Sport | Tanulmányok, Esszék » Teremsportok

TEREMSPORTOK A teremsportágak esetében azt a gyakorlatot követtük, hogy az első részben az általános környezetvédelmi szempontokat írtuk le, míg a második részben, a sportági bontásoknál már csak az általánostól eltérő környezeti szempontokat fogalmaztuk meg. 1. Levegőminőség A teremben, sportcsarnokban sporttevékenységet végző sportoló kevésbé van kitéve a közvetlen levegőszennyezettségnek, mint például egy kerékpáros, aki országutakon, autók között végzi edzéseit. Ugyanakkor azonban egy kerékpáros megkeresheti a csekély forgalmú, kevésbé szennyezett útvonalakat, míg a teremsportolónak mindig ugyanabban a teremben kell edzenie. Rendkívül fontos, hogy a sportcsarnok közvetlen közelében a levegőszennyezettség mértéke valamennyi összetevő vonatkozásában a lehető legalacsonyabb legyen. A sportcsarnokban – különösen nagyszámú nézősereg esetén – gyorsan elhasználódik a levegő. A sportolónak, minél

fáradtabb, annál több oxigénre van szüksége. Az egyre alacsonyabb oxigén tartalom, a termen kívülről beáramló magas nitrogén-dioxid, szén-dioxid, stb. tartalom csökkenti az aktivitást, a koncentráló képességet, növeli a fáradtságérzést, a regeneráció időtartamát. Szennyezett környezetben végzett intenzív sporttevékenység esetén egy sportoló szervezetébe több szennyező anyag jut be, mint egy nem sportoló átlagemberébe. Megengedhetetlen, hogy pont az károsodjon nagyobb mértékben, aki sportolása révén egészségesebb életmódot folytat. A termek, sportcsarnokok levegőjét folyamatosan frissíteni kell. Szennyezett levegőjű környezet esetén minél több növényt kell telepíteni a csarnokon kívül és belül is, illetve légszűrő, légfrissítő, ionizáló berendezések alkalmazása is indokolt lehet. 1.1 Dohányzásmentesség Ma már tudományosan bizonyított tény, hogy a dohányzás egyrészt káros az egészségre, másrészt

a környezetet is szennyező tevékenység. A cigaretta égése során sokféle rákkeltő anyag jut a levegőbe, melyek belélegzése a nemdohányzó sportoló szervezetét is fokozottan károsítja. Mint az a felmérésből is látható volt, ma már minden sportcsarnok küzdőterén és lelátóján tilos a dohányzás. Míg azonban egyes helyeken az egész csarnok minden helyiségét dohányfüst mentes övezetté tették, más termekben a kijelölt helyeken – például a büfé előtt vagy az irodákban – még lehet dohányozni. Valamennyi sportoló elemi érdeke, hogy minden sportcsarnok minden helyiségében tiltott tevékenységgé váljon a dohányzás. 2. Energia és nyersanyag felhasználás Vízfogyasztás Magyarországon a teljes lakosság számára évszázadokon át kellő mennyiségű és megfelelő minőségű víz állt rendelkezésre. Az utóbbi évtizedekben azonban a környezet szennyezése elérte a teljes felszíni vízkészletet és a felszín alatti

vízkészlet jelentős részét is, így megfelelő minőségű vizet már csak a vízművek tudnak biztosítani. A korábban bőséges mennyiség pedig az utóbbi években a most már minden kétséget kizáróan Magyarországon is érvényesülő globális felmelegedés következtében csökkenni kezdett. Az idei nyáron patakok tucatjai száradtak ki, a nagyobb folyók vízhozama visszaesett, a tavak és a talajvíz szintje csökkent. Mivel ezeknek a folyamatoknak a tendenciája egyre nyilvánvalóbb, fel kell készülnünk a takarékosabb vízfelhasználásra. A teremsportágak esetében az alábbi feltételek egyidejű megteremtésével lehet számottevő csökkenést elérni. a) A környezettudatos gondolkodásmód terjesztésével, melynek eredményeképpen a sportolók egyre inkább csak annyi vizet használnak el, amennyire szükségük van. (Természetesen senki nem kívánja egy teljesen leizzadt sportolótól, hogy mindössze 12 liter vízben fürödjön meg, hanem

sokkal inkább arra törekedjen, hogy fölösleges ideig és túlzott mértékben ne folyassa a vizet.) b) Víztakarékos berendezések felszerelésével, melyeknek alkalmazása eleve megakadályozza a folyamatos vízfogyasztást. Például a Margitszigeti Atlétikai Centrumban alkalmaznak olyan zuhanyzót, melyből egy gomb megnyomása után csupán 30 másodpercig folyik a víz. A további vízhasználathoz újra meg kell nyomni a gombot. Ezzel a megoldással nagymértékben sikerült csökkenteni a vízfogyasztást c) Az ún. „szürke víz” felhasználásával, mely azt jelenti, hogy az egyszer már használt, de más célra még felhasználható víz, továbbá az esővíz is hasznosításra kerül. Meleg víz A vízfogyasztással kapcsolatos szempontok természetesen a meleg víz használatára is vonatkoznak. További fontos szempont még, hogy a meleg víz előállításához a legtöbb sportcsarnokban használt fosszilis energiát minél előbb váltsa föl megújuló –

nap, geotermikus, stb., – energia Világítás A teremsportok űzéséhez szükség van meghatározott fényerőre. Az ideális az lenne, ha nappal nem kellene mesterséges világítást használni, mert az ablakokon beáramló fény is elegendő lenne. Sajnos, nagyon sok termet nem ennek megfelelően építettek, s így mesterséges világítást kell használni nappal is. Mivel a sportcsarnokokban nagyon sok lámpatestre van szükség, lényeges, hogy a fényforrások hosszú élettartamúak és energiatakarékosak legyenek, továbbá csak a lehető legrövidebb ideig legyenek bekapcsolva. Fűtés A legtöbb energiát a fűtésnél lehet megtakarítani. Mivel a sportcsarnokokat, termeket és a hozzájuk tartozó kiszolgáló helyiségeket központi fűtéssel fűtik, lényeges, hogy az egyes helyiségekben, termekben a fűtés elzárható legyen, s ily módon úgy a létesítmény személyzete, mint a sportolók csak azt a helyiséget fűtsék, amelyben tartózkodik valaki. A

termek fűtésénél azt is figyelembe kell venni, hogy a sporttevékenység hőt termel, tehát alacsonyabb hőmérséklet beállítása is elegendő lehet. 3. Zajártalom Az lenne az ideális, ha minden teremben és sportcsarnokban olyan belső környezet kerülne kialakításra, mely elnyeli (és nem visszaveri) a hangot. Sajnos, ez nagyon sok létesítményben hiányzik, így a sportolással együtt járó zajok fölerősödnek, nehezebbé válik a kommunikáció, nő a fáradtságérzet és a stressz. Különböző zajelnyelő technikák alkalmazásával – függönyök használatával, ablakok kinyitásával, stb., - csökkenthető a zajterhelés. Különösen fontos a zajszint csökkentése azokban a csarnokokban, ahol nagyszámú nézősereg részvétele várható a sporteseményeken, hiszen a nézők által keltett zaj sokszorosa lehet a sporttevékenység természetes zajszintjének. A külső zajterhelés – ipari üzemek, közlekedés, stb., - csökkentése illetve

megszüntetése döntően a helyi önkormányzat hatásköre és feladata. 4. Közlekedés A sportcsarnokok, termek belső közlekedése gyalogosan megoldható. Nagyobb létesítményekben az egyéni közlekedéshez – pl.: sporteseményeken a gyorsabb ügyintézés érdekében - elektromos rollert, a szállításokhoz elektromos targoncát érdemes alkalmazni. A külső közlekedés esetében elengedhetetlen a megfelelő kapacitású tömegközlekedési kapcsolat megteremtése valamint biztonságos kerékpártárolók kialakítása. Autós parkolót a lehető legkisebb méretben és magas, nagy lombozatú fákkal „lefedve” és körbevéve szabad létrehozni. 5. Biztonság A megfelelő tűzvédelmi, rendvédelmi és egyéb berendezések létesítésével és hasonló intézkedések meghozatalával a környezet károsodása megelőzhető. 6. Zöld iroda A nagyszabású nemzetközi sporteseményeken a sajtóiroda tevékenységét is be kell vonni a zöld iroda programba. A

külföldi sajtó munkatársait célszerű egy előzetes levélben tájékoztatni az esemény környezetvédelmi programjáról. 6. 1 Papír - Csökkentés – drótposta használata hagyományos levél helyett; kétoldalas nyomtatványok, másolatok készítése. - Újrahasználat – az egyik oldalán használt lapok használata próbanyomtatásra, faxolásra, piszkozatnak, belső, nem hivatalos anyagokhoz, stb. - a használt levélborítékok felhasználása feljegyzésekhez, piszkozatokhoz; - Újrahasznosítás – a papírgyűjtő edényeket a munkahelyek közelében kell elhelyezni; - a papírok közé nem kerülhet más szennyező anyag; - minél több újrahasznosított, valamint klórmentes papírt kell használni. 6. 2 Irodai aprócikkek Lehetőség szerint újratölthető tollakat, filceket, lakkozatlan ceruzákat, az egészségre nem káros, oldószermentes hibajavítókat, ragasztókat, valamint újrapapír vagy fa irattartókat, illetve iratpapucsokat célszerű

használni. 6. 3 Számítógépes munkahely Legalább óránként szünetet tartunk, így kíméljük a szemünket. Székünk állítható magasságú, párnázott, görgős, háttámlás. Az asztalnál egyenes háttal ülünk, lábunk kényelmesen leér a földre. A képernyőink legalább 14 inchesek, vagy annál nagyobbak. Ha elfáradunk, számítógépes tornát végzünk A régi gépeket nem dobjuk ki, hanem szétszereltetjük, így óvjuk a környezetünket olyan veszélyes anyagoktól, mint a kadmium vagy szelén, amelyek külön gyűjtendők, valamint a hulladékhalmokat sem növeljük. 6. 4 Nyomtatók Nem szabad feleslegesen nyomtatni. Tintasugaras nyomtatónál „öko” üzemmódot célszerű használni, így kevesebb festék is elegendő. Fontos a festékkazetták/ tartályok lehetőség szerint történő újratöltetése/ újraépíttetése, vagy végső esetben az. ártalmatlanításukról való gondoskodás. Lényeges a használt gépek megfelelő elhelyezése is. 6. 5

Fénymásoló gépek A nagy teljesítményű és zajos gépeket külön, jól szellőztethető helyiségben kell elhelyezni el, így nem zavar a keletkező ózon. Gondoskodni kell az ózonszűrő rendszeres cseréjéről. A használt gépeket vissza kell adni a szállítónak, vagy gondoskodni kell azok megfelelő elhelyezéséről. 6. 6 Bútorok A trópusi fából készült bútorok vásárlását mellőzni kell. Olyan bútorokat célszerű vásárolni, melyek ergonomikusak, kényelmesek, jól használhatók, könnyen tisztíthatók, tartósak, elhasználódásuk után könnyen újrahasznosíthatók. 6. 7 Belső légtér – növények az irodában Légkondicionáló helyett megfelelő árnyékolás technikával kell kirekeszteni a meleget. Szükséges gyakran szellőztetni. A légteret érdemes barátságosabbá tenni növényekkel, amelyek megkötik a káros anyagokat, növelik a páratartalmat, jobb hangulatot teremtenek és stresszoldó hatásúak. 6. 8 Energiatakarékosság A

fűtést 20-22 fokra célszerű beállítani. Ha valaki fázik az irodában, akkor nem a fűtést kell növelni, hanem föl kell venni egy réteg ruhát. Energiatakarékos izzókat illetve fénycsöveket kell használni, és automatikus képernyő kikapcsolást alkalmazni. Üres helyiséget nem szabad feleslegesen világítani és fűteni. 6. 9 Takarítás A szükségesnél nem szabad erősebb takarítószereket használni, valamint ügyelni kell ezen szerek és a víz felhasználandó mennyiségére. Az asztallapokat, sima felületeket mikroszálas textíliákkal célszerű tisztítani. 7. Hulladékkezelés A teremsportok legjelentősebb környezetvédelmi problémája a hulladékkezelés. A sport valamennyi résztvevőjének szemléletét döntően befolyásolja, hogy mit tesz a környezetében keletkező hulladékokkal. A szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása a legfontosabb környezetvédelmi feladat a teremsportok esetében. - a. általános hulladék A háztartásban

vagy egy ipari üzemben keletkező hulladékokhoz képest a sportcsarnokokban, a sporteseményeken kevesebb fajta hulladék keletkezik, ezért ezek válogatott gyűjtése sokkal könnyebb. A versenyeken keletkező hulladékot a lehető legtöbb, de legalább ötféle összetevőre – papír, műanyag, fém, üveg, szerves hulladék szétválogatva kell gyűjteni: papír – szórólapok, jegyek, csomagolás, stb.; műanyag – poharak, üdítős flakonok, krémek tubusai, stb.; fém – üdítős dobozok, drótok, stb.; üveg - üdítős üvegek; szerves hulladék – ételmaradék; egyéb hulladék – az előbbi kategóriákba nem sorolható hulladék. A verseny jellegétől függően természetesen más összetevő külön gyűjtése is lehetséges. A hulladékgyűjtő edényeket, zacskókat jól látható felirattal ellátva, egymás mellett kell elhelyezni. A verseny helyszínének nagyságától, a résztvevők létszámától, és a várhatóan keletkező hulladék

mennyiségétől függően célszerű több hulladékgyűjtő részleget kialakítani, ahol jól felkészített rendezők nyújtanak segítséget a hulladék elhelyezésében. A válogatott hulladék elszállításáról az adott hulladékfajtára szakosodott cégek bevonásával kell gondoskodni. b. sporteszközök, sportszerek Minden teremsportági szövetségnek el kellene készítenie a sportágában használatos sporteszközök és sportszerek listáját. Ezen lista alapján a visszagyűjtés legcélszerűbb helyszínein, a sportcsarnokokban különválogatott sporteszközöket és sportszereket a gyártó cégek által bevont hulladékhasznosító cégek szállítanák el, és hasznosítanák újra. c. sportruházat A teremsportágakban elhasznált sportruházatot szintén a termekben lenne érdemes különválogatva gyűjteni. Különösen vonatkozik ez azokra a speciális ruhadarabokra, melyeket csak 1-2 sportágban használnak, mint a vívóruha, a judogi, a kosárlabdacipő,

a birkózócipő, stb. Elszállításukról és hasznosításukról a sportruházat gyártó és forgalmazó cégek által megbízott cégek gondoskodhatnak. 2.11 Labdajátékok: asztaltenisz fallabda floorball kézilabda korfball kosárlabda lábtoll labda röplabda tollaslabda A teremsportok között a labdajátékok a legnépszerűbbek, ezeket a sportágakat űzik és nézik a legtöbben. Az itt meghozott környezetvédelmi intézkedések formálják a legtöbb ember szemléletét, ezért különösen fontos lenne a szelektív hulladékgyűjtés teljeskörű megvalósítása a labdajátékok vonatkozásában. Sporteszközök, sportszerek: - labdák (pingponglabda, fallabda, floorball, kézilabda, kosárlabda, röplabda, lábtoll labda, tollaslabda); - hálók (asztalitenisz háló, floorball kapu háló, futsalkapu háló, kézilabdakapu háló, kosárlabdagyűrű háló, lábtoll labda háló, röplabdaháló, tollaslabdaháló); - kapuk (floorball kapu, kézilabda kapu,

futsalkapu); - pingpongasztal; - kosárlabdapalánk és gyűrű, korfball állvány és gyűrű; - pingpongütők, fallabda ütők, tollaslabda ütők; - egyéb eszközök (pl.: labdatartó hálók, zsákok, ládák, vaksz a kézilabdában, stb) Sportruházat: - valamennyi sportágban a sportág jellegzetességeinek megfelelő cipők; - a sportruházatnak a sportági sajátosságokat is követő egyéb részei. 2.12 Küzdősportok: birkózás cselgáncs karate kendo kick box kung fu nanbudo ökölvívás sumo taekwondo vívás öttusa (vívás) A küzdősportokban az egyéni támadó és védő felszerelések újrahasznosítását kell az elsőszámú problémaként kezelni. Az újrahasznosítás másik fontos területe az elhasználódott tartós sporteszközök feldolgozása. Sporteszközök: - birkózószőnyeg, tatami, pást, szorító (és tartozékai); - birkózó bábu, homokzsák. Sportfelszerelések: - boxkesztyű, kardok, tőr, párbajtőr, plasztron, fejvédő, egyéb

testrészvédők. Sportruházat: - a „mezítlábas” sportágakon kívül (cselgáncs, taekwondo, stb.) a többi sportág jellegzetességeinek megfelelő cipők; - a sportruházatnak a sportági sajátosságokat is követő egyéb részei. 2.13 Torna csoport: aerobik ritmikus gimnasztika torna trambulin akrobatikus torna A torna csoportnál a 2 legfontosabb feladat a tornaszerek és a ritmikus gimnasztikánál használt eszközök újrahasznosításának megoldása. Tartós eszközök: - korlát, gyűrű, nyújtó, ló, gerenda, trambulin, különféle szőnyegek, ugródeszka, szivacsok, tornabak, tükör, stb.; Szerek: - kötél, labda, karika, buzogány, szalag. Sportruházat: A torna csoportban az „alulöltözöttség” a jellemző, a sporttevékenység végzéséhez viszonylag kevés ruhára van szükség. Ezek hasonló típusúak, tehát gyűjtésük és hasznosításuk is könnyen megoldható. Speciális levegőtisztasági probléma a tornában a csúszásgátló porok

használatának problémája. A használat következtében ezek a porok telítik a levegőt, s így légzéskor a tüdőbe is bekerülnek. Ezért a tornacsarnokokban légtisztító berendezés használata indokolt 2.14 Súly emelés erőemelés súlyemelés A súlyt emelő sportágakban kevés eszközt és minimális sportruházatot használnak, így az összegyűjtés és a hasznosítás egyszerűen megoldható. Eszközök: - tárcsák, súlyzók, rudak, erőgépek; - dobogók. Sportruházat: - súlyemelőcipő, dresszek. Speciális levegőtisztasági probléma a súlyemelésben is a csúszásgátló porok használatának problémája. A használat következtében ezek a porok telítik a levegőt, s így légzéskor a tüdőbe is bekerülnek. Ezért a súlyemelő csarnokokban légtisztító berendezés használata indokolt 2.15 Bábu sportok teke bowling E két sportágban a bábuk és golyók valamint a speciális cipők újrahasznosítása a létesítmény kezelőjéhez vagy

tulajdonosához köthető. A bowling sportág egyedi problémája a dohányzásmentesség kérdése. Magyarországon a bowlingpályák nem állami, önkormányzati vagy egyesületi, hanem kizárólag kereskedelmi tulajdonban vannak. Ezeken a pályákon rendezi az eseményeit a Bowling Szövetség Bár a Szövetség – nagyon helyesen – az események helyszínén a versenyek ideje alatt tiltja a dohányzást, máskor azonban a tulajdonosok nem korlátozzák a dohányosokat. Így a sporttevékenység idején akkor is szennyezett lehet a levegő, ha a verseny helyszínén a sporteseményt megelőzően dohányoztak. Ily módon a sportolók akaratukon kívül károsodnak Célszerű lenne, ha a Bowling Szövetség, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség valamint a Sportminisztérium közösen javasolná a dohányzás állandó tilalmát a bowlingpályákkal rendelkező kereskedelmi létesítményekben. 2.16 Esztétikai sportok táncsport testépítés fitnesz Ezeknek a sportágaknak a

versenyein nem használnak sporteszközöket, az edzéseken pedig más sportágak eszközeit használják. A sportruházat összegyűjtése a testépítés és a fitnesz esetében a kondicionáló termekhez, a tánc esetében a táncsport klubokhoz köthető. 2.17 Célra játszó sportok biliárd darts E két sportágban csupán a sporteszközök újrahasznosítása jelent megoldandó feladatot. Sporteszközök: - biliárdasztal, dákó, golyók (biliárd); nyilak és tábla (darts). 2.18 Szellemi sportok sakk bridzs E két sportágban csupán a sporteszközök újrahasznosítása jelent megoldandó feladatot. Sporteszközök: - sakktábla, bábuk, sakkóra, kártyalapok. 2.2 Szabadtéri sportágak teremben atlétika falmászás (hegymászás) futsal gyeplabda kerékpár lábtenisz tenisz A teremben is űzött szabadtéri sportágakat általánosságban a teremsportok környezetvédelmi szempontjai, speciálisan pedig a szabadtéri változatuk környezetvédelmi szempontjai

alapján kell vizsgálni. A fenti sportágak szabadtéri és teremben űzött változatai között környezetvédelmi szempontból csupán a hegymászás és a falmászás között (mint a hegy és a fal között) van különbség. Eltérő megoldást csak a mászófalak és tartozékaik újrahasznosítása igényel. 2.21 Jégen: jégkorong csúszókorong műkorcsolya, formáció rövidpályás gyorskorcsolya A jeges sportágak a teremsportoknak egy speciális csoportját képezik, már ami a sporttevékenységhez szükséges legfontosabb feltételt, a pályát illeti. Hulladékhasznosítási szempontból azonban ugyanazok a problémák várnak megoldásra, mint más teremsportok esetében. Sporteszközök: - korcsolya, hokiütő, korong, söprű; - palánk, kapu, pályakijelölő kupakok. Sportruházat: - védőfelszerelés (jégkorong), korcsolyacipő, kűrruha, stb. 2.3 Medencében: úszás műugrás műúszás öttusa (úszás) búvárúszás vízilabda Az uszodák sajátossága

az uszodai zaj. Mivel a víz jobban vezeti a hangot, a zajok az uszodában felerősödnek. Gyakran a gépház zaja is beszűrődik az uszodába, ami állandó, monoton zúgást eredményez. Amikor ezek a zajhatások összeadódnak, a sportoló számára nehezebbé válik a koncentrálás, romlik a figyelem. Ezeket a zajokat elsősorban építészeti megoldásokkal lehet csökkenteni. A vízi sportok medencében űzött ágai viszonylag kevés eszközt és kevés ruhát igénylő sportágak. Sporteszközök: - tenyérellenállás, úszódeszka, uszony, úszószemüveg, labda, kapu, úszókötél, háló. Sportruházat: - úszónadrág, dressz