Adatlap

Év, oldalszám:2001, 27 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:235
Feltöltve:2006. augusztus 05
Méret:915 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Környezetgazdálkodás 1. Környezethasználat és gazdaságértékelés Környezetgazdaságtan eredete: − az ipari forradalom − gépesítés, új technológiák – FŐTERMÉK-koncentrált termelés − ekkor még nem voltak környezeti problémák  végtelenek a készletek  kiaknázhatók a nyersanyagok Főtermékcentrikusság: − nem fontos a veszteségcsökkentés és a melléktermékek hasznosítása − minél többet, jobbat, eladhatóbbat kell termelni a haszon miatt − egy idő után ez a gazdálkodás nem volt művelhető Jólét mutatói: − mind monetarizált mutatók − a mai gazdaság ezért analóg az ipari forradalom gazdaságával − a gazdaság, a társadalom fejlődése a hozzáadott érték növelésével lehetséges − a valós gazdasági növekedés nem egyenlő ezzel, ennek az értékét korrigálni kell a környezetszennyezés értékével  ez nincs bekalkulálva  a környezetszennyezéssel – amíg az gazdaságilag nem hat – nem

foglalkoznak − a piac csak olyan értékeket ismer el, amelyek pénzben kifejezett értékek: A.) PIACON BELÜLI: internáliák ⇒ pénzben kifejezhetők ⇒ áru, szolgáltatás – van piaci korlát, mivel korlátozva vagyok a fogyasztásban pénzügyileg B.) PIACON KÍVÜLI: externáliák ⇒ pénzben nem fejezhetők ki ⇒ nincsenek korlátozva a fogyasztásban, mert nincs pénzügyi korlát − a piacon kívüli dolgokat internalizálni kellene − a gazdaság növekedésorientált, de nincs rá magyarázat, hogy miért − a Föld egy zárt rendszer, egyensúlya csak úgy biztosítható, ha az alrendszerei is egyensúlyban vannak (azaz nem kell a növekedés) − az antropocentrikus gondolkodásmódról át kellene térni az ökocentrikus (környezet-centrikus) gondolkodásmódra ANTROPOCENTRIKUS gondolkodásmód ⇒ ÖKOCENTRIKUS gondolkodásmód Környezetetikai irányzatok 1. Biocentrikus ♦ az élet szent dolog, kioltani tilos ♦ ember és állat ebből a szempontból

egyenlő ♦ ⇔ a fajok küzdelme a fennmaradásért (fajfenntartás) 2. ♦ ♦ ♦ Holisztikus a természeti rendszer egésze az érték (az elemekkel szemben) minden környezeti elemnek joga van a fennmaradáshoz a beavatkozásoknak a természet egészére gyakorolt hatásai a fontosak 3. ♦ ♦ ♦ GAIA Lovelock a bioszféra egy önszabályozó, önfejlődő rendszer domináns „állatfaj” az ember, alkalmazkodnia kell 1 Környezetgazdaságtan – közgazdaságtan – ökológia honnan hova gazdasági szektor ökológia gazdasági szektor klasszikus közgazdaságtan környezet-gazdaságtan ökológia természeti erőforrások gazdaságtana Honnan hová megy a probléma? klasszikus ökológia ⇓ „ökológiai közgazdaságtan” klasszikus klasszikus ökológiai közgazdaságtan ökológia közgazdaságtan elsődleges makrogazdasági cél nemzetgazdasági növekedés a fajok túlélése fenntartható fejlődés elsődleges mikrogazdasági cél

profit (vállalkozások) ill. hasznosság (egyének) maximalizálás maximális reprodukció ? célcsoport emberek a nem ember élőlények a teljes ökoszisztéma célterület helyi → nemzetközi helyi → területi helyi → globális tudásbázis diszciplináris diszciplináris transzdiszciplináris, (az egész rendszer céljaiból kiindulva) problémafókuszú Ökológiai közgazdaságtan 1. Legjelentősebb képviselője: Schumacher 2. Kiindulás: a természet rendszere és logikája 3. Kérdés: természet-társadalom alapkonfliktusa 4. Cél: olyan válaszokat keresni, amelyek alapján a gazdaság, mint alrendszer összhangba kerül a bioszféra működési módjával 5. Nem kell mindent monetizálni, pénzben kifejezni 6. A pénz nem jár valamilyen hatalommal Környezetgazdaságtan 1. Kiindulás: a piac rendszere és logikája 2. Kérdés: a piacgazdaság érzékenyítése a környezeti problémákra 3. Cél: mindennapi eszközök kidolgozása a

környezetkonform gazdaság és társadalom kialakítására 4. Eszközei: ♦ „neoklasszikus” környezetgazdaságtani eszközök (környezeti adók, járulékok, termékdíjak, betétdíjak) ♦ „intézményi” környezetgazdaságtani eszközök (modern intézményi közgazdaságtan, eszközei adminisztratív eszközök) ⇓ ki kell használni a piac intelligenciáját meg kell változtatni a piaci szereplők viselkedését ⇓ Fenntartható fejlődés 2 1983. ENSZ Közgyűlés − felkérik Gro Harlem Brundtlandot (norvég miniszterelnök) egy, a Földet veszélyeztető válság megoldását szolgáló, átfogó program kidolgozására − megalakul a „World Commission on Environment and Development” = Brundtland-bizottság 1987. Közös Jövőnk („Our Common Future”) − a fenntartható fejlődés (sustainable development) koncepciója: fenn kell tartani a természeti erőforrások által nyújtott szolgáltatásokat és meg kell őrizni a minőségüket −

követelményei:  a megújuló természeti erőforrásokat legfeljebb a megújuló-képességük mértékében lehet felhasználni  a hulladék keletkezésének mértéke maximum a környezet szennyezésbefogadó-képességének mértéke lehet (önregenerálódás)  a kimerülő (nem megújuló) erőforrásokat olyan ésszerű ütemben lehet felhasználni, ahogy a technológiai haladás lehetővé teszi megújuló erőforrásokkal való helyettesítésüket Várható élettartam Élettartam fenntartható rendszerek Tér-idő skála sejt organism population economic planet system ♦ ♦ ♦ Milyen rendszerek tartósak? (mezőgazdaság, város stb.) Mennyi ideig? (egyszer akkor is elpusztul) Mikor mondhatjuk egy rendszerről, hogy tartós? (faktorok, mutatók) ELŐREJELZÉSI probléma és NEM DEFINIÁLÁSI !!! A Föld eltartóképessége Hány embernek tud kedvező életfeltételeket nyújtani a Föld? (anélkül, hogy tönkremenne) Bizonytalanságok 1. Milyen

nyersanyagokat használnak a jövő generációk? 2. Milyen fejlődési útra lépnek a harmadik világ országai? 1992. D H Meadows, D L Meadows, I Renders: Beyond the Limits A gazdaság és a Föld eltartóképességének lehetséges kölcsönhatási modelljei: a.) Párhuzamos növekedési modell az eltartóképesség párhuzamos a népesség, a gazdaság fizikai nagyságával 3 b.) Szigmoid növekedési modell - bizonyos dolgok az eltartóképességet meghaladják (pl. fajlagos energiafelhasználás) általában természeti törvényszerűség nem enged elmozdulás az eltartóképességben; az fix a gazdasági aktivitás megpróbál végül igazodni hozzá c.) Aszinkron-periodikus modell - - a gazdasági növekedés > eltartóképesség egy ideig majd ez a növekedés lelassul, az eltartóképesség regenerálja magát és kezdődik minden elölről pl. túlhalászás - hirtelen károsodás lép fel nem képes regenerálódni az eltartóképesség pl. Csernobil,

sivatagosodás - d.) Katasztrófamodell A gazdaság reális értékének becslése Mutatókkal szembeni kritika: csak pénzben kifejezhető mutatók képtelenek az extern dolgok hatásának kezelésére. GNP (Gross National Product, bruttó nemzeti termék): az adott időszakban a nemzetgazdaság állampolgárai által megtermelt javak és nyújtott szolgáltatások pénzben kifejezett összértéke függetlenül attól, hogy azt a nemzetgazdaság határain belül vagy kívül termelték meg GDP (Gross Domestic Product, bruttó hazai termék): a nemzetgazdaság gazdasági összteljesítményének mérőszáma; az adott időszakban a nemzetgazdaság határain belül megtermelt javak és nyújtott szolgáltatások pénzben kifejezett összértéke függetlenül attól, hogy azt milyen nemzetiségű állampolgárok termelték. A jólétre nem vonatkozik, irányára, változására nem reagál A GDP HIÁNYOSSÁGAI 1. A GDP csak a piacon realizálódó ügyleteket veszi számba (ami nem

adóztatható vagy statisztikailag számba nem vehető az a GDP számára nincs is) pl. szobafestés → magamnak = csak a festék ára → iparossal = festék + munkabér is, holott a jólétem ugyanannyival nőtt 2. A piacok közül is csak a „fehér” gazdaság számít a GDP-be (a szürke és feketegazdaság is komoly pénzforgalommal bíró piacok) szürkegazdaság = legális dolgot termel, amit illegálisan értékesít (pl. számla nélkül) feketegazdaság = illegális dolgot termel, amit illegálisan értékesít 4 3. A GDP-ben csak azt lehet kimutatni, ami pénzmozgással jár (a házimunka vagy a szabadidős tevékenység nem érték; a családok kiváltképp „bűnösek”: ingyenes szolgáltatást nyújtanak és a piacon kívül működnek) 4. A GDP a természeti erőforrásokat nem tekinti tőkének (ezek amortizációjával sem számol) 5. A GDP-ben minden tranzakció pozitív előjelű (a gazdaságnak nincsenek működési költségei; pl. katasztrófa,

válások) ⇓ a GDP nem alkalmas a jólét mérésére Környezeti szempontból: ♦ A GDP csak a produktív tőkéről ad információt, a természeti tőkéről nem ♦ A GDP-t alkotó jövedelmek között nem szerepelnek a természet által nyújtott szolgáltatások ♦ Számos környezetvédelmi kiadás ennek ellenére GDP növelőként jelenik meg ⇓ jólétnövekedés GDP csökkenéssel is bekövetkezhet A fenntartható jövedelem Koncepció: a természeti erőforrások felhasználásából minél több épüljön be a nemzeti elszámolásokba („zöld” elszámolások = green accounting) Fenntartható gazdasági növekedés: - erős fenntarthatóság: a természeti és gazdasági tőke nem konvertálható egymásba korlátlanul (egyik növekedését a másik csökkenésével nem lehet kompenzálni) - gyenge fenntarthatóság: csak a teljes tőkeérték megőrzése a cél (egyik rovására nőhet a másik) Fenntartható jövedelem: a javakat és a szolgáltatásokat

létrehozó valamennyi tőkeformában bekövetkezett változások figyelembe vételével kerül kiszámításra Mutatók: EDP (Environmentally-adjusted net Domestic Product) A természeti erőforrások kiaknázásából eredő jövedelmet visszaforgatják a rendelkezésre álló természeti tőke megőrzése érdekében. Az első kísérlet a természeti tőke kezelésére NEW (Net Economic Welfare) NORDHAUS – TOBIN Nettó Gazdasági Jólét + : szabadidős tevékenységek és házimunka értéke - : környezetszennyezés és urbanizáció ki nem fizetett költségei Daily 3 mutatója Szerinte a GDP heterogén mutató, azaz nem mutató. ♦ haszonszámítás (környezeti hasznot is beleértve, annak ingyenes szolgáltatásait is) ♦ ráfordítás-elemzés (anyag, energia, élőmunka) ♦ tőkeszámítás (a természeti tőke is) ISEW (Index of Sustainable Economic Welfare) Fenntartható Gazdasági Jólét Indexe ♦ DALY – COBB ♦ A lakossági fogyasztást a különböző

jólétet befolyásoló tételekkel korrigálja + : háztartási munka, egészségügyi és oktatási közkiadások egy része, tartós fogyasztási cikkek éves szolgáltatásainak értéke - : tartós fogyasztási cikkek vásárlására fordított összeg, urbanizáció költsége, motorizációs balesetek költségei, víz- és levegőszennyezés ISEW2 ♦ a fogyasztási egyenlőtlenségeknek a jólétre gyakorolt hatása ♦ a hosszú távú környezeti hatások jelenértéke 5 HDI (Human Development Index) Emberi Fejlődés Indexe ♦ GDP + írástudatlanság, gyermekhalálozás, várható élettartam ♦ a természeti erőforrások felélését nem veszi figyelembe ♦ szociális, társadalmi problémákkal foglalkozik GPI (Genuine Progress Indicator) A Valódi Fejlődés Indikátora ♦ Redefining Progress Institut terméke ♦ A természeti és a társadalmi tőke kimerülésével egyaránt számol ♦ Alapja ennek is a személyi fogyasztás, de háromféle csökkentő

tétel van: 1. kárenyhítési kiadások (környezetszennyezés elhárítása, kórházi ktgek) 2. társadalmi költségek (válások) 3. környezeti vagyon értékcsökkenése ♦ Nem alkalmas a fejlődő és a fejlett országok közti egyenlőtlenségek szemléltetésére Ecological Footprint Ökológiai Lábnyom ♦ Az anyagi javak fogyasztásának nyersanyag és energia igényét területi egyenértékben fejezi ki ♦ Nagyon jó a területi különbségek szemléltetésére; a fenntartható fogyasztás számítására 2. Természeti erőforrások Piac megléte szerint: - van piaca (pl. energiahordozók) – mi az a logika, ami meghatározza az árat? - nincs piaca (tiszta levegő) Rendelkezésre állás szerint: - megújuló, „renewable” (újratermelődő) – tipikus természeti erőforrások (szél-, víz-, napenergia) - kimerülő, „exhaustible” (meg nem újuló) – belátható időn belül nem történik megújulás, pl. ásványkincsek Kimerülő erőforrások Az

ásványvagyon osztályozása: a McKelvey doboz - a készletek mennyiségét nehéz meghatározni - készlet:  gazdaságosan, adott technológia mellett kitermelhető  attól is nőhet, hogy változik a technológia, nemcsak újabb telepek felfedezésével  az áremelkedés is befolyásolhatja a gazdaságosságot - vagyon:  felderített • igazolt: felmért készlet / jelzett készlet (nem teljes körűek az adatok, de megbecsülhető a mérete, alakja) • következtetett (nem egyértelműen létezik)  reménybeli: jelenléte valahogyan feltételezett • hipotetikus (az ország geológiai körülményekre hivatkozva feltételezzük az ásvány jelenlétét) • spekulatív (vannak biológiai maradványok, amelyek jelzik bizonyos fémek jelenlétét; ez a legbizonytalanabb) 6 A kimerülő erőforrások ára határköltség kereslet p=p(y) mennyiség ár = termelés határköltsége + lehetőség költsége (opportunity cost) AB: határ profit (royalti) A

royalti diszkontálatlan értékének állandónak kell maradni ⇒ a kimerülő erőforrás ára egyre növekszik DE: bizonyos árszínvonal esetén BACKSTOP − − − lehetőségköltség: a jövőbeli kibányászásról lemondok, ha ma kibányászom, mivel nem termelődik újra kisebb mennyiséget ad el magasabb áron, AB határprofit fedezi a lehetőségköltséget helyettesítés: fém helyett, pl. műanyagra tér át, mert nem éri meg a magas árak mellett vásárolni fémet, ez a jelenség a BACKSTOP (kimerülő helyett megújuló) Megújuló erőforrások és felhasználásuk − A megújulás relatív. − A kérdés: milyen ütemben szabad kitermelni? – Fenntartható fejlődés: a megújulás ütemében, szabad, a megújuló képesség szerint. 7 − − eltartóképesség (carrying capacity, CC): maximális egyedszám maximális fenntartható hozam (MFH): szaporodási maximum . • • • • ha max. 2 milliót halászok, nem lehet nagy gond 6 milliónál ha

6 millió fölött van, vagy alatta, nem lehet már 2 milliót lehalászni, mert elfogynak a halak ha van tulajdonos: fenntartható lehalászás (MFH) ha köztulajdonban van: túlhalászás veszélye (közjavak pusztítása), ha a kereslet fennáll (a halakra) Kedvező helyzet, ha x > y. A fenntartható használat < kifogott hal, ez kedvezőtlen, a köztulajdon kérdése gond lehet. 8 A természeti erőforrások értékének összetevői Természeti erőforrások Használattal összefüggő értékek Közvetlen érték használói pl. erdőkitermelés értéke, de nem a fa ára (akkor is meg kell tudni határozni, ha nem termeljük ki) Közvetett érték pl. üdülői használat Nem használattal kapcsolatos értékek Választási lehetőség érték Örökség értéke - mások is használhatják - pl. én is láthatok bálnát a jövő generáció is használhatja Létezés értéke az élőlényeknek joguk van a létezésre A természeti erőforrások

értékelési módszerei 1. Keresleti görbén alapuló módszerek a.) kinyilvánított preferenciákon alapuló módszerek Egyértelműen megkérdezik a fogyasztót, mit akar csinálni, állítson fel sorrendet. Feltételes értékelés (contingent valuation) módszer (Jövedelem-kompenzált keresleti görbe; jólétmérés) b.) felfedett preferenciákon alapuló módszerek Nem kell direkt megkérdezni, hanem viselkedési helyzetekbe hozzák, és így határozzák meg a preferenciákat. Utazási költség (travel cost) módszer Élvezeti ár (hedonic pricing) módszer (Kompenzálatlan keresleti görbe; fogyasztói többlet mérés) 2. Nem a keresleti görbén alapuló módszerek a.) Dózis-válasz módszer − bizonyos szennyezések következményeinek pénzben kifejezett értéke − a szennyezettség, betegség elhárítására fordított költségek ennek a dózisnak az értéke b.) Helyettesítési költség módszer − abból indul ki, hogy egyes erőforrások más

erőforrásokkal való helyettesítése mit eredményez a piacon (Keresleti görbe nincs, jólétmérés nincs, DE: hasznos információkkal szolgálhat a döntéshozóknak) Eszmei érték: − közgazdaságilag nem megalapozott büntetési tétel − csak a faj veszélyeztetettségétől függ, nem a természeti tőkétől − értelmetlen a laikus számára − a társadalom számára nem lehet elérni az eszmei értékkel arányos gondoskodást Feltételes értékelés módszere ♦ DAVIES, 1963 ♦ a fizetési hajlandóság (willingness to pay) mérésén alapul (vagy mennyiért hajlandó elviselni valamit, illetve lemondani valamiről) ♦ reális piacot kell feltérképezni 9 Torzítások: 1. stratégiai: szándékos eredmény-elmozdítás a preferált irányba (a megkérdezettek valós preferenciákat eltorzítják) 2. információs: információhiányos személy(ek) a mintában 3. kiindulási pont torzítás: a 0 érték pszichikai hatása (1-100 eltérő eredmény, mint

10-110 skálán) Élvezeti ár módszer – használati értékkel bíró cikkeknél A lakásárak meghatározása lineáris regresszióval: Iái Ahol: = Iái = Xin = Aá = bn = Aá + b1Xi1+b2Xi2+.+bnXin az adott ingatlan piaci ára, az ingatlan árát befolyásoló jellemzõk (például közm űellátottság, beépítettség, kö zlekedési helyzet, szomszédság, környezetminőség stb) az ingatlan alapára az n-edik, árat befolyásoló jellemző fontosságának a mértéke nehézségek: ♦ Adatgyűjtés (összes fogyasztó preferenciájának feltérképezése) ♦ Jellemzők függetlenségének biztosítása Utazási költség módszer ♦ Hotelling, 1947 ♦ elsősorban természeti látványosságok értékelésére ♦ alapfeltevése: idő = pénz  Ha meglátogatunk valamit, addig kiesünk a munkából (veszteség)  Belépődíjat kell fizetnünk  A helyszínre kell utaznunk  ⇒ kellően sok adatból összeállítható egy keresleti függvény

Bizonytalanságok: 1. az „idő ára” probléma – mennyit ér az idő? 2. több látványosság együttes meglátogatása 3. a látványosság helyettesíthetősége (jobb híján megy oda, vagy mert nagyon szereti) 4. „közelköltözők” torzító hatása (az utazási költséget ez csökkenti nagyon) 5. nem fizető látogatók Az élő elefánt hozama (példa): − a turisták pénzt költenek a szafarira − ott lévő szolgáltatók munkalehetőséget tudnak kínálni Kiindulás: − Kenyában tekintjük meg az elefántot − a turisták 80%-a az USA-ból és Európából érkezik Költségek: − utazás (légi + szárazföldi) + az idő költsége − légiköltségek = megkérdezéssel − időköltség = az órabér 0,3-szerese Ár: súlyozott árindexszel: Pn = n ∑ [(Pnj * Nnj ) / Cn]Pnj j =1 ahol Pn = szárazföldi költségek Pnj = a j-edik utazásszervező átlagos szafari-ára Nnj = utaztatott turisták száma Cn = átlagos elköltött ktg a szafari alatt

Összturista-szám: 250-300 ezer látogató – 182-218 millió dollár Erőssége: 12,6% annak, hogy elefántot akar látni. Érték: 23-27 millió dollár a kenyai elefántok megtekintésének értéke a fogyasztói preferenciák szerint. 10 3. A környezeti károk kialakulásának gazdasági okai Pareto-optimum (hatékonyság): addig cserélgetek, ameddig a következő csereügylet már kedvezőtlen lenne. − Az erőforrások úgy vannak elosztva, hogy az egyéni hasznossági függvények maximálva vannak. Változás esetén már valakinek csökken a hasznossági szintje, míg valaki másé nő. − Közjószágnál nagyon törékeny pont a Pareto-hatékonyság, mivel csak más rovására növelhető az egyén hasznossága az optimumon túl. Közjavak: − olyan javak, melyekre tulajdonjogot nem lehet definiálni − fogyasztásuk oszthatatlan − mindenki számára teljesen hozzáférhetők − hasznukból senki sem zárható ki − nem jelenti azt, hogy korlátlanul áll

rendelkezésre, és hogy nincs ára, értéke Szabad javak: − megegyeznek a közjavakkal − de elegendő mennyiségben léteznek ahhoz, hogy ne kelljen őket adagolni azok számára, akik használni akarják − a szabad javak piaci ára emiatt nulla − ilyen pl. a napsugár Ha összekeverik ezt a két dolgot, ez a közjavak tragédiája. HAYDEN – a közlegelő tragédiája. A tehenek száma 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 - Egy-egy tehén súlya 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 A kéttehenes gazdák teheneinek együttes súlya 0 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 A második tehenet beengedők haszna az eredeti állapothoz képest 800 600 400 200 0 - 200 - 400 - 600 - 800 - 1000 A tehenek összsúlya 10000 9900 9600 9100 8400 7500 6400 5100 3600 1900 0 Az összsúly csökkenése 0 100 400 900 1600 2500 3600 4900 6400 8100 10000 10 gazda kihajt 1-1 tehenet, ekkor a közlegelő optimálisan kihasznált, mivel az eltartóképessége = 10 tehén eggyel

több tehén = csökken a tehén súlygyarapodása, de a kéttehenes gazda haszna nőtt (a többiek rovására), bár az összsúly csökkent ha a többiek is így gondolják, lehet folytatni egy pont után a kéttehenesek haszna nem realizálódik az egyéni hasznosság maximálása miatt egyre több tehén legel és veszteségük keletkezik, az egyén nyereségére törekednek, a közösségére nem a legelő végül teljesen tönkremegy 11 Externális hatás: akkor következik be, amikor egy gazdasági szereplő közvetlenül befolyásolja egy másik helyzetét anélkül, hogy a piacon kerülnének kapcsolatba, azaz a termelés vagy a fogyasztás járulékos költségeket vagy előnyöket okoz másoknak úgy, hogy a költségeket az okozóik nem térítik meg, az előnyökért pedig az azokat élvezők nem fizetnek. Fajtái: a.) negatív: ⇒ közlegelők tragédiája ⇒ gyárkémény korma a környék lakóinak b.) pozitív: ⇒ méhészek munkája (a méhek beporozzák a

gyümölcstermelők fáit) c.) vegyes: ⇒ balatoni telektulajdonosoknak az M7-es autópálya pozitív externália ⇒ a pálya környéki termelőknek a sok kosz, ólom negatív externália ⇒ mobiltelefon-vásárlással pozitív externália az elérhetőség ⇒ a vonalhálózat zsúfoltsága viszont negatív externália folyó víz bőrgyár szennyvíz üdülőközpont (egy idő után a látogatottsága csökkenni fog; kára keletkezik, amely nem térül meg) Qm = a bőrgyár termelése Pm Q* = ennyit kellene termelnie P áron értékesítve − − − − − − MSC = társadalmi határköltség, amely tartalmazza a környezetszennyezés költségeit is MPC = egyéni határköltség, a termelés szigorú határköltsége a termelők csak MPC-t veszik figyelembe, így többet termelnek a szennyező termékekből, mint ami társadalmilag indokolt lenne alacsonyabb áron értékesítik, mint ami gazdaságilag indokolt lenne mivel externális költségekről van szó, nincsenek

a piacon MPC és MSC különbségei, nem lehet rászorítani a termelőt piaci eszközökkel arra, hogy Qm helyett Q*-ot gyártson a piac képtelen a társadalmilag hasznos viselkedésre rávenni MSD = társadalmi határkár MPD = magánhatárkár MCA = a szennyezés-elhárítás határktge, amely kifejezi, hogy egységnyi szennyezőanyag-kibocsátás mekkora ktgnövekedést okoz (szennyezés-elhárítás, technológiacsere stb.) 12 − − − − − Ha Q nagy, a szennyezéscsökkenés nem kerül túl sokba. Ha tiszták vagyunk, nagyon drága a szennyezés további csökkentése. A szennyezésmegelőzés megéri egészen a V pontig (200 t) szennyezőanyag-kibocsátás mérséklés költségei alatta vannak a magánhatárkárnak, ezen túl fölötte van, nem éri meg a magántermelőnek. A társadalom számára ez nagyon magas (kb. 50 dollár) határkárral jár, nem gazdaságos neki Hiába tudna az egyéni szereplő megtakarítani a társadalom számára, mert a saját

hatékonysága ezt nem engedi meg. PIGOU: egy adót definiál az MPD és az MSD közötti különbségre (externáliára). Ha ez az externália pozitív, akkor ezt az állam szubvencionálja (Akkoriban szoros összefüggés állt fenn a szennyezéskibocsátás és a termelésmennyiség között.) − Ma ez a kettő nem feltétlenül arányos. Nem feltétlenül a termelést kell megadóztatni, hanem a szennyezéskibocsátást. − Nem a kárelhárítás határköltségeit, hanem az emisszió (a szennyezéskibocsátás) csökkentésének határköltségeit kellene meghatározni (iterációval lehetne). Figyeljük a gazdaságot, módosítjuk, figyeljük stb egészen az optimális helyzetig − BAUMOL-OATES módosította a PIGOU-i koncepciót a.) arányosság kérdése b.) emisszió csökkentése c.) optimális környezetállapot közelítése Kollektív környezetszabályozás Állami beavatkozások kérdése − mennyire avatkozzon be – ’60-as, ’70-es évek problémája −

piacszabályozás eszközei, közvetlen állami beavatkozás MSD M Ft MPD* MPD N V0 ADÓ MCA V* Q* Q0 Q (t) A közvetlen (direkt) szabályozás: − adó beépítése a rendszerbe − Q0 pontig a termelő is lecsökkenti a szennyezést − az állam Q* pontban jelöli ki a szennyezés határát, e fölött a pont fölött adót kell fizetnie; N és V különbsége lesz az adó összege − emiatt az MPD görbe, a magánhatárkár görbe eltolódik (MPD*-ba) − célszerű lesz Q* pontig csökkentenie a termelőnek a szennyezéstermelést − normatív szabályozásnak is hívják, a norma (szennyezési mérték) meghatározása miatt − ha valaki elérte a határértéket, sajnos nem érdekelt a további környezetvédelemben, fejlesztésben − ezért megpróbálják a norma alatti szabályozást is bevezetni Problémái: − az MCA görbe különböző, ha különfélék a gyártási eljárások egy iparágon belül; emiatt nehéz egységesíteni az adó összegét − ahol

az MCA görbe meredekebb, ott más feltételek lépnek fel, lehet, hogy érdemesebb adóznia, mint hogy csökkentse szennyezését − ha laposabb, akkor jobban megéri szennyezést csökkenteni Q* alá is, bár ezért jutalmat nem kap, az állam nem ösztönzi a plusz csökkentést 13 − az infláció az N pontot megváltoztatja (Ni értékű lesz a tavalyi N összeg), ez egy virtuális szennyezésnövekedést okoz, mivel az adó értéke relatíve csökken – reálértéken kell tartani az adókat MSD M Ft MPD MPD N V0 ADÓ, DÍJ (AD) MCA Q* Q0 Q (t) Szabályozás szennyezési díjakkal: − ebben az esetben a norma alatt is érdekelt lehet a szennyezés-csökkentésben a termelő (ha a piac ezt elfogadja) − egységnyi szennyezésért is fizetni kell adót − a norma alatti szennyezőt az állam jóhiszemű szennyezőnek tekinti − a norma felett egy büntetendő cselekmény van, befizeti a bírságot és adminisztratív korlátokat is el kell szenvednie Előnyei:

− a piac rugalmasságát is beépíti (piackonform eszköz) − szélesebb körben alkalmazható, a termelőket is és a fogyasztókat is meg lehet fogni vele − kiküszöböli a határérték alatti érdektelenséget − könnyen inflációkövetővé tehető, a norma alatti adót pl. a termék árának %-ában fejezik ki − az ilyen adókat elkülönített állami pénzalapokban helyezik el (amíg megéri adót fizetni, addig az adókból az alapok növekednek és ebből vissza lehet áramoltatni a környezetvédelemre) Bizonyos esetekben magánúton, magántárgyalások útján is lehet rendezni az ellentéteket. Magánmegoldások eszköze alkalmazható, ha − kevés a szereplő, − kicsik a tárgyalási költségek, − minden szereplő szabadon tárgyalhat. Ekkor ez a hatékony megoldás, amelyet COASEteóriának nevezünk Az externális hatások optimuma MEC = azok a ktgek, amelyek egységnyi externália-növekedéssel okozott ktgek C= Pareto-optimális pont, ahol MNPB =

MEC A + B határhasznot elfogadja a társadalom, de a C-t már nem, mert túl nagyok a határktgei B externáliát elfogadja, C-t és D-t nem Q* az optimális aktivitás 14 Példa: asztalosműhely nyitása a garázsban A zaj ára $/dB A fűrészgép tulajdonosának határhaszna „zajigénye” A A szomszédokra ható zaj határkára C P* B Q* − − − − Qm A zaj mennyisége P* összeget hajlandók átutalni a lakók az asztalosnak, ha Qm-ből Q-ba csökkenti zajkibocsátását ekkor az asztalos elveszti a Q*QmC ∆ területű hasznot, de nyer QQm x P területű pénzt, így a haszna tisztán BQmC ∆ területű a lakók haszna is hasonlóan bebizonyítható hatékony megoldás, mert kimutatható haszna van mind az externáliát előidéző, mind az elszenvedő fél részére A PIGOU-féle adó gazdasági hatásai − legfontosabb problémája az inflációs elértéktelenedés → állandó értéken kell tartani (ami társadalmi elégedetlenséget vált ki,

illetve inflációt gerjeszthet!) − a %-os eszköz emiatt jobb − árváltozás hatása a keresletre nagyon fontos (árrugalmasság) − a zöld adók hatása: Hajtógázos szórópalackok a fogyasztás árrugalmassága A cél a termék eltüntetése a piacról. Van helyettesítő termék. A kőolaj a fogyasztás árrugalmassága Nincs helyettesítő terméke, ezért árrugalmassága nagyon kicsi. Tipikusan adóbevétel-növelési céllal vezetik be. 15 C/B MNPB MAC MEC C P* Q* − − − − Qm A szennyezés mennyisége A zajszennyezést a tevékenység visszafogásával csökkentették. A szennyezést technológiaváltással is lehet csökkenteni. A szennyezéselhárítás határköltsége eltér a technológiaváltoztatás esetén. Amíg MEC>MAC, MNPB, addig érdemes a termelés visszafogni, azután Q*’ − − − − − − A gát Q*’, amit az állam meghatároz. Q* alatt azonban MNPD > MEC, így itt csak technológiaváltással érdemes élni,

mennyiségcsökkentéssel nem A-ig érdemes technológiát váltani A-n túl pedig mennyiséget csökkenteni Csak akkor esik egybe MAC MNPD-vel, ha csak a termelés visszafogásával lehetne reagálni, technológiaváltással nem Meghatározó a meredekség és a görbék egymáshoz való viszonya, ez határozza meg, hogy menynyiséget csökkentsünk vagy technológiát váltsunk. 5. A környezethasználat szabályozó eszközei Szennyezési lánc Olyan modell, mely a társadalmi-gazdasági tevékenységtől a szennyezések hatásainak részletes vizsgálatáig terjed ki. Segít a beavatkozási pontok meghatározásában Társadalmi-gazdasági alakulat Emissziók TRANSZMISSZIÓ Immissziók - termelő és szennyező ágak - berendezkedés - mezőgazdaság, ipar, közlekedés, turizmus stb. - szennyezőanyag-kibocsátás - gáz, szilárd, folyékony a szennyezés hatásai HATÁSOK emberre, épületre, természeti környezetre stb. Értékelés 16 - hatások rendszerezése -

környezetpolitikai célok és eszközök kidolgozása + intézkedés A szennyezés egy részét immisszió nélkül képes felvenni a természet (öntisztító-képessége van). Környezeti politikák 1. Gyógyító környezetpolitika: − csak a hatásokra hat vissza − tűzoltó jellegű tevékenység, utólagos − a szennyezés hatásainak felszámolása, illetve enyhítése a célja − a legdrágább és a legkevésbé hatékony 2. Hatásorientált környezetpolitika: − az immissziókra hat vissza − a környezet minőségén próbál javítani → az immissziót el próbálja terelni egy kevésbé fontos területre, vagy ahol a természet felvevőképessége nagyobb − elkerülő utak építése ilyen − az emissziót ez nem csökkenti 3. Forrásorientált környezetpolitika: − a kibocsátásra hat − fő célja az emissziócsökkentés − alapvető eszközei: ♦ cső végi eljárások („end of pipe”) = filter a cső végére, szűrő a kéményre stb. ♦ az

ellenőrzés az állam számára itt a legegyszerűbben alkalmazható és a büntetés is könynyen kiszabható ♦ a gyár ezeket megpróbálja kijátszani („felesleges” beruházás) ♦ mérnökök hallgatási kartellje: a büntetendő határértékeket reálisan próbálják megállapítani. A technikai fejlődés mindig követik, ezért értékük egyre csökkenő ♦ a fejlesztésben dolgozók emiatt nem mindig terjesztik el az új eredményeket, mert félnek, hogy az állam majd megbünteti ezt a fejlesztést a folyamatos bevételeinek érdekében 4. Szerkezetváltó (vagy megelőző) környezetpolitika: − az egész gazdasági berendezkedést akarja átalakítani − környezetbarát technológiák, takarékosság, újrafelhasználás stb. ösztönzése Környezeti szabályozás céljai 1.) A természeti erőforrások takarékos felhasználásának elősegítése 2.) A szennyezés megelőzése, illetve az ökológiailag megfelelő szintre való csökkentése (ahol a

megelőzés nem lehetséges) 3.) A környezetvédelmi feladatok költségeinek optimalizálása Környezetpolitikai alapelvek, amelyek motiválják az eszközök kialakítását: 1.) „A szennyező fizet”–elv (PPP): − nem mindig alkalmazható − a szennyezésért felelősnek kell megfizetni a szennyezéselhárítás költségeit − vagy a hatósági előírásokig csökkentés költségeit − kivételek: ♦ olyan iparági terület, amely támogatás nélkül nem fenntartható (nem tudja átvállalni a költségeit) ♦ ahol az egész ország környezeti programjának bevezetésével kapcsolatos célokban konfliktusok vannak ♦ olyan cég, amely a külkereskedelemben nagy szerepet tölt be és eltorzítaná a világpiaci arányokat 2.) Környezeti információs irányelv: − lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az állampolgár megismerhesse a környezettel kapcsolatos információkat − az államnak kötelező − bárki megismerhesse anélkül, hogy feltételekhez

kötnék 3.) A környezetszennyezés integrált elkerülésének és csökkentésének irányelve (IPPC): − célja, hogy bizonyos ipari tevékenységekre vonatkozóan az egész EU-ban egységes létesítményengedélyezési jogrend alapján kell eljárni, ezt kell kialakítani 17 Szabályozó eszközök A.) Normatív (közvetlen) eszközök: − adminisztratív jellegűek − korlátozáson, illetve tiltáson alapuló módszerek − hat a környezetszennyezőkre: a.) szabályozza a nyersanyagokat, b.) a termékeket, c.) korlátozza vagy betiltja a károsanyag-kibocsátást, d.) térben vagy időben korlátozza a szennyező tevékenységet − formái: a.) nyílt tiltás b.) engedélyeztetési eljárás (bizonyos körülmények feltétele, illetve elriasztás a tevékenységtől) c.) normák állítása ♦ emissziós normák ♦ immissziós normák − az állam számára enged beavatkozási lehetőséget − a piaci eszközöknél kisebb a jelentősége A.) Piaci (gazdasági)

eszközök: − formái: a.) környezeti díjak és adók ♦ a szennyezésért fizetendő ár ♦ a környezeti alapból újraelosztásra kerül ♦ pl. üzemanyagok víz ♦ fajtái:  kibocsátási vagy környezetterhelési díj  emisszió mennyisége  és minősége alapján  termékdíj  termelési,  értékesítési,  fogyasztási folyamat során a termék veszélyt jelent a környezetre  letét-visszatérítés rendszere  potenciális veszélyforrásokra letétbe helyezünk egy összeget  szolgáltatási díjak  szennyvíz  hulladékszállítás b.) piaci engedélyek rendszere ♦ a szennyezési jogok rendszere ♦ a szennyezési jogok mesterséges piaca ♦ mindenkinek joga van szennyezésre, csak ha egy limitet túllép, akkor van baj ♦ fajtái:  buborékpolitika  letakarják egy képzeletbeli buborékkal az adott területet, ahol az immissziót fixálják Σi  szétosztják az immissziót a terület szennyezői között  a

buborékon belül adhatók-vehetők a szennyezési normák, de Σi-t nem lehet túllépni  emissziókiegyenlítés  offset-módszer  a szennyezett régióban új beruházás növelné a Σe-t  ez csak úgy lehet, hogy ha valaki más technológiaváltással csökkenti az emisszióját  az össz-emisszió nem növekedhet a területen  emissziós bankügyletek  ha emissziócsökkentésre köteleznek egy céget, és ő jobban csökkenti kibocsátását, a kettő közötti különbözetet emissziós bankban lehet tárolni  ezt egyfajta kreditként tárolja  ERC-rendszer = emissziócsökkentési rendszer, amelyben a kredit egy későbbi felhasználásig vagy értékesítésig tárolható 18  együttes szennyezéskibocsátás (netting módszer)  a bürokratikus eljárást megrövidíti, ha egy buborék alá telepítendő új beruházás nem növeli az emissziós kibocsátást c.) környezeti felelősségbiztosítás ♦ lényege, hogy kártalanítsa az

olyan károsultakat, akiknek a törvény szerint ugyan kártérítés járna, de ezt nincs kitől behajtani, mert  a szennyező kiléte nem ismert (mert évek, évtizedek teltek el a szennyezés óta),  a szennyező fizetésképtelen,  a kártérítési igény elévült. ♦ a klasszikus felelősségbiztosítással szemben:  az állam határozza meg a befizetők körét (környezeti kockázattal járó tevékenységet végzők)  nem önkéntes, az állam törvényben szabályozza  speciális biztosítóra lenne szükség + viszontbiztosítóra, illetve az állami garanciára is szükség lesz, valamilyen alap terhére d.) egyéb ösztönzők ♦ végrehajtási ösztönzők  nemteljesítési illeték (egy világos környezeti limit megszabása határidővel; ha ezt nem tartja, fizetni kell)  teljesítési óvadék (ekkor a pénzt előre kell letenni, és ha bekövetkezik valami a beruházás során, ez elúszik) ♦ támogatások (anyagi)  juttatások (állami

alapokból vissza nem térítendő juttatás közcélú beruházás céljából – emissziós, szennyvíz stb.)  kedvezményes (vagy „puha”) kölcsönök (banki kamat fele általában, de lehet kamatmentes is – az állam átvállalja; bank adja, az állam vállalja a garanciát és a kamatokat) e.) önkéntes megegyezések ♦ az állam és a potenciális szennyezők között jön létre ♦ vállalja a szennyező a feltételeket, cserébe az állam vállalja, hogy nem változtat a határidőn belül a feltételeken ♦ tervezhetővé válik a gazdálkodás 6. A környezetbarát termékek és technológiák „Környezetbarát” − szűk értelemben nem létezik, mert mindennek van hulladéka − PVC = Na (sóból lesz, klórgáz a mellékterméke), a klórgáz legnagyobb felhasználója – ebből a szempontból környezetbarát − papírpelenka ⇔ textilpelenka Életciklus-analízis: a teljes életciklus analízis − LCA = Life Cycle Analysis − meghatározása:

olyan módszer, amellyel a termékekhez vagy eljárásokhoz kapcsolódó környezeti vonatkozások mennyiségileg analizálhatók és kiértékelhetők, azaz a környezeti következmények számszerűsíthetők − egyéb elnevezések: ♦ REPA (Resource and Environmental Profile Analysis) ♦ PLA (Product Life Assessment) ♦ ECOBALANCE Source: SETAC, 1990. képekhez: − doboz, amelyben képződik a termék, vannak inputok (energia, nyersanyag) és kijönnek: ♦ folyékony szennyezők ♦ légszennyezők ♦ szilárd hulladék ♦ egyéb környezeti szennyezéskibocsátás (sugárzás) ♦ használható termékek 19 − a.) nyersanyag összegyűjtése b.) feldolgozás c.) elosztás, szállítás d.) felhasználás, újra-felhasználás, karbantartás e.) újrahasznosítás f.) hulladékkezelés életciklus-leltárt fogunk kapni, ha összegyűjtjük ezeket (egy hosszú lista) Az analízis tárgya: − összehasonlítási alapot képezni a rendszerek általános

forrásigényéről − az életciklusban vagy az adott folyamatban meghatározni azokat a pontokat, ahol a forrásigény és a káros emisszió a legnagyobb mértékben csökkenthető („forró pont”) − a rendszer be- és kimenetét összevetni alternatív termékek, eljárások és tevékenységeik ugyanilyen paramétereivel (melyik gyártása a kedvezőbb) − attól környezetbarát egy termék, ha valamilyen szempont alapján kedvezőbb, mint egy másik termék Az analízissel szembeni alapkövetelmények (DE HAES, 1993.) − mindig funkcionális termék-összehasonlításban használandó (pl. tej csomagolás üveg vagy zacskó – 1000 l tejhez hány üveg, illetve hány zacskó kell; 1000 zacskó = 326 üveg gyártásának életciklusát kell összehasonlítani) − a teljes életciklust vegye figyelembe (nehéz a kezdőpont meghatározni) − a környezeti beavatkozás minden formáját vegye figyelembe − a környezeti beavatkozást, amennyire csak lehet,

számszerűsítse (csak ez összehasonlítható ugyanis) Az analízis kiértékelése: − az eredmény egy lista 1. teljes anyag- és energiamérleg 2. szennyezési lista − mire jó? 1. adatfelhalmozás döntések támogatásához (adatbázis) ♦ alsó szinten: technológiavásárlás ♦ gyártás vagy nem ♦ állami szinten: támogatás vagy sem egy technológiára 2. összes környezeti hatás bemutatása egyben 3. „környezeti címkék” adományozása (sallangok), ha kedvezőbb egy eljárás a többinél − nehézségek: 1. több mint 200 paraméter együttes kezelése 2. az eredmény a környezeti terhelést és nem a környezeti hatást mutatja (emisszió és nem immisszió) Az analízis korlátai: − egyedi technológia, egyedi eljárások = egyedi adatok ⇔ átfogó döntés = átlagos értékek és eljárások − környezeti paraméterek elosztása többféle kimenet esetén (egy termékre jó az életciklusanalízis, ha többféle termék van, meg kell osztani,

de csak önkényesen lehet, a termékek árának arányában szokták) − környezeti paraméterek elosztása újrafelhasználás (re-use) és újrahasznosítás (recycling) esetén Összefoglalva: − „a bölcsőtől a sírig” – elemzés értékes eszköze − egy fejlődő technika általánosan elfogadott metodológia nélkül (mai napig fejlődésben van) − NEM kockázat-analízis!!! ♦ nem a környezeti biztonságot, hanem a környezeti minőséget méri (azt vizsgálja, milyen következményei vannak) ♦ feladata nem a károk megbecsülése, hanem a globális változások lehetőségének megmutatása ♦ csak hosszú távú hatásokat vesz figyelembe ♦ nem idő- és helyspecifikus 20 Környezetbarát termékcímkék − 1978. NSZK Kék angyal − 1994. Magyarországon is adományozza a Környezetvédelmi Minisztérium Környezeti információk − hozzájutni alapjog − „minden állampolgárnak joga van a környezeti információk megszerzésére (1995. évi

LIII tv a környezetvédelemről) 1. Környezeti kutatás háttere: a.) állami szint ♦ kiemelten támogatott állami feladat (de: a környezetvédelmi alap = KKA 15%-át fordították közcélú feladatokra ♦ területei:  állami környezetkutatási célok  miniszteriális szabályozás (kötelező nevelési program, NAT) b.) nem állami szint ♦ a környezethasználóknál folyó kutatások (tőlünk nyugatra állami ösztönzés nélkül, a versenyfeltételek javítása érdekében történik) ♦ éves környezetvédelmi jelentési kötelezettségük van ♦ szigorodó jogszabályi elvárások ♦ „zöldülő” fogyasztói magatartás (piacvesztés) 2. Környezeti információk gyűjtése: ♦ Survey (észlelés): különböző környezeti paraméterek EGY időpontban való mérése ♦ Surveillance (megfigyelés): a környezeti paraméterek többszöri mérése egységesített eljárással az időbeni trendek feltárására és előrejelzések készítésére ♦

Monitoring: folyamatos megfigyelés és összehasonlítás az előrejelzésekkel (a legelfogadottabb módszere a környezet-állapot figyelésének) 3. A környezeti határértékek megállapítása: ♦ határérték: mesterségesen létrehozott szennyezési keretlehetősége (elismeri, hogy szennyezésmentes technológia nincs; retorzió nélküli szennyezést jelent) ♦ típusai: a.) igénybevétele: az igénybevétel megengedhető mértéke valamely környezethasználatra, területre vagy felhasználói körre vonatkozóan b.) emissziós vagy kibocsátási: termékre, technológiára vagy szennyezőforráscsoportokra megállapított határértékek c.) immissziós vagy szennyezettségi: adott környezeti elem jelenlegi állapota a célállapothoz viszonyítva ♦ mindhárom lehet:  általános,  helyi,  területi,  egyedi,  védelmi övezetre vonatkozó. ♦ határérték megállapításához figyelembe veendők:  a környezet vagy környezeti elem jelenlegi

állapota  a környezet vagy környezeti elem célállapota (meddig lehet elmenni)  a leghatékonyabb megoldás (BAT = Best Available Technology), amely nem jár jelentős többletköltséggel  a természeti folyamatok és környezetterhelő tényezők várható együttes hatása  a szükséges és elégséges felkészülési idő (átálláshoz, technológiaváltáshoz) ♦ Hogyan alakult ki a határérték? 1. Alapérték:  kiindulási adat a tudományos információk alapján (egészségügyi, humán)  gyakran biztonsági faktorokat is tartalmaz (alacsonyabb, mint a veszélyes) 2. Irányérték:  az alapérték a műszaki, politikai, gazdasági behangolások után  ez az elérni kívánt állapot (különösen immissziónál ez a határérték) 3. Standard MAC érték: 21 ♦  Maximum Admissible Concentration  a maximálisan elfogadható koncentráció (napi limitek)  jogilag (törvényben) meghatározott limitek 4. Veszélyes érték: 

elérése minden esetben kerülendő  szankcionálandó érték a környezeti standardok nagy része egészségügyi standardokon alapul 4. A környezeti információk kezelése és nyilvántartása: a.) Elérhetőség ♦ a környezeti információk ma Magyarországon egyidejűleg nem ismerhetők meg ♦ az információt nem egy közigazgatási szerv kezeli (ÁNTSZ, Környezetfelügyelet, KHVM, KM) ♦ közigazgatási szervek közötti rivalizálás ♦ nem átjárható számítógépes rendszerek ♦ „A környezet állapotának és használatának figyelemmel kísérésére a miniszter Országos Környezetvédelmi Információs Rendszert létesít és működtet.” ♦ nemzetközi összehasonlíthatóság igénye (1991. Espoo-i egyezmény) ♦ a szabályozási feladatok és a hatósági intézkedések megvalósíthatóságának elősegítése (a bírságoláshoz viszonyítási alap kell) b.) Adatszolgáltatási kötelezettség ♦ „A környezethasználó köteles a

tevékenysége során okozott környezetterhelést mérni, nyilvántartani, illetve adatszolgáltatást teljesíteni.” ♦ célja: önellenőrzés, illetve alapadat-szolgáltatás a hatóságoknak ♦ költségei: az adatszolgáltatásra kötelezett viseli ♦ „üzleti titok” nem korlátozhatja az adatszolgáltatást (EU: az adatfeldogozó szerv maga dönt az üzleti titok minősítés elfogadásáról) ♦ az adatok közérdekűnek minősülnek és az adatvédelmi törvény alapján a megfelelő eljárásban (kérelem) mindenki számára hozzáférhetőek ♦ bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosítás tényét az ingatlannyilvántartásban is fel kell tüntetni 22 7. A környezeti menedzsment eszközei 1. 2. 3. 4. 5. 6. Környezeti SWOT-elemzés. Stakeholder-menedzsment. Ökokontrolling és „zöld” könyvelés. KIR (Környezetközpontú Irányítási Rendszer). LCA, EFD (környezetbarát termelés) Környezeti kommunikáció. Vállalati

környezeti menedzsment eszközei: − környezeti szervezet (munkaerő a feladatokra) − tevékenységcsoport − a vállalati környezeti menedzsment a környezettel való gazdálkodást jelenti − szabályozóknak való megfelelés − reagálás 1. Környezeti SWOT-elemzés: − a jelenlegi állapot elemzését jelenti A.) A vállalat környezeti erősségei: ♦ a környezetbarát termékek  a legkönnyebben igazolható  környezetbarát viselkedést feltételez  megkülönböztetés-értékű ♦ azok a folyamatok, amelyek erőforrás-takarékosak és nem veszélyesek környezeti szempontból (ezek a klasszikus eljárásoknál kedvezőbbek) ♦ a vállalati „zöld és tiszta” termelői image  elhiteti különböző eszközökkel  a beruházási tevékenységek társadalmi fogadtatása így kedvezőbb ♦ a vezetés és a dolgozók környezetvédelmi elkötelezettsége  minden, a vállalatot előrelendítő lépéshez kell az elkötelezettség a vezetés

részéről  piaci kényszer is lehet  a működéshez át kell tudni adni az alsóbb rétegek felé (oktatással, motivációval), mivel ezen múlik az egész sikere ♦ megfelelő K+F kapacitás a környezetbarát termékek és technológiák kifejlesztéséhez  cégek saját fejlesztésüket alkalmazzák, mert  könnyebben és olcsóbban lehet fejleszteni abban a környezetben, ahol a termelés folyik  a környezetbarát K+F-nek nagyon jó az image-e, a pozícióját javítja a cégnek B.) A vállalat környezeti gyengeségei: ♦ azok a termékei, amelyek nem reciklálhatók (Magyarországon még nem fajsúlyos ez, mert nincs megfelelő környezeti tudatosság) ♦ nem reciklálható csomagolóanyagok és eszközök  Magyarországon a csomagolási hányad igen jelentős  termékdíjjal büntetik, ha nem újra-feldolgozható legalább részben ♦ környezetszennyező folyamatok, technológiák (az átlagos szennyezési volumenhez képest kedvezőtlenebbek

sorolhatók ide) ♦ veszélyes hulladékok  adminisztrációs kategória, ezek járulnak a legjobban hozzá a negatív vállalati megítéléshez (még ha óvatosan, szabályosan bánik is vele) ♦ a vállalat a közfelfogás szerint szennyező  ez az egyik legkedvezőtlenebb  többféle döntésben negatív szerepet játszhat (vevők, hatóság, lobby stb.) ♦ a vezetői és alkalmazotti elkötelezettség hiánya (nem lehet e nélkül felépíteni a rendszert) C.) Környezeti szempontú fenyegetettségek: ♦ a környezetvédelmi szabályozás változása a vállalattól pótlólagos beruházásokat követel, ami veszteségessé teheti a gyártás ♦ ilyenek lehetnek:  növekvő állami beavatkozás  normatívák, adózás megváltoztatása 23     állampolgári akciók a vállalat ellen  tüntetés a TV, a sajtó bevonásával  rontják a cég helyzetét a versenytársak környezetbarát termékekkel növelik piaci részesedésüket a

vállalt termékei rovására  ez nem vezet piacvesztéshez, az ármegállapítás problémája miatt, főleg a kevésbé környezeti tudatosságú országokban (behatolási ár alkalmazása) a menedzsment színvonalát hozzák összefüggésbe a vállalat piaci helyzetének romlásával, ami megnehezíti az új munkaerő toborzását  munkakörülmények  hulladéktárolás stb. a vállalat középtávú fejlődése, perspektívája kérdéses (nyersanyagforrások kiaknázása) D.) Környezeti szempontú lehetőségek: ♦ a környezetvédelem új piacokra való belépési lehetőségeket biztosíthat  a piackutatás nagyon fontos a fejlesztés nagy költségei miatt ♦ a vállalat kiemelkedhet a versenytársak közül új, környezetbarát termékekkel ♦ hosszú távon biztosíthatja a talpon maradást a környezetbarát image kialakításával  vevők  munkavállalók  hatóságok felé ♦ előmozdíthatja a vállalattal üzleti kapcsolatban lévő

vállalkozások környezeti teljesítményét azzal, hogy környezetvédelmi célokat fogalmaz meg számukra (feltételek előírása) ♦ anyagokat, energiát, erőforrásokat, és így költségeket takaríthat meg a vállalkozás a környezet védelmével (kérdés: a megtérülési idő) 2. Stakeholder-menedzsment: − stakeholder: azon szereplők összessége, akik a tanulmányozó szereplővel valamilyen kapcsolatban állnak, tkp. az érdekeltek, érintettek összessége − egy nagyvállalt stakeholderei: KORMÁNYZAT POLITIKAI CSOPORTOK TULAJDONOSOK BANKOK SZÁLLÍTÓK VÁLLALAT FOGYASZTÓK VERSENYTÁRSAK SZAKSZERVEZETEK − 24 ALKALMAZOTTAK FOGYASZTÓI ÉRDEKVÉDŐK feltérképezés: pl. környezeti beruházás, egy hulladékégető mű ♦ érdekkörei (érintettek):  akiknek befolyásolom az érdekeit  önkormányzat  lakosság  hulladéktulajdonosok  ők viselik a negatív hatásokat közvetlenül  ezért valamilyen kompenzációt kapnak,

elsősorban infrastrukturális beruházások formájában (csatornázás, EU-s csatlakozást segítő beruházások) ♦ közvetetten érintettek:  minisztérium (engedélyezés, működés felügyelete)  környezetvédelmi hatóságok  gazdasági szereplők hasonló tevékenységgel (versenytársak) ♦ ♦ kapcsolatok tisztázása:  mi a kölcsönös függőség, ha van  egyoldalú függőségek meghatározása (akiktől a vállalat függ, és fordítva) szereplők feladatainak definiálása:  súlyozzák a szereplőket aszerint, hogy mennyiben befolyásolják a céget és viszont 3. Ökokontrolling és „zöld” könyvelés: − szorosan kapcsolódik a klasszikus kontrollinghoz − környezeti kérdések tervezése, információgyűjtés, információfeldolgozás, ellenőrzés a feladata − ki csinálja? ♦ környezetvédelmi osztály (környezeti kérdésekben, terhelésekben jók, de nem ismerik a számvitelt) ♦ pénzügyi-számviteli osztály

(fordítva van: számvitelben jók, de a környezeti kérdéseket nem ismerik) − meghonosításának lépései: 1. tervezés és koordináció: ♦ információs rendszerek létrehozása ♦ gyakorlati intézkedések ajánlása ♦ cselekvések módosítása, ha kell ♦ részvétel a döntéshozatalban 2. elemzés: ♦ a környezetileg gyenge pontok megkeresése a vállalat szervezetében ♦ fel kell állítani a prioritáslistákat (fontossági sorrendeket) 3. folyamatos figyelés (monitorozás) ♦ önkéntes belső felülvizsgálatok, auditok tartása ♦ környezeti információs adatbázisok folyamatos naprakészen tartása − az ökokontrolling alapja: X l szennyvíz ↔ Y % SO2 összehasonlítása nehéz ♦ erőforrások értékelése ♦ egymáshoz viszonyítás nehéz ♦ megoldás: egyenérték-együtthatókat rendelnek a környezeti terhelésekhez, nyersanyag-felhasználásokhoz stb. ♦ így számszerűsítve együtt tudják kezelni a pénzügyi kontrollinggal −

környezeti szervezet: ♦ feladatok + személyek ♦ 4 fő feladata van: 1.) a környezetvédelmi érdekek érvényesítése a vállalkozás stratégiájában (dokumentumok és döntések terén) 2.) a vállalkozás teljesítményének környezeti szempontú felülvizsgálata 3.) pozitív vállalati image kialakítása kommunikációs eszközök és csatornák megtalálása) 4.) hatóságokkal való kapcsolattartás (engedélyek beszerzése, kötelező adatszolgáltatás) ♦ problémái: 1.) nincs elméleti háttere a kialakításának 2.) valamilyen meglévő szervezetből hozzák létre (mely őrzi elődjének rossz tulajdonságait) 3.) mire való?  környezet +  a vállalkozás érdekeinek képviselet ellentétben áll egymással, emiatt hatékonysága alacsonyabb ♦ fontos a belső oktatás, képzés szerepe 4. KIR (Környezetközpontú Irányítási Rendszer): − legelterjedtebb az ISO 14001 rendszer 5. LCA, EFD (környezetbarát termelés): − vállalattól

függetlenek 6. Környezeti kommunikáció: − a publikus szférával való kapcsolattartást jelenti 25 − a fenntartható kommunikáció jellemzése: Fenntartható kommunikáció irányítja az elvárásokat elismeri a korábbi gyenge teljesítményt mint komoly problémát olyan javaslatokat keres, amelyek minden stakeholder számára érdekesek olyan tényeket közöl, amelyek alátámasztják az álláspontot kérdez és próbál válaszolni a kérdésekre a fő közönségre összpontosít a stakeholdereket úgy kezeli, mintha jó vevői lennének, és akiket meg kell érteni interaktív a stakeholderekkel a megfelelő szinten, azok elvárásainak megfelelően konzisztens mindig nyitott − − − − − − − 26 Nem fenntartható kommunikáció manipulálja az érzelmeket bagatellizálja vagy letagadja a hibákat megkeresi a No. 1-t a stakeholderek között és vele kommunikál nem foglalkozik az alapadatokkal és visszamenőleges dolgokkal híreket és

döntéseket közöl a PR-t a „nép” számára csinálja meggyőződése, hogy a stakeholdereket és a népet nevelni kell különböző üzeneteket közvetít az eltérő közönségnek nyitott, amikor az kellemes ma a fenntartható kommunikáció a jellemző a kommunikáció a tényeknek olyan tálalása, amely a befogadót megpróbálja befolyásolni formái: ♦ közmeghallgatás ♦ nyílt nap (üzemlátogatás) ♦ környezeti beszámolók (legfejlettebb, legkifinomultabb) a környezeti beszámolók fejlődése: ♦ a globálisan fontos célok elérése és az érdekcsoportok információigényeinek kielégítése ♦ fokozatai: 1. fokozat:  zöld szórólapok, hírlevelek  videók  az éves pénzügyi jelentésben rövid állásfoglalás 2. fokozat:  egyszeri környezeti beszámoló, gyakran az első környezeti politikához kapcsolódva  nem volt rendszeres, pl. világkonferencia, bizonyos események alkalmából 3. fokozat:  éves környezeti beszámoló

a környezeti menedzsment rendszeréhez kapcsolva (ISO 14001-hez)  inkább szöveges a formája, kevés adattal 4. fokozat:  teljes szennyezőanyag-kibocsátási lista input-output táblázatok szolgáltató vállalatoknál  vállalati és telephelyi beszámolók  a beszámoló lemezen hozzáférhető vagy folyamatosan hozzáférhető  az éves pénzügyi beszámolóban hivatkoznak a környezeti beszámolóra  rendszeres (min. éves) 5. fokozat:  a fenntartható fejlődés beszámolója azzal a céllal, hogy a környezeti eltartóképesség ne változzon  a környezeti, a gazdasági és a társadalmi szempontok egyeztetése  a vállalat tevékenységének környezeti elemzésére koncentrál  a környezet itt nyert először egyenjogúságot a gazdasággal  a fenntarthatóság mutatószámának vizsgálata a beszámoló tartalmára szabványok nincsenek az USA-ban van egy 50 elemes ajánlás, hogy minek kellene benne lennie nem szakmai kiadvány,

hétköznapi embereknek készül ♦ Európában: főleg az alkalmazottaknak ♦ Észak-Amerikában: szintén főleg az alkalmazottaknak ♦ Japánban: a vevőknek (ez lenne az elvárható) A vállalati környezetvédelmi funkció szerepköre a vállalat működésének környezeti kockázata alapján „factory” „strategic” „support” „turnaround” A tevékenység külső környezeti kockázatai (exogén kockázat) A − − − inputjuk nem kimerülő erőforrás nem energiaintenzív ágazatok, pl. gyáripar, élelmiszeripar a szállítási volumen is relatíve alacsony B − − − − − − elég, ha a menedzsment adminisztrációja intézi korszerű technológia kis energiafogyasztás nem ők a konkrét szennyezők, van viszont külső kockázatuk pl. atomerőművek, lejtős vízerőművek biztonsági, műszaki intézkedések garantálnak C − − jelentős szennyezőanyag-kibocsátásuk van, de kedvezőek a környezeti feltételek (pl. széljárás)

belső dolgok mérséklésére kell helyezni a hangsúlyt, azért kell a felsővezető D − − nagy mennyiségű az input és az output is pl. kohászati üzemek, olajfinomítók 27