Gazdasági Ismeretek | Számvitel » Bankszámvitel, A hitelintézetek biztonságos működése összefoglaló

Alapadatok

Év, oldalszám:2004, 36 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:131

Feltöltve:2013. február 28.

Méret:458 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Bankszámvitel A hitelintézetek biztonságos működése 2002/2003 őszi félév A BANKOK CÉLTARTALÉK KÉPZÉSE A bankok prudens működésének érdekében a működési engedély kiadásához különböző szabályzatok kellenek: • Kockázatvállalási szabályzat • Befektetési szabályzat • Fedezetértékelési szabályzat • Ügyfél- és partnerminősítési szabályzat • Ügyletminősítési és –értékelési szabályzat • Céltartalék-képzési és értékvesztés elszámolási szabályzat Az első négy szabályzatra a kockázatvállalás előtt van szükség, az utolsó kettőre kockázatvállalás után. Az ügyletminősítési és –értékelési szabályzat A bank köteles minden évben a mérlegen belüli és mérlegen kívüli eszközeit értékelni. A nemesfémet, állampapírt, MNB kötvényt, készpénzállományt, MNB számlakövetelést, banküzemi működés során használt tárgyi eszközt, készletet nem kell értékelni, de a követelés

fejében átvett eszközt igen. A követeléseket, részesedéseket, értékpapírokat forgalmi értéken kell értékelni 1. Egyszerűsített értékelés • Kisebb összegű, lakossági kihelyezésre vonatkozik • Tőke- és kamattörlesztési késedelem mértéke alapján történik az értékelés 2. Egyedi értékelés • Nagyobb értékű, elsősorban vállalkozói kihelyezésekre vonatkozik • Mérlegelik a változást az ügyfél üzletmenetében, a fedezetben, országkockázatában, ügyfél ágazatában bekövetkezett változásokat, ez alapján történik az értékelés Az értékelés során a következő kategóriákba sorolják az eszközöket (14/2001. PM rendelet szabályozza, de alapvetően a bank szabadon sorolja be az eszközöket): • Problémamentes • Külön figyelendő • Átlag alatti • Kétes • Rossz (kötelezően ide tartozik a felszámolás alatt álló vállalkozóval szembeni követelés) A céltartalék képzési és értékvesztés

elszámolási szabályzat 1. Egyszerűsített • A fizetési késedelemhez sávokat rendelnek 2. Egyedi • Paraméterek alapján, egyedileg határozzák meg a céltartalék-képzés mértékét • 2000. 12 31-ig: potenciális veszteségekre céltartalékot képeztünk • 2001. 01 01-től: • A mérlegen belüli tételekre nem céltartalékot képzünk. Ha a várható megtérülés összege kisebb, mint a könyv szerinti érték, akkor értékvesztést számolunk el (nettósítás). Eddig lehetett látni a bruttó értéket és a portfolió minőségét, most már nem lehet. • Mérlegen kívüli tételeknél maradt meg a céltartalék- képzés intézménye • Céltartalék elszámolás mértéke egyedileg meghatározott: • Mérlegen belüli: halmozott értékvesztés / bruttó érték (bekerülési érték) • Mérlegen kívüli: összes céltartalék / nyilvántartási érték • Ezek mértéke a következő: Külön figyelendő: max. 10% Átlag alatti: 10-30% Kétes:

30-70% Rossz: 70-100% • A mérlegen belüli tételeknél egyedileg képzett céltartalék nincs, de a korrigált mérlegfőösszeg alapján átlagos kockázati céltartalékot számítunk. Számítása: korrigált mérlegfőösszeg 1,25%-a (ezt nem kötelező számítani, fakultatív) 1 Bankszámvitel A SZAVATOLÓ TŐKE 2002/2003 őszi félév SZAVATOLÓ TŐKE I. Alapvető tőkeelemek • Jegyzett tőke (a ténylegesen rendelkezésre állót jelenti, a cégbírósági bejegyzéstől függetlenül, csökkenteni kell a jegyzett, de be nem fizetett tőke, és a visszavásárolt saját részvények értékével) • Tőketartalék • Eredménytartalék • Mérleg szerinti eredmény • Lekötött tartalék • Általános tartalék (adózott eredmény 10%-a) • Általános kockázati céltartalék (adózás előtti eredményből képezzük) • Ez társasági adó megtakarítást jelent az általános tartalékhoz képest • Nem vesszük teljes értéken figyelembe, mert

veszteség rendezésére is felhasználhatjuk, ekkor bevételt jelent, ami növeli az adózás előtti eredményt, ami növeli a társasági adófizetési kötelezettséget. Tehát adókulccsal csökkentett mértékben vesszük figyelembe (x*(1-kulcs)) • Ha fel kell oldani, akkor általában veszteséges a bank, negatív adója van, de a feloldásból adódó kötelezettség miatt nem lesz pozitív, tehát az adómegtakarítás nem veszik el • A bank tőkemegtartását jobban elősegíti, mint az általános tartalék képzése • Havonta meg kell adni a PSZÁF-nek, év közben a mérleg szerinti eredmény helyett az adózás előtti eredményt vesszük figyelembe, de csak akkor, ha veszteség, az óvatosság elve miatt Járulékos tőkeelemek • Értékelési tartalék 70%-a • Alárendelt kölcsöntőke: legalább 5 éves lejáratú, nem haladhatja meg az alapvető tőkeelemek 50%-át. Ha meghaladja, akkor csak az alapvető tőkeelemek 50%-ának megfelelő összeget lehet

figyelembe venni. • Kiegészítő alárendelt kölcsöntőke • Legalább 2 éves lejáratú • A lejáratkor csak akkor fizethető vissza, ha a bank a tőkemegfelelésre vonatkozó szabályoknak eleget tud tenni, ha nem, akkor nem fizethető vissza. Ezt a kitételt a hitelszerződésbe bele kell írni • Lejárati idő előtt csak a PSZÁF hozzájárulásával fizethető vissza. • A járulékos tőkeelemek összege nem haladhatja meg az alapvető tőkeelemek összegét. Ha így lenne, korrigálni kell Korrigált alapvető tőkeelemek + korrigált járulékos tőkeelemek = szavatoló tőke I. SZAVATOLÓ TŐKE II. A bankrendszeren belüli, pénzintézeten belüli halmozódásokat (más pénzintézetnek, biztosítónak, befektetési vállalkozásnak nyújtott alárendelt kölcsöntőke, befektetés) kiszűrjük az I. Mutatóból 2001-től, ha olyan pénzintézetbe, biztosítóba, befektetési vállalkozásba fektetünk be, ahol befolyásoló (azaz 10%-ot meghaladó)

részesedésünk van, a teljes befektetett összeget le kell vonni a SZT I-ből. Ha nincs befolyásoló részesedésünk, akkor az összes ilyen befektetésnek a SZT I. 10%-át meghaladó részét kell levonni Vizsgálni kell a közvetett részesedéseket is, nem csak a közvetlent. Ma már nem szűrjük ki az összes halmozódást, így a rendszer kevésbé szigorú Szavatoló tőke I. – bankrendszeren belüli halmozódások a = szavatoló tőke II Ez szolgál a prudencionális szabályozások alapjául (ha meg van adva, hogy a szavatoló tőke x%-a legyen valami, akkor ezt a szavatoló tőke kategóriáit értik alatta) SZAVATOLÓ TŐKE III. A szavatoló tőke II-ből le kell vonni: • Nagykockázatok vállalásának értékét (20%-ot meghaladó befolyásoló részesedés esetén a SZT II. 25%-át meghaladó kockázatvállalás) • Befektetési korlátok túllépéséből eredő értékeket: • Nem pénzügyi intézménybe, biztosítóba, befektetési vállalkozásba történő

befektetés esetén egyedileg maximum a SZT II. 15%-a, összesen maximum a SZT II 60%-a • Nem pénzügyi intézménynél a közvetett és a közvetlen tulajdont is figyelembe kell venni, de a többszörösen közvetett részesedést figyelmen kívül lehet hagyni 2 Bankszámvitel 2002/2003 őszi félév • A korlát csak annyi, hogy ha levonom, akkor is legyen meg a 8%-os tőkemegfelelési mutató • Kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások tőkekövetelményét • Devizaárfolyam-kockázat tőkekövetelményét • Számba vesszük devizanemenként a mérlegen belüli és mérlegen kívüli követeléseket és kötelezettségeket • Ha követelés> kötelezettség: hosszú pozíciónk van, ha kötelezettség> követelés: rövid pozíciónk van • Ha számba vettük, utána MNB árfolyamon átszámítjuk forintra • Hosszú pozíciónál a követelésből levonjuk a kötelezettséget, rövid pozíciónál a kötelezettségből

levonjuk a követelést, majd ezeket összeadjuk, külön-külön (külön a hosszúakat, külön a rövideket) • Amelyik nagyobb, az az összesített nyitott pozíció • Ha az összesített nyitott pozíció meghaladja a SZT II. 2%-át, akkor a 2%-ot meghaladó rész 8%-a a tőkekövetelmény, tehát ezt kell levonni • Az összes rövid és az összes hosszú pozíció összege a teljes nyitott pozíció. Ez nem haladhatja meg a SZT II 30%-át. Ha meghaladja, akkor le kell csökkenteni • 2001 előtt az összes hosszú és rövid pozíció különbségét vettük, ez volt az összesített nettó devizapozíció, ezt viszonyítottuk a SZT II. 2%-ához Így a devizanemek között is másodlagos nettósítás volt • 2001. előtt devizaárfolyam-kockázati céltartalékot képeztünk, ezt ráfordításként elszámoltuk, ez jobban szolgálta a tőkemegtartást • Országkockázat tőkekövetelményét • Létezik egy országkockázat kezelő szabályzat • Adott országgal

szemben felvállalt kockázat mekkora? Ha pl. állam által szavatolt követelésünk van, azt nem kell figyelembe venni. • Ha harmadik országbeli költségvetés, bank garantálja, vagy ha harmadik ország értékpapírja az óvadék, akkor a garantőr országnál kell kockázati tényezőként figyelembe venni. • Országlimit: adott országgal szemben felvállalható maximális kockázat (negyedévente felülvizsgálják) • A tőkekövetelmény kiszámításához meg kell határozni a tőkealapot, ami a SZT II-vel egyenlő • 1-től 4-ig országcsoportokat határozunk meg, a pénzügyminiszter besorolja az egyes országokat az egyes csoportokba • az 1. csoportba a legbiztonságosabb országok tartoznak, ehhez nincs is tőkekövetelmény • a 2-4. csoportokhoz határértéket kell megadni, a tőkealapból kiindulva, ez a következő lesz: 2. csop Tőkealap 75%-a 3. csop Tőkealap 50%-a 4. csop Tőkealap 20%-a Az e határérték feletti kihelyezések minősülnek

kockázatosnak • A tőkelap és a határérték közötti rész adott hányada a tőkekövetelmény: 2. csop 20% 3. csop: 25% 4. csop 30% • A tőkealap feletti kihelyezésnél minden országcsoportnál (2-4. csop) 100% a tőkekövetelmény • A fenti két tőkekövetelmény összegét kell levonni a SZT II-ből Szavatoló tőke II. – a fenti csökkentő tételek = Szavatoló tőke III Ez a tőkemegfelelési mutató alapja A TŐKEMEGFELELÉSI MUTATÓ SZT III. / korrigált mérlegfőösszeg Csak a hagyományos hitelezési kockázatok kezelésével foglalkozik. Hitelezésnél van: • Várható veszteségek • Megbecsülhető • Ennek fedezetére szolgál a kockázati felár • Régen erre céltartalékot képeztünk, most értékvesztést számolunk el a mérlegen belüli tételeknél. A mérlegen kívülieknél most is céltartalék van • Előre nem becsülhető, nem számszerűsíthető potenciális hitelezési veszteségek: ez a 8% 3 Bankszámvitel 2002/2003 őszi

félév Korrigált mérlegfőösszeg kiszámítása Súlyozás • Mérlegen belüli • A nettó (értékvesztéssel csökkentett) érték alapján: Kockázatmentes 0% Alacsony kockázatú 20% Közepes kockázatú 50% Teljes kockázatú 100% • Kockázatmentes: pl. immateriális javak, más banknak nyújtott kölcsön, stb • Teljes kockázatú: pl. nem banküzemi jellegű tárgyi eszközök, nem pénzügyi intézményekbe eszközölt befektetések • Követelés jellegű értékpapíroknál a súlyozás az adóstól függ: állam, más pénzügyi intézmény, ügyfél, és az adós országtól (van A zóna (EU és OECD országok) és B zóna (minden más)) • Mérlegen kívüli • Ügyletkockázati súly: 0, 20, 50, 100% (pl. hitelkeret éven belül vagy éven túl hívható le) • Eszközkockázati súly (ügyfélkockázati súly): ha mérlegen belül lenne, ott milyen súlya lenne: 0, 20, 50, 100% • A két súlyt összeszorozzuk, ez lesz a mérlegen kívüli tételek súlya

A tőkemegfelelési mutatóval kapcsolatos problémák 1. nem kellően árnyalt a súlyozás pl. A és B zóna béli hitelintézet mindig 20%-os súlyt kap, de más szintű kockázatok vannak az egyiknél és a másoknál 2. minden hitelezési kockázat mögé egyedileg kell tőkét allokálni, minden ügyfél mellé 8%-os tőkeallokáció kell ha a portfolió kellően diverzifikált, akkor kevésbé sújtja a bankot egy-egy ágazat vagy régió problémája. Nem veszi figyelembe a portfolió diverzifikált jellegét ez a számítás PSZÁF negyedévente információt kér az ágazati diverzifikációról 3. az 1970-es években határozták meg a 8%-ot De a kevésbé stabil pénzügyi helyzetű országoknál nem biztos, hogy elég a 8% (ez elsősorban a fejlődő országokra vonatkozik) 4. minden típusú hitelintézetre vonatkozik szövetkezeti hitelintézetek: kevésbé szigorú szabályok jogi szabályozással kéne biztosítani, hogy kellő nagyságú tőkével rendelkezzen Az 1.

És 2 Probléma kapcsolódik a szövetkezeti hitelintézetekhez (nem diverzifikált a portfolió) Ezen problémák megoldására 1999-ben új irányelvek kidolgozása a tőkemegfelelési mutató korszerűsítésére De ezek Magyarországon nem kerültek bevezetésre 1. árnyaltabbá akarják tenni a hitelkihelyezések besorolását B zóna országaira 0-100%-os súlyozás lenne szuverén kockázatok súlya: pl. Magyarország 20%-ról 50%-ba kerülne ez növelné a tulajdonosok bankkal szembeni hozamelvárását, ami beépül a nyújtott hitelek árába is 2. ha nem akarnak rosszabb besorolásba kerülni, minősíttetik magukat 3. vállalati hitelek súlyozását kiszélesítenék (nem csak 100%), lenne 20, 50, 100 és 150%-os súlyozás is 4. bankok belső kockázatkezelési rendszere alapján határoznák meg a besorolást 5. Modellek alkalmazása: portfoliók mögé való tőkeallokálás lenne, nem egyedi 6. Adott ország bankfelügyeleti hatósága eltérhet a 8%-tól: ha az

ország pénzügyi helyzete kritikus, felemelheti 7. Egyedi bankok, takarékszövetkezetek esetén egyedileg lehet magasabb tőkekövetelményt meghatározni De ezzel kapcsolatban is vannak problémák: • külső minősítő cégekre van szükség, de ez Magyarországon nehezen megoldható, mert hazai cégek nincsenek, a külföldi cégek pedig túl drágák • ha belső minősítés van, komoly fejlesztés kell a kockázatkezelési rendszerben: csak a nagy bankok vállalhatják fel rövid távon • megnövelné a PSZÁF feladatkörét • a PSZÁF 2001-től egyedileg felemelheti az elvárt tőkemegfelelési mutatót, maximum 16%-ra. 1. feladat Egy bankról az alábbi információk állnak rendelkezésre 2002. december 31-én: Jegyzett tőke: Tőketartalék: Eredménytartalék: Értékelési tartalék: Adózott eredmény: Jóváhagyott osztalék: Általános tartalék (2001. 12 31): Hátrasorolt kötelezettség: 100 Mrd 20 Mrd 24 Mrd 20 Mrd 30 Mrd 6 Mrd 8 Mrd 200 Mrd 4

Bankszámvitel 2002/2003 őszi félév Ebből 5 éven belüli: 20 Mrd 5 éven túli: 180 Mrd Más banknak nyújtott alárendelt kölcsöntőke és eszközölt befektetések: 50 Mrd Ebből befolyásoló részesedés: 15 Mrd Egyéb: 35 Mrd Jegyzett, de be nem fizetett tőke: 5 Mrd Visszavásárolt saját részvények értéke: 1 Mrd Immateriális javak értéke 3 Mrd Ebből ingatlanhoz kapcsolódó bérleti jog 2,5 Mrd Ipari vállalkozásban szerzett részesedés: Közvetlen bekerülés értéke: 10 Mrd, tulajdoni hányad 40% Köztes vállalkozás részesedése bekerülési értéke: 6 Mrd, tulajdoni hányad 30% Bank tulajdoni hányada a köztes vállalkozásban: 60%, bekerülési értéke 120 Mrd Az egyes országcsoportokba tartozó országok vonatkozásában vállalt kockázatok értéke: 2: 280 Mrd 3: 150 Mrd 4: 60 Mrd A korrigált mérlegfőösszeg értéke 2000 Mrd, a bank él az általános kockázati céltartalék-képzés lehetőségével. A bank mérlegen belüli és kívüli

devizatételei az alábbiak 2002. 12 31-én: Hitelintézettel szembeni követelés éven belüli lejáratra: 0,5 Mrd USD Ügyfelekkel szembeni követelés éven belüli lejáratra: 0,15 Mrd CHF Ügyfelekkel szembeni követelés éven túli lejáratra: 0,25 Mrd EUR Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek: 0,175 Mrd CHF 0,2 Mrd EUR ügyfelek rendelkezésére bocsátott hitelkeret: 0,4 Mrd USD Az MNB hivatalos devizaárfolyamai 2002. 12 31-én: 250 HUF / EUR 170 HUF / CHF 260 HUF / USD Feladat: határozza meg az egyes szavatoló tőke kategóriák értékét! Megoldás Szavatoló tőke I. számítása Alapvető tőkeelemek: Jegyzett tőke: 100 - jegyzett de be nem fizetett tőke: -5 - visszavásárolt saját részvények értéke: -1 Tőketartalék: 20 Eredménytartalék: 24 Általános tartalék (2001. évi + adózott eredmény 10%-a = 8 + 3): 11 Mérleg szerinti eredmény (adózott eredmény – ált. tart-ba menő – osztalék = 30-3-6): 21 Általános kockázati céltartalék

(korrigált mérlegfőösszeg 1,25%-a, adókulccsal korrigálva: 2000*0,0125(1-0.18)): 20,5 - immateriális javaknak a kapcsolódó bérleti joggal csökkentett értéke: -0,5 Alapvető tőkeelemek összesen: 190 Járulékos tőkeelemek: Értékelési tartalék 70%-a (20*0,7): 14 Alárendelt kölcsöntőke (5 éven túli hátrasorolt kötelezettség): 180 Járulékos tőkeelemek összesen: 194 DE: korrekciókra van szükség: Mivel járulékos > alapvető (194>190), és: Alárendelt kölcsöntőke > alapvető tőkeelemek 50%-a (95) Egyik fajta korrekció: Értékelési tartalékot csökkentem úgy, hogy járulékos = alapvető: 14-4=10, és Alárendelt kölcsöntőkét lecsökkentem 95- re, így Járulékos tőkeelemek összesen: 105 Másik fajta korrekció: Értékelési tartalékhoz nem nyúlok (marad 14), és Alárendelt kölcsöntőkét lecsökkentem 95-re, így Járulékos tőkeelemek összesen: 109. Ezzel számolunk tovább, mert ez a kedvezőbb (a nagyobb a két

korrekció eredménye közül). Szavatoló tőke I: 190+109=299 5 Bankszámvitel Szavatoló tőke II. számítása Pénzügyi intézményen belüli halmozódások kiszűrése: -befolyásoló részesedés: -egyéb (egyéb bankban részesedés – SZT I. 10%-a = 35-29,9): Összes levonás: Szavatoló tőke II. = Szavatoló tőke I – levonások: 299-20,1=278,9 2002/2003 őszi félév -15 -5,1 -20,1 Szavatoló tőke III. számítása Csökkentő tételek: -befektetési korlátok túllépése: -79,806 -devizaárfolyam-kockázat tőkekövetelménye: -2,634 -országkockázat tőkekövetelménye: -18,949 Összes levonás: 101,389 Szavatoló tőke III. = Szavatoló tőke II – levonások: 278,9-101,389=177,511 - befektetési korlátok túllépése miatti csökkentés: Részesedéseink a következőképpen alakulnak: B (köztes) vállalkozásban: 120 Mrd, ami 60% A vállalkozásban közvetlenül: 10 Mrd, ami 40% A vállalkozásban B-n keresztül: 6 Mrd, ami 30% köztes (B)

vállalkozáson keresztül birtokolt részesedésnél: A köztes vállalkozásban levő részesedésből: 120/60%=2 Ennyi jut 1%-os túllépésre Mivel 51%-nál nagyobb részesedés nem lehetne, ezért: 60%-51%=9%, és: 2*9=18: Ez az egyik csökkentő tétel a befektetési korlátok túllépése miatt Az A-ban birtokolt részesedésnél: Az összesen birtokolt részesedés értéke: közvetlen: 10 Mrd, közvetett: 3,6 Mrd (=6Mrd*0,6, azaz a birtokolt részesedés értékét megszorozzuk a köztes vállalkozásban való részesedésünk arányával), tehát az összes birtokolt részesedés értéke 13,6. Az összes részesedés /-ban: 40% (közvetlenül) és 18% (közvetve: 60%-nak a 30%-a), összesen 58% (13,6/58)*(58-51)=1,641 (itt az 58% meghaladja az 51%-os korlátot, ezért kell csökkenteni) Mivel egy-egy befektetés nem haladhatja meg a szavatoló tőke II. 15 %-át, 41,835-öt, ezért: A köztes (B) vállalkozásban van 120-18=102 értékű részesedésünk (levontuk az

elsőként kiszámított csökkentő tételt), ami magasabb a 41,835-nél, tehát a csökkentés: 102-41,835=60,165 Az A-ban levő részesedéssel nem kell foglalkoznunk, mert annak értéke: 13,6-1,641=11,959 (itt is levontuk az előzőekben kiszámított csökkentést), ami nem haladja meg a 41,835-öt, tehát nincsen túllépés. De az összes befektetés értéke sem haladhatja meg a szavatoló tőke II. 60%-át, 167,34-et, ezért: A közvetítő (B) vállalkozásban 41,835 a részesedésünk (mert az előbb lecsökkentettük a korlát miatt), az A vállalkozásban pedig összesen 11,959, ezek összege 53,794, ami nem lépi túl a korlátot, tehát ennek kapcsán nincs csökkentő tétel. Így tehát az összes csökkentő tétel befektetési korlátok túllépése miatt: 18+1,641+60,165=79,806 - devizaárfolyam-kockázat miatti csökkentés: az összes nyitott pozíció nem haladhatja meg a szavatoló tőke II. 2%-át, 5,578-at, ha meghaladja, a túllépés mértékének 8%-a lesz

a tőkekövetelmény, amivel csökkentenünk kell. Devizanemenként a nyitott pozíciók: Devizanem Követelés Kötelezettség különbözet pozíció minősítése USD 0,5 0,4 0,1 hosszú CHF 0,15 0,175 -0,025 rövid EUR 0,25 0,2 0,05 hosszú Ezek forintértéke: 0,1 Mrd USD * 260 = 26 (hosszú) 0,025 Mrd CHF *170 = 4,25 (rövid) 0,05 Mrd EUR * 250 = 12,5 (hosszú) Összes hosszú pozíció: 38,5 Összes rövid pozíció: 4,25 Összes nyitott pozíció: a kettő közül a nagyobb, tehát 38,5. Ez láthatóan meghaladja a szavatoló tőke 2%-át, az 5,578at, ezért csökkentenünk kell: (38,5-5,578)*0,08=2,634 - országkockázat miatti csökkentés: tőkealap = szavatoló tőke II. = 278,9 Csop száma Határérték Határérték Kihelyezés Határérték és tőkealap közti Tőkealap feletti % összege összege korrekció korrekció 2 75 209,175 280 (278.9-209,175)*0,2=13,945 (280-278,9)1=1,1 3 50 139,45 150 (150-139,45)*0,25=2,638 4 20 55,78 60 (60-55,78)*0,3=1,266 Az összes

kapcsolódó korrekció tehát: 18,949 6 Bankszámvitel 2002/2003 őszi félév Tőkemegfelelési mutató számítása: Korrigált mérlegfőösszeg adott, 2000, a SZT III. = 177,511 TM=177,511/2000=8,88%, ami megfelel a követelménynek 2. feladat Egy bank eszközeiről és mérlegen kívüli tételeiről az alábbi informácók állnak rendelkezésre 2002. 12 31-én (adatok millió Ft-ban): Pénztárállomány: 150 Jegybanki számlakövetelés: 3000 Nemesfémkészlet: 80 Államkötvények (magyar): 300 Hitelintézettel szembeni követelések: „A” zóna: 400 „B” zóna, éven túli: 100 Ügyfelekkel szembeni követelések: Jelzáloggal biztosított: 5000 Egyéb: 12000 Értékvesztés: 1500 Más hitelintézetben eszközölt befektetés (befolyásoló részesedésnek minősüli): 120 Egyéb vállalkozásba eszközölt befektetés (befektetési korlátokon belüli): 50 Immateriális javak (nem ingatlanhoz kapcsolódó bérleti jog): 200 Tárgyi eszközök: 1000 Kibocsátott

akkreditív (ügyfél): 250 Éven belüli lejárattal nyújtott hitelkeret (ügyfél): 130 Éven túli lejárattal nyújtott hitelkeret („A” bank): 90 Kockázati céltartalék: 10 Feladat: Határozza meg a korrigált mérlegfőösszeg értékét, ezen belül tételesen az egyes kockázati tételek értékét, valamint a szavatoló tőke minimális értékét! Megoldás: Mérlegfőösszeg értékének meghatározása: MÉRLEGEN BELÜLI TÉTELEK 0%-os súllyal: Pénztár: Jegybanki számlakövetelés: Nemesfémkészlet: Államkötvény: Befektetés más hitelintézetbe: Immateriális javak: Összesen: 3850*0%=0 20%-os súllyal: hitelintézetekkel szembeni követellés („A” zóna): 400*20%=80 50%-os súllyal: ügyfelekkel szembeni jelzáloggal biztosított követelések: 5000*50%=2500 100%-os súllyal: hitelintézetekkel szembeni követelés („B” zóna): ügyfelekkel szembeni egyéb követelés: -értékvesztés: Összesen: Egyéb vállalkozásba eszközölt befektetés:

Tárgyi eszközök: Összesen: Összes mérlegen belüli: 0+80+2500+11650=14230 MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK Kibocsátott akkreditív 50%-a 100%-os súllyal: Éven belüli hitelkeret (130*0100%): Éven túli hitelkeret ((90-10)*50%20%): 150 3000 80 300 120 200 3850 400 5000 100 12000 -1500 10600 50 1000 11650 125 0 8 7 Bankszámvitel 2002/2003 őszi félév Összes mérlegen kívüli: 133 Korrigált mérlegfőösszeg: összes mérlegen belüli + összes mérlegen kívüli = 14230 + 133 = 14363 Szavatoló tőke minimális értéke: Kevesebb lenne, mint 2 Mrd, de ekkor el kell térni a kiszámítottól és minimum 2 Mrd-t kell írni. A bankszámvitel alapjai, a beszámolórendszer Alapvető feladata a vállalkozás érdekhordozóinak információval való ellátása. A bank egyrészről a részvényesek információigényét igyekszik kielégíteni, másrészt a partnerbankokéit és a betétesekéit (likviditás, betét biztonsága). Belső érdekhordozói kör a menedzsment.

Külső érdekhozdozó még a hatóságok címszó alatt szereplő jegybank (MNB), az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA), és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) A bankszámvitel fő területei: 1. Beszámoló rendszer (főleg külső érdekhordozók felé) 2. Pénzügyi könyvelés támasztja alá 3. Üzemi könyvelés vagy költségelszámolás és –számítás 4. bankstatisztika A számviteli törvény vonatkozik a bankszámvitelre is, néhány más jogszabállyal egyetemben. Banki számvitel fő jellemzői: 1. A számvitelnek a bankoknál a pénzmozgások figyelése, elemzése terén van kiemelt jelentõsége Pl: Cash Flow 2. Sokkal több ügyféllel áll kapcsolatban, nagy számú ügyféllel és tranzakciókkal állunk szemben, napi információszolgáltatás jelenik meg (pl. devizapozíció kiszámítása) A beszámoló rendszer 1. Mérleg • Mivel fontos a likviditás megőrzése, a mérlegben is megjelenik a likviditás szemlélete, az eszközök

likviditás szerint, a források pedig lejárat szerint vannak sorba rendezve • Eszközök likviditási sorrendje: • Pénzeszközök • Likvid befektetések (bármikor mobilizálható, jegybankképes értékpapírok, váltók) • Bankközi kihelyezések (rövid lejáratúak, de nehezen mobilizálhatók, betétek más bankoknál) • Hitelállomány (többféleképpen csoportosítható, pl. tartalmilag, lejárat szerint, stb) • Tartós értékpapírok, befektetések, részesedések • Saját eszközállomány • Egyéb aktívák (aktív időbeli elhatárolás, költségvetéssel szembeni, támogatással kapcsolatos követelések) • Források lejárati sorrendje: • Betétállomány • Kölcsön vett rövid lejáratú források állománya (bankközi, jegybanktól felvett hitelek) • Hitelviszonyt megtestesítő, kibocsátott értékpapírok (kötvény, letéti jegy) • Kockázati céltartalék-állomány (eszközoldalon is megjelenhet kontraaktív tételként) • Egyéb

passzívák (passzív időbeli elhatárolások, szállítók) • Hátrasorolt tőkeállomány • Saját tőkeállomány 2. Eredménykimutatás 1. Kamatbevételek 2. Kamatráfordítások Kamatkülönbözet 3. Egyéb bevétel (kapott jutalékok, egyszeri kezelési költségek), értékpapír / deviza árfolyamnyeresége, -vesztesége 4. Egyéb ráfordítás (fizetett jutalék, egyszeri kezelési költség) 5. Céltartalék-képzés, -feloldás, értékvesztés elszámolás nettó értéke 6. Általános működési költségek Szokásos vállalkozási / üzleti eredmény 7. Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény 8 Bankszámvitel 2002/2003 őszi félév -adófizetés Adózott eredmény -tartalékképzések -osztalékfizetés Mérleg szerinti eredmény 3. Kiegészítő jellegű kimutatások • Mérlegben megjelenő tételek részletezése • Mérlegben meg nem jelenő tételek kimutatása (mérlegen kívüli tételek) • Cash-Flow kimutatás (fontosabb az

eredménykimutatásnál) 4. Üzleti jelentés • Szöveges értékelés tartalmaz a bank vagyoni, jövedelmi helyzetéről, üzletpolitikájáról Pénzügyi könyvelés SZÁMVITELI POLITIKA A törvényben lefektetett elvek érvényesítése az adott banknál 1. Beszámoló készítése: • Kétféle eredménykimutatás: függőleges és vízszintes • Rendkívüli eredménybe mi tartozik bele • Cash-Flow kimutatásnál a 4 közül melyiket alkalmazzák • Mérlegkészítési időpontja • Konszolidált beszámolónál egységes értékelési elvek kialakítása • Mérleg és eredménykimutatás továbbrészletezése, erre nincs kötelező szabályozás, anyavállalat szabályozza 2. Könyvvezetés • Mennyire centralizált vagy decentralizált • Szükésges-e főkönyvi könyvelés vagy elég-e az analitikus könyvelés • Határidők a feladáshoz, egyeztetéshez, ezek rendszeressége 3. Értékelési szabályzat • Eszközök és források értékelési szabályzata

• Értékhelyesbítéssel élnek-e • Értékcsökkenésnek mely módját alkalmazzák • Értékvesztés és céltartalék-képzés esetén honnan vesszük az információkat 4. Költségszámítási szabályzat • Nem önköltségre vonatkozik • A bank által az ügyfél részére felszámított költségek alátámasztása számításokkal • Csak azokról kell ilyet készíteni, amelyek egy bizonyos nagyságot elérnek, ezt a nagyságot is a bank határozza meg. 5. Banki belső szabályzatok • Befektetési szabályzat • Értékvesztés- és céltartalék elszámolási szabályzat • Stb. • PSZÁF vizsgálja ezeket 6. Bizonylati rend 7. Könyvvizsgálat (elemei, feladatok határidői, stb) 8. Közzététel SZÁMLAREND 1. Számlatükör (főkönyvi számlákhoz milyen analitikus számlák, nyilvántartások tartoznak) 2. Összes számlaösszefüggés 3. 0 számlaosztály (nyilvántartási számlák – pl függő- és jövőbeni kötelezettségek), ugyanaz a

számlakeret érvényes a bankoknál is, mint a gazdasági társaságoknál (1-4: mérlegszámlák, 5-9: költség, ráfordítás, bevétel, hozam) Üzemi könyvelés és költségszámítás A költségviselők a különböző pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások (banktételek), ezek felfoghatók: • Darabteljesítmények: műveleti költségszámítás (általános működési költségek függetlenek az értéktől). Az egy tételszámra jutó költséget vizsgáljuk, működési költségtípust osztjuk az összes tétellel • Értékteljesítmények: üzletági kalkuláció (a költségek az értéknagysághoz köthetők – forrásköltségek). Forrásköltségek/források átlagállománya, értékpapír-kamatköltség, tranzakciós költség, a különböző üzletágak összehasonlíthatók Költségelszámolások • Üzletági közvetlen költség (kamatköltségek, értékpapírok, devizatételek árfolyamvesztesége, jutalékok): 8. számlaosztályba

kerül, innen az eredménykimutatásba. 9 Bankszámvitel 2002/2003 őszi félév • Általános működési költségek: 5. számlaosztályba kerül, év végén átvezetik a 8-ba, innen kerül az eredménykimutatásba. (fakultatív módon 6 és 7 számlaosztály (bankfiók, pénzügyi szolgáltatások elszámolása és nyilvántartása) is használható, Bankstatisztika 1. Pénzügyi szolgáltatások volumenének vizsgálata • Tételszámstatisztika • Számlaszámstatisztika (adott időszakban hány számla került megnyitásra, ügyfélszámla) • Ügyfélstatisztika 2. Személyi és tárgyi feltételekkel való ellátottság vizsgálata • Egy alkalmazottra jutó tételszám • Egy órára jutó tételszám PSZÁF felé történő adatszolgáltatás RENDSZERES ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG 1. Havi adatszolgáltatás (a következő hónap 13 munkanapjáig) • Felügyeleti mérleg (három összeg-rovatból álló: forintos, devizás és összes) 1. Pénzeszközök

1. Betétállomány 2. Kereskedési célú értékpapírok 2. Bankközi betétállomány 3. Befektetési célú értékpapírok 3. Bankközi és jegybanki hitelfelvétel 4. Bankközi betétek 4. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátás 5. Nyújtott hitelek 5. Passzív kamatelszámolások 6. Vagyoni érdekeltség 6. Egyéb passzív elszámolások (bér, adó) 7. Aktív kamatelszámolások 7. Céltartalékállomány 8. Egyéb aktív elszámolások 8. Hátrasorolt kötelezettségek 9. Saját eszközök (immat, tárgyi eszk, készlet) 9. Saját tőkeállomány • Felügyeleti eredménykimutatás Kamatkülönbözet +értékpapírok osztalékbevétele +befektetések +egyéb bevételek, ráfordítások +kockázati céltartalék képzés, feloldás, értékvesztés feloldás Bruttó pénzügyi és befektetési szolgáltatás eredménye -általános működési költség Nettó pénzügyi és befektetési szolgáltatás eredménye +/-nem pénzügyi és nem befektetési

szolgáltatások eredménye Szokásos üzleti eredmény +/-rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény -társasági adóelőleg Adózott eredmény • Pénzügyi intézményrendszerrel kapcsolatos követelések és kötelezettségek bemutatása devizanemenként • Ügyfelekkel kapcsolatos devizahitelek és devizabetétek bemutatása, devizanemenkénti bontásban • Tájékoztató adatok a követelések vonatkozásában: adott hónapban leírt, lejárt, eladott követelésállomány értékének bemutatása • Szavatoló tőke számítása • Tőkemegfelelési mutató számítása • Mérlegen kívüli tételek, fajtánkénti bontásban • Lejárati összhang elemzés (lejártak, 8, 15, 30, 45, 60, 90 napos és azon túliak) 2. Negyedéves jelentés (a következő hónap 20 munkanapjáig) tartalma a havi jelentésen felül: • Átlagos állományi adatok: az adott negyedévre vonatkozó napi adatok átlaga • Tájékoztató adatok • Jegyzett tőkére vonatkozó adatok

• Visszavásárolt részvények, apport, devizában teljesített jegyzett tőke értéke • Részvényesekre vonatkozó adatok • Részvénystruktúra: törzsrészvények, osztalákelsőbbséget biztosító részvények, szavazatelsőbbséget biztosító részvények, külföldi részvénytulajdoni hányad, befolyásoló részesedéssel bíró tulajdonosok • Bankfiókok, átlagos állományi létszám (hálózati egységek adatai) • Mikro-, kis- és középvállalkozások irányába történő kötelezettségvállalások, hitelkihelyezések • Banki kockázatvállalások • Lejárt követelések elemzése: 30, 60, 90 napon túl lejárt követelések bemutatása • Követelésállomány minőségi összetétele: problémamentes, külön figyelendő, átlag alatti, kétes, rossz követelések aránya 10 Bankszámvitel 2002/2003 őszi félév • Céltartalék képzések, értékvesztés elszámolások, céltartalék feloldás, értékvesztés visszaírása •

Országkockázatra vonatkozó adatok • Egyes országcsoportokra bontva • Országlimit változására vonatkozó adatok • Koncentrált kockázatvállalások: nagykockázat vállalások, nagy betétek • Egyes korlátokkal kapcsolatos információk (tevékenységi korlátok) • Belső hitelek • Más vállalkozásban szerezett részesedések • Ingatlanbefektetések • Bankholdingra vonatkozó információk, ha az adott bank anyabank • A bankholdig szavatoló tőkéjére, tőkemegfelelésére vonatkozó információk • Szöveges értékelés a bank negyedéves működéséről • Eszköz- és forrásszerkezet változása • Eredményszerkezet változása • Új üzletágak megjelenése 3. Éves jelentés • Következő év január 20-ig kell elkészíteni, eddig kell elkészülnie a nem auditált adatokon alapuló mérlegnek és eredménykimutatásnak is • A közgyűlést követő 15 munkanapon belül a könyvvizsgálói jelentéssel együtt továbbítani kell a

PSZÁF-nek • A beszámolón kívül tartalmazza: • Következő évi mérleg- és eredményterv • Bank alapadatai (név, idegen nyelvű név, befolyásoló részesedésű tulajdonosokra, külföldi tulajdonosokra, igazgatóság, felügyelő bizottság tagjaira, könyvvizsgálóra vonatkozó információk) • Igazgatóság, felügyelő bizottság tagjaira vonatkozó szakmai adatok részletezése • Befolyásoló részesedésű tulajdonosokra vonatkozó részletes adatok • Hálózatra vonatkozó adatok • Informatikai jelentés RENDKIVÜLI ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG 1. PSZÁF által kért információk (bármikor kérhet információkat) • Kockázatvállalásra vonatkozó adatok • Likviditás alakulására vonatkozó adatok • Pénzügyi és befektetési szolgáltatásokkal kapcsolatos előírások betartására vonatkozó információk • Auditált évközi beszámoló • Ezeket akkor kéri a PSZÁF, ha ő lát valamilyen problémát a bank működésében 2.

Bank által kezdeményezett információszolgáltatás • Vészhelyzet esetén azonnali adatszolgáltatás • Kifizetéseket felfüggeszti • Működését beszünteti • Az előző havi szavatoló tőke 25%-át elveszítette • Két munkanapon belüli adatszolgáltatás • Közgyűlés a jegyzett tőke emelését, leszállítását határozta el • Új bankfiók nyitása • Bankfiók megszüntetése • Pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat átmenetileg felfüggeszti (mert pl. nincs kereslet egy adott szolgáltatásra) A BESZÁMOLÓRENDSZER Négy fő része: mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet, üzleti jelentés Kapcsolt vállalkozások: konszolidációs kör (anyavállalat, leányvállalat, közös vezetésű vállalkozás) és társult vállalkozások együtt Egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozások: amelyekben nem rendelkezünk mértékadó befolyással, azaz részesedésünk 10% alatt van, ha pénzügyi intézménybe

történt a befektetés, vagy 20% alatt, ha nem pénzügyi intézményről van szó. Könyvvizsgálóra vonatkozó előírások Szigorúbb összeférhetetlenség 11 Bankszámvitel 2002/2003 őszi félév • Nem lehet tulajdoni hányada a könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló társaságnak a bankban, és a banknak sem lehet a könyvvizsgáló társaságban • Maximum 5 évig végezheti egyazon könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló társaság egy bank könyvvizsgálatát • Egy könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló társaság legfeljebb 5 bankot és 10 szövetkezeti hitelidézetet könyvvizsgálhat • A könyvvizsgáló jövedelmének legfeljebb 30%-a, a könyvvizsgáló társaság éves nettó árbevételének maximum 10%-a származhat egy bank könyvvizsgálatából Komplexebb feladatkör, a részletes könyvvizsgálói jelentésben szerepeltetni kell: • Szavatoló tőke, tőkemegfelelés alakulásának értékelését • Koncentrált kockázatvállalások

értékelését • Pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó törvényi szabályok betartásának értékelését • Belső ellenőrzési rendszer értékelését • A bank prudens működésében észlelt problémák esetén a könyvvizsgálót azonnali jelentési kötelezettség terheli a PSZÁF felé A BANKOK MÉRLEGE ESZKÖZÖK Likviditási sorrendben szerepelnek az eszközök, de ez csak korlátozottan igaz: eszközcsoportokon belül igaz, de a csoportok sorba rendezésénél nem teljesen igaz 1. Pénzeszközök • Forintban, devizában fennálló készpénzállomány • Jegybankkal szembeni számlakövetelések • Csekkek • Törvényes fizetőeszköznek minősülő nemesfém érmék (ha nem minősül törvényes fizetőeszköznek, akkor az árukészletek között szerepel) • Nemesfémek értékelése: • Névértéken tartjuk nyilván, tehát ha: • Beszerzési érték meghaladja a névértéket, akkor árfolyamnyereségünk van, ami az egyéb pénzügyi

szolgáltatások bevételei közé kerül, a függőleges tagolású eredménykimutatás 6a sorába (EK6a) • Névérték meghaladja a beszerzési értéket, akkor árfolyamveszteségünk van, ami az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításai közé kerül, a függőleges tagolású eredménykimutatás 6b sorába (EK6b) • Értékesítéskor: • Ha eladási ár meghaladja a névértéket, akkor árfolyamnyereség, EK6a • Ha névérték meghaladja az eladási árat, akkor árfolyamveszteség, EK6b • Pl.: • Névérték 100, beszerzési ár 98, eladási ár 99 • Beszerzéskor 2 árfolyamnyereség, eladáskor 1 árfolyamveszteség, ami összességében 1 árfolyamveszteséget jelent • Következmény: túlbruttósítás • Devizás, valutás tételek értékelése (ez minden ilyenre igaz, nem csak a pénzeszközökre) • Bekerülési érték: adott devizaérték aktuális napi árfolyamon meghatározott értéke • Aktuális napi árfolyam: • MNB hivatalos

árfolyama: pl. jegybanktól történő hitelfelvételkor • Más kereskedelmi bank árfolyama: pl. más kereskedelmi banktól történő hitelfelvételkor • Saját bankunk árfolyama: pl. ügyfélköröm valutát ad el nekem • Bekerülés után vagy kivezetésre kerül, vagy pedig hó végén értékelni kell • Ha kivezetésre kerül: • Eszköz esetében: kivezetéskori árfolyam meghaladja a nyilvántartási árfolyamot, akkor árfolyamnyereségünk van, az EK6a-ba kerül (egyéb pénzügyi szolgáltatás bevétele), de ha a nyilvántartási árfolyam meghaladja a kivezetéskorit, akkor árfolyamveszteség van, az EK6b-be kerül (egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordítása) • Forrás esetén pont fordítva van: ha a kivezetéskori árfolyam meghaladja a nyilvántartásit, akkor van árfolyamveszteség (EK6b), és ha a nyilvántartási árfolyam nagyobb, mint a kivezetéskori, akkor van árfolyamnyereség (EK6a) • Ha hó végi értékelés van: • Ha nincs MNB

árfolyam, akkor szabadpiaci árfolyamon értékelem • Ha szabadpiaci sincs, akkor az előző havi ténylegesen alkalmazott árfolyamokból átlagot kell számítani, és ezen kell értékelni az összes ilyen devizában/valutában fennálló tételt • Az egész egy technikai számlán keresztül történik. Először az eszköz értékét csökkentjük az eredményszámlával szemben. Az átértékelések után az eredményszámlák egyenlegét rávezetjük a 12 Bankszámvitel • 2002/2003 őszi félév technikai számlára. Ezzel a technikai számlának lesz egy egyenlege, ha ez tartozik-egyenleg: összevont árfolyamveszteség (EK6b), ha követel-egyenleg, akkor összevont árfolyamnyereség (EK6a) • Következő hó elején: az egyenleget visszavezetem az EK6a vagy EK6b sorból a technikai számlára • Következő hó vége: megint átértékelés következik, így a technikai számlán már kéthavi összevont egyenleg lesz, amit átvezetek az EK6a vagy EK6b sorra

• Ezt év közben 12-szer csináljuk, év végén lesz 1 db összevont nyereség VAGY veszteség (nem realizált) • Ha nem használnánk a technikai számlát, akkor árfolyamveszteség és árfolyamnyereség is lenne, ami túlbruttósítás lenne • Dec. 31: az összevont nem realizált árfolyamveszteség megy az EK6b-be, a nem realizált árfolyamnyereséget pedig passzív időbeli elhatárolásként számoljuk el. Az elhatárolást január elsején nem vezetjük vissza, hanem következő év 12. 31-én a nem realizált árfolyamveszteség ellensúlyozására feloldjuk és bevételként elszámoljuk az EK6a-ba. • Fakultatív módon lehet a naponta történő átértékelést is alkalmazni, ekkor alkalmazható a saját bankunk árfolyama is. Értékelés a 2001előtti rendszerben: • Hó végi értékelés fakultatív • Technikai számlával szemben történik az átértékelés, a számla egyenlege az EK6a vagy EK6b sorba kerül, de passzív időbeli elhatárolás nincs

• Helyette céltartalék a nem realizált árfolyamveszteségre, a következő módon: • Devizanemenként meghatározzuk a devizaeszközök állományváltozását előző év 12. 31-hez képest, majd a devizaforrások állományváltozását is, szintén előző év 12. 31-hez képest • MNB árfolyamváltozás előző év 12. 31-hez képest, vagy az első bekerülési értékhez képest, ha nem volt ilyen devizás tétel előző év 12. 31-én (devizanemenként, eszközre forrásra külön) • Ezután összeszorozzuk a devizaeszközök állományváltozását a devizaeszközök árfolyamváltozásával, valamint a devizaforrások állományváltozását a devizaforrások árfolyamváltozásával, így megkapjuk az állományváltozás árfolyamváltozását (az eszközöknél az árfolyam-növekedés, a forrásoknál az árfolyamcsökkenés számít pozitív előjellel), devizanemenként, majd ezeket összesítjük. • Ha egyenlegében pozitív: ezen értékben céltartalékot

képzünk (EK6b sorba megy) • Ha egyenlegében negatív: előző évi céltartalék feloldása a veszteség értékében (EK6a sorba), ha nincs annyi céltartalék, akkor csak a meglévő céltartalék összeget oldjuk fel, a maradékon „lenyeljük” 3. feladat Egy hitelintézet az alábbi devizaeszközzel, illetve –forrással rendelkezik: Ügyfélnek nyújtott hitel 1998. december 1-jén 100 DEM értékben két éves futamidővel, törlesztés évenként 40 illetve 60 DEM értékben. Hitelintézettől felvett hitel 1998. november 1-jén 80 DEM értékben két éves futamidővel, törlesztés évenként 35 illetve 45 DEM értékben. A DEM árfolyamai: 1998. 11 01: 101 1998. 12 01: 100 1998. 12 31 105 1999. 11 01: 110 1999. 12 01: 112 1999. 12 30: 115 2000. 11 01: 121 2000. 12 01: 120 2000. 12 31: 125 Feladat: Határozza meg az 1998, 1999 és 2000. évi mérlegértékeket és az eredményhatást! Megoldás 2001 ELŐTTI MÓDSZER SZERINT 1998 • 12. 01: eszközoldalon:10000

(100*100) • 11. 01: forrás oldalon: 8080 (80*101) • 12. 31 Átértékelés 105-re: eszközoldalon 10500 lesz (500 nyereség), forrásoldalon 8400 lesz (320 veszteség), összesen 180 nyereség, EK6a • állományváltozás árfolyamváltozása: • eszközöknél: állományváltozás: +100, árfolyamváltozás +5: állományváltozás árfolyamváltozása: +500 • forrásoknál: állományváltozás: +80, árfolyamváltozás: +4, állományváltozás árfolyamváltozása: -320 (!) • összesen: +180, ebben az értékben céltartalékot képzünk, EK6b 13 Bankszámvitel 2002/2003 őszi félév • eredményhatás: 0, mert EK6a=EK6b 1999 • 12. 01: eszközoldalon: törlesztés árfolyamkülönbsége: 40*(112-105)=280 realizált nyereség (EK6a) • 11. 01: forrásoldalon: törlesztés árfolyamkülönbsége: 35*(110-105)=175 realizált veszteség (EK6b) • 12. 31: átértékelés 115-re: eszközoldalon 60*(115-105)=600 nyereség, forrásoldalon: 45(115-105)=450 veszteség,

összességében 150 nem realizált nyereség (EK6a) • állományváltozás árfolyamváltozása: • eszközöknél: állományváltozás: -40, árfolyamváltozás +10, állományváltozás árfolyamváltozása: -400 • forrásoknál: állományváltozás: -35, árfolyamváltozás +10, állományváltozás árfolyamváltozása: + 350 (!) • összesen: -50 veszteség, ebben az értékben feloldjuk az 1998-ban képzett céltartalékot, EK6a-ba, így marad 130 céltartalék • Eredményhatás: +105 realizált nyereség (a két törlesztésből), +150 év végi nyereség, +50 céltartalék feloldás, ez összesen 305 2000 • 12. 01: eszközoldalon: törlesztés árfolyamkülönbsége: 60*(120-115)= 300 realizált árfolyamnyereség (EK6a) • 11. 01: forrásoldalon: törlesztés árfolyamkülönbsége: 45*(121-115)=270 realizált árfolyamveszteség (EK6b) • 12. 31-én átértékelés nincs, mert nem maradt devizás tételünk (125 lenne az árfolyam) • állományváltozás

árfolyamváltozása: • eszközöknél: állományváltozás: -60, árfolyamváltozás +10, állományváltozás árfolyamváltozása: -600 • forrásoknál: állományváltozás: -45, árfolyamváltozás +10, állományváltozás árfolyamváltozása: +450(!) • összesen –150 veszteség, ennyi céltartalékot kéne feloldani, de csak 130 van, ezért ennyit oldunk fel • Eredményhatás: +30 realizált nyereség, +130 céltartalék feloldás, összesen 160 • eredményhatás a három évben összesen: 0+305+160=465 Másféle számítás: • 1999: • követelés törlesztés árfolyamkülönbsége: 40*(112-100)=+480 • kötelezettség törlesztés árfolyamkülönbsége: 35*(110-101)=-315 (!) • 2000: • követelés törlesztés árfolyamkülönbsége: 60*(120-100)=+1200 • kötelezettség törlesztés árfolyamkülönbsége: 45*(121-101)=-900(!) • összesen: • nyereségek: 480+1200=+1680 • veszteségek: -315-900=-1215 • egyenlege: +465 1. verzió: ha csak

realizáláskor történik árfolyamelszámolás: 1998 1999 2000 Összesen 0 480-315=165 1200-900=300 465 2. verzió: valódiság elvének érvényesítése: év végi átértékelés van, de céltartalék képzés nincs 1998 1999 2000 Összesen 180 280-175+150=255 300-270=30 465 3. verzió: óvatosság elve is érvényesül: van céltartalék képzés is, az év végi átértékelés mellett (így oldottuk meg a példát) 1998 1999 2000 Összesen 0 305 160 465 JELENLEG ÉRVÉNYES MÓDSZER SZERINT 1998. 11. 01: forrásoldal: 80*101=8080 12. 01: eszközoldal: 100*100=10000 12. 31: átértékelés 105-re: • eszköz: 100*105=10500: 500 nem realizált árfolyamnyereség • forrás: 80*105=8400: 320 nem realizált árfolyamveszteség • egyenlege: 180 nem realizált árfolyamnyereség, ezt az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei közé soroljuk (EK6a), majd áthelyezzük passzív időbeli elhatárolásba (MF5a) eredményhatás nincs passzív időbeli elhatárolás értéke: 180

1999. 11. 01: forrásoldal: törlesztés árfolyam-különbözete: 35*(110-105)=175 realizált árfolyamveszteség (EK6b) 12. 01: eszközoldal: törlesztés árfolyam-különbözete: 40*(112-105)=280 realizált árfolyamnyereség (EK6a) 12. 31: a mérlegben maradt tételek átértékelése 115-re: • eszköz: 60*(115-105)=600 nem realizált árfolyamnyereség • forrás: 45*(115-105)=450 nem realizált árfolyamveszteség 14 Bankszámvitel 2002/2003 őszi félév • egyenleg: 150 nem realizált árfolyamnyereség, amit először EK6a-ra, onnan MF5a-ra (passzív időbeli elhatárolás) helyezünk eredményhatás: realizált árfolyam-különbözetek: 280-175=+105 passzív időbeli elhatárolás értéke: 330 2000. 11. 01: forrásoldal: törlesztés árfolyam-különbözete: 45*(121-115)=270 realizált árfolyamveszteség (EK6b) 12. 01: eszközoldal: törlesztés árfolyam-különbözete: 60*(120-115)=300 realizált árfolyamnyereség (EK6a) 12. 31: átértékelési teendő nincs,

mert év végére kifutott a követelés és a kötelezettség is eredményhatás: realizált árfolyam-különbözetek: 300-270=+30 A KÉT MÓDSZER ÖSSZEHASONLÍTÁSA Régi: 1. verzió: ha csak realizáláskor történik árfolyamelszámolás: 1998 1999 2000 Összesen 0 480-315=165 1200-900=300 465 2. verzió: valódiság elvének érvényesítése: év végi átértékelés van, de céltartalék képzés nincs 1998 1999 2000 Összesen 180 280-175+150=255 300-270=30 465 3. verzió: óvatosság elve is érvényesül: van céltartalék képzés is, az év végi átértékelés mellett (így oldottuk meg a példát) 1998 1999 2000 Összesen 0 305 160 465 Új: 1998 1999 2000 Összesen Passzív összesen Passzív és árfolyam-különbözetek össz. 0 105 30 135 330 465 Ezzel a módszerrel az eredmény kimutatása időben elhúzódik, de az eredményhatás mindkét módszernél ugyanannyi, 465. 2. Értékpapírok • 2. sor: Állampapírok • Központi költségvetés által

kibocsátott értékpapírok (kincstárjegy, államkötvény) • MNB kötvények • Mindkettő lehet forgatási vagy befektetési célú • Elkülönítés alapja nem a lejárati idő, hanem a beszerzési cél: forgatási célúba soroljuk az éven belül lejáró papírokat, valamint az éven túl lejárókat, ha éven belül értékesíteni kívánjuk, befektetési célúak azok az éven túl lejáró értékpapírok, amelyeket nem akarunk értékesíteni egy éven belül. • 5. sor: Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok • Csoportosíthatjuk aszerint, hogy forgatási vagy befektetési célú, illetve aszerint, hogy ki bocsátotta ki: helyi önkormányzat és egyéb államháztartási szervek által kibocsátott, illetve egyéb (más kereskedelmi bank, vállalkozások által) • A visszavásárolt saját kibocsátású papírokat külön mutatjuk ki, az 5ba soron • 6. sor: részvények és más változó hozamú értékpapírok • Csak forgatási célú lehet •

Minden egyéb változó hozamú értékpapír ide tartozik, pl. a határozatlan futamidejű befektetési alapok befektetési jegyei (ha határozott futamidejű, akkor az 5. sorba kerül) • 7. és 8 sor: részvények, részesedések befektetési célra illetve kapcsolt vállalkozásban • Csak befektetési célú lehet • 8. sor: kapcsolt vállalkozásban • 7. sor: egyéb részesedések • Megkülönböztetjük a hitelintézetekben levő részesedéseket és az egyéb részesedéseket • Ennek célja, hogy a bankrendszeren belüli halmozódások láthatóak legyenek • Főkönyvi nyilvántartásban elkülönítve kell kimutatni a biztosítókban, pénzügyi intézményekben, befektetési intézményekben levő részesedést • 11. sor: Saját részvények • A visszavásárolt saját részvény visszavásárlási értéken az eszközoldalra kerül • A jegyzett tőkében tájékoztató adatként szerepel a névérték • Értékpapírok értékelése • Bekerülési

érték: • Vásárlás esetén a vételi érték • Követelés fejében átvett értékpapír esetén a kiváltott követelés értéke, ha felszámolási eljárás során történik az átvétel, akkor a vagyonfelosztási javaslat szerinti érték • Vásárlás • A kamatozó értékpapír beszerzési ára felhalmozott kamatot is tartalmaz, ezt le kell vonni, így kapjuk meg a nettó árat, azaz a bekerülési értéket 15 Bankszámvitel 2002/2003 őszi félév Pl. egy 07 01-i kibocsátású, 100 névértékű értékpapírt megveszünk 09 01-jén, 105-ös vételáron Az értékpapír évente fizet kamatot, a kamatláb 18%. A vételár kéthavi felhalmozott kamatot tartalmaz: ((100*0,18)/12)2=3, így a bekerülési érték: 1053=102 Tfh. 1101-jén eladom 109-ért Ez négyhavi felhalmozott kamatot tartalmaz, ennek értéke 6 Tehát a nettó eladási ár: 109-6=103 minket az ügyletből kéthavi kamat illet meg, 09. 01-től 11 01-ig, ez összesen 3 • A fenti ügylet

elszámolásának három módja ismert: • Kétszeresen nettósított (ezt alkalmazzuk ma) mérlegérték szempontjából nettó módszer: a bekerülési érték 102 beszerzéskor a vételárban levő kamat negatív kamatbevétel: EK1-be negatív értékkel kerül (kapott kamatok és kamatjellegű bevételek) az eladási árban levő kamat is az EK1-be kerül, pozitív értékkel az EK1 egyenlege a minket illető kamat, ez a nettó elszámolás • Egyrészt bruttó, másrészt nettó módszer (2001 előtt alkalmaztuk) mérlegérték szempontjából nettó módszer: a bekerülési érték itt is 102 beszerzéskor a vételárban levő kamat EK2-be (fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások) az eladási árban levő kamat az EK1-be kerül EK2 és EK1 egyenlege a minket illető kamat, ez a bruttó elszámolás • Kétszeresen bruttó módszer (1995 előtt alkalmazták) Mérlegérték: eszközoldalon a teljes vételárat mutatjuk ki (105), a vételárban elismert kamatra (3)

céltartalékot képzünk, ami egyéb ráfordítás lesz. (Ezek egyenlege éppen 102, tehát megvan a bekerülési érték, csak most két tételből adódik össze): bruttó elszámolás. Ha évközben értékesítjük, fel kell oldani a céltartalékot, az egyéb bevétellel szemben, így tehát a vételárban elismert kamat tulajdonképpen „mellékes”. 12. 31-én időarányos kamatbevétel elszámolás: esetünkben 07 01-től 12 31-ig hat havi kamat, ami 9 (EK1-be), ezzel szemben egyéb ráfordítás a céltartalék feloldása (esetünkben 3), és a kettő egyenlege éppen 6, a minket 09. 01-től 12 31-ig illető kamat ez a megoldás eléggé torzítja a bank eredményszerkezetét Tárgyév során kivezetésre kerül • Meg kell határozni a nettó eladási árat és a nettó bekerülési értéket, a kettő különbözete a realizált árfolyam-különbözet • Tartós értékpapíroknál: • Árfolyamnyereség: egyéb pénzügyi szolgáltatás bevétele (EK6a) •

Árfolyamveszteség: egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordítása (EK6b) • Forgatási célú értékpapíroknál: • Árfolyamnyereség: befektetési szolgáltatás bevétele (EK6c) • Árfolyamveszteség: befektetési szolgáltatás ráfordítása (EK6d) • Ha a befektetési célú értékpapírt átsoroltuk a forgatási célúak közé, mert jövőre lejár, akkor is az EK6a vagy EK6b sorba kerül az árfolyam-különbözet, ugyanis a befektetés CÉLJA számít az árfolyamkülönbség besorolásánál 12. 31-én még szerepel a könyvekben • Meg kell határozni a mérlegkészítéskori piaci értéket • Ha forgatási célú értékpapírról van szó, és azt a fordulónap és a mérlegkészítés napja közt eladtuk, akkor a tényleges eladási árral dolgozunk • Ha a nettó (kamatot nem tartalmazó) piaci érték tartósan és jelentősen alacsonyabb, mint a nettó bekerülési érték, akkor értékvesztést kell elszámolni, melynek háromféle módja van: •

2001-től érvényes módszer Bekerülési érték - értékvesztés = mérlegkészítéskori piaci érték: ez szerepel a mérlegben (egy soron) Valós mérlegértéket mutatunk ki Nem kapunk képet a kockázatról: nem látjuk, hogy hogyan változott a bekerülési értékhez képest az érték • 1996-ig érvényes módszer Bekerülési értéken tartjuk nyilván Céltartalékot képzünk az értékvesztés értékében A kettő egyenlege mutatja a mérlegkészítéskori piaci értéket Ez a módszer képet ad a kockázatról, látjuk a potenciális veszteséget, de irreálisan magas mérlegértéket mutatunk ki, mert valójában nem ér annyit a vagyon, amilyen értéken a mérleg eszközoldalán szerepel. • 1997-2000-ig érvényes módszer Eszközoldalon negatív céltartalékot mutatunk ki, és bekerülési értékben tartjuk nyilván az értékpapírt (két soron szerepel az eszközök között az értékpapír) • • • 16 Bankszámvitel • 2002/2003 őszi

félév Ebben az esetben reális a kimutatott vagyonérték, és látjuk a kockázatot is Következő évi értékelés • Ha a mérlegkészítéskori nettó érték meghaladja a könyv szerinti értéket, akkor lehetőség van az értékvesztés visszaírására, de maximum a bekerülési értékig. Ha hitelviszonyt megtestesítő értékpapírról van szó, akkor csak a névértékig lehet visszaírni. Devizás értékpapír esetén először devizában kell az értékeket meghatározni, majd utána forintosítjuk a nyilvántartási árfolyamon, és csak ezután szabad az átértékeléseket elszámolni (ld. devizás tételek) • Értékvesztés és visszaírás eredményhatása • Befektetési célú értékpapíroknál az értékvesztés az EK13-ra kerül (értékvesztés a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsolt- és egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozásban való részvények, részesedések után), a visszaírás az EK14-re

(értékvesztés visszaírása a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsolt- és egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozásban való részvények, részesedések után) • Forgatási célú értékpapírok esetén az értékvesztés az EK6d sorba kerül (befektetési szolgáltatás ráfordításai), a visszaírás az EK6c sorba (befektetési szolgáltatás bevételei) • Értékelés negyedévente, ekkor számoljuk el az értékvesztést és a visszaírást, ezért valójában a következő történik: • Év közben az egyes negyedévekben az értékvesztést az EK13-ra vagy az EK6d-re számoljuk el, a visszaírást is ugyanide, negatív előjellel • A negyedik negyedév végén megnézzük az EK13 és az EK6d összevont egyenlegét, és ha ez pozitív, akkor veszteségünk van, tehát marad az EK13 vagy az EK6d soron, ha viszont az egyenleg negatív, akkor nyereség van, ezt átvezetjük az EK14 vagy az EK6c sorra • Tartós

részvények, részesedések • Ha a fordulónapi piaci érték meghaladja a nyilvántartási értéket, akkor értékhelyesbítést számolunk el a ME7b vagy ME8b soron (befektetési célú részvények, részesedések értékhelyesbítése), illetve értékelési tartalékot a MF14 soron (értékelési tartalék) • Ha először értékvesztést kell elszámolni, utána pedig értékhelyesbítést, akkor először visszaírjuk az értékvesztést, és csak a maradékot számoljuk el értékhelyesbítésként • Ha először értékhelyesbítést kell elszámolni, utána pedig értékvesztést, akkor először kivezetjük az értékhelyesbítést és csak a maradékot számoljuk el értékvesztésként • Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok • Névérték alatti beszerzés • Névérték 100 • Vételár kamat nélkül: 96 • Futamidő 4 év • Kibocsátás és beszerzés időpontja: 07. 01 • Ha lejáratig megtartjuk, akkor biztos 4 Ft-os

árfolyamnyereségre számíthatunk • 1. évben: ME5: 96 Ft, félévi kamat 0,5, ami aktív időbeli elhatárolás lesz (ME13a), az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeivel szemben (EK6a) • 2. évben: mérlegérték 96, az elhatárolást nem vezetem vissza, hanem további egyévi kamatot (1-et) elszámolok, így az összes aktív időbeli elhatárolás már 1,5, az EK6a-ra is elszámolom az 1-et • Az aktív időbeli elhatárolást az értékpapír lejáratakor vagy az értékesítéskor oldjuk fel • Ha a mérlegkészítéskori piaci érték alacsonyabb, mint a bekerülési érték, akkor az elhatárolást ki kell vezetni, mégpedig a teljes összegben, még akkor is, ha az értékvesztés összege kisebb, mint az elhatárolások összege • Ez az eljárás nem annyira jó, mégis ezt tesszük. De mi lenne a helyes? Ha piaci érték kisebb, mint a bekerülési érték és az elhatárolás összege, akkor ki kéne vezetni annyi aktív időbeli elhatárolást, hogy a

bekerülési érték és a maradék elhatárolás összege megegyezzen a piaci értékkel • Névérték feletti beszerzés • Névérték 100 • Vételár kamat nélkül: 104 • Futamidő 4 év • Kibocsátás és beszerzés időpontja: 07. 01 • Ha lejáratig megtartjuk, 4 Ft garantált árfolyamveszteségünk lesz • 1. évben: ME5 soron 104, az időarányos árfolyamveszteséget elhatároljuk: passzív időbeli elhatárolás (MF5b) az EK6b-vel szemben • 2. évben: mérlegérték 104, időarányos árfolyamveszteség elszámolása: MF5b: 1,5, EK6b: 1 • Ha piaci érték kisebb, mint a névérték, akkor ki kell vezetni a passzív időbeli elhatárolást, mert ha megtartanánk, az a veszteség dupla elszámolását jelentené, így viszont a bekerülési érték és a piaci érték különbözete az értékvesztés az EK6b soron 17 Bankszámvitel • 3. 2002/2003 őszi félév Ez az elszámolás sem jó igazán, mégis így teszünk. De mi lenne jó? Akkor is ki kéne

vezetni az elhatárolást, ha a piaci érték kisebb, mint a bekerülési érték és a passzív időbeli elhatárolás különbözete. Ha a piaci érték bármennyit is csökken, annak megfelelően fel kéne oldani az elhatárolás egy részét Követelések • Banküzemi jellegű követelések (ME 3. és 4 sor) • Három szempont szerint csoportosítható: • Adós jellege szerint • Hitelintézettel szembeni: belföldi, külföldi hitelintézetek, külföldi jegybankok, MNB) • Ügyfelekkel szembeni: vállalkozói szféra, lakosság, költségvetési szervek, pénzügyi vállalkozások, befektetési vállalkozások) • Tevékenység jellege szerint • Pénzügyi szolgáltatásokból eredő • Befektetési szolgáltatásokból eredő • Likviditás szerint • Látra szóló • Éven belüli: ide tartozik a következő évben esedékes törlesztő részlet is, a több éves futamidejű követelések esetében • Éven túli • 3. sor: Hitelintézetekkel szembeni

követelések: • a és b sor: pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó • más banknál elhelyezett betétek • más banknak nyújtott hitelek • tájékoztató adat: MNB-vel szembeni követelések, betétek, MNB-nek nyújtott hitelek. Ha az MNB-vel szembeni betétek éven belüliek, akkor a pénzeszközök között, a ME 1. soron jelennek meg, itt csak az éven túliak vannak • más bankkal szemben hosszú lejáratú követelés csak konzorcionális hitelnyújtás miatt van • c sor: befektetési szolgáltatásokhoz kapcsolódó • ez rövid lejáratú, kivéve: a likviditási és kockázatkezelési tevékenység keretében a bank értékpapír-kereskedési tevékenységéből való követelés ide kerülne, de a tőkepiaci törvény értelmében: a bankok egymás közti vagy jegybank és kereskedelmi bank közötti tevékenységéből származó követelések a pénzügyi szolgáltatásból eredő követelések közé kerülnek • ezen a soron más kategóriák maradnak,

pl. ha a bank lebonyolítóként vesz részt egy másik bank kötvénykibocsátásában • 4. sor: Ügyfelekkel szembeni követelések • Tevékenység jellege és likviditás szerint, ebben a sorrendben csoportosítjuk • Ide tartozik pl. • Beváltott garanciákból eredő követelések • Pénzügyi lízingből eredő követelések, ezek csak 2001-től kerültek ide, előtte más soron voltak • Költségvetési által rendelkezésre bocsátott hitelekből a bank által tovább kihelyezett hitelek • Halasztott kamatfizetés tőkésített összege, mint kamatkövetelés (tandíjhitel is ilyen), ezt nem határoljuk el, hanem itt mutatjuk ki • Ha más befektetési vállalkozással végez a bank értékpapír-kereskedelmi tevékenységet • ba és bb sor: saját értékpapírra vonatkozik • bc sor: bizományosi tevékenységből eredő követelés • bd sor: elszámolóházzal szembeni követelés • be sor: minden egyéb követelés • Nem kimondottan banküzemi

jellegű követelések (ME 12. sor) • ME 12b sor: egyéb követelések: • Nem rendszeres tevékenységből származó követelések • Osztalékkövetelés a pénzügyi rendezés előtt, a számviteli törvény általános értékelési szabályai vonatkoznak rá • Követelések értékelése • Bekerülési érték • Kihelyezett összeg • Betéteknél az elhelyezett összeg • Váltóleszámítolásból, faktorálásból eredő követelés esetén a diszkontált érték, de a névérték a 0. számlaosztályban kerül kimutatásra, nyilvántartásra • Továbbértékesítés 18 Bankszámvitel 2002/2003 őszi félév Saját követelés esetén: bruttó módon számoljuk el: a könyv szerinti érték: egyéb ráfordítás (EK10b), eladási ár: egyéb bevétel (EK7b) • Vásárolt (faktorált, leszámítolt) követelés esetén: nettó módon, az eladási ár és a könyv szerinti érték különbözetét számoljuk el: ha eladási ár nagyobb, mint a könyv szerinti

érték: egyéb pénzügyi szolgáltatás bevétele (EK6a), ha eladási ár kisebb, mint a könyv szerinti érték: egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordítása (EK6b) • Hitelezési veszteségként leírjuk • Saját követelés: egyéb ráfordítás (EK10b) • Vásárolt: egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordítása (EK6b) • Ha nem kerül ki, rendszeres értékelés • Értékvesztést kell elszámolni, ha a piaci érték (a várhatóan megtérülő összeg) alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték • Tartalmilag egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordítása, de nem ide kerül, hanem EK11a sorra, értékvesztés követelés után • Minden negyedév végén el kell számolni • Ha a következő negyedévben javul a minősítés, magasabb lesz a várhatóan megtérülő összeg: • Ha a piaci érték meghaladja az értékvesztéssel csökkentett könyv szerinti értéket, vissza kell írni az értékvesztést, negatív előjellel az EK11a soron, év közben • Ha

év végén EK11a sor negatív egyenleget mutat, akkor ezt át kell vinni az EK12a sorra (értékvesztés visszaírása követelések után) Követelésekhez kapcsolódó kamat értékelése • Esedékessé vált kamat • Felszámolási eljárás kezdő napjáig vagy a felmondás napjáig felszámított kamat az adott napon azonnal esedékessé válik • Ha az esedékességkor megtörténik a pénzügyi rendezés: kamatbevételként és pénzeszköz növekedésként számoljuk el • Ha nem történik meg a pénzügyi rendezés: kamatbevétel, de nincs pénzeszköz növekedés: ügyfelekkel szembeni kamatkövetelés, és a főkönyvi nyilvántartásban külön alszámlát nyitunk neki • Ha később megtörténik a pénzügyi rendezés: kivezetjük a kamatkövetelést • Ha az esedékességet követő 30 napon belül sem rendezi: a kamatkövetelést és a kamatbevételt ki kell vezetni, és a kamatot függővé kell tenni, ettől kezdve csak a 0. számlaosztályban szerepel • Ha

nem történik meg a pénzügyi rendezés és az esedékességkor már van 30 napon túli kamat- vagy tőkefizetési késedelme: az esedékesség napján függővé kell tenni, úgy, mint az előző pontban • Ha mégis fizet: kamatbevételt elszámoljuk és a függő kamatot a 0. számlaosztályból kivezetjük • Időarányos kamat • Minden hónap végén el kell számolni a még nem esedékes, de időarányosan járó kamatot: kamatbevétel és aktív időbeli elhatárolás (ME13a) • Kivételek • Ha van 30 napot meghaladó kamat- vagy tőkefizetési késedelem: nem lehet elszámolni a kamatbevételt és az elhatárolást • Ha az alapkövetelés az értékelés során átlag alatti, kétes vagy rossz minősítést kap, az ehhez kapcsolódó időarányos kamatot nem szabad kimutatni, még a 0. számlaosztályban sem • Jelentősége • Eredmény folyamatos nyomon követése miatt fontos • PSZÁF felé a havi jelentésben felügyeleti eredménykimutatást kell

készíteni, ebben szerepeltetni kell • Példa: Hitelkihelyezés 01. 20-án 01. 31: 11 napi időarányos kamatot el kell számolni, de nem tudom, hogy elszámolhatom-e, mert negyedévente kell minősíteni a követelést, hogy problémamentes, külön figyelendő, átlag alatti, kétes vagy rossz-e. Ezért általánosságban igaz, hogy negyedévente kell minősíteni, de az első havi kamatelszámolásnál is minősíteni kell, hogy tudjuk, hogy elszámolható-e a kamat vagy nem. • Időarányos kamatelszámolás a mérlegkészítés időszakában • Ha a kamat a fordulónap és a mérlegkészítés napja között esedékes: a mérlegkészítés időszakában kiderül, hogy befolyt-e • Ha igen: a fordulónapra vonatkozóan aktív időbeli elhatárolás és kamatbevétel (EK1) • Ha nem: nem lehet elszámolni, függővé kell tenni • Ha a kamat csak a mérlegkészítés napja után esedékes: nincs információ a mérlegkészítés időszakában arról, hogy időben befolyik-e

• Ekkor az alapkövetelésből kell kiindulni: ha ez problémamentes vagy külön figyelendő: rendesen elszámoljuk a kamatot (EK1 és ME13a) • • 19 Bankszámvitel • 2002/2003 őszi félév Ha átlag alatti, kétes vagy rossz az alapkövetelés, akkor függővé tett kamatként a 0-ban számoljuk el. 4. Készletek • ME12a sor: nincs tovább bontva • Kisebb a jelentősége, mint más gazdálkodóknál • Két speciális elem: • Nemesfém érmék, amelyek nem minősülnek törvényes fizetési eszköznek • Követelés fejében átvett eszközök bizonyos csoportjai • Értékpapír jellegű: a megfelelő értékpapír soron jelennek meg • Nem értékpapír jellegű: ha saját célra hasznosítjuk, akkor tárgyi eszköz, ha továbbértékesítés a cél: árukészlet • Ha a mérlegkészítéskori érték alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték, akkor értékvesztést számolunk el az EK10b soron (egyéb ráfordítás) • Ha magasabb, akkor visszaírjuk

az EK7b soron (egyéb bevétel) • Évente kell értékelni, de ha követelés fejében átvett eszközről van szó, akkor negyedévente kell értékelni • Évközi értékvesztés-visszaírás: EK10b soron negatív előjellel • Ha év végén ennek egyenlege negatív, akkor át kell vezetni az EK7b sorra 5. Immateriális javak, tárgyi eszközök • ME 9 és ME10 sor • Nincs további bontás, mert kisebb a jelentősége, mint máshol • 2001-től az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog a tárgyi eszközök közé került • Tárgyi eszközök csoportosítása • Közvetlenül vagy nem közvetlenül banküzemi célú: eszerint kerül a 10a vagy a 10b sorba • Nem közvetlenül: pl. ingatlanbefektetés, operatív lízingben bérbe adott tárgyi eszköz, nem pénzügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó tárgyi eszköz • Megjelenési forma: • Ingatlan • Gép, berendezés, felszerelés • Beruházás • Beruházásra adott előleg • Ezek a csoportok vannak

az első csoporton belül • Értékelés • Banküzemi célú és nem közvetlenül banküzemi célú tárgyi eszközök esetén eltérő • Banküzemi célú esetén: a terv szerint értékcsökkenés általános működési költségbe kerül: EK9 • Nem banküzemi célú: EK10a: nem pénzügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó ráfordítás • Mérlegkészítéskor: ha a mérlegkészítéskori piaci érték alacsonyabb a könyv szerinti értéknél, terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni az EK10b soron (egyéb ráfordítás) • A következő években: ha a mérlegkészítéskori piaci érték magasabb a terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett könyv szerinti értéknél, akkor vissza kell írni a terven felüli értékcsökkenést egyéb bevételként az EK7b soron • Ha fordulónapi piaci érték nagyobb a könyv szerinti értéknél, akkor értékhelyesbítést számolunk el a ME10c és a MF14 sorokon • Terven felüli értékcsökkenés és

értékvesztés egyazon eszközre egyidejűleg nem lehetséges 6. Aktív időbeli elhatárolások • ME13 sor • Követeléshez, értékpapírhoz kapcsolódó kamatok elhatárolása • Költségek, ráfordítások elhatárolása • Halasztott ráfordítások: kötelezettség átvállalás, betét átvétel esetén • Az átvállaló banknál a kötelezettség nő tfh 100-zal, de az OBA csak 98-at fizet: ebből 2 eredmény adódik, ez az EK6b sorra kerül, az aktívval szemben. Lehetne rendkívüli ráfordítás is, az EK17 soron • A tárgyévre vissza nem fizetett részhez kapcsolódó veszteséget le lehet határolni • Ha a következő évben tfh 10-t visszafizetek a 100-ból: ennyivel csökken a kötelezettségem és a pénzeszközöm is, az elhatárolásból pedig 0,2-t feloldok, egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordítása lesz, EK6b 20 Bankszámvitel FORRÁSOK 1. 2002/2003 őszi félév Kötelezettségek: MF 1-4 és MF7 sorok • Banküzemi jellegű: MF1-3 és

MF7 sorok • MF7 sor: hátrasorolt kötelezettségek: • A: alárendelt kölcsöntőke: 5 éven túli lejáratú • B: szövetkezeti formában működő hitelintézetnél tagok más vagyoni hozzájárulása: 5 éven túli lejáratú • C: egyéb hátrasorolt: 5 éven belüli lejáratú, szavatoló tőkébe nem számítható be • MF1-3 sorok: • Adós jellege szerint • Hitelintézettel szembeni • Ügyféllel szembeni • Tevékenység jellege szerint • Pénzügyi szolgáltatásból eredő • Befektetési szolgáltatásból eredő • Likviditás szerint • Látra szóló • Éven belüli • Éven túli • MF1. sor: hitelintézettel szembeni • MF2. sor: ügyféllel szembeni • Pénzügyi szolgáltatásból • Befektetési szolgáltatásból • Takarékbetét állományok • MF2ba: ez az ügyfél folyószámla-állománya • MF3. sor: értékpapír kibocsátás miatti • Nem banküzemi jellegű: MF4 sor • Éven belüli • Éven túli • Ide tartozik a felvett

hitelből eredő kötelezettség is: központi költségvetéstől, elkülönített állami pénzalapoktól felvett hitel. Ezeket ügyfelek részére kihelyezi a bank, és éven túliak • Kamatelszámolási szabályok • Időarányos kamat: • Hó végén EK2 (fizetett kamat) és MF5b (passzív elhatárolás): ez bekerül a felügyeleti mérlegbe és eredménykimutatásba. Következő hó elején visszavezetjük Nincs függővé tétel • Év végén: • Fordulónap és mérlegkészítés között esedékes és kifizettük: EK2, MF5b • Fordulónap és mérlegkészítés között esedékes, de nem fizettük ki: EK2 és MF1 vagy MF2 (kamattartozás alszámlára) • Mérlegkészítés után esedékes: EK2, MF5b • Esedékes kamat: ha nem fizetjük ki, kamattartozás lesz • Értékpapír tartozásból eredő kötelezettségek értékelése, tagolása • MF3. sor: • Kötvényből eredő tartozás • Egyéb értékpapírból eredő tartozás • Számviteli törvény szerint

értékpapír, de tőkepiaci törvény szerint nem értékpapírból eredő tartozás (ilyen pl. a takaréklevél) • Mindhárom csoporton belül megkülönböztetjük az éven belüli és az éven túli tartozásokat • Kötvénytartozások értékelése • Kamatok: a MF3. sorban a névértéket és a teljes futamidő alatt fizetendő kamatot kell kimutatni, és a kamatot aktív időbeli elhatárolásként a ME13c soron, halasztott ráfordításként kell kimutatni, a teljesítéssel időarányosan oldjuk fel és mutatjuk ki kamatráfordításként • Előfordul, hogy nem névértéken történik a kibocsátás, de a kötelezettségek közé ekkor is a névértéket kell felvenni. Ha névérték alatt, akkor a különbség árfolyamveszteség, és az EK6b sorra kerül, ha névérték felett, akkor a különbség árfolyamnyereség és az EK6a sorra kerül. Ez módosítja a mérleg szerinti eredményt és így áll helyre a mérlegegyensúly. Az árfolyam-különbözetek a teljes

futamidőre vonatkoznak, ezért el kell őket határolni, az árfolyamveszteséget aktívként (ME13c), az árfolyamnyereséget passzívként (MF5c), és évente időarányosan oldjuk fel, a kamatbevételek javára vagy a kamatráfordítások terhére) 21 Bankszámvitel 2. Passzív időbeli elhatárolások: MF5 sor • Tárgyévben elszámolt, de következő évben esedékes bevétel: MF5a • Tárgyévre esedékes, de nem teljesített ráfordítás: MF5b • Halaszott bevétel: MF5c 2002/2003 őszi félév 3. Céltartalékok: MF6 sor • Banküzemi jellegű • MF6b sor: kockázati céltartalék függő és jövőbeni kötelezettségekre • Mérlegen kívüli tételekre képezzük • Az EK11b soron jelenik meg, de tartalmilag egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordítása • Megszüntetése felszabadítással: ha a tétel minősítése megváltozott a következő negyedévben: ekkor EK11b-t csökkentem • Megszüntetése felhasználással: ha maga a mérlegen kívüli

tétel szűnik meg, ekkor eK12b-re kerül • MF6c sor: általános kockázati céltartalék • Adózás előtti eredmény terhére, a korrigált mérlegfőösszeg 1,25%-a • Opcionális, nem kötelező képezni • Fordulónapon képezzük, egyéb ráfordításként: EK10b • Megszűnés felszabadítással: következő fordulónapon, ha a korrigált mérlegfőösszeg csökken. (EK6b csökkenéseként számoljuk el) Ennek okai: • A mérlegen belüli vagy mérlegen kívüli tételek értéke csökken • Tevékenység átlagos kockázati szintje csökken: ezt a korrigált mérlegfőösszeg / összes mérlegen belüli és kívüli tétel értéke alapján képzett mutatóval lehet meghatározni • Megszűnés felhasználással (egyéb bevételként, EK7b soron számoljuk el) • A mérlegen belüli tételt hitelezési vagy befektetési veszteségként leírtuk • A banküzemi célú eszköz értékesítése során veszteséget számolunk el • Mérlegen kívüli tételeknél

veszteségünk van, ha a mérlegen kívüli tételre képzett céltartalék nem nyújt fedezetet a veszteségre, ezért ebből kell pótolni • Nem banküzemi jellegű • MF6a sor: végkielégítésre, korengedményes nyugdíjra képzett céltartalék: EK10b-re képezzük, EK7b-n oldjuk fel • MF6d sor: egyéb céltartalék: nem banküzemi garanciális kötelezettségekre, várhatóan, rendszeresen, jelentős összegben felmerülő költségekre képzett céltartalék. EK10b-n képezzük, EK7b-n oldjuk fel 4. Saját tőke: MF8-15 sorok • Ezekről már volt szó, pl. a szavatoló tőkénél A BANKOK EREDMÉNYKIMUTATÁSA (függőleges tagolású) 1. Kamatkülönbözet • EK1: kamatbevételek • Az eredménykimutatásban elkülönítjük a rögzített kamatozású és az egyéb értékpapírok után kapott vagy járó kamatot, de a főkönyvi nyilvántartásban további elkülönítések vannak: • Követelések, hitelkihelyezések utáni kamatbevétel • Bankközi pénzpiaci

kölcsönnyújtásból eredő kamatbevétel • Más banknál elhelyezett betétekből eredő kamatbevétel • Értékpapír vásárlással kapcsolatos, az eladási árban realizált kamat • Értékpapír vásárlással kapcsolatos, a vételárban levő kamat, ez negatív kamatbevétel • Kapott késedelmi kamatok: kamatkésedelem miatt járó késedelmi kamat (egyéb késedelmi kamat EK6a) • EK2: kamatráfordítások • Elkülönül a kapcsolt vállalkozásnak és az egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozásnak fizetendő kamat, de a főkönyvi nyilvántartásban további elkülönítések vannak: • Felvett hitelek utáni kamat • Bankközi kölcsönfelvételből eredő kamatráfordítás • Banknál elhelyezett betétek utáni kamatok • Bank által kibocsátott értékpapírok után fizetendő kamat • Fizetett, kamatkésedelem miatti késedelmi kamat (egyéb késedelmi kamat: EK6b) • Felmondáskor illetve felszámolás indulásakor az ezen napig járó

kamatok esedékessé válnak, kamatbevételként el kell őket számolni. Az ezen nap után felszámított kamatok EK6a-ba kerülnek • Ha többszörösen késedelmesen fizet: kiegyenlítési sorrend van: 1. Kamat, függővé tett kamat 2. Kamat jellegű: jutalékok 22 Bankszámvitel 2002/2003 őszi félév 3. Késedelmi kamatok 4. Tőketörlesztés • Kamat jellegű: olyan ügyletből eredő jutalék, ahol azonnal származik kamatbevétel vagy kamatráfordítás: pl. váltóleszámítolási díj, faktoring díj tartozik ide 2. Pénzügyi, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó eredmény. Ennek kiszámításához a kamatkülönbözetet a következőkkel kell módosítani: • Értékpapírból származó bevételek • EK3 sor, osztalék, részesedés • Lehet pénzügyileg realizált, illetve tárgyévre járó, ami mérlegkészítésig ismertté vált de nem történt meg a pénzügyi rendezés • Forgatási célú részvényből: ME6a sorhoz kapcsolódik

• Kapcsolt vállalkozásokból: ME8 sorhoz kapcsolódik • Egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozásokból: ME7 sorhoz kapcsolódik • Pénzügyi szolgáltatás bevételei, ráfordításai • Szétszórva jelennek meg az eredménykimutatásban • Jutalék- és díjjellegű bevételek, ráfordítások: EK4a és EK5a soron: ami nem tartozik az EK1 vagy EK2 sorba: pénzforgalmi jutalék, garancia, kezességvállalás kapcsán felszámított jutalék • Nem jutalék jellegű: EK6a vagy EK6b sor: pl. kapott és fizetett késedelmi kamat, vásárolt követelésekkel kapcsolatos bevétel, ráfordítás. Ez utóbbinál, ha értékesítésre kerül: az eladási ár és a könyv szerinti érték nyereségjellegű különbözete EK6a, veszteségjellegű különbözete: EK6b. Ha hitelezési veszteségként leírjuk, EK6b, de ha utólag mégis befolyik, akkor EK6a-ra kerül • Devizaértékeléshez kapcsolódó bevételek, ráfordítások: realizált árfolyam-különbözetek

(bruttó elszámolás), év végi átértékelésből adódó különbözetek (nettó elszámolás: vagy nyereség, vagy veszteség) • Tartós értékpapíroknál a realizált árfolyam-különbözet • Hitelviszonyt megtestesítő tartós értékpapíroknál a névértékből eltérő árfolyamon való vásárlásból eredő garantált árfolyamnyereség vagy –veszteség • Tartós, a bank által kibocsátott kötvénynél a névértéktől eltérő kibocsátási árfolyamból adódó árfolyamkülönbözet • Befektetési szolgáltatás bevételei, ráfordításai • Főkönyvi nyilvántartásban legalább 5 csoportja van 1. Értékpapír forgalomba hozatali tevékenység bevétele, ráfordítása 2. Bizományosi tevékenységből eredő bevétel, ráfordítás 3. Értékpapír-kereskedési tevékenység bevétele, ráfordítása 4. Letétkezelés és őrzés bevétele, ráfordítása 5. Egyéb, befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatásból eredő bevétel,

ráfordítás • Az eredménykimutatásban két helyen jelenik meg • 1, 2, 4, 5 csoport: jutalék- és díjjellegű bevételek, ráfordítások: EK4b, EK5b • Kereskedési tevékenység: EK6c, EK6d: pénzügyi műveletek nettó eredménye. Ide tartozik: forgatási célú értékpapírok értékesítése során realizált árfolyam-különbözet, negyedévente az értékvesztés, és ha a halmozott visszaírás nagyobb, mint az összes értékvesztés, akkor átvezetés • Egyéb bevételek, ráfordítások • EK7b és EK10b sorok • Saját követelésekre elszámolt hitelezési veszteség, az erre utólag befolyt összeg • Saját követelés értékesítésekor a könyv szerinti érték és az eladási ár bruttó módon • Készletek értékvesztése, visszaírása • Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése, visszaírása • Céltartalékok, általános kockázati céltartalék, nem banküzemi jellegű céltartalék • Adók • Állami támogatások •

Működési költségek • Általános banküzemi költségek: a főkönyvi nyilvántartásban költségnemenként jelenik meg, de itt a személyi jellegű és az anyagjellegű működési költségek az EK8 soron, az értékcsökkenési leírás pedig az EK9 soron • Céltartalék képzés, értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés elszámolása miatti tételek • Egy része az EK6c és EK6d sorokon: forgatási célú értékpapírokkal kapcsolatos értékvesztés és visszaírás • Egy része az EK7b és EK10b sorokon: készletek, tárgyi eszközök miatti értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés és visszaírás, céltartalékok, általános kockázati céltartalék, nem banküzemi jellegű céltartalék • Követelésekhez kapcsolódó értékvesztés és visszaírása: EK11a, EK12a • Mérlegen kívüli tételekhez kapcsolódó céltartalék és feloldása: EK11b, EK12b • Befektetési célú értékpapíroknál elszámolt értékvesztés és

visszaírás: EK13, EK14 23 Bankszámvitel 2002/2003 őszi félév 3. Szokásos vállalkozási eredmény, ennek meghatározásához az eddigieken kívül figyelembe kell venni: • Nem pénzügyi és nem befektetési szolgáltatás eredménye: EK7a, EK10a sorok: pl. bérbeadás esetén bérleti díj és amortizáció, karbantartási költség 4. Adózás előtti eredmény • A szokásos vállalkozási eredményt módosítani kell a rendkívüli eredménnyel: EK16, EK17 sorok: pl. térítés nélküli átadás-átvétel, visszavásárolt saját részvény bevonása, betétátvállalásból származó, szokásos mértéket meghaladó veszteség 5. Adózott eredmény • Normál számviteli kategória 6. Mérleg szerinti eredmény • Normál számviteli kategória, de az EK22 soron általános tartalékképzés jelenik meg, ennek szabályairól már volt szó. A BANKOK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE A kiegészítő melléklet tartalmazza mindazon információkat, amelyeket a

számviteli törvény más gazdálkodó szervezetekre vonatkozóan előír, ezen kívül egyéb, bankspecifikus információkat is. 1. Általános rész • Be kell mutatni, hogy a bank milyen pénzügyi, kiegészítő pénzügyi, befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatásokat végez • Milyen önkéntes betétvédelmi alapokban tag • Az önkéntes betétvédelmi alapokban illetve az OBA-ban milyen összegű tagdíjat fizet • Milyen részesedési kapcsolatai vannak, ehhez kapcsolódóan milyen konszoldiációs eljárásokat és értékelési módszereket alkalmaz 2. Specifikus rész • Mérleghez kapcsolódó információk • Követelés- és kötelezettségállománnyal kapcsolatos információk • Elkülönítetten kell ismertetni a 3 hónapnál rövidebb, a 3 hónap és 1 év közötti, az 1 és 5 év közötti és az 5 évnél hosszabb lejáratú követeléseket és kötelezettségeket • A hátrasorolt követelések, kötelezettségek (MF7, ME3bb sorok)

nagyságát, pénznemét, lejáratát, kamatfeltételeit be kell mutatni. Ha az hátrasorolt tétel egyedi értéke nem haladja meg az összes 10%át, akkor ezen információkat nem kell megadni Alárendelt kölcsöntőke esetében minden esetben be kell mutatni ezeket az adatokat, függetlenül az értékétől • Pénzügyi lízinggel kapcsolatos információk (erre 2000 előtt nem volt szükség, mert akkor még elkülönített soron jelentek meg a mérlegben, ma már nem így van, ezért kell itt bemutatni) • Értékpapírokhoz kapcsolódó információk • Tőzsdén jegyzett értékpapírok állománya mérlegsoronként • Mérlegen belüli tételek esetén a névértéket be kell mutatni, forgatási célúnál ezen kívül a fordulónapi értéket is • Mérlegen kívüli tételeknél (nem a bank tulajdonát képező, bizományosi tevékenység során átvett, letétként őrzött/kezelt értékpapírok): bizományos tevékenység keretében átvett papíroknál a

névértéket, valamint az értékesítésből az ügyfelet megillető összeget, letétként kezelt/őrzött értékpapíroknál a névértéket kell bemutatni • Követelésekhez, kötelezettségekhez és értékpapírokhoz kapcsolódó információk • Mérlegsoronként a devizában fennálló állomány értéke • Egyéb eszközökhöz kapcsolódó információk • Immateriális javakat típusonként részletezni kell • Készletek típusonkénti részletezése (anyag, áru, készletre adott előleg) • Követelés fejében, továbbértékesítési céllal átvett eszközöknél be kell mutatni, hogy az ingatlan, gép berendezés - jármű vagy egyéb • Ingatlanoknál az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogot típusonként be kell mutatni (bérleti jog, szolgalmi jog, stb. • Kockázati céltartalékkal, értékvesztésekkel kapcsolatos információk • Él-e a bank a céltartalék-képzés lehetőségével, mióta él vele, mióta nem • A mérlegen kívüli

tételekre képzett céltartalék negyedéves bontásban • Mérlegen belüli tételeknél a bekerülési értéket és az értékvesztést külön be kell mutatni, mert a mérlegből nem látszik: mérlegsoronként a követelések, befektetési illetve forgatási célú értékpapírok és a követelés fejében átvett eszközök után elszámolt értékvesztés. A követeléseket meg kell bontani, hogy ügyféllel, hitelintézettel szembeni vagy pénzügyi lízingből eredő 24 Bankszámvitel 3. 2002/2003 őszi félév • Képzett illetve visszaírt értékvesztés negyedéves bontásban • Általános tartalékkal kapcsolatos információk • Be kell mutatni, ha a PSZÁF felmentést ad a képzése alól • Eredménykimutatáshoz kapcsolódó információk • Függővé tett kamatok értéke: tárgyévben elszámolt és fordulónapon fennálló, illetve előző években elszámolt, de tárgyévben befolyt • Befektetési szolgáltatásból származó bevétel,

ráfordítás: a főkönyvi nyilvántartásban 5 típusát különböztetjük meg, eszerint kell itt is bemutatni (értékpapír forgalomba hozatali tevékenység bevétele, ráfordítása, bizományosi tevékenységből eredő bevétel, ráfordítás, értékpapír-kereskedési tevékenység bevétele, ráfordítása, letétkezelés és őrzés bevétele, ráfordítása, egyéb, befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatásból eredő bevétel, ráfordítás) • Nem pénzügyi szolgáltatás ráfordítása (EK10a sor) költségnemenként (az eredménykimutatásban csak a pénzügyi szolgáltatás ráfordítása jelenik meg költségnemenkénti bontásban) Tájékoztató rész • Fordulónapon fennálló nagykockázat-vállalások együttes értéke • Mérlegen kívüli tételek értéke: függő és jövőbeni kötelezettségek, mérlegen kívüli követelések: ha ez devizában áll fenn, és csak devizában van nyilvántartva, akkor a 12. 31-i MNB árfolyamon meg

kell határozni a forintértékét is • Cash-Flow kimutatás • „A” típusú + Összes bevétel, kivéve a pénzmozgással nem járókat (pl. értékvesztés visszaírás, céltartalék feloldás) - Összes ráfordítás, kivéve a pénzmozgással nem járókat - Társasági adó - Kifizetett osztalék MŰKÖDÉSI CASH FLOW -/+ Eszköz állomány növekedése / csökkenése +/- Forrásállomány növekedése csökkenése + Részvénykibocsátásból eredő pénzbevétel - Saját részvény visszavásárlásából pénzkiáramlás + Végleges pénzeszközátvételből eredő pénzbevétel - Végleges pénzeszközátadásból eredő pénzkiáramlás ÉVES CASH FLOW • „B” típusú – bruttó szemléletű Összes pénzforrás Összes pénzfelhasználás Összes bevétel (a nem pénzmozgással járó is) Össze ráfordítás (a nem pénzmozgással járó is) Pénzmozgással nem járó ráfordítás Pénzmozgással nem járó bevétel Eszközállomány csökkenése

Eszközállomány növekedése Forrásállomány növekedése Forrásállomány csökkenése Részvénykibocsátás bevétele Saját részvény visszavásárlás pénzfelhasználása Végleges pénzeszköz átvétel Végleges pénzeszköz átadás Pénzállomány növekedése (kiegyenlítő tétel) Pénzállomány csökkenése (kiegyenlítő tétel) A pénzállomány növekedése vagy csökkenése vagylagos, ennek alkalmazásával a két oldal egyenlegének 0nak kell lennie. • „C” típusú Olyan, mint a „B” típusú, csak az összes bevétel illetve ráfordítás helyett adózás előtti eredmény és társasági adó és osztalékfizetés szerepel. Ez a típus az állományváltozásból eredő tételekre koncentrál • „D” típusú – tevékenységcentrikus Működési pénzáramlás Pénzügyi szolgáltatások Befektetési Cash-Flow (nem pénzáramlása befektetési szolgáltatás!) Eszközés forrásállomány A tartós eszközökkel kapcsolatos • működési

bevételek és kiadások (+/mozgásából eredő pénzáramlások pénzáramlásokat tartalmazza ) • kamatjellegű bevételek, ráfordítások • követelésállomány nettó tárgyévi • befektetési célú értékpapírok, növekedése, csökkenése (-/+), részesedések eladásából, (+/-) elkülönítve az ügyfelekkel és vételárából eredő pénzáramlás • jutalék és díjbevételek és – más bankkal szembeni, valamint (+/-) ráfordítások (+/-) az éven belüli és éven túli • kamat- és osztalékbevétel (+) • forgatási célú értékpapírok (látható az ügyfél- és lejárati • beruházások (-) eladásakor realizált bevétel (+) szerkezet átalakulása) • immateriális javak, tárgyi • forgatási célú értékpapírok • felvett hitelek, elfogadott betétek eszközök bevétele (+) beszerzési értéke (-) nettó növekedése, csökkenése • készletértékesítésből származó (+/-), elkülönítve az ügyfelekkel bevétel (+) 25

Bankszámvitel • állami támogatások (+) • szállítóknak történt kifizetések (-) • bér- és TB jellegű kifizetések, adókifizetések (-) Egyenlege legyen pozitív 2002/2003 őszi félév és más bankkal szembeni, valamint az éven belüli és éven túli • hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátás illetve törlesztés nettó pénzáramlása (+/-), éven belüli és éven túli elkülönítése • részvénykibocsátásból származó bevétel (+) • saját részvény visszavásárlás (-) • osztalékfizetés (-) • eredménytartalék, tőketartalék terhére vagy javára történő végleges pénzeszköz átvétel, átadás (+/-) Egyenlege elvileg 0, de általában Az első két tétel egyenlege pozitív, nem ennyi, növekvő mérlegfőösszeg a beruházások nagysága tudja mellet pozitív lecsökkenteni az egyenleget, akár negatívba is fordíthatja. A BANKOK ÜZLETI JELENTÉSE Tartalma hasonló a más gazdálkodó szervezetek részére

előírt üzleti jelentés tartalmához. • Saját részvény visszavásárlásával kapcsolatos információk (névérték, vételi érték, újraértékesítéssel kapcsolatos adatok) • Fordulónap és mérlegkészítés közti lényeges események • Tevékenység szöveges értékelése • Tevékenységi politika: milyen tevékenységeket akar fejleszteni, melyeket akarja visszaszorítani • Hitelezési politika: ügyfélkör, termékek • Befektetési politika: hol akar tartós részesedést szerezni • Likviditási helyzet alakulása, jövőbeni veszélyek • Kockázati elemek milyen súllyal jelentkeznek • Tőkemegfelelés, szavatoló tőke alakulása, tendenciája, ez milyen okokra vezethető vissza • Milyen a bank hálózati rendszere (telephely struktúra) • Bank informatikai rendszerének bemutatása A hitelintézetek speciális könyvviteli elszámolásai PÉNZÜGYI KÖNYVELÉS (banki beszámolórendszer második eleme – első volt a beszámoló maga)

Olyan könyvviteli elszámolást kell alkalmazni, hogy a bank az információszolgáltatási kötelezettségeknek eleget tudjon tenni Hó végén technikai zárást kell végezni: az eszköz- és forrás-, valamint a bevétel- és ráfordítás számlákat le kell zárni technikailag, meg kell állapítani az egyenlegét, majd főkönyvi kivonatot kell készíteni. A 0 számlaosztály számláinak is meg kell határozni az egyenlegét, ezt külön kimutatásban kell ismertetni. A technikai zárás eredménye alapján mérleget és eredménykimutatást kell készíteni, mely a PSZÁF felé bejnyújtandó havi jelentés alapjául szolgál. Minden hónap végén el kell számolni az időbeli elhatárolásokat, valamint el kell végezni a devizás tételek átértékelését a hó végi MNB árfolyamra. Negyedévenként kell elszámolni a céltartalékokat, az értékvesztéseket, valamint ezek feloldását illetve visszaírását. A napi adatokból negyedéves átlagértékeket kell

meghatározni, ezért virtuálisan minden nap kell zárást csinálni. A fizetési forgalom lebonyolításával kapcsolatos könyvviteli elszámolások 1. Számlanyitás pénztári befizetéssel: 26 Bankszámvitel 2002/2003 őszi félév T: ME1 – K: MF2ba (A) 2. Számlanyitás más banknál levő számláról való átutalással T: Giro – K: MF2ba (A) 3. Átutalás „A” ügyfél javára „B” ügyféltől, ha „B” a bank ügyfele (nem foglalkozunk azzal, hogy bankunk mely fiókjáról van szó, a bankot egységében kezeljük) T: MF2ba (B) – K: MF2ba (A) 4. Átutalás „A” ügyfél javára „B” ügyféltől, ha „B” egy másik bank ügyfele T: Giro – K: MF2ba (A) 1. feladat Kontírozza a fizetési forgalom lebonyolításával kapcsolatos alábbi gazdasági eseményeket! 1. „A” vállalkozás által elszámolási betét nyitása, 500e Ft más banknál vezetett számláról történő átutalással: T: Giro K: MF2ba (A) 500e 2. „B” költségvetési

intézmény 50eFt értékű készpénzfelvétele számlájáról T: MF2ba (B) K: ME1 50 3. „C” vállalkozás 800e Ft átutalásra ad megbízást „D” költségvetési intézmény javára „D” más banknál fizeti számláját T: MF2ba (C) K: Giro 800 4. Az ügyfelek részére felszámított pénzforgalmi jutalék 220e Ft T: MF2ba K: EK4a 220 5. Az ügyfelek elszámolási betétszámlái után a bank által jóváírt kamat 340e Ft T: EK2 K: MF2ba 340 Passzív bankműveletek könyvviteli elszámolása 2. feladat Kontírozza a passzív ügyletekkel kapcsolatos tárgyévi gazdasági eseményeket! A mérlegkészítés napja március 31. 1. 01 31: „A” magánszemély által takerékbetét elhelyezés 500e Ft értékben, 2 éves lekötéssel Kamatláb 12%, a kamat tőkésítésére félévenként kerül sor. 01. 31: betételhelyezés: T: ME1 K: MF2ac (A) 500 02. 28: kamatelhatárolás: T EK2 K: MF5b 1% 5 03. 01: elhatárolás feloldása T: MF5b K: EK2 5 03. 31:

kamatelhatárolás: T EK2 K: MF5b 2% 10 04. 01: elhatárolás feloldása T: MF5b K: EK2 10 04. 30: kamatelhatárolás: T EK2 K: MF5b 3% 15 05. 01: elhatárolás feloldása T: MF5b K: EK2 15 05. 31: kamatelhatárolás: T EK2 K: MF5b 4% 20 06. 01: elhatárolás feloldása T: MF5b K: EK2 20 06. 30: kamatelhatárolás: T EK2 K: MF5b 5% 25 07. 01: elhatárolás feloldása T: MF5b K: EK2 25 07. 31: kamat tőkésítése T: EK2 K: MF20c (A) 6% 30 08. 31: elhatárolás T: EK2 K: MF5b 530*1% 5,3 09. 01: elhatárolás feloldása: T: MF5b K: EK2 5,3 09. 30: elhatárolás T: EK2 K: MF5b 530*2% 10,,6 10. 01: elhatárolás feloldása: T: MF5b K: EK2 10,6 10. 31: elhatárolás T: EK2 K: MF5b 530*3% 15,9 11. 01: elhatárolás feloldása: T: MF5b K: EK2 15,9 11. 30: elhatárolás T: EK2 K: MF5b 530*4% 21,2 12. 01: elhatárolás feloldása: T: MF5b K: EK2 21,2 12. 31: elhatárolás T: EK2 K: MF5b 530*5% 26,5 2. 03 15: „B” vállalkozás hitelintézetnél vezetett elszámolási betétjéről 3 hónapra

leköt 600e Ft-ot Kamatláb 15% 03. 15: lekötés T: MF2ba (B) K: MF2bb (B) 600 03. 31: kamat elhatárolás T EK2 K: MF5b 0,5 hóra 3,75 04. 01: elhatárolás feloldása: T: MF5b K: EK2 3,75 04. 30: kamat elhatárolás T EK2 K: MF5b 1,5 hóra 11,25 05. 01: elhatárolás feloldása: T: MF5b K: EK2 11,25 05. 31: kamat elhatárolás T EK2 K: MF5b 2,5 hóra 18,75 06. 01: elhatárolás feloldása: T: MF5b K: EK2 18,75 06. 15: felszabadítás T: MF2bb (B) 600 3 havi kamat 22,5 T: EK2 K: MF2ba (B) 622,5 3. 04 15: MNB-től 1000e Ft refinanszírozási hitel felvétele 1 hónapos futamidővel Kamatláb 18% 04. 15: hitelfelvétel T: ME1 K: MF1ba (MNB) 1000 04. 30: kamatelhatárolás T: EK2 K: MF5b 7,5 05. 01: visszavezetés: T: MF5b K: EK2 7,5 05. 15: T: ME1bc 1000 T: EK2 15 27 Bankszámvitel 2002/2003 őszi félév K: ME1 1015 4. 08 31: „Z” bank 2500e Ft hitelkeretet bocsát rendelkezésre Lehívható 12 31-ig, törlesztés a lehívástól számított 3 év végén, kamatfizetés

negyedévenként az igénybevételtől, rendelkezésre tartási jutalék negyedévenként esedékes. Kamatláb 18%, rendelkezésre tartási jutalék 1%. Rendelkezésre tartási jutalék T: EK2 K: Giro 6,25 5. 11 30: „W” bank 6 hónapos lekötéssel betétet helyez el 1500e Ft értékben Kamatláb 15% 11. 30: betételhelyezés T: Giro K: MF1ba 1500 12. 31: időarányos kamat: T: EK2 K: MF5b 18,75 6 hónap múlva esedékes a kamat, a mérlegkészítés után. 6. 12 15: a „Z” bank által rendelkezésre bocsátott hitelkeret lehívása 12. 15: lehívás T: Giro K: MF1bb 2500 rend. fut 0,5 hóra T EK2 K: Giro 1 12. 31: időarányos kamat T EK2 K: Mf1bb k.elsz 0,5 hóra 18,75 háromhavonta van kamatfizetés, ez 03. 15-én lenne esedékes, de nem történt meg, ezért kell a kamatelszámolás számlát alkalmazni A mérlegkészítés időszakában a „Z” banktól felvett hitel utáni kamat fizetésére nem került sor Aktív bankműveletek könyvviteli elszámolása Hitelezés

Hitelkeret rendelkezésre bocsátása: T: 0. Hitelkeret számla – K: 0 Ellenszámla Rendelkezésre tartási jutalék, ügyfél a mi bankunknál van: T: MF2b – K: EK1b Rendelkezésre tartási jutalék, ügyfél más banknál van: T: Giro – K: EK1b Céltartalék a negyedéves minősítés alapján: T: EK11b – K: MF6b Következő negyedévben lehet feloldás: T: MF6b – K: EK11b Hitelkeret lehívása: T: ME4ab/4bb – K: MF2ba/Giro/ME1 0-ban megszüntetés: T: 0. Ellenszámla – K: 0 Hitelkeret számla Jutalék, ha kamatjellegű: T: MF2ba/Giro – K: EK1b Jutalék, ha nem kamatjellegű: T: MF2ba/Giro – K: EK4a Értékvesztés: T: EK11a – K: ME4aa/4ab Értékvesztés visszaírása: T: ME4aa/4ab – K: EK11a Hitelezési veszteség: T: EK10b – K: ME4aa/4ab Kamatelszámolások: ld. a mérlegnél Lebonyolításra átvett hitel Lebonyolító bank Végső hitelező VISSZKERESETI KÖTELEZETTSÉG MELLETT VISSZKERESETI KÖTELEZETTSÉG MELLETT 1. Végső hitelező átutal: T: Giro

– K: MF1bb/1ba T: ME3ab/3aa – K: Giro 2. Ügyfélnek kihelyezés: T: ME4aa/4ab – K: MF2ba 3. Tőke visszafizetés: T: MF2ba – K: ME4aa/4ab 4. Kamatfizetés: T: MF2ba – K: MF1bb/1ba 5. Visszautalás: T: MF1bb/1ba – K: Giro T: Giro – K: ME3ab/3aa (tőke), K: EK1b (kamat) 6. Lebonyolítási díj: T: Giro – K: EK4a T: EK5a – K: Giro VISSZKERESETI KÖTELEZETTSÉG NÉLKÜL VISSZKERESETI KÖTELEZETTSÉG NÉLKÜL 1. Végső hitelező átutal: T: Giro – K: MF1bb/1ba T: ME3ab/3aa – K: Giro 2. Ügyfélnek kihelyezés: T: MF1bb/1ba – K: MF2ba T: ME4ba/4bb – K: ME3ab/3aa és T: 0. Lebonyolításra átvett – K: 0 Ellenszámla 3. Tőke- és kamat visszafizetés: T: MF2ba – K: MF1bb/1ba és T: 0. Ellenszámla – K 0 Lebonyolításra átvett 4. Visszautalás: T: MF1bb/1ba – K: Giro T: Giro – K: ME4ba/4bb 28 Bankszámvitel Konzorcionális hitel 2002/2003 őszi félév Konzocium vezető Részt vevő egyéb bank VISSZKERESETI KÖTELEZETTSG MELLETT VISSZKERESETI

KÖTELEZETTSG MELLETT 1. Átutalás: T: Giro – K: MF1ba/1bb T: ME3ba/3bb – K: Giro 2. Kihelyezés: T: ME4aa/4ab – K: MF2ba 3. Ügyfél visszafizet: T: MF2ba – K: ME4aa/4ab (saját és idegen tőke törlesztése), K: EK1b (saját rész utáni kamat), K: MF1ba/1bb (idegen rész utáni kamat) 4. Visszautalás: T: MF1ba/1bb – K: Giro T: Giro – K: ME3ba/3bb (tőke), K: EK1b (kamat) VISSZKERESETI KÖTELEZETTSÉG NÉLKÜL VISSZKERESETI KÖTELEZETTSÉG NÉLKÜL 1. Átutalás: T: Giro – K: MF1ba/1bb T: ME3ba/3bb – K: Giro 2. Kihelyezés: T: MF1ba/1bb (idegen hitelállomány), T: ME4aa/4ab – K: ME3ba/3bb T: ME4aa/4ab (saját hitelállomány) – K: MF2ba, és T: 0. Konzorcionális hitel – K: 0 Ellenszámla 3. Visszafizetés: T: MF2ba – K: ME4aa/4ab (saját tőkerész), K: EK1b (saját kamat), K: MF1ba/1bb (idegen tőke és kamat), és T: 0. Ellenszámla, K: 0. Konzorcionális hitel 4. Visszautalás: T: MF1ba/1bb – K: Giro T: Giro – K: ME4aa/4ab Más bankkal szemben CSAK

akkor lehetséges hosszú lejáratú követelés, ha kozorcionális hitelügylet van, visszkereset mellett!!! 3. feladat Kontírozza a hitelügyletekkel kapcsolatos tárgyévi gazdasági eseményeket! A mérlegkészítés időpontja március 31. A hitelintézet szabályzata alapján az értékvesztés mértéke külön figyelendő hiteleknél 5%, átlag alatti követeléseknél 20% 1. 02 15: 1000e Ft hitel nyújtása „W” banknak, futamidő 2 hónap, kamatláb 12% A követelés minősítése külön figyelendő 02. 15: hitelnyújtás T: ME3ba K: Giro 1000 02. 28: időarányos kamat T: ME13a K: EK1b 5 03. 01: visszavezetés: T: EK1b K: ME13a 5 03. 31: értékvesztés 5% T: EK11a K: ME3ba 50 időarányos kamat: T: ME13a K: EK1b 15 04. 01: visszavezetés: T: EK1b K: ME13a 15 04. 15: visszafizetés: T: Giro 1020 visszafizetés: K: ME3ba 950 értékvesztés visszaírás K: EK111a 50 kamat K: EK1b 20 2. 02 28: 4000e Ft hitel folyósítása „A” vállalkozónak, a vállalkozás

elszámolási betétszámláját más bank vezeti Futamidő két év, törlesztés a futamidő végén, kamatláb 18%, kamatfizetés félévenként. A hitelkövetelés minősítése a tárgyév folyamán: átlag alatti. Az első féléves kamat 09 15-én folyt be, a második féléves kamat a mérlegkészítés időszakában nem folyt be. 02. 28: folyósítás T: ME4ab K: Giro 4000 03. 31: időar Kamat, de átlag alatti, ezért nincs kamatelszámolás, helyette 20% értékvesztés: T: EK11a K: ME4ab 800 08. 31: Kamatbevétel T: ME4ab kamatköv. K: EK1b 360 09. 15: Kamat befolyik T: Giro K: ME4ab 360 12. 31: Időarányos kamat, mérlegkészítés előtt esedékes, de nem folyik be T: 0. Függővé tett kamat K: 0 Ellenszámla 240 3. 09 15: 2500e Ft hitelkeret rendelkezésre bocsátása „B” vállalkozó részére A vállalkozó elszámolási betétszámláját a bank vezeti. Visszafizetés a lehívást követően a második év végén, kamatláb 24%, kamatfizetés félévenként,

rendelkezésre tartási jutalék fizetése kéthavonta, rendelkezésre tartási jutalék 2%. A hitelkeret lehívására 11 30-án kerül sor egy 1500e Ft összegű „C” szállítói számla kiegyenlítése kapcsán. A „C” szállító elszámolási betétszámláját is a bank vezeti. A hitelkeret minősítése problémamentes, a követelés minősítése külön figyelendő 09. 15: rendelkezésre bocsátás T: 0 Hitelkeret K: 0. Ellenszámla 2500 09. 30: problémamentes minősítés, nincs elszámolás 11. 15: rendelkezésre tartási jutalék T: MF2ba K: EK1b 8,33 11. 30: lehívás T: ME4ab”B” K: MF2ba”C” 1500 T: 0. Ellenszámla K: 0. Hitelkeret 1500 12. 31: időarányos kamat: 05 31-én, mérlegkészítés után fizeti, külön figyelendő minősítésű T: ME13 K: EK1b 30 Értévesztés 5% T: EK11a K: ME4ab 75 Megmaradt hitelkeret (1000) rendelkezésre tartási jutaléka mérlegkészítés előtt esedékes T: ME13a K: EK1b 3,75 29 Bankszámvitel 2002/2003 őszi

félév 4. A hitelintézet „X” bank által „D” vállalkozónak történő 1000e Ft összegű hitelnyújtás lebonyolítására vállalkozik, visszkereseti kötelezettség mellett. „D” vállalkozás számláját a bank vezeti A kihelyezendő összeg bankközi átutalására 02. 25-én, a vállalkozónak történő folyósítására 03 01-jén került sor Futamidő 6 hónap, kamatfizetés és törlesztés a futamidő végén, kamatláb 15%. A lebonyolítási díj 30e Ft A hitelkihelyezés minősítése problémamentes Lebonyolító bank Végső hitelező 02. 25: átutalás: T: Giro – K: MF1ba 1000 T: ME3ba – K: Giro 1000 03. 01: kihelyezés: T: ME4aa – K: MF2ba 1000 03. 31: elhatárolás: T: ME13a – K: EK1b 12,5 04. 01 Visszavezetés: T: EK1b – K: ME13a 12,5 04. 30: elhatárolás: T: ME13a – K: EK1b 25 05. 01 Visszavezetés: T: EK1b – K: ME13a 25 05. 31: elhatárolás: T: ME13a – K: EK1b 37,5 06. 01 Visszavezetés: T: EK1b – K: ME13a 37,5 06. 30:

elhatárolás: T: ME13a – K: EK1b 50 07. 01 Visszavezetés: T: EK1b – K: ME13a 50 07. 31: elhatárolás: T: ME13a – K: EK1b 62,5 08. 01 Visszavezetés: T: EK1b – K: ME13a 62,5 08. 31: elhatárolás: T: ME13a – K: EK1b 75 09. 01: Visszafizetés: T: MF2ba – K: ME4aa 1000, 09. 01 Visszavezetés: T: EK1b – K: ME13a 75 K: MF1ba 75 09. 01: visszautalás: T: MF1ba – K: Giro 1075 T: Giro – K: ME3ba 1000, K: EK1b 75 09. 01: lebonyolítási díj: T: Giro – K: EK4a 30 T: EK5a – K: Giro 30 5. A hitelintézet „Y” és „Z” bankok bevonásával 2400e Ft konzorcionális hitel nyújtására vállalkozik „E” vállalkozás részére, melynek számláját a hitelintézet vezeti, kockázatot csak a saját hitelhányadára vállal. A bankok egyenlő arányban vesznek részt a konzorciumban. „Y” és ”Z” bank 04 26-án utalja át a hitelhányadát, a kihelyezésre 05 01jén kerül sor Futamidő 4 év, törlesztés és kamatfizetés félévenként, kamatláb 18%,

szervezői díj 100e Ft A hitel problémamentes minősítésű. Részt vevő bankok (minden kontírozás kétszer van) Szervező bank 04. 26: átutalás: T: Giro – K: MF1bb 1600 T: ME3bb – K: Giro 800 05. 01: kihelyezés: T: MF1bb 1600, Ta ME4ab 800, T: ME4ab – K: ME3bb 800 K: MF2ba 2400, és T: 0. Konzorcionális hitel – K: 0 Ellenszámla 1600 05: 31: kamat: T: ME13a – K: EK1b 12 A hó végi kamatelszámolások itt is érvényesek! 06. 01: visszavezetés: T: EK1b 12 – K ME13a 12 06: 30: kamat: T: ME13a – K: EK1b 24 07. 01: visszavezetés: T: EK1b 12 – K ME13a 24 07: 31: kamat: T: ME13a – K: EK1b 36 08. 01: visszavezetés: T: EK1b 12 – K ME13a 36 08: 31: kamat: T: ME13a – K: EK1b 48 09. 01: visszavezetés: T: EK1b 12 – K ME13a 48 09: 31: kamat: T: ME13a – K: EK1b 60 10. 01: visszavezetés: T: EK1b 12 – K ME13a 60 10. 31: kamat: T: ME13a – K: EK1b 72 11. 01: visszafizetés: T: MF2ba 516, K: ME4ab 100 (saját), K: EK 1b 72 (saját), K: MF1bb 2*172 (idegen),

és T: 0. Ellenszámla, K: 0 Konzorcionális hitel 200 11. 01: Visszautalás: T: MF1ba – K: Giro 344 T: Giro – K: ME4ab 100, K: EK1b 72 11. 30: időarányos kamat: T: ME13a – K: EK1b 10,5 T: ME 13a – K: EK1b 2*10,5 (700-ra) Faktoring – finanszírozó faktorálás • 1500 értékű követelést vásárolunk, kamatláb 24%, 80%-ot fizetünk ki, 20%-ot esedékességkor, a lejáratig két hónap van hátra. Faktoring díj 10 • Most 1500*0,8/1,04 = 1154-et fizetünk ki, lejáratkor 300-at, a maradék 46 a faktorálásból eredő kamat (1.04=1+2*(0.24/12)) • Elszámolás most: Most kifizetett összeg: T: ME4aa (vevő ügyfelével szembeni követelés) – K. technikai számla 1154 Faktoring díj: T: technikai számla – K. EK1b 10 Különbség: T: technikai számla – K: MF2ba (szállító) 1144 Követelés névértéke: T: 0. Névérték – K: 0 Ellenszámla Jövőbeni kötelezettség: T: 0. JK – K 0 Ellenszámla • Elszámolás a lejáratkor T: technikai számla – K:

MF2ba (szállító) 300 T: Technikai számla – K: ME4aa (vevő) 1154 30 Bankszámvitel 2002/2003 őszi félév T: MF2ba (vevő) – K. technikai számla 1500 T: Technikai számla – K: EK1b 46 T: 0. Ellenszámla – K: 0 Névérték 1500 T. 0 Ellenszámla – K: 0 JK 300 • Elszámolás, ha lejáratkor a vevő nem fizet Nincs visszkereseti jog T: ME4aa (vevő) – K: MF2ba (szállító) 300 T: 0. Ellenszámla – K: 0 JK 300 T: ME4aa (vevő kamatköv) – K: EK1b 46 T. 0 Ellenszámla – K: 0 Névérték 1500 Ezután normál vevőkövetelésként viselkedik Van visszkereseti jog T: ME4aa (szállító) – K: ME4aa (vevő) 1154 T: ME4aa (szállító kamattart) – K: EK1b 46 T: 0. Ellenszámla – K 0 JK 300 T: 0. Ellenszámla – K: 0 Névérték 1500 Ezután a ME4aa egyenlege 1200, ami hagyományos hitelkövetelésként viselkedik Faktoring – esedékességi faktorálás Faktorálás T: 0. Névérték – K: 0 Ellenszámla 1500 T: 0. JK – K 0 Ellenszámla 1500 Faktoring

díj: T: MF2ba (szállító) – K: EK4a 10 Lejáratkor: T: ME 4aa (vevő) – K: MF2ba (szállító) 1500 T: MF2ba (vevő) – K: ME4aa (vevő) – behajtás T: 0. Ellenszámla – K: 0 Névérték 1500 T: 0. Ellenszámla – K 0 JK 1500 Ha a vevő nem fizet lejáratkor, a T: MF2ba (vevő) – K: ME4aa (vevő) tételt nem számoljuk el és a hitel hagyományos hitelként viselkedik 3. feladat Kontírozza a faktoring tevékenységgel kapcsolatos tárgyévi gazdasági eseményeket! A mérlegkészítés napja március 31. Visszkereseti jog nélküli finanszírozási faktoring, 80%-os kifizetési hányad. 1. 04 15: a hitelintézet megvásárolja B vállalkozásnak A vállalkozással szembeni 500eFt értékű követelését A követelés esedékessége 04. 15, a faktoring kamatlába 12%, a felszámított faktoring díj 15eFt Az A vállalkozás a hitelintézet ügyfele, a B vállalkozás más hitelintézetnél vezeti elszámolási betétszámláját. A követelés minősítése

problémamentes Kifizetés: (500*0.8)/102=3922 (az 1,92 kéthavi kamatra vonatkozik) A faktoringból származó kamat 78 (a kettő együtt 400, ami az 500-nak pont a 80%-a 04. 15: most kifizetett összeg T: ME4aa”A” K: Technikai számla 392,2 faktoring díj: T: Technikai K: EK1b 15 T: Technikai K: Giro (392.2-15) 377.2 Követelés névértéke T: 0. Névérték K: 0 Ellenszámla 500 Jövőbeni kötelezettség T: 0. JK K: 0. Ellenszámla 100 (20%) 04. 30: problémamentes, ezért nem kell értékvesztést elszámolni Félhavi időarányos kamat (3922-re) 195 Időarányos kamat T: ME13a K: EK1b 1.95 05. 01: visszavezetés: T: EK1b K: ME13a 1.95 05. 31: Időarányos kamat: T: ME13a K: EK1b 5.85 06. 01: visszavezetés: T: EK1b K: ME13a 5.85 06. 15: Lejár, kifizetés Kivezetés T: Technikai K: ME4aa”A” 392.2 Névérték T: MF2ba”A” K: technikai számla 500 B-nek kifizetés T: technikai K: Giro 100 Faktoring kamat T: Technikai K: EK1b 7.8 Névérték: T: 0. Ellenszámla K: 0

Névérték 500 Jövőbeni köt. T: 0. Ellenszámla K: 0 JK 100 2. 08 01: a hitelintézet C vállalkozástól D vállalkozással szembeni 1000eFt összegű követelését megvásárolja A követelés esedékessége 11. 01, a faktoring kamatláb 15%, a felszámított faktoring díj 40eFt A D vállalkozás más hitelintézet, a C vállalkozás a hitelintézet ügyfele. A követelés minősítése átlag alatti Az értékvesztés: 250eFt A követelés behajthatatlanság miatt 11. 01-jén leírásra kerül Kifizetés: (1000*0.8)/(1+((015/12)*3))=771.1, a faktoring kamat: 800-7711=289 08. 01: kifizetés: T: ME4aa”D” K: Technikai 771.1 faktoring díj T: technikai K: EK1b 40 T: technikai K: MF2b”C” 771.1-40) 7311 Névérték: T: 0 névérték K: 0. Ellenszámla 1000 Jövőbeni köt. T: 0 JK K: 0. Ellenszámla 200 31 Bankszámvitel 2002/2003 őszi félév 08. 31: átlag alatti követelés, ezért nem lehet időarányos kamatot elszámolni 09. 30: értékvesztés T: EK11a K:

ME4aa”D” 250 11. 01: esedékessé válás T: ME4aa”D” K: MF2ba”C” 200 JK kivezetése T: 0. Ellenszámla K: 0 JK 200 Hitelezési veszteség T EK6b K: ME4aa”D” 971.1 Névérték kivezetés T: 0. Ellenszámla K: 0 Névérték 1000 Faktoring kamat: T: ME4aa”D” K: EK1b 28.9 T: EK6b K: ME4aa”D” 1000 Az utolsó két sorban levő elszámolást nem alkalmazhatjuk, mert nem lehet a nem realizálódott kamatot kimutatni, de ez jobb lenne. 3. 12 01: a hitelintézet megvásárolja C vállalkozás B vállalkozással szembeni 800eFt értékű követelését A követelés esedékessége 04. 01, a faktoring kamatláb 18%, a felszámított faktoring díj 30eFt A követelés minősítése külön figyelendő. Az értékvesztés 40eFt Garanciavállalás • Mérlegen kívüli: T: 0. Garancia – K: 0 Ellenszámla • Garanciavállalási díj: T: MF2ba/Giro – K: EK4a (nem kamatjellegű jutalékbevétel) • Egyik része az egyszeri felszámított jutalék • Másik része a

minden megkezdett hó után esedékes havi garanciavállalási díj • Negyedév végén minősítés: ha céltartalékot kell képezni: T: EK11b – K. MF6b • Feloldás: következő negyedévben javul a minősítés: T: MF6b – K: EK11b • Felhasználás: maga a garancia is megszűnik: T: MF6b – K: EK12b • Lehívás: T: ME4aa kauciós hitel – K: MF2ba/Giro • Kivezetés 0-ból: T: 0. Ellenszámla – K: 0 Garancia • Ezután normál hitelkövetelésként viselkedik 5. feladat Kontírozza a garanciavállalással kapcsolatos gazdasági eseményeket! A mérlegkészítés időpontja március 31. 1. 04 01: a hitelintézet garanciát vállal „A” vállalkozás „B” vállalkozással szemben fennálló fizetési kötelezettsége teljesítéséért 1000eFt erejéig. A felszámított egyszeri jutalék 20eFt, a havi garanciális díj 0,5% A kauciós hitelkamat 12%. A garancia beváltására 05 15-én kerül sor 800eFt értékben „A” vállalkozás a kauciós hitelt 06

15-én visszafizeti. Mindkét vállalkozás a hitelintézet ügyfele A követelés és a függő kötelezettség minősítés problémamentes 04. 01: garancia T: 0. Garancia „A” K: 0. Ellenszámla 1000 garanciadíj T: MF2ba”A” K: EK4a (20+1000*.0005) 25 05. 01: garanciadíj T: MF2ba „A” K: EK4a 5 05. 15: lehívás: T: ME4aa”A” K: MF2ba”B” 800 kivezetés: T: 0. Ellenszámla K: 0. Garancia „A” 1000 ettől kezdve csak a 800-as hitelkövetelés van 05. 31: félhavi időar kamat T: ME13a K: EK1b (800*0.12/24) 4 06. 01: visszavezetés: T: EK1b K: ME13a 4 06. 15: kauciós hitel visszafizetés T: MF2ba”A” 808 K: ME4aa”A” 800 K: EK1b 8 2. 06 01: Garanciavállalás „C” vállalkozás „D” vállalkozással szembeni fizetési kötelezettsége teljesítéséért 500eFt értékben. Az egyszeri jutalék 10eFt, a havi garanciális díj 0,5% A garancia beváltásra nem kerül sor, „C” 07 20-án eleget tesz fizetési kötelezettségének. A mérlegen kívüli

tétel minősítése külön figyelendő Képzett céltartalék 5% Mindkét vállalkozás más hitelintézet ügyfele. 06. 01: garancia T: 0. Garancia „C” K: 0. Ellenszámla 500 12.5 garanciadíj: T: Giro K: EK4a (10+500*0.005) 06. 30: külön figyelendő, ezért 5% céltartalék: 500*0.05=25 T: EK11b K: MF6b 25 07. 01: havi garanciadíj T: Giro K: EK4a 2.5 07. 20: nem kerül lehívásra, ezért kivezetjük: T: 0. Ellenszámla K: 0. Garancia ”C” 500 Céltartalék feloldás: T: MF6b K: EK12b 25 Ha legalább az egyik fél nálunk vezetné a számláját, az átutalást is el kéne számolni, de ez itt nincs, mert mindkettő máshol vezeti számláját. 3. 09 20: garanciavállalás „A” vállalkozás „C” vállalkozással szemben fennálló fizetési kötelezettsége teljesítéséért 1200eFt összegben. Egyszeri jutalék 25dFt, havi garanciális díj 0,5% A függő kötelezettség minősítése külön figyelendő. A képzett céltartalék 5% A beváltásra 11 01-jén

kerül sor 900eFt értékben A kauciós hitelkamat 15%, futamidő 6 hónap. A kintlévőség minősítése átlag alatti Értékvesztés 20% 09. 20: garancia: T: 0. Garancia ”A” K: 0. Ellenszámla 1200 garanciadíj T: MF2ba”A” K: EK4a (25+1200*.0005) 31 09. 30: külön figyelendő, ezért 5% céltartalékot képzünk: 1200*0.05=60 32 Bankszámvitel 2002/2003 őszi félév T: EK11b K. MF6b 60 10. 30: havi garanciadíj: T: MF2ba”A” K: EK4a 6 11. 01: lehívás T: ME4aa”A” K. Giro 900 kivezetés T: 0. Ellenszámla K: 0. Garancia ”A” 1200 céltartalék feloldás T: MF6b K: EK12b 60 12. 31: a kauciós hitelkövetelés átlag alatti, ezért 20% értékvesztést számolunk el: 900*.02=180 T. EK11a K: ME4aa”A” 180 (Jó volna, ha az időarányos, de kétes kamatokat is be tudnánk mutatni a PSZÁF-nek a felügyeleti eredménykimutatásban, de mivel ez még a 0. számlaosztályban sem jelenik meg, nem kerül bemutatásra Ez bizonyos szinten torzít) kéthavi

időarányos kamat22.5, de átlag alatti A kauciós hitelkamat május 1-jén lesz esedékes, ami mérlegkészítés után van, ezért az alapkövetelésből indulunk ki, ami átlag alatti, tehát függővé kell tenni a kamatot: T: 0. Függővé tett kamat K: 0 Ellenszámla 22.5 Pénzügyi lízing • Lízingbe adónál hosszú lejáratú követelés, értéke megegyezik a lízingtárgy értékével • A lízingbe vevőnél hosszú lejáratú kötelezettség • „A” módszer • Szállító a lízingbe adó banknak leszámlázza a lízing tárgyát • Bank beteszi a mérlegébe • Továbbszámlázza a lízingbe vevőnek • Kiszámlázás: T: ME12a áru – K: MF4a szállító • Előzetesen felszámított áfa: T: MF4a efáfa – K: MF4a szállító • Továbbadás könyv szerinti értéken. T: EK10a – K: ME12a • Továbbadás lízingértéken: T: ME4ab lízingkövetelés – K: EK7a • Áfa a lízingértékre: T: ME12b – K: MF4a fizetendő áfa • A fizetendő

áfának és a szállító általi kiszámlázásnak lesz pénzügyi rendezése • Lízingdíj tőketörlesztő részlete: T: MF2ba/Giro – K: ME4ab • Lízingdíj kamatrésze: T: MF2ba/Giro – K: EK1b • Ha az ügyfél fizet maradványértéket: T: MF2ba/Giro – K: EK6a • „B” módszer • Szállító a lízingbe vevőnek állítja ki a számlát, az ő mérlegébe kerül az eszköz, nem a bankéba • Bank csak az áfa nélküli vételárat fizeti, ezt kimutatja követelésként • Ezt a követelést a lízingbe vevő törleszti • Lízingtárgy értékesítése: T: ME4ab – K: MF2ba szállító / Giro • Lízingdíj tőkerészlete: T: MF2ba ügyfél / Giro – K: ME4ab • Lízingdíj kamatrészelte: T: MF2ba ügyfél / Giro – K: EK1b 6. feladat Kontírozza a pénzügyi lízinggel kapcsolatos tárgyévi gazdasági eseményeket a hitelintézet és a lízingbe vevő vonatkozásában a „A”, illetve a „B” módszer alapján. A mérlegkészítés időpontja

február 15 A lízingre vonatkozó információk: • Eladó által számlázott érték: 2500dFt + 25% áfa, az áfa átutalására 09. 10-én kerül sor • A hitelintézet által leszámlázott érték („A”) 3000eFt + 25% áfa, az áfa átutalására 09. 15-én kerül sor • A teljes lízingdíj 4000eFt • A futamidő 5 év (2001. 09 01 – 2006 08 31) • A lízingdíj negyedévente esedékes • A lízingbe vevő a lízingtárgyat 10. 01-jén aktiválta, a leírási kulcs 15% • A lízingtárgy eladója a hitelintézet, a lízingbe vevő más hitelintézet ügyfele A lízingkövetelés minősítése problémamentes. Megoldás – „A” módszer LÍZINGBE ADÓNÁL 09. 01: kiszámlázás: T: ME12a K. MF4a szállító 2500 áfa: T: MF4a efáfa K. MF4a szállító 625 továbbszámlázás T: EK10a K: ME12a 2500 T: ME4ab K: EK7a 3000 Áfa T: ME12b e. köv K. MF4a fizetendő áfa 750 09. 10: átutalás szállítónak: T: MF4a szállító K: MF2ba száll. (2500+625) 3125 09. 15:

ügyfél átutalja az áfát T: Giro K. ME12b 750 09.30: időarányos kamat, mert problémamentes a lízingkövetelés T: ME13a K: EK1b 30 Zh-ban meg lesz adva, hogy mennyi a kamat. Itt most negyedévente 3%: 3000*.03=90, ez egy hónapra 30, ezt kell most elhatárolni A lízingdíj 4000, ami 20 részletben (5 évig, negyedévente) esedékes, tehát egy alkalommal 200. Ebből a 200-ból most 90 a kamat, 110 a tőketörlesztés 33 Bankszámvitel 2002/2003 őszi félév 10. 01: visszavezetés: T. EK1b K: ME13a 30 10. 31: időarányos, 2 havi kamat: T: ME13a K: EK1b 60 11. 01: Visszavezetés T. EK1b K: MF13a 60 11. 30: időarányos, 3 havi kamat: T: ME13a K: EK1b 90 12. 01: Visszavezetés T. EK1b K: MF13a 90 lízingdíj tőketörlesztő részlet T: Giro K. ME4ab 110 lízingdíj kamatrészlet T: Giro K: EK1b 90 12. 31: időarányos kamat: T: ME13a K: EK1b 28.9 Mivel már 110 tőketörlesztés megvolt, a maradék tőkerész: 3000-110=2890. Ennek negyedévre a kamata 3%, azaz 86.7, ez egy

hónapra 867/3=289 LÍZINGBE VEVŐNÉL 09. 01: bank kiszámláz: T: beruházás K: hosszú lej. köt 3000 T: előzetes áfa K: egyéb rövid lej. köt 750 09. 15: áfa kifizetése T: egyéb rövid lej. köt K: bankszámla 750 10.01: aktiválás: T: tárgyi eszköz K: beruházás 3000 12. 01: lízingdíj tőketörlesztés T: hosszú lej. köt K: bankszámla 110 lízingdíj kamattörlesztés T: kamatráfordítás K: bankszámla 90 12. 31: a 289-es kamat: T: kamatráfordítás K: passzív elhat. 28.9 értékcsökkenés T: écs K: tárgyi eszköz 112.5 (3000*015)/4: negyedévi értékcsökkenés Megoldás – „B” módszer LÍZINGBE ADÓNÁL 09. 01: kiszámlázás T: ME4ab K: MF2ba szállító 2500 09. 30: időarányos kamat T. ME13a K: EK1b 41.7 A negyedéves kamatláb 5%. A lízingtörlesztés negyedévente 200, mint „A” módszernél, ebből kamat: 2500*0.05=125, tőketörlesztés: 200-125=74 A 125 három havi kamat, egyhavi: 125/3=417 10. 01: visszavezetés T: EK1b K: ME13a 41.7

10. 31: időarányos kamat T. ME13a K: EK1b 83.4 11. 01: visszavezetés T: EK1b K: ME13a 83.4 11. 30: időarányos kamat T. ME13a K: EK1b 125 12. 01: visszavezetés T: EK1b K: ME13a 125 lízingdíj tőketörlesztés T: Giro K: ME4ab 75 kamattörlesztés T: Giro K: EK1b 125 12. 31: időarányos kamat T: ME13a K: EK1b 40.4 Maradék tőkerész: 2500-75=2425. Ennek 5%-a, 12125 a negyedéves kamat, egyhavi ebből: 12125/3=404 LÍZINGBE VEVŐNÉL 09. 01: kiszámlázás: T: beruházás K. hosszú lej köt 2500 T: előzetes áfa K: szállító 625 09. 10: áfa fizetés T: szállító K: bankszámla 625 10. 01: aktiválás T: tárgyi eszköz K. beruházás 2500 12. 01: 200 kifizetése: T: hosszú lej köt K: bankszámla 75 T: kamatráfordítás K: bankszámla 125 12. 31: 404 időarányos kamat T: kamatráfordítás K: passzív elhatárolás 40.4 „A” és „B” módszer összehasonlítása A lízingdíj mindkét esetben 4000, a vételár pedig 2500, tehát az eredményhatás 1500 Más lesz

a két módszer tartalmi struktúrája: Ez az 1500 a „B-nél kamatbevétel, az „A”-nál pedig csak 1000 a kamat, 500 nem pénzügyi szolgáltatás eredménye (EK10a és Ek7a egyenlege) Ezért más lesz az eredmény időbeli szerkezete is: az „A”-nál 500 a futamidő elején jelentkezik, 1000 pedig időben elhúzódva, a „B”-nél mind az 1500 időben elhúzódva jelentkezik. Tehát „A”-nál előbb jelentkezik az eredmény (operatív lízing: bérbe adott tárgyi eszköz a ME10b soron, eredményhatás: bérleti díj és amortizáció: EK7a és EK10a egyenlege) A hitelintézetek beszámolóinak elemzési lehetőségei Arthur Andersen felmérés Európában min múlik a bankok sikeressége a szakértők szerint? Az első 9 helyen a következőket jelölték meg: 1. Vezetés tudása 2. Bankmarketing 3. Vezetői információs rendszer 4. Modern technológiák bevezetése 5. banki termékek, szolgáltatások minősége, választéka 34 Bankszámvitel 2002/2003 őszi

félév 6. Versenyképes költségszerkezet 7. Kockázatkezelő rendszer 8. Stratégiai tervezés előtérbe kerülése 9. Saját tőke ellátottság Ezek közül az 1., a 3, a 6, a 7, és a 8 kontrolling szerepkör, a kontrolling hatásköre kiterjed ezekre Általános áttekintés A bankszolgáltatások terén túlkínálat van, a bankok versenyeznek a szolgáltatások minőségében, áraiban, választékában, ezért a piac egyre nagyobb kockázati tényező Informatika fejlődésével a következőkre kaphatunk választ: • Termék profitja • Ügyfélkör mely szolgáltatásokat veszi igénybe • Hol van fejlődési lehetőség • Stratégiai intézkedések piacra gyakorolt hatása A kontrolling haszna A piachoz gyorsabban lehet alkalmazkodni Konkrét döntési alternatívákat lehet a vezetők elé tárni A bankkontrolling három területe 1. Információs rendszer 2. Döntéstámogató rendszer 3. Tervezési rendszer Ezek erősítik a vezetők felelősségtudatát,

jövedelemorientáltságot tűzik ki célul A bankkontrolling célja • Optimális jövedelmezőség elérése meghatározott kockázatok mellett • Összhangot jelent a növekedés, jövedelmezőség és kockázati tényezők mellett • A kontrolling a vezetés egyik alrendszere, koordinálja a tervezést, ellenőrzést, információellátást, döntés-előkészítést • Hatása van: • Irányításra • Tervezésre • Mérleg- és eredményelemzésre • Banki költségkalkulációra • Ellenőrzésre • Banki résztvevők összehangolására: forrás- és eszközoldali tevékenységek összehangolása, ügyfélcsoportok súlyának meghatározása • Bankszervezet kialakítására A bankkontrolling feladatai • Számviteli rendszer továbbfejlesztése: vezetőorientált számviteli rendszer irányába (vezetőorientált számviteli rendszer: olyan kimutatást ad, amely alapján a vezetők helyes döntést tudnak hozni.) • Operatív és stratégiai tervezés segítése

• Terv-tény eltérés elemzések készítése: költségek, eredmény, eredmény megoszlása, kockázatok terén, azt is vizsgálja, hogy milyen várható tendenciák lesznek • Információellátás: informatikai és számviteli rendszer kiépítése, beszámolási rendszer kialakítása Történeti áttekintés • 1960-1970-es évek: a marketing betört a bankpiacra is, egyetlen funkciója az ügyfelek és ügyletek számának növelése volt • 1980-as évek: ez a folyamat lelassult, mert az informatikai fejlődés révén a banki szolgáltatások könnyebben elérhetővé váltak. • Az ügyletek számának növekedése járulékos költségeket okoz • A bankkontrolling külön helyet kapott • Biztosítók, befektetési alapok megjelenésével harc indult a megtakarítások megszerzéséért • Az informatika fejlődésével az üzemviteli költségek megemelkedtek • Növekedési út kilátástalanná vált • 1986-87: pénzügyi válság: bizonytalanság,

kockázatosság megnőtt • mindezek vezettek a bankkontrolling kialakulásához Kontrolling kiépítése, feladatmegosztás Kis- és középbankok 35 Bankszámvitel 2002/2003 őszi félév • Minden kontrolling feladat centralizált: egy szervezet és módszertan van mindenre • Kontrolling célja az egyes részterületek összehangolása, pl. üzletpolitikai döntési alternatívák vázolása, vezetői információs rendszer kialakítása, részpiacok kockázatának elemzése Nagy bankok • Decentralizált • Részterületeknek külön kontrolling szervezete van: földrajzi illetve funkcionális elkülönítés • Fiókhálózatoknak is külön kontrolling szervezete van • Konkrét tervezési feladatok • Végrehajtás ellenőrzés • Decentralizált kontrolling két szintje: • Stratégiai • Átfogó, általános stratégiai döntés-előkészítés • Makroszintű kockázatelemzés • Döntési alternatívák adása • Portfoliómenedzsment: • Ügyleti

struktúra vizsgálata: javaslatok a jövedelmezőség maximalizálására • Termékválaszték módosítása • Pénzforgalmi, hitelezési tevékenység, tőkepiaci műveletek terén mennyire akar részt venni a piacon • Szolgáltatások differenciáltsága milyen legyen • Szolgáltatások minősége. Mennyire legyen gyors, megbízható, biztos • Mérlegstruktúra-menedzsment • Banki mérlegben a tételekből kockázati szintre következtet • Kockázat kiküszöbölésére javaslatokat tesz • Portfolió menedzsmentnek javaslatot tesz, hogy lehet-e egyes területeken növelni a tevékenységet • Aktív kockázatkezelési mód (passzív: diszpozíciós tőketartalék képzése) • Figyelembe kell venni: • Jelenlegi termékek, szolgáltatások, ezeknél milyen újat lehetne kidolgozni • Kik a piac szereplői, milyen most és milyen lesz a konkurencia, milyen szövetségeket lehet kötni • Jelenlegi ügyfélkör, fontosabb ügyfélcsoportok, ezzel kapcsolatban mi a

cél (meglevő ügyfelek jobb kielégítése, más csoportok megcélzása, jelenlegi csoport szélesítése) • Mi a versenytényezője, árverseny, szolgáltatások mennyisége, könnyű elérhetőség, reklám, marketing • Milyen technológiai változások lesznek a jövőben? • Operatív • Költséghatékonyság, jövedelmezőség, likviditás: ezeket célozza • Milyen feladataik vannak az egyes ügyfélcsoportokat illetően az egyes részlegeknek • Szerepe: a stratégiai kontrolling által elfogadott célok, eszközök részelemekre bontása • Szervezetek feladatát kijelöli a stratégiai célok érvényesülése mellet • Tevékenységek folyamatos ellenőrzése, javaslattétel a terv-célok elérésére • Kisebb fontosságú kérdésekben a célok módosítását is javasolhatja • Figyelembe kell venni: • Konkrét intézkedésekre kell bontani a célokat: ki, mikor, hogyan hajtsa végre • Mely üzletág, ügyfélcsoport, ügylet esetén mik a teendők A

kontrolling tervezés funkciói • Információs, dokumentációs • Koordinációs, integrációs • Ösztönző, motiváló 36