalmazták bankjegyek kibocsátására és bankügyletek folytatására. 1694-es megalakulásától számítjuk a modern jegybankok kifejlődését Az USA-ban a káoszos kezdeti időszak után az 1870-es években szigorították a bankjegykibocsátást és 1914-ben létrehozták a 12 körzeti tartalékbankból álló „jegybankot”, a Federal Reserve System-et. A magyar bankrendszer története az osztrák bankok történetével kezdődik. Bár az első, nem jegybanki pénzintézetet Magyarországon már 1772-ben megtalálhatjuk.

A mindkét ország területén jegybanki szerepet játszott Magyar Nemzeti Bankot 1924-ben hozták létre. 1945 után elkezdődött a bankok államosítása, az MNB kereskedelmi banki funkciókat is ellátott. Mellette 5 szakbank működött (MKB, Beruházási Bank, OTP, ÁÉB és a Pénzintézeti Központ), a t öbbi bankot az 5 0-es évek elején szüntették meg. A háború után a magyar bankrendszer egyszintű volt, mivel a központi bank is közvetlen kapcsolatban állt a g azdálkodó alanyokkal, bonyolította fizetéseiket, vezette számláikat, folyósított hiteleket számukra. 1987-ben a bankrendszer kétszintűvé vált, azaz a j egybank már csak a kereskedelmi bankokkal állt kapcsolatban, amelyek pedig a g azdálkodó alanyokkal. Az egyszintű bankrendszer nem azt jelenti, hogy 1 bank van a gazdaságban, ezt monobankrendszernek nevezzük. 3. Mi is a bank? A bank fogalmát nehéz definiálni, sok országban sokáig úgy jellemezték, hogy bank az, amelyet a

hatóságok bankként jegyeznek be. Száz Antal neves szakember a századelőn mégis kísérletet tett a megközelítésére Szerinte „a bank olyan üzem, amely saját számlára hivatásszerűen vesz igénybe, illetve nyújt hitelt és amelyet sajátos gazdasági szervezete pénz alkotására is alkalmassá tesz”. A bankok tevékenysége jelentős mértékben túlnőtt a klasszikus banki funkciókon. Megkülönböztetünk nagykereskedelmi és kiskereskedelmi bankműveleteket. Előbbiek közé elsősorban a bankközi műveletek tartoznak, de ide sorolhatóak a n agyvállalatok, szervezetek, költségvetési intézmények számára végzett műveletek is. Kiskereskedelmi bankművelet a lakosság, a kis- és középvállalatok számára végzett banki tevékenység. A bankok legfontosabb funkciója azonban a pénzteremtés akár hitel kihelyezésével, akár befektetéssel. Tevékenységük során a bankok a következő alapvető funkciókat látják el: pénz teremtése

hitelezéssel és befektetéssel fizetések bonyolítása megtakarítások összegyűjtése gazdasági és társadalmi célokra hitelek folyósítása külkereskedelmi ügyletek elősegítése vagyonkezelési szolgáltatások ügyfelek eszközeinek megőrzése = széfszolgálat alaptevékenységgel járó pénzügyi szolgáltatások nyújtása A felmerülő újabb és újabb szükségletek kielégítése érdekében a bankok egyre több új funkciót látnak el. Üzemgazdasági megfontolásból a banktevékenység körének szabályozását 3 fő szempont alapján alakítják ki: érdekek ütközése, biztonság, egyes üzletágak különös sajátosságai. Egyes országokban pl az USA-ban a GlassSteagall törvény szigorúan elkülöníti a b efektetési banki és a k ereskedelmi banki tevékenységet, ezért ezt specializált bankrendszernek nevezzük. Egyben korlátozzák a kereskedelmi bankok értékpapír-kibocsátást garantáló tevékenységét, hogy ezzel is kiküszöböljék

a részvénytulajdonosi és a hitelezői szerep közötti érdekütközést. Máshol korlátozzák a bankok részvételét olyan kockázatos vállalkozásokban, mint