Egészségügy | Felsőoktatás » A kisagy

Kisagy Demonstrációkérdések 1. Milyen aktiváló hatások érik a kisagykéreg gátló típusú Purkinje sejtjeit? A Purkinje-sejtek két helyről kaphatnak aktiváló ingert. Az egyik az egyetlen aktiváló típusú kisagyi interneuron, a granuláris- vagy szemcsesejt, melynek hosszú párhuzamos nyúlványai, mint paralellrostok érik el a Purkinje sejteket. Ezen interneuronokban spontán aktivitás mérhető, melynek frekvenciáját a moharostokon keresztül az agytörzsi magvakból és gerincvelőből érkező afferentáció befolyásolhatja. A másik a kúszóróstokon keresztül az oliva inferiorból érkező afferentáció, amely közvetlenül szinaptizál a Purkinje-sejttel. Tekintette arra, hogy a Purkinje-sejt gátló típusú, mindkét aktiváló hatás gátlást eredményező kimenetet jelent a mély kisagyi magvak felé. 2. Milyen gátló sejttipusok gátolják a kisagykéreg Purkinje sejtjeit? Kosársejtek Golgi-sejtek Csillagsejtek 3. Milyen agyterületekről kap a

kisagykéreg információt a kúszórostokon keresztül? Oliva inferior magjaiból. 4. Milyen agyterületekről kap a kisagykéreg afferentációt a moharostokon keresztül? Agytörzsi magvakból. (Gerincvelőből.) 5. Gátló neuronok a kisagyban a) milyen gátló neurontipusokat ismer a kisagyban? b) ezek mit gátolnak? a) kosársejtek, Golgi-sejtek, csillagsejtek és a Purkinje-sejtek b) első három a Purkinje-sejteket, a Purkinje-sejtek pedig a mély kisagyi magvakat 6. Melyek a kisagykéreg excitátor hatású sejtjei illetve rostjai? Szemcsesejtek. Moharostok Kúszórostok Paralell rostok 7. Melyik sejttípus a kisagyréteg egyetlen efferens neuronja és milyen jellegű hatás fut ki ezen neuronokból? Purkinje-sejtek. Gátló hatás a mély kisagyi magvakhoz (nucl. fastigii, -globosus, -emboliformis, -dentatus) 8. Milyen pályarendszeren keresztül van efferens összeköttetése a kisagynak a bazális ganglionokkal? Tractus cerebellorubralison keresztül: a nucl.

dentatusból, nucl emboliformisból és nucl globosusból indul az efferens jel, ami a pedunculus cerebellaris superioron keresztül hagyja el a kisagyat, és halad a nucleus ruberbe, majd a thalamusba és a kéregbe. A nucleus ruber anatómiailag ugyan nem soroltatik a bazális ganglionok közé, de funkcionálisan mindenképpen. 9. Rajzolja le vázlatosan, mely kisagyi területekhez köthető a kéz izmainak képviselete? 10. Soroljon fel legalább hármat azon pályák közül, melyek a kisagyat afferens információkkal látják el! Tractus vestibulocerebellaris Tractus spinocerebellaris (dorsalis és ventralis) Tractus olivocerebellaris Tractus reticulocerebellaris Tractus pontocerebellaris 11. Milyen agyi struktúrákkal együttműködve valósítja meg a kisagy az akaratlagos mozgások szabályozásában kifejtett funkcióját? Nucleus ruber Szenzoros primer motoros kéreg Premotor areák Hátsó parietális kéreg Thalamus 12. Mit értünk a mozgásszabályozás kisagyi

hiba-kontrollján? A cerebrocerebellum és a spinocerebellum együttműködésében jelentkezik: a cerebrocerebellum az agykéregből jövő információk alapján vesz részt a motoros aktusok tervezésében és a motoros parancs kiadásában. Erről értesül a spinocerebellum, majd ellenőrzi a parancs megfelelő végrehajtását az extero- és interoceptoroktól, valamint a gerincvelői interneuronoktól érkező afferentáció alapján, és elvégezteti a szükséges korrekciókat. 13. Mit értünk a kisagyi mozgásszabályozás „predikciós” funkcióján? 14. Melyik kisagyi terület eltávolítása vezet izolált egyensúlyzavarra? A vestibulocerebellum (archicerebellum) eltávolítása, ami tulajdonképpen a flocculonodularis lebeny. 15. Milyen tüneteket okoz emberen a kisagy progrediáló pusztulása? (Soroljon fel legalább négyet!) Hipotonia (az izomtónus csökkenése) Dysmetria (rosszul felmért távolság az érintett végtaggal végzett célzott

mozdulatoknál) Asynergia (összetett mozgások dekompenzációja) Intentiós tremor (a dysmetriából adódó „túllövés” és annak korrekciója miatt) 16. Milyen zavarokhoz vezet a kisagy eltávolítása primatákban? Bénulás nem jelentkezik, ellenben zavar keletkezik a következő motoros funkciókban: akaratlagos mozgások, reflexmozgások, izomtónusban és egyensúlyérzékelésben. Összességében itt is megjelenik a cerebellaris ataxia. 17. Mi a különbség a Parkinson kórra és a kisagyi sérülésre (degeneráció) jellemző tremor között? Parkinzonizmusban a tremor nyugalomban is jelentkezik, és a célzott mozgásoknál amplitúdója csökken. Alvás közben megszűnik Kisagyi eredetű tremor a cerebellocerebellum (neocerebellum; nucleus dentatus) hibája. Talaja a hipermetria, a mozgás nem fejeződik be időben, „túl lő a célon”. Ezért ellenkező irányú kompenzációs mozgás indul, ami szintén késve áll le, így a mozgás tremorral zárul.

Jellemző, hogy minél inkább megközelíti a beteg a mozdulat célját, annál nagyobb amplitúdójú a tremor; nyugalomban nincs remegés