Történelem | Középiskola » Történelem érettségi írásbeli tételek, 2006

Történelem érettségi tételek - 2006 I. témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. résztéma: A nagy földrajzi felfedezések és következményeik Tétel, feladat: Ismertesse a nagy földrajzi felfedezések gazdasági okait és az Újvilágból beérkező termékeket! Tárja fel, hogy a felfedezések nyomán milyen gazdasági változások indultak meg Nyugat-Európában! a XV.századra kialakulnak az alapvető tengeri kereskedelmi útvonalak: • levantei kereskedelem: Velence, Pisa, Genova • normannok, vikingek: északi útvonalak • Hanza-kereskedők • a hajózás csak part menti; • a legnagyobb haszna a levantei kereskedelemnek volt: ez terítette a g azdag NyugatEurópában India, Kína, Afrika luxuscikkeit: • India: értékes, ritka fák, fűszerek, festékek, gyémántok, kozmetikai és illatszerek, ritka állatok; faragott és nyers elefántcsont, tea • Kína: selyem, elefántcsont, lakkok, festékek, porcelán, fűszerek; • Afrika: rabszolga,

illatszerek, ritka és drága állatok, drágakövek • • először az Atlanti-óceánra merészkednek ki: spanyolok, portugálok: 1380 körül: Azori-szigetek, Madeirák, Kanári-szigetek; Tengerész Henrik hajósiskolája Sagres-ben; 1445: a portugálok elérik a Zöld-fokot (Afrika legnyugatibb partja); 1487–88: Daiz, Bartolomeo: Afrika legdélibb pontjáig; Afrika megkerülése igen nehéznek bizonyult; A szokásos kíváncsiságon kívül az is ösztönözte a felfedező utakat, hogy megtalálják az Indiába vezető utat, ezzel a távol-keleti kereskedelem hasznából részesüljenek; Az új útvonal csak a szuezi földszoros kikerülése, az „egyenes út” helyett a) Afrika megkerülése; b) nyugat felé indulva jutni el Indiába (ennek feltétele annak elfogadása, hogy a Föld nem lapos tányér); Toscanelli (Firenze) Ptolemaiosz térképei alapján úgy gondolta, hogy a Föld körülhajózható; Kolumbusz Kristóf: talán genovai, de 1477-ben Portugáliába

költözött; • ismerte korának térképeit, földrajzi feltételezéseit; • nyugat felé indulva akarta elérni Indiát; • a spanyol királyi pártól kapott támogatást (Szép Fülöp és Izabella) 1492.aug3: három hajó indult Huelvából: Santa Maria, Nina, Pinta; • hosszabb lett az út, mint számították; a Bahamnáknál értek partot; • az eredményeknél többet várt (több aranyat) a spanyol udvar; • elfeledve halt meg; • a firenzei Medici bankház alkalmazottja, Amerigo Vespucci könyvet írt az utazásról, ebben a megtalált földet Újvilágnak (eddig még nem ismert területnek) nevezte, a térképekre „Amerigo földje” néven került; Amikor az utazás rendszeressé válik, megrendül Velence kereskedelmi egyeduralma, ettől kezdve a város egyre inkább elveszti jelentőségét, a kereskedelem fő útvonalai áttevődnek Európa nyugati felére. A felfedezések hatása Európa gazdasági életére: • a gyarmatosított területekről

beáramló arany és ezüst felborította az európai gazdaság egyensúlyát: a spanyolok, portugálok arannyal fizettek mindenütt: így finanszírozták a háborúkat, így törlesztették a kölcsönöket; • az országból kiáramló nemesfém „árrobbanást” idézett elő, az árak tartós emelkedését vonta maga után; • Spanyolország és Portugália a XVI.századra katonai és politikai nagyhatalommá vált; • mivel azonban a hatalmas mennyiségű arany mögött nem állt fejlődő, szilárd gazdagság, hamarosam hanyatlásnak indultak; • Nyugat-Európa az új világrendszer központjává vált: a XV-XVII.században felbomlott a feudalizmus, kialakultak a tőkés fejlődés társadalmi és gazdasági feltételei, ügyes és szerencsés kereskedők és kézművesek kezében gyűlt össze az Újvilág aranya (eredeti tőkefelhalmozódás) a XVII-XVIII.században Anglia és Hollandia felemelkedett, Spanyolország és Portugália hanyatlása tovább folytatódott;

kíméletlen kereskedelmi harc bontakozott ki Hollandia és Anglia között, melynek Anglia lett a győztese. I. témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 2. résztéma: Gazdaságunk a dualizmus korában Tétel, feladat: Ismertesse a kiegyezés utáni gazdasági eredményeket! Mutassa be az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés fejlődését a dualizmus korában! Az 1867-es kiegyezéssel létrejött Osztrák-Magyar Monarchia kétközpontú dualista állam volt. Ausztriát és Magyarországot a közös uralkodón kívül a hadügy, a külügy, és az ezek fedezésére szolgáló pénzügy együttes kezelése kapcsolta össze. A közös ügyek fedezésére kv6tát állapítottak meg az országgyűlések által kiküldött delegációk. Ausztria 70%-kal, Magyarország 30%-kal részesedett Ez az ország népességét és gazdasági fejlettségét figyelembe véve méltányosnak mondható. A birodalmat egységes piaccá tették. Vám- és kereskedelmi szövetséget

kötöttek, meghagyták a közös (ezüst alapú) pénzrendszert, szabaddá tették a tőke és a munkaerő áramlását. Összehangolták az adó-, a m érték-, a közlekedési és a hírközlési rendszert. Ezt az ún gazdasági kiegyezést 10 évre kötötték, ezután újratárgyalással lehetett meghosszabbítani vagy módosítani. Az 1848-as forradalom megteremtette a polgári tulajdonviszonyokat és utat nyitott a tőkés szabad verseny érvényesülésének, a kiegyezés hozzáadta a politikai szilárdságot, a gazdasági vállalkozás biztonságát. Az Ausztriával közös vámterület biztosította az élelmiszer és mezőgazdasági nyerstermékek folyamatosan bővülő piacát. (Különösen szerencsés volt ez a 80-as évek agrárválsága és a tengerentúli gabona megjelenésének idején.) Az osztrák és cseh könnyűipar versenye viszont megakadályozta, hogy a kisebb befektetést és szaktudást igénylő könnyűipar a gazdasági fejlődés lendítő erejévé

váljon. Ezt a szerepet hazánkban az egyre jelentősebbé váló élelmiszeripar töltötte be. A bank és hitelrendszer a magyar gazdaság leggyorsabban fejlődő ágazata volt. 1867 után beáramló angol, francia, osztrák tőkével öt nagybank alakult, melyek közül a legjelentősebb az Osztrák-Magyar Bank volt. A nagybankok további kisebb bankokat, takarékpénztárakat létesítettek. A kereskedelmi és hitelbankok megjelenése nagy lökést adott a g azdasági fejlődésnek. A beruházások több mint 60 % -át külföldi tőkéből fedezték Évről évre nőtt a hazai tőke aránya is. Ezt jelzi a lakossági megtakarítások felszívására vállalkozó takarékpénztárak számának gyors szaporodása. A falvakban szintén hazai tőkével hitelszövetkezetek alakultak, s a mezőgazdasági árutermelés ösztönzésére szolgáltak. A nagy vállalkozási kedvet az 1873-as válság hűtötte le, a nagyok közül egyedül a bécsi Rotschildok alapította Magyar Általános

Hitelbank maradt életben, s továbbra is, mint a korszak jelentős hitelintézete működött. A válság az alsó szintet kímélte meg leginkább, itt még terjeszkedésre is volt példa. Az összes beruházás felét a vasútépítésbe fektették. A közös vámterületen fellendülő forgalom fejlett vasúthálózatot igényelt. A kiegyezés előtt megépített hazai vasútvonalak központja Bécs, a kiegyezés után Pest központú, sugaras hálózat kiépítése kezdődik magánvállalkozókkal. A magántársaságok jelentős állami támogatásokat kaptak, mint pl 1-1 vasútvonal állami engedélyezésekor 90 évre 5%-os kamat járt a befektetett tőke után. Először a fővonalak, majd a szárnyvonalak épültek ki. Az 1873-as válság a vasúttársaságokat is érintette, s elindította az államosítás folyamatát. Baross Gábor közmunka és közlekedésügyi minisztériumi államtitkár, majd miniszter nevéhez fűződik hat magánvasút államosítása és a MÁV

létrehozása. (Vasminiszterként is emlegették) Az első vonal végállomása 1884-ben a Központi (ma Keleti) pályaudvar. A vasútépítési láz miatt háttérbe szorult a belső hajóforgalom. A Tisza szabályozása még nem fejeződött be Fiume tengeri kikötőnk fejlesztése, korszerűsítése az egész korszakban tart. A fiumeiek ma is Baross-kikötőnek emlegetik az egykori farakodó kikötőt. A korszakban épült meg a Margit híd (1877), s a déli összekötő vasúti híd is. 1877 októberében nyílt meg a párizsi Eiffel-cég tervei alapján épült Nyugati pályaudvar. A vasútépítés következménye a szénbányászat és nyersvastermelés növekedése. A vasúti kerekeket a Ganz gyár készítette. A kiegyezés után különösen a barnaszénbányászat fejlődött, mivel a fekete kőszéntelepeket nagy részét már 1867 előtt feltárták. A legnagyobb vállalat a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Vaskohászati centrumok ott alakultak ki, ahol a közelben

vasércet is rejtett a f öld. Magyarországon kéí nagy nehézipari centrum alakult ki; az egyik ÉK-en, a másik DK-en. Mindkét területen a Rimamurányi- Salgótarjáni Vasmű Rt épített ki hatalmas központot. Az újonnan létesült vállalatok az ipari forradalom vívmányait alkalmazták, pl. Bessemer eljárás, Siemens-Martin-kemence A közlekedési gépgyártás adta a hazai gépgyártás termelési értékének 63%-át, a mezőgazdasági gépgyártás részesedése csak 9 % volt. Tehát a gépi nagyipar főleg a közlekedés számára állított elő gépeket. Weiss Manfréd 1882-ben még csak egy konzervgyárat alapított Csepelen, de egy évtized múlva már gyáróriást birtokolt. (Tölténygyára az egyik legnagyobb hadiszállítóvá tette.) Az ország adottságainak és a piac lehetőségeinek megfelelően a leggyorsabban az elelmiszeripar fejlődött. A legjelentősebb a Budapesten koncentrálódó malomipar, mely a gépesítés és az új találmányok

(Mechwart-féle acélhengerszék ) révén a v ilág élvonalába került. Az óriásmalmok a pesti Duna parton (pl Concordia, Pannonia) balkáni és orosz búzát is őröltek. Fejlődött a cukor-és a szesz;gyártás is. Magyarországon répacukrot állítottak elő és a Monarchián kívülre is szállítottak. Hazánkban több szeszfőzde működött, mint a Monarchia többi területén összesen. A nagyüzemi sörgyártást a svájci Haggenmacher, s az osztrák Dreher család alapozta meg. A dualizmusban a hazai ipar fejlődését iparpártoló törvények is segítették. Néhány példa: 1881-ben 15 éves adómentességet kapott, aki a legújabb vívmányokkal addig nem előállított cikkeket gyártott. Az élelmezési iparban, a mezőgazdasági gépgyártásban és a t extiliparban volt jelentős eredménye. 1890-ben kamatmentes kölcsönt kaphattak a gyáralapítók A gazdasági termelés legnagyobb részét a nagyipar, illetve a fejlett kisipar adta, a középüzemek

viszont hiányoztak. A legjelentősebb gazdasági ágazat továbbra is a mezőgazdaság. A búza a magyar föld vezető terméke lett, megelőzve a rozsot és a kukoricát. A tengeren túlról érkező olcsó amerikai búza mindenhol nagy árzuhanást idézett elő, s Nyugat-Európában a védővámos politikára tértek át. A közös vámterület monopol helyzetet jelentett a magyar gabonának és lisztnek a Monarchiában. A hagyományos szőlőkultúra hanyatlott a filoxéra pusztítása miatt. Az alföldi tanyásgazdaságokban viszont elterjedt a gyümölcs-, és zöldségtermesztés. A korszakban a nyomásos rendszert felváltotta a vetésforgó, megszűnt az ugar, nőtt a bevetett terület nagysága. Az új eljárások bevezetésében és a gépesítésben is a tőkeerős nagybirtokosok jártak az élen. Nehézséget okozott a sok géphiba és a szakember hiánya is A legmunkaigényesebb cséplés gépesítése terjedt el leginkább. Az aratógépek drágaságuk és

bonyolultságuk miatt nem tudták háttérbe szorítani a kézi munkát. A paraszti állattenyésztés legfőbb ága a marhatartás volt. A magyar szürkemarha igénytelen, gyors járású, erős igavonó. Hátránya a kis tejhozam A sertéstartásban a paraszti gazdaságok vállalták a fontosabb szerepet. Főleg a szerbiai eredetű mangalica dominált Összefoglalva: A kiegyezéssel létrejött monarchia 50 milliós piaccal rendelkező gazdasági keret. Az egységes vámterület kedvező lehetőségeket biztosított a magyar élelmiszerés mezőgazdasági nyersanyagtermelőknek A magyar ipari forradalom egyik húzóágazata az élelmiszeripar volt. Igaz, a Monarchia belső piaca miatt a mezőgazdaságban megmaradt a k ülterjes forma. A nagyipar koncentráltan jött létre (nagytőke, korszerű technológia). A legfejlettebb ágazat a hitelszervezet lett, ami lehetővé tette a gazdasági elmaradottság felszámolását. A gazdasági fejlődés következtében Magyarország

KÖZEPESEN FEJLETT AGRÁR IPARI ÁLLAMMÁ vált. I. témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 3. résztéma: A Rákosi-korszak gazdasága Tétel, feladat: Mutassa be az ötvenes években kezdődő „szocialista iparosítás és tervgazdálkodás” rendszerét és annak gazdasági és társadalmi hatását Magyarországon 1945-56 között! 1949-re nagyjából helyreállt a magyar gazdaság háború előtti teljesítőképessége, az újjáépítés hároméves terve fél évvel a határidő előtt teljesült. A kedvező adatok mögött azonban súlyos aránytalanságok és torzulások húzódtak meg, amelyek hosszú távon gazdasági katasztrófához vezettek. Figyelemre méltó mindenekelőtt az, hogy míg az ipar termelése 30%-kal meghaladta az 1938-as szintet, addig a mezőgazdaságé 10%-kal alatta maradt ennek. Az ipari növekedésen belül elsősorban az alapanyag- és energiatermelő ágazatok emelkedtek ki, a könnyű- és az élelmiszeripar visszaesett. Az

újjáépítés nem a legmodernebb műszakitechnikai vívmányok alkalmazásával valósult meg, hanem az eredeti hatékonysági szintet állította helyre. Egyes területeken, mint pl a lakásállomány és az infrastruktúra vonatkozásában a károk pótlása hosszú évtizedekre elhúzódott. A kezdeti problémákat súlyosbították a hosszú távra szóló gazdasági elképzelések. Ezek között első helyen szerepelt a szovjet mintát követő önellátásra törekvés, amely különösen nem felelt meg a m agyar gazdaság adottságainak. A gazdaságfejlesztés középpontjában a gyors iparosítás, ezen belül a nehézipar (és a hadiipar) kiemelt növelése állt. (Dunai Timföldgyár, diósgyőri 2.sz nagyolvasztó, Tiszamenti Vegyiművek, Dunai VasműSztálinváros stb) Így nyersanyagbázissal nem rendelkező ágazatok nyelték el a beruházások többségét, ráadásul már a megvalósítás időpontjában elmaradott technikai szinten. Az első ötéves terv

időszakában (1950-54), melynek amúgy is feszített tervszámait az MDP 1951-es II.kongresszusán jelentősen megemelték, a termelés 50 %-kal nőtt, az életszínvonal viszont folyamatosan csökkent; 1951 f olyamán egyes élelmiszerekre és iparcikkekre bevezették a jegyrendszert. Az iparba folyamatosan újabb erőforrásokat vontak be, a fejlesztés szélsőségesen extenzív formáját valósítva így meg, a termelékenység azonban alig növekedett. Az iparban foglalkoztatottak száma 50 %-kal nőtt, ezt a mezőgazdaságból ide áramlók és a tömegesen munkába álló nők biztosították. Az állandó tervelemelést a munkateljesítmény fokozására építették, 1950-re általánossá vált a sztahanovista mozgalom, s a kizárólagos mennyiségi szemlélet eladhatatlan, selejtes áruk tömeges felhalmozásához vezetett. A vásárlóerő elvonásának és a t erv finanszírozásának sajátos eszköze volt az „ö nkéntes” terv- ill. békekölcsönjegyzés.

Miközben állandóan hangsúlyozták a gazdasági önállóságot, 1949-től a KGST keretében az ország jogilag is gazdasági függésbe került a Szovjetuniótól. A mezőgazdaság anyagi és emberi erőforrásai folyamatosan csökkentek, miközben a közterhek 1948-53 között megháromszorozódtak (ez egyébként már 1948-ban meghaladta a háború előtti mértéket). A beruházások csökkenése és az elvonások - kötelező beszolgáltatás - növekedése miatt 1952-53 fordulójára az élelemterelő parasztság kétharmadának nem maradt kenyere és vetőmagja. Tömegessé vált a menekülés a mezőgazdaságból, ennek következtében 1953-ban már közel 1 millió katasztrális hold maradt parlagon. Tovább folyt a kulákság elleni harc gazdasági, rendőri és egyéb eszközökkel, ennek következtében öt év alatt mintegy 400 ezer embert ítéltek el „közellátási bűntett” (pl. ún feketevágás) címén Az MDP IIkongresszusa stratégiai feladattá emelte a

mezőgazdaság szocialista átszervezését, s 1953-54 fordulójára 80 %-ra akarta emelni a szövetkezeti földterület arányát. A sietségből és az előkészítetlenségből eredő üzemi gondok fokozták a közös gazdaságok alakulásával természetesen együtt járó nehézségeket. Az önellátás jegyében kísérleteztek egy sor olyan növény termesztésével (pl gyapot, gumipitypang) amelynek a magyarországi természeti viszonyok nem voltak megfelelőek. Mindezek oda vezettek, hogy a mezőgazdaság mélyen a szükségletek és a lehetőségek szintje alatt termelt, ami fokozta az ellátási gondokat, s növelte a válságot. A társadalom vezető ereje – a jelszavak szerint – a munkásosztály volt, szövetségben a dolgozó parasztsággal és a haladó értelmiséggel. A korábbi társadalmi elit „osztályidegenné” vált, s mint ilyen, üldözendő volt. Az ilyen származás hátrányt jelentett a munkavállalásnál, a tanulási lehetőségeknél,

bizonyos esetekben rendőri fellépést is vont maga után. A lakossági szolgáltatást háttérbe szorítása miatt általános volt az al acsony életszínvonal, a t ársadalmi csoportok között nem voltak kirívó különbségek. Ez volt a lódenkabát és a svájcisapka időszaka, még a vezető rétegeket is egyfajta puritánság jellemezte (bár természetesen az átlagnál sokkal jobb körülmények között éltek). Pl a vezetőknek illet bizonyos időközönként a fizetésüket közcélokra felajánlani (a természetbeni ellátások széles köre miatt jóval nagyobb volt az összjövedelmük, mint ami a fenntartásukhoz kellett). A Rákosi-rendszer válsága 1953-ra a gazdaságpolitikai hibák következtében előállt életszínvonal-csökkenés, a lakosságra nehezedő mind nagyobb terhek; a megfélemlítettség és kiábrándultság érzésével párosulva, válsághelyzetet teremtett Magyarországon. A májusban megrendezett országgyűlési választások eredményei

(98,2% a népfront jelöltjeire) nem a rendszer támogatottságát, hanem - a választókra nehezedő adminisztratív és erkölcsi nyomás mellett - a reménytelenséget is kifejezték. Ebben a hangulatban következett be a Szovjetunióban a Sztálin halálát követő hatalmi elbizonytalanodás, és a feszültségek hasonló mértékű kiéleződése egyes "testvéri szocialista" országokban. Az SZKP vezetői aggasztónak ítélték a magyarországi helyzet alakulását, ezért 1953 júniusában - egy általuk meghatározott személyi összetételű - magyar küldöttséget rendeltek Moszkvába pártközi tárgyalásra. A küldöttségben Rákosi és Gerő mellett helyet kapott Nagy Imre, ugyanakkor nem hívták meg a "négyesfogat" másik két tagját, Farkas Mihályt és Révai Józsefet. A szovjet vezetők súlyos – a visszaemlékezők szerint kifejezetten durva hangvételű – kritikával illették az MDP által elkövetett hibákat, s személy szerint

élesen bírálták Rákosi Mátyás tevékenységét. A megbeszélés után megfogalmazták az ún júniusi határozatot Ennek „elfogadására” az MDP Központi Vezetőségének 1953.június 27-28-i ülésén került sor. A határozat – a moszkvai utasításnak megfelelően – megbírálta a pártvezetés által elkövetett hibákat, s intézkedett kijavításukról. Eszerint a gazdaság terén csökkenteni kell az iparosításütemét, meg kell változtatni a fejlesztési arányokat a könnyű- és az élelmiszeripar javára, növelni kell a mezőgazdasági beruházásokat és a termelékenységet, ugyanakkor csökkenteni kell a s zövetkezesítés sebességét. Át kell alakítani a b eszolgáltatási rendszert, meg kell javítani a lakosság anyagi javakkal való ellátottságát, fejleszteni kell a kommunális szolgáltatásokat. Helyre kell állítani a törvényességet, javaslatot kell tenni az amnesztiára és az internálótáborok feloszlatására. Megszüntették a

főtitkári tisztséget, Rákosit első titkárrá választották, a miniszterelnöki pozíciót – a Kreml kívánságára – át kellett adnia a Malenkov által támogatott Nagy Imrének. Mindezt nem hozták nyilvánosságra, sőt még a középszintű pártvezetés is csak kivonatot kapott a határozatból. Az országgyűlés július 3-4-én tartott ülésén választotta miniszterelnökké Nagy Imrét, akinek első helyettese a fiatal Hegedüs András lett, míg Farkas és Révai kimaradtak a kormányból. Az új miniszterelnök kormányprogramjának ismertetését a rádió is közvetítette, a közvélemény ily módon értesült a politikai irányváltásról. Az MDP KV július 11-ére pártaktíva-értekezletet hívott össze Budapestre a párttagok tájékoztatására. Itt - a pártvezetés egységét bizonyítandó - Nagy Imre és Rákosi Mátyás is felszólaltak, a kettejük beszéde közötti ellentmondások azonban tovább növelték a tagság bizonytalanságát.

(Rákosi pl miközben állást foglalt a nehézipar fejlesztési ütemének csökkentése mellett, a következőt mondta: "jövőre is több szenet és acélt akarunk termelni, mint az idén, és többet is fogunk termelni.) A helyzet a határozat után sem változott lényegesen. Rákosi a pártapparátus mögötte felsorakozó – mindenféle változtatástól félő – ortodox gárdája segítségével elszabotálta a határozatok végrehajtását. Úgy tette ezt, hogy legnagyobb ellenfele (ellensége?) Nagy Imre legyen a „bűnbak”. 1955 januárjában ismét Moszkvába rendeltek egy magyar pártküldöttséget, ám a szovjet vezetők - elsősorban Hruscsov - ekkor már Nagy Imrét illették éles bírálattal. Ezután Rákosi önkritika gyakorlására igyekezett rávenni a miniszterelnököt, s miután ő ettől mereven elzárkózott, az MDP KV március eleji ülése minden felmerült politikai kérdésben elmarasztalta. Nagy Imre erre beadta lemondását a

miniszterelnöki posztról, mire minden funkciójából visszahívták, az év végén pedig a pártból is kizárták. 1955 áprilisában az országgyűlés, miután Nagy Imrét felmentette miniszterelnöki tisztségéből, helyette Hegedüs Andrást választotta meg, első helyettese Gerő Ernő lett. A régi pártvezetés és az "új" kormány megpróbált visszatérni az 1953 előtti gyakorlathoz, ám hamarosan kiderült, hogy ennek mind bel-, mind külpolitikai feltételei hiányoznak. A Nagy Imrekorszakban szabadabb légkörhöz szokott magyar közélet elkeseredetten vette tudomásul a változást, s a háttérbe szorított politikus körül börtönből szabadult kommunistákból (Donáth Ferenc, Haraszti Sándor, Losonczy Géza stb.) politikai kör szerveződött A DISZ Petőfi Körében az év végére Nagy Imre hívei lettek a hangadók, s egymás után szervezték nagy hatású vitáikat a legfontosabb aktuális gazdasági és politikai kérdésekről. Nem volt

kedvező a nemzetközi helyzet sem. Rákosiék az NSZK NATO-tagsága kapcsán a hidegháború kiéleződésére számítottak, ehelyett aláírták az osztrák államszerződés, Hruscsov Jugoszláviába látogatott, Genfben négyhatalmi tárgyalások kezdődtek a kelet-nyugati kapcsolatokról, s végül Magyarországot - 15 más állammal együtt - felvették az ENSZ-be. Mindezek közül a jugoszláv kérdés jelentette a l egkeményebb problémát a m agyar vezetés számára, hiszen a k apcsolatok rendezése, melyre a szovjetek egyértelmű felszólítást adtak, elkerülhetetlenül felvetette a Rajk-per tisztázásának kérdését. Ezután már az események szinte szükségszerűen vezettek az 1956-os forradalomhoz. II. témakör: Népesség, település, életmód 4. résztéma: A középkori város Tétel, feladat: Ismertesse a XIII. századi nyugat-európai városok kialakulásának körülményeit! Mutassa be a városokban élők társadalmi csoportjait, tárja fel a

gazdasági tevékenység és az életmód közti összefüggéseket! A mezőgazdaság forradalma A XI.századra stabilizálódott Európa helyzete: elültek a hatalmi harcok, megszilárdultak a birtokviszonyok; megnövekedett a népesség, kevés lett a művelhető terület, újra ellátási nehézségek alakultak ki. Ezen kezdetben erdőirtással (ez adómentességgel járt), mocsarak lecsapolásával próbáltak segíteni, de ez kevés volt. Növelni kellett a mezőgazdaság termelékenységét, ezt technikai, technológiai fejlesztéssel érték el: • döntő volt a megfelelő szántásmélység elérése, hogy a talaj a nedvességet sokáig tudja tartani. Ennek érdekében ökrök helyett lovakkal dolgoztak (nagyobb húzóerő); a nyakhám helyett vállhámot, majd szügyhámot alkalmaztak,patkolták a lovakat(ez védte a ló patáját a nagy terheléskor), boronát használtak mely szintén tovább tette lehetővé a talaj nedvességének megőrzését; • a túróeke helyett

fordítós eke, majd vaspapucsos, vasélű eke alkalmaztak, ez is mélyebb szántást, magasabb termést eredményezett; • két- háromnyomás, 5-6-szoros hozam; • istállózás, takarmánynövények; a szőlőtermelés elterjedése; megnőtt az élelmiszertermelés, lehetővé vált a munkamegosztás; (először csak a faluközösségen belül); A megszilárduló közbiztonság lehetővé tette a kereskedelmi útvonalat újjászületését: • újra feléledt a t ávolsági kereskedelem, mely Kelet luxus termékeit (selyem, drágakő, fűszerek) hozta; • újjáéledtek a k ihalt városok az alkalmas helyeken; kiszolgálásukra mesteremberek telepedtek oda (kovács, szíjgyártó, asztalos, lakatos, fogadós); ezek ellátására ismét újabb kézművesek jöttek (szabó, kőműves, szűcs, tímár stb.); • a luxuscikkek mellett a XI.századra igény mutatkozott a jó minőségű, de megfizethető termékekre is (ugyanolyan jó üzlet sok áru eladása kisebb haszonnal, mint a

drága, de bizonytalan luxuskereskedelem) újjáéledt a pénzforgalom; • a városok új lakói a földesúri jobbágyok legvállalkozóbbjai közül kerültek ki; • most is jogilag még alattvalói voltak; • egyre értékesebbek lettek: a k ereskedelem révén pénzhez jutottak, képesek voltak járadékaikat pénzben kifizetni; • ez igen előnyös volt ura számára: ki tudta elégíteni rangjához illő luxusigényeit, megfelelő fegyvereket tudott venni; • a városban igen kis területen igen nagy értékek halmozódtak fel: szükségessé vált a védekezés: elkezdtek épülni a városfalak; • kicsiny alapterület, 4-5 embernyi magasságú, (ágyú még nincs); a kapukat éjszakára bezárják; saját maguk vagy zsoldos katonák védik; • ez nemcsak a rablók, hanem saját földesuruk ellen is meg tudta védeni őket; az önvédelem első esélye; pénzzel szabadságjogokat szereznek: • saját közigazgatás és bíráskodás; saját belső karhatalom,

polgárőrségek; • a város egy összegben fizetheti az adót; • a város évente egyszer fizet adót; • örökre megváltják személyes szabadságukat; A városi levegő szabaddá tesz. kialakul, és egyre nagyobb gazdasági hatalomra tesz szert a polgárság; • társadalmi megbecsülése alacsony; a királyi birtokon levők maga az uralkodó védte meg: Társadalmi viszonyok A városok társadalmi szerkezete • önkormányzat, választott vezetőkkel magisztrátus, szenátus, patríciusok; • a leggazdagabbak, mert a gazdagság a sikeres üzlet legbiztosabb jele; • a céhmesterek adják a középréteget; a plebejusoknak már nincs polgárjoguk: • a céhdolgozók, segédek, és egyebek a közrendűek; • a legszegényebbek (koldusok, alkalmi munkások, háziszolgák); • gyakran nemesek is laknak a v árosban (nagyobb a biztonság), de politikai szerepük csekély; céhek: a kézművesek és kereskedők érdekvédelmi szervezete; • igen szigorúan ügyeltek a

minőségre; kézi munka, egyedi termékek, lassan és drágán; • szigorú hierarchia; • kiküszöbölik a versenyt (csak annyi műhely, üzlet működhetett, mely megélhetett a városban) Felépítése: céhjegyző CÉHMESTER alcéhmester atyamester MESTEREK szolgálómester céhláda, céhpecsét stb. bejáró mesterek látómesterek remeklés, mesterasztal legényszállás Herberg dékány legényláda vándorlegények LEGÉNYEK inasok szerződtetés – felszabadítás • • • • • Inasok: 10-12 évesek; teljes ellátás, utánzás; Legények: 15-18 évesek, sokszor alapvizsga, részleteket önállóan; • Vándorlás: 2-5 év, tapasztalatcsere; Segédek: felszabadul, a mester műhelyében dolgozik; Mester: vizsga, mestermunka; zárt közösség; Atyamester: a legidősebb; • Céhláda, céhszabályok, kötelezettségek, önsegélyezés. II. témakör: Népesség, település, életmód 5. résztéma: Az ipari forradalom következményei

Tétel, feladat: Jellemezze az ipari munkásság helyzetét és életmódját a XVIIIXIX.századi Angliában! az ipari forradalom évtizedeiben gyorsan növekedett a népesség: (általános európai jelenség, nem az ipari forradalom következménye; • az iparban való munkalehetőség fiatalabb korban tette lehetővé a családalapítást; • növekedett az emberi életkor; radikálisan csökkent a csecsemőhalandóság; • nőtt az élelmiszerkínálat, egészségesebb lett a táplálkozás; • javult a személyi higiénia (a XVIII.sz-ban megkétszereződött a szappantermelés); • a pamutszöveteket könnyen lehetett mosnijavult az általános tisztaság; • fejlődött az orvostudomány (1798-től alkalmazták a himlő elleni védőoltást, Edward Jenner találmányát) a másik jelenség: a migráció (a népesség mozgása): • a szaporodó és feleslegessé vált mezőgazdasági népesség a városokba áramlott; • önkéntes majd erőszakolt kivándorlás

Amerikába a század végén Ausztráliába • létrejött az új város: • nincs városfal (ha volt, sokszor lebontottákútban volt; • funkció szerint elkülönült negyedek jöttek létre; • üzleti, hivatali központ (City); • villanegyedek, belváros a jómódúaknakitt kezdődött a csatornázás és a közvilágítás kialakítása; • a külvárosok gyárépületei mellett munkásnegyedek még nincs tömegközlekedés, a lakás nem lehet messze a munkahelytől; itt igen rossz életkörülmények; • a gyári nagyiparban munkáskoncentráció; a g yárakban gyakran többezer ember dolgozik; • általános a női- és gyermekmunka (kevesebbet lehet fizetni); • a munkaidő napi 10-12 óra; nem volt szabadság, társadalombiztosítás; • az első munkásmozgalom spontán lázadás volt: géprombolás; • korai fegyveres felkelések is voltak: 1831,1834: Lyon, 1844: Szilézia; mindkettőben a takácsok keltek fel a munkanélküliség miatt; • a legelső

szervezett forma a szakmai szervezetek, a trade unionok(Angliában) és a syndicatok(Franciaországban) voltak, a mai szakszervezetek ősei; • foglalkozás szerint tagozódó helyi munkás és iparosegyletek; • gazdasági eszközökkel (tárgyalások, sztrájkok) jobb munka- és bérfeltételeket; • kollektív szerződéseket a bérről, a munkaidőről és a munkafeltételekről; • gyengék és szervezetlenek, az államhatalom mindenütt tiltotta; • szervezkedési jog a munkásoknak: 1824-25: Anglia 1864 Franciaország 1869 Németország • segélypénztárak a bajbajutottaknak, munkásművelődési egyesületek; • chartista mozgalom: az első politikai szervezkedés: • nagyobb parlamenti demokrácia (általános választójog, titkos szavazás, mindenki választható, fizetés a képviselőknek); 1836: Londoni Munkás Szövetség • 10 millió aláírással kérvény, de a parlament háromszor is elutasította (1842, 1844, 1847); • ennek hatására is a

negyvenes évek végén munkásvédelmi törvények; • a 48-as forradalmak után visszaesés (1852-ben feloszlik a Kommunisták Szövetsége); Anglia: trade unionizmus: politikamentes szakszervezeti irányzat, az angol munkásarisztokrácia képviselője, célja a gazdasági jólét biztosítása, helytelenítik a sztrájkot, fő eszköze a tárgyalás. 1868: létrejön a csúcsszerv: Trades Union Congress cél: bejutás a parlamentbe; 1893: Független Munkáspárt, egyesül a Munkásképviseleti Bizottsággal: 1906: Munkáspárt Németország 1863: Általános Német Munkásegylet • az első szocialista párt, alapítója Ferdinand Lasalle • szabad népállam államszocializmus; • a szocializmus megteremthető az általános választójoggal és az állami kölcsönökkel létrehozott termelőszövetkezetekkel; • vasbértörvény: a gazdasági sztrájkok értelmetlenek, mert a munkabéreket nem térítik el a létminimumtól; Bismarck szimpatizál, Marx elutasítja; 1869:

Szociáldemokrata Munkáspárt Wilhelm Liebknecht és August Bebel egyesül az Általános Német Munkásegylettel: 1875: Németországi Szocialista Munkáspárt 1878: szocialista törvény: a szakszervezetek feloszlatása; sajtótilalom; vezetők letartóztatása; kiutasítása; sikertelen, mert nő a szociáldemokraták befolyása; 1890: Németországi Szociáldemokrata Párt SPD marxista programot csinálnak Erfurt Karl Kautsky és a baloldali radikálisok (Rosa Luxemburg ellen; revizionizmus: a marxi alaptételek felülvizsgálatának igénye, koronként más a tartalma Franciaország anarchizmus (uralomnélküliség) Pierre Proudhone: minden erőszakelemet (állam, törvény) meg lehet szüntetni békés eszközökkel, egy igazságos, szociális együttélési formában; célja: a kistulajdon vásárlása, kistulajdonossá válás; szindikalizmus: szakszervezeti irányzat, csak a g azdasági harcot ismeri el, ennek fő eszköze a szakszervezet. A kapitalizmus megdöntése

általános gazdasági sztrájkkal elérhető. 1895: Általános Munkás Szövetség CGT 1864: Marx szervezésében Londonban: I.Nemzetközi Munkásszövetség I.Internacionálé belső frakcióharcok Marx és az anarchisták között = II. témakör: Népesség, település, életmód 6. résztéma: Magyarország etnikai képe a XVIII-XIXszázadban Tétel, feladat: Elemezze a XVIII-XIX.sz második felének etnikai viszonyait Magyarországon! Népességi változások a XVIII. században Európa Anglia Franciao. USA Oroszo. Lengyelo. Magyaro 1700 körül 118 millió 1715: 5 millió, 20,5 fő/km2 1715:18 mó, 33 fő/km2 1760: 1,6 millió 1700: 13 millió 1780 körül 20-24 fő/km2 1720: 14 fő/km2 1800 körül 190 millió 1800: 10 millió, 40,8 fő/km2 1789: 48 fő/km2 1800: 30 millió körül 1787: 28 fő/km2 • az első megbízható magyar adat: 1784-87: II.József népszámlálása: Magyarország Erdély Horvátország A magyar szent korona országaiban 6,5 millió 1,5

millió 340 000 9,3 millió, ez az egész Habsburg-birodalomnak 43,4 %-a A Habsburg-birodalom 23 millió Osztrák tartományok 3,9 millió Cseh- és Morvaország 3,9 millió Galícia, Bukovina 2,8 millió Észak-Itália 1,5 millió Németalföld, Belgium 1,6 millió • Magyarország népsűrűsége nem egyenletes; • belső átrendeződés, vándorlás, telepítés: • belső migráció: • a lakatlan területekre jobbágyok települnek: • a Felvidékre főleg szlovák, a magyarok az Alföldre és a Tiszántúlra; • szervezett telepítés: németek (svábok) Buda környékén, Vértes, Bakony, Veszprém körül, Tolna, Baranya, Szatmár, Békés; • bevándorlás: szerbek a Bánátba, Bácskába, határőrök, kedvezmények; románok a Temesközbe; • Magyarország soknemzetiségű ország lett, a magyarság aránya csökken: 3,5 millió, 37 %, a többi: románok 1 500 000 16 % szlovákok 1 250 000 13 % németek 1 100 000 11 % horvátok 800 000 8,5 % szerbek 600 000 6,4 %

ruszinok(ukránok) 300 000 3,2 % egyéb 300 000 3,2 % A nemzetiségek helyzete a reformkor végére nőtt politikai konfliktussá. A nemzetiségek velünk együtt jutottak el a nemzetállammá alakulás küszöbére A ’48-as magyar forradalom a polgári jogokat nemzeti különbség nélkül megadta, de csak egyénileg, s a liberálisok a radikális ifjúsággal együtt meg voltak győződve arról, hogy ezzel a kérdés maradéktalanul megoldódott. A nemzetiségi mozgalmak azonban egyéni jogokkal már nem elégedtek meg, hanem igényt tartottak kollektív elismerésre és politikai jogokra is. Mivel azonban a m agyar kormány ezek megoldásától mereven elzárkózott, a n emzetiségek mindinkább szembefordultak az új hatalommal, s a Habsburgok oldalára álltak. Horvátország nem érte már be a régi alkotmány által körvonalazott autonómiájával, márciusban Zágrábban Nemzeti Bizottságot alakítottak, bánná kiáltották ki báró Joszip Jelasicsot, aki császári

ezredes volt, és külön horvát felelős minisztérium felállítását követelték. A bécsi udvar a horvát-magyar viszony elmérgesítését saját érdekében állónak tartotta, ezért titokban támogatta Jelasics fegyverkezését, illetve a h orvátok elszakadási törekvéseit. A magyar kormány hajlandónak mutatkozott a horvát követelések teljesítésére, ám erre a horvát bán már az önálló magyar hadügy és pénzügy feladását is követelte. Valamivel később, május folyamán fogalmazta meg nemzeti követeléseit a többi magyarországi nemzetiség. A dél-magyarországi szerbek, akik korábban katonai szervezetben éltek, s a magyar forradalom következtében elvesztették feudális kiváltságaikat, Bécsen kívül Belgrádból - a névleg török fennhatóság alatt álló Szerbiából - is támogatást kaptak. Karlócai gyűlésükön (május 13) kimondták a magyarországi szerbek önállóságát, vajdát választottak, s szerbiai ügynökök

segítségével magyarellenes felkelést szerveztek, mely Bécs jóindulatú elnézése mellett a nyár elején ki is robbant a Délvidéken. A szlovákok egy részét megnyerték az 1848-as törvények, a nemzeti mozgalmat képviselő értelmiségiek azonban liptószentmiklósi gyűlésükön (május 10.) külön nemzetgyűlést és területi önkormányzatot követeltek, utóbb fegyveres alakulatokat szerveztek a császári haderő oldalán. A szétszórtan élő magyarországi németek többsége a magyar forradalom mellé állt, leszámítva az erdélyi szászokat, akik feudális privilégiumaik elvesztése miatt szembefordultak a forradalommal. Az erdélyi románok az első balázsfalvi gyűlésen (május 15.) a többi mozgaloméhoz hasonló, bár mérsékeltebb hangú követelésekkel léptek fel, s mindenekelőtt Erdély unióját ellenezték. A második gyűlésen szeptemberben már bejelentették, hogy nem ismerik el az uniót, sem a magyar kormányt, egyedül a cs ászárnak

hajlandók engedelmeskedni, s kérik a birodalmi alkotmány kiterjesztését Erdélyre. Hamarosan fegyvert is fogtak a császári erők mellett A nemzetiségi kérdés a dualizmus egész időszakában aktuális probléma maradt, de a Tisza Kálmán-féle időszakban úgy tűnt, hogy az elmagyarosodás szépen lassan, különösebb erőfeszítések nélkül meg fog történni. A téveszme hátterében több dolog is állt Az egyik ilyen az volt, hogy a parlamentbe általában a magyarokkal megalkudni kész nemzetiségi politikusok kerültek be, akik nagyon kezelhetőnek tűntek. A másik félrevezető a sajátos nemzetiségi taktika volt, ugyanis a dualizmus kezdeti időszakában ők is - mint hajdan a magyarság Bécs ellen - a teljes passzivitás módszerét választották. Ezzel természetesen nemhogy nehezítették volna, hanem egyenesen elősegítették a rendszer megszilárdulását. A harmadik dolog pedig a németség és a zsidóság viszonylag sikeres asszimilációja volt,

mely azt a reményt adta, hogy a többi idegen elemmel is ez fog történni. Közben azonban a radikálisabbak a nemzetiségi területeken szervezték az ellenállást, amit a s zázad végén megváltozott helyzet csak tovább erősített. Az ekkor megkezdődött gazdasági fejlődés ugyanis kettős hatással járt. Egyrészt a nemzetiségeknél is éreztette serkentő hatását, s ez a helyi értelmiségiek nacionalizmusát is felerősítette, vagyis a kialakuló helyi bankburzsoáziát emelte a politikai élet irányításának élére. Ezzel a passzivitás korszakát felváltotta az aktivitás kora Másrészt a magyar vezetést is elbizakodottabbá, türelmetlenebbé tette. Ez utóbbit jól mutatták azok az újságcikkek, melyek durva "magyarkodása" csak szította az ellentéteket, sőt a hivatalos politika is támogathatta az ilyen irányú kirohanásokat (például a Bánffy-kormány), tovább rontva a helyzetet. A hivatalba kerülő kormányok egyértelműen

elítéltek mindenféle nemzetiségi önállósulási törekvést, de mint vélekedett az ellenzék? A szociáldemokraták túlságosan leegyszerűsítették a nemzetiségi kérdést, hiszen abban bíztak, hogy a demokratikus átalakulás győzelmével ez a kérdés is automatikusan megoldódik. Ragaszkodtak a történelmi Magyarország kereteihez, és önkormányzatot csak megyei szinten akartak adni a nemzetiségeknek. A polgári radikálisok elképzeléseit Jászi Oszkár dolgozta ki, aki a kérdés nemzetközileg elismert fő szakértője volt. Svájchoz hasonló megoldást javasolt, vagyis minden megyében a lakosság nyelve lenne a hivatalos nyelv. A gondolat jobb volt az eddigi helyzetnél, de a nemzetiségi vezetők már minimális programban is a területi önállósághoz ragaszkodtak. A függetlenségi ellenzék politikája ebben az ügyben (néhány politikus kivételével) szinte megegyezett a kiegyezést pártolókkal. Általában a kevés engedményre hajlottak, inkább

a szomszédos népekkel igyekeztek jó kapcsolatot fenntartani, természetesen ezt is különböző mértékben. A románokkal való ellentétek a Memorandum-perben csúcsosodtak ki. 1892-ben a r omán Nemzeti Párt emlékiratot intézett az uralkodóhoz, melyben a magyarországi románság sérelmeit fogalmazta meg. Ferenc József a Memorandumot átadta a magyar kormánynak, az egy ideig pihentette, majd olvasatlanul visszaküldte a feladónak. Mivel a románok nem adták fel a küzdelmet, és a sajtóban kezdték el terjeszteni az emlékiratot, sajtóper indult ellenük. A vádlottakat végül több évi fegyházbüntetéssel sújtották, amit - bár később néhány hónapra enyhített a bíróság - le is töltöttek. A bebörtönzések hatására megindult a külföldi román agitáció, s a magyar kormányzat is további intézkedéseket tett. Feloszlatták a román Nemzeti Pártot, azzal az indokkal, hogy nincs jóváhagyott alapszabálya. Erre a bukaresti kulturális liga

elkezdte pénzzel támogatni az erdélyi mozgalmakat, sőt a németeket is igyekezett rávenni, hogy lépjenek fel a románság érdekében. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a románok helyzete korántsem volt olyan rossz Erdélyben, mint amit az ellentétek erőssége mutatott. Az iskolahálózat folyamatosan fejlődött (anyanyelvi oktatással), sorra nyíltak a román alapítású pénzintézetek, s a román polgárság aktívan részt vett a közigazgatásban. Sőt, voltak mindkét országban propagálói a megbékélésnek, mint például Dumitru Sturdza román miniszterelnök, vagy a magyar oldalon Tisza István, aki szerint a két népnek inkább össze kellene fognia a szlávok ellen, mint hogy egymást támadják. A szlávok helyzetét tekintve a következőket állapíthatjuk meg. Az 1890-es években a szlovák anyanyelvi iskolák száma a harmadára csökkent, A századfordulón azonban változott a helyzet, sorban hozták létre a kulturális központokat, értelmiségiek

olvasóköröket szerveztek, s a gazdasági fejlődést elősegítendő, szövetkezetek és népbankok jöttek létre. Megkezdődött emellett a csehek és szlovákok közeledése is. Prágában megindult a Csehszlovák Egység mozgalom, ami a két nép kapcsolatait és a nyelvek rokonságát hangoztatta, s élére a cs eh származású Tomás G. Masaryk egyetemi történészprofesszor állt A szerbek nemzetiségi politikáját a Szerb Radikális Párt irányította, melynek fő célja a nemzeti önállóság elérése volt. A Horvátországban működő Horvát Jogpárt is az összes horvát lakost egy önálló, de a Monarchián belül létező államba óhajtotta tömöríteni. A nemzetiségi politikák összehangolását az 1895-ben Budapestre összehívott kongresszus próbálta kialakítani, melyen részt vettek a szerbek, a szlovákok és a románok küldöttei is. Közös nyilatkozatban fogalmazták meg a következő igényeiket: az 1868-as nemzetiségi törvény

revíziója, általános választójog, tárca nélküli nemzetiségi miniszter, teljes szabadság a nemzetiségieknek és nyelvi határok szerinti megyék létrehozása. Egy nemzetiségi pártot is létrehoztak a kongresszuson, ami azonban csak 1905-ben lépett fel a p arlamentben önálló politikai erőként. A tanácskozás igazi eredményeket azonban nem hozott, a beépített emberek segítségével még a titkos határozatok is megjelentek a magyar lapokban, s a hatóságok továbbra is ellenőrzésük alatt tartottak mindenféle nemzetiségi megmozdulást. A szemben álló felek radikalizálódását - melynek okait a korábbiakban már említettük - jól mutatták a huszadik század elejének eseményei. 1907-ben a magyar parlament elfogadta gróf Apponyi Albert javaslatát (Lex Apponyi), melyben a nem állami elemi iskolák támogatását ahhoz kötötte, hogy nemcsak a tanítóknak kellett tudniuk magyar nyelven írni, beszélni és tanítani, hanem a gyerekeket is

kötelező volt magyarul megtanítaniuk. A törvény nemcsak nagy felháborodást váltott ki, hanem a célját sem érte el, ugyanis a későbbi felmérések szerint a nem magyar anyanyelvű lakosság alig negyede tudott csak magyarul. A másik oldalról elmérgesítették a h elyzetet a s zerbiai és romániai törekvések, melyek egyre inkább a nemzetiségi területek nemzeti egységbe történő összefogását szorgalmazták. A feszültséget fokozta a hírhedtté vált csernovai zendülés, melynek során a csendőrség feleslegesen önvédelemből használta a fegyverét, és a halálos áldozatokat is követelő összecsapásról egy angol tudósító híradása nyomán nemzetközi hír lett. A nemzetiségi kérdés egyébként a Monarchia mindkét felén komoly gondot jelentett, különbség talán csak annyi volt, hogy az osztrák területeken sokkal kompromisszumképesebbek voltak, mint Magyarországon. A nemzetiségek politikai részvétele így sokkal nagyobb volt a

Lajtán túl. Az önállósulási törekvések felerősödése következtében a századforduló után a dualista rendszer helyett két új elgondolás merült fel. Az egyik a trializmus volt, mely mögött a szláv egyenjogúsítási törekvések húzódtak meg. Az elképzelés szerint a Monarchia három részből állna: Ausztriából, Magyarországból és egy délszláv államból. A problémát az jelentette, hogy ezzel a többi nemzetiség helyzete egyáltalában nem oldódott volna meg. A másik elgondolás a föderatív átalakítást hirdette Ez az összes nemzetiség politikai egyenjogúsítását hozta volna magával, ami természetesen az osztrák-magyar vezető körök merev ellenállásába ütközött. Ráadásul a föderáció hívei között is voltak ellentétek, mert a nemzeti önrendelkezés elvét mindenki egy kicsit másképp értette. Területi érdekek ütköztek nagyon erősen egymással (már korábban is láttuk, hogy a csehek szlovák területeket is

akartak). A nemzetiségi kérdés, vagyis a b irodalom átszervezésének ügye tehát napirenden volt az első világháború előtt is, de a sokrétű ellentétek miatt a békés megoldás szinte lehetetlennek tűnt. III. témakör: Egyén, közösség, társadalom 7. résztéma: A római köztársaság válsága Tétel, feladat: Mutassa be a h ódító háborúk társadalmi következményeit, a f öldkérdés megoldására megfogalmazott elképzeléseket! Magyarázza meg, hogy a társadalmi átalakulás mennyiben függött össze a k öztársasági intézmények válságával! A korai köztársaság társadalomszerkezetét a királyság korából örökölte, s ez vérségi alapon szerveződött. Alapegysége a nemzetség volt A patríciusok a 300 alapító nemzetség tagjai, földbirtokosok, akik ellátták a város védelmét is, és a közföldekből (ager publicus) is bérelhettek. Az elszegényedett nemzetségtagok, a cliensek (engedelmeskedők) védelmük alatt álltak. A

klienst szolgálatáért a patrónusa támogatta A plebejusok a hivatalosan el nem ismert, feloszlatott nemzetségekhez tartozók, bevándorlók. Nem volt politikai joguk, nem részesedtek az ager publicusból. Nehézgyalogságként harcoltak A szegényebbeket az eladósodás, s ennek következtében az adósrabszolgaság fenyegette. A város irányítása Formálisan a legfontosabb szerv a népgyűlés volt. Itt döntöttek a legfőbb bel- és külpolitikai kérdésekben, itt választották meg a hivatalnokokat, magistrátusokat. Csak olyan kérdésekben határozhattak, amelyekre az összehívásukra illetékes hivatal előterjesztett. A másik, valójában a legfontosabb intézmény a senátus volt. A királyság korában 100, majd 300 fős, patriciusokból álló tanácsadó testület. Most a magistrátusok tanácsadója, de gyakorlatilag a szenátus döntött háború és béke kérdésében, irányította a külpolitikát, ellenőrizte a pénzügyeket. Határozatait szavazás

útján hozta Épülete a Curia A magistrátusok, a tisztviselők általában 1 évig voltak hivatalban. Fontos elv volt a collegialitás, ami azt jelentette, hogy egy tisztséget egy időben több személy töltötte be. A consulokat illette meg a legfőbb polgári hatalom és háborúban a hadsereg vezetése. /12 vesszőnyalábot hordozó lictor ment előttük/ Az éveket a 2 consul nevével jelölték. A consulok társai és helyettesei a praetorok. Fő feladatuk a városi rend fenntartása és a bíráskodás. /6 lictor illette meg őket/ I.e443-tól kezdve 5 évenként 2-2 censort választottak másfél évi felhatalmazással A lakosság nyilvántartása, vagyon alapján történő beosztása volt a feladatuk és a szenátus névjegyzékének összeállítása, s ekkor a méltatlanokat törölhették is a névjegyzékből. Ők szabták meg az adók, vámok, bérleti díjak összegét és elosztását. A questorok felügyeltek az államkincstárra, a pénzügyekre és a h ivatalos

okmányokra, hadjáratokban fizették a zsoldot, és ők osztották fel a zsákmányt. Az aedilis curulisok feladata a v árosi rend fenntartása, a p iaci árak felügyelete, a gabonaellátás és a nyilvános játékok rendezése volt. Rendkívüli magistrátus volt a dictátor. Rendkívüli körülmények, az államot fenyegető veszély esetén jelölte ki a senátus az egyik consult 6 hónapra. Az ő kezében összpontosult a hatalom teljessége. /24 lictor kisérte/ Különleges tisztségviselők voltak a néptribunusok, i.e494-től Fő feladatuk a plebs érdekeinek védelme. Vétójoguk volt a magistrátusok plebejusokat sértő intézkedésivel szemben (kivéve a censort), a v áros falain belül személye szent és sérthetetlen volt. Lakóházukban a plebejusok menedéket élveztek. Ők hívták össze a plebejusok gyűlését, később a senatus összehívására is jogot kaptak. Számuk: 2, 4, majd 10 Segítőtársaik az aedilis plebisek , akik a plebejusok Ceres

szentélyében őrzött levéltárát és pénztárát kezelték. A vallási feladatokat különböző papi testületek tagjai látták el. Őket is a nép választotta A legfontosabb papi testület élén a pontifex maximus, a főpap állt. Ő volt az állami kultusz irányítója, naptárakat készít, végzi a hivatalos áldozatokat. Az augurok testülete előjelekből, pl. madarak repülése jósolt A Vesta papnők a Vesta templomban a szent tüzet táplálták Társadalmi küzdelmek A plebejusok a maguk katonai jelentőségük tudatában megfelelő mértékben részesedni kívántak a gazdasági előnyökből és a politikai hatalomból. Főbb követeléseik: 1. a populus romanus teljes jogú tagja lenni ( = szavazati , hivatal viselési jog, vagyonszerzés és a vagyonnal való rendelkezés joga, törvényes házasság joga, az ítélet ellen a néphez való fellebbezés joga) 2. részesedni a közös nemzetségi földből, az ager publicusból 3. az egyformán érvényes

törvények írásba foglalása 4. az adósrabszolgaság megszüntetése A polgárjogi küzdelem főbb állomásai : 1. Ie494-ben a plebejusok kivonultak a Szent Hegyre a megfizethetetlen adósságok miatt, hogy új várost alapítsanak. Visszatérésükre a néptribunusok választása és a plebejus népgyűlés létrehozása miatt került sor. 2. Ie450 körül a néptribunusok elérték a törvények írásba foglalását A 12 bronztáblára vésett törvénygyűjtemény a római jog alapjává vált. A gyerekek e szövegen tanulták az írást, olvasást. Súlyos büntetés várt a tulajdon megsértőjére A római polgár megölése főbenjáró bűn, kivégezni is csak a népgyűlés határozata alapján lehet. Fennmaradt az adósrabszolgaság intézménye. III. Az V, IV, III század folyamán született törvények (pl érvényesnek ismerik el a patricius és plebejus közötti házasságot, az egyik consul plebejus lett, részesedhettek a hódítással szerzett állami

közföldekből), i.e326-ban eltörlik az adósrabszolgaságot, s a papi tisztségek is megnyílnak előttük. Róma városállamból birodalom lesz A fiatal római köztársaság első másfél évszázada a belső társadalmi harcokkal párhuzamosan a külső ellenségekkel való szakadatlan hadakozással telt (kelta gallok, samnisok dél-itáliai görögök). Ie 265-re lezárult Itália meghódítása E harcokban szükség volt a plebejusok katonai erejére. A patricius és gazdag plebejus családok összeolvadásából kialakult egy új társadalmi-politikai elit, ők töltik be a vezető tisztségeket, ők a senátus tagjai, a szenátori rend, a nobilitas. A gazdag plebejusok egy része áruba, kölcsönügyletekbe fektette pénzét, belőlük jött létre a lovagrend, akik önként, saját költségen teljesítettek lovas katonai szolgálatot. A II.század végére Róma a Földközi-tenger medencéjének ura lett A győzelmes háborúk mérhetetlen gazdagságot juttattak

Rómának. Ennek legnagyobb haszonélvezői a senátusi arisztokrácia volt. A birtokos parasztság viszont csak vesztett a hódításokkal. Igaz, hogy a zsákmányból néhányan és ideiglenesen jobban éltek, de ez nem tudta ellensúlyozni azt a hátrányt, hogy a családfenntartó évekig távol hadakozott (esetleg meg is halt), az otthon maradottak nem tudták kielégítően megművelni a földet. Míg a háborúk idején a hadsereg ellátására bármekkora mennyiségű gabonát (a parasztgazdaságok jellemző termékét) el lehetett adni, a háború után az olcsó kis-ázsiai gabona kiszorította őket a piacról. Ők nem tudtak a földművelésen kívül más megélhetési módot találni, mert nem értettek máshoz, arra pedig nem volt pénzük, hogy kézműves műhely tulajdonosaként hozzáértő rabszolgákkal termeltessenek, vagy kereskedők legyenek. Így parasztgazdaságok tömegei mentek tönkre, megoldásként Rómába mentek, és az államra hárult

eltartásuknak terhe. Az ilyen módon elszegényedett tömeget nevezzük antik proletariusnak. Az igazi baj nem az volt, hogy az állam terhei ilyen módon megnőttek, hanem az, hogy a római paraszthadsereg elvesztette utánpótlását. A közadományokból tengődő családokban nem nőhettek fel olyan egészséges, kemény fiatalemberek, akikből a korábbihoz hasonló katonákat lehetett volna képezni. Pedig a hadseregre legalább akkora szükség volt, mint a hódítások korában. Hiszen a megnövekedett birodalom védelme, a hatalmas tömegű rabszolgaság fékentartása majdnem akkora erőt igényelt, mint a hódítás. A társadalmi feszültségeket a Gracchusok reformja akarta lecsillapítani. Tiberius Gracchus i.e133-ban volt néptribunus A család plebejus eredetű, apja katona, anyja a Karthágót legyőző Scipio leánya. Földreformtervezete szerint egy családra legfeljebb 1000 i ugerumnyi föld jutott, a fennmaradót felosztották volna a földnélküliek között. A

kisajátított (1000 iugerum feletti) földért kárpótlást adott volna. A senatus azonban ezt a nagyon mérsékelt reformot sem akarta elfogadni, és a kirobbant fegyveres összecsapások során megölték. Öccse, Caius Gracchus (i.e 123-122-ben volt néptribunus) a lovagrend támogatását akarta különféle kedvezmények nyújtásával megszerezni, de ő sem járt sikerrel. A senatus védekezésül rendkívüli állapotot rendelt el, és a véres zavargások során az ifjabb Gracchus is életét vesztette. A Gracchusokkal alakult ki a politikai megosztottság két csoportja (az egyszerűség kedvéért nevezzük őket - bár mai értelemben nem azok! - pártnak), a néppárt, a populares és a konzervatívabb, arisztokratikus csoportosulás, az optimaták. A hadsereg válsága a numidiai király, Jugurtha elleni háborúban tört felszínre. A hadsereg fegyelmezetlen volt, a hadvezérek megvesztegethetők. A senatusi vizsgálat nyomán több szenátort száműztek. A gondok nem

oldódtak meg. Végül Caius Marius hadseregreformja hozta meg a megoldást. Ie104 körül felismerve az idők változásait a nincsteleneket is bevette a h adseregbe, megváltoztatva a h adkiegészítés rendszerét. A vagyontalan római polgárokból álló zsoldos hadsereg jött létre Zsoldért és ellátásért 16 éves szolgálat leteltével a v eteránok földet kapnak a coloniákon. Bevezette a rendszeres kiképzést, egyesítette a fegyverzetet. A paraszthadseregből zsoldoshadsereg vált Egy légió 10, egyenként 600 főből álló cohorsra oszlott. Márius hadseregreformja óriási fordulatot hozott a köztársaság életében. A katonák boldogulása attól függött, hogy milyen sikeres a hadvezér. Ugyanakkor a hadsereg birtokában a belső hatalmi harcok is eldönthetők. A hadsereg már nem a populus romanust szolgálta, hanem a politikailag és katonailag sikeres hadvezért. Amikor VI.Mithridatész pontuszi király ellen készülődtek háborúra a senátori párt

Sullát bízta meg, a néppártiak Mariust akarták hadvezérnek. A Marius-féle hadseregreform legsúlyosabb következménye az volt, hogy lehetőséget adott a politikai kérdések fegyveres eldöntésére, a polgárháborúra. Sulla zsoldosaival Róma ellen vonult,s vérfürdőt rendezett á néppártiak között. Miután Kis-Ázsiában győzött, visszatért Rómába és Sullát i e 82-ben dictátorrá választották. Teljhatalmát időben nem korlátozták, s 79-ben maga mondott le Úgy tűnt, hogy a köztársasági államrend az i. e 2 század végére alkalmatlanná vált a b irodalom kormányzására. Arra volt szükség, hogy a hadsereg és egy állandó, szakemberekből álló hivatalszervezet támogatásával hosszabb időre egy személy kapja meg a kormányzati hatalmat. III. témakör: Egyén, közösség, társadalom 8. résztéma: A középkori magyar királyság megteremtése Tétel, feladat: Mutassa be Szent István társadalomépítő és államalapító

tevékenységét! Magyarázza meg, hogy munkássága miként járult hozzá a magyarság fennmaradásához a Kárpát-medencében! A honfoglalás okozta változások: • az új szállásterület jobban védhető és kisebb területű volt, mint a korábbiak; gyepű • kevesebb szabad közrendű kell a nyájak terelésére és védelmére; • a törzsi-nemzetségi vezetők a függés más fajtájára kényszerítik a feleslegessé vált harcospásztorokat: besorolják őket a földművelők közé, vagy feleslegessé váltak; • ez az érintetteknek társadalmi presztizsveszteséget jelentett; • kivezető útnak kínálkozott egy-két törzsi vezető irányításával zsoldos ill. egyéni zsákmányszerző hadjáratra indulni nyugatra; • ezek voltak a kalandozások; • ez a harci taktikájuk, harcmodoruk miatt sokáig eredményes volt, a feudális anarchiától meggyengül Nyugat-Európa nem tudott sikerrel védekezni; • • • De: a szász uralkodó, I.HENRIK és INAGY

OTTÓ megfékezték az anarchiát, és 933-ban Merseburgnál és 955.ben Augsburgnál nagy győzelmet arattak; bár még voltak kisebb hadjáratok, kiderült, hogy a társadalmi feszültség levezetésére ez a megoldás nem alkalmas; nagyobb veszély is volt: a sorozatos háborúk (és pogány voltunk) Európa közellenségivé tett bennünket; új megoldást kellett találni, változtatni kellett, a magyarság léte forgott veszélyben • • 972: Géza (Gyécsa ~Gyeücsa) fejedelem lesz; feladatai: • a kalandozások megszüntetése; betagozódás a keresztény Európába; • követeket küld I.Ottóhoz, megtérési szándékkal; • nem Bizáncba, mert: azok már korábban voltak Gyulánál, Erdélyben, inkább őt támogatták; Bizáncnak nem kellett az erős magyar állam; • Szentgalleni Bruno püspök megkeresztelte Gézát • a kereszténység nem vallási, hanem politikai kérdés volt számára; 973.március: Quedlinburgba, IOttó birodalmi gyűlésére követeket

küld, hittérítőket kér; • • • a nagyfejedelem örökletes birtokai behálózták az egész országot, katonai erővel le tudott verni minden lázadást; katonai ereje fenntartását saját erőforrásokból oldotta meg, a nagyfejedelem nem vett részt a k alandozásokban, így nem gyengül ereje a kalandozások kényszerű befejezése után; hadereje: • nehézfegyverzetű zsoldossereg: orosz-varég testőrök: kétélű, egyenes kard, sodronypáncél, sisak; ellátásukat a v ámok, a só- és ezüstbányák jövedelme és az első királyi adók biztosították • magyar törzsi-nemzetségi katonaság: könnyű fegyverzetűek: fokos, kopja, szablya; eltartásuk a szolgálónépek dolga; • csatlakozott népek katonai segédcsapatai: székelyek, besenyők; felderítés, utóvéd; nagycsaládok, a családi gazdaság tartotta el őket; SZENT ISTVÁN • születési időpontja bizonytalan, 970 körül, Esztergomban született; Vajk <talán: baj török: ’gazda’

+ k: kicsinyítő képző>; • Géza dinasztikus okokból Civakodó Henrik bajor király lányát, Gizellát kérte meg; 997: Géza meghal, előtte Istvánt jelöli (a seniorátus helyett a primogenitura); • ellene Koppány (ő az egyetlen élő férfirokon, Géza és Koppány testvérek voltak, Árpád dédunokái) • az egyház is ellenzi: a levirátus (sógorházasság) paráznaság; 997: Veszprém mellett István és nyugati lovagjai (Vecellin, Hont, Pázmán) legyőzik Koppányt; 1000.dec25előtt István Asztrik meseritzi apátot királyi koronáért és egyházszervezési intézkedéseinek jóváhagyására Rómába küldi II.Szilveszter pápához; 1000.dec25 vagy 1001jan1: Istvánt a IISzilveszter pápa vagy IIIOttó német-római császár által küldött koronával királlyá koronázzák; • megoldandó feladatként maradt még az erdélyi Gyula és a Maros-Al-Duna vidék urának Ajtonynak legyőzése; • 1003: Gyula leverése (őt és családját fogságra veti,

de nem öli meg); • 1008 (vagy 1028): a királyi sereg Csanád vezetésével leveri Ajtonyt; ÁLLAMSZERVEZÉS Egyházszervezés: • folytatja Géza munkáját: erőszakos térítés, minden eszközzel pusztítják a régi hagyományos vallást; az erőszakot kényszerből alkalmazta; • a kereszténység terjesztéséért kapta később az „apostoli” jelzőt és a kettős keresztet; 1001: Ravennában a pápa megalapítja az esztergomi érsekséget, • első érsek Radla, majd Asztrik (korábban kalocsai püspök volt) • Istvánnak szabad kezet ad a püspökségek megszervezésére; • 10 egyházmegye: veszprémi, győri, pécsi, egri, váci, csanádi, bihari erdélyi; • az esztergomi mellett a kalocsai is érsekség lett; • gondoskodott a fenntartásukról is: egyházi tized + hatalmas birtokadományok; Ha valakinek az Isten tízet adott egy évben, a t izedik részt adja Istennek, és ha valaki a tizedét elrejti, kilenc részt fizessen. És ha valaki a püspöknek

elkülönített tizedet meglopja, mint tolvajt ítéljék meg, és az ebből eredő jóvátétel teljes egészében a püspöké legyen. Szent István II.törvénykönyve 18cikkely • kolostorokat is alapított: 1002: pannonhalmi bencés apátság (az alapítólevél az eredetit interpoláló XII.sz-i másolat); • biztosította az egyház megélhetését: Tíz falu építsen templomot, melyet adományozzon meg két házzal és ugyanannyi szolgával, lóval és kancával, hat ökörrel és két tehénnel, 30 a prómarhával. Ruhákról pedig és terítőkről a király gondoskodjék, papról és könyvekről a püspökök. Szent István II.törvénykönyve 1cikkely • gondoskodott az új hit védelméről, elterjesztéséről: 8. Ha valamely pap vagy ispán avagy valamely más hívő személy valakit vasárnap ökrökkel lát dolgozni, vegyék el tőle az ökröt és adják a várnépnek elfogyasztásra. Ha valaki lovakkal dolgozik, vegyék el tőle a lovat, amit gazdája, ha

akarja, ökörrel megválthat és az ökröt egyék meg, ahogy mondottuk. Ha pedig valaki más szerszámokkal dolgozik, vegyék el tőle a szerszámokat és ruháit, melyeket ha akarja, bőrével megválthat. 9. A papok pe dig és az ispánok hagyják meg az összes falusi bíróknak, hogy ezek parancsára mindenki menjen a templomba, öregek és fiatalok, férfiak és nők, kivéve azokat, akik a tüzet őrzik. Ha pedig valaki amazok hanyagsága folytán nem a tűz őrzés végett maradt otthon, az ilyet verjék meg és nyírják le. 10. Ha valaki pénteken, melyet az egész kereszténység megtart, húst eszik, egy héten át sötétbe zárva böjtöljön. 19. Azok, akik az istentisztelet hallgatására a templomba menvén, ott a misék szertartása alatt egymás közt mormognak és másokat zavarnak, haszontalan történeteket mesélgetve és nem figyelve a s zent olvasmányokra és a lelki táplálékokra, ha idősebbek dorgálják meg őket, és gyalázattal űzzék ki a

templomból, ha pedig fiatalabbak és közrendűek, e nagy vakmerőségükért a templom előcsarnokában mindenki szeme láttára kötözzék meg, s ostorozással és hajuk lenyírásával fenyítsék meg őket. Szent István I. törvénykönyve az egyházat a társadalom vezető erejévé tette: 1. Bárkit is, aki a kevélység gőgjétől pöffeszkedve, az Isten házát megvetendőnek véli, és az Istennek szentelt és az Isten tiszteletére a királyi mentesség védelme alá helyezett birtokokat gyalázattal illeti vagy megkárosítani merészkedik, mint Isten házának megtámadóját és megsértőjét, közösítsék ki. Illik, hogy magának a király úrnak a haragját is érezze, akinek jóakaratát megvetette és intézkedését megsértette. 2. Világi személyek tanúbizonyságát egyházi személy ellen senki se fogadja el Senki se merjen ugyanis egyházi személyt világi nyilvánosság előtt kivizsgálni, hanem csak az egyházban. Szent István I. törvénykönyve •

A királyi vármegyerendszer kiépítése • az államszervezéshez elengedhetetlenül szükséges politikai szervezet; a királyi hatalmat biztosító központok; • István alatt 30-40 megye jött létre; • a királyi birtokterület összefüggő, egy tagban fekszik; • élén a megyésispán: • a királyi kíséret tagja, előkelő (gyakran a megyét is róla nevezték el); • a megye legfőbb bírája, beszedte az adót, katonai parancsnok; • a jövedelem 2/3 része a királyé, a többi a megyésispáné; • • • • • • a várak köré szerveződtek: • korábbi szláv földvárak, megerősített törzsi szállásközpontok; Géza és István is építtetett; • 100-300 m átmérőjű, fapalánk, földsánc; a megyék határait a törzsek területei szabták meg; a várak ellátását a várbirtok és a szolgálónépek adták; elszórtan elhelyezkedő földek (ki kellett kerülni a törzsi szállásbirtokokat és a királyi adományokat); több vár

van, mint vármegye; minden vár élén a várispán: királyi alkalmazott, hűbéres; • várjobbágyok: katonáskodók, a régi törzsi szervezet harcos-pásztorainak felső rétege; gyakran önálló birtoka is lehetett; • várszolgák: munka és terményszolgáltatás, örökre a várhoz vannak kötve; Birtokviszonyok fokozatosan kialakul a földesúri birtokrendszer: • a nemzetségi korban a föld birtoklása az állatállomány mögött másodlagos volt; nemzetségi birtok: bizonytalan, de lehet, hogy a nemzetségenkénti foglalást István jóváhagyta; adománybirtok: a királyi birtokból származik, visszaháramlik a királyra; a királyhű nemzetségek és az idegen lovagok kapták; Egyházi birtok: feloszthatatlan és elidegeníthetetlen, az egyházi állapot részei (nem saját birtokok); Világi birtokok: nemzetségi és adománybirtokok; Királyi birtokok: eredetileg az Árpád-nemzetség magánbirtokai, birtokközpontok (udvarházak) jönnek létre; az ország

területének túlnyomó része a király birtokában van; • Társadalmi szerkezet a nemzetségi-törzsi, vérségi hierarchiát teljesen kiszorította a területi elv: mindenki a terület urának-birtokosának alárendeltje; király: Magyarországon teljhatalmú úr, nincs még nyoma a nemesi anarchiának; előkelők, főemberek: • főurak, püspökök, volt törzsfők, nagyobb nemzetségek vezetői, előkelő idegen lovagok; fontosabb megyék ispánjai; • belőlük alakult ki a királyi tanács (senatus), tagjai: • egyháziak (praelati): érseke, püspökök; • világi előkelők (nevük): a XII.sz-ig: comes = ispán XIII.szeleje: nobiles; utána: barones; • a király és tanácsa együttesen jelenti a k özhatalmat, megtestesíti, képviseli az ország népét; • elvileg a király csak a tanács hozzájárulásával hozhatott törvényeket; • tényleges politikai súlya mindenkor az erőviszonyok függvénye; közrendűek: • • • • • • •

bizonytalan, valószínűleg a korábbi harcos-pásztorok felső rétege: a várjobbágyok (a törvények és oklevelek szóhasználatában vitézek); katonai szolgálatot teljesítenek, lehet birtokuk is; a magánföldesúri birtokokon hasonló, de ott kisebb a számuk; várszolgák: a várnépek kevésbé előkelő része, földművelők, állattenyésztők, szolgáló népek, mesteremberek; a köznép saját termelőeszközzel rendelkező önállóan gazdálkodó félszabad réteg; ez tette ki az udvarházak, a vár és a magánnagybirtok népeinek a zömét; kiváltságos népek • székelyek, jászok, többnyire a határvédelem a feladatuk; TÖRVÉNYEK két törvénykönyve csak másolatban maradt fenn: az un. Admonti-kódex 8 lapján; az első a koronázás után közvetlenül, a második 1030–38 között; az I. cikkelyeinek ¾ része megszabja a büntetést is, ez tehát büntetőtörvénykönyv; a II. a korábbi törvényeket módosító, pontosabb tevő rendelkezésekből

áll; nem találni jelét a nemzetségi vérbosszúnak; a magyar társadalom jogi szemléletére az egyezkedés inkább volt jellemző; a törvénykönyv elsősorban a magyar nép és a magyarsággal együtt élő nagyállattartók és az ekés földművelést folytató szlovének számára készült (csak ők tudták megfizetni pl. az 5 tinós büntetést); • a korbeli törvényeket adaptálták a hazai viszonyokra: a gyérebb pénzforgalom miatt a bizánci aranypénz mellett a tinó volt az értékmérő; I.törvénykönyv (35 cikk) 1-5.: az egyház és a papság helyzetére vonatkozó általános rendelkezések; (ezt a korábbiakban megtárgyaltuk) 6-7.: az új birtokrend biztosítása; 8-13., 19: a keresztény vallásgyakorlat biztosítása (volt már); 14-16., 32, 35: erőszakos cselekmények megakadályozása; 18., 20-25: a földesúr jogának biztosítása népe felett; 26-31.: özvegyek és árvák jogainak védelme, a nők jogviszonyai; • • • • • • •

Gazdasági élet továbbra is a mezőgazdaság a meghatározó; • földrajzi környezete: füves alföldek, erdős dombvidékek; • az állattenyésztés mellett egyre jelentősebb a földművelés; • a köznép saját termelőeszközzel rendelkező önállóan gazdálkodó félszabad réteg; • ez tette ki az udvarházak, a vár és a magánnagybirtok népeinek a zömét; • 4-5 családból, 15-20 kiscsaládból álló félnomád falunak százon felüli marhája, ezret meghaladó kisállata (juh, disznó); állatenyésztés: • a csapadékos Kárpát-medence egy terület évente négyszeri legeltetését tette lehetővé; • 10-50 q fű kat.holdanként (75x75 m oldalú négyzet); • • a teljes állatállomány nem állapítható meg, csak az arányok: 25 % ló, 30 % szarvasmarha, a többi sertés és juh; • a nomadizáláshoz képest megnőtt a takarmányozás jelentősége; földművelés: • rendszerint azokat a területeket művelték, melyek korábban

legelők voltak; • faluközösségek, közös legelővel és erdővel; • három ekeféle: karcoló-, túró- és nehézeke; volt borona is; • igen gyakori a magleletekben a búza; • gyakori a köles, a rozs; • ritka a az árpa és a zab; szórványos a kender és a len; • aratás sarlóval, utána nyomtatással csépeltek; • a X-XI.sz-ban kézimalmok, de már 1009-ben okleveles hely: vízimalom; • a hozam mindössze kétszeres volt; • saját szükségletre a ruhaanyagot maguk szőtték (len- és kenderfeldolgozás); • • • • az ipar az egyes szolgáltató népek kézműipara, zömmel önellátás; mindenkivel kereskedünk; a királyi adókat természetben fizették, a király és kísérete végigjárta a megyéket, és felette az összegyűjtött terményeket; a pénzverés helyszíne: Esztergom. Külpolitika • • békére törekedett, csak kényszerből háborúzott; a legveszélyesebb szomszéd a n émet volt, ezzel Gizella révén jó a kapcsolat

(II.Henrik német-római császár testvére volt); 1018 előtt: meg-megújuló harcok a Morva és a Vág vidékén a l engyelek és a m agyarok között; • déli külpolitikánkat a nagyhatalom Bizánc határozta meg; 1018: István háborút visel II.Baszileosz bizánci császár szövetségeseként Sámuel bolgár cár (Keán) ellen; Sámuel leverésével Magyarország határos lesz a bizánci birodalommal; • Magyarország diplomáciai helyzete igen előnyös lett: a térség mindkét nagyhatalmához házassági kapcsolatok fűzték, nyugat és kelet között a kapcsolatszerző szerepét tölthette be; 1018-1031: István megnyitja Nyugatról Magyarországon keresztül Jeruzsálembe vezető zarándokutat; 1030: II.Konrád német-római császár hada Magyarországra támad; Esztergomig nyomul előre, majd az utánpótlás hiánya miatt kivonul az országból; a magyar csapatok Bécsig üldözik a sereget; 1031: a császár nevében fia, III.Henrik német király békét közt:

• a Lajta és a Fischa folyók köze és a Morva folyó jobb partja Magyarországhoz kerül; Utódlás a primogenitúrát kellene továbbra is alkalmazni, mert csak így biztosítható, hogy államszervező munkája tovább folytatódik; • első fia, Ottó korán meghalt, a másodikat, Imrét Gellért püspökre bízta; 1018 körül: Intelmek: korabeli királytükör; 1031: Imre vadászbalesetben meghal, nincs utód; • Vazul fiai következtek volna, de ők a régi rend híveit voltak; állítólag részese volt a k irály elleni összeesküvésnek, István megvakíttatta, fiai elmenekültek Lengyelországba; István ezzel jogos örökös zárt ki az utódlásból; 1032: István az országba hívja Orseolo Pétert, őt szánja utódának • ellenállást váltott ki, mert a saját örökös helyett idegent hozott a király; • • 1038.augusztus 15: meghal István, • római szarkofágból átfaragott koporsóban, az általa alapított székesfehérvári királyi

bazilikában temették el; III. témakör: Egyén, közösség, társadalom 9. résztéma: Az Aranybulla-mozgalom és a nemesi vármegye kezdetei Tétel, feladat: Mutassa be, milyen társadalmi csoportokat különböztet meg az Aranybulla! Mely cikkelyek szolgálják a rendiség kialakulását? 1196–1204 Imre • legfőbb gondja öccse, András trónkövetelése volt; • András megkapta Dalmáciát és Horvátországot, pénzt keresztes hadjáratra; • nem arra költi, híveinek elherdálja; 1205–1235: II.András • bátyjával, Imrével hadakozott a trónért, igyekezett a bárokat birtok ígéretekkel maga mellé állítani; • őt is a kalocsai érsek koronázza meg, mert az esztergomi utódlásban zavarok vannak: 1208 körül: A királyi felség bőkezűségét semmi sem szoríthatja határok közé, és az uralkodó számára az adományozás legjobb mértéke az, hogy nincs mértéke. Mégis különösen nagy gondossággal kell eljárni az érdemeket szerzett

emberekkel, hogy fáradozásuk jutalmában nehogy közülük bárki is csalódjék éppen annak a r észéről, aki bőkezűségének adományait a külföldiekre is kiterjeszti. András a főemberek tanácsára szakít elődei birtokpolitikájával, novae institutiones: új berendezkedés: • várakat, vármegyéket, földeket és jövedelmeket örökölhető birtokként igen bőkezűen adományoz híveinek; • ezek nem hűbérbirtokok voltak; • nem a későbbi katonai szolgálatfejében kapták, hanem feltétel nélkül, eddigi hűségükért. • ennek rendkívül súlyos gazdasági, közjogi és társadalmi következményei voltak: • gazdaságilag azt jelentette, hogy csökkent a k irályi jövedelem, a k irály egyre kevésbé volt az ország leghatalmasabb földesura. • közjogi következménye: a király joggyakorló, igazságszolgáltató hatalma, az eladományozott területen megszűnt (a királyi vármegye nemcsak területi, hanem közigazgatási egység is, ahol az

ispán személyében a király hatalma érvényesült.) • a birtokadományozásokat János, esztergomi érsek is ellenezte; • különösen sok kedvezményt kaptak a külföldiek, főleg a merániak; társadalmi következmények: • a királyi vármegyében fontos katonai, politikai szerepet töltöttek be a várjobbágyok, a király szolgái-szabadjai, ők jelentették a királyi haderő könnyűlovas erejét; • a vármegye eladományozásakor társadalmi-jogi helyzete alapvetően megváltozott romlott -; • az új földesúr, a báró nem vette figyelembe a vitézek, a szabadok kiváltságait, • reális veszély lett, hogy lesüllyednek a szolgálattevő, járadékra kötelezett szolgák közé; • a gazdagabbakat, a jelentősebb birtokkal rendelkezőket birtoksérelem, földjének elszántása, zaklatások érték, s jogorvoslatra csak nagyon körülményesen volt lehetősége. a legnagyobb bajt az jelentette számukra, hogy a király helyett új uruk akadt. a serviens

regis = a k irály szolgái kifejezést alkalmazták a X III. századtól magukra, hangsúlyozva, hogy ők a királynak, és csak a királynak a szolgái, felettük nincs hatalma a báróknak; • szerviens (serviens): saját birtokkal rendelkező, a királynak katonai szolgálattal tartozó társadalmi réteg • magukat jogilag, társadalmilag a bárókkal egyenlőnek tekintették; • a hivatkozási alap az volt, hogy a honfoglaló ősök nemzetségéből (de genere) származtak, ezért kapták annak idején István alatt a kiváltságukat; • ez a tekintélyes csoport vezette azt a mozgalmat, mely maga mögött tudhatta a szabadok valamennyi rétegét, és 1222-ben a magyar rendi mozgalom sikerét jelentette az Aranybulla kikényszerítése; • a hatalmaskodó bárókkal való szembenállás alapjai: • ezek az emberek katonák voltak, tisztában voltak fegyvereik erejével, nem voltak hajlandók eltűrni jogaik, kiváltságuk megsértését; • falvakban, tömegben éltek,

mindenkit ugyanaz a sors fenyegetett, együttesen léptek fel érdekeik védelmében ennek hatására: 1221: András elrendeli az erőszakkal elfoglalt várföldek visszavételét, a szétszóródott várnépek összeszedését; András korának vázlatos társadalmi szerkezete: Dolgozó osztály Uralkodó osztály • • XI. század XIII. század eleje XIII. század vége XIV. század előkelők nemesek bárók bárók vitézek serviensek nemesek nemesek várjobbágyok várjobbágyok kialakuló polgárság közrendűek jobbágyok jobbágyok rabszolgák 1222: Aranybulla: A Szentháromság és az oszthatatlan egység nevében. András, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Halics és Ladoméria királya, mindörökké. Mivelhogy mind országunk nemeseinek, mind magunknak is Szent István király által elrendelt szabadsága, némely királyoknak a hatalmaskodása folytán – akik olykor saját haragjukat akarták

megbosszulni, olykor pedig gonosz embereknek a hamis tanácsára hallgattak, vagy olyanokéra, akik csak saját hasznukat keresték – igen sok dologban kisebbedést szenvedett, ezek a m i nemeseink felségünket és a mi elődeinket, az ő királyaiknak felségét keresték kéréseikkel és sürgetéssel zaklatták országunk újjáalakítása végett. Mi tehát az ő kéréseiknek mindenben eleget akarván tenni, ahogy tartozunk, különösen pedig, mivel közöttünk és ő közöttük ezen okból már gyakrabban nem csekély elkeseredésre jutott a dolog, amit, hogy a királyi méltóság teljesebben megőriztessék, illik elkerülni, – ez pedig senki más által nem történhetik jobban, mint ő általuk – megengedjük mind nekik, mind országaink más embereinek a szent király által engedett szabadságot. És másokat is, melyek országunk állapotának újjáalakítására tartoznak, üdvösen rendelünk a következő módon: 1. A székesfehérvári

törvénynapokról a) Hogy évenként a szent király ünnepén, hacsak nem akadályoz bennüket váratlan nehéz ügy avagy betegség, Fehérváron tartozunk ünnepelni. b) És ha mi jelen lenni nem tudnánk, a nádor kétségtelenül ott lesz helyettünk, hogy a mi nevünkben az ügyeket meghallgassa. c) És az összes szerviensek, akik akarnak, oda szabadon eljöhessenek. 2. A szerviensek személyének és birtokainak biztonságáról a)A nemes embert sem mi, sem az utánunk való királyok soha meg ne fogják, vagy meg ne nyomorítsák valamely hatalmas kedvéért, hanem ha előbb perbe hivatott és rendes úton törvényt láttak reá. 3. A szervienseknek mentességről minden adó és beszállásolás alól a) Semmiféle adót, sem a „ szabad dénárok”-at nem fogunk szedetni a szerviensek birtokai után, sem az ő házaikba vagy falvaikba nem szállunk, hacsak nem hívnak bennünket. b) Az egyházak népeitől sem fogunk semmiféle adót szedetni. 4. A szerviensek

birtokainak öröklésrendje a) Ha valamely szerviens fiúmagzat nélkül hal meg, birtokának negyed részét leánya kapja (ez lesz a menyasszonyi jegyajándéka, később a fiának anyai öröksége); a többivel azt mívelje, amit neki tetszik. b) És ha váratlan halála miatt intézkedni nem tud, azok a rokonai örököljenek, akik hozzá legközelebbállnak. c) És ha egyáltalán semmi nemzetsége nincs, a király fogja azokat birtokába venni. 6. A népítélet megszüntetése a tolvajlások ügyében a) Az egybecsődült népek senkit tolvajnak ne kiálthassanak, mint ahogy idáig szokták. 7. A szerviensek és mások hadkötelezettségének szabályozása a) Ha pedig a király az országon kívül akarna hadakozni, a szerviensek ne tartozzék vele menni, csak a k irály pénzén; és ha hazatér, a r ajtuk hadi bírságot ne vegyen (azaz hadi adót ne vessen ki). b) Ha pedig ellenség támadna haddal az országra, mindnyájan tartozzanak elmenni. c) Úgyszintén, ha az

országon kívül megyünk is haddal, mindazok akik ispánságokat bírnak, vagy tőlünk pénzt kapnak, velünk jönni tartoznak. 10. A háborúban meghalt főtisztviselők és szerviensek fiairól a) Ha valamely főtisztséget viselő jobbágy a háborúban meghal, annak fiát vagy testvérét hasonló tisztséggel kell megajándékozni. b) És ha szerviens hal meg ilyen módon, annak fiát a király úgy adományozza meg, ahogy jónak látja. 11. Az idegenek tisztségviseléséről a) Ha vendégek – tudniillik előkelő emberek – jönnek az országba, az ország tanácsa nélkül méltóságokra ne emeljék őket. 13. A királyi főtisztviselők hatalmaskodásai ellen a) A jobbágyok úgy kövessék a királyi udvart, vagy utazzanak bármerre, hogy a szegényeket el ne nyomják, se ki ne fosszák 14. A hatalmaskodó ispánok büntetéséről a) Ha valamely ispán nem viseli magát tisztességesen, ispáni tisztéhez méltóan, vagy a várához tartozó népek birtokait

feldúlja, ha ez rábizonyul, az egész ország színe előtt csúfosan fosszák meg tisztétől, és az elvett dolgokat adja vissza. 15. Az alacsonyabb rendű udvari népek önkényeskedése ellen a) Lovászok, pecérek és solymárok ne merészeljenek megszállni a szerviensek falvaiban. 16. Megyéknek vagy országos tisztségeknek örökjogon való eladományozása ellen a) Egész megyéket vagy bármiféle méltóságokat örök tulajdonul vagy birtokképpen nem adományozunk. 17. A szolgálattal szerzett birtokokról a) Azoktól a birtokoktól, melyeket valaki igaz szolgálattal szerzett, őt soha ne fosszák meg. 19. A várjobbágyok és a telepes-vendégek jogainak tiszteletben tartásáról a) A várjobbágyokat a Szent Királytól rendelt szabadságban kell tartani. b) Hasonlóképpen a vendégeket is, bármilyen nemzetségből valók, a kezdettől fogva nekik engedett szabadságban kell megtartani. 20. A tizedfizetés módjáról a) A tizedet senki se tartozzon pénzben

megváltani, hanem ahogy a föld hozza a bort vagy termést, úgy kell megfizetni. b) És ha a püspökök ebben ellentmondanának, nem fogjuk őket segíteni. 23. Az új pénz érvényességi idejéről és minőségéről a) Új pénzünk egy évig maradjon használatban húsvéttől húsvétig. b) És a dénárok olyanok legyenek, amilyenek Béla királyidejében voltak. 24. Az izmaeliták és zsidók kamarai tisztség viselése ellen a) Kamaraispánok, pénzverők, sótisztek és vámszedők az ország nemesei, izmaeliták és zsidók ne lehessenek. 26. Birtokoknak külföldi személyek részére való eladományozása ellen a) Birtokokat nem szabad az országon kívüli személyeknek adományozni. b) Ha ilyeneke adományoztak vagy eladtak, meg kell engedni az ország lakóinak, hogy azokat visszaválthassák. 28. A bírói ítélet érvényben tartásáról a) Ha valakit bírói úton elítéltek, a hatalmasok közül senki se merje őt megvédeni. És hogy ez a mi

engedményünk illetőleg rendelkezésünk mind a mi időnkben, mind utódaink idejében örökké érvényes legyen, azt hétpéldányban állítottuk ki, és arany pecsétünkkel erősítettük meg. Azért, hogy egy példány küldessék a pápa úrnak, és ő azt registrumába írassa be, a második őriztessék az ispotályosoknál, a harmadik a templomosoknál, a negyedik a királynál, az ötödik az esztergomi káptalanban, a hatodik a kalocsaiban; a hetedik pedig a mindenkori nádornál, azért, hogy eme írást állandóan szem előtt tartván, se maga ne térjen el valamiben az előbb mondottaktól, se a királyt vagy a nemeseket avagy másokat eltérni ne engedjen, hogy ők is örvendhessenek szabadságuknak, és ezért hozzánk és a mi utódainkhoz mindig hívek legyenek, és a királyi koronát megillető szolgálatokat meg ne tagadják. Azt is elrendeltük, hogy ha mi vagy a mi utódaink közül valaki valamely időben ezen rendelkezéseink ellen akarna cselekedni, ennek

az oklevélnek erejénél fogva, mind a püspököknek, mind a többi jobbágyoknak és országunk nemeseinek, együttesen és külön-külön, a jelenben és a jövőben mindörökké szabadságukban álljon, hogy a hűtlenség minden vétke nélkül nekünk és a mi utódainknak ellenállhassanak és ellentmondhassanak. III. témakör: Egyén, közösség, társadalom 10. résztéma: Széchenyi István munkássága Tétel, feladat: Mutassa be az alábbi képi és szöveges források felhasználásával Széchenyi István társadalom-átalakító programjá ! Széchenyi István a magyar polgári reformmozgalom elindítója, egyik eszmei megalapozója. Célja Magyarország felemelkedésének, modernizálódásának, gazdasági és politikai önállóságának növekedése a Habsburg Monarchia keretein belül. 1791-ben született Bécsben. Apja Széchényi Ferenc gróf, a Magyar Nemzeti Múzeum és Könyvtár alapítója, anyja, Festetics Júlia, F. György, a keszthelyi Georgikon

alapítójának nővére. Igen fiatalon katonáskodott, részt vett a napóleoni háborúkban, mint huszártiszt 1814-től nagy utazásokat tett. Bejárta Európa legfejlettebb országait és Kelet vidékeit Nagy hatással volt rá Anglia. Az itt szerzett tapasztalatok hatására kezdeményezte és fellendítette a honi lótenyésztést és versenyrendezést. /Megírta a szakma hazai alapművét: Lovakrul címmel./ Pozsonyban, majd később Pesten angol mintára Kaszinót nyit az ottani társasági szokások meghonosítására. Az 1825-ben, pozsonyi országgyűlésen birtokainak egy évi jövedelmét (vagyis e tőkésített összeg kamatait) felajánlotta egy magyar nyelvművelő Tudós Társaság megalapítására (a későbbi MTA), s ez egy csapásra ismertté tette a nevét. Amikor pénzkölcsönét - bár 90000 hold föld ura volt- a bécsi bankház megtagadta, birtokos társai gondolatait is felhasználva és továbbfejlesztve, megírta a Hitel c. munkáját (1830) A mű

megjelenésekor a nemesi birtokosok külterjes, kevés hasznot hajtó, jobbágyi robotmunkára épülő gazdálkodást folytattak, miközben egész Európában meredeken estek a gabonaárak. A Hitel tehát társaihoz szól Azt bizonyítja, hogy a birtokos szegényebb, mint birtokához képest lennie kellene. A hiteltörvény hiánya miatt nem képesek jobban élni Addig nincs hitel, amíg fennáll a szabad birtokforgalmat gátló ősiség törvénye. A földbirtokosnak nincs valódi tulajdonjoga az ősiség (aviticitas), a Korona visszaháramlási joga (fiscalitas), az úrbériség és a nem nemes birtokszerzésének tilalma miatt. Magyarország kb 10millió lakosából több, mint 9millió nem vásárolhatott birtokot, hiába kínált volna kedvező árat érte. A könyvben további változásokat is ajánl; a robot, a kilenced, a céhek, a belső vámok eltörlését. A fizetett napszámos ugyanis azonos idő alatt 10-szer annyi munkát végez, mint a robotoló jobbágy.

"Hátramaradásunkat" nem a kormányban kereste A nemzeti felemelkedés útja, szerinte a művelődés és a nevelés. "Kiművelt emberfőkre van szükség" Nemzetkritikát és reformpolitikát fogalmaz meg. Az átalakulás vezető ereje Széchenyi szerint csak a nagybirtokos arisztokrácia lehet, amely vezető pozícióit az átalakítás után is megőrzi. A könyv nagy visszhangot keltett. Dessewffy József gróf Taglalat c munkájában támadta , mivel e gondolatokat lázítónak tartotta. Széchenyi a Világ c művel válaszolt (1831) E fölvilágosító töredékekben még egyszer összefoglalta, megvilágította a legfontosabb gondolatait. (Elutasította a szolgáltatások csak paraszti óhajra történő pénzbeli megváltását, s a parasztok országgyűlési képviseletének gondolatát.) 1831-ben a kolera és a felvidéki parasztfelkelések miatt megnőtt a kiútkeresők tábora. Széchenyi maga akart a változásoknak irányt szabni, s elkészítette új

művét Stádium címmel (1833. Lipcse) A szükséges reformok első szakaszát, stádiumát foglalta ebben össze 12 törvényben. Központi része a hiteltörvény, a birtokbírhatás, a részleges közteherviselés Nincs közvetlen javaslata a jobbágy-földesúri viszony rendezéséről, nem javasolta az örökváltságot. A birtokbírhatás szabadságának, a tulajdonosok egyenlőségének a törvény előtti egyenlőségben is tükröződnie kell. A közteherviselés elvéből az következik, hogy az adó felhasználásáról az országgyűlés döntsön. A kereskedelem és az ipar korlátait ledöntve, ezáltal is egyenlő feltételeket kell teremteni. Az utolsó három törvényjavaslat tartalma; a magyar nyelv kizárólagos érvényessége, a Helytartótanács hatáskörének bővítése, továbbá a nyilvánosság teljessé tétele. Széchenyi nem tett javaslatot arra, hogyan lehetne elképzeléseit törvénybe iktatni. A polgári átalakulás szószólójaként nem

látott a nagybirtokosokon kívül más társadalmi bázist. A nagybirtokosi érdekekkel összefonódó birodalmi érdekeket tiszteletben kívánta tartani. Egyik alaptétele volt a H absburg Monarchia politikai keretének sérthetetlensége. Az volt az elképzelése, hogy "a kormány, s a nagybirtokosok összeállván,. csudákat mívelhetnek" A kor más gondolkodói /pl.Wesselényi, majd Kossuth/ az érdekegyesítési politika híve voltak, és a kisebb birtokú nemesség és a jobbágyság érdekeinek felkarolásával növelték táborukat. Széchenyi ezt az utat nagyon veszélyesnek tartotta, s a 30-as években mindinkább eltávolodott a politikai élettől, a politikai küzdelmektől, hogy a haza javán munkálkodjon. Mozgalmat indít a pesti állandó híd érdekében, s ezt összekapcsolja a közteherviselés gondolatával. Mindenki számára kötelező a hídpénz fizetése (1918-ig!) Pestre költözött, s naponta figyelte a Lánchíd építését (1842-48). A hidat

William Clark tervezte, a munkálatokat Adam Clark vezette. 1833-tól Széchenyi az Al-Duna szabályozásának királyi biztosa. A Vaskapu hajózhatóvá tétele már 1831-ben megkezdődött. Fontos elvnek tartotta, "kaput nyitni a nagyvilágra", ettől a dunai hajózás, kereskedelem, gazdasági élet fellendülését várta. Nemcsak a medret, a sziklafalakat, hanem a partmenti utat is szabályoztatni kellett annak érdekében, hogy a biztonságos hajózás feltételei megteremtődjenek alacsony vízálláskor is. A gróf a munkálatok megtervezéséhez kora legjobb hazai mérnökeit kérte fel. A dunai gőzhajózás fellendítésére Széchenyi segítségével épült meg az óbudai téli kikötő. Kezdeményező szerepet játszott a balatoni gőzhajózás megindításában is. Tervet készített a Tisza szabályozására, s a pénzügyi alapok növelésére társulatot hozott létre. Több tőkés vállalkozásba is bekapcsolódott, részvényeket vásárolt, jövedelme

részben tőkés jellegű jövedelem lett. Kibontakozott tehát abból a válságból, amely birtokos társai jó részét még mindig fojtogatta. Több mint kétéves előkészítés után hozta létre Széchenyi a Pesti Gőzmalom Társaságot, s megkezdődött a József Hengermalom építése. A malom mellett gépműhelyt is felállítottak, ennek a műhelynek lett később munkatársa Ganz Ábrahám. Részt vállalt a Sopron-bécsújhelyi Vasúttársaság létrehozásában. A gróf a 30-as években Olaszországból hozatott szederfákat és cenki birtokán megkezdte a selyemhernyó-tenyésztést. A Magyar Gazdasági Egyesületben is szorgalmazta a f ák hazai telepítését. 1840-ben részt vett a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesülés megalapításában, majd a Soproni Takarékpénztár Rt. létrehozásában Mint Pest polgára, Széchenyi sokat segített a városszépítők munkájában. A mai Szabadság tér déli részén létrehozta a pesti sétatért. Az első

platánfát felesége ültette A Lánchíd budai hídfőjénél egy Vár alatti Alagút megépítését tervezte, amely csak az 1850-es években készült el. Széchenyi István kezdetektől nagy aggodalommal kísérte az 1841-ben megindult Kossuth szerkesztette Pesti Hírlap működését. Veszélyesnek tartotta a lap politikáját és vitairatot fogalmazott meg, amely A Kelet Népe címmel jelent meg. Kelet népének a m agyarságot tartotta, s a reformtempó lassítása mellett érvelt. Kossuthot forradalomcsinálással, lázítással vádolta, bírálta hogy megbontja azt az egységet, amely a reformok megvalósítása érdekében a rendek és a kormány között létrejött. Széchenyi politikájával mindinkább egyedül maradt Az örökváltság (a jobbágyi szolgáltatások örökre történő megváltása, azaz jobbágyfelszabadítás) kérdésében, amely mindenkit izgatott, még mindig nem foglalt állást. Deák Ferenc is helytelenítette Kossuth-ellenes támadását. Az

1846-ban szerveződő Konzervatív pártnak nem lett a tagja, de a gyökeres reformok ellen foglalt állást. Az 1847-es országgyűlésen elhatározta hogy megmérkőzik Kossuthtal. (Ezért Moson megyében követté választatta magát, így került az alsóházba.) Az európai forradalmi hullám hatására a pozsonyi országgyűlés elfogadta Kossuth felirati javaslatát; a kötelező örökváltságot, a közös teherviselést, a független nemzeti kormányt. Széchenyi beismerte, hogy Kossuth politikája bizonyult helyesnek, feladta fenntartásait és személyes tekintélyével is segítette a forradalmi törvények elfogadtatását. Az első felelős minisztériumban / a Batthyány kormányban/ a Közlekedési és közmunkaügyi miniszteri tárcát vállalta el és roppant lendülettel látott munkához. 1848 szeptemberében a fegyveres konfliktus kirobbanásakor idegrendszere összeroppant. Önmagát vádolta, hogy a nemzet végveszélybe jutott, a nemzethalál víziói

rémlettek fel benne. Úgy érezte ő volt minden baj elindítója és okozója. Elborult elmével hagyta el az országot, orvosa Bécs mellett lévő döblingi szanatóriumba kísérte. Állapota az évek során lassan javulni kezdett Szobája politikai szalonná alakult. Az európai lapokban álnéven cikkeket jelentetett meg, hogy ébren tartsa a Magyarország iránti érdeklődést. Fő ellenfelének az abszolutizmust tartotta A Bachrendszerről írt leleplező röpirata 1859-ben jelent meg Londonban Ein Blick (Egy pillantás) címmel. Ezt vizsgálat és házkutatás követte Mivel akár több felségsértési perre elegendő anyagot találtak, a rendőrminiszter leszögezte; "Döbling az Ön számára megszűnt menedékhely lenni." Széchenyin úrrá lett a félelem, vagyona és családja egyaránt veszélyben forgott. 1860 húsvét éjszakáján főbe lőtte magát III. témakör: Egyén, közösség, társadalom 11. résztéma: A kiegyezés előzményei Tétel,

feladat: Mutassa be a kiegyezés létrejöttének bel- és külpolitikai feltételeit! Az önkényuralom évei Rendeletek, melyek Magyarország különállását felszámolják: • nyolcévi katonai szolgálat kötelező „a birodalom népeinek egyenlő jogállása alapján”; • kötelező jövedelemadó; • államügyészi szervezetet hívnak életre; • kötelező postabélyeg a birodalom egész területén; kötelező bélyegilleték Magyarországon; • felszámolják a Magyarország és Ausztria közti vámvonalakat; • császári-királyi pénzügyőrségeket állítanak fel; állami dohánymonopólium és sör- és pálinkaadó; • megszűnik a miniszteri felelősség, a birodalmi tanács csak az uralkodó tanácsadó testülete; • 1851.dec31: császári nyílt parancs hatályon kívül helyezi az olmützi alkotmányt, meghirdeti a császári egyeduralmat; 1850.szept13 Bach-féle provizórium: Magyarország közigazgatási átszervezése: • a politikai

közigazgatás élén a helytartó; • 5 katonai közigazgatási kerület; • 14 polgári kerület, élén a cs.kirfőispánnal; • Bach miniszteri biztosokat is állított melléjük; • a megyei közigazgatás élén a cs.kir megyefőnök; rendőrség, csendőrség, besúgóhálózat 1851.okt10 az uralkodó Albrecht főherceget nevezi ki Magyarország katonai és polgári kormányzójává; 1852.ápr14 az uralkodó magának tartja fenn a miniszterelnöki teendők intézését; 1852.máj27 új császári büntetőtörvénykönyv, mely intézményesíti a cenzúrát; 1852.nov26 egyleti törvény: minden egyesület létét kormányhatósági engedélyhez köti; 1853.márc2 úrbéri pátens: • mindenféle úrbéri kötelezettség megszűnik; • a volt jobbágyok szabadon rendelkeznek jobbágyi telkeikkel; • de a földek kb.20 %-ánál előírta a paraszti megváltást; A helyzet nehezedésének okai a magyar fél részére: • az állami kárpótlás vontatott, a k

özépbirtokos nemesség egy inkább felélte tartalékait; • a gazdasági szabadsággal tőkehiány miatt nem tudott élni, fokozatosan, de feltartóztathatatlanul elszegényedik; A helyzet nehezedésének okai a Birodalom részére: • az elnyomó rendszer működtetése igen drága volt  növekednek az adóterhek • 90 %-kal haladta meg az oroszt, 300 %-kal az angolt; • 1859-ben menesztik a belügyminisztert, Bachot; az ellenállás formái: 1. passzív rezisztencia (ellenállás) : a közügyektől való elzárkózás (Deák); 2. az aulikus arisztokrácia hivatalokat vállalt, remélték a 47-es állapotokhoz való visszatérést; un. schwarzgelb arisztokraták, Kecskeméthy Aurél sajtócenzor: az ember gyenge, de a gyomor erős 3. aktív ellenállás: igen sokrétű: Kossuth-szakálltól az öngyilkos merényletig; a/ Makk József tüzérezredes fegyveres szervezkedése Székelyföldön, elbukik; b/ Noszlopy Gáspár tolnai mozgalma szintén elbukik, mindkettőt

Kossuth hergelte; c/ az un. szegénylegények d/ 1853-ban Libényi János szabó késsel támadt az uralkodóra, felakasztották; 1854-re az összes gerilla-mozgalmat leleplezik, zömmel halálos ítéletek; emigráció: két fontosabb csoport: London: Pulszky Ferenc, Klapka György, Türr István, Vukovics Párizs: Andrássy Gyula, Teleki László, Horváth Mihály, Szemere Bertalan ellentétek, főleg Kossuthtal és környezetével Szemere, Mészáros Teleki: a Duna menti népek jövője az általuk létrehozott konföderációban van; a nemzetiségeknek politikai autonómia Kossuth: („küthahyai alkotmány”) a nemzetiségeknek nyelvi-kulturális jogokat; politikai autonómia nem, mert az etnikai kevertség miatt megvalósíthatatlan; a Duna menti államok szövetsége (konföderációja) ellensúly a p ánszláv veszély ellen; ha felbomlik a Habsburg Birodalom, és létrejön az olasz egység, a Dunamedencében hatalmi űr támad, melybe benyomulhat Oroszország; ezt

megállítandó: Duna konföderációs állam: Magyarország Románia, Szerbia, Horvátország belpolitikában függetlenek; szövetségi tanács irányítja a külügyeket, a kereskedelmet, a hadügyet; központ a független Magyarország, ennek feltétele a 49-es állapot (trónfosztás utáni) visszaállítása ; • az emigrációban nincs összhang, fokozatosan Kossuth lesz a legtekintélyesebb; • a nagyhatalmak támogatását és Oroszország kikapcsolását akarta elérni; • Londonba majd az USA-ba utazott: lelkes fogadtatás, de politikai elkötelezettség nincs; • újabb csalódás: 1853-ban Milánóban felkelés, elbukik, Mazzinival együtt Kossuth is kompromittálódik (a vereség miatt); • a krimi háború sem hoz újabb lehetőséget; • 1859: Magyar Nemzeti Igazgatóság: elnök Kossuth, dipl.vezető Teleki László gróf katonai ügyek a piemonti magyar légió parancsnoka Klapka György; • az olasz egységhez akarja Kossuth a magyar ügyet csatolni, ez is

sikertelen; • 60-ra a Magyar Nemzeti Igazgatóság légüres térbe kerül, súlytalan; Telekit Drezdában a szászok letartóztatják, és kiadják az osztrákoknak, de Ferenc József nem börtönbe zárta, hanem közéleti szerepet kínált, feltétel: nem a kormányzat ellen; újabb Duna Konföderációs terv: • Erdélynek autonómia; • a konföderáció székhely felváltva Belgrád, Zágráb, Bukarest és Pest legyen; • szabad nyelvhasználat a törvényhozásban; • a konföderációba való ki- és belépést népszavazás döntse el; a magyar politikai elitnek túl sok volt a n emzetiségeknek tett engedmény, a nemzetiségeknek kevés: Ha már Kossuth is azt hirdeti, hogy a m agyar nem állhat meg egymaga, akkor inkább menjünk Bécsbe a né methez, mint Belgrádba a r ácok közé. báró Podmaniczky Frigyes • • • 1853.máj1 1853.szept8 osztrák polgári törvénykönyv lép életbe Magyarországon; Orsova mellett megtalálják a Szent Koronát, melyet

a menekülő Szemere Bertalan ásott el; Ferenc József elrendeli, hogy Bécsbe szállítsák; 1854.ápr24 Ferenc József házassága Wittelsbach Erzsébet bajor hercegnővel  részleges amnesztia; a konzervatívok hódoló küldöttsége Bécsben; 1854.máj1 megszűnik a kivételes állapot Magyarországon; 1855.okt21 Vörösmarty temetése az első nemzeti tömegtüntetés az önkényuralom ellen; 1856.okt10 uralkodói rendelet: az illegalitásból hazatértek elleni eljárások megszűnnek, aki ellen kellene, azt nem engedik haza; 1856.dec24 megkezdődik a gázvilágítás a pesti utcákon; 1857.máj8 általános amnesztia a politikai perekben elítéltek részére némi enyhülés: 1857.júl16 Andrássy Gyula gróf aláírja a h azatérési engedélyhez szükséges hűségnyilatkozatot; 1857.szept1 a forradalmi magatartásuk miatt elítéltek visszakapják vagyonukat az átvételkor talált állapotukban; megkapják az azóta befolyt hasznokat és járadékokat és az

úrbéri kárpótlást is; a külföldi követségek elfogadják a forradalom után elítéltek büntetlen hazatérési kérelmét (tömegesen térnek haza az emigránsok); 1860.márc15 országszerte megemlékeznek a 48-as forradalomról; • összetűzések, új forradalomtól fél a konzervatív politika (Ferenc József is Széchenyi is); • a hazai ellenzés sem forradalmat, inkább megegyezést akar. Deák: Fenn kell tartani a m agyar nemzetben az alkotmányos elvért való lelkesedést; magát az alkotmányt aztán a kedvező pillanatban, egy tollvonással helyre lehet állítani. • az udvar reformkísérlete, a konzervatív tartományi arisztokrácia elképzelése: 1860.okt20 Októberi Diploma (összbirodalmi alkotmány) • az uralkodó a törvényhozás jogát ezután az országgyűlések és a birodalmi tanács közreműködésével gyakorolja; • • • • 1861.febr4 • helyreállítja az ország- és tartománygyűléseket; a hadügy és a k ülügy kivételével

a b irodalmi tanács lesz a törvényhozó; megszűnik a belügyminisztérium; visszaáll a Magyar Kancellária és a Magyar Helytartótanács; birodalmi kormány: államminisztere Anton Schmerling; az osztrák és a magyar liberálisok elutasították: • a magyar megyék csak a 48-as alapon voltak hajlandók tárgyalni; • a jobb kompromisszum érdekében Ferenc József fogadja Deákot és Eötvöst  sikertelen; • Schmerling javaslatát fogadta el: az abszolutizmus és a föderáció közti átmenetet; • az osztrák parlamentarizmusnak kedvező, a magyarnak hátrányos: 1861.febr26 Februári Pátens: az Októberi Diploma korrigálása: • a birodalmi tanács korlátozott jogkörű törvényhozó testület; • az uralkodó korlátlan joga a hadügy és a külügy; • minden fegyveres erő parancsnoka, senkinek sem felelős; • a kormány pedig csak az uralkodónak felel; • a tanácsnak 343 képviselője van: • Magyarország 85; Erdély 26; Horvát-Szlavónia 9

képviselő; 1861.márc26 Teleki László gróf abonyi programbeszéde: Ferenc József feloldotta a politi9zálási tilalmat, Teleki nem a felsőházba megy, hanem indul az alsóházi választáson; • a 48-as törvények teljes helyreállítása; • az országgyűlés feladata az udvarral kötendő alku megakadályozása; 1861.ápr6 megnyílik Budán az országgyűlés; politikai csoportok: Határozati Párt Felirati Párt gróf Teleki László • az áprilisi törvények az alap; • a külügy és pénzügy nem közös; • feudális maradványok teljes felszámolása; • vallási jogegyenlőség; • a megyerendszer népképviseleti alapra; • megegyezés a nemzetiségekkel; • a programot határozatban kell kimondani; Deák Ferenc • kevésbé radikálisak • a 48-as törvények elismerése • beleegyeznek a koronázásba; • rendezni akarják a kapcsolatokat; • a programot feliratban terjesztenék fel az uralkodóhoz • kezdetben a határozatiak az erősebbek:

Tisza Kálmán (Teleki unokaöccse) megszerzi a párt vezetését; • Deák maga helyett Andrássy Gyulát és Lónyay Menyhértet tolta előtérbe; • a nemzetközi helyzet a határozatiak hátrányára alakult, nem merték vállalni az udvarral való szakítást; • Tisza visszakozik, Teleki látszik a megegyezés akadályának: 1861.máj8öngyilkos; 1861.máj13 1861.máj16 1861.jún5 1861.aug10 1861.aug22 Deák az országgyűlés elő terjeszti felirati javaslatát: • elutasítja az Októberi Diplomát és a Februári Pátenst; • a 48-as törvények visszaállítása esetén lehetséges azok alkotmányos revíziója; Tisza Kálmán a határozatiak ellenindítványát terjeszti az országgyűlés elé; az országgyűlés név szerinti szavazással 155:152 arányban Deák felirati javaslatát fogadja el; az országgyűlés felsőháza is elfogadja a felirati javaslatot; az uralkodó feloszlatja a magyar országgyűlést; Deák várakozó, de nem engedő magatartást

javasol: Tűrni fog a nemzet, mint ősei tűrtek és szenvedtek, hogy megvédhessék az ország jogait; mert amit erő és hatalom elvesz, azt az idő és a kedvező szerencse ismét visszahozhatják, de miről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz és mindig kétséges. 1861.nov5 uralkodói leirat: provizórium: • felfüggeszti a Helytartótanács hatáskörét; • feloszlatja a törvényhatóságokat; katonai bíráskodás lép életbe; a külpolitikai helyzet miatt az uralkodó közeledik: 1864.dec27 1865.jan5 1865.jan-tól 1865.dec14 Albrecht herceg bizalmasa, Augusz Antal báró felkeresi Deákot, a Béccsel való kiegyezés feltételeiről tárgyalnak; az uralkodó elnöklete alatt tartott minisztertanács a m onarchia érdekének nyilvánítja a magyar országgyűlés összehívását; Zichy Hermann gróf kancellár: készítse elő a katonai bíráskodás felfüggesztését és az országgyűlés összehívását; • a

birodalmi tanácsban osztrák-német liberálisok erősen támadják Schmerlinget; • az osztrák liberálisok a magyarokkal való megegyezést sürgetik; • Augusz Antal báró a császár megbízottjaként tárgyal Deákkal a kiegyezés feltételeiről; • Deák húsvéti cikke a Pesti Naplóban Készek leszünk mindenkor törvény szabta úton saját törvényeinket a birodalom szilárd fennállhatásának biztonságával összhangba hozni. • Apponyi György gróf a Debatte c. lapban kiegyezési tervet közöl (tkp Deák álláspontját) • az uralkodó helyreállítja a H elytartótanács hatáskörét, korlátozza a katonai bíróságokat; • Schmerling benyújtja lemondását; Ferenc József személyesen nyitja meg a magyar országgyűlést; becsült adatok szerint a konzervatívok 21, a Deák-párt 180, a balközép (a volt határozati párt) 94, a szélsőbal 20 mandátummal rendelkezik; az uralkodó kihallgatáson fogadja Deákot; 30 tagú bizottság feliratot

dolgoz ki; a képviselők elfogadják (a tárgyalási alap a 4 8-as törvények elfogadása és a felelős magyar kormány); 1866.júl3 az osztrák seregek döntő vereséget szenvednek Königgrätznél; 1866.júl19 újabb Deák-kihallgatás, de kitart az országgyűlés határozata mellett; • a radikálisok erősködése ellenére mértéktartó, nem keményít a feltételeken; 1866.aug21 Bécsben a magyar országgyűlés bizottsága megkezdi a kiegyezés előkészítő tárgyalását; 1867.febr20 1867.máj26 1867.jún8 1867.júl28 az uralkodó kormányt nevez ki: minelnök Andrássy Gyula gróf bel Wenckheim Béla báró vallás-közoktatás Eötvös József báró igazság Horvát Boldizsár honvédelem Andrássy Gyula gróf pénz Lónyay Menyhért földműv, ipar, keresk. Gorove István közmunka-közlekedés Mikó Imre gróf király személye Festetics György gróf Kossuth „Kasszandra-levele” koronázás; 1867:XII.törvénycikk, a kiegyezés 67 §-ból álló törvénye

IV. témakör: A modern demokráciák működése 12. résztéma: Az ókori demokrácia Tétel, feladat: Mutassa be az ókori demokrácia működését! Tárja fel az ókori és a modern demokrácia közti különbséget! Athén volt a mükénéi világ egyik legfontosabb erődített városa, veszély esetén menedék. Az oltalmat keresők közül sokan a vész elvonultával is a városban maradtak. Földrajzilag is előnyös helyen volt, kikötője, Peiraieusz (ma Pireusz) egyszerre volt védett helyen és a szigetvilág kereskedelmi útvonalainak központjában. A mondai hagyomány a VIII. század előtti időszak királyai közül Thészeusznak tulajdonítja Athén vezető szerepének kialakítását. A nemzetségi arisztokrácia (gör: arisztoi=kiváló) fokozatosan kiszorította a hatalomból a királyt, helyét a választott főtisztviselő, az arkhón vette át. A megnövekedett hatalmú arisztokrácia sikerrel fosztotta meg földjétől a közrendűeket, akikből bérlők

vagy napszámosok lettek. A társadalmi feszültségeket a V III-VII. századi gyarmatosítás vezette le A földművelésből kiszorulók megélhetésüket főleg a kézművességben és a kereskedelemben találták meg. Megjelent Athénban a Kis-Ázsiából érkezett olcsó gabona, ez érzékenyen érintette az arisztokraták élelmiszer-monopóliumát, lehetővé tette a közrendűeknek a kertgazdaságok fellendítését. Ahogy nőtt Athénben a középréteg (démosz = nép), a kereskedők, kézművesek, hajósok és a földművelők száma és gazdasági súlya, úgy csökkent a nemzetségi arisztokrácia, az eupatridák (gör.: jó apáktól valók) hatalma Ebben a VIII-VII. századi korban jelenik meg Hellászban a türannisz (egyeduralom) intézménye, mely a rendet igyekezett fenntartani a csökkenő hatalmú arisztokraták és a hatalomra törő démosz között. A türannosz (egyeduralkodó) általában olyan arisztokrata volt, aki a démosz érdekeit képviselte. Az

átmeneti korszak után az intézmény nemkívánatossá vált. Az új helyzet első dokumentuma Drakón törvényei (621) voltak Az arkhón azzal, hogy írásba foglalta a törvényeket, megszüntette az arisztokraták eddigi bíráskodási kiváltságát, lehetőséget adott a törvény előtti egyenlőségre. Rendszere timokrácia (gör.: timé = vagyon) volt: a vagyoni helyzet szabta meg a polgár jogait és kötelességeit. Igen szigorúan védte a tulajdont, a lopást halállal büntette A következő mérföldkő 594-ben Szolón alkotmánya. Eltörölte az eddig szerzett adósságokat, felszabadította az adósrabszolgákat, megtiltotta, hogy a jövőben úgy adjanak kölcsönt, hogy a fizetés elmaradása esetén az adós rabszolga legyen. Szabályozta a birtokok nagyságát, az öröklést és a v égrendelkezést. Athén népét vagyona alapján osztályozta: alapja az évi jövedelem volt. l mérő gabona = 52,2 liter, 1 mérő olaj = 39,4 liter Az egyéb termékeket,

jövedelmet erre a kettőre számolták át. Az I. osztályba azok tartoztak, akiknek jövedelme 500 mérő felett volt, ők háborúban lovas katonák voltak, társadalmi kötelezettségük a leiturgia (az államköltségekhez való pénzbeli hozzájárulás) volt, közülük kerültek ki az arkhónok. A II. osztályba az évi 300-500 mérő közötti jövedelműek tartoztak, lovasoknak, hippeisznek nevezték őket, ők is lovas katonaként szolgáltak. A III. osztályt a 200-300 mérősök alkották, zegutainak, ökörfogatosoknak nevezték őket, ők hopliták voltak a háborúkban. A IV. osztály tagjainak az évi jövedelme 200 mérő alatt volt, thészeknek, napszámosoknak nevezték őket, semmiféle tisztséget nem viselhettek, csupán a népgyűlés és az ítélkezés útján vettek részt az államügyekben, a háborúban könnyűfegyverzetű gyalogosok voltak. A timokratikus jelleg abban nyilvánult meg, hogy a népgyűlésből a nagy politikai hatalmú buléba (400-ak

tanácsa) osztályonként 100 főt lehetett küldeni. Könnyű belátni, hogy minél gazdagabb volt valaki, annál könnyebben jutott közéleti szerephez, hiszen sokkal kevesebb az 500 mérő feletti, mint a 200 alatti. A törvényhozó hatalom az évente négyszer ülésező népgyűlés, az ekklészia volt. A népgyűlés napirendjét a bulé készítette elő. A végrehajtó hatalmat a népgyűlés által választott 9 arkhón gyakorolta, akik hivatali évük lejártával az areioszpagosz (Aresz-dombiak tanácsa) tagjai lettek. Ez a törvények betartásán őrködő ellenőrző testület volt. Az igazságszolgáltatást az esküdtszék (hélaia) végezte, ennek tagjai egyenlő számban kerültek ki az egyes osztályokból. Szolón volt az első, aki megkívánta, hogy az egész démosz aktívan politizáljon. Az athéni demokratikus állam végső szervezeti formáját Kleiszthenész reformjai hozták meg. Az 508-507-es átalakulás a területi felosztást tette a politikai

intézmények alapjává. Athént 10 ke rületre (phülé) osztotta, minden kerület egy tengerparti, egy belső zónabeli és egy vidéki részből állt (harmad = trittüsz). Így az ellentétes érdekű csoportok politikai vitájukat nem a népgyűlésen folytatták, annak munkája ezzel hatékonyabbá vált. A népgyűlés (phülénként 50 fővel) megválasztotta a bulét (az ötszázak tanácsát), mely 36 naponként egy 50 fős végrehajtó tanácsot választott magából. Új tisztség lett a 10 sztratégosz, a katonai parancsnokok. Naponta más volt a fővezér Osztrakiszmosszal (cserépszavazással; gör.: osztrakón=cserépdarab) védekeztek a türannisz ellen. Népszavazás döntött arról, akit ilyen törekvéssel vádoltak meg Cseréptáblára karcolták annak a nevét, akit ezzel gyanúsítottak. 6000 vádló esetén 10 évnyi száműzetés várt rá, ez azonban csak a politikai életből való eltávolítás volt, házanépe, gazdasága érintetlen maradt, a büntetés

letöltése után (esetleges politikai fordulat esetén korábban) visszatérhetett. A démosz erősödésével megteremtődött a feltétele a klasszikus rabszolgatartó társadalom kialakulásának. Ez azt jelentette, hogy "a nem rabszolga közrendűek politikai jogokat vívnak ki maguknak, s azután helyettük más, korlátlanul kizsákmányolható tömeggel, a rabszolgákkal elégítették ki a társadalom munkaerő-szükségletét." Athén virágkora, a periklészi demokrácia Periklész (495 körül-429), aki Kleiszthenész unokaöccse volt, demokratikus reformjai és szónoki tehetsége révén Athén legnépszerűbb politikusa lett. 443 és 429 között többször volt arkhón és sztratégosz. A déloszi szövetséget erőszakkal fenntartotta a perzsa békekötés után is, mert a többnyire alacsony lélekszámú tagállamok nem tudták a katonai részvétel kötelezettségét teljesíteni, helyette inkább megfizették a közös fegyveres erő rájuk eső

részének költségeit. Ennek kettős előnye volt Athén számára: neki lett a legerősebb hajóhada és Spártát nem számítva legnagyobb hadserege, a pénzbeli katona-megváltásból az évek múltával kötelező adó lett, amit katonai erővel is behajtottak (pl. 440-ben Számosz és Büzantion ellen a d rámaíró Szophoklész volt a sztratégosz). Ez természetesen erősen csökkentette Athén népszerűségét Az így befolyt adó és a gazdagokra kirótt közterhek, a leiturgia teremtette meg a gazdasági alapját annak, hogy a démosz minden tagja részt vehessen a politikai életben. Megvalósult a politikai egyenlőség. Megszűnt a timokrácia, mindenki mindenféle tisztségre választható volt A szegények számára 2 obolosz napidíjat (diaitát) juttattak a közérdekű elfoglaltságuk idejére (pl. a bíráskodásra) Megnőtt a népgyűlés szerepe, természetesen a vagyoni különbségek növekedése miatt manipulálhatósága is. 451-ben szűkült a

demokrácia: visszamenőleges hatállyal csak az lehetett ( athéni polgár, akinek mindkét szülője az volt. Csökkent az arkhónok közigazgatási szerepe, megnőtt viszont a sztratégoszoké, az első sztratégosz az állam első polgára volt. Az ókori (görög) demokráciában az állam minden teljes jogú polgára személyesen gyakorolta (gyakorolhatta) demokratikus jogait (nevezetesen a törvényhozás, a választhatóság és a törvények alkalmazásának, a bíráskodásnak jogát). Ez a politikai életben való résztvevők viszonylag alacsony száma tette lehetővé. Az újkorban másként alakult a helyzet. A demokrácia mai formájában képviseleti demokrácia, amelyek a k özvetlen demokratikus elemek, mint pl. a népszavazás csak alárendelt szerepet játszanak Az antik poliszban, a római köztársaságban a polgárjoggal (azaz választójoggal) rendelkezők még közvetlenül vettek részt az őket érintő döntések meghozatalában. A parlament azonban nem

közvetlenül az i lyen típusú népgyűlésekből alakult ki, hanem a rendi képviselet középkori formáiból. A polgári forradalmakban létrejött modern parlamentek az egyéni képviselet elvén nyugszanak. Azokat képviselik, akik szavazatukkal felhatalmazták őket arra, hogy az ő érdekükben és az ő nevükben cselekedjenek. IV. témakör: A modern demokráciák működése 13. résztéma: A parlamenti demokrácia működése Magyarországon Tétel, feladat: Ismertesse vázlatosan a parlamenti demokrácia működését a mai Magyarországon ! Tárja fel, hogyan valósul meg a parlamentnek felelős kormányzati munka , illetve az ellenzék ellenőrző szerepe ! Magyarország államformája köztársaság. Kormányzati rendszere: parlamenti demokrácia, amely az 1989-1990-es alkotmánymódosítások nyomán alakult ki. Az Alkotmány rögzíti a hatalmi ágak elválasztásának elvét. A parlamentáris köztársaságokban a legerősebb hatalommal a parlament rendelkezik.

A parlament hozza a törvényeket, választja meg a kormányfőt (a miniszterelnököt) és az államirányítás más, magas szintű szereplőit (pl. a köztársasági elnököt), bizalmat szavaz a kormányprogramnak, szükség esetén bizalmatlanságot a kormány működésének. A parlamentáris kormányzati rendszer eredeti alapelve parlamentnek felelős kormány, s az államfő jelképes szerepe. A köztársasági elnöknek csekély önálló jogköre van, intézkedései rendszerint miniszterelnöki ellenjegyzéshez vannak kötve (mint pl. kinevezések, kitüntetések, állampolgársági ügyekben való döntés, egyéni kegyelmezés.) A törvényhozástól elkülönülő végrehajtó hatalom nagymértékben önállósodhat, súlyának növekedését az ún. kancellár típusú demokrácia kifejlődése jelzi Ebben az esetben a kormányfő közjogi helyzete erős. Ő szabja meg a kormány politikai irányvonalát, ő jelölheti ki, illetve menesztheti a minisztereket. A

minisztereket a parlament nem hívhatja vissza egyenként, csak a kormány egésze ellen nyújthat be a képviselők legalább egyötöde írásban bizalmatlansági indítványt. Az indítványnak tartalmaznia kell a miniszterelnökségre jelölt új személy nevét. A parlamenti képviselők többségének szavazata dönti majd el, hogy marad a régi kormány, vagy megalakulhat az új. Ezt a konstruktív bizalmatlansági indítványt az 1949es bonni alkotmányból vettük át , a rendszerváltás utáni politikai stabilitás biztosítása miatt A parlamentáris rendszerben a demokrácia két alapvető sajátosságát, a stabilitást és a demokratikus kontrollt kell intézményesen összebékíteni. A demokrácia mai formájában csakis képviseleti demokrácia lehet, amelyek a közvetlen demokratikus elemek, mint pl. a n épszavazás csak alárendelt szerepet játszanak Az antik poliszban, a római köztársaságban a polgárjoggal (azaz választójoggal) rendelkezők még

közvetlenül vettek részt az őket érintő döntések meghozatalában. A parlament azonban nem közvetlenül az ilyen típusú népgyűlésekből alakult ki, hanem a rendi képviselet középkori formáiból. A polgári forradalmakban létrejött modern parlamentek az egyéni képviselet elvén nyugszanak. Azokat képviselik, akik szavazatukkal felhatalmazták őket arra, hogy az ő érdekükben és az ő nevükben cselekedjenek. A parlament, azaz az országgyűlés a legfőbb államhatalmi és népképviseleti szerv. A parlamenti demokrácia legfontosabb intézménye. Az egész népet érintő, kötelező erejű döntéseket hozhat, mint pl. az Alkotmány és a törvények Az általános választójognak köszönhetően megvalósul a népképviselet. Az Alkotmány szerint, minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül népszavazások formájában gyakorolja. Az Országgyűlés egyik fontos feladata; a

törvényhozás. A törvények ma egész jogi csomagot alkotnak, többségüket nagy létszámú szakapparátus készíti elő, és a kormányzat nyújtja be őket. A javaslat megszavazása után először az Országgyűlés elnöke írja alá, majd továbbítja az államfőnek. A köztársasági elnök által aláírt törvényt az Országgyűlés legközelebbi ülésén az Országgyűlés elnöke kihirdetettnek nyilvánítja, és a hiteles szöveget a hivatalos lapban, a Magyar Közlönyben kihirdetik. Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha a képviselők (386) több mint a fele jelen van. A mindenkori ellenzék pozíciójának erősítését szolgálják a 2/3-os törvények. Ilyen szavazati aránnyal lehet csak módosítani az Alkotmányt, és kb 30 alapvetőnek tekintett törvényt. A másik fontos feladat; a végrehajtó hatalom ellenőrzése, amelynek gyakorlása elsősorban az ellenzék erőitől várható. A Parlament egyre bővülő tevékenységi köre az ellenőrzés

, amely nemcsak a k ormányra, hanem az egész kormányzati rendszerre kiterjed. - Az Országgyűlés illetékes állandó bizottságai meghallgatják a kinevezés előtt, majd évente a minisztereket. A bizottságok kötelező érvényű döntést nem hoznak, csak javaslatot tesznek. - A kormánynak, valamint az országgyűlési biztosoknak, az Állami Számvevőszék elnökének , a Magyar Nemzeti Bank elnökének és a legfőbb ügyésznek beszámolási kötelezettsége van. Az országgyűlési képviselők a fent felsoroltakhoz feladatkörükbe tartozó minden ügyben kérdést intézhetnek. A kérdés általában csak figyelemfelhívó jellegű, a képviselőknek viszontválaszra nincs joguk, s az Országgyűlés a válasz elfogadásáról nem határoz. - Az interpelláció, amely szintén kérdést jelent, sokkal súlyosabb ellenőrzési forma. Csak a kormány tagjaihoz és a legfőbb ügyészhez nyújtható be magyarázat kérése céljából. Az illető köteles személyesen

vagy helyettese ( pl. politikai államtitkár) útján válaszolni Ha a kapott választ a képviselő nem fogadja el, a válasz elfogadásáról az Országgyűlés dönt. Ha az Országgyűlés a választ elutasította, az interpellációt a hatáskörrel rendelkező bizottságnak kell kiadni további vizsgálatra. A törvényhozás joga vizsgálatok indítása egyes, a közvéleményt is foglalkoztató ügyekben. Ez vizsgálóbizottságok felállításával történik, amelyek összetételében kormánypárti és ellenzéki képviselők egyaránt részt vesznek. A vizsgálóbizottságok betekinthetnek minden aktába, tanukat is beidézhetnek, de céljuk csupán az igazság kiderítése lehet. Nem tekinthetők ugyanis pártatlan bírói testületeknek. A kormány ellenőrzésének formája az is, hogy bizonyos döntésekben a kormány csak a parlamenttel egyetértésben intézkedhet. Így pl a hadsereg felhasználása, háború és béke kérdésében való döntés, illetve a

nemzetközi szerződések ratifikálása. Az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve az Állami Számvevőszék. Általános ellenőrzési hatásköre kiterjed az állami vagyonnal történő gazdálkodás minden területére, a költségvetésből gazdálkodó szervekre célszerűségi és eredményességi szempontból. Csak törvényességi ellenőrzést végez a pártok gazdálkodása és a Magyar Nemzeti Bank bankjegyés érmekibocsátása esetében. Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az állami költségvetési javaslat megalapozottságát, a költségvetés hitelfelvételeit, az elkülönített állami pénzalapok működését, valamint véleményezi az állami pénzalapok indokoltságát, célszerűségét és teljesítését. Döntési joga nincs. Törvénysértés észlelése esetén eljárást kezdeményez A parlament ellenőrző szerepéhez kapcsolódik az 1993. évi törvény által létrehozott országgyűlési biztosok intézménye. Svéd neve

után ombudsmannak is nevezik A biztosokat a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja meg 2/3-os többséggel 6 é vre. Feladatuk az állampolgárok jogainak védelme. Bárki fordulhat hozzájuk, ha megítélése szerint valamely hatóság, vagy közszolgáltatást végző szerv eljárása vagy mulasztása miatt alkotmányos jogait sérelem érte. (Bp V Tüköry u 3 ) Döntési hatáskörük ugyan nincs, de jogosultak az eseteket kivizsgálni, eljárást kezdeményezni, szükség esetén a n yilvánossághoz fordulni. A biztosok kötelesek munkájukról az Országgyűlésnek beszámolni. Országgyűlési biztosok: Állampolgári jogok országgyűlési biztosa: Lenkovics Barnabás /2001-től/, általános helyettese : Takács Albert. Adatvédelmi biztos: Péterfalvi Attila /2001-től/ , Nemzeti és etnikai kisebbségi jogok Országgyűlés-i biztosa: Kaltenbach Jenő /2001-től újraválasztva/ A modern parlamentarizmusban a kormány politikai felelősséggel

tartozik a parlamentnek. Csak parlamenti többséggel lehet stabil kormányt teremteni. A parlamenti ellenzék funkciója az, hogy a törvényhozás és a kormánypolitika kritikáját adja és politikai alternatívákat mutasson fel a v álasztók számára. A kormány és az egész végrehajtás feletti parlamenti kontroll hagyományos és legfontosabb intézménye a plenáris üléseken biztosított politikai nyilvánosság /Tévéközvetítések, sajtóközlemények/. IV. témakör: A modern demokráciák működése 14. résztéma: Alapvető emberi jogok Magyarországon Tétel, feladat: Ismertesse az alapvető emberi és állampolgári jogokat és kötelességeket az Alkotmány alapján! Magyarázza meg, miként érvényesülnek az általános emberi jogok a mindennapok gyakorlatában! Az emberi jogok és az állampolgári jogok kifejezések gyakran egymás szinonimáiként fordulnak elő, de vannak akik következetesen megkülönböztetik a két kategóriát. Emberi jogoknak

nevezik az ember természetéből levezetett, az állami hatalmat korlátozó, mindenki számára azonos, elidegeníthetetlen jogokat, mint pl. az élethez és az emberi méltósághoz való jog, a személyes szabadsághoz, biztonsághoz, a tulajdonhoz való jog, a vallás-, szólás-, gyülekezés-, egyesülési szabadság stb. Ezek állampolgárságtól függetlenül illetik meg a polgárokat. Közös tulajdonságuk, hogy érvényesülésükkel korlátozzák az állam hatalmát. A személyi szabadságjogok a magánélet zavartalanságát hivatottak biztosítani, és elsősorban az állami beavatkozás önkénye ellen irányulnak. Pl a magánlakás sérthetetlensége, a szabad mozgás, a tartózkodási hely szabad megválasztása, a névhez és a jó hírnévhez való jog, a védelemhez (védőügyvédhez) való jog, a magántitkok védelmének joga. Az ártatlanság vélelme szerint senkit nem lehet bűnösnek tekinteni, amíg bűnösségét a bíróság meg nem állapította. A

kollektív szabadságjogok körébe tartozik pl. a véleménynyilvánítás, a békés gyülekezés, a lelkiismeret a vallás szabadsága. Ez utóbbi jog kiterjed arra is, hogy az egyén és a közösség meggyőződése szerint élhessen, a szülők megválaszthatják gyermekük nevelését, s az államnak tiszteletben kell tartani a törvényesen működő vallási közösségek önállóságát. A gyülekezési jog különválasztja a közterületen tartott rendezvényeket más, pl. intézményekben tartott gyűlésektől. A közterületi gyűlések, néhány kivételtől eltekintve (pl kulturális, sportrendezvény, családi események) előzetes írásbeli bejelentéshez kötött. Az illetékes rendőrkapitányságnak tett bejelentésnek tartalmaznia kell a rendezvény időpontját, helyszínét, a szervezők adatait, a résztvevők várható létszámát. Ha valamennyi alapjogot korlátlanul élveznénk, a t ársadalmi béke kerülne veszélybe. Az alapjogokat a k özérdekre és

az államérdekre hivatkozva az állam szabályozza. Általánosan elfogadott követelmény, hogy az alapjogokat törvényben kell korlátozni. Az élethez és az emberi méltósághoz való jog korlátozhatatlan. Az emberi élethez és méltósághoz való jog korlátot jelent az állam büntető hatalmával szemben is. Hazánkban 1990-ben eltörölték a halálbüntetést (Az utolsó kivégzés 1988-ban volt.) Az állampolgári jogok elnevezés a X IX. sz II felében vált általánossá Az elnevezés megjelenése arra az értelmezésre utal, hogy e jogokat az állam biztosítja a polgárai számára. Ilyen pl. a választójog, a szociális biztonsághoz , a munkához, a pihenéshez, az oktatáshoz, művelődéshez való jog. A dolgozókat gazdasági és szociális érdekeik biztosítására megilleti a sztrájkjog. A sztrájkban való részvétel önkéntes, a részleteket a sztrájktörvény (1987 évi VII) szabályozza. E jogegyüttest összefoglalóan gazdasági, szociális és

kulturális jogokként említik. Érvényesülésük az állam aktív szerepvállalását feltételezi. A választójog kettős természetű; aktív választójogról beszélünk, amikor a polgár képviselőt választ, passzívról, amikor valamilyen tisztségre a személyt megválasztják. A választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos. A munkához való jog tartalmát a munkajogi jogszabályok határozzák meg. Ez a jog magában foglalja a munkaszerződés szabadságát, a foglalkozás szabad megválasztását, az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, de nem biztosít jogot arra, hogy az állampolgárok az általuk kiválasztott helyen dolgozzanak. A munkajogi vitákban a munkaügyi bíróság dönt A Magyar Köztársaság területén élő minden embernek joga van a testi és leki egészségre. Ezt a jogot az állam az egészségügyi (népjóléti) intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, továbbá a s port állami

támogatásával garantálja. E jog megvalósulását segíti a munkavédelem egész szabályrendszere is. Vázlatos történelmi áttekintés : Az ember el nem idegeníthető, természetes jogait kinyilatkoztató első történelmi dokumentumok a XVIII. sz végén születtek Az Amerikai Egyesült Államok 1776 július 4én kihirdetett Függetlenségi Nyilatkozata (Thomas Jefferson) tartalmazza, hogy minden ember egyenlő, elidegeníthetetlen jogai; az élet, szabadság, boldogságra (= boldogulásra) törekvés, ill.a kormányforma megválasztása A francia forradalom első évében, 1789 aug 26án kiadott Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (La Fayette, T Jefferson) szerint a közbajok oka az ember természetes, elidegeníthetetlen jogainak nem ismerése, elfeledése. Az egész dokumentumon az egyenlőség alapelve húzódik végig, s 4 alapjogot fejt ki; a szabadság, a tulajdon, a biztonság és az elnyomással szembeni ellenállás jogait. Magyarországon az 1848-as áprilisi

törvényekben találunk hasonló megfogalmazást. Kimondta a jogegyenlőség és a közteherviselés megvalósítását, a bevett felekezetek (katolikus, görög keleti, református, evangélikus, unitárius) egyenjogúságát, hazánkban első ízben deklarálta, hogy gondolatait sajtó útján mindenki szabadon közölheti és szabadon terjesztheti. (A politikai sajtó veszélyeit , ellenőrzési lehetőségeit a magas lapalapítási kaució meghatározásával kívánták csökkenteni. A felsőoktatásban a tanuló megválaszthatja, mely tant mely tanártól kívánja hallgatni. A XIX. sz-ban az emberi jogok bekerültek az országok alkotmányaiba Az emberi jogok sárba tiprása a totális diktatúrákban a két világháború között, és a szovjet rendszer terjeszkedése arra késztette az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) tagállamait, hogy 1948-ban kihirdessék az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Az ENSZ Közgyűlése által elfogadott nyilatkozat a nemzetközi

emberi jogi dokumentumok egész sorát nyitotta meg. A Magyar Köztársaság Alkotmánya is rögzíti a legfontosabb emberi és állampolgári jogokat. Tartalmukat részletesen törvények bontják ki Több alapjogi törvény utal arra, hogy az adott jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt. Általános korlát lehet a rendkívüli jogrend, pl. háborús helyzet Általános jogelv, hogy a jog gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével, és nem mentesíthet a kötelezettségek teljesítése alól. Alkotmányunk alapján minden állampolgár kötelessége a haza védelme, jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez való hozzájárulás, valamint a kiskorú gyermek taníttatása. A nemzetközi jogvédelem legfőbb európai fóruma az Európa Tanács (1949, London). A tagállamok képviselői 1950-ben aláírták Az emberi jogok európai egyezményét, később a Kiegészítő jegyzőkönyveket. A jogok betartását az Emberi

Jogok Európai Bírósága (1959-től, Strassbourgban) biztosítja. Olyan személyek fordulhatnak ide, akik az emberi jogok eu-i egyezményében felsorolt alapvető jogaik megsértését állítják és a hazai jogorvoslati lehetőségeiket kimerítették. A Bíróság rendszerint anyagi kárpótlást ítél meg, a nemzeti bíróság határozatát nem változtathatja meg. Hazánk 1990 óta tagja az Európa Tanácsnak Azóta több magyar állampolgár élt ezzel a lehetőséggel eleinte, a börtönügy, későbbiekben a tisztességes bírói eljárás hiányosságai miatt. Az emberi jogok hazai és nemzetközi védelme; Mivel az alapjogokról külön törvények rendelkeznek, megsértésük esetén bírósághoz fordulhatunk. Gyakran hallunk polgári perekről a jó hírnév megsértése, vagy valótlan tény közlése tárgyában. Előfordul jogtalan fogvatartás miatti kártérítési eljárás, vagy nem vagyoni kártérítés követelése személyiségi jogok megsértése miatt.

Az Alkotmánybíróság ügyel arra, hogy elsősorban a jogalkotás biztosítsa az alapjogok, illetve az Alkotmány érvényesülését, többször értelmezte a szociális biztonságra vonatkozó előírásokat /pl. a lakhatás nem alapjog, de ha az élet veszélybe kerülhet, az állam köteles átmeneti szállásról gondoskodni/, számos határozatban taglalta az élethezés emberi méltósághoz való jogot /pl. a passzív eutanáziát az Alkotmánybíróság megengedhetőnek találta, az aktív formáját azonban elutasította/. Az alapjogok védelmét látják el az 1995-ben először megválasztott országgyűlési biztosok. A tudomásukra jutott visszásságokat kivizsgálják és intézkedéseket kezdeményeznek. Hazánkban jelenleg az állampolgári jogok biztosához, a nemzeti és etnikai jogok biztosához és az adatvédelmi biztoshoz fordulhatunk, ha valamely hatóság, illetve közszolgáltatást végző szerv eljárása során alkotmányos jogainkat megsérti, és a

rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket már kimerítettük, vagy a jogorvoslati lehetőség nincs biztosítva. Ha az adott ügyet Magyarországon már jogerősen lezárták, az emberi jogok hazai megsértése miatt Strassbourgba, az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhatunk. A Bíróság által hozott határozatok az egyezményt aláíró országokra kötelezőek, fellebbezésnek nincs helye. V. témakör: Politikai intézmények, eszmék, ideológiák 15. résztéma: A reformáció Tétel, feladat: Mutassa be a reformáció irányzatait, fő képviselőit és legfontosabb hittételeit! Társadalmi, gazdasági kép: • • GER erősen széttagolt, eltérő gazdasági fejlettség: • a Hansa-városok a leggazdagabbak, ezeken kívül Augsburg, Köln, Nürnberg, Ulm; az ország belseje, a félreeső helyek fejletlenebbek; A társadalom szerkezete: • fejedelmek, választófejedelmek: kiskirályok • köznemesség: helyzete

labilis:meggazdagodik, lesüllyed; • papság: eltérő alsó- és főpapság; a birtokok, és az életmód miatt gyűlöletesek, főleg a pápaság; az uralkodó feudális rétegek is ellenzi; • városok: a leggazdagabb patríciusok irányítanak, a középpolgárság elégedetlen, de szervezetlen, a plebejus réteg elégedetlen; • parasztság: differenciált, kevés felemelkedik, a többség rosszabbodik, erősödő terhek; Az egyház szerepének változásai: • elterjedésekor, az 5-9.sz-ban az egyház és apparátusa a feudalizmus része lett; • a hatalomhoz jutás anyagi gyarapodást jelentett, ezzel elkezdődött a differenciálódás, a bomlás folyamata • uralomra jutásakor, a 11-13.sz-ban VIIGergely teokráciává(papkirályság) tette • ennek alapja: az üdvözülés egyetlen útja a szentségekben rejlik ezt kizárólag az egyház szolgáltatja ki papjain keresztül. • a bomlás a 1 4-15.sz-ra tehető: ekkor volt a pápák avignoni fogsága Kiürült a pápai

kincstár, pénzhez kellett jutni. Búcsúcédulák: Eredetileg X.Leó a S zent Péter templom befejezéséhez szükséges pénzre hirdette meg, Albert mainzi érsekre bízta a b eszedését, de a f elét átengedte neki, hogy a kifizethesse a F uggerekkel szembeni tartozását. A pénzeket beszedő dominikánusokat követték a Fuggerek képviselői, mindjárt el is vették a pénz felét. Ez a bűnökkel való kufárkodásnak látszott, óriási felháborodást keltette. erkölcsi alap: a szenteknek érdemtöbbletük van, ez kincset képez, amit Isten átengedett a papoknak, akik szabadon, tetszés szerint rendelkeznek vele. A nép pénzzel válthatta meg bűnét, ez a világi bíráskodási gyakorlatból is ismert volt. Szektás mozgalmak: a vallásos és az egyházi renddel egyaránt szembenálltak; Dél-FRA-ban az albigensek, valdensek, ITA: patarénusok; Tanok: a jelenkor már az utolsó idő; maga az egyház intézménye is vita tárgya lett; azonosították az Apokalipszis

képeivel: a pápa lett az Antikrisztus, Róma a bűnös Babilón; az egyház már nem Krisztus igaz egyháza; a szentségeket nem adhatja ki az egyház, mert a k egyelem nagysága a kiszolgáltató pap hitétől függ; A reformáció történelmi előfeltétele a 12.századtól induló reformmozgalom volt, első nagy alakja Assisi Szent Ferenc. A reformáció alaptételei A Szentírás a lélek egyetlen tápláléka • a hit egyedül az Íráson (sola Scriptura) alapszik. • a Biblia nem írott pápa, emberek írták, történelmileg meghatározott; • abszolút normát jelent, de kritikusan kell olvasni; • értelmezése nem a papság monopóliuma, mindenkinek lehet véleménye • üdvösség egyedül a kegyelem által lehetséges • az ember bűnös, soha nem üdvözülhet önmagától; • egyedül Isten törölheti el a bűnöket, üdvözülni csak a hit által (sola fide) lehet; • a hit Isten ajándéka, az ő kegyelméből (sola gratia) lehet üdvözülni; • minden

hívő ember ugyanazon papi állapotban van, mert csak a hívők egyetemes papsága létezik • a predestináció • isteni kiválasztás a kegyelemre, Isten abszolút kegyelmének megnyilatkozása; • tagadja az emberi érdemeket és vétkeket; • nem a bűnök vesztik el az embert, nem a hite üdvözíti, ez kizárólag Isten szuverén kiválasztásától függ; • az üdvösség nem kötődik semmi közvetítő fórumhoz, csak az Evangéliumhoz, és a Krisztus alapította szentségekhez (keresztelés, úrvacsora); • nem kötődik a papi szentségi hierarchiához, a s zentek tiszteletéhez és közbenjárásához,a teológiai érvekhez; Eseménytörténet 1517.október 31 Martin Luther, Ágoston-rendi szerzetes 95 pontból álló tételsort szögezett ki, ez a korban szokásos egyetemi vitaforma volt; Részletek: tézisek értelmezés • A pápa nem enged és nem is engedhet el semmiféle • a bűnt tehát csak Isten büntetést, csak azt, amit maga vagy a kánonok

bocsájthatja meg; rendelkezése alapján kiszabott. • egyedül a hit által üdvözülhet az ember; • A pápa nem bocsáthat meg egyetlen vétket sem, legfeljebb kihirdeti és megerősíti Isten bocsánatát; • nincs szükség egyházi • A bűnbánati törvények csakis élőkre vonatkozhatnak, s közvetítőre; ezek alapján nem szabad a halottakat semmiféle • felesleges a p ápai hatalom, a büntetéssel sújtani; szerzetesség, a gyónás; • A pápa tehát az „összes büntetések elengedése” alatt • feleslegesek az egyházi csak az általa kiszabott összes büntetést értheti, nem birtokok; pedig általában mindent; • Ennélfogva tévednek tehát azok a búcsúhirdetők, akik azt tanítják, hogy a pápa búcsúja az embert általában minden büntetés alól feloldja és üdvözíti; • Fel kell tehát a keresztényeket világosítani, hogy a búcsúvásárlás nem kötelező, hanem önkéntes dolog. • minden társadalmi réteg talált benn valami

jót: • • • a nemesek, a német fejedelmek: a szekularizációt; a városi polgárok a egyház vagyontalanodását; a nép: a vagyoni egyenlőtlenségek megszűnését, az egyházi és a világi hierarchia eltörlését; 1519: augsburgi birodalmi gyűlés: közvetítő tárgyalások, de Luther nem von vissza semmit; 1520: X.Leo kiközösítéssel fenyegeti, de Luther elégeti a bullát; 1521. a pápa kiátkozza, + császári birodalmi átok  bárki büntetlenül megölheti; 1521-22: a szász választófejedelem (Bölcs Frigyes) védőőrizetében Wartburgban; 1524: a mozgalom parasztfelkelésekbe megy át, egységes irányítás nélkül; Svábország: radikális társadalmi változtatásokat követelnek; Frankónia: itt a lovagok is, Florian Geyer a vezető; Thüringia: Münzer, központ Mühlhausen A fejedelemek egyesített hadserege kezdeti nehézségek után győz; Luther egyháza kompromisszumot kötött, röpiratában: Verjétek agyon a l ázadó parasztokat akár

a kutyákat! 1529: speyeri birodalmi gyűlés: Lutherék vallása megmaradhat, de nem terjeszthetik, ez ellen a reformáció hívei tiltakoznak protestánsok; 1530: augsburgi birodalmi gyűlés: V.KÁROLY próbálja kibékíteni a protestánsokat és a katolikusokat, 1531: Schmalkalden: a protestáns német fejedelmek szövetsége; 1555: augsburgi vallásbéke: 1. A protestánsok és a katolikusok éljenek békében; 2. Senkit a protestáns hite miatt háborgatni nem szabad; 3. A protestánsok megtarthatják az elfoglalt katolikus javakat; 4. Cuius regio, eius religio (az alattvalónak ura vallását kell követni) Irányzatok Martin Luther (1483  1546) Ágoston-rendi kanonok • az egyház a hívek egyetemes közössége; • a pápa nem csalhatatlan még a vallási kérdésekben sem; • az egyház nem az egyetlen és igaz értelmezője a Bibliának, azt mindenki szabadon értelmezheti; • helyteleníti a papi nőtlenséget; • érvénytelenek az egyház szankciói, főleg a

kiközösítés; • az ő egyháza: az Isten igéje által összefogott hívők szent közössége, amelyben a tiszta Evangéliumot oktatják és helyesen szolgáltatják ki a szentségeket; • csak két szentség van, a keresztség és az úrvacsora; • az egyház nem ígérhet kegyelmet, mert ezt csak Isten teheti meg; • elveti az átváltozást, Krisztus a v alóságban, de csak lelkileg van jelen az úrvacsora jegyeiben. Thomas Münzer (1488/89  1525) 1524. július: elérkezett az óra, amikor a zsarnokokat fizikailag is meg kell semmisíteni; Mühlhausenbe megy (forrongó város, kevés de fanatikus hívő), fegyveres felkelés, elfojtják, menekül; Újra visszatér, 1525: frankenhauseni csata, 1525 május lefejezik; • a kiválasztottak közvetlenül Istentől kapják; így az Írás másodvonalba szorul, mert a kiválasztottak közvetlenül a Lélektől kapják az igét; • prédikációi eszkatológiai-szociális felhangokkal; • a zsarnokölés nem bűn, mert

így áll helyre Krisztus ezeréves országa, az igazságosság birodalma (chiliazmus). • Ulrich Zwingli 1484  1531) svájci lelkész, a zsoldos csapatok tábori papja; megismerte a z soldosok kegyetlenségét, megcsömörlött tőlük; 1818: a zürichi katedrális lelkésze, 1522-25: a városi tanács is mögötte áll; • isten a világ abszolút ura, tőle függ a jó és a rossz; • így nincs bűn tehát a bűnbocsánat is felesleges; • eltörli a papi nőtlenséget és a böjtöt; • nincs mise, a templomban szentkép, szentek ereklyéje; • az istentisztelet központja az igehirdetés; • radikálisabb Luthernél; • hagyományos református, megtisztítja az egyházi szerveket és gyakorlatot, ha lehet, egyházi eszközökkel, ha kel, állami erővel; • a Szentlélek akár a pogányoknak is megnyilatkozhat; • ha a polgári hatóságok nem engedelmeskednek Istennek, el kell őket mozdítani; Kálvin János (1509  1564) • a francia Svájc reformátora, ő

nem volt pap; • Genf erkölcsi diktátora az ellenszegülőket kegyetlenül büntette (Miguel Serveto); • a népet elnyomó zsarnok megölése nem bűn; • az uralkodó nem Isten kegyelméből uralkodik; • a kamatszedés nem bűn, a kereskedelem üdvös dolog; • a sikeres földi tevékenység lehet a kiválasztottság jele; • egyedül a hit üdvözít; • a Biblia a hit egyedüli forrása; • az egyház tanító hivatal, mise nincs, szentek nincsenek; • csak két szentség: keresztség, úrvacsora; • csak a kiválasztottak üdvözülnek; • nála énekelnek először zsoltárokat; • a házassági ügyekben polgári bíróság az egyházi helyett; • kötelező vallásoktatás; • 1541: Genf köztársaságának alkotmánya • csak négy hivatal van: 1. pásztor: feladata az Evangélium hirdetése, a szentségek kiszolgáltatása, az egyházi fegyelem gyakoroltatása; 2. tanítók: oktassák a híveket az egészséges tanításra, hogy az Evangélium tisztasága ne

romoljék meg a tudatlanság vagy a hamis nézetek miatt. 3. vének (presbiterek)a polgárok viselkedése felett őrködnek, minden család erkölcsi állapotával törődniök kell; 4. diakónusok: a szegényeket és a betegeket segítik, az egyházi javakat kezelik Miguel Serveto szentháromságtagadó, nem hitte Krisztus személyes halhatatlanságát, Kálvin megégettette. Elnevezések: protestánsok, evangélikusok: inkább a lutheri egyház reformátusok: inkább a kálvini V. témakör: Politikai intézmények, eszmék, ideológiák 16. résztéma: A nagy francia forradalom Tétel, feladat: Mutassa be az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alapkérdéseit! Tárja fel, hogy a n yilatkozatban megfogalmazottak melyik eszmerendszer tanításaira épültek? Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata keletkezési körülményei A Nyilatkozatot a francia alkotmányozó nemzetgyűlés 1789.aug26-án fogadta el A francia forradalom első éve ez. A király által

Versaillesba (május 5-re) összehívott rendi gyűlés a harmadik rend követelésére alkotmányozó nemzetgyűléssé alakult át (jún. 17) Amikor XVI Lajos Párizs köré csapatokat vont össze, a fegyverkező tömeg 1789. július 14-én bevette a Bastillet, az önkényuralom, a zsarnokság jelképét. Párizsban új városi tanács alakult; s a fegyveres nemzetőrség parancsnokává az amerikai függetlenségi háború hősét, La Fayette márkit választották. A párizsi hírek hatására országos felkeléssorozat kezdődött Ez volt a "nagy félelem" időszaka. Augusztus 4-én a n emzetgyűlésben a kiváltságosok lemondtak összes előjogaikról, eltörölték a földesúri igazságszolgáltatást, a papi tizedet, a hivatalok megvásárolhatóságát. Néhány nappal később, aug 26-án elfogadták az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát, amelyhez nem kérték ki a király jóváhagyását. Ezeknek az elveknek a leszögezése, annak ellenére, hogy

érvényesülésük még inkább csak feladat volt, mint valóság, új alapokra helyezte a politikát. A győztes forradalom hozzákezdett a régi társadalom épületének lebontásához, egy polgári állam megteremtéséhez. (Hamarosan a nemzetgyűlés és a király is Párizsba költözött. 1791-ben XVI Lajos szentesítette az új Alkotmányt, s Franciaország alkotmányos királyság lett. Az európai monarchiák egységbe tömörültek a forradalmi hatalommal szemben, amelynek évtizedekig tartó háborúskodás lett a következménye. A francia nemzet a forradalomban született meg A valmyi győzelem (1792.szept20) után kikiáltották a köztársaságot A belső nehézségek, éhséglázadások, királypárti felkelések, infláció rendkívüli intézkedésekhez és a jakobinus diktatúra kialakulásához vezetett. Politikai bukásuk után Napóleon intézkedései biztosították a polgári rendszer megszilárdulását.) A Nyilatkozat tartalmi elemzése A nyilatkozat első

változatát La Fayette fogalmazta meg, aki részt vett az amerikai függetlenségi háborúban, s ott tábornoki rangot szerzett. A szöveget átnézte Thomas Jefferson, az USA akkori párizsi követe, a Függetlenségi Nyilatkozat alkotója. E dokumentum előképe, nem véletlenül az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat (1778.júl4), de kimutatható a francia felvilágosodás hatása is. A nyilatkozat ünnepélyes bevezetővel (preambulum), kezdődik, és 17 cikkelyből áll, amelyek rendszer nélkül követik egymást. E bevezető szerint a nemzetgyűlés képviselői a bajok okát abban látják, hogy az emberek nem ismerik vagy elfelejtették jogaikat. Most ebben az ünnepélyes nyilatkozatban megfogalmazott természetes és elidegeníthetetlen (vissza nem vehető) emberi jogok emlékeztetik majd a társadalom tagjait jogaikra és kötelességeikre, amelyeket a politikai intézmények is tiszteletben kell, hogy részesítsenek. (A természetjogi gondolkodás szerint létezik egy

természeti, tehát az emberi természetből származtatható, vagy "isteni" jog, s ennek elsőbbsége van a világi, azaz az ember által alkotott joggal szemben.) A nyilatkozat két nagy kérdéskört fog át; az emberi jogokat és az új típusú állam alapelveit. Az egész dokumentumon áthúzódó alapelv az EGYENLŐSÉG elve. Természetes és elévülhetetlen jogként négyet sorol fel: a szabadság, a t ulajdon, a biztonság és az elnyomással szembeni ellenállás jogát. Ezek a jogok emberi mivoltuknál fogva megilletik az embereket, s e természetes jogaiktól egyetlen állampolgár sem fosztható meg. A francia deklaráció egyetemes jellegű, nemcsak azért, mert a f rancia társadalom egészére, minden tagjára érvényes, hanem mert az egész emberiséghez kíván szólni. A szövegben a szabadság két alapvető meghatározását találjuk; "szabad minden, ami másnak nem árt", illetve "szabad, amit a törvény nem tilt".

Szabályozza á s zabadság két nevesített esetét is; a vélemény-és vallásgyakorlást valamint a szólás-és sajtószabadságot. Az emberek a szerzés és birtoklás tekintetében is szabadok. A tulajdon természetes és elévülhetetlen, a magántulajdon sérthetetlen. A Nyilatkozat az egyenlőség elvét szorosan összekapcsolja a szabadsággal. Mindenki egyenlő a törvény előtt, a törvények egyformán vonatkoznak mindenkire. A jogegyenlőség két nevesített esete; 1. hogy mindenki egyenlően betölthet tisztséget, hivatali méltóságot, 2. az adót egyenlően kell elosztani a vagyoni helyzetnek megfelelően Az államszervezet alapelvei a cikkelyek alapján; 1. Az állam célja az emberi jogok biztosítása A nyilatkozat a karhatalomban látja a jogok érvényesülésének garanciáját. (XIIcikkely) (Az állami erőszak és nem a bíróság alkalmazása a biztosíték!) 2. A törvény a közakarat kifejezése 3. A szuverén, a legfőbb hatalom birtokosa az

állampolgárok összessége, a n emzet Ez megnyilvánul a t örvények meghozatalában, a k öltségvetés megállapításában, amelyben minden állampolgár közvetlenül vagy közvetve részt vehet. Ezt népképviseletnek is nevezhetjük. 4. A törvényhozó és végrehajtó hatalom szétválasztása 5. A tisztviselők felelősségre vonása A Nyilatkozat a régi rend halotti bizonyítványa, szemben áll az abszolút monarchiával, új, polgári jogrendet fogalmaz meg. Az 1791 az 1793 é s az 1795 é vi alkotmányok elvi bevezetője lett, s a világ alkotmányainak példaképévé vált. A Nyilatkozat a felvilágosodás legelterjedtebb nézeteit tartalmazza (A felvilágosodás a XVIII. század szellemi életének új áramlata, amelyet a fennálló rendszer erős kritikája hívott életre. Célja az emberi értelem kibontakoztatása, harc az előítéletek és a zsarnokság ellen, a társadalmi haladás, a fejlődés eszméje és az értelem győzelméért. A korszellemet

áthatotta a tudományos haladás csodálata. Ebben a nagy szellemi mozgalomban, amelyben írók, költők, filozófusok, tudósok vettek részt, sokféle társadalmi törekvés egyesült. Nem alkotott egységes irányzatot.) A felvilágosodás legnagyobb angol alakja, Locke (1632-1704) szerint Isten természeti törvénye úgy rendelkezett, "hogy senki sem károsíthat meg egy másik embert életében, egészségében, szabadságában vagy javaiban." Tehát az emberek nem mondanak le az élethez, a szabadsághoz és a tulajdonhoz való jogokról, sőt a politikai közösség létrehozásának az az értelme, hogy e jogaikat hatásosabban védjék. Tehát a kormányzat elsődleges feladata a természetes jogok fenntartása és védelme. (Ha a kormány e j ogokat megsérti, elveszíti a jogcímét az engedelmességre, és jogosan megdönthető.) Az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat (1776) kijelenti, hogy minden ember egyenlőnek születik. A Teremtő elidegeníthetetlen

jogokkal ruházta fel őket; az élet, a szabadság és a boldogság keresésének joga. E jogok biztosítására az emberek kormányokat állítottak fel, és az olyan kormányt, amely megpróbálja e jogokat lerombolni, a népnek joga van eltörölni. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata nagyon hasonló kijelentéseket tett az általa felsorolt "természetes, szent és elévülhetetlen" jogokra vonatkozóan. A francia felvilágosodás képviselői rövid időn belül megváltoztatták a társadalom túlnyomó többségének gondolkodásmódját. A filozófusok közül Voltaire (1694-1778) az ész nevében támadta a hagyományos intézmények egész sorát, legfőképpen az egyház uralmát, és védte a szólásszabadságot. Montesquieu "A törvények szelleméről" c. művében (1748) a hatalmi ágak felosztásának elméletét fogalmazta meg. Véleménye szerint a zsarnokságot csak úgy lehet elkerülni, ha a három hatalmi ág (a törvényhozó; a

végrehajtó, a bírói) egymástól függetlenül működik, s egymást kölcsönösen ellenőrzik. Eszméinek hatása kimutatható a Nyilatkozaton, s már az is elgondolkodtató, hogy a 17 cikkely közül 6 foglalkozik a törvénnyel. Montesquieu ( 16891755), ahogy a felvilágosult gondolkodók többsége is, az alkotmányos monarchia híve volt Tisztelettel tekintett az uralkodóra, nem kívánt forradalmat. A felvilágosodás legtöbb képviselője elismerte a népszuverenitás elvét, amelyet leghatározottabban Rousseau (17121778) fogalmazott meg. A "Társadalmi szerződés" c munkája a kor egyik legolvasottabb műve. Szerinte a társadalmi szerződés az egyedek és a közösség közt áll fenn Elutasította a képviseleti rendszert. Az általa elképzelt közvetlen demokráciában minden polgár részt vesz a törvények meghozatalában. Így a többségi döntés maga a közjó, ezért nincs szükség ellenőrzésre. A közjónak pedig mindenkinek alá kell

rendelnie magát Ezek az elvek az 1793as jakobinus alkotmányhoz állnak a legközelebb A felvilágosodás képviselői a francia forradalomban csak eszméikkel hatottak, amelyeket a forradalmárok különféleképpen értelmeztek. Amíg vannak még olyan országok, ahol az állampolgárok meg vannak fosztva szabadságjogaiktól, a fenti gondolatok nem veszítik el időszerűségüket. V. témakör: Politikai intézmények, eszmék, ideológiák 17. résztéma: A nemzetiszocialimus Tétel, feladat: Ismertesse a n áci ideológia és propaganda sajátosságait! Magyarázza meg, milyen tényezők játszottak szerepet abban, hogy a nemzetiszocializmus jelentős tömegbázissal bírt Németországban az 1930-as években! A versailles-i békét a győztesek, főleg a franciák írták. Céljuk a vesztesek (elsősorban Németország) minél teljesebb meggyengítése, mert gazdaságilag is, katonailag ő volt a legveszedelmesebb ellenség. A kirótt békefeltételek hibásak voltak, mert

revansra kényszerítették Németországot. Kilátástalan helyzetet teremtettek Németországban (munkanélküliség, a n emzeti érzés meggyalázása), s ez lehetővé tette bármely demagóg ideológia térnyerését, mely a „régi dicsőség” visszaszerzését ígérte. 1919.nov Hitler első jelentős beszéde: München, Ebert-söröző: Breszt-Litovszk és Versailles; • továbbra is anarchia van: • terjedőben a „tőrdöfés-legenda”: 1919.nov18 Hindenburg vallomása egy parlamenti vizsglóbizottság előtt: A hátország nem támogatott bennünket. A hadvezetés terveit nem lehetett végrehajtani. A hadsereg hátába tőrt döftek A hadsereg egészséges erői egyáltalán nem felelősek. 1920.febr24 Hitler a müncheni Hofbräu sörözőben 2 000 hallgató előtt ismerteti programját, 1920 dec-től a mozgalom neve: Német Nemzetiszocialista Munkáspárt Nazionalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei NSDAP 1922-23: katasztrofális gazdasági helyzet, az eddigi

legsúlyosabb pénzromlás; 1923.jan28 München, Mars-mező: nagyszabású tömegtüntetés, ott van az SA is; 1923.nov8 München: sörpuccs Hitler sikertelen hatalom átvételi kísérlete; • 15 hónap börtön, ekkor és itt írja a Mein Kampfot, ideológiájának összefoglalóját. 1927.febr28 a Szövetséges Katonai Ellenőrző Bizottság elhagyja GER-t; • 50 %-kal nő a Reichswehr költségvetése; megindul nyíltan az újrafelfegyverzés; 1929.aug NSDAP kongresszus: 170 000 tag, ebből 60 000 SA 1925: 27 000 tag a zöme tagja az SA-nak (Sturmabteilung); 1927: 72 000 tag, már van SS (Schutzstaffel) is, de még másodrendű; • a gazdasági válságot a weimari köztársaság változó kormányai nem tudják megoldani 1932: az NSDAP lesz a legerősebb párt: 230 mandátum (89 a kommunistáké) de Hindenburg elutasítja Hitler kormányalakítási tervét. bár 1932.nov-ben visszaesnek, a politikai és gazdasági válság állandósul, erős nagytőke támogatással 1933.

Hitler kancellár (1933jan22) Ideológia és szervezeti rend • • • fajelmélet, antiszemitizmus, árjaimádat (uralkodó nép: Herrenvolk) az egyén oldódjon fel a közösségben, a népben: Te semmi sem vagy, a nép minden. karizmatikus vezető A Führer parancsol, mi követjük őt. • politikai demagógia: • vigasz az elégedetleneknek; • gazdasági önellátás ígérete • hódító külpolitika • Versailles felszámolása • a bolsevizálódás visszafordítása. Führer-elv a tévedhetetlen, teljhatalmú vezető a csúcson propaganda eszközök: • kiadványok A XX.század mítosza • pártlap Völkischer Beobachter • nagygyűlések, SA felvonulások • élettér ( Lebensraum ) elmélet • • Hatalomátvétel 1933.jan30 „A nemzeti összefogás koalíciós kabinetje” Hitler-kormány 1933.febr4 Az elnök, (Hindenburg) a német nép nevében felfüggeszti az alkotmányos jogokat. 1933.febr27a Reichstag felgyújtása után rendkívüli állapot

1933.márc23 Felhatalmazási törvény: a törvényhozó hatalom a végrehajtóra száll, elbocsájtják a nem árja hivatalnokokat. 1933.márc31-1934febr14 a tartományok önállóságának megszüntetése, helyette egységes birodalom; 1936-ig a rendőrállam kialakítása: az NSDAP ill. Heinrich Himmler birodalmi SS vezető biztonsági bűnügyi politikai GESTAPO 1934. jún-júl A Hosszú kések éjszakája: Ernst Röhm és az SA fölszámolása, • helyére az SS (kezdetben csak Hitler személyes testőrsége volt). 1934-től különbíróságok: a jogfelfogás alapja a Führer akarata 1933.dec1 az NSDAP állampárttá válik 1934.aug2 Hindenburg meghal, Hitler megszünteti az elnöki posztot, a hadsereg felesküszik rá, mint Führerre és birodalmi kancellárra. Nevelés 1933.márc13 drJosef Goebbels birodalmi népművelési és propaganda miniszter lesz Az új Reich senkinek sem adja oda az ifjúságát. Épp ellenkezőleg: az ifjúságot szárnyai alá veszi, saját

oktatásban és nevelésben részesíti. Hitler minden tanárnak be kell lépnie a Nemzetiszocialista Tanárok Szövetségébe, fogadalmat kell tenniök: bármikor fenntartás nélkül megvédik a nemzetiszocialista államot; • közvetlen minisztériumi irányítás; • a fajelmélet elvi alapján újraírt tankönyvek. • Hitlerjugend 6-10 éves korig tanulóévek, vizsga Jungvolk eskü: Ha kell kész vagyok életemet is önként feláldozni a Führerért. Isten engem úgy segéljen • 14- 18 év között kötelező katonai kiképzés. • lányok: Német Leányszövetség (Bund der Deutscher Mädel) 14 é ves kortól, cél: a Vaterlandot szolgáló, egészséges gyermekeket szülő anyák. Jelszó: Kinder, Küche, Kirche. (gyermeke, konyha, templom) • • az egyházzal nem tud(nem akar) egyezkedni, letartóztatások. Fajelmélet és gyakorlata 1933.ápr1 bojkottnap a zsidó boltosok, professzorok, diákok, orvosok ellen 1935.szept 15 Nürnbergi törvények 1. Birodalmi

állampolgári törvény: a lakosság az állam saját polgáraira és állam- vagy birodalmi polgárokra oszlik. Ezzel megszűnik a zsidók jogegyenlősége 2. Törvény a német nép és a német becsület védelmére: Tilos a faji vegyesházasság és a zsidók és a német vagy azzal rokonvérű saját állampolgárok közötti házasságon kívüli érintkezés. 3. Tilos a 45 év alatti nem zsidó női alkalmazott foglalkoztatása zsidó cégeknél 1936-ban: Birodalmi állampolgári törvény: 13 rendelet zárja ki a zsidókat az állam közösségébõl. 1938. márc28 a zsidó vallási egyesületeket be kell jegyezni 1938.ápr 26 az 5 000 RM fölötti vagyont be kell jelenteni 1938.jún4 a zsidó üzemeket megkülönböztető jellel látják el 1938.júl25 a zsidó orvosok működési engedélyét bevonják 1938.aug17 a nem zsidó keresztnevűeknek kötelező a Sára ill az Izrael keresztnév használata. 1938.szept27 a zsidó ügyvédek engedélyét is bevonják 1938.okt5

útlevelek bevonása, az új J betűvel megjelölve 1938.okt28a Birodalomban élő 17 000 lengyel zsidó kiutasítása 1938.nov7 von R oth párizsi követségi tanácsos elleni merénylet ürügyén (Herschel Grynspan, egy kényszerdeportált 17 éves fia kísérli meg): 1938 nov.9-10 Kristályéjszaka: zsidóellenes pogromok zsinagógák felgyújtása, temetők, épületek lerombolása, 26 000 ffi letartóztatása. 1938.nov12 a Birodalom 1 m illiárd RM bírságot vet ki a zsidókra a károk és a biztosítási kártérítések fejében. kényszerárjásítás: a zsidók kiiktatása a gazdasági életből. • • • tilos a kulturális intézmények látogatása, a nyilvános közlekedési eszközök használata kizárják őket a felsőbb iskolákból. 1939. felerősödik a zsidók kivándorlása, de • • • kevés a befogadó ország, vagyonelkobzások, valutaátváltási nehézségek Endlösung végleges megoldás: • a háború kitörése után a megszállt

területeken a rendőrség és a szervezetek(SS, és kisebb mértékben az SD) hajtja végre; Lengyelországban: • gettósítás, és 1941-ig helyszíni kivégzések, 1942-től megsemmisítõ táborok; • tömeges és megtorló letartóztatások, kivégzések; • a hazai milícia segítségével razziák, pogromok; • 1943.ápr17-máj16 varsói gettólázadás 50 000 halott 1941.júl31 Göring parancsa Reinhard Heydrich, SS főcsoportfőnöknek a zsidókérdés végleges megoldására, a megsemmisítésre. 1942 Wannse-i konferencia: programösszeállítás a megsemmisítésre: • • • • munkára vezénylés, a nemek elkülönítése; megtizedelés kényszermunkával, alultáplálással; a maradék állomány megfelelő kezelése; valamennyi európai zsidó keletre szállítása • a legtöbb szövetséges állam antiszemita törvényekkel támogatja a zsidók kiirtását(ellenáll FIN, ITA, BUL, DEN) 1933.júl14 Az értelmetlen élet kiselejtezése: törvény az

öröklött betegségek továbbadásának megakadályozására (sterilizálás); euthanáziaprogram: a háború alatt: a gyógyíthatatlan betegek számára biztosítható a halál kegyelme ez kiterjeszthető a munkaképtelenség és a faj eseteire is. Külpolitika cél a versailles-i szerződés revíziója 1935.jana Saar-vidék népszavazással való visszacsatolása; 1935.márc újból bevezetik az általános hadkötelezettséget; 1935.jún német-brit flottaegyezmény (35:100 arányban); 1936.márc a locarnói szerződés(GER garantálja határait) felmondása, bevonulás a demilitarizált Rajna-vidékre; 1936. a kétéves katonai szolgálat bevezetése; 1936 Antikomintern-paktum GER és JAP együttműködése URS ellen, 1937.jan ITA is csatlakozik; Berlin-Róma tengely 1939.márc ESP csatlakozik; 1937 Führer-konferencia: felfedi háborús terveit(Hossbach-jegyzőkönyv) 1938.megalakul a h adsereg egységes vezetésére az Oberkommando der Wehrmacht OKW; Anschluss (Ausztria

bekebelezése) Ausztriában nagynémet hangulat, demagóg terror; febr. Schuschnigg látogatása Berchtesgadenben: amnesztia a náciknak, Arthur Seyss-Inquart a belügyminiszter márc.11 a R eich ultimátuma miatt elmarad a n épszavazás, a n émet csapatok bevonulnak 1938.márc13 Anschluss • • • • 1938.szept29 Müncheni konferencia • résztvevők: Hitler, Mussolini, Chamberlain, Daladier • • • előzetes előkészítés után a német Szudéta-vidéket GER-hez csatolják. az érintett Csehszlovákiát meg sem hívták; Hitler azt ígéri, hogy ezzel kielégültek területi igényei, DE 1939.márc16 a német csapatok bevonulása után Cseh-Morva Birodalmi Protektorátus VI. témakör: Nemzetközi konfliktusok és együttműködés 18. résztéma: A Hunyadiak Tétel, feladat: Ismertesse a Hunyadiak külpolitikáját és országvédő harcait! 1440-ben Ulászló az első Jagelló uralkodóként a magyar trónra került, királlyá választásában nagy szerepe

volt Hunyadi Jánosnak. • • • • • • • • • • • • származása, gyermekkora igen vitatott; az első megbízható adat egy 1409-es oklevél, melyben Zsigmond „Serba fia Vajk udvari vitéz alkalmas helyeken és időben hű szolgálataival szerzett kiváló érdemeit” említi, Hunyad várát ajándékozza a családnak; ez a havasalföldi előkelő család ezidőben került Magyarországra, itt csak a középnemesség közé került, majd csak Hunyadi János kiemelkedő katonai tettei emelték a családot szinte szédítő magasba; 1407 körül születhetett, már a Hunyadi nevet használta; a kor szokásai szerint mint köznemesi ifjú főnemesi udvarokban nevelődött, tanult. Előbb a székely ispán, Csáki György, majd a szerb despota, Lazarevics György apródja lett, később az Újlakiak udvarában találjuk. kezdettől fogva katonának készült, meg is tanulta ennek mesterségét. Közben szemhatára tágult, minden valószínűség szerint eszes,

értelmes fiatalember volt, ezzel is magyarázható kiemelkedése; 1430-ban a zágrábi püspök Alberti János embereként elkísérte Zsigmondot Bázelba, majd Itáliában; 1436-ban már Zsigmond udvari lovagjaként követte királyát a csehországi háborúba. a változó „szolgálati helyeken” sok tapasztalatot gyűjtött. Többek között Csehországban és Itáliában tanulhatta meg a gyalogság és a t üzérség szerepének a fontosságát (hazai kortársai számára csak a nehéz páncélos feudális lovag volt a katona). az országnagyok sorába 1439-ben került. Ekkor mondtak le javára a Tallócziak a szörényi bánságról; ekkor még nem rendelkezett akkora magánvagyonnal, mely politikai erőt jelentett volna; a második lépcsőfokra 1441-ben lépett fel. A bátaszéki csatában korábbi patrónusával, Újlaki Miklóssal, a macsói bánnal I.Ulászló oldalán harcolt, a mikor a két király erői összecsaptak; jó oldalra állt: Erzsébet súlyos vereséget

szenvedett, Ulászló padig hálás volt híveinek; • Újlaki a királyi udvar főembere lett, Hunyadi pedig a déli végek védelmét látta el. Erdélyi vajdák lettek, megkapták a temesi ispánságot és Hunyadi nándorfehérvári kapitány lett (ez utóbbi már ekkor is a Délvidék katonai főparancsnoki tisztét jelentette). Nemcsak tisztségeket, hanem birtokot is kapott 1440 áprilisától Murád szultán több hónapon át eredménytelenül ostromolja Nándorfehérvárt; 1440 nyara: Hunyadi Szerbiában legyőz egy török sereget; 1442 nyara: török békeajánlat: engedjék át a magyarok Nándorfehérvárt, és fizessenek rendszeres évi adót; 1442 ősze: Hunyadi szétveri a Havasalföldre benyomuló fosztogató török sereget; 1442. december: Hunyadi hadat vezet Bulgáriába a török ellen, felprédálja Vidin városát; 1443.júl22: elindul az un hosszú hadjárat (vezére Hunyadi János, 1444-ben ér majd véget); 1443.okt-től: a magyar sereg benyomul

Szerbiába; több győzelmet arat, eljut egészen Szófáig; dec.: Zlaticánál Murád szultánt is megverik; télre Hunyadi serege visszavonul; 1444.áprvége: esküvel erősített szövetség a török ellen: – a magyar királyság; – IV.Jenő pápa; – a velencei köztársaság; – III.(Jó) Fülöp burgundiai herceg; célja: a török európai hódításainak visszafoglalása; módja: Magyarország szárazföldi hadműveleteket folytat a többi szövetséges a hajóhaddal elvágja a török európai és ázsiai tartományainak kapcsolatát a Dardanellák megszállásával; 1444.áprvége: titkos tárgyalások IIMurád szultánnal; 1444. jún12 Drinápoly előzetes béke IIMurád szultánnal; 1444.júl: a velencei hajóhad elindul Gallipolli felé; 1444.júl vége: IIUlászló elindul a török elleni hadjáratra; 1444.aug4: titkos eskü Cesarini bíboros pápai követnek, hogy mindenképpen megindítják a török elleni támadást; 1444.aug15: Várad: titkos béke IIMurád

szultánnal: – a szultán átad Brankovics György szerb despotának 24 várat (Szendrőt, Galambócot is); – 100 000 arany hadisarcot fizet a magyar királynak; – háború esetén 30 000 harcost ad át; – a szerződésre Hunyadi János erdélyi vajda, a magyar sereg főkapitánya tesz esküt; a pápai követ az aug.4-i esküre hivatkozva érvényteleníti a törökkel kötött békét, 1444.szept: Ulászló seregével elindul a török ellen; Orsovánál kel át; 1444.okt: Bulgáriában elfoglalják Vidint, Nikápolyt; 1444.nov10 várnai csata: súlyos magyar vereség; – semmi sem sikerül: – Hunyadinak mindössze 20 000 katonát sikerült összeszedni; – a bizánciak nem segítettek; – a genovaiak és a velenceiek, nem zárták le a tengerszorosokat, sőt, jó pénzért átszállították a török főerőt Európába; – így a szultánnak 80 000 fős serege lett; elesik a király, a bíboros, Hunyadi csak kerülő úton és nehezen menekül meg; 5 000 magyar

elesik; 1445: Hunyadi újra harcol (Al-Duna, Kisnikápoly vára, sikertelen, de a k észenlétet fenntartja); 1446.jún: a rákosi országgyűlés VLászló kiskorúságának idejére kormányzóvá (gubernátorrá) választja Hunyadi János erdélyi vajdát; • az országtanáccsal együtt helyettesíti a királyt; • beszűkítették hatáskörét: • birtokokat korlátozottan adományozhatott; • nem rendelkezhetett korlátlanul a királyi jövedelmekkel; • az országtanácsnak tartozott felelősséggel (ennek már köznemesi tagjai is voltak); 1446: a birtoktalan nemesek adót fizetnek (négyen egy egységnyit); Hunyadi lett az ország leghatalmasabb földesura. 28 vára, 57 mezővárosa volt, ezernél is több falu, négy millió hold föld volt a birtokában, magánvagyona nagyobb volt, mint a királyé. Az igazi hatalmát azonban a köznemesi familiárisok hatalmas száma jelentette 1448: újabb Hunyadi-támadás: II.rigómezei csata,  vereség; • a szerb

fejedelem, Brankovics György távol maradt a török elleni összefogásból; • 1448.október 18-19-én Rigómezőn igen hátrányos helyzetben ütközött meg a török sereggel. Igen véres ütközet volt, mindkét fél nagy veszteségeket szenvedett; • a jövő esélyeiről: A török hetvenezer ember veszteségét sem érzi meg, ha ázsiai seregeit át tudja hozni Európába. • a vesztett csata után visszatérőben Hunyadi Brankovics fogságába került, aki csak 100 000 aranyas váltságdíj és Brankovics magyarországi birtokainak visszaadása fejében engedte szabadon; 1449-50: Hunyadi többfelé is hadakozik, de stabilizálja az ország helyzetét; • egyre nyilvánvalóbb lett, hogy a török erőfölénye kiegyenlíthetetlen; • ideiglenes, részsikereket el lehet érni, de fokozatosan mindenki rádöbbent, hogy olyan erő vetette meg lábát a s zomszédunkban, amely ellen szinte lehetetlen védekezni. 1453 január elején Hunyadi lemondott a kormányzóságról,

mert FRIGYES hazaengedte V.Lászlót • ténylegesen semmi sem változott, Hunyadi továbbra is kezelte a királyi jövedelmeket, betöltötte a főkapitányi tisztet; • Cillei pedig a fiatal uralkodó mellett maradt, aki főleg Bécsben és Prágában tartózkodott (1440-57 között Ausztria hercege, 1453-57 között cseh király volt). 1453-tól a török veszedelem megerősödött. Konstantinápoly elfoglalásával megvetették a lábukat Európában, a várost a birodalom központjává tették. • innen kiindulva 1454-ban II.Mehmed meghódította Szerbia déli részét, és következő célpontként a stratégiai kulcshelyzetben levő Nándorfehérvárt tűzte ki; • Európában egyedül a pápa, III.Callixtus mozdult: keresztes hadjáratot hirdetett, Magyarországra küldte Giovanni de Capistranót (Kapisztrán Jánost), de kevés sikerrel járt (a keresztes hadba sok kóborló huszita harcos is került, kiváló gyalogos katonák voltak). A pápa elrendelte, hogy délben

szerte Európában húzzák meg a h arangokat, ezzel imádkozzanak a nándorfehérváriakért. Az országgyűlés 1456 elején rendkívüli adót szavazott meg a védelemre, a király a nemesi felkelést is meghirdette, de segítség alig érkezett. A bárók féltékenyek voltak Hunyadi gazdagságára, így a d élvidéki főkapitány csak saját, mintegy 10 000 emberét tudta szembeállítani a szultán 80 000 harcosával. Az ostrom 1456 július elején kezdődött A szultán nem tartván magyar felmentő seregtől nem sietett. A Duna felől hajóhadával, a szárazföldön seregével fogta körbe várat, ki akarta éheztetni a védőket. A macsói bán, Kórogyi György és Hunyadi sógora Szilágyi Mihály 7 000 katonája védte a várat. A küzdelem váratlan fordulatát az jelentette, hogy Hunyadi a dunai sajkásokkal (a határvédelemhez tartozó kiváltságos katonaréteg volt) áttörte II.Mehmed hajóhadának láncát, majd a j úlius 21-i nagy ostromba beavatkozva

meghiúsította az ostromot (ekkor rántotta magával Dugovics Títusz a várfokra zászlót kitűzni akaró törököt). Másnap a katonák saját elhatározásból folytatták a harcot, mely egyre jobban erősödött, mindkét seregből a főerők is bekapcsolódtak. A heves ütközetben maga a szultán is megsebesült Hunyadi elfoglalta a török ágyúkat, azzal lőtte az ellenséget. Napszálltával a török sereg a táborába húzódott vissza, majd éjszaka elvonult a vár alól. Ezzel a vár felszabadult, az ország megmenekült. Hatalmas diadal volt ez, hiszen az eddigi legnagyobb, teljes értékű török sereget sikerült megállítani. A pápa az ostrom előtt elrendelte a harangok meghúzását, hogy ezzel könyörögjenek. Most új pápai parancs ment körbe Európában: a harangokat délben meg kell húzni, de most hálából és a magyar győzelem emlékére. Ma is erre emlékszik a déli hosszabb harangszó szerte Európában • a visszavonuló török sereget

nem üldözték, mert a magyar táborban pestis járvány tört ki, melybe belehalt Hunyadi is, Kapisztrán is. Nagyobbik fia, László a belpolitikai harcok áldozata lett, V.László kivégeztette A kisebbik fiút, Mátyást is elfogatta, és magával vitte Bécsbe, majd Prágába. Otthon a Hunyadi-pártot Szilágyi Mihály fogta össze, s amikor 1457.november 23-án a király bubópestisben meghalt, nem jöhetett számításba más királyként, mint a tényleges hatalmat kezében tartó Hunyadi érdekcsoport jelöltje, Hunyadi János kisebbik fia, Mátyás. Hunyadi Mátyás 1443-ban született Kolozsvárott. A lehető legjobb nevelést kapta, melyet ebben a korban pénzzel és hatalommal kapni lehetett. Nevelője Vitéz János volt, aki Hunyadi János közreműködésével lett váradi püspök. Mátyás kiváló latinista volt, apjának is tolmácsolt. Nemcsak szellemét pallérozták, felkészítették a katonai életre is. Kiválóan lovagolt, szívesen vett részt lovagi

tornákon Politikai érdekből eljegyezték Cillei Erzsébettel, majd a királyi udvarba került kamarásnak. Mátyás királlyá választása kicsit puccsszerű volt: • hogy a dolgában biztos legyen, nagybátyja, Szilágyi Mihály 15 000 sereg élén jött a pesti országgyűlésre; • mikor megígérte az országnagyoknak, hogy Mátyás nem fog bosszút állni bátyjának haláláért, azok sem ellenkeztek; • hírről értesült köznemesek a Duna jegén (1458.január 24-én) királlyá kiáltották ki Mátyást. több kisebb jövedelemforrással együtt becslés szerint Mátyás éves jövedelmei 5-750 000 forintra rúgtak. Összehasonlításként: Augsburg 160 l eggazdagabb polgárának éves bevétele 450-500 000 forint volt, Firenzéé, Milánóé, Nápolyé 3-600 000 forint, Velencéé 1 millió forint volt. Az államok éves bevételei: az Oszmán Birodalom 9 500 000, Spanyolország 9 millió, Franciaország 5 millió forint. A pénz értéke: egy 60 000 fős zsoldos

sereg és egy 150 hajós flotta felállítása 800 000 forintba került. A nagy ellenséghez , a törökhöz képest ez kevésnek látszott, és tovább nehezítette a pénzügyi helyzetet, hogy az adóbeszedés rendszertelenül folyt. Anyagi és államigazgatási feltételeinek megvalósulása szerint alakította át haderejét is; • a bizonytalan harcértékű nemesi hadsereg helyett zsoldos katonákat alkalmazott. Ezek magvát a huszita háborúkból elszéledt szakképzett harcosok adták, de voltak tagjai között a nemesi birtok sokadszülöttei is(akiknek esélyük sem volt az öröklésre), csellengő, lézengő nyugat-európai zsoldosok is. Ez a hadsereg ugyan rendkívül drága volt (ld.a korábbi adatot) de használhatósága sokszorosan felülmúlta a feudális seregekét. Mátyás zsoldos seregét az utókor „fekete sereg” néven ismeri, a n év magyarázata feltehetően az utolsó vezér nevére, „fekete” Haugwitz Jánosra megy vissza. Az anyagi

államigazgatási és katonai lehetőségeinek javulása a korábbi királyoknál nagyobb hatalomhoz juttatta Mátyást. Mátyás külpolitikája • • • • • külpolitikájának talán legfontosabb meghatározó eleme, a Török Birodalom II.Mehmed uralkodása alatt támadásba lendült. 1458-ban megtámadta, 1459-ben el is foglalta Szerbiát, 1462-ben Bosznia királyát (aki megtagadta az adófizetést) büntető hadjárata során elfogta és kivégeztette. Ez Jajca várának elvesztését is jelentette, s bár a következő évben Mátyás visszafoglalta, egyre vékonyabb az országok közvetve védő vonal. a harci cselekmények teljesen ezután sem szüneteltek, kisebb török betörések továbbra is voltak, nagy támadásra azonban csak 1474-ben került sor. Ekkor Temesközbe és Moldvába tört be török sereg, de az erdélyi vajda szétverte a támadókat. 1479-ben Kenyérmezőnél vert szét a király serege egy újabb nagyobb támadó török egységet, a vezérek

Kinizsi Pál és Báthori István ezzel le is zárultak a török háborúk, mindketten inkább a helyzet megtartására törekedtek; • a török azért, mert keleti tartományai újabb nehézségeket okoztak; • Mátyás pedig azért, mert reálpolitikus lévén belátta, hogy az egyre hatalmasabb, erősebb nagyhatalom, a Török Birodalom megdöntése meghaladja az erejét, talán csak egy hosszan tartó európai összefogás lehetne eredményes. Erre azonban semmi esély nem mutatkozott. Mátyás hazai ellenzéke ezt nem látta be, a királyt sorozatos (bár önvédelemből többnyire bölcs elővigyázattal visszafogott és mértéktartó) kritika érte; • a válasz vagy kemény megtorlás volt, mint pl. Vitéz János és társai esetében, vagy többnyire úgy hangzott, hogy kevés az erő hozzá, és nincs semmi biztosíték, hogy III.(Habsburg) Frigyes (a német-római császár) nem támadja hátba • igen nagy gondot fordított viszont a határ mentén húzódó

védelmi rendszerre, mely két (egymástól 100 km-re húzódó) várláncolatból állt. Ezeknek az erődítéseknek néhány száz esetleg két-háromezer katonája volt. • védelmi szerepük abban nyilvánult meg, hogy a támadó sereg nem hagyhatta figyelmen kívül, el kellett foglalnia. Ez többnyire jelentős erők feláldozását jelentette, vagy hatékonyan körül kellett zárnia (ami szintén nagy erő lekötésével járt), mert ha csak kikerülte, az veszély fenyegette, hogy a várból kicsapó portyázó védők a létfontosságú utánpótlási vonalait elvágták, s bármilyen jól képzett és felszerelt volt egy hadsereg, ha nem volt mit ennie, ha lovai is éhezni kényszerültek, katonailag értéktelenné váltak. • az egyik vonal a határon húzódott, a m ásik beljebb. A várak építése a kincstárat terhelte, a karbantartás költségei megoszlottak a kincstér és a helyi erők között. Törvény kötelezte a földesurakat a védelmi rendszerben való

részvételre (jobbágymunkát kellett átengedniök a karbantartásra), az ide kinevezett országnagyoknak (a macsói, a szlavón és a horvát bánnak, a temesi ispánnak és az erdélyi vajdának) meghatározott számú katonával kellett a végvárak őrségét erősíteni. Ehhez gyakran megkapták a h atármenti megyéket is. Ez a r endszer a mohácsi vereségig szinte hibátlanul ellátta feladatát, akkor egy folyamatosan kiépülő újabb végvári várrendszer vette át a helyét. A külső védelmi vonalhoz tartozott Szörény, Nándorfehérvár, Szabács, Jajca, Knin, Klissza, Szkadorna. Az Al-Dunától a bosnyák hegyeken át az Adriáig húzódott, a várak királyi kézen voltak. A második vonal 50-150 km-rel beljebb volt, Karánsebes, Lugos, Temesvár, a szerémségi várak, Pétervárad, Banja Luka és Bihács alkották. A várak urai katonatartásra pénzbeli támogatást kaptak a kincstártól. Az 1470-es években főleg a román fejedelemségek területén

folytak a törökkel a harcok. Isza bég vezetésével az Erdélybe betört seregek a M aros menti kenyérmezei síkon szenvedtek vereséget Báthori István és Kinizsi Pál seregétől 1479-ben. Mátyás hadereje nem volt többre képes a török ellen, mint aktív védekezésre. A déli front katonáinak állandó zsoldot kellett fizetni, rablási, zsákmányolási lehetőség (úgy mint nyugaton) nem volt. A pápa sem tudott olyan biztosítékot adni, hogy Frigyes császár nem támadja hátba a királyt, míg a törökkel harcol. Mindezt figyelembe véve Mátyás 1483-ban öt évre szóló békét kötött a törökkel. • • • • • • a török kérdés mellett Mátyás külpolitikai érdeklődésének másik célpontja Csehország volt: • Podjebrád Györgyöt a pápa eretnekké nyilvánította, mert engedélyezte a h uszita áldozási módot, így Mátyásnak volt ürügye a támadásra. • célját, értelmét pedig az adta, hogy a cs eh király a n émet

birodalom választófejedelme volt, sőt nagyobb távlatot is jelentett: elérhető válthatott a német-római császári cím is; • Mátyást a dinasztia alapítás szándéka vezette. Ebbe a személyes hiúságon kívül az is szerepet játszhatott, hogy csak saját fián keresztül érezhette biztosítottnak politikájának folytatását; ez azonban még csak a távoli cél volt; az első feladat Csehország elfoglalása volt • a cseh katolikus ellenzék többeknek felajánlotta a koronát (Mátyás nem volt köztük), de mind visszautasította, a magyar király viszont 1468-ban mintegy 20 000 katonával betört Csehországba, elfoglalta Morvaországot és Szilézia nagy részét • a katolikus rendek el is fogadták uralkodójuknak, a de cseh királyt nem sikerült legyőznie • amikor 1471-ben Podjebrád György meghalt, a cseh rendek a 15 éves Jagelló Ulászlót választották királyukká (1490-ben magyar király is lett), aki III.Frigyes szövetségében fordult

Mátyás ellen • a sziléziai várakat visszafoglalandó 70 000-es sereget indítottak Mátyás ellen. A Boroszló várába húzódott király parancsára Szapolyai István és Kinizsi Pál Lengyelországba tört be, pusztított, rémületet keltett. A hátországért aggodalmaskodó Ulászló (a történelemben szinte példátlan módon) békét kért az ostromzárban levő magyar királytól; a cseh kaland Mátyás sikerével zárult: az 1479-es olmützi békében megkapta Morvaországot, a Lausitzi Őrgrófságot és Sziléziát. Ez volt a legtöbb, amit elérhetett, Csehország elfoglalására mint kiderült nem volt elég ereje. az új konfliktus III.Frigyessel éleződött ki; Mátyás a német-római császárságot, Frigyes pedig a magyar trónt akarta megszerezni. az 1477-ben induló háborút Mátyás indította, arra hivatkozva, hogy Frigyes ígérete ellenére nem neki, hanem Ulászlónak adta a cseh királyi címet; • • • • • • villámgyors támadása

ellen Frigyes védekezni sem tudott, a Szentszék diplomáciai közbenjárása mentette meg; a gmundeni békében Frigyes elismerte Mátyás cseh trónigényét, és 100 000 f orint hadisarcot fizetett mikor pedig Frigyes nem fizetett, 1482-ben újra támadott; katonailag ez a háború is sikeres volt, 1485-ben Bécset is elfoglalta, ez a hódítást erősítette meg 1487-ben Bécsújhely bevétele; udvarát is Bécsbe helyezte át, de a meghódított területek igazgatását érintetlenül hagyta. A fő célt azonban nem sikerült elérnie: Frigyes elérte, hogy fiát, Miksát 1486-ban német királlyá választották, ezzel Mátyás reményei szétfoszlottak. VI. témakör: Nemzetközi konfliktusok és együttműködés 19. résztéma: Az I világháború előzményei és jellege Tétel, feladat: Ismertesse az I. világháborút közvetlenül megelőző szövetségi rendszereket, mutassa be az új típusú hadviselés főbb jellemzőit! Tárja fel, milyen alapvető nagyhatalmi

ellentétek húzódtak meg a nemzetközi konfliktus mögött! Nagyhatalmi ellentétek a háború kitörés előtt: Anglia elveszti ipari vezető szerepét a világon, s attól tart, hogy ez a tény a politikai hatalmi szerepét is veszélyeztetni fogja. A kontinensen továbbra is a „status quo” fenntartására törekszik. Ennek érdekében megköti 1904-ben az angol-francia egyezményt, melyet antant egyezménynek hívunk. 1907-ben kiegészül az angol-orosz egyezménnyel Korábban kötötték (1893) a francia-orosz egyezményt. Ezen egyezmények nyomán kialakul a klasszikus antant szövetségi rendszer. A XIX. század végétől Németország ipari fejlődése ugrásszerűen megnőtt Termelése megközelítette az USA-ét és Angliáét. A Német Császárság tengeri hegemóniát akart kivívni Erre építve, pedig a g yarmaton újra felontásával német világbirodalom megteremtésére törekedett. Legfőbb szövetségesévé az Osztrák-Magyar-monarchia vált, amellyel

1879-ben megkötötte, az un. kettős szövetséget A XX. század első évtizedében szembekerült egymással a M onarchia és Oroszország Szerbiában a Karagyorgyevics dinasztia került hatalomra, mely célul tűzte ki valamennyi délszláv nép egyesítését. E mellé a törekvés mellé állt Oroszország E szerb cél erősen sértette a Monarchia érdekeit. A Monarchia 1908-ban (egy korábbi egyezmény értelmében) bekebelezte Boszniát és Hercegovinát. Az osztrák-magyar szerb ellentét az 1910-es években politikai eszközökkel már megoldhatatlanná vált. Ezért a Balkán a kontinens „puskaporos hordójává”, melynek felrobbanása egész Európát lángba boríthatta. A Balkánon a nagyhatalmak versengése a háború felé tartott. A német-angol és német-francia ellentétpár már esztendők óta szintén a fegyveres összeütközés felé haladt. A bécsi kormány az 1914 j úniusi hadgyakorlatot Boszniában rendezte meg. E hadgyakorlaton gyilkolták meg Ferenc

Ferdinándot és feleségét 1914. július 28-án Bécsben és Budapesten szerbellenes hangulat alakult ki, melyet Németország erőteljesen támogatott. Úgy vélekedtek, hogy eljött a pillanat arra, hogy Németország kihasználja jelentős, fegyverkérési előnyét Oroszországgal és Franciaországgal szemben. Ezért a német császár haladéktalan cselekvést sürgető üzenetet küldött Bécsbe, hangsúlyozva, hogy támogatja a Monarchia Szerbia elleni lépéseit. A háború jellege és a szembenálló országok erőviszonyai: 1914. július 28-án az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának, majd augusztus első napjaiban a nagyhatalmak sorra háborúba léptek. Az antant hatalmak népességszáma, gazdasági ereje lényegesen nagyobb volt, mint a központi hatalmaké. Németország fontos ipari nyersanyagokból és élelmiszerekből, behozatalra szorult (vasérc, kőolaj, gyapot, gabona, hús). A központi hatalmak egy tömbben helyezkedtek el, ami előnyt

jelenthetett hadseregeik mozgatásánál. Ennél azonban nagyobb hátrány volt a két, vagy több frontos háború lehetősége. A központi hatalmak épp a jobban felkészült szárazföldi hadseregük nyújtotta helyzeti előnyt, remélték kihasználni: gyorsan akartak győzni, mielőtt az ellentábor fölénye kibontakozna. A német haditerv azon alapult, hogy villámháborúval lerohanják Franciaországot, mielőtt az orosz felvonulás teljes súlyával kibontakozna. A szerbiai és az orosz frontot a Monarchiának kellett volna tartania. Nem így történt A Monarchia vereséget szenvedett a Drina mentén, és nem tudta feltartóztatni a vártnál hamarabb felvonult orosz „gőzhengert” sem. A francia és angol csapatok szeptemberben a Marne folyónál megállították a német offenzívát. A német „villámháborús” tervek hamar csődöt mondtak. Szinte az összes fronton (nyugatikeleti-déli) állóháború alakult ki Németország és a Monarchia nem tudta

eldönteni a háborút az első évben. A háború további menetében egyre inkább kidomborodott az antant hatalmak gazdasági háttere. A háború végső eldöntésében az USA 1917-es belépése játszott döntő szerepet A továbbiakban már „anyagháború” folyt, melynek végső kimenetele a központi hatalomra nézve súlyos következményekkel járt. Németország és a Monarchia 1918-ban fegyverszünetet kért, mely 1920-ban a p árizsi békekonferencián ért véget a győztes nagyhatalmak diktálta békével. VI. témakör: Nemzetközi konfliktusok és együttműködés 20. résztéma: Magyarország részvétele a II világháborúban Tétel, feladat: Mutassa be Magyarország háborúba lépésének körülményeit! Magyarázza meg a háborúba lépés bel- és külpolitikai összefüggéseit! Lengyelország lerohanásakor Magyarország megőrizte fegyveres semlegességét. Külpolitikai célja a területi revízió megvalósítása volt. Románia Bukovinát és

Besszarábiát visszaadni kényszerült a Szovjetunióak. A magyar kormány esélyt látott Erdély visszaszerzésére Hitler a területi vitát német-olasz döntőbíráskodással rendezte. A második bécsi döntésben 1940 augusztusában Magyarországhoz csatolták Észak-Erdélyt a S zékelyfölddel. A döntés egyik felet sem elégítette ki. Magyarország csatlakozott a h áromhatalmi egyezményhez Nagymértékben támogatta Németországot nyersanyagokkal és élelmiszerekkel. 1940 szeptember elejétől a Teleki-kormány szerződésszerűen csatlakozott a tengelyhatalmakhoz. 1940 őszén Magyarország számára Jugoszlávia maradt az egyetlen ország, melyen keresztül tartani tudta kapcsolatait a n yugati hatalmakkal. A Teleki-kormány a k apcsolatok javítására törekedett Jugoszláviával. 1940 de cemberében létrejött a jugoszláv-magyar örökbarátsági egyezmény. Jugoszlávia tervezett megtámadásában azonban a németek elvárták Magyarország részvételét is.

Bárdossy külügyminiszter szerint Berlin kívánságának elutasítása esetén a németek bevonulnának Magyarországra. Horthy magatartását két tényező befolyásolta: az esetleges területszerzés (Bácska, Bánát), valamint a magyar uralkodó körök igénye arra, hogy Németország első számú szövetségesei legyenek. Nem látták súlyosnak azt a veszedelmet, hogy a német kívánságok teljesítése felidézheti Anglia hadüzenetét. A németekkel való szembeforduláshoz Teleki nem kapott segítséget. Teleki Pál öngyilkosságot követett el. Ennek ellenére a kormányzó, a kormány Bárdossy László vezetésével és a vezérkar a Jugoszlávia elleni támadásban való részvétel mellett döntött. Magyarország 1941 április 11-én belépett a háborúba. A magyar katonai körök a német hadvezetéssel egyetértésben 1941. június 22 után erőteljes nyomást gyakoroltak a kormányra a Szovjetunió elleni háborúba való bekapcsolódás érdekében. 1941 j

únius 26-án felségjelzés nélküli repülőgépek bombázták Kassát. Ezt az akciót a katonai vezetés szovjet gépeknek tulajdonította. Másnap Bárdossy bejelentette a parlamentben a háborúba lépés tényét A magyar kormányzatnak a szovjetellenes háborúba való bekapcsolódását befolyásolta a Romániával és Szlovákiával Hitler támogatásáért történő versenyfutás. Érdemeket kívántak szerezni, így akarták német segítséggel megvalósítani a bécsi döntések felülvizsgálatát. Magyarország a „vonakodó szövetséges” Az államhatalom szélsőséges intézkedéseket hozott a háború első évében. Kiszélesítette a katonai bíráskodás hatáskörét, tömeges eljárásokat folytatott a l egális munkásszervezetek ellen, így akarta megelőzni a háborúellenes megmozdulásokat. Bevezette a munkaszolgálatot A propaganda ontotta a szovjet- és kommunistaellenes jelszavakat. A legális munkásmozgalom tengelyellenes propagandát folytatott.

Az SZDP politikájának alapvető célja volt, hogy megőrizze erőit a fasizmus vereségét követő időszakra, a demokratikus átalakítás megvalósítására. Az Országos Ifjúsági Bizottság 1941 október 6-án az aradi vértanúk napján háborúellenes tüntetést szervezett a Batthyány-örökmécsesnél. November 1jén a Kerepesi temetőben Kossuth és Táncsics sírját több ezres tömeg koszorúzta meg A Népszava 1941. december 25-i karácsonyi kiadásában az antifasiszta harcban érdekelt erők nyíltan, együtt és egyszerre szólaltak meg. 1942 márciusában az antifasiszta erőket összefogó legális testületet hoztak létre Magyar Történelmi Emlékbizottság néven. A Petőfi szoborhoz március 15-ére szervezett háborúellenes tüntetést a rendőrség szétverte. A hitleri villámháború kudarca miatt 1941 őszén a frontra küldött magyar csapatokat igyekezték visszahozni. Az 1941 júliusában bevetett Gyorshadtest hazatért, de a Keleti Megszálló

Csoport továbbra is a SZU területén maradt. London SZU kérésére ultimátumban követelte a magyar csapatok visszavonását. A magyar kormány elutasító válaszára 1941 december elején beállt a hadiállapot. Pearl Harbor (dec7) után német-olasz követelésre Magyarország kinyilvánította a hadiállapotot az Egyesült Államokkal. 1942 március elején felmentették tisztségéből Bárdossyt. Az új kormányfő 1942 tavaszán Kállay Miklós lett 1942 áprilisában a frontra küldte a 2. m agyar hadsereget Támadást indított a függetlenségi mozgalom ellen Katonai behívót kaptak a baloldali szociáldemokrata párt- és szakszervezeti vezetők. Letartóztattak több baloldali szociáldemokratát. Feloszlott a Történelmi Emlékbizottság Lényegi változást a magyar kül- és belpolitikában csak a szövetségesek É-afrikai partraszállása, a s ztálingrádi fordulat és a 2. magyar hadsereg katasztrofális doni veresége hozott A magyar csapatoknak a

sztálingrádi offenzívában a n émet hadsereg északi szárnyát kellett volna fedezniük, rendkívül kevés lőszerrel, hiányos felszereléssel. A Don-kanyarban kiépített állásaikat a V örös Hadsereg 1943 januárjában érte el. Heves harcokban február elejére megsemmisült az egész 2. magyar hadsereg A voronyezsi katasztrófa után titkos tárgyalások kezdődtek az angolszász hatalmakkal, miközben szövetségesi kötelezettségeit is teljesítette a kormány Németországgal szemben. 1943 szeptemberében előzetes fegyverszüneti feltételeket fogadtak el. A fegyverszünet akkor lépett volna életbe, amikor a Balkánon előrenyomuló angolszász csapatok elérték volna a magyar határt. Kállay nem volt hajlandó fegyverszüneti tárgyalásokat folytatni a Szovjetunió. Komoly érdeklődés kísérte az 1943 augusztus végi balatonszárszói ifjúsági és értelmiségi találkozót. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a háborút be kell fejezni. A

találkozó hozzájárult ahhoz, hogy a jelenlévők többsége később aktívan resztvettek az antifasiszta harcban. A Kállay-kormány kiugrási szándékáról a németek is tudomást szereztek. Hitler az ország katonai megszállása mellett döntött 1944 március 19én német csapatok szállták meg hazánkat Horthy német követelésre a németbarát Sztójay Dömét nevezte ki miniszterelnöknek. Magyarország német megszállása és ennek következményei A Kállay-kormány kiugrási szándékáról és tárgyalásairól a német titkosszolgálat is tudott. H tartott egy esetleges balkáni angol-amerikai partraszállástól és nem engedhette, hogy Magyarország ki válásával veszélybe kerüljön a délkeleti front. Ezért 1944 márc 19-én német csapatok szállták meg az országot. Horthy a feltétlen németbarát Sztójay Dömét nevezte ki miniszterelnöknek. Az ország német irányítás alá került. A bevonuló német csapatokkal együtt megérkezetek a Gestapó

emberei, s már az első napon hozzáfogtak a baloldali, vagy akár angol orientációjú politikusok, újságírók és gazdag vezetők letartóztatásához. A német felsőbb szervek létszáma nem volt jelentős, a megszálló csapatokat pedig csak mint fenyegető erőt tartalékolták. A megszállási rendszer úgy működött, hogy a vele együttműködő magyar államapparátusra támaszkodott. Sztójay kinevezése után az államgépezet kiszolgálta a németeket. A fegyverkezés és a h aditermelés irányítására német megbízottakat neveztek ki Megindult a zsidóság német mintájú üldözése. Május közepén megkezdődött a deportálás A németellenes összefogás szervezete, a M agyar Front 1944 májusában alakult meg. Tagja volt a Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazdapárt, a Nemzeti Parasztpárt, a Békepárt és a legitimista Kettős Kereszt Szövetség. Elnökévé Szakasits Árpádot választották Az 1944 nov. 9-én Budapesten alakult

ellenállási szervezet a M agyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságát árulás következtében felszámolták. Vezetőit, köztük Bajcsi-Zsilinszky Endrét és Kiss János altábornagyot a nyilasok kivégezték. Románia 1944 aug 23-i átállásával a szovjet hadsereg a Kárpátokon belül került 25-étől román támadások érték Székelyföldet, 27-én a 2. Ukrán Front átlépte az akkori magyar határt. Október 15-én a rádióban beolvasták a kormányzó proklamációját a fegyverszünet kéréséről. A vezérkari főnök nevében azonban a harc folytatását elrendelő parancsot olvasták fel a rádióban. A németek megostromolták a Várat, 16-ára virradóra a kormányzó lemondott és miniszterelnökké nevezte ki Szálasi Ferencet. A németek Szálasit és híveit utolsó tartalékként vették számításba. Nem kevés embert korrumpált a z sidó javak birtoklása, amelyek megtartásának feltétele a német győzelem volt. A németek már 1944

szeptember végétől módszeresen készültek arra, hogy államcsínnyel hatalomra juttassák Szálasit, megakadályozó Magyarország kiválását a háborúból. Október 15-e után kezdődött az új hatalmi rendszer kiépítése. A front az ország egész területén végigvonult Egy német és két szovjet hadseregcsoport erői feszültek egymásnak. A magyar katonák létszáma 1944 szeptemberében meghaladta az 1,2 milliót. A megszálló német hadsereg felrobbantotta valamennyi Dunahidat, az ostrom során elpusztult számos műemlék, megrongálódott a budapesti lakások nagytöbbsége. A város ostroma több 10 000 emberéletet követelt A harcok első számú vesztese a lakosság volt. 1945. ápr 11-én a front Magyarbükkösnél elhagyta az ország területét A szovjet hadsereg csak több hónapos, közel másfél százezer halottat követelő küzdelem után foglalta el és szabadította fel Magyarország 1945. áprilisának első felében A szovjet hadsereg

magyarországi megjelenése és tevékenysége hadviselési szempontból megszállást jelentett. A szovjet haderő a fasiszta Németország csapatait verte ki, és a nyilas kormányzatot fosztotta meg a hatalomtól. Magyarországon a szovjet hadsereg súlyos és tömeges atrocitásokat követett el