Oktatás | Didaktika » Mihócza Orsolya - Didaktika

Didaktika jegyzet DIDAKTIKA A szó jelentése: didaktikosz = oktató didaszko = tanítok didaszkein =oktatni Didaktikai alapelvek a neveléstörténetben: Comenius Pestalozzi Usinszkij szemléletesség szemléletesség szemléletesség fokozatosság fokozatosság fokozatosság rendszeresség rendszeresség tudatosság tudatosság következetesség tartósság tartósság Mai elvek tskola és az élet kapcsolata tudományosság és szakszerűség rendszeresség tudatosság és aktivitás szemléletesség koncentráció érthetőség tartósság A didaktika alapkérései: Kinek tanítok? Mikor? Mit? (tárgy) Miért tanítom? (cél) Hogyan? (módszer) Mivel? (hogyan) Mi lett az eredmény? (értékelés) A didaktika tárgya: A tanítás, tanulás folyamatának olyan tartalmi, szervezeti s módszertani problémáival foglalkozik, amelyek általában véve valamennyi szakma, illetve tantárgy tanítására, tanulására érvényesek. A didaktika az oktatás céljaival,

tartalmával, folyamatával, módszerével, eszközeivel és szervezetével foglalkozik minden iskolai fokon. A szakmák oktatásával a szakdidaktika, tantárgyi didaktika, illetve a tantárgy-pedagógia foglalkozik. 1 Készítette: Mihócza Orsi Didaktika jegyzet Segédtudományai: a megismerést segíti elő. A filozófia értékelmélete a nevelés céljában, művelődési anyagok kiválasztásában ad útmutatást. Logika: a gondolkodás formáival foglalkozik, célja a tanulók gondolkodásának fejlesztése. Kibernetika: programozott oktatás. Pszichológia: a gyerek személyiségfejlesztésével foglalkozik. Az eszközök alkalmazásában is segít. Filozófia: Kapcsolódó tudományok: Neveléstörténet: Neveléselmélet: tartalom, módszer, eszköz az iskolában. személyiség alakulásával, oktatással foglalkozik. Alapfogalmak: Oktatás: tanítás, tanulás egysége, az ember legősibb tevékenysége. --formái: szevezett szervezetlen --pedagógiai feladata: az

oktatás megszervezése --bipoláris tevékenység: tanító tanít, tanuló tanul. Képzés: 1.szűkebb értelem: meghatározott hivatásra való felkészítés 2.tágabb értelem: általános, szak-, elméleti, gyakorlati képzés Tanulás: 1. szűkebb értelem: ismeretek elsajátítása iskolai keretek között. 2. tágabb értelem: minden, ami új ismereteket jelent, tapasztalati úton szerzett, indirekt. Állati  emberi Külső tevékenység  belső tevékenység Fizikai  szellemi Direkt  indirekt Verbális  motoros (cselekvéses) Elméleti  praktikus 2 Készítette: Mihócza Orsi Didaktika jegyzet Tudás: ismeretekkel rendelkezés, melyek egymásra épülnek, összefüggnek, és meghatározott kapcsolatban állnak. => ha az ismereteket már alkalmazni is tudjuk, akkor beszélhetünk tudásról.  gyakorlottság: ha a gyakorlatban is tudom használni a tudásomat. Didaktikai alapelvek ma: 1. Az iskola és az élet kapcsolatának elve - a tanítást

és az életet össze kellene kapcsolni - az adott társadalmat ki kell használni - Dewey: mivel az iskola általában le van maradva az élethez képest, ezért nem tudja a társadalmat szolgálni. - Kettős iskolarendszer: általános képzés/ szakképzés - Cél: sokoldalúan fejlett, művelt ember. 2. Tudományosság és szakszerűség elve - tükrözze az objektív világot, - legyen tudományosan megalapozott - szakszerű 3. Rendszeresség elve - tudományok rendszeressége - a tanár a tanítás menetében, módjában, a tanítási egységekben a visszacsatolásnál legyen rendszeres. 4. Tudatosság és aktivitás - céltudatos munka folyjék - a tanulókat rá kell nevelni a tudatos tanulásra, aktivizálni kell őket. 5. Szemléletesség elve - Comenius szerint az érzékek elé kell tárni a dolgokat. - Minden érzékszervre szükség van tanuláskor!! 6. Koncentráció elve a) tantárgyon belül: egyes témák közös vonásainak összehozása b) tantárgyak között 3

Készítette: Mihócza Orsi Didaktika jegyzet 7. Érthetőség elve - fejlettségi szint: szellemi és fizikai érettség, gondolkodás, feladatmegoldó képesség. - teljesítő képesség, teherbíró képesség - a fokozatossággal az érthetőség realizálódik. - logikai műveletek alkalmazása (közelebbről => távolabbi, könnyebb => nehezebb, egyszerű => összetett, ismert => ismeretlen) 8. Tartósság elve - minél tovább maradjon meg a tudás bennünk - gyakorolni és ismételni kell ahhoz, hogy stabil tudásunk legyen - rendszerezés fontos, ellenőrzés szükséges - új ismeretet kapcsoljuk össze a régivel Tanulás, tanítás tartalma TANTERV (Comenius): az iskola alapdokumentuma. Meghatározza a követelményszintet és módszertani ajánlásokat tesz. Belehelyezi a tantárgyakat az oktatási rendszerbe. Ez alapján készíti el a pedagógus a tanmenetet, ami egy évre szól, válogatja meg a tankönyveket és a segédeszközöket. Tartalma: -

iskola célja - iskola feladata - óraterv - tanítási anyag - tantárgyakra, osztályokra lebontott tanterv Felépítése lehet: a) koncentrikus: ismeretanyag újbóli tanítása, bővítése b) lineáris Fajtái: - központilag készített (Fr.o, Olaszo, Spanyolo, Magyaro) centrális kerettanterv: központilag előírnak bizonyos dolgokat, de a helyi sajátosságokra is van lehetőség. (Jugoszl.) - tantárgyi irányelvek: ajánlásokat fűznek hozzá (USA) - kerettanterv: csak az iskolák célkitűzései és a tantárgyak vannak meghatározva, lehetőség nyílik a helyi kezdeményezésekre. (Kanada, Belgium) TANMENET : a pedagógus, vagy a munkaközösség készíti el, minden tantárgynak minden osztályban. Egy évre szól Érvényessége egy újabb 4 Készítette: Mihócza Orsi Didaktika jegyzet tanmenet kiadásáig tart. – Tehát több évben is felhasználható, mert nem egy konkrét osztályra íródott. A tananyagot lebontja órákra, általában 37 hétre számol.

Egy nagyobb tanegység órákra való lebontását is tartalmazza, valamint, hogy mennyi lesz ebből új anyag, ismétlő óra, előírt dolgozat, stb. Figyelembe kell venni az osztály/évfolyam tudásszintjét és a körülményeket. TEMATIKUS TERV: hasonlít az óravázlathoz, de több annál. Figyelembe kell venni az adott osztály tudásszintjét!!!! Tartalma: az óra anyaga, az alkalmazott módszerek az osztály szintjének megfelelően. Feleltetés, dolgozatírás meghatározása. Kifejezetten a pedagógus írja meg. ÓRAVÁZLAT: ld. papíron NAT: (1998-99-től) bemeneti szabályozás (belépés az iskolába) kimeneti szabályozás (kilépés az iskolából) folyamatszabályozás tantárgyi irányelveket határoz meg, ez alapján szabadabb kezet kap az iskola - nem határozza meg a tanítási órák számát - nincs tananyagbontás a tanévekre vonatkozóan - megadja, hogy 10 éves korra milyen szintet kell elérjen a gyerek, ugyanezt megadja 6. és 8 osztály utánra 10

műveltségi területet érint: anyanyelv és irodalom; élő idegen nyelv; matematika; ember és társadalom; ember és természet; Földünk és környezetünk; művészetek; informatika; életvitel és gyakorlati ismeretek; testnevelés és sport - Érzékelés és szemléltetés – az oktatás során használt eszközök Régen Ma Térkép Domborzati térképek Kép, ábra, falitábla Fénykép, diakép Grafikus ábrázolások Hanglemez, rádió, magnó Modellek Tévé, írásvetítő, episzkóp Geometriai eszközök Nyelvi oktatásban: oktatógép Írott könyv Stb. 5 Készítette: Mihócza Orsi Didaktika jegyzet Nagy Sándor szerint a taneszközök kiválasztásakor figyelembe kell venni: - az eszközökben rejlő lehetőségeket - a didaktikai feladatot és tartalmat - szervezeti és munkaformákat (pl: csoportos, frontális) - tanulócsoportok jellemzőit A tanítás, tanulás funkciója M O T I V Á L Á S : motiváció nélkül nincs tanulás. Milyen

lehetőségeink vannak, hogy a tanulás iránti motivációt felkeltsük a gyerekekben, hogyan tudjuk az érdeklődést fenntartani és ez milyen következménnyel jár? A környezet befolyásoló hatása nagyon erős. A tanulókat motiválja a jobb tanulásra: - érzelmi (affektív) dimenzió: az érzelmi viszony a környezethez. - megismerő (kognitív) dimenzió: megismerés iránti vágy, érdeklődés, tökéletesedés - valóságos, tényleges (effektív) dimenzió: törekvés arra, hogy megfeleljünk a környezet elvárásainak. Módszere: jutalmazás, büntetés, játék, versengés. (A túl sok, vagy rossz időben kiadott büntetés káros hatású, hisz a gyereket immunissá teszi és egy idő után lepereg róla. A játék lehet a tananyaggal kapcsolatos is, de nem kell annak lennie.) Hogyan tud a tanár motiválni? - érdekesen adja elő a tantárgyát - a tanulás szervezésében, módszereiben, sokszínű eszközeivel A K T I V I Z Á L Á S : az aktivizálásnak

érvényesülnie kell az oktatás megszervezésében, folyamatában, menetében, tartalmában. aktivitást az egyéni tanulásban lehet elérni. Az aktivizálás lehetőségei: munkafüzet, munkakönyv, feladatlap. Az aktivizálás szintje két tényezőn múlik: - az alkalmazott tanulási koncepción - differenciálás mértékén Az aktivizálást befolyásolja: - a tanulói csoport nagysága - az alkalmazott eszközök - a tananyag elsajátítására fordított optimális idő - önálló tanulásra fordított idő Igazi 6 Készítette: Mihócza Orsi Didaktika jegyzet - intenzív tanulás Az aktivitásnál fontos a környezet és a háttér. D I F F E R E N C I Á L Á S : Az általános iskola feladata az lenne, hogy a társadalmi különbségeket kompenzálja. De sajnos vannak tagozatos osztályok, amely már egyfajta megkülönböztetést jelent. Kialakul egyáltalán osztályközössség? Akarnak egyáltalán iskolán kívül is találkozni? Megértik egymást a fiúk

és a lányok? A differenciálás feladata tehát: felzárkóztatás szinten tartás tehetséggondozás A diff. oktatás ma ritka, mert nagy felkészülést és sok energiát igényel Tanítási órák típusai (tisztán ritkán jelentkeznek) 1. Új ismereteket közlő óra: konkrét tananyag elemzése, ismétlése, különböző fogalmak megismertetése. a) bevezető óra: új tantárgyat kezdenek el tanítani, s elmondják, mi lesz ezen az órán a jövöben. b) kombinált óra: fő téma az új ismeret, ezen kívül: tudásfelmérés, következő téma bevezetése, begyakorlás 2. Ismereteket alkalmazó óra: az előző órán megtanultakat hogyan lehet alkalmazni a gyakorlatban. 3. Ismereteket megszilárdító óra: átismétlés, rendszerezés, összefoglalás 4. Ellenőrző óra: számonkérés szóban vagy írásban, egyénileg vagy csoportosan. A tanulók tudásának mennyiségét és minőségét ellenőrzik (Van-e ténybeli tudása? Megértette-e az összefüggéseket?)

Szervezeti formák Az osztály: közös munkára szervezett állandó közösség, Comenius óta létezik. Életkor, tudásszint és képesség szerint szokták beosztani a gyerekeket. Az osztályokon belül léteznek kis csoportok, melyeket nyelv, fakultáció, vagy nem szerint bontanak szét. Az oktatás folyhat tanóratantárgy, vagy kabinet rendszerben A szervezeti formákról ld. még papírok 7 Készítette: Mihócza Orsi Didaktika jegyzet A tanítás, tanulás feltételei 1. A tanár erősebben vesz részt – a diák kevésbé(pl bevezető óra) - szóbeli közlés, lehet: elbeszélő, leíró - magyarázás, közben: kérdésfeltevés mindkét fél részéről. Visszajelzés lehet! (a táblakép a jegyzetelésre taníthat) - előadás => összefüggő szöveget mond => önálló jegyzetelés (nincs belekérdezés) - bemutatás (pl: ábráról) 2. Tanár és tanuló közös részvétele - beszélgetés, megbeszélés, vita - bevezetés, új anyag feldolgozásának

kezdete - gyakorlás - ellenőrzés, értékelés, osztályozás 3. A tanár kevésbé, a diák erősebben vesz részt - megfigyelés bizonyos szempontok alapján, iskolán kívül. Ez önálló munka. - Bizonyos anyag önálló megtanulása: darabos/globális/kombinált módszerrel. Írásbeli számonkérés Felmérés: év elején, vagy témák között. Célja: a tudásszint felmérése és az értékelés. (Osztályzatot csak akkor adjunk rá, ha azt a gyerek kéri) Röpdolgozat: bármikor iratható, nem kell előre bejelenteni, csupán néhány kérdést tartalmaz, a felelet akkor jó, ha rövid és lényegre törő. Tartalmazhat különböző nehézségű feladatokat is. Célja: folyamatos tanulásra ösztönöz, jegyet lehet „gyűjteni” vele. Nagydolgozat, ellenőrző dolgozat, témazáró: mindenki ugyanazt írja ugyanannyi idő alatt. Alkalmazkodik a tantervi követelményekhez, és a tanulók szintjéhez, kötelessége az átlagos színvonalat képviselni. A

dolgozatírás didaktikai szabályai: 1. alapos javítás, ne maradjon benne hiba 2. típushibákat meg kell beszélni a tanulókkal 3. ha a dolgozat eredménye túl jó: elemezzük, hogy miért lehet ez 8 Készítette: Mihócza Orsi Didaktika jegyzet 4. ugyanez, ha nagyon rosszak lettek 5. osztályzás legyen igazságos Feladatlapos ellenőrzés: - Érthető, világos témákat tegyünk fel - Pontszám legyen a lap szélén - Teszt típusok: feleletválasztós, hiánypótlós, asszociációs, több ágú tesz (jó felelet kiválasztása), viszonyító teszt, osztályozó teszt, hasonlóság, nyílt feladat (kifejtős), konstruktív feladat (fordítás), rajzkiegészítő, hibakereső. Előnye: - sok tanuló felmérhető - objektívan értékelhető - rövid időt vesz igénybe Hátránya: - bizonyos területre vonatkozik - kreativitást nem képviseli Házi feladat Előnye: - otthoni körülmények nyugodtabbak, jobban tud dolgozni - több forrást használhat fel - megoldhat

szorgalmikat is Hátránya: - nem biztos, hogy egyedül oldja meg - nem biztos, hogy meg tudja egyáltalán csinálni A leckét mindig meg kell beszélni, különben nincs értelme az egésznek!! Osztályozás - értékelés nélkül soha nem adunk ki osztályzatot - osztályzatoz félévkor és év végén adunk, érdemjegyet dolgozatokra, felelésekre. - az osztályzás legyen objektív - lehet kifejtve vagy számszerűen - minden országban más 9 Készítette: Mihócza Orsi