Jogi ismeretek | Büntetőjog » A büntetőjogi felelősség

2., A büntetőjogi felelősség A bűncselekmény fogalma a Btk-ban: Btk. 10 § (1): Bűncselekmény az a a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. Az Igazságügyi Minisztérium keretében szakmai, tudományos igénnyel folyik egy új Btk. tervezetének elkészítése. A hatályos Btk. a bűncselekmény fogalmának a meghatározásában, a társadalomra veszélyesség fogalmának a meghatározásában, továbbá a büntetés kiszabási körülmények jellemzésében, valamint a megrovás alkalmazásában kiemelkedő jelentőséget tulajdonít e fogalomnak. Ugyanakkor a jogrendszer más ágazatai e helyett a jogellenesség fogalmat használják. Az Unio tagállamai is a jogellenesség fogalmat alkalmazzák. Az új Btk tervezetének az elkészítése során is az Igazságügyi minisztérium kodifikációs csapata

mellőzni kívánja a társadalomra veszélyesség fogalmát. A bűncselekmény fogalmi elemei: a., Tényállásszerűség – büntetendőség A bűncselekmény az a cselekmény, amelyre a törvény bűntetés kiszabását rendeli. A Btk 10. §- nak ez a szövegrésze kifejezi mind a „nullum crimen sine lege”, és a „nulla poena sine lege” elvét. Egyrészt törvény nyilvánítja bűncselekménnyé a társadalomra veszélyes cselekményekre megállapított büntetéseket. A bűncselekménnyé nyilvánítás a törvényi tényállások megalkotása útján történik. Abban a kérdésben, hogy bűncselekmény történt- e vagy sem, az első vizsgálati lépcső annak megállapítása, hogy egy cselekmény kimerítette e egy törvényi tényállás kereteit. A törvényi tényállást pedig azoknak a körülményeknek az összessége alkotja, amelyeket az adott büntetőnorma a Különös Részben leír. A törvényi tényállás hordozza a „nullum crimen sine lege” elvét.

Objektív és szubjektív elemek összessége. A tényállásban elválik az objektív a szubjektívtól, az objektív ismérvek a társadalomra veszélyességet, a szubjektív ismérvek a bűnösséget alakítják. Az Általános Rész szabályai közül csak azok vesznek részt a tényállásszerűség alakításában amelyeket a törvényi tényállás megnevez. A magyar Btk a gondatlanságot mindig megnevezi, míg szándékos bűncselekményeknél a szándék felöl hallgat. A jogállamiság szempontjából a tényállásszerűség keretében szólni kell még a keretdiszpozíciókról. Ezek körében a tényállás egy olyan külön normát zár magába, amelynek szövege nem a Btk-ban lett kihirdetve, ezáltal megismerhetősége korlátozott. A nullum crimen sine lege elve itt csak formálisan működik, mert az állampolgár nem olvas el minden vámszabályt, a gazdasági életet befolyásoló minden szabályt. b., Társadalomra veszélyesség- jogellenesség Társadalomra

veszélyesség: Btk. 10 § Társadalomra veszélyes az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti. - jogalkotói értelemben vett :( a jogalkotó a törvényhozás után során a lehetséges magatartások teljességéből egy választást eszközöl és ennek eredményeként foglal állást abban a kérdésben, hogy valamely cselekményt bűncselekménnyé kell- e nyilvánítani. A bűncselekménnyé nyilvánítás indoka a jogalkotónak az a felfogása, hogy az adott cselekmény veszélyes a társadalomra) - jogalkalmazói értelemben vett: Jogellenesség: tényállásszerű cselekmény jogellenességét csak a törvényben nevesített okok( pl. jogos védelem) zárhatják ki Innen a tétel: jogellenesség= a törvényi tényállás tárgyi oldali ismérvei + a jogelleneséget kizáró okok hiánya. c. A bűnösség Perjogi bűnösség: azt fejezi

ki, hogy a bíróság „ bűnösnek mondja ki” a vádlottat a bűncselekmény elkövetésében és ezért büntetéssel sújtja. A ,kimondásra” azzal a feltétellel kerül sor, hogy bebizonyosodott: a vád tárgyává tett cselekmény bűncselekmény, és azt a vádlott követte el. A perjogi bűnösség kimondásának alapja büntető anyagi jogi szempontból a büntetőjogi felelősségre vonás feltételeinek a fennállása. Eszerint: a vádlott kimerítette valamely bűncselekmény tényállását s hiányoznak a büntetőjogi felelősségre vonás akadályai. Feltételezi az alanyi oldal fennállását, de feltételezi a tárgyi ismérvek: elkövetési tárgy, cselekmény, eredmény, hely, mód, idő, eszköz kimerítését is. Anyagi jogi bűnösség: eredetileg, mint gyűjtőfogalmat használták és rajta a szándékosságot és gondatlanságot értették. A szándék( dolus) és a gondatlanság( culpa) a jogban régóta ismert volt:alapjaikat már a római jog

kiművelte. A bűnösségfogalom lélektani mozzanatokra épült. Az így jellemzett bűnösségfogalmat pszichológiai bűnösségfogalomnak nevezzük. A szándék lélektani fogalom, szándékosan jót és rosszat egyaránt tehetünk: szándékosan lehet játszani, gyógyítani, de lehet ölni is. A gondatlanság csak a jog értékrendszerével összefüggésben elemezhető. A lélektanban nincs „gondatlanság”. A gondatlanság súlyosabb alakja:- az ún. tudatos gondatlanság: az elkövető előre látja magatartása következményeinek a lehetőségét, de könnyelműen bízik azok elmaradásában. Enyhébb alakja:Hanyag gondatlanság:- Az elkövető nem látja előre magatartása lehetséges következményeit s ezért nem látja azokat előre, mert elmulasztotta a „tőle elvárható”figyelmet vagy körültekintést. A tőle elvárhatóság értékelést jelent, amelyet a bíró alakít ki az elkövető általános intelligenciájáról, felismerési képességéről.

Axiológiai vagy normatív bűnösségi tan: az a bűnösségi felfogás, amely a bűnösséget az elvárhatósággal hozza összefüggésbe, s lényegét a bírói értékelésben látja. Kelsen: „ valaki nem azért bűnös mert azt a valamit akarta és tudta (előre látta), hanem azért és csak azért mert neki azt a valamit nem lett volna szabad megtenni vagy megakadályoznia.” A büntetőjogi felelősség vizsgálatának lépcsői, a bűncselekményi fogalmi elemek szintjén: A bűncselekmény fő fogalma: a cselekmény. A cselekmény 3 jelzője: - tényállásszerű, -jogellenes, -bűnös Vizsgálati fokok: 1 tényállásszerűség: tartalmazza azokat az ismérveket amelyek e cselekményt az életben megengedett cselekményektől, ill. más bűncselekményektől elhatárolják Hordozza a nullum crimen sine lege és a nulla poena sine lege elvét is. 2., A jogellenesség:(A cselekmény társadalomra veszélyessége: elvesztette törvényi alapját) 3., Bűnösség:

értékkategória A bűncselekmények súly szerinti kategóriája: Az 1978.évi Btka bűncselekmények 2 súly szerinti kategóriáját különbözteti meg Bűncselekmény: bűntett Vétség Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a törvény két évnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli el. Minden más bűncselekmény vétség A legsúlyosabban büntetni rendelt gondatlan bűncselekmények a 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendőek ( közúti baleset okozása, feltéve hogy több ember halálát okozza, vasúti, légi, vízi közlekedés veszélyeztetése) A szándékos bűncselekmények a bűntettek vagy vétségek.( az a bűncselekmény amely, amelynek törvényi büntetési tétele 2 év: vétség. A bűntett miatt kiszabott szabadságvesztést fegyházban vagy börtönben, kell végrehajtani, a vétség miatt kiszabottat pedig szabályként fogházban. A bűntett miatt szabadságvesztésre ítélt a büntetés 4/5-nek vagy

háromnegyedének kitöltése után, a vétség miatt szabadságvesztésre ítélt pedig a büntetés kétharmadának kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. A gondatlan vétség miatt elítélt a szabadságvesztés kitöltésével automattikusan mentesül, míg a szándékos vétség vagy bűntett miatt elítélt csak várkozási idő eltelte után rehabilitálódik. A törvényi tényállás tana A törvényi tényállás fogalma Tényállásszerű az a cselekmény, amely kimeríti valamely (különös részben megfogalmazott) törvényi tényállás elemeit A törvényi tényállás elemei tárgyi oldali ismérvek (objektív tényállási elemek) szükséges ismérv rendszerinti ismérvek esetleges ismérvek a cselekmény (elkövetési magatartás) elkövetési tárgy (passzív alany) eredmény okozati összefüggés az elkövetés módja eszköze helye ideje alanyi oldali ismérvek (szubjektív tényállási elemek) szükséges ismérvek esetleges ismérvek

szándékosság gondatlanság motívum célzat A bűncselekmény tárgya. A jogtárgy A jogi tárgy nem valóságos tárgy, nem „dolog”. A jogi tárgy és a társadalomra veszélyesség fogalma közel állnak egymáshoz, bizonyos körben azonosak. A törvény 5 jogtárgyat nevesít: az állami rendet, társadalmi rendet, a gazdasági rendet, az állampolgárok személyét, és az állampolgárok jogait. A jogi tárgy piramisa: - általános tárgy- a különös tárgyak összessége( jogrend) - különös tárgy( pl. vagyon) - közvetlen tárgy( pl. szerzői jog, Magyar Köztársaság alkotmányos rendje) A jogi tárgy sértése, vagy veszélyeztetése független a beszámítási képességtől és bűnösségétől, miért is a jogtárgy-sértést a törvényi tényállás tárgyi oldali ismérvei formálják. Elkövetési tárgy: fizikai értelemben vett dolog.A törvényi tényállás tárgyi oldalának rendszerinti ismérve.A jogtárgy és az elkövetési tárgy között

inkább csak elnevezésbeli hasonlóság van. A törvényi tényállás tárgyi oldala: (Az objektív tényállási elemek) a.,Elkövetési magatartás: ,Az elkövetési magatartás:A cselekmény az elkövetési magatartás a tényállás –fogalom legjelentősebb ismérve. Az életbeli természetes cselekménynek az a jellemzője, hogy az ember tudata, szándéka irányítja. Valójában előbb gondolkodunk és utána cselekszünk A büntetőjogi értelemben vett elkövetési magatartás független a cselekvő elképzeléseitől, kívánságaitól, céljaitól, illetőleg független attól, hogy a magatartás következményeit az elkövető előre látta e avagy előre kellett volna látnia. A tartalmától akként megfosztott cselekmény-fogalmat redukált cselekmény-fogalomnak nevezzük. A büntetőjog a redukált cselekmény- fogalommal szemben egy objektív és egy szubjektív követelményt támaszt. a. Objektív elkövetési magatartás: - olyan cselekmény, amely a

társadalomban tényleges hatást vált ki, tényleges hatás kiváltására alkalmas. Ez az eredmény tényleges előidézésében fejeződik ki( a halál, testi sérülés, betegség). Valamely jogilag nemkívánatosnak tekintett hatás előidézésére való objektív alkalmassága alapján tekintjük elkövetési magatartásnak azokat a cselekményeket, amelyek ugyan az eredményt ténylegesen létre nem hozták( nem okoztak halált, testi sértést, betegséget, vagyoni kárt), de annak előidézésére objektíve alkalmasak voltak. b.,Szubjektív szempont: az elkövetési magatartással szemben azt a követelményt támasztjuk, hogy akaratlagos legyen. Akaratlagosságon csak a mozgás, nem pedig a mozgás következményeinek az akarását értjük. Elkövetési magatartás:valamilyen kötelesség elmulasztásával történő eredményokozás Fajtái: - tiszta tevékenységi bűncselekmények: a törvényi tényállásban eredmény nem szerepel. ( pl- lopás). - csak tevéssel

fejthető ki: a törvényi tényállás eredményt tartalmaz, materiális bcs.(pl csalás). - tiszta mulasztásos bűncselekményeknek : a törvényi tényállás eredményt nem tartalmaz. Mulasztással elkövethető immateriális bűncselekmények. A mulasztást bűncselekménnyé nyilvánító törvényi tényállás mögött mindig valamilyen parancs húzódik meg, amely valamilyen kötelesség teljesítését írja elő. A bűncselekmények ennek a parancsnak a megszegésével jönnek létre.(pl feljelentési kötelezettség elmulasztása) -csak mulasztással elkövethető:( eredményt tartalmazó- materiális, az eredmény pl. segítségnyújtás halált okozó elmulasztása) -Nyitott törvényi tényállás:olyan bűncselekmények amelyeknek törvényi tényállásai csak az eredményt írják le, az eredményt okozó magatartást pedig nem jellemzik.( mindig materiális bűncselekményt jellemeznek) Előidézhető akár tevéssel, akár mulasztással.(pl emberölés) Vegyes

mulasztásos bűncselekmények: Az eredményt az alanytól független, rajta kívül álló természeti folyamatok hozzák létre. Az eredmény annak folytán áll be, hogy nem akadályozták meg. Vegyes mulasztásos bűncselekmény esetén azt az objektíve hatóképes, szubjektíve pedig akaratlagos magatartást hiányolja a büntetőjog, amely az eredmény elhárítására alkalmas lett volna. Ha az eredmény megakadályozhatatlan volt, az eredmény elhárítására irányuló cselekmény hiányát a jogrend nem rója fel. Akár az eredmény elháríthatatlan, akár pedig az elhárításra egyébként alkalmas cselekmény kifejtése az adott helyzetben lehetetlen, nem állapítható meg vegyes mulasztásos bűncselekmény. Két eleme:- az eredmény beállásának elhárítására vonatkozó kötelesség elmulasztása - az eredmény bekövetkezése A kötelezett személye:az eredmény elhárítására vonatkozó kötelezettség eredhet: - a családi kapcsolat tényéből -

munkaviszonyból - polgári jogi szerződésből - kötelesség foglalkozási szabályból - kötelesség büntetőjogi oltalom alá vont erkölcsi szabályból is. Tiszta és vegyes mulasztásos bűncselekmények elhatárolása: a.,tiszta mulasztásos bűncselekmények körében a kötelesség mindig közvetlenül a büntetőjogszabályból ered és a cselekményhez a törvényi tényállás nem társít eredményt. b., Vegyes mulasztásos:-a kötelesség rendszerint nem büntetőjogszabályból, hanem valamilyen más jogterület szabályából fakad és a törvényi tényállás eredményt tartalmaz. c., akár tevéssel, akár mulasztással elkövethető bűncselekményeket akkor és csak akkor nevezzük vegyes mulasztásos bcs-nek, ha a konkrét esetben mulasztás által valósul meg. Elkövetési magatrtás időbelisége: mozzanatos: a bcs- ek időbelileg jól megragadhatóak, mert elkövetési magatartásnak a tv. egy jól körülhatárolt cselekményi mozzanatot tekint. -

több mozzanatú bűncselekmények.( pl erőszakos nemi közösülés 2 mozzanatból áll:erőszak kifejtésből, és a közösülésből.) folyamatos: - időben huzamosan kiterjedve tartanak.( az elkövetési magatartás tanúsításával a bűncselekmény ugyan befejezetté válik, ez addig tart amíg a folyamat be nem fejeződik, az állapot meg nem szűnik. pl fegyverrejtegetés) Cselekménytani elméletek: A természetes cselekménytan az emberi magatartást bio-pszichikai egységként fogja fel,olyannak látja amilyen az valójában. Kauzális cselekménytan: akarati formának nevezte azt a tudattartalmat, amely a mozgást irányítja. Az akarati forma a cselekmény részeként a tárgyi oldalra kerül, az akarati tartalom pedig a bűnösség alkotóelemeként az alanyi oldalra soroltatik. Szociális cselekménytan:elfogadja a kauzális teóriának a szubjektív akaratlagosságáról szóló felfogását. Az objektíve magatartás társadalmi jelentőségét aszerint kell a

tapasztalat szerint kell megítélni, ahogyan a társadalom a „felvevő horizontján” megjelenik. Finális cselekménytan: bűnösségi elmélet. Az emberi cselekményt célirányos, azaz finális cselekménynek fogja fel és ezért a szándékot beülteti a cselekménybe. A szándék átvándorol a tárgyi oldalra, a cselekménybe. -b.,Az elkövetési tárgy és passzív alany: Az elkövetési tárgynak azt a dolgot nevezzük, amelyre vonatkozóan az elkövető cselekményét végrehajtja. Ez lehet az elkövetési tárgy elvétele, megszerzése, megsemmisítése, megváltoztatása. Passzív alany: amennyiben a törvényi tényállásban nem dolog hanem ember helyezkedik el, az elkövetési tárgy jogi pozíciójában, az embert passzív alanynak nevezzük. A sértett: - akinek a személyét vagy jogait a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette. ( pl. lopás sértettje az akitől a dolgot a tettes elvette Nem mondhatjuk hogy egyszersmind a lopásnak a passzív alanya is

az a személy akitől loptak).Az elkövetési magatartást az alany nem emberre hanem dologra fejtette ki. Passzív alany csak ember lehet, sértett lehet jogi személy is. Amennyiben a cselekmény az embernek nem a teste ellen, hanem személyiségi joga ellen irányul őt a bűncselekmény sértettjének tekintjük. Passzív alanya az erőszakos bűncselekménynek van, amely az emberi test ellen irányuló fizikai ráhatásban fejeződik ki. Nincs minden bűncselekménynek elkövetési tárgya ill. passzív alanya(pl rágalmazás, becsületsértés, hamis tanúzás). c., Az eredmény: - a bűncselekmény eredményén a külvilágban beálló azt a változást értjük, amelyet a törvényi tényállás leír. Csak rendszerinti ismérvnek nevezzük - azokat a bűncselekményeket, amelyek tényállásai eredményt tartalmaznak anyagi bűncselekményeknek, vagy materiális bcs-nek nevezzük. - A materiális bcs. csak az eredmény beálltával válik befejezetté, az alaki bcs az

elkövetési magatartás puszta tanúsításával a befejezés szakaszába jut. Eredmény fajtája: - a., sértő: eredményt tartalamzó(olyan tényleges sérelem, amely a külvilágban jól felismerhetően jelentkezik az elkövetési magatartás folyományaként) Típusa:- természettudományos módszerrel mérhető - orvostudomány módszerével - társadalmi eredmény - szándékos bcs.kísérlete -b.,veszélyeztetési mind eredményt tartalamzó materiális bcs: - a sérelem bekövetkezésének objektív lehetősége. Típusai:- közvetlen veszély - veszély Immateriális bcs: amelyek törvényi tényállásában nem szerepel eredmény. Ezek is okoznak sérelmet és veszélyt de ez nem törvényi tényállási ismérv. Materiális bcs:- akár tevéssel, akár mulasztással megvalósítható bcs. Immateriális bcs:- tiszta mulasztásos bcs-ek. Eredmény bcs: vegyes- mulasztásos bcs-ek. -d.,Az okozati összefüggés: A materiális bűncselekmények körében vizsgáljuk.

Valamely eredményt lehet bűnösen( szándékos vagy gondatlan), véletlenül( nem bűnösen) okozni. Az okozati összefüggés nem dönti el a büntetőjogi felelősséget. A tettes azért az eredményért felel amelyet bűnösen okozott. Okozati összefüggés vizsgálatának célja- a büntetőjogi felelősség egyik alkotóelemét felderítsük. A büntetőjog az okozati összefüggés vizsgálata során az emberi viselkedések hatásának megítélése szempontjából a társadalmi mechanizmus szabályaiból indul ki. Ezzel összefüggésben ok- nak tekinti a mulasztást is. A mulasztás okozatosságáról a természetben nem szólhatunk. A mulasztás csak büntetőjog értékrendszerének tükrében tekinthető elkövetési magatartásnak és valamely eredmény okának. (Az okozati összefüggés módszertani mérése- az eredmény típusához igazodik. Biológiai típusú eredmény( halál, testi sérülés) esetén- orvostudomány közreműködése kell( pl. igazságügyi

orvosszakértő) A materiális veszélyeztetési bűncselekménynek körében : az okozati kapcsolatot a bíróság adott esetben egyedül, más esetben szakértő közbejöttével vizsgálja. Az okozati összefüggés megállapítását nem zárja ki az a körülmény, hogy az eredménynek a sértett maga is oka volt. A bíróság az okozati összefüggés vizsgálata során elszigetelést eszközöl. Azokat az okokat vizsgálja, amelyek a büntetőjogi felelősségre vonás szempontjából jelentősek. Csak az emberi magatartás tekinthető jelentős oknak. Valamely eredmény mindig valamely feltételek között jön létre. Feltétel: az okozati kapcsolatot részben alakító objektív mozzanatok. Gondatlan bcs. esetén: -az okozati összefüggés, ill az eredmény bekövetkezése a felelősséget lezárja.( ha a tette súlyos testi sértést okozott gondatlanul, de halált is okozhatott volna, csak gondatlanul okozott súlyos testi sértésért felel.) Szándékos bcs. esetén: - a

bekövetkezett eredmény a büntetőjogi felelőséget nem zárja le Lehetséges hogy a tettes súlyosabb eredményért felel, mint amit ténylegesen okozott. Ez a helyzet a szándékos materiális bcs-ek kísérleténél áll elő, akkor ha a tettes szándéka a ténylegesen okozottnál súlyosabb sérelem létrehozására objektíve alkalmas volt. Materiális bűncselekményekért való felelősség tárgyi feltételei: - elkövetési magatartás - okozati összefüggés - eredmény Okozatossági teóriák: Feltételek egyenértékűségének tana: minden jelenség okozatos és minden okozatnak több oka van, ezek egymással egyenértékűek. Az lesz elítélve akit az okozati összefüggés létrehozása és az eredmény előidézése tekintetében bűnösség terhel. Ok kiválasztós elméletek: - adekvát kauzalitás teóriája- ok az az emberi magatartás, amelynek tanúsításakor az eredmény objektíve előre látható volt. Ha hiányzik az okozati összefüggés a

bűnösség vizsgálatára nem kerül sor. Relevancia elmélete:- különbséget kell tenni a természettudományos okozatosság és a jogilag jelentős okozatosság között. -e.,Az objektív büntethetőségi feltétel - olyan tényállási ismérvet tekintünk, amelyre az alany bűnösségének nem kell kiterjednie. A büntethetőségi feltétel éppen ezért objektív mert a bűnösség nem fogja át. Jogi hatása:- a hozzá kapcsolódó jogkövetkezmény arra tekintet nélkül hatályosul, hogy arra a tettes tudata nem terjedt ki, adott esetben reá nem is terjedhetett volna ki. Nem eredményességi objektív feltétel pl. az öngyilkosságban közreműködés törvényi tényállásában szereplő az a feltétel, hogy valaki az öngyilkosságot megkísérli, vagy elköveti. Aki másnak öngyilkossághoz segítséget nyújt objektíve felel ezért a segítségért, ha a sértett utóbb az öngyilkosságot elköveti, vagy megkísérli. A Csemegi-kódexben a halál nem az eredmény

, hanem az objektív büntethetőségi feltétel jogi sorsát osztotta. A halált objektív büntethetőségi feltételnek tekintette Aki nem tehet a következmény okozásáról, az ne bűnhődjék a sértett halála miatt. -f.,Az elkövetés módja, eszköze, helye és ideje Módja:- minden bűncselekményt valamilyen módon követ el a tettes, ezeknek a tv. nem tulajdonít jelentőséget. Kivéve: az emberölés minősített esete a különös kegyetlenség a végrehajtás során. Eszköze:- a tettes számos esetben eszközt használ. Pl hamis vagy lopott kulcs használata a lopás szabálysértési vétséggé minősití. Helye:- a tv-i tényállás nem szokott jelentőséget tulajdonítani. Kivéve: a lopás súlyosabban minősül, ha közveszély színhelyén követték el. Ideje:- minden bcs-t valamilyen időben követtek el. Néhány szándékos bcs-t súlyosabban minősít az idő. Katonai bűncselekményeknél széles körben minősítő körülmény a háború ideje,

magánlaksérétésnél súlyosabban minősíti ha éjjel követték el. A bűncselekmény alanya. A tettes Az alany mint szükséges ismérv: A bűncselekmény alanyává válást 2 feltétele:- a.,elkövetéskor betöltött 14 életév -b., elkövetéskor meglévő beszámítási képesség a., akik a 14 életévüket nem töltötték be gyermekkorúak A gyermek tetteiért büntetőjogi felelősséggel nem tartozik. Nem büntethető Akik elkövetéskor betöltötték a 14. életévüket, de 18 még nem haladták meg, fiatalkorúak Büntetőjogi felelősséggel tartoznak, enyhébb rendelkezés vonatkozik rájuk. Nem szabható ki vele szemben életfogytig tartó szabadságvesztés A 18. életévüket már betöltöttek, felnőtt korúak A bűncselekmény alanya csak felnőtt korú és fiatalkorú személy lehet. b., beszámítási képességgel csak ember rendelkezhet, jogi személy nem Kétirányú képességet jelöl:- képességet a magatartás lehetséges következményeinek

előrelátására - képességet a felismerésnek megfelelő akarat képzésére és az akaratnak megfelelő magatartás tanúsítására Bármelyik képesség hiánya kizárja a beszámítási képességet. Az elmebetegség, gyengeelméjűség, szellemi leépülés, tudatzavar, személyiségzavar a felismerési és akarati képességet kizárják. Kizáró ok lehet a kényszer és a fenyegetés is A bűncselekmény alanya:- tettes: egyedüli tettes és társtettes - részes:- felbújtó - bűnsegéd Felbújtó és bűnsegéd is csak megfelelő életkort elért és beszámítási képességgel rendelkező ember lehet. Jogi személlyel szemben büntetőjogi intézkedések alkalmazása: - jogi személy megszűntetése - tevékenységének korlátozása - pénzbírság A speciális alany mint esetleges ismérv: Általános alany: Amennyiben az alanyt az „aki” szóval jelöli, az adott bűncselekmény elkövetője tettesi minőségben bárki lehet. Ezt általános alanynak nevezzük

Speciális alany:Az alanyfogalom szűkítése esetén az alanynak a tv-ben jellemzett speciális tulajdonságokkal is rendelkeznie kell. Ezt az alanyt speciális alanynak nevezzük Az „aki” kifejezés a tettest jelöli. Ha a törvényi tényállásban az „aki” helyén további vonásokkal jellemzett ember helyezkedik el, az így jellemzett személyt, a speciális alanyt speciális tettesnek nevezzük. Az ilyen bcs-eknek is bárki lehet a részese Szubjektív tényállási elemek Bűnösség:- szándékosság - gondatlanság Bűnösség - Perjogi bűnösség:- a bűnösnek kimondás azt fejezi ki, hogy a vádlott szempontjából a büntetőjogi felelősségre vonás valamennyi feltétele fennáll. Jelenti: hogy a vád tárgyává tett cselekmény bűncselekmény, a cselekmény t a vádlott követte el,őt anyagi jogi bűnösség terheli, nem állnak fenn büntethetőséget kizáró vagy megszüntető körülmények. A perjogi bűnösség eszerint feltételezi az anyagi jogi

bűnösséget, a felelősségre vonás minden tárgyi és alanyi ismérvét. Szándékosság:- Szándékosan követi el a bcs-t az aki magatartásának következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. Szándékosan jót és rosszat egyaránt tehetünk. Szándékosság fokozatai: Egyenes szándék:- a magatartás következményeinek kívánása jellemzi. Az eredmény bűncselekmények körében jut jelentőséghez. Értelmi oldalán az okozati kapcsolat és az eredmény előre látása helyezkedik el. Érzelmi oldalát az előrelátott következmény kívánása karaktelizálja. Eshetőleges szándék:- magatartás következményeibe való belenyugvás jellemzi. Értelmi oldala azonos az előzővel- a tettes az eredményt, ill. annak reális lehetőségét előre látja. Érzelmi oldala: a tettes az eredményt nem kívánja, hanem annak bekövetkezésébe csak belenyugszik. A szándékos bűncselekmény minősített esetei: A szándéknak a minősítő

körülményekre is ki kell terjednie. Egy kivétel: az eredményre, mint a bűncselekmény minősítő körülményére elég, ha gondatlanság terjed ki. Vegyes bűnösségű bűncselekmények: a minősítés szempontjából szándékos bűncselekmények és következményeikben a szándékos bűncselekmények jogi sorsát osztják. ( pl. a halált okozó testi sértés a testi sértésre irányuló szándék és a halált, mint minősítő eredményt átfogó gondatlanság mellett jön létre. A halált okozó testi sértés szándékos bűncselekmény.) A szándék intenzitása: Fakadhat előzetes megfontolásból és keletkezhet pillanatnyi indulaatból, ill. a kínálkozó lehetőség gyors kihasználására irányuló törekvésből. Sértési és veszélyeztetési szándék: A materiális bűncselekmények törvényi tényállása általában sértő típusú eredményeket tartalmaznak. Kivételképpen a veszély valamilyen foka az eredmény A veszély fogalmilag nem más

mint a sérelem lehetősége. Minden sértési szándék magába zár egy veszélyeztetési szándékot is. A gondatlanság Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában; úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. Motívum és a célzat: A motívum: A tudatos , célirányos emberi cselekményeket elhatározás előzi meg. Az elhatározást a tudatban ún. motivációs folyamat előzi meg A motívumok harcában az egyik motívumcsoport győzelemre jut. A szándékos bcs elhatározását megelőző motivációs folyamatot, ill. a győzelemre jutó valamelyik motívumot azonban egy- egy szándékos bcs törvényi tényállása figyelembe veszi. A motívum a szándékos bcs. minősítő körülménye lehet: az aljas indok az emberölés egyik minősítő

körülménye. A célzat: a szándékos bcs -ek körében jut büntetőjogi jelentőséghez. A célzat több mint a szándék. A célzat az az előny, amelynek elérése érdekében fejti ki a törvényi tényállás szándékos megvalósítását kifejező cselekményét a tettes. A célzat választ ad arra a kérdésre hogy „mit akar elérni” a bcs. alanya a sértett halálának okozásával. Kétféle büntetőjogi jelentősége lehet a célzatnak: - lehetséges, hogy a célzat az alapeset törvényi tényállási ismérve. Így a jogtalan vagyoni haszonszerzés célja a csalásnál, eltulajdonítási cél a lopásnál. - - lehetséges, hogy a célzat a szándékos bcs. minősítő körülménye Ha a tv. szövege nem foglalja be a szándékos bcs törvényi tényállásába ismérvként a célzatot, úgy az a büntetés kiszabásánál, mint súlyosító, ill. mint enyhitő körülmény jöhet figyelembe. A minősítő eredményért való felelősség, a vegyes bűnösség:

15.§ Az eredményhez mint a bűncselekmény minősítő körülményéhez fűzött súlyosabb jogkövetkezmények akkor alkalmazhatók, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében legalább gondatlanság terheli. Vegyes bűnösség jön létre ha alapeseti törvényi tényállási elemeket a tettes szándéka, a minősítő eredményt pedig gondatlanság fogja át. Azokat a bcs-eket, amelyek körében a vegyes bűnösség kényszerű, praeter intentionalis, azaz szándékon túli eredményű deliktumoknak nevezzük. Kényszerű a vegyes bűnösség ha azt szándék fogja át, úgy más bcs. jön létre Szándékon túli eredményű bcs. a halált okozó testi sértés, mert ha a halálra mint eredményre nem a gondatlanság , hanem a szándék terjed ki: emberölés jön létre