Pszichológia | Felsőoktatás » Sajátos pedagógiai és pszichológiai ismeretek

Alapadatok

Év, oldalszám:2011, 6 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:95
Feltöltve:2013. március 15
Méret:130 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

SAJÁTOS PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI ISMERETEK 1. Mutassa be a személyiség megismerésére használható módszereket! Ismertesse a pedagógiai alkalmazásuk lehetőségeit! Megismerési folyamatok Az általános lélektan a minden emberre jellemző alapvető lelki jelenségek törvényszerűségeinek kutatásával és leírásával foglalkozik. Ezeket a pszichés funkciókat / érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezés, képzelet, gondolkodás/ megismerési folyamatoknak nevezzük. Érzékelés, észlelés Mindkettő az ismeretszerzést szolgálja, az objektív valóság rajtuk keresztül jut a tudatunkba. Az érzékelés és észlelés egyazon tevékenység analitikus és szintetikus mozzanatait foglalja magába /érzékelés – analitikus, észlelés – szintetikus/. Az érzékelés inkább egy biológiai reakció, a külvilág ingereinek felvétele az érzékszervekben levő receptorok által, s azok ingerületté alakítása, míg az észlelés /percepció/ ezen

ingerületek tudatosulása, tehát bonyolultabb folyamat. Az ingerküszöb változhat egyénen belül /fáradtság, hangulat érdeklődés/, és egyének között is. Beszélünk látás, hallás, szaglás, ízlelés, bőrérzékelésről. Az észlelés attól több, hogy az észleletbe bekapcsolódik a személyiség a gondolkodással, a múltbéli emlékképeivel, tapasztalataival, vágyaival stb. Ez magyarázza, hogy ugyanazon külvilági ingereket, érzékleteket másként észlelnek az emberek. Ezt példázza egy kísérlet: éhes csoport, jóllakott csoport, ugyanazon jelentés nélküli rajzok. Az éhesek a rajzokban leginkább ételek körvonalait vélték felfedezni, a jóllakottak mást láttak benne. Ezen alapul a Rorschach személyiségteszt. Vagy ugyanazon tapintási vagy taktilis ingerre, pl. simogatás az egyik gyerek hevesebben, inadekvátan reagál, ha gyakran bántalmazzák szülei, s a pedagógus nem érti a gyerek reakcióját. E mögött is az áll, hogy a negatív

tapasztalatok módosítják az észlelést Figyelem A figyelem a tudatunk meghatározott tárgyra vagy jelenségre való irányulása. Tehát a felénk áramló ingerhalmazt szelektáljuk, kicsit elzárkózunk a külvilágtól, egy szűrőrendszert működtetünk, hogy arra koncentrálhassunk, ami bennünket érdekel. Megkülönböztetünk: - akaratlagos figyelem – ez a személytől, a motivációtól függ - akaratlan, spontán figyelem – kiválthatja erős, szokatlan inger /hangos reklám/, érdekes tárgy. Monoton tevékenység közben a figyelem gyorsan csökken, 20 perc után jelentkeznek a hibák, a fáradás /a tanítási folyamatban ezt tekintetbe kell venni/. Tehát ha az önkéntelen figyelem csökken, mert már kevésbé érdekes a tárgy, be kell lépjen a szándékos figyelem, ami nagyobb erőfeszítést igényel. A gyereknél ezt fejleszteni kell a figyelemkoncentráció, az önkontroll, a feladattudat erősítésével. 1 SAJÁTOS PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI

ISMERETEK A figyelem ereje a koncentrálóképességet fejezi ki, amilyen mértékben tudatunkat a tárgyak, jelenségek elhatárolt körére tudjuk összpontosítani. A figyelemnek ez a tulajdonsága különböző embereknél eltérő és ugyanazon egyénnél is változik életkörülményei /érzelmileg megterhelő állapotok – válási krízishelyzet, szerelem stb./, érdeklődése, fáradtság és egyéb tényezők folytán. Beszélünk: - figyelem tartóssága – 15-20 perc - figyelem terjedelme – egyszerre max. 6 egymástól független ingerre tudjuk figyelmünket irányítani - figyelem megosztása – figyelmünk irányát változtatjuk, hol egyik, hol másik tárgyra irányítjuk, ez egyénenként változik. Figyelemkoncentrációs zavarok – a hyperaktív gyerekre kifejezetten jellemző, az alacsony ingerküszöb révén minden inger eltereli a figyelmét, képtelen egy tárgyra erősen, tartósan odafigyelni. Szétszórt, dekoncentrált figyelmű Emlékezés Az

emlékezés az a megismerési folyamat, melynek során információk tárolásával lehetőség nyílik arra, hogy régebbi észleléseink az eredeti ingerek jelenléte nélkül újra megjelenjenek. Tehát a külvilág tárgyai, ingerei, jelenségei nemcsak akkor jelenhetnek meg tudatunkban, amikor közvetlenül hatnak ránk, hanem később is, mert múltbéli tapasztalataink, észleléseink, élményeink nyomot, emlékképet hagynak maguk után, melyek később felidéződhetnek. Az emlékezés során ezek az emlékképek aktivizálódnak, mivel az észlelés után az idegrendszerben szerkezeti változás marad vissza, amit emléknyomnak /engram/ neveznek. Egyes feltevések szerint a külvilági inger hatására egy azonnali, rövid távú, tünékeny emléknyom képződik, mely nem hagy maga után szerkezeti változást az agyban – ez a rövid távú memória - RTM. Kicsi a kapacitása, sérülékeny az emléknyomok tárolása, így gyakoribb a felejtés. A másik fajta ún.

hosszú távú memória - HTM, tartós rögzítést az jellemzi, hogy nyomában az agyban szerkezeti változás jön létre. Ezt támasztja alá az a megfigyelés, hogy agyi sérüléseknél a trauma hatására bekövetkező emlékezetkiesés általában a közvetlenül megelőző időszakra vonatkozik, míg a régebbi emléknyomok érintetlenek maradnak. Az emlékezés alapfolyamatai: a bevésés, a megőrzés és a reprodukció /felidézés/. Bevésés Az eredményes bevésés fontosabb feltételei: - idegrendszer, egészségi állapot /pihent, friss állapotban, egészségesen rövidebb idő alatt, tartósabban tudjuk bevésni a ránk ható ingereket, mivel figyelmi teljesítményünk is nagyobb hatásfokú/ - akarat, szándék, motiváció, érdeklődés /ezek segítségével célként állítjuk magunk elé a bevésést/, - az egyén személyisége /az ingerek közül mi az, ami számára fontos, érdekes, felhívó jellegű/, - erőteljesebb a bevésés, ha többféle

érzékszervi behatásra támaszkodik /tanóránál, előadásnál ezt figyelembe venni, hogy több érzékszervet mozgósítsunk – hangerő, mozgás, projektor + beszéd stb./, 2 SAJÁTOS PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI ISMERETEK - a bevésés függ a bevésendő anyag mennyiségétől / az anyag növekedésével együtt nő a bevésés nehézsége – tanórán ezt figyelembe venni/, a bevésés sikere a tevékenységgel kapcsolatban növekszik /könnyebb bevésni olyan ismereteket, melyeket írással, rajzolással, valamilyen tevékenységgel kísérünk – pl. számítástechnika tanulása könyvből, ill. a gyakorlatban/ Megőrzés és felejtés: azonos műveletnek a két oldalát jelentik, a megőrzésnél azt keressük, ami a tanulás után megmaradt, a felejtésnél pedig, ami a tanultakból eltűnt. A megőrzés sikeressége függ a bevéséstől, minél alaposabb, mélyebb a bevésés, annál tartósabb a megőrzés. A megőrzés sikerességét elősegíti az

ismétlés, melynek nemcsak a mennyisége a fontos, hanem az időbeli elosztása is /legelőnyösebb, ha az ismétlést rögtön a bevésés után elkezdjük és bizonyos időközönként újra és újra ismételjük/. Felejtés: a rövid távú memóriánál a kicsi kapacitás miatt az új információk kiszorítják a régieket, így elvész az emléknyom. A hosszú távú memóriánál nem az emléknyom vész el, hanem a hozzáférés sérül, előhívási probléma lép fel /”a nyelvem hegyén van”/. A felejtésnél említhetjük az interferencia /ingerek közti kölcsönhatás/ jelenségét, amikor az új információ tanulása gátolja a régi megtartását. Az érzelmek is hatással vannak a felejtésre, a negatív élményeket inkább szeretjük elfelejteni /Freud szerint inkább elfojtjuk a tudatalattinkba/. Előhívás: el kell különítenünk a felismerést és a felidézést, mert a felismerés folyamatában előttünk van a tárgy, vagyis kiválasztjuk a tárgyak

sorozatából azt, amely előhívja a régebbi emlékképeink segítségével azt a tárgyat vagy jelenséget, mely már nem ismeretlen a számunkra. A felismerés tehát kezdetlegesebb formája a reprodukciónak, mint a felidézés, mely kizárólag emlékképek segítségével jön létre. A reprodukció természetesen elsősorban a bevésés és a megőrzés sikerességétől függ. Képzelet A képzelet a régi emlékképek nyomán új képeket hoz létre úgy, hogy a régi tapasztalatokból származó képzeteket szétbontja és újra csoportosítja. Így új összefüggéseket hoz létre, de mindig a valóság talaján, mivel abból táplálkozik. A képzeleti kép csupán elemeiben hasonlít az emlékezeti képekhez, egészében, struktúrájában egészen más, új. A képzelet formái: reproduktív és produktív /alkotó/ képzelet. Reproduktív, mikor mások észleléseit, elképzeléseit hallva, látva, olvasva a magunk számára újra felépítjük. Az produktív képzelet

új dolgok önálló létrehozását jelenti Az alkotó képzelet is a régi emlékképekre épít, mint a reproduktív képzelet, de annak során csupán beleéljük magunkat a mások által létrehozott tervekbe, leírásokba, műalkotásokba, addig az alkotó képzelettel rendelkező ember újabb összefüggéseket, műalkotásokat, tudományos felfedezéseket hoz létre. Nagyon fontos benne a kreativitás megléte, annak engedése, sőt az arra való ösztönzés. Engednünk kell a szellemi rugalmasságot, mely annál jobban működik, minél gyengébb az értelmi kontroll, a gondolkodás merevsége. Brainstorming hatékonysága – korlátok, külső kontroll, beszabályozás nélküli ötletroham. Képzeleti működés az álom és az ábrándozás is, melyek tudatos kontroll nélküli, érzelmekkel telített képzeleti működések. 3 SAJÁTOS PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI ISMERETEK Gondolkodás Az ember megismerőtevékenységének legmagasabb foka, általában valamilyen

feladat, probléma megoldására szolgál. A gondolkodás támaszkodik a meglevő ismeretekre, tapasztalatokra, azok átalakításával, feldolgozásával, tehát közvetett úton, a gondolkodási műveletek felhasználásával old meg problémát, tesz lehetővé új ismeretek megszerzését. Aktív értelmi tevékenység. Megkülönböztetünk: - asszociatív gondolkodást – nincs a gondolkodásnak előre kitűzött célja, feladata, a gondolatok, képzetek, élmények irányítottság nélkül asszociálódnak - megértés – a dolgok lényegének és összefüggéseinek feltárása - problémamegoldó gondolkodás – probléma az a helyzet, amikor bizonyos célt akarunk elérni, de a cél elérésének útja számunkra nem ismert. Pszichológiailag problémának nevezünk minden olyan kérdést, feladatot, melyre a választ, a megoldást nem tudjuk azonnal megtalálni /pl. egy tárgy megtalálása, iskolai feladat stb/ A gondolkodási fajtákat nem lehet a működésben élesen

elkülöníteni egymástól, de a megértés inkább magyarázó jellegű, a problémamegoldás inkább kutató jellegű, kreatív folyamat. A tudományos megismerés módszerei: A TUDOMÁNYOS MEGISMERÉS: a megbízhatóság és az érvényesség MEGBÍZHATÓSÁG: következetesség és megismételhetőség. • Belső konzisztencia. • Értékelő megbízhatósága. • Időbeli megbízhatóság. ÉRVÉNYESSÉG: a fogalom valódi jelentése. • Fogalmi. • Előre jelző. • Terjedelmi. • Látszatérvényesség. Megfigyelés módszerei • Introspekció – mások megfigyelése. • Közvetett és közvetlen megfigyelés. • Beavatkozó és nem beavatkozó módszer. • Álcázott megfigyelés. • Terepkutatás. • Esettanulmány. 4 SAJÁTOS PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI ISMERETEK Explorációs módszerek: BESZÉLGETÉS • Spontán. • Célzott. • Interjú. • Klinikai beszélgetés – szabad asszociáció. KÉRDŐÍV • Direkt – indirekt. • Nyílt – zárt.

Személyiségtesztek • Intelligencia tesztek: Alfred Binet és Thomas Simon IQ= (mentális kor/életkor)x100 • Sztenderdizálás – arányos IQ. • Projekciós tesztek. Tesztkészítés Elméleti módszer  Dimenziók meghatározása.  Itemek, melyekben a dimenzió érvényesen és megbízhatóan megjelenik. Tapasztalati módszer • Adatredukciós módszerrel a tipikus jellemzők meghatározása. • Azon itemek kiválasztása, melyekben a tulajdonsággal biztosan rendelkező csoport különbözik a többitől. Kísérletek • Laboratóriumi és természetes körülmények között végzett. • Függő és független változók. BESZÉLGETÉS, INTERJÚ BESZÉLGETÉS ÉS INTERJÚ KÖZÖS JELLEMZŐI • Kommunikációs interakció vélemények, érzések és viszonyulások megosztására. • Közvetlen kapcsolódás. • Kölcsönös befolyásolás. INTERJÚ SPECIÁLIS JELLEMZŐI • Cél meghatározza a kommunikáció tartalmát – céltartás, spontaneitás

korlátozott. • Aszimmetrikus kapcsolat. • Formális elemei vannak. • Zavaró tényezők kikapcsolása, intimitás. Az interjú eredményességét befolyásoló tényezők 5 SAJÁTOS PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI ISMERETEK • • • Környezeti feltételek. A megkérdezett személy tulajdonságai. A kérdező kommunikációs viselkedése. ELŐNYÖS MAGATARTÁS • 70-80% hallgatás. • Várakozni tudás. • Egyszerre egy kérdés, egyértelműen. • Befolyásolás- és ítéletmentesség. • Kontroll. • Elfogadó, egyetértést jelző kommunikáció. Az interjú szakaszai • Előkészítés. • Indítás. • Kikérdezés. • Szerepcsere. • Lezárás. • Összegzés. 6