Jogi ismeretek | Büntetőjog » Büntetőjog tételek, általános és különös rész

1. A büntetőjog forrásai. A büntető törvény értelmezése A diszpozíció A tényállás jelentés tartalmai és feladatai A büntetőjog forrásai: 1. Törvény (tvr, Alkotmány) 2. Törvénynél alacsonyabb szintű jogszabály 3. Szokásjog, bírói jog 4. Alkotmánybíróság határozatai 5. Nemzetközi jog 1. Nullum crimen sine lege, nulla poena sine lege elve miatt  bűncselekmény és annak következménye csak törvényben határozhatók meg. Alapvető forrás az 1978. évi IV tv (BTK) ill a hatálybaléptetésről és a végrehajtásról szóló 1979 évi 5sz tvr (Btké), és jogforrási jellege van az Alkotmánynak is. A keletkezési idejétől függetlenül minden hatályos büntetőjogi szabálynak az alkotmánynak meg kell felelnie. 2. keretdiszpozíciók és végrehajtási részletszabályok, melyek nem állhatnak ellentétben a törvényi szabályokkal 3. az elkövető terhére nem alkalmazható 4. pozitív jogot nem alkothat, feladata normakontroll: az

alkotmányellenes rendelkezéseket megsemmisíti, valamint értelmezi az alkotmányt, amely kihirdetésétől kezdve mindenkire kötelező erővel bír 5. Nemzetközi jellegű közvetlen jogforrási háttere is van (háborús és emberiség ellenes bűncselekmények) A büntető törvény értelmezése: elsődleges célja a jogszabály immanens jelentésének, vagyis a büntető jogszabály valódi tartalmának feltárása (interpretatio). l. Alanyok szerint a) jogalkotói (Btk. IX fejezet, értelmező rész); b) jogalkalmazói (konkrét ügyre, LB irányelvei, elvi döntései kötelező erejűek!); c) tudományos (kötelező ereje nincs, de segítséget nyújthat); 2. Módok szerint a) nyelvtani: a tartalom nyelvi szabályok útján történő feltárása; b) logikai: formállogika szabályait alkalmazza, két jogszabály egymáshoz való viszonyából következtetünk i) kevesebbről többre [enyhébb büntetendő, akkor a súlyosabb is]; ii) többről a kevesebbre [ha a súlyosat

nem, akkor az enyhébbet sem]; iii) az ellentétéből való következtetés. c) rendszertani: • Horizontális értelmezés: (elemibb szintű) Ha a büntető jogszabály rendszerbeli elhelyezkedéséből vonunk le következtetést a tartalmára nézve. Önmagában az a tény, hogy a kérdéses tényállás vagy szabály a kódex mely fejezetében, illetve milyen cím alatt kerül tárgyalásra, már bizonyos fokú eligazítást ad. • Vertikális értelmezés: (magasabb rendű forma), amikor a büntető jogszabályt a büntetőjogrendszer, illetve az egész jogrendszer részeként vizsgáljuk. Vagyis az értelmezendő jogtételnél más jogágban, illetve magasabb szinten elhelyezkedő jogszabályt vonunk be az értelmezésbe. d) történeti: a jogszabály keletkezésekor fennálló jogalkotói akarat és annak társadalmi körülményeinek vizsgálata; e) teleológiai: a jogalkotó eredeti akarata, célja feltárása f) alkotmánykonform: ha több értelmezési lehetőség van azt

kell választani, amelyik az alkotmánnyal leginkább összhangban van 3. Eredménye szerint a) megállapító, ha se nem szűkít, se nem tágít, egyszerűen értelmez b) kiterjesztő c) megszorító Diszpozíció: BTK Általános része normák, melyek minden bűncselekményre vonatkoznak, általánosságban a büntetőjogi jogkövetkezmények, Különös rész az egyes konkrét bűncselekmények és a hozzájuk kapcsolódó jogkövetkezmények. A különös részi norma három eleme: 1) hipotézis 2) diszpozíció 3) szankció [a hipotézis és a diszpozíció egybeolvad]. Diszpozíció kivételesen található az Általános Részben is a részességi alakzatok meghatározásánál, de ettől eltekintve a diszpozíció egy-egy bűncselekmény különös részi meghatározása. Fajtái: 1. Egyszerű diszpozíció: a bűncselekményt lényegileg a nevével határozza meg, pl emberölést követ el, aki mást megöl 2. Leíró diszpozíció: a bűncselekményt lényeges

ismérveivel írja le, pl: lopást követ el, aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa. 3. Hivatkozó (utaló) diszpozíció: a tömör törvényszerkesztés érdekében a felesleges ismétlések elkerülése végett egy másik büntetőjogszabályra hivatkozik (pl. a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak a hivatalos személy elleni erőszak tényállására utal vissza) 4. Keretdiszpozíció: egy másik jogágazatba tartozó jogszabály tölti ki tartalommal (pl közúti baleset okozása esetén a KRESZ) Blankettáris diszpozíció: olyan diszpozíciók, amelyek a bűncselekményt - büntetőjogi többletelem nélkül - pusztán mint valamely más jogágazatbeli szabályok megszegését határozzák meg (pl. járványügyi szabályszegés ) A tényállás jelentéstartalmai: a) Konkrét (történeti) tényállás: az elkövetett bűncselekmény büntetőjogilag lényeges körülményeinek összessége. b) Törvényi tényállás: egy-egy

bűncselekmény típus befejezett tettesi alakzatát meghatározó törvényi ismérvek. c) Általános törvényi tényállás: különböző bcs-k törvényi tényállásainak közös vonásaiból Számos bcs-nek nemcsak alapesetét, hanem a minősített (súlyosabban minősülő) illetve a privilegizált (enyhébben minősülő) 1 alakzatait is szabályozza a törvény A tényállás feladatai: a) Garanciális, illetve kriminálpolitikai jelentősége: csak az büntethető, akinek cselekménye beleillik valamelyik diszpozíció keretei közé. Csak azon büntetőjog felel meg teljes mértékben a nullum crimen / nulla poena sine lege elvnek, amely a tiltott magatartást tényállás révén törvényben, azaz törvényi tényállásban egzakt módon leírja és rögzíti. A tényállás ebben az értelemben a lex, azaz a törvény. b) Rendszerbeli szempontból: a bűncselekmény tudományos fogalmában a tényállásszerűség a cselekményt és a jogellenességet köti össze.

A bűncselekmény törvényi fogalmában rögzített "amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli" fordulatban jelentkezik lényegében a tényállásszerűség. Továbbá a tényállás azokat az ismérveket is magában foglalja, amelyek a bűncselekmény megvalósulásához szükségesek. c) Dogmatikai feladat: azon objektív ismérvek körülírása, melyek nem ismerete a szándékosságot kizárja. 2. Speciális büntetőjogi alapelvek A büntetőjog egészét átható elvi tételeket nevezzük büntetőjogi alapelveknek. A BTK 1978. évi IV tv nem szól alapelvekről, azok a törvény egészéből, indoklásából és szelleméből következnek I. A jogrendszer egészére ható elvek: a) jogállamiság eszméje: legfontosabb elemei: jogegyenlőség, emberi méltósághoz való jog; Formai jogállamiság: jogbiztonság Materiális jogállamiság: igazságosság E kettő összeütközésbe kerülhet. A magyar AB határozata alapján a jogbiztonság

elsőbbséget élvez az igazságossággal szemben A Radbruch-i formula: Kérdés: vajon ma nevezhetjük-e jogtalanságnak azt, ami korábban jog volt? A Radbruch-i formula szerint a pozitív jogot akkor kell jogtalannak tekinteni, ha a törvény és az igazságosság közötti ellentmondás olyan elviselhetetlen mértéket ölt, hogy a törvénynek, mint igazságtalan jognak az igazságosság előtt meg kell hátrálnia. Ahol nincs törekvés az igazságosságra, ott az ilyen törvény nem pusztán "igazságtalan jog", hanem a jogi természete is hiányzik. A formula tehát az igazságossághoz objektív értelmet is rendel, ami a jogbiztonsággal kerülhet ellentétbe, ha az értékítélet nem egy konkrét ügyre, hanem a jogszabályra vonatkozik. Ezért a jog rendként és szabályként definiálható, amely értelmének megfelelően az igazságosság szolgálatára hivatott. b) humanitás elve: a bűnelkövető is ember, érdemei: a halálbüntetés tilalma, test és

megszégyenítő büntetések kiiktatás, reszocializáció előtérbe helyezése. II. A speciális büntetőjogi alapelvek 1. A törvényesség elve (vagy: az anyagi jogi legalitás elve) A jogbiztonság megtestesülése, Lényege: Csak az a cselekmény minősülhet bűncselekménynek, amit a törvény már elkövetése előtt annak nyilvánít (crimen); másrészről az elkövetővel szemben csak olyan büntetés alkalmazható, amit a törvény ír elő és amely már az elkövetés idején ismert (poena). Mindez azt jelenti, hogy az állami büntetőhatalom gyakorlásának feltételeit előre törvényben kell rögzíteni. A fentiekből négy büntetőjogi követelmény, illetve tilalom vezethető le: 1. Nullum crimen / nulla poena sine lege praevia: az elkövetéskor hatályos törvény alkalmazásának követelménye és a súlyosabb büntető törvény visszaható hatályának tilalma; 2. Nullum crimen / nulla poena sine lege certa: a pontos törvényi meghatározottság

követelménye és a határozatlan büntető törvény és jogkövetkezmény tilalma, a bírói önkény kizárása. 3. Nullum crimen / nulla poena sine lege scripta: az írott büntető törvény követelménye, és a büntethetőséget alapító és a büntetőjogi szankciót megalapozó vagy szigorító szokásjog, illetve bírói jog tilalma. 4. Nullum crimen / nulla poena sine lege stricta: a bírónak a törvényben írt norma szöveghez kötésének a követelménye, és a büntethetőség- és szankciómegalapozó vagy -szigorító analógia tilalma 2. A tettfelelősség elve Az elkövetett cselekményt kell figyelembe venni, a felelősség a tetthez kapcsolódik. Ellentéte, ha az elkövető személyére, veszélyességére irányul a felelősségre vonás (tettes felelősségi elv) Nálunk alapvetően tettbüntetőjog érvényesül, de pl. a jogkövetkezmények megállapításakor már nem kizárólagos visszaesők, fiatalkorúak szabályozása. Az ún. ante deliktuális

felelősség: A tettesbüntetőjog szélsőséges irányzata. Eszerint, ha az érintett személy várhatóan hajlamos bűncselekmény elkövetésére, ezért már a deliktum elkövetése előtt felelősségre vonható. A totalitárius államok gyakran éltek és visszaéltek ezzel az eszközzel A törvényesség talaján álló modemjogállamok számára ez az út egyértelműen elfogadhatatlan és követhetetlen. Büntetőjogellenes cselekmény hiányában nem lehet az állam korlátlan beavatkozási jogát megteremteni. Továbbá a nulla poena / nullum crimen sine lege elv is kizár a büntető - igazságszolgáltatás részéről mindenféle jogkövetkezményt azzal a személlyel szemben, aki nem követett el büntetendő cselekményt. 2 3. A bűnösségen alapuló felelősség elve: a bűnfelelősség elve: Tárgyi/objektív felelősség: az elkövető akkor is felel, ha vétlen (eredményfelelősség) Alanyi/szubjektív felelősség: csak akkor vonható egy személy

büntetőjogi felelősségre, ha szándékosan vagy gondatlanul járt el. A bűnösség a bűncselekmény alapvető fogalmi eleme. • Nullum crimen sine culpa nincs bűncselekmény bűnösség nélkül • Nulla poena sine culpa büntetés sem alkalmazható bűnösség nélkül Bűncselekmény(bűnösség) nélkül nem beszélhetünk büntetőjogi felelősségről, ennek hiányában pedig nem alkalmazható büntetés. Az adott cselekményt bűnösen kell elkövetni ahhoz, hogy bűncselekményről beszélhessünk. Az alapelv szerint a büntetőjogi felelősségrevonás előfeltétele a bűnösség, ez legitimálja büntetést. A praeterintencionális bűncselekmény: Ilyen deliktumokról akkor beszélhetünk, ha az elkövető felelősségét olyan eredmény határozza meg, amely a szándékán túl következett be. A szándékon túli eredményre az elkövető bűnössége vagy egyáltalán nem, vagy pedig a gondatlansága terjedhet ki Hazánkban 196 l előtt felelősségre vonták

az ilyen deliktumot megvalósító személyt. A Btk ezt az eredetileg kánonjogi eredetű felelősségi formát kiiktatta, és azt a szabályt vezette be, hogy az eredményre, mint minősítő körülményre legalább a gondatlanságnak ki kell terjednie. (Btk 15 §) 4. Az arányosság elve Társadalomra veszélyes cselekményt lehet csak bűncselekménnyé nyilvánítani. Az arányosság értelmezésének két síkja: a) abszolút arányosság: a jogkövetkezménynek arányban kell állnia az elkövető bűnösségével és a többi szankcióval. A szankciórendszerben rögzített jogkövetkezmények arányosságát értik, azt tehát, hogy a büntetőjogban az eltérő bűncselekménytípusok eltérő súlyához igazodó büntetési tételek egymással arányosságban összehasonlíthatók legyenek. b) névleges arányosság: a konkrét, kiszabott szankciónak arányban kell lennie a konkrét bűncselekménnyel. A kiszabott jogkövetkezmények összehasonlíthatósága. A hasonló

tett elkövetői az okozott hátrány és a bűnösség mértéke szerint azonos büntetésben részesítendők, a különböző bűntettek elkövetői pedig különböző büntetést érdemelnek. 5. A kétszeres értékelés tilalma, (Ne bis in idem) A bűnelkövetőt, ugyanazon cselekmény miatt, nem lehet kétszer büntetőjogi hátránnyal súlytani. Szűkebb értelemben vett kétszeres értékelés tilalma Leginkább a büntetés kiszabása körében alkalmazott elv, amely szerint a bíróság általában nem értékelheti a büntetés kiszabás a során súlyosbító vagy enyhítő körülményként a törvényhozó által törvényi tényállási elemként már értékelt körülményeket. Azt is kizárja, hogy a bíróság kétszeresen, bár eltérő megnevezésseI értékelje ugyanazt a tényt, állapotot vagy körülményt. A magyar Btk. erről nem rendelkezik, de a LB 154 számú kollégiumi állásfoglalása értelmében ezen elv „a büntetést befolyásoló

körülmények értékelésénél is érvényes”. „Olyan esetben azonban, amikor a tény adat a minősítéshez szükséges mértéket jelentősen meghaladja, nincs akadálya azt súlyosbító vagy enyhítő körülményként is értékelni.” DE: további súlyosbító vagy enyhítő hatást csak akkor lehet tulajdonítani, ha ezek a tényállási elemek fokozhatók. 6. A büntetőjog „ultima ratio” jellege, illetve szubszidiaritása A büntetőjog csak "végső eszköz", kisegítő jelleggel (szubszidiárisan), ultima ratioként kell érvényesülnie. A büntetőjog a többi jogterülethez képest az utolsó eszköz. Csak akkor alkalmazhatók a büntetőjog eszközei, ha más jogterület már nem tud semmilyen szankciót alkalmazni. A büntetőjog eszközei közül is az enyhébbet kell alkalmazni, ha alkalmas Binding szerint a büntetőjog fragmentális jellege: A büntetőjog nem tartalmazza a jogtárgyvédelem átfogó rendszerét, hanem a büntetésre

érdemesség kritériuma alapján egyes kiválasztott súlypontokra korlátozódik. Ezt a körülményt Binding nagy hiányként érzékelte 3. A büntető törvény hatálya. A nemzetközi büntetőjogi együttműködés intézményei Az időbeli hatály Általános szabály: a bűncselekményt az elkövetése idején hatályban lévő törvény szerint kell elbírálni. Kivéve, ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni; egyébként az új büntető törvénynek nincs visszaható ereje. (Új megállapító vagy szigorító szabálynak nincs visszaható ereje.) A magyar jog nem teszi lehetővé a legenyhébb törvény alkalmazását, ha köztes időpontban születik törvény a bíró csak az elkövetéskori és az elbíráláskori törvényt veheti figyelembe. Az elkövetés időpontja: • magatartási elmélet: amikor az

elkövetési magatartás utolsó mozzanatát kifejtik, vagy mulasztás esetében az, amikor a kötelezettnek cselekednie kellett volna • eredményelmélet: a diszpozícióban meghatározott eredmény bekövetkezésének időpontja, • cselekményegység elmélete: ahol és amikor a törvényes fogalmához tartozó bármelyik eleme megvalósul. Az időbeli hatály szempontjából a magatartási elmélet a leghelyesebb, az elkövetés időpontja az az időpont, amikor az elkövetési magatartás utolsó mozzanatát is kifejtették. Területi és személyi hatály: Ezek a szabályok a joghatóság kérdését határozzák meg. A büntető törvény érvényességére négyféle elv: 1. Területiség elve: valamely állam büntetőjogának hatálya a saját területén elkövetett bűncselekményekre terjed ki, éspedig tekintet nélkül az elkövető állampolgárságára és arra, hogy mi ellen irányul a bűncselekmény 3 - a quasi területi elv a belföldi terület fogalmát

terjeszti ki (hajó, légi jármű) 2. aktív személyi vagy honossági elv: az állam büntetőjogának hatálya alá a saját állampolgárai által elkövetett bűncselekmények tartoznak, tekintet nélkül arra, hogy hol és mikor követték el a cselekményt - aktív személyi elv: a hazatérő belföldi bűnelkövetőt a külföldön elkövetett büntetendő cselekményért lehet megbüntetni, ha külföldön nem hoztak ítéletet - passzív személyi elv: a belföldi állampolgárok külföldi védelmét szolgálja (a Btk. nem tartalmazza) - képviseleti elv: a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett bűncselekmény elbírálása, a más állam helyett való eljárás, amennyiben a kettős inkrimináció feltétele fennáll 3. Állami önvédelem elve: a hatály az adott állam büntetőjoga által védett jogi tárgyak elleni bűncselekményekre terjed ki, függetlenül az elkövetés helyétől és az elkövető állampolgárságától 4. Feltétlen

(univerzális) büntetőhatalom elve: büntetni kell a bárhol, bárki s bármilyen jogi tárgy ellen elkövetett valamennyi bűncselekményt A Btk. a különböző elvek kombinálását alkalmazza: A magyar törvényt kell alkalmazni a belföldön elkövetett bűncselekményekre, ill. a magyar állampolgár külföldön elkövetett olyan cselekményére, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény; A magyar törvényt kell alkalmazni a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett bűncselekményekre is, ha a) a magyar törvények szerint bűncselekmény és az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő; b) állam elleni bűncselekmény, tekintet nélkül arra, hogy az elkövetés helyének törvénye szerint bűncselekmény-e; c) emberiség elleni vagy olyan egyéb bűncselekmény, melynek üldözését nemzetközi szerződés írja elő. A kettős inkrimináció elve: A magyar törvényt kell alkalmazni a nem magyar állampolgár által külföldön

elkövetett cselekményre is, ha az a magyar törvény szerint bűncselekmény és az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő. Azt jelenti, hogy amennyiben mindkét helyen bűncselekménynek minősül az elkövető cselekménye, akkor lehetőség van a külföldi által külföldön elkövetett bűncselekmény magyar elbírálására. Ekkor az ún képviseleti elven alapul a magyar büntető joghatóság A nemzetközi büntetőjogi együttműködés intézményei A nemzetközi büntetőjog fogalma ma két területet ölel fel: 1. A nemzetközi büntetőjog általános része, a belső jog részét képező kogens jellegű normák összessége, amelyekkel meghatározzák joghatóságukat, ill. egyéb államok igazságszolgáltatásának érvényesülését 2. A nemzetközi büntetőjog különös része, az egyes konkrét nemzetközi bűncselekmények meghatározását és a felelősségre vonás szabályait öleli fel (nemzetközi jogi deliktumok). Külföldi ítélet

érvénye - A külföldi bíróság ítélete a magyar bíróság ítéletével azonos érvényű, ha 1. a külföldi bíróság a magyar hatóságok feljelentése alapján vagy a büntetőeljárás átadása folytán járt el; 2. a külföldi bíróság olyan cselekmény miatt járt el, amely mind a két állam joga szerint büntetendő, és a külföldön folyamatban volt eljárás, a kiszabott büntetés, és az intézkedés összhangban van a magyar joggal. • • • • • Kizárja a külföldi bíróság ítéletének érvényét, ha az elítélés politikai vagy azzal szorosan összefüggő egyéb bűncselekmény, illetőleg katonai bűncselekmény miatt történt. A cselekmény nem tekinthető politikai, illetőleg katonai bűncselekménynek, ha a bűncselekmény köztörvényi jellege túlnyomó a politikaihoz, illetőleg a katonaihoz képest. A szándékos emberölés, illetve a szándékos emberölést is magában foglaló bűncselekmény mindig köztörvényi jellegű

bűncselekménynek tekintendő. Ha a magyar büntető törvény hatálya alá tartozó személy cselekményét külföldi bíróság már elbírálta, a büntetőeljárás megindításáról a legfőbb ügyész határoz. Ebben az esetben a külföldön végrehajtott büntetést vagy előzetes fogvatartást a magyar bíróság által kiszabott büntetésbe be kell számítani. Külföldi bíróság ítéletén törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel, továbbá az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelező határozatával létrehozott nemzetközi büntető bíróság jogerős ítéletét is érteni kell. Kiadatás - Az 1996. évi XXXVIII tv rendezi a bűnügyi jogsegély intézményét: Államok közötti jogsegély, melynek keretében az egyik állam másik államnak kiad valakit azért, hogy a büntető eljárást lefolytathassák, illetőleg a már kiszabott büntetést végrehajthassák. Büntetőeljárás lefolytatása céljából akkor van helye kiadatásnak,

ha az a cselekmény, amely miatt a kiadatást kérik, mind a magyar törvény, mind a megkereső állam törvénye szerint 1 évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő; szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtás céljából pedig akkor, ha a kiszabott szabadságvesztés vagy az alkalmazott intézkedés még végrehajtható része 6 hónapot meghalad. Magyar állampolgárt csak akkor lehet kiadni, ha egyidejűleg más állam állampolgára is, és a Magyar Köztársaság területén nem rendelkezik lakóhellyel. . Nincs helye a kiadatásnak: • Ha a bűncselekmény elévült, vagy a kiadni kért személy kegyelmet kapott; • Ha a megkereső államban magánindítványt nem terjesztettek elő, ill. hozzájárulást nem adtak meg; • A magyar bíróság a cselekményt jogerősen elbírálta; • Amennyiben a kiadni kért személy menedékjogot kapott; • Az igazságügy-miniszternek kellő biztosítékot kell kapnia, hogy a

személy ellen a kiadatást kérő államban halálbüntetést nem szabnak ki, azt vele szemben nem hajtják végre; 4 A büntetőeljárás átadása A büntetőeljárás átadható, ha célszerű, hogy azt más állam hatósága folytassa le. Különösen célszerű, ha: a) a Magyarországon tartózkodó terhelt a másik állam állampolgára, ott van az állandó lakóhelye, szokásos tartózkodási helye b) a terhelt az eljárás során külföldön tartózkodik, kiadatásnak nincs helye, kiadatását megtagadták, vagy kiadatási kérelem előterjesztésére nem kerül sor. A büntetőeljárás átadása kötelező, ha a magyar büntető joghatóság alá tartozó ügyben a külföldi által a) belföldön, valamint b) a Magyar Köztársaság határain kívül tartózkodó magyar hajón vagy magyar légi járművön elkövetett bűncselekmény üldözéséről a Magyar Köztársaság törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben lemondott. Feljelentés külföldi

államnál Ha az eljárás külföldön tartózkodó terhelt ellen folyik, és kiadatásának nincs helye, illetőleg a kiadatást megtagadták, és a büntetőeljárás átadására sem került sor, és az ügyész nem indítványozta, hogy a tárgyalást a terhelt távollétében tartsák meg, a vádirat benyújtásáig az ügyész a legfőbb ügyésznél, azt követően a bíróság az igazságügy-miniszternél kezdeményezheti feljelentés megtételét az ügy elbírálására joghatósággal rendelkező más államnál. A szabadságvesztés végrehajtása akkor adható át, ha a) a külföldi állam kötelezettséget vállal a büntetés még végre nem hajtott részének végrehajtására, b) az elítélt a végrehajtás átengedéséhez hozzájárult (nem vonható vissza), feltéve, hogy az átengedés az elítélt átadásával jár együtt. Magyar állampolgárral szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtása akkor adható át, ha állandó lakóhelye vagy szokásos

tartózkodási helye külföldön van. 2003. évi CXXX törvény az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről A büntető ügyekben az Európai Unió tagállamaival folytatott együttműködés, valamint az európai elfogatóparancs alapján folytatott átadási eljárás során kell alkalmazni. Átadás Magyarországról A Magyar Köztársaság területén tartózkodó személy az Európai Unió más tagállamának igazságügyi hatósága által kibocsátott európai elfogatóparancs alapján büntetőeljárás lefolytatása, szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából elfogható és átadható olyan bűncselekmények esetén, amelyeknél a kibocsátó tagállam joga szerint a büntetési tétel felső határa legalább 12 havi szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés, vagy ha jogerősen legalább 4 hónapi szabadságvesztésre, illetőleg szabadságelvonással

járó intézkedésre ítélték. A keresett személyt a cselekmény kettős büntethetőségének mérlegelése nélkül az európai elfogatóparancs alapján át kell adni az e törvény 1. számú mellékletében meghatározott bűncselekmény-fajták esetében Az e törvény 1. számú mellékletében meghatározott bűncselekmény-fajták esetében, ha az európai elfogatóparancsot kibocsátó igazságügyi hatóság államának joga szerint a büntetési tétel felső határa nem éri el a 3 évi szabadságvesztést, illetőleg szabadságelvonással járó intézkedést, valamint az 1. számú mellékletben fel nem sorolt bűncselekmény-fajták esetében az átadás akkor engedélyezhető, ha azok a cselekmények, amelyek miatt az európai elfogatóparancsot kibocsátották, a magyar törvény szerint bűncselekménynek minősülnek. Az európai elfogatóparancs végrehajtását meg kell tagadni: a) ha a keresett személy gyermekkor miatt nem büntethető b) ha a cselekmény a

magyar törvény szerint nem bűncselekmény; c) ha a magyar törvény szerint a büntethetőség vagy a büntetés elévült; d) ha egy tagállamban a keresett személy ellen az európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló cselekmény miatt már olyan határozatot hoztak, amely a büntetőeljárás megindításának akadályát képezi, vagy amely alapján a büntetést már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre; e) ha a keresett személyt egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen elítélték, feltéve, hogy a büntetést már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó állam joga szerint az nem hajtható végre; f) ha az európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló cselekmény miatt a keresett személy ellen a Magyar Köztársaság területén büntetőeljárás van folyamatban; g)

ha a magyar igazságügyi hatóság vagy nyomozó hatóság az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény miatt a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást, illetve az eljárást megszüntette; h) ha az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekményre a magyar törvény szerint közkegyelem terjed ki, és a bűncselekményre a magyar büntető törvényt kell alkalmazni Másik tagállam megkeresése átadás iránt. Ha a terhelt az Európai Unió valamely tagállamában tartózkodik, és vele szemben büntetőeljárást kell lefolytatni, a bíróság haladéktalanul európai elfogató parancsot bocsát ki. Ha jogerősen kiszabott szabadságvesztést kell a terhelttel szemben végrehajtani, az európai elfogatóparancsot a büntetés-végrehajtási bíró bocsátja ki. Az európai elfogatóparancs olyan cselekmények esetén bocsátható ki, amelyeknél a magyar büntető törvény szerint a büntetési tétel felső határa legalább 1 évi

szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés. Ha a szabadságvesztést kiszabó vagy a szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó határozatot már meghozták, az európai elfogatóparancs csak akkor bocsátható ki, ha a kiszabott büntetés vagy az alkalmazott intézkedés tartama legalább 4 hónap. 5 4. A bűncselekmény törvényi és tudományos fogalma. A bűncselekmény, mint cselekmény A tényállás és a jogi tárgy viszonya, valamint a tényállási elemek köre A bűncselekmény fogalma: BTK szerint: Az a szándékosan, vagy ha a törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli, gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. Tudományos: Három korszakot különböztetünk meg: (i) törvényi tényállás kategóriájának kidolgozása; (ii) korai fogalmi meghatározások megjelenése, változatai  a) bűncselekmény jogellenes,

büntetendő cselekmény, b) a bűncselekmény jogellenes, bűnös, büntetendő cselekmény, (iii) a bűncselekmény tényállásszerű, jogellenes és bűnös cselekmény. E korszak fő állomásai: a) klasszikus  tényállásszerűség – a cselekmény értékelésmentes leírása. Objektív jogellenesség a jellemző A mulasztás nem jelenik meg. b) neoklasszikus  tényállásszerűség jogellenességet kizáró ok hiányában megalapozza a jogellenességet. A cselekményfogalom kiterjed a mulasztásra is, megjelenik a felróhatóság. c) finalista  nálunk nem érvényesült, de napjainkra külföldön széles körben elterjedt az emberi cselekmény finálisan (célszerűen) irányított a cél előzetes elképzelésével. Tudományos fogalom: Bűncselekmény az olyan cselekmény, amely tényállásszerű (diszpozíciószerű ), (büntető) jogellenes és bűnös. A bűncselekmény, mint cselekmény: A cselekmény fogalomnak a büntetendő magatartási formák

valamennyi megjelenési formáját fel kell ölelnie  a szándékos, gondatlan, tevéses és mulasztásos deliktumokat, emellett semlegesnek kell lennie  értékelési jellegű elemeket nem foglalhat magában. Redukált cselekményfogalom  valamennyi bűncselekményre egyaránt érvényes: • Alanyi oldal: az ún. akaratlagosság  a magatartás és tanúsítója közötti akarati viszony, de nem tételez fel bűnösséget • Tárgyi oldal: az ún. hatóképesség a kifejtett, másfelől az elmulasztott magatartás tényleges hatása, avagy az ilyen létrehozására való alkalmassága révén kapcsolódik a külvilághoz, s ezáltal válhat objektíve társadalomra veszélyessé is (ld. veszélyeztető bűncselekmények) Cselekményt kizáró körülmények: 1) emberi magatartás hiánya (pl. természeti események) 2) a tényleges vagy a potenciális akaratlagosság hiánya: ilyenkor az ember szellemi irányítóapparátusának teljes kikapcsolásáról van szó (pl.

szomatikus reflexmozgás, öntudatlanságban testmozgás, hipnózis alatti cselekvés) 3) hatóképesség hiánya: ha az emberi magatartás-megnyilvánulás nem lép a külvilágba (pl. gondolatok) Irányzatok: a) természetes cselekménytan: cselekmény a megvalósított akarat; b) kauzális cselekménytan: a cselekmény csupán az akarati forma; c) finális cselekménytan: a cselekmény lényege a célra irányzottság; d) szociális cselekménytan: az adott magatartás társadalmi tapasztalat szerinti hatását vette figyelembe; e) negatív cselekményfogalom: nem a cselekményt hanem a jogtalanságot szerepelteti a bűncselekmény-fogalom elemeként. A tényállás és a jogi tárgy viszonya • A (törvényi) tényállás egy-egy bűncselekmény típus befejezett alakzatát meghatározó törvényi ismérvek összessége. • A jogi tárgy az a jelenség, amit a büntetőjog véd, ill. amit a bűncselekmény támad Tartalmilag a jogi tárgy 1 a társadalmi rend jogilag védet

absztrakt értéke, avagy 2. a védendő társadalmi viszony • A büntetőjogi norma a jogi tárgyból, védendőségéből indul ki, a tényállás pedig a büntetőjogi norma elemeiből épül fel. • A tényállás és a jogi tárgy a jogi normán keresztül van kapcsolatban. • Jogi tárgy nélkül nincs büntetőjogi tényállás. A jogi tárgy habár tényállást meghatározó kategória nem tényállási elem • A jogi tárgy nem összekeverendő az elkövetési tárgyal, ami objektív tényállási elem. • • • Individuális jogi tárgyak: azon jogi tárgyak, amelyek az egyes személyekhez kapcsolódnak, mint pl. az ember személye, a szabadság, a tulajdon. Univerzális jogi tárgyak: általános jellegű jogi tárgyak, mint pl. az államtitok védelme, a közlekedés biztonsága, az emberi környezet védelme. Jellegzetes jogi tárgyak: amennyiben valamely bűncselekménynek több jogi tárgya is van, közülük az, amelyet a jogalkotó elsődlegesnek tekint, mint

pl. a közlekedési bűncselekménynek a közlekedés biztonsága A tényállási elemek köre 3 alapvető csoportja: (i) objektív tényállási elemek; (ii) szubjektív tényállási elemek; (iii) tettességhez szükséges ismérvek. Tényállási elemek egyéb csoportosítása: I. a) szükségképpeni tényállási elemek (a bcs tv-i tényállásához hozzátartoznak  pl elkövetési magatartás) b) gyakori tényállási elemek (pl. eredmény) 6 c) esetleges tényállási elemek (pl. elkövetési hely, idő) II. a) leíró jellegű elemek (tényfelismerést tételez fel - pl: 14 év alatti sértett); b) bírói mérlegelést igénylő (pl. súlyos érdeksérelem) c) normatív elemek (jogi fogalmak világába tartoznak - pl. hamis vádnál, hogy az bűncselekményre vonatkozik) 5. A cselekmény jogellenessége (társadalomra veszélyessége). A Btk-ban nem szabályozott jogellenességet kizáró okok A büntetőjog-ellenesség megállapításának feltételei: 1.

tényállásszerű magatartás 2. formális jogellenesség: a tényállásszerű cselekmény bj-i normába ütközik és bj-i szankcióval fenyegetett 3. materiális jogellenesség: társadalomra veszélyesség 4. ne álljon fenn jogellenességet kizáró ok A jogellenesség törvényi meghatározásban fogalmi elemként a társadalomra való veszélyesség szerepel. 10. § (2) Társadalomra veszélyes az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti,  lényegileg a jogi tárgyak sértése, ill. veszélyeztetése, ami mélyebben tárgyalva a védendő társadalmi érték - érdek sértése - veszélyeztetése. A társadalomra veszélyesség és az anyagi jogellenesség 1. Társadalomra veszélyes az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait

sérti vagy veszélyezteti. A társadalomra veszélyesség jellegét és fokát alapvetően a támadott jogi tárgy jelentősége és az azt ért sérelem vagy veszély mérve határozzák meg. A társadalomra egyáltalán nem veszélyes cselekmény nem bűncselekmény. Ennek ellenére a bírói gyakorlat idegenkedik a 10 § alapján felmentő ítéletet hozni. 2. Mind a társadalomra veszélyesség, mind a jogellenesség alapvetően objektív jellegű, azonban a jogtárgy sértést, illetőleg veszélyeztetést kivételképpen bizonyos szubjektív ismérvek is befolyásolják. Ilyen ismérv a motívum és a célzat (pl célzatra: lopás - jogtalan használat, motívumra: hivatalos személy féltékenységből történő felpofozása) 3. Nem büntethető az, akinek a cselekménye az elkövetéskor olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen. 4. A társadalomra veszélyesség változó jelenség is, a

társadalmi viszonyok alakulása szerint jelentősen változhat, meg is szűnhet, ill. büntetőjogilag jelentéktelen szintre csökkenhet Nem büntethető az, akinek a cselekménye az elbíráláskor már nem veszélyes vagy olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy - személyére is figyelemmel - a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen. A Btk.-ban nem szabályozott jogellenességet kizáró okok I. Más tv-ben szabályozott okok 1. Az engedély: Két válfaja van: a) Absztrakt engedély közvetlenül a jogszabályból fakad (a bcs elkövetésén tetten ért személyt bárki elfoghatja); b) Konkrét engedélyt a jogszabályi feltételek alapján az arra hívatott szerv adja meg esetenként (pl. abortusz) 2. Hivatali, hatósági jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése: a kizáró hatás csak akkor érvényesül, ha a beavatkozást lehetővé (kötelezővé) tevő norma feltételei teljesülnek Pl.: • lőfegyverhasználat •

eljárási kényszerintézkedések alkalmazása pl: előzetes letartóztatás, házkutatás 7 • • rendőrségi kényszerítő eszközök Bv. kényszerítő eszközök II. Jsz-ban (tv-ben) nem szabályozott kizáró okok: elmélet, gyakorlat által 1. Az indokolt (megengedett) kockázat: Az indokoltságot az elkövetéskor fennforgó feltételek alapján az elérhető előny és a számba vehető hátrány nagyságának, ill. az azok bekövetkezési esélyének egybevetése útján kell megítélni. Pl közlekedés engedése, míg az bizonyítottan életveszélyes 2. A hivatásbeli kötelességek teljesítése: Pl. bűnüldöző szerv tagja, katona, orvos beavatkozása Általában nem jogszabályon alapul, hanem a foglalkozás, hivatás gyakorlásával. A kötelesség csak hivatalos lehet, ahol a kötelezettségek ütközhetnek, de a fontossági sorrendjük eleve adott Az orvosi beavatkozás jogszerűségének a kérdése: Álláspontok: • a lege artis végrehajtott

műtét, pl. a végtag amputálása a beteg egészségének a védelmét szolgálja, és ezért a testi sértésnek még a tényállásába sem illik bele • a sértett beleegyezéséből, vagy vélelmezett beleegyezéséből indul ki, önmagában a vélelmezés azonban a jogellenességet nem zárja ki • a jogszerűséget az indokolt kockázattal hozza összefüggésbe, de ez sem old meg minden kérdést • valójában a jogellenességet az zárja ki, hogy amennyiben az orvosi beavatkozás a rá vonatkozó írott és íratlan szabályok betartásával történik, az orvos hivatásbeli kötelezettségét teljesíti Az egészségügyről szóló törvény alapján a beteget megilleti az önrendelkezéshez való jog, amely kizárólag a tv-ben meghatározott esetekben és módon korlátozható (a beteg szabadon dönti el, hogy kíván-e eü-i ellátást igénybe venni, ill. annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, ill. melyeket utasít vissza) 3. A fegyelmezési

jog gyakorlása: Szülő fenyítő joga sem lépheti túl a tettleges becsületsértést vagy a rövid idejű személyi szabadság korlátozását. Általános és középiskolai pedagógusé korlátozottabb  a fenyítőjog csak a szóbeli becsületsértésig terjedhet. 4. A sértett beleegyezése: Beleegyezés: a sértettnek az akaratnyilatkozata, ami lehet kifejezett vagy konkludens (hallgatólagos, ráutaló) - A belegyezés hatályosságához szükséges: a) a megfelelő ítélőképesség, b) az önkéntesség, c) a kijelentés komolysága, d) valamint az elkövetés előtt vagy alattiság (utólag nem lehet beleegyezni semmibe). - Akkor érvényesül, ha a) a sértettet megilleti a rendelkezés joga és a b) beleegyezés nem irányul társadalomra káros célra (életéről senki sem rendelkezhet). Társadalomra káros cél: biztosítási csalás, katona öncsonkítása, testi sértésbe beleegyezés – kivéve küzdősportok. A vélelmezett beleegyezés: • ha a

tényállást kizáró egyetértés vagy a jogigazoló belelegyezés nem, vagy nem a kellő időben pótolható, de a körülmények összértékelése azt a felvetést igazolja, hogy amennyiben az érintett személyt kérdezhették volna, akkor a hozzájárulását adta volna, a saját érdekében is, pl. az eszméletlen, súlyos sérült személynek kórházba szállítása, az orvosilag szükséges azonnali műtét elvégzése a sértett sérült beleegyezése nélkül • ha az egyetértés, beleegyezés bár pótolható lenne, de abból lehet kiindulni, hogy erre a kérdezésre, illetve a beleegyezés megszerzésére idő és lehetőség sincs igazából, de védelemre méltó a beavatkozási érdek, pl. az idegen lakás ajtaját feltörik, mert a lakásból gáz szivárog, vagy víz ömlik ki Nincs büntethetőséget kizáró jelentősége a sértett belegyezésének. ha • a sértetti beleegyezés alapján történik az elkövetés (pl: megrontás) • a beleegyezés hiánya

már tényállási elem (pl.: magánlaksértés) • a tv. egyes rendelkezéseinek kifejezett előírásából következik (pl: erőszakos közösülés esetében a 12 éven aluli sértett beleegyezése nem hatályos) • a tv-i szabály jellegéből (pl.: öngyilkosságban való közreműködés) - A küzdősportok viszonylatában okozott sérelem akkor zárja ki a felelősséget, ha . hivatalosan elismert sportág keretében történik a küzdelem. a mindenkor hatályos játék- és versenyszabályok keretei között rendezett mérkőzésen, az érintett sportág gyakorlása során tipikusan előforduló, elkerülhetetlennek tekinthető szabályszegésből adódik a sérülés, a küzdelemben a sportoló önkéntesen vesz részt. Nem tartozik bele, ha különösen veszélyes szándékos szabályszegés elkövetéséből ered a sérülésPl: ökölvívó mérkőzésen az ellenfél fülének a leharapása - Euthanázia problémaköre  a Btk. nem ismeri el 5. Kötelesség -

összeütközés Ez esetben két vagy több egybeeső jogi kötelezettség a konkrét szituációban olyan viszonyba áll egymással, hogy a kötelezettségek 8 egyikének teljesítése egyúttal kényszerűen más kötelezettség(ek ) sértését jelenti, s ezáltal büntetéssel fenyegetett cselekmény látszik megvalósulni. 3 lehetőség:: 1.) tevési kötelezettség mulasztási kötelezettséggel kerül kollízióba 2.) mulasztási kötelezettség mulasztási kötelezettséggel kerül szembe 3.) tevési kötelezettséggel cselekvési kötelezettség jut kollízióba a.) az egyik tevési kötelezettség elsőbbséget élvez b.) a tevési kötelezettségek azonos rangúak 6. A bűnösség (felróhatóság) Feltétel: tényállásszerű és büntetőjogellenes cselekmény 1) Pszichológiai bűnösségfogalom (XIX. szd vége) A bűnösség az elkövető szubjektív kapcsolata a cselekményeivel. A bűnösség összetevői: szándékosság és a gondatlanság A beszámítási

képességet bűnösségi, büntetési előfeltételként tekintették. 2) Komplex (pszichológiai – normatív) bűnösségfogalom A bűnösség három elemből áll  beszámítási képesség, szándékosság – gondatlanság, ill. a bűnösséget kizáró okok hiánya Lényegi összefogására a felróhatóság szolgál. 3) Tisztán normatív bűnösségfogalom A bűnösségből a szándékosságot és a gondatlanságot mint pszichológiai összetevőt eltávolítja. 4) Materiális bűnösségfogalom (Liszt) A hazai dogmatikában nem akadt követője. Lényege szerint a bűnösség az elkövető antiszociális érzülete Bűnösség: A bűnösség felróható pszichés viszony az elkövető és a társadalomra veszélyes cselekmény között. A felróhatóság egy normatív-értékelő mozzanat (nem automatikus következménye a társadalomra veszélyes cselekmény és az elkövetője közti pszichés viszonynak, adott esetben a bűnösséget korlátozó is lehet, pl. életkor)

A bűnösségnek az elkövetési magatartás kifejtésekor kell fennállnia, kivétel az „actio libera in causa” esete  beszámítható állapotban kifejtett felróható előmagatartás, melynek következtében az elkövető olyan állapotba helyezi magát, hogy a tényállás (eredmény, objektív tényállási elemek időpontjában) megvalósításakor már nem beszámítható. /Törvényben nem szabályozott, de szokásjogilag, ill. a bírói gyakorlatban kialakult és elismert/ Az elkövető nem a beszámíthatatlan állapotban elkövetett magatartásért felel, hanem a felróható előmagatartásért. • Gondatlan actio in libera causa pl.: egy anya, aki tudja magáról, hogy nyugtalanul szokott aludni, csecsemőjét maga mellé veszi éjszakára az ágyba, akit álmában agyonnyom (alvás közben bűnösség, sőt cselekmény sincs, s a gondatlanság a lefekvéskori időpontból nézve állapítható meg) • Szándékos actio in libera causa: esetében a tettes

szándékának nem csupán az objektív tényállási elemek okozására, hanem a beszámíthatatlan állapotba helyezésre is ki kell terjednie A bűnösség összetevői(fogalmi elemei): (i) Megfelelő életkor (14. életév betöltöttsége; 14 - 18-ig fiatalkorú) (ii) Beszámítási képesség (korlátozott beszámíthatóság - büntetés korlátlan enyhítése); A beszámítható - képes cselekménye társadalomra veszélyességét felismerni és értékelni (felismerési képesség) - képes e felismerésnek, illetőleg akaratának megfelelően cselekedni (akarati képesség) Részleges beszámítási képesség: az egyik cselekménytípus viszonylatában a beszámítási képességet kizárja, a másik viszonylatában ellenben nem, ill. csak korlátozza (iii) Szándékosság, gondatlanság (előfeltétele, hogy az elkövetőnek az elkövetés időpontjában beszámítási képességgel kell rendelkeznie); (iv) Elvárhatóság (amennyiben a BTK az elvárhatóságot a

diszpozíció elemeként szabályozza, mérlegelésére a bíróság jogosult, egyébként a törvény magának tartja fönt annak eldöntését, mikor jön létre bűncselekmény az elvárhatóság hiánya folytán). Bűnösséget kizáró okok: 1. Gyermekkor (nem büntethető, aki a cselekmény elkövetésekor a 14 életévét még nem töltötte be) 2. Beszámítási képességet kizáró okok • belső kizáró ok: kóros elmeállapot • külső kizáró okok: kényszer fenyegetés 3. Tévedés 4. Elvárhatóságot kizáró okok 9 7. Az objektív tényállási elemek az elkövetési magatartás nélkül (i) Elkövetési tárgy Amire irányul az elkövetési magatartás. A törvényi tényállásban megjelölt személy vagy dolog, akire vagy amire az elkövetési magatartás behatást gyakorol, vagy mint behatás irányul. Ha személyre irányul,  passzív alany, aki általában bárki lehet, bizonyos bcs.-k estén a passzív alany csak meghatározott személy lehet (pl

hivatalos személy) A passzív alany és a sértett nem minden estben fedi egymást (pl. csalásnál passzív alany a tévedésbe ejtett, de a kár másnál is keletkezhet) Gyakori tényállási elem, nincs minden bcs.-nek (ii) Elkövetési magatartás (iii) Elkövetés szituációjához tartozó elemek Nem szükségképpen előforduló tényállási elemek  esetleges tényállási elemek. 1. Helye (pl közveszély színterén, v magánlak); 2. Ideje (pl éjjel); 3. Módja (pl fenyegetéssel, erőszakkal); az elkövetési magatartás és mód elhatárolása viszonylagos, pl az erőszak rablásnál magatartás, erőszakos közösülésnél mód 4. Eszköze (pl fegyveresen, lopott v hamis kulcs) 5. Egyéb (több szituációs ismérvet is meghatároz a tv, pl lopás, csalás közveszély helyszínén) (iv) Eredmény Nem szükségképpen előforduló tényállási elem. A tv-i tényállásban ismérvként szereplő külvilági változás, ami az elkövetési magatartással

összefüggésben jön létre. Kivételesen eredményként változás hiánya is szóba jön (pl. hűtlen kezelés) A bűncselekmény nem minden következménye eredmény, csak azok amelyek a tényállási elemként, vagy minősítő körülményként szerepelnek. [ a megerőszakolt öngyilkos lesz]. Eredmény szempontjából megkülönböztetünk: I. Alaki (immateriális): nincs eredmény a törvényi tényállásban és II. Anyagi (materiális): /ahol van eredmény/ bcs-ket 1. Materiális sértő bűncselekményt  a tényállásban valamilyen sérelem (pl. halál) 2. Materiális veszélyeztető bűncselekményt, ahol a jogi tárgy veszélyeztetése jelenti a bűncselekményt Lehet több eredmény is a tényállásban: a) vagylagosan (pl. sérülés vagy betegség) b) konjuktívan (pl. halált okozó testi sértés) (v) Okozati összefüggés: objektív kapcsolat az elkövetési magatartás és az eredmény között Csak a materiális bűncselekmények esetén beszélhetünk,

mert az elkövetési magatartás és a bekövetkezett eredmény között áll fenn. A bírói gyakorlat tágan értelmezi,  ha az elkövető magatartása elindított egy folyamatot, melynek végén az eredmény bekövetkezett, akkor az okozati összefüggés megállapítható akkor is, ha más körülmények is közrejátszottak. Okozatossági elméletek 1. Conditio sine qua non elmélet (feltételek egyenértékűségének tana) Két elv egybekapcsolása: a) Ok az eredménynek minden olyan előzménye, amelyek nélkül az nem következett volna be úgy és akkor, mint ahogyan és amikor bekövetkezett; (a cselekmény akkor oka az eredménynek, ha cselekmény nem hagyható el anélkül, hogy az eredmény elmaradna) b) minden ok abszolút értelemben egyenlő jelentőségű. Problematikus esetek megoldására is alkamas: • Alternatív kauzalitás több egymástól független feltétel együtthatása valósul meg úgy, hogy közülük mindegyik feltétel egyenként is elegendő az

eredmény előidézéséhez. Pl A és B egy időben adnak le egyenként is halálos lövést a sértettre, aki ennek következtében meghal • Kumulatív okozatosság esetén több egymástól független feltétel (cselekmény) csak együttes hatásuk, összetalálkozásuk folytán hozza létre az eredményt. Pl ha A és B egymástól függetlenül tesznek a sértett italába mérget, és a két méregadag csak együttes hatásában okozza a sértett halálát. • Atipikus kauzalitás esetén az elkövetési magatartáshoz kapcsolódó más ok hozza létre az eredményt. Az elkövető által megindított okfolyamat bizonyos közreható okok miatt a tipikustól eltérő irányba fejlődik tovább. Pl a már késszúrással életveszélyesen megsebesített sértett baleset okozta halála a kórházba szállítás során • Hipotetikus kauzalitás a ténylegesen ható cselekmény okozta eredményt ugyanabban az időpontban egy másik ok idézi elő. Pl. az azonnali halált okozó

lövés leadása a már halálosan beteg sértettre 2. Ok-kiválasztó elméletek: Különbséget tesznek a feltételek, valamint az azok közül valamely szempont szerint kiemelt okok között Adekvát kauzalitási elmélet: ok az az előzmény, amelynek tipikus következménye az eredmény. Az adekvát jelleg azon múlik, hogy a magatartást a feltételek milyen körével való együtthatásban vizsgáljuk (pl. abnormálisan vékony koponyacsontú egyén fejbe ütése - csak a vékonysággal együtt képez az ütés adekvát okot). 3. Relevancia elmélet: Az okozati összefüggés megléte és annak büntetőjogi relevanciája két különböző dolog. 4. Objektív beszámítás Két felfogás: a) csak az objektív beszámítást ismerik el, elszakadnak az okozatosságtól; b) az objektív beszámítás elemévé teszik a kauzalitást, olyan alapon, hogy alapja az okfolyamat emberi uralom alatt tartása. 10 5. A kauzalitást elismerő objektív beszámítás tanának speciális

változata (tanszéki álláspont) Az okozati összefüggés értékelésmentes jelenség. A relevancia vizsgálata az okok közötti objektív különbségek büntetőjogi szempontból történő mérlegelése. Az kapcsolja őket össze, hogy az eredményért való felelősség objektív megalapozásához mindkettő szükséges. Az okok egyenértékűek, vizsgálatuk a „conditio sine qua non” alapján. Kivételes, ha az okozatosság megléte esetén hiányzik a relevancia. Hiányzik a relevancia, ha: a) az elkövetőtől független később kapcsolódó ok más irányt ad a cselekménynek. b) Az eredmény objektíve elkerülhetetlen. 6. A pszichikai okozatossági elmélet (mulasztás okozatossága): A mulasztó nem az eredmény okozásáért felel, hanem annak meg nem akadályozásáért. Ez csak annak a terhére állapítható meg, akinek az elhárításra reális lehetősége volt. 8. Az elkövetési magatartás szerinti osztályozás. A mulasztás Az elkövetési

magatartás, lehet: Aktív magatartás: tevékenység  a környezetre hat, akaratlagos Passzív magatartás: mulasztás  a környezetre hat, akaratlagos, de épp egy bizony tevékenység hiánya A bűncselekmények osztályozása az elkövetési magatartás alapján 1. Csak cselekvéssel megvalósítható bűncselekmények (lopás); 2. Kizárólag mulasztással megvalósítható bűncselekmények (segítségnyújtás elmulasztása); 3. Tevéssel és mulasztással is megvalósítható bűncselekmények: a) A törvényi tényállás tartalmazza külön-külön a tevési és a mulasztási változatot is (magánlaksértés); b) A törvényi tényállás, a tevési és a mulasztási változatot nem tünteti fel, de közvetlenül a tényállás vagy a keretdiszpozíciós jogszabály megjelöli azon kötelességek körét, amelyeknek megszegése megvalósítja az elkövetési magatartást (hűtlen kezelés, kiskorú veszélyeztetése). c) Nyitott törvényi tényállás, az elkövetői

magatartás nincs meghatározva, de az eredményt megjelöli. A bírói gyakorlat alakította ki (pl. emberölés, rongálás); Ezeknél a nemtevés csak akkor minősül mulasztásnak, ha speciális jogi kötelezettségnek terhelte az elkövetőt, az eredmény megakadályozására, a kötelezettség alapulhat: 1. nem büntetőjogi szabályon (szülő gondviselési kötelezettsége); 2. polgári jogi szerződésen; 3. munkaviszonyon; 4. hivatáson, foglalkozási szabályon; 5. harmadik személyért való felelősségen (rábízott kiskorú), ill védelmi funkció önkéntes átvétele (eltévedt óvodás hazakísérése) 6. elkövető veszélyt, sérelmet létrehozó előző tevékenységén (vkit véletlenül bezárunk, majd észleljük, és mégse engedjük ki) A mulasztás A mulasztás valaminek a kötelesség-ellenes nem tevése, a cselekvési lehetőség és képesség ellenére. A mulasztás kezdete az az időpont, amikor a cselekvési kötelezettség beáll és a cselekvési

lehetőség is fennforog, az elkövető ennek ellenére nem fejti ki azt. Ha a késlekedés miatt befejezett lesz a bűncselekmény (a mulasztás megvalósul), a társadalomra való veszélyesség az utólagos cselekménnyel megszűnhet vagy csekéllyé válhat, ill. mulasztásos eredmény-bűncselekmények esetén önkéntes eredmény-elhárítás jöhet szóba. A cselekvési lehetőség és képesség szubjektív - az adott ember, az adott helyzetben képes volt-e megfelelő tevékenységet kifejteni. A cselekvési lehetőség hiánya nem írható annak javára, aki annak okozója. Kötelesség-összeütközés: Valakit egyidejűleg több kötelezettség is terhel, de csak egynek tehet eleget, mert annak teljesítése kizárja az összes többit. (i) homogén összeütközés: kizárólag tevési kötelezettségek konkurálnak egymással (ii) heterogén összeütközés: a tevési nem tevési kötelezettséggel kerül kollízióba A mulasztással csak a homogén változat van

kapcsolatban. A mulasztás akkor nem állapítható meg, ha: kötelesség összeütközés nem róható a kötelezett terhére; a fontosabb kötelezettséget vagy az azonos fontosságuak bármelyikét teljesíti; a mellőzött kötelezettség utólag már nem teljesíthető, vagy ha igen, akkor annak is eleget tesz amint lehet; Mulasztásos deliktumok két nagy csoportja: a) Tiszta mulasztásos bűncselekmény a mulasztás önmagában, az eredményre tekintet nélkül büntetendő /immateriális deliktum/ (nincs eredmény a tényállásban mégis büntetik); b) Vegyes mulasztásos bűncselekmény a mulasztás mellett eredmény bekövetkezése is szükséges /materiális deliktum/ (pl. segítségnyújtás elmulasztása minősített eseteiben, a halált okozónál van eredmény). A nyitott törvényi tényállású bcs.-k esetén a mulasztásos változat szükségképpen vegyes jellegű 11 9. A közönséges és a különös bűncselekmények, ill. a szükségképpeni többes

közreműködés A szándékosság Tettességhez szükséges ismérvek (i) Közönséges bűncselekmények, melyek tettese bárki lehet. (ii) Különös bűncselekményeket nem követhet el bárki, csak törvényben meghatározott kvalifikáltságú személy lehet a tettese . Típusai: 1. Saját képi bűncselekmények, a személyes kvalifikáltság (tulajdonság) a büntethetőséget megalapozó körülmény, hiányában nincs bűncselekmény (fogolyszökés); 2. Nem saját képi bűncselekmények esetén a személyes kvalifikáltság a minősülést befolyásolja, hiányában is megvalósul valamilyen bűncselekmény (hivatalos személy által elkövetett közokirat hamisítás). (iii) Szükségképpeni többes közreműködés ha az alaptényállás megvalósuláshoz több tettes közreműködése szükséges. Típusai: 1. Párhuzamos (konvergens) eset  a cselekmények párhuzamosan haladva egy közös cél felé irányulnak (fogolyzendülés); 2. Találkozó eset, ha nincs

szükségképpen passzív alanya – egymást kiegészítő cselekmények (mindig csak két tettes van, de nem kell mindkettőnek büntethetőnek lennie pl. vérfertőzés v kettős házasság) 3. Különleges eset: a többes elkövetés mint minősítő körülmény (a kérdéses több elkövetőt feltételező minősítés valamilyen egyetlen személy által is elkövethető deliktumhoz kapcsolódik), pl. bűnszövetségben elkövetett Szándékosság ( szubjektív tényállási elem, a bűnösség szükségképpeni eleme) Btk. 13§ Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja, vagy a következményekbe belenyugszik. Tudati oldala: Tudatában van, felismeri, hogy a cselekménynek káros, jogellenes következménye lesz; Akarati oldala: Felismeri és akaratlagosan követi el a bűncselekményt. Szándékosság fajtái: 1. Egyenes szándék (dolus directus)  Felismeri a magatartás jogellenességét és kívánja is egyben (előre

kitervelt és célzatos bűncselekmény csak ilyen lehet); 2. Eshetőleges szándék (dolus eventualis)  Nem kívánja, de belenyugszik az eredménybe (közlekedési bűncselekmények) /Bk 154. szerint általában enyhítő körülményként indokolt figyelembe venni/ A kívánathoz szükséges (tudati oldal): (i) felismerés; (ii) előre látás; (iii) a tudati oldal, amelynek két oldala: a) tények és b) a társadalomra veszélyesség tudata. A tények tudata • A szándékosságnak az objektív tényállási elemeket megvalósító életbeli jelenségeket kell átfognia (nem a tényállási elemek tv.i megfogalmazását kell ismerni, tehát nem azt kell tudni, hogy a rendőr hivatalos személy, hanem azt, hogy a sértett rendőr) A tényeket abban az absztrakciós fokban kell ismerni, ahogyan a tv.-i tényállásban szerepelnek (pl emberölésnél elég tudni, hogy a passzív alany élő ember); • Ebből kifolyólag az eredmény kivételével a szándékosságnak a

minősítő körülményre is ki kell terjednie. • A mulasztásos ki kell terjednie a cselekvési kötelezettségre, valamint a cselekvési lehetőségre is. • A materiális bűncselekményeknél át kell fognia az eredményt és az okozati összefüggés lényeges vonásait is. • Az eredmény tudata a jövőre vonatkozik, a többi objektív tényállási elemnél a szándék tudati oldalának az elkövetési magatartás kifejtése kori tényeket kell átfognia. A tudati oldal három fokozata: 1. elkerülhetetlenség tudata – ekkor csak egyenes szándékról lehet szó 2. valószínűség 3. reális lehetőség – az utóbbi kettőnél lehet eshetőlegesség Aktuális tudat Az elkövetéskori rágondolásban jut kifejezésre, melynek a cselekmény egészére és annak következményeire kell vonatkoznia. Ha ehhez kapcsolódik a társadalomra veszélyesség tudata is, akkor beszélhetünk szándékosságról - amúgy tévedésről lehet szó,  a társadalomra veszélyesség

tudatának a jogellenesség tudata felel meg (német dogmatika). A tények tudatát és az ehhez kapcsolódó kívánás vagy belenyugvás együttesen a tényszándék. (önmagában szándékosságnak nem tekinthető) A szándékosság a tényszándék + a cselekmény társadalomra veszélyességének tudata. A társadalomra veszélyesség tudatához elegendő, ha az elkövető tud: - akár cselekménye materiális veszélyességéről, - akár a jogellenességéről, - akár a társadalom által elvetendő voltáról. Azt hogy a cselekmény büntetendő a tudatnak nem kell átfognia. A társadalomra veszélyesség tudata szempontjából – a tények tudatától eltérően – az elkövetéskori rágondolás nem szükséges, elég az inaktuális tudat megléte. Sértő és veszélyeztető veszélyeztető szándék közötti a különbség is van a materiális sértő és a materiális veszélyeztető szándék bcs.-k miatt. Limitált veszélyeztetési szándék, ha a szándék a

veszélyeztetésen nem terjed túl, pl. gépjárművezető ijesztgetési célból szándékosan 12 veszélyezteti a kerékpáros életét, de annak halálára még az eshetőleges szándéka sem terjed ki. A szándék fakadhat előzetes megfontolásból és rögtönös is lehet, a szándék intenzitása a büntetéskiszabásnál kerül értékelésre. 10. A gondatlanság A vegyes bűnösségű bűncselekmények A motívum és a célzat A gondatlanság ( szubjektív tényállási elem) Gondatlanságból követi el a bűncselekményt aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában (tudatos gondatlanság - luxuria), ill. aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja (hanyagság - negligencia). A tudatos gondatlanság két oldala a) tudati oldal: a bekövetkezés előre látása; b) érzelmi oldal: elmaradásban való könnyelmű

bizakodás. Szándékosságtól elhatárolása a tudati oldalon: • A tudatos gondatlanságot csupán az absztrakt előrelátás is jellemezheti, de csak akkor, ha az elkövető reális tények alapján biztosra veszi a bekövetkezés elmaradását, ilyenkor már a tudati oldalon elhatárolható a szándékosságtól, de gyakoribb amikor reálisan lehetségesnek tartja a következményt, ekkor az elhatárolás csakis az akarati-érzelmi oldalon történhet meg. Szándékosságtól elhatárolása az akarati, érzelmi oldalon • A tudatos gondatlanság érzelmi oldala tudati mozzanatokkal átszőtt jelenség, a bizakodása nem lehet alaptalan, hanem valamely konkrét körülményre, (a saját képességeire, tapasztalataira, ügyességére, a bekövetkezés megakadályozása érdekében tett intézkedésére, avagy valamely rajtakívüli konkrét körülmény megakadályozó szerepére) alapozta az elmaradáshoz fűzött reális reményét. • Az elmaradás iránti puszta vágyakozás

a belenyugvással egyértelmű, s így eshetőleges szándékot jelent. • Ellentétes okból  nem könnyelmű az, aki teljesen megalapozottan bízik a következmény elmaradásában, ilyenkor nincs is gondatlanság, nincs bűncselekmény. • Limitált veszélyeztetési szándékkal párosuló luxuria: (halált okozó közúti veszélyeztetés a gépjárművezető rá akarván ijeszteni valakire, szándékosan annak életét veszélyeztető vezetési módot választ, bízván abban, hogy ügyessége révén nem okoz balesetet, amit mégsem tud elkerülni, és a sértett meghal., az ebből a veszélyből kifejlődő sérelemhez fűződő pszichikus viszony szükségképpen luxuria) Hanyagság (hanyag gondatlanság) feltételei: 1. Objektíve: a gondosságra való kötelesség (objektív jellege azt jelenti, hogy azonos helyzetben mindenkit azonos módon terhel) • szabályozott gondossági kötelesség (írott szabályok, pl. a KRESZ, vagy megszilárdult íratlan szabályok)

• szabályhoz nem kötött cselekményekre nézve: magánéletbeli gondossági kötelesség (a mindennapos élettapasztalatból leszűrődő objektív elvárások) - A gondosságra való kötelesség megszegését mindkét esetben objektív gondosságsérlésnek nevezzük. - Az objektív gondossági kötelesség jelenti a hanyagság miatti felelősség szélső határát. 2. Szubjektíve: a köteles gondosságra való képesség (személy szerinti elkövetőre konkretizálódó ismérv) Annak terhére nem írható a hanyagság, aki ismeretei, személyes tulajdonságai, képességei, körülményei, pillanatnyi állapota, stb. miatt nem volt képes a gondossági kötelességnek megfelelő magatartásra Az objektív gondossági kötelességen és a szubjektív gondossági képességen alapszik az elkövetőtől elvárható előreláthatóság. • • • A felelősség hanyagság esetén sem feltétlen a bekövetkezett eredményig, hanem csupán addig terjed, ameddig az

elkövetőtől elvárható előreláthatóság. Pl a szándékos testi sértés elkövetője a halálos eredményért nem vonható felelősségre, ha a halál a sértett olyan korábbi megbetegedése folytán következett be, amelyet az elkövető a legnagyobb gondosság mellett sem ismerhetett. A hanyagságot gyakorta egy bizonyos határozatlanság jellemzi. A határozatlanság lehet egysíkú (testi sértés vagy halál), de lehet többsíkú is; A határozatlanság azonban mindenkor konkrét irányban vagy irányokban behatárolt. (A hanyagság ebben különbözik a szoros értelemben vett határozatlan gondatlanságtól, amelyet a soksíkú határozatlanság jellemez.) A gondatlan bűncselekmény miatti felelősséget nem zárja ki egymagában az, ha a bűncselekmény megvalósulásában a sértett vagy más személy gondatlan magatartása is közrehatott. A vegyes bűnösség ( szubjektív tényállási elem) Ha az objektív tényállási elemek egy részére a

szándékosság, más részére a gondatlanság terjed ki. A büntetőjogban egy cselekmény vagy szándékos vagy gondatlan, így a vegyes bűnösségű bűncselekmények vagy a gondatlan deliktumok speciális esetét képezik, vagy a szándékos bűncselekmények jogi sorsát osztják. 1. Alaptényállásoknál ha valamelyik objektív tényállási elemre csak gondatlanság terjed ki, az egész bűncselekmény gondatlannak minősül (a bántalmazás szándékos, de a súlyos testi sértésre már csak gondatlanság terjed ki: gondatlan súlyos testi sértés). /Akkor is, ha a tényszándék fennáll, de a társadalomra veszélyességet csak a gondatlanság fogja át/ A gondatlan bűncselekmények között akadnak olyanok, amelyek tényállása teljes egészében gondatlanul, valamint vegyes bűnösséggel egyaránt megvalósítható. 13 Pl. a gondatlan súlyos testi sértésnél lehet, hogy már az elkövetési magatartás kirejtése is csak gondatlanul történt, de az is

lehetséges, hogy a bántalmazás szándékos volt, de mert a szándék az eredményre, a testi sértés okozására már nem terjedt ki, a bűncselekmény csupán gondatlannak minősülhet. A gondatlannak minősülő vegyes bűnösségű bűncselekmények viszonylatában a vegyes bűnösség a büntetés kiszabása szempontjából jöhet figyelembe. 2. Minősített esetekben: alapvetően más a helyzet, ha a minősítő körülményre terjed ki a gondatlanság Ezen belül két eltérő eset, hogy a minősítő körülmény eredmény vagy “egyéb objektív ismérv”. a) Ha egyéb objektív ismérv, akkor a szándékosságnak azt is át kell fognia, azaz ha csupán gondatlanság terjedt ki rá, akkor a minősítő körülmény nem írható az elkövető terhére. b) Azonban ha eredmény a minősítő körülmény, és a gondatlanság kiterjed az eredményre, az egész cselekményt szándékosnak kell minősíteni. A Btk. 15 §-a szerint: Az eredményhez, mint a bűncselekmény

minősítő körülményéhez fűzött súlyosabb jogkövetkezmények akkor alkalmazhatók, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében legalább gondatlanság terheli A vegyes bűnösség szoros értelmezése csak ezt a fajta vegyes bűnösséget öleli fel, s a továbbiakban is csak ezt értjük vegyes bűnösség alatt. Vannak bűncselekmények, amelyek csakis vegyes bűnösséggel követhetők el, pl. halált okozó testi sértés Motívum és célzat ( szubjektív tényállási elem) A motívum az a szükséglet, vágy, érzelem, ami az embert cselekvésre hajtja. (Mi miatt?) A cél pedig az, aminek elérésére az ember cselekvésével törekszik. (Mi célból?) • Eshetőleges tényállási elemek  szándékosságot tételeznek fel • Egyazon pszichés folyamat két oldalát képezik (ennek megértéséhez elegendő a nyereségvágy és a haszonszerzési cél egymáshoz való viszonyára gondolnunk.) • A célzat általában egyenes szándékot lételez fel. •

Amennyiben a törvény az adott bűncselekmény viszonylatában a motívumot, illetőleg a célzatot sem tényállási elemként, sem minősítő (privilegizáló) körülményként nem szabályozza, azok a büntetés kiszabása során juthatnak gyakran igen jelentős szerephez. 11. A jogos védelem és a végszükség A Btk.-ban szabályozott jogellenességet kizáró okok a cselekmény jogellenességét zárják ki Jogellenességet kizáró okok esetén a cselekmény anyagi jogi szempontból nem bűncselekmény, mivel nincs dogmatikai értelemben hiányzik a bűncselekmény egyik fogalmi eleme. A jogos védelem és a végszükség esetén a megsértett jogi tárgy védelme összeütközésbe kerül más fontosabb érdekkel, így a fontosabb érdek mintegy kiszorítja gyengébbet. I. JOGOS VÉDELEM 29.§ (1) Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan

támadás elhárításához szükséges. JOGOS védelmi helyzet: a jogtalan támadással vagy azzal való közvetlen fenyegetéssel jön létre Kölcsönös és egyidejű támadás (kölcsönös verekedés): mindegyik fél jogtalan támadó, s jogos védelmi helyzetbe csak az a harmadik személy jut, aki nem egyoldalúan, hanem szétválasztási célból avatkozik be Actio illicta in causa: jogellenes cselekmény okozása (a szükséghelyzet jogellenes provokálása) Elhárító cselekmény: a támadás kivédése érdekében történő olyan szembeszegülés, amely általában tevékenységet tételez fel (nemtevéssel való védekezés pl.: ha a megtámadott nem hívja vissza kutyáját, amely az ő segítségére a támadó ellen fordult) A támadáselhárítás - mint cél - szabja meg a határt. A megtorlás kívül esik a jogos védelem körén Az elhárító cselekmény csak a támadóval szemben jogos védelem. A jogos védelem határait meghatározza: - Szükségesség: A

védekező a legenyhébb elhárítási módot köteles választani; (a helyzet értékelése az eszközök veszélyessége, a szemben állók adottságai, a számarány, a fizikai erőfölény alapján) - Arányosság: Nem okozhat aránytalanul nagyobb sérelmet, mint amit a támadás okozott volna /amivel tárgyilagos megítélés szerint, maximálisan fenyeget/ (élet elleni támadás esetén az arányosság nem vizsgálható, míg vagyon elleni támadást az élet kioltásával nem lehet elhárítani). Rendszerint megvan a szembeszállási jog, a jogtalan támadás esetén a megtámadott általában nem köteles meneküléssel kitérni a támadás elől; de kitérési kötelezettség van (LB 15. sz irányelve szerint az első kettő): 1. A hozzátartozónak ki kell térnie a házastársa, testvére, felmenője támadása elől; 2. Súlyosabb fokban kóros elmeállapotban, szemmel láthatóan tudatzavarban lévő személy támadása elől ki kell térni (felismerhetően ittas, de

tudatzavarban nem lévővel szemben nincs kitérési kötelezettség). 3. Gyermek támadása elől ki kell térni; (Tk alapján) Feltétel: a kitérés, a menekülés lehetséges és teljesen veszélymentes legyen 14 Jogos védelmi helyzet túllépése: 1. Excessus: a védekezés szükséges mértékének a túllépése (felismerési képességet kizáró vagy korlátozó tudatzavar) 29.§ (2) Nem büntethető az, aki az elhárítás szükséges mértékét azért lépi túl, mert az ijedtségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni. 29.§ (3) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az ijedtség vagy menthető felindulás az elkövetőt korlátozza az elhárítás szükséges mértékének a felismerésében 2. Praetextus (időbeli túllépés): a korábbi védelmi cselekmény a jogos védelmi helyzet megszűnése után tovább folytatódik Nem beszélhetünk jogos védelmi helyzetről, nem vizsgálható az ijedtség és a felindulás. Meddig tart a jogos

védelmi helyzet? A jogos védelmi helyzet addig tart; ameddig a támadás. Megszűnése: • ha a támadást végleges jelleggel visszaverték • ha kétséget kizáróan kitűnik, hogy a támadó a további támadással felhagy Nem szűnik meg: ha a támadás megismétlődése közvetlenül fenyeget Vélt jogos védelem: a jogos védelem ismérvének téves feltételezése • ha vki a támadást vagy azzal való közvetlen fenyegetést fennforgónak véli, holott az egyáltalán nincs, vagy még nincs, vagy már nincs • ha téved a támadás jogtalanságában • ha a valóságos támadó helyett mást hisz annak A vélt jogos védelmi helyzet addig terjed, ameddig a tévedés! II. VÉGSZÜKSÉG 30.§ (1) Nem büntethető, aki saját illetőleg mások személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelmében így jár el, feltéve, hogy a veszély előidézése nem róható a terhére, és a cselekménye kisebb

sérelmet okoz, mint amelynek elhárítására törekedett. (2) Nem büntethető az sem, aki azért okoz akkora vagy nagyobb sérelmet, mint amilyennek elhárítására törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni a sérelem nagyságát. (3) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az ijedtség vagy a menthető felindulás az elkövetőt korlátozza a sérelem nagyságának felismerésében. (4) Nem állapítható meg a végszükség esete annak a javára, akinek a veszély vállalása. hivatásánál fogva kötelessége - Míg a jogos védelemnél a jogtalanság áll szemben a joggal, itt jog áll szemben joggal. Ha veszélyhelyzetből menti saját vagy mások személyét javait. A veszély bármi lehet, általában állatoktól ered, vagy elemi csapás. - Feltételei: 1) A veszély közvetlensége ha a késlekedés a veszély elháríthatóságát veszélyezteti. 2) Másként el nem hárítható (i) ha büntetőjogilag közömbös út van,

akkor azt kell választani; (ii) ellenkező esetben ha a mentés nyilvánvalóan többféle módon is lehetséges, a legenyhébb sérelmet okozót kell választani (a lehetséges módok egybevetésénél természetesen csak a feltétlenül biztonságosak jöhetnek szóba) 3) Fel nem róhatóság az elkövető (elhárító) vétlen a veszély előidézésében. (a veszély létrejöttét tekintve sem szándékosság, sem gondatlanság nem terheli) Végszükségi arányosság: csak enyhébb sérelem okozásával hárítható el a súlyosabb (objektív alapon dől el, mi az, amivel a veszély maximálisan fenyeget) Pl.: ha egy ember feláldozásával több ember életét mentik meg A túllépésről szóló rendelkezések, csak az arányosság túllépésére vonatkoznak. Vélt végszükség: ha az elkövető téves feltételezése ellenére nincs, vagy már nincs veszély, avagy ha az elhárító cselekmény kifejtője akár a veszély közvetlenségében, akár másként el nem

háríthatóság bármelyik feltételében téved 12. A beszámítási képességet kizáró, korlátozó okok Az ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekmények megítélése - Bűnösséget kizáró okok (a cselekmény jogellenes, de valamely ok miatt, a bűnösség hiányzik). Beszámítási képességet kizáró okok a (i) kóros elmeállapot és a (ii) kényszer és fenyegetés. A kóros elmeállapot 24.§ (1) Nem büntethető, aki a cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában - így különösen (i) elmebetegségben, (ii) gyengeelméjűségben, (iii) szellemi leépülésben, (iv) tudatzavarban vagy személyiségzavarban - követi el, amely képtelenné teszi a cselekmény következményeinek a felismerésére vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. (beszámítási képességet kizáró kóros elmeállapot) (2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a cselekmény

következményeinek a felismerésében vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen.( beszámítási képességet korlátozó kóros elmeállapot) - A belátási képesség hiányának vagy korlátozott voltának a társadalomra veszélyesség felismerésére kell korlátozódnia. 15 • Elmebetegség: skizofrénia, mániás-depressziós elmezavar, epilepszia • Gyengeelméjűség: debilitás, inbecilitás, idiócia születéstől meglévő állapot, mely orvosi úton nem befolyásolható • Szellemi leépülés: korábbi értelmi képesség valamely okból történő hanyatlása • Tudatzavar: kóros jellegű beszámítási képességet kizáró ok • Személyiségzavar (pszichopátia): időleges elmebetegséggel azonos állapot Részleges beszámíthatóság érvényesül, a kóros elmeállapotnak a beszámítási képességre gyakorolt hatásait cselekményenként kell vizsgálni. Kényszer és fenyegetés 26.§ (1) Nem büntethető, aki a cselekményt olyan

kényszer vagy fenyegetés hatása alatt követi el, amely miatt képtelen az akaratának megfelelő magatartásra. (2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha a kényszer vagy a fenyegetés az elkövetőt korlátozza az akaratának megfelelő magatartásban. - Kényszer Emberi testre irányuló fizikai ráhatás, ami lehet: a) vis absoluta, (akaratot megtörő kényszer lekötözés) b) vis compulsiva, (akaratot hajlító kényszer bántalmazással kényszerítés) - A kényszer rendszerint erőszakban nyilvánul meg (az erőszak vmely személyre közvetlenül ható olyan fizikai erő kifejtése, amely az ellenállást megtöri) - Fenyegetés Súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen (138.§) Fajtái: Sima fenyegetés; közvetlen fenyegetés; minősített fenyegetés (élet és a testi épség ellen irányuló, közvetlen f.) Ittas vagy bódult állapot: - A kóros elmeállapotra vonatkozó szabályok nem

alkalmazhatóak arra, aki a cselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követi el. (25§) Ittasság alkoholfogyasztás; Bódultság élvezetokozásra szolgáló szer fogyasztása. Önhiba a beszámítási képességet kizáró ittas vagy bódult állapot bekövetkezésére kiterjedő szándékosság vagy gondatlanság. - A patológiás részegség Az első esetben úgy kell elbírálni, mintha kóros állapotban lett volna. Ha tudatában van a betegségének akkor úgy bírálandó el mintha teljes beszámítási képességgel rendelkezett volna. 2 típusa: Ha kizárt a beszámítási képesség: patológiás részegség (a kóros részegség csak ritkán fordul elő, általában csekély mennyiségű alkohol fogyasztásától következik be, s egyazon személynél való megismétlődése is elhanyagolható, nem látható előre), ha korlátozott: abortív patológiás részegség ( korlátlanul enyhíthető a büntetés). /Objektív felelősséget létesít,

áttöri a bűnösségen alapuló felelősség elvét, mert az önhibának bűnösségpótló szerepe nem lehet./ 13. A tévedés és az elvárhatósággal kapcsolatos büntethetőséget kizáró okok A másodlagos büntethetőségi akadályok - A tévedés és az elvárhatóság hiánya bűnösséget kizáró okok (cselekmény jogellenes, de a bűnösség hiányzik). Tévedés Nem büntethető az elkövető az olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem tudott. Nem büntethető, aki a cselekményt abban a téves felvetésben követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes és erre a feltevésre alapos oka volt. Ha a gondatlansága miatt téved, és a bűncselekménynek van gondatlan alakzata is, akkor gondatlan cselekményért felel. A) Ténybeli tévedés Közömbös, ha olyan tényre vonatkozik, amelyet a szándékosságnak nem kell átfognia. Releváns az a tévedés mely olyan tényekre vonatkozik, amelyet a szándékosságnak át kell fognia. Ilyenkor általában

legfeljebb gondatlan bűncselekmény állapítható meg. Vannak kivételek: • tévedés folytán egy másik bcs. valósul meg (életkorban való tévedés, erőszakos közösülés helyett megrontás); • az eredmény kivételével a minősítő körülményben való tévedésnél megmarad a szándékos bcs. legalább alapesete • az eredményre kiterjedő szándékkal az ok-okozati összefüggés lényegesebb vonásában téved, megmarad a kísérlet. Esetei: • 1. Elvétés (aberratio ictus): Ha az elkövető nem a célba vett személyt, hanem egy másikat sért meg Ennek az eset minősítésére is van kihatása,  egyszer szándékos cselekmény kísérlete végett, ill. gondatlan cselekményért vonják felelősségre • 2. Személyben való tévedés (error in persona/in obiecto): Összetévesztem a célba vett személyt egy másikkal Ennek nincs kihatása a minősítésre. A személvben való tévedés elhatárolása az elvétéstől: döntő tényező, hogy az

elkövető kire, vagy mire irányítja a bcs-t. A személyben való tévedés esetén az elkövető eleve másra irányítja a cselekményét, mint akire akarta, még az elvétésnél az elkövető arra irányítja cselekményét, akire akarta, de a céltévesztés folytán máson realizálódik. • 3. Okozati összefüggésben való lényegtelen tévedés (dolus generalis): Ha az eredményt nem az annak előidézésére szánt magatartás (pl. ölési szándék), hanem az elkövetés leplezését célzó további tevékenység hozza létre (pl a tettes a sértettet ölési szándékkal bántalmazza, de nem tudja, hogy még él, bedobja a folyóba, s ott fullad meg az áldozat). A tévedés közömbös, megállapítják a szándékos emberölést. B) A társadalomra veszélyességben való tévedés - A tényállási elemek ténybeli oldalával az elkövető tisztában van, ennek ellenére téved cselekménye materiális veszélyességében (a 16 jogellenesség materiális

oldalában), társadalmilag elítélendő voltában. Nem a kifejtett magatartásának tilalmazott voltában téved, hanem cselekményének jogi értékelésében. Az ilyen tévedésnek nincs bj-i jelentősége Kiváltó oka lehet a) belső (pl. gyengeelméjűség) b) külső (pl. hatóságtól kapott téves információ alapján cselekszik) Elvárhatóságot kizáró okok (i) feljelentés elmulasztása és a bűnpártolás bizonyos eseteiben a hozzátartozói viszony; (ii) az elkövető önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná; (iii) hamis tanúzásnál annak a javára, aki a vallomástételt egyéb okból megtagadhatja, de erre nem figyelmeztették; (iv) hivatali vesztegetés enyhébb változata esetén, ha az elkövető az előny át nem adása esetén jogtalan hátránytól tarthatott; (v) vérfertőzésnél a lemenő ágbeli rokon 18 éven aluli volta. Objektív büntethetőségi feltétel: a büntethetőségnek a tv-i tényállásban

megfogalmazott anyagi jogi előfeltétele. Ha az objektív büntethetőségi feltétel nem realizálódik, a bcs. nem állapítható meg, és az elkövetőt fel kell menteni E tényfeltételeknek objektíve kell fennállniuk az elkövető tudta és akarata nélkül, vagyis-az elkövető szándéka nem terjed ki ezen feltételekre. Pl.: a csődbűntett vagy a hitelező jogtalan előnyben részesítésének a vétsége akkor büntethető, ha a csődeljárást vagy a felszámolási eljárást megindították / amikor a hamis vád alapján büntetőeljárás indul, ill. a vádlottat elítélik Másodlagos büntethetőségi akadályok: azok, amelyek sem a jogellenességet, sem pedig a bűnösséget nem küszöbölik ki, ezért fennforgásuk esetén a cselekmény bcs-nek minősül, csak az elkövető nem büntethető A) Másodlagos büntethetőségi okok; B) Büntethetőséget megszüntető okok. A) MÁSODLAGOS BÜNTETHETŐSÉGI OKOK 1. TÁRSADALOMRA VESZÉLYESSÉGNEK AZ ELKÖVETÉS KORI

CSEKÉLY FOKA A cselekménynek az elkövetéskor olyan csekély volt a súlya, hogy a legenyhébb büntetés kiszabása is szükségtelen. Ha az elkövető nem büntethető, büntetőjogi intézkedésként megrovást kell alkalmazni. 2. MAGÁNINDÍTVÁNY HIÁNYA Bizonyos bűncselekmények csak magánindítványra büntethetőek (üldözhetőek), és abban az esetben, ha 30 napon belül az arra jogosult ezt nem terjeszti elő, az eljárást hivatalból nem lehet lefojtatni. • A magánindítvány előterjesztésére a sértett jogosult. (kizárólagos jogosultság) • Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, a magánindítványt tv-es képviselője is, ha pedig cselekvőképtelen. kizárólag a tves képviselője terjesztheti elő Ezekben az esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult (párhuzamos jogosultság) • Ha a magánindítvány előterjesztésére jogosult sértett meghal, a hozzátartozója jogosult a magánindítvány

előterjesztésére. (származékos jogosultság) - Bűncselekmények 2 csoportja: • Magánindítványra és magánvádra üldözhetőek (vádat a sértett képviseli, de az ügyész átveheti); • Magánindítványra és közvádra üldözendőek. - Magánindítványt nem lehet visszavonni, kivéve vagyon elleni bcs.-ek esetén ha az elkövető a sértett rokona - Bmelyik elkövetővel szemben előterjesztett magánindítvány vmennyi elkövetőre hatályos. (magánindítvány oszthatatlansága) 3. A BÜNTETHETÖSÉGHEZ SZÜKSÉGES EGYÉB AKTUSOK HIÁNYA A. A Btk-ban szabályozott okok • legfőbb ügyész elrendelésének hiánya: nem magyar, külföldön elkövetett, Btk. alá tartozó cselekményénél, vagy magyar személy külföldön elkövetett cselekményénél, ha a külföldi bíróság ítélete nem azonos érvényű a magyar bíróságéval, • kívánat hiánya: diplomáciai vagy egyéb nemzetközi jogon alapuló védelemben részesülő személy ellen elkövetett

rágalmazás vagy becsületsértés esetén • meghatározott szerv feljelentésének hiánya: hatóság vagy hivatalos személy megsértése esetén merülhet fel. B. A diplomáciai és a nemzetközi jogon alapuló egyéb mentesség C. Közjogi tisztség betöltésén alapuló mentesség felfüggesztésének a hiánya • az ogy-i képviselő • az alkotmánybíró • az állampolgári jogok ogy-i biztosa és ált. helyettese, a kisebbségi jogok ogy-i biztosa, az adatvédelmi biztos • az ÁSZ elnöke és elnökhelyettesei ellen - e tisztségük fennállása alatt - csak mentelmi jog felfüggesztése után indítható büntetőeljárás • a hivatásos bíró és az ülnök ellen e minőségükben elkövetett bcs. miatt • az ügyész ellen csak az arra jogosult előzetes hozzájárulásával indítható büntetőeljárás B. A BÜNTETHETŐSÉGET MEGSZÜNTETŐ OKOK 1. az elkövető halála 2. kegyelem (egyéni- és közkegyelem) 3. elévülés 4. a társadalomra veszélyesség

elbíráláskori megszűnése vagy csekéllyé válása 5. a törvényben meghatározott egyéb okok 17 ELÉVÜLÉS Mikor évül el a bcs. büntethetősége? A büntethetőség elévül 1) olyan bűntett esetén, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető 20 év, 2) egyéb bcs. esetén a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább 3 év elteltével. Mely bcs-ek büntethetősége nem évül el? a) háborús bűntettek (1945.évi VII tv) b) az emberiség elleni egyéb bcs-ek c) az emberölés súlyosabban minősülő esetei d) az emberrablás és az elöljáró vagy a szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei e) a terrorcselekmény, a légi jármű hatalomba kerítése és a zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el Az elévülés határideiének kezdő napja (34.§) a) befejezett bcs. esetén az a nap, amikor a tv-Tényállás megvalósul b) kísérlet és

előkészület esetén az a nap, amikor az ezeket megvalósító cselekmény c) olyan bcs. esetén amely kizárólag kötelesség teljesítésének elmulasztásával valósul meg, az a nap, amikor az elkövető még a büntető tv-ben megállapított következmény nélkül eleget tehetne kötelességének (tiszta mulasztásos bcs-ekre vonatkozik) d) olyan bcs. esetén amely jogellenes állapot fenntartásában áll, az a nap, amikor ez az állapot megszűnik(állapot bcs-ek) Az elévülés félbeszakadása 35.§ Az elévülést félbeszakítja a büntető ügyekben eljáró hatóságoknak az elkövető ellen a bcs miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye. A félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik Az elévülés nyugvása 35.§ (2) Ha a büntetőeljárást felfüggesztik, a felfüggesztés tartama az elévülés határidejébe nem számít be Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a büntetőeljárást azért függesztették fel, mert az

elkövető ismeretlen helyen tartózkodik vagy elmebeteg lett CSELEKMÉNY TÁRSADALOMRA VESZÉLYESSÉGÉNEK MEGSZŰNÉSE VAGY CSEKÉLLYÉ VÁLÁSA A cselekmény elbírálásakor irányadó, csekéllyé válás esetén kötelező a megrovás. TV-BEN MEGHATÁROZOTT EGYÉB OKOK A. Az Általános részben meghatározott egyéb okok: • előkészülettől való önkéntes visszalépés • kísérlettől való önkéntes visszalépés • próbára bocsátásnál a próbaidő kedvező eltelte • katonai vétség miatt nem büntethető az elkövető, ha szolgálati viszonyának megszűnése óta 1 év eltelt B. A Különös részben szabályozott egyéb okok: • a tartás elmulasztásának alapesete miatt nem büntethető, aki tartási kötelességének az első fokú ítéletig eleget tesz • megszűnik a büntethetősége a hivatalos személy elleni erőszakra irányuló csoport résztvevőjének, ha a csoportot önként vagy a hatóság felhívására elhagyja • tartozás

fedezetének elvonása miatt az elkövető nem büntethető, ha a tartozást a vádirat benyújtásáig kiegyenlítik • nem büntethető pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, vagy ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem, vagy csak részben fedezték fel C. Egyes esetekben korlátlan enyhítésre van lehetőség: (i) közlekedés veszélyeztetése, majd annak önkéntes elhárítása; (ii) vagyon elleni bűncselekménynél tevékeny megbánás. Nagyobb társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy visszalépjen, mint ahhoz, hogy megbüntessék az elkövetőt. 14. A bűncselekmény megvalósulási szakaszai A befejezett bűncselekmény Az előkészület 11.§ (1) A bűncselekmény bűntett és vétség (2) Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a törvény 2 évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli el minden más bűncselekmény vétség. A szándékos bcs. szakaszai: 1) elhatározás

(nincs bj- jelentősége) 2) előkészület (a bcs. megjelenik a külvilágban, de a tv-i tényálláshoz az előkészületi cselekmény még nem tartozik hozzá) 3) kísérlet (a tv-i tényállás tárgyi oldalának részleges megvalósulása, tényállásszerű) 4) befejezetti szak (a tv- tényállás teljes megvalósulása) 5) bevégzetti szak (amikor az adott bcs. jogi tárgya elleni támadás megszűnik) ELŐKÉSZÜLET 18.§ (1) Ha a tv külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bcs elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja (materiális előkészület ), az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik. (szóbeli/verbális előkészületi alakzatok) Bcs-ek. amelyek előkészületét a tv ltalános jelleggel büntetni rendeli pl.: szándékos emberölés, emberrablás, emberkereskedelem, terrorcselekmény, légi jármű hatalomba kerítése 18 Az előkészületi

cselekmény büntetendővé nyilvánításának módjai: 1) általános jelleggel büntetni rendelés (pl.: állam elleni bcs-ek, emberrablás) 2) csak bizonyos előkészületi alakzatot (pl.: üzletszerű kerítésnél csupán a közös elkövetésben való megállapodást rendeli büntetni) 3) önálló befejezett bűncselekmény (sui generis deliktum) (pl.: hamis tanúzásra felhívás bcs-e, megrontás meghatározott tv-i tényállásai) 4) kombinált Az előkészülettől való visszalépés esetei (végleges tervfeladást jelent): 18.§ (2) Nem büntethető előkészület miatt a) akinek önkéntes elállása folytán mar-ad el a bcs. elkövetésének megkezdése b) aki az elkövetés elhárítása céljából felhívását, ajánlkozását, vállalkozását visszavonja, vagy arra törekszik, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon, feltéve, hogy a bcs. elkövetésének megkezdése bmely okból elmarad c) aki az előkészületet a hatóságnál feljelenti

Előkészület - Bűncselekmény elkövetéséhez, megkönnyítéséhez szükséges feltételek biztosítása. - Törvényi tényállás keretein kívüli magatartás, ami még nem tényállásszerű cselekmény. Ha a bűncselekmény elkövetését megkísérli az elkövető, az előkészület elveszíti jelentőségét. - Csak szándékos bűncselekménynek lehet előkészülete, de csak annak a bűncselekménynek bünteti a törvény az előkészületét, amelyet a különös rész megnevez (pl. állam- és emberiség elleni bűncselekmények; légi jármű jogellenes hatalomba kerítése; emberrablás, emberölés, terrorcselekmény előkészülete). - Az előkészülettől elállás fajtái: 1. Nem folytatja a cselekményt; 2. Nem folytatja és ha vannak társai megpróbálja őket lebeszélni, és elmarad a bűncselekmény megvalósulása; 3. Feljelenti az előkészületi cselekményt. - Előkészület fogalmának különös elemei: 1. Feltételek biztosítása; 2. Felhívás

(csak ha eredménytelen marad, mert különben ez részesség); 3. Ajánlkozik, vállalkozik (saját kezdeményezés); 4. Közös elkövetésben megállapodik (pl. meg nem valósult közös határátlépés) A befejezett bűncselekmény - A befejezett bűncselekményt a törvényi tényállás teljes megvalósítása jellemez. - Vagy az eredményben nyilvánul meg (ha materiális a bűncselekmény) vagy ha az elkövetési magatartás befejeződik. Befejezettség és a bevégzettség szétválasztásának konzekvenciái: • a jogos védelem a bevégzetti szakig tart • bűnsegély, társtettesség egészen a bevégzettségig kifejthető • a befejezetté válást követően, de a delictum bevégzése előtt lehetséges a megvalósított alaptényálláshoz képest az adott bcs. minősítő körülményének realizálása • az elévülés és a magánindítvány a bevégzetti szaktól indul • egység és többségtani szempontból a megvalósított delictum a befejezetti szaktól

a bevégzésig terjedő időszakban egy bcs-ként értékelendő Tartós bcs-ek: a deliktum a tényállás megvalósításával befejezett ugyan, de a jogi tárgy elleni támadás megújulhat, folytatható, és hosszú ideig tart, míg az általa teremtett jogellenes helyzet, ill. állapot fennmarad Pl: a személyi szabadság megsértése, amely a személyi szabadságtól való megfosztás pillanatában befejezetté válik, - amikor tudatosul benne -, de ezzel kezdetét veszi a jogellenes állapot, amely addig tart, amíg a sértett a szabadságát vissza nem nyeri. Állapot bűncselekmények: a befejezetti szak után létrejövő tartós állapot (pl.: robbanóanyaggal vagy robbanó szerrel visszaélés esetében a robbanóanyag, robbanószer vagy ezek felhasználására szolgáló készülék engedély nélküli tartása, avagy a lőfegyverrel való visszaélés esetében a lőfegyvernek vagy lőszernek engedély nélkül tartása) 15. A KÍSÉRLET 16.§ Kísérlet miatt

büntetendő, aki szándékos bcs elkövetését megkezdi, de nem fejezi be - A törvény ugyanúgy bünteti, mint a befejezett bűncselekményt. Fogalmi elemei: 1. szándékosság, 2. tényállásszerű elkövetési magatartás kifejtésének megkezdése, 3. be nem fejezés - Ezzel a stádiummal lép be a cselekmény a törvényi tényállás keretei közé. Csak szándékos bűncselekménynek lehet kísérlete, így fogalmilag kizárt: 1. gondatlan bűncselekmények 2. tiszta mulasztásos bűncselekmények (a vegyes mulasztásos bcs-ek kísérlete elvileg lehetséges bár gyakorlati jelentősége csekély) 3. önállóan büntetendővé nyilvánított előkészületi cselekmények 19 4. 5. részesség egyéb esetek (pl.: szóban megvalósuló bűncselekményeknek esetén) - Eredmény bűncselekmények esetén, az eredmény bekövetkeztéig tart, a nem eredmény bűncselekmények esetén pedig amíg ki nem fejteti teljes egészében a bűncselekményt. - Csoportosítása: I.

Teljes (befejezett) kísérlet: ha a tettes az elkövetési magatartást a maga egészében kifejtette, csupán az eredmény nem következett be (materiális bcs.) Nem teljes kísérlet: a tettes az elkövetési magatartást is csak részben fejti ki Az önkéntes visszalépéshez való viszonyuk: a nem teljes kísérlettől az önkéntes elállás (kizárólag a saját akaratából történik) míg a teljes kísérlettől az önkéntes eredményelhárítás a visszalépési forma. Meghiúsult kísérlet: az elkövetési magatartás megvalósítási mozzanatának időpontjában válik bizonyossá, hogy a bcs. befejezett stádiuma. ill az eredmény nem következhet be pl: a bomba nem robban II. Közeli és távoli kísérlet: (a büntetés kiszabása során jut jelentőséghez) a kísérleti szakban maradás általában enyhítő körülmény, amelynek nyomatéka annál nagyobb minél távolabb van a cselekmény a befejezettségtől. ill a befejezettséghez megkívánt eredménytől.

Közeli kísérlet esetében a bűnelkövető a bcs- tényállás befejezését megközelítő ill az eredményét előidéző mozzanatot valósít meg. III. Alkalmatlan kísérlet 17.§ (2) A büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni is lehet ha a kísérlet alkalmatlan tárgyon vagy alkalmatlan eszközzel követik el. - Ha a kísérlet már önmagában is megvalósít más bcs-t. az elkövető e bcs miatt büntetendő • abszolút alkalmatlan: az az eszköz vagy tárgy, amely már természeténél fogva, tehát in abstracto is alkalmatlan a befejezett bcs. megvalósítására (pl.: a mérgezésnél a cukor mint eszköz, az emberölésnél a holttest mint tárgy ) • relatíve alkalmatlan: eszköz, ill. tárgy a cél elérésére in abstracto alkalmas de az adott eset körülményei miatt in concreto bizonyul alkalmatlannak (pl.: csekély mennyiségű méreg mint eszköz az emberölésnél) Hiányos tényállásszerűség tana: (az alkalmatlan tárggyal kapcsolatos) Pl.:

vki feltöri a nagybátyja páncél szekrényét és elveszi az ott talált értéktárgyakat olyan időben, amikor a nagybátyja, aki őt tette meg örökösévé, már meghalt (vagyis az illető a "saját dolgát lopta el"). A teória szerint az ilyen cselekmény nem bcs, mivel nem kísérlet, mert a véghezvitel a maga egészében megtörtént, de nem is befejezett bcs., mert a tv-i tényállás a maga egészében nem valósult meg (hiányzott a dolog idegen volta). Irreális kisérlet: az alkalmatlan kísérlet extrém változata Pl.: aki szellemidézéssel vagy ráolvasással, avagy egyéb "varázseszközökkel" kíván embert ölni Vélt (putatív) bcs.: az elkövető szándéka olyan cselekményre irányul amely csak az ő képzeletében büntetendő, azaz tévesen feltételezi, hogy magatartása bj-i norma alá esik. A nem büntetendő vélt bcs-t elkövetők körébe tartozhat: • aki a cselekményt tévesen büntetendőnek tartja (pl.:házasságtörés,

nagy korúak közötti leszbikus szerelem) • aki létező bj-i tényállást tévesen értelmez, és hátrányára kiterjeszti a tényismeret birtokában (pl.: aki a közlekedési baleset során csak a saját kocsiját károsította, és a helyszínről történő távozását bcs-nek véli) • aki jogellenességet kizáró okot nem ismer fel vagy ilyen kizáró ok határait a hátrányára félreismeri (pl.: aki tévesen feltételezi, hogy a jogos védelem csak élet, testi épség elleni támadás elhárítása érdekében fejthető ki, de vagyoni, dologi érdekek védelmére nem) 16. A bűncselekmény elkövetőiről általában A felbujtás - Elkövetők a tettesek és a részesek. Tettes - a törvényi tényállás keretei közötti cselekményt fejt ki. 1. Önálló tettes, aki saját maga valósítja meg egy bűncselekmény törvényi tényállását; 2. Közvetett tettes is önálló tettes, aki azonban olyan személyt használ fel az elkövetésre aki büntetőjogilag nem

vonható felelősségre (gyermekkorú, vagy kóros elmeállapotú); 3. Társtettesek, akik egymás bűncselekményéről tudva a bűncselekményt közösen követik el Közösen felelnek az eredményért (kivétel pl. lopásnál, ha előre megállapodnak abban, hogy ki mit lop el) Részes - a törvényi tényállás keretein kívüli cselekményt fejt ki - Részesek a felbujtók és a bűnsegédek. Csak szándékosan lehet részességi magatartást kifejteni és részesség csak szándékos bűncselekményhez kapcsolódhat. Feltétele, hogy az alapcselekmény legalább kísérleti stádiumba jusson - A részeseket a tettesekre vonatkozó büntetési tétellel fenyegeti a törvény, de a törvény enyhítő szakaszában a bűnsegéd esetén a kétszeres leszállást is lehetővé teszi (ez nem vonatkozik a felbujtókra). 20 Felbujtás: 21.§ (1) Felbujtó az, aki mást szándékos bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír Szándékkiváltó segítség. Csak akkor

valósul meg, ha döntő mértékben a felbujtó alakítja ki a tettes szándékát, legalább a kísérlet szakaszába kell juttassa a tettesi alapcselekményt. Ha általánosságban próbál a bűnösségre csábítani, akkor nem felbujtó • Ha az elkövető túllép a felbujtó szándékán (excessus), akkor a felbujtót ezért nem lehet felelősségre vonni. • Ha a nyilatkozat elhangzásakor az elkövető szándéka már meg volt, az pszichikai bűnsegély. • Ameddig az elkövető nem lép legalább a kísérlet szakaszába, addig a rábírásra vonatkozó nyilatkozat csupán előkészület (felhívás). A felbujtó szándékának át kell fognia a tettesi alapcselekmény tényállási elemeit, valamint azt, hogy a címzett a rábíró nyilatkozat hatására követi el a cselekményt. Ebből következik, hogy a felbujtás egyenes szándékkal történhet, a gondatlan felbujtás kizárt. - A felbujtó felbujtója is felbujtó, mégpedig közvetett felbujtó. - Többes

felbujtás: több személy - akár egyidejű, akár egymást követően sorra kerülő - rábíró nyilatkozatának együtthatása hozza létre a címzettben a szilárd akarat-elhatározást. - Ha találkozik a felbujtás a bűnsegéllyel, minden esetben a felbujtást kell megállapítani. A felbujtásnak a 2 eredménye: 1) a rábíró nyilatkozat, mint döntő motívum hozza létre a tettesben az elkövetésre vonatkozó szilárd akaratelhatározását 2) és ennek alapján a címzett legalább a kísérlet szakaszába juttassa a tettesi alapcselekményt Mit jelent a iam alias facturus és az omnimodo facturus esete? Iam alias facturus esete: amennyiben az első eredmény hiányzik, vagyis ha a nyilatkozat megtételekor a címzettben már megvan a szilárd akaratelhatározás, a rábírásra irányuló nyilatkozat már nem szándékkiváltó, hanem csupán szándékerősítő hatású, s ezért felbujtás helyett csupán pszichikai bűnsegély állapítható meg. Amennyiben a címzett

már megelőzően foglalkozott a bcs gondolatával, de azt csak a rábíró nyilatkozat érleli szilárd akaratelhatározássá, akkor nem bűnsegély, hanem felbujtás valósul meg. Omnimodo facturus esete: amennyiben a rábírást olyan személlyel szemben fejtették ki, aki már korábban szilárdan elhatározta az adott bcs. elkövetését úgy, hogy ilyen esetben a rábírás már semmilyen hatással sem lehetett rá ilyenkor a rábíró személy magatartása nem minősíthető részességnek. - Tettesség/részesség elhatárolására kialakult főbb irányzatok: 1. Okozatossági teória: a tettes elsődleges okot szolgáltat a bűncselekményre, míg a részes másodlagost A tettesi cselekmény oka a bűncselekménynek, a részesi pedig feltétele; 2. Szubjektivista irányzat: minden elkövető azonos jelentőségű oka a bűncselekménynek Tettes az aki a cselekményét saját érdekében állónak, a magáénak tekinti, míg bűnsegéd, aki a cselekményt idegen érdekűnek. A

tettes tettesi szándékkal, a részes részesi szándékkal rendelkezik. 3. Objektivista (feltételegyenlőségi) elmélet: a tényállás keretein belüli cselekmény tettesi, azon kívüli közreműködés részesi cselekmény valósít meg; 4. Tetturalom (Tatherrschaft) elmélet: tettes: aki a bcs véghezvitelét uralja, részes, aki a bcs megvalósításához hozzájárul Az objektivista tettesség fogalommal egyezően mindig tettes az aki a tényállást megvalósítja, azonban a közvetett tettes, vagy a társtettes magatartása nem mindig tényállásszerű. 17. Önálló és a közvetett tettesség, A részesség közös vonásai Önálló tettes 20.§ (1) Tettes az, aki a bcs tv-i tényállását megvalósítja Aki egyedül és közvetlenül a saját cselekményével valósítja meg a törvényi tényállást egészben, ill. a kísérletnél részben • A gondatlan bűncselekmény valamennyi elkövetője önálló tettes. • felbujtásszerű/bűnsegédszerű elkövetés

sui generis elbírálása (pl.: kiskórú veszélyeztetésével kapcsolatban, kábítószerrel való visszaélés) • quasi sui generis részesi deliktumok (pl.: öngyilkosságban való közreműködés) • a közvetett tettességszerű magatartás önálló bcs. lesz (pl: intellektuális közokirat-hamisítás) • a különleges bűncselekmény önálló tettese csak az lehet, aki a tettességhez a törvény által megkívánt személyes kvalifikáltsággal rendelkezik Kiegészült önálló tettesség: Az önálló és a társtettesség közötti átmenet. Előfordulása: amikor az elkövetők magatartása ugyanazon bcs. elkövetésére irányul, vagyis társtettességként indul, de ha az egyik fél részéről túllépés van, akkor önálló tettesek lesznek A és B megállapodnak betöréses lopásban, A csak a dolog elleni erőszakot fejti ki és a lakásba nem megy be, ahol pedig sértett is tartózkodik, s vele szemben B rablást követ el. A túllépés folytán a

kettőjük cselekménye eltérően minősül, ami nem lehetséges a társtettességnél. Közvetett tettesség: Közvetett tettes az, aki a tényállást úgy valósítja meg, hogy más személyt, lényegileg mint eszközt használ fel (aki állatot használ eszközül, az önálló tettes). Esetei: 1) a felhasznált személy gyermek nem büntethető 2) a felhasznált személy nem rendelkezik beszámítási képességgel (kóros elmeállapotú, kényszer vagy fenyegetés hatása alatt cselekszik) nem büntethető 21 3) a felhasznált személy tévedésben van ha a tévedést gondatlanság idézte elő, felelősségre vonható. 4) a katona elöljáró jogellenes parancsára követi el a bcs-t az elöljáró a katona büntethetőségétől függetlenül mindig tettesként felel 5) különleges bűncselekmény (delictum proprium) viszonylatában olyan személyt használnak fel az elkövetésre, akinél hiányzik a tettességhez szükséges személyes kvalifikáltság a

közvetlenül cselekvő a delictum proprium elkövetési magatartásának a kifejtése ellenére is csak bűnsegéd (pl. elöljáróját katona civillel bántalmaztatja) - A közvetett tettesség szinte mindig tevékenységet tételez fel, a mulasztásos elkövetés kivételes ( anya nem akadályozza meg, hogy 9 éves gyermeke lopjon). - A közvetett tettes rendszerint rábíró (felbujtásszerű) cselekményt fejt ki. Azonban lehet bűnsegéllyel is valaki közvetett tettes (támadó beszámíthatatlan elmebeteg kezébe kést nyom). A részesség közös vonásai 1. A részesség járulékos jellegű közreműködés a bűncselekményben Mind a felbujtás, mind a bűnsegély tettesi alapcselekményt tételez fel, s csakis azzal összefüggésben jöhet létre. A részességhez szükséges tettesi alapcselekmények két kritériuma: • a tettesi alapcselekménynek szándékosnak és bűncselekménynek kell minősülnie; • a tettesnek legalább a kísérlet szakaszába kell jutnia.

2. A részességnek okozati összefüggésben kell lennie a tettesi alapcselekménnyel  Ez az okozatosság a felbujtásnál előidéző, a bűnsegélynél pedig előmozdító jellegű.  Időbeli viszony: • a felbújtás a tettesi alapcselekmény előtt tanúsítható • a bűnsegély a tettesi alapcselekmény előtt és alatt 3. A felbujtás és a bűnsegély is csak szándékosan követhető el 4. A tettes túllépéséért a részes nem felel 5. Részesség címén sem büntethető az, akinek a védelmére büntető rendelkezés irányul (fiatalkorú, aki maga bírja rá a 18 évnél idősebbet természet elleni fajtalankodásra). 6. A részességnek nincs kísérlete, mivel az arra irányuló sikertelen törekvés csak előkészület 18. A társtettesség A bűnkapcsolatok Társtettesek Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását, egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg. • több személy (min.2) • szándékos

bcs. (szándékegység) • tudnak egymásról - A társtettesség tárgyi oldalához a tv-i tényállás közös megvalósítása szükséges. 1. Mindegyik társtettesnek a tényállásszerű elkövetési magatartás fogalmi körébe tartozó cselekményt kell kifejtenie, s ez egészül ki a társ(ak) szintén tényállásszerű cselekményével; 2. Az alaptényállásnak azonosnak kell lennie; 3. A szándéknak a közös elkövetést is át kell fognia, ellenkező esetben csak egymás melletti tettesek lesznek; 4. Konjunktív feltételek esetén lehetséges az, hogy az egyes elemeket külön-külön valósítják meg, de szándékegységben (pl. emberölés - másik ütlegel, harmadik szúr); - A társtettesség alanyi oldala a szándékegység. 1. Ki kell terjednie a közösen elkövetett bűncselekmény objektív tényállási elemeire. Ha a társtettes magatartása a szándékegységen túlterjed, ez nem hat ki a másik elkövetőre sem a mennyiségi, sem a minőségi

túllépésnél. 2. Társtettesség gondatlan deliktumoknál fogalmilag kizárt. 3. A szándékegységnek át kell fognia, hogy a tv-i tényállást közösen valósítják meg. 4. Nem juthat a törvényi tényállás keretei közé a szándékegység által átfogott, de végül elmaradt cselekmény. 5. Amennyiben viszont az elkövetők cselekménye egymást kiegészítve együtthatásukban valósítják meg a törvényi tényállást, a társtettesség létrejöttéhez az együttes jelenlét nem szükséges (pl. csalás) Vannak olvan bcs-ek. amelyeknél társtettesség megállapítása kizárt, ill amelyek társtettességben nem valósíthatók meg: • amikor a társtettesség tv-i feltételei, akár a közös elkövetés, akár a szándékegység hiányoznak • gondatlan bűncselekményeknél • vegyes bűnösségű bcs-eknél • egyes különös bcs-ek esetén (pl.: hamis tanúzás, kitartottság) Arra nézve, hogy a delicta propria társtettese ki lehet, 3 álláspont alakult

ki: 1) Amikor még a társtettességet részességnek tekintették, ennek megfelelően azt vallották, hogy bármely bcs. társtettese bárki lehet 2) Ha a különös bcs. elkövetési magatartását csak személyes kvalifikáltsággal rendelkező személy képes kifejteni, társtettes is csak ő lehet. Ha viszont bárki képes kifejteni, társtettes is bárki lehet (képviselője: Wiener A Imre) 3) A társtettesség is tettesség, ezért a társtettesnek is rendelkeznie kell a tettességhez szükséges személyes kvalifikáltsággal. Akinél tehát ez hiányzik, az az elkövetési magatartás fogalmi körébe tartozó cselekmény kifejtése ellenére is csak bűnsegédként felel. (pl: katonai bcs-eknek nemcsak a tettese, hanem a társtettese is csak katona lehet) Egymás melletti tettesség: amennyiben a bcs-t több személy cselekményének az együtthatása hozza létre, de egymás tevékenységéről 22 nem tudva járnak el, önálló tettesként mindegyikük csak a saját

cselekményrészéért felel (szubjektívoldalhoz kapcsolódik, szándékegység fogyatékossága) Többes tettesség: amennyiben mindannyian megvalósítják a bcs. egészét és tudnak egymás tevékenységéről (a társtettesség objektív oldalához kapcsolódik) A bűnkapcsolatok - A bűnkapcsolatok nem külön tettességi-részességi alakzatok. Csakis egy más által elkövetett alapcselekménnyel összefüggésben valósulhatnak meg, járulékos jellegűek ennyiben hasonlítanak a részességhez. A bűnsegélyből váltak ki azon az alapon, hogy a részesség valamelyik kritériumával nem rendelkeznek, önállóvá lett bűncselekmények, s ilyenkor megvalósulásuk tettesi cselekmény. - Fajtái: 1. bűnpártolás 2. orgazdaság 3. feljelentési kötelezettség elmulasztása 4. bűnös közömbösség 5. pénzmosás A bűnpártolás, orgazdaság, feljelentés elmulasztása utólagos cselekmények (utólagos bűnkapcsolat), és éppen ezért nem minősülnek bűnsegélynek,

mivel büntetőjogunk utólagos részességet nem ismer. A feljelentés elmulasztását a Btk. csak szűk körben bünteti: 1) Feljelentés elmulasztásáért az felel, aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy meghatározott bcs. elkövetése készül, de azt nem jelenti, ill. a hatóságot, mihelyt teheti, nem tájékoztatja: • készülő emberrablás • készülő terrorcselekmény • nemzetközi jogi kötelezettség megszegése 2) A készülő vagy még le nem leplezett bcs. feljelentésének, ill a feljelentés elmulasztásáért állapítható meg a bj-i felelősség: • állam elleni bcs-k, kivéve a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést • készülő államtitoksértés, s még le nem leplezett szándékos államtitoksértés • katona külföldre szökése • zendülés megakadályozásának elmulasztása 3) Le nem leplezett bcs. feljelentésének, bejelentési kötelezettségének elmulasztása alapozza meg a büntethetőséget: •

pénzmosás Bűnös közömbösség A BTK Különös Rész csak a katonai bűncselekmények között rendeli büntetni. a) mindennapi értelemben pl.: a segítségnyújtás elmulasztása (ezek a delictumok többnyire nem bűnkapcsolatként realizálódnak, nem egy más által elkövetett alapcselekményhez járulnak). b) bűnkapcsolati értelemben: a más által elkövetett bcs. meg nem akadályozása az olyan személy részéről, akit a megakadályozásra nézve nem terhel a mulasztásos bűnsegélyhez szükséges speciális jogi kötelesség Pénzmosás Amihez kapcsolódhat: • 5 évet meghaladó szabadságvesztéssel fenyegetett deliktum; • embercsempészés; • kábítószerrel visszaélés; • nemzetközi jogi kötelezettség megszegése; Előzetes kilátásba helyezése bűnkapcsolati alakzat kifejtésének: szándékerősítő, így pszichikai bűnsegély; ez lehet ráutaló magatartás is (pl. orgazda rendszeresen vásárol) 19. A bűnsegély A társas bűnelkövetési

alakzatok A bűnsegély 21.§ (2) Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt Általában tevékenységgel lehet kifejteni, fizikai tevés, v. pszichikai úton, kivételesen mulasztással is elkövethető Mulasztás útján az a személy követheti el, akinek éppen meg kellene akadályozni a cselekményt (speciális jogi kötelesség terheli), de nem tesz semmit a szülő nem tesz semmit, hogy nevelése alatt álló ne kövesse el a bcs-t. A mulasztásos bűnsegélyről még a tettesnek sem kell tudnia (éjjeliőr észreveszi a betörőt, nem tesz semmit). A bűnsegély módja szerint lehet fizikai vagy pszichikai. • Fizikai bűnsegély a tettesi alapcselekmény külső feltételeihez járul hozzá (pl. eszközök biztosítása) A fizikai bűnsegély elhatárolandó a társtettességtől. A társtettesség tényálláson belüli cselekmény, a bűnsegély a tényálláson kívüli Pl.: ha valaki egy nőt teljesen lerészegít azért, hogy

barátja egyrészt közösüljön, másrészt a nő értéktárgyait elvegye, ugyanaz a bcs.: erőszakos közösülés tekintetében bűnsegély, kifosztás szempontjából társtettesség • Pszichikai bűnsegély a tanácsadás, egyetértés kinyilvánítása. A felbujtástól határolandó el Felbujtásnál maga a szándék teremtődik meg (szándékkiváltó hatás), a bűnsegély pedig szándékerősítő hatású. 23 Pl.: ha valaki egy nőt teljesen lerészegít azért, hogy barátja egyrészt közösüljön, másrészt a nő értéktárgyait elvegye, ugyanaz a bcs: erőszakos közösülés tekintetében bűnsegély, kifosztás szempontjából társtettesség A bűnsegély eredménye a tettesi alapcselekmény előmozdítása. A bűnsegéd szándékának ki kell terjednie arra, hogy bűncselekmény elkövetéséhez segítséget nyújt, át kell fognia a tettesi alapcselekmény tényállási elemeit. A közvetett bűnsegély esetei 1) Felbujtónak nyújtott segítség; 2)

Bűnsegédnek nyújtott segítség; 3) Bűnsegéd rábírása bűnsegélyre; 4) Olyan bcs-nél amelyek a sértett beleegyezése esetén is megvalósulhatnak, a sértett rábírása a bcs-hez való hozzájárulásra. Társas bűnelkövetési alakzatok A társas bűnelkövetés a jogi tárgyat ért sérelmet, illetőleg az azt fenyegető veszélyt fokozhatja. Amennyiben ez indokolt a jogalkotó a társas elkövetést minősítő körülményként szabályozza. 1. A csoportos elkövetés - Csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább 3 személy vesz részt. - Nem feltétel a megállapodás vagy előzetes szervezkedés, esetleg nem is ismerik egymást. Belefoglaltatnak nem csak a tettesek, hanem a bűnsegédek is, feltéve, hogy a tettesekkel együtt működnek közre a megvalósításban. A csoport tagjai egyazon bűncselekmény elkövetői, ennél fogva az önkéntes visszalépéshez annak megakadályozása is szükséges, hogy a csoport bármely tagja

befejezett szakaszába jutassa a bűncselekményt. 2. A bűnszövetség 137.§ (7) Bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bcs-eket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik és legalább egy bcs. elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet IV. BED: Bűnszövetség megállapításának akkor is helye van, ha két vagy több személy akár ugyanolyan, akár különböző jellegű bcsek szervezett elkövetésében előzetesen megállapodik, és ennek alapján legalább egy bcs-t elkövettek, vagy annak elkövetését megkísérelték A megállapodásnak előzetesnek kell lennie, de röviddel a bűncselekmény megkezdése előtt is létrejöhet. Szervezettségre utal a szerepek megosztása, a végrehajtás jelentősebb körülményeinek, módjának tervszerűsége, a végrehajtás következetessége, hasonló bűnözési lehetőség keresésében. A bűnszövetség megállapítható, ha az illetők nem ismerik valamennyien egymást.

Bűnszövetség megállapítható akkor is, ha csak egy tettes van, a többi (a másik) bűnsegéd. 3. A bűnszervezet 137.§ (8) Bűnszervezet: 3 vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja 5 évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése, - Legalább két bűncselekményről kel megállapodni, melyek 5 évi, vagy hosszabb szabadságvesztéssel büntetendők. • nyereségorientált szolidáris érdekközösség, alávetés a központi irányító akaratának; • legális és illegális üzletek összekapcsolása; • infrastruktúrával rendelkezik; • rugalmas és sokszínű technológia és módszertan, jelentős befolyás a politikában, médiában, közigazgatásban, stb. - Minősítő körülmény meghatározott deliktumoknál. 20. A bűncselekményi egység; a halmazat; a látszólagos halmazat - Ha több bűncselekményt állapítanak meg az elkövető

terhére az halmazat, ha csak egyet, az az egység. A többség akkor halmazat, ha több bűncselekmény egy eljárásban bírálják el. - Egyetlen diszpozíció egyszeri megvalósulása mindig egység. - Azonban a többszörös diszpozíciószerűség nem jelent mindig halmazatot, mert nem ritkán a törvény egyetlen bcs. előírt büntetési tételében értékeli (pl. felpofozás – több pofonnal természetes egységet képez) Ilyenkor a halmazati értékelés a kétszeres értékelés tilalmába ütközne, ez az elv az alapja az elhatárolásoknak. Egység • Természetes egység 1. Egy magatartással egy bűncselekményt valósít meg; 2. Több azonos magatartással valósít meg egy bűncselekményt; 3. Tartós és állapot-bűncselekmények; 4. Több részcselekmény olvadhat egységbe, ha : a) a részcselekmények egyazon alaptényállásba illeszkednek; b) egységes akarat-elhatározás van; c) szoros tér és időbeli kapcsolatban vannak; d) új gyakorlat szerint

általában: ha azonos sértett van. 5. Természetes egységet képez még a cselekmények ismétlődésével kifejthető tényállás (űz, foglalkozik, folytat) • Törvényi egység: Amikor nem önmagától adódik az egység, hanem a törvény nyilvánítja annak. 1. Folytatólagosság: Ha valaki ugyanolyan cselekményt rövid idő alatt ugyanannak a sértettnek a sérelmére egységes akarat- 24 elhatározással követ el és ezt egy eljárásban bírálják el. 2. Összetett bűncselekmény: A törvényalkotó két büntetendő magatartást -melyek egymással szerves összefüggésben vannakösszefoglal egy bűncselekménybe és egységnek minősíti (rablás) 3. Összefoglalt bűncselekmény: Indoka, hogy a jogalkotó nem tartja elegendőnek a halmazati büntetést, nem kell az alkotórészeknek összefüggésben lenniük egymással (több emberen elkövetett emberölés) 4. Üzletszerűség: Aki ugyanolyan vagy hasonló bűncselekmények elkövetésével haszonszerzésre

törekszik, az üzletszerűen követi el a cselekményt. Üzletszerűség esetén halmazatot kell megállapítani, ha minősítő körülmény, ha az alaptényállás eleme, akkor törvényi egység. 5. A tv-i egység különleges esete: A sértettek többsége régtől halmazatot eredményez személy elleni, ill személyiség elleni bűncselekményeknél. Van olyan eset, amikor a tv rendelkezése folytán közömbös, hogy egy vagy több sértett van lásd (foglakozás szabályainak megszegésével történő veszélyeztetés). Halmazat - Ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg és azokat egy eljárásban bírálják el. • Ha egy cselekménnyel valósít meg több bűncselekményt. Alaki halmazat: 1. Heterogén alaki: Egy cselekménnyel több tényállást valósít meg (rálő valakire és tévesztés miatt mást talál el); 2. Homogén alaki: Egy cselekménnyel azonos tényállásokat valósít meg (egyszerre több embert sért meg). •

Anyagi halmazat: Ha több cselekménnyel valósít meg több bűncselekményt. 1. Heterogén anyagi: Több cselekménnyel több tényállást valósít meg (pl. ma lop, holnap csal, stb); 2. Homogén anyagi: Több cselekménnyel azonos tényállásokat valósít meg (pl. több boltba tör be) Látszólagos alaki halmazat: Egy cselekménnyel több bűncselekményt valósít meg, de az egyik kizárja a többinek a • megállapítását.  Ilyenkor egységet kell megállapítani 1. Specialitás: Egy magatartással megvalósított cselekmények közül, csak a speciálisat állapítják meg (adócsalás); 2. Consumptio: Átfogó tényállás elnyeli a kevesebbet (erőszakos közösülés együtt jár a könnyű testi sérüléssel); 3. Szubszidiaritás: - „Bűncselekmény akkor valósul meg, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg” (pl. garázdaság esetében ha súlyosabb is megvalósul, a garázdaságra vonatkozik a szubszidiaritás elve); - „Bűncselekmény akkor

valósul meg, ha más bcs. nem valósul meg” (kényszerítés) • Látszólagos anyagi halmazat: Több cselekménnyel több bűncselekményt valósít meg, de csak egy állapítható meg. 1. Önállótlan részcselekmény: Ugyanazon a tényálláson belül, az elkövetőnek többszörös közreműködése van; 2. Összeolvadás: Tényállások összeolvadnak (azonos a sértett és rövid időközök vannak a magatartások között); 3. Büntetlen eszköz elő- utó- és mellékcselekmény esete: Annyira együtt járnak az alapcselekménnyel, hogy az alapcselekmény büntetési tétele kifejezi már ezek büntetését is, így ezek büntetlenül maradnak. (pl kettős házasságnál az okirat-hamisítás; ha a sikkasztó adót is csal, vagy a nyereségvágyból elkövetett emberölésnél a rablás is büntetlenül marad). -A halmazat látszólagos ha, ha valójában 1 bűncselekmény állapítható meg. - Halmazat esetén -több bűncselekmény elkövetése miatt- halmazati

büntetés kerül kiszabásra. 21. A hatályos magyar büntetőjog szankciórendszere A monista és a dualista szankciórendszer A büntetés céljára kialakult elméletek. A büntetés jogalapja - A büntetőjogi szankció olyan hátrányt tartalmú jogkövetkezmény, amelyet a bíróság a bűncselekmény elkövetőjével szemben a társadalom védelme és az újabb bűnelkövetés megelőzése végett a törvényben meghatározott feltételekkel és a törvényben meghatározott eljárásban alkalmaz és amely kényszerrel is érvényesíthető. A hatályos szankciórendszer jellemzői - relatíve meghatározott (szankció-keretek ami egyéniesített elbírálást tesz lehetővé, ill. alternatív jogkövetkezmények); - dualista rendszerű (a Btk. szabályozza az intézkedéseket is); - a büntetés elsődleges, az intézkedés kiegészítő; - fő- és mellékbüntetéseket tartalmaz, de van önállóan kiszabható mellékbüntetés is; - szabadságvesztés centrikus; -

elrettentés („általános megelőzés”) és szigor érvényesül, különösen a visszaesőknél; - ugyanakkor intézkedéseket is szabályoz, ami pedig inkább prevenciós jellegű; Vagyis az alábbi 3 szankciótípus különböztethető meg: Főbüntetések: (i) szabadságvesztés; (ii) közérdekű munka; (iii) pénzbüntetés. Mellékbüntetések: (i) közügyektől eltiltás; (ii) foglalkozástól eltiltás; (iii) járműveszetéstől eltiltás; (iv) kitiltás; (v) kiutasítás; (vii) pénzmellékbüntetés Intézkedések: (i) megrovás; (ii) próbára bocsátás; (iii) kényszergyógykezelés; (iv) alkoholisták kényszergyógyítása; (v) elkobzás; (vi) vagyonelkobzás (vii) pártfogó felügyelet. Monista, dualista szankciórendszer 1. Monista szankciórendszer: Csak büntetéseket, vagy csak az intézkedéseket ismeri 2. Dualista szankciórendszer: Ismeri a büntetéseket és az intézkedéseket, egymás mellett • Konjunktív dualista szankciórendszer  A bíróság

dönti el, hogy mit alkalmaz; • Alternatív dualista szankciórendszer  A bíróság csak az egyiket vagy csak a másikat alkalmazhatja; • Dualista helyettesítő rendszer  A bíróság alkalmazhatja mind a kettőt, de a végrehajtás során először az intézkedést foganatosítják;  Létezik mellékkövetkezmény is (pl. elítélés nyilvános közzététele) • Többnyomúság 25 Büntetési célelméletek 1. Abszolút elmélet: A büntetésnek nincs célja, hanem csak arányos és igazságos megtorlás  Tettarányos szankció elve Milyen arányban vegyék figyelembe a tettet és a tettest? Alkotmánybíróság szerint a tettet kell büntetni (pénzbüntetés kiszabása esetén pl. a tételszám követi a bűncselekményt, míg a tétel összegének megállapításánál veszi a bíróság figyelembe az egyéb körülményeket). 2. Relatív elmélet: A büntetés célja a megelőzés Általános megelőzés (generalis preventio) megelőzi más potenciális

bűnelkövetőknek a tettét; egyéni megelőzés (specialis preventio) pedig azt tartja vissza akit konkrétan büntetnek. A büntetés jogalapja - A feudalizmus korában a kánonjogi, egyházi felfogás szerint a büntetés joga istentől ered, a büntetés pedig az isteni igazságosság megnyilvánulása. - A természetjogi felfogás szerint a büntetés alapja a bűnelkövető és az állam közötti kapcsolat. Grotius szerint a büntetés jogossága az emberi természetben rejlik és a büntetés jogosultsága célszerűségi okokból az államra hárul. A felvilágosodás gondolkodóinak többsége az állam büntetési jogát a társadalmi szerződésből származtatja. - Napjainkban az uralkodó felfogás a büntetéshez való jogot adottnak veszi és az állam tényleges hatalmából vezeti le. A jogalapot a gyakorlati szükségességben, a közösségi érdek védelmében találja meg és a büntetéssel elérhető társadalmi célkitűzésekkel kívánja igazolni. 22. A

szankció meghatározásának módja A büntetés fogalma és célja A halálbüntetés helye a szankciórendszerben, alkotmányossági és büntetőjogi megítélésének kérdései A szankció meghatározásának módja Szankciót csak a törvényhozó állapíthat meg. Az alkalmazásnál viszont belép a jogalkalmazó, így a mérték megállapításánál megoszlik a feladat a jogalkalmazó és a törvényhozó között. Erre négyféle megoldás:  A különös rész határozottan megmondja, hogy az adott bűncselekményre milyen 1. Abszolút határozott szankciórendszer büntetéseket kell a bíróságnak kiszabnia, és ettől semmilyen eltérést nem enged. 2. Abszolút határozatlan szankciórendszer  A törvény különös része semmit nem mond a büntetés mértékéről, neméről, csak azt mondja ki, hogy büntetni kell. A büntetés mértékét a bíróságok kompetenciájába utalja 3. Relatív határozott szankciórendszer  : A törvényhozó és a

jogalkalmazó együtt határozza meg a büntetés mértékét. Ez van jelenleg nálunk is. Általános rész tartalmazza a büntetési nemeket, ill az egyes szankciók generális minimumát és maximumát. A különös rész szabályozza az egyes bcs-ek törvényi tényállását, és megmondja, az adott tényállás speciális minimumát és maximumát (ha van). Lehetőségek: (i) speciális minimum és speciális maximum a törvényben (pl: fogolyzendülés: 1-5 év) (ii) generális minimum és speciális maximum meghatározása (pl: bűnpártolás: 1 évig terjedő szab-vesztés - gen. min: 1 nap) (iii) speciális minimum és generális maximum (nálunk nincs. német Btk: nemi erőszak: min 2 év, gen max: 15 év) (iv) generális minimum és generális maximum (közérdekű munka, pénzbüntetés) 4. Relatíve határozatlan szankciórendszer:  a tv-hozó meghatározza a szankció mértékének vagy az alsó vagy a felső értékét (vagy mindkettőt), a bíróság ítélete

eredetileg nem rendelkezik a mértékről (ezután később vagy a bíróság vagy a végrehajtó dönt a konkrét mértékről). Nálunk ilyen volt a fiatalkorúak jav intézeti nevelése A büntetés fogalma és célja - A büntetőjogi szankciók elsődleges és meghatározó neme. Hátrány okozását jelenti, mely az elitélt életjavainak az elvételét, megfosztását, korlátozását eredményezi. A joghátrány a pontosabb meghatározás (i) halálbüntetés; (ii) testi , megszégyenítő büntetések; (iii) szabadságelvonás; (iv) vagyoni büntetések; (v) munkabüntetések; (vi) jogfosztó, korlátozó büntetés; (vii) erkölcsi büntetés. - Büntetés definíciója: a büntető törvényben meghatározott joghátrány, amelyet bűncselekmény elkövetése miatt, a bűncselekmény elkövetőjével szemben a bíróság büntetési célok elérése végett, a tv-ben meghatározott eljárásban és módon alkalmaz, és amely kényszerrel is végrehajtható, és amely

kifejezésre juttatja a társadalom rosszalló értékítéletét. - A büntetés célja: A társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el. - Egyéni prevenciós cél, hogy az elkövető ne kövessel el újabb bűncselekményt. Eszközei: (i) reszocializálás; (ii) visszatartása; (iii) ártalmatlanná tétel. - A társadalmi tudat szintjén érvényesül az általános megelőzés, vagyis az, hogy más személy se kövessen el bűncselekményt (elrettentés): A régebbi korokban az elrettentés érdekében alkalmaztak kegyetlen, nyilvános büntetéseket. Az elrettentés alapja ma szintén az a feltételezés, hogy a bűncselekmények elkövetésének gyakorisága a büntetőjogi büntetés alkalmazási valószínűségétől, szigorától és gyorsaságától függ. Bebizonyosodott azonban, hogy a szigor fokozásával nem egyenes arányban nő a preventív hatás. - Az általános megelőzés nem csupán

másoknak törvényi fenyegetéssel való elrettentését jelenti, hanem ezen túl erősítheti a morális gátlásokat és elősegítheti a szokásos jogkövető magatartást. A büntetések szabályozása társadalmi értékrendet is közvetít A büntetés generálpreventív hatása azonban differens és korlátozott. Meghatározott bcs kategóriák és elkövetői típusok körében erősen különböző. - A Btk nem állít fel rangsort a speciális és generális prevenció között, a büntetési célok együttes érvényesülése az általános elvi alap. A halálbüntetés helye a szankciórendszerben • A halálbüntetés a legsúlyosabb, az élet elvételét eredményező jogkövetkezmény, egyúttal a legrégibb büntetések közé tartozik, 26 • • • • • • Hammurapi törvényei említik elsőként, a római jogba az Ótestamentumból került át a lex talionis elvével (szemet szemért, fogat fogért). A halálbüntetés ellen elsőként Morus Tamás

foglalt állást, csak a felvilágosodás időszakában jött létre az a mozgalom, mely a halálbüntetés eltörlését tűzte célul. Ezen mozgalmak eredménye, hogy először Toscana uralkodója eltörölte a halálbüntetést A halálbüntetés a 19.sz elejétől a rendesből a kivételes büntetés kategóriájába csúszott át, majd több állam e büntetés megszüntetése mellett döntött. A halálbüntetés hazai alakulásában kiemelkedő Szemere Bertalan tanulmánya, aki a helyette az örökfogságot javasolta. A Csemegi kódex igen szűk körre szorította a halálbüntetést, amely béke idején csak a király személye elleni felségsértés és a gyilkosság bűntettére engedte alkalmazni. A második világháborút követően a háborús és népellenes bűncselekmények elkövetőinek, az új társadalmi, politikai, gazdasági rendszer védelmével összefüggésben megnőtt a halállal fenyegetett deliktumok száma. Az 1950. évi Btá ugyancsak fenntartotta a

halálbüntetést Az 1961 évi Btk-ban a halálbüntetés alkalmazására 28 rendelkezés adott lehetőséget (12 katonai bcs.) Az 1978. évi Btk eredeti szabályozásában a halálbüntetés mindig vagylagos és kivételes jellegű főbüntetésként szerepelt Az utóbbi évtizedekben halálos ítéletet a gyakorlatban a szándékos emberölés minősített eseteiben szabtak ki. Jelenleg a halálbüntetés szabályozása és alkalmazása, ill. eltörlése tekintetében a világ országai 4 csoportra oszthatók 1. Államok, melyek büntető jogalkotása a halálbüntetést szabályozza és alkalmazza is (Kína, USA); 2. A második csoport szabályozza a halálbüntetést, de a gyakorlatban – legalább egy évtizede -nem alkalmazzák (Belgium, Görögország) 3. A halálbüntetést a rendes (köztörvényes) bűncselekmények miatt eltörölték, de néhány különleges, elsősorban katonai bcs esetében fenntartották (Olaszország, Anglia) 4. A teljes abolíció országai

(Magyarország, Németország, Norvégia, Portugália, Svédország) • A halálbüntetés híveinek érve szerint az állam büntetési jogosultsága kiterjed az élet elvételére, hiszen az állam feljogosítja az egyént is arra, hogy az emberi élet ellen irányuló cselekményt az élet elvételével verjen vissza. A halálbüntetés nélkülözhetetlen a társadalom védelméhez. • Az ellenzők szerint az államnak nincs joga semmilyen címen az élet elvételéhez, a halálbüntetés összeegyeztethetetlen a modern büntetési elvekkel, a humanizmussal. Tévedés esetén helyrehozhatatlan szankció A halálbüntetésnek nincs, vagy csupán elenyésző elrettentő hatása van. • A halálbüntetés eltörlését indokolja a jogállamiság gondolata is. Az állam a polgáraival szemben a büntető hatalmat csak civilizált mércéknek megfelelően és azok határai és korlátai között használhatja. • Helyeselhető az a nézet, hogy a halálbüntetés békeidőben,

kiegyensúlyozott társadalmi viszonyok között kriminálpolitikai szempontból célszerűtlen eszköz. A társadalom védelmét kielégítően biztosítja a hosszantartó, adott esetben életfogytig tartó szabadságvesztés. • A halálbüntetés eltörlésének irányába ható fontos lépés volt az 1989. évi XVI tv, melynek értelmében a halálbüntetés már nem lehetett hazánkban a politikai leszámolás eszköze. • A módosított Alkotmány is rögzíti azt a követelményt, hogy "a Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani". • 1990 októberében az Alkotmánybíróság a halálbüntetés alkotmányellenességéről hozott határozatot (23/1990). Úgy ítélték meg, hogy a Btk-nak és a kapcsolódó jogszabályoknak a halálbüntetésre vonatkozó rendelkezései az élethez, az emberi méltósághoz való jog lényeges tartalma

korlátozásának tilalmába ütköznek. 23. A szabadságvesztés büntetés, a feltételes szabadságra bocsátás - A szabadságvesztés határozott ideig vagy életfogytig tart. 1) Határozott idejű szabadságvesztés 2 hónaptól 15 évig, halmazati ill. összbüntetés esetén 20 évig tart és fegyház, börtön vagy fogház fokozatban kell végrehajtani. A büntetés kiszabásánál a tv.-ben előírtnál eggyel szigorúbb vagy enyhébb végrehajtási fokozat határozható meg Fegyházban kell végrehajtani: - Életfogytig tartó szabadságvesztést; - 3 évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést, ha • állam vagy emberiség elleni bűncselekmény, • BTK-ban meghatározott bűncselekmények súlyosabban minősülő esetei; • életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető kat. bcs-ek miatt szabták ki; - 2 évi v. hosszabb szab vesztést, ha az elítélt többszörös visszaeső, v bűnszervezetben Börtönben kell végrehajtani: - A fentieket

kivéve ha bűntett miatt szabják ki; - Vétség miatt, ha az elítélt visszaeső. Fogházban kell végrehajtani: - A vétség miatt kiszabott szabadságvesztést, ha az elítélt nem visszaeső. - A büntetés végrehajtása alatti magatartás alapján a bíróság rendelkezhet úgy, hogy a büntetés hátralevő részét eggyel enyhébb vagy eggyel szigorúbb fokozatban hajtsák végre. Feltételes szabadság: - Ha a büntetés végrehajtása során az elítélt megfelelő magatartást tanúsít és arra lehet következtetni, hogy a hátralévő büntetés kitöltése nélkül is megvalósulnak a büntetési célok, akkor az elítélt feltételes szabadságra bocsátható. A büntetés akkor letöltött, ha a feltételes szabadság eredményesen letelik, különben nem számít be a büntetés idejébe. - A feltételes szabadságra bocsátás időtartama a le nem töltött rész, de legalább 1 év, legkorábbi időpontja: 1. Fegyház esetén: büntetés 4/5-e kitöltése után; 2.

Börtön esetén: büntetés 3/4-e kitöltése után; 3. Fogház esetén: büntetés 2/3-a kitöltése után. 27 3 évet meg nem haladó szabadságvesztés esetén, különös méltánylást érdemlő esetben, a büntetés fele részének letöltése után feltételesen szabadságra bocsátható. - Nem bocsátható feltételes szabadságra: 1. Aki elítélése után, de a végrehajtás befejezése előtt követ el szándékos bűncselekményt; 2. Aki a szabadságvesztésből legalább két hónapot nem töltött ki; 3. A többszörös visszaeső, vagy aki a bűncselekményt bűnszervezet tagjaként követte el; 4. Ha a 3 évi v. súlyosabb szabadságvesztéssel járó bűncselekményt üzletszerűen v bűnszövetségben követte el 4. 2) Életfogytig tartó szabadságvesztés a legsúlyosabb büntetés a magyar büntetőjogban, csak a 20. évét betöltöttel szemben szabható ki és csak vagylagosan fordul elő.(5-15 év, vagy 10-15 évig terjedő szabadságvesztés mellett)

Vagylagossága miatt kivételesnek tekinthető, bár a Btk. ezt nem mondja ki Mellette pénzmellékbüntetés nem szabható ki és az elítélt bírósági mentesítésben nem részesülhet. Feltételes szabadság: - Életfogytiglani szabadságvesztésnél ha a bíróság az ítéletben nem zárja ki, minimum 20 év a feltételes szabadság legkorábbi ideje, olyan bűncselekményeknél melyeknek nem évül el a büntethetősége 30 év. Időtartama 15 év 1. Ha az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélése előtt elkövetett bűncselekmény miatt az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt határozott tartamú szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott tartamú szabadságvesztés időtartamáig elhalasztja. 2. Ha az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélése előtt elkövetett bűncselekmény miatt az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes

szabadságra bocsátás alatt határozott tartamú szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott tartamú szabadságvesztés időtartamáig elhalasztja. 3. Ha az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt elkövetett bűncselekmény miatt az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt határozott tartamú szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott ideig tartó szabadságvesztés tartamáig, de legalább 5 és legfeljebb 20 év közötti időtartamra elhalasztja. 4. Ha az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt elkövetett bűncselekmény miatt az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás alatt határozott tartamú szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságot

megszünteti, és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott tartamú szabadságvesztés tartamáig, de legalább 5 és legfeljebb 20 év közötti időtartamra elhalasztja. 5. Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztésből történt feltételes szabadságra bocsátás alatt elkövetett bűncselekmény miatt határozott tartamú szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott tartamú szabadságvesztés tartamáig, de legalább 5 és legfeljebb 20 év közötti időtartamra elhalasztja. - Nem bocsátható feltételes szabadságra az akit ismételten életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélnek. 24. A közérdekű munka A pénzbüntetés mint fő és mint mellékbüntetés A közérdekű munka A javító-nevelő munkának, illetve az ahhoz nagyban hasonlító különböző munka büntetéseknek nemzetközi

összehasonlításban többféle szabályozási és alkalmazási formája ismert. Helyettesítő szankció-szerepe tipikusan a meg nem fizetett pénzbüntetés helyébe lépve a szabadságvesztés elkerülése érdekében érvényesül. Kiegészítő funkciót kaphat a feltételes elítélés mellett Újabban egyre nagyobb jelentőségű az angolszász típusú közhasznú munkavégzés. A javító-nevelő munkát a magyar büntetőjogba az 1950 évi Btá vezette és intézkedésként szabályozta, szűk körben érvényesült. Az 1961. évi Btk a főbüntetések között, mint alternatív büntetést tartotta nyilván Az 1971 évi 28 sz tvr tovább szélesítette az intézményt. Az 1978 évi Btk a korábbi szabályozást vette át, változást csak a munkabérből történő levonás mértéke hozott Az 1987. évi III tv változatlan szabályokkal megtartotta a javító-nevelő munka eredeti változatát, azonban új végrehajtási formát is bevezetett, a közérdekű munka

végzését. A javító-nevelő munka eredeti esetében azt jelentette, hogy az elítélt a bírósági ítéletben megjelölt munkahelyen, meghatározott munkát volt köteles végezni, munkabéréből az ítéletben meghatározott 5-30 % közötti összeget az állam javára kellett levonni, a munkavégzéssel kapcsolatos jogok, ha az ítélettel nem volt ellentétes, megillették az elítéltet. 1993 óta létezik, azelőtt javító-nevelő munka néven, majd szigorított javító-nevelő munka néven szerepelt. Az EU ajánlásainak megfelelően jött be hazánkba (munkavégzésre senki nem kötelezhető), de így sem teljesen EU konform, mert nincs benne a törvényben, hogy csak azzal szemben lehet kiszabni, aki vállalja a közérdekű munkát. - A közérdekű munkára ítélt köteles a részére – a bíróság ítéletében – meghatározott munkát végezni. Az elítélt személyi szabadsága egyébként nem korlátozható. Közérdekű munkaként olyan munka végzése

határozható meg, amelyet az elítélt – figyelemmel egészségi állapotára és képzettségére – előreláthatóan képes elvégezni. A közérdekű munkát az elítélt – ha jogszabály másként nem rendelkezik – hetenként legalább 1 napon, a heti pihenőnapon vagy a szabadidejében díjazás nélkül végzi. A közérdekű munka legrövidebb tartama 1 nap, leghosszabb tartama 50 nap. Egy napi közérdekű munkának 6 óra munkavégzés felel meg. Ha az elítélt a munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, a közérdekű munka, illetőleg ennek hátralévő része helyébe szabadságvesztés lép. Ezt a szabadságvesztést fogházban kell végrehajtani A közérdekű munka, illetőleg ennek hátralévő része helyébe lépő szabadságvesztést úgy kell megállapítani, hogy egynapi közérdekű munkának egynapi szabadságvesztés felel meg. 28 - Ilyenkor a szabadságvesztés 2 hónapnál rövidebb is lehet. A pénzbüntetés A pénzbüntetés, mint

büntetőjogi szankció olyan vagyoni hátrányt tartalmazó és a bíróság által megállapított értékű pénzbeni szolgáltatás, amelyet a bűncselekmény miatt elítélt az államnak tartozik megfizetni. A pénzbüntetés a legrégebbi koroktól kezdve minden büntetőjogban megtalálható. Döntő előnye Hogy a büntetés nem ragadja ki az elítéltet megszokott környezetéből, családjából, egyénisíthető, megfelelően fokozható. Hátránya, hogy nem azonos a szociális hatása és visszahat az elitélt családjára is. A pénzbüntetés a hatályos szabályozás értelmében a legenyhébb főbüntetés, többnyire alternatív jelleggel kerül szabályozásra. Leggyakrabban alkalmazott főbüntetés Magyarországon, mely 11 eset kivételével vagylagosan fordul elő a BTK-ban. - Két ütemben kell kiszabni. 1. Első ütemben a cselekmény súlya alapján– figyelemmel a cselekménnyel elért vagy elérni kívánt anyagi előnyre is – , a napi tételek számát

állapítják meg 30-540 nap között; 2. Második ütemben az egynapi napi tételnek megfelelő összeg kerül megállapítása, az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten. A napi tétel összege 100,- és 20000,- forint között terjedhet - Ha az elkövető nem fizeti meg a büntetést, azt fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre váltják át. Egynapi tétel összegének a helyébe egynapi szabadságvesztés lép. Ilyenkor a szabadságvesztés 2 hónapnál rövidebb is lehet Az egy napi tétel pénzösszegének meghatározása csak az elkövető vagyoni és jövedelmi viszonyaitól függ. Egyrészt számítanak a bevételek, másrészt pedig a létfenntartáshoz szükséges költségek. Az együtt élő családtag jövedelmét is figyelembe kell venni, viszont a kiszabás alapja nem lehet az együtt élők jövedelmének összessége. Megfelelő jövedelem hiányában az elkövető helyzetének megfelelő, a reálisan elérhető

kereset alapulvételével kell eljárni. A jövedelmet nem hajtó vagyont figyelmen kívül kell hagyni. A pénzbüntetés végrehajtása felfüggeszthető, megfizetésére halasztás adható vagy engedélyezhető a részletfizetés is. A pénzmellékbüntetés Akit határozott tartamú szabadságvesztésre ítélnek, és megfelelő keresete (jövedelme) vagy vagyona van a) pénzmellékbüntetésre kell ítélni, ha a bűncselekményt haszonszerzés céljából követi el, b) pénzmellékbüntetésre lehet ítélni, ha ezzel újabb bűncselekmény elkövetésétől hatásosabban lehet visszatartani. - Egy összegben kell meghatározni, mértéke 10.000,- forinttól 10 millió forintig terjedhet; - A pénzmellékbüntetést meg nem fizetés esetén fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Ha a főbüntetést végre kell hajtani, ennek fokozata a pénzmellékbüntetés helyébe lépő szabadságvesztésre is irányadó. - A pénzmellékbüntetésnek

szabadságvesztésre átváltoztatása esetén 1000 forinttól 15.000 forintig terjedő összeg helyett egy-egy napi szabadságvesztést kell számítani. A pénzmellékbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés 1 napnál rövidebb és 2 évnél hosszabb nem lehet. - Önállóan nem szabható ki, alkalmazható a többi mellékbüntetéssel. 25. A mellékbüntetések (fajai, alkalmazhatóságuk, önálló büntetéskénti kiszabásuk) Közügyektől eltiltás 1. 1-10 évig terjedhet és önállóan nem, csak végrehajtandó szabadságvesztés mellett szabható ki; 2. Bírói gyakorlat alapján, 1 évnél vagy ennél súlyosabb végrehajtandó szabadságvesztés esetén alkalmazásra kerül 3. Ha netán valakit kétszer tiltanak el a közügyektől, akkor csak a súlyosabbat foganatosítják 4. Nem vehet részt szavazáson, választáson, elveszíti kitüntetéseit, hivatalos személy nem lehet Foglalkozástól eltiltás 1. Bármilyen főbüntetés mellett és önállóan is

alkalmazható, időtartama 1-10 évig terjed, ill végleges is lehet; 2. Végleges eltiltás alól a bíróság az eltiltottat mentesítheti, ha az eltiltás óta 10 év eltelt és az eltiltott foglalkozása gyakorlására alkalmassá vált. 3. 2 csoportja: • Foglalkozási szabályok megszegésével követnek el bűncselekményt; • Foglalkozásuk felhasználásával követnek el szándékosan bűncselekményt. 3. Foglalkozásnak számít a gazdasági vezetői poszt, vezetői tisztségviselői minőség, FB-tagság Járművezetéstől eltiltás 1. Bármilyen főbüntetés mellett és önállóan is alkalmazható, ha az engedélyhez kötött jármű vezetésére vonatkozó szabályok megszegésével követ el bűncselekményt, v. bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ 2. Időtartama 1-10 évig terjed, v végleges (ha alkalmatlan)  Ez alól a bíróság az eltiltás után 10 évvel mentesítheti 3. 2 csoportja: • Szabályok megszegésével követ el

bűncselekményt (kiterjesztően alkalmazzák, pl. segítségnyújtás elmulasztása, vagy jármű tiltott átengedése); • Bűncselekmények elkövetésére járművet használ (legalább 2 bűncselekmény, a használás pedig jelentheti a tulajdonost, vagy az utast is). Kitiltás 1. Akit szabadságvesztésre ítélnek és ha a körzetben tartózkodása veszélyezteti a közbiztonságot egy vagy több helységből vagy az ország meghatározott részéből kitiltható. Önállóan nem szabható ki!! 2. Időtartama 1-5 évig terjed, rendőrhatóság ellenőrzi, ha megszegi akkor szabálysértést követ el, 29 Kiutasítás 1. Bármilyen főbüntetés mellett és önállóan is alkalmazva, a nem magyar állampolgár (kivéve menekült!) kitiltható Magyarország területéről. 2. Időtartama 1-10 évig terjed, ill végleges is lehet (csak ha jelenléte a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné) Pénzmellékbüntetés 1. Kötelező a pénzmellékbüntetés kiszabása ha (i)

haszonszerzésből követik el a bűncselekményt, (ii) ha az elkövetőt határozott idejű szabadságvesztésre ítélik és az elkövető megfelelő jövedelemmel, vagyonnal rendelkezik, de (iii) akkor is kiszabható, ha nem haszonszerzésből történik és a bíróság úgy látja, hogy a ezzel jobban vissza lehet tartani az elkövetőt újabb bűncselekmény elkövetésétől. 2. Egy összegben kell meghatározni, mértéke 10000,- forinttól 10 millió forintig terjedhet; 3. Ha nem fizetik meg, fogházban letöltendő szabadságvesztésre váltják át,  1 nap 1000-15000-ig terjedő tétel 4. Önállóan nem szabható ki, alkalmazható a többi mellékbüntetéssel 26. A büntetés és intézkedés közös vonásai, ill az elhatároló különbségek A szabadságelvonással vagy korlátozással járó intézkedések fajtái és jellemzése - A bűncselekmény elkövetőjével szemben büntetőjogi jogkövetkezményt kell alkalmazni. A szankció lehet büntetés és

intézkedés A szankció követelményei: 1. A büntetőjog csak az igényelt esetekben és csak a szükséges mértékig reagáljon szankcióval; 2. Kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak senkit sem lehet alávetni. - Intézkedést a bíróság a büntetés helyett vagy amellett rendel el, melynek során az elkövető nevelése, gyógyítása vagy izolálása következik be, célja, hogy az elkövető a jövőben ne kövessen el bűncselekményt. - Közös vonások 1. Mind a büntetés, mind pedig az intézkedés hátrányt jelent 2. Meghatározott bűncselekmény törvényi tényállását kimerítő cselekmény az előfeltétele alkalmazásuknak 3. Mindkét büntetőjogi szankció általános célja, alapvető közös feladata, hogy a társadalom védelmét szolgálja 4. Csak akkor rendelhetők el, ha azt a cselekmény elkövetése előtt a törvény előírja 5. Csak bíróság állapíthatja meg, a megszabott eljárási rendben 6. Általában sem a bűnelkövető,

sem az állampolgár nem tesz különbséget köztük - Különbségek 1. Relativizáló különbségek 2. Elhatároló különbségek a) A büntetés generális és speciális célokat is szolgál, míg az intézkedés csak speciális célokat; b) A büntetés kiszabása során a tettbűnösség mértéke az irányadó, a bűnösség és a büntetés között arányosság van, míg az intézkedésnél a bűnösség nem alapja, csupán előfeltétele az elrendelésnek. c) A büntetéshez büntetett előéletet jelentő hátrányos jogkövetkezmények társulnak, az intézkedésekhez nem; d) Egyes büntetésekre vonatkozó szabályokat nem, vagy másként kell alkalmazni az intézkedésekre (pl. visszaható hatály, elévülési határidők). A szabadságelvonással vagy korlátozással járó intézkedések (i) próbára bocsátás; (ii) kényszergyógykezelés; (iii) Alkoholisták kényszergyógyítása; (iv) Pártfogó felügyelet. Próbára bocsátás - Büntetés kiszabásának

elhalasztása. Csak önállóan alkalmazható 1-3 évig terjedhet és években kell meghatározni; - Csak vétség miatt szabható ki, ha feltehető, hogy a büntetés célja így is elérhető, ill. különös méltánylást érdemlő esetben 3 évet meg nem haladó szabadságvesztés esetén; - A próbára bocsátott pártfogó felügyelet alá helyezhető, ha visszaeső akkor kötelező a pártfogó felügyelet, a többszörös visszaesőt nem lehet próbára bocsátani; - Ha a próbaidő alatt újabb bűncselekményt követ el, akkor az elsőért is felelnie kell és halmazati büntetést szabnak ki. Kényszergyógykezelés - Csak önállóan alkalmazható. Kiszabásának feltételei: • Olyan kóros elmeállapotúval szemben alkalmazható, akinek beszámítási képessége teljesen hiányzik; • Személy elleni erőszakos v. közveszélyt okozó magatartást követett el és félő, hogy a jövőben hasonlót követhet el; • Büntethetősége esetén 1 évnél súlyosabb

szabadságvesztés járna. - Meg kell szüntetni, ha indoka már nem áll fenn. Alkoholisták kényszergyógyítása - Akkor rendelhető el, ha a bűncselekmény alkoholista életmóddal függ össze és 6 hónapot meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik  önállóan nem alkalmazható; Pártfogó felügyelet - Önállóan nem alkalmazható, a következő esetekben kerülhet rá sor: • Felfüggesztett szabadságvesztés (ha visszaeső akkor kötelező); • Próbára bocsátás (ha visszaeső akkor kötelező); • Feltételes szabadságra bocsátás esetén; 30 • Kivételes esetben a büntetés teljes kiállása után is elrendelhető. - Tartama azonos a feltételes szabadság, illetve a próbaidő tartamával; - Kötelező bizonyos magatartási szabályok megtartása (dolgozni, lakhelyváltozást bejelenteni, kocsmát elkerülni) 27. Önállóan és a más szankcióval együtt alkalmazható intézkedések; Szabadságelvonással vagy korlátozással nem

járó intézkedések; Intézkedések alkalmazására vonatkozó elvek - Intézkedések: (i) megrovás; (ii) próbára bocsátás; (iii) kényszergyógykezelés; (iv) alkoholisták kényszergyógyítása; (v) elkobzás; (vi) vagyonelkobzás (vii) pártfogó felügyelet. - Csak önállóan, büntetés helyett alkalmazható: (i) megrovás; (ii) próbára bocsátás; (iii) kényszergyógykezelés. - Csak büntetés mellett alkalmazható intézkedés: (i) alkoholisták kényszergyógykezelése. - Önállóan és büntetés mellett is alkalmazható: (i) elkobzás; (ii) vagyonelkobzás - Büntetés és intézkedés mellett is alkalmazható: (i) pártfogó felügyelet A szabadságelvonással vagy korlátozással nem járó intézkedések 1. Megrovás - A legenyhébb, hatósági rosszallást kifejező szankció, az elkövetőt felhívja, hogy a jövőben tartózkodjék bűncselekmény elkövetésétől. Melyet csak önállóan és az ügyészség által is lehet alkalmazni; • Kötelező

alkalmazni, ha a cselekmény társadalomra való veszélyességének foka csekély, vagy csekéllyé vált; • Alkalmazható, ha a cselekmény társadalomra való veszélyessége megszűnt, vagy akinek a büntethetősége a törvényben meghatározott egyéb okból szűnt meg. 2. Elkobzás - Alkalmazható önállóan és főbüntetés mellett. El kell kobozni a dolgot 1. a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használták vagy arra szánták, 2. a birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti vagy jogszabályba ütközik; 3. ha a bűncselekmény elkövetése útján jött létre; 4. amelyre a bűncselekményt elkövették; 5. sajtóterméket melyre a bűncselekmény megvalósult - Az elkobzást akkor is alkalmazni kell, hogyha az elkövető gyermekkorú, vagy kóros elmeállapotú, vagy a cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka miatt nem büntethető. - Nem lehet elkobozni, (i) ha a dolog (1. és 4 estén) nem az elkövető tulajdona, kivéve ha tudott róla

ám ekkor is el kell kobozni, ha azt nemzetközi kötelezettség előírja; (ii) ha a cselekmény büntethetőségének elévülésére megállapított idő, de legaláb5 év eltelt. - Nem lehet elrendelni annak a dolognak az elkobzását, amelyre a vagyonelkobzás kiterjed. - Az elkobzott dolog tulajdonjoga törvény eltérő rendelkezése hiányában az államra száll. - Kivételesen mellőzhető (1. és 4 estén) , ha az elkövetőre vagy a tulajdonosra a bűncselekmény súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene, (feltéve, hogy az elkobzás mellőzését nemzetközi jogi kötelezettség nem zárja ki és nem bűnszervezetben követte el ) 3. Vagyonelkobzás Önállóan, vagy végrehajtandó szabadságvesztés mellett, kell elrendelni. Vagyonelkobzást kell elrendelni arra 1) a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett, 2) a vagyonra, amelyet az

elkövető bűnszervezetben való részvétele ideje alatt szerzett, 3) a vagyonra, amely a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyon helyébe lépett, 4) a vagyonra, amelyet a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása végett szolgáltattak vagy arra szántak, 5) a vagyonra, amely az adott vagyoni előny tárgya volt. - A vagyonelkobzást el kell rendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra is, amellyel más gazdagodott. Ha gazdálkodó szervezet gazdagodott ilyen vagyonnal, a vagyonelkobzást vele szemben kell elrendelni. - Ha az elkövető, vagy a gazdagodott személy meghalt, illetőleg a gazdálkodó szervezet átalakult, a vagyonelkobzást a jogutóddal szemben kell elrendelni arra a vagyonra, amelyre a jogutódlás történt. - Az

ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni a bűnszervezetben való részvétel ideje alatt szerzett valamennyi vagyont. Nem lehet elrendelni (i) arra vagyonra, amit jóhiszeműen ellenérték fejében szereztek, (ii) bűnszervezetben töltött idő alatt törvényesen szerzett vagyonra, (iii) büntető eljárás során érvényesítendő polgári jogi igény fedezetére. A vagyonelkobzást pénzösszegben kifejezve kell elrendelni, a) ha a vagyon már nem lelhető fel, b) ha a vagyonelkobzás alá eső vagyon az egyéb vagyontól nem különíthető el, vagy az elkülönítése aránytalan nehézséget okozna, c) arra vagyonra, amit jóhiszeműen ellenérték fejében szereztek. - A vagyonelkobzást akkor is el kell rendelni, ha az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot vagy a cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka miatt nem büntethető. - Az elkobzott vagyon törvény eltérő rendelkezése hiányában az államra száll.

- A vagyonon annak hasznát, a vagyoni értékű jogot, követelést, továbbá bármely pénzben kifejezhető értékkel bíró előnyt is érteni kell. 31 Az intézkedések alkalmazására vonatkozó elvek Az elvek meghatározásához a célból kell kiindulni  A társadalom védelme érdekében végzett prevenció. Ennek érvényesítéséhez szükséges elvek: - a cselekmény merítse ki a bűncselekmény fogalmát (ez előfeltétele a büntetőjogi intézkedés kiszabásának), - az elkövető legyen veszélyes a társadalomra (a személyiségvonásokkal összefüggésben vizsgálva), - az intézkedésnek speciál-preventíve szükségesnek kell lennie; - a szubszidiaritás itt is fennáll; - az intézkedésnek arányosnak kell lennie. 28. A büntetés kiszabásának alapvető kérdései és a büntetés kiszabásánál irányadó szempontok (körülmények). A büntetés végrehajtásának felfüggesztése Büntetés kiszabásának elvei • Céljának

figyelembevételével kell kiszabni a büntetést (általános és speciális prevenció); • Keretek között kell kiszabni a büntetést; • Figyelemmel kell lennie a bűncselekmény társadalmi veszélyességére (tárgyi súlyára); • Figyelemmel kell lennie az elkövető társadalmi veszélyessége (előélet, motívum, stb.); • Bűnösség foka (szándékosság - gondatlanság); • Egyéb enyhítő és súlyosbító körülményeket figyelembe kell venni. + Kétszeres értékelés tilalma: Ugyanazt a tényt nem lehet kétszeresen az elkövetőnél akár a javára akár a terhére értékelni. A büntetés végrehajtásának felfüggesztése 1. Nem feltételes elítélés, megállapítják a bűnösséget, kiszabják a büntetést, és a büntetés végrehajtását függesztik fel; 2. A főbüntetések közül csak a szabadságvesztés és a pénzbüntetés végrehajtása függeszthető fel; 3. Szabadságvesztés esetén az 1 évig, különös méltánylást érdemlő

esetben 2 évig tartó szabadságvesztés függeszthető fel; 4. Próbaidő tartama pénzbüntetésnél 1 év; vétség miatt kiszabott szabadságvesztés esetén 1-3 év; bűntett miatt kiszabott szabadságvesztésnél 2-5 év, de a kiszabott büntetésnél rövidebb nem lehet és években kell meghatározni. 5. Ha a próbaidő sikeresen letelik akkor a büntetést nem hajtják végre és az elítélt büntetlen előéletű marad 6. Ha többször ítélnek valakit felfüggesztett szabadságvesztésre, a büntetés próbaideje az utolsó idejéig meghosszabbodik Esetei: • Kvázi halmazati eset, (ha mindegyiket az első jogerős elítélése előtt követi el); • Próbaidő alatt gondatlan bűncselekményt követ el. 7. A büntetés végrehajtása nem függeszthető fel, ha: a) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt vagy a próbaidő alatt követte el; b) többszörös visszaeső, vagy aki a bűncselekményt bűnszervezet tagjaként

követte el; c) ha a 3 évi vagy súlyosabb szabadságvesztéssel járó bűncselekményt üzletszerűen v. bűnszövetségben követte el 8. A felfüggesztett büntetést végre kell hajtani, ha a) az elkövetőt a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik; b) az elkövető a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi; c) felfüggesztett pénzbüntetést akkor is végre kell hajtani, ha az elkövetőt a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt felfüggesztett szabadságvesztésre, közérdekű munkára vagy végrehajtandó pénzbüntetésre ítélik. 29. A bűnismétlés megítélése hatályos jogunk szerint A visszaesés válfajai és az azokhoz fűződő jogkövetkezmények. - A BTK a visszaesést és jogkövetkezményeit az Általános részben szabályozza. - Bűnelkövetők csoportosítása: 1. Büntetlen előéletű; 2. Büntetett előéletű nem visszaeső;  bűnismétlő, nincs

szankció, de általában súlyosító körülmény 3. Visszaeső - A szándékos bűncselekmény elkövetője, ha korábban szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és a büntetés kitöltésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig 3 év még nem telt el. - Szankció: végrehajtási fokozat szigorítás, próbára bocsátásnál és felfüggesztett szabadságvesztés esetén pártfogó felügyelet); 4. Különös visszaeső - Az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt követ el -azonos törvényi tényállást-, függetlenül azok minősített eseteitől; 5. Többszörös visszaeső - Akit a szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően visszaesőként végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, és a büntetés kitöltésétől a bűncselekménye elkövetéséig 3 év nem telt el. - Különös és többszörös visszaesés esetén az újabb bűncselekmény büntetési

tételének felső határa a felével emelkedik, de nem haladhatja meg a 15 évet és az enyhítő szakasz csak különös méltánylást érdemlő esetben alkalmazható. - Ha a különös visszaesés minősítő körülmény akkor a kétszeres értékelés tilalma miatt, a fentiek nem alkalmazhatók. 32 30. A halmazati és összbüntetés fogalma E büntetések kiszabására irányuló rendszerek A halmazati és összbüntetés szabályozása hatályos jogunkban. Halmazati büntetés - Feltétele a bűnhalmazat megállapítása, mely minősítési kérdés. Kiszabására akkor kerül sor, ha bíróság egy eljárásban több bűncselekmény megvalósítását bírálja el és a több bűncselekmény megállapítása után egy büntetést szab ki. Egységes büntetést és egyszeri elítélést jelent. - Fejlődése: • Kumuláció elve: a büntetési tételeket külön-külön megállapították és összeadva szabták ki, egymás után hajtották végre. • Mérsékelt

kumuláció elve: a büntetések halmozódását felső határ megvonásával szabja meg; • Abszorpció elve: a legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tétele elnyeli a kisebb súlyút; • Aszperáció elve: a legsúlyosabb bűncselekményre irányadó büntetési tételből indul ki, de ennek felső határa megemelhető. - Hatályos szabályozása: Abszorpció és aszperáció keveréke. Szabályai: 1. A büntetést úgy kell kiszabni, hogy a legsúlyosabb büntetést kell figyelembe venni; 2. Ha a keretek közötti büntetés nem elég, a legsúlyosabb felső határa a felével emelhető, de nem érheti el a büntetés együttes tartalmát; 3. A mellékbüntetések tartalmának emelésére nincs lehetőség Összbüntetés - Akkor szabják ki, ha legalább két külön eljárásban két külön jogerős ítélettel végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik ugyanazt a vádlottat, de valamennyi bűncselekményt az első jogerős elítélése előtt követte el. - Szabályai:

1. Csak végrehajtandó szabadságvesztések foglalhatók összbüntetésbe, de életfogytig tartó szabadságvesztés esetén összbüntetésbe foglalásra nem kerülhet sor; 2. Összbüntetés esetén a büntetést úgy kell kiszabni mint a halmazatnál, de el kell érnie a legsúlyosabb büntetés mértékét; 3. Különböző fokozatok esetén a legszigorúbb fokozatban kell az összbüntetést végrehajtani, ettől a bíróság eltérhet; 4. Nem foglalhatók összbüntetésbe a mellékbüntetések, a súlyosabbat kell végrehajtani 31. A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések - Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor 14. életévét már betöltötte, de a 18-at még nem - A büntetés vagy intézkedés célja az, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődjék, és a társadalom hasznos tagjává váljék. Büntetések és intézkedések - A fiatalkorúval szemben intézkedésként javítóintézeti nevelést alkalmazhatnak. Szabadságvesztés - A

szabadságvesztés legrövidebb tartama 1 hónap; - A szabadságvesztés leghosszabb tartama: • Életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető bűncselekmény esetén 15 év, ha az elkövető még nincs 16, 10 év; • 10 évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények esetén 10 év. • 5 évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények esetén 5 év. - Fiatalkorúak börtönében kell végrehajtani a szabadságvesztést, ha • Bűntett miatt 2 évi vagy hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítélik, • 1 évi vagy hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítélt fiatalkorú visszaeső vagy megelőzően szándékos bűncselekmény miatt javítóintézeti nevelésre ítélték. - Egyébként a szabadságvesztést a fiatalkorúak fogházában kell végrehajtani. Közérdekű munka - Fiatalkorúval szemben közérdekű munkát akkor lehet kiszabni, ha az ítélet meghozatalakor a 18-at már betöltötte. Pénzbüntetés -

Fiatalkorúra pénzbüntetést akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete (jövedelme) vagy megfelelő vagyona van. - A pénzbüntetést és a pénzmellékbüntetést behajthatatlansága esetén szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Közügyektől eltiltás - Fiatalkorút csak 1 évet meghaladó szabadságvesztés kiszabása esetén lehet a közügyektől eltiltani. Kitiltás - A megfelelő családi környezetben élő fiatalkorú nem tiltható ki abból a helységből, amelyben családja él. Próbára bocsátás - Fiatalkorúval szemben próbára bocsátásnak bármely bűncselekmény esetén helye van; - A próbaidő tartama 1 évtől 2 évig terjedhet; 33 Javítóintézeti nevelés - Tartama 1 évtől 3 évig terjedhet. - 1 év után, ha a kiszabott javítóintézeti nevelés felét letöltötte és feltehető, hogy az intézkedés célja így is elérhető ideiglenesen elbocsátják. A próbaidő tartama azonos a javítóintézeti nevelés hátralevő részével, de

legalább 1 év Az ideiglenest megszüntetik ha a fiatalkorút az ideiglenes elbocsátás alatt elkövetett bűncselekmény miatt szabadság-vesztésre vagy javítóintézeti nevelésre ítélik, ha a bíróság más büntetést szab ki vagy intézkedést alkalmaz, illetve a fiatalkorú a pártfogó felügyelet szabályait megszegi, a bíróság az ideiglenes elbocsátást megszüntetheti. - Aki a 19.-ik életévét betöltötte, a javítóintézetből el kell bocsátani Pártfogó felügyelet - A felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, a próbára bocsátott, a feltételesen szabadságra bocsátott, a javítóintézetből ideiglenesen elbocsátott és az a fiatalkorú, akivel szemben a vádemelést elhalasztották, pártfogó felügyelet alatt áll. Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól 1. A törvény erejénél fogva mentesül: • Felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása esetén az ítélet jogerőre emelkedésének napján; • 1 évet meg

nem haladó szabadságvesztés kiszabása esetén a büntetés kitöltésének napján; • 1-5 évig terjedő szabadságvesztés kiszabása esetén a büntetés kitöltését követő 3 év elteltével; 2. Az 1 évet meghaladó szabadságvesztés kitöltése után, a bíróság kérelemre adhat mentesítést, ha erre érdemes 32. Büntetés végrehajtását kizáró okok Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól A büntetés végrehajtását kizáró okok Ha a büntetést kiszabó ítélet jogerőre emelkedését megelőzően áll elő az állam büntető igénye érvényesítésének akadálya, akkor büntethetőségi, ha pedig a jogerőre emelkedést követően, végrehajtási akadályról beszélünk. Ezek: 1. Elítélt halála természetszerűleg zárja ki a büntetés végrehajtását, egy kivétel van csak, a vagyonelkobzás; 2. Elévülés; • 15 évi szabadságvesztés, vagy súlyosabb büntetés esetén 20 év; • 10 évi vagy súlyosabb

szabadságvesztés esetén 15 év; • 5 évi vagy súlyosabb szabadságvesztés esetén 10 év; • 5 évet el nem érő szabadságvesztés esetén 5 év; • Közérdekű munka, pénzbüntetés és pénzmellékbüntetés esetén 3 év elteltével; - Nem évül el a háborús és az emberiség elleni bűntettek miatt kiszabott 15 évi vagy súlyosabb szabadságvesztés. - Elévülési idő a büntetés jogerőre emelkedésének napján, ha felfüggesztik a próbaidő leteltének napján kezdődik. - A pénzmellékbüntetés elévülésének határideje a főbüntetés végrehajtása befejezésének napján, ha a végrehajtást felfüggesztik, a próbaidő leteltének napján kezdődik. - Az elévülést félbeszakítja a büntetés végrehajtása végett tett hatósági intézkedés. 3. Kegyelem; - általános kegyelem (amnesztia) az Országgyűlés hatásköre - egyéni kegyelem a KE hatásköre -akkor hatályosul, ha az igazságügyi miniszter. miniszter ellenjegyzi- ld Kunos 4.

Törvényben meghatározott egyéb ok - Életfogytig tartó szabadságvesztés esetén az elítélttel szemben kiszabott más büntetés (határozott ideig tartó szabadságvesztés vagy közérdekű munka) nem hajtható végre. - Az elkövető az ítélet kiszabása után kóros elmeállapotúvá válik. Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól - A kiszabott büntetés bűntett előéletet von maga után. A hátrányos következmények alól történő mentesítés lehet: 1. Törvényi mentesítés • Pénzbüntetés, közérdekű munka és önállóan kiszabott mellékbüntetésnél az ítélet jogerőre emelkedésével; • Próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés esetén a próbaidő lejártának napjával; • Gondatlan vétség esetén a büntetés kiállásának napjával; • Szándékos bűncselekmény esetén a várakozási leteltével mentesül. A várakozási idő kiállástól kezdődően: - 1 évet meg nem haladó esetén 3 év; - 1-5 év

között 5 év; - 5 évet meghaladó szabadságvesztés esetén 10 év. 2. Bírósági mentesítés - Kérelemre a bíróság is adhat mentesítést, ekkor a várakozási idő a fele törvényi mentesítés esetében alkalmazottnak. 1. Kegyelmi mentesítés - A KE az elítéltet mentesítésben részesítheti akkor is, ha e törvény szerint ennek egyébként nincs helye. 34 1. Melyek az ember életét sértő bűncselekmények? Elemezze részletesen a szándékos és a gondatlanságból elkövetett emberölést, határolja el a testi sértés megfelelő alakzataitól Ember életét sértő bűncselekmények (i) Emberölés; (ii) Újszülött megölése; (iii) Erős felindulásból elkövetett emberölés; (iv) Öngyilkosságban való közreműködés; Emberölés Aki mást megöl, bűntettet követ el. Aki emberölésre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt büntetendő. Aki az emberölést gondatlanságból követi el, vétség miatt büntetendő. I. Jogi

tárgya: az emberi élet; II. Elkövetési tárgya (passzív alanya): az élő ember; Elkövetési magatartás: tevéssel és mulasztással egyaránt; Eredmény bűncselekmény. Eredmény a passzív alany halála, és a büntetőjogi felelősség alapja, a magatartás és az eredmény közötti okozati kapcsolat. III: Befejezett, ha a halál bekövetkezik. Kísérlet, ha az elkövetési magatartást megkezdi, de nem fejezi be, ill a halál egyéb okból elmarad. A LB 15 sz irányelvének szempontjai ahhoz, hogy a cselekmény emberölési kísérletnek, vagy befejezett testi sértésnek minősülnek-e: eszköz, mód, sérülés, cselekmény elkövetése utáni magatartás, stb. Fokozott jelentősége van az önkéntes elállásnak (befejezetlen kísérletnél), ha a saját akaratából történik, ill. az eredmény önkéntes elhárításának. Mindenki csak a saját tevékenysége alapján nyerheti el az ezekből adódó kedvezményt, illetve a maradékcselekményért mindig meg kell

állapítani a felelősséget. IV. Elkövető bárki lehet, ha elmúlt 14 és beszámítható Lehet közvetlen és közvetett tettes; V. Csak szándékosan követhető el Megvalósulhat egyenes és eshetőleges szándékkal Tévedés esetén nem büntethető, de ha a gondatlansága miatt téved, akkor a gondatlan cselekményért felel. De: Elvétés: Egyszer szándékos cselekmény kísérletért, másodszor gondatlan cselekményért felel. Személyben való tévedés: Nincs kihatással a büntetőjogi megítélésre. VI. Minősített esetek: i. előre kitervelten (a szándék nyugodt lelkiállapotban jön létre - csak dolus directus esetén valósulhat meg); ii. nyereségvágyból (bármilyen közvetlen anyagi haszonra törekvés. Emberölés és rablás halmazatban nem állapítható meg, mert ez összetett bűncselekmény); iii. más aljas indokból vagy célból (uralkodó erkölcsi felfogással összhangban értékelik, pl szexuális indíték); iv. különös kegyetlenséggel

(kínzás, stb - az elkövető tudatának ezt át kell fognia); v. hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, illetőleg emiatt, közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy ellen; vi. több emberen elkövetett (csak a szándékos emberölés alapesete vonatkozásában alkalmazható); vii. sok ember életét veszélyeztetve (a szándék nem terjedhet ki egynél több ember halálának bekövetkezésére); viii. különös visszaesőként (visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan bűncselekményt követ el); ix. 14 életévét be nem töltött személy sérelmére követi el Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől - LFB 15.sz irányelve A gyakorlatban a szándékos emberölés kísérlete és az életveszélyt okozó testi sértés; a halálos következmény beállása esetén

pedig a szándékos emberölés és a halált okozó testi sértés elhatárolása okoz nehézséget. Csak szándékos elkövetési magatartással valósulnak meg. Elhatárolásuk az elkövetőnek a cselekmény véghezvitele időpontjában fennálló konkrét tudattartalma alapján történhet: - Az emberölés, illetőleg ennek kísérlete esetén az elkövető tudata átfogja a sértett halála bekövetkezésének lehetőségét, és ezt kívánja, vagy ebbe belenyugszik. - Ezzel szemben az életveszélyt okozó testi sértés, valamint a halált okozó testi sértés esetében az elkövető szándéka csupán testi sérülés előidézésére irányul. Az elkövető tudatában fel sem merül a halálos eredmény bekövetkezésének a lehetősége, vagy ha ez felmerül, azt nem kívánja, nem nyugszik bele abba, hanem könnyelműen bízik elmaradásában. - Az emberölésre, illetőleg a testi sértésre irányuló szándék megállapításánál az elkövetés kori tudattartalomra a

tárgyi (objektív) és alanyi (szubjektív) tényezőkből lehet következtetni. Tényezők melyekből következtetni lehet: A) A tárgyi tényezők körében: a) A cselekmény elkövetéséhez használt eszközt mindig gondosan vizsgálni kell b) Az elkövetés körülményei és módja c) A sérülés helye és jellege d) Az elkövető kijelentései e) Az elkövető a cselekmény elkövetése utáni magatartása és kijelentései B) Az alanyi tényezők körében: a) Az elkövető személyi tulajdonságai b) A cselekményt kiváltó indítóok (motívum) c) Az elkövetőnek a sértetthez fűződő kapcsolata, rokoni viszonya, érzelmi kötődése és egyéb alanyi mozzanatok is. Az emberölést minősítő tényezők: A) Az előre kiterveltség: • a kiterveltséghez nem szükséges minden részlet előre elhatározása; de kell az egyenes szándéki B) Nyereségvágyból elkövetett emberölés: • esetében az elkövető az ölés által közvetlen vagyoni előnyhöz kíván

jutni • pl. a bérgyilkos nyereségvágyból követi el tettét 1 C) Aljas indokból / célból elkövetett emberölés: • aljas indokkal követi el tettét pl. a rablógyilkos / a kéj-gyilkos • és bizonyos esetekben pl. aljas cél a bosszú (ha jogos, akkor legfeljebb nem lesz minősítő körülmény) D) A különös kegyetlenség: • csak élő emberen követhető el a) az átlagosnál nagyobb lelki / testi fájdalommal történő gyilkosság • az elkövető tudatának e fokozott fájdalmat át kell fognia b) és az „emberi mivoltból való kivetkőzéssel” történő gyilkosság • ebben az esetben a különös kegyetlenség akkor is megvalósul, ha a sértett akár már semmit sem érez (pl.: mert elájult) E) Hivatalos személy ellen hivatalos eljárása alatt illetőleg emiatt elkövetett .: • az elkövetőnek tudnia kell, hogy a általa megölt személy hivatalos F) Több emberen elkövetett emberölés • a több az legalább kettő szándékos, de a

két ölésnek nem kell egyidőben történnie, akár összefüggésnek sem kell a cselekmények között lennie • a feltétel az, hogy a két ölési cselekmény 1 eljárásban kerüljön elbírálásra • ha a tettes 2 emberre lő rá, de csak az egyik hal meg, akkor tette több emberen elkövetett emberölés kísérlete G) Sok ember életét veszélyeztetve történő elkövetés: • ekkor csak 1 halott van erre irányult a szándék, de többen vannak veszélyeztetve • pl.: sok ember veszélyeztetésével elkövetett emberölés kísérlete, ha valaki áramot vezet haragosa kilincsébe, de a rázós kilincset senki sem fogja meg 2. Testi épséget (egészséget) sértő, büntetni rendelt cselekmények. Elemezze részletesen a testi sértésre vonatkozó rendelkezéseket, rámutatva a különböző elhatárolási problémákra Testi épséget sértő bűncselekmények (i) Magzatelhajtás; (ii) Testi sértés; Magzatelhajtás Aki más magzatát elhajtja, bűntettet követ

el. Az a nő, aki magzatát elhajtja vagy elhajtatja, vétséget követ el. Testi sértés Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, ha a sérülés vagy a betegség 8 napon belül gyógyul, a könnyű testi sértés vétségét követi el (csak magánindítványra büntethető). Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség 8 napon túl gyógyul, az elkövető a súlyos testi sértés bűntettét követi el. Aki a súlyos testi sértést gondatlanságból követi el, vétség miatt felel. I. Jogi tárgya: az ember testi épsége, egészsége; II. Elkövetési tárgya (passzív alanya): bárki lehet; III: Elkövetési magatartás: test bántalmazása, vagy az egészség megsértése, elkövethető tevéssel és mulasztással is; Eredmény bűncselekmény, az eredmény a testi épség megsértése. IV. Mind a könnyű, mind a súlyos testi sértésnek van kísérlete Elhatárolásuknál az elkövető tudata a döntő; V. Elkövető bárki lehet, kivéve a sértett,

ha a szándék- és akarategység fennáll, akkor beszélhetünk társtettességről Csak szándékosan követhető el, sőt a szándéknak a bántalmazáson kívül a testi sértés okozására is ki kell terjednie. VI. Minősített esetek: i. mindkettő, ha aljas indokból; ii. mindkettő, ha védekezésre, vagy akaratnyilvánításra képtelen személy ellen (a 12 éven aluliak ellen is!!); iii. ha maradandó fogyatékosságot, vagy súlyos egészségromlást okoz; iv. ha különös kegyetlenséggel való elkövetés (bántalmazás ha a földön van, kínzás, stb); v. ha életveszélyt okoz (halál bekövetkeztének reális esélye); vi. ha halált okoz (vegyes bűnösségű tényállás - alapcselekmény szándékos, az eredmény gondatlan); VII. Egységnek minősül: folyamatos elkövetés A testi sértés beleolvad a szándékos emberölésbe, a becsületsértés a testi sértésbe, a könnyű testi sértés az erőszakos közösülésbe. A) Testi sértés: • a testi

sértés eredmény bűncselekmény: az eredmény a sértés / betegség • a sértés bántalmazással érhető el veréssel / verekedéssel • betegség gyógyszerrel, fertőzéssel, stb. is okozható B) A (8 napon túl gyógyuló) súlyos testi sértés: • megállapíthatóságához elég, ha az elkövetőt az eredmény, mint minősítő körülmény bekövetkeztével kapcsolatban csak gondatlanság terheli • = az elkövető kicsit üt, de a sértett nagyot esik, mert az elkövető nem nézte meg, hogy a sértett mellett gödör van • a könnyű és súlyos testi sértés elhatárolása tehát objektív alapon (= a sérülés súlyossága alapján) történik, a tettes szándéka nem releváns • de ha a sérülés nem volt előre látható a tettest még gondatlanság sem terheli, akkor a 15. § alapján a tettes csak az alapesetért felel C) Az enyhébb és súlyosabb eset közötti különbségek: • az enyhébb eset magánindítványos és magánvádas ↔ a

súlyosabb eset nem 2 az enyhébb esetnél a terhelt élhet viszont-vádemelési joggal (akár rágalmazásért / becsületsértésért is) ↔ aminősített esetnél nem 2. Az enyhébb és súlyosabb eset elhatárolásának alapja: A) A klinikai gyógytartam: • az orvostudomány szerint a sérülés után az eredeti állapot visszaállásáig / az állapot véglegessé válásáig tart • pl.: amikorra egy seb teljesen begyógyul / egy kivert fog helyén a hús összenő • a klinikai gyógytartam a jog szempontjából nem érdekes B) A valóságos gyógytartam: • megállapíthatóságára a bírói gyakorlat során példák alakultak ki • végét általában a lényeges gyógyulási folyamatok lezárulása jelenti • pl.: csonttörésnél a csontok már összeforrtak, de a duzzanat / az elszíneződés még megvan • vagy: vágott sebnél a szövetek már összeforrtak, de a seben a varr még megvan, stb. • a valóságos gyógytartamot mindig orvos-szakértő

állapítja meg C) A vélt gyógytartam: • megállapítására sor kerülhet: a) a testi sértés kísérlete esetén • amikor sérülés nincs, de lehetett volna • ekkor hosszát az orvos-szakértő a tettes (legalább eshetőleges) szándéka alapján állapítja meg b) ha a sértett nem a testi sértés során szervezz okból, de gyógyulása előtt meghal • ekkor a vélt-gyógytartam hosszát a szerzett sérülés alapján kell megbecsülni • a tettes büntetése ez alapján szabható ki c) ha a sértett sérülésének (maradandó) következményeit elháríthatta volna • pl.: plasztikai műtéttel / időben történő beavatkozással • a bírói gyakorlat a sértett „gondatlanságát” nem hárítja az elkövetőre • ilyen esetekben az optimális gyógyulási idő alapul végtelével kerül a vélt gyógytartam megállapításra • a sértett ez alapján fog felelni 3. A testi sértés minősített esetei: A) Az aljas indokból / céllal elkövetett testi

sértés: • az aljas indok kritériumai megegyeznek az emberölés tényállásához tartozókkal B) A maradandó sérülést / fogyatékosságot okozó testi sértés: a) maradandó fogyatékosságnak minősül: • a látás, a halló, szaglás nemzőképesség csökkenése / elvesztése • valamely végtag / testrész elvesztése, a szellemi károsodás és a maradandó eltorzulás • vitatott, a fogak elvesztésének megítélése b) a súlyos egészségromlás esetei a joggyakorlat alapján • ha a terhes nő magzatát a testi sértés miatt elveszti • / bármely testi sértés, ha 6 hónapon túl gyógyul C) Az életveszélyt okozó testi sértés: a) az életveszély fogalma • a halál bekövetkeztének lehetőségére utal = a halál bekövetkezhetett volna, de: ezt vagy a véletlen, vagy az orvosi beavatkozás, stb. megakadályozta b) az elkövető szándéka • az életveszélyt okozó testi sértésnél a sértett halálára nem terjed ki • mert ha kiterjedne,

bűncselekménye emberölés kísérlete lenne • az életveszélyt okozó testi sértés és az emberölés kísérlete közötti határt a tettes tudata = az alanyi oldal jelenti c) az ítélkezési gyakorlat alapját képezi • elvben a tettes szubjektív tudata = vallomása, de ez egyértelmű eredményhez vezetne • a tettes előzetes viselkedése (= fenyegetés, harag, stb.) • / utólagos viselkedése (a tettes segítette-e a mentést, siránkozott-e, stb.) • a tettes hogy követte el tettét (támadott-e létfontosságú szervet, milyen eszközt használt, hányszor ismételte a sértő cselekményt, stb.) • mindezek ellenére az elhatárolás rendkívül bizonytalan d) a tettes szándéka az életveszély okozására kiterjedhet (de a halálra már nem) e) az életveszélyt okozó testi sértésnek lehet kísérlete • ugyanis a szándék kiterjedhet az életveszély okozására, de az nem biztos, hogy bekövetkezik f) életveszélyt okozó testi sértés

megvalósulhat préterintencionális szándékkal is • ebben az esetben a tettes szándéka csak az alapesetre terjed ki • de a minősítő körülmény - mint eredmény - bekövetkeztéért gondatlanság terheli • ennek feltétele, hogy az alapcselekmény mindenképpen súlyos testi sértés okozására irányuljon • ha a tettes szándéka csak könnyű testi sértés okozására terjed ki, de a cselekmény eredménye életveszélyt okozó testi sértés, akkor a tettes könnyű testi sértésért / gondatlanságból okozott súlyos testi sértésért fog felelni D) A halált okozó testi sértés: a) elemei • súlyos testi sértés szándékos elkövetése (mint alapcselekmény) • okozati összefüggés a cselekmény és sértett halála között • és halállal kapcsolatban a tettes kötelező és kizárólagos gondatlansága • a halált okozó testi sértés egy préterintencionális (== szándékon túlterjedő) bűncselekmény (a Btk. 15 § alapján) • 3

3. Milyen az életet, testi épséget veszélyeztető bűncselekményeket rendel büntetni büntetőjogunk? Elemezze a f oglalkozás k örében e lkövetett ve szélyeztetést, a gon dozás e lmulasztását é s a t artás elmulasztását. Életet, testi épséget veszélyeztető bűncselekmények (i) Segítségnyújtás elmulasztása; (ii) Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés; (iii) Gondozás elmulasztása; (iv) Közúti veszélyeztetés; (v) Közúti baleset okozása; (vi) Járművezetés ittas vagy bódult állapotban; (vii) Járművezetés tiltott átengedése; (viii) Cserbenhagyás; (ix) Kiskorú veszélyeztetése; Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el. Minősített esetei: 1. ha maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy

tömegszerencsétlenséget okoz; 2. ha halált okoz; 3. ha kettőnél több ember halálát, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz Szándékos, bűntetti alakzat: ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő, bűntettet követ el. Foglalkozási szabályok a lőfegyver használatára és kezelésére vonatkozó szabályok is. I. Jogi tárgya: az emberi élet, testi épség és egészség; II. Elkövetési tárgya (passzív alanya): csak más személy lehet; III: Elkövetési magatartás: foglalkozási szabályszegés (tevőleges, vagy mulasztásos); Eredmény bűncselekmény: aki mást, foglalkozási szabályainak megszegésével közvetlen veszélynek tesz ki, vagy testi sértést okoz; IV. Elkövetői kör speciális Az elkövetés megvalósulhat gondatlanul, vagy szándékosan Gondatlan veszélyeztetés esetén a társtettesség kizárt. V. Mindkét alapcselekmény (vétség és a bűntett) minősített esetei: a. ha maradandó fogyatékosságot, súlyos

egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget okoz; b. ha halált okoz; c. ha kettőnél több ember halálát, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. Kísérlete mindkét esetnek fogalmilag kizárt. 1. A „foglalkozása szabályainak megszegésével”: A) A foglalkozási szabályok: • pl.: orvosi hivatás, munkavédelem, stb szabályai • nem foglalkozási szabály a KRESZ, mert annak megszegése más bűncselekmény csoportot érint B) A foglalkozási szabályok jellemzői: • e szabályok általában írottak (= külön normák), de lehetnek íratlanok is • ⇒ a foglalkozás körében lekövetett veszélyeztetés tényállása keret diszpozíciónak tekinthető, melynek tartalmát a különböző foglalkozások szabályai adják • a büntető joggyakorlat szempontjából irreleváns e szabályok megnyilvánulási formája, a lényeg, hogy e szabályok ismertek és elfogadottak legyenek C) A foglalkozási szabályok megszegése: • a foglalkozás körében

elkövetett veszélyeztetés egy gondatlan bűncselekmény • foglalkozási szabályok megszegése lehet szándékos • e tényállás védett jogi tárgyai: az élet, a testi épség és az egészség • passzív alany lehet 1 vagy több személy • közvetlen veszélyre, testi sértésre az alanyi oldalon csak a gondatlanság terjedhet ki (e cselekmény ettől gondatlan bűncselekmény) • a szabályszegő magatartás és a bekövetkezett veszélyhelyzet v. testi sértés között okozati összefüggésnek kell lennie A) „Más / mások”: • ha valaki saját magát veszélyezteti, az nem bűncselekmény • több ember veszélyeztetése törvényi egységet képez; nem lesz halmazat B) „Közvetlen veszély” magyarázata: a) a veszély: a sérelem objektív lehetősége b) a közvetlenség a sérelem bekövetkeztének reális esélye 3. „Testi sértést okoz”: • a tényállás nem különbözteti meg a könnyű és súlyos testi sértést • a sértés fogalmába

a legenyhébbtől a legkomolyabbig sok minden belefér • az egyedüli feltétel, hogy a sérülésnek nyoma legyen (testi elváltozás) álljon be A szándékos alakzat: A) az alanyi oldalon: a) a tényállás első fele ebben az esetben is lehet gondatlan / szándékos b) a második elem (a közvetlen veszély okozása) csak szándékos lehet • de a szándék csupán limitált veszélyeztetési szándék • az eredményre nem terjedhet ki B) Ha az eredmény mégis bekövetkezik: • akkor az eredmény tekintetében az elkövetőt luxoria (= tudatos gondatlanság) terheli • (hiszen cselekményének lehetséges következményeit előre látta, de könnyelműen bízott azok elmaradásában) 4 • ugyanis az elkövető a veszély helyzetet tudatosan idézte elő, de az eredmény véletlenül következett be Gondozás elmulasztása Aki állapotánál vagy idős koránál fogva önmagáról gondoskodni nem tudó személlyel szemben gondozási kötelezettségét nem teljesíti

és ezáltal a gondozásra szoruló életét, testi épségét vagy egészségét veszélyezteti, bűntettet követ el. I. Jogi tárgya: az élet és testi épség, egészség; II. Elkövetési tárgya (passzív alanya): aki állapotánál, vagy idős koránál fogva önmagáról nem tud gondoskodni (kiskorú sérelmére nem követhető el, mert arról külön tényállás rendelkezik); III. Tiszta mulasztásos bűncselekmény, ha a mulasztás révén a sértett élete veszélybe kerül, a bűncselekmény befejezetté válik A bűncselekmény kísérlete kizárt; a veszélynek közvetlennek kell lennie. IV. Elkövető csak az lehet, akit gondozási kötelezettség terhel Csak szándékosan lehet elkövetni; Tartás elmulasztása Aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt tartási kötelezettségét ö nhibájából nem t eljesíti, vétséget követ el. Az elkövető nem büntethető, ill. büntetése korlátlanul enyhíthető, ha

kötelezettségének az első fokú ítélet meghozataláig eleget tesz. I. Jogi tárgya: a tartásra jogosultnak, az eltartáshoz való joga; II. Passzív alanya: az eltartott; III. Elkövetési magatartás: a tartási kötelezettség nem teljesítése; IV. Tiszta mulasztásos bűncselekmény, azaz a mulasztás magában eredményre való tekintet nélkül büntetendő; Csak szándékosan követhető el; Tettes csak az a személy lehet, akit hatóság tartásra kötelezett; V. Minősített eset: ha a jogosultat súlyos nélkülözésnek teszi ki; VI. Egység-halmazat szempontjából a sértettek száma irányadó (Sértett  akinek a kezéhez teljesít a kötelezett); 4./ Ismertesse a s egítségnyújtás el mulasztása és a cs erbenhagyás t örvényi t ényállásait, f igyelemmel a z el határolási szempontokra! Ismertesse t ovábbá az á llamhatár j ogellenes á tlépéséhez é s a j ogellenes belföldi t artózkodáshoz kapcsolódó büntetőjogi tényállásokat és

elhatárolási kérdéseiket. Segítségnyújtás elmulasztása Aki nem ny újt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy t esti épsége közvetlen veszélyben van, vétséget követ el. Minősített esetek: - ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna. - ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézi elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles. Az utolsó fordulat nem alkalmazható azzal szemben, aki a közlekedési szabályok alapján köteles a segítségnyújtásra. ELEMZÉS Jogi tárgy: az emberi élet, testi épség, illetve egészség Passzív alany: sérült vagy akinek az élete, testi épsége veszélyben van (az elkövető nem), kivéve, ha kétségtelenül halott, vagy már (a kötelezettől telőhöz képest) megfelelő segítségben részesült Elkövetési magatartás: az elkövetőtől várható segítségnyújtás elmulasztása Elkövetési mód: alapeset tiszta mulasztásos

Alanya: bárki, a gépkocsi utasa is Előkészület: nem ajánlja fel a segítséget Minősítés: tudnia kell, hogy segítségre szorul, egyébként is köteles lenne (orvos) Halmazat: ha az elkövető maga idézi elő, pl. közúti baleset okozása, ittas járművezetéssel, de a sérülést, veszélyt, halált okozó szándékos bűncselekménnyel nem alkot halmazatot, mert ott szándéka a éppen erre a beállott következményre irányult, ez esetben segítségnyújtás elmulasztása miatt nem vonható felelősségre Elhatárolások: Mulasztásos emberöléstől, mert a mulasztásos emberölésnél a kötelesség, amit elmulasztott büntetőjogon kívüli kötelesség (pl. erkölcsi polgári jogi), míg a segítségnyújtás elmulasztását az általános büntetőjogi kötelesség elmulasztása alapozz meg el. Cserbenhagyástól: a cserbenhagyás nem kötődik személyi sérüléshez vagy az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély bekövetkeztéhez, és

csak akkor valósul meg, ha a segítségnyújtás elmulasztása nem (szubszidiárius). 1. Az elkövetési magatartás: • a tőle elvárható segítség elmulasztása A) Ez egy tisztán mulasztásos bűncselekmény ⇒ kísérlete fogalmilag kizárt B) A tőle elvárhatóság fogalma: • mindig eseti bírói mérlegelés tárgya, általánosítani nem lehet • a tőle elvárhatóság mértékét mindig az esethez és a személyhez mérten kell vizsgálni • a „tőle elvárható” magatartás minimuma: ∗ a veszélyhelyzet megvizsgálása (legalább meg kell állni) ∗ és a segítségnyújtás felajánlása • ha a sérülés jelentéktelen, a jelentéktelenségről meg kell győződni és a segítségnyújtást fel kell ajánlani C) A segítségnyújtási kötelezettségnek eleget lehet tenni: • a konkrét segítséggel, a segítségnyújtás felajánlásával, de pl. a mentők értesítésével is 5 2. A bűncselekmény alanyai: A) Az elkövető: bárki lehet,

(kivéve az, aki maga is segítségre szorul) B) A passzív alany (= áldozat): • a sérült / olyan személy, akinek élete / testi épsége közvetlen veszélyben van • nem lehet passzív alany, aki már meghalt (de a baleset okozója nem döntheti el egyedül, hogy az illető már halott-e, mindenképpen meg kell állnia) 3. A minősített esetek: A) A sértett halála: B) Ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézte elő: • segítségnyújtásra mindig az a személy köteles, akinek arra reális esélye van • a veszélyhelyzetet vétlenül / akár gondatlanul előidéző személynek • ha valaki a veszélyhelyzetet szándékkal idézi elő, akkor szándéka mindig limitált (csak a veszélyhelyzet előidézésére terjedhet ki) C) Ha a segítségnyújtás egyébként is kötelesség lenne: • autóval okozott baleset esetén a gázolónak nem a minősített eset alapján kötelessége a segítségadás • kötelessége a segítségnyújtás az orvosoknak, ápolóknak,

stb. • ha valakinek kötelessége (nem büntetőjogi) a segítségnyújtás és ezt elmulasztja, ezért a sérült meghal, akkor e mulasztás már mulasztásos emberölésként minősül Cserbenhagyás Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződnék arról, hogy valaki megsérült-e, avagy az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el. ELEMZÉS Jogi tárgy: a közlekedés biztonsága, a segítségnyújtás eredményeképpen elérhető kárelhárításhoz fűződő társadalmi érdek, az élet és a testi épség Passzív alany: a balesettel érintett jármű vezetője Elkövetési tárgy: Elkövetési magatartás: megállási, meggyőződési kötelezettség elmulasztása Elkövetési mód: a jármű mozgásba hozatala, tényleges elindulás Eszköz: vasúti

vagy légi jármű, valamint gépi meghajtású vízi jármű vagy úszó munkagép, avagy közúton gépi meghajtású jármű Kísérlet: Befejezés: eredmény a vezetés közbeni mulasztás Alanya: a járművezető, aki a balesetben érintett és az is, aki közrehatott Elkövető: alapesete szándékos Előkészület: Minősítés: amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg! Elhatárolások: pl. a segítségnyújtás elmulasztásához képest alárendelt Halmazat: annyi rendbeli, ahány személynek, az átvevő további, szándékos bűncselekményei nem ide köttetnek Mentesítés: nem baleset, aminek a hatókörében más személy nem tartózkodott A) Az esetleg megvalósulható súlyosabb bűncselekmény: • a segítségnyújtás elmulasztása • a cserbenhagyás tehát akkor valósul meg, ha a segítségnyújtás elmulasztása nem B) A cserbenhagyás fogalma: • nem kötődik a személy sérüléséhez • cserbenhagyás valósulhat meg pl. egy álló jármű

megrongálásakor is • a cserbenhagyás a megállás és az arról való meggyőződés elmulasztása esetén valósul meg, hogy van-e sérült személy • a cserbenhagyás elkerüléséhez csak a megállás és a meggyőződés szükséges • a segítségnyújtási kötelezettség teljesítéséhez a tőle elvárható segítség megadása Elhatárolási szempontok A cserben hagyásnál nem lehet sérült, mert, ha lenne, akkor segítségnyújtás elmulasztása lenne. Alanya csak a balesettel érintett jármű vezetője, a segítségnyújtás elmulasztója viszont bárki lehet. (Az utasok is! Legalább is megállásra és meggyőződésre kell próbálni rávenniük a jármű vezetőjét.) Embercsempészés Aki államhatárnak más által a) engedély nélkül, b) meg nem engedett módon történő átlépéséhez segítséget nyújt, bűntettet követ el. Minősített esetek: 1. vagyoni haszonszerzés végett, 2. államhatár átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva

3. a csempészett személy sanyargatásával, 4. fegyveresen, 5. üzletszerűen 6 ELEMZÉS  Jogi tárgy: az államhatár sérthetetlenségéhez fűződő érdek, a határrendészet zavartalan működése  Befejezés: a segítségnyújtás, függetlenül a sikertől, de az átlépés legalább kísérleti szakba jutott  Alanya: bárki  Elkövető: szándékosan  Halmazat: ahány ember, annyi rendbeli  Az előkészületet is büntetendő. Beutazási és tartózkodási tilalom megsértése Az a kiutasított vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló külföldi, aki külön engedély nélkül tartózkodik a Magyar Köztársaság területén, vétséget követ el. Jogellenes tartózkodás elősegítése Aki olyan külföldinek, aki nem rendelkezik az EU valamely tagállamának állampolgárságával, az EU tagállamainak területén való jogellenes tartózkodásához vagyoni haszonszerzés végett segítséget nyújt, ha súlyosabb

bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el. Az (1) bekezdés szerint büntetendő, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, aki az (1) bekezdésben foglalt eseten kívül, külföldinek a Magyar Köztársaság területén való jogellenes tartózkodáshoz vagyoni haszonszerzés végett segítséget nyújt. K5 Tétel 1) Melyek a személyi szabadságjogokat sértő bűncselekmények? 2) Ismertesse részletesen a kényszerítést, az emberrablást, a magánlaksértést! A szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények: 1. Kényszerítés 2. A lelkiismereti és vallásszabadság megsértése 3. Nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak 4. Személyi szabadság megsértése 5. Emberrablás 6. Emberkereskedelem 7. Magánlaksértés 8. Magántitok megsértése 9. Jogosulatlan adatkezelés 10. Különleges személyes adatokkal visszaélés 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. Magántitok jogosulatlan megismerése Bűncselekmény a népek

szabadsága ellen Népirtás Apartheid Bántalmazás hivatalos eljárásban Kényszervallatás Jogellenes fogvatartás Az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértése 19. Alárendelt megsértése 20. Elöljárói hatalommal visszaélés Kényszerítés Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, • és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, • amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el. ELEMZÉS Jogi tárgy: a legtágabb értelemben vett emberi szabadság Passzív alany: bárki, akinek cselekvést megvalósító képessége van, az is aki nincs akaratnyilvánításra képes állapotban Elkövetési tárgy: Elkövetési magatartás: kényszerítés, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön. A kényszerítésnek jogtalannak kell lennie (külső ráhatás, amely a cselekvési szabadságot korlátozza, attól megfoszt, de nem vihet bűncselekményt megvalósító cselekvésre)

Elkövetési mód: erőszak (fizikai erővel ráhatás a személyre) akaratot megtörő, hajlító vagy fenyegetés (súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely komoly félelemérzetet keletkeztet). Komolynak kell lennie, de nem kell élet, testi épség, stb ellen irányulnia De ha nincs jelentős érdeksérelem, akkor hiába súlyos a fenyegetés. Tehát: erőszak vagy fenyegetés + jelentős érdeksérelm kell Eredmény:: eredmény BCS, eredménye a jelentős érdeksérelem, az érdeksérelem mértéke, objektív tényeken alapul lehet köz vagy magánérdek, anyagi érdek. Befejezés: ha az eredmény bekövetkezett Alanya: Elkövető: alanyi oldalon a bűncselekményt csak egyenes/eshetőleges szándékkal lehet elkövetni Előkészület: Minősítés: Elhatárolások: tettlegesség beleolvad, más cselekménybe a kényszerítés olvad bele. A kényszerítés érdekében megvalósított tettleges becsületsértés nem értékelhető. Halmazat: alternatív tényállása

következében más bcs.-vel alaki halmazatba nem kerülhet, egység ugyanazon sértett, többszöri kényszerítés, különböző sérelemre is. Mentesítés: nem állapítható meg, ha a fenyegetés és az érdeksérelem súlya nem áll arányban Emberrablás Aki mást személyi szabadságától erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel, illetve védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát kihasználva megfoszt, és szabadon bocsátását követelés teljesítésétől teszi függővé, bűntettet követ el. 7 Minősített esetek: a) bűnszövetségben; b) fegyveresen c) különösen súlyos hátrányt; d) halált okozva (gondatlan) e) szándékos emberölést is megvalósít. - Aki emberrablásra irányuló előkészületet követ el, bűntett büntetendő. - Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az emberrablást - mielőtt abból súlyos következmény származott volna - önként abbahagyja. -

Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy emberrablás elkövetése készül, és erről az érintett személyt vagy a hatóságot, mihelyt teheti, nem tájékoztatja, bűntettet követ el, ha az emberrablást legalább megkísérelték. ELEMZÉS Jogi tárgy: komplex, szabadság, vagyoni viszonyok törvényes rendje, közrend közbiztonság Passzív alany: Elkövetési tárgy: Elkövetési magatartás: eszköz (foglyulejtés, tartás), cél (követelés érvényesítése) Elkövetési mód: erőszak, közvetlen fenyegetés, állapot kihasználás Eszköz: Kísérlet: Befejezés: a követelés címzetthez intézésével Alanya: bárki Elkövető: csak szándékosan Előkészület: x Minősítés: bűnszövetségben fegyveresen különösen súlyos hátrányt halált okozva (gondatlan) ha szándékos emberölést is megvalósít Elhatárolások: speciális a személyi szabadság megsértéséhez és az önbíráskodáshoz képest Halmazat: Mentesítés: mielőtt abból súlyos

következmény származott volna - önként abbahagyja Magánlaksértés 1. Aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakkal, fenyegetéssel, hivatalos eljárás színlelésével bemegy, vagy ott bent marad, vétséget követ el. 2. Aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre, az ott lakónak vagy azzal rendelkezőnek akarata ellenére, vagy megtévesztéssel (i) éjjel, (ii) fegyveresen, (iii) felfegyverkezve, (iv) csoportosan bemegy vagy ott bent marad. 3. aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott módon mást megakadályoz abban, hogy a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre bemenjen. Minősített eset: A büntetés bűntett, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a (2) bekezdésben írt módon követik el. ELEMZÉS Jogi tárgy: a használat zavartalanságához fűződő társadalmi érdek Passzív alany: a tényleges használó, akinek

a személye ellen is irányulhat Elkövetési tárgy: magánlakás (lakás, egyéb helyiség vagy ezekhez tartozó bekerített hely) Elkövetési magatartás: három magatartási fordulat szerint: bemegy (egész testtel bejut) vagy ott bent marad (a bejutás nem volt jogellenes) mást megakadályoz a bemenetelben Elkövetési mód: erőszakkal fenyegetéssel hivatalos eljárás színlelésével lakónak vagy azzal rendelkezőnek akarata ellenére vagy megtévesztéssel éjjel (22 óra után) fegyveresen (lőfegyver, robbanóanyag) felfegyverkezve (élet kioltására alkalmas eszköz célzatos tartása) csoportosan (legalább három Btk 137/11) Alanya: bárki, kivéve hivatalos személy Elkövető: csak szándékosan Előkészület: 8 Minősítés: az alapesetek módjai együttesen jelentkeznek Elhatárolások: szabálysértés, vétség, bűntett Halmazat: az érintett lakások számától függ, összetettbe beleolvad, ha a cél nem enyhébben büntetendő,

eszközcselekményként (Btk 12/1) halmazatot kell megállapítani (pl. nemi erőszak) Magánindítványra üldözendő, de közvádas! 6./ Miként érvényesül büntetőjogunkban az emberi becsület és méltóság védelme? Elemezze részletesen a rágalmazást Határolja el a becsületsértéstől és térjen ki a valóság bizonyításának kérdéskörére is. 1) Miként érvényesül büntetőjogunkban az emberi becsület és méltóság védelme?  Rágalmazás  Becsületsértés  Kegyeletsértés Magánindítvány és kívánat 183. § (1) A 176-177 és a 178-181 §-ban meghatározott bűncselekmények elkövetői magánindítványra büntethetők (2) A 181. § esetén a magánindítványt az elhalt hozzátartozója és örököse terjesztheti elő (3) A diplomáciai és a nemzetközi jogon alapuló egyéb személyes mentességet élvező személy sérelmére elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés a sértett diplomáciai úton kijelentett kívánatára

büntethető. 2) Elemezze részletesen a rágalmazást, határolja el a becsületsértéstől Rágalmazás 179. § (1) Aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétséget követ el. Minősített estek: a) aljas indokból vagy célból, b) nagy nyilvánosság előtt, c) jelentős érdeksérelmet okozva követik el. ELEMZÉS Jogi tárgy: a személy társadalmi megbecsülése, a becsület mint a személyiségi jog része Passzív alany: természetes élő személy, jogi személy, személy összesség (konkrét, azonosítható) Elkövetési tárgy: Elkövetési magatartás: tény állítása, vagy híresztelése, ilyen tényre utaló kifejezés használata Elkövetési mód: a sértetten kívül más előtt Eszköz: a becsület csorbítására alkalmas tényállítás (a véleménymondás nem!) Kísérlet: Befejezés: az állítás elhangzása más előtt Alanya: bárki, a

híresztelésben több alany Elkövető: csak szándékosan (gondatlan lehet a közlés kitudódása) Nem jogellenes, ha állampolgárt terhelő jelentési kötelezettség tanúvallomás hivatali kötelesség teljesítése, hivatalos eljárásban annak kereteit meg nem haladva közérdek, jogos magánérdek védelme céljából tett panasz nevelés, gondozás, tudományos élet bírálatai, kritikái, politikai tárgyszerű ténymegállapításai Előkészület: Minősítés: aljas indokból vagy célból, nagy nyilvánosság előtt jelentős érdeksérelmet okozva Elhatárolások: speciális tényállásban a speciális BCS valósul meg, rágalmazás és hamis vád (valótlan és hatóság, de megfelelő hatóság előtt) Halmazat: egység, halmazat a sértettek száma szerint azonos személyre az erősebb beolvaszt, de a tettleges becsületsértés valóságos halmazat Magánindítványra üldözendő, de közvádas! A) Szereplői: • az „aki”, aki a rágalmazó tényt állítja

a tettes • a „valakiről”, akiről a rágalmazó tényt az elkövető állítja a sértett • és a „más előtt” az a kívülálló személy, aki előtt a rágalmazás történik B) Az elkövetési magatartás: • a tettes a sértettről tényt állít / híresztel a) a tény a múltra vonatkozó hír értékű információ • a ténynek a „becsület c sorbítására a lkalmas” ténynek kell lennie a tények becsület csorbítására alkalmas voltának megállapítása objektív társadalmi megítélés és nem a sértett szubjektív érzete alapján történik b) a tény állítása / híresztelése • a két elkövetési magatartás vagylagos, de mindkettőnek más előtt kell történnie 9 • az állítás saját ismeretre (tapasztalásra) való hivatkozás • a híresztelés mástól szerzett információ továbbadása C) Az elkövetés módja: • tipikusan szóbeli, de lehet írásbeli is D) Az alanyi oldal (= a bűnösség): • a rágalmazás

megvalósulásához annak tudata szükséges, hogy a közölt tény más becsületének csorbítására alkalmas • rágalmazni csak szándékosan lehet, de az elkövetéshez a rosszindulat nem szükséges • a rágalmazás alaki bűncselekmény a szándék csak a tényállási elemek tudatára terjedhet ki; tényállási elem pedig a tény becsület csorbítására alkalmas volátnak tudata E) Minősítő körülmények: • aljas indok / cél; nagy nyilvánosság; jelentős érdeksérelmet okozva ∗ a jelentős érdeksérelem okozásával elkövetett rágalmazás eredmény bűncselekmény ∗ az eredmény a jelentős érdeksérelem (pl. a munkából való elbocsátás) • ha valamely hamis tény alapján a hatóság valaki ellen eljárást indít, a hamis tény állítója / híresztelője nem rágalmazásért, hanem hivatalból üldözendő hamis vádért fog felelni Becsületsértés 180. § (1) Aki a 179 § esetén kívül mással szemben a) a sértett munkakörének

ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben, b) nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a becsületsértést tettlegesen követi el. ELEMZÉS Jogi tárgy: a személy társadalmi megbecsülése, a becsület mint a személyiségi jog része Passzív alany: természetes élő személy, jogi személy, személy összesség (konkrét, azonosítható) Elkövetési tárgy: politikus, közhatalmat gyakorló véleménnyel, való tény állításával nem sérthető Elkövetési magatartás: szóbeli (más előtt becsületcsorbító kifejezés használata) vagy tettlegesség Elkövetési mód: mással szemben a sértett munkakörének ellátása (jogszerűen gyakorolt) közmegbízatásának teljesítésével (nem hivatalos) közérdekű tevékenységével

összefüggésben (közérdekű bejelentő) nagy nyilvánosság előtt Eszköz: a tényállításon kívül mással, tény sértettel szemben (a véleménymondás nem!) Kísérlet: immateriális, nem kell eredmény Befejezés: kijelentés elhangzott, tettlegességet kifejtették Alanya: bárki Elkövető: csak szándékosan Előkészület: jogellenességet kizáró okok mint a rágalmazásnál Minősítés: Elhatárolások: a beolvadás révén egység, szeméremsértésnél a nemi vágy Halmazat: a rágalmazással azonos alkalommal a tettleges Mentesítés: A) A becsületsértés megvalósulásának feltétele, hogy: • a becsület csorbítására alkalmas kifejezés/egyéb cselekvés: • a munkakör ellátásával, közmegbízatás teljesítésével/közérdekű tevékenységgel legyen kapcsolatos • és nagy nyilvánosság előtt történjen • ha e feltételek nem valósulnak meg, akkor a becsületsértés szabálysértés marad B) Az elkövetési magatartás: • a becsület

csorbítására alkalmas kifejezés használata / egyéb ilyen cselekmény elkövetése • + a rágalmazás elkövetési magatartásai, ha azok nem más előtt történnek • a becsület csorbítására alkalmas kifejezés használata bármely lealacsonyító kifejezés használata lehet • és a becsület csorbítására alkalmas cselekvés pedig mutogatás, kisebb ütés, stb. • megütés esetén ha a sértett vetet fel látleletet a sérülésről, akkor az ütés testi sértés lesz, ha nem, akkor csak tettleges becsületsértés ELHATÁROLÁS A rágalmazás másnak, harmadik személynek, akár a passzív alany távollétében történő elkövetés. A becsületsértés a passzív alannyal szemben, (harmadik személy tudomása nélküli) tényállítás, az első fordulat szerint. A becsületsértés szabálysértés, hacsak sértettjének speciális tulajdonsága nincs (közmegbízatás, közérdekű tevékenység, stb.), a vétség a tettlegesség által lesz

bűncselekmény, ahol a bántalmazásnak nem maradhat testfelületi nyoma, mert attól már testi sértés. A valóság bizonyítása 182. § (1) A 179-181 §-ban meghatározott bűncselekmények miatt nem büntethető az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul. (2) A valóság bizonyításának akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a 10 közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta. A tények igazságtartalma: a) a törvény szerint a rágalmazás / becsületsértés megvalósulásához nem kell, hogy a tény hamis legyen • igaz tény állításával, stb. is meg lehet a becsületet sérteni • de az elkövető felelősségre vonásához a becsületében sértett személynek a tény hamis voltát nem kell igazolnia, hiszen a bűncselekmények megvalósulásához a tény állítása, stb. is elegendő • ennek indoka, hogy mindenkinek joga van a

magánélethez; mindenki hibázhat b) a rágalmazás / becsületsértés elkövetője mentesül a büntetés alól, ha • a becsület csorbítására alkalmas kifejezést, tényt, stb. jogos magánérdek / közérdek védelme érdekében állította, híresztelte, stb. • és bizonyítja, hogy az állítás igaz ← a valóság bizonyítása • de mindkét mentesítő feltétel együttes meglétét a vádlottnak kell bizonyítania c) a valóság bizonyítása • a vádlott feladata, hiszen a magánvádas ügyekben nincs hivatalból történő eljárás • a közvádas ügyekben a bizonyítás a vádlót terheli • a rágalmazási és becsületsértési ügyekben a magánvádlónak csak az elkövetési magatartás bekövetkezését kell bizonyítania • egyébként a bizonyítási teher megfordul = a tény igazságát a vádlott bizonyíthatja 7./ Ismertesse a közlekedési bűncselekmények minősítési rendszerét, az e fejezethez kapcsolt értelmező rendelkezések (Btk 191.

§) jelentőségét, illetve az életet, a testi épséget sértő és más veszélyeztető bűncselekményektől való elhatárolás kérdéseit Elemezze a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény tényállását, a járművezetés tiltott átengedése bűncselekményi, szabálysértési alakját, és a szabálysértést megvalósító átengedésből keletkező minősítési problémát. A közlekedési bűncselekmények rendszere: a) kívülálló(extráneus), nem áll a közlekedés szabályok hatálya alatt: • a közlekedés biztonsága ellen elkövetett bűncselekmény (csak ezt követhetik el) b) közlekedés szabályok hatálya alatt áll az elkövető (a közlekedési jármű vezetője által elkövetett bűncselekmények) (intráneus) • Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése • Közúti veszélyeztetés • Közúti baleset okozása • Járművezetés ittas vagy bódult állapotban • Járművezetés tiltott átengedése • Cserbenhagyás 191.

§ (1) A közúton elkövetett bűncselekményekre megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megszegése nem közúton okoz sérülést vagy halált. - Törvényt kiterjesztő jellegű előírás. A közúti közlekedési előírások érvényesülését biztosítja a közúton kívüli területekre is, de csak akkor, ha a szabályszegés nyomán sérülés vagy halál következik be. (2) A 185–187. §-ok alkalmazásában nem tekinthetők közlekedési szabályoknak a gyalogosokra és az utasokra vonatkozó rendelkezések. - az ő közlekedési magatartásuk nem a közlekedési bcs.-k szerint, hanem az általában bekövetkezett eredmény alapján minősül A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény 184. § Aki közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka megrongálásával vagy megsemmisítésével, akadály létesítésével, közlekedési jelzés eltávolításával vagy

megváltoztatásával, megtévesztő jelzéssel, közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával avagy más, hasonló módon a vasúti, légi, vízi vagy közúti közlekedés biztonságát veszélyezteti, bűntettet követ el. Minősített esetek: a) súlyos testi sértést, b) maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget, c) halált, d) halálos tömegszerencsétlenséget okoz. Gondatlanságból vétség illetve a (2) bekezdésben meghatározott esetekben, az ott tett megkülönböztetéshez képest bűntett. (4) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - azzal szemben, aki a veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti. ELEMZÉS Jogi tárgy: a közlekedés biztonsága, minősített esetben az élet és testi épség Passzív alany: a közlekedő jármű vezetője Elkövetési tárgy: közlekedési útvonal

jármű üzemi berendezés vagy ezek tartozéka közlekedési jelzés 11 Elkövetési magatartás: csak példálózó megrongálásával, akadály létesítésével, közlekedési jelzés eltávolításával vagy megváltoztatásával, megtévesztő jelzéssel avagy más, hasonló módon Elkövetési mód: közlekedő jármű vezetője elleni erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával Eszköz: Kísérlet: az absztrakt veszélyhelyzet is elegendő, ha az nem keletkezik, kísérlet Befejezés: absztrakt veszély, a baleset bekövetkeztének reális lehetőségével Alanya: kívülálló személy, aki nem áll az adott szabályok hatálya alatt Elkövető: szándékos vagy gondatlan (a veszélyhelyzet szempontjából) Előkészület: Minősítés: valós, testi épséget, életet fenyegető veszélyt súlyos testi sértést, maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget (egy ember súlyos testi sérülés, + legalább 9 másik, pedig

sérülést szenvedett) halált halálos tömegszerencsétlenséget (egy ember meghalt, + legalább 9 másik, pedig sérülést szenvedett) Elhatárolások: benne van a könnyű testi sértés Halmazat: rongálással (esetleg) lopással, garázdasággal, hivatalos ill. közfeladatot ellátó személy elleni erőszakkal Mentesítés: korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - azzal szemben, aki a veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszűnteti Járművezetés tiltott átengedése 189. § (1) Aki vasúti vagy légi jármű, valamint gépi meghajtású vízi jármű vagy úszó munkagép avagy közúton gépi meghajtású jármű vezetését szeszes italtól befolyásolt állapotban levő vagy a vezetésre egyéb okból alkalmatlan személynek engedi át, vétséget követ el. (2) Bűntett, ha a) maradandó fogyatékosságot, b) súlyos egészségromlást c) tömegszerencsétlenséget, d) halált, e)

kettőnél több ember halálát okozza f) halálos tömegszerencsétlenséget okoz. ELEMZÉS Jogi tárgy: a forgalom biztonsága, az élet és testi épség Passzív alany: más vagy mások Elkövetési tárgy: Elkövetési magatartás: a járművezetés átengedése szeszes italtól befolyásolt állapotban lévő vezetésre egyéb okból alkalmatlan személynek Elkövetési mód: a jármű mozgásba hozatala, tényleges elindulás Eszköz: vasúti vagy légi jármű, valamint gépi meghajtású vízi jármű vagyx úszó munkagép, avagy közúton gépi meghajtású jármű Kísérlet: motorindítás, "betolás", akkor is, ha eredménytelen Befejezés: eredmény a jármű megmozdulása, illetve a befolyásoltsági állapot vezetés közbeni beállta Alanya: az a személy, aki átenged Elkövető: alapesete szándékos, gondatlan lehet a minősített esetek szempontjából Előkészület: a beülés, indítókulcs bedugása, nem büntetendő Minősítés: súlyos testi

sértés maradandó fogyatékosságot, súlyos vagy tömegszerencsétlenséget halált halálos tömegszerencsétlenséget Elhatárolások: a könnyű és a súlyos testi sértés benne van az alapesetben Halmazat: annyi rendbeli ahány személynek, az átvevő további, szándékos bűncselekményei nem ide köttetnek Mentesítés: ha az átvevő alkalmasságát illetően tévedésben volt, feltéve, hogy erre alapos oka volt • • • • • csak gépi meghajtású járművek esetén a tiltott átengedés a vezetés olyan személynek történő átengedését jelenti, aki vagy ittas, vagy egyéb okból a vezetésre alkalmatlan ha jogosítvánnyal (vezetésére hatósági engedéllyel), nem rendelkezőnek adja át, egyébként alkalmas vezetésre, akkor nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg az átengedő a bűncselekményt csak akkor valósítja meg, ha tudja, hogy a másik személy a vezetésre alkalmatlan a minősítő tényezők a maradandó fogyatékosság

okozásától kezdve azonosak az ittas járművezetés minősítő tényezőivel 12 Elhatárolások A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény eredménye veszélyhelyzet, az élet, testi épség veszélye, de elég az absztrakt veszélyhelyzet, a többinél nem. A közlekedés veszélyes üzem, így a valós veszély már a minősített esetek közé tartozik A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény elkövetési tárgyai a taxatív felsorolásban szereplők. Ezek között nincs a járművezetés tiltott átengedése által érintett tárgy. A jogi tárgy ugyanaz, a minősített esetek szintén, de az elkövető speciális helyzetben lévő alany - a többi közlekedési deliktum alanyától személyes specifikációjában eltér - mivel nem résztvevője a közlekedésnek, nem ő vezet. A járművezetés tiltott átengedése emellett nem az élet, a testi épség sérelmére irányul, arra legfeljebb a gondatlanság terjed ki. 8./ I smertesse és el emezze a

közúti v eszélyeztetés, a közúti b alesetokozása és a z i ttas, illetve bódult állapotú járművezetés törvényi tényállását az elhatárolási problémákkal együtt. A közlekedési bűncselekmények összefoglaló kategóriába tartoznak. Közúti veszélyeztetés 186. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntettet követ el. (2) Súlyosabban minősül, ha: a) súlyos testi sértést, b) maradandó fogyatékosságot c) súlyos egészségromlást d) tömegszerencsétlenséget, e) halált, f) kettőnél több ember halálát okozza g) halálos tömegszerencsétlenséget okoz. ELEMZÉS Jogi tárgy: a közúti közlekedés biztonsága, az élet és a testi épség Passzív alany: más vagy mások Elkövetési tárgy: Elkövetési magatartás: a közúti közlekedés szabály(ok) megszegése Elkövetési mód: Eszköz: Kísérlet: csak elvben, konkrét

veszélyeztetés az eredmény Befejezés: a közvetlen veszély előidézésével, a személyi érintettség bekövetkeztének reális lehetőségével Alanya: az a személy, aki a KRESZ szabályok hatálya alatt áll (járművezető) Elkövető: csak szándékos, de főleg a veszélyhelyzet szempontjából Előkészület: Minősítés: súlyos testi sértést, maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget halált halálos tömegszerencsétlenséget Elhatárolások: benne van a könnyű testi sértés, nem ez a tényállás, ha a baleset hatókörében közvetlen veszélynek kitett személy nincs Az egyenes szándékkal történő elkövetés esetében a jármű csak eszköze egy másik bűncselekménynek. Halmazat: hivatalos ill. közfeladatot ellátó személy elleni erőszakkal, más közlekedési bűncselekményekkel, segítségnyújtás elmulasztásával, a többszöri megvalósítás a) a „közúti közlekedés szabályainak” (= a

KRESZ) „megsértése” • (lehet szándékos / gondatlan, de vétlen soha • a szándék vizsgálatának nincs értelme, mert a szándék bizonyíthatatlan • a bűncselekményt nem lehet vétlenül elkövetni, mert aki a szabályokat nem ismerve vezet, az ezáltal követ el gondatlanságot b) a közvetlen veszély okozása • csak szándékos lehet; a szándék lehet egyenes / eshetőleges is • a cselekmény eredmény-bűncselekmény; az alapeset eredménye a közvetlen veszély • a veszély akkor közvetlen: ∗ ha a baleset bekövetkezésének és elmaradásának esélye azonos ∗ és az elmaradás csak a véletlenen múlik Közúti baleset okozása 187. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétséget követ el. Minősített estek: a) maradandó fogyatékosságot, 13 b) c) d) e) f) súlyos egészségromlást tömegszerencsétlenséget, halált, kettőnél több ember

halálát okozza, halálos tömegszerencsétlenséget okoz. ELEMZÉS Jogi tárgy: a közúti közlekedés biztonsága, az élet és a testi épség Passzív alany: más vagy mások Elkövetési tárgy: Elkövetési magatartás: a közúti közlekedés szabály(ok) megszegése Elkövetési mód: Eszköz: Kísérlet: csak elvben, a kisebb eredmény az szabálysértés Befejezés: eredmény a súlyos testi sértés okozása Alanya: az a személy, aki a KRESZ szabályok hatálya alatt áll (járművezető) Elkövető: szándékos vagy gondatlan (főleg a veszélyhelyzet szempontjából) Előkészület: Minősítés: súlyos testi sértést, maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget halált halálos tömegszerencsétlenséget Elhatárolások: a könnyű testi sértés, és a veszélyeztetés gondatlan formája szabálysértés, sértett közreható magatartása, mások szabálytalanságának nem elhárítható következménye nem ez a

tényállás, ha a baleset hatókörében közvetlen veszélynek kitett személy nincs Halmazat: hivatalos ill. közfeladatot ellátó személy elleni erőszakkal, más közlekedési bűncselekményekkel, segítségnyújtás elmulasztásával, a többszöri megvalósítás Mentesítés: sértett közreható magatartása, mások szabálytalanságának nem elhárítható következménye, elvárhatóság hiánya A) A közúti járművezetés szabályainak (= a KRESZ-nek) a megszegése: • lehet szándékos és gondatlan is a) a szabályszegés lehet • valamely egyértelmű és mindig kötelező szabály megszegése • és lehet relatív szabályszegés (a nem a körülményeknek megfelelő vezetés) b) a közlekedés alapja: a bizalmi elv • normális helyzetben a bizalmi elv értelmében minden szabályosan közlekedő vezető bízhat abban, hogy ha más is betartja a szabályokat nem fog baleset történni • mások szabályszegése / rendkívüli helyzetben (pl.: a labda kigurul

gurul utána a gyerek is) a bizalmi elv megbomlik B) „másnak / másoknak”: • a több személynek való súlyos testi sértés az alapeseti tényállás megfogalmazásából következően nem halmazat • a több sérültnek csak a büntetés kiszabásánál van jelentősége C) A gondatlanságból súlyos testi sértés okozása: • a bírói gyakorlat szerint a gondatlanság a szabályszegésből következik • = aki a közlekedési szabályokat megszegi, azt a baleset bekövetkeztéért gondatlanság terheli • ennek elvi háttere, hogy a közlekedés szabályai a tapasztalati tények absztrakciói, melyek a balesetek elkerülését szolgálják D) Nem minősül bűncselekménynek: • ha a gázolás féktávolságon belül történik • ha a gázoló öngyilkosjelöltet gázol el • ha a baleset okozója e mentesítő körülmények megléte ellenére magára hagyja a sérültet, a segítségnyújtás elmulasztásának bűntettét fogja elkövetni Az alanyi oldalon: az

eredményre a szándék nem terjed ki Járművezetés ittas vagy bódult állapotban 188. § (1) Aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, valamint gépi meghajtású vízi járművet vagy úszó munkagépet, avagy közúton gépi meghajtású járművet vezet, vétséget követ el. (2) Bűntett (minősített esetek), ha 1. súlyos testi sértést, 2. maradandó fogyatékosságot 3. súlyos egészségromlást 4. tömegszerencsétlenséget, 5. halált, 6. kettőnél több ember halálát okozza 7. halálos tömegszerencsétlenséget okoz 14 (3) Aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem gépi meghajtású vízi jármű vagy úszó munkagép avagy közúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés

szerint büntetendő. ELEMZÉS Jogi tárgy: a közúti közlekedés biztonsága, az élet és a testi épség Passzív alany: más vagy mások Elkövetési tárgy: Elkövetési magatartás: szeszes italtól befolyásolt vagy bódult állapotban járművezetés Elkövetési mód: a jármű mozgásba hozatala, tényleges elindulás Eszköz: vasúti vagy légi jármű, valamint gépi meghajtású vízi jármű vagy úszó munkagép, avagy közúton gépi meghajtású jármű Kísérlet: motorindítás, "betolás", akkor is, ha eredménytelen Befejezés: eredmény a jármű megmozdulása, illetve a befolyásoltsági állapot vezetés közbeni beállta Alanya: az a személy, aki szeszesital hatása alatt áll, bódult és járművezető Elkövető: szándékos vagy gondatlan (főleg a minősített esetek szempontjából) Előkészület: a beülés, indítókulcs bedugása, nem büntetendő Minősítés: súlyos testi sértés maradandó fogyatékosságot, súlyos vagy

tömegszerencsétlenséget halált halálos tömegszerencsétlenséget Elhatárolások: a könnyű testi sértés benne van az alapesetben Halmazat: hivatalos ill. közfeladatot ellátó személy elleni erőszakkal, más közlekedési bűncselekményekkel, segítségnyújtás elmulasztásával, a többszöri megvalósítás kijózanodás után Mentesítés: sértett közreható magatartása, mások szabálytalanságának nem elhárítható következménye, elvárhatóság hiánya A) A szeszes italtól való befolyásoltság: a) fogalma • 0,3 ezrelékig a véralkohol szint nem mutatható ki • 0,5-0,8 ezrelék között az ittas vezetés még csak szabálysértés, kivéve ha az illető klinikai tüneteket produkál • 0,8 ezrelék felett a vezetés mindig bűncselekmény B) Az alanyi oldalon: a) az alapeset • csak szándékos lehet (a szándék kiterjed az ivásra és a vezetésre is) b) a minősített esetekben • a minősítő eredményre csak a gondatlanság terjedhet ki • a

minősített esetek tehát a vegyes bűnösségű bűncselekmények közé tartoznak a 15. § értelmében a szándékos bűncselekmények jogi sorsát osztják • a minősített esetek tehát bűntetti alakzatot valósítanak meg C) A bírói gyakorlat a cselekményt enyhébben bünteti, ha • az ittas járművezetés és a baleset okozása között nem az ittasság az összefüggés • pl.: ha a baleset a sértett kizárólagos hibájából következik be, akkor az elkövetőt csak az ittas járművezetésért fogják felelősségre vonni D) A nem gépi meghajtású járművek esetében • az ittas vezetés csak szabálysértés • de ha az ittas vezetés balesetet okoz, akkor a minősítő eredmény bekövetkezése esetén az elkövető a gépi meghajtású jármű vezetőjével esik azonos elbírálás alá 9./ Az ifjúság testi, szellemi vagy erkölcsi fejlődését veszélyeztető mely bűncselekményeket rendel büntetni a Btk? Elemezze részletesen a kiskorú

veszélyeztetése és a megrontás változatait. Mely, az Ifjúság testi, szellemi vagy erkölcsi fejlődését veszélyeztető bűncselekményeket rendel büntetni a BTK? A házasság, a család, az ifjúság elleni bűncselekmények közül különösen 1. Családi állás megváltoztatása t 2. Kiskorú elhelyezésének megváltoztatása 3. Kiskorú veszélyeztetése 4. Tiltott pornográf felvétellel visszaélést 5. Tartás elmulasztása 8. 9. 10. 11. 12. 13. Megrontás Vérfertőzés Üzletszerű kéjelgés elősegítése Kitartottság Kerítés Szeméremsértés A nemi erkölcs elleni bűncselekmények mindegyike 6. Erőszakos közösülés 7. Szemérem elleni erőszak 15 Kiskorú veszélyeztetése (1) A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy, aki e feladatából folyó kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti, bűntettet követ el. (2) Ha súlyosabb

bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő az a nagykorú személy, aki kiskorút bűncselekmény elkövetésére vagy züllött életmód folytatására rábír, vagy rábírni törekszik. (3) Bűntett miatt büntetendő az a nagykorú személy, aki a kiskorúval kényszermunkát végeztet. ELEMZÉS Jogi tárgy: az ifjúság testi értelmi és erkölcsi fejlődésének, a család intézményének, a közrendnek a védelme Passzív alany: kizárólag kiskorú személy, második alakzat csak bizonyos kor felett Elkövetési tárgy: Elkövetési magatartás: nevelési, felügyeleti, gondozási kötelezettség súlyos megszegése, illetve bűncselekményre, züllött életmód folytatására rábírás Elkövetési mód: tevéssel és mulasztással Eszköz: Kísérlet: nem zárható ki, akkor ha kötelességszegés van, de konkrét veszély (a lehetőség fenyegető) nem következik be Befejezés: eredmény a veszélyeztetés, sérelem nem kell Alanya:

nevelésre, felügyeletre, gondozásra kötelezett (szülők, nevelők), kiskorú is. A második, szubszidiarus alakzat csak nagykorú Elkövető: önálló tettesek is lehetnek az egyenrangú kötelezettek Előkészület: csak szándékos, az első eset eshetőleges is, sőt Minősítés: ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg (szubszidiarus) illetve adásvétel útján hozzá került kiskorút bűncselekmény elkövetésére vagy züllött életmód folytatására rábír, vagy rábírni törekszik, továbbá kiskorúval kényszermunkát végeztet Elhatárolások: az első alakzat a súlyosabban büntetettekkel nem kerül alaki halmazatba, egység ha egy rábírásra több BCS-t követ el Halmazat: jellegében hasonlókkal, testi sértéssel, több kiskorúra illetve második esetben a részesség, közvetett tettesség szerint vagy társtettesként Mentesítés: Megrontás (és változatai) Első fordulat Aki 14. életévét be nem töltött személlyel közösül, valamint

az a 18 életévét betöltött személy, aki 14 életévét meg nem haladott személlyel fajtalankodik, bűntettet követ el. (2) Az a 18. életévét betöltött személy, aki 14 életévét be nem töltött személyt arra törekszik rábírni, hogy vele közösüljön vagy fajtalankodjék, bűntettet követ el. (Csak magánindítványra büntethető, kivéve ha azokkal összefüggően nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövetnek.) (3) Minősített eset: ha az (1), illetőleg a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény sértettje az elkövető hozzátartozója, avagy az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll. ELEMZÉS Jogi tárgy: az ifjúság egészséges nemi és erkölcsi fejlődése Passzív alany: 14 év alatti, eltérő vagy azonos nemű Elkövetési tárgy: Elkövetési magatartás: fajtalankodás, közösülés, a sértett beleegyezésével Elkövetési magatartás: rábírni törekvés, eredménytelen

belegyezés-szerzés Elkövetési mód: komoly, határozott és nyomatékos felhívás, amely alkalmas a befolyásolásra Eszköz: Kísérlet: Befejezés: a fajtalanság elkövetése, a rábírás elhangzása Alanya: önálló tettes: a passzív alannyal azonos nemű, közösülésre képtelen is lehet, 18 év felett, de közösülésben alatta is Elkövető: csak szándékkal, de lehet eshetőleges is (tudva a sértett korát) társtettes, bűnsegéd Előkészület: Minősítés: az elkövető hozzátartozója, avagy az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll. Elhatárolások: kiskorú veszélyeztetése, vérfertőzés, beolvad Halmazat: életkor szerint erőszakos nemi bűncselekménnyel, rendbeliség a sértettek száma szerint Alapesete magánindítványos, minősített hivatalból üldözendő! Második fordulat 202. § (1) Aki 14 életévét be nem töltött személyt arra bír rá, hogy mással közösüljön vagy fajtalankodjék,

bűntettet követ el (2) Az a 18. életévét betöltött személy, aki 14 életévét be nem töltött személyt arra törekszik rábírni, hogy mással közösüljön vagy 16 fajtalankodjék, bűntettet követ el. (3) Minősített eset: ha az (1), illetőleg a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény sértettje az elkövető hozzátartozója, avagy az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll. ELEMZÉS Jogi tárgy: az ifjúság egészséges nemi és erkölcsi fejlődése Passzív alany: 14 év alatti, eltérő vagy azonos nemű Elkövetési tárgy: Elkövetési magatartás: fajtalankodás, közösülés, a sértett beleegyezésével Elkövetési magatartás: rábírni törekvés, eredménytelen belegyezés-szerzés Elkövetési mód: komoly, határozott és nyomatékos felhívás, amely alkalmas a befolyásolásra Eszköz: Kísérlet: Befejezés: a fajtalanság elkövetése, a rábírás elhangzása Alanya: önálló tettes: a passzív

alannyal azonos nemű, közösülésre képtelen is lehet, 18 év felett, de közösülésben alatta is Elkövető: csak szándékkal, de lehet eshetőleges is (tudva a sértett korát) társtettes, bűnsegéd Előkészület: Minősítés: az elkövető hozzátartozója, avagy az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll. Elhatárolások: kiskorú veszélyeztetése, vérfertőzés, beolvad Halmazat: életkor szerint erőszakos nemi bűncselekménnyel, rendbeliség a sértettek száma szerint Hivatalból üldözendő! Egyéb rendelkezések Fajtalanság: a közösülés kivételével minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére vagy kielégítésére szolgál. Pornográf jellegű: a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal ábrázoló, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló cselekvés, ábrázolás. 10./ Ismertesse a nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekményeket: ezek minősítési,

elhatárolási és halmazati kérdéseit (külön kitérve a vérfertőzés kérdésére), továbbá a prostitúcióval kapcsolatos nemi erkölcs elleni bűncselekményeket és a , szeméremsértés vétségét, elhatárolási és halmazati kérdéseit. Erőszakos közösülés Aki mást erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel közösülésre kényszerít, vagy más védekezésre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát közösülésre használja fel, bűntettet követ el. Minősített esetek: a) a sértett a 12. életévét nem töltötte be, b) a sértett az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll, c) a sértettel azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen közösülnek. Tovább minősül: ha a 12. életévét be nem töltött sértett sérelmére elkövetett erőszakos közösülés a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint is minősül. ELEMZÉS Jogi tárgy: a

nemi szabadság Passzív alany: élő személy Elkövetési tárgy: Elkövetési magatartás: két fordulat, két illetve egy magatartás: közösülésre kényszerítés akaratnyilvánításra képtelen állapotát közösülésre használja fel Elkövetési mód: kényszerítés személy elleni erőszakkal, élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel, vagy maga előnyére felhasználva Eszköz: Kísérlet: erőszak, fenyegetés kifejtve, reális a közösülés lehetősége Befejezés: a szeméremajkakkal való belső érintkezés Alanya: önálló tettes: közösülésre képes Elkövető: csak egyenes szándékkal, társtettes, bűnsegéd nő, közösülésre képtelen is lehet Előkészület: Minősítés: a sértett az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll a sértettel azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen (legalább ketten) közösülnek Elhatárolások: szemérem elleni erőszak, könnyű

testi sértés, kiskorú veszélyeztetése, személyes szabadság megsértése beolvad Halmazat: megrontással (vérfertőzéssel), súlyos testi sértéssel, rendbeliség a sértettek száma szerint Alapesete magánindítványos, közvádas, minősített esetei hivatalból üldözendő halmazati esetei szintén. Az elkövetési magatartás: a nemi közösülés 17 a bűncselekmény a nemi szervek belső (szeméremajkak) érintkezésével válik befejezetté, kivéve, ha a passzív alany testileg alkalmatlan a belső érintkezésre (gyermek) a) az erő alkalmazásának ténylegesnek, konkrétnak kell lennie • a szemérmes vonakodás leküzdése nem erőszak • a kifejtett erőszaknak a sértett teste ellen kell irányulnia • a passzív az alkalmazott erőszakkal szemben ellenállási kötelezettség terheli, amelynek komolynak kell lennie • = a sértett köteles a tőle elvárható erővel védekezni b) a fenyegetés során kilátásba helyezett hátránynak feltétlenül

súlyosnak és valósnak (az élet / testi épség ellen irányulónak) és közvetlennek kell lennie • a fenyegetés általában jelenlevő személyek között valósul meg, de fenyegetni lehet távollévő személy sértésével is (pl.: a barátom megöli a fiadat) c) az akaratnyilvánításra képtelen állapot kihasználása • az adott állapotot előidézheti az elkövető, de más (akár egészségi probléma) is • e körbe tartozik a tudatzavaros / az elmebeteg is • törvényi vélelem, hogy a 12 éven aluli védekező-képtelen (az elkövető korban való tévedése közömbös) Az erőszakos közösülés stádiumai: • e bűncselekmény kétmozzanatos alaki bűncselekmény • a két mozzanat az erőszak / fenyegetés alkalmazása és a közösülés • a bűncselekmény csak a két elkövetési mód megvalósítása után lesz befejezett • a puszta erőszak / fenyegetés alkalmazása csak kísérletnek minősül Az erőszakos közösülés halmazata: a) a testi

sértéssel • nem állapítható meg, ha a testi sérülés 8 napon belül gyógyul • a halmazat minden más sérülés okozása esetén megállapítható b) a megrontással (a BK. 438 számú döntés alapján) • nem állapítható meg, ha a nemi viszonyt a sértettel az elkövető a sértett 12 éves kora előtt megkezdte, és 12 és 14 éves kora között is folytatta e cselekmény folytatólagosan elkövetett erőszakos közösülésnek minősül c) a vérfertőzéssel • nem állapítható meg, ha a sértett az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll (e cselekmény az erőszakos közösülés minősített esete lesz) • megállapítható a halmazat, ha a sértett testvére féltestvére • Szemérem elleni erőszak Aki mást erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel fajtalanságra, vagy ennek eltűrésére kényszerít, vagy másnak a védekezésre, illetőleg akaratnyilvánításra

képtelen állapotát fajtalanságra használja fel, bűntettet követ el. Minősített esetek: a) a sértett a 12. életévét nem töltötte be, b) a sértett az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll, c) a sértettel azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen közösülnek. Tovább minősül: ha a 12. életévét be nem töltött sértett sérelmére elkövetett erőszakos közösülés a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint is minősül. ELEMZÉS Jogi tárgy: a nemi élet szabadsága, az ifjúság egészséges nemi fejlődése Passzív alany: eltérő nemű élő személy, Elkövetési tárgy: Elkövetési magatartás: két fordulat, két illetve egy magatartás: fajtalanságra kényszerítés akaratnyilvánításra képtelen állapotát fajtalanságra használja fel Elkövetési mód: kényszerítés személy elleni erőszakkal, élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel, vagy maga előnyére

felhasználva Eszköz: Kísérlet: erőszak, fenyegetés kifejtve, reális a fajtalanság lehetősége Befejezés: a fajtalanság elkövetése Alanya: önálló tettes: a passzív alanytól eltérő nemű, közösülésre képtelen is lehet Elkövető: csak egyenes szándékkal, társtettes, bűnsegéd azonos nemű is lehet Előkészület: Minősítés: a sértett az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll a sértettel azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen (legalább ketten) közösülnek Elhatárolások: könnyű testi sértés, kiskorú veszélyeztetése, személyes szabadság megsértése beolvad, erőszakos közösülés bevonja Halmazat: megrontással (vérfertőzéssel), súlyos testi sértéssel, rendbeliség a sértettek száma szerint Mentesítés: ha a tettes és a sértett az első fokú bíróság ítéletének meghozatala előtt házasságot köt, a büntetés az (1) bekezdés és a (2) bekezdés a) pontja

esetén korlátlanul enyhíthető (VAGY NEM?!) Alapesete magánindítványos, közvádas, minősített vagy hivatalból üldözendő halmazati esetei már nem! Vérfertőzés Aki egyenesági rokonával közösül, vagy fajtalankodik, bűntettet követ el. 18 Nem büntethető a leszármazó, ha a cselekmény elkövetésekor 18. életévét nem töltötte be Aki testvérével közösül, vétség miatt büntetendő. ELEMZÉS Jogi tárgy: a nemi kapcsolat kialakult társadalmi rendje Passzív alany: nincs, szükségképpen társtettesek! /különnemű testvérek egymás közötti fajtalankodása nem BCS/ Elkövetési tárgy: Elkövetési magatartás: közösülés vagy fajtalanság Elkövetési mód: Alanya: egyenesági rokon, testvér Elkövető: mindkét fél önálló tettes, csak egyenes szándékkal, vérrokonságról tudva Elhatárolások: kiskorú veszélyeztetése beolvad Halmazat: létesül, ha súlyosabb nemi erkölcs elleni BCS elkövetője a folytatólagosságra jellemző

módon tart fenn vérfertőző viszonyt Mentesítés: nem büntethető a leszármazó, ha a cselekmény elkövetésekor tizennyolcadik életévét nem töltötte be Hivatalból üldözendő! Prostitúcióval kapcsolatos nemi erkölcs elleni bűncselekmények: 1. Üzletszerű kéjelgés elősegítése Aki épületet vagy egyéb helyet üzletszerű kéjelgés céljára másnak a rendelkezésére bocsát, bűntettet követ el. + aki mást üzletszerű kéjelgésre rábír. Minősített esetek: • aki bordélyházat tart fenn, vezet, vagy annak működéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. • a bordélyházban 18. életévét be nem töltött személy folytat üzletszerű kéjelgést, 2. Kitartottság Aki üzletszerű kéjelgést folytató személlyel egészben vagy részben kitartatja magát, bűntettet követ el. 3. Kerítés Aki haszonszerzés céljából valakit közösülésre vagy fajtalanságra másnak megszerez, bűntettet követ el. Minősített esetek: 1. kerítés

üzletszerű: 2. kerítést: a) az elkövető hozzátartozója, avagy nevelése, felügyelete vagy gondozása alatt álló, illetőleg 18. életévét be nem töltött személy sérelmére, b) megtévesztéssel, erőszakkal avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel követik el. Aki az üzletszerű kerítés elkövetésében megállapodik, bűntettet követ el. Szeméremsértés Aki magát nemi vágyának kielégítése végett más előtt szeméremsértő módon mutogatja, vétséget követ el. ELEMZÉS Jogi tárgy: közszemérem, a társadalom nemi erkölcse Passzív alany: bárki, Elkövetési tárgy: Elkövetési magatartás: szeméremsértő módon mutogatja magát Elkövetési mód: Eszköz: Kísérlet: Befejezés: Alanya: bárki Elkövető: szándékos, célzatos (saját nemi vágya kielégítése végett) Előkészület: Minősítés: Elhatárolások: Halmazat: folytatólagos, ha más személy előtt több alkalommal, rövidebb időközökben,

egységes akarat-elhatározásból, folytatólagosság hiányában halmazat létesül Mentesítés: Magánindítvány A erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, alapesetében, csak magánindítványra büntethetők, kivéve ha azokkal összefüggően nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövetnek. Értelmező rendelkezés: A 12. életévét be nem töltött személyt védekezésre képtelennek kell tekinteni 19 Üzletszerű kéjelgést folytat az, aki rendszeres haszonszerzésre törekedve közösül vagy fajtalankodik. Fajtalanság: a közösülés kivételével minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére vagy kielégítésére szolgál. 11./ Ismertesse a környezet és a természet védelmével kapcsolatos bűncselekményi tényállásokat Környezetkárosítás (1) Aki a környezetet vagy a környezet valamely elemét károsítja, illetve jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított

kötelezettsége megszegésével olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy a környezetet vagy annak valamely elemét károsítsa, bűntettet követ el. Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a környezetet vagy a környezet valamely elemét jelentős mértékben szennyezi, illetve jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kötelezettsége megszegésével olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy a környezetet vagy annak valamely elemét jelentős mértékben szennyezze. Minősített esetek: 1. ha az (1) bekezdésben írt bűncselekmény jelentős mértékű károsodást okoz, illetve alkalmas arra, hogy az a környezetet vagy annak valamely elemét jelentős mértékben károsítsa. 2. ha a bűncselekmény a környezetet vagy annak valamely elemét olyan mértékben károsítja, hogy a környezet vagy a környezeti elem természetes vagy korábbi állapota nem állítható helyre. Aki a környezetkárosítást gondatlanságból

követi el, vétség büntetendő. Természetkárosítás Aki a) nemzetközi szerződés hatálya alá tartozó, vagy fokozottan védetté nyilvánított 1. élő szervezetet, 2. élő szervezet bármely fejlődési alakjában vagy szakaszában lévő egyedét, 3. fajok kereszteződéseként létrejött élő szervezetet, 4. élő szervezet származékát jogellenesen megszerez, tart, forgalomba hoz, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, azzal kereskedik, vagy azt elpusztítja, b) védett 1. természeti területet, 2. élő szervezetek életközösségét, 3. barlangot jogellenesen jelentős mértékben megváltoztat, bűntettet követ el. Minősített esetek: a) az a) pontban meghatározott természetkárosítás élő szervezet tömeges pusztulását, b) a b) pontban meghatározott természetkárosítás a természeti terület, az élő szervezetek életközössége, vagy a barlang helyrehozhatatlan károsodását vagy megsemmisülését okozza. Aki a

minősített estet gondatlanságból követi el vétség miatt büntetendő. Jogi tárgyaik Az emberi környezet egészséget biztosító kiegyensúlyozásához, az ökológiai egyensúlyhoz fűződő társadalmi érdek, az egészséges környezethez való jog. a) környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői, b) s zennyezés: a környezetnek vagy valamely elemének jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket meghaladó terhelése, c) k árosítás: az a tevékenység, amelynek hatására a környezetnek vagy valamely elemének olyan mértékű változása, szennyezettsége, illetve igénybevétele következik be, amelynek eredményeképpen a környezet, illetve a környezeti elem természetes vagy korábbi állapota csak beavatkozással vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg olyan tevékenység, amely az

élővilágot kedvezőtlenül érinti. 12./ Melyek azok a hivatali bűncselekmények amelyeknek (egyedüli, közvetlen) tettese csakis hivatalos személy lehet? Határozza meg a Btk. alapján a hivatalos személy fogalmát Részletesen ismertesse a hivatali visszaélés bűntettét és ennek elhatárolási problémáit a speciális hivatali bűncselekményektől, valamint a hivatalos személy által elkövetett (passzív) vesztegetéstől. Melyek azok a hivatali bcs-ek, melyeknek egyedüli, közvetlen tettese csakis hivatalos szem. lehet? hivatali visszaélés Hivatali bcs-ek bántalmazás hivatalos eljárásban Alanya: csak hivatalos szem.( részese bárki) kényszervallatás ⇒ általános hiv-i bcs. (bármely hiv szem elkövetheti jogellenes fogvatartás ⇒ különös hiv. bcs( csak meghatározott feladatokat ellátó hiv. szem követheti el Hiv. szem fogalma 1) ogy-i képviselő 2) köztársasági elnök 3) miniszterelnök 4) a kormány tagja, a pol-i államtitkár 20 5) 6)

az alkotmánybíró, a bíró, az ügyész az állampolgári és a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok ogy-i biztosa, az állampolgári jogok ogy-i biztosa és ált. helyettese, a külön biztosok 7) a helyi önk. Testületek tagja 8) a közjegyző 9) az önálló bírósági végrehajtó 10) AB-nál, bíróságnál, ügyészségnél, állaig-i szervnél, önk-i ig-i szervnél, ÁSZ-nél, Közt-i Elnök Hivatalánál, OGY Hivatalánál szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik 11) Jogszabály alapján közhatalmi, államig-i feladattal megbízott szervnél, testületnél az a személy, aki közhatalmi, államig-i feladatot lát el (pl. határőr, javítóintézet nevelője, államvizsga bizottság) Hivatali visszaélés bűntette. Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali

helyzetével egyébként visszaél, bűntettet követ el. Elkövetési magatrtások: 1. hivatali kötelességét megszegi⇒ közhatalmi jogosítványának minden olyan felhasználását jelenti, ami nem a kötelesség teljesítése érdekében történik szabályszegés: - jogszabály - szabályzatok - munkaköri leírás - utasítások ⇒ normákkal szemben cselekvés, ill. kötelességszerű cselekvé elmulasztása 2. hatáskörét túllépi ⇒ szabályok megszegését jelenti ⇒ nem a konkrét hivatal v. nem a konkrét hiv sz hatáskörébe tartozó cselekvés 3. hivatali h elyzetével eg yébként v isszaél ⇒ társ-i helyzetének nem megfelelően, azzal ellentétesen gyakorolja közhatalmi jogosítványait Elhatárolás: ⇒ vesztegetés helyett hivatali visszaélés valósul meg akkor, ha a hiv sz csupán látszatát k eltette annak, hogy meghatározott intézkedési kötelezettsége van abban az ügyben, amellyel kapcsolatban jogtalan előnyt kér. Specialitás miatt más

hiv. bcs-t kell megállapítani: ⇒ ha a hiv-i eljárás egyébként nem jogellenes, és a cselekmény más hiv-i bcs tényállási elemeit is kimeríti Jogi tárgy: hivatali szervek működésébe vetett bizalom Passzív alany: Akkor van, ha a hiv. szem másnak jogtalan hátrány okozása céljából valósítja meg Alanya: Csak hiv. szem / társtettesis csak hiv szem –ek között/(bűnrészes bárki lehet) Csak SZÁNDÉKOSAN + CÉLZATOSAN ⇒ jogtalan hátrányt okozzon, v. jogtalan előnyt szerezzen, Egység: ⇒ ugyanazon előny v. hátrány céljából végrehajtott kötelességszegés Halmazat: ⇒ más-más előny v hátrány megvalósítására végrehajtott kötelességszegés Látszólagos halmazat: ⇒ ha maga a hiv-i fellépés már jogellenes, akkor a hivatali visszaélés során elkövetett olyan bcs-ek, amelyek önmagukban hiv-i bcs-ek lennének látszólagos halmazatot alkotnak a hiv. visszaéléssel ⇒ csak hiv-i visszaélés Halmazat (valóságos): ⇒ ha a

kötelességszegő intézkedés más jogi tárgyat is sértő bcs-t is megvalósít Pl. hivatali visszaélés + súlyos testi sértés 13./ A z á llam e lleni bűncselekmények jellemzése és rövid ismertetése Milyen rendelkezésekkel védi a Btk az állami apparátus szabályszerű (rendeltetésszerű) működését a hivatalos, illetőleg a közfeladatot ellátó személyek elleni támadásokkal szemben? Ismertesse részletesen a hivatalos személy elleni erőszak törvényi tényállását. 1989-ben alapvető változás; halálbüntetéssel pönalizálás kiiktatása, illetve az alkotmányos keretek közti politikai küzdelmek lehetőségét is biztosítani kellett. Ennek keretében - az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása ellen kell fellépnie a büntetőjognak, Ide: az alk.-os rend erőszakos megváltoztatása, az alk.-os rend elleni szervezkedés, lázadás rombolás , - továbbá az alkotmányos politikai rendszert, állam függetlenségét, területi épségét

veszélyeztetőkkel szemben, Ide: hazaárulás, 21 hűtlenség ellenség támogatása kémkedés illetve - az állami szervek, közhatalmi jogosítványt gyakorló egyéb szervek működésébe vetett bizalmat, a törvényes rendnek megfelelő működést megzavarókkal szemben Ide: lázadás (intézkedésre kényszerítés esetén), illetve a fenti 2. pontban említettekkel is lehet ilyet megvalósítani Alapvető jogi tárgy tehát az alkotmányos rend védelme. Tekintettel a bűncs. súlyára, jellemzően az előkészületet is büntetni rendeli a tv (kivételek: alk-os rend elleni szervezkedés, hűtlenség). Jellemző továbbá, hogy az elállás, illetve megakadályozás büntetlenséget eredményez (kivételek: rombolás, hűtlenség, ellenség támogatása. A súlyosság - társadalomra veszélyesség - tükröződik a büntetési tételekben (pl.: életfogytig az alk-os rend erőszakos megváltoztatása, hazaárulás és az ellenség támogatásánál), illetve abban,

hogy feljelentés elmulasztása bűncselekmény (vétség) a fenti bűncs.-ekkel kapcsolatban (!aki hitelt érdemlően tudomást szerez jön az összes fenti) Az állam elleni bcs-ek felsorolva: 1. az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása 2. az alkotmányos rend elleni szervezkedés 3. lázadás 4. rombolás 5. hazaárulás 6. hűtlenség 7. ellenség támogatása 8. kémkedés 9. feljelentés elmulasztása Milyen rendelkezésekkel védi a Btk. az állami apparátus szabályszerű működését a hivatalos ill a közfeladatot ellátó szem elleni támadások kapcsán? Hivatalos szem. elleni erőszak - hivatalos szem. elleni erőszak közfeladatot ellátó szem. elleni erőszak hivatalos szem. támogatója elleni erőszak nemzetközileg védett személy elleni erőszak HIVATALOS SZEM. ELLENI ERŐSZAK: Aki a hivatalos személyt vagy a külföldi hivatalos személyt jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, intézkedésre kényszeríti, vagy

eljárása alatt, illetőleg emiatt bántalmazza, bűntettet követ el. Aki a hivatalos személyt vagy a külföldi hivatalos személyt az eljárása miatt bántalmazza, ugyanúgy büntetendő akkor is, ha a bántalmazott a bűncselekmény elkövetésekor már nem hivatalos személy, vagy nem külföldi hivatalos személy. Minősített esetek: - ha a hiv.szem elleni erőszakot: 1. csoportosan v. 2. felfegyverkezve ⇓ magasabb büntetési tétel a csoport vezetőjének v. szervezőjének követik el Aki hivatalos szem. elleni erőszak elkövetésére irányuló csoportban részt vesz ⇒ VÉTSÉGET követ el (privilegizáló alkzat) ⇓ * nem büntethető : a csoport résztvevője, ha csoportot önként v. a hatóság felhívására elhagyja - Az erőszak csak személy elleni lehet Csoport = legalább 3 személy, melybe a részes elkövetők is beletartoznak a 2/2000 BJE alapján. A csoport szervezője (aki létrehoz) vagy vezetője (aki a létrejött csoportot vezeti, irányítja)

fokozottan felel, a tag felelőssége enyhébb. Nem feltétel, hogy jelen legyenek a helyszínen a szervezők és a részesek, a 3 ember kell, de a távollévők is ugyanúgy felelnek. HIVATALOS SZEM. TÁMOGATÓJA ELLENI ERŐSZAK A fentiek szerint büntetendő, aki a fent meghatározott cselekményt hivatalos v. közfeladatot ellátó szem támogatására v védelmére kelt szem ellen követi el. KÖZFELADATOT ELLÁTÓ SZEM. ELLENI ERŐSZAK (hivatkozó diszpozíció) A hiv. szem elleni erőszak rendelkezései szerint büntetendő, aki az ott meghatározott cselekményt posta v. közforgalmú közlekedési vállalat végrehajtó v biztonsági szolgálatot ellátó alkalmazottja 22 biztonsági feladatokat ellátó katona közfeladatot ellátó polgári őr - mentőszolgálat tagja bírósági v. hatósági eljárásban a védő v jogi képviselő jsz-ban meghatározott esetben az orvos ill. pedagógus oktató az állami, az önkéntes és a vállalati tűzoltóság tűzoltói

feladatot ellátó tagja ellen követik el. 14./ Melyek azok az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények, a melyek más személy b ecsületét cs orbító nyilatkozattal, vag y e gyéb c selekményekkel val ósulhatnak meg? T érjen ki e zeknek a r ágalmazáshoz val ó viszonyára is. - hamis vád hatóság félrevezetése hamis tanúzás hamis tanúzásra felhívás mentő körülmény elhallgatása közös jogi tárgy: az igazságszolgáltatás zavartalan működése HAMIS VÁD Elkövetési magatartás: hatóság előtt mást bcs. elkövetésével hamisan vádol Más ellen bcs.-re vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására. SZÁNDÉKOS (Bűntett) - aki mást hatóság előtt bcs. elkövetésével azért vádol hamisan, mert gondatlanságból nem tud arról, hogy tényállítása valótlan v. a bizonyíték hamis GONDATLAN (Vétség) 1. 2. MINŐSÍTETT ESETEK: ,ha a hamis vád alapján büntetőeljárás indul a vádlottat a vád alapján elítélik

Vétség, ha: - mást nyomozó hatóság, ügyész, bíróság, SZÁNDÉKOS + szabálysértési hatóság előtt + fegyelmi jogkör gyakorlója előtt SZABÁLYSÉRTÉS FEGYELMI VÉTSÉG elkövetésével hamisan vádol. (1) - Más ellen szabálysértésre, fegyelmi vétségre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására. (2) Időleges eljárási korlát: Hamis vád miatt büntető eljárás lefolytatására, mindaddig, amíg az alapügy be nem fejeződött ⇒csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján lehet az eljárást megindítani. ⇒ ehhez igazodik a bcs elévülése is: ha az alapügyben eljáró hatóság hamis vád miatt az alapügy befejezése előtt nem tesz feljelentést: akkor a bcs elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik, így az idő múlása az eljárás megindítását nem akadályozza! Korlátlan enyhítési lehetőség: ha a vád elkövetője vádjának alaptalanságát, hamisságát még az alapügy befejezése

előtt feltárja. A bcs. Passzív alanya: az a “más személy”, akit a hamis vád közvetlenül sért v veszélyeztet⇒ csak meghatározott személy lehet ( ismeretlen tettes esetén lsd. A hatóság félrevezetése bcs-t) Hamis vádolás: minden olyan valótlan nyilatkozat, amely alkalmas arra, hogy az abban foglalt tények alapján a sértett ellen büntető eljárás induljon. + hatóság előtt történjen! -, ha közvádas bcs-re vonatkozik, akkor a hatóságnak hivatalból kell eljárni. Ha a nyomozást elrendelik, v halaszthatatlan nyomozati cselekmények foganatosítására kerül sor ⇒ akkor a minősített esetet kell megállapítani , ha a feljelentés folytán a nyomozást megtagadják, v. a feljelentés kiegészítése eredményeképpen kerül sor a nyomozás megtagadására⇒ akkor az alapesetet kell megállapítani, ( az ügy áttétele sem eredményezi a büntetőeljárás megindítását!) 23 -magánvádas bcs.-ekre vonatkozó hamis vád esetén a

személyes meghallgatásra kitűzés és a személyes meghallgatás tekinthető a büntetőeljárás megindításának. Hatóság alatt érteni kell: nyomozó hatóságok: rendőrség, ügyészség, Vám és Pénzügyőrség, Határőrség⇒ jogszabályi felhatalmazás alapján végez nyomozási cselekményt. szabálysértési hatóságok: mindenféle állami szerv, mely szab.s elbírálására jogosult: pl: közrendi biztonság elleni szabs-eket ⇒rendőrség; az önkormányzatnál levő szabs-eket ⇒szabálysértési előadók; lehet a Vám és Pénzügyőrség, lehetnek felügyeletek fegyelmi jogkör gyakorlója: külön jogszabályok mondják meg pl. a köztisztviselőkre, fegyveres testületek hivatásos állományú tagjaira vonatkozóan. A koholt bi zonyíték olyan bizonyítandó tényre utal, amely az adott esetben nem létezik, vagy nem úgy létezik, ahogy arra ennek alapján következtetni lehet. Koholt bizonyítékot az hoz létre, aki szándékosan hamis bizonyítási

eszközt készít, vagy a már létezőt e célból megváltoztatja, a helyszínen elhelyez, vagy onnan eltávolít. Fontos változás: a munkaviszonnyal, v. szövetkezeti tagsági viszonnyal kapcsolatos kötelezettségek megszegése nem eredményez fegyelmi felelősségre vonást, tehát ha a vádolás ilyen jellegű, akkor nem állapítható meg a munkaviszony v. szövetkezeti tagsági viszony keretében a fegyelmi vétségre vonatkozó hamis vád. Ugyancsak nem minősül hamis vádnak az egysülési tv-ünk alapján létrehozott társadalmi szervezetek előtt folyó fegyelmi eljárásban elkövetett hamis vád sem. ⇒, ha a tényállítás pl rágalmazást v becsületsértést megvalósít, akkor emiatt helye van eljárásnak, de hamis vádnak nincs helye! HATÓSÁG FÉLREVEZETÉSE: Hatóságnál büntető eljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan ( amennyiben hamis vád nincs!) SZÁNDÉKOS / szabálysértésre, fegy. vétségre

irányuló alaptalan bejelentés (Vétség) nem valósítja meg a bcs-t / A hatóság félrevezetése akkor valósul meg, ha a hamis vád feltételei nem állnak fenn, de az elkövető a büntetőeljárás alapjául szolgáló (alapos gyanú) olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan. Hamis váddá fog átminősülni, ha az ismeretlen (vagy nem létező) tettes ellen tett bejelentését utóbb konkrét személyre vonatkoztatja. Passzív alanya nincs: lsd fentebb elhatárolása a hamis vádtól! HAMIS TANÚZÁS: ⇒ immateriális bcs. A tanú, aki bíróság vagy más hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el. Továbbá: 1. szakértő hamis szakvéleményt, 2. szaktanácsadó hamis felvilágosítást ad, 3. mint tolmács vagy fordító hamisan fordít, 4. büntető vagy polgári ügyben hamis okiratot vagy hamis tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltat (hamis tanúzás esetén

kívül)     A büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás büntetése bűntett. Minősített esete: ha a hamis tanúzás olyan bűncselekményre vonatkozik, amely miatt életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható. A polgári ü gyben elkövetett hamis tanúzás bűntett. Minősített este: ha az ügy tárgya különösen n agy vag yoni é rték vagy különösen jelentős egyéb érdek. Aki a hamis tanúzást fegyelmi, s zabálysértési, vál asztott b írósági avag y e gyéb h atósági e ljárásban követi el, vétség miatt büntetendő. Aki a hamis tanúzást gondatlanságból követi el, vétség büntetendő. Nem büntethető hamis tanúzásért: a) aki a valóság feltárása esetén önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, b) aki a vallomástételt egyéb okból megtagadhatja, de erre kihallgatása előtt nem figyelmeztették, c) akinek a kihallgatása a törvénynél fogva kizárt + a büntető ügy terheltje,

ha büntető v. polgári ügyben hamis okiratot v hamis tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltat (feltéve, ha nem minősül hamis vádnak) Időleges eljárási korlát: Hamis tanúzás miatt mindaddig, amíg az az ügy, amelyben a hamis tanúzást elkövették (alapügy) nem fejeződik be, büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis tanúzás elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik. Korlátlan enyhítési lehetőség: A büntetés korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető is azzal szemben, aki az alapügy jogerős befejezése előtt az eljáró hatóságnak az általa szolgáltatott bizonyítási eszköz hamis voltát bejelenti. 24 Jogi tárgy: sérti az igazságszolgáltatás rendjét, a sértett személyes szabadságához fűződő érdekét Passzív alanya: akinek a jogát, érdekét a bcs. veszélyezteti (nincs passzív

alany, ha a terhelt érdekében- de senki ellen nem irányulóan követik el) Elkövető: Tanú, szakértő, szaktanácsadó, tolmács, fordító, bárki (4.) Tanúvallomás: OBJEKTÍVE Igaz hamis SZUBJEKTÍVE hamis igaz igaz hamis igaz hamis Nincs hamis tanúzás Akkor nem bcs, ha az elkövetőt még a gondatlanság sem terheli, ha tévedése releváns, vagyis ha büntethetőséget kizáró ok áll fenn Nincs bcs. Hamis tanúzás Lényeges körülmény: amely az ügy érdemi eldöntésére lehet kihatással v. az eljárás valamelyik szakaszában hozott határozat szempontjából fontos. Elkövetési magatartások: A. lényeges körülmény valótlan állítása ⇒ csak tevéssel valósítható meg B. lényeges körülmény elhallgatása ⇒ mulasztással valósítható meg C. hamis szakvélemény v szaktanácsadói felvilágosítás adása ⇒ tevéssel D. az üggyel kapcsolatos szóbeli, v írásbeli anyagok hamis tolmácsolása, v hamis fordítása ⇒ tevéssel E. büntető

v polgári ügyben hamis okirat v hamis tárgyi bizonyítási eszköz szolgáltatása ⇒ amennyiben alkalmas hamis vádolásra, akkor hamis vád szerint kell az elkövetőt felelősségre vonni Hamis tanúzásra felhívás: Aki mást büntető ügyben hamis tanúzásra rábírni törekszik, bűntettet követ el, aki pedig ezt polgári ügyben követi el, vétség miatt büntetendő. Előkészületi cselekményt rendel büntetni a törvény ⇒ sui generis ⇒ feltétele az eredménytelen rábírás ⇒ ha eredményes akkor a hamis tanúzás felbújtójaként felel Privilégizált eset: (kisebb büntetési tétel), ha ezt fegyelmi, szabálysértési, választottbírósági, v. egyéb hatóság előtt folyamatban lévő ügyben követi el Rágalmazáshoz való viszonyuk. Rágalmazás: ha vmely speciális tényállásban jelentkezik a becsületcsorbításra alkalmas tényállítás, úgy ez a speciális bcs. valósul meg. Hamis tanúzás: elhatárolás⇒ a becsület csorbítására

alkalmas valótlan tényállítás az ügy lényeges körülményeire vonatkozik, és a tettesnek a hamis tanúzás szerinti pozíciójában hangzik el (tanú, szakértő, tolmács) Hamis vá d: elhatárolása⇒ akkor valósul meg, ha a tényállítás valótlan és a hatóság előtt történik, akár szándékosan, akár gondatlanul De: ha a becsület csorbítására alkalmas más tényállítások is történnek, a hamis vád mellett a rágalmazást beolvadás folytán csak látszólagos halmazatnak tekintjük. Ha a hamis vád szabálysértésre v. fegyelmi vétségre vonatkozik ⇒ rágalmazás valósul meg, ha ezt nem a megfelelő hatóság előtt teszi v. a szabálysértéssel, fegyelmi vétséggel való hamis vádolás gondatlan Bcs-re, szabálysértésre v. fegyelmi vétségre vonatkozó tényállítások is rágalmazásnak minősülnek, ha nem a megfelelő hatóság előtt , hanem a sértetten kívül más előtt történik. Ha kizárólag a sértett van jelen ⇒ akkor

becsületsértés 25 15./ Melyek a korrupció el lem védekezést - a közélet tisztaságát - szolgáló rendelkezések a Btk-ban? I smertesse ezek közül részletesen a vesztegetés bűncselekményi változatait. A Btk. Megkülönbözteti: 1) vesztegetést, a befolyással üzérkedést, és a közérdekű bejelentő üldözését 2) a vesztegetés, és a befolyással üzérkedés lehet hivatali és gazdasági 3) a vesztegető a szabályozás szerint lehet: passzív vesztegető, aki a korrupció során előnyben részesül aktív vesztegető, aki az előnyt nyújtja Közös jogi tárgy: Az állam hatalmi-, igazgatási- és igazságszolgáltatási viszonyaiban, valamint a társ-i és gazd-i életben az ügyek intézésének szabályszerű, előnnyel történő befolyásolástól mentes módja, az állami és egyéb szervekbe vetett bizalom. HIVATALI VESZTEGETÉS Passzív Ahova áramlik az előny Az a hivatalos személy, aki működési körében előnyt kér előnyt, v.

igéretét elfogadja előny kérőjével, v. elfogadójával ALAPESET egyetért - Vezető beosztású , v. - fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy - más hivatalos személy fontosabb MINŐSÍTETT ügyben Aktív Aki nyújtja az előnyt Aki (nem hivatalos személy, v. olyan hiv sz aki nem működési körében jár el) hivatalos sz.-nek, v reá tekintettel másnak ALAPESET előnyt ad ígér mely a hiv. személyt működésében a közérdek kárára befolyásolhatja Ha az előnyt azért adja v. ígéri, hogy a hiv. sz hivatali kötelességét megszegje MINŐSÍTETT hatáskörét túllépje hivatali helyzetével egyéb módon visszaéljen Nem büntethető: ha az előnyt a hiv. sz kezdeményezésére azért adta v. ígérte, mert vonakodása esetén jogtalan hátránytól tarthatott ha az előnyért hivatali kötelezettségét megszegi hatáskörét túllépi TOVÁBB hivatali helyzetével egyébként MINŐSÍTETT visszaél ESETEK bűnszövetségben

üzletszerűen Kötelességszegés a kötelességnek előny adásához kötött teljesítése is. - A) Védett jogtárgy: a közélet tisztasága B) Elkövetési magatartás: a) az előny ígérése, elfogadása • kérés esetén a hivatalos személy kezdeményezi a korrupciós cselekményt • elfogadás esetében a passzív vesztegető kezdeményez b) illetve az egyetértés az előny ígérőjével / elfogadójával • az elfogadás egyaránt lehet kifejezett és hallgatólagos C) Az előny lehet vagyoni / személyes jellegű is: • = előny minden olyan juttatás, ami a hivatalos személy vonatkozásában egy adott állapothoz képest kedvezőbb változást idéz elő pl. hitelnyújtás, kamatfizetési kötelezettség nélkül történő hitelezés D) A bűncselekmény alanya: • tettesként: csak hivatalos személy lehet a passzívnál, aktívnál csak nem hivatalos személy) • aki az előnyt nyújtja, a tettest az elfogadásra rábírja, stb., az az aktív vesztegetés

tettese • az a harmadik személy, aki az előnyt elfogadja bűnsegéd lesz E) A stádiumok szempontjából: • a bűncselekmény befejezetté válik az elkövetési magatartás puszta tanúsításával F) Az alanyi oldalon a bűnösség: csak szándékos lehet 26 GAZDASÁGI VESZTEGETÉS Passzív Aktív Állami szervnek, gazdálkodó szervezetnek, társ-i sz-nek v. Aki állami szerv, gazdálkodó szervezet, társ-i sz v egyesület egyesületnek Dolgozója, tagja Önálló intézkedésre jogosult Dolgozójának, tagjának, v. Önálló intézkedésre jogosult tagja v. dolgozója reá tekintettel másnak azért tagjának v. dolgozójának ad előnyt, hogy kötelességét adják, v. ígérik az előnyt megszegje Működésével kapcsolatban: Működésével kapcsolatban: előnyt kér előnyt kér kötelességének előnyt v. ígéretét megszegéséért előnyt, v. elfogadja ennek ígéretét elfogadja előny kérőjével, v. előny kérőjével, v. elfogadójával egyetért

elfogadójával egyetért ALAPESET - az előnyért kötelességét az előnyért megszegi kötelességét megszegi fontosabb ügyben történt fontosabb ügyben történt kötelességszegés esetén kötelességszegés bűnszövetségben esetén üzletszerűen bűnszövetségben üzletszerűen MINŐSÍTETT ESET Befolyással üzérkedés: HIVATALI Aki arra hivatkozással, hogy hivatalos sz.-t befolyásol - a maga v. más részére előnyt kér v elfogad ALAPESET GAZDASÁGI Aki arra hivatkozással, hogy állami szerv, gazdálkodó szervezet, társ-i sz. v egyesület dolgozóját v. tagját befolyásol ALAPESET - a maga v. más részére előnyt kér v. elfogad ha az elkövető azt állítja v. azt a látszatot kelti, hogy a hiv. sz-t megvesztegeti - bcs-t üzletszerűen követi el hivat. sz-nek adja ki magát MINŐSÍTETT ESET bcs-t üzletszerűen követi el MINŐSÍTETT ESET A) Védett jogtárgy: a közélet tisztasága B) Elkövetési magatartás: az előny kérése / elfogadása

C) Az elkövetési mód: • a hivatalos személynek az elkövető érdekében kell döntenie • a befolyás ténylegessége irreleváns; a befolyás lehet színlelt és valós egyaránt • ha a befolyás színlelt, a cselekmény a csaláshoz hasonló; de nem az, mert a befolyással üzérkedés a csalás speciális esete • a befolyásolás nem jelenti a hivatalos személy megvesztegetését, mert utóbbi esetben a vesztegetés is megvalósul D) Az alanyi oldalon a bűnösség: csak szándékos lehet E) A bűncselekmény alanya: bárki lehet Sajtóval, tömegtájékoztatási eszközzel visszaélve elkövetett vesztegetés: Aki azért kér v. fogad el előnyt, hogy a sajtóban, v egyéb tömegtájékoztatási eszköz útján valamit közzétegyen, v elhallgasson Lényeges változás: a hatályos Btk-ban már nincs elkobzás a vesztegetéseknél! Egyéb bcs-ek: A nemzetközi közélet tisztasága elleni bcs-ek: vesztegetés nemz-i kapcsolatban befolyással üzérkedés nemz-i

kapcsolatban 27 16./ Ismertesse a köznyugalom ellem bűncselekményeket Elemezze részletesen a közveszéllyel fenyegetés, a garázdaság és az önbíráskodás törvényi tényállásait, figyelemmel az elhatárolási szempontokra. Köznyugalom ellem bűncselekmények: Tv. vagy hatósági rendelkezés elleni izgatás, közösség elleni izgatás, nemzeti jelkép megsértése, önkényuralmi jelképek használata, rémhírterjesztés, közveszéllyel fenyegetés, garázdaság, rendbontás, közszemérem megsértése, önbíráskodás KÖZVESZÉLLYEL FENYEGETÉS Aki más előtt olyan, a köznyugalom megzavarására alkalmas valótlan té nyt állít, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget. A bcs. alanya: bárki lehet ⇒ csak szándékosan valósítható meg ⇒ ha az elkövető tudata a tényállítás valótlanságát átfogta Jogi tárgya: Köznyugalom elleni bcs-ek Elkövetési tárgy: nincs Elkövetési magatartás: közveszéllyel járó esemény

bekövetkezésével fenyegető valótlan tényállítás ⇒ feltétele: - a köznyugalom megzavarására alkalmas legyen - olyan nyomatékos, olyan komolyságú legyen, hogy mozgásba hozza a közbiztonság érdekében eljáró szerveket; azok intézkedést tesznek, melynek során a közveszéllyel járó esemény fenyegetése más személyekben is tudatosul Az ALAPESET: ⇒ veszélyeztető bcs. A MINŐSÍTETT ESET: ⇒ eredmény bcs Minősített esetek: ⇒ -1. rádioaktív anyaggal fenyegetve követik el 2. a köznyugalmat súlyosan megzavarta Elhatárolási kérdések: A közveszéllyel fenyegetés speciális tényállás a hatóság félrevezetésével és a rémhírterjesztéssel szemben Ha a tényállás közveszéllyel járó esemény bekövetkezésével fenyegetés, de nem valótlan: ⇒ a cselekmény minősítése: közveszélyokozás terrorcselekmény előkészülete, kísérlete körében kell vizsgálni. Garázdaság: Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos

magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el. Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, ⇒ nem eredmény, hanem alkalmasság hogy másokban megbotránkozást ⇒ nem tetszés, felháborodás vagy riadalmat ⇒ ijedtség, félelem, veszélyérzet keltsen Jogi tárgy: a közösség nyugalma, a közösségi kapcsolatok társadalmi rendje Elkövetési tárgy: az a személy v. dolog, amely ellen az erőszakos magatartás irányul Elkövetési magatartás: kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást ⇓ ⇓ a társ-i együttélési szabályokkal elkövetési mód: nyíltan szembehelyezkedő -szem. v dolog elleni provokatív és agresszív mag-ok, erőszak amelyek során az elkövető (+ annak kísérlete v. azzal való nyíltan szembehelyezkedik fenyegetés is) az együttélési normákkal ⇓ - ha a

kihívóan közösségellenes magatartás nem erőszakosan valósul meg ⇒ akkor SZABÁLYSÉRTÉS SZUBSZIDIÁRUS (vagylagos bcs.) ⇒ csak akkor kerülhet sor a megállapítására, ha súlyosabb bcs nem valósul meg! (az a súlyosabb bcs., amelyiknek magasabb a büntetési tétele, össze kell vetni a garázdaság alap és minősített estének büntetési tételét a másik bcs. büntetési tételével) A más bcs tipikusan⇒ testi sértés vagy rongálás lehet 28 Ha súlyosabb az egyéb bcs. ⇓ az valósul meg Ha nem súlyosabb az egyéb bcs. BK 93 ⇓ valóságos alaki halmazat Pl. ha a szabálysértési értékre elkövetett rongálás ( bűnszövetségben elkövetve) vétségnek minősül kivétel: ( amikor nincs halmazat) tettleges becsületsértés rongálás szabálysértése Csak szándékosan (eshetőleges is lehet) követhető el: A tudatnak át kell fogni a közösségellenes magatartás kihívó voltát. ⇒ ha az elkövető szándéka még eshetőlegesen sem

terjed ki a megbotránkozás v. riadalom keltésére, és ennek bekövetkezésére nincs is reális lehetőség ⇒ ilyenkor testi sértés rongálás valósul meg. Minősített esetek: 1. csoportosan (legalább 3 fő) 2. köznyugalmat súlyosan megzavarva ⇒ ha eredményként ténylegesen bekövetkezik a megbotránkozás v riadalom, és ez a lakosság szélesebb körében érvényesül (elég a felelősség megállapításához, ha arra a gondatlanság terjed ki, Btk.15§) Mellékbüntetésként: kitiltásnak is helye van Természetes egység: a több szem-t támadó, több szem. dolgát megrongáló, v folyamatosan több helyszínen ( több utcán keresztül) megvalósuló garázdaság nem több rendbeli, v. folytatólagos, hanem természetes egység Önbíráskodás: Aki abból a célból, hogy jogos v . j ogosnak vélt vagyoni igényének érvényt szerezzen, mást erőszakkal v fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön bűntettet követ el.

Jogi tárgy: jogérvényesítés törvényes rendjében megnyilvánuló köznyugalom Elkövetési tárgya ( passzív alanya): Csak természetes személy Elkövetési magatartás: Kényszerítés ⇒ iránya, hogy valamit tegyen, ne tegyen, eltűrjön Elkövetési mód: erőszak v. fenyegetés ⇓ ⇓ csak szem. elleni v.milyen súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen Btk. 138§ Bcs. alanya: bárki lehet Csak SZÁNDÉKOSAN + CÉLZATOSAN ⇓ jogos v. jogosnak vélt vagyoni igényének való érvényszerezés ⇓ az elkövető vagyoni igénye, ill. más szem. igénye is lehet Büntethetőséget kizáró ok: Nem valósul meg önbíráskodás, ha az erőszak v. fenyegetés alkalmazása az igény érvényesítésének megengedett eszköze ( pl birtokvédelem) Egység, halmazat: a passzív alanyok száma szerint alakul Halmazat: ⇒ könnyű testi sértéssel Elhatárolás: Önbíráskodás ⇒ ⇒ kényszerítés nem

tartalmaz célzatot), az önbíráskodás pedig célzatos zsarolás rablás A vagyoni célzat jogtalan 29 17./ Ismertesse az okiratoknak a Btk alkalmazása szempontjából jelentős f táit, illetve a meghamisítás és a jogtalan megszerzés szempontjából a bűncselekmény minősítésére kiható értelmezési kérdéseket. Elemezze az okiratokkal megvalósuló közbizalom elleni büncselekményeket, a magyar bírói gyakorlatra figyelemmel az egység, halmazat kérdéseit (1/2000. BJE, BK 48, BK 101 sz állásfoglalások) Ismertesse röviden az egyedi azonosító jel meghamisításának törvényi tényállását. Közokirat: Pp. 195 § (1) Az olyan okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban

foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít. (2) Az eredeti közokiratéval azonos bizonyító ereje van a közokiratról - általában műszaki vagy vegyi úton - készült felvételnek (fénykép-, film-, hang- stb.), úgyszintén az eredeti okiratról bármely adathordozó (mágneslap, mágnesszalag stb) útján készült okiratnak, ha a felvételt, illetőleg az adathordozóról az okiratot bíróság, közjegyző vagy más hatóság vagy ezek ellenőrzése mellett más szerv készítette. Ugyanilyen bizonyító ereje van az okirat megőrzésére hivatott szerv (pl levéltár) által vagy ellenőrzése mellett készített felvételnek vagy okiratnak, végül a közokiratot kiállító vagy őrzésére hivatott szerv által a felvétel (vagy adathordozó útján nyert adatok) alapján készített kiadványnak. (4) A közokiratot az ellenkező

bebizonyításáig valódinak kell tekinteni, a bíróság azonban - ha szükségesnek találja - az okirat kiállítóját hivatalból is megkeresheti, hogy az okirat valódisága tekintetében nyilatkozzék. Magán okirat: Pp. 196 § (1) A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll: a) a kiállító az okiratot sajátkezűleg írta és aláírta; b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni; c) a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van; d) a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított

okiratot szabályszerűen aláírták; e) ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el. Szabadon mérlegelhető okirat a hatóság által, de nem megszabott alakban kiállított okirat, feltéve, hogy teljes bizonyító erejű magánokiratnak sem minősíthető. Szabad mérlegelés tárgya az az okirat is, melyet a hatóság ugyan megszabott alakban, de nem ügykörén belül állított ki és nem tekinthető teljes bizonyító erejű magánokiratnak sem. Ha a külföldi közokirat felülhitelesítésére nemzetközi megállapodás hiányában szükség van (lásd a Pp. 195 §-ához fűzött magyarázatot), a felülhitelesítés nélküli külföldi közokirat bizonyító ereje is szabadon mérlegelhető. A magánokiratok közül pl. szabadon mérlegelhető a gépírással készült okirat, ha azt

csak kiállítója írta alá, vagy ha az okiratot ugyan a kiállító saját maga írta, de aláírással, kézjeggyel nem látta el. Szabad mérlegelés tárgya a meghatalmazásra, illetőleg peres eljárás céljára kiállított nyilatkozatot tartalmazó felülhitelesítés nélküli külföldi magánokirat A közbizalom elleni bűncselekmények Közokirat-hamisítás Aki a) hamis közokiratot készít vagy közokirat tartalmát meghamisítja, b) hamis vagy hamisított, illetőleg más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál, c) közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, bűntettet követ el Aki a)-b) pontra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt büntetendő. Aki a c) pontban meghatározott közokirat-hamisítást gondatlanságból követi el, vétség miatt büntetendő. Minősített eset: Az a hivatalos személy,

aki hivatali hatáskörével visszaélve a) hamis közokiratot készít vagy közokirat tartalmát meghamisítja, b) lényeges tényt hamisan foglal közokiratba, bűntettet követ el. Mi a különbség a hamis és a hamisított közokirat között? A hamis közokirat egy korábban nem létezett közokirat jogellenes létrehozása (amelyet nem a feltüntetett hatóság készített), míg a hamisított közokirat egy már létező valódi közokirat tartalmának megváltoztatását jelenti. Mi képezi a közokirat-hamisítás bûncselekmény elkövetõi körét? Bárki. A hivatalos személyt által elkövetett cselekmény külön tényállást képez Elhatárolás: visszaélés okirattal - közokirat-hamisítás A visszaélésnél mást vagy részben nem őt illető közokiratot beleegyezés nélkül, jogtalanul megszerez, megsemmisít, megrongál, vagy eltitkol, de nem használja fel, mert ha megteszi az már közokirat-hamisítás. 30 Magánokirat-hamisítás Aki jog vagy

kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot használ, vétséget követ el. Elemzés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. A jogi tárgy az okirat valódiságába vetett közbizalom, az ügyleti forgalom biztonsága Elkövetési tárgy a magánokirat Valódi, ha a kiállítóként feltüntetett személy vagy hatóság készítette. Hamis, amelyet nem a kiállítóként feltüntetett személy vagy hatóság készített. Hamisított, amelyet utólag megváltoztattak Valótlan tartalmú, amelyben a valóságnak nem megfelelő tények vannak feltüntetve. Az elkövetési magatartás a hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokirat felhasználása. Az elkövetés módja tetszőleges Az eredmény a hamis, meghamisított vagy valótlan tartalmú bizonyítás. A cselekmény, a célzat csak egyenes szándékú elkövetés esetén büntetendő. Elkövető: bárki lehet. Az

elkövetési magatartás kifejtésével válik befejezetté. Előkészület a hamis okirat (célzatos) elkészítése, s mint ilyen nem büntetendő, ha az okiratot más használja fel: bűnrészes. Folytatólagos e gység az azonos jogviszonyból származó jog vagy kötelezettség létezésének bizonyítására több hamis magánokirat felhasználása - ha az egyéb feltételek is fennállnak -. Egyébként az okiratok számához igazodó bűnhalmazat. Visszaélés okirattal Aki olyan közokiratot, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja, mástól, ennek beleegyezése nélkül, jogtalanul megszerez, vagy azt megsemmisíti, megrongálja vagy eltitkolja, vétséget követ. Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt magánokiratra azért követi el, hogy másnak hátrányt okozzon, vétség büntetendő. A jogi tárgy az ügyleti forgalombiztonság és a bizonyítás zavartalanságához fűződő közbizalom. Az elkövetési tárgy: idegen közokirat vagy magánokirat. 1.

2. 3. 4. 5. 4. 5. 6. Az elkövetési magatartás megszerzése, vagyis birtokba vétele, megsemmisítése, megrongálása, eltitkolása. Az elkövetési mód a megszerzésre, mint elkövetési magatartásra vonatkozóan van szabályozva: mástól "annak beleegyezése nélkül", "jogtalanul" kell történnie. A cselekmény csak szándékos, csak egyenes szándékú. Csak akkor bűncselekmény, ha az elkövető célja: hátrány okozása Elkövető bárki lehet. A bűncselekmény az elkövetési magatartás kifejtésével válik befejezetté. Ugyanazon elkövetési tárgyra több elkövetési magatartás kifejtése egység, több elkövetési tárgyra több elkövetési magatartás kifejtése bűnhalmazat. Bírói gyakorlat - - Eshetőleges szándékkal valósítja meg a közokirattal visszaélés vétségét a rablás elkövetője, aki az idős sértett nő táskáját eltulajdonítja . A magánokirattal visszaélés vétsége célzatos bűncselekmény, ezért

nincs helye a bűnösség megállapításának, ha nem egyenes, hanem csupán eshetőleges a másnak hátrány okozására irányuló szándék. A talált személyi igazolvány jogtalan birtokban tartása nem a közokirattal visszaélés vétségét, hanem szabálysértést valósit meg Hivatali visszaélés bűntettével halmazatban a közokirattal visszaélés vétségének a megállapítása. A csalás és a magánokirattal visszaélés nem állapítható meg bűnhalmazatban, ha a magánokirat megsemmisítése büntetlen utócselekmény. A halmazat kérdése, ha egy sértettől több közokirat eltulajdonítása és megsemmisítése történt. A talált személyi igazolvány megtartása nem a közokirattal visszaélés, hanem a személyi igazolvánnyal kapcsolatos kötelesség megszegésének a szabálysértését valósítja meg. A közokirattal visszaélés vétsége nem kísérlet, hanem befejezett, ha az elkövető a más személyi igazolványát jogellenesen megszerezte. Nem

különös visszaeső a magánokirat-hamisítás vétségének elkövetője, ha korábban okirattal visszaélés vétsége miatt ítélték el végrehajtható szabadságvesztésre. Az intézkedő rendőrök által az előirt formában készített szabálysértési feljelentés közokirat. Hivatali visszaéléssel halmazatban közokirattal visszaélés vétségében is meg kell állapítani annak a rendőrnek a bűnösségét, aki a más intézkedő rendőrök által készített közokiratot, hivatali helyzetével visszaélve azért tulajdonítja el, hogy azzal megakadályozza a szabálysértést elkövető felelősségre vonását. Jogtalanul megszerzett iraton utólagosan végrehajtott hamisítás halmazatban szerepel (materiális!) 31 Egység, többség halmazat: 1/2000. BJE szám 1. A közokirat-hamisítás különböző elkövetési magatartásait megvalósító elkövető cselekményei, ha ugyanarra az okiratra mint elkövetési tárgyra vonatkoznak, természetes egységet

alkotnak. 2. Az 1 pontban említett elkövető cselekménye akkor minősülhet a hamis vagy hamisított, illetőleg más nevére szóló valódi közokirat felhasználásának, ha hamis közokiratot készítése alapján – büntethetőséget kizáró vagy megszüntető okból – nem vonható felelősségre. BK 48. szám A magánokirat-hamisítás elévülésének határideje a hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokirat használata alapján veszi kezdetét. A hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratnak perben történő használata esetében az elévülési határidő kezdetét az okiratnak a bíróság előtt való becsatolása vagy felmutatása napjától kell számítani. BK 101. szám A magánokirat-hamisítás folytatólagosan elkövetett, ha a hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú ugyanazon vagy több magánokiratot ugyanazon jogviszonyból származó jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének

bizonyítására többször használják és a folytatólagosság egyéb törvényi feltételei is fennállnak. Egyedi azonosító jel meghamisítása Aki a) egyedi azonosító jelet eltávolít, vagy egyéb módon meghamisít, b) olyan dolgot szerez meg, vagy használ fel, amelynek egyedi azonosító jele hamis, hamisított, illetőleg amelynek egyedi azonosító jelét eltávolították, bűntettet követ el. Minősített esetek: a) üzletszerűen, b) bűnszövetségben követik el. 18./ Ismertesse a csődbűntett tényállásának változatait (a kapcsolódó értelmező rendelkezést, és a büntethetőség feltételét) A csődeljárásról szóló 1991. évi II törvényt is figyelembe véve elemezze a tényállási elemeket Ismertesse a hitelezők érdekeit védő gazdasági és vagyon elleni bűncselekményeket, valamint a számvitel rendjének megsértése tényállását. CSŐDBŰNTETT (1) Aki a gazdasági tevékenysége körében bekövetkezett fizetésképtelensége esetén

a) a tartozása fedezetéül szolgáló vagyont elrejti, eltitkolja, megrongálja, megsemmisíti, használhatatlanná teszi, b) színlelt ügyletet köt, vagy kétes követelést ismer el, c) az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon veszteséges üzletbe kezd, azt tovább folytatja, d) az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétesen vagyonát más módon ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel a hitelezői kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntettet követ el. (2) Minősített eset: ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény a gazdasági életben súlyos következményekkel jár. (3) Aki a hitelezői kielégítését részben vagy egészben azáltal hiúsítja meg, hogy a fizetésképtelenné válást vagy annak látszatát az (1) bekezdésben írt magatartások valamelyikével idézi elő, bűntettet követ el. (4) Minősített eset: ha a (3) bekezdésben meghatározott cselekmény a gazdasági életben súlyos

következményekkel jár. (5) Aki a felszámolás elrendelését követően a jogszabályban előírt beszámolási, leltárkészítési vagy egyéb tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, és ezzel a felszámolás eredményét részben vagy egészben meghiúsítja, bűntettet követ el. (6) Az (1)-(5) bekezdésben meghatározott cselekmény akkor büntethető, ha a csődeljárást vagy a felszámolási eljárást megindították, illetve a felszámolási eljárás a kötelező kérés elmulasztása miatt maradt el. Értelmező rendelkezés A bűncselekményt tettesként az követi el, aki a gazdálkodó szervezet (adós) vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult, akkor is, ha a fizetésképtelenség, a vagyon csökkenése a gazdálkodó szervezet (adós) vonatkozásában áll fenn, és a tettes a gazdálkodó szervezet (adós) hitelezőjének kielégítését hiúsítja meg. (akkor is alkalmazni kell, ha a vagyonnal történő rendelkezés alapjául

szolgáló jogügylet érvénytelen) Elemzés: 1. A csődbűntett jogi tárgya a gazdálkodási kötelességek megtartásához fűződő érdek, közelebbről a csődeljárás, illetőleg a hitelezők érdeke. 2. A vagyon elrejtése, eltitkolása, megrongálása, megsemmisítése, használhatatlanná tétele - a gazdálkodási tevékenység körében fennálló tartozás fedezetéül szolgáló vagyon vonatkozásában kell kifejteni. Lehet az elkövető egész vagyona, de lehet a gazdasági célra elkülönített vagyon. A b) pontban írt színlelt ügyletkötés a valóságnak meg nem felelő tartalmú, olyan egyoldalú vagy többoldalú jognyilatkozat tételét jelenti, amely a hitelezők igényének kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja. A c) és a d) pont vonatkozásában az ésszerű gazdálkodás alapelve azt jelenti, hogy az adós a hitelezői érdekében köteles a gazdálkodó szervezetet olyan állapotban tartani, hogy a gazdasági rendeltetésének

megfeleljen. Az (1) és (2) bekezdés esetén az elkövetési magatartás legkorábban a fizetésképtelenség beálltakor tanúsítható. 3. A csődbűntett minden elkövetési formája szándékos bűncselekmény, elkövethető egyenes és eshetőleges szándékkal is. Az elkövető tudatának át kell fognia az (1)-(5) bekezdésben meghatározott tényállási elemeket. 4. Tettesként a vagyonnal vagy annak egy részével ténylegesen rendelkezni jogosult személy követi el. 5. A bűncselekmény az eredmény bekövetkezésével befejezett. A hitelező kielégítésének részben vagy egészben meg kell hiúsulnia. 32 Ha az elkövető az (1) bekezdésben írt elkövetési magatartások közül többet is megvalósít - abban az esetben is, ha ez időben eltér egymástól -, az ugyanazon csőd, illetve felszámolási eljárás vonatkozásában egyrendbeli bűncselekményt valósít meg. Adós: az a gazdálkodó szervezet, amely tartozását (tartozásait) az esedékességkor

nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni; Hitelező: az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton alapuló, vagy az adós által nem vitatott, vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, továbbá a csődeljárásban az is, még le nem járt, de az adós által vagyoni követelése van. A végelszámolási eljárásban hitelező mindenki, akinek a gazdálkodó szervezettel szemben pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van. Végelszámolás. Olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképes szervezet jogutód nélküli megszűnése során a hitelező igényei kielégítést nyerjenek, és a cég vagyona előreláthatólag fedezi a tartozásait, átalakítható felszámolási eljárássá, ha kiderül a fizetésképtelenség (fordítva azonban nem lehetséges). A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós fizetési haladékot kezdeményez, vagy

csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. A felszámolási eljárás célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszűnése során az a hitelezők kielégítést nyerjenek. 6. Elhatárolás: Tartozás fedezetének elvonása –csődbüntett: látszólagos alaki halmazatban állnak, ha a csődbűntett a tartozás fedezetének elvonásában jelentkezik – ilyenkor a csődbűntettet kell megállapítani Csalás-csődbüntett: ez akkor állapítható meg, ha a tartozás keletkezésekor annak kiegyenlítése már eleve nem áll szándékában, viszont szándéka kiterjed a fedezetül szolgáló vagyon elvonására. 19./ Ismertesse az adó-, társadalombiztosítási csalásra és a csempészetre vonatkozó rendelkezéseket, rámutatva a szabálysértéstől való elhatárolás szempontjából lényeges elemekre. Adó-, társadalombiztosítási csalás 1. Aki az adókötelezettség, társadalombiztosítási járulék, baleseti járulék, egészségbiztosítási

járulék, nyugdíjjárulék, illetve magánnyugdíjpénztári tagdíj megállapítása szempontjából jelentős tényt (adatot) a hatóság, illetve magánnyugdíjpénztári tagdíj vonatkozásában a magánnyugdíjpénztár előtt valótlanul ad elő vagy elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt, a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, illetve a magánnyugdíjpénztári tagdíj bevételének összegét csökkenti, vétséget követ el. Minősített estek (ha a bűncselekmény folytán): 1. nagyobb mértékben csökken 2. jelentős mértékben csökken 3. különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékben csökken, 2. Az előzőek meg nem fizetése céljából téveszti meg a hatóságot, ha ezzel jelentősen késleltet, vagy megakadályoz Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetője nem büntethető, ha a vádirat benyújtásáig az adótartozását,

társadalombiztosítási járulék tartozását, baleseti járulék tartozását, egészségbiztosítási járulék tartozását, nyugdíjjárulék-tartozását, illetve a magánnyugdíjpénztári tagdíjat kiegyenlíti. • • • • • • • Jogi tárgya az állam pénzgazdálkodása, a társadalombiztosítási önkormányzatok finanszírozása. Elkövetési tárgya az adó-, a társadalombiztosítási járulék, az egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék. A Btk keretdiszpozícióként határozza meg Elkövetési magatartása: az (1) bekezdésben a hatóság megtévesztése, az adó-, társadalombiztosítási járulék megállapításával kapcsolatban a (4) bekezdésben pedig a megtévesztés, ami a már megállapított adó, illetve társadalombiztosítási járulék meg nem fizetése céljából történik. Elkövethető tevőleges magatartással és mulasztással is Eredménye az adóbevétel, illetve a különböző társadalombiztosítási járulék

bevétele összegének csökkenése, a (4) bekezdésnél pedig az adó-, illetve társadalombiztosítási járulék behajtásának jelentős késleltetése vagy megakadályozása. Nem valósul meg bűncselekmény, ha az adó-, társadalombiztosítási csalást ötvenezer forintot meg nem haladó adóbevétel, illetve a társadalombiztosítási járulék csökkenését okozva követik el. Az adó-, társadalombiztosítási csalásnak szabálysértési alakzata nincs, az ötvenezer forintot meg nem haladó adóbevétel, illetve a társadalombiztosítási járulék bevétele összegének csökkenése esetén az adóhatóságnak, illetve a társadalombiztosítási hatóságnak bírságolási jogosítványai vannak. Csak szándékosan követhető el. Egyenes és eshetőleges szándékkal is elkövethető Az elkövetőnek ismernie kell az adó- és társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettsége szempontjából jelentős tényeket, adatokat és a szándékának át kell fognia

azt, hogy az adó-, illetve a társadalombiztosítási hatóságot megtéveszti és ezzel adócsökkenést idéz elő. Tettese bárki lehet. Csak az követheti el a cselekményt, akinek a kötelessége az adó-, társadalombiztosítási járulék megállapításának alapján képező adatok, tények közlése az adó-, illetve a társadalombiztosítási hatósággal. Akkor befejezett, ha az adóbevétel, illetve a társadalombiztosítási járulék összegének csökkenése bekövetkezik. Csempészet és vámorgazdaság Aki a) vámárut a vámellenőrzés alól elvon, vagy a vámteher, illetve a vámbiztosíték megállapítása vagy beszedése szempontjából lényeges körülmények tekintetében valótlan nyilatkozatot tesz (csempészet), b) csempészett vámárut vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy elidegenítésében közreműködik (vámorgazdaság), vétséget követ el. 33 Minősített esetek (bűntetti alakzatok): 1. üzletszerűen, 2. bűnszövetségben, 3.

jelentős értékű vámárura, 4. kulturális javak körébe tartozó tárgyra 5. különösen nagy értékű vámárura, 6. üzletszerűen vagy bűnszövetségben jelentős értékű vámárura 7. üzletszerűen vagy bűnszövetségben különösen nagy értékű vámárura, 8. bűnszervezet tagjaként • • • • • • • Jogi tárgya az állam pénzgazdálkodása, a vámjogszabályokban írt kötelezettségek teljesítéséhez fűződő érdek. Az elkövetési tárgy a vámáru. A csempészet és vámorgazdaság kerettényállás. Vámáru: a vámterületre behozott dolog - ideértve a talált vámárut is - mindaddig, amíg a belföldi forgalom számára nem vámkezelték. Elkövetési magatartása a vámárunak a vámellenőrzés alóli elvonása, valamint a valótlan nyilatkozat tétele. Szándékos bűncselekmény. A vámorgazdaság célzatos cselekmény, ezért csak egyenes szándékkal valósíható meg Tettesként is bárki elkövetheti. A vámáru akkor jelentős

értékű, ha ötszázezer forintot meghalad és akkor különösen nagy értékű, ha ötmillió forintot meghalad. 20./ Melyek a közegészség elleni bűncselekmények? I smertesse a kábítószerrel v isszaélés és a kóros s zenvedélykeltés bűncselekményeit. Melyek a közegészség elleni bűncselekmények ? A közegészség elleni bűncselekmények cím alá a Btk. azokat a bűncselekményeket sorolja, amelyek nem egyedileg meghatározott személy ellen irányulnak, hanem általában veszélyeztetik a társadalom tagjainak egészségét, ennek során veszélyeztetik vagy sértik a társadalom csoportjai egészségéhez, a veszélytelen közfogyasztási cikkel való ellátásához fűződő érdeket, az ember közvetlen és természeti környezetét, egészséget károsító kóros függőség veszélyének vonzatával járnak. 1. Visszaélés ártalmas közfogyasztási cikkel 2. Visszaélés kábítószerrel 3. Visszaélés kábítószer előállításához használt

anyaggal 4. Környezetkárosítás 5. Természetkárosítás: 6. A környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése 7. Járványügyi szabályszegés 8. Kuruzslás Visszaélés kábítószerrel (2003. évi II törvény alapján) I. Alapeset 282. § (1) Aki hatósági engedély nélkül kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, vagy az ország területén átvisz, bűntettet követ el. (2). Minősített estek: 1. üzletszerűség 2. bűnszövetség 3. kábítószerfüggő személy felhasználásával történő elkövetés; 4. jelentős mennyiségű kábítószerre történő elkövetés (3) Aki a) az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, b) kábítószer előállításához szükséges anyagot, berendezést vagy felszerelést készít, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, ha súlyosabb

bűncselekmény nem valósul meg, (szubszidiárius, sui genereris részesi tevékenység) bűntettet követ el. Az előzőek szerint büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. Privilegizált eset: ha a bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követik el, 2/2003. Büntető jogegységi határozat I. a csekély mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószerrel visszaélés vétsége megállapításának az alapeseti cselekményt minősítő körülmények fennforgása esetén nincs helye; II. a kábítószerfüggő személy által valamely minősítő körülményt is megvalósító cselekményt - beleértve a kábítószerfüggő elkövető csekély mennyiségű kábítószerre elkövetett cselekményét is - a kábítószerrel visszaélés általános szabályai szerint kell minősíteni. - A bűncselekmény jogi tárgya az állampolgárok egészségének sérthetetlenségéhez fűződő társadalmi érdek. A

bűncselekmény kábítószerre vagy kábítószerrel követhető el. - Kábítószeren - általánosságban - a növényi eredetű vagy szintetikusan előállított anyagok értendők, amelyek közös tulajdonsága, hogy a szervezetben kellemes érzést, félálomszerű bódult állapotot, túlérzékenységet és érzéki csalódást képesek kiváltani. - A Btk. 282 § (1) bekezdésben írt cselekmények akár önállóan (egyedüli elkövető által), tipikusan saját fogyasztás céljából is megvalósíthatók, nem tartalmaznak haszonszerzési elemet. 34 Az elkövetési magatartások: - termesztésen olyan növény kifejlesztése értendő, amely, illetve amelynek részei szerepelnek a kábítószerek jegyzékén és jelentősebb feldolgozás nélkül kábítószerként felhasználhatóak. A cselekmény befejezett, ha a növény - esetleg gondozás mellett -, de már önállóan fejlődik. - előállításon minden olyan művelet értendő, amelynek közvetlen eredménye

már maga a fogyasztható kábítószer; - megszerzésen minden olyan aktív és passzív (pl. találás) magatartást érteni kell, amely révén a korábban ilyennel nem rendelkező személy kábítószerhez jut. A megszerzés tényleges birtokbavételt jelent, amely végbemehet a kábítószerrel rendelkező személlyel való megegyezés útján ingyenes (pl. ajándékozás) vagy visszterhes (pl vásárlás) ügylet keretében, de anélkül is, pl valamilyen vagyon elleni bűncselekmény elkövetésével (pl. lopással, rablással stb); - tartáson a közvetlen birtoklást, és minden olyan magatartást is érteni kell, amely a rendelkezési, különösen a használati jogot biztosítja (például raktározás, elrejtés) - az országba behozatal, az országból kivitel és az országon átvitel valójában a kábítószer csempészetét, és az ezzel összefüggő tranzittevékenységet jelenti; - A kábítószerrel visszaéléssel kapcsolatos tényállások egyes elkövetési

magtartásainál vizsgálni kell a jogellenességet, akkor állapítható meg, ha hatósági engedély nélkül valósult meg. - A bűncselekmény alanya a kábítószerfüggő személy kivételével bárki lehet. - A kábítószerrel visszaélés alanyi oldalon csak szándékosan követhető el. Az elkövető tudatának ki kell terjednie arra, hogy az elkövetés tárgyát képező anyag kábítószernek minősül. - A stádiumokat illetően az előkészület is büntetendő. Fogalmilag kizárt a kísérlete a tartásnak - Három csoportra osztja a Btké a kábítószereket, és csoportonként meghatározza a felső határát a csekély mennyiségnek, melynek 20x-osa képezi a jelentős mennyiséget. Első csoportban a tömegérték és a tiszta hatóanyag-tartalom alapján, a második csoportban (cannabis) a növényegyedek száma alapján, a harmadik csoportban (felsorolásban nem szereplő kábítószerek) pedig megfeleltetési módszer van, vagyis akkor csekély, ha a szer hatása

0,9 gramm morfin élettani hatásával megegyező. - A mennyiségi határok megállapításához minden esetben szakértő igénybevétele szükséges. Az egység és a halmazat kérdését illetően jelenleg az 5/1998. BJE az irányadó Eszerint: • a kábítószerrel visszaélés akár azonos, akár különböző elkövetési magatartásait megvalósító részcselekmények természetes egységet alkotnak; • az azonos vagy különböző kábítószereknek a tiszta hatóanyag-tartalom alapulvételével kiszámított részmennyiségeit összegezni kell, az összmennyiség az irányadó. II. Forgalmazás 282/A. § (1) Aki hatósági engedély nélkül kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntettet követ el (2). Minősített estek: 1. bűnszövetségben 2. kábítószerfüggő személy felhasználásával történő elkövetés; 3. hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva 4. a fegyveres erők, a rendvédelmi

szervek vagy a büntetés-végrehajtási szervezet létesítményében 5. jelentős mennyiségű kábítószerre történő elkövetés - Az előkészületet elkövető, bűntett miatt büntetendő. - Az előzőek szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. - Privilegizált eset: ha a bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követik el, Közös jellemzőjük a forgalmazói típusú tevékenység, amelyek szigorúbb büntetési tételeket vonnak maguk után. Elkövetési magatartások: - kínálás, ha valaki mást kábítószer átvételére (akár ingyenesen, akár visszterhesen) eredménytelenül felhív. Kínálásnál az elkövető a nála (vagy harmadik személynél) lévő kábítószert ajánlja fel, és annak megszerzésére, átvételére próbálja meg rávenni a felhívott személyt. Ha a felhívás konkrét kínálásként nem értékelhető, úgy a előkészület valósul meg; - átadáson

a kábítószernek egy meghatározott személy részére alkalmi jelleggel történő birtokbaadása értendő, ha az kizárólag azért történik, hogy a kábítószert az átvevő maga fogyassza el; - forgalomba hozatal a kábítószernek több személy részére való juttatása akkor is, ha egy személyen keresztül történik. - a kereskedés tágabb, minta forgalomba hozatal: folyamatos jellegű, haszonszerzésre irányuló magatartás, mely magába foglal minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a kábítószer eljusson a viszonteladóhoz, fogyasztóhoz. III. 18 életévét be nem töltött személy felhasználásával 282/B. § (1) Az a 18 életévét betöltött személy, aki 18 életévét be nem töltött személy felhasználásával hatósági engedély nélkül kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, bűntettet követ el. Minősített esetek: 1. ha a 18 életévét betöltött

személy 18 életévét be nem töltött személynek kábítószert kínál vagy átad, illetve ilyen személy felhasználásával kábítószert forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, 35 2. 3. 4. 5. - ha az elkövető oktatási, köznevelési, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, közművelődési feladatok ellátására rendelt épület területén, illetőleg annak közvetlen környezetében kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, bűnszövetségben jelentős mennyiségű kábítószer hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva Az előkészületet elkövető, bűntett miatt büntetendő. Az előzőek szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. Privilegizált eset: ha a bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követik el, Tettesként és társtettesként csak 18. életévét betöltött személy követheti el, azaz fiatalkorú

nem lehet alanya ezen tényállásoknak A cselekményt a - kábítószerfüggő személy kivételével - bárki megvalósíthatja. Az elkövetőnek tudatában kell lennie annak, hogy 18. életévét be nem töltött személyt használ fel Passzív alanya 18 éven aluli személy, függetlenül attól, hogy esetleges házasságkötés révén a polgári jog szabályai szerint nagykorúnak tekintendő. Kóros szenvedélykeltés: Az a 18. életévét betöltött személy, aki 18 életévét be nem töltött személynek kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyag, illetőleg szer kóros élvezetéhez segítséget nyújt, vagy ilyen személyt erre rábírni törekszik, bűntett büntetendő. A serdülők körében a kábítószer iránti érdeklődés igen gyakran olyan anyagok felhasználásával kezdődik, amelyek bár a kábítószerek listáján nem szerepelnek, de kábító hatásuk révén alkalmasak a kóros élvezetre. Az ilyen pótszerek sorában számos

gyógyszerfajta található, de másfajta anyag is, így pl. a ragasztó, festékek, oldószerek stb Ezeknek az anyagoknak az egészségrontó hatása rendszerint alatta marad a kábítószerének. A bűncselekménnyé nyilvánítás indoka a kóros hajlam felkeltésével járó az a veszély, hogy az ilyen anyagra rászokó fiatal idővel kábítószer élvezővé válik. A segítségnyújtást és a rábírni törekvést is csak 18. életévét betöltött személy valósíthatja meg A segítségnyújtás valójában sui generis bűnsegédi vagy felbújtói tevékenység. A rábírni törekvés sikertelen felbujtói magatartás, azaz felhívás a bűncselekményre, ami valójában sui generis előkészületi cselekmény. Megvalósul, ha a passzív alanyban sikerül kiváltani a cselekményre vonatkozó akarat-elhatározást, de annak megvalósítása bármely okból elmarad, vagy visszautasítja a felhívást. IV. Kábítószerfüggő személy által 282/C. § (1) Az a

kábítószerfüggő személy, aki hatósági engedély nélkül kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, vétséget követ el. (2) Az a kábítószerfüggő személy, aki hatósági engedély nélkül kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, bűntettet követ el. Minősített estek: 1. üzletszerűség 2. bűnszövetség 3. jelentős mennyiségű kábítószerre történő elkövetés Privilegizált eset: ha a bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követik el, - Speciális alanya van, nevezetesen a kábítószerfüggő személy. A kábítószer-függőség megállapítása orvos szakértői feladat - A cselekmény csak szándékosan követhető el. - A stádiumokat illetően az előkészület nem büntetendő. Fogalmilag kizárt a kísérlete a tartásnak V. A büntethetőséget megszüntető okok köre 283. § (1) Nem büntethető kábítószerrel visszaélés

miatt, a) aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart , b) aki csekély mennyiségű kábítószert, együttesen történő kábítószer-fogyasztás alkalmával kínál vagy átad c) az a 18. életévét betöltött személy, aki 18 életévét be nem töltött személy felhasználásával csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart, d) 1. az a 18 életévét betöltött, de 21 életévét meg nem haladott személy, aki 18 életévét be nem töltött személynek 2. az a 21 életévét meg nem haladott személy, aki oktatási, köznevelési, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, közművelődési feladatok ellátására rendelt épület területén, illetőleg annak közvetlen környezetében csekély mennyiségű kábítószert együttesen történő kábítószer-fogyasztás alkalmával kínál vagy átad, e) az a kábítószerfüggő személy, aki 1. jelentős

mennyiséget el nem érő mennyiségű kábítószert saját használatára termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, illetőleg 2. csekély mennyiségű kábítószert együttesen történő kábítószer-fogyasztás alkalmával kínál vagy átad, f) az a kábítószerfüggő személy, aki az e) 1. alpontban meghatározott bűncselekménnyel összefüggésben – 2 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő - más bűncselekményt követ el, 36 feltéve, ha az első fokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább 6 hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt. Az (1) bekezdés b) és d) pontja, valamint e) pontjának 2. alpontja nem alkalmazható, ha az elkövetővel szemben a cselekmény elkövetését megelőzően 2 éven belül

legalább egy alkalommal kábítószerrel visszaélés miatt indított büntetőeljárás keretében az elkövető büntetőjogi felelősségét megállapították, vagy vele szemben a vádemelést elhalasztották. A kábítószerrel visszaélés a szigorúan büntetendő cselekmény. Az elkövetők között azonban vannak szenvedélybetegek, továbbá olyan fiatalkorúak, fiatal felnőtt korúak, illetve csekély mennyiségű kábítószert alkalomszerűen fogyasztók is, akikkel kapcsolatban nem indokolt a törvény teljes szigorát alkalmazni, és módot kell adni számukra a gyógyító, nevelő jellegű terápiában részt vegyenek, és mentesüljenek a büntetőjogi felelősségre vonás alól. Ezen elterelési lehetőségeket, és egyúttal büntethetőséget megszüntető okokat szabályozza a Btk. 283 § A törvény azt lehetővé teszi, hogy a kábítószer-fogyasztással (a keresleti oldallal) összefüggő magatartások esetén az elterelésről szóló hatósági döntés

többször megismétlődjék. Ez azzal függ össze, hogy a tisztán keresleti oldalon szereplő elkövető esetében az életmódváltozáshoz általában hosszabb időnek kell eltelnie. Nem lenne indokolt, ha az egyszerű fogyasztót vagy a kábítószerfüggőt azért zárná ki a törvény az újabb elkövetés esetén az elterelésből, mert még nem sikerült leszoknia a kábítószer-élvezetről. 21./ Ismertesse a lopás törvényi tényállását, illetve a lopás szankcionálásának rendszerét a hatályos jogunkban Határolja el a lopást a sikkasztástó1 és a jogtalan elsajátítástól. Lopás Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el. Minősítési rendszere: Vétség: kisebb értékre követik el, vagy szabálysértési értékre követik el, de az alábbiak felminősítik vétséggé: bűnszövetség, közveszély színhelyén, üzletszerűség, dolog elleni erőszak, helyiségbe vagy ehhez hasonló bekerített

helyre megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül bemenve, hamis vagy lopott kulcs használatával, lakást vagy helyiséget az elkövetővel közösen használó személy sérelmére, zsebtolvajlás, bcs. elhárítására képtelen állapot felhasználása Bűntett: nagyobb értékre, vagy kisebb értékre de az alábbiak felminősítik: bűnszövetségben, közveszély színhelyén, üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal, illetve kulturális javak körébe tartozó tárgyra, vallási tisztelet illetve szertartás tárgyára, a halott emlékére rendelt vagy holttesten lévő tárgyra Súlyosabban minősülő bűntett: jelentős értékre, vagy nagyobb értékre, de felminősítik az alábbiak: bűnszövetség, közveszély színhelyén, üzletszerűség, dolog elleni erőszak Még súlyosabban minősülő bűntett: különösen nagy értékre, vagy jelentős értékre, de felminősítik az alábbiak: bűnszövetség, közveszély színhelyén,

üzletszerűség, dolog elleni erőszak Legsúlyosabban minősülő bűntett: különösen jelentős értékre, vagy különösen nagy értékre, de felminősítik az alábbiak: bűnszövetség, közveszély színhelyén, üzletszerűség, dolog elleni erőszak Jogi tárgya a vagyoni viszonyok fennálló rendje: közelebbről a tulajdonjog és a meglévő birtokállapot. A lopás elkövetési tárgya: az olyan dolog, amely az elkövető számára idegen, más személy birtokában van és értékkel bír. Értékkel rendelkező, idegen (teljesen más személy tulajdonában lévő és nem uratlan!) ingó dolog (ember által fizikailag birtokolható testi tárgy), de dolog még a természeti erő, a villamos- vagy más gazdaságilag hasznosítható energia, a vagyoni jogot megtestesítő okirat, dematerializált értékpapír. Lopás tárgya lehet még: őrizetlenül hagyott, elveszett dolog, természeti kincsek, elejtett, elhullott vadak Elkövetési magatartása az elvétel, amely

birtokba vételt jelent, az elmozdítás, vagy a megérintés nem számít, de az elszállítás, vagy elvitel egyáltalán nem feltétele a lopásnak. Boltokban a ruházat alá rejtés már megvalósítja a lopást Két mo zzanatra e shet szé t a magatartás: a korábbi birtokállapot megszüntetése (kísérlet) + új birtokállapot létrehozása. Az elvétel aktív tevékenység, amelynek hatására a dolog feletti birtokviszony megváltozik: a dolog kikerül az eredeti birtokos hatalmából és átkerül az elkövető uralmi körébe. Az elvétel nem feltétlenül egyetlen mozdulatból álló cselekmény, hanem az térben és időben is elhúzódhat A lopás szándékos és célzatos bűncselekmény. A tolvaj azért veszi el az idegen dolgot, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa A célzatosságból következik, hogy a lopás eshetőleges szándékkal vagy gondatlanságból nem követhető el. Az elkövető szándékának át kell fognia az objektív tényállási elemeket. A

lopást tettesként bárki elkövetheti, kivéve a dolog tulajdonosát és birtokosát. A lopás alaki (immateriális), tiszta tevékenységi bűncselekmény, amelynek a tényállásában eredmény (kár, vagyoni hátrány) nem szerepel. Az elvétellel a bűncselekmény befejeződik A dolog megragadása vagy elmozdítása a lopás kísérletéhez tartozik Egység, többség: • Többmozzanatú lopás természetes egység. • A folytatólagos egység megállapítása szempontjából kiemelkedő jelentőségű, hogy az elkövető a lopási cselekményeket azonos sértett sérelmére kövesse el. Az ugyanazon sértett sérelmére, rövid időközönként, egységes elhatározással, rövid időközönként többször elkövetett lopás folytatólagos egység. • A sértett azonossága vagy különbözősége az elkövető tudatától független tárgyi ismérv. • "Az üzletszerűen elkövetett" - ugyanolyan vagy hasonló - cselekmények esetében bűnhalmazatot kell

megállapítani. A bűnhalmazat (halmazati büntetés) megállapítását is előírja. 37 • A hosszabb időn át tartó áramlopás természetes egység • A különböző sértettektől való lopás mindig többséget képez, többség esetében annyi rendbeli lopást kell megállapítani, ahány sértett van. A személyi vagyont károsító lopás miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. A lopás tényállása csupán a diszpozíciót határozta meg. A lopás minősítése szempontjából meghatározó jelentőse van az elvett dolog értékének. a) a szabálysértési érték ha 10.000 forintot nem haladja meg, b) kisebb, ha 10.000 forintot meghalad, de 200000 forintot nem halad meg, c) nagyobb, ha 200.000 forintot meghalad, de 2000000 forintot nem halad meg, d) jelentős, ha 2.000000 forintot meghalad, de 50000000 forintot nem halad meg, e) különösen nagy, ha 50.000000 forintot meghalad, de 500000000 forintot nem halad

meg, f) különösen jelentős, ha 500.000000 forintot meghalad Az érték nagysága mellett súlyosabban minősül a lopás, ha bűnszövetségben, közveszély színhelyén, üzletszerűen vagy dolog elleni erőszakkal valósul meg. • Bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el. • Közveszély színhelye az olyan terület, ahol pusztító erők hatnak. • Üzletszerűen cselekszik, aki hasonló cselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. Lopás esetén a dolog elleni erőszakkal történő elkövetés: Az elkövető (valamilyen mértékű erőkifejtéssel) fizikai akadályt leküzdve keríti hatalmába a dolgot (ide nem értve a személy elleni támadást), amely rendszerint állagsérelmet okoz (pl.: ablak betörése, vagy lenyomása) Elhatárolások: Lopás – jármű önkényes elvétele: a szándék (célzat) különbözik, az önkényes elvételnél az időleges használat a cél (az

eset összes körülményeit figyelembe véve), a lopásnál a jogtalanul eltulajdonítás Lopás – sikkasztás: sikkasztásnál a dolog eleve az elkövető birtokában van, a lopásnál: elvétel, amely birtokba vételt jelent 22./ Ismertesse a csalás törvényi tényállását Csak felsorolással mutasson rá azokra a bűncselekményekre is, amelyek törvényi tényállása a vag yoni érdekű megtévesztést akár kifejezetten, akár bennrejlően (implicite) magában foglalja és ismertesse, hogy e zek milyen s zempont alapján határolhatók e l a csalástól: külön f igyelemmel a j ogtalan e lsajátítás é s a j ogosulatlan gazdasági előny megszerzése eseteire. Milyen szempont alapján minősülhet a megtévesztés csalásként vagy lopásként? Bűncselekmények, vagyoni érdekű megtévesztést magukba foglaló tényállásokkal 1. Bűnpártolás 2. Befolyással üzérkedés 3. Jogosulatlan gazdasági előny megszerzése 4. Csődbűntett 5. Rossz minőségű termék

forgalomba hozatala 6. Minőség hamis tanúsítása 7. Áru hamis megjelölése 8. A fogyasztó megtévesztése 9. Hitelezési csalás 10. Gt vezető tisztségviselőjének visszaélése 11. Valótlan érték megjelölése 12. Tőkebefektetési csalás 13. Pénzmosás 14. Pénzhamisítás 15. Bélyeghamisítás 16. Adó-, társadalombiztosítási csalás 17. Csempészet és vámorgazdaság 18. Csalás 38 Csalás 1. Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el 2. Vétség, ha a csalás kisebb kárt okoz, vagy a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást a) bűnszövetségben, b) közveszély színhelyén, c) üzletszerűen követik el. 3. Bűntett, ha a) a csalás nagyobb kárt okoz, b) a kisebb kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon követik el. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás jelentős

kárt okoz, b) a nagyobb kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon követik el. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás különösen nagy kárt okoz, b) a jelentős kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon, c) a csalást bűnszervezet tagjaként követik el. Elemzés: 1. A csalás jogi tárgya a vagyoni viszonyok fennálló rendje. A csalás passzív alanya a tévedésben lévő személy 2. Elkövetési magatartása: a tévedésbe ejtés, valamint a tévedésben tartás. A tévedésbe ejtés során az elkövető keletkezteti a tévedést úgy, hogy valótlanságot való tényként tüntet fel, vagy valóságos tényt elferdít, megmásít. Csak tevéssel valósulhat meg A tévedésben tartás pedig az elkövető magatartásától függetlenül létrejött tévedés fenntartását jelenti. A tévedésben tartás elkövethető passzív magatartással is. A csalás

létrejöttéhez nem szükséges, hogy az elkövetési magatartás az egész jogügyletre kiterjedjen elegendő, ha a tévedésbe ejtés vagy a tévedésben tartás az ügylet lényeges körülményére vonatkozik. Az elkövetés módja nem tényállási eleme a csalásnak. Így nem csupán a fondorlatos, ravasz tévedésbe ejtéssel, hanem az egyszerű, primitív, könnyen felismerhető magatartással is megvalósítható e bűncselekmény. 3. A csalás szándékos és célzatos bűncselekmény. Az elkövető tudatának át kell fognia a haszon jogtalan voltát, s annak érdekében kell cselekednie, hogy ahhoz hozzájusson. 4. Tettese bárki lehet. 5. Akkor válik befejezetté, ha az elkövetési magatartással okozati összefüggésben a kár bekövetkezik. A kísérlet a megtévesztő magatartás tanúsításával kezdődik meg és mindaddig fennáll, amíg a kár be nem következik. Ha az elkövető a megtévesztő magatartást még nem kezdte meg, csak a feltételeket

biztosította - a csalás körében nem büntetendő-, előkészületről van csupán szó. 6. A csalásnál is érvényesül az az elv, hogy a halmazat megállapításának lehetősége alapvetően a sértettek számától függ. Hasonlóan a lopás és a sikkasztás tényállásához, a csalásnál is alkalmazandó a BK 104., mely szerint bűnhalmazatot kell megállapítani, ha az üzletszerűség a csalás minősítő körülménye, vagy ha a szabálysértési értékre (kárra) elkövetett csalás az üzletszerűség folytán válik bűncselekménnyé. A halmazat megállapítását kizárja, ha a cselekmények a folytatólagosság egységébe tartoznak. Ha hamis magánokiratot hasznát csaláshoz akkor halmazat van a magánokirat hamisítással 7. A személyi vagyont károsító csalás miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. A t evékeny m egbánás a csalásnál is lehetővé teszi a bűntetés korlátlan enyhítését, illetve

különös méltánylást érdemlő esetben annak mellőzését. 8. A csalás minősítése szempontjából alapvető jelentőségű az okozott kár nagy sága. További minősítő körülmény a bűnszövetségben a közveszély színhelyén és az üzletszerű elkövetés Elhatárolások: A csalás és a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése a specialitás viszonyában vannak, így alaki halmazatba nem kerülhetnek, (a jogosulatlan gazdasági előny kerül megállapításra.) A c salás é s a jo gtalan e lsajátítás e lhatárolása: a tévedésből az elkövetőhöz került dolog esetén, az átvevő kötelessége az átadó személy tévedésének eloszlatása, és ezt nem teszi meg, pedig a tévedést felismerte, nem a jogtalan elsajátítást, hanem csalást követ el tévedésben tartással. A cs alás és a t évedésbe ej téssel elkövetett l opás el határolása: ha a tévedésbe ejtés csupán a lopás felfedezésének megnehezítését eredményezi a cselekmény

lopás, a tévedésbe ejtés minden más esetben csalás. Sikkasztástól, hűtlen kezeléstől: ha hiány szándékosan keletkezteti, akkor ezeket kell megállapítani, ha a hiány gondatlanságból vagy neki fel nem róható okból keletkezik és megtérítésére köteles, a sértett megtévesztésével leplezi a hiányt akkor csalás. 23./ Az e1követőre bízott idegen vagyontárgy tekintetében megvalósuló kötelességszegéssel milyen bűncselekmények követhetők el? Ismertesse részletesen az idevágó rendelkezéseket és határolja el e bűncselekményeket egymástól. 1. 2. 3. 4. hűtlen kezelés hanyag kezelés sikkasztás jármű önkényes elvételén belül a rábízott jármű jogtalan használata Hűtlen kezelés Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést okoz. ELEMZÉS Jogi tárgy: Tulajdoni, és az egyéb vagyoni viszonyok, vaygoni érdekek más általi

megvédésének elvárása Elkövetési tárgy:az idegen vagyon, amelyet az elkövető kezelésére, felügyeletére bíztak - Ptk.-ból kell kiindulni: ingó, ingatlan, 39 vagyoni jellegű jogok és kötelezettségek összessége Passziv alany: Sértett: Az a természetes, v. jogi szem, akinek,(amelynek) a vagyonában az elkövető hátrányt okoz Elkövetési magatartás: a Ptk. megbízásról írt részeiből kell kiindulni Kötelességszegés ⇒ minden olyan tevékenység és mulasztás, amely - a megbízási viszony kereteit meghaladja, - ellentétes a megbízó érdekével - ellentétes a rendes gazdálkodás szabályaival - jogilag tiltott A vagyonkezelő kötelessége, hogy a tulajdonos, v. a megbízó vagyoni érdekeit a lehető legeredményesebben mozdítsa elő és ezt a tőle elvárható szakértelemmel és gondossággal teljesítse Konkrét tartalmát: megbízási szerz., hatósági határozat hivatali ügyrend, szabályzat megbízó eredeti utasítása határozza

meg Ha a kezelés vagy felügyelet ⇒ törvényen alapul akkor hanyag kezelés!!! Akit idegen vagyon kezelésével ⇒ olyan tevékenység, mely a vagyon rendeltetésszerű felhasználását, állagának megóvását, természetes gyarapodását szolgálja És ebből folyó kötelezettségének megszegésével vagyoni hátrányt okoz. ⇓ eredmény: Az elkövető a megbízás alapján fennálló vagyonkezelői kötelességét szegi meg. Akár a személygépkocsi nem megfelelő használata is ide tartozhat (feketefuvar) Vagyoni hátrány: tényleges kár( damnum emergens) elmaradt vagyoni előny (lucrum cessans) - Btk 137 (4)!!! az elkövetőre bízott vagyonban kell keletkezni és okozati összefüggésben kell állni a kötelességszegéssel Minősítés: kizárólag az okozott kár nagyságától függ Vétség: - kisebb vagyoni hátrányt okoz Bűntett: nagyobb vagyoni hátrányt jelentős vagyoni hátrányt különösen nagy vagyoni hátrányt Hűtlen kezelés csak SZÁNDÉKOS

lehet ⇓ kötelességszegés eredményre is ki kell terjednie ⇒ GONDATLAN elkövetés Hanyag kezelés ⇒ ha más vagyon elleni bcs miatt keletkezik a kár, akkor a speciális bcs valósul meg⇒ sikkasztás, c salás ( a hűtlen kezelés háttérbe szorul) ⇒ a bcs leplezését szolgáló utólagos cselekmények (pl.: köz- vagy magánokirathamisítás) a hűtlen kezeléssel halmazatba kerülnek Hanyag kezelés: Akit olyan idegen vagyon kezelésével, v. felügyeletével bíztak meg, Amelynek kezelése, v. f elügyelete törvényen alapul, és az ebből folyó kötelességének megszegésével, v elhanyagolásával gondatlanságból vagyoni hátrányt okoz. Minősített eset: különösen nagy vagyoni hátrányt okoz Ehatárolás: alapvető jellemzője a fenti két bcs-nek, hogy megvalósulásánál nincs haszonszerzés és eltulajdonítás. A hanyag és a hűtlen kezelést összevetése Hűtlen kezelés: az elkövető kezelésére bízott idegen vagyon ellen irányul a

megbízás alapulhat jogszabályon, szerződésen, hatósági határozaton a vagyonkezelői kötelezettség megszegésével követhető el szándékos bcs. ha a vagyoni hátrány kevesebb, mint 10.000 ft, akkor szabálysértés Hanyag kezelés: az elkövető kezelésére vagy felügyeletére bízott idegen vagyon ellen irányul a megbízás csak törvényen (jogszabályon) alapulhat a vagyonkezelői vagy vagyonfelügyelői kötelezettség megszegésével, illetve elhanyagolásával követhető el gondatlan bcs. 40 - ha a vagyoni hátrány kevesebb, mint 50.000 ft, akkor nincs bűncselekmény Sikkasztás: Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el. Alapvető különbség a lopáshoz képest, hogy a birtoklás, esetleg a használati jog is részben (mint tulajdonosi részjogosítványok) az elkövetőt megilletik. Azonban sértik a rendelkezési jogot, illetve esetenként a használati jogot ⇓ Jogi

tárgy: vagyoni viszonyok fennálló rendje, a tulajdonjog Elkövetési tárgy: idegen ingó dolog, aminek a tettes birtokában van, rá van bízva (a rábízással még nem kerül a dolog az elkövető tulajdonába, ingatlanra nézve nem követhető el). A sikkasztáshoz szükséges rábízásnak azonban nem szükségszerű feltétele, hogy az elkövető a dolog birtokosává váljék, elegendő bármely jogcímen való birtokbavétel is. Nincs jelentősége a rábízás időtartamának, az lehet hosszabb vagy rövidebb idejű. Közömbös a rábízó és az elkövető közötti kapcsolat is Rendszerint vmely kötelmi tárgyú jogügylet során kerül a dolog a tettes birtokába, rábízás révén, melynek esetei (Ptk. alapján): 1. megőrzés 2. gondozás 3. kezelés 4. szállítás 5. bizomány 6. ügynöki tevékenység 7. óvadék 8. bérleti szerződés 9. haszonbérleti szerződés Elkövetési magatartás: 1. Jogtalan eltulajdonítás - a dolog vagy a dolog

használhatóságának a tulajdonos vagyoni köréből az elkövető vagyoni körébe való vonása végleges s zándékkal- a dolog tulajdonosként való birtoklását és használatát jelenti, kifelé, harmadik személy felé tulajdonosként viselkedik. Elkövetési módok: - a rábízott dolog elidegenítése, - elhasználása - eltagadása a visszakövetelésre jogosított előtt - egyéb tevékenység, amellyel a tulajdonost a dolog feletti jogi uralomból véglegesen kizárja 2. A dologgal való sajátjakénti rendelkezés - az elkövető olyan intézkedéseket tesz, amelyek a tulajdonost illetik meg, de ezekkel nem kívánja végleg megfosztani a sértettet a tulajdonosi jogosultságaitól. (Pl: kölcsönadja, zálogba adja, megterheli) Sajátjaként rendelkezés hiányában nem valósul meg sikkasztás Alanyi oldal: csak szándékosan. A haszonszerzésre törekvés mint célzat gyakori, de nem szükségképpeni eleme • • • • • • A sikkasztás tettese é s tá

rstettese csak az a személy lehet, akire az idegen dolgot rábízták. Más személy felbújtóként vagy bűnsegédként kapcsolódhat e speciális alanyú bűncselekmény elkövetéséhez. Az egység és a halmazat körében - hasonlóan a lopáshoz - elhatároló jelentőségű a sértettek száma. A személyi vagyont károsító sikkasztás miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. A tevékenység megbánás a sikkasztásnál is lehetővé teszi a büntetés korlátlan enyhítését, illetőleg különös méltánylást érdemlő esetben annak mellőzését. A sikkasztásnál - szemben a lopással - nincsenek olyan további körülmények, amelyek kizárólag a szabálysértési értékre elkövetett alakzatot emelnék vétséggé. Az érték fogalmára a lopásnál írottak az irányadók. Minősítés: lopáshoz hasonló szankcionálási rendszer Vétség: - kisebb értékre - szabálysértési értékre 1. bűnszövetségben

2. közveszély színhelyén 3. üzletszerűen Bűntett: nagyobb értékre - kisebb értékre 1. bűnszövetségben 2. közveszély színhelyén 3. üzletszerűen Minősített eset: Jelentős értékre - Nagyobb értékre 1. bűnszövetségben 2. közveszély színhelyén 3. üzletszerűen Súlyosabban minősített: különösen nagy értékre - jelentős értékre 1. bűnszövetségben 2. közveszély színhelyén 41 3. üzletszerűen Elhatárolás: ⇒ ha a bűnszövetségben elkövetett sikkasztást fizikai és pszichikai közreműködésével segítő utólag részesül a jogtalan vagyoni haszonból: cselekménye nem orgazdaságot, hanem bűnszövetségben elkövetett sikkasztáshoz nyújtott bűnsegélyt valósít meg. Sikkasztás ⇒ csalás elhatárolása: a csalás tévedésbe ejt, tévedésben tart, ezen magatartás és a sértett kára közti okozati összefüggés, a célzatnak a megtévesztő magatartás előtt kell kialakulnia ⇒ Hűtlen kezelés-hez képest: nincs

eltulajdonítás, sajátjaként rendelkezés. Hűtlen kezelés esetén nincsen szó eltulajdonításról és tényállási elem a vagyoni hátrány okozása. ⇒ A jármű önkényes elvételén belüli a rábízott jármű jogtalan használata specialitás a sikkasztáshoz képest. 24./ Melyek a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények? Ismertesse és elemezze a rablás törvényi tényállását az egyéb bűncselekményekre való elhatárolásra is figyelemmel. 1. 2. 3. 4. rablás kifosztás zsarolás jármű önkényes elvételének minősített este RABLÁS: 1. Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez, bűntettet követ el. 2. A tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz

Jogi tárgy: - tulajdoni viszonyok - személyes szabadság Elkövetési tárgy: idegen dolog (a rablást a lopás erőszakos változatának tekintjük). Passzív alanynak tekintendő az a személy, akire nézve a tettes az elkövetési magatartását kifejtette (elválhat a sértettől). Elkövetési magatartás: Az (1) és (2) bekezdés két eltérő alakzatot ismertet: az (1)-ben az elvétel, (2)-ben a megtartás az alapvető cselekmény. Az 1. bekezdésben a tankönyv 2 fordulatot különböztet meg: 1. fordulat: Erőszakkal vagy minősített fenyegetéssel végrehajtott rablás 2. fordulat: Öntudatlan vagy védekezésre képtelen álapotba helyezéssel végrehajtott rablás [A TK-ban a 3. fordulat a a (2) bekezdés szerinti cselekmény] Az 1. fordulat két magatartással valósul meg (erőszak avagy minősítet fenyegetés alkalmazásával), így végülis 3 elkövetési magatartás különböztethető meg az (1) bekezdésben. Ezek közelebbről: A) - erőszakot alkalmaz Az

erőszak akaratot lenyűgöző ( vis absoluta), a sértett teste ellen irányuló külső fizikai ráhatás. ⇒ személy elleni, a sértetthez való viszonyában kell lenyűgöző erejűnek lennie B) - élet v testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz ⇒szóban, v ráutaló magatartással megvalósuló pszichés kényszerítő ráhatás; akaratbénító jellegű. Jellemzően olyan kilátásba helyezett súlyos sérelem, melynek azonnali bekövetkezésének reális lehetősége fennáll. Kifejthető másra is (pl. sértett gyerekére) Btk. 138: fenyegetés: súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. DE: kötvetlennek kell lennie, rögtönös kilátásba helyezés C) A 2. fordulat: Vkit öntudatlan v védekezésre képtelen állapotba helyez ⇒ ha már eleve ilyen állapotban volt, akkor nem r ablás, hanem a lopás egyik minősített este valósul meg (másnak a bcs elhárítására képtelen

állapotát kihasználva) ⇒ lopásnál az erőszak nem irányulhat szem. elle, hanem mindig dolog ellen A fenti az eszközcselekmény és az idegen dolog elvétele a célcselekmény ⇒ ha ezt az állapotot erőszakkal valósítják meg, akkor az első fordulat valósul meg ⇒ ha ezt az állapotot leitatással hozzák létre, akkor kifosztás (azaz ez a speciális) Kifosztás másik esete: az elvételi szándék csak az erőszak, minősített fenyegetés kifejtése után alakul ki. 3. fordulat: (az eszköz és célcselekmény sorrendje megváltozik! a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett⇒ célcselekmény erőszakot v élet v testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz ⇒ a dolog elvétele és a fenti magatartás között szoros tér és időbeli kapcsolatnak kell lennie (azonnali üldözés: tettenérés; “forrónyomos”: már nem, csak, lopást lehet megállapítani, elfogáskori egyéb bcs-vel halmazatban (pl. testi sértés okozása) ⇒ az erőszak itt

utócselekmény-nek minősül ⇒ha a tetten ért elkövető nem a dolog megtartása, hanem a menekülés biztosítása végett fejt ki erőszakot, akkor rablás bűntettét megállapítani nem lehet 42 Minősítés: 1. fegyveresen 2. jelentős értékre 3. bűnszövetségben v csoportosan 4. hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, v közfeladatot ellátó szem ellen, e feladatának teljesítése során Súlyosabban minősül: 1. különösen nagy vagy ez meghaladó értékre 2. jelentős értékre hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, v közfeladatot ellátó szem ellen, e feladatának teljesítése során ill. jelentős értékre fegyveresen, bűnszövetségben v csoportosan 3. fegyveresen, v csoportosan hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, v közfeladatot ellátó szem ellen, e feladatának teljesítése során A rablás: A SZÁNDÉK és a

CÉLZAT ⇓ a dolog idegen voltát, az elkövetés során alkalmazott erőszakot, v spec. fenyegetést “az állapotba helyezés” mibenlétét az elkövető szándékának át kell fognia ⇒ a szándék és a célzat az 1. fordulatban írt változatai esetén azonos a lopásnál megjelenő szándékkal és célzattal ⇒ amennyiben a cél a gépi meghajtású jármű ideiglenes használatára irányul ⇒ akkor jármű önkényes elvétele Kísérlet: ha az elvétel nem valósult meg Társtettesség: mivel többmozzanatú, azok lehetnek eltérő személyek által is elkövetettek. Bűnsegély: pszichikai is megvalósulhat (megfélemlítésre alkalmas puszta jelenlét is) Egység többség: ⇒ ahány sértett annyi bűntett ⇒ az erőszak kifejtetése következtében keletkezett könnyű testi sértés a rablásba beleolvad, a súlyos t esti s értéssel viszont halmazatot alkot ⇒ ha az erőszak következtében halálos eredmény következett be, és az elkövető tudata erre is

kiterjedt ⇒ nyereségvágyból elkövetett emberölés ⇒ ha a halál bekövetkezését az elkövető gondatlansága fogta át⇒ a rablás a halált okozó testi sértéssel képez halmazatot Elhatárolások: a) Kifosztástól: fent. b) Lopástól: fent. c) Zsarolás: itt nem közvetlen a fenyegetés, és a az “élet v. testi épség elleni” jelző is hiányzik Az erőszak pedig nem akaratot megtörő, hanem csak akaratot hajlító. A sértettet csak kényszerítik valami megtételére, nem tevésére avagy eltűrésére. Akkor merül fel összeütközés, ha az elkövető célja egy dolog megszerzése  ha a dolog vagyoni jog, vagy ingatlan, akkor zsarolás áll fenn. Zsarolás továbbá, ha a fenyegetés (bár az élet vagy testi épség ellen irányul) de nem közvetlen, vagyis időben később bekövetkező hátránnyal fenyeget az elkövető. Az is zsarolás, ha a fenyegetés közvetlen, de jelen nem lévő 3 személyre irányul, illetve ha a dolog átadása nem a

fenyegetést követően azonnal, hanem később történik. K25 Tétel Zsarolás és kifosztás, egyéb bűncselekményektől való elhatárolási szempontok A ZSAROLÁS: Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön és ezzel kárt okoz, bűntettet követ el. Minősített estek: a) bűnszövetségben, b) élet vagy testi épség elleni, avagy más hasonlóan súlyos fenyegetéssel, c) hivatalos személyként e jelleg felhasználásával, avagy hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével követik el. Jogi tárgy: kettős: az egyén cselekvési szabadsága, a vagyoni jogok védelme Elkövetési tárgy: a tv. nem határozza meg Passzív alany: akivel szemben az elkövető a kényszerítést alkalmazza (TF: miéert nem ez az elkövetési tárgy?) Elkövetési magatartás: kényszerítés megtételre eltűrésre nem tevésre. 43 Elkövetési mód: a) erőszakkal ⇒ vis compulsiva (

akaratot hajlító) elég lehet vis absoluta is: azonban saját dolognál, mivel saját dologra nincs rablás, továbbá lemondásnál, átengedésnél. b) fenyegetéssel ⇒ bármilyen érdek ellen irányuló, bármilyen fokú komoly hátrány kilátásba helyezése, amennyiben az félelem előidézésére alkalmas Ha álet v. testi épség elleni, akkor már minősített eset! Eredmény: (befejezettséghez kell) kárt okoz ( okozati összefüggés a magatartás és az eredmény között) Kísérlet: a kényszerítés alkalmazásával már megvalósul Alanya: bárki, még az is, aki saját dolgának visszaadását kényszeríti ki Alanyi oldal: egyenes SZÁNDÉK + CÉLZAT⇒ jogtalan haszonszerzésre irányul ⇒ a haszon nemcsak objektív jogtalan, hanem szubjektív is ⇒ az elkövető tudata átfogja, hogy ez nem illetné meg őt ⇒ ha szubjektíve jogos, v. jogosnak vélt ⇒ önbíráskodás, v kényszerítés valósul meg Minősített estek: 1. bűnszövetségben 2. élet v

testi épség elleni, avagy más hasonlóan súlyos fenyegetéssel 3. hivatalos szem-ként e jelleg felhasználásával, avagy hivatalos megbízás v minőség színlelésével Súlyosabban minősül: bűnszervezet tagjaként követik el Egység, többség, halmazat: ⇒ ahány sértett, annyi bűntett ⇒ folytatólagos egység: a szükséges feltételek megléte esetén azonos sértett sérelmére elkövetett több zsarolás ⇒ halálos eredménynél ⇒ lsd a rablásnál mondottak ⇒hivatalos szem. e minőségben elkövetett cselekménye esetén a minősített esettel a hivatali visszaélést halmazatban megállapítani nem lehet ⇒ a hiv-i visszaélés és a zsarolás tv-i egységet alkot ⇒ egyéb bcs-el halmazatot képezhet ELHATÁROLÁS: Zsarolás: Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön és ezzel kárt okoz. Minősített eset: bűnszövetség, élet, vagy testi épség

elleni avagy más hasonlóan súlyos fenyegetés, illetve hivatalos személy e minőségét felhasználva. Önbíráskodás: Aki abból a célból, hogy jogos, vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön (kivéve, ha az erőszak vagy fenyegetés alkalmazása az igényérvényesítés megengedett eszköze) Lásd még a rablástól az elhatárolását a rablásnál! KIFOSZTÁS: Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett a) úgy vesz el mástól, hogy evégből lerészegíti, b) az általa más bűncselekmény elkövetése során alkalmazott erőszak avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés hatása alatt álló személytől vesz el, bűntettet követ el. Minősített esetek: 1) jelentős értékre, 2) bűnszövetségben vagy csoportosan 3) különösen nagy, vagy ezt meghaladó értékre, 4) jelentős értékre, bűnszövetségben vagy

csoportosan követik el. Jogi tárgy: azonos a rabláséval, bár a személyiségi jogokat ért támadás általában enyhébb Elkövetési tárgy: azonos a rabláséval, lopáséval is ⇒ idegen ingó és pénzben kifejezhető értékkel rendelkező dolog A KIFOSZTÁS lényegében a RABLÁS egyik változatának PRIVILEGIZÁLT esete. Elkövetési magatartás: Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett ⇒ célzat Úgy vesz el mástól 1. fordulat. - lerészegítés ⇒ amennyiben az elkövető nem szorgalmazta a passzív alany italfogyasztását, csupán a sértett felszólítására ivott vele ⇒ lopás - az idegen dolog elvétele a lerészegített szem-től. 44 Azaz két mozzanatbaól tevődik össze ez is. 2. fordulat: az elkövető által más bcs elkövetése során alkalmazott erőszak, avagy élet v. testi épség elleni közvetlen fenyegetés ( előcselekmény) ugyanettől a szem-től történő dologelvétel (utócselekmény) (azaz két mozzanatbaól tevődik

össze ez is, de itt nem cél- és eszközcslekmény viszonyában áll a két mozzanat). ⇒ lényegében az öntudatlan v. védekezésre képtelen állapotát használja ki a dolog elvételére, úgy, hogy ez az állapot az általa elkövetett más bcs-ből származik ⇒ a rablástól az elhatárolás a célzatnál jelentkezik ⇒ ott azért alkalmaz erőszakot, hogy elvegye az idegen dolgot Alany: 1. fordulat: bárki lehet 2. fordulat: személyes kvalifikáltság ⇒ aki a másik bcs-ben résztvett Alanyi oldal: egyenes SZÁNDÉK + CÉLZAT⇒ jogtalan eltulajdonítás a cél Befejezettség: dolog elvételével. Kísérlet: az első mozzanat kifejtésével (az 1. fordulatnál, mivel a 2 fordulatnál akkor még nem állt szándékában az elvétel) Halmazat: ⇒ anyagi halmazat: az elvételt megelőző más bcs-nyel: pl. könnyű testi sértéssel, garázdasággal Minősített esetek: jelentős értékre bűnszövetségben, v. csoportosan - 26./ Sorolja fel, hogy a dolog szándékos

megrongálásával (mint elkövetési magatartással, illetve móddal) milyen állam elleni-, szabadság és emberi méltóság elleni, közlekedési, közbiztonság elleni, közegészség elleni és vagyon elleni, bűncselekmények valósulhatnak meg. E zek közül el emezze r észletesen a közveszélyokozásra é s a r ongálásra v onatkozó r endelkezéseket és ez utóbbi deliktumot határolja el a megfelelő állam elleni bűntettől, a környezetkárosítástól és a tulajdon elleni szabálysértéstől. Elkövetési magatartás szerint: 1. rongálás ? idegen vagyontárgy megsemmisítése megrongálása 2. rombolás ? az elkövetési tárgy (közmű, termelő-, közforgalmi, v. hírközlő üzem középület, v. építmény termékkészlet, hadianyag v. rendeltetésénél fogva hasonlóan fontos más vagyontárgy) - megsemmisítése - használhatatlanná tétele - megrongál 3. közérdekű üzem működésének megzavarása ? a működés megzavarása • berendezésének,

vezetékének megrongálásával • v. más módon 1. visszaélés okirattal: ? olyan okiratnak, amely az elkövetőnek nem v nem kizárólag a sajátja, mástól, annak beleegyezése nélkül, jogtalanul történő: • megszerzése • megsemmisítése • megrongálása • v. eltitkolása 1. környezetkárosítás: ? az emberi környezet védelem alatt álló tárgyának jelentős mértékben való: • szennyezése • rongálása • pusztítása 1. földmérési jel megrongálása ? aki földmérési jelet: • megsemmisít • megrongál • v. elmozdít 1. műemlék megrongálása ? aki a tulajdonában levő műemléket: • megrongálja • megsemmisíti • v. olyan helyrehozhatatlan károsodást idéz elő, aminek következtében az elveszíti műemlék jellegét 1. kulturális javak megrongálása ? aki a tulajdonában álló kulturális javak körébe tartozó védett tárgyat: • megrongálja • megsemmisíti • v. helyrehozhatatlan károsodást idéz elő 9)

határjelrongálás ? aki államhatár megjelölésére szolgáló jelet • megsemmisíti • megrongálja • v. elmozdítja Elkövetési mód szerint: 1. közveszélyokozás: ? a közveszély előidézését, mint absztrakt elkövetési magatartást konkrét és általános elkövetési 45 módokkal is meghatározza. árvíz okozása:pl a gát átvágása robbanó, sugárzó, v. más anyag v energia pusztító hatásának kiváltásával tűz pusztító hatásának kiváltása dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás: ? minden olyan erőbehatás, amely a jogtalan eltulajdonítás érdekében a megőrzésre szolgáló zár v. készülék nem rendeltetésszerű módon történő felnyitására irányul Elhatárolási problémák: Rongálás Közérdekű üzem műk. megzavarása Rombolás Legáltalánosabb. Speciális elkövetési tárgy: közérdekű Speciális ? kell az államellenes célzat Mindenféle idegen vagyontárgy üzemi berendezés, vezeték, ha az üzem

Elkövetési tárgyak szűkítése: lsd. megrongálására, megsemmisítésére működését Fentebb a felsorolást alkalmazható • • • 1. Rongálás környezetkárosítás Elkövetési tárgya A rongálás a tulajdonviszonyokat is sérti Általában az emberi környezet Ha a környezetkárosító szándék konkrétan körülhatárolt vagyon ellen irányul, akkor ? rongálás Ha a környezetkárosítás során a szándék a vagyonban bekövetkező kárra is kiterjed, v. a rongálásra irányuló szándék esetén a környezetkárosítást is átfogja ? A rongálás és a környezetkárosítás alaki halmazatot alkot Ha a rongálásra irányuló szándék esetén az elkövető gondatlansága a lehetségesen bekövetkező környezetkárosítást is átfogja ? rongálás + gondatlanságból okozott környezetkárosítás bűnhalmazata forog fenn Rongálás Tulajdon elleni szabálysértés 5000Ft-ot meghaladó kárt okoz SZÁNDÉKOSAN 5000Ft-ot meg nem haladó kárt okozó

SZÁNDÉKOS rongálás ? a gondatlan rongálás csak polgári jogi igényt keletkeztet Rongálás Aki idegen vagyontárgy ? - ingó és ingatlan • pénzben kifejezhető értéke van • nincs az elkövető tulajdonában ( idegen okirat nem, mert annak megrongálása okirattal visszaélés) megsemmisítésével ? a dolog olyan mértékű megváltoztatása, amely miatt az eredeti állapot nem állítható vissza, eredeti használhatósága helyrehozhatatlan megrongálásával ? minden olyan fizikai állagsérelem okozása, amely a dolog használhatóságát nem érinti, v. csak részben korlátozza kárt okoz ? eredmény ? a dolog értékének csökkenésével jár Vétség: Ha a rongálás: • kisebb kárt okoz • a szbálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálást bűnszövetségben követik el Bűntett: • nagyobb kárt okoz • kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti lelőhelyet v. műemléket rongál meg Minősített esetek: •

jelentős kárt okoz • kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti lelőhelyet v. műemléket semmisít meg • robbanó anyag v. robbantószer felhasználásával követik el Tovább minősített eset: • különösen nagy kárt okoz A bcs. csak SZÁNDÉKOSAN követhető el: a szándéknak át kell fognia ? • vagyontárgy megrongálódását, v. megsemmisítését • cselekmény jogellenességét • cselekmény és az eredmény közötti okozati összefüggést A rongálás SZUBSZIDIÁRUS jellegű bcs. ? azaz halmazatba nem kerülhet más olyan bcs-nyel, amelynek tv-i tényállása a rongálást felöleli. Közveszélyokozás Aki árvíz okozásával, robbanó-, sugárzó- avagy más anyag, energia vagy tűz pusztító hatásának kiváltásával közveszélyt idéz elő, vagy a közveszély elhárítását, avagy következményeinek enyhítését akadályozza, bűntettet követ el. Minősített esetek: 1. bűnszövetségben, 2. különösen nagy, vagy ezt

meghaladó vagyoni hátrányt okozva követik el 3. a közveszélyokozás egy vagy több ember halálát idézi elő 46 Aki a közveszélyokozást gondatlanságból követi el, vétség miatt büntetendő. Minősített esetek: 1. különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrány esetén 2. egy vagy több ember halála esetén Aki közveszélyokozásra irányuló előkészületet követ el, bűntett büntetendő. Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a közveszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti. A) Védett jogtárgy: a közbiztonságon belül a személy és vagyonbiztonság B) Elkövetési magatartás lehet: a) a veszélyhelyzetet létrehozó magatartás (pl.: árvíz okozása, stb) • a tűz pusztító hatásának kiváltása aktív tevékenység, valamilyen anyag lángra lobbantását jelenti, olyan körülmények között, melyek lehetővé teszik a tűz más vagyontárgyakra történő átterjedését b) a

veszélyhelyzet kialakulása utáni elkövetési magatartás C) A stádiumok szempontjából: • a bűncselekménynek mind a három stádiuma büntetendő a) az első fordulat • eredmény bűncselekmény befejezetté az eredmény megvalósulásával válik • eredménye a közveszély létrejötte • a veszély a sérelem beállásának közeli, reális lehetőséget jelenti (bjd. 3959) • a veszély akkor közveszély, ha: ∗ meg nem határozható számú személy / nagyobb számú meghatározott számú személy és / vagy ∗ jelentős értékű, előre meg nem határozható körű dolgokat fenyeget b) a második fordulat • nem eredmény bűncselekmény befejezetté a cselekmény tanúsításával válik D) Az alanyi oldalon a bűnösség: szándékos és gondatlan egyaránt lehet E) Minősítő körülmény: a különösen nagy vagyoni hátrány okozása F) Egység, többség halmazat: • a közveszély okozása gyakran áll halmazatban emberöléssel (ház sértettre

gyújtása) 27./ Ismertesse a Btk Különös Részében utólagos bűnkapcsolattal megvalósuló tényállásokat és ezek egymáshoz, valamint a bűnsegédi részességhez való viszonyát Határozza meg, hogy a kérdéses cselekmények elkövetési magatartása mely esetben, milyen feltétel mellett minősül szabálysértésként. Mai büntetőjogunk utólagos részességet nem ismer (a bűnsegély csak a jogellenes állapot megszűnéséig fejthető ki), s ami az alapcselekményhez utólag járul, az csupán az ún. bűnkapcsolatok valamely alakzatát valósíthatja meg Ennélfogva a bűnkapcsolatok nem külön tettességi/részességi alakzatok. A bűnkapcsolatok csak is egy más által elkövetett alapcselekménnyel összefüggésben valósulhatnak meg. Így némiképp a részességhez hasonlóan szintén járulékos jellegűek A bűnkapcsolatoknak öt alakzatuk van: 1. feljelentési kötelesség elmulasztása 2. bűnös közömbösség 3. bűnpártolás 4. orgazdaság

(illetőleg az ilyen jellegű más bűncselekmények) 5. pénzmosás (A 3.-5-ig utólagos bűnkapcsolat) 1. Érdemes elől tárgyalni a bűnös közömbösséget speciális volta miatt Bűnkapcsolati értelemben vett bűnös közömbösség a más által elkövetett bűncselekmény meg nem akadályozása olyan személy részéről, akit megakadályozásra nézve nem terhel a mulasztásos bűnsegélyhez szükséges speciális jogi kötelesség. A bűnös közömbösség csak akkor büntethető, ha a különös rész azt külön rendeli. Bűnös közömbösség nálunk kizárólag a katonai bűncselekmények között szerepel (zendülés megakadályozásának elmulasztása). 2. A feljelentés elmulasztását hatályos jogunk csak a következő szűk körben rendeli bűntettnek: a) a készülő vagy még le nem leplezett állam elleni bűncselekmények; b) készülő emberrablás c) készülő vagy még le nem leplezett szándékos államtitoksértés d) készülő terrorcselekmény e)

nemzetközi jogi kötelezettség megszegése f) pénzmosás g) katona külföldre szökése megakadályozásának elmulasztása h) zendülés megakadályozásának elmulasztása Az a) (állam elleni bűncselekmények), c) (szándékos államtitoksértés) és g) pontban (katona külföldre szökése) feltüntetett deliktumok viszonylatában ellenben az elkövető hozzátartozója egyáltalán nem büntethető. A pénzmosás és a zendülés megakadályozásának elmulasztása esetében a feljelentés ill. a bejelentés csak meghatározott személynek a kötelezettsége. Itt merül fel az, hogy a hozzátartozói minőségből származó szubjektív elemek alapján az ilyen esetben a jogalkotó elismeri az elvárhatóság hiányát, ami a bűnösséget kizáró okok között szerepelt. Így ezen esetekben az elkövető szubjektumából következőleg teljesen más büntetőjogi megítélés alá esik a bűncselekmény, vagyis ugyanazon objektív körülmények megvalósulása esetén

(például megvalósul a bűnpártolás) mentesül az elkövető speciális szubjektuma miatt. 47 Az általános taglaláshoz tartozik még az, hogy amennyiben a bűnkapcsolati alakzatok kifejtését előzetesen kilátásba helyezik, ez szándékerősítő hatású az alapcselekmény elkövetőire nézve, ennélfogva ez pszichikai bűnsegélyt valósít meg, még akkor is, ha később aztán másként is jár el az illető. Ez az előzetes kilátásba helyezés ráutaló magatartással is történhet, lásd például orgazda, akinek a magatartása további lopásokra nézve pszichikai bűnsegélynek értékelhető. 3. Bűnpártolás Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna a) segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön, b) a büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törekszik, c) közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában, vétséget követ el. Jogi

tárgy: a büntető igazságszolgáltatás rendje. Tárgyi oldal Elkövetési magatartás: három változat: a) hatóság üldözése előli menekülés elősegítése (például zakócsere az üldözött tolvajjal) b) az eljárás sikerének meghiúsítására törekvés (például valótlan tényközlés, valótlan beismerés, bizonyítási eszköz megsemmisítése, stb.) c) bűncselekményből származó előny biztosításában való közreműködés (előny: az elkövető helyzetében létrejött kedvező változás). Alany: bárki lehet a tettest kivéve. Alanyi oldal: az a) és c) változat csak szándékosan, a b) ráadásul csak egyenes szándékkal követhető el. A szubjektív elem (?), a hozzátartozó büntethetőségét kizáró ok csak az ún. személyi bűnpártolás, azaz az a) magatartási változat esetén fordulhat elő, azonban ezen belül sem áll fenn, ha a bűnpártolást haszonszerzés végett követi el, avagy hivatalos személy eljárása során követi el.

Minősített esetek: a) haszonszerzés végett követik el, b) lásd 244. szakasz (3) rész, ahol több államellenes bűncselekmény van felsorolva, c) hivatalos személy eljárása során követi el. Az alapcselekmény csak vétség, a minősített esetek pedig bűntettnek minősülnek. Mint azt a fentiekben említettem, a hozzátartozói viszonyt az elvárhatóságot kizáró okok között említi a TK, a bűnösséget kizáró okok között (lásd TK. 170 oldal) Itt azonban az elvárhatóságot kizáró esetek között említi a hamis tanúzásnak azt a változatát, amikor az elkövető önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná (243. § (2) bek) Végül is egy ilyen jellegű hamis t anúzás is a bűncselekmény elkövetője részére nyújtott utólagos támogatásnak minősül, vagyis itt a hamis tanúzást is lehet feltehetően említeni. 4. Orgazdaság: származékos bcs, amely egy megelőző vagyon elleni bcs-t feltételez Aki: 1. lopásból

2. sikkasztásból 3. csalásból 4. hűtlen kezelésből 5. rablásból 6. rablásból 7. kifosztásból 8. zsarolásból 9. jogtalan elsajátításból 10. v orgazdaságból származó dolgot ⇒ elkövetési tárgy: olyan idegen dolog, mely a taxatíve felsorolt alapcselekményekből származik vagyoni haszon végett ⇒ célzat megszerez elrejt v. elidegenítésben közreműködik Jogi tárgy: tulajdonjog, ill. az igazságszolgáltatás zavartalan működése Alanya: bárki, aki - nem tulajdonosa a dolognak az alapbcs. elkövetésében semmiféle elkövetői minőségben nem vett részt csak SZÁNDÉKOSAN követhető el ⇓ a dolog bcs-ből származik + CÉLZAT ⇓ a maga v. más vagyoni haszna végett Ha az elkövető nem tudta, csak gyanította, hogy a dolog az alapbcs-ek valamelyikéből származik, akkor SZABÁLYSÉRTÉS 1. a bcs-től a bűnösség foka határolja el 2. az elkövetési érték 10000Ft-ot meghaladó Elkövetési magatartásai: Megszerzés: ellenérték

fejében vagy ingyenesen történő birtokbavétel, ha fennáll a haszonszerzési szándék és tisztában van a dolog bűnös eredetével 48 Elrejtés: az alapcselekmény elkövetőjének érdekében történik, lehet rejtekhely, de lehet bíróság vagy a jogosult előtti letagadás Elidegenítésben közreműködés: segítségnyújtás a dolog értékesítéséhez Elhatárolás: Az orgazdaság a bűnpártolással a specialitás viszonylatában áll azzal, hogy csak a taxatíve felsorolt alapcselekmények vonatkozásában valósulhat meg. A tárgyi bűnpártolás alapvetően mindig az alapcselekmény elkövetőjének érdekében történik, még, akkor is, ha ez a bűnpártoló számára vagyoni előnyt jelent.(tárgyi bűnpártolás minősített esete) A tárgyi bűnpártolás = közreműködés a bűncselekményből származó előny biztosításában. Az orgazdaság csak a felsorolt vagyon elleni bűncselekményekhez kapcsolódhat, a tárgyi bűnpártolás alapesete pedig

elvileg bármely bűncselekményhez. A bűnpártolásnál továbbá nem tényállási elem a haszonszerzési célzat. Az orgazdaság: Vétség: kisebb értékre szabálysértési értékre üzletszerűen Bűntett: nagyobb értékre kulturális javak körébe tartozó tárgyra Minősített esetek: jelentős értékre nagyobb értékre üzletszerűen Tovább minősített: különösen nagy értékre bűnszervezet tagjaként Vámorgazdaság: az orgazdaság-vámorgazdaság elhatárolásának alapja a vámorgazdaság speciális elkövetési tárgya: a csempészett vámáru Vétség: Aki csempészett vámárut Vagyoni haszon végett - megszerez - elrejt v. elidegenítésében közreműködik Bűntett: a) üzletszerűen b) bűnszövetségben c) jelentős értékű vámárura d) kulturális javak körébe tartozó tárgyra Minősített: különösen nagy értékű vámárura üzletszerűen v. bűnszövetségben jelentős értékű vámárura Tovább minősített: üzletszerűen v.

bűnszövetségben különösen nagy értékű vámárura - bűnszervezet tagjaként 5. Pénzmosás: ez is származékos bcs, egy speciális orgazdaság jellegű bcs Nem az alapcselekmény tettesének v. részesének a cselekménye Aki a más által elkövetett: 1. 5 évi v azt meghaladó szabadságvesztéssel fenyegetett bcs-nyel 2. embercsempészéssel 3. vesztegetéssel 4. nemzetközi kapcsolatban elkövetett vesztegetéssel 5. kábítószerrel elkövetett visszaéléssel 6. v nemzetközi jogi kötelezettség megszegésével kapcsolatban keletkezett anyagi javakat elrejti azáltal, hogy a) az eredetét, ill. valódi természetét eltitkolja v elleplezi b) az eredetéről ill. a valódi természetéről a hatóságnak hamis adatot szolgáltat továbbá (Az előző bekezdés szerint büntetendő az is, aki az ott említett anyagi javakat) magának v. 3 szem-nek megszerzi, használja v felhasználja megőrzi, kezeli, értékesíti, az anyagi javakkal v. ellenértékével bármilyen

pénzügyi v bankműveletet végez, azon v az 49 ellenértéken más anyagi javakat szerez ha az anyagi javak eredetét az elkövetés időpontjában ismerte. Alanyi oldalát tekintve: ez is SZÁNDÉKOS bcs, de! a bejelentési kötelezettség elmulasztásának GONDATLAN elkövetése is VÉTSÉG! Büntethetőséget megszüntető ok: ha a cselekményt még nem v. csak részben fedezték fel, akkor a feltárása büntethetőséget megszüntető okot jelent Jogi tárgy: kettős: egyfelől az állam pénzintézeti rendszerének működésébe vetett bizalom, másrészt a szervezett bűnözés elleni fellépés eredményessége. I. Tárgyi oldal Elkövetési tárgy: azok az anyagi javak, amelyek az alap bűncselekmény valamelyikének elkövetésével összefüggésben keletkeztek. Az alapbűncselekménynek 4 csoportja: a) bármely 5 évet meghaladó szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény (például pénzhamisítás, devizagazdálkodás megsértésének legsúlyosabban

minősített esetei, különböző súlyos vagyon elleni bűncselekmények), b) embercsempészés, c) visszaélés kábítószerrel, d) nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (az utóbbi háromnál nincs jelentősége büntetési tételnek). A vagyoni érték többszöri átalakítása után is megállapítható az elkövetési tárgy mindaddig, amíg az új vagyoni értékben az eredetileg megszerzett vagy kapott vagyoni érték testesül meg. Elkövetési magatartás: igen változatosan követhető el, három alapeset különböztethető meg: a) elrejtés (ennek három módja eltitkolás, elleplezés, hamis adat szolgáltatása), b) a második változatban nyolc különböző elkövetési magatartást sorolnak fel (megszerzés, használat, felhasználás, megőrzés, kezelés, értékesítés, pénzügyi vagy bankművelet végzése, az értéken más anyagi javak megszerzése), c) bejelentési kötelezettség elmulasztása. Jelenleg pénzügyi szervezet 2 millió Ft-ot elérő

vagy meghaladó összegű befizetésnél pénzügyi műveletnél az ügyfelet azonosítani kell. A tankönyv álláspontja szerint ezen azonosítás elmulasztása még nem minősül bűncselekménynek, de fegyelmi felelősséget alapoz meg. Alany: bárki az alapcselekmény elkövetőjén és részesén kívül. Ezen túlmenően bizonyos személy minőség eleve minősített esetet eredményez (lásd pénzintézet, stb. tisztségviselője és alkalmazottja, hivatalos személy, ügyvéd) Továbbá az üzletszerűség vagy bűnszervezet tagjaként való elkövetés is minősített esetet eredményez. II. Alanyi oldal Alapvetően csak szándékosan követhetők el az alapesetek. A törvény nem követel meg szándékosságot az adateltitkolás vagy hamis adatszolgáltatás esetében, habár itt is nehéz elképzelni a szándékosság hiányát. Bejelentési kötelezettség elmulasztása nyilván eshetőleges szándékkal is megvalósítható, sőt leggyakrabban a bűnös közömbösség a

jellemző. A törvény külön rendelkezik a bejelentési kötelezettség elmulasztásának gondatlanságától, mivel leggyakrabban bűnös hanyagsággal valósul meg a bűncselekmény. Ez általában bűnös hanyagsággal (negligentia) valósul meg, de az is gyakori, hogy az alkalmazott könnyelműen bízik abban, hogy nem bűncselekményből származó pénzösszeg tisztára mosását segíti elő és így bár felmerül benne az alapos gyanú, mégis elmulasztja az ügyfél azonosítását (luxuria). Elhatárolás: Bűnpártolás: Bűnpártolást csak az követhet el, aki az alapbűncselekményben sem tettesként, sem részesként nem vett részt, míg a pénzmosást az alapcselekmény elkövetője is megvalósíthatja. Csak látszólagos alaki halmazat képzelhető el, ekkor a speciális pénzmosást kell megállapítani. „alapcselekmény”: valóságos anyagi halmazat állhat fenn a pénzmosással 28./ Ismertesse a robbanóanyaggal, lőfegyverrel-lőszerrel elkövetett

közbiztonság ellem bűncselekményeket A "fegyveresen felfegyverkezve" elkövetési mód fogalma és ennek szerepe a különös részi tényál1ásokban, példák ismertetésével Visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel Aki robbanóanyagot, robbantószert vagy ezek felhasználására szolgáló készüléket engedély né lkül készít, megszerez, t art vagy a tartásukra nem jogosult személynek átad, bűntettet követ el Minősített esetek: 1. üzletszerűen, 2. bűnszövetségben 3. különös visszaesőként A különös v isszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény (példálózó): a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel, a fegyvercsempészet, az emberrablás és a magánlaksértés fegyveresen elkövetett esetei, a visszaélés kábítószerrel és a rablás fegyveresen elkövetett esetei Visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel Aki 1) lőfegyvert vagy lőszert engedély nélkül készít, megszerez, tart vagy forgalomba hoz, 2)

a lőfegyver vagy lőszer készítésére, megszerzésére, tartására vagy kereskedelmére vonatkozó engedély kereteit túllépi, 3) engedéllyel tartott lőfegyverét, lőszerét engedéllyel nem rendelkezőnek átadja, bűntettet követ el Minősített esetek: 1. üzletszerűen, 50 2. 3. bűnszövetségben különös visszaesőként A) Védett jogi tárgy: a közbiztonság B) Elkövetési magatartás: a) az 1. fordulat alapján • készítésnek minősül a lőfegyver, lőszer előállítása; akár elemeiből, akár átalakítással • megszerzésnek minősül minden birtokba vétel a jogcímtől függetlenül • tartásnak minősül a fizikai birtoklás mellett az elrejtés is b) a 2. fordulat alapján: az engedély túllépése c) a 3. fordulat alapján: a lőfegyver / lőszer illetéktelennek történő átadása • a LB. eseti döntései értelmében a rövid ideig történő átadás nem valósítja meg a bűncselekményt • nem valósul meg a bűncselekmény a

lőfegyver ∗ fénykép idejére történő illetéktelennek történő átadásával ∗ vadászat céljából, megtekintésre, stb. történő átadás, stb C) A bűncselekmény alanya: • az 1. fordulat esetében tettesként bárki lehet • a 2., 3 fordulat esetében tettes csak engedéllyel rendelkező személy lehet D) Az alanyi oldalon a bűnösség: csak szándékos lehet E) Egység, többség, halmazat: • a több lőfegyverrel történő elkövetés egységet alkot • a bűncselekmény a lopással halmazatban áll Lőfegyver: az olyan eszköz, amelynek csövéből gáz segítségével 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú lövedék lőhető ki; Vétségi alakzat: Aki a) az engedéllyel tartott kézilőfegyveréhez, vadászlőfegyveréhez vagy sportlőfegyveréhez tartozó, csekély mennyiségű lőszert engedéllyel nem rendelkezőnek átadja, b) vadászlőfegyverhez vagy sportlőfegyverhez tartozó, csekély mennyiségű lőszert engedély nélkül megszerez

vagy tart, c) a fegyveres erőknél fennálló hadköteles katonai szolgálati viszonyának tartama alatt, a fegyveres erőknél rendszeresített szolgálati vagy kiképzési felszerelést képező kézilőfegyverhez tartozó, csekély mennyiségű lőszert engedély nélkül megszerez, tart vagy azt engedéllyel nem rendelkezőnek átadja, vétség miatt büntetendő. A különös v isszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény (példálózó): a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel, a fegyvercsempészet, az emberrablás és a magánlaksértés fegyveresen elkövetett esetei, a visszaélés kábítószerrel és a rablás fegyveresen elkövetett esetei Fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki lőfegyvert vagy robbanóanyagot tart magánál; a fegyveres elkövetésre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell akkor is, ha a bűncselekményt lőfegyver vagy robbanóanyag utánzatával fenyegetve követik el, Felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki

az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál, K29. tétel Ismertesse a jármű önkényes elvételének és a vásárlók megkárosításának a bűncselekményét. Az előbbit határolja el a lopástól és a sikkasztástól, az utóbbit a szabálysértéstől, a csalástól és az árdrágítástól. A jármű önkényes elvétele Aki idegen gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja, vagy az így elvett, illetve a rábízott ilyen járművet használja jogtalanul, büntettet követ el. Minősített esetek: a) erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel, b) bűnszövetségben követik el. Még súlyosabban minősül ha, az erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést fegyveresen vagy bűnszövetségben követik el. Az alapbűncselekmény vétség, a minősített esetek pedig már bűntettnek számítanak.

Jogi tárgy: Vagyoni viszonyok fennálló rendje ezen belül a birtoklás és használat zavartalansága. Jogalkotó e tényállással a használati lopás (furtum usus) ellen kíván védelmet nyújtani. Tárgyi oldal Elkövetési tárgy: idegen gépi meghajtású jármű - melyet beépített erőgép (motor) hajt. Tipikus elkövetési tárgy: a gépkocsi és a motorkerékpár, de elkövethető ad abszurdum repülőgépre vagy mozdonyra is. A jármű meghajtásának a szabálysértési alakzat szempontjából van jelentősége, amelyet nem gépi meghajtású járműre lehet elkövetni (kerékpár, csónak, vitorlás hajó - még ha segédmotorral is rendelkezik). Csakis idegen járműre követhető el. Így nem követhető el olyan sajátra, amely másnak birtokjoga alatt van, illetve közös tulajdonban lévő járműre sem. Egyes alkatrészek leválasztása nem számít jármű önkényes elvételnek 51 Elkövetési magatartás: első fordulat - elvétel második fordulat -

jogtalan használat. Az elvétel olyan birtokbavételt jelent, amely lehetőséget teremt a használati cél realizálására. Hosszabb rövidebb ideig tartó birtoklás, melynek során kizárja a tulajdonost vagy más jogosultat a használatból. A jármű elvontatása is megvalósítja az elvételt Nem jogtalan használat, ha valaki a parkoló gépkocsi ajtaját azért nyitja ki, hogy abból lopjon vagy abban aludjon. Az se használat, ha odébb tolja a garázs-kijárat előtt álló idegen autót saját kihajtás céljából. Jogtalan használat akkor állapítható meg, ha a járművet előzetesen más vette el, illetőleg a rábízott járműre követi el a bűncselekményt az elkövető. Tipikusan úgy valósul meg, hogy az elvevő személy másnak engedi át a vezetést. A jogtalanul elvett jármű utasa nem valósítja meg ezt a bűncselekményt még akkor sem, ha ismeri az elvétel jogellenességét. Jármű önkényes elvétele valósul meg, ha vádlott a rövid időre

rábízott járművet hosszabb időn keresztül használja (BH-döntés 1984-ből). A szerelő általi próbafuttatás javítással együtt járó jogszerű cselekedet, ezért nem alapozza meg a büntetőjogi felelősségre vonást. Alany: bárki, aki nem jogosult az elvételre illetve használatra. Társtettes az, aki társsal akarategységben vesz részt a jármű elvételében, bár mondjuk annak felnyitásában vagy vezetésében nem működik közre. Immateriális bűncselekmény, amely az elkövetési magatartás tanúsításával befejeződik. Az elvétel megkezdése a kísérlet szakaszába viszi a cselekményt. Jogtalan használat kísérletére jó példa, amikor például a motort nem tudja beindítani Alanyi oldal: szándékos és célzatos bűncselekmény. Az elkövető szándékának át kell fognia a magatartás jogellenességét, tudnia kell az elkövetési tárgy idegen voltáról. A célzat a jogtalan használatra irányul és nem az eltulajdonításra Ez a

használati célzat Elhatárolás a bűncselekményt a lopástól és a sikkasztástó (a minősített estet rablástól): ezeket az eltulajdonítási célzat jellemezi, a jármű önkényes elvétele estén a jogtalan használat a cél. Hűtlen kezeléstől (BK 95. szám) Aki a kezelésére bízott idegen gépi meghajtású járművet a használatra vonatkozó rendelkezésektől eltérő módon veszi igénybe, hűtlen kezelést valósít meg. A használati célzatra lehet következtetni, ha az elkövető a járművet a használat után elhagyja, vagy visszaviszi oda, ahonnan elvitte, vagy utóbb visszaadja a tulajdonosának. Ha az elkövetési magatartás nem használati, hanem más célra irányul, e bűncselekmény nem jön létre. A haszonszerzési cél nem tényállási eleme a bűncselekménynek Vásárlók megkárosítása A csalás és az árdrágítás törvényi tényállásának egyes formai elemeit egyaránt magába foglalja a: Aki árunak közvetlenül a fogyasztók

részére forgalomba hozatala során a) hamis méréssel vagy számolással b) az áru minőségének megrontásával a vásárlókat megkárosító tevékenységet folytat, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el. Jogi tárgy: fogyasztók vagyoni viszonyai, illetve a kiskereskedelem és szolgáltató ipar szabályszerű működési viszonyainak védelme. I. Tárgyi oldal Elkövetési tárgy: az áru (szokásos megfogalmazás). Elkövetési magatartás: a vásárlókat megkárosító tevékenység folytatása. Elkövetési módok: - hamis mérés; - hamis számolás; - az elkövetőre kötelezően megállapított árnál magasabb ár kérése; - az áru minőségének megrontása. Megállapítható kísérlete is. Alany: aki az árut közvetlenül a fogyasztók részére forgalomba hozza, avagy a gazdasági jellegű szolgáltatást végzi. Tettesi minőség feltétele: jogszerűen működő kiskereskedelmi vagy szolgáltatási egység alkalmazottja vagy

megbízottjaként valósítsa meg az elkövetési magatartást. Az árut elsikkasztó, majd forgalomba hozó alkalmazott nem követheti el ezt a bűncselekményt. Igen gyakori a társtettesség II. Alanyi oldal: a vásárlók megkárosítása szándékos bűncselekmény, ahol az elkövető tudatának át kell fogni a számolás vagy mérés helytelenségét, illetve az áru minőségének megrontását, valamint azt, hogy tevékenysége alkalmas a vásárlók megkárosítására. (E bűncselekmény eshetőleges szándékkal is elkövethető). Egység/halmazat: az egységes akaratelhatározással tanúsított magatartások törvényi egységet képeznek függetlenül attól, hogy pl. több vásárlónál, több árucikkre valósult meg. Mivel szubszidiárius jellegű (“ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg”) nem kerülhet alaki halmazatba a súlyosabb szankcióval fenyegetett árdrágítással és csalással. A bűncselekményből származó haszon eltulajdonítása

sikkasztást valósít meg, s ez esetben anyagi halmazat jön létre. Minősítés Súlyosabban büntetendő ha a vásárlók megkárosítását üzletszerűen követik el. Szabálysértési alakzat elhatárolása: A bűncselekmény megállapításának akkor van helye, ha az elkövető a cselekményt "folytatja", míg a szabálysértésben egyszeri szándékos elkövetéssel is megvalósul. Az árdrágításnak gondatlanságból való elkövetését a jogalkotó a szabálysértési jogba utalja. A gondatlan elkövetés mindit szabálysértés, amin nem változtat, ha gondatlanságból többször követi is el azt. További elhatárolások: a) a vásárlók megkárosítása a csalás speciális esete, annak kisegítő (szubszidiárius) tényállása. b) Ezen bűncselekmény az árdrágítástól úgy határolható el, hogy az árdrágításnál az elkövető az árut eleve magasabb árért kínálja, míg a vásárlók megkárosításánál az ár helyes megjelölése mellett

kér a megengedettnél több pénzt az áruért, szolgáltatásért. Továbbá az árdrágítás csak hatósági áras termékek avagy az elkövetőre kötelezően megállapított árra nézve követhető el. 52 30./ A pénz- és bélyeghamisítás A bankkártyával elkövetett bűncselekmények Pénzhamisítás Aki a) forgalomban levő pénzt forgalomba hozatal céljából utánoz vagy meghamisít, b) hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hozatal céljából megszerez, c) hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hoz, büntettet követ el. Jogi tárgy: pénzgazdálkodási érdeke, pénzforgalom rendje, az állam által kibocsátott pénzbe vetett bizalom. Tárgyi oldal Elkövetési tárgy: a pénz. Pénz fogalma: Törvényes fizetőeszköznek minősülő fém, papírpénz (állami értékpapír, kötvény, letéti jegy, részvény, vagyonjegy, stb) és bankjegy. Egy 1933-ban kihirdetett nemzetközi egyezmény alapján a külföldi pénz ill. értékpapír a belföldivel

azonos védelemben részesítendő Elkövetési magatartás: - utánzás - meghamisítás - megszerzés - forgalomba hozatal. A forgalomba hozással elkövetett fordulat csak akkor állapítható meg, ha forgalomba hozatal céljából való utánzás (meghamisítás) vagy megszerzés nem állapítható meg. A megszerzés birtokbavételt jelent, ami történhet jogügylet útján, de jogosulatlan módon is. Alany: a bűncselekmény tettese bárki lehet. Alanyi oldal: pénzhamisítás szándékos bűncselekmény; az első két fordulata célzatos, ezért csak egyenes szándékkal, a harmadik fordulata pedig eshetőleges szándékkal is elkövethető. Ha a folytatólagosság feltételei fennállnak, több hamis pénz vagy okirat (értékpapír) készítése egységet képez. A papírpénzzel azonos megítélés alá eső értékpapírok meghamisítása nem valósít meg halmazatban okirat-hamisítást. Hamis vagy hamisított pénz forgalomba hozatala mellett a csalás nem képez

halmazatot, (viszont pénzhamisítás helyett csalást kell megállapítani a nyerőautomatába bedobott fémkorongok esetén (BH-döntés 1986-ból)). Privilegizált és minősített esetek Enyhébben büntetendő, ha a pénzhamisítást váltópénzre, illetve nem jelentős mennyiségű vagy értékű pénzre követik el. Súlyosabban büntetendő a pénzhamisítás a bűnszövetségben, illetve nagy mennyiségű vagy értékű pénzre követik el. A pénzhamisításnak az előkészülete is büntetendő lásd 304. § (4) bekezdés Bélyeghamisítás 307. § (1) Aki forgalomba hozatal vagy felhasználás céljából a) bélyeget utánoz vagy meghamisít, b) hamis vagy meghamisított bélyeget megszerez, büntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki hamis, meghamisított vagy felhasznált bélyeget, mint valódit, illetőleg fel nem használtat forgalomba hoz vagy felhasznál. Jogi tárgy: lásd

előbb. Tárgyi oldal Elkövetési tárgy: bélyeg. A bélyeg fogalmát a Btké 25. szakasza határozza meg, melynek alapján megemlíthető, hogy a postai telefonszolgáltatás igénybevételére szolgáló érmék, azaz a tantuszok is bélyegnek minősültek. A telefonkártyák azonban már nem tekinthetők bélyegnek. A külföldi bélyeg a belföldivel azonosnak minősül jogi szempontból. Alany: bárki elkövetheti. A 308. § kiterjeszti a 307 § alkalmazását a bélyeggyűjtés területére is Alanyi oldal: csak szándékosan követhető el. Az (1) bekezdés célzatos, tehát csak egyenes szándékkal követhető el, míg a második bekezdés nem célzatos , így eshetőleges szándékkal is elkövethető. Minősítés: privilegizáló eset, ha a bélyeg mennyisége vagy értéke nem jelentős. Súlyosbító körülmény, ha bűnszövetségben vagy nagy mennyiségű vagy értékű bélyegre követik el. A bankkártyával elkövetett bűncselekmények.: 1.

Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítás 1. Aki felhasználás céljából készpénz-helyettesítő fizetési eszközt meghamisít vagy hamis készpénz-helyettesítő fizetési eszközt készít, vétséget követ el 2. Aki a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítást valamely gazdálkodó szervezet által kibocsátott olyan kártyára követi el, amely a kibocsátó áruja vagy szolgáltatása ellenértékének kiegyenlítésére alkalmas. Aki készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítására irányuló előkészületet követ el, vétség miatt büntetendő. 2. Készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés 1. Aki a) hamis vagy hamisított készpénz-helyettesítő fizetési eszközt jogtalan haszonszerzés végett felhasznál, b) készpénz-helyettesítő fizetési eszközt jogosulatlanul felhasznál, 53 c) a hamis, a hamisított vagy a jogosulatlanul használt készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő

fizetést elfogadja, és ezzel kárt okoz, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést követ el. 2. A büntetés vétség ha a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés kisebb kárt okoz, vagy a bűncselekményi értékhatárt meg nem haladó kárt okozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést a) bűnszövetségben, b) üzletszerűen követik el. 3. A büntetés bűntett, ha a) a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés nagyobb kárt okoz, b) a kisebb kárt okozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést a (2) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott módon követik el. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés jelentős kárt okoz, b) a nagyobb kárt okozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést a (2) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott módon követik el. (5) A

büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés különösen nagy kárt okoz, b) a jelentős kárt okozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést a (2) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott módon követik el. (6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés különösen jelentős kárt okoz, b) a különösen nagy kárt okozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést a (2) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott módon követik el. (7) Aki a) olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja, mástól, ennek beleegyezése nélkül, jogtalanul megszerez, b) hamis vagy meghamisított, illetve az a) pontban meghatározott módon megszerzett készpénz-helyettesítő fizetési eszközt átad, megszerez, az országba behoz,

onnan kivisz, az ország területén átvisz, amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Az előzőek szerint büntetendő az is, aki a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést valamely gazdálkodó szervezet által kibocsátott olyan kártyára követi el, amely a kibocsátó áruja vagy szolgáltatása ellenértékének kiegyenlítésére alkalmas. 3. Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának elősegítése Aki készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításához szükséges anyagot, eszközt, berendezést vagy számítógépes programot készít, megszerez, tart, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Készpénz-helyettesítő fizetési eszközön a külön

jogszabályban meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, továbbá az utazási csekket és a váltót kell érteni, feltéve, hogy az a másolással, hamisítással vagy jogosulatlan felhasználással szemben védett. A külföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a belföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel azonos védelemben részesül. 31./ Ismertesse a fogyasztók és a versenytársak védelmét szolgáló gazdasági bűncselekményeket, valamint a számítástechnikai rendszerek védelmét szolgáló bűncselekményi tényállásokat, az ezekkel kapcsolatos elhatárolási és halmazati kérdéseket. Ilyen jellegű normák a Btk. XVII fejezetében, a gazdasági bűncselekmények részben találhatók A fogyasztók védelmére szóló rendelkezések a közvetlen piaci megjelenéssel kapcsolatos bűncselekményekre vonatkoznak, melyek ennélfogva egyben a versenytársak védelmét is szolgálják. Amennyiben a

versenytársak védelmét tágabban értelmeznénk, akkor az egész XVII fejezet tárgyalásra kerülhetne, mivel az összes gazdasági bűncselekmény valahol törvénytelen előnyszerzésre irányul, ami siker esetén egy versenytársat nehezebb helyzetbe hoz, pontosabban a bűncselekményt elkövető kerül indokolatlanul előnyös helyzetbe. Ennek megfelelően a következő bűncselekményeket tárgyaljuk ezen tételen belül: 1. jogosulatlan gazdasági előny megszerzése 2. rossz minőségű termék forgalomba hozatala, 3. minőség hamis tanúsítása 4. áru hamis megjelölése 5. fogyasztó megtévesztése 6. árdrágítás Jogosulatlan gazdasági előny megszerzése 1. Aki a) a központi költségvetésből, a helyi önkormányzati költségvetésből vagy az elkülönített állami pénzalapokból jogszabály alapján, b) külföldi állam vagy nemzetközi szervezet által céljelleggel nyújtott pénzügyi támogatást vagy más gazdasági előnyt úgy szerez meg, hogy

evégett valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, avagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, bűntettet követ el. 2. Aki a céljelleggel nyújtott támogatást a jogcímétől eltérően használ fel, és az ebből eredő visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgyszintén az, aki a pénzügyi támogatás felhasználásával kapcsolatban előírt elszámolási vagy számadási kötelezettség teljesítésekor valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, illetőleg valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel. 54 Támogatáson magyar közigazgatási szerv vagy pénzügyi intézmény által, a külföldi állam vagy a nemzetközi szervezet nevében kezelt támogatást is érteni kell. Nm alkalmazható, ha a bűncselekményt az Európai Közösségek által vagy nevében kezelt pénzalapokból származó támogatásokkal, illetőleg az Európai Közösségek által vagy nevében kezelt költségvetésbe történő

befizetésekkel kapcsolatban követik el. Rossz minőségű termék forgalomba hozatala 292. § (1) Aki rossz minőségű terméket jó minőségű termékként értékesít, használatba ad, illetve forgalomba hoz, vagy ezek iránt intézkedik, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 293. § Aki a termék minőségének megállapítására vonatkozó szabályokat megszegi, és ezzel lehetővé teszi, hogy a terméket a valóságosnál jobb minőségűként értékesítsenek, adjanak használatba, illetőleg hozzanak forgalomba, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. 294. § (1) A kötelezően alkalmazandó nemzeti szabvány hatálya alá tartozó termék akkor rossz minőségű, ha a szabványban meghatározott legalacsonyabb minőségi követelményeknek sem felel meg. A törvényhozó a büntetőjogi felelősséget két különálló, mégis egymással szorosan összefüggő tényállásban, a

rosszminőségű termék forgalomba hozatalának két változatában határozta meg. Jogi tárgy: a termelés és a fogyasztás biztonsága, a termékek megfelelő minőségéhez fűződő társadalmi érdek. I. A bűncselekmény tárgyi oldala Elkövetési tárgy Jelentős mennyiségű vagy értékű rossz minőségű termék. Termék köznapi fogalma a joginál szűkebb, lásd Btk. 137 § (9): ipari és mezőgazdasági termék (termény) akár nyersanyag, akár félgyártmány vagy készárú, továbbá élő állat, valamint a termelőeszköz, akkor is, ha ingatlan. A rossz minőség értelmezését a 294. § adja meg A termék mennyiségi jellemzője a jelentős mennyiség vagy a jelentős érték. Ez utóbbi tekintetében az 1979 évi 5 tvr (Btké) az irányadó, mely szerint 1 millió forintot meghaladó értékre történő elkövetéskor áll ez fenn. A jelentős mennyiség meghatározásában a törvényi interpretáció sem segít. Gyakorlat szerint jelentős mennyiségűnek

tekinthető a termék, ha piacon tömegáruként jelenik meg és a kínálat kereseti viszonyokból zavart okozhat. Bűncselekmény elkövetési magatartása: az intézkedés a rossz minőségű termék jó minőségűként történő továbbadására. Az elkövetési magatartás tanúsításával bekövetkezik a bűncselekmény, azaz nem szükséges, hogy a forgalomba bocsátott terméket átvegyék. Bűncselekmény alanya: egyéni vállalkozó vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője. II. Az alanyi oldal elemei 292 § (2) A gondatlan alakzatot is pönalizálja. A nem jelentős mennyiségre vagy értékre történő elkövetés szabálysértés. Elhatárolás Az elkövető szándéka megtévesztésre irányul, magatartása tévedésbe ejtés vagy tévedésben tartás, ennélfogva a csalás elkövetési magatartásával azonos, azzal speciális viszonylatban áll. Ezen kívül a csalás materiális bűncselekmény, itt pedig eredményt nem tartalmaz a törvényi

tényállás. Most térünk át a 293. szerinti bűncselekmény-változatra Jogi tárgy: megegyezik a fentivel. II. Bűncselekmény tárgyi oldala Elkövetési tárgy: jelentős mennyiségű vagy mértékű olyan termék, melynek minőségét minősítési szabályok megszegésével valóságosnál jobb minőségűként tüntetnek fel. Elkövetési magatartás: termékminőség megállapítására vonatkozó szabályok megszegése. A bűncselekmény befejezetté válik a szabályszegéssel, nem szükséges a termék értékesítése. Az alany olyan személy lehet, akinek feladata a termék minőségének megállapítása. II. Alanyi oldal: csak szándékosan valósítható meg Nem jelentős mennyiség vagy érték esetén szabálysértést valósít meg. Csalástól való elhatárolás a fentiek szerint. Minőség hamis tanúsítása 295 § (1) Aki minőséget tanúsító okiratban jelentős mennyiségű vagy értékű termék minőségéről valótlan adatot tanúsít, bűntettet

követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Jogi tárgy: megegyezik az előző szerintivel. I. Tárgyi oldal Elkövetési tárgy: valótlan tartalmú okirat, a valótlan tanúsítvány. Elkövetési magatartás: a valótlan adat tanúsítása, tehát a magánokirat-hamisítás egyik speciális esetével van dolgunk. A bűncselekmény befejezetté válik az okirat elkészítésével, tehát nem szükséges annak felhasználása. Alany: akinek feladata a termék minőségére adatközlés, okirat kiállítása. II. Az alanyi oldal elemei Szándékosan és gondatlanul is elkövethető (lásd 2. bekezdés) Nem jelentős mennyiség vagy érték esetén szabálysértésről van szó. Elhatárolás: Specialitásából következik, hogy ezzel a bűncselekménnyel a magánokirat-hamisítás nem állhat halmazatban. Áru hamis megjelölése 296. § Aki árut - a versenytárs hozzájárulása nélkül - olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy

elnevezéssel állít elő, amelyről a versenytárs, illetőleg annak jellegzetes tulajdonsággal rendelkező áruja ismerhető fel, vagy ilyen árut forgalomba hozatal céljából megszerez, tart, illetőleg forgalomba hoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. 55 Jogi tárgy: a gazdasági versenyhez fűződő közérdek, a versenytársak érdeke és rajtuk keresztül a fogyasztók érdekei. I. tárgyi oldal Elkövetési tárgy: ezúttal nem termék, hanem áru. Árunak nem csupán a kereskedelmi forgalomban értékkel bíró ipari vagy más például mezőgazdasági terméket kell tekintenünk, hanem ipari vagy egyéb gazdasági jellegű szolgáltatásokat is (lásd az értelmező 315. §) Az áru fogalmán belül a jellegzetes tulajdonsággal rendelkező áruk szűkebb köréről van szó Elkövetési magatartás: a forgalomba hozatal a versenytárs hozzájárulása nélkül. A versenytárs fogalmát a tisztességtelen piaci

magatartás tilalmáról szóló törvény határozza meg (gazdasági versenyben érdekelt vállalkozó értendő alatta). Nagykereskedelem részére történő áruátadást is ideértünk. A bűncselekmény a forgalomba hozatallal befejeződik A forgalmazás végett tett intézkedés pedig kísérletnek számít. Alany: bárki, aki az elkövetési tárgyként megjelölt árut forgalomba hozza, vagy ez iránt intézkedik. II. Alanyi oldal: csak szándékosan követhető el, akár célzatosan is, akár belenyugodva az összetévesztés lehetőségébe Jelentős mennyiségű árucikk forgalmazásával valósul meg a bűncselekmény. Nem jelentős mennyiség esetén nincs szabálysértés sem. A fogyasztó megtévesztése 296/A § (1) Aki az áru kelendőségének felkeltése érdekében nagy nyilvánosság előtt az áru lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt, vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állít, illetve az áru lényeges tulajdonságáról

megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az áru lényeges tulajdonságának minősül az összetétele, használhatósága, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint a kezelése, eredete, az, hogy megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, a nemzeti szabványnak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, valamint az, ha az áru felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli. (3) Az (1) bekezdés alkalmazásában az áru lényeges tulajdonságának minősül az áru vásárlásához ígért nyerési lehetőség vagy más előnyös következmény is. Jogi tárgy: a termékforgalom biztonságához a gazdasági verseny tisztaságához fűződő közérdek mellett a fogyasztók érdekének védelme. I. Tárgyi oldal Elkövetési

tárgy: áru, amit azt az előzőekben tárgyaltuk. Elkövetési magatartás: háromféleképpen - valótlan tényállítás - valós tény megtévesztésre alkalmas módon való állítása - megtévesztésre alkalmas tájékoztatás. Mindhárom elkövetési magatartás a fogyasztóban téves képzet kialakítására alkalmas az áru valóságos és lényeges tulajdonságait illetően. A negatív információk elhallgatása esetén mulasztással is megvalósítható Az elkövetési eseteket részletezi a tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvény, így ez megkönnyíti az értelmezést adott esetben. A bűncselekmény a tévedésbe ejtő magatartással megvalósul, azaz nem szükséges, hogy az árut megvásárolja a fogyasztó. Az elkövetés szituációjához tartozik, hogy az csak nagy nyilvánosság előtt valósítható meg (egyszeri ránézéssel megállapíthatatlan az egyedek száma) avagy sajtó vagy tömegtájékoztatási eszköz segítségével történt

információközlés. Alany: bárki, aki rendszeresen foglalkozik az áru forgalmazásával. II. Alanyi oldal Az elkövetési magatartás szándékos és célzatos. Elhatárolás: tévedésbe ejtő magatartással valósul meg, ugyanúgy, mint a csalás, azonban a fogyasztó károsodása legfeljebb csak potenciálisan áll fenn, másrészt a jogtalan haszonszerzési célzat sem tényállási eleme a bűncselekménynek. Ennélfogva a két bűncselekmény a specialitás viszonyában áll egymással, ugyanígy a vásárlók megkárosítása (328. §) vétségével is, melynek konkrét elkövetési magatartásai zárják ki a halmazat megállapítását. Árdrágítás A piaci szabályzás mellett azért bizonyos fokban érvényesül a kormányzati beavatkozás is, lásd az árak megállapításáról szóló 1990. évi 87 tvr-t Azonban az ármozgások jogi szabályozása egyre inkább háttérbe szorul 301. § (1) Aki áruért a hatósági árnál vagy a reá nézve egyébként

kötelezően megállapított árnál magasabb árat kér, köt ki vagy fogad el, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az árdrágítást a) üzletszerűen, b) bűnszövetségben, c) jelentős mennyiségű árura, d) jelentős mértékű nyereség elérése végett követik el. 302. § A 301 § (1) bekezdése szerint árdrágítás az is, ha az áruért a tényleges minőségnél jobb minőségű áru hatósági árának megfelelő árat kérnek, kötnek ki vagy fogadnak el. Jogi tárgy: az állampolgárok életszínvonalának alakulásához, valamint a gazdasági erőfölénnyel visszaélés megakadályozásához fűződő társadalmi érdek (alapvetően élelmiszerek és alapanyagok árait érinti). I. Tárgyi oldal Elkövetési tárgy: az áru lásd korábban. Elkövetési magatartás: a hatósági árnál vagy

kötelező árnál magasabb ár kérése, kikötése vagy elfogadása. Az árdrágítás mulasztással is megvalósítható. Alany: aki eladói pozícióban vesz részt az áruértékesítési folyamatban, azonban az árak megállapításáról szóló törvény leszűkíti az elkövetői kört olyan személyekre, akiknek feladatkörébe tartozik az ármegállapítás, illetve olyan személyekre, akik hatósági árral érintett árukat termelnek vagy szolgáltatnak. II. Alanyi oldal: az elkövetés lehet szándékos vagy gondatlan Van szabálysértési alakzata is, amennyiben csekély mennyiségű árura vagy csekély nyereség elérése végett követik el. A 56 csekély nyereség tekintetében a vagyon elleni bűncselekményeknél kisebb érték az irányadó. Minősített esetek: üzletszerűség, bűnszövetség, jelentős mennyiségű áru, jelentős mennyiségű nyereség. Elhatárolás: a) a vásárlók megkárosításától: specialitás miatt az árdrágítás kizárja

ezen bűncselekmény megállapíthatóságát. Ugyanezen okból nem kerülhet halmazatba csalással sem. b) Nagyon nagy a hasonlatosság a fogyasztó megtévesztése tényállással is, szintén csak látszólagos a halmazat, azaz az árdrágítás kizárja ezt is. Számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény 1. Aki számítástechnikai rendszerbe a számítástechnikai rendszer védelmét szolgáló intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy a belépési jogosultsága kereteit túllépve, illetőleg azt megsértve bent marad, vétséget követ el. 2. Aki a) számítástechnikai rendszerben tárolt, feldolgozott, kezelt vagy továbbított adatot jogosulatlanul megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz, b) adat bevitelével, továbbításával, megváltoztatásával, törlésével, illetőleg egyéb művelet végzésével a számítástechnikai rendszer működését jogosulatlanul akadályozza, vétséget követ el.

3. Aki jogtalan haszonszerzés végett a) a számítástechnikai rendszerbe adatot bevisz, az abban tárolt, feldolgozott, kezelt vagy továbbított adatot megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz, vagy b) adat bevitelével, továbbításával, megváltoztatásával, törlésével, illetőleg egyéb művelet végzésével a számítástechnikai rendszer működését akadályozza, és ezzel kárt okoz, bűntettet követ el. A (3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény minősített estei a) jelentős kárt okoz, b) különösen nagy kárt okoz, c) különösen jelentős kárt okoz. Számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása Aki a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény elkövetése céljából, az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő számítástechnikai programot, jelszót, belépési kódot, vagy számítástechnikai rendszerbe való belépést lehetővé tevő adatot a) készít, b) megszerez,

c) forgalomba hoz, azzal kereskedik, vagy más módon hozzáférhetővé tesz, vétséget követ el. Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő, számítástechnikai program, jelszó, belépési kód, vagy valamely számítástechnikai rendszerbe való belépést lehetővé tevő adat készítésére vonatkozó gazdasági, műszaki, szervezési ismereteit másnak a rendelkezésére bocsátja. Nem büntethető az (1) bekezdés a) pontja esetén, aki – mielőtt a bűncselekmény elkövetéséhez szükséges vagy ezt megkönnyítő számítástechnikai program, jelszó, belépési kód, vagy valamely számítástechnikai rendszer egészébe vagy egy részébe való belépést lehetővé tevő adat készítése a hatóság tudomására jutott volna – tevékenységét a hatóság előtt felfedi, és az elkészített dolgot a hatóságnak átadja, valamint

lehetővé teszi a készítésben részt vevő más személy kilétének megállapítását. Számítástechnikai r endszer: az adatok automatikus feldolgozását, kezelését, tárolását, továbbítását biztosító berendezés vagy az egymással kapcsolatban lévő ilyen berendezések összessége. 32./ A titoksértéssel kapcsolatos (személy, államigazgatás rendje elleni, hivatali és gazdasági) bűncselekmények A Btk. különböző fejezeteiben, illetve különböző címei alatt találhatók olyan bűncselekmények, melyek kapcsolatba hozhatók a titoksértéssel. Így például: I Személy elleni (XII. fejezet 2 címében: a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények); itt található a 1. magántitok megsértése , 2. visszaélés személyes adattal, 3. visszaélés közérdekű adattal, 4. levéltitok megsértése 5. magántitok jogosulatlan megismerése II. Államigazgatás rendje elleni (XV fejezet 1 címében a választás, az

igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények, szintén található titkossággal kapcsolatos bűncselekmény), 1. A választás, a népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény III. Hivatali (XV fejezet 3 címe az államtitok és a szolgálati titok megsértése a titoksértés ismertebb esteit is szabályozza + A XV fejezet 4. címében (hivatali bűncselekmények a 4): 1. államtitoksértés 2. szolgálati titok sértés, 3. államtitok feljelentésének elmulasztása 4. a jogosulatlan titkos információgyűjtés IV. Gazdasági (A XVII fejezetben találhatók): 1. üzleti titok megsértése 2. banktitok megsértése 3. értékpapírtitok 57 Magántitok megsértése Aki a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva tudomására jutott magántitkot alapos ok nélkül felfedi, vétséget követ el Minősített eset: jelentős érdeksérelmet okoz. A bűncselekmény jogi tárgya: a sértettnek magántitka

megőrzéséhez fűződő személyiségi joga. I. A bűncselekmény tárgyi oldala: elkövetési tárgy: a magántitok - melynek fogalmát a törvény nem határozza meg. Ezért a közfelfogásban kialakult fogalmat kell figyelembe venni. Eszerint magántitok minden olyan sértettre vonatkozó csak szűk körben, a beavatottak által ismert tény vagy adat, melynek megőrzéséhez a sértettnek méltányolható érdeke fűződik. (Ez lehet személyi jellegű avagy vagyoni jellegű) elkövetési magatartás: a magántitok alapos ok nélküli felfedése, amely felölel minden olyan aktív vagy passzív magatartást, melynek folytán a titok illetéktelen személy tudomására jutott. A felfedés csak két együttesen fennálló feltétel esetén valósítja meg a vétséget: 1) a tettes foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva jutott a titok birtokába (foglalkozás alatt kereső tevékenység gyakorlását kell érteni, közmegbízatás pedig foglalkozási körén kívül

eső feladatok ellátására vonatkozik). 2) a titok felfedése alapos ok nélkül történik. Alany: A bűncselekmény alanya csak olyan személy lehet, aki foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva jut a titok birtokába. Kizárja a jogellenességet a sértett beleegyezése. II. A bűncselekmény alanyi oldala: Ki kell emelni, hogy csak szándékosan követhető el; titok gondatlan felfedése esetleg fegyelmi vétség lehet. Motívum vagy célzat a minősítés szempontjából közömbös. A minősített esethez jelentős érdeksérelem szükségeltetik. Az, hogy az érdeksérelem mikor jelentős, a konkrét eset körülményeinek bírói mérlegelése alapján objektív értékelés szerint kell megállapítani (ez lehet anyagi, illetve anyagilag nem mérhető hátrány is). Visszaélés személyes adattal Aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes

adatot kezel, b) az érintett tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, c) az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja, és ezzel más vagy mások érdekeit jelentősen sérti, vétséget követ el Minősített esetek (bűntetti alakzat): - hivatalos személyként, közmegbízatás felhasználásával, vagy jogtalan haszonszerzés végett követik el. - különleges személyes adatra követik el. Visszaélés közérdekű adattal Aki a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések megszegésével a) tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, b) közérdekű adatot hozzáférhetetlenné tesz vagy meghamisít, c) hamis vagy hamisított közérdekű adatot hozzáférhetővé vagy közzé tesz, vétséget követ el. Minősített eset: (bűntetti alakzat): jogtalan haszonszerzés végett követik el. Levéltitok megsértése Aki másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét, a tartalmának megismerése

végett felbontja, megszerzi vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja, úgyszintén aki távközlési berendezés útján továbbított közleményt kifürkész, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el. A bűncselekmény jogi tárgya a sértettnek magánjellegű közlése titokban maradásához fűződő személyiségi joga. Elkövetési tárgy: a másnak közlést tartalmazó zárt küldemény. Nem tartozik ide közlést nem tartalmazó postai csomag, mert a törvény csak a gondolatrögzítés eszközének nyújt védelmet. Az elkövetési magatartás kettős fordulatú: a) zárt küldemény felbontása, megszerzése, vagy ilyen célból illetéktelen személynek való átadása, b) távközlési berendezés útján továbbított közlemény kifürkészése. Csak szándékosan követhető el. Az eshetőleges szándék kizárt A bűncselekmény alanya bárki lehet, így hivatalos személy is. Az első fordulatnál a bűncselekmény befejezett,

ha az elkövető a küldeményt felbontja, megnézi vagy másnak átadja. A második fordulat esetében pedig akkor, ha a továbbított közlemény tartalmának birtokába jut. Kísérlet mindkét változat esetében lehetséges. Az elkövetési magatartás jogellenességének hiánya kizárja a bűncselekmény megvalósulását az alábbi esetekben: - sértett beleegyezése - szülői felügyeleti, nevelői jog gyakorlása - jogszabályi engedély eseteiben például bv. szervek jogosultak az elítéltek leveleit ellenőrizni Minősített eset foglalkozás vagy megbízatás felhasználása, illetve jelentős érdeksérelem okozása. Magántitok jogosulatlan megismerése 1. Aki magántitok jogosulatlan megismerése céljából a) másnak a lakását, egyéb helyiségét vagy az ezekhez tartozó bekerített helyet titokban átkutatja, b) másnak a lakásában, egyéb helyiségében vagy az ezekhez tartozó bekerített helyen történteket technikai eszköz alkalmazásával megfigyeli,

illetőleg rögzíti, 58 c) másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét felbontja vagy megszerzi, és annak tartalmát technikai eszközzel rögzíti, d) hírközlő berendezés útján, illetőleg számítástechnikai rendszeren másnak továbbított közleményt, adatot kifürkész, és az észlelteket technikai eszközzel rögzíti, bűntettet követ el. 2. Az (1) bekezdésben meghatározott módon megismert magántitkot továbbít vagy felhasznál Minősített esetek: a) hivatalos eljárás színlelésével, b) üzletszerűen, c) bűnszövetségben, d) jelentős érdeksérelmet okozva A választás, a népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény 211. § Aki a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó választás, népszavazás vagy népi kezdeményezés során f) megsérti a választás, illetőleg a népszavazás titkosságát, bűntettet követ el. Államtitoksértés 221. § Aki a) az államtitkot jogosulatlanul

megszerzi, b) a tudomására, illetőleg a birtokába jutott államtitkot jogosulatlanul felhasználja, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé vagy illetékes személy részére hozzáférhetetlenné teszi, bűntettet követ el. Minősített esetek: a) különösen fontos államtitokra, vagy súlyos hátrányt okozva követik el, b) az államtitok illetéktelen külföldi személy részére válik hozzáférhetővé. Szolgálati titok sértés 222. § Aki a) a szolgálati titkot jogosulatlanul megszerzi, b) a tudomására, illetőleg a birtokába jutott szolgálati titkot jogosulatlanul felhasználja, vagy illetéktelen személy részére hozzáférhetővé teszi, vétséget követ el. Minősített esetek: 1. súlyos hátrányt okoz 2. a szolgálati titok, a katonai szolgálati titok illetéktelen külföldi személy részére hozzáférhetővé válik Államtitok feljelentésének elmulasztása 223. § (1) Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arr5ól, hogy a)

államtitoksértés elkövetése készül, b) még le nem leplezett szándékos államtitoksértést követtek el, és erről a hatóságnak - mihelyt teheti - nem tesz jelentést, vétséget követ el Az (1) bekezdés alapján az elkövető hozzátartozója nem büntethető. Jogi tárgy: a 221. és a 223 szakasz esetében a Magyar Köztársaság minden olyan érdeke, melynek megóvása céljából valamely adat államtitokká nyilvánítható. A 222 szakasz esetében pedig az államigazgatás rendje, közelebbről az állami vagy közfeladatot ellátó szervek zavartalan működése. Ennek érdekében valamely adat szolgálati titokká nyilvánítható Elkövetési tárgy: 221. szakasz esetében az államtitok, 222 esetében pedig a szolgálati titok Ezek fogalmát egy külön törvény szabályozza, miszerint mind az államtitok, mind a szolgálati titok: meghatározott minőségű adat - vagyis megfogalmazott ismeret mely azonban nemcsak önmagában tárgya a titokvédelemnek, hanem

a titokvédelem kiterjed azokra a dolgokra is, amelyekről, vagy amelyekből a titkot jelentő adat a megfelelő technikai eszközök és eljárások segítségével előhívható és megismerhető. Elkövetési magatartás: a titok jogtalan megszerzése, jogosulatlan felhasználása, továbbá illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tétele, illetve az államtitok esetében még az illetékes személy részére hozzáférhetetlenné tétele. Az államtitoksértés szándékosan és gondatlanságból egyaránt, míg a szolgálati titoksértés csak szándékosan követhető el. Minősítés: Az államtitok esetén minősítő körülmény, ha az államtitok különösen fontos volt, avagy súlyos hátrányt okozott a tett, továbbá, ha illetéktelen külföldi személy részére válik hozzáférhetővé (itt tehát az eredmény a minősítő körülmény). A szolgálati titok esetén minősítő körülmény a súlyos hátrány okozás (eredmény), illetve ha

bűncselekmény következtében történik a titoksértés, ezen belül további minősítő, ha katonai szolgálati titokról van szó (tehát itt az elkövetési tárgy a minősítő körülmény). Állam és szolgálati titok megsértése: • létezik hétköznapi és büntetőjogi értelemben vett titok; • (senki által sem ismert) abszolút és (néhányak által ismert, de nem terjesztett) relatív titok; • eszmei és (írott) materiális titok • az államtitok sértése lehet gondatlan is és az bűntett, valamint a minősített esetek előkészülete bűntett • a szolgálati titok sértése csak szándékos lehet és az csupán vétség • a bűncselekménynek kísérlete lehetséges • az elkövetési magatartások halmozása természetes egységet képez • e bűncselekményt ha hivatalos személy követi el, akkor valódi halmazat állapítható meg • e bűncselekmény halmazata a kémkedéssel csak látszólagos (azonos a jogtárgy) 59 Gazdasági

bűncselekmények Ezek a jogszabályok a tisztességes piaci magatartás szabályainak a megtartására ösztönöznek. Üzleti titok megsértése Aki üzleti titkot haszonszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva jogosulatlanul megszerez, felhasznál vagy nyilvánosságra hoz, büntettet követ el. Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. Jogi tárgy Gazdasági verseny tisztaságához, ezen belül a tisztességes piaci magatartáshoz fűződő társadalmi érték. I. Bűncselekmény tárgyi oldala Elkövetési tárgy: az üzleti titok - ezt meghatározza a 2. bekezdés Elkövetési magatartások: - az üzleti titok jogosulatlan megszerzése - felhasználása - nyilvánosságra hozatala. A bűncselekményi tényállás eleme az

eredmény: a vagyoni hátrány okozása, tehát materiális deliktumról van szó. Vagyoni hátrány: vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni előny (Btk. 137 § (4) pont) Vagyoni hátrány a versenytársnál jelentkezik, annak mértéke a bűncselekmény megvalósulásánál közömbös. Alany: bárki lehet. II. Bűncselekmény alanyi oldala Csak szándékosan követhető el. A vagyoni hátrány okozásával járó elkövetés esetén elegendő az eshetőleges szándék. Egyenes szándékkal valósítja meg a tettes a cselekményt, amennyiben haszonszerzés célzat vezérli. Elhatárolás más bűncselekményektől 1) Az üzleti titoksértés és a szolgálati titok sértése látszólagos alaki halmazatot képez. Csak ez utóbbi bűncselekmény, mint szélesebb körű állapítható meg (konszumpció?). Ugyanez a helyzet az államtitoksértéssel 2) A banktitkok megsértése ennek egy speciális, pénzintézeteknél elkövetkező esete, így hát itt is csak látszólagos

alaki halmazattal állunk szemben. Mivel a speciális rontja a generálist, kizárólag a banktitok megsértése miatt lehet az elkövetőt felelősségre vonni Banktitok megsértése Az a banktitok megtartására köteles személy, aki banktitoknak minősülő adatot illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, vétséget követ el. Nem büntethető üzleti titok megsértése és banktitok megsértése miatt, aki a pénzmosás esetén bejelentési kötelezettségének tesz eleget, vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés megalapozatlan volt. Jogi tárgy: megtakarítások ösztönzéséhez a betétesek és befektetők bizalmának növeléséhez fűződő társadalmi érdek. I. Bűncselekmény tárgyi oldala Elkövetési tárgy a banktitok: minden olyan pénzintézet rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, gazdálkodására, anyagi hátterére vonatkozik. Elkövetési magatartás: a

banktitok hozzáférhetővé tétele. A bűncselekmény a hozzáférhetőség megteremtésével befejezetté válik. Alany: csak az lehet, aki banktitok megtartására kötelezett. II. Bűncselekmény alanyi oldala Csak szándékosan valósítható meg, az eshetőleges szándék nem kizárt. Minősített esetek Bűntettként büntetendő, ha a) a cselekményt jogtalan előnyszerzés végett b) pénzintézetnek vagy másnak hátrányt okozva követik el. Az előny: más személy helyzetében beálló valamilyen kedvező változás, mely lehet vagyoni jellegű, illetve személyes (erkölcsi) jellegű. Elhatárolás más bűncselekményektől 1) Üzleti titok megsértése már tárgyalva volt - lásd ott 2) Szolgálati titok sértéssel kapcsolatosan is hasonló a helyzet. Értékpapírtitok megsértése U.az, mint a banktitok, csak helyette: értékpapírtitok és ua a nem büntethetőség is Nyilván más a jogi tárgy (pl: "értékpapírforgalomba vetett bizalom").

Minősített esetek (bűntettként büntetendő), ha a) jogtalan előnyszerzés végett, b) befektetési szolgáltatónak, tőzsdének, illetőleg elszámolóháznak vagy másnak hátrányt okozva követik el. 60