Történelem | Könyvek » Vasárnapi könyv, 24. évfolyam

VASÁRNAPIKÖNYV Modern kínai gyorsvonat a Nagyfal tövében lévő egyik állomáson. ELŐFIZETÉSI DÍJA• 1ÉVRE6P,FÉL ÉVRE 3PENGÖ.-1SZÁM ÁRA 12 FILLÉR 1934. ll félév 1 XXIV. évfolyam 2 (2) UTAZÁS A MAI KINÁBAN - Teherszállítás és személyforgalom. - A kínai vasutak. - Az autobusz térhódítása - A kínai vendégfogadó - A repülőköz/ekedés - A h atezer éves ország, Kína, amely mindecldig mozclulatlanul, rendületlenül állta az i dők viharát, miközben hatalmas bir odalmak alaImitak át vagy roppantak az idők folyamán össze körülötte, most maga is átalakulóban van. A mozclulatlanság mintaképét, az óriási sárga birodalmat is elkapta a fejlődés, az átalakulás láza s viszi egyelőre rögös, neh éz, zökkenőkkel teli úton e lőr e, több mint két évtized óta. Ma még ennek az útnak végét senki nem látja, senki nem tudja, mi lesz KínábóL Eziclöszerint a hatalomra vágyó tábornokok martaléka, akik makacsul

vívják egymás ellen önző h arcaikat. A belső harcok és az azokkal kapcsolatos banditavilág azonban, bármilyen hosszú ideig tartanak is, csak átmeneti eseményei<. Megnehezítik ugyan Kína sorsának kibontakozását, ele meg nem akadályozhatják. Lehet, hogy a nagy sárga biroelalom elarabokra szakad, leh et, hogy Japán fennhatósága alá kerülnek kínai embermilliók, ami igen nagy veszedelmet jelentene a fehér emberfaj számára, de éppen úgy lehető, hogy az orosz tanácsköztársaság befolyása alá kerül, hiszen ma már a 450 millió kínai közLLl 70 millió a kommunista papíron, a valóságban pedig minclenre kapható, nyomorgó, elégeeletlen ember. Ugy látszik, Amerika inkább belenyugodnék a kínai tanácsköztársaság kialakulásába, mint abba, hogy Japán szervezze meg a kínai embermilliókat. Mert ebben az esetben Kína kapuja örökre becsapóclnék a fehér ember gyáripara előtt s a sárga veszedelem a sok milliós sárga hadsereg

alakjában állan- clóan fenyegetné a fehér fajt. Utána a nemzetek l1áborúja helyett valóban a fajok háborúja következnék. lla ez a veszedelem nem áll a küszöbön, ele hogy egyre jobban el ötérbe nyomul s hogy a világtörténelem legközelebbi nagy, megoldandó kérdései közé fog tartozni, minclinkább kétségtelenné váJile A milliós kínai tömegeknek természetesen sejtelmlik sin cs minderről. Őket ide-oela taszítják az események aszerint, amint japán vagy orosz kezek irányítják azokat. De, hogy forr és átalakul ott a régi világ, azt már a világosabb fejű ldnaiak is látják, ha nincsenek is beavatva a világpolitikába. Egy ország népét utazás közben lehet legjobban megismerni. Kína azonban óriási nagy, akkora, mint egész Európa s az utazónak jól meg kell választania az irányt, h,a csak felületesen is meg akarja ismerni. Leghelyesebben utazik itt az, aki a Csendes-óceán partjáról a Jangcsekiang folyón személyszállító

gőzbár­ kával vág neki Kína belsejének. A Jangcse-ldang torkolatánál léYÖ S a n g h a i, a nagy moclern kikötő­ váro felhőkarcolóival, idegen kolóniáival, sok kilométer bosszúságba elnyúló gyáraival, raktáraival, kikötöműveivel nem j ellemző Kínára. Inkább keleten l évő amerikai, mint kínai város h atását kelti. De a lassan hömpölygő nagy folyó, amit a kínai egyszertien csak >)Kiang<<-nak (folyó) moncl, igazán kínai. A közepén haladva fölfelé, olyan nagy, hogy az első nap nem igen lehet látni a partjait. Később természetesen keskenyedik s a partokat szegélyzö bambuszbokrok közül elő- zöldelnek a rizsföldek, láthatóvá válnak a falvak szalmával födött vályogházai. A rizsföldeken kék vászonruhát viselő parasztok szargoskodnak hosszúnyelű kapáikkal vagy bivalyfogatú faekéikkel. A folyó partján kerekes vízemelőkkel meregetik a vizet földjeik öntözésére. Szemközt a folyón a vízi

járművek minden fajtája látható : gőzbárkák és különböző nagyságú vitorlások, a d z s u n k á k. Ezek az ország belsejének termékeit hozzák, némelyik 2 ezer kilométer távolságból, a nagy Jangcse-zuhatagtól, ahol a folyó rövid távolságon 500 méter magasból zuhan alá éles sziklák között. De vannak tapasztalt hajósok, akik még ezen a veszedelmes útszakaszon is átvezetik dzsunkáikat. A gőzbárkák sokszor több teherhajót cipelnek magukkal, rendesen valamelyik mellékfolyóból vagy csatornábóL Mert Kína folyóit csatornák hálózata köti össze s a teherszállítás, meg a személyforgalom legnagyobbrésze is a vízi utakon bonyolódik le. A kisebb vizeken evezőkkel vagy hosszú botokkal hajtják a bárkákat vagy a partról ökrökkel, szamarakkal, vagy kulikkal vontatják Bár a közlekedés Kínában első­ sorban vízi utakon történik, mindenhová mégsem lehet vízen eljutni. Ilyenkor a vasútra szarul az utazó, ami azonban már

éppenséggel nen1 megbízható járómű. A fővonalakon ugyan gyorsvonatok közlekednek époly pontosan, mint Európában, de a mellékvonalakon való utazás inkább találomra megy. Itt már rendszerint csak nyitott teher- vagy a legjobb esetben piszkos, kopott harmadosztályú kocsikon lehet utazni. Ha ugyan egyálfalán lehet utazni Mert amikor katonai műveletek folynak, nem lehet. A katonaság ilyenkor lefoglal a maga számára minden járóművet De egyébként sem nagy öröm európai kényelemhez szakott embernek utazni ezeken a ritkán közlekedő mellékvonalakon. A kocsik zsúfoltságig megtelnek utasokkal Ha a kocsinak teteje van, akkor a tetőt is roskadásig ellepile Legnagyobb részük földműves, akik a kényelmetlenséget föl sem veszik, megszokták, vidámak, jókedvűek Csak itt-ott tűnik elő köztük egyegy állig fölfegyverzett katona, rongyos csukaszürke ruhában, mint a komor jelen s a bizonytalan jövő jelképe. Egyébként még a fedélen,

veszedelmes helyzetekben utazáknak sincs okuk a rettegésre, mert a vonatok menetsebessége alig 30 kilométer óránkint. Azonban még ilyen vonatot sem sokat lehet találni Kínában. Nem is igen érzik hiányát, mert, ahol nincs vasút, ott ma már Kínában is mindenütt autabuszan lehet utazni. A tengerparti vidékeken és a déli tartományokban újabban sok jó kövezett utat építettek s minden nagyobb várost érint autobusz. Az északi tartományokban azonban feltünően rosszak az utak. Kövezetlenek, jó időben porosak, esőben sárosak, pedig a forgalmuk igen élénk Az autabuszak alig tudnak haladni a sokféle jármütől. Cammogó ökrösszekerek, kékernyős, kis szamárfogatok, gyapotbálákkal vagy liszttel megrakott szamarak, teherhordó kulik csapatai, posztócipőben menetelő katonák nyüzsögnek, torlódnak a rossz, de többszáz kilométer hosszú utakon. Látható néha egy-egy tömzsi, erős kis lovon nyargaló földesúr, akit a szaigája szamárháton

követ, vagy a személyszállító taliga, amit kuli húz, aki rossznéven veszi utasától, ha kiszáll s gyalog megy a lehetetlellÜl rossz útrészeken, pedig a szegény kuli alig 1 pengőt kap naponta nehéz munkájáért. Az utak mellett mindenütt rizs, köles, búza, elhúzódva végeláthatatlan messzeségekbe. A falvak különös, meglepő látványt nyujtanak. Mindegyik, még a legkisebb s a legszegényebb is fallal van körülvéve a baneliták ellen. A banditák vagy a katonák - s .a l* 4 (4) kettő majdnem egyet jelent éjjelenkint szoktak portyázni. Ezért éjszaka senki se mer a falakon kívül maradni. Este bezárják a kapukat, amelyeknél egész éjjel őrség vigyáz, hogy váratlan támadás ne érhesse a falut. Az autobuszok a rossz utakon alig 15 kilométer sebességgel haladnak óránkint. A vázuk kínai készítmény Nem rugózottak, a kemény fapadok ugyancsak próbára teszik az utasok edzettségét. Rendesen tömve vannak ezek is a falusiakkal és

mindenféle cókmókjukkaL Nagy a tolakodás a fölszállá helyeken, a híres kínai udvariasságnak nyoma sincs ilyenkor. Vad közelharc folyik egyegy helyért, amely még üresnek tekinthető A kínai vendégfogadóval szemben valami nagy kényelmi igényeket nem szabad támasztani. Észak-Kínában a vendégfogadó, mint a házak általában, agyagból vagy tégJából készült egyemeletes épület. Földszinten van a tulajdonos lakása, a konyha s az istálló az utasok állatai számára. Az épület többi részét a venclégszobák foglalják el, ha ugyan megérelemlik ezek a vendégszoba nevet. Mert renelesen egészen üresek, nincs bennük semmiféle bútor Az egyik sarokban azonban van mégis valami, a fekvőhely, a >)Kangj<, amely félméter magas, 2 méter hoszszú s tégJából van. Belül üres Télen szalmával vagy szárított trágyával töltik meg, ezt meggyujtják s így fűtile A tűz azonban nemcsak nagy meleget ad, hanem nagy füstöt és rettenetes

bűzt is. Kémény nincs, a szobának legtöbbször ablaka sincs, elképzelhető hát, mi lehet az ilyen szobában. Nyáron meg a moszkitók kínozzák meg az utast A kínai vendéglős az idegennel szemben nagyon bizalmatlan, hacsak az utas át nem nyujt neki egy névjegykártyát. A névjegy valósággal varázsszer az idegen számára Kínában, megfizethetetlen szolgálatokat tehet neki. Ha az idegen egy kínainak megmutatja a névjegyét, azonnal barátságossá válik vele szemben, még akkor is, ha nem tudja elolvasni a latinbetűs névkártyát. Ugy látszik, az írott betű iránt való nagy tiszteletnek egyik különös hajtása ez. Akinek elegenelő névjegykártyája van, biztos lehet benne, hogy minclenütt barátságosan fogadják. A vendégszoba ára nem mondható nagynak, körülbelül 20 fillér egy éjszakára s ezért még gyapottakaró s egy petróleumlámpa is jár a vendégnek. Ha azonban sok vendég van, a fogadós minclen szobába annyit rak be, amennyi csak

elfér. Étkezni elég jól lehet ezekben a fogadókban. Az ízletes mártásokkal tálalt rizsételeken kívül kölesből készült makaróni, amelyet fő­ zelékekkel szoktak adni, kukoricalisztből készült sütemény a szokásos ételek. A hús mindenféle formában f ényűzést jelent s csak ünnepélyes alkalmakkor tálalják. Kitünő szomjúságoltó italuk a zöld tea, amelyhez olykor egy pohár rizspálinkát adnak. Az evőpálcákkal ügyetlenkeelő idegenen, aki villához és késhez szokott, a bennszülöttek jól szoktak mulatni. A hegyes vidékeken a baneliták miatt manapság nem tanácsos az utazás katonai kíséret nélkül. Ujabban repülőgépek segítségével lehet elkerülni ezt a veszedelmet. Egyik n émet társulat utasszállító repülő­ gépjáratokat tart fönn, különösen a hegyvidékek fölötti irányokkal s ma már 4 óra alatt lehet megtenni az utat a hegyek fölött, amely eddig öszvéreken 3 hétig tartott. A társulat egész Kínában

szeretné meghonosítani a repülőközl e kedést. Egyre jobban szervezi légi útvonalait s a várakozás ellenére a kínaiak elég gyorsan megbarátko-znak a repiiléssel. A társulatnak további terve az, hogy vonalait Turkesztánon és Szibérián át egészen Európáig kiterjeszti. (5) 5 A TENGER VÁNDORA: AZ ALBATROSZ Az albairoszak pompás, gyors, kitar/ó repülők, zíszók. - A szárazföldön eset/enek -Nagyon falánkok. - Csak a költés idején tartózkodnak szárazföldön s ilyenkor társas élelel élnek. - kitűnő alb atroszok nagy, erőteljes madarak, rövid, izmos nyakkal, nagy fejjel s a fejnél hosszabb, oldalt öszszenyomo t t, élesszél ű, végén görbült csőrreL Tollazatuk keskeny, sötétbarna vagy fekete szárnyukat kivéve, fehér. A fiatalok sötétbarnával ívesen csíkozottak Háromujj ú lábuk rövid, erős, vörhenyesen sárgásfehér vagy fekete s ujjaik között úszóhártya van. Csőrük halványpiros, szemük sötétbarna,

szemhéjuk halványzöld A legnagyobbnak, a k ö z ö n ség es a l b a tr o s znak testhossza még az 1 métert is meghaladja Kiterjesztett szárnyainak hossza 3-4·2 méter. Ez a leghosszabb szárnyú madár. Az albatroszok a déli földgömb világtengerein tanyáznak a déli sarktól az egyenlítőig, de előbuk­ kannak a tengeren mindenütt. Amerika legdélibb és legészakibb részén is találkoztak már vel ük. Ők a tenger kószáló vándorai A költési időt nem tekintve, állandóan úton vannak, körülröpköclik az egész földgolyót. Az ivadékokról való gondoskodás mégis a déli félgömb lakatlan, korál és vulkánszigetcihez köti őket, s ezek környékén élnek legnagyobb számban. Amilyen esetlenek a szárazföldön, épolyan könnyedén mozognak a levegőben és a vízen. Minden megfigyelő gyönyörködve írja le röptüket, amely olyan, mintha valami láthatatlan erő vinné öket a l evegőben. Ha már nekilendültek, alig rebben egyet-egyet hosszú

szárnyuk. Szélcsendben 5 percenkint, viharban 7 percenkint csap egyet a szárnyával. Röptük gyors, kitartó és kecses Néha egyik olelalról Az a másikra dűlve szelik a lev egőt, olykor leereszkednek s a hullámok fölött húznak el, mintha meg akarnák nedvesíteni szárnyaik h egyét. Aztán ismét felröppennek a magasba Bámulatos gyorsa n röpülnek. Csak az imént voltak a hajó fölött s néhány perc mulva végtelen messze már csak kicsiny pontnak látszanak. Repülöerejök minden más niadárénál nagyobb A leggyorsabb hajót is követni tudják napokon át, éj jel-nappal. Egyszer egy elfogott és kátránnyal megjelölt alb atrosz 6 nap és 6 éjszaka a fáradtság legkisebb jele nélkül követett szüntelenül egy gyors hajót. Néha csöndes id őben leszállnak a habokra s pihengetnek a vízen. Mint a vitorlás hajó, olyan ügyesen használják ki a szél er ejét. Csak nagyon erős viharok elől menekülnek el. Látásuk kitünő. Ha zsákmányt

pillantanak meg a vízen, leszállnak s úszva szerzik meg a prédát. A vízen époly biztosak mint a l evegő­ ben. Kitünő és gyors úszók, olyan könnyedséggel lebegnek a víz felszínén, mint a dugó. Víz alá csak olyankor buknak, ha magasból csapnak le, ami ritkán történik s ilyenkor is legfölj ebb csak 8 má sodpercig maradnak víz alatt. A fölszállás a vízről már nehezebb, különösen szélcsöndes i dőbe n. Mindig szél ellen szállnak föl, szárnyaikat csapkodva, nekifutnak s megfelelő lendület után emelkednek föl úgy, mint a vízirepülögép. Szárazföldön nagyon ügyetlenül, nehézkesen, dülöngélve mozognak. Egy természettudós megfigyelése szerint a foglyul ejtett alb atrosz a h ajó fedélzetén tengeribetegséget kapott . Hangja 6 (6) kellemetlen krákogás. Ha dühös, csőrével kelepel, mint a gólya. Dühében különben sebeket is osztogat erős cső r éveL Nagyon falánk az albatrosz, gyor san emészt, sok táplálékra

van szüksége. A víz felszínén úszkáló lágytestűek, főleg tintahalak alkotják Fé szkelő főtáplálékát. hogy kisebb v iharmadarak zsákmányra tettek szert, rögtön rájuk csapnak s elkergetik őket a prédáról, csak úgy, mint a királykondor a dögkeselyű társait a szárazföldön. Táplálékot szerezni csak csöndes időben tud. Viharban nagyon megéh ezik s különösen ilyenkor szokta albatroszok telepe a tengerpartmenti szigeten. Halat nem igen fog, csak a hullámok hátáról szedegeti össze táplálékát. De nem veti meg a döglött halakat s más tengeri á llatok hulláit sem. Megfigyeltek már bálna hulláján l akomázó albatrosz-sereget is s amikor feléjük néhány matróz közeledett, az albatroszak egyáltalán nem törődtek a jövevényekkel, annyira el voltak merülve a fa latozás örömeibe. Ha a magasban röpülve észreveszik, követni a hajókat, mert azt tapasztalta, hogy a hajókról sok hulladék kerül a vízbe. Falánksága

következtében könnyen fogságba ejthető A hajókról horoggal szoktak rá halászni. A hosszúzsinegű horogra szalonnát vagy húsdarabot tesznek csaléteknek Mivel a horog csak csőrének szaruanyagába akad, a horogra kerülés nem okoz neki fájdalmat. Annyira mo h ó és el ővi­ gyázat nélküli, hogy vih ar után, (7) 7 ha nagyon éhes, egymásután 6-8szor meg leh et fogni. Még véres a eső r e, de már megint bekapja a csalétket. Az e m bert ő l nem fé l, mert n em ismeri. Életének legna- borgatja fészkét, harciasan vagdalleozik a csőréveL E leségszer zéssel s r öpüléssel telik el az alb atroszok napj a . Olyan, mintha nyugalomra n em is lenne A feketelábú albatrosz fiókájával. gyobb részét l evegőben s vízen m eg lakatlan szigeteken tölti, ügyhogy az emberr el nincs semmiféle érintkezése, s ha találkozik vele, n em menekül el ő l e, enged i, hogy megfogja, megsimogassa. Csak a fiókák kikelése idején válik bizalmatlanná.

Ilyenkor, h a valaki h á - szükségük s teljesen elég nekik egy-egy rövid pihenő a ringó hullámoko n. Nappali m adá r u gyan, de - amint azt a h ajó król m egfigyelték az éjszakai repüléstől sem idegenkedik, a hajókat bámulatos kitartással követő albatrosz. Elfogásuk inkább csak sport a mat- 8 (8) rózoknak s a hajó utasainak, mert az alb atrosz húsa nagyon rágós és halzsírszaga miatt is ehetetlen. A tengerészek csak végszükségben eszik meg. Ilyenkor tengervízben főzik 24 órán át s hogy a kellemetlen melléldzt elvegyék, ugyanennyi i dőre szélnek, viharnak teszik ki. Ez a nagy madár olyan szívós életű, hogy alig lehet megölni. A matrózok hogy elpusztítsák, szöget vernek a fejébe, de némelyik madár szöggel a fejében is elmenekül. A költés idején lakatlan szigeteken társas életet élnele Máskor is lehet ugyan csoportosan együtt látni őket, de ezek nem igen törődnek egymással. A költés néhány hétig, legföljebb

egy hónapig tart s ilyenkor ezerszámra fészkelnek a Csendes-óceán elhagyott szigetein. Az árvíz sokszor elönti a szigeteket s ilyenkor ezerszámra pusztulnak el az albatraszak fészkei. A nőstény csak 1 tojást rak a fészekbe, a köl- tést a párok fölvá ltva végzik s az egyik alig akarja átengedni helyét a másiknak. A költés idején is szargalmasan látogatják a tengert Egymás fészkét is meglátogatják s ha nincs egyéb dolguk, táncolnak. Táncuk valószinűl eg az udvarló kedveskedésből fejlődött ki. Rendesen a szomszédok keresik föl egymást s fejüket hajtogatva, cső rükke l csipkedve hívják föl egymást t á ncra. A tánc abból áll, hogy kotyogva s nyöszörögve hajladoznak egymás felé s forgolódnak egymás körül. Kettő rendesen, illedelmesen táncol, de ha többen vesznek részt benne, akkor elfajul, izgatott, rendetlen zűrzavarrá válik. Sokszor egész éjszaka, holdvilág mellett, szünet nélkül táncolnak, il yenkor

észrevétlenül, egészen közel lehet menni hozzájuk, dc ha észreveszik az embert, szétrebbennek, mint a csínytevésen kapott, szégyen kező gyerekek. MUNKAHADSEREG AZ AMERIKAI ERDÖKBEN - A legnagyobb nemzeti pazarlás : a munkanélküliségbe való belenyugvás. - Az Egyesült Államok kormánya 340 ezer munkanélküli fialalembert küldölt ki az erdők rendbehozására. - A munkások teljes ell átá st kapnak és 30 dollár fizetést havonta. N eh éz gazdasági évek azelőtt is voltak. A régebbi időkben szinte meglepő szabályossággal minden 32 . vagy 33. év nehéz esztendő volt, amely válságos helyzetbe hozta úgy a vállalatokat, mint a munkásságot. Pénzszűke támadt, eladni nehéz volt, a termelés akadozott, a gyárak tömegével bocsátották el a munkásokat. A szakértök azzal magyarázták a dolgot, hogy áruhalmozódás támadt, a termelés tempója túlságosan nagy lett, tú ln őtt a fogyasztás l ehetőségein. De régen az ilyen nehéz idők

nem tartottak so- káig. Egy év alatt maguktól kiküszöbölődtek a bajole A termelés és a fogyasztás kiegyensúlyozóelott s a világgazdasági helyzet visszazökkent a régi kerékvágásba. Mindenki azt gondolta, hogy ilyen természetű lesz az a gazdasági válság is, amely a világháborút követő rövid föllendü lés után állt be az európai országokban 1928-ban. A szakértők ugyan már egy fél év mulva jósolgatták a türelmetlen emberiségnek. hogy elértük a mélypontot, amely után bekövetkezik a lassú javulás. A jóslás azonb an n em (9) 9 vált be. A helyzet egyre rosszabbodott s a legszembetűnőbben a munkanélküliek ijesztő növekedésében nyilvánult meg. A munkanélküli milliók kiestek a vásárlók, fogyaszták közül, ami még inkább emelte a bajt s a termelést még inkább csökkenteni kellett. Kiderült, hogy a mostani világgazdasági válságnak súlyosabb okai vannak, mint a régebbieknek . A nemzetek a világháború

füstjétől elvakulva egymás gazdasági megsemmisítésére törnek és a fegyveres háborút gazdasági A rövid föllendülés idején Hoover, az Egyesült Államok elnöke egyszer bizakodóan azt a kijelentést tette, hogy Amerikában ezentúl minclig szép idő lesz, nem is lesz szükség esernyőre. Ezzel képletesen azt akarta kifejezni , hogy a jólét, a gazdasági fejlődés örökké fog tartani. Hamarosan beborult azonban az ég Amerika fölött is A gazdasági világválság hullámai 1929 végén rászakadtak Amerikára is. S mivel az Egyesült Államok ipara, termelési renelszere a legfej lettebb A munkahadsereg egyik tábora az erdőben. háború alakjában folytatják. Az eszeveszett, kegyetlen és tarthatatlan békediktátumok állandóan új háborúk rémével fenyegetnek s a nemzetek az új háborúk lehetősé­ gére számítva s e miatt aranyukat féltve, mind csak eladni akarnak, vásárolni nem. Ezzel széttépték a világkereskedelem nagyszertien

kiépített, hatalmas szervezetét, amely lehetövé tette a munkás nemzetek boldogulását, fejlödését. A nemzetek önellátásra, a világkereskedelemből való kikapcsolódásra rendezkednek be, ami az első pillanatra képtelenségnek látszik, alapjában véve azonban szükséges következménye a gyűlöletté fokozódott általános bizalmatlanságna!<. s újabb, még nagyobb fejlődésre volt beállítva, a válság ezt az országot rázta meg legjobban. A munkanélküliek száma a mult évben már 17 m i ll i ó r a n ö v ek e cl e t t. A legnagyobb tékozlás, amelyet egy ország elkövethet, a b elenyugvás a munkanélküliek tétlenségébe. Minden értéket a munka teremt s a munkáskezek megállása egyértelmű az értéktermelésről való lemondással. A munkanélkülisegély, amelylyel Anglia és Németország kísérletezett, inkább belenyugvást jelentett a lehetetlen helyzetbe, mintsem igazi segítséget Amerika hamarosan belátta, hogy a munkanélküli

segélyekkel nem solua megy s a mult év tavaszán, amikor már igen 10 (10) vá! á gos lett a h ely zet , kiadt ák a jelszót , h ogy a munkan élkülieket , legalább a fi at alok at , munkába kell állítani sz ük ségmunkák elren delésév eL L egéget őb b szül.;: ség volt a munkásk ezekre a z óriás i k iterj eclés ü állami erd ő kb en s a véd ett t erület ek en , az állami parkokban , a m elyekb en a sokféle n övény bet egség, a rovarok , az általáno s elh anyagolts ág s a tüz vészek m érh et etlen k árok at ok oztale Az e r dőségek be n az évi k á rt csak száz milliókk al leh et kifejezni. Egyedül az e r dő tli ze k ált al ok ozott évi k á rt 62 millió dollá rra b ecs ülik Igy szület ett m eg az eszme, h ogy a fi at al munk an élküliek et erd ei munkáb a k ell b eállítani. A mult év m ár ciu s 31-én h ozt ák m eg a t örvén y t a P o l g á r i m u nk a h a d s e r e g (Civ ilian Con serv ation Co rp s) fölállításá r

ól s 17 n ap p al k éső b b m ár elindult az e l ső, 200 f i ata l e m be rb ő l álló csapat a virgini ai e r dő k be . A csap at ok szám a h amarosan 1552-re em elked ett s 340 ez erre az erdei munk ár a alkalm a zott fi at alok szám a, akikh ez m ég 8 ezer indián j árul , akik az in dián ok szám ár a föntartott t erület ek en v égeznek erdei sz ükségmunkát . Ez a nagy munk ah a d sereg, t e rvsze rű e n eloszt v a az or szág min den r észéb e, 47 áll amb an, sát ortáb orol<ban lakik az e rd ő kb e n s j ól m egszervezett táb or aikból, mint k özpontokból 600 acr e (1 acr e : 0·4 h ektár) e r dő t erül e tr e t erj esztik ld munkájukat. A tábor ok a hadügyminisztérium gon dj a alatt állan ak , ez látja el a munkások at élelemmel, ruh ával s ez fizeti ő k et. Minden munkás 30 doll árt kap h avonta, a m elybő l hivatalosa n 5 dollárt egyen esen csa!ádjulmak külden ek el, m ert ezek a munkások mind munkan élküli csalá dokb

ól valók. A cso port ve z e t ő k h avi 45 dollá rt k ap nak , h elyetteseik 36 dollárt. A t ob orzást a m unka ügyi mini szt érium végzi, de f ölszer elés ük , elszállítás uk m ár a h adügymini szt érium fölad at a. A táborok munkáj át a földmívelés ügyi mini szt érium erdé- szeti oszt ályán ak szak emb er ei irán y ít j ák. A munkások a munka m egk ezdése e l őtt tájék oztat ó okt atás ba n r észes üln ek , am i m unk ak örükön t úl is szélesíti ismer et eik et. A munk atáborok 55 különféle mun].;:át végeznek az e rd ő kb e n Ezek k özött a legfonto sab b ak : az e rdők m egtisztítása a fö lösleges bokrok t ól s min de nféle gaztól, m érges növényekt ő l , er dei utal<, k ocsiutak és hiclak ép ítése, tüzoltóh ázak és m egf i gye l ő t orn yok fö lállítása, r ov a rol< irtása, a n övény i b et egségek t er j edésének m egak adá lyozása, a J.;:öny n yen t üzet fogó k orh a dt fá k és t

uskók eltávolítása le ül önösen az utak k ö z e l ébő l , a n em kíván at os fajta fák kivágása, érték es fá k ültet ése, m agvak gy üjtése, a v ízmosások m egak adá lyozása egyszerü gátakk al és fák ültet ésével, a pat ak ok, fo lyók , t avak part j ain ak , m edr ének megti sztítása, szab ályozása , kiránd ulóh elyek lét esítése, itt pad ok , strandf ürdök és tüzh elye k föláll ít ása, j el ző t áb l á k alk alm azása, t elefonhálózat k észít ése a tlí zoltót orn yok ő r e i számára, a veszélyezt ettebb h elyek en tüzgátló, fátlan sávok hú zása, az állami p arkok rendbeh ozása. A munkások Jegn agyobb része a vá rosok bó l k erült !<i . Sok an azt hitték , h ogy a vá rosi fi at alság az erdei m unká ra n em lesz alkalmas . Itt azo nb an k ellem es csalóelás érte a vezet őséget , mert a fiat alem berek m eg f e l e l ő vezet és m ellett n agy érd e kl ő d és t tanusít an ak minelenféle

er dei munka iránt, sőt m ég a n agyk özönségben is érdekl ődés t ám a dt az erelészet iránt , miót a ez a nagyarán y ú munka m egin d ult . Minden munkás tiszt áb an van azzal, h ogy bármilyen mun kár a is v an b eosztva , m unkáj a n agy h aszn á ra lesz az e r dők n ek , a z áll am egyik legj elentékenyebb vagyon állom ányá n ak A m ult t avasszal a munkah a d ser eg fa int ető os ztálya 50 millió csem et ét ültetet t el az ország kö zép s ő és déli e rd ő ib en. A munk ah a dser eg 20 ezer (11) 11 tagja a legértékesebb fenyőerdöket pu sztító gombabetegség, a hólyagrozsda ellen vette föl a h arcot. Körülbelül 20 millió acre fenyveserdőt pusztít ez a veszedelmes gombab et egség, amely európai e r edetű . Megállapították, hogy ezt a n övénybetegs éget a szelid és a vad egres és ribiszkebokrok terj esztik. Ezért a fenyvesekből s tőlük 300 m éterny i távolságban kiirtanak minclen ilyen bokrot s az er dötöl m

ásfél kilom ét er körz etben m ég a k ertekben sem tiírik meg ezeket. Ez m aga óriási munka, aminek k er esztülvitele csak a munkahadsereg fölállításával vált lehetövé. Eddig 49 millió ilyen bokrot irtottak ki A védett területek , a n agy állami parkok r enclbehozásán 200 tábor dolgozik. Itt a r eneles er dei munkán kívül á llandó jellegű ép ület eket is emelnek, túristaházakat, a v irágok számára m elegházakat , fürcl öép ületeket. Az ilyen munkálatok j elentékenyen ·em elik a látogatók számát A kaliforniai Sequoia-parknak tíz évvel eze lőtt 30 ezer , 1933-ban 130 ezer látogatója volt. Körülb elül 3500 munkás dolgozik a r égi csat aterek rendbehozá sán. Nem állítj ák öket vissza eredeti állapot ul(ba, de legalább annyira r endezik, hogy az idegen is észrevegye, hogy ott valamikor nagy esem ény ek j átszócltak le. Három t á bor azzal foglalkozik, hogy a fol yókon men edékh elyet lé- t esíten ek a költöző

madar ak számára. Eddig h áro m ilyen madárv édő te rületet készítettek az ország k eleti részén , a madárvonulás útvon alán. A munkáso k igen na gy ércleklödést tanusítottak a niaelarak élete iránt s egyre többet akarnak tudni róluk. A t ábo rok munkáj áról a korm ány h avo nta j elentést kap . Az eredmények igen l<ielégítök Ezekből néh ány adatot említve, a munk atábo rok a m ul t évb en 4 ezer kilométer erdei utat, 1·9 ezer kilométer ho sszú szö 5es k erítést, 1053 gátat és feltö ltést , 6288 paclot, asztalt, tíízh elyet, 813 szerszámh ázat, 3200 egyéb ép ület et, 13 ezer kilométer hos sz ú vízvezetéket k észít ettek és 9175 acr e e rdőt alakítottak át kirándu lóh elyekk é . A földmív elés ügy i miniszt érium erdészeti osztálya teljesen meg van elégedve a munkah adser eg t elj esítm ényével s a vezetök egyhangú véleménye szerint nagy h asz n ára volt az erdöknek a munk ah adser eg tevék

enysége, amelynél nagyobb mér etű erdei munk át n em ismer az erelök története. De javá r a vált az erdei m unk a a fiatal m unkásokn ak is , akik n em csak k er eseth ez jutottak, hanem m egizmosocltak , szervezetük sokat fejlődött már n éh ány hón api táborozás alatt is. Kenyérhez j utottak s m egs zerették az erd öt s vele együtt p edig az egész nagy t ermészet et. A TÜDŐBAJ GYÓGYÍTÁSA SEBÉSZI ÚTON A /égme!l. - A sebészi beavatkozás a beteg tüdő­ rész pihenfeléséf akarja elérni. - Magyar sikerek - tüdőtuberkulózis mindenütt, de nálunk különösen igen pusztító betegség. E llen e sokáig csu pán a jó l evegő és a m eg f el elő táplálkozás volt a fegyver s az orvos fe la data minclössze arra szorítkozott, ho gy A betegének t esti, e rőb eli áll apotát a b etegséggel szemb en ell enállóvá fokozza. K ésöbb a különféle oltóeljárásokkal igyek eztek a szervezet ell entálló er ején ek növekedését el ő­

segíteni, de arra, ho gy a beteg 12 (12) tüdőhöz egyelőre sebészi késsel közeledjenek, senki sem gondolt. A mellüreghez, a benne elhelyezkedő szívhez és tüdőhöz a legmerészebb operatörök sem mertek hozzányúlni A mult század végén azután a tüdőtuberkulózisban szenveclő betegeken tapasztalt bizonyos jelenségek rámutattak a gyógyításnak újabb lehetőségeire. Az orvosok ugyanis megfigyelték, hogy a beteg tüdő gyógyítását elősegíti az úgynevezett légmell kialakulása, vagyis az az állapot, amikor a megtámaclott tüdő légzőcsövecskéi valahol átszakadnak, a mellüregbe levegő gítő külső hatás, amit magának a betegségnek említett állapota gyakorol a beteg tüclőre, mesterségesen is előidézhető s ezzel lehetövé válik a tüdőtuberkulózisnak közvetlen beavatkozással való gyógyítása. Ezen az elgoncloláson alapulnak a különféle sebészeti eljárásai<, amelyek mincl azt akarják elérni, hogy a beteg

tüdőt valami mesterségesen létrehozott tiyomó hatással nyugalmi állapotba helyezzék. Nagyon természetes, hogy a sebészeti beavatkozásra csak akkor kerül a sor, amikor a régi, de még mindig nem nélkülözhető gyógymód - A >légmellc kialakulása. Ez az ábra azt mutatja, hogyan szűkül össze fokozatosan a beteg tüdő a mellüregbe vezetett nitrogéngáz nyomá· sára (A vonalkázott rész a beteg tüdőfél). l tódul és kívülről nyomást gyakorol a tüclőre. Ilyenkor a beteg tüdő összeesik, a légzésből kikapcsolódik, vagyis ahogyan az orvosok monclják nyugalmi állapotba jut. Ennek pedig az a következménye, hogy a beteg tüdőben képzőelő üregek (kavernák) és kóros gócok, tehát a tüdőnek betegség okozta sebei, könnyebben hegednek, meszeseclnek, ami a gyógyulást jelenti. Ugyancsak gyógyulást tapasztaltak olyan esetekben is, amikor a tüdő­ tuberkulózishoz mellhártyagyullaclás is járult s a képzőelő izzadmány gyakorol

nyomást a beteg tüclőre. Ezek a tapasztalások vezettek rá a tüdővésznek s e b é s z i ú t o n való gyógyítására. Az elgondolás az volt, hogy a gyógyulást előse- l aminek a jó táplálás, tiszta levegő, edzés, sok pihenés és a n apfény a tényezői nem segít. De van a sebészeti beavatkozásnak egy másik feltétele is, nevezetesen, hogy csupán abban az esetben szabad alkalmazni, ha a betegség a tüdőnek csak az egyik felét támadta meg. Az egyik tüdőfélnek a működésből · való kikapcsolása ugyanis igen nagy megterhelést jelent a másik féltüclőre s ha a betegség már abba is befészkelődött, úgy az erő­ sebb megterhelés csak elősegítené a betegség gyorsabb kialakulását. Ilyen esetben tehát a sebészi beavatkozás nemhogy használna, hanem egyenesen ártana a betegnek. Ezeknek a figyelembevételével ma már több sebészi eljárást is (13) 13 alkalmaznak a z egyoldali tüdőtu­ b erkulózis gyógyításár a. Az egyik

elj ár ás a m es t e r s é g e s l é gm e ll e lőid ézése . Ez abból áll , h ogy a bor dá k k özötti izmokon , t eh át a m ellüreg izomfal án hosszú csöves tűt szúrna k át s ezen ker es ztül meg f el elő n y omókés zül é kből olyan gázt juttatnak a mellüregbe, a m ely nek nincs semmiféle kár os h at ása a b e l s ő szer vekre. Ilyen k özöm bös gá z a nitrogén. A mellüregb e jpttatott nitro géngáz akár csak a termés zet es légm ell eset ében az át szak a dt tüd ő n át betóduló l evegő állandó n yo m ást Ennek köv etkeztéb en a m ellüreg lefelé megn agyo bb oclik , a tüd ő t eh át tágulhat s a l evegő kív ülr ő l a szá jon és- orron át bet ódulhat (belégzés). H a vi szont a r ekeszizom elernyed , akkor a boltozat a felemelkedik, ny omást gya korol a tücl ő r e és a l evegő t kiszorítj a bel ő l e (kil égzés). A seb észek a tüdő gy ógyítása kedvéért ennek az izomh ártyá nak egyoldalú m egbénul

ását idézik el ő olya n m óclon, hogy azt a z ideget , a mely a bet eg tüdő alatt l év ő r ekeszizom felet kormány ozza , elvágják. E zzel a z izo mlem eznek ezt a felét műk ö cl ésen kív ül h elye- Az első ábra azt muta tja, hogy a beteg baloldali tüdőben lévő kóros üreget (kavernát) a m ellkas lala és a szövet ek rugószerű búzására kifeszítve tartja . A második k épen a bordák megcsonkítása után a mellkas fala besüpped, a feszültség megszűnik s a ka verna összeesik, a mire a gyógyulás megindul. l gyakorol a b et eg t ücl ő r e, ezzel a k avernák at összesa jt olj a, a b et eg tücl ő t pihenteti , a minek fol y t án m eginelul a gyógyul ási fo lyam at . A m est er séges légmellet is m ételt töltéssel ho sszú ideig fenn leh et t artani s így a bet eg tü dő áll an dóa n olya n h elyzetb en van, a m ely m ellett a k averná k és b et eg góco k hegesedése, gyógy ulása el ő r eh a l a cl­ h at. Másik sebészeti

elj á rá s annak az életta ni t én y nek az ism er et én alapszik , ho gy a m ellüreget alul, a h asüreg felé elbat ároló izmos h ártyának , a r ekeszizomnak j e l ent ős szer epe van a ki- és belégzésnéL H a ez a boltozatos izomhártya, am ely körö skörül a t estüreg fal áh oz nőtt , összehúzódik , a boltozat ell apu]. l zik. Minthogy a z igy m egbénított r ekeszizom mo st m ár állandó nyom ást gyakorol a b et eg tü clő r e, abb a n az el ő b b említett okok miatt m eginelulh at a gyógy ulási folyam at. A bet eg m egm entése érd ekében a sebész m ég a z ennél súlyosab b m ű t é ti elj árást ól sem riad v issza. A bet eg tücl ő t m agáb a zár ó mellüregfél megs zűkí tése ol y m ódon is vége zhet ő, h ogy m agát a m ellüreg fal át süll yesztik b e. A m ellüreget a zonb an m erev clongá k mócljára bor dá k veszik körül , a megs zűki ­ t és t eh át csak úgy történhetik. m eg, h a a borclákat m egcsonkítj

ák A seb ész indokolt esetben m eg is csinálj a ezt a n eh éz oper ációt. A h áti ol dalon a z el s ő tíz borda mincl egy ik é ből kivág egy-egy jó- 14 (14) kora darabot, il ymóclo n a m ellüreg fala egész hosszában besüpped s a m egszükült me ll üregben a tüdő ny u galmi áll apo tb a kerül. Olyan esetekben, amikor a tüdő nagyobb r észén a betegség még n em h arapózott el, de a t üd őcsúcso n kif ejl ődött egy nagy kaverna, a sebész arra törekszik, ho gy a tüdőn ek ezt a megtámaelott részét h elyezze ny u galomba . Egyik megpróbált elj árá s a következő volt : A bet eg tüdőcsúcs felett a h armadik borda h átsó r észébő l kivágtak egy kis d ar abo t , az így támadó résen át benyúltak a mellüreg f e l ső r észébe és annak faláról leválasztották a t ücl őcsúcso t. Erre a kaverna összeesett, de viszont fö lötte üreg támad, amit ki kellett valamivel tölteni, mert különben a kaverna n em lett volna áll

an dó n yo má s alatt s a gyógy ul ás nem következett volna be. A kaverna fölötti üreget megfel el őké p en preparált és ala p osan st erili zált p ar afinn al t öltötték ki, mintegy beplombálták. E nnek az eljárásn ak az a h átrán ya, h ogy idegen anyagat visz a t est belsejébe, mi ért is a sebészek újabh an arra törekszenek, ho gy az ilyen n agyobb elkülönült kavernákat nem plomhával, h ane m a mellüreg falának a megf el elő h elyen való besüllyesztésével nyomják össze. A tüdővész seb észeli gyógyítása terén ez az utóbbi a legújabb próbálkozás, am ely most van a kialakulás állapotá b an. Igy kapcsolóclik a se):Jész is a tüdővész elleni har cba , a mely nek el ső vonalában eddi g főként a b elgyógyászok küzclöttek. A tüdőv és z ell eni front kétségkívül na gyon megerősödött a sebészek csapatával, amely ebben a küzdelemben is óvatos mérlegeléssel, nagy körültek intéssel, de biztosan h alad előre.

E bb en az előr e nyo mul ás ban nagy r észe ;va n a m a g y a r s e b és z e t n e k is, a mely rövid idő alatt elérte, sőt túl is h al a dta a tüdősebészet úttörő külföldi mester einek er edményeit. MI AZ IDŐÉRZÉK? -A hangyák és méhek időérzéke. -Kísérletek a hangyákkal, amelyek pontosan megjelentek az etetésnél- ~nnak ember ek, akik pontosan meg tudják mondani az időt , an élkül, h ogy ránéznének az órá r a. Vann ak, a kiknek éb r esztőórá r a nincs sz ükségük, akkor ébr ednek fe l, a mikor ak arnak. - Fejlett id őérzék ük van szaktá k róluk monclani. Maga a t udomány is h ajlott arra a vélemén y r e, h ogy az id őérzék a fejben, az agyvel őben székel s a mint a látásnak, hallásnak, beszédnek, anyagcserének, ép úgy az időérzék­ n ek is megvan a központja az agyvel ő sz ürke kérgében. Az újabb kutatások azonba n azt mutatják, hogy az időérzék a sej t ekben szék el s a sejtekben végbemenő

életfolya matoknak a függvénye. Grabenberger osztrák tudós a gráci lélektani intézetben kísérlet ekkel mutatta ezt ki. Grabenberger h an gyákkal kisérJelezett. A hangyá knak kitünő idő­ ér zékük va n , ép úgy, mint a m éheknek. Könnyen m eg leh et őket szoktatni, ho gy meghatározott, egyenlő id őközökbe n jelentkezzen ek etetésre. Gr a b enber ger h angyái h áromóránként kaptak enni s ehhez úgy h ozzászokt ak, hogy minden h árom órában pontosan ott n y üzsögt ek az üvegedény körül, amelyben cukros víz volt számukra. Id őé rz é kük n agyszer ü pontossággal müköclött s nem volt r á h atással semmiféle kül ső körülmény. Akár állandó söt étségb en tartotta őket, akár ál- (15) 15 landó v ilágosságb an , a h an gyá k minclen h árom ór á b an p ontosa n j elen t k eztek t á p lálékukért. A h an gyá k p ar ány i agya sok cso dálatos dolgot v isz végh ez s így n em volt valós zínütlen az a föl t

evés, h ogy az időé rz ék a h an gyá k n ál is az agyba n szék el. Ebb en az esetb en azo nban az agy mér geknek , a melyek az agy műk ödésé t jelent éken yen zavar ják , az i dőé rz é kr e is n agy h atással k ell lenniök. E r ős agy mér gek gyo r sítani vagy lassít ani fog j ák a b el ső órát , esetleg t elj esen ki is k apcsolh atj ák az idő ­ ér zé ket . A kl oroform és az éter erő s agy mérgek , megbé nít já k az agy müköclését s v árhat ó, h ogy ezzel egy ütt az id őé r zé k et is, h a ez valób an az agyb an szék el. Gra b enber ger klor oformot, majd kés őbb étert a dagolt h an gyáin a k s figyelte a mé r gek hatását a h an gyá k i dőé r zéké r e . Ez a h at ás azonb an n em mutatkozott A h an gyá k a m ér gezés után is minclen h áro m ór á b an p ontosa n jelentkeztek az et etésr e. E rre a tu dós k á m fo r t adott a h angyá knak A ká mfo rna k az a tul aj clonsága van, h ogy az idegk özp ont

müködését meggyorsítj a. De a h angyák be l ső ór á ja a a k ám fo r h at ására n em járt gyorsabban , ezután is h ár omór ánként jöttek a cukrosv ízért. Eze k bő l a kí sé rl et e kb ő l k iderült, h ogy a h an gyák id őérzé k e n em az agyban va n , mer t sem a bénító, sem az é l é n k í tő idegm érgek n em v olta k r ájuk semmi h at ással. A tu dós m ost m ár más kísérletek et eszelt ki , h ogy megfejtse a h angyák idő é rz é ké ne k t it k át. Olya n an yagokat a dott be a h an gyákna k , am elyek n em az idegr endszerre h atn ak, h an em a z egész szer vezetre, a m enny iben la ssít ják vagy gyor sítjá k az an yagcser ét, egyformán minden sejtben . A kinin például lassít ja az an yagcser ét , valósággal elfojtj a a z élet lán gját a sejtekb en . Várh ató v olt , h ogy a k inin n em lesz hatást alan a h an gyák id őér zékér e. Igy is t örtént. A kininnel et et ett h an gyá k élettempój a m eglass ú

dott. Megzavar ta idő é r zékük et is, elkést ek az ete t és r ő l , m égp edig órá kkal. A pajzs mirigy á ltal kiválas ztott h ormon v iszont gyorsítj a az a nyagcser ét , valam enny i sejtben felszítj a az élet lán gját. Grabenb er ger a pajzsmirigy-h ormonból is a dott p a rá ny it a h an gyá knak Most is a z t ör tént, a mit v árni leh et ett. A hangyá k k orá bban jelentek meg a z et et ésn él, mint kellett v oln a . A sejte kb en gyo r sab b lett a z anyagcser e s ezzel m eggyor sult a z élettempó , i dőé r zé kük is gyor sabb beállítottságot k a pott. Az életfolya m at ok m eggyor sítá sá r a vagy m eglassításá ra a megf el el ő vegy i anyagokhoz h asonló h at ása va n a melegnek és a hiclegn ek is. A m eleg éles zti az élet tüzét , a hideg elolt j a és ez ki fej ez ődik az id őé r zé k m egváltoztatá sáb an is. lVIikor a kí sé rl et e z ő tudós a melegh ez sza k ott h an gyá kat hirtelen hideg h ely r e t ette, a

hangyák elkést ek az et etés r ő L A hideg m egla ssította id őé r zé kük et. Viszont a hid egh ez szaktat ott h an gy ák , midőn hirtelen m elegb e jutottak , für gébbek lettek s a k ellet én él gyorsabb an jelentek meg az et et ésn él is. lVIinelezek a kísérlet ek azonb an n em fo gadh aták el ér vén yesn ek az emberre v onatkozóla g. A b écsi lélekta ni klinikán végr eh a jtott kísérlet ek a zt mutatj ák , ho gy az emberi agyban k ell vala melyes kö zpontnak lenni az idő é r zé k szá mára is, mert b izony os agy b et egségek a z idő é rz é ­ k et, az időb ecs l ést na gy m értékb en zavarj álc Viszont a szervezet öszszes sejtj ein ek életmükö dését m egváltozt at ó h at árok az emb eri idő­ ér zéket is m egváltoztatj ák Igy lá z alkalmáv al a sejtek an yagcser éje gyors, a z id őé rz é k is m eggyorsul. A lázas emb ernél a n a p n em akar véget érni , n em azért, m ert unalm as a z ágy b an feküdni , h an em m

ert i d ő ér zé k e gyorsabban m éri az id ő t , mint m ás kor. 16 (16) HASZNOS TUDHIVALÓK A MAGYAR LAKOSSA.G 55·8 százaléka őstermelő, 19·1 százaléka iparos és ipari munkás, 5·1 százaléka kereskedő. + Az ABALIGETI (baranyavármegyei) Jakabhegyben lévő cseppkő­ barlang az időjárás változását előre jelzi, mert zivatar előtt morgás hallható benne. A barlang másik érdekessége az, hogy patakjának vize télen meleg, nyáron hideg. + A VILÁGALUMINIUM-TERMELÉSE az 1933. évben 135600 tonnára rúgott és az előző évi termeléssei szemben mintegy 18 ezer tonnával csökkent. Az alumínium-termelés terén a vezetőhelyet az Egyesült Államok foglalják el 48.600 tonna évi termeléssei, utána Kanada következik 16150 tonnával, majd Franciaország, Norvégia és Németország, amelyek évi termelése 14 ezer tonnával körülbelül egyenlő. + Az ELSŐ MAGYAR SZINHÁZI újságot Egressy Gábor, a nagy szinmű­ vész alapította 1860-ban

»Magyar Színházi Lap<< eimen s abban irodalmi olvasmányok s hazafias versek, balladák, regények, komoly elbeszélések voltak. még nyomuk sincsen. Nem látszik valószínűnek az a föltevés sem, hogy a szaglójáratok szellőztetésére valók, s igy legnagyobb a va l ószínűsége annak a harmadik föltevésnek, hogy a bennük fölmelegedett és megpárásadott levegő az orron keresztül a tüdőbe áramló levegő hőmérsékletét és páratartalmát növeli. + A BOREGETET hűsítő hatása miatt lázas betegek lemosására, enyhén bőrizgató voltáért pedig reumás bajoknál bedörzsölésekre szakták használni. A nép bőrélősd i ek ellen is alkalmazz a. + AuszTRÁLIA NÉPESSÉGE az 1933. évi népszámlálás adatai szerint 6,630.600 lelket számlál s népsurusége minden más világrésznél csekélyebb, mert területének minden négyzetkilométerére nem egészen l lakos jut (pontosan: 4 négyzetkilo méterre 3 lakos). A lakosságnak csaknem fele

(3,197000 lélek) a nagyobb városokban él, ami megoszlása szempontjából nem mondható túlságosan kedvezön ek. + HA AZ EPE a bélbe bele nem jut, felszívódik a vérbe. Ez az állapot az epevérűség (kolémia), amelynek fő­ tünete a sárgaság. + + ÁBRAHÁM (amely név az Abrámból · - magas atyát jelent) szülő­ házának romjait még máig is mutogatják a chaldeai Opran községben. Tudvalevőleg 175 éves korában halt meg és egy Hebron melletti barlangban temették el A NEON-FÉNYT eddig leginkább reklámvilágítás céljára alkalm azták, az újabb tapasztalatok szerint azonban üvegházak világítására jóval alkalmasabb a közönséges izzólámpánáL Az utóbbinak fényében ugyanis a növények rendellenesen hosszúra nyúlnak, míg neonfényben növeked és ük telj esen egyenletes. + Az ORR MELLÉKÜREGEINEK rendeltetéséről háromféle vélemény uralkodott az orvostudományban. Elsősorban azt tartották, hogy legfőbb céljuk a koponya

súlyának csökkentése, aminek azonban ellentmond az a körülmény, hogy korai gyermekkorban, amikor pedig a koponya súlya a test súlyához mérten a legnagyobb, a melléküregeknek + + A SZERKESZTJ!SJ!RT PI!LELŐS: SZILÁOYI SÁNDOR * KIADJA AZ ORSZÁOOS KÖZMŰVELŐDJ!Sl SZÖVETSJ!O (ORSZÁOOS KÖZMŰVELŐDÉ SI TANÁCS) A kiadásért felelős: Hollósi Ödön BUDAPEST, VIli., STÁHLY-UTCA l TELEFON: 45-2-56. ATBENAEUM IRODALMI ES NYOMDAI RT. BUDAPEST, VII, ERZSEBET-KORUT 6-7, CSEKKSZÁMLA : 11.827 (1.: WÓZNKR 1)