Egészségügy | Felsőoktatás » Ortopédia jegyzet

Adatlap

Év, oldalszám:2002, 66 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:867
Feltöltve:2008. szeptember 14
Méret:458 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

vuzska 2012. április 24
  Használom munkám során! Iskolavédőnő kolléganőknek melegen ajánlom!

Új értékelés

Tartalmi kivonat

ORTOPÉDIA JEGYZET 2002. 1 ORTOPÉDIA 1/b.) Sántítás 2/b.) Veleszületett és szerzett csípőficam 3./b) A betegvizsgálat szempontjai 4./b) Alapfogalmak: izületi mozgás, stabilitás, végtagtengely 5./b Coxarthrosis műtéti kezelése 6./b) A térdizület ortopédiai betegségei és műtéti kezelésük 7./b) A kéz gyakoribb betegségei 8./b) Vállbetegségek 9./b) 10./b A láb betegségei I. Gerincbetegségek, II.Mellkasdeformitások 11./b) Gerincműtétek 12./b) Gyulladásos betegségek 13./b) Fejlődési rendellenességek 14./b) Idegrendszeri betegségek mozgásszervi vonatkozásai 15./b A növekedésben lévő szervezet gyakoribb ortopédiai betegségei 16/b.) Gipszkötés 17/b.) Ortézisek, ortopéd cipők 18/b.) Műtéti típusok 19/b. Endoprotézisek 20./b Postoperatív (műtét utáni) rehabilitáció műtét utáni időszakra 21./b) A kéz gyakoribb betegségei 22./b 25./b) Scheuermann kór Psychotherapia jelentősége a krónikus

mozgásszervi betegek kezelésében és rechabilitációjában 2 1/b.) Sántítás Vizsgáljuk a járást (beteg vizsgálat fontos része). Az alsó végtagot teljes hosszában lássuk. • síkban, egyenes alapon való járást és • lépcsőn járást vizsgáljuk. Normális járás Az alsóvégtagok mozgása folyamatos, szimmetrikusan ciklusos és az égész test mozgása harmonikus. Meg kell nézni: • a lépések hosszát, • a lépések szélességét (széles alapon járás), Sántítás az a jelenség, amikor a járás ritmusa megbomlik, az alsó végtagok mozgása elveszíti szimmetrikus jellegét, ill. a két alsó végtag mozgásciklusa eltér egymástól A sántítás okai (tudni) 1. Kímélő sántítás: fájdalom miatt sántít a beteg. Az alsó végtag bármely izületének bármely része terhelésre vagy mozgásra fájdalmas. Általános jellemzője: • az érintett oldalon a támaszkodási szak megrövidül, • az ellenoldali láb lengési hossza és

időtartama is rövidebb, • védekező jellegű kényszertartás alakul ki. 2. Izületi mozgáskorlátozottság • az izületi mozgáspálya beszűkül betegség következtében, • ez érinti a járáshoz szükséges mozgásterjedelmet is. 3. Izületi instabilitás • az izület betegsége miatt; • a csontok, a rögzítő apparátus hibája miatt; • a támaszkodás fázisában az alátámasztás bizonytalansága miatt; 4. Izomerő gyengülés pl: • izombénulás miatt, • csípőizületek betegsége miatt. Trendelenburg tünet Csípőficamban és ahol a csípő abduktor (távolítók) izmai sérülnek a m. gluteus medius, m. gluteus minimus (középső- és kis farizom) érintettsége jellemző tünetet ad: a támasztó fázisban az érintett oldalon és az ellenoldalon is a medencét megtartani nem tudják, és a medence az ellenoldalon lebillen 5. Végtagrövidülés Alsó végtag egyoldali rövidülése. A sántítás mértéke: Minél nagyobb a két alsó végtag

hossza közötti különbség, annál nagyobb mértékű a sántítás. Ilyenkor a rövidülés kompenzálása a lumbális gerincszakasz oldalirányú görbületével és a rövidebb végtag oldalán a medence süllyesztésével, ill. a láb (hosszabb végtag) flexiós (hajlított) tartásával lehetséges. 3 2/b.) Veleszületett és szerzett csípőficam Luxáció coxae congenita Csípőizületet (articulatio coxae) • az acetabulum (izületi árok) és • a combcsont feji része (caput femoris) alkotja. A acetabulum olyan mély, hogy a fejnek mintegy kétharmad részét magában foglalja. Ez az anatómiai helyzet nagymértékben hozzájárul a csípőizület teherbíró képességének fokozásához. A csípőizületben az izületi tokon belül is található izületi szalag. Az izületet körülvevő igen erős szalagok összetartják az ízesülő csontokat. I. Veleszületett csípőficamról beszélünk, ha az újszülött csípőizületének vápája, mélyedése és a

normálisan beilleszkedő combcsont (combcsont fejecs) különválik. A hiba oka ismeretlen A csípőficam gyakoribb lányokban, farfekvéssel született csecsemőknél. Speciális pelenka használata gyakran sikeresen javítja a ficamot. Egyébként sínezés, rögzítőkötés (Pavlik kengyel) vagy ortopédiai műtét szükséges. A veleszületett csípőficam sokkal gyakoribb veleszületett csípőizületi elváltozások: a.) Laza csípő A combcsont feje az izületi vápából kifelé nyomható, de nem hagyja el a vápát. b.) Instabil luxálható csípő (megváltoztatható csípőficam) A femur (combcsont) fej a vápából hátrafelé kinyomható, és közben zökkenést hallunk. c.) Luxáció (ficam) coxae (csípőizület) congenita (veleszületett) (veleszületett csípőficam) Ilyenkor nyugalmi helyzetben a femurfej a vápán kívül tartózkodik. A hajlított csípőt abdukálva a femurfej zökkenés kíséretében reponálható (visszarakható) a vápába. Addukcióra

reluxáció következik (újra kificamodik) Luxációs-repozíciós jel. (Ortoláni tünet) d.) Dysplasia (rendellenes fejlődés) coxae congenita (veleszületett csípőizületi rendellenesség) Csökevényes fejlődés. Az izületi vápa sekélyebb a normálisnál Tünetek: ugyanazok, kezelése nehezebb. e.) Subluxácio (tökéletlen ficam) coxae congenita (majdnem ficam) Hasonlít a veleszületett csípőizületi rendellenességhez. A femur fejet az izületi vápa nem fedi be. 4 f.) Teratológiai csípőficam (fejlődési rendellenesség, torzszülött) Méhen belüli életben alakul ki, egyéb fejlődési rendellenességgel jár együtt. Nem lehet reparálni (visszarakni) a deformitások miatt. Csípőizületi betegségek előfordulása Gyakori betegségek Magyarországon az élveszületettek 1,5 %-ánál fordul elő. Instabil (megváltoztatható) – luxáció (ficam) – dysplasia (rendellenes fejlődés) Az instabil csípő a leggyakoribb, 60 %-ban spontán gyógyul.

Lányoknál négyszer, hatszor gyakoribb. Legveszélyeztetettebbek (5-10 %-ban) a faros szülöttek. A medencevégű fekvés legtöbbször egyoldali a csípőficamú, és gyakrabban érintett a bal oldal öröklődése Polygénes (sokgénes) öröklődést figyeltünk meg. Csípőficam szűrővizsgálata • az újszülött osztályon 2.-4 napon vizsgálják meg a csecsemőt, • a gyermekorvos 2.-3 hetes korában vizsgálja meg, • 2.-3 hónapos korában ortopéd szakorvosnak is látni kell a csecsemőt, • ultrahanggal vizsgálják a csípőt. Tünetek: Csecsemőknél Gyanú • a végtagok nem egyforma hosszúak; • az érintett alsó végtag kifelé forgatott helyzetben van, • combránc és gluteus femoralis redő aszimmetrikus (fenék-comb átmenet); • az érintett oldalon kevésbé mozgatja a lábát; Bizonyíték (luxációs (ficam) – repozíciós (visszahelyezés) jel = (addukcio-abdukcio)) ortholani tünet • Trendelenburg tünet: Csípőficamban és ahol a csípő

abduktor (távolítók) izmai sérülnek a m. gluteus medeus, m gluteus minimus (középső- és kis farizom) érintettsége jellemző tünetet ad: A támasztó fázisban az érintett oldalon és az ellenoldalon is a medencét megtartani nem tudják, és a medence az ellenoldalon lebillen. • Duchanne (düsen) tünet: a betegek két lábon álláskor és járáskor előredöntik a törzsüket (az álló oldal felé így korrigálják az állapotot). • Képalkotó eljárásokkal kell alátámasztani a diagnózist. 3-4 hónapos korban röntgenfelvételt végeznek, korábbi korban ultrahangvizsgálatot. 5 Kezelés: Az első hónapokban el kell kezdeni a kezelést, legkésőbb 1 hónapos korban. A szűrővizsgálaton kötelező jelleggel megvizsgálják a csecsemőt. Minél korábban kezdődik a kezelés, annál nagyobb a valószínűsége, hogy maradványtünet nélkül gyógyul. • terpesz (abdukciós) pelenkázásos módszer, • Pavlik kengyel: 90 fokban felhúzott helyzetben

tartja a csecsemő csípőjét; 3 hetes kor után alkalmazható, bőrből készül, sok pántból áll, lyukakkal állítható. A gyógyításnak a járás kezdetéig be kell fejeződnie. • abdukciós sín: a már ülni tudó gyerekeken alkalmazzák, hasonló módszerrel működik, mint a Pavlik kengyel. • műtéti terápia: ha a konzervatív kezelésre nem reagál. II. Szerzett csípőficam A csípőizület szerzett rendellenessége, több ok miatt létrejöhet (főleg felnőttkorban). Lényege: a combcsont feje részlegesen vagy teljesen elhagyja az izületi vápát (lágyrészsérüléssel is jár). Ok: • • • • • általában – trauma (magasból esés, autóbalesetek), degeneratív csípőizületet is érintő betegség, vérellátási zavarok, gyulladás; helytelenül végzett és/vagy hibásan utókezelt (gyógyult) csípőműtétek után; elhanyagolt, veleszületett csípőficam; idiopatiás. Tünet: lásd veleszületett csípőficamnál A medence stabilitása

és a járás ritmusa megbomlik (ha tud egyáltalán járni). Kezelés: kiváltó ok kiderítése és lehetőség szerinti gyógyítása (főleg műtéti terápia). 6 3./b) A betegvizsgálat szempontjai A betegvizsgálat lépései: 1. Anamnézis (kórelőzmény) felvétele • születéskori eseményekre visszakérdezni, • terhesség, szülés körülményei, • koraszülött volt-e, • születési súly, • mozgásfejlődése mikor indult és hogyan, • testméretek (súly, magasság), • munka- és szociális körülményei (munkahely, lakhely), • jelenlegi tünetek milyensége: • hogyan kezdődött (előzmény, sérülés), • járt-e hidegrázással, lázzal az adott probléma, • volt-e a családban hasonló probléma, • tünetek jelentkezésének sorrendje, • rá kell kérdezni a fájdalomra: • hol fáj, • hova sugárzik, • milyen jellegű a fájdalom, • nőknél első menses idejét megkérdezni, (a nemi hormon hatására az epifízis (csöves

csontok izületi vége) fugák bezáródnak). 2. Inspekció: megtekintés • a beteg lemeztelenítése után (fehérneműig, a szemérmének tiszteletben tartásával), • meg kell tekinteni teljes megjelenését és mozgás összképét, • minden oldalról szemügyre vesszük a beteget, járás, állás közben, Így tájékozódunk a beteg • állapotáról, • tápláltsági állapotáról, • testtartásáról, • alakváltozásról és deformitásról (duzzanatok, sorvadások), • bőrt, annak eltéréseit meg kell nézni, keresni kell a testfelületen a hegeket, a sebeket. 3. Tapintás: palpáció (Ortopédia  mozgásszervek elváltozásának tapintása Reumatológia mozgásszervek elváltozásának és lágyrészek elváltozásának tapintása) Mindig a két oldal összehasonlításával vizsgáljuk a beteget • hőmérséklet eltérés, • tapintásra érez-e a beteg fájdalmat, • szemmel nem látható csomókat, folytonossági hiányokat tapintunk-e. 7

Felületes tapintással • a bőr bőralatti kötőszövet állapotát, • a felületes vénák lefutását, • a felületesebb nyirokcsomókat, • az artériák pulzációját, Mély tapintással • az izmok, inak, csontok, izületek és • esetleg a mélyebben futó idegek elváltozásait. További vizsgálat: • képalkotó eljárásokat kell igénybe venni : a csontok, izületek alakváltozásának kimutatásához (röntgen, CT, MRI) • labor Az ortopéd betegek teljeskörű gyógyítása érdekében több orvos összefogása szükséges. Az ortopédus, a belgyógyász, a reumatológus konzultál Ortopéd team: • ortopédus • reumatológus • belgyógyász • egyéb orvos • fizioterapeuta • nővérek • asszisztensek • masszőrök 8 4./b Alapfogalmak izületi mozgás, stabilitás, végtagtengely Tudni anatómiából: • izületek alkotórészei • izületek osztályozása, mozgások • stabilizáló tényezők (szalagok, tok, izomtónus) A csontok

összeköttetése lehet • • folyamatos (synarthrosis=merev, feszes izület, melyben mozgás nem jön létre) • kötőszövetes • porcos • csontos megszakított (ariculationes=izületi) • szalagos A folyamatos összeköttetések attól függően, hogy milyen szövet révén valósul meg, három fajtáját különböztetjük meg: • kötőszövetes (koponya varratai, a foggyökér és fogmeder közötti összeköttetés) • porcos (koponyaalapon, az ékcsont és a nyakszirtcsont között, gyermekkorban a medencecsontot alkotó három csont között) és • csontos (általában idősebb korban alakul ki: koponya varratainak elcsontosodása). A megszakított összeköttetés: az izület (articulatio). Az izület A legtöbb izület két vagy több csont olyan összeköttetése, melyben az ízfelszínek között izületi rés található, s az izületben a csontok egymáshoz viszonyítva elmozdulást végezhetnek. Az izület alkotórészei • az izületi fej (henger,

gömb, tojás, nyereg); • az izületi árok (ízvápa) az izületi fej benyomatának felel meg, melyet porcszövet borít (izületi porc), ami megkönnyíti az izület mozgását; • izületi tok: az izületi fejet és árkot légmentesen veszi körül, külső rétegét vastag kötőszövet alkotja, mely az izesülő csontokat tartja össze; belső rétege (synovialis réteg) termeli az izületi nedvet; • izületi szalag (ligamentum) rugalmatlan, húzóerőnek ellenálló kötőszöveti rostok (kollagénrostok) építik fel; Feladatuk az izületek erősítése, a rendellenes irányú mozgások megakadályozása. Általában az izületi tokon kívül helyezkednek el, de vannak olyan izületek, melyekben a szalagok az izületi tokon belül találhatók a szalagok (térdizület, csípőizület) • izületi nedv (synovia) néhány csepp sűrű folyadék, mely megkönnyíti az izületek mozgását. • izületi porcok (porckorong a gerincben, félhold alakú izületi porc a

térdizületben) 9 Az izületek osztályozása • • • az izületet alkotó csontok száma szerint lehet • egyszerű üzenet, amelyet két csont alkot, • összetett izület, amelyet két csontnál több izület alkot (könyök izület); • az izületi fej alakja szerint van: • gömb-, • henger-, • tojás-, • nyeregizület; a mozgástengely száma szerint lehet • egytengelyű izület mozgásai (ujjperccsontok): • hajlítás (flexio), • feszítés (extensio), • kéttengelyű izületek mozgásai • az első tengely mentén hajlítás – feszítés, • a második tengely mentén távolítás (abductio), közelítés (adductio) (ilyen az egyik kéztőcsont és I. kézközépcsont közötti nyeregizület) háromtengelyű (soktengelyű) izület mozgásai: • az első tengely mentén hajlítás – feszítés, • a második tengely mentén távolítás – közelítés • a harmadik tengely mentén forgó mozgás (rotatio), (ilyen a vállizület és a

csípőizület). Az izületek mozgásai Az izületekben a mozgás képzeletbeli mozgástengely mentén történik. A mozgástengely merőleges a mozgás síkjára. Vannak: • kötött izületek • egytengelyű izületek • csapos v. csuklóizület • forgóizület (articulatio trochoidea) • trochoginglymus (forgócsuklós izület) • kéttengelyű izületek • tojásizület (art. ellepsoidea) • nyeregizület (art. sellaris) • szabad izületek (articulatio spheroidea) 1. Csuklóizület (ginglymus) • ujjak izületei (art. interphalangeae) • kétirányú mozgás • tág határok között • oldalszalagok • izületi tengely közel • merőleges a csont tengelyére. 2. Forgóizület (axialis=tengelyben álló) • I. és II nyakcsigolya között (articulatio atlanto) • az izületi tengely párhuzamos a csont hossztengelyével. 3. Tojásizület • két tengely közötti mozgás • tojásdad fej és vápa (árok) 10 4. Nyeregizület • két egymásba illő

nyereg alakú felszín (nincs fej v. vápa) • hüvelykujj kézközépcsont és kéztőcsont közti izület • két tengely mentén • adductio (közelítő) – dbductio (távolító) • oppositio (ellenállás, szembenállás) – repositio (helyretétel, helyrevetés) 5. Soktengelyű izületek • végtelen sok tengely körül • nyílirányú (sagitalis), haránt és függőleges • váll- és csípőizület Az izületek mozgásai Izület normál (alap)állása: ember egyenes (nem feszes) álló testtartása mellett, a felső végtagok laza lelógatása, a fej természetes, előrtekintő tartása mellett „magától” felvett helyzete az izületeknek. Középhelyzet: izület tokja és szalagjai minden irányban egyenletesen ellazulnak (ezt venné fel magától az izület az elasztikus tényezők folytán). Az izületek mozgásait az alapállapothoz képest határozzuk meg, fokokban mérjük. • • • • • • • fexio – hajlítás extensio - nyújtás rotatio

– csavaró mozgás abductio –távolítás adductio – közvetítés pronatio – befelé fordítás (tenyér, talp) supinatio – kifelé fordítás (tenyér, talp) Az izületet összetartó tényezők Az izületek épsége és működése szempontjából fontosak azok a tényezők, amelyek az ízesülő csontokat összetartják. Ezek a következők: • izületi tok és az izületi szalagok, • az ízesülő felszínek tapadása, • a környező lágyrészek, az izületet körülvevő izmok, kötőszövet, bőr (fontos pl. a vállizületben), • az izmok tónusa, • külső légnyomás, • adhéziós erő, mely a synovia (izületi nedv) hatására jön létre a két ízfelszín között. Stabilizáló tényezők • • izületi tok: az izületi fejet és árkot légmentesen veszi körül, külső rétegét vastag kötőszövet alkotja, mely az ízesülő csontokat tartja össze; belső rétege (synovialis réteg) termeli az izületi nedvet; izületi szalag (ligamentum)

rugalmatlan, húzóerőnek ellenálló kötőszöveti rostok (kollagénrostok) építik fel; Feladatuk az izületek erősítése, a rendellenes irányú mozgások megakadályozása. Általában az izületi tokon kívül helyezkednek el, de vannak olyan izületek, melyekben a szalagok az izületi tokon belül találhatók a szalagok (térdizület, csípőizület) • izomtónus A nyugalomban lévő izmoknak is van bizonyos feszülése, amelyet tónusnak nevezünk. A tónus az izom feszülési állapota, mely nélkülözhetetlen a normális izomműködéshez. Az egészséges izom tónusa a normotonus 11 Végtagtengely Térd tengely deformitások (állások) • valgus = kifelé fordított, görbe, gacsos (X láb), • varus = kifelé hajló, horgas lábú (O láb). Valgus deformitás helyzet (X láb). A distális (a test középvonalától távolabbi) végtagrész hossztengelye a proximális (a törzshöz közelebb levő) végtagrész hossztengelyétől oldalfele, azaz

laterálisan (oldalt) tér el. A könyök és a térdizületben fiziológiásan néhány fokos valgus állás van A comb és a lábszár hossztengelye kifelé, a laterál felé nyitott szöget zár be. Az összezárt térdek mellett a két belboka távolsága megnövekszik. Varus deformitás helyzet (O láb térdben) A distális végtagrész hossztengelye a proximális végtagtengelyhez viszonyítva a test középvonala felé tart (tér el) frontális síkban. A comb és a lábszár hossztengelye a test középvonala felé (mediális) nyitott szöget zár be. Rekurvát helyzet (ellengörbület) A distális végtagok a normális extensiónál nagyobb mértékben görbül extensiós irányba (tornász lányok laza izület miatt). Antekurvát helyzet (előtt) A rekurvát ellentéte. A végtagnak előrekonvex (domborulata) görbülete van (ritkább verzió), sérülések után alakul. Sagittális (nyíl irányú) síkú elhajlás Rotációs v. torziós helyzet A végtag hossztengelye

mentén van elcsavarodás. A láb kóros állása (pes) • Pes equinus  ilyenkor a láb (talprésze) plantált flexiós tartásban van, szupinál (kifele fordul), • Pes calcaneus (sarokcsont) ilyenkor a láb ellentétes az előzővel, • Pes varus  kifelé hajló, horgas lábú (0 láb) • Pes valgus  kifelé fordított, gacsos lábú (X láb) • Pes cavum (üreg)  szokatlanul magas a lábboltozat. A gerinc mozgásai: A csigolyák egymáshoz viszonyítva csak kis elmozdulást végezhetnek, összességében a gerincen jelentős kitérésű mozgások jöhetnek létre. Ezek a mozgások: • előre- és hátrahajlás, • oldalirányú hajlás, • hossztengely körüli forgó mozgás, • rugózó mozgás. A rugózó mozgás rendkívül fontos, mivel járás, futás és ugrás közben csökkenti a koponya, ill. az agyvelő rázkódását Az előre és hátrahajláskor legmozgékonyabb a nyaki és az ágyéki szakasz, a torziós (forgó, csavarodó) mozgás

kivitelezésében a háti szakasznak van fontos szerepe. 12 5./b Coxarthrosis műtéti kezelése Coxarthrosis = csípőizületi degeneratív betegség, másnéven: arthrosis deformans coxae Ilyenkor a beteg csípőizületben a porc és a csont degeneráció következtében fellépő fájdalom, deformitás és mozgáskorlátozottság van. Emiatt kontraktúrák alakulnak ki, valamint sántítás. Előfordulása: (a felnőtt lakosságban) • primer coxarthrosisok: nem tudjuk az okát. Nőknél fordul elő gyakrabban 50-60 éves életkor felett egyre növekszik az előfordulásuk. • szekunder coxarthrosis: más, ismert csípőizületi betegség következtében alakul ki. Fiatal korban is előfordul. Tünetek: • fájdalom, mozgásra fokozódik, • mozgáskorlátozottság, sántítás, • extensio (feszítés) válik nehézkessé, flexiós kontraktúra (hajlítás beszűkülése) alakul ki. Röntgen tünetek: • izületek deformáltsága látszik, • az izületi rés

beszűkül, • az izületi kontúrok egyenetlenek, • degeneratív ciszták alakulnak ki, • oszteofiták képződnek (csontkinövések, tüskék). Kezelése: • konzervatív kezelés • műtéti kezelés • preventív (megelőzést szolgáló) műtétek: un. prearthrotikus (artrózist megelőző) állapototot próbálja megszűntetni, vagy lassítani a folyamat előrehaladását. • kuratív műtétek: a cél az izület stabilitásának és mozgásának lehetőség szerinti helyreállítása. Műtéti eljárások (osteotomiák = csontműtétek), kezelések • régi: Vass műtét Lényege: az abduktor (távolító) izomzat tapadásának leválasztása a nagytompor átvésésével, adduktorok (közelítő) inának átmetszésével jár. • femuron végzett osteotómiák Az izület tengelyének normalizálása a cél, (trochanteren (tomporon) végzik még), ilyen a varizáló oszteotómia, az izületi tengelyt a normális tengelyhez közelíti. 13 • medence osteotomia A

veleszületett csípőficamosoknál vagy a szekunder arthrozisoknál fiatalokon végzik. Főleg egyoldali folyamatoknál szóba jön a csípőizület elmerevítése Elsősorban álló fizikai munkát végzőkön, általában fiatalokon. • csípő arthroplasztika Leggyakoribb, hogy művi izületet képzünk. • Endoprotézis (szervezetbe beépített mesterséges izület) Műtét fajtái: • Hemiarthroplasztika (hemi=fél) • csak az egyik izületi véget helyettesítjük protézissel. • Totál arthroplasztika • mindkét izületi véget helyettesítjük protézissel. A csípőizületi arthroplasztika (endoprotézisek) fajtái: 1. Felszínpótló kezelések vagy protézisek Ilyen pl. a kettős sapka módszer A károsodott izületi fejet és vápát előkészítik, a károsodott részét eltávolítják. A vápába egy műanyag csésze, a fejére fém sapka kerül. 2. Cervicokapitális protézis (cervico=fej) Ilyenkor a femur velőűrébe helyezik a protézist. A feje fém,

megmarad a csontos, porcos vápa. 3. Totális endoprotézis • cementes • cement nélküli A vápa két részből áll: • külső fém gyűrű van a vápán, • belső műanyag betét része. A külső fémgyűrű menetes, vele rögzíthető a betét. Szövődmények A hosszú fekvés (8 hét – 3 hónap) szövődmények alakulhatnak ki: • vérkeringési zavar, • pangás, • légzési zavarok stb. A műtéten túli szövődmények: • szeptikus kilazulás: Műtéti sterilitás, antibiotikum adása ellenére tönkremegy a beültetett protézis. Kicserélik + antibiotikumok adnak. • steril kilazulás: 10-15 év múlva kimozog, esetleg fájdalom előfordulhat. Elhasználódási idő átlagosan 15 év, de a ma használatos legmodernebb protézisek esetében nincs elhasználódási idő. 14 6./b A térdizület ortopédiai betegségei és műtéti kezelésük A térd (genu) A térd felépítése olyan, hogy egyben gondoskodik a saját védelméről. Az izületi tok,

mely kívülről teljesen körülzárja, elég rugalmas ahhoz, hogy lehetővé tegye a mozgást, de egyben erősen összetartja az izület részeit. A tokot belülről izületi hártya borítja Ez termeli az izületi folyadékot, mely az izületet „olajozza”. A kopásnak igen ellenálló porc fedi a combcsont és a sípcsont végét, és csökkenti a súrlódást mozgás közben. Félhold és gyűrű alakú izületi porcok (meniszkuszok) párnázzák ki a két csont közötti rést, és segítik a testsúly egyenletes eloszlását. A folyadékkal töltött tömlőcskék (bursák) pedig a csontok felett elmozduló bőr és inak közötti elcsúszást biztosítják. A kétoldalt és hátul futó ínszalagok stabilitást adnak az izületi toknak. A térdkalács (patella) az izület elülső részét védi A térdizület (articulatio genus): alkotásában a combcsont distalis (alsó) végrésze, valamint a tibia proximalis (felső) végrésze vesz részt (a fibula csak a tibiával

képez izületet). A térdizület felépítése több szempontból is eltér a többi izülettől: • az izületi vápa alakja nem felel meg a fej benyomatának; a két felszín közötti különbséget a belső és külső porckorong (meniscus medialis és meniscus lateralis) szünteti meg. • a térdizület belsejében is található két izületi szalag (elülső és hátsó), amelyet keresztszalagnak nevezünk (liganemtum cruciatum anterius és ligamentum cruciatum posterius); • a térdizület izületi tokjában beágyazva található a térdkalács (patella), egy gesztenye alakú, lapos csont. A térdizület összetartásában jelentősek az izület két oldalán elhelyezkedő un. collateralis szalagok, amelyek egyúttal gátolják az izület oldalirányú mozgását. A térd rendellenességei Mind az 0-láb, mind az X-láb – ha nem kezelik – az élet későbbi szakaszában térdizületi gyulladást okozhat. Az 0 láb gyakori totyogó kisgyermekekben, 18 hónapos korra

általában magától javul. Ha az 0-láb fennmarad, vagy tovább romlik, az ok a sípcsont oszteokondrózisa (csont- vagy porcszövet gyulladás), vagy angolkór lehet, amely D-vitamin hiányban kialakuló csontfejlődési zavar. Térdizület Fiziológiás valgus állása (kifelé fordított görbülete) 173 fok. A femur (combcsont) és a tibia (sípcsont) hossztengelye egymással laterált felé (oldal felé) nyitott szöget zár be. Keresztszalagok A térdizületben két keresztszalag van, mindkettő részt vesz a térdizület oldal stabilitásában. A elülső keresztszalag megakadályozza a tibia előre történő kificamodását. A hátsó keresztszalag hátrafelé ficamodást akadályozza meg, valamint azt, hogy a femur elcsússzon a tibián. Térdizület mozgása: flexió –extenzió. A flexió 130 fokos, az extenzió csekélyebb, 10 fokos. 15 Betegségek 1. Veleszületett fejlődési rendellenességek a térdizületben a.) Veleszületett térdficam (genu antekurvátum)

Az elváltozások a tibiának luxációja (ficama) vagy szubluxációja (előre ficam) a szagittális (nyílirányú) síkban. (A tibia előrébb van, mint a térde) Több csontot érintő, a csontrentszer veleszületett betegsége. Elsődleges tünet: • újszülött korban észlelhető, • legsúlyosabb a teljes luxáció: nincs extenzió, nincs aktív térdflexió, • ha mindkét láb érintett, a beteg állás- és járásképtelen. A térdárok hátsó felszínén próbál járni és állni. Kezelése: • konzervatív eljárás nem hat, • műtéti terápiával lehet próbálkozni. b.) Patella (térdkalács) fejlődési zavarai • lehet csökevényes fejlődés, • patella hiány, • patella alaki ill. elhelyezkedésbeli rendellenességei • chondromalacia patellae Serdülőkben a térdkalács alatti porc meglágyulhat a porc tisztázatlan eredetű pusztulása miatt vagy a térdkalácsok rossz állása által okozott kis sérülések következtében. A kialakuló

betegséget a térdkalács porclágyulásának (chondromalácia patellae) nevezik. A mozgatás térdfájdalommal jár, különösen lépcsőn történő le- és feljáráskor. A kezelés a térd körüli izmok nyújtására végzett gyakorlatokkal, a fájdalmat okozó tevékenységek elkerülésével és aszpirin adásával történik. 2.) Luxáció habituális patellae (szokványos térdficam) Tünet: a térdkalács minden térdhajlításkor oldalfelé luxálódik. Általában gyermekkorban (kisiskolás korban) találkozunk vele. Az elváltozás oka: m quadriceps (négyfejű combizom) zsugorodása, kontraktúrája. A quadricepsz a térdizület egyetlen feszítője. A térdkalács közvetítésével a sípcsont elülső érdességén tapad. A kontraktúra kialakul: • bénulás miatt, • veleszületetten, • m. quadricepsbe adott antibiotikum beadása okozhatja (mélyen izomba adott inj) A patella lecsúszik a femurális laterális kondilusról (oldalsó bütyök). A járás

bizonytalan, fájdalom előfordulhat. Terápia: • műtéti: a kontraktúrát (zsugorodást) kell nyújtani, a térdizület laterális tokjának bemetszésével, • 3-7 hétig rögzítik, utána aktív tornát el lehet kezdeni. 16 3.) Visszatérő patella ficam Az elváltozás hasonlít a szokványos térdficamhoz. Lányoknál serdülőkorban fordul elő. Anamnézis (kórelőzmény): trauma. Tünetei: izületi duzzanat és fájdalom. A betegségre hajlamosítanak a patella rendellenességei. Sokszor spontán is visszahelyeződik normális állásba a patella, de a duzzanat és a fájdalom megmarad. Kezelése: • műtéti, • a négyfejű combizmot erősítő tornák. 4.) Meniscusok (sípcsonti és szárkapcsi porckorongok) rendellenességei (Meniscus = félhold alakú izületi porc, laterális és mediális) Fejlődéstani betegségek. Laterális izületi porc érintett. Leggyakrabban diskoid (porckorong) elváltozás, a félhold alakú porckorong korong alakúvá alakul. 5.)

Tengely deformitások a térdizületben a.) Genu varum (donga térdállás, 0 láb) A comb és a lábszár hossztengelye a test középvonala felé (mediális) nyitott szöget zár be. Ez az elváltozás csecsemőkorban élettaninak tekinthető. 8-10 éves korra spontán korrigálnia kell. Fiúk, lányok egyformán érintettek Kialakulását tekintve • idiopátiás, • ismert eredetű Oka: • csont anyagcserezavar, • általában kötőszöveti gyengeség, • traumák. Tünetei: • általában kétoldali az elváltozás, • előfordul, hogy a két lábszár befelé rotálódik, • gyakran fordul elő lúdtalppal, • gyorsan kifárad a gyerek, • lábfájásról panaszkodik. A térdizület mediális része terhelődik túl. Korai térdizületi arthrozis (gyulladás) alakul ki. Megnyúlhatnak a laterális oldalszalagok, chondromalácia patellae jöhet létre Betegség felismerése: • külső jelek alapján, • röntgen alapján. Kezelése • gyermekkorban, kivéve, ha

ismert fokú betegség következménye, • korrekciós műtét végzése. b.) Genu valgum (gacsos térdállás, X láb) A comb és a lábszár hossztengelye kifelé, a laterál felé nyitott szöget zár be. Az összezárt térdek mellett a két belboka távolsága megnövekszik. 17 Csoportosítása: • idiopátiás, • ismert eredetű • csontrendszer betegsége, • kötőszöveti betegség, • traumák. Ha a belbokák távolsága gyermekkorban max. 3-5 cm, az még nem kóros Későbbiekben, 10 éves kor után prearthrotikus arthrózishoz vezet. A terhelés tengelye a laterális femur tibia condiluson halad. Ha ez tartósan fennáll, a porc sérül, és arthrotikus állapotok alakulnak ki. Ez a szinoviális hártya (savós hártya) gyulladás. Kezelése: műtét. 6.) Schlatter-osgood betegség Osteochondritis tuberositas tibii (sípcsont csúcsi részén a csont és a porc gyulladása) Fiatalkori betegség. 11-16 éves kor között a leggyakoribb, nemi eltérés nincs A

tuberositas tibie (sípcsonti dudor) egyfajta oszteokondrózisos elváltozása, csontosodási zavara. Ezt a változás elősegíti: • túlterhelés, • trauma, • különböző gyulladásos folyamatok. Tünet: fájdalom, duzzanat, érzékenység a sípcsont felső végén található tapadási gumón. Diagnózis: röntgen felvétel alapján: a térdkalácsról érkező ín tapadásának helyén, a sípcsont ezen részének feltöredezését mutatja. Néhány hét vagy hónap alatt spontán gyógyul. 6-8 hetes pihentetés szükséges akut esetben. Ha 18. éves kor után vissza-visszatér, műtéti megoldás szükséges 7.) Térdizületi folyadék gyülem A térdizületi folyadék kóros felszaporodása, a recesus suprapatellaris (a térdkalács feletti árok) előemelkedésével és a patella kóros mozgatásával jár, ehhez társul még a térdizület mozgáskorlátozottsága. Ilyenkor mindig a szinoviális hártya gyulladásával kell számolni. Sinovitist okozhatják: •

bakteriális infekciók (fertőzések), • allergiás folyamatok, • autoimmun betegségek (reumatoid arthritis), • anyagcsere betegségek (köszvény), • trauma utáni állapotok, • daganatos megbetegedések. Az izületi folyadék savós, bakteriális esetekben gennyes, esetleg véres, traumás esetekben kifejezett véres elváltozást (haemarthros = vérömleny az izületi üregben) okoznak. Vérképző betegségek is okozhatnak vérömlenyt, véralvadási, vérzékenységi (haemophiliás) zavarokat. Tünetek: fájdalom és mozgáskorlátozottság. 18 Az elváltozás lehet: • akut: kevesebb tünettel jár, fájdalom, duzzanat, bőrpír, • krónikus: fájdalom és mozgáskorlátozottság. Diagnózis: anamnézis, mi okozhatta? • ránézésre: milyen eredetű, • térdizületi artroszkópiával próba punkciót végzünk és megvizsgáljuk a térdizületi folyadékot, • laboratóriumi leletek: folyadék tenyésztés. Terápiás eljárás: • le lehet bocsátani a

folyadék nagy részét, • térdizületi üregbe antibiotikumot, ill. gyógyszert juttathatunk, • nyugalomba helyezés, akut bakteriális fertőzés esetén (combtájig gipszelni), • célzott antibiotikus kezelés (folyadéktenyésztés után), • szinoviális hártyát ki lehet írtani, egyéb műtéti terápiát lehet alkalmazni. 8.) Térdtáji szalag és toksérülések Direkt trauma hatására következnek be. a.) Oldalszalag sérülések • keletkezhet húzódás vagy rándulás, • vagy teljes, vagy részleges szalagszakadás. A szakadás a szalag állományában van, vagy leszakadhat a csontos tapadási helyről. A részleges vagy teljes szalagszakadás instabilitást okoz. Tünet: • fájdalom, • duzzanat, • nyomásérzékenység, • esetleg bevérzés. Diagnózis: • röntgen felvétel alapján, • tünetek alapján. Kezelése: • konzervatív: húzódás esetében, • műtéti: nyitott térdizület és teljes szalagszakadás esetében. Krónikus, idült

oldalszalag elégtelenség Ami egy változó súlyosságú instabilitással járó állapot. Oka: • trauma utáni állapot, • tengelydeformitás (varus, valgus), • arthrózisos elváltozások, egyéb reumatológiai kórképek. Terápia: szalagplasztika. b.) Keresztszalagok elváltozása (térdizületen belüli szalagok) Általában különböző traumák hatására létrejövő elváltozás. Instabilitást okoz sagittalis (nyílirányú) erő behatására. Meniszkusz (félhold alakú izületi porc a térdizületben) gyakran sérül. Csavarásos elváltozások miatt izületi zár jön létre. 19 Tünete: • fájdalom, • duzzanat, • nyomásérzékenység, • izületi bevérzések, • asztalfiók tünet (90 fokban hajlított térd mellett) • elülső (húzni), • hátulsó (tolni) Kezelése: • megfelelő rögzítés, • arthroszkópiát végezhetünk, • szalagok visszarögzítése, plasztikák végzése, • akut szakasz lezajlása után combizomzatot erősítő

tornát végeztetünk. 9.) Térdizületi arthrosis Degeneratív elváltozás. A térdizület deformitásával, az izületi felszín pusztulásával és változó súlyosságú mozgáskorlátozottsággal és fájdalommal jár. A fájdalom – kezdetben indulási fájdalmak, ami mindenféle terheléskor fájdalmas. Primer formája (nem tudjuk az okot): 60 éves kor felett igen gyakori. Szekunder: ritkább, bármely életkorban előfordul. Okok: • csípő, láb statikai rendellenességei, • tengely deformitások, • trauma utáni állapotok, • gyulladások, • fejlődési rendellenességek, • túlzott egyoldali igénybevétel, • tumorok, • anyagcsere-betegségek. Az izületi tok zsugorodni fog, abszolút vagy relatív szalagelégtelenség alakul ki. A tünetek attól függnek a kiváltó okoktól, valamint, hogy mennyire súlyos a folyamat. Diagnózis: • röntgen felvétel + tünetek alapján, • (labor leletek alapján). Kezelés: • megelőzés: kiváltó okok

megszüntetése, prearthrotikus tényezők visszafordítása, • konzervatív: tünetek csillapítása, • gyulladás gátlás, • fájdalom csillapítás. Oki kezelés: • műtéti, • arthroplasztika • endoprotézis beültetése. Ha a folyamathoz hozzájárul gyulladás, akut történés: nyugalomba helyezés. Ha nincs akut történés: torna, masszázs. 20 7./b) és 21/b) A kéz gyakoribb betegségei 1. Fejlődési rendellenességek a.) Syndactilia Ujjak között összenövés van (ujjak szétválása a fejlődés során elmaradt). Az összeköttetés lehet bőrhíd, de lehet csontos is. Általában a III és IV ujjak között fordul elő. Kezelés: műtét 2-3 éves korban (iskoláskorra rendben legyen!) b.) Polydactilia: Szám feletti ujj, lehet csökevényes vagy teljes ujj. A kéz radiális vagy ulnáris részén fordul elő általában. Kezelés: fölösleges ujj eltávolítása. 2. Kleinböck betegség Os. lunatum (kéztőcsontok között: holdcsont  lsd

anatómia) elhalása, deformálódása Oka: • vérellátási zavar  nekrózis • huzamos túlerőltetés kapcsán (pl. sűrített levegővel működő gépek kezelői) Fiatal férfiakon (30 év körül) fordul elő, általában egy oldalon. Tünet: • fájdalom, • extensió kiesése, • flexiós kontraktúra, • izomatrophia Kezelés: műtéti 3. Csukló és kéz izületeinek artrózisa Az izületi porc degenerációja, kóros elfajulása. A betegség folyamán fellépnek csont és lágyrész elváltozások. A betegség általában csak néhány izületet érint. Az artrózisban csökken a szinoviális folyadék mennyisége és megváltozik a minősége. Nem tudja ellátni kenőfunkcióját, az izület táplálását Fokozódik a porcfelszínek súrlódása. Főleg gépírók, festő-mázolók betegsége. Tünetei: • fájdalom • mozgás korlátozottság, • kéz szorító ereje csökken. Kezelés: • megelőzés, • korszerű táplálkozás, 4. Pattanó ujj

kézujjak flexorainak (flexor inak) ínhüvelye metacarpophalangealis izületek magasságában szűkülnek. Gátolja az inak szabad mozgását Amikor a csomó az izületen átcsúszik  pattanó jelenség. Kezelés: műtéti 21 5. Dupuytren kontraktúra Palmaris (tenyéri) aponeurosis (bőnye) zsugorodása Előfordulás: • 30 éves korban vagy később, férfiakon gyakoribb, • cukorbetegek az átlagnál hajlamosabbak erre, • családi halmozódás lehetséges. Oka: ismeretlen • trauma, túlerőltetés, allergia lehet. Tünetek: • az aponeurosis hipertrofiája, zsugorodása a következményes flexiós kontraktúra, • leggyakrabban a IV. ujj, majd sorrendben az V: és a III ujjak érintettek, • sokszor mindkét kézen, szimmetrikusan alakul ki (lefolyása elhúzódó), • az érintett ujjhoz húzódó aponeurosis palmaris vastag, feszül, előemeli a bőrt ( ujjat flexióban tartja). Kezelés: műtéti 6. Carpal tunnel A nervus medianus nyomás alá kerülhet a

canalis carpiban  motoros és sensoros tünetekhez vezet. Előfordul: főleg nőkön a menopausa táján, sokszor reumatoid artritisben. Ok: bármilyen folyamat (gyulladás, ödéma stb.) kiválthatja, ami beszűkíti a carpalis csatornát (alagutat). Tünet: • égő fájdalom, • érzéskiesés/érzészavar az I-II-III. ujjak területén, • ujjak ügyetlensége, • később izomsorvadás. Kezelés: • steroid adása helyileg • műtét (ligamentum carpi traurversum? bemetszése) 7. Sudeck szindróma Végtagon általában nem jelentős trauma után - a vegetatív beidegzés zavarára visszavezethető - hyperemia (vérbőség) alakul ki. Tünet: • fájdalommal, • gyulladásos tünetekkel, • bőr és csont tünetekkel (atrofiák) jár. Kialakulásában pszichés tényezők, vegetatív labilitás szerepel. Fontos a megelőzés!  még a banális sérüléseket szabályosan, körültekintően kell ellátni. Stádiumai: 1. akut gyulladás 2. krónikus gyulladás 3.

atrófiás állapot Kezelés: • gyulladáscsökkentés • fizioterápia 22 8. Tendovaginitisek a.) tendovaginitis crepitans Ínhüvelyek fibrines (rostos fehérje) gyulladása alkaron, az ujjak extenzor, ritkábban flexor inhüvelyén. Ok: túleröltetés (zongorista, gépíró) Tünet: • fájdalom, • nyomásérzékenység, • szorítóerő csökkenés, • hóropogásszerű dörzsölés (tapintással!) Kezelés: • végtag rögzítése (1-2 hét) • gyulladáscsökkentés. d.)tendovaginitis stenotisans (De Quervain betegség) Krónikus gyulladás: • a m. abduktor pollisis longus és • a m. extensor pollicis brevis inainak közös ínhüvelyén. Tünet: duzzanat, fájdalom Kezelés: műtét 23 8./b) Vállbetegségek A felső végtag csontjait két csoportba oszthatjuk: • a függesztőöv csontjai, amelyekkel a végtag a törzshöz kapcsolódik és • a szabad felső végtag csontjai. A függesztőöv csontjai: - kulcscsont (clavicula) - lapocka (scapula)

A szabad felső végtag csontjai - felkar (brachium) - alkar (antebrachium) - kéz (manus) Kulcscsont jellegzetes S alakban görbült csont. Egyik végével a szegycsonthoz, másik végével a lapockához ízesül. Medialis (középső) része a bőrön át tapintható, e helyen a kulcscsont törése viszonylag gyakori Lapocka jellegzetes háromszögletű lapos csont. Oldalsó felső szögleténél igen lapos ízfelszín található, ide ízesül a felkarcsont feji része. Háti felszínén erős kiemelkedés, a lapockatövis (spina scapulae) húzódik, ennek végrésze a vállcsúcs (acromion), amelynek törése ugyancsak gyakran fordul elő. Vállizület: a lapocka, valamint a felkarcsont feje alkotja. Jellegzetes soktengelyű izület, amelynek összetartásában a bő izületi tok, valamint a sekély ízvápa miatt a vállizmok fontos szerepet játszanak. A vállöv izmai A vállizületet elölről, felülről és hátulról veszik körül, s fontos szerepet játszanak ennek az

izületnek az összetartásában. a.) vállövet mozgató izmok (toracohumeralis izmok) mellkason erednek, s a vállöv különböző csontjain tapadnak. • nagy- és kis mellizom - m. pectorales major et minor ered: a bordákon, kulcscsonton tapad: felkarcsonton (humeruson) űködés: a kart a törzshöz közelítik és előrehúzzák • elülső fűrészizom - m. serratus anterior ered: a lapocka alatt, a mellkas oldalfalán fekszik; tapad: a lapocka szélén; működésük: rögzíti a lapockát; b.) Vállizmok: körülveszik és rögzítik a vállizületet • deltaizom – m. deltoideus ered: kulcscsont, vállcsúcs, scapula; tapad: felkarcsonton; működés: abdukálja a kart, előre – hátra viszi; szerepet játszik a váll jellegzetes alakjának kialakításában. • lapocka tövis feletti- és alatti izmok – m. supra- és infraspinatus ered: scapula; tapad: felkarcsonton; működés: abdukció (távolítás), kifelé rotálás; • lapocka alatti izom – m.

subscapularis ered: scapula belső felszíne; tapad: a felkarcsonton; működés: addukál (közelítés), a kart hátrahúzza; • kis- és nagy görgetegizom – m. teres minor et major ered: scapula (lapocka) szélén és csúcsán; tapad: a felkarcsonton; működés: abdukál, a kart hátrahúzza. 24 Rotátor köpeny: a vállizület stabilitását biztosító egyik fő tényező. Alkotói: • m. subscapularis (lapocka alatti izom) • m. supraspinatus (tövis feletti izom) és ezek inai • m. infraspinatus (tövis alatti izom) • m. teres minor (kis görgetegizom) Betegségek a válltájékon 1. Periartritis humeroscapularis Vállizület körüli lágyrészek sérülés, gyulladása, vagy degeneratív elváltozása következtében kialakuló jellegzetes tünetegyüttes. Fő jellemzői: vállizület lassan, fokozatosan kialakuló fájdalmas mozgáskorlátozottsága, elsősorban az abdukció és a befelé rotáció. A vállkörüli izomzat sorvadt Előfordul a bursa

subdeltoidea meszesedése is. Ok/ kialakulás: vállizülettel közvetlen kapcsolatban álló inak, szalagok degeneratív folyamatai jelentik az alapvető kóros elváltozást. Már a 3. életévtizedben kialakulhatnak ezek az elváltozások az inakban: • fibrinoid (lerakódások) degeneráció, • körülírt elhalások, • mikroszkópos szakadások, • meszesedések. Ezen elváltozások talaján másodlagos károsító hatásokra alakul ki a periartritis humeroscapularis. A kialakuló pont legtöbbször a m supraspinatus inának ill a m. biceps brachii hosszúfeje inának a tendinitise Supraspinatus tendinitis, rotátorköpeny szakadás: A m. supraspinatus működése elengedhetetlen a vállizületi abdukció kivitelezéséhez (az izom a vápába szorítja a humerusfejet, csak így tudja a deltaizom összehúzódása kivitelezni a mozgást). A m. supraspinatus ina általában a tapadási hely közelében sérül (gyulladás, degeneráció). Abdukció közben 20-45 fokos

helyzetben a sérült rész a vállboltozat alá kerül, a szűk résben az ín megszorul  hirtelen fájdalom. fájdalmas fájdalmatlan 25 Musculus biceps brachii hosszúfeje inának tendinitise: Az izom ina az izületen belül sajátos (megtört vonalú) lefutású  korán kialakulhat a degeneráció. Ilyenkor a humerusfej előtt érzékeny területet tapinthatunk. Az ín teljes szakadásakor enyhe fájdalom mellett az izomzat megfeszítésekor az izomhasnak megfelelően kisalmányi duzzanat jelenik meg. Tünetek: heveny formában hirtelen rossz mozdulatra vagy sérüléskor jelentkezik fájdalom. A beteg az érintett oldali végtagját a mellkashoz szorítja Jellegzetes fájdalom, mozgáskorlátozottság (abdukció, rotáció, majd minden irányú mozgás esetén) vállizomzat sorvad  befagyott váll képe. Kezelés: • heveny szakaszban: • nyugalomba helyezés: abdukciós sínen a fájdalom határáig abdukált helyzetben; • fájdalom csillapítás, • később

gyógytorna, • fizioterápia • súlyos, makacs esetben: műtét szükséges. 2. Luxáció habituális humeri (a vállizület szokványos, ismétlődő ficama) A humerusfej bizonyos vállmozdulatra előre és lefelé luxálódik, kezdetben csak repozícióval (helyretétellel) szüntethető meg, többszöri ismétlődés után spontán helyremegy. Előfordulás: serdülő és fiatal felnőtt korban, 90 % -ban 20 év alatt. A betegség kialakulását esetleg trauma megelőzheti. Később, bizonyos mozdulatokra  kabátujjba bebújáskor, labdadobáskor vagy jelentéktelen traumák hatására megismétlődik. Általában elülső vállficam alakul ki, ilyenkor a váll duzzadt, mozgáskorlátozottság lehet, előfordul, hogy a labrum és az elülső izületi tok leválik a scapula nyakáról, előre egy zsák alakul ki a tokon, amely az elmozduló humerusfejet befogadja. Diagnózis: tünetek és röntgen alapján Kezelés: • rögzítés: befelé rotált helyzetben 4 hétig

(ritkán válik be), • műtét: pl. tok és labrum visszavarrása, plasztikai műtét (pl. Putti Platt szerint) (tok és m. subscapularis inán végzik) Traumás vállficam  trauma hatására (leeséskor, sportsérüléskor stb.) kialakuló vállficam (ép vállizületben nagy trauma hatására) Habituális vállficam  • lehet rosszul ellátott traumás ficam után a károsodott izületre ható jelentéktelen trauma, rossz mozdulat hatására, • lehet roncsolódott, súlyosan károsodott izületekben (akármilyen profi az ellátás), • lehet izületi, kötőszöveti betegség miatt. 26 3. Akaratlagos vállficam Ritka. Lehet luxáció vagy subluxáció, egy vagy mindkét oldalon A beteg a ficamot izmai megfeszítésével akaratlagosan produkálja. Ok: vállizület rendellenessége (+ általában pszichés problémák) Kezelés: • rögzítés: befelé rotált helyzetben 4 hétig (ritkán válik be), • műtét: pl. tok és labrum visszavarrása, plasztikai műtét

(pl. Putti Platt szerint) (tok és m. subscapularis inán végzik) 4. Vállizület artrosisa Az izületi porc degenerációja, kóros elfajulása. Mikroszkópikus elváltozások jönnek létre az izületben, a porc elveszíti a kékes fehér színét és fényes jellegét. A porc elvékonyodik és sárgás, barnás színűvé válik A felszín felrostozódik és kisebb-nagyobb mélyedések és hasadékok lesznek rajta. Az artrózisban csökken a szinoviális folyadék mennyisége és megváltozik a minősége. Nem tudja ellátni kenőfunkcióját, az izület táplálását. Fokozódik a porcfelszínek súrlódása Kialakulásuk elsősorban időskorban egyéb betegségek után (törések, gyulladások után). A betegség folyamán fellépő csont és lágyrész elváltozások másodlagosak. Kezelése: • megelőzés, • korszerű táplálkozás, Tüneti kezelés • • • 5. fájdalomcsillapítás, mozgáskorlátozottság csökkentése, • természetes úton (torna, úszás,

masszázs) • nem szteroid gyulladásgátlókkal és • egyéb fájdalomcsillapítókkal) újraképezzük az izületi felszínt. Vállizület meszes tendinitise A tokos-inas mandzsetta acut vagy krónikus gyulladása. Általában 30 feletti férfiakon alakul ki. Lényege: ínrostok között kálcium rakódik le. Tünet: • fájdalom • nyomásérzékenység • mozgáskorlátozottság Kezelés: • helyileg costicosteroid és érzéstelenítő injekció adása • gyulladáscsökkentés, fájdalomcsillapítás • fizioterápia 27 9./b A láb betegségei A láb anatómiája A láb boltozatos szerkezet. A lábboltozatot ép, teherbíró szalagok, megfelelő erejű lábizomzat együttesen alakítja ki. A bokaizületben elsősorban flexió és extensió lehetséges. A láb csontjai: • lábtő-, • lábközép- és • ujjperccsontok. A lábtőcsontok (tarsus) közé hét eltérő nagyságú csont tartozik. Közülük két legnagyobb az ugrócsont (talus), valamint a

sarokcsont (calcaneus). Lábközépcsontok (metatarsus): öt rövid, csöves csont az ujjaknak megfelelően. Ujjperccsontok (phalanx): az I. ujjon két, II-V ujjon három ujjperccsont található, az utolsó ujjpercet körömpercnek nevezzük. A láb izmai A láb izmainak kisebb része a lábháton, nagyobb része a talpon fekszik. Valamennyi lábizom rövid, kis izom, amelyek működésében a lábszár izmait segítik. A lábháti izmok a feszítést, a talpi izmok a hajlítást végzik. A talp izmainak még a lábboltozat fenntartásában is fontos szerepük van. A talpi izompárnát képezik A lábtő és a lábközép csontokon erednek és tapadnak. A láb izmai • talpizmok három csoportban helyezkednek el: • az öregujj-párna izmai, • a kisujjpárna izmai, • a talpközép izmai. A lábfejen is megtalálhatók – mint a kézfejen – az izmok inait leszorító szalagok. Retinaculum = a feszítő és a szárkapcsi izmok inait leszorító szalagok. A láb (pes) izületei

A két lábszárcsont a lábtőcsontok közül közvetlenül csak az ugrócsonttal (tallusszal) ízesül (felső ugróizület), majd az ugrócsont más lábtőcsontokhoz kapcsolódik (alsó ugróizület). Mivel a lábat alkotó csontok nem egy síkban helyezkednek el, a lábon jellegzetes boltozatok figyelhetők meg. A haránt lábboltozat, valamint a hosszanti lábboltozat , mely elölről hátrafelé halad. A lábboltozatot szalagok, valamint izmok inai tartják fent. A boltozat következtében a láb három ponton támaszkodik a talajra – a sarokcsonton, valamint az I. és az V lábközépcsont végén -, ami nagymértékben megkönnyíti a járást és a futást, mivel e három ponton a láb mintegy átgördül. A lábboltozat nem veleszületett, kisgyermekkorban alakul ki járás hatására. 28 A láb betegségei A láb betegségeinek egy része magában a lábban keletkezik, pl. sérülések következtében, más részük viszont a szervezet egészét érintő betegségek

következménye. A probléma a láb bármelyik csontjaiban, izmaiban, inában vagy ínszalagjában jelentkezhet. A láb kóros állása (pes) • Pes equinus  ilyenkor a láb (talprésze) plantált flexiós tartásban van, szupinál • Pes calcaneus  ilyenkor a láb ellentétes az előzővel, (befele fordul), • Pes varus  kifelé hajló, horgas lábú (0 láb) • Pes valgus  kifelé fordított, gacsos lábú (X láb) • Pes cavum (üreg)  szokatlanul magas a lábboltozat. Betegségek 1. Donga láb (Pes equinovarus) A sarok ebben a betegségben un. equinus és varus helyzetben van és maga a lábfej addukcióban és supinációban (a külső talpél lefelé és befelé fordul). Leggyakoribb veleszületett lábrendellenesség 1 ezrelék, fiúknál kétszer gyakoribb. Az esetek felében 2 oldali. Az öröklődés 10 %-ban mutatható ki. Kialakulásának oka: • ismeretlen, • örökletes, • méhen belüli láb tartási rendellenessége, A betegség tüneteket okoz

csecsemőkorban. Kontraktúrát tapasztalunk a láb izületeiben, ehhez kisebb csontos deformitások alakulnak ki (társulnak). Talpi részen kivájtság látható. Betegség prognózisa: • minél előbbi kezelés, • mindig konzervatív utakat választunk először, • ált. 1 hetes korában körkörös gipszrögzítést helyeznek fel korrigált helyzetben; a gipszet hetente, kéthetente kell cserélni, növekedésnek, korrekciónak megfelelően. Cél: A sarok varus állásának korrigálása, majd a láb többi deformitását korrigálják. Műtéti korrekció: 3-4 hónapos korban lehet végezni Cél: a lehető legrövidebb időn belül be kell fejeződni a korrigállásnak (mire a gyerek járóképes lesz). További korrekció 3-4 éves korában, majd 14 éves korban még szükséges egy műtét. Az érintett oldali láb kisebb, nem bírja a terhelést, járóképes, nincs szükség ortopéd cipőre. 2. Pes plantus (lúdtalp, bokasüllyedés) Leggyakoribb statikai

lábrendellenesség (haránt és hosszanti). Hosszanti boltozat-süllyedés és a sarkok valgus (kifelé fordított) állása van. 10 éves kor körül 4-5 %-ban találkozunk ortopédiai kezelést is igénylő lúdtalppal. Kialakulásának okai: A láb boltozatos szerkezetét fenntartó elemek nem képesek ellensúlyozni a test súlyából adódó nehézségi erőt, ill. nyomóerőt Emiatt a láb ellapul A talusfej és a belboka közeledik a talajhoz. A leggyakoribb előidézője a testsúly növekedés A láb boltozatos szerkezete 1-2 éves korban alakul ki. 29 Lúdtalpról, mint statikai betegségről járni tudó gyereknél beszélünk. Tünete: • a láb fáradékonyabb, fájdalmas, • rögzült állapotban befolyásolhatatlan, ezért fontos a megelőzés, Megelőzés: • nem járatjuk, nem állítjuk fel idejekorán a csecsemőt, csak ha egyedül képes rá, • mezítláb járást, helyes cipőhasználatot és a lábizmok tornája Cél: az izmok optimális

megerősítése. Kezelése: • Ha a helyzet kialakult, lúdtalpbetét hordása ajánlott, ill. cipőbe épített lúdtalpbetét • Műtét, ha már rögzült. 3. Hallus valgus (bütyök) Az öregujj statikus deformitása. Az első articulatio metatarsophalangea (az első lábközépcsonti-ujjperccsonti izületet). Előemelkedik mediálisan. Az öregujj laterál (oldal) felé hajlik Leggyakoribb ortopédiai elváltozás. A kor előrehaladtával nőkön alakul ki Az évek haladtával pronálódik és egyre romlik a helyzet. Sokan a bütyök kialakulását lúdtalpra vezetik vissza Az elváltozás szemmel látható, vagy röntgen alatt megtekinthető. Kezelése: • megfelelő lábbeli viselése, • súlyosabb esetekben műtéti korrekció. • ha nem kezelik időben, szövődmények alakulnak ki. A hallus valgus feletti bőr megvékonyodik, sérülékennyé válik, gennyes bőrbetegségek kialakulására hajlamos. Az arthrosis (izületi deformitás) alakul ki. 4. Digitus malleus

(kalapács ujj) A bütyök és a kalapácsujj leggyakrabban együtt fordul elő. Ilyenkor a prokszimalis interphalangialis (ujjperc közötti) izület flexiós kontraktúrában (összehúzódásban) van. Az (interphalangialis) lábujjpercek közötti izület karomszerű állást vesz fel. A láb 2.-3 lábujján van a jellegzetes elváltozás leggyakrabban Kialakulása: A láb statikai rendellenessége. • a lábujjakat mozgató izmok egyensúlyának felborulása (zavara), • a lábboltozat tartó izmok eltolódása, • clavus – bőrkeményedés alakul ki. Az érintett lábujj bőre egy krónikus irritációnak van kitéve. Szövődmény: az irritációnak kitett bőr elvékonyodik, fáj, kisebesedik. Kezelés: műtéti terápia (csonték eltávolítás). 5. Sarokcsont sarkantyú Főleg középkorú férfiakon jelentkező kórkép. Oka ismeretlen A talp sarki része, a calcaneus (sarokcsont) kiemelkedő része és környékének fájdalmas. Kezelése: • tehermentesítő kezelés,

• betétek, • műtéti. 30 10./b I. II. Gerincbetegségek, Mellkasdeformitások I. Gerincbetegségek 1.) Scheuermann kór (kiphosis dorsalis juvenilis = fiatalkori degeneratív háti görbület, csontosodási zavar) 2.) Scoliosis (a gerinc oldalirányú görbülése) 3.) Discus hermina (csigolyaközötti porckorong sérv) 4.) Spondylosis, spondiloarthrozisok (csigolyaizületek gyulladásos, merevséggel járó betegsége, csigolyagyulladás) 5.) Spondilitiszek (spondylitis, spondyloarthritis angiopoetica = csigolyagyulladások) 6.) Lumbago szakralgia (ágyéki, keresztcsonttáji fájdalom) II. Mellkasdeformitások 1.) Tölcsérmell (pectus excavatum) 2.) Tyúkmell (pectus corinatum) A gerinc: csigolyák és izületeik, a gerinc mozgásai Gerinc A gerincoszlop a csigolyákból épül fel, melyek védik a gerincvelőt. Ez utóbbi egy hosszú, törékeny képlet, amely a gerinccsatorna közepén fut végig. A csigolyák közt porckorongok vannak, ezek teszik rugalmassá a

gerincoszlopot. A gerincet 32-37 szabálytalan alakú csont, a csigolya hozza létre. A csigolyákat (vertebra) csoportba osztjuk: • 7 nyakcsigolya (vertebra cervicalis), • 12 hátcsigolya (vertebra thoracalis), • 5 ágyéki csigolya (vetebra lumbalis), • 5 keresztcsonti csigolya (vertebra sacralis) • 3-5 farkcsigolya (vertebra coccygea) Az öt keresztcsonti csigolya összecsontosodva egységes csontot hoz létre, ez a keresztcsont (os sacrum), a farkcsigolyák összecsontosodása után kialakuló csont a farkcsont (os coccygis). A csigolya részei • csigolya test (corpus vertebrae), mely elöl helyezkedik el. • csigolya ív (arcus vertebrae) a testről hátrafelé húzódik. • a test és az ív között egy nyílás jön létre (foramen vertebrale); az egymás alatti csigolyák nyílásai a gerinccsatornát (canalis vertebralis) alkotják, amelyben a gerincvelő található. A csigolyák több nyúlvánnyal is rendelkeznek: • tövisnyúlvány (processus spinosus) a

csigolyaivről hátrafelé húzódik, • izületi nyúlvány (processus articularis) minden csigolyán 4 található, melyekkel a szomszédos csigolyák egymáshoz izesülnek. • harántnyúlvány (processus transversus), amelyben a csigolyaívről oldalirányban húzódik, és melyekhez a bordák ízesülnek. 31 Csigolyatípusok jellemzői: • nyakcsigolya: teste kicsi, a nyílása viszonylag nagy. A harántnyúlványán levő lyukban a gerincverőér (arteria vertebralis) húzódik. Tövisnyúlványa rövid, vége elágazik A nyakcsigolyák általános felépítésétől lényegesen eltér az I. és II nyakcsigolya felépítése, mivel e két csigolya a fej tartására módosult. I. nyakcsigolya (atlas): teste nincs, elülső és hátsó ív található rajta; II. nyakcsigolya (axis): testének felső felszínén fogszerű nyúlvány (dens axis) figyelhető meg. • hátcsigolya: testük nagyobb, mint a nyakcsigolyáké, rajtuk két kis ízfelszín található, ahová a

bordák feje ízesül. A tövisnyúlvány igen hosszú, hátrafelé és lefelé irányul. A harántnyúlványon található kis ízfelszin, ide ízesül a borda érdességének ízfelszine. • ágyékcsigolya: a legnagyobbak a csigolyák között. A testük igen nagy, de nyílásuk kicsi A tövisnyúlvány bárd alakú, egyenesen hátrafelé húzódik. • keresztcsont (os sacrum): az 5 keresztcsonti csigolya összecsontosodása révén jött létre. Ásó alakú csont, amely lefelé keskenyedik, belső felszíne kissé kivájt. Felső széle enyhén előemelkedik, ez a promontorium. Oldalsó felszínén ízfelszín található, mellyel a kétoldali medencecsont ízesül (articulatio sacroiliaca). Háti felszínén tarajszerű kiemelkedése húzódik (crista sacralis), amelyet az összecsontosodott tövisnyúlványok hoznak létre. • farkcsont (os coccigis): az összecsontosodott farkcsigolyák hozzák létre. Emberben igen csökevényes. Felső végével a keresztcsonthoz

kapcsolódik A gerinc izületei A gerinc (columna vertebralis): a szomszédos csigolyák izülettel kapcsolódnak egymáshoz, az ízfelszínek az izületi nyúlványokon vannak. A két szomszédos csigolya teste között porckorong (discus interverteralis) található, melynek külső kemény porcoskötőszövetes (anulus fibrosus), valamint belső puha (nucleus pulposus) része van. A csigolyák összetartásában az ízületeken kívül a szalagok is szerepet játszanak. A gerinc hajlatai: a gerincen jellegzetes hajlatok figyelhetők meg, amelyek a két lábon járás hatására alakulnak ki. • Sagittalis síkú hajlatok (nyílirányú hajlatok): • előredomborodó hajlat (lordosis) a nyaki és az ágyéki szakaszon, • hátradomborodó hajlat (kiphosis) a háti és keresztcsonti szakaszon figyelhető meg. • Frontális (homlok) síkú hajlat (scoliosis = oldal irányú gereincferdülés): egyaránt lehet jobbra vagy balra domború. A gerinc mozgásai: A csigolyák egymáshoz

viszonyítva csak kis elmozdulást végezhetnek, összességében a gerincen jelentős kitérésű mozgások jöhetnek létre. Ezek a mozgások: • előre- és hátrahajlás, • oldalirányú hajlás, • hossztengely körüli forgó mozgás, • rugózó mozgás. A rugó mozgás rendkívül fontos, mivel járás, futás és ugrás közben csökkenti a koponya, ill. az agyvelő rázkódását Az előre és hátrahajláskor legmozgékonyabb a nyaki és az ágyéki szakasz, a torziós (forgó, csavarodó) mozgás kivitelezésében a háti szakasznak van fontos szerepe. 32 Gerincbetegségek 1.) Scheuermann kór = osteochondrosis dorsalis iuvenilis vagy kiphósis dorsális juvenilis (fiatalkori degeneratív háti görbület, csontosodási zavar) osteochondrosis (degeneratív csontosodási zavar) dorsalis (háti); iuvenilis (fiatalkori); kiphósis (hátradomborodó görbület) Több csigolyára kiterjedő fiatalkori degeneratív csontosodási zavar (oszteokondrozis). A csontoknak,

a portcoknak degeneratív elváltozása, a csontok szerkezeti elváltozása. Előfordulása: 1-11 % közötti gyakoriságú, nemi eltérés nincs. Betegség lényege: • Normál esetben az aktív-passzív mozgáselemek aránya egyensúlyban van. • Ha az aktív-passzív működésben lévő egyensúly felborul, akkor alakul ki a mozgásszervi betegség. Ebben a betegségben a csigolyák zárólemezének csontosodási zavara lép fel. A csökkent ellenálló képességű epifizis területek (a csontvége, ahol növekszik) a diszkuszokon (porckorongokon) keresztül kifejtett nagy nyomáserő következtében berepednek és a diszkuszok előesése (prolapsus = előesés) jön létre. A csigolyatestek ék alakúvá válnak, mivel a diszkuszok elülső részei ellapulnak. Emiatt van növekedési zavar. A háti csigolyákon gyakoribb, viszonylag ritkán érinti a lumbális szakaszt. Ha lumbális szakaszon fordul elő, akkor egyetlen csigolyát érint, de az nagy defektus (Smorl csomó). Fő

tünetei: A háti kiphósis kórosan fokozódik (háti görbület), púpos lesz a hát. A korai artrózis előfutára, mivel a csigolyák között fizikai irritáció alakul ki (spondilosys jön létre) (spondilosys = a csigolyaízületek gyulladásos, merevséggel járó betegsége) Az esetek többsége enyhe fejlődési zavar, nem rosszabbodik. [Ritkábban fordul elő a progresszív (fokozatosan romló) forma.] Stádiumai: a.) 8-10 éves kor között zajlik. Hanyag tartás és a háti kiphózis mérsékelt fokozódása. Panaszokat ritkán okoz, de a gyerek figyelmetlen, fáradékony, a hosszabb ülés kellemetlen, mert gyengébb izomzatúak. A háti kiphózis mobilis, megszüntethető aktív izomerővel. b.) 12-18 éves kor között zajlik. A háti kiphózis fokozódik és az érintett gerincszakasz merevvé válik. A csigolyák környékén spontán fájdalmat jelez a beteg, nyomásra, ütögetésre fokozottan érzékeny. Jellemzően rögzül, izomerővel sem egyenesíthető ki, a

folyamatot korrigálni lehet, de teljesen nem. c.) Késői szakasz 18. évtől Kóros a kiphózis, mértéke 45 fok fölött van, ill. 3 csigolya ékalakúvá válik Kezelése: • Az esetek többsége állapotként fogható fel. A rendszeres, helyes testtartás gyógytorna, gyógyúszás kötelező, versenysportot ne űzzön a beteg, vagy olyat, ami a gerinc megterhelésével járna. • speciális fűzők viselése. • ha konzervatív kezelésre nem javul, műtéti kezelés. 33 2.) Scoliosis (a gerinc oldalirányú görbülése) A gerincnek a frontális síkban bekövetkezett elhajlása (oldalirányú). A gerinc frontális síkban elméletileg egyenes, néhány fokos görbülete elfogadható. a.) Ismeretlen etiológiájú scoliosisok (a betegség eredete ismeretlen) aa.) Primer funkcionális scoliosis Nagyon gyakori, korrigálható oldalirányú gerincferdülés, ami jellemző a balra konvex (domború), torzió (csavarás) nincs benne. Gyakorisága 15 %-ot is eléri, főleg

lányokon fordul elő, 10-15 éves kor között. Tünete: • a görbület mobilis, • aktív izomerővel korrigálható, • fekvő helyzetben és előrehalláskor is eltűnik, • nincs bordapúp. Kezelése: • konzervatív, • hátizomzat erősítő gyógytorna, • úszás. ab.) Idiopátiás, strukturális scoliosis A csigolyák aszimmetrikus növekedése miatt alakul ki az oldalirányú görbület. Lányoknál 7 x gyakoribb. Prepubertásban (serdülőkor előtt) a leggyakoribb. Bordapúp található, és torziós deformitás Jellemzője: • a serdülőkorban romlik, és különösen súlyos formáknál a nemi hormonok csökkent működésével jár együtt, • általában kötőszöveti gyengeséggel is együtt jár, • konvex (domború) oldalon a csigolyatest kiszélesedik, a konkáv (homorú) oldalon keskenyebb, • arthrosis (degeneráció) korai megjelenése gyakori, • előfordul, hogy a háti kiphózis (görbület) ellapul, sőt, akár másik irányú, lordótikussá

válik (ellenirányú görbülete a gerincnek). Kezelése: • elsősorban konzervatív terápiák • scoliosis fűző alkalmazása. b.) Ismert etiológiájú scoliosis ba.) veleszületetten, egyéb rendellenességgel genetikai hiba miatt, bb.) nem örököltek, de veleszületett, izolált fejlődési zavarok a csigolyák nem fejlődnek ki (aszimmetrikus, fél stb.) bc.) paralitikus scoliozis (bénulásos) a gerinc mellett az izmok bénulása (nincs gerincstabilitás) bd.) D-vitamin hiányos, rachitikus (angolkóros) scoliosis hiányzik a D-vitamin v. D-vitamin rezisztens (nem tud felszívódni), (kocka fej) 3.) Discus hermina (csigolyaközötti porckorong sérv) 4.) Spondylosis, spondiloarthrozisok (csigolyaizületek gyulladásos, merevséggel járó betegsége,csigolyagyulladás) 5.) Spondilitiszek (spondylitis, spondyloarthritis angiopoetica csigolyagyulladások) 6.) Lumbago szakralgia (ágyéki, keresztcsonttáji fájdalom) tünetcsoport 34 II. Mellkasdeformitások 1.)

Tölcsérmell (pectus excavatum) (pectus, -oris = mell) (exkaváció = kivájás) Az elülső mellkasfal (sternum és a hozzá kapcsolódó bordák) általában ismeretlen okból besüpped, általában középvonalban. Az elülső mellkasfal és a háti gerinc közötti távolság csökken. Súlyos esetben a sternum alsó vége erősen megközelíti a csigolyatestet. Lehet: • szimmetrikus (középvonalban), • aszimmetrikus A születés pillanatában látható ez a deformitás, nem rosszabbodik az életkor előrehaladtával. Látszólag lányoknál mell növekedésével a tölcsér még kifejezettebbé válik. Tünetei: • az életfontosságú szervek (szív, tüdő) nyomás alá kerülnek, • légzési rendellenességek léphetnek fel, amelyek a légzés nehezítettségéből és szabálytalanságából állnak, • ezek a gyerekek elsősorban asztémiás külleműek (sovány, vézna, sápadt), a vállak előreesnek, a törzs előre dőlt, a hátuk kiphotikus (púpos), •

előfordulnak még szívritmus eltérések, esetleg szívzörejek, • általában fáradékonyak, • maga az elváltozás nem fáj. Diagnózis: • ránézésre megállapítható, • kétoldali röntgen, oldalirányú felvételen a súlyosság mértéke látható. Kezelése: • konzervatív, ha enyhe a folyamat, ez elegendő is, • rendszeres tüdő és izomerősítő gyakorlatok végzése: • gyógytorna, • gyógyúszás, • futás, • hasizom, hátizom gyakorlatok, • súlyosabb esetekben műtét • 4-14 éves kor közötti a legkedvezőbb, • a besüppedt rész kiemelését kell elvégezni, nemesfémlemezt rögzítenek a mellkashoz, • kábító fájdalomcsillapítót igényel pár napig műtét után. 2.) Tyúkmell (pectus carinatum) A tölcsérmellel ellentétes. Az elülső mellkasfalból kiemelkedik a stornum (szegycsont) Kozmetikailag és pszichésen okoz problémát. Nem nyomja a létfontosságú szerveket Műtéti kezelése nem szükséges. Cél az izomzat

erősítése: • gyógytorna, • gyógyúszás. 35 11./b) Gerincműtétek A gerincoszlop a csigolyákból épül fel, melyek védik a gerincvelőt. A gerincvelő egy hosszú, törékeny képlet, amely a gerinccsatorna közepén fut végig. A csigolyák közt porckorongok vannak, ezek teszik rugalmassá a gerincoszlopot. A csigolyák egymáshoz viszonyítva csak kis elmozdulást végezhetnek, összességében a gerincen jelentős kitérésű mozgások jöhetnek létre. Gerincen általában • • • • dekompressziós, stabilizációs, statikai helyreállító és mozgásjavító műtéteket végeznek. 1.) DEKOMPRESSZIÓS műtéteknél a műtét milyenségét a feltárás kiterjedése határozza meg • flavotómia (fenestracio) a ligamentum flavum, esetleg az érintett oldali csigolyaív részleges eltávolítása. • hemilaminectomia flavotómia folytatásaként a féloldali ívet részlegesen vagy teljesen eltávolítják, de a processus spinosust (tövisnyúlványt)

megtartják. • laminectomia műtétet még jobban kiterjesztik, a tövisnyúlvány mindkét ívét is eltávolítják. Dekompenzációs műtéteknél törekedni kell a gerinc statikai helyzetének megtartására ezért lehetőleg flavotómia révén igyekeznek a porckorongsérvet eltávolítani. 2.) STABILIZÁCIÓS műtétek csigolyaív rögzítése fémcsavarral (spondylosis, spondylolisthesis (csigolyacsuszamlás)) Egyes gerincszakaszok rögzítése, amely történhet a csigolyaívek, csigolyatestek (corpodesis), processus spinosusok egyesítésével. A rögzítés lehetséges: csonttörmelékkel, csontléccel, fémmel. 3.) STATIKAI HELYZETET JAVÍTÓ műtétek • csigolyatest osteotomiák (pl. spondyloartritis ankylopoetika) esetében (lsd 24/b) • scoliosis korrekciója Harrington féle műtét. Belső fém rögzítőeszköz biztosítja a műtét előtti fellazítással (kb. 4-6 hét extensió) a műtét alatt elért korrekciót. A beültetett fém két ponton, a görbület

alsó és felső végén támaszt. Műtét után 3-6 hét gipszágy + 9 hónapig fűző használata szükséges 4.) Mozgásjavító műtétek Pl. ligamentum interspinosum (töveisnyúlványok közötti szalag) teljes és a tövisnyúlvány részleges eltávolítása Baastrup szindróma – artrosis interspinosa esetén. A gerinc valamelyik szakaszán (leggyakrabban ágyéki szakaszon), a processus spinosusok érintkezése következtében neoarthros kialakulása miatt fellépő artrosis. Jellemző: a fájdalom a gerinc rotációjakor. Kezelése: általában konzervatív, esetleg műtéti. 36 Gerinccsatorna megnyitásának leggyakoribb módjai 1.) LAMINECTOMIA / Hemilaminectomia (lsd előbb) Nyak vagy hát középvonalában behatolva izomzat lepreparálása után csigolyaív részleges vagy teljes eltávolítása. 2.) INTRALAMINARIS behatolás Lumbalis porckorogsérv műtétekor általában a csigolyaívek között hatolnak be csont eltávolítása nélkül. 3.) LAMINOTOMIA Főleg

gyerekeknél az íveket oldalt átfűrészelve tárják fel a gerincvelőt és a műtét után az íveket visszahelyezve rögzítik. Ezzel a fejlődésben lévő gerinc torzulása elkerülhető 4.) PEDICULO – FACETECTOMIA Főleg thoracalis szakaszon alkalmazzák, csigolyaívet fúrással a csigolyatesten való eredésig eltávolítják így a gerincvelő ventralis (elülső) felszíne előtt helyet foglaló elváltozás oldalsó irányból közelíthető meg. 5.) ANTERO – LATERALIS behatolás Főleg nyaki szakaszon alkalmazzák (törés, hernia, spondylosis stb.) A trachea (légcső) és a nyelőcső medialis irányú, a nyaki nagyerek lateralis eltartásával jutnak a csigolyák elülső felszínéhez. 37 12./b) Gyulladásos betegségek 1. Osteomielitisz (csontvelőgyulladás) A csontvelő és a csonthártya is beteg. Fajtái: a.) acuta b.) cronica a.) Akut csontvelőgyulladás A csont és a csontvelő gennykeltők által okozott gyulladása. Előfordulása csecsemő és

gyermekkorban gyakoribb. Az esetek többségében a gyulladás előtt két héttel valamilyen trauma érte az adott csontot. Az elváltozás hosszú csöves csontokban alakul ki. Gyakorisági sorrend: • femur (combcsont) • tibia (sípcsont) • humerus (felkarcsont) • radius (orsócsont) Az esetek többségében haematogén (véráram útján) terjed. Valamilyen fertőzéses gócból eljut a csontvelőig és ott is gyulladást okoz. Kialakulhat még: • nyílt csonttörés útján, • iatrogén (csontműtét) kapcsán elszenvedett fertőzés által. Kórokozó: • leggakrabban a staphilococcus aureus (baktérium), • A gennykeltő gócot (30 % ): az esetek többségében megtalálják (gennyes fog, orrmelléküregek gennyes gyulladása, stb.) • Gyermekkorban (70 %): a staphilococcusok összetapadnak a kapillárisokban, ezek elakadnak és kisebb, nagyobb tüneteket okoznak. Tályog jön létre A tályog utat tör, a csonthártyát elemeli a csontról. Lágyrészeket is

fertőzhet A betegség lefolyását a szervezet védekezőképessége és a kórokozó virulenciája (a kórokozó megbetegítő képessége) határozza meg. Klinikai tünetei: • általában hírtelen, hidegrázással és lázzal kezdődik, • általános rossz közérzet, • gyengeség, elesettség, • az érintett végtag fájdalmas, duzzadt és bőrpír látható rajta. (Minden) gyulladás jellegzetes tünete: • dolor (fájdalom), • rubor (vörösség, pirosság), • calor (melegség), • tumor (duzzanat), • funkció laesio (sérült, kiesett működés). Laboratórium: • vérsejtsüllyedés gyorsulás, • fehérvérsejtszám emelkedés, Röntgenfelvételeken elváltozások láthatók: • a csonthártya elemelkedik a csont felszínéről (a gennyesedés miatt), • a csont állománya felritkul (2 hét után látszik az állományváltozás). 38 Kezelése: • kórházi ellátást igényel, • nyugalomba kell helyezni az adott végtagot, • széles spektrumú

antibiotikum adása nagy dózisban, parenterális úton (nem szájon át), hogy a csontot elérje , • punktátum (minta) vétele, tenyésztése, a kórokozó meghatározása céljából, • célzott antibiotikumos terápia. • általában gipszkötéses nyugalom. • Ha a láz nem szűnik meg, fel kell tárni a csont üregét, ki kell tisztítani, szívóöblítő drént helyeznek be, hogy minél kisebb legyen a csontelhalás. • a folyamat lezajlása után néhány hétig antibiotikum szedése. b.) Krónikus csontvelőgyulladás Az akut csontvelőgyulladás fellángolását jelenti. A kórokozó ragaszkodó, a csont nehezen hozzáférhető, ezért is újulhat ki. A régi gyulladás helyén • a bőr feszessé, pirossá válik, • a végtag megduzzad, • láz keletkezik ismételten. Röntgen tüneteire jellemző: • általában a csont megvastagszik, meszesedést mutat az adott helyen, • a velőűrben felritkult területek alakulnak ki, • előfordul a patológiás törés

is (kóros törés). Kezelése: • erélyes (mert egyre nagyobb terület hal el) • sebészi, fel kell tárni és ki kel kaparni, • lágyrészekből is ki kell tisztítani a tályogot, • megnyitják, antibiotikumot tartalmazó (gentomicinnel átitatott) helyeznek a sebbe; a láncot (septopál lánc) 2-3 hét után távolítják el. 2. láncot Az izületeknek gennykeltők által okozott gyulladása () Gyermekkorban alakul ki gyakrabban. Megelőzi sérülés vagy orvosi beavatkozás (iartrogen ártalom (csontműtét)). Gyakori, hogy a trauma osteomyelitisszel (csontvelőgyulladással) jár együtt. Haematogén (véráram útján) szórással, gennyes gócokból keletkezhet. Kialakulása: Izületbe jutott baktériumok arthritis serosa-t (savós gyulladást) hoznak létre. A szinoviális hártya megduzzad, vérbő, haragosvörös lesz. Az izzadmány átlátszó, savós váladék, majd a folyadék zavarossá válik, ez az arthritis serofibrinosa, melyben baktérium és fibrin

(rostos fehérje) található. 39 Arthritis purulenta (gennyes izületi gyulladás) • az izületi rés gennyel telítődik, baktériumok találhatók benne, • a vörös és a fehér vérsejtek száma növekedik, • az izületi tok megvastagszik, • helyenként elhalásokat lehet benne látni, • a gyulladás megtámadja az izületi porcot is. Klinikai tünetek: • elesettség, • általános rossz közérzet, • fehérvérsejtek és a vérsüllyedés emelkedik, • dolor (fájdalom), • rubor (vörösség, pirosság), • calor (melegség), • tumor (duzzanat), • funkció laesio (sérült, kiesett működés). Jellegzetes röntgen tünetek: • az izületi rés kitágul a genny miatt. Kezelése: • konzervatív: nem hatásos, • pungálni kell, ki kell tenyészteni az izzadmányból a kórokozót, és célirányos antibiotikumos kezelést kell alkalmazni, • az adott testrészt nyugalomba kell helyezni, • szívó-öblítő drént kell helyezni a sérülésbe,

• esetleg szinoviális hártyát eltávolítani, • passzív tornáztatás, • vízkezelés, • fizioterápia. Gyulladásos testrészt nem masszírozunk! 4. Reumatoid arthritis (reumaszerű izületi gyulladás) Krónikus gyulladásos megbetegedés, mely a szervezet egészét érinti, sokizületi gyulladás. Az izületekre kiterjedő jellegzetes deformitásokat okozó hatása áll előtérben. 5. A gerinc gyulladásos betegségei SPA (spondilitis ankylopoetica) A gerincoszlop izületeinek és kötőszöveteinek idült gyulladásos megbetegedése, mely elcsontosodáshoz (ankylosis) vezethet. 2-4 izület érintett Lényege: A gerinc és a végtagok nagyizületein jelentkező jellegzetes lefolyású gyulladás. Általában férfiakon jelentkezik 30 éves kor után. Magas, aszténiás alkatú férfiakra jellemző. Kialakulásában genetikai ill. környezeti faktorok szerepelhetnek Humán leukocita antigén (HLA) B27 tagja 90 %-ban megtalálható a betegekben. Jellemző a gerinc

mozgáskorlátozottsága, valamint az érintett gerincszakasz elmerevedése. Subokban zajlik (fellángol-megszűnik), egyre rosszabb, mozgáskorlátozottság alakul ki. 40 13./b) I. Fejlődési rendellenességek (veleszületett) CSONT-RENDSZERBETEGSÉGEK 1.) Ismeretlen eredetű csont-rendszerbetegségek a.) ACHONDROPLASIA Növekedési porc fejlődési zavara. Ok: növekedési porc hypoplasiája (visszamaradt fejlődése). Gyakoriság: 30 000 élveszületésre 1 eset jut; 18 formáját ismerjük Tünet: törpenövés. Végtagok rövidek a törzshöz viszonyítva Rhizoméliás törpeség • Lumbodorsalis kyphosis nagyfokú lehet. • Növekedési porc kiszélesedett, epifízis centralisan benyomul a metafízisbe. • Nagy fej, lapos orr, széles orrgyök, sajátos arckifejezést ad. • Intellektus ép. Kezelés (növesztés): végtaghosszabbítással. b.) OSTEOGENESIS INPERFECTA Csontok kóros törékenysége Kollagén képződési zavar következtében a periosteális

(csonthártya) csontképződés hiánya miatt a csontok vékonyak, törékenyek, csontokon törések/gyógyult törésnyomok, deformitások láthatók. Csigolyák laposak Bőr vékony, fogfejlődés rendellenes, izületi lazaság, egyes formákban süketség, kék sclero? Öröklődés szerint 4 típus különül el: • 2 autoszomalis recesszív (AR) (nemi jelleget nem befolyásoló rejtett forma) • 2 autoszomalis domináns (AD) (nemi jelleget nem befolyásoló uralkodó forma) • AR esetben súlyos, igen korai töréseket, deformitásokat, korai halált okozó elváltozás van. • AD esetben a tünetek később jelentkeznek. Kezelés: törések, deformitások rögzítése, sebészeti kezelés. b.) HYPERCHONDROPLASIA (Marfan szindroma, arachnodactilia) Növekedési porc proliferációs (szaporodás) sejtrétege kórosan burjánzik. Gyerekek magas növésűek, végtagok hosszúak, kéz és lábujjak póklábszerűek. Szájpad gótikus Medence szélesebb, borda/mellkas

deformitások. Gyakori a scoliosis Szív- érrendszeri, szemészeti zavarok lehetnek. 2.) Ismert eredetű csont-rendszerbetegségek a.) Kálcium és foszfor anyagcserezavar  deformitás, tengelyeltérések stb b.) MUCOPOLISZACHARIDÓZISOK Alacsony vagy törpenövéssel. Egyes formáiban: szemészeti, bőr vagy belszervi elváltozásokkal, mentális retardációval járó csontosodási zavarok, amelyekben a vizeletben fokozott mukopoliszacharid (speciális fehérje-szénhidrát típusú anyag) ürítés. c.) EHLERS - DANLOS szindróma („gumiember”) Sérülékeny, nyújtható fehér bőr, fokozott izületi lazaság, ficamok, csontdeformítások, szemészeti zavarok jellemzik. Ok: corium (irha) elasztikus rostjainak csökkenése és kollagénrostok kóros képződése. 41 II. III. VÉGTAGFEJLŐDÉSI RENDELLENESSÉGEK Csoportosítás: • végtagrészek kifejlődése hiányos • végtagrészek differenciálódása ill. elkülönülése zavart • kettőződések •

túlzott fejlődés (gigantizmus) • veleszületett lefűződés szindróma • generalizált csontváz deformitások. Kezelés: cél a funkció javítása (műtét, protézisek) a.) DONGALÁB A lábfej a helyzetéből kicsavarodik. A lábfej íve nagyon magas lehet vagy a lábfej befelé, ill. kifelé fordul A dongalábat anatómiai rendellenességek okozzák. Korai kezelése eredményes gipszkötéssel, rendszerint műtét szükséges. b.) VELESZÜLETETT CSÍPŐFICAM Az újszülött csípőizületének vápája, mélyedése és a normálisan beilleszkedő combcsont (combcsont fejecs) különválik. A hiba oka ismeretlen A csípőficam gyakoribb lányokban, farfekvéssel született csecsemőknél. Kettő, esetleg három pelenka használata gyakran sikeresen javítja a ficamot. Egyébként sínezés, rögzítőkötés (Pavlik kengyel) vagy ortopédiai műtét szükséges. A veleszületett csípőficam sokkal gyakoribb. Elváltozások súlyossági sorrendje, veleszületett

csípőizületi elváltozások: • Laza csípő • Instabil luxálható csípő (megváltoztatható csípőficam) • Luxáció coxae congenita (veleszületett csípőficam) • Dysplasia coxae congenita (rendellenes fejlődés) • Subluxácio coxae congenita (majdnem ficam) • Teratológiai csípőficam (torzszülött) NEUROMUSCULARIS betegségek a.) Gerincvelő záródási zavarok, velőcső záródási rendellenességek A nyitott gerinc, amelyben egy vagy több csigolya nem fejlődik ki teljesen és a gerincvelő egy része védtelenül marad. A gerinc, a gerincvelő burkai és a gerincvelő különböző súlyossági zavara bénulásokkal. A gerincvelő fejlődése folyamán velőlemez alakul velőcsővé. Ennek be kell záródnia A nyitott gerinc súlyossága változó. • Rejtett gerincvelőzáródás (spina bifida occulta) Egy vagy több csigolya nem fejlődik ki rendesen, azonban a gerincvelő és az ezt körülvevő szövetrétegek (agyhártyák) nem domborodnak ki. •

Meningokele A liquaorral telt agyhártyák kidomborodnak a nem teljesen kialakult csigolyákon, gerinchasadékon át. A gerincburkot vékony, sérülékeny bőr fedi • Meningo mielokele Lumbális tájékon a gerincvelőcső kitágult, és az előboltosuló tömlő falának képzésében a gerincvelő maga is részt vesz. A gerincvelő előesik Az érintett rész nyílt és vörös, de fedheti bőr is. A csecsemő nagy valószínűséggel súlyosan rokkant lesz. 42 Diagnózis: röntgenen látható a kettészakadt hátgerinc Kezelése: • több ülésben zárni kell a csontos üreget és a bőrt, • maradvány tünetek gondozása (mozgás és járászavar), • vizeletürítési-tartási zavarok rendezése IV. V. GERINCBETEGSÉGEK a.) Spondylolysis Csigolyív legvékonyabb részén csont folytonosság megmarad. Egy vagy kétoldali b.) Spondylolistesis Csigolyatest a felette lévő gerincszakasszal együtt az alatta lévőn előrefelé csúszik. (Leggyakrabban a lumbális L5.

csigolyánál) Gyakoriságuk: (mindkettő) 5 éves kortól – növekedés végéig kb. 6% Tünet: derékfájdalom, mozgáskorlátozottság. Kezelés: általában műtéti, (majd fizioterápia) Egyesek a SCOLIOSIST (a gerinc oldalirányú görbülése) és a SCHEUERMANN kórt (degeneratív csontosodási zavar) is fejlődési rendellenességnek tartják . IZOM FEJLŐDÉSI ZAVAROK a) Izomhiányok b) Izomdystrophiák (pl. Duchanne lsd. reumatológia VI. NYAK, VÁLLÖV betegségei a.) Torticollis congenitus (ferdenyak) Oka: a fejbiccentő izom (m. steernocleidomastoideus) zsugorodása Egyoldali elváltozás, de mindkét oldalon is előfordulhat. Az örökletes, de szerzett is lehet: Pl. szülés közben (méhen belüli isémia, vérellátási zavar), Tünetei: általában • Újszülött korban: az érintett oldalon nagyarányú csomó tapintható a fejbiccentő izom állományában. Ez a csomó érzékeny tapintású • Későbbi kisded korban: az érintett oldalon vastag, vaskos,

húrszerű kötegként jelenik meg a bőr alatt és előreemeli a bőrt. Az arc és a koponya asszimetrikussá válik. Az érintett oldalon az arc megkissebbedhet és egy nyaki scoliosis (oldalirányú nyaki gerinc görbülete) alakul ki. A fej az érintett oldal felé dől és az ellentétes irányba fordul. Kezelése: • újszülött korban szűrni kell, • a zsugorodott izmok lazítását szolgálják a passzív tornagyakorlatok. • műtét: a zsugorodott izom eredését vagy tapadását leválasztják és áthelyezik. b.) RÖVID NYAK (Klippel – Feil szindróma) Nyak rövid, mozgásai beszűkültek, deformált csigolyák, neurológiai tünetek. Többszörös fejlődési rendellenesség, alapvető a csigolyák szegmentálódásának a zavara. Kezelés: a később kialakuló degeneratív elváltozásokat, neurológiai szövődményeket gyógyítják. c.) NYAKI BORDA (Thoracic Outlet szidróma TOS) Különböző fejlettségű borda csatlakozhat a C7-es csigolyához. Jellegzetes

tünetek (főleg középkorúakon) okozhat, ha a plexus brachialis és az artéria subclavia (ill. véna subclavia) kompresszió alá kerülnek a mellkasból való kilépésük helyén mielőtt a végtagot elérik. 43 14./b) 1.) 2.) 3.) 4.) Tünetek: érzés és mozgászavarok, fájdalom, izomatrófia, végtagcianózis, hűvös bőr. Kezelés: konzervatív vagy borda eltávolítás. Idegrendszeri betegségek mozgásszervi vonatkozásai Gerincvelő záródási zavarok, velőcsőzáródási rendellenességek (nyitott gerinc) Infantilis cerebralis paresis (ICP) (agyi eredetű bénulás) Little-kór (kicsi kór) Heine-Medin betegség (járványos gyermekbénulás, gyermekparalízis) Plexus brachiális sérülés (születési felső végtag bénulás) 1. Gerincvelő záródási zavarok, velőcsőzáródási rendellenességek Veleszületett fejlődési rendellenesség. A nyitott gerinc vagy velőcső záródási rendellenesség, amelyben egy vagy több csigolya nem fejlődik ki

teljesen és a gerincvelő egy része védtelenül marad. Deffiníció: A gerinc, a gerincvelő burkai és a gerincvelő különböző súlyossági zavara bénulásokkal. A nyitott gerinc kialakulásának veszélye összefügg az étrend fólsavhiányával, különösen a terhesség elején. A tünetek a gerincvelő és ideggyök érintettségének súlyosságától függnek. A gerincvelő fejlődése folyamán velőlemez alakul velőcsővé. Ennek be kell záródnia A nyitott gerinc gyakran diagnosztizálható születés előtt, ultrahanggal, ill. magzatvíz vizsgálattal. A terhesség 16 hetében vizsgálják A nyitott gerinc súlyossága változó. a.) Rejtett gerincvelőzáródás Legkevésbé súlyos és a leggyakoribb. Egy vagy több csigolya nem fejlődik ki rendesen, azonban a gerincvelő és az ezt körülvevő szövetrétegek (agyhártyák) nem domborodnak ki. A röntgen felvételen látható a rendellenesség. Ritkán okoz tüneteket: • háttáji, lumbális fájdalom , •

szőrcsomó, gödröcske vagy festenyzett terület látható a rendellenesség felett, • elhúzódó éjszakai vizelések. b.) Meningokele A nyitott gerinc súlyosabb esete. A liquaorral telt agyhártyák kidomborodnak a nem teljesen kialakult csigolyákon, gerinchasadékon át, aminek következménye, hogy a bőr alatt folyadékkal telt dudor lesz. Ezekben a burkokban ép gerincvelő lehet A gerincburkot vékony, sérülékeny bőr fedi. Diagnózis: • szemmel látható, • röntgenen látható a kettészakadt hátgerinc Kezelése: • újszülött orvosok, • gyermeksebészek (mozgászavarral jár), • urológusok (vizelettartási problémákkal jár), • idegorvosok (központi idegrendszer sérülése: mozgászavarral jár) • a fertőzésektől védeni kell, • több ülésben zárni kell a csontos üreget és a bőrt, 44 • maradvány tünetek gondozása (mozgás és járászavar), • vizeletürítési-tartási zavarok rendezése Mindezek célozzák, hogy a gyermek

tudjon állni és járni. Mentálisan tiszta, ép intellektusúak, élettartamuk megfelel az átlagnak. c.) Meningo mielokele (gerincvelőhártya sérv) Ilyenkor általában lumbális tájékon a gerincvelőcső kitágult, és az előboltosuló tömlő falának képzésében a gerincvelő maga is részt vesz. A gerincvelő előesik Az érintett rész nyílt és vörös, de fedheti bőr is. A csecsemő nagy valószínűséggel súlyosan rokkant lesz. 2. Little-kór = Infantilis cerebralis paresis (ICP) Pre-, peri- és postnatalis károsodás (pre = előtt; peri = körül; post = után) Szülés előtti-, körüli- és utáni károsodás következtében kialakult pszicho-szenzomotoros (lelki eredetű és mozgásokban kifejezésre jutó, mozgás- és érzékszervekre egyaránt ható) zavar. Tehát a gyermek nem lesz ép sem fizikálisan, sem érzelmileg, sem intellektuálisan. Gyakorisága 2 %. Nem szűrhető. Az elsődleges károsodás, nem progrediál (az állapota nem romlik). Az agy

fejlődése káros irányba halad. Fontos tisztázni a születés körülményeit és a terhességet. Jellemzője: • általában visszamaradott állapot, • spaszticitás (görcsös állapot) jellemzi, • a gyerek merev, • kényszertartások alakulnak ki az izületek körül , spasztikus izmok, • kényszer mozgások, • mozgás koordinációs zavar, a • ritkábban tremor és tónustalanság. • lehetnek bénulások: kicsi-, nagy kiterjedésben, • nehézkes beszéd, Csecsemő születésénél • legrosszabb esetben kómás állapotban van, • nagyon sajátságos magas hangon sír, • koponyaűri nyomásfokozódás tünetei, • reflex kiesések, • csecsemőkorban rendellenes nyaktartás, testtartás, • nyelési, szopási nehézségek. A csípők extenzióba és addukcióba, a térdek pedig extenzióba kerülnek, ha a gyereket hónaaljában megemeljük (kimerevedett tartás). 2 éves kor után megjelenik a spazmus (izomgörcs) a felső végtagon, van egy pronációs

spazmus (görcsös csavararodás). Későn tanul járni 45 2 éves korában lábujjhegyen jár, hajlított térddel. Az alsó végtagok kereszteződnek (összeakadnak a lábak). Fellelhetők a koordinációs zavarok. Kisgyermek korban • járása nem harmonikus, • elesik, • sarkát nem teszi le, • behajlított térdekkel ügyetlenül jár, • ügyetlen. Teendő: Fel kell mérni a mozgás színvonalát, szellemi fejlettségi fokot. Ennek alapján fejlesztési tervet kell készíteni. Ez orvosi-gyógypedagógiai feladat Ha gyanúnk van 1-2. hónapos korban el kell kezdeni a fejlesztést Ilyen fejlesztő intézet: • Pető Intézet • Szabadsághegyi Fejlődésneurológiai és Rehabilitációs Intézet A kezelés alatt a szülőnek együtt kell működni, nagyon sok áldozat. Cél az, hogy a gyermek a mindennapi életben • el tudja magát látni, • tudjon kommunikálni, • szocializálódni, • beilleszkedni. Mozgásterápiás fejlesztések: • vizes kezelések, •

konduktív pedagógiai módszer: mozgássérülteknek a betegek tudatos közreműködésével történő nevelő gyógyítása; Infantilis cerebralis paresises gyerekből infantilis cerebralis paresises felnőtt lesz. 60-70 % nem ép intellektusú. Maradványtünet marad. Ortopédiai műtétek várnak rájuk, - spasztikus deformitások, izom spazmusok korrekciója miatt. Műtét után fizioterápiás kezelések: • vizes kezelés, • masszázs. A prognózis általában az agyi eredetű bénulás típusától és súlyosságától függ. Az agyi eredetű bénulásos gyermekek több mint 90 %-a megéri a felnőttkort. Csak a legsúlyosabb érintett, önellátásra képtelen gyermekek életkilátása lényegesen rövidebb. 4.) Heine-Medin betegség (járványos gyermekbénulás, gyermekparalízis) A járványos gyermekbénulás (poliomielitisz anterior acuts) fertőző, tartós izomgyengeséget, bénulást okozó, néha halálos kimenetelű betegség. Kórokozója: a poliovírus

(enterovírus faj), amely különböző anyagok, pl. fertőzött széklet vagy szennyezett víz lenyelésével terjed. A fertőzés bélrendszerből szóródik a szervezetben mindenfelé, azonban az agy és a gerincvelő betegsége a legsúlyosabb. A vírus által okozott betegség lényege: a gerincvelő és az agytörzs mozgató sejtjeinek károsodása a beidegzett izmok petyhüdt bénulásával. 46 Tünetek: • 1-2 hét lappangási idő után hirtelen láz, fej- és torokfájás, • majd láztalan szakasz, • ezt követően második lázas szakasz idegrendszeri tünetekkel; • A bénulások 2-3 napos lázas szak után hirtelen alakulnak ki – bénulásra ébred a beteg. A bénulás az alsó végtagokat gyakrabban érinti, de a törzs és a felső végtag izmaira is kiterjedhet. Az agytörzsi formában az agyidegek mellett a rekeszi bordaközi izmok is bénulhatnak – fulladás veszély áll fenn. • A betegség 5-7. napja után újabb bénulások nem várhatók, sőt

fokozatos javulás indul meg. Kezelés: • gyengült izmok erősítése, • kiesett izmok működésének pótlása, • kontraktúrák megelőzése • (oki kezelés nincs, megelőzés a védőoltások). • nem gyógyítható, a vírusellenes szerek nem hatnak a betegség lefolyására. • a légzési izmok gyengeségekor lélegeztetőgép használható (régen vastüdő) Teendők: • gyógytorna (passzív, aktív), • masszázs, izületi mozgáspálya beszűkítése ütközőképzéssel (arthritis), • izületek elmerevítése (stabilizálása), • járógépek (stabilizál), • speciális fűzők viselése (törzsizomzat bénulás által okozott gerincferdülés esetén). Védőoltás (Magyarországon kötelező) • 3 hónapos korban IPV Inaktivált polivakcina (izomba), • 4-5 hónapos korban OPV Oralis pliovakcina szájon át • OPV ismétlése 15 hónapos, 3 éves és 6 éves korban. Diagnózis: • székletvizsgálattal kimutatható a poliovírus, •

vérvizsgálattal a vírus elleni antitestek mutathatók ki. Szövődmények • legsúlyosabb a maradandó bénulás, • érintett lehet az agy légzőközpontja, ami a mellkasi izmok gyengeségét vagy bénulását okozza, • késői szövődmény, gyakran súlyos rokkantságot okozó, egyre romló izomgyengeség jellemzi. 5.) Plexus brachiális sérülés (születési felső végtag (idegfonat) bénulás) A plexus brachialis vagy az azt alkotó ideggyökök szülés alatti sérülése különböző kiterjedésű bénulással. Gyakorisága: 0,4-2 ezrelék Tünet: • az érintett oldalon a felső végtag a törzs mellett befelé rotált helyzetben mozdulatlanul helyezkedik el. Kezelés: • a végtag nyugalomba helyezése: vállban abdukált helyzetben rögzíteni. • 2. héten passzív tornáztatás, elektromos ingerlés, B vitaminok adása (idegsejt regeneráció serkentése) • műtét: elszakadt idegrostok összevarrása, ínátültetések, stb. 47 15./b A növekedésben

lévő szervezet gyakoribb ortopédiai betegségei • • • • • • • • • • III. Mellkasdeformitások Scheuermann kór (fiatalkori degeneratív háti görbület, csontosodási zavar) Scoliosis (a gerinc oldalirányú görbülése) Pes plantus (lúdtalp, bokasűllyedés) Perthes kór (combfej elhalása) Epiphyseolisis capitis femuris juvenilis (combej epifizisének elcsúszása) Hanyag tartás Torticollis congenitus (ferdenyak) Protrusio acetabuli (csípőizületi vápa előboltosulása) Coxae saltans (pattanó csípőizület) Mellkasdeformitások 1.) Tölcsérmell (pectus excavatum) (pectus, -oris = mell); (exkaváció = kivájás) Az elülső mellkasfal (sternum és a hozzá kapcsolódó bordák) általában ismeretlen okból besüpped, általában középvonalban. Az elülső mellkasfal és a háti gerinc közötti távolság csökken. Súlyos esetben a sternum (szegycsont) alsó vége erősen megközelíti a csigolyatestet. Lehet: • szimmetrikus

(középvonalban), • aszimmetrikus a besüppedés. A születés pillanatában látható ez a deformitás, nem rosszabbodik az életkor előrehaladtával. Látszólag lányoknál mell növekedésével a tölcsér még kifejezettebbé válik. Tünetei: • az életfontosságú szervek (szív, tüdő) nyomás alá kerülnek, • légzési rendellenességek léphetnek fel, amelyek a légzés nehezítettségéből és szabálytalanságából állnak, • ezek a gyerekek elsősorban asztémiás külleműek (sovány, vézna, sápadt), a vállak előreesnek, a törzs előre dőlt, a hátuk kiphotikus (púpos), • előfordulnak még szívritmus eltérések, esetleg szívzörejek, • általában fáradékonyak, • maga az elváltozás nem fáj. Diagnózis: • ránézésre megállapítható, • kétoldali röntgen, oldalirányú felvételen a súlyosság mértéke látható. Kezelése: • konzervatív, ha enyhe a folyamat, ez elegendő is, • rendszeres tüdő és izomerősítő

gyakorlatok végzése: • gyógytorna, • gyógyúszás, • futás, • hasizom, hátizom gyakorlatok, • súlyosabb esetekben műtét • 4-14 éves kor közötti a legkedvezőbb, • a besüppedt rész kiemelését kell elvégezni, nemesfémlemezt rögzítenek a mellkashoz, • kábító fájdalomcsillapítót igényel pár napig műtét után. 48 2. II. Tyúkmell (pectus carinatum) A tölcsérmellel ellentétes. Az elülső mellkasfalból kiemelkedik a stornum (szegycsont). Kozmetikailag és pszichésen okoz problémát. Nem nyomja a létfontosságú szerveket. Műtéti kezelése nem szükséges. Cél az izomzat erősítése: • gyógytorna, • gyógyúszás Scheuermann kór = osteochondrosis (degeneratív csontosodási zavar) dorsalis (háti) iuvenilis (fiatalkori) vagy kiphósis (görbület) dorsális juvenilis Több csigolyára kiterjedő fiatalkori degeneratív csontosodási zavar (oszteokondrozis). A csontoknak, a porcoknak degeneratív elváltozása, a csontok

szerkezeti elváltozása. Előfordulása: 1-11 % közötti gyakoriságú, nemi eltérés nincs. Betegség lényege: • Fiziológiás esetben az aktív-passzív mozgáselemek aránya egyensúlyban van. • Ha az aktív-passzív működésben lévő egyensúly felborul, akkor alakul ki a mozgásszervi betegség. Ebben a betegségben a csigolyák zárólemezének csontosodási zavara lép fel. A csökkent ellenálló képességű epifizis területek (a csontvége, ahol növekszik) a diszkuszokon (porckorongokon) keresztül kifejtett nagy nyomáserő következtében berepednek és a diszkuszok előesése (prolapsus = előesés) jön létre. A csigolyatestek ék alakúvá válnak, mivel a diszkuszok elülső részei ellapulnak. Emiatt van növekedési zavar. A háti csigolyákon gyakoribb, viszonylag ritkán érinti a lumbális szakaszt. Ha lumbális szakaszon fordul elő, akkor egyetlen csigolyát érint, de az nagy defektus (fogyatékosság) (Smorl csomó). Fő tünetei: • a háti

kiphósis kórosan fokozódik (háti görbület), púpos lesz a háta. A korai artrózis előfutára, mivel a csigolyák között fizikai irritáció alakul ki (spondilosys jön létre) (spondilosys = a csigolyaízületek gyulladásos, merevséggel járó betegsége) Az esetek többsége enyhe fejlődési zavar, nem rosszabbodik. Ritkábban fordul elő a progresszív forma (fokozatosan romló). Stádiumai: d.) 8-10 éves kor között zajlik Hanyag tartás és a háti kiphózis mérsékelt fokozódása. Panaszokat ritkán okoz, de a gyerek figyelmetlen, fáradékony, a hosszabb ülés kellemetlen, mert gyengébb izomzatúak. A háti kiphózis mobilis, megszüntethető aktív izomerővel. e.) 12-18 éves kor között zajlik A háti kiphózis fokozódik és az érintett gerincszakasz merevvé válik. A csigolyák környékén spontán fájdalmat jelez a beteg, nyomásra, ütögetésre fokozottan érzékeny. Jellemzően rögzül, izomerővel sem egyenesíthető ki, a folyamatot korrigálni

lehet, de teljesen nem. f.) Késői szakasz 18 évtől Kóros a kiphózis, mértéke 45 fok fölött van, ill. legalább 3 csigolya ékalakúvá válik 49 Kezelése: • Az esetek többsége állapotként fogható fel. A rendszeres, helyes testtartás gyógytorna, gyógyúszás kötelező, versenysportot ne űzzön a beteg, vagy olyat, ami a gerinc megterhelésével járna. • Speciális fűzők viselése. • Konzervatív kezelésre nem javul, • Műtéti kezelés. III. Scoliosis (a gerinc oldalirányú görbülése) A gerincnek a frontális síkban bekövetkezett elhajlása (oldalirányú). A gerinc frontális síkban elméletileg egyenes, néhány fokos görbülete elfogadható. 1.) Ismeretlen etiológiájú scoliosisok (a betegség eredete ismeretlen) a.) Primer funkcionális scoliosis Nagyon gyakori, korrigálható oldalirányú gerincferdülés, ami jellemző a balra konvex (domború), torzió (csavarás) nincs benne. Gyakorisága 15 %-ot is eléri, főleg lányokon

fordul elő, 10-15 éves kor között. Tünete: • a görbület mobilis, • aktív izomerővel korrigálható, • fekvő helyzetben és előrehalláskor is eltűnik, • nincs bordapúp. Kezelése: • konzervatív, • hátizomzat erősítő gyógytorna, • úszás. b.) Idiopátiás, strukturális scoliosis A csigolyák aszimmetrikus növekedése miatt alakul ki az oldalirányú görbület. Lányoknál 7 x gyakoribb. Prepubertásban (serdülőkor előtt) a leggyakoribb Bordapúp található, és torziós deformitás. Jellemzője: • a serdülőkorban romlik, és különösen súlyos formáknál a nemi hormonok csökkent működésével jár együtt, • általában kötőszöveti gyengeséggel is együtt jár, • konvex (domború) oldalon a csigolyatest kiszélesedik, a konkáv (homorú) oldalon keskenyebb, • arthrosis (degeneráció) korai megjelenése gyakori, • előfordul, hogy a háti kiphózis (görbület) ellapul, sőt, akár másik irányú, lordótikussá válik

(ellenirányú görbülete a gerincnek). Kezelése: • elsősorban konzervatív terápiák • scoliosis fűző alkalmazása. 2.) Ismert etiológiájú scoliosis a.) veleszületetten, egyéb rendellenességgel genetikai hiba miatt, b.) nem örököltek, de veleszületett, izolált fejlődési zavarok a csigolyák nem fejlődnek ki (aszimmetrikus, fél stb.) c.) paralitikus scoliozis (bénulásos) a gerinc mellett az izmok bénulása (nincs gerincstabilitás) d.) D-vitamin hiányos, rachitikus (angolkóros) scoliosis hiányzik a D-vitamin v. D-vitamin rezisztens (nem tud felszívódni), (kocka fej) 50 IV. Pes planus (lúdtalp, bokasűllyedés) Leggyakoribb statikai lábrendellenesség (haránt és hosszanti). Hosszanti boltozat-süllyedés és a sarkok valgus (kifelé fordított) állása van. 10 éves kor körül 4-5 %-ban találkozunk ortopédiai kezelést is igénylő lúdtalppal. Kialakulásának okai: A láb boltozatos szerkezetét fenntartó elemek nem képesek

ellensúlyozni a test súlyából adódó nehézségi erőt, ill. nyomóerőt Emiatt a láb ellapul A talusfej (bokacsont) és a belboka közeledik a talajhoz. A leggyakoribb előidézője a testsúly növekedés A láb boltozatos szerkezete 1-2 éves korban alakul ki. Lúdtalpról, mint statikai betegségről járni tudó gyereknél beszélünk. Tünete: • látni, hogy a láb fáradékonyabb, fájdalmas, • rögzült állapotban befolyásolhatatlan, ezért fontos a megelőzés, Megelőzés: • nem járatjuk, nem állítjuk fel idejekorán a csecsemőt, • mezítláb járást, helyes cipőhasználatot és a lábizmok tornája Cél: az izmok optimális megerősítése. Kezelése: • Ha a helyzet kialakult, lúdtalpbetét hordása ajánlott, ill. cipőbe épített lúdtalpbetét • Műtét, ha már rögzült. V. Perthes-kór osteochondrosis capitis femuris iuvenilis (fiatalkori combfej csontosodási zavara) A combfej elhalása ismeretlen okból. Előfordulása a 3-11 éves korig

veszélyeztetett korcsoportban 0,5-1 %. Fiúknál 4 x gyakoribb. Veszélyessége abból adódik, hogy a csípőficamok 5 %-áért felelős a Perthes kór. Ismeretlen ok miatt a femur fej csontmagja vérellátási zavarban szenved, a csontgerendák elhalnak kórszövettanilag. A szinoviális hártya gyulladt és ödémás. Az elhalás egyre terjed, de folyamatosan új csontképződés is van. A környező jól erezett részekből képződik. Egy speciális kötőszövet nő be a nekrotikus (elhalt) csontokba és onnan indul meg az új csontosodás. Az új csont ásványi anyagokban kezdetben szegényebb lesz, ezért elhajolhat. A csont átépülés folyamatában nem lehet terhelni; tehermentesítő járógép, tubertámaszos járógép használata szükséges a gyógyulás folyamatában. Tünetei: • a gyerek intermittáló (vissza-visszatérően) sántít, • fáj a térde (csípővizsgálat szükséges), • a csípő extenziója (feszítő funkciója), befelé rotációja

(csavarása) és abdukciója (távolítása) károsodott, • a gyerek kíméli magát, inaktív lesz, A betegség 3-5 évig zajlik és gyógyul. A tünetekben visszamaradás van. Izmok atróphiája (sorvadása) késői tünet. 51 Stádiumai: • Csak röntgenfelvételben vannak jelek, ilyenkor a mediális izületi rés kiszélesedik az ödéma és folyadék felszaporodás miatt. • Látjuk a nekrózis (elhalás) jeleit, ill. a csontmag sclerosisát (keményedését) • Érdús kötőszövet jelenik meg, mintegy elbontja az elhalt csontszövetet és felépíti az új csontot. • Regeneráció. Kezelése: Alapelv: a csípőizületet az érintett oldalon tehermentesítjük. • a femur fej jó fedése vápával, • az élettani helyzet visszaállítása, • a tehermentesítésre a tubertámaszos járógép a legalkalmasabb, • megoldás lehetne a fektetéses pihenés. Műtéti megoldás: • célozza a femurfej vérellátását és jó fedését, • femur és medence

osteotomiát végeznek. VI. Epiphyseolisis capitis femoris juvenilis (combfej epifízisének elcsúszása) A femur fej epifizisének hátra és lefelé csúszása, fordulása a combnyakon. Ismeretlen okú betegség. Fiúknál 13-16, lányoknál 11-13 éves korban a gyakoribb. Fiúknál 2 x gyakoribb, a fiúk kövérek, a lányok magasnövésűek. A betegség lezajlását tekintve két nagy típusút különböztetünk meg: • epiphyseolisis lenta Az esetek 95 %-át teszik ki. Jellemző: • a térd, a comb, a csípőfájdalom, valamint • a csípő befelé rotációja korlátozott, • epiphyseolisis akuta Az esetek 5 %-át teszik ki. A gyerek elesik és nem bír lábraállni. Jellemzője: • a kissé rotált végtagállás, • a csípőfájdalom és • a nagyfokú mozgáskorlátozottság, • látszik, hogy a növekedési hormonok és nemi hormonok között átmenetileg nincs egyensúly, • a növekedési hormon porcosodást, a nemi hormon a csontosodást sürgeti. Kezelése:

• konzervatív módon, • műtéti kezelés • drótozások (az elcsúszott rész rögzítése) • a folyamat súlyosbodásának meggátolása. VII. Hanyag tartás A hanyag tartás sokszor évekkel megelőzi a gerincferdülés kialakulását. A gerinc normális kialakulása miatt már kisgyermekkortól szükséges az ülés, állás gyakorlása. 52 Törzsizmok megerősödése, görbületek normális kialakulása 6 éves korra megtörténik. A hanyag tartás kialakulhat • a nyaki lordozis régióban és • a háti lumbális régióban. A törzsizomzat fejletlenségét elősegíti a rendellenes erőltetett mozgásfejlesztés (bébikorban), valamint pszichés tényezők (6-8 éves korban). Tartási típusok: • domború hát: háti kifózis a normálisnál nagyobb, az ágyéki lordózis fiziológiásnak megfelelő (dorsum rotundum); • nyerges hát: (kipholordótikus) háti kifózis is és az ágyéki lordózis is a normálisnál nagyobb (kompenzálás); leggyakoribb

rendellenesség, iskolás korban alakul ki, az izomzat fejlődése nincs arányban a hossznövekedéssel; • lapos hát: (dorsum planum) a háti kifózis alig látható, szinte ellapult, az ágyéki lordózis normális; az izmok fejletlensége, az izületi lazaság jellemző. Visszahúzódó, fáradékony, magas, sovány, törékeny alkatú fiatalokra jellemző e hanyag tartás. Betegség kezelése: • megelőzés • időben megfelelő testmozgás, háti izmok erősítése, • csecsemőkortól a megfelelő mozgástér kialakítása, A hanyag tartás aktív izomerő segítségével korrigálharó (torna, úszás). Ha rögzültek az izületek: fűzők használatával, gyógytornával, súlyosabb esetben műtéttel lehet korrigálni. VIII. Torticollis congenitus (ferdenyak) Veleszületett fejlődési rendellenesség (is). Oka: a fejbiccentő izom (m. sternocleidomastoideus) zsugorodása Egyoldali elváltozás, de mindkét oldalon is előfordulhat. Az örökletes faktorok egyes

családokban halmozottan fordulnak elő. Exogén – külső tényezők is közrejátszanak: • sérülések (trauma), • szülés közben (méhen belüli isémia, vérellátási zavar), Leggyakoribb betegség a csípőficam és a dongaláb után. Tünetei: általában • Újszülött korban: az érintett oldalon nagyarányú csomó tapintható a fejbiccentő izom állományában. Ez a csomó érzékeny tapintású • Későbbi kisded korban: az érintett oldalon vastag, vaskos, húrszerű kötegként jelenik meg a bőr alatt és előreemeli a bőrt. Az arc és a koponya asszimetrikussá válik. Az érintett oldalon az arc megkissebbedhet és egy nyaki scoliosis (oldalirányú nyakigerinc görbülete) alakul ki. Beteg kinézete: feje az érintett oldal felé dől és az ellentétes irányba fordul. Kezelése: • újszülött korban szűrni kell, • a terápiát már csecsemőkorban el kell kezdeni, • konzervatív kezelés: a zsugorodott izmok lazítását szolgálják a

passzív tornagyakorlatok. 53 Műtét Legkorábban 1-2 éves korban kell a műtétet elvégezni. Ilyenkor a zsugorodott izom eredését vagy tapadását leválasztják és áthelyezik. Műtét után 2-4 héttel elkezdhető a torna és masszázs terápia. IX. Protrusio acetabuli (csípőizületi vápa előboltosulása) Az acetábulum kimélyülése és beboltosulása a medence ürege felé. Fajtái: • Elsődleges protrusio: nem tudjuk az okát, serdülőkorban kezdődik a betegség, de panaszokat csak 40-45 éves korban okoz. Két oldali elváltozás, a nőkön 5 x gyakoribb. • Másodlagos protrusio: felnőttkori betegség, tudjuk az okát. Oka: • különböző csontfejlődési rendellenességek, • különböző traumák, • gyulladásos betegségek, • súlyos csontritkulás, • osteomalacia (csontállomány lágyulása), Ilyen a D-vitaminhiányos angol kór, • ásványi anyaghiány, • hormon hiány. Tünetei: • fájdalom, • mozgáskorlátozottság (csípő

abdukciója (távolítás) és rotációja (forgató, csavaró mozgás) akadályozott, a flexió (hajlítás) marad meg legtovább), • a csípő izület gömb izület, előbb-utóbb csuklóizületté alakul át a korlátozás miatt. Diagnózis • tünetek alapján • röntgen alapján (látszik, hogy az acetábulum feneke elvékonyodott) Kezelése • a konzervatív kezelés nem hatásos, • műtéti terápia (osteotomia) javasolt, endoprotézis beültetése. Műtét célja: a fájdalom csökkentése, mozgás normalizálása. X. Coxae saltans (pattanó csípőizület) Gyermek és fiatalkori elváltozás. A crista iliaca és a trochanter major (csípőtaraj és a nagytompor) közötti szalag rendellenessége (Maissiati szalag). Ez a szalag sokkal feszesebb, mint kéne. Ez a feszülő szalag és a csípőizület mozgása közben érezhető vagy hallható pattanás kíséretében átugrik a trochanter major felett. Extrém (szélsőséges) esetben mozgásbeszűkülést okozhat.

Következmény: a bursa (nyálkatömlő) gyulladása, krónikus irritációja. A feszülő szalag és a trochanter közötti bursa fájdalmas. Műtéti terápia: feszülő köteg átmetszésével. 54 16/b.) Gipszkötés Konzervatív terápia, egyik legfontosabb ortopédiai terápia. Célja: Rögzítés: ilyenkor a tört végek elmozdulását ill. az izületek elmozdulását próbáljuk gátolni; Azért fontos a rögzítés + nyugalomba helyezés, mert a mozdulatlanság csökkenti a fájdalmat, a további sérülést, a szövődmények lehetőségét. A gipszrögzítés anyagát tekintve • klasszikusan gipsz, • korszerű eljárásokkal lehet műanyag, könnyebb esztétikusabb, drágább. Gipszrögzítés fajtái: zárt gipszelés: ha akut folyamat (gyulladás, vérzés) nem áll fenn, vagy lezajlása után körkörös. A zárt rögzítést úgy kell kiképezni, hogy a szomszédos izületek ne mozdulhassanak el. Az adott izület alatt és felett lévő csontoknak nem szabad

elmozdulni. Gipsz kiképzése: • ha nem rögzít jól, nem jól gyógyul a csont, nincs meg a stabilitás; • ha szoros, az idegeket és az ereket károsítja; • a végtagoknál az ujjak szabad mozgását ne gátolja; Alsó végtagi körkörös járógipsznél, egy rugalmas sarokkiképzést kell alkalmazni. A beteget meg kell tanítani járni. A kórokozók alatta elszaporodnak A gipsz rögzítés felhelyezése után képalkotó eljárással ellenőrizzük. • nyitott gipszelés: • gipsz sín, • ideiglenesen nyitott gipszelési megoldás. Lényege: • friss törés, • sérülés, • műtét után és • akut ellátásra alkalmazható. A kezelések időtartamára eltávolítható.Ödémás duzzanatoknál is alkalmazható 2-3 hét múlva felválthatja a zárt gipszelés. • alápárnázott gipszelés A zárt gipszrögzítést párnázzák alá, azokon a területeken ahol a végtag nyomásnak ki van téve. Legoptimálisabban követi a test vonalát, szövődményeket

kivédi Alkalmazása: • töréseknél, • szalagszakadásnál, húzódásnál, • traumáknál, • ficamnál, rándulásnál. Szövődményei • a gipszelt régióban az izomzat sorvad, mozgáshiányos állapot, mely visszafordítható, • ér- és idegsérülések, • esetleges fertőzések, • bőrbántalmak • 55 17/b.) I. I. II. Ortézisek Ortopéd cipők Ortézisek fogalma Az ortézisek testre helyezett segédeszközök, amelyek feladata az izületek, végtagrészek és a gerinc tehermentesítése és rögzítése. Feloszthatók: • hagyományos ortézisek (fűzők), • speciális ortézisek - izületi kötések, funkcionális és preventív eszközök – (haskötő, csuklószorító). 1. Tehermentesítő készülékek csoportja Célja: • a részleges vagy teljes tehermentesítés, • a teher áthelyezése a patológiás részről a stabil teherbíró részre. a.) Nyaki gerinc tehermentesítő készülékek Ide tartozik Schanz – gallér. Általában

habszivacsból vagy könnyű műanyagból készül. Jellemző: • támaszkodik: • a vállövön, • a tarkótájon, • a mandibula (alsó állkapocs) vízszintes szárán, • fix. • nem fix készülékek b.) Háti és ágyéki gerincszakasz ortézisei • fűzők, • Millwaukee-fűző (e:Milvóki): • támaszkodik: • a csípő lapátokon, • az állon és • a tarkótájon. • Bénulásos gerincbetegségeknél és • súlyos fokú gerincferdülésekre alkalmazzák. • Scheuermann-fűző • anyaga: hőre lágyuló műanyag, • gerincegyenesítőként is felfogható. • alkalmazzák: • medence övön, • sternumon (szegycsonton), • a gerincferdület helyétől és mértékétől függően - pl. csigolyatestest kifózis (háti gerinc görbülete) kóros fokozódásakor. 56 c.) Csípőizületi tehermentesítő készülékek • tuber (dudor) támaszos készülékek (pl. Dollinger féle), • járógépszerű, • a beteg ül a tehertámaszon, • a lába

tehermentesített, • a járógép viseli a test súlyát. • Thomas-sin • a combfej elváltozásokban, gyermekkorban alkalmazzák. d.) Alsóvégtag tehermentesítő készülékei Sínvázas készülékek tartoznak ide. Általában 4 köríves, a térdizületet és a bokaizületet áthidalja. 2. Rögzítő készülékek csoportja Tartósabb használatra készülnek, a gipsz rögzítést is helyettesítik. Korszerű anyag, esetleg fém, vagy erős vászon kiegészítéssel. a.) Háti gerinc rögzítői