Bűnügyi (nyomozási) ismeretek | Kriminológia » Szakács Tamás - Szakkriminológia

Szakács Tamás 1. Melyek a vagyon elleni bűncselekmények kriminológiai szempontból? Melyek a vagyon elleni bűnözés kriminológiai típusai oksági szempontból? Ismertesse a vagyon elleni bűncselekmények főbb hazai morfológiai jellemzőit és sajátosságait! 1.Bűnözésen belüli főbb kriminológiai bűncselekménytípusok 1. vagyon elleni bűnözés 2. erőszakos bűnözés 3. közlekedési bűnözés 4. korrupciós bűnözés 5. szervezett bűnözés 6. gazdasági bűnözés 7. alkohollal kapcsolatos bűnözés 8. kábítószer-bűnözés 9. szexuális bűncselekmények 10. politikai bűnözés 11. terrorista bűncselekmények 2.A vagyon elleni bűncselekmények fogalma a. laikusok: vagy egyszerűen lopásra gondolnak, vagy általánosságban minden olyan bűncselekményt ide sorolnak, amikor valamilyen vagyontárgy, pénz vagy egyéb érték illegálisan cserél gazdát b. hazai büntetőjog: azok a cselekmények tartoznak ide, amelyeket a Btk a XVIII fejezetében

felsorol (lopás, csalás, sikkasztás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés, rablás, kifosztás, stb.) c. kriminológia: a kriminológiai fogalom a bj-i meghatározástól eltérően az erőszakos elemeket többnyire az erőszakos bűncselekményekhez sorolja, még akkor is, ha az elsődleges cél valamilyen vagyontárgy meghatározása 1 Szakács Tamás 3.A vagyon elleni bűnözés kriminológiai – morfológiai szempontú- típusai 1. Szűk értelemben: a nem erőszakos vagyon elleni bűncselekmények 2. Tág értelemben: a. nem erőszakos vagyon elleni bűncselekmények b. számítógépes bűncselekmények c. gazdasági bűncselekmények 4.A vagyon elleni bűnözés kriminológiai – oksági szempontú – típusai 1. alkalmi jellegű bűncselekmények 2. létfenntartást szolgáló bűncselekmények („megélhetési bűnözés”) 3. „eszköz” bűncselekmények (jövedelemszerző bűnözés a kábítószer- bűncselekményeken belül) 4. egzisztenciateremtő-,

illetve fenntartó bűncselekmények 5. A vagyon elleni bűncselekmények főbb hazai morfológiai jellemzői és sajátosságai1 - az utóbbi húsz évben az összbűnözésen belül a vagyon elleni bűnözés aránya a legmagasabb, ugyanakkor az arányszám közel sem változatlan
a 90-es évek legelején a regisztrált bűnözés több, mint 80%-át a vagyon ellen bűncselekmények tették ki
1999-ben 70% volt a vagyon elleni bűnözés összbűnözésen belül mért aránya, ami 2006-ban 61,1%-ra esett vissza
a vagyon elleni bűncselekmények aránya a 2009. évben a regisztrált bűncselekmények 64%-át tette ki - a vagyon elleni bűnözés legnagyobb hányada lopás, amely nagyjából az összes vagyon elleni bűncselekmény felét teszi ki - a lopásokon belül a polgárokat az ún. betöréses lopások (ezen belül is leginkább a lakásbetörések) és a gépjárműlopások száma és alakulása érinti érzékenyen - a lakásbetörések száma az elmúlt

évtizedben hullámzó trendet írt le, az évtized közepéig jellemző csökkenést az elmúlt években növekedés váltotta fel 1 Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztály – Magyarország bűnözési és bűnüldözési adatai 2 Szakács Tamás - jellemző adat az, hogy a betöréses lopások elkövetőinek az ismertségi aránya országosan átlagban 20% körül alakul, vagyis a büntetőhatóságok csak minden ötödik tolvajt kerítenek kézre
ez az adat is azt mutatja, hogy a vagyon elleni bűnözés kontrolljának a jelenleg alkalmazott eszközrendszere alkalmatlan az elfogadható szintű biztonság létrehozására és fenntartására - a személygépkocsi lopások a hazai bűnözés megítélésének meghatározó tényezőjét képezik
1998-ban 15.000 ilyen bűncselekményt regisztráltak, ez a szám ekkortól kezdve folyamatosan csökkent, 2009-ben már csak 4.900 személygépkocsi lopást regisztráltak - a lopások mellett

Magyarországon a leggyakrabban előforduló vagyon elleni bűncselekmények: a csalás, a rongálás, és az utóbbi években a szerzői és szomszédos jogok megsértése - a csalás a rendszerváltást követően a legdinamikusabban növekvő bűncselekménytípusnak bizonyult
minősítési problémákkal is összefüggésben, volt olyan év, hogy az 1980-as években előfordult 4,5-5 ezer esettel szemben több mint 100.000 ilyen cselekményt regisztrált a bűnügyi statisztika
jelenleg 25-30 ezres szinten látszik stabilizálódni a csalások száma - a szerzői és szomszédos jogok megsértése bűncselekmények esetében a magas előfordulási arány mögött szintén minősítési problémákkal és a rendőri értékelési rendszer hiányosságaival találkozhatunk - a rongálások már évek óta tartják az évi 16-17 ezres előfordulási gyakoriságot, de itt mindenképpen meg kell említeni, hogy csak a regisztrált esetekről van szó, ennél a

bűncselekménytípusnál rendkívül magas látenciával kell számolnunk - a vagyon elleni bűnözés jelenségéhez hozzátartoznak a vagyon elleni szabálysértések is
az utóbbi évtizedben két ízben is jelentős dekriminalizáció zajlott le a Btk. vagyon elleni bűncselekményeket szabályozó fejezetében
a vagyon elleni cselekmények bűncselekményi alakzatainak elkövetési értékhatára előbb 10.000 Ft-ra emelkedett, majd 20.000 Ft-ra nőtt
évi átlagban nagyságrendileg 5-10 ezer között mozog azoknak a vagyon elleni cselekményeknek a száma, amelyek ugyan a büntetőhatóságok látókörébe kerülnek, ám végül az ezek miatt indított eljárások a feljelentés elutasításával, illetve a nyomozás megszüntetésével érnek véget azért, mert a konkrét cselekmények nem bűncselekményt, hanem szabálysértést valósítanak meg (2009: 7820 vagyon elleni szabálysértés) 3 Szakács Tamás - a 2009. évet megelőző évtizedben a vagyon

elleni bűnözés 90 és 150 milliárd Ft között hullámzó mértékű kárt okozott
a 2009. évben a vagyon elleni bűnözéssel okozott kár 100 milliárd Ft volt 6.Nemzetközi összehasonlítás - a nemzetközi bűnügyi adatokat vizsgálva két jellegzetesség jelenik meg - az első, hogy összefüggés mutatható ki egy-egy ország gazdasági fejlettsége és az országban előforduló bűncselekmények száma között
az összefüggés egyenes arányosságot mutat: minél fejlettebb egy ország, annál több bűncselekményt követnek el a területén - a másik jellegzetesség azt mutatja, hogy minél fejlettebb gazdasággal rendelkezik egy adott ország, annál magasabb a bűnözésen belül a vagyon elleni bűncselekmények aránya 2. Ismertesse a vagyon elleni bűncselekményekkel kapcsolatos kriminológiai elméleteket! Mit nyer és mit veszít a társadalom a vagyon elleni bűnözés révén? Melyek az amatőr és a profi tolvajok jellemzői? 1.A vagyon

elleni bűnözés társadalmi szintű értékelése - a bűnözés és különösképpen a vagyon elleni és a gazdasági bűnözés más képet mutat, ha gazdasági, makrogazdasági, társadalmi léptekben vizsgáljuk - makroszinten a vagyon elleni bűncselekmények csupán a vagyon egy részének újraelosztását jelentik
az „átcsoportosítás” társadalmi szempontból még hasznos is lehetne, hiszen olyanoktól kerülnek vagyontárgyak az elkövetőkhöz, akiknek van
amennyiben a bűnelkövetők jobban hasznosítanák a megszerzett vagyont, mint áldozataik, akkor éppenséggel nem tiltani, hanem támogatni kellene a nemzeti 4 Szakács Tamás összvagyon növelésének ezt a módját
a problémát az okozza, hogy a jobban hasznosításra nincs semmiféle garancia - a bűnözés által a társadalmi jólét csökken, az államnak tehát a gazdasági racionalitást tekintve is elemi érdeke, hogy beavatkozzon, még akkor is, ha ez a beavatkozás (bűnüldözés,

büntető igazságszolgáltatás) jelentős költségekkel jár - a büntetőjog hatékonysága közgazdasági értelemben, de a mindennapi tapasztalatok alapján is, a ráfordítások nagyságától függ
amennyiben a társadalom jelentős erőforrásokat fordít a bűnüldözésre, akkor látványos eredményeket is el lehet érni, de az eredményeknek ára van (nem csak pénzben, hanem a demokrácia korlátozásában, és az emberi jogok érvényesülésében kifejezhető ára
jellemzően a diktatúrákban alacsonyabb bűnözéssel találkozhatunk, de a tapasztalat azt mutatja, hogy az emberek szívesebben viselnek el valamivel több bűncselekményt és élnek valamivel szabadabban) - a bűnözésnek azonban nem csak árnyoldalai vannak, társadalmi szinten jótékony hatásokat is generál
a bűnözés, mivel kikényszeríti az igazságszolgáltatás működését, bővítését, sok munkahelyet generál + nem csak az állami szféra „él meg” a bűnözésből, egyre

komolyabb szerepet kapnak a magánvállalkozások, az őrző-védő szolgálatok - a biztosítási piac jelentős hányadát is a bűnözéstől való félelem generálja 2.A vagyon elleni bűncselekményekkel kapcsolatos kriminológiai elméletek - Marx és Engels a bűncselekményeket egyszerűen a tőkés társadalom szerves részének, és a nyomor, a termelési eszközöktől való megfosztottság miatt a szükségletkielégítés természetes eszközének tekintette - Mayer német szociológus közvetlen kapcsolatot mutatott ki a gabonaárak változása és a bűnözés alakulása között
az elmélet érdekessége, hogy a bűnözés mindenképpen növekszik: ha nő a gabona ára, akkor a lopások száma növekszik, ha csökken, akkor az alkohol hatása alatt elkövetett erőszakos bűntények száma nő - Durkheim szerint a szegénység önmagában nem indokolja a bűnözés növekedését, sőt a bűnözés esetében a szegénység még visszatartó erőként is

jelentkezhet, hiszen az egyén cselekvését, gondolkodásmódját erőteljesen befolyásolják társadalmi körülményei. Lehetőségek hiányában az adottságok kényszerítő erővel kötik gúzsba a vágyakat. 5 Szakács Tamás - hazánkban a vagyon elleni bűnözés jelentős részben szükséglet szülte bűnözés (megélhetési bűnözés)
társadalmunkban kitermelődnek olyan rossz körülmények között élő csoportok, amelyek szükségleteiket bűncselekmények elkövetésével elégítik ki 3.Az amatőr és a profi tolvajok jellemzői AMATŐR TOLVAJOK - alkalmi bűnelkövetők
jellemzően egy, vagy néhány bűncselekményt követnek el, és sokszor akkor is felhagynak a bűnözéssel, ha nem buknak le - kevés kockázattal járó lopást követnek el - „kifinomult” végrehajtás hiánya - tervszerűség hiánya
a lelepleződés esélye esetükben elég magas, mert sokszor nem kellő körültekintéssel hatják végre a cselekményt -

jellemzően anyagi kényszerből lopnak
közvetlen krízishelyzet megoldása - jellemzően tizenéves elkövetők - nem válnak rendszeres bűnelkövetővé PROFI TOLVAJOK - nem véletlenszerűen követik el a bűncselekményeket, hanem készülnek rá - hivatásszerűen foglalkoznak bűnelkövetéssel - az általuk alkalmazott módszerrel összefüggésben jól fejlett technikai készségekkel rendelkeznek - hat rájuk a konszenzus kényszere, a társaikkal megosztott közös értékek folytán - nemcsak tanulnak egymástól, hanem védelmezik is egymást - bármennyire lazán is, de szervezettek 6 Szakács Tamás 3. Az erőszak és az erőszakos bűnözés kriminológiai fogalma Melyek az erőszakos bűnözés főbb hazai morfológiai jellemzői? 1.Az erőszakos bűnözés fogalma - az erőszakos bűnözés körébe a kriminológia kizárólag a szándékosan elkövetett erőszakos cselekményeket sorolja - a büntetőjogban az erőszak, mint

elkövetési mód szerepel és nem, mint a bűncselekmény csoportosításának egyik ismérve - a kriminológiai erőszakfogalom embertől eredő, másik személyre közvetlenül irányuló, a cél elérésére alkalmas fizikai vagy pszichikai erőt jelent - az erőszakos bűncselekmények ismérvei:  szándékos és célzatos cselekmények  az elkövető erőszakos magatartása a sértett személye ellen irányul  az alkalmazott erőszak a sértett számára kényszerhelyzetet teremt, akaratát, ellenállását megtöri  az elkövető által kifejtett erőszak kétmozzanatú tettesi magatartás esetén eszközcselekmény; vagy az erőszak önmagában a bűncselekmény törvényi tényállását kimerítő immanens rész - az erőszakos cselekmények igazán precíz terminológiáját az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények megnevezés jelenti 2.Az erőszak gyökerei - az erőszak gyökerei egyidősek az emberiséggel
az agresszió

ősidőktől fogva jelen van a személyek közötti, a közösségeken belüli konfliktusok megoldásában éppen úgy, mint a népességmozgások, vándorlások, területszerzések esetén - történelmileg sokféle erőszakváltozat ismert 7 Szakács Tamás - jogi szempontú megközelítéssel megkülönböztethetjük a legitim és az illegitim erőszakos jelenségeket
az előbbiek közé sorolhatjuk az állami erőszakmonopóliumot, az agresszív sortokat és az igazságos háborúkat, míg az utóbbiak a kriminalitás territóriumát képezik - a család kialakulásától a családon belüli erőszak is végigkísérte az emberiség történetét, ám kultúránként más-más mértékben és formában tekintették azt természetesnek vagy elítélendőnek - a hétköznapi erőszak ma már olyannyira része lett az életünknek, hogy szinte a társadalmi élet természetes velejárójának tartjuk 3.Az erőszakos bűnözés morfológiája2 - az erőszakos és

garázda jellegű bűnözés összbűnözésen belüli aránya az utóbbi évtizedben változatlanul 7-8 % körül alakult (a 2008. és a 2009 évben egyaránt 81 % volt) - az erőszakos és garázda bűncselekmények belső struktúrája nagyjából változatlan: meghatározó összetevők a szándékos súlyos testi sértés, a garázdaság és a rablás - az utóbbi években a szándékos testi sértések száma 10-12 ezer között, a garázdaságok száma 9.500 és 11000 között ingadozik - a rablások halmazán belül nagyjából 10 %-ot tesz ki a súlyos erőszakot magukban foglaló rablások részhalmaza - az erőszakos bűncselekményeket az elkövetés körülményei alapján két csoportba oszthatjuk: vannak konfliktusfeloldó (konfliktusos, szituatív jellegű emberölés, testi sértés, magánlaksértés, garázdaság, hivatalos és közfeladatot ellátó személy elleni erőszak) és szükségletkielégítő bűncselekmények (nyereségvágyból elkövetett

emberölés, erőszakos közösülés, rablás, kifosztás, zsarolás) - az erőszakos bűnözés körében kisebb a látens elkövetés aránya, mint az összbűnözésen belül, mert egyrészt e bűntetti csoportba viszonylag több súlyos bűneset tartozik, másrészt gyakori a nyílt, közterületi elkövetés - a közterületen fegyverrel elkövetett bűncselekmények száma évi átlagban 150 körül alakul, míg a közterületi fegyveres rablások száma évente nagyjából 50 2 Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztály – Magyarország bűnözési és bűnüldözési adatai 8 Szakács Tamás - az elmúlt 30 évben évente átlagosan 1000 körüli erőszakos szexuális bűncselekmény elkövetését regisztrálta a hazai kriminálstatisztika, amelyeknek durván a fele erőszakos közösülés volt - az ismertté vált szexuális bűncselekmények száma fokozatosan csökkenő tendenciát mutat - miközben az összes ismertté vált sértett

95%-a felnőtt, aközben az erőszakos nemi cselekményeket nagyobb arányban követik el gyermek- és fiatalkorúak sérelmére - a szexuális erőszak ismertté vált áldozatainak döntő többsége a gyengébb nemhez tartozik - országos szinten az utóbbi években az abszolút számokat tekintve a legtöbb erőszakos bűncselekményt Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-SzatmárBereg megyében követték el - a fővárosi kerületek közül a legtöbb erőszakos bűncselekményt a VIII. kerületben követik el, míg a lakosság számához viszonyított gyakorisági mutató szerint általában az V. kerület a listavezető - a fiatal és a fiatal felnőtt népesség más korosztályoknál nagyságrendekkel gyakrabban követ el erőszakos bűncselekményeket - az évtized elején a fiatalkorúak arányaiban még csak kétszer, az elmúlt évben azonban már közel négyszer múlták felül a teljes lakónépesség erőszakos bűnözésben való

részvételét - a fiatalkori és a felnőtt fiatalkori erőszakos bűnözés sajátossága az elkövetői és áldozati szerepek átjárhatósága, felcserélhetősége: ugyanaz a fiatal egyszer erőszakos bűncselekmény áldozataként, más alkalommal elkövetőjeként jelenik meg (kortársagresszió) - rablással bizonyos foglalkozásbeliek (benzinkutas, taxis, kiskereskedő), szenvedélybetegek, éjszakai műszakba járók fenyegetettek leginkább - garázdasággal főleg a szórakozóhelyek és sportmérkőzések látogatói, valamint az esti órákban közlekedők veszélyeztetettek 9 Szakács Tamás 4. Ismertesse az erőszakos bűnözés főbb oksági tényezőit! 1.A makrokörnyezeti hatások - az erőszakos bűnözés alakulására befolyást gyakorló makrokörnyezeti hatások sorában jelentősége van az indusztrializációnak és az urbanizációnak, amelyek kísérőjelenségeként az elmúlt két évtizedben átrétegződött a magyar

társadalom - a hazai társadalmi rendszerváltás két jelentős következménnyel járt: egyik napról a másikra megszűnt az a társadalmi stabilitás, ami minden értékrend érvényesülésének támasza; és a hatalom érvényre juttatására hivatott testületek meggyengültek - a társadalmi rendszerváltozások formálják a bűnözés megjelenési formáit:  a véres, háborús átalakulások, a nemzetiségi, etnikai, vallási zavargások elsősorban az erőszakos bűnözés robbanásszerű emelkedését eredményezik  a gyökeres, de békés rendszerváltozások mindenekelőtt a vagyon elleni és a gazdasági kriminalitás emelkedését idézik elő 2.Média és erőszak - a média által közvetített erőszak szerepének megítélésében meglehetősen eltérő álláspontokkal lehet találkozni:  vannak, akik túl-, míg mások alábecsülik a tömegkommunikáció hatását, sőt, az ún. KATARZISELMÉLET szerint a tévében végignézett, erőszakos

jelenetekkel teli történet agressziócsökkentő  a külföldi és a hazai kutatási eredmények java része azonban azt igazolja, hogy a média kedvezőtlen szerepet játszik az erőszak fokozódásában és terjedésében - bebizonyosodott, hogy az erőszakos filmek látványa jelentősen növeli a gyermekvagy serdülőkorúak agresszivitását, amennyiben nem készítették fel őket szakszerűen a látottak befogadására - kutatások bizonyították, hogy egy-egy labilisabb személyiségű bűnelkövetőnek valamely konkrét film szereplője szolgált modellként 10 Szakács Tamás - napjainkban azonban nemcsak a kegyetlen jeleneteket tartalmazó filmek jelentenek veszélyt a gyermekekre, hanem az interneten található visszataszító weboldalak, valamint a kihívó erőszakra építő számítógépes játékok is 3.Alkohol, drog, erőszak - az erőszakos bűnözés oksági körében jelentékeny, meghatározó szerepet tölt be az alkohol-, illetve egyre

gyakrabban a kábítószer-fogyasztás - átlag feletti az alkohol szerepe a szituatív jellegű emberöléseknél és súlyos testi sértéseknél, a garázdaságoknál és a hivatalos személy elleni erőszakos cselekményeknél - az erőszak okságában megjelentek a kábítószer-fogyasztás következményes hatásai is
ma már egyre többször nem közvetlenül a cselekmény elkövetésénél, hanem annak oksági hátterében áll a kábítószer (dílerek elleni leszámolások, elszámolási vitákból fakadó gyilkosságok) 4.Mikrokörnyezeti ártalmak - a mikrokörnyezeti ártalmak közül elsősorban a családi viszonyok, a hátrányos helyzet, a szubkultúra, valamint a kedvezőtlen szokás- és hagyományrendszerek oksági szerepe jelentkezik az erőszakos kriminalitásban 5.A biológiai és a pszichés tényezők szerepe - Lorenz és Freud szerint az agresszióösztön az ember veleszületett tulajdonsága, tehát nem patologikus megnyilvánulás -

mások az agressziót mentális rendellenességre, agykárosodásra vagy különböző genetikai hiányosságokra vezették vissza - a frusztráció-agresszió elvet vallók szerint a feszültség mindig agresszív magatartáshoz vezet (Dollard és munkatársai) - a szociális tanulás elvét vallók pedig bebizonyították, hogy az agresszív magatartás megtanulható (Bandura) - az utóbbi időben különös figyelem fordult a génkutatások irányába, az agressziót kiváltó gének megtalálása és szerepük tisztázása felé 11 Szakács Tamás 6.A sértetti közrehatás - a sértettek óvatlansága, felelőtlensége, sértő, esetenként provokatív magatartása gyakori forrása az erőszakos bűncselekményeknek - gyakran tetten érhető az ún. „sebezhetetlenségi mítosz”
az emberek gyakran alulértékelik a mikrokörnyezetükben jelentkező bűnözést, ha annak ők vagy valamely hozzátartozójuk nem volt szenvedő alanya 5. A családon belüli

erőszak fogalma és tipizálása Ismertesse a családi erőszak magyarázatára vonatkozó elméleteket! 1.A családon belüli erőszak fogalma - a családi erőszak fogalma általában a családtagok vagy az intim partnerek közötti, tipikusan – de nem kizárólag – otthon megvalósuló erőszakcselekmények megjelölésére szolgál - a szűkebb felfogás a partnerkapcsolaton belüli bántalmazásokat tekinti idetartozónak
ebben a megközelítésben a jelenség elsősorban a nemek viszonyából adódó, ún. „gender-probléma”
az erőszak a nők és a férfiak hagyományos hatalmi helyzetéből, a közöttük lévő egyenlőtlenségekből, a történetileg kialakult uralmi viszonyokból, a tradicionális nemi szerepekből vezethető le és értelmezhető - a gyerekvédelmi érdekeket képviselők ezzel szemben kiterjesztően értelmezik a családon belüli erőszakot
álláspontjuk szerint nem csupán a partnerek közötti, hanem valamennyi közös

háztartásban élő vagy rokonok közötti erőszak idesorolandó, sőt fogalmilag idetartozónak ítélik az ún. rendszer-abúzust is (azaz az intézeti, intézményi közösségben élő személyek által társaiktól, az őket kisegítő személyzettől elszenvedett erőszakot) 12 Szakács Tamás - a középutas megközelítés szerint a gyermekbántalmazás, a nők elleni erőszak, az intézményi és rendszer-abúzus átfedésben lehet a családi erőszakkal, de semmiképpen nem azonos vele és nem is oldható fel abban 2.A családon belüli erőszak tipizálása A) A bántalmazás jellege szerint:  fizikai erőszak • közvetlen fizikai erőszak (testi sértés, emberölés) • közvetett fizikai erőszak (tárgyak rongálása, dobálása)  elhanyagolás  lelki bántalmazás • verbális bántalmazás (fenyegetés, szidalmazás, megalázás) • érzelmi abúzus (érzelmi zsarolás, érzelmi elhanyagolás)  szexuális erőszak, szexuális abúzus

(nemi erőszak, szexuális zaklatás)  gazdasági/társadalmi visszaélés (a sértett társadalmi elszigetelése, a társas kapcsolatok fenntartásának megakadályozása, a sértett pénzének ellenőrzése) B) A sértett szerint:  gyerekbántalmazás  házastárs/partner (volt házastársas / volt partner) sérelmére elkövetett bántalmazás • feleség/partner (volt feleség/volt partner) sérelmére elkövetett bántalmazás • férj/partner (volt férj/volt partner) sérelmére elkövetett bántalmazás  idősbántalmazás (felmenők, idős családtagok sérelmére elkövetett bántalmazás)  egyéb rokonok (pl.: testvérek) sérelmére elkövetett bántalmazás 13 Szakács Tamás 3.A bántalmazók személyiségjegyei - korlátolt gondolkodásúak - féltékenyek - hiperérzékenyek - bűnösséget ébresztenek áldozatukban - tárgyiasítják a nőket ill. férfiakat - erőszakosak, durvák a szexben - áldozatként tüntetik fel

magukat önigazolásként - gyűlöletet keltenek áldozatukkal szemben - beszédük durva, bántó - az állatokkal és a gyermekekkel szemben gyakran kegyetlenek - gyakran fenyegetnek erőszak alkalmazásával 4.Meghatározó kutatástörténeti munkák - a családi erőszak mérésére irányuló kutatások sorában az első meghatározó reprezentatív vizsgálatot a New Hampshire Egyetem Murray A. Straus vezette kutatócsoportja végezte 1975-ben, a Straus által kidolgozott Conflict Tactic Scale alkalmazásával
a kutatás jelezte, hogy a családi erőszak kiterjedten érinti az egész amerikai társadalmat, és igazolta azt is, hogy a nők kiszolgáltatottabbak és veszélyeztetettebbek. Igen magas volt a bántalmazott gyerekek aránya is, akik közül leginkább a fiúkat verték az anyák. - Lenore Walker 1979-ben 1500 bántalmazott nővel felvett interjú alapján készítette el a „ciklikus-erőszak” modellt
a bántalmazási ciklus első szakasza a

„feszültség növekedés időszaka”. A súlyos bántalmazások ideje a második, a „bántalmazási szakasz”. Ezt követően a megnyugodott bántalmazó bűntudatot érez, a „mézeshetek korszaka”, a harmadik szakasz következik. A körkörösen ismétlődő bántalmazások során az áldozat nemcsak fizikai, hanem súlyos lelki sérüléseket is szenved, és passzív depresszív állapotban képtelen arra, hogy a kapcsolatból kilépjen. - meg kell említeni a Pence és Paymar által kidolgozott Hatalom és Uralom Kerekét
a szerzők szerint a férfiak hatalmat és uralmat akarnak a nők felett, amit a bántalmazások révén szereznek meg 14 Szakács Tamás - Suzan Steinmetz tanulmánya a családi erőszak-kutatások új irányát nyitotta meg
vizsgálatának adatai azt jelezték, hogy bár valóban a nők szenvedik el a súlyosabb sérüléseket, azonban a konfliktusok és agresszív magatartások kezdeményezői között legalább olyan arányban

szerepelnek, mint a férfiak - a magyar kutatások és publikációk sorában úttörő jellegű volt Morvai Krisztina feleségbántalmazással kapcsolatos könyve, amelynek jelentős szerepe volt abban, hogy a családon belüli erőszak megkerülhetetlen témájává váljon a közgondolkodásnak - Morvai munkáját követően jelentek meg az első valódi empirikus szociológiai vizsgálatok, Tóth Olga (TÁRKI) munkái 5.Elméletek a családi erőszak magyarázatára A) Pszichológiai, pszichoanalitikus elméletek - jellemzően a hetvenes-nyolcvanas években jelentek meg - az egyén szintjén próbálnak magyarázatot adni az otthoni erőszakra - ezek az értelmezések a családi erőszakon belül főleg a gyerekbántalmazás körében keresik az oksági válaszokat - a gyerek bántalmazásához vezethet a megfelelő anya-gyerek kapcsolat kialakulásának kudarca - a visszaélés hátterében az is állhat, hogy az abúzív szülő saját feldolgozatlan

problémáit, negatív vonásait vetíti gyermekére, és ezért bántalmazza, de elképzelhető, hogy maga is bántalmazott volt gyermekkorában és ezt a traumát ismétli a saját gyerekével - egy, a korai irodalom tapasztalatait összegző tanulmány a bántalmazó szülő lélektani jellemzőit illetően a következő megállapításokat emeli ki:  többnyire alapvető szükségleteiben nélkülöző gyerek volt  általában nem rendelkezik a gyerekneveléshez szükséges megfelelő ismeretekkel  az agresszív impulzusait kevéssé tudja kontrollálni 15 Szakács Tamás B) Szociológiai elméletek 1. Erőforrás-elmélet a. az erőforrás-elmélet szerint a család sajátos hatalmi rendszer, amely tartalmazza a kényszert, az erőszakot, vagy az azzal való fenyegetést b. a családi hatalmi egyensúly annak a családtagnak kedvez, aki több erőforrással rendelkezik c. az elmélet értelmében a kevés erőforrással rendelkezés (alacsony társadalmi státusz,

iskolázottság) teszi szükségessé az erőszak családon belüli alkalmazását az uralom érvényesítése, a dominancia fenntartásának biztosítása érdekében 2. Kontrollelmélet a. a kontrollelmélet úgy gondolja, hogy a bűncselekmény elkövetése része az emberi természetnek, és a legtöbb ember azért nem követ el bűnt, mert megfelelő kontrollmechanizmusok működnek b. a családon belüli erőszak megjelenése akkor várható, ha hiányzik a családi kapcsolatok hatékony társadalmi kontrollja 3. Patriarchátuselmélet a. a családi erőszak nem más, mint a nők ellen irányuló férfi erőszak, amelynek oka a családtagok között meglévő strukturális társadalmi egyenlőtlenség b. a családi erőszak minden formája hatalmi kérdés; az erőszak e szerint az elmélet szerint a hagyományos férfiuralom fenntartásának eszköze 4. Szociális tanuláselmélet a. a szociális tanuláselmélet szerint a legtöbb humán magatartást modell megfigyelése

alapján sajátítjuk el b. a családi erőszakra vonatkoztatva ez azt jelenti, hogy a gyerekkori megfigyelések, mintázatok „tanítják meg”, miként „kell” felnőttként viselkednünk c. a gyerekkorban elszenvedett vagy megtapasztalt szülői bántalmazás növeli annak esélyét, hogy a gyerek felnőve saját kapcsolataiban agresszíven viselkedik majd
az erőszak tehát a szocializáció folyamatában hagyományozódik a generációk között, a gyerekkori tanulási tapasztalatok biztosítják újratermelését, intergenerációs „öröklődését” 16 Szakács Tamás 6.A gazdasági bűnözés kriminológiai fogalma Ismertesse a hazai gazdasági bűnözésben szerepet játszó fontosabb kriminogén tényezőket, jellemző ügycsoportokat! A fehérgalléros bűnözés fogalma. 1.A gazdasági bűnözés kriminológiai fogalma Kriminológiai értelemben gazdasági bűnözésnek azt a gazdálkodás menetében megvalósuló, vagy ahhoz szorosan kapcsolódó

bűnözési formát kell tekinteni, amely – akár az elkövetés módjára, akár eredményére tekintettel – alkalmas arra, hogy esetleg egyéni érdekek sérelmén túlmenően elsősorban és jellemzően a gazdálkodás rendjét, a gazdálkodási kötelezettségeket, a tisztességes és törvényes gazdálkodás kereteit sértse vagy veszélyeztesse. 2.A fehérgalléros bűnözés fogalma - Schäfer István megfogalmazásában a fehérgalléros bűnözők azok, akik a bűncselekményt a gazdasági vagy társadalmi hatalmuk eszközével, vagy annak bástyái mögül követik el - Edwin Sutherland a fehérgalléros bűnözés körébe olyan bűncselekményeket sorol, amelyeket foglalkozásuk körében követnek el tiszteletre méltó és magas társadalmi státusban lévő személyek - bár a fehérgalléros bűnözők nem feltétlenül tartoznak a társadalmi elithez, s nem is feltétlenül a legvagyonosabbak, befolyásuk, kapcsolataik, az általuk elfoglalt pozíció

mindig feddhetetlennek láttatja őket (azaz rendszerint tudatosan törekszenek olyan kapcsolatrendszer és olyan imázs fenntartására, amely révén eleve minden gyanú fölött állnak) 17 Szakács Tamás 3.A gazdasági bűnözés morfológiája3 - az elmúlt évtizedben évente átlag 10-15.000 gazdasági bűncselekményt regisztrált a bűnügyi statisztika (2009: 16.752) - a bűnügyi statisztika készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélésből évről évre emelkedő esetszámot regisztrál
az e bűncselekménnyel okozott kár mértéke évi átlagban negyedmilliárd és félmilliárd forint között ingadozik (a 2009. évben mért 11 milliárd forintot meghaladó mértékű károkozás valószínűség szerint egyszeri torzító hatásnak tudható be) - az adócsalással okozott adóbevétel csökkenés mértéke évi átlagban 10-15 milliárd forint között mozog
a bűnüldözés eszközeivel átlagosan az adócsalás által okozott kár 5%-át

lehet visszaszerezni
vagyis minden erre irányuló szakmai és kormányzati közpolitikai törekvés ellenére a bűnüldözés nem képes tetten érni a valóságban több nagyságrenddel gyakrabban előforduló és sokkalta több kárt okozó adócsalást - a csődbűncselekmények száma az utóbbi évtized első szakaszában évi átlagban 1500 körül alakult, majd az utolsó három évben ennek a szintnek nagyjából a felére esett vissza
a csődbűntettek elkövetőit sohasem magáért a csődért, hanem az ahhoz vezető, vagy az azt követő család magatartásokért vonták és vonják felelősségre 4.A gazdasági bűnözésben szerepet játszó fontosabb kriminogén tényezők - a bűnözést segítő, az új típusú gazdasági bűncselekmények megjelenését és megerősödését kialakító tényezők csoportja igen összetett és változatos
Ilyenek:  a piacgazdaságra történő gyors áttérés ellentmondásai  az állami dotációk

következetlensége és ellenőrizetlensége  a vállalkozás szabadságának félreértése, a gyors meggazdagodás hamis mítosza, a gazdasági morál hiánya  a túlságosan gyakran változó, ellentmondásos, csaknem követhetetlen és sokszor számos kibúvót kínáló jogi környezet  az ítélkezés elvi irányításának hiányosságai, ezáltal a felelősségre vonás elkerülhetőségébe vetett hit erősödése 3 Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztály – Magyarország bűnözési és bűnüldözési adatai 18 Szakács Tamás - kriminológusok úgy vélik, hogy a legfontosabb kriminogén tényező a különféle, sűrűn változó gazdaságpolitikai megfontolásokból nyújtott állami kedvezmények, dotációk, támogatások gyakran átgondolatlan és ellenőrizetlen rendszere volt
például:  családtagonként összevonható vámmentesség  mozgássérültek által behozott autó vámkedvezménye  külföldi alapítású

és meghatározott tevékenységet végző társaságok vám- és adókedvezménye  csökkent munkaképességűek foglalkoztatásáért járó dotáció  meghatározott mezőgazdasági termékek előállításának és forgalmazásának támogatása  az áfa szinte korlátlan jellegű és mértékű visszaigényelhetősége  halasztott vámfizetés 5. Büntetőjogi szabályozás A) A hitelezők érdekeit sértő bűncselekmények - csődbűntett - hitelező jogtalan előnyben részesítése - a számvitel rendjének megsértése - tartozás fedezetének elvonása - hitelezési csalás - tőkebefektetési csalás - készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel kapcsolatos bűncselekmények - gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása B) A gazdasági társaságok integritását, törvényes működését és a tagjaik érdekeit sértő bűncselekmények - gazdasági társaság vagy szövetkezet vezető tisztségviselőjének visszaélése -

valótlan érték megjelölése - az alaptőke vagy törzstőke csorbítása 19 Szakács Tamás C) A fogyasztók és a versenytársak érdekeit sértő bűncselekmények - rossz minőségű termék forgalomba hozatala - minőség hamis tanúsítása - áru hamis megjelölése - a fogyasztó megtévesztése - versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban - árdrágítás D) Üzleti, banki, és tőzsdei érdekeket sértő bűncselekmények - gazdasági titok megsértése - jogosulatlan pénzügyi tevékenység - piramisjáték szervezése - bennfentes kereskedelem - pénzmosás - a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása E) Állami tevékenységgel kapcsolatos bűncselekmények - haditechnikai eszközök és szolgáltatások forgalmára vonatkozó kötelezettségek megszegése - jogosulatlan gazdasági előny megszerzése - pénzhamisítás - pénzhamisítás elősegítése - hamis

pénz kiadása - adócsalás - visszaélés jövedékkel - jövedéki orgazdaság - csempészet és vámorgazdaság - bélyeghamisítás - engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység 20 Szakács Tamás 7.A korrupció fogalma, oksági háttere A korrupciós bűnözés megismerésének módszerei. 1.A korrupció fogalma - korrupció fogalmának számos meghatározása ismert, de általánosan elfogadott definíciója – éppen a jelenség megfoghatatlansága, ezerarcú sajátossága következtében – nincs
a jelenség okának, mibenlétének és társadalmi hatásának tekintetében egyaránt az elméleti pluralizmus uralkodik, ami számos okra vezethető vissza:  a korrupció többfajta társadalomtudományi – etikai, jogi, politológiai, szociológiai, közgazdaságtani, kulturális antropológiai – perspektívából közelíthető meg, de az egyik tudományos nyelvről nehéz a másikra lefordítani ugyanannak a jelenségnek a különböző

aspektusait és az elért eredményeket  az egyes kultúrákon belül eltérően vetődik fel a korrupció okának, társadalmi következményeinek, illetőleg a jelenség megítélésének és értékelésének kérdése  a korrupció az állami-politikai élet valamennyi színterén, valamennyi szereplőjével és ezek valamennyi tevékenységével kapcsolatban megjelenhet
a nehézséget itt az okozza, hogy ezek a színterek, pozíciók és tevékenységek bizonyos értelemben összemérhetetlenek egymással, mert eltérő szabályoknak, szerepeknek és funkcióknak engedelmeskednek  nehézséget jelent az is, hogy a korrupció fogalmán belül a leíró és az értékelő aspektusok között nehéz egyértelmű kapcsolatot találni
bár intuitíve tudható, hogy mi számít korrupt cselekedetnek, de bizonytalanságot okoz, hogy milyen norma alapján ítélnek adott jelenséget korruptnak vagy nem korruptnak - mindezek előrebocsátása mellett célszerűnek látszik

kísérletet tenni a korrupció fogalmának meghatározására: 21 Szakács Tamás  általános értelemben a korrupció áruba bocsátott – különösen hivatali döntési kompetencia magánnyereség elérése céljából  lényege szerint a korrupció az uralkodó szabályrendszer megszegése, amely a személyes nyereség megszerzését célozza  olyan cselekvésmód, amelynek során adott közhivatalnok, illetve más közjavakat, vagy közszolgáltatásokat elosztó személy megszegi a közjavak elosztásának vagy a közszolgáltatások szervezésének azokat a szabályait, amelyek végrehajtásáért ő a felelős, s mindezt valamely ügyfél kedvéért, aki megjutalmazza őt a szabályszegés elkövetéséért 2.A korrupció jellemzői - a korrupció megtöri és szétzilálja a közösséget, mert – mint a társadalmi, gazdasági, politikai élet negatív szegmense – megzavarja, eltorzítja a közösségi együttélés szabályrendszereit:  csökkenti a

politikai, társadalmi, gazdasági rendszer átláthatóságát és ellenőrizhetőségét, ezáltal veszélyezteti az adott állam kormányozhatóságát, akadályozza, torzítja a demokratikus intézmények működését,  eltorzítja a piac, és általában a gazdaság működését, aláássa a versenyszellemet, csökkenti a teljesítményeket, a kiszámíthatóságot, így bizonytalanságban tartja az embereket, ami szorongással tölti el őket,  gyengíti az emberek törvénytiszteletét és társadalmi felelősségérzetét, csökkenti az emberek egymás iránti bizalmát, szolidaritását, aláássa az emberek hitét a társadalmi igazságosságban, az adott társadalmi rendben és az ország vezetésében - a korrupció a legtöbb esetben kétirányú tranzakcióként írható le, mivel operatív módon általában mindig két személy, csoport vagy intézmény között jön létre, így a benne részt vevők egyidejűleg korrumpálók és korrumpáltak - a

korrupció nem egyszerűen jogsértő, közjót károsító, társadalmilag helytelenített magatartás, és nem is csak hatalommal való visszaélés, hanem egyének, csoportok 22 Szakács Tamás vagy intézmények közötti olyan cserekapcsolat (tranzakció), amelynek négy eleme van: -  a korrumpáló, az illegitim ügylet kezdeményezője  a korrumpált, a kétes tevékenység elfogadója  a korrumpáló által felajánlott megvesztegetési díj és  a korrumpált által elfogadott előny a korrupt cselekedetek általában nem elszigetelt esetek, hanem egy rendszer részei.
ebből következik az is, hogy a korrupció korrupciót szül, és az ellene való küzdelem – a korrumpáló és a korrumpált érdekazonossága miatt – rendkívül megnehezül 3.A korrupció esetei - a „nagy” korrupció az az eset, amikor a korrupció átfogja az ország államszervezetének legmagasabb szintjeit, és ezzel a kormányzás, a jogrendszer és a gazdasági

stabilitás iránti bizalom széles körű csorbításához vezet - a „kis” korrupció történhet nagyon kis pénzösszegekkel, csekély szívességek teljesítésével azok által, akik kedvezményes elbánást, vagy barátok, rokonok kisebb jelentőségű munkakörben való alkalmazását kérik - az erőforrás-korrupció olyan értékes javak, területek, üzlet, beruházási lehetőség megszerzése érdekében történik, amelyek az érdekeltek szociális, gazdasági vagy politikai helyzetéből adódóan nem megszerezhetők - ha a hatalmi pozíció, amely lehetővé teszi az erőforrások elosztásánál az egyed érdekeinek hatékony érvényesítését, befolyásolja az erőforrások megszerzésére való törekvést, protekcionális korrupcióról beszélünk - a korrupció olyan célok érdekében is alkalmazható, amikor a korrumpáló-korrumpált kapcsolat csak rövid időre alakul ki
ez az intervenciós korrupció (általában a korrumpáló aktuális

konfliktusainak az előnyös rendezése a cél - a szexuális korrupció során olyan előnyök megszerzésére kínálja fel, használja a korrumpáló a saját nemiségét, amellyel növeli saját sikerességét - passzív korrupciónak minősül az a szándékos cselekedet, amikor a tisztviselő saját maga vagy harmadik személy részére, közvetlenül vagy közvetítő útján bármiféle előnyt kér vagy kap, vagy ilyen előny biztosítására vonatkozó ígéretet fogad el azért, hogy hivatali kötelességeit megszegve járjon el, vagy tartózkodjék kötelességeinek teljesítésétől 23 Szakács Tamás - aktív korrupciónak minősül az a szándékos cselekedet, amikor bármely tisztviselő saját maga vagy harmadik személy érdekében, közvetlenül vagy közvetítő útján bármiféle előnyt ígér vagy biztosít egy tisztviselőnek azért, hogy az hivatali kötelességeit megszegve járjon el, vagy tartózkodjék kötelességeinek teljesítésétől 4.A

korrupció okai GAZDASÁGI FEJLETTSÉG - Az ÁSZ a Világbank GDP mutatószámait és a TI korrupció érzékelési indexét (CPI) elemezte, és ezekből vont le következtetéseket a korrupció és a gazdasági fejlettség közti összefüggésekre vonatkozóan. - ennek alapján elmondható, hogy a korrupciós indexek értéke nagymértékben összefügg a gazdasági fejlettség szintjével, azaz alacsonyabb gazdasági fejlettség esetén a korrupció mértéke magasabb A DEMOKRÁCIA HIÁNYOSSÁGAI - az ÁSZ elemzése szerint nyilvánvaló, hogy a korrupció ott van jelen legkevésbé, ahol valóságos a demokrácia és működik a politikai váltógazdaság, ahol reformokat vezetnek be, és senki nem lehet bizonyos abban, hogy tevékenysége, a hatalommal való visszaélése örökre rejtve maradhat A KORRUPCIÓ TÁRSADALMI ELFOGADOTTSÁGA - a korrupciós okok harmadik csoportja azzal jellemezhető, hogy a társadalom mennyire fogadja el és tolerálja az egyes korrupciós

jelenségeket, illetve milyen az értékrend felé és milyen irányba mozdul el 24 Szakács Tamás A különböző tényezőket együtt vizsgálva egyértelműen megállapítható a trend, mely szerint a korrupciós szint a társadalmi-gazdasági fejlettséggel fordítottan, míg az államberendezkedés autokratikus jellegével egyenesen arányos. A nemzetközi felmérések szerint a korrupció az észak-európai országokban a legalacsonyabb, míg a kevésbé fejlett közép-kelet-európai országok korrupciós „fertőzöttsége” lényegesen magasabb. További okok lehetnek: - az ügyintézés és a törvények túlságosan bonyolultak – nehezen lehet kiigazodni rajtuk, szakértő nélkül szinte lehetetlen pontosan ismerni a jogszabályok hálóját - bizalmatlanság, az idegenektől való elhatárolódás - a fiatalok ebbe nőnek bele – már fiatalon szembesülnek vele, nem érzik a probléma súlyát - túlzott bürokrácia - közbeszerzési törvényen

joghézagok találhatók - nincs visszatartó erő, nem félnek a korrumpálók a büntetéstől 5.A korrupciós bűnözés megismerésének módszerei Ehhez a részhez nem találtam semmit.  25 Szakács Tamás 8.Melyek a szervezett bűnözés főbb kriminológiai ismérvei és típusai? Ismertesse a nemzetközi szervezett bűnözés elleni 2000. december 14-i ENSZ egyezmény „szervezett bűnözői csoport”, „súlyos bűncselekmény” és „nemzetközi jellegű bűncselekmény” fogalmait! 1.A szervezett bűnözés jogi meghatározásai a. Olasz Btk (1982): Egy társulás akkor nevezhető „Maffia-típusúnak”, ha a tagjai szisztematikusan használják a megfélemlítés, és az abból eredő elnyomás eszközeit bűncselekmények elkövetéséhez, gazdasági cselekmények feletti ellenőrzés és jogtalan előnyök megszerzéséhez. b. Magyar Btk 137§ 8: bűnszervezet három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő

csoport, amelynek célja öt évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. c. 2000 december 14-i ENSZ Egyezmény a nemzetközi szervezett bűnözés ellen: - „Szervezett bűnözői csoport”: bizonyos ideig fennálló, három vagy több főből álló strukturált csoport, amely összehangoltan működik egy vagy több, a jelen Egyezményben meghatározott súlyos bűncselekmény elkövetése céljából, közvetlen vagy közvetett módon pénzügyi vagy más anyagi haszon megszerzésére törekedve; - „Súlyos bűncselekmény”: legalább négy év szabadságvesztéssel vagy súlyosabb büntetéssel büntethető bűncselekményt megvalósító magatartás - az Egyezmény szerint akkor „nemzetközi” jellegű egy bűncselekmény, ha  több mint egy állam területén követik el  egy állam területén követik el, de az előkészítést, tervezést, irányítást, ellenőrzést egy másik állam

területéről végzik  egy állam területén követik el, de a szervezett bűnözői csoport tevékenysége több mint egy állam területére terjed ki  egy állam területén követik el, de lényeges kihatása van egy másik államra 26 Szakács Tamás d. Az Európai Unió definíciója (A szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló kerethatározat /2006. július 24/): - „Bűnszervezet”: olyan szervezett csoport, amelyet adott időszakra kettőnél több személy – legalább négy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy szabadság elvonással járó intézkedéssel vagy annál szigorúbb szankcióval büntetendő bűncselekmények elkövetése céljából – egyetértésben hoz létre közvetlen vagy közvetett pénzügyi vagy egyéb anyagi haszonszerzés érdekében. - „Szervezett csoport”: olyan szervezet, amelyet nem valamely bűncselekmény azonnali elkövetésére hoztak létre alkalomszerű jelleggel, amelyben a tagoknak nincs feltétlenül

és egyértelműen meghatározott szerepe, és amelyben a tagság összetétele nem feltétlenül állandó és felépítése nem kidolgozott. 2.A szervezett bűnözés általános kriminológiai ismérvei - jogellenes igények, szükségletek kielégítésére irányul - a lehető legkisebb kockázatvállalással a lehető legnagyobb haszonra törekvés - a szervezet magjához kapcsolódó bűncselekményeket kísérő bűnözés, ún. holdudvar veszi körül - a szervezett bűnözői csoportok szolidaritási érdekközösséget alkotnak, nagy jelentőségű a közösség kohéziós ereje, a csoport klasszikus struktúrája hierarchikus, paramilitáris - a struktúra szigorú feladat- és munkamegosztással párosul - a résztvevők tevékenysége konspirált, amely szigorú életviteli szabályok betartását követeli, ez egyben az álcázás eszköze is - a fenti szabályok betartásához és betartatásához elengedhetetlen az erőszak alkalmazása vagy azzal való

fenyegetés, a megfélemlítés, amely a csoporton belül is, más csoportokkal szemben is alkalmazott, és a végrehajtott bűncselekményekre is jellemző - a szervezett bűnözés maga legális és illegális üzleti tevékenységben manifesztálódik, ezeket vagy vállalkozásként működtetve, vagy legális vállalkozások felhasználásával végzik - modern vállalkozásként a legmodernebb technológia felhasználását igénylik - nemzetközi jellegű, mind a helyszín, mind az együttműködő kapcsolatok, mind a felvevő piac átlép az országhatárokon, nemzetközi dominanciájú 27 Szakács Tamás 3.A szervezett bűnözés ismérvei (Günther Kaiser) - a bűnözői csoportok tagjainak tartós összekapcsolódása - sajátos szervezeti struktúra, amely élén egy keménykezű vezető áll - tervszerűség, munkamegosztási jelleg - a legális és az illegális üzletek összekapcsolása - konspiratív elkövetői magatartás - az elkövetési

módszerek sokszínűsége, rugalmas bűnözési technológia - pénzmosási cselekmények - nemzetközi jelleg, mobilitás - az infrastruktúra kihasználása 4. A szervezett bűnözés ismérvei (Dános Valér) - az adott társadalom összbűnözésének része - társulásos bűnözés - foglalkozásként űzött, hivatásos bűnözés - vagyonszerző bűnözés - egzisztenciateremtő hatású bűnözés - tagolt munkamegosztáson alapuló, magas fokú külső és belső konspiráció mellett megvalósuló bűnözés - a legális vállalkozásokba, esetenként a közhatalomba behatoló bűnözés 5. A szervezett bűnözés kriminológiai típusai A) Területi szempontból - országhatáron belüli szervezett bűnözés - nemzetközi (transznacionális) szervezett bűnözés B) Etnikai alapú - pl. maffia, jakuzák, triádok, „csecsen maffia”, orosz szervezett bűnözés az USA-ban C) Tevékenységi területek szerinti típusok - pl.

emberkereskedelem, kábítószer-kereskedelem, terrorizmus, pénzmosás, vagyon elleni bűnözés, zsarolási jellegű bűncselekmények, műalkotással folytatott kereskedés 28 Szakács Tamás 9.Ismertesse a szervezett bűnözés elleni európai fellépés intézményeit és biztonsági filozófiáját! 1.A szervezett bűnözés elleni európai biztonsági filozófia - Európa biztonsági filozófiáját 1985. június 14-én a Schengeni Megállapodás, majd 1990. június 19-én a Schengeni Egyezmény formájában hozta létre
alapgondolata: a személyek szabad mozgása következtében előálló biztonsági deficit ellentételezést igényel, amelyet egy új filozófián alapuló komplex, integrált biztonsági rendszerrel lehet és kell ellensúlyozni
ennek lényege egy integrált, eszközeit és területi végrehajtását tekintve is több szűrőből álló rendszer:  a külső határt földrajzilag megelőző, a kiinduló állomáson végrehajtott vízumkiadással,

és ehhez kapcsolódó vízumszabályozással biztosított előszűrés  a külső határon egy on-line közösségi informatikai rendszerrel (Schengeni Információs Rendszer) és a közös határellenőrzési szabályok alkalmazásával biztosított következő szűrés, majd  - a tagállamok belső területén mélységi ellenőrzési rendszer a schengeni joganyagot az Amszterdami Szerződés inkorporálta az Európai Unió joganyagába, amely ezt követően rohamos fejlődésnek indult - az első átfogó, a szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló cselekvési tervet 1997ben fogadta el az Európai Tanács
legfontosabb ajánlásai:  az illetékes nemzeti hatóság kijelölése, amely egyetemlegesen felel a szervezett bűnözés elleni küzdelem koordinációjáért  európai és nemzeti szinten olyan adatgyűjtő és elemző mechanizmus létrehozása, amelynek alapján képet lehet alkotni a szervezett bűnözés helyzetéről és meghatározható az

együttműködés területe, módszerei  intézményes együttműködés szükségessége nemcsak a tagállamok, hanem a csatlakozó országok és a transzatlanti partnerek között is  átfogó korrupció ellenes politika kidolgozása  a csúcstechnológiával kapcsolatos szervezett bűnözés feltárása 29 Szakács Tamás  a szervezett bűnözés elleni harchoz legfontosabbnak tekintett nemzetközi szerződések mielőbbi ratifikációja  a rendőrségek, igazságügyi hatóságok és a vámszervek gyakorlati együttműködésének fejlesztése nemzeti kapcsolattartási pontok kijelölésével, nemzeti multidiszciplináris, integrált munkacsoportok létrehozásával - az előbb felvázolt belső biztonsági filozófia, és az annak részét képező szervezett bűnözés elleni harca számos politikai döntésben manifesztálódott az elkövetkező években, amelyek közül a legfontosabbak:  a Tamperei Csúcs 1999-ben, amely a rendkívüli Európai

Tanácsülés következtetéseiben meghatározta a szabadság, biztonság és jog térsége kialakításának kritériumait  A szervezett bűnözés megelőzése és ellenőrzése: az Európai Unió stratégiája az új évezred elejére (2000/C/124/01)
ez a politikai dokumentum frissítette és továbbfejlesztette az 1997. évi cselekvési tervet  a Hágai Program 2004-ben, amely a tamperei célkitűzéseket fejlesztette tovább, 2010-ig határozva meg a cselekvési irányokat 2. A szervezett bűnözés elleni fellépés európai intézményei - az Europolt az 1995. évi Europol Egyezmény hozta létre, működését 1998-ban kezdte meg
alapvető feladata az információcsere az Europol és a tagállamok nemzeti egységei között
feladatai között kiemelkedő jelentőségű a megszerzett információk elemzése, amely vagy stratégiai vagy egyedi üggyel kapcsolatos - az Európai Igazságügyi Hálózat 1998-ban jött létre, tevékenységéhez saját távközlési

hálózatot is működtet - az Eurojust 2002-ben alakult meg, és 2003 óta tevékenykedik
feladata a tagállami nyomozó hatóságok közötti megfelelő koordináció előkészítése, a határokon átnyúló súlyos bűncselekmények nyomozásának előmozdítása, az Európai Igazságügyi Hálózattal való együttműködés a jogsegélykérelmek végrehajtásának és a kiadatási kérelmek teljesítésének megkönnyítése érdekében - a FRONTEX, az Európai Határőrügynökség 2005-ben kezdte meg működését, fő feladata a tagállami határőrizeti szervek közötti operatív együttműködés biztosítása 30 Szakács Tamás 10.Hogyan csoportosíthatjuk az embereket az alkoholfogyasztással kapcsolatos magatartásformák alapján? Ismertesse az alkoholizmus és a bűnözés összefüggéseire vonatkozó kriminológiai kutatások típusait és a fontosabb kutatási eredményeket! 1.Az alkoholfogyasztással kapcsolatos magatartástípusok a. absztinensek

(alkoholos italt nem fogyasztók) b. szociális ivók (mértékletesen fogyasztanak alkoholt; alkalmankénti leittasodás) c. excesszív ivók (mértéktelen alkoholfogyasztás vagy gyakori lerészegedés; többségük alkoholbeteggé válik) d. alkoholbetegek (alkohol addikció; elvonási tünetek, ha nem isznak) e. krónikus alkoholbetegek (testi-szellemi károsodás az alkoholtól) Levendel László megfogalmazásában: „Alkoholbetegnek tekintjük azokat az egészségügyi ellátásra szoruló rendszeres italfogyasztókat, akik alkoholfogyasztásuk következtében személyiségi, magatartási, társadalmi, életviteli vonatkozásban súlyosan sérültek, az alkohollal pszichikus függőségbe kerültek, vagy szomatikusan is károsodottak.” Az alkoholbetegség folyamatosan alakul ki, és a káros mértékű alkoholfogyasztástól az alkoholizmusig, ezt követően pedig az idült alkoholizmusig tartó folyamat során a személyiség fokozatosan leépül. A bűnelkövetés

szempontjából a legveszélyesebb az alkoholmérgezés első fázisa (a véralkoholszint 0,5-1,5 ezrelék)
ebben a fázisban gátlástalan és agresszív megnyilvánulások jelentkeznek, gyakori az öntúlértékelés A második (véralkoholszint 1,5-2,5 ezrelék) és a harmadik (véralkoholszint 2,5 ezrelék feletti) fázis már az ittas személy számára veszélyes. Az alkoholmérgezés súlyosabb eseteiben a részeg ember könnyen szenved balesetet, ill. válik bűncselekmény áldozatává 31 Szakács Tamás Az alkoholmérgezés egy külön válfaja a kórós részegség (patológiás részegség)
ennek lényege, hogy viszonylag kis mennyiségű alkohol fogyasztása is súlyos viselkedési kontrollvesztést eredményez, leginkább agresszív megnyilvánulások kerülnek felszínre 2.Az alkoholizmus és a kriminalitás összefüggéseinek a kriminológia tárgykörébe tartozó legfontosabb sajátosságai, vizsgálatra érdemes kérdései és jelenségei -

azokban a társadalmakban, ahol az alkohol legális drog, az alkohol és kriminalitás kapcsolata jellemzően az alkoholhatáshoz kötődik - az alkohol gátlásoldó hatása miatt bizonyos tevékenységek folytatása alkoholos befolyásoltság állapotában büntetőjogilag tilalmazott, továbbá egyes helyeken tiltott az alkoholfogyasztás - a kriminológiai szakirodalom a cselekményi oldalon a bűncselekmények következő négy csoportját különbözteti meg:  az alkohol által kiváltott, vagy legalábbis ittas állapotban történt erőszakos bűncselekmények  az ittas állapotban elkövetett közlekedési bűncselekmények  azok a bűncselekmények, amikor az alkohol eszközként szolgál a bűncselekmény elkövetéséhez (az áldozat leitatása vele szembeni bűncselekmény elkövetése érdekében, pl.: randi-erőszak)  az alkoholos befolyásoltság állapotában elkövetett egyéb bűncselekmények (pl.: ittas állapotban elkövetett lopás) - az

alkohollal kapcsolatos bűncselekmények egy része az elkövető italozó életmódjával függ össze 3.Az alkoholizmus és a bűnözés összefüggéseire vonatkozó fontosabb kutatási eredmények A) Cselekményi oldallal kapcsolatos kutatások - a cselekményi oldallal kapcsolatos kutatások döntő többsége az alkoholizálás és erőszakos bűnözés összefüggéseit vizsgálja - Monica H. Swahn szerint a két jelenség közötti kapcsolatot vizsgáló elméletek 3 magyarázó modellbe sorolhatók: 1. az első modellbe tartozó elméletek feltevése, hogy az alkohol pszichofarmakológiai hatása révén erősíti az erőszakos magatartást
ez a hatás 32 Szakács Tamás felöleli azokat a neurokémiai változásokat, amelyek a társadalmi szerepekhez kötődő gátlások oldásához, ill. téves értelmezéshez, valamint figyelemhiányhoz és rossz ítélőképességhez vezetnek 2. a második modell elméleteinek közös alaptétele, hogy az erőszakos

magatartás vezet alkoholfogyasztáshoz
a modellbe tartozó elméletek szerint ugyanis azok az emberek, akik hajlamosak az erőszakra, valószínűleg inkább részt vesznek olyan szituációkban, szubkultúrákban, amelyek ösztönöznek a mértéktelen alkoholfogyasztásra és így az alkoholizálást erőszakos magatartásuk egyfajta mentségének tekintik 3. a harmadik magyarázó modell szerint az alkoholfogyasztás és az erőszakos bűnözés között nincs oksági összefüggés
sokkal inkább arról van szó, hogy a két magatartásnak vannak közös okai, illetve kockázati tényezői - több elmélet létezik arra vonatkozóan, hogy miért nő az agresszióra való hajlam az alkoholfogyasztás következményeként
a releváns magyarázatok a férfiak közötti agresszióra vonatkozóan a következők:  az alkohol kognitív hatásaként az alkoholfogyasztó hajlamos túlbecsülni saját erejét  az alkoholfogyasztás figyelemre gyakorolt hatásának

következtében az alkoholt fogyasztó személy hajlamos kizárólag a jelenre koncentrálni  egyes férfiak az alkoholfogyasztás következményeként túlzott jelentőséget tulajdonítanak saját személyes hatalmuknak - a családon belüli erőszaknak szintén lényeges kockázati tényezője a mértéktelen alkoholfogyasztás
Bácskai Erika és Gerevich József a következőkre hívják fel a figyelmet:  mértéktelen ivás a családon belüli erőszaknál mind az elkövetőknél, mind az áldozatoknál gyakori  a családon belüli abúzusokat vizsgáló 15 kutatás eredményei szerint a házastársabúzusok 25-50%-ában az elkövető ivott az esemény alatt  a súlyos ivás mértéke és a családon belüli erőszak között pozitív lineáris kapcsolat áll fenn B) Személyi oldallal összefüggő kutatások - az italozó életmód és a bűnözői életút összefüggésire vonatkozóan figyelemre méltó kutatásokat végeztek az 1990-es évek elején

Nagy-Britanniában 33 Szakács Tamás - a rendszeresen alkoholt fogyasztó elkövetőknek az életútját hosszabb perióduson keresztül nyomon követő kutatásoknak a célja a bűnözői és az iszákossági „karrier” kapcsolódásának feltárása volt - a kutatási eredmények szerint a bűnelkövetés és az alkohollal visszaélés a vizsgált elkövetői körben párhuzamosan fordul elő, és a két deviancia intenzitása a fiatal felnőttek körében a legnagyobb
az életkor előrehaladtával általában mindkettő gyakorisága csökken C) Alkoholizmus és bűnelkövetés kapcsolata az újabb szakirodalom szerint - az újabb szakirodalom azt hangsúlyozza, abból hogy az elkövetők nagy százaléka alkoholt fogyasztott a bűncselekmény elkövetése előtt még nem következik, hogy az alkohol az okozója ezeknek a bűntényeknek - a kutatásokból megállapítható, hogy az excesszív ivók bűnözési gyakorisága jóval nagyobb, mint az átlagnépességé,

ugyanakkor számos „nagyivó” nem válik bűnelkövetővé és az alkoholos állapotban lévő emberek jó része sem követ el bűncselekményt - tehát nem oksági, hanem komplexebb és soktényezős kapcsolat van az alkoholfogyasztás és a bűnelkövetés között 4. Az alkoholfogyasztás elterjedtségének indikátorai Az alkoholizmussal kapcsolatos epidemiológiai helyzetre közvetett és közvetlen indikátorokból következtethetünk: - KÖZVETETT INDIKÁTOROK: a nyilvántartott alkoholisták száma, az egy főre jutó alkoholfogyasztás és az alkoholisták becsült száma (utóbbi alapja a májzsugorodásban meghaltak évenkénti száma) - KÖZVETLEN INDIKÁTOROK: a jelenséggel kapcsolatos felmérések eredményei SZÁMADAT ÁTTEKINTÉSE AZ ELŐADÁS DIÁRÓL! (CSAK A 2008-AS) 34 Szakács Tamás 11.Mit jelent a „kábítószer-probléma”? Ismertesse a kábítószerprobléma és a bűnözés összefüggéseire irányuló kutatások részterületeit

és a főbb kutatási eredményeket! 1.Mit jelent a „kábítószer-probléma”? - a drogok illegitim, tehát nem gyógyító és nem tudományos célú fogyasztásából eredő jelenségek gyűjtőfogalma a „kábítószer-probléma” - e fogalomnak vannak kínálati oldali és keresleti oldali összetevői - a „kábítószer-probléma” kínálati oldalához tartozó legfontosabb jelenségek:  a gyógyászatilag és tudományosan indokolatlan és jogellenes fogyasztást szolgáló drogtermelés, - termesztés  az illegális drogkereskedelemből származó hasznok tisztára mosását szolgáló pénzügyi, vállalkozói tevékenység  a kábítószerek, gyógyszerek szállítása, forgalmazása, értékesítése, valamint a felsoroltakra vonatkozó kontroll intézményei (jogszabályok, hatóságok) - a keresleti oldal jelenségei:  a drogok gyógyászatilag és tudományosan indokolatlan, illetve helytelen használata, fogyasztása és az ezzel szorosan

összefüggő kérdések  a keresleti oldal problémáiba való beavatkozás főleg gyógyító, terápiás jellegű, de a keresleti oldal kontroll-rendszerében vannak szociálpolitikai és büntetőjogi elemek is - a drogok gyógyászatilag és tudományosan indokolatlan használata = VISSZAÉLÉS - a WHO szerint a visszaélés kritériumai a következők:  a drog bármely anyag lehet, mely az élő szervezetbe kerülve annak egy vagy több funkcióját módosítja  a kábítószerrel visszaélés a drog mértéktelen használatának folyamatos vagy időszakos volta, mely orvosi alkalmazás számára elfogadhatatlan, azzal ellentmondó 35 Szakács Tamás  a kábítószerrel visszaélés viselkedésváltozáshoz vezethet, továbbá a hozzászokás kifejlődésével az adagolás emelését vonja maga után 2.A „kábítószer-probléma” szereplői - a drogszíntéren betöltött szerepük szempontjából a „kábítószer-probléma” szereplői: a

fogyasztók, az előállítók és a kereskedők - a kábítószer-fogyasztók egységesnek tűnő csoportján belül a fogyasztóknak több típusa létezik: a. Wursmser szerint a drogfogyasztók alapvető csoportjai: a próbálkozók, a rekreációs („hétvégi”) droghasználók és a kényszeres droghasználók b. Kriminológiai szempontból a droghasználók a következőképpen csoportosíthatók: kísérletezők, alkalmi fogyasztók és rendszeres fogyasztók - az illegális kábítószer-kereskedelemben eladóként résztvevőket a fogyasztásban való érintettségük alapján az amerikai Schur nyomán az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:  importőrök (ők maguk ritkán visszaélők)  hivatásos nagykereskedők (szintén nem jellemző, hogy visszaélők lennének)  kiskereskedők (dealerek) • utcai árusok (maguk is kábítószerezhetnek) • pusherek (olyan kábítószerrel visszaélők, akik azért árulnak kábítószert, hogy a saját adagjuk

beszerzésére pénzhez jussanak) - az importőrök és a hivatásos nagykereskedők a kínálati oldal szereplői - az utcai árusok közvetítők a kereskedők és az eladók között, feladatuk elsősorban az értékesítés - a pusherek ezzel szemben jellemzően visszaélők, így árusi tevékenységük ellenére valójában a keresleti oldal szereplői - a drog olyan fogékony biológiai struktúrák ingerlésére alkalmas anyag, szer, amelynek fogyasztása tiltott vagy nem tiltott, amelynek fogyasztása veszélyes, visszaélésre alkalmas vagy deviáns 36 Szakács Tamás 3.A drogok csoportosítása az idegrendszerre gyakorolt hatásuk szempontjából (Rácz József) 1. ÓPIÁTOK - ezek olyan anyagok, illetve szerek, amelyek a központi idegrendszerre hatva a fizikai érzékenységet és az ingerekre való válaszkészséget csökkentik - az ópium és származékai (morfin, heroin, metadon, máktea) 2. DEPRESSZÁNSOK - azok a szerek, amelyek a központi

idegrendszer működését csökkentik - nyugtatók, altatók, szorongásoldók és az alkohol 3. STIMULÁNSOK - olyan szerek, amelyek az idegrendszer működését serkentik, izgatják, élénkítik - pörgetőszerek, amfetaminok, speed, kokain, nikotin, koffein 4. HALLUCINOGÉNEK - azok a szerek, amelyek megváltozott tudatállapotot, megváltozott értékelést, észlelést okoznak - LSD, Extasy (noha az egy amfetaminszármazék), kannabiszfélék (marihuána, hasis), szerves oldószerek 4.A kábítószer-bűnözés típusai A) Keresleti oldali bűncselekmények a. direkt kábítószer-bűnözés (a drogtörvénybe ütköző bűncselekmények) b. indirekt kábítószer-bűnözés (a drog megszerzése érdekében elkövetett bűncselekmények)  beszerző bűnözés (az elkövető célja: bűncselekmény elkövetése révén – recepthamisítás- közvetlenül kábítószerhez jutni)  jövedelemszerző bűnözés (az elkövető célja: bűncselekmény

elkövetése útján pénzt szerezni, és ezen a pénzen kábítószert vásárolni) c. következménybűnözés (a kábítószer hatása alatt elkövetett bűncselekmények) 37 Szakács Tamás B) Kínálati oldali bűncselekmények - ezek jellemzően a szervezett bűnözés egyik területét jelentik 5.A „kábítószer-probléma” és a bűnözés kapcsolata - a kriminológiai kutatások elsősorban annak a feltárására irányulnak, hogyan befolyásolja egymást a kábítószerrel visszaélés és a bűnözés, milyen tartalmú a két jelenség kapcsolata - e két jelenség kapcsolata jellegét tekintve lehet közvetlen vagy közvetett - közvetlen a kapcsolat, ha az alkalmazott drog farmakológiai hatásának a következménye az elkövetett bűncselekmény - bonyolultabb feladatot jelent a közvetett kapcsolat és tartalmának elemzése
az ennek során tisztázandó problémák:  A drogfogyasztás okozza-e a bűnelkövetést, vagy pedig a bűnözés vezet a

drogfogyasztáshoz?  Milyen társadalmi tényezők hatására lesz valaki akár kereskedőként, akár kábítószer-visszaélőként a drogszíntér szereplője?  Mivel magyarázható, hogy a visszaélők egy része bűnelkövetővé válik, ill. annak minősül? - a „kábítószer-probléma” és a bűnözés összefüggéseire irányuló kutatásokat három részre oszthatjuk: 1. a kábítószer-bűnözés egészének, ill egy-egy területének jellemzőit taglaló, ún leíró vizsgálatok a. a leíró vizsgálatok elsősorban a kriminálstatisztika adatainak felhasználásával, valamint az igazságszolgáltatás egyes dokumentumainak feldolgozásával készülnek b. a vizsgálati eredmények a kábítószer-bűnözés tendenciájáról és egyéb morfológiai jellemzőiről informálnak 2. a kábítószerrel visszaélés és a bűnözés kapcsolatával, annak tartalmával foglalkozó vizsgálatok a. a kutatások során a kábítószer-fogyasztók bűnözését,

vagy a bűnözők körében a droghasználat előfordulását vizsgálják b. általánosan elfogadott vélemény, miszerint a kábítószerrel visszaélés nem oka a bűnözésnek, de erősítőleg hat a bűnelkövetésre 38 Szakács Tamás 3. értékelő, hatékonysági vizsgálatok a. a „kábítószer-problémával” kapcsolatos büntetőjogi, büntető igazságszolgáltatási kontrollrendszerre, annak egy-egy intézményére, ill. a kábítószer-fogyasztás megelőzését, visszaszorítását szolgáló prevenciós programokra irányulnak b. hazánkban 1999 márc 1-jén jelentős mértékben módosultak a kábítószerbűncselekményekkel kapcsolatos büntetőjogi rendelkezések
a Ritter Ildikó által irányított kutatás az új rendelkezések hatékonyságának feltárására irányult
a vizsgálat eredményei alapján elmondhatjuk, hogy a kábítószeres bűnözés büntetőjogi megítélésében jelentős változást hozó jogszabály-módosítás

hatásossága megkérdőjelezhető
jelen kutatások azt bizonyítják, hogy nem sikerült visszaszorítani sem a kábítószerfogyasztás elterjedtségét, sem a kábítószer-kereskedelmet 6.A kábítószer-fogyasztás elterjedtségének indikátorai - KEZELÉSI INDIKÁTOROK (pl. egy adott kezelőintézményben egy év alatt első kezelésen megjelent kábítószer-fogyasztók száma: „első kezelési igény”). - EGÉSZSÉGÜGYI INDIKÁTOROK (pl. heroin-függők aránya, kábítószer- kábítószer-bűncselekményekre vonatkozó használattal kapcsolatos halálozás adatai) - BŰNÜGYI INDIKÁTOROK (pl. kriminálstatisztikai adatok, a lefoglalt kábítószerek mennyisége, fajtái). - PIACI INDIKÁTOROK (pl. kábítószerek ára, tisztasága) - KUTATÁSI INDIKÁTOROK (pl. a drogfogyasztás tanulók körében való elterjedtségének feltárását szolgáló felmérések és egyéb epidemiológiai vizsgálatok adatai) SZÁMADAT ÁTTEKINTÉSE AZ ELŐADÁS

DIÁRÓL! (CSAK A 2008-AS) 39 Szakács Tamás 12.Melyek az áldozatsegítéssel kapcsolatos alapvető nemzetközi dokumentumok? Ismertesse az ENSZ, az Európa Tanács és az Európai Unió vonatkozó dokumentumának „áldozat” definícióját! 1.A kriminálviktimológia kutatási területei 1. A bűnözés, illetve egyes bűncselekmények áldozatszempontú morfológiája 2. Az áldozat és az elkövető kapcsolata; az áldozat viselkedése a bűncselekmény szituáció előtt, alatt és után 3. Az áldozat jogi helyzete 4. ÁLDOZATSEGÍTÉS 5. Áldozatvédelem: viktimizáció megelőzése 2.A bűncselekmények áldozataival foglalkozó legfontosabb nemzetközi dokumentumok - a viktimológiai mozgalom egyik fő célkitűzése a bűncselekménnyel okozott károk megtérülését, a sérelmek helyreállítását elősegítő megoldások kimunkálása volt - az Európa Tanács már az 1970-es évek közepén kidolgozta az elsősorban közalapokból történő

kártalanítási modellt
A bűncselekmények áldozatainak kártalanításáról szóló (77) 27. számú határozatával felhívta a tagországok figyelmét, hogy nyújtsanak állam általi kompenzációt a szándékosan elkövetett erőszakos bűncselekmények áldozatainak, ha káruk más forrásból nem térült meg - a Miniszterek Bizottsága ezt követően elfogadta az 1983. évi európai egyezményt az erőszakos bűncselekmények áldozatainak kompenzációjáról, amely 1988-ban lépett hatályba
a konvenciót az Európa Tanács globális áldozatpolitikájának a részeként kell értékelni
erre figyelemmel dolgozták ki az áldozat/sértett büntető eljárásjogi helyzetéről szóló (85) 11. számú ajánlást, továbbá az áldozatok megsegítéséről és a viktimizáció megelőzéséről szóló (87) 21. számú ajánlást - szintén az Európa Tanács égisze alatt került elfogadásra a büntetőügyekben történő mediációról szóló (99) 19. számú

ajánlás 40 Szakács Tamás - az áldozati jogok nemzetközi szintű körvonalazódására és az ENSZ által kimunkált áldozat-orientált elvárásokra figyelemmel a Miniszterek Bizottsága kidolgozta és 2006. június 14-én elfogadta a bűncselekmények áldozatainak nyújtandó segítségről szóló (2006) 8. számú ajánlást
a 17 pontból álló dokumentum tárgykörei: definíciók, elvek, segítségnyújtás, az áldozatsegítő szolgálatok, az állami kompenzáció, az áldozatvédelem, a titkosság, a mediáció, a bűnözés okozta kihatások köztudomásúvá tételének növelése, a kutatói munka - az ENSZ ugyancsak sokat tett a bűncselekmények áldozatai érdekében
A bűncselekmények és a hatalommal való visszaélés áldozataival kapcsolatos igazságszolgáltatás alapelveiről szóló 1985. évi ENSZ-deklaráció az „Áldozatok Magna Chartájává” vált
a deklarációban foglalt áldozati jogok és azok érvényesülésének

vizsgálata vissza-visszatérően napirenden van - az Európa Tanács 2001. március 15-én elfogadta az áldozatok büntetőeljárásbeli helyzetéről szóló 2001/220/IB számú kerethatározatot
ennek preambuluma értelmében ki kell dolgozni a bűncselekmények áldozatainak védelmét szolgáló minimális normákat - az európai uniós jogharmonizáció szempontjából nagy jelentősége van a Tanács 2004/80/EK irányelvének a bűncselekmények áldozatainak kompenzációjáról 3.A bűncselekmények áldozataival foglalkozó legfontosabb nemzetközi szervezetek - a bűncselekmények áldozatainak érdekeiért harcoló nemzetközi szervezetek sorából kiemelkedik a Viktimológiai Világszövetség, amely 1979-ben jött létre - kezdeményezések történtek továbbá a Nemzetközi Áldozatsegítő Szervezet megalakítása érdekében - az Európa egyes országaiban létrejött áldozatsegítő szervezeteket egyesíti az Európai Áldozatvédő Fórum


megalakulására 1989-ben, regisztrációjára 1990-ben, Svájcban került sor
a szervezet ez ideig négy, az áldozatok jogait rögzítő nyilatkozatot alkotott meg: -  Az áldozatok jogai a büntető igazságszolgáltatásban (1996)  A bűncselekmények áldozatainak szociális jogai (1998)  Az áldozatok jogai a megfelelő szintű szolgáltatáshoz (1999)  Az áldozat helyzete a mediációs eljárásban (2004) Magyarországon a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület 1992 óta tagja e Fórumnak 41 Szakács Tamás 4.Áldozat-definíciók - 1985. évi ENSZ-deklaráció: áldozatok alatt az „olyan személyeket értjük, akik egyedileg vagy kollektíven sérelmet szenvedtek, beleértve a fizikai és mentális sérüléseket, érzelmi szenvedéseket, gazdasági veszteségeket, alapvető jogaik – olyan tevékenységgel vagy mulasztással történő – lényeges korlátozását, amelyek sértik a tagállamok hatályos büntetőjogi normáit, értve alatta olyan

normákat is, amelyek a bűnös hatalmi visszaéléseket tiltják Áldozat alatt értendők a közvetlen áldozat családtagjai és azok a személyek is, akik sérelmet szenvedtek, mert beavatkoztak annak érdekében, hogy segítsék az áldozatot a nehéz helyzetében, vagy azért, hogy megelőzzék az áldozattá válást.” - EU-kerethatározat: „áldozat az a természetes személy, aki valamely tagállam büntetőjogába ütköző tevékenység vagy mulasztás közvetlen következményeként sérelmet, így különösen testi vagy mentális sérülést, érzelmi szenvedést, avagy gazdasági veszteséget szenvedett”. - ET-ajánlás [(2006) 8.sz]: „áldozat az a természetes személy, aki valamely tagállam büntetőjogába ütköző tevékenység vagy mulasztás következményeként sérelmet, így különösen testi vagy mentális sérülést, érzelmi szenvedést avagy gazdasági veszteséget szenvedett. Áldozat alatt értendők, amikor ez helyénvaló, a direkt

áldozat közvetlen családja avagy az eltartottjai”. - Magyarország (2005. évi CXXXV tv): „áldozat a Magyar Köztársaság területén elkövetett bűncselekmény sértettje, valamint az a természetes személy, aki a bűncselekmény közvetlen következményeként sérelmet, így különösen testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt szenvedett el.” 6.Áldozati jogok az EU-kerethatározatban - Tisztelethez és elismeréshez való jog - Meghallgatáshoz és bizonyítékok szolgáltatásához való jog - Információhoz való jog - Kommunikációs garanciákhoz való jog 42 Szakács Tamás - Speciális támogatáshoz való jog - A büntetőeljárással kapcsolatos kiadások megtérítéséhez való jog - Védettséghez, védelemhez való jog - Kompenzációhoz való jog a büntetőeljárás során - Mediációhoz való jog a büntetőeljárás során 7.Az áldozatsegítő politika alapelvei - a méltányosság

érvényesítése - az önkéntesség biztosítása - egyes szolgáltatások ingyenes vagy csökkentett díjazású biztosítása - szükség esetén a soronkívüliség biztosítása - a rászorultság elvének érvényesítése - az illetékmentesség biztosítása - a hatósági eljárás és a jogorvoslathoz való jog biztosítása - a bizalmi viszony feltételeinek megteremtése, különös tekintettel a titoktartás elvének érvényesítésére - a másodlagos viktimizáció elkerülésének kötelezettsége - az egyéniesítés elvének érvényesítése - a civilszervezetek részvételének biztosítása - és az állam visszkereseti jogának biztosítása 8.Az áldozatsegítő politikában érvényesülő tilalmak - a diszkrimináció tilalma - a joggal való visszaélés tilalma - a kárenyhítési összeg állam általi visszakövetelésének tilalma, kivéve, ha a kifizetésére jogellenes magatartás miatt került sor - valamint a

büntetőjog-ellenes cselekmény okozta kár kétszeres megtérítésének tilalma 43 Szakács Tamás 13.Ismertesse a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV tv főbb rendelkezéseit! 1.A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvény megalkotásának indokai - az áldozatok segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvény koncepciójának kidolgozása 2004-ben kezdődött - a joganyag a 2005. évi CXXXV törvénnyel került kihirdetésre, amelynek rendelkezései 2006. január 1-jén léptek hatályba - az Ást. megalkotásáig az áldozati jogoknak megfelelő rendelkezéseket különböző szintű dokumentumok, jogszabályok tartalmazták - a hazai törvény megalkotása és hatálybalépése harmonizál a nemzetközi gyakorlattal és áldozatmozgalommal - a 2006. január 1-jétől hatályos 2005 évi CXXXV törvénnyel (Ást)

megvalósult az áldozati jogok érvényesülésének jogi és szervezeti rendszere, megteremtődtek az áldozatsegítés még hiányzó formái és törvényi szintre emelkedtek az állami kárenyhítés felülvizsgált szabályai 2.A törvény hatálya E törvény alkalmazásában áldozat a Magyar Köztársaság területén elkövetett bűncselekmény sértettje, valamint az a természetes személy, aki a bűncselekmény közvetlen következményeként sérelmet, így különösen testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt szenvedett el, ha  magyar állampolgár,  az Európai Unió bármely tagállamának állampolgára,  az Európai Unión kívüli államnak az Európai Unióban jogszerűen tartózkodó állampolgára,  a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó hontalan személy, 44 Szakács Tamás  emberkereskedelem áldozata,  az állampolgársága szerinti államnak a Magyar

Köztársasággal kötött nemzetközi megállapodása vagy viszonosság alapján erre jogosult. E törvény szerinti áldozatsegítő szolgáltatás igénybevételére jogosult az a Magyarországon életvitelszerűen élő magyar állampolgár is, aki jogszerű külföldi tartózkodása alatt szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény áldozatává vált, és ezt megfelelő módon igazolja. 3.A szolgáltatások fajtái - az állam áldozatsegítő szolgáltatásként elősegíti az áldozat érdekeinek érvényesítését, azonnali pénzügyi segélyt ad, illetve jogi segítségnyújtást biztosít - az érdekérvényesítés elősegítése keretében az áldozatsegítő szolgálat az áldozatot a szükségletének megfelelő módon és mértékben hozzásegíti alapvető jogai érvényesítéséhez, az egészségügyi, egészségbiztosítási ellátások és a szociális ellátások igénybevételéhez - azonnali pénzügyi segélyként az áldozatsegítő

szolgálat fedezi az áldozat lakhatással, ruházkodással, élelmezéssel és utazással kapcsolatos, valamint a gyógyászati és kegyeleti jellegű rendkívüli kiadásait akkor, ha a bűncselekmény következtében az áldozat ezen kiadások megfizetésére nem képes - a jogi segítségnyújtás keretében az állam az áldozatok részére a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX törvényben meghatározott támogatásokat biztosítja 4.A kárenyhítés igénybevételére jogosult áldozat Kárenyhítésre az a rászoruló áldozat jogosult,  akinek sérelmére szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el, s ennek következményeként testi épsége, egészsége súlyosan károsodott,  aki szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény következtében károsodott vagy meghalt sértettnek, az elkövetés időpontjában egy háztartásban élő egyenes ági rokona, örökbefogadója vagy nevelőszülője,

örökbe fogadott vagy nevelt gyermeke, házastársa, élettársa, 45 Szakács Tamás  aki a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény következtében meghalt sértett eltemettetéséről gondoskodott. 5.A kárenyhítés formái és mértéke - a kárenyhítést egy összegben vagy havi járadékként kell fizetni - egyösszegű kárenyhítésként az áldozat a bűncselekmény miatt bekövetkezett vagyoni kárának teljes vagy részbeni megtérítését igényelheti - új jogintézményként vezeti be a törvény a havi járadék formájú kárenyhítést
ez az áldozat rendszeres jövedelmében bekövetkezett csökkenés részbeni enyhítését szolgálja
havi rendszerességgel, ellenőrzés mellett, legfeljebb három évig kerülhet sor a járadék folyósítására, akár a sértettnek, akár a vele egy háztartásban élő hozzátartozóknak, illetve azoknak, akiknek eltartására a sértett köteles vagy köteles volt
a felső határt a

törvény meghatározza - a kárenyhítési eljárás támogatási és döntési eljárásból áll - támogató hatóságként a területi áldozatsegítő szolgálatok járnak el - döntő hatóságként országos hatáskörrel egyetlen szerv, a Fővárosi Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálatának önálló szervezeti egysége jogosult eljárni - a kárenyhítési kérelmet főszabályként a bűncselekmény elkövetésétől számított 3 hónapon belül lehet benyújtani - a kárenyhítési összeg kifizetéséről, a járadék folyósításáról a Központi Igazságügyi Hivatal gondoskodik 46 Szakács Tamás 14.A gyermek- és fiatalkori bűnözés fogalma, a fiatalkori bűnözés kezelőrendszerének jellemzői 1.A gyermek- és fiatalkori bűnözés fogalma - a gyermekkori vagy fiatalkori bűnözés az összbűnözés alrendszereként határozható meg - a Btk. szabályai szerint a bűncselekmény elkövetésekor a 14 életévüket be nem

töltött gyermekek nem büntethetők
kriminológiai szempontból azonban létezik gyermekbűnözés - A gyermekbűnözés az adott helyen és időben a 14. életévüket be nem töltött elkövetőket és cselekményeiket, a fiatalkori bűnözés pedig a 14. életévüket már betöltött, de a 18. életévüket még be nem töltött bűnelkövetőket és bűncselekményeiket magába foglaló társadalmi tömegjelenség. - Európa számos országában a büntethetőség alsó korhatárát a 14. életévben határozzák meg, azonban ettől eltérő megoldásokkal is találkozhatunk:4 A büntethetőség alsó korhatárának alakulása néhány országban (2011. március) 7. életév Írország 10. életév Norvégia, Oroszország, Örményország, Svájc 14. életév Ausztria, Bulgária, Észtország, Magyarország, Olaszország, Portugália, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Koszovó, Liechtenstein, Macedónia, Montenegró 15. életév Csehország,

Dánia, Franciaország, Görögország, Lengyelország, Románia, Svédország, Szlovákia és Szlovénia 4 16. életév Belgium, Finnország, Hollandia, Lettország, Litvánia, Luxemburg 17. életév Ciprus 18. életév Málta, Törökország http://www.mindennapihu/cikk/tarsadalom/buntetheto-gyerekek-hogy-van-ez-europaban- /2011-03-11/1976 47 Szakács Tamás - a fiatalkor felső határa többnyire a 18. életév, de itt is vannak kivételek 2.A fiatalkorú bűnelkövetőkre vonatkozó igazságszolgáltatási rendszer5 - a XIX. századvégi európai büntetőjogi reformmozgalom hatására a századfordulótól kezdve a felnőttekétől eltérő anyagi, eljárási és büntetés-végrehajtási szabályok intézményesültek a bűnelkövető fiatalkorúak igazságszolgáltatási rendszerében - a kialakult új kriminálpolitika a fiatalkorúak növekvő számú büntetőjogi normaszegését e transzfer helyzetben lévő korosztály szociológiai és pszichés

problémájaként kezelte, s mint ilyet, sokkal inkább nevelő jellegű intézkedésekkel, mint büntetőjogi büntetéssel kívánta befolyásolni
ennek megfelelően a fiatalkorúakkal szembeni büntetőjogi felelősségre vonás elsődleges céljának a nevelést tartotta, s ettől kezdve a fiatalkorúak szankciórendszerében központi helyet foglaltak el a nevelő intézkedések - három irányzat él párhuzamosan a fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatási rendszerét jelenleg alakító reformtörekvésekben: 1. Nyugat-Európa országai erősítik a fiatalkorúak felelősségi rendszerének különállását, és a „más elbánást” biztosító eszközök körét bővítik, a nevelési intézmények hatásának erősítésére, és a nagyobb differenciálási lehetőség megteremtésére törekszenek. 2. Ezzel szemben az Egyesült Államokban megkérdőjeleződött a fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatási rendszere különállásának indokoltsága, a

fiatalkorúak önálló bíróságainak szükségessége – különösen az erőszakos vagy súlyos bűncselekményt visszaesőként elkövető fiatalkorúakkal kapcsolatosan. 3. Új-Zélandon és Ausztráliában viszont a fiatalkorúak kezelőrendszerében különösen erős a kárhelyreállító igazságszolgáltatás eszközrendszere, a jóvátétel, az elterelés és a mediáció. 5 Kerezsi Klára: A fiatalkori bűnelkövetés jogszabályi változásai, különös tekintettel a javítóintézetekre 48 Szakács Tamás - ugyanakkor mindhárom közös jellemzője, hogy fokozott jelentőséget tulajdonít a büntetőjogi garanciáknak, tehát a nevelési cél csak a büntetőjogi garanciák betartása mellett érvényesülhet - Fülöp Ágnes és Nagy Emese nagyon pontosan fogalmazták meg, hogy a fiatalkorúakra vonatkozó büntető igazságszolgáltatásnak két nehezen összeegyeztethető szempontot kell érvényesítenie:  egyrészt figyelembe kell venni azt,

hogy az életkori sajátosságok mindenképpen eltérő választ igényelnek a büntető hatóságoktól  másrészről a fiatalkorúakra vonatkozó büntető igazságszolgáltatás a válaszlépéseit a büntetőjog keretei között kell, hogy tartsa, hiszen más fiatalkori devianciától elkülönülten csak bűncselekményre reagálhat, a büntetőjog kereteibe illeszthető válaszokkal 3.Az Európa Tanács R (2003) 20 számú ajánlása a fiatalkorú bűnelkövetőkre vonatkozó igazságszolgáltatási rendszerről6 - az 1987-ben elfogadott ajánlás helyébe lépett - a dokumentum két részből áll
az első rész a preambulumot követően 25 pontban tartalmazza a tagállamok kormányaitól a fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatási rendszere tekintetében elvárt intézkedéseket, tennivalókat és az ezek alapjául szolgáló kívánatos megközelítésmódot. A második rész az Ajánlás egészének és az első részben szereplő 25 pontnak a kommentárja.

- az Ajánlás első részében öt fejezet van
ezek közül az elsőben meghatározások találhatók
ezt követően négy fejezetben szerepel a már említett 25 pont - az első fejezetben meghatározott három fogalom: fiatalkorúak ("juveniles"); bűncselekmény, illetve büntetendő, jogsértő cselekmény ("delinquency"); fiatalkorú bűnelkövetőkre vonatkozó igazságszolgáltatási rendszer ("juvenile justice") 6 Lévay Miklós: Az Európa Tanács R (2003) 20. számú ajánlása a fiatalkorú bűnelkövetőkre vonatkozó igazságszolgáltatási rendszerről. In: Wiener A Imre ünnepi kötet (szerk.: Ligeti Katalin) KJK-Kerszöv Kiadó, Budapest, 2005 517-529o 49 Szakács Tamás - a "fiatalkorú" fogalma alá az Ajánlás szempontjából olyan személyek tartoznak, akik elérték a büntetőjogi felelősség alsó korhatárát, de nem érték el a nagykorúságot/felnőttkort - a „bűncselekmény" fogalma

a büntetőjog hatálya alá tartozó cselekményeket jelenti - a „fiatalkorú bűnelkövetőkre vonatkozó igazságszolgáltatási rendszer” kategóriája széles értelemben a fiatal korosztályok bűnözésével foglalkozó valamennyi intézmény gyűjtőneve
így a rendszer részei a fiatalkorúak bírósága mellett a rendőrség, az ügyészség, a pártfogói szolgálat, a büntetés-végrehajtási intézmények A 2003. évi Ajánlás az alábbi alapelveket tartalmazza:  a fiatalkori bűnözésre való átfogó reagálásnak csupán része a fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatási rendszere  a fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatási rendszerének kerülnie kell a represszív megközelítést, a nevelésre és a reintegrációra kell koncentrálnia  a fiatalkorú elkövetőket megilletik ugyanazok az eljárási garanciák, mint a felnőtt korúakat  fiatalkorúak esetében a szabadságvesztés csak végső eszköz lehet  a fiatalkori

bűnelkövetésére való reagálásnak gyorsnak, korainak és következetesnek kell lenni  a fiatalkorú által elkövetett bűncselekményért való felelősséget ki kell terjeszteni a fiatalkorú szülőjére/szüleire is  amennyire az lehetséges, és ahol ez megfelelőnek látszik, a fiatalkorú bűnelkövetőkre irányuló intervenciónak magában kell foglalnia az áldozataikra és az érintett közösségre irányuló kárhelyreállítást  az egyes beavatkozási formáknak közvetlenül az elkövetett cselekményre kell irányulniuk és amennyire lehetséges, információkkal kell rendelkezni a hatékonyságukra bizonyítékokról 50 vonatkozó tudományos Szakács Tamás A „fiatalkorú bűnelkövetőkre vonatkozó igazságszolgáltatásnak és a fiatalkori bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos intézkedéseknek elsődlegesen a következő célokra kell irányulniuk:  megelőzni a bűnelkövetést és az ismételt bűnelkövetést; 

(re)szocializálni és (re)integrálni az elkövetőket és  megjeleníteni az áldozatok szükségleteit és érdekeit Lévay Miklós szerint különösképpen a következő tartalmi jegyeit indokolt figyelembe venni az Ajánlásnak: - a fiatalkori bűnözésre irányuló állami reagálás, illetve kriminálpolitika nem merülhet ki a büntetőjogi eszközök igénybevételében - biztosítani kell a fiatalkorú bűnelkövetőkre vonatkozó igazságszolgáltatási rendszer intézményei és a fiatal korosztályok devianciáival foglalkozó gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egyéb szociális és oktatási intézmények közötti együttműködést - a fiatalkorúak büntetőjogának „mássága” nem jelentheti csupán az általánostól enyhébb szankciók alkalmazásának biztosítását - biztosítani kell nemcsak a bűncselekmény súlyához, hanem az elkövető értelmi, erkölcsi fejlettségének színvonalához igazodó differenciált büntetőjogi

reakcióformákat is - a fiatalkorúakra vonatkozó reakcióformák egy részét szükséges kiterjeszteni a fiatal felnőtt elkövetőkre - a megelőzés és a fiatalkorú érdekei, szükségletei csak a büntetőjogi garanciák keretei között érvényesülhetnek 51 Szakács Tamás 15.A gyermek- és fiatalkori bűnözés a kriminálstatisztika, a látenciakutatások és az egyéb empirikus vizsgálatok tükrében. A fiatalkori bűnözés új tendenciái 1.A gyermek- és fiatalkori bűnözés megismerési forrásai - a gyermek- és fiatalkori bűnözésre vonatkozó ismereteink legfontosabb forrásai az Egységes Rendőrségi-Ügyészségi Bűnügyi Statisztikai Rendszer (ERÜBS) és az elítélt fiatalkorúakkal kapcsolatos bírósági statisztika adatai
a hivatalos statisztika legnagyobb hiányossága az, hogy csak a bűnözés ismertté vált részére vonatkozik - a bűnözés rejtett oldalának megismerésében különös jelentőséggel bírnak a különféle

látenciakutatások – például a tettesi megkérdezések – eredményei
a gyermek- és fiatalkorúak bűnözésében ugyanis épp a kisebb társadalomra veszélyességű, de magasabb rejtve maradási esélyű vagyon elleni bűncselekmények dominálnak - a bűnözés valódi helyzete és a kriminálstatisztika által továbbított képe között igen jelentős eltérés lehet 2.A gyermek- és fiatalkori bűnözés a kriminálstatisztika tükrében7 - a regisztrált fiatalkorú bűnelkövetők száma Magyarországon tíz év óta folyamatosan 10 és 12 ezer között változik (2009-ben 10.029 fiatalkorú bűnelkövetőt regisztráltak) - a gyakorisági mutatók azt jelzik, hogy a 14 és 18 éves kor között lévők mintegy kétszerte nagyobb arányban vesznek részt a bűnözésben, mint a 18 évesnél idősebb népesség - az erőszakos bűncselekmények bűnelkövetőinek gyakorisági mutatói még beszédesebbek, ugyanis azt jelzik, hogy amíg a teljes

lakónépesség nagyjából változatlan arányban vesz részt az erőszakos bűnözésben, addig a fiatalkorú népesség erőszakos bűnözésben mutatott aktivitása egyre növekszik 7 Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztály – Magyarország bűnözési és bűnüldözési adatai 52 Szakács Tamás
az évtized elején a fiatalkorúak arányaiban még csak kétszer, az elmúlt évben azonban már közel négyszer múlták felül a teljes lakónépesség erőszakos bűnözésben való részvételét - a gyermekkorú elkövetők bűnözésében a vagyon elleni bűnözés aránya meghaladja a 70%-ot, ami az összbűnözés átlagát (64%) jóval felülmúlja - a gyermek- és fiatalkori bűnözésre leginkább a kortársagresszió jellemző - a kortársagresszió a gyermek- és fiatalkorúak körében gyakran iskolai erőszak formájában jelenik meg - a gyermek- és fiatalkorúak bűnözése összefüggésében ki kell emelni azt, hogy a

kriminálstatisztika továbbra sem alapozza meg azokat a feltevéseket, miszerint a vizsgált életkori csoport bűnözésében az alkohol, ill. egyes tudatmódosító szerek jelentős szerepet játszanának
figyelemre méltó azonban az, hogy az alkohol hatása még mindig jelentősebb mértékben befolyásolja a korosztály bűnelkövetését, mint a kábítószer - az elkövetők többsége (kb. 85-90 %) fiú - a gyermekkorú elkövetők leggyakrabban csoportban valósítják meg a büntetendő magatartást - a gyermekek többsége – azaz több mint ¾-e - teljes családban él
a szülők közül sokan a foglalkoztatási hierarchia alsóbb szintjén állnak (például alkalmi munkát végzők, segéd-, kisegítő-, szak- vagy betanított munkások), de gyakoriak a foglakozás nélküli szülők is - a bűnelkövető gyerekek tradicionálisan az ország keleti megyéiből, illetve a fővárosból és vonzáskörzetéből kerülnek ki
így évek óta

Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest megye, valamint Budapest adja a legtöbb gyermekkorú elkövetőt - a fiatalkorúak közt már nagyobb arányban vannak, akik egyedül követték el a bűncselekményt, de még itt is jelentős a hasonló korú társsal való közös megvalósítás - a fiatalok több mint fele megszerezte alapfokú ismereteit - a fiatalkorú elkövetők többsége B-A-Z megyében és a fővárosban, Pest, illetve Sz-SzB megyében található 53 Szakács Tamás 3.Milyen okok vezették a fiatalt az elkövetéshez?8 - mint minden évben, a szubjektív okok közt most is az anyagi haszonszerzés dominál, melyet a kalandvágy és az agresszivitás követ - az objektív okok közt a rossz baráti környezet, illetve jelentősen lemaradva a pillanatnyi/átmeneti pénzzavar és az alacsony jövedelem állnak az első helyeken - Solt Ágnes a „törvényes” és „törvénytelen” közötti vékony „peremen billegő

fiatalokról” szóló kutatásából a deprivált, marginalizált helyzetű bűnelkövetők életútja rajzolódik ki
ehhez összesen 95 mély-és életinterjút folytatott le a 16 és 25 év közötti ifjú emberekkel - a mély- és életinterjúk eredményeként a fiatalok körében 4 tipikusnak mondható élettörténet rajzolódott ki: Életutak: „teljes érzelmi elhanyagolás” Életutak: „az agresszív, erőszakos család” Életutak: „váltás a fiatal életében ” Életutak: „mélyszegénység” - a vizsgálat eredményeként összesíthetővé váltak azok a tényezők, melyek a bűnözés irányába mutató rizikófaktorként határozhatók meg, hisz közülük legalább kettő minden egyes fiatalt jellemzett. Ezek a rizikófaktorok: 8  szülők alkohol-problémával,  brutális családon belüli erőszak, közvetlen bántalmazás, elhanyagolás,  mélyszegénység,  bűnözői karrierrel rendelkező felnőtt a családban,  az egyik

szülő vagy a gyermekről gondoskodó hirtelen halála. Csemáné Váradi Erika: A gyermek- és fiatalkori bűnözés 54 Szakács Tamás 4.A fiatalkorú bűnözés új tendenciái - a XXI. század első felére nemzetközi szinten kirajzolódó kép egyértelműen a vagyon elleni bűnözés dominanciáját mutatja - napjainkra azonban a hivatalos statisztika a gyermek- és fiatalkori bűnözés számos új tendenciájáról tudósít
ezek közé sorolható az erőszakos bűnözés, a kisebbségekkel szembeni vagy az iskolai erőszak, a kábítószer-bűnözés, az utcagyerekek, a lányok bűnözése, az erőszakos és idegengyűlölő szubkultúrákat megtestesítő bandák létrejötte - egyes kutatások azt igazolják, hogy valójában nem az erőszakos bűnözés emelkedett, hanem láthatóságának mértéke nőtt meg - számos országban tetten érhető a lányok bűnözési aktivitásának statisztikákban mért növekedése
Németországban számuk jelentősen

emelkedett, főként a 14-15 éves korosztály körében - míg az USA-ban nem újkeletű jelenség a fiatalkorú bandák jelenléte, Európában ilyen formában eddig nem voltak jelen
a sokszor iskolai problémákkal, családi konfliktusokkal küzdő, rossz szociális helyzetben lévő bandatagok átlagéletkora 17 év
bűncselekményeik középpontjában a zsarolások, vagyon elleni támadások állnak, de számos bandát a konfliktuskeresés, erőszakos magatartások megvalósítása jellemez - Nyugat-Európában ma már szép számmal akadnak olyan, többségükben valamely etnikai kisebbséghez tartozó lányok által alkotott bandák, melyek erőszakos bűncselekményeik jelentős részét bandaháborúk során követik el, saját erejüket használva fegyverként 55 Szakács Tamás 16.Mire való az elkövetői tipológia? Az elkövetők tipologizálásának lehetséges szempontjai 1.Tipológia – bűnelkövetői tipológia - a tipológia jellemző alaki jegyek

alapján a vizsgált jelenséget típusokba csoportosító módszer, illetve az ezt tanulmányozó tudomány - a kriminológia a tipológia módszerével általánosítja az empirikusan feltárt jelenségek lényegi sajátosságait, s a módszer kiemelt szerephez jut a bűnismétlők osztályozásánál - a bűnelkövető tipológiát alkalmazó rendszerek azonos alapelvekre épülnek:  a krimináltipológia a bűnelkövetőket osztályozza  a tipológia mindig az oksági törvényszerűségek alapján hozható létre  az osztályozás az okok társadalmi tartalma, hatásának intenzitása, valamint tartóssága alapján történik  a bűnelkövetők közül azok sorolhatok egy-egy típusba, akik a bűncselekmény oksági tényezői alapján azonos vagy hasonló ismérvekkel jellemezhetők  a tipológia prognosztikus értékű következtetések megfogalmazására is alkalmas 2.A bűnelkövetők tipologizálásának kezdetei - a XIX. század végére a

kriminálantropológiai és a kriminálszociológiai iskolák tanainak hatására a jogelméletben uralkodóvá vált felfogás szerint a büntetőjognak nemcsak a bűncselekménnyel, hanem az elkövetővel, a cselekmény indokával is foglalkoznia kell, és a büntetés kiszabásában és végrehajtásában az individualizációra kell törekedni - az új nézetek a közvetítő iskola közvetítésével épültek be a jogalkotásba 56 Szakács Tamás
a bűnözőket két nagy osztályba sorolták:  az alkalmi bűnözőkre és  a szokásszerű bűnözőkre (ez utóbbin belül javítható és javíthatatlan bűntettesek között tettek különbséget) - a közvetítő iskola képviselői arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a tettarányos büntetési rendszer az alkalmi bűnözők körével szemben fenntartható, tőlük ugyanis újabb bűncselekmény elkövetése nem várható - a szokásszerű bűnözőket csak abból a szempontból vizsgálták, hogy

javíthatónak vagy javíthatatlannak nyilvánítható-e az adott személy, ennek megfelelően a büntetés célját megjavításban vagy az ártalmatlanná tételben határozták meg 3.Napjaink tipológiái és a bűnözői karrier - a modern kriminológiai gondolkodásban a típusalkotás módszerét kiegészíti a bűnözői karrier megközelítés, amely a bűncselekményt elkövető személyek folyamatos aktivitásának mérésére és elemzésére törekszik - - Terrie E. Moffitt a bűnelkövetőket két csoportra osztja:  az élethosszig tartó elkövetői karriert befutó személyekre és  a fiatalkorra korlátozódó elkövetői karriert befutó személyekre az élethosszig tartó karrierben igen korán megkezdődik a jogellenes magatartás tanúsítása, és az élet teljes tartamát jellemzi - a fiatalkorra korlátozódó karrier esetén a jogsértő viselkedés a pubertás korai éveiben igen gyorsan alakul ki, gyorsan tetőzik, és a 18. életév után

gyorsan csökken - Gönczöl Katalin aszerint tipizálja az elkövetőket, hogy a bűncselekmény elkövetésének okaiként megjelölt tényezők milyen mélyen, és milyen tartósan épültek be a személyiségbe: 1. ALKALMI BŰNTETTES o az alkalmi szituatív bűnöző (a kedvező környezeti feltételek hatására érlelődik meg a felmerült szükséglet jogellenes módon történő kielégítésének gondolata
ezek a környezeti tényezők elő is segítik a bűncselekmény realizálását) o az alkalmi indulati bűnöző (a külvilág provokációjára bűncselekményben megnyilvánuló indulatkitöréssel válaszol) 57 Szakács Tamás o míg a szituatív bűnöző amiatt felel, hogy szükségletét jogellenes módon elégítette ki, addig az alkalmi indulati bűnöző a cselekmény konkrét céljától függetlenül, az eszközként használt (általában erőszakos) magatartási mód jogellenes volta miatt kerül szembe a büntető igazságszolgáltatással 2.

JOGELLENES MAGATARTÁSRA HAJLAMOS BŰNELKÖVETŐ (ugyan első ízben kerül szembe a büntető igazságszolgáltatással, de felelősségre vonásban már részesült büntetőjogon kívül eső jogellenes magatartás miatt /szabálysértés elkövetése/) 3. KARRIERBŰNÖZŐ (életútját a bűnelkövetés tartósan jellemzi) o büntetésben még nem részesült karrierbűnöző (az ő büntetésüket a halmazati büntetés szabályai szerint kell megállapítani) o büntetésben már részesült karrierbűnöző (esetükben a bűnöző karrier jellemzőin kívül vizsgálni kell a korábban alkalmazott büntetés sikertelenségének okait is) o homogén bűnöző karrierrel rendelkező bűntettes (bűncselekményei hasonlóságot mutatnak, vagy ugyanazon törvényi tényállásba ütköző bűncselekményeket ismételten valósít meg) o heterogén bűnöző karrierrel rendelkező bűntettes (bűncselekményei a társadalmi együttélés különböző szféráit sértik) 58

Szakács Tamás 17.Írja le a karrierbűnöző fogalmát és jellemezze egyes típusait! A karrier-bűnözéssel kapcsolatos kriminálpolitika jellemzői 1.A karrierbűnöző fogalma és típusai - azokat a bűnelkövetőket soroljuk ide, akiknek az életútját tartósan vagy ismétlődően jellemzi a bűnelkövetés
a bűncselekmény visszatérő vagy már megszokottá váló formája szükséglet-kielégítésüknek - az ismételten vagy folyamatosan elkövetett bűncselekményekből arra lehet következtetni, hogy a bűncselekményekben eddig is megnyilvánuló társadalmi szembenállás (antiszociális beállítódottság) mélyen beépült az elkövetők személyiségébe és tartós torzulásra enged következtetni - fontos, hogy az ilyen bűnözőkkel elsajátítassák a szükséglet-kielégítés társadalmilag elfogadott és uralkodó mintáit, és a társadalmi érintkezés elismert normáit - aszerint, hogy a személyiség átformálására történt-e

már kísérlet büntetőjogi eszközökkel, a karrierbűnözőket két csoportra oszthatjuk: 1. büntetésben még nem részesült karrierbűnöző (az ő büntetésüket a halmazati büntetés szabályai szerint kell megállapítani) 2. büntetésben már részesült karrierbűnöző (esetükben a bűnöző karrier jellemzőin kívül vizsgálni kell a korábban alkalmazott büntetés sikertelenségének okait is) - megkülönböztethetünk továbbá homogén bűnöző karriert és heterogén bűnöző karriert: 1. homogén bűnöző karrierrel rendelkező bűntettes (bűncselekményei hasonlóságot mutatnak, vagy ugyanazon törvényi tényállásba ütköző bűncselekményeket ismételten valósít meg) 2. heterogén bűnöző karrierrel rendelkező bűntettes (bűncselekményei a társadalmi együttélés különböző szféráit sértik) 59 Szakács Tamás 2.A karrierbűnözők jellemzői - a kriminális karrier négy dimenzióval jellemezhető:  Részvétel: az

átlagnépességen belül az a populáció, akik részt vesznek a bűnözésben  Gyakoriság: a bűncselekményeket elkövető személyek egyéni kriminális aktivitásának intenzitása  Tárgyi súly: az elkövetett cselekmények jellege és súlyossága jelzi a kriminális karriert befutó személy veszélyességét  Tartam: a karrier hossza, az az időtartam, amíg aktív bűnelkövető tevékenységet végez a személy - a bűnözésben részvétel mérhető halmozódóan (egy adott csoportból azokat a személyeket vesszük, akik bizonyos életkor elérése előtt legalább egy bűncselekményt elkövettek), vagy aktuálisan (egy adott csoportnak azt a részét vesszük, akik egy megadott periódus alatt legalább egy bűncselekményt elkövetnek) - a kriminális részvétel rizikótényezői:  statikus tényezők: a vizsgált személyek azon jellemzői, amelyek állandók, azaz nem változnak meg az utánkövetési periódus alatt  dinamikus tényezők:

megváltozhatnak, és gyakran meg is változnak az utánkövetés tartama alatt - statikus tényezők: kor, nem, fajta, büntetett előélet, magatartás, család, értelmi képesség, társadalmi-gazdasági státusz - Melyek azok az aspektusok a statikus tényezőknél, amelyek a visszaesési gyakoriság növekedésével vannak kapcsolatban? (Holley és Ensley kutatási eredményei)  fiatalság  férfi neműség  etnikai kisebbséghez tartozás  büntetett előélet  antiszociális magatartás  bűnelkövető családtag, erőszakos hagyományostól eltérő családstruktúra  alacsony értelmi képesség  alacsony társadalmi-gazdasági státusz 60 gyermeknevelési módszerek, Szakács Tamás - dinamikus tényezők: személyiség, barátok, személyi kapcsolatok, személyes veszélyeztető tényezők, társadalmi siker, szenvedélyszerek fogyasztása - Melyek azok az aspektusok a dinamikus tényezőknél, amelyek a visszaesési gyakoriság

növekedésével vannak kapcsolatban? (Holley és Ensley kutatási eredményei) -  antiszociális személyiség  bűnöző barátok  konfliktusos személyi kapcsolatok  személyes veszélyeztető tényezők magasfokú fennállása  alacsonyfokú társadalmi siker  szenvedélybetegség az egyéni elkövetési gyakoriságot (lambda - λ) az aktív bűnelkövetők által egy év alatt elkövetett bűncselekmények számával mérjük
egy aktív erőszakos elkövető átlagosan 2-4, egy aktív vagyon elleni elkövető 5-10 bűncselekményt követ el évente - a karrierbűnözők egy része bizonyos fajta bűncselekmény elkövetésére specializálódik - a bűnismétlők többségénél a bűnözői karrier befejeződik a fiatal felnőtt kor táján, nagyjából a 26-30. életév között - a bűnözői karrierek hosszát vizsgáló kutatások eredményei szerint a felnőtt bűnözői karrierek átlagosan 5 évig tartanak 3.A karrierbűnözéssel kapcsolatos

kriminálpolitika - az 1980-as évekig a büntetőpolitika eszközrendszerében, az újabb bűncselekménytől visszatartás érdekében, a bűnelkövető egyéni átnevelése és rehabilitációja dominált - ma az USA számos tagállama a visszaesőkkel szemben a semlegesítés, vagy a szelektív semlegesítés elvét érvényesíti
az elv két formában valósul meg a gyakorlatban:  a visszaesőknél a szabadságvesztés időtartamát növelik meg, vagy  kötelező minimum-büntetés kiszabását írja elő a törvény (ebbe a körbe tartoznak a tagállamok többségében létező „3 rovásos törvények” is
a harmadik bűntett elkövetése esetén az életfogytig tartó szabadságvesztés kötelező alkalmazását írják elő) - az európai országokban a visszaesők kezelésénél leggyakrabban a szabadságvesztésbüntetés tartama szigorodik, meghosszabbodik 61 Szakács Tamás - napjainkban nagy jelentőséggel bír a bűnözéskontroll
az Egyesült

Királyságban a többszörös visszaesőknek műholdas közvetítéssel működő nyomkövető eszköz viselését írhatják elő, amely a nap 24 órájában kontroll alatt tartja 18.A kriminális részvétel rizikótényezői A visszaesés mérése, a visszaesési ráta számítása 1.A kriminális karrier – a kriminális részvétel rizikótényezői - a kriminális karrier négy dimenzióval jellemezhető:  Részvétel: az átlagnépességen belül az a populáció, akik részt vesznek a bűnözésben  Gyakoriság: a bűncselekményeket elkövető személyek egyéni kriminális aktivitásának intenzitása  Tárgyi súly: az elkövetett cselekmények jellege és súlyossága jelzi a kriminális karriert befutó személy veszélyességét  Tartam: a karrier hossza, az az időtartam, amíg aktív bűnelkövető tevékenységet végez a személy - a bűnözésben részvétel mérhető halmozódóan (egy adott csoportból azokat a személyeket vesszük, akik

bizonyos életkor elérése előtt legalább egy bűncselekményt elkövettek), vagy aktuálisan (egy adott csoportnak azt a részét vesszük, akik egy megadott periódus alatt legalább egy bűncselekményt elkövetnek) A kriminális részvétel rizikótényezői:  statikus tényezők: a vizsgált személyek azon jellemzői, amelyek állandók, azaz nem változnak meg az utánkövetési periódus alatt  dinamikus tényezők: megváltozhatnak, és gyakran meg is változnak az utánkövetés tartama alatt 62 Szakács Tamás - statikus tényezők: kor, nem, fajta, büntetett előélet, magatartás, család, értelmi képesség, társadalmi-gazdasági státusz - Melyek azok az aspektusok a statikus tényezőknél, amelyek a visszaesési gyakoriság növekedésével vannak kapcsolatban? (Holley és Ensley kutatási eredményei)  fiatalság  férfi neműség  etnikai kisebbséghez tartozás  büntetett előélet  antiszociális magatartás  bűnelkövető

családtag, erőszakos gyermeknevelési módszerek, hagyományostól eltérő családstruktúra -  alacsony értelmi képesség  alacsony társadalmi-gazdasági státusz dinamikus tényezők: személyiség, barátok, személyi kapcsolatok, személyes veszélyeztető tényezők, társadalmi siker, szenvedélyszerek fogyasztása - Melyek azok az aspektusok a dinamikus tényezőknél, amelyek a visszaesési gyakoriság növekedésével vannak kapcsolatban? (Holley és Ensley kutatási eredményei) -  antiszociális személyiség  bűnöző barátok  konfliktusos személyi kapcsolatok  személyes veszélyeztető tényezők magasfokú fennállása  alacsonyfokú társadalmi siker  szenvedélybetegség az egyéni elkövetési gyakoriságot (lambda - λ) az aktív bűnelkövetők által egy év alatt elkövetett bűncselekmények számával mérjük
egy aktív erőszakos elkövető átlagosan 2-4, egy aktív vagyon elleni elkövető 5-10 bűncselekményt

követ el évente - a karrierbűnözők egy része bizonyos fajta bűncselekmény elkövetésére specializálódik - a bűnismétlők többségénél a bűnözői karrier befejeződik a fiatal felnőtt kor táján, nagyjából a 26-30. életév között - a bűnözői karrierek hosszát vizsgáló kutatások eredményei szerint a felnőtt bűnözői karrierek átlagosan 5 évig tartanak 63 Szakács Tamás 2.A visszaesés mérése és mérőeszközei - a kriminális karrierek kutatását segítő adatforrások:  az önbevallásra épített vizsgálatok eredményei,  az ismertté vált bűncselekmények és elkövetők számát tartalmazó hivatalos kriminálstatisztika, -  a jogerős elítéléseket tartalmazó bírósági statisztika,  a büntetés-végrehajtás rendszerébe kerülőkkel kapcsolatos adatok mivel a kriminális aktivitás jelentős része nem jut a hatóságok tudomására, az önbevallásra épített vizsgálatok egyre elterjedtebbek
ezekben

a megkérdezettek nyilatkoznak arról, hogy követtek-e el bűncselekményt, és ha igen, milyen fajtát és milyen gyakran (például Offending, Crime and Justice Survey - UK) - a karrierbűnözők felmérése nem egyszerű, mert legtöbbjük kiegyensúlyozatlan életet él, váltogatják lakóhelyüket, fiatalkorúként nem járnak iskolába, ezért nagyon valószínű, hogy egy hagyományos felmérés vizsgálati személyei közül kimaradnak - a visszaesési ráta számítása úgy történik, hogy egy ugyanolyan tartamú utánkövetési periódussal, és azonos szempontok szerint kiválasztott életkori kohorszban a sikertelenségi ismérvvel jellemezhető személyek számát elosztják az egész kohorsszal - a visszaesési ráta számításának tehát 3 komponense van: 1. Kohorsz: az a vizsgált elkövetői csoport, amelynél a büntető igazságszolgáltatási beavatkozás típusa a csoportképző ismérv • a kohorsz tagjainak mindegyikét ugyanazon esemény sorolja a

csoport tagjai közé, de más jellegzetességeik különbözhetnek • a kohorsz tagjairól jellemzően az alábbi adatokat gyűjtik: demográfiai adatok, személyes adatok, pszichoszociális státusz, előélettel kapcsolatos információk 2. Utánkövetési tartam: az az években meghatározott időtartam, amely alatt számolni kell a visszaesés veszélyével (a vizsgálati eseménnyel kezdődik, és addig folytatódik, amíg a kohorszot vizsgálják) 3. Sikertelenség ismérve: annak az eseménynek a meghatározása, amely azt jelzi, hogy a személy visszaesett-e, és ha igen, ez mikor történt 64 Szakács Tamás 19.Az alternatív szankciók fogalma, tartalma, és történeti változása9 1.Az alternatív szankciók fogalma - az Európa Tanács Ajánlása szerint a közösségi szankciók olyan „büntetések és intézkedések, amelyek az elkövetőt nem szakítják ki a közösségből, de különböző feltételek vagy kötelezettségek előírása révén

szabadságkorlátozó elemeket tartalmaznak, és amelyeket egy erre feljogosított szervezet hajt végre.”
az alternatív (közösségi) szankciók tehát a közösségben végrehajtott, és különböző szintű szabadságkorlátozással kombinált felügyeletet jelentenek, amelyek a reintegrációhoz szükséges támogatást is nyújtják az elkövetőnek - az alternatív szankciók is a társadalom védelmét szolgálják, céljuk az újabb bűnelkövetés megelőzése - a szabadságelvonással nem járó szankciókat a támogatás és a kontroll eszközeinek vegyülése jellemzi
az arány azonban sokféle lehet, ezért is oly változatosak e szankciók - minden alternatív szankció mögött ott áll a szabadság elvesztésének valódi lehetősége, azaz a feltételek nem teljesítése esetén átváltoztathatók szabadságvesztésre, vagy egyéb jogkövetkezmények is alkalmazhatók - e szankciófajták közös jellemzője, hogy csak akkor működőképesek és

hatékonyak, ha az elkövető hajlandó alávetni magát a döntésnek és kooperálni a végrehajtás során
a hazai szabályozás nincs tekintettel az eljárás alá vont személy szándékaira, azaz a pártfogó felügyelet, a magatartási szabályok, vagy a közérdekű munkavégzés az elítélt akaratától függetlenül elrendelhető 9 Kerezsi Klára (2006): Kontroll és támogatás: az alternatív szankciók dilemmája. Complex Kiadó, Budapest. I fejezet 65 Szakács Tamás 2.Az alternatív szankciók történeti változásai 1. Az alternatív szankciók igazi története a 18-19 században kezdődött  ebben az időszakban jelentek meg a szabadságelvonással nem járó szankciók első formái: a pártfogó felügyelet és a pénzbüntetés
az 1960-as évekig ezek szolgálták a rövid tartamú szabadságvesztések helyettesítését, és az elkövetők támogatását 2. Az alternatív szankciók második hulláma az 1970-es évekhez köthető  az akkoriban

megnövekedett börtönnépesség nagy terhet rótt a büntetésvégrehajtási intézményekre
a rövid tartamú szabadságvesztések kiváltására ezért elterjedt a felfüggesztett szabadságvesztés a közérdekű munkabüntetés  az alternatív szankciók ekkortól kettős célt kezdtek követni: a rehabilitációt, illetve a büntető igazságszolgáltatás költségeinek csökkentését 3. Az alternatív szankciók harmadik hulláma az 1980-90-es évekhez köthető  ekkor többféle új jelenség is tapasztalható a szabadságelvonással nem járó szankciók fejlődésében: • megjelennek a felügyeleti és kontrollelemeket jobban érvényesítő új szankcióformák (pl.: házi őrizet), majd a technikai fejlődés következtében az ellenőrzés egyre kifinomultabb formái alakulnak ki (pl.: elektronikus felügyelet) • a büntető igazságszolgáltatás területén is kibontakozik a menedzsmentszemlélet és ennek következtében egyre fontosabbá válik

a szankciók hatékonyságának kérdése • a gazdasági nehézségek következtében a büntető igazságszolgáltatás költségeit is mérsékelni kell, ezért egyre többféle elterelési forma jelenik meg a büntetőeljárában
e diverziós eszközök között tűntek fel a helyreállító igazságszolgáltatás eszközei, amelyek nem csak a költségeket csökkentik, de az eljárás konstruktív befejezését is szolgálhatják 66 Szakács Tamás 3.Az alternatív szankciók tartalma - a Tokiói Szabályok a bíróság által alkalmazható szabadságelvonással nem járó szankciók körébe az alábbi jogkövetkezményeket sorolja:  szóbeli szankciók: megintés, figyelmeztetés, megrovás  feltételes elítélés  státusz-büntetések  gazdasági szankciók és anyagi természetű jogkövetkezmények: pénzbüntetés, napi tételes pénzbüntetés  elkobzás, kisajátítás  a sértettnek nyújtott jóvátétel vagy kompenzáció 

felfüggesztett büntetés vagy próbára bocsátás  pártfogó felügyelet és bírói ellenőrzés  közérdekű munka  nappali foglalkoztató látogatása  házi őrizet  nem intézményi kezelés bármely egyéb formája  a fenti szankciók kombinációja PÁRTFOGÓ FELÜGYELET - a pártfogó felügyelet a bűncselekményt elkövetők ellenőrzését, a társadalomba beilleszkedésük segítését szolgáló olyan intézkedés, melyet önállóan nem, csak más jogintézményekhez kapcsolódva lehet (a bíróság mérlegelése alapján), vagy kell (a törvény kötelező rendelkezéseiből következően) elrendelni - Pártfogó felügyelet rendelhető el:  a vádemelés elhalasztásának tartamára,  a feltételes szabadság tartamára,  a próbára bocsátás próbaidejére,  a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére, ha annak eredményes elteltéhez az elkövető rendszeres figyelemmel kísérése szükséges. - a pártfogó

felügyelet tartama azonos a feltételes szabadság, a próbaidő, illetve a vádemelés elhalasztásának tartamával, de legfeljebb öt év 67 Szakács Tamás - a pártfogó felügyelet alatt álló személy köteles a jogszabályban és határozatban előírt magatartási szabályokat megtartani, a pártfogó felügyelővel rendszeres kapcsolatot tartani, és részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást megadni - a bíróság, illetve az ügyész elrendelheti, hogy a pártfogolt:  a bűncselekmény elkövetésében részt vett, meghatározott személlyel ne tartson kapcsolatot;  a bűncselekmény sértettjétől, illetőleg annak lakásától, munkahelyétől vagy attól a nevelési-oktatási intézménytől, ahová a sértett jár, tartsa távol magát,  meghatározott jellegű nyilvános helyeket és nyilvános rendezvényeket, továbbá meghatározott közterületeket ne látogasson,  nyilvános helyen ne fogyasszon szeszes italt 

meghatározott helyen és időközönként, meghatározott szervnél vagy személynél jelentkezzék  vegye fel a kapcsolatot az állami foglalkoztatási szervvel, vagy az önkormányzatnál közmunkára jelentkezzen be  meghatározott tanulmányokat folytasson  hozzájárulása esetén meghatározott gyógykezelésnek vagy gyógyító eljárásnak vesse alá magát - a bíróság, illetve az ügyész az említett magatartási szabályokon kívül más magatartási szabályokat is előírhat, különös tekintettel a bűncselekmény jellegére, az okozott kárra és az elkövető társadalmi beilleszkedésének esélyeire KÖZÉRDEKŰ MUNKA - a közérdekű munka súlyát tekintve a szabadságvesztés és pénzbüntetés között elhelyezkedő főbüntetési nem - a közérdekű munkára ítélt köteles a bíróság ítéletében meghatározott munkát végezni, személyi szabadsága egyébként nem korlátozható - közérdekű munkaként olyan munka végzése

határozható meg, amelyet az elítélt figyelemmel egészségi állapotára és képzettségére - előreláthatóan képes elvégezni - a közérdekű munkát az elítélt hetenként legalább egy napon, a heti pihenőnapon vagy a szabadidejében díjazás nélkül végzi - a közérdekű munka tartamát órákban kell meghatározni, legkisebb mértéke 42, legnagyobb mértéke 300 óra 68 Szakács Tamás - ha az elítélt a munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, a közérdekű munka, illetőleg ennek hátralévő része helyébe szabadságvesztés lép
ezt a szabadságvesztést fogházban kell végrehajtani - a közérdekű munka, illetőleg ennek hátralévő része helyébe lépő szabadságvesztést úgy kell megállapítani, hogy hat óra közérdekű munkának egy napi szabadságvesztés felel meg
az átváltoztatás után fennmaradó közérdekű munkának egy napi szabadságvesztés felel meg FELTÉTELES SZABADSÁGRA BOCSÁTÁS - A

bíróság a határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítéltet feltételes szabadságra bocsátja, ha - különösen a büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartására és arra a készségére tekintettel, hogy törvénytisztelő életmódot fog folytatni - alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető. - - Feltételes szabadságra bocsátásnak csak akkor van helye, ha az elítélt  fegyházban végrehajtandó büntetésének legalább négyötöd részét,  börtönben végrehajtandó büntetésének legalább háromnegyed részét,  fogházban végrehajtandó büntetésének legalább kétharmad részét kitöltötte. Nem bocsátható feltételes szabadságra  akit olyan szándékos bűncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre, amelyet korábbi végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése előtt követett el, -  aki a

szabadságvesztésből legalább két hónapot nem töltött ki,  az erőszakos többszörös visszaeső,  aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,  aki a szabadságvesztés letöltését önhibájából nem kezdte meg. a feltételes szabadság tartama azonos a szabadságvesztés hátralevő részével, de legalább egy év, életfogytig tartó szabadságvesztés esetén tizenöt év - ha a bíróság az elítéltet több szabadságvesztésből bocsátotta feltételes szabadságra, az elítélt a több feltételes szabadságot egyidejűleg párhuzamosan tölti 69 Szakács Tamás 20.Az alternatív szankciók helye és szerepe a büntetőjogi szankciórendszerben10 - a közösségi büntetések körébe tartozó szankciókat illetően a szakirodalom nem egységes, feltehetően azért, mert a „semmi” (értsd: próbára bocsátás) és a „minden” (értsd: szabadságvesztés) közötti széles sávban helyezhetők el - a szakirodalomban nem is kap

nagy hangsúlyt ez a kérdés, inkább abból következtethető ki a szerzők álláspontja, hogy az alternatív szankciók vizsgálatánál mely szankciók tárgyalására térnek ki:  Bárd a felfüggesztett szabadságvesztést, a közérdekű munkát, a pártfogó felügyeletet, a házi őrizetet és a pénzbüntetést sorolja e körbe  Lévay a felfüggesztett szabadságvesztést, a közérdekű munkát, az önálló mellékbüntetéseket, az intézkedéseket és a pénzbüntetéseket sorolja e körbe  az ENSZ Bűnözési és Igazságszolgáltatási Kutatása a szabadságelvonással nem járó szankciók négy csoportját különbözteti meg: (1) a szabadság körülményei közötti felügyelet, a pártfogó felügyeletet is beleértve, (2) figyelmeztetés és megrovás, benne a felfüggesztett szabadságvesztéssel és a feltételes elítéléssel, (3) pénzbüntetés, (4) közérdekű munka - Magyarországon a szabadságvesztés és a pénzbüntetés között

helyezhetők el a közösségi büntetések
egységes jellemzőik az alábbiak: 1. a szabadságvesztés alternatívái, végrehajtásuk nem intézményes, hanem a közösségben történik 2. szabadságkorlátozó és –támogató elemei is vannak 3. végrehajtásuk alatt aktív a kapcsolattartás a pártfogó felügyelői szolgálattal vagy a hagyományostól eltérő szereplőkkel - az elmúlt két évtized azt eredményezte, hogy Európában megkülönböztetik a súlyos, illetve a középsúlyos és enyhe súlyú bűncselekmények kezelésére szolgáló eszközrendszert 10 Kerezsi Klára (2006): Kontroll és támogatás: az alternatív szankciók dilemmája. Complex Kiadó, Budapest. VII fejezet 70 Szakács Tamás
ez a jogkövetkezmények körében is új megoldásokat hozott: 1. diverzió (azaz a büntető igazságszolgáltatás rendszerén kívüli megoldások) 2. az alternatív/közösségi szankciók (azaz a büntető igazságszolgáltatás rendszerén belüli

megoldások a szabadságvesztés kiváltására, illetve a szankciók hatékonyságának fokozására) DIVERZIÓ - a bemeneti oldali diverziós megoldások kettős célt szolgálnak:  a tárgyalás előtti szabadságelvonás kiváltását (óvadék, házi őrizet, elektronikus felügyelet)  az eljárás konstruktív befejezését (mediáció, jóvátétel, pártfogó felügyelet, drogelterelés) - a diverzió során alkalmazott eszközök a klasszikus alternatív szankcióktól annyiban térnek el, hogy nem a bíróság alkalmazza őket büntetőjogi szankcióként - csak a büntetés kiszabása előtt lehetséges a diverzió
hazánkban ennek megnyilvánulási formája a vádemelés elhalasztása ügyészi szakban KÖZÖSSÉGI SZANKCIÓK - a gyakorlat kialakított egy „létrát”, amely generálisan jelzi az alternatív szankciók egymáshoz való viszonyát:  az eljárás bemeneti szakaszánál érvényesülhet a mediáció, helyreállítás és jóvátétel  az

eljárás eggyel „feljebb” eső szakaszában alkalmazható a pénzbírság, illetve a közérdekű munka  a következő lépcsőfok esetében a szabadságvesztés kiváltására alkalmazható a segítő központ látogatásának elrendelése, házi őrizet (plusz elektronikus felügyelet), intenzív pártfogó felügyelet - a bíróság által alkalmazott közösségi szankciók alapvetően felügyeleti vagy munkavégzési típusúak:  a felügyeletihez sorolható a pártfogó felügyelet próbára bocsátás vagy felfüggesztett szabadságvesztés mellett  munkavégzési típusú a közérdekű munka, amelyet először az USA-ban alkalmaztak a közlekedési bűncselekményeknél - kombinált szankciók is léteznek (pártfogó felügyelet + közérdekű munka) 71 Szakács Tamás - a bűnismétlés csökkentése csak többféle eszköz együttes alkalmazásával lehetséges - a helyreállító igazságszolgáltatás keretében a közösségi szankciók

végrehajtásának azt kell üzennie, hogy a végrehajtás célja a befogadás, de ennek érdekében az elkövetőnek is lépéseket kell tennie, főleg a bűncselekmény következményeinek helyreállítása révén 21.A pártfogó felügyelet intézménye és a hivatásos pártfogó feladatai A pártfogó felügyelet magatartási szabályai 1.A pártfogó felügyelet intézménye - a pártfogó felügyelet a bűncselekményt elkövetők ellenőrzését, a társadalomba beilleszkedésük segítését szolgáló olyan intézkedés, melyet önállóan nem, csak más jogintézményekhez kapcsolódva lehet (a bíróság mérlegelése alapján), vagy kell (a törvény kötelező rendelkezéseiből következően) elrendelni - Pártfogó felügyelet rendelhető el:  a vádemelés elhalasztásának tartamára,  a feltételes szabadság tartamára,  a próbára bocsátás próbaidejére,  a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére, ha annak eredményes

elteltéhez az elkövető rendszeres figyelemmel kísérése szükséges. Az elrendelés kötelező esetei Az elrendelő hatóság Vádemelés elhalasztása mindig ügyész Próbára bocsátás visszaeső, fiatalkorú ítélkező bíró Felfüggesztett szabadságvesztés visszaeső, fiatalkorú ítélkező bíró Feltételes szabadságra bocsátás visszaeső, fiatalkorú büntetés-végrehajtási bíró 72 Szakács Tamás - a pártfogó felügyelet tartama azonos a feltételes szabadság, a próbaidő, illetve a vádemelés elhalasztásának tartamával, de legfeljebb öt év - a pártfogó felügyelet szabályait két módon sértheti meg az elítélt: ha  megszegi az előírt magatartási szabályokat, vagy  újabb bűncselekményt követ el 2. A pártfogó felügyelet magatartási szabályai - a pártfogó felügyelet alatt álló személy köteles a jogszabályban és határozatban előírt magatartási szabályokat megtartani, a pártfogó

felügyelővel rendszeres kapcsolatot tartani, és részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást megadni - a bíróság, illetve az ügyész elrendelheti, hogy a pártfogolt:  a bűncselekmény elkövetésében részt vett, meghatározott személlyel ne tartson kapcsolatot;  a bűncselekmény sértettjétől, illetőleg annak lakásától, munkahelyétől vagy attól a nevelési-oktatási intézménytől, ahová a sértett jár, tartsa távol magát,  meghatározott jellegű nyilvános helyeket és nyilvános rendezvényeket, továbbá meghatározott közterületeket ne látogasson,  nyilvános helyen ne fogyasszon szeszes italt  meghatározott helyen és időközönként, meghatározott szervnél vagy személynél jelentkezzék  vegye fel a kapcsolatot az állami foglalkoztatási szervvel, vagy az önkormányzatnál közmunkára jelentkezzen be  meghatározott tanulmányokat folytasson  hozzájárulása esetén meghatározott gyógykezelésnek

vagy gyógyító eljárásnak vesse alá magát - a bíróság, illetve az ügyész az említett magatartási szabályokon kívül más magatartási szabályokat is előírhat, különös tekintettel a bűncselekmény jellegére, az okozott kárra és az elkövető társadalmi beilleszkedésének esélyeire 3. A hivatásos pártfogó feladatai - a pártfogoltról pártfogó felügyelői véleményt, környezettanulmányt készít - szervezi és ellenőrzi a közérdekű munka végrehajtását 73 Szakács Tamás - az egyéni pártfogó felügyelői terv szerint végrehajtja a pártfogó felügyeletet - pártfogói tevékenységet lát el a büntetés-végrehajtási intézetben - végzi az utógondozást - valamint ellátja a jogszabályban meghatározott más feladatait 22.A helyreállító igazságszolgáltatás lényege, formái és a működését meghatározó elvek 1.A helyreállító igazságszolgáltatás lényege 11 - az ENSZ Gazdasági és Szociális

Tanácsának egy 2002-ben elfogadott dokumentuma szerint a helyreállító igazságszolgáltatás (restorative justice) olyan, a bűnözésre kifejlesztett intézményes reakció, amely amellett, hogy tiszteletben tartja minden érdekelt személy méltóságát és egyenlőségét, a megértésre épít, és a társadalmi harmóniára törekszik - a helyreállító igazságszolgáltatás:  alkalmas arra, hogy a bűncselekményben érintettek kifejezésre juttassák érzelmeiket, tapasztalataikat, céljaikat és megfogalmazzák szükségleteiket  alkalmas az áldozat által elszenvedett érzelmi, anyagi sérelmek reparálására, biztonságérzetének helyreállítására  általa a bűnelkövető közvetlenül szembesülhet bűnös cselekményének következményeivel, mivel alkalmat kap arra, hogy feldolgozza felelősségét - a helyreállító eljárásban folyamatos szakmai ellenőrzés mellett részt vesz a sértett és az elkövető, valamint, ha szükséges, minden

más olyan személy vagy a közösség képviselője is, akit a bűncselekmény érintett, akire az hatással volt 11 Gönczöl Katalin: A helyreállító igazságszolgáltatás Kodifikáció, Bp., 2007 7 évfolyam 2 szám 74 filozófiája. Büntetőjogi Szakács Tamás - a részt vevők az erre a célra kiképzett szakember segítségével közösen keresnek megoldást minden olyan problémára, amely a bűncselekményből származott - a helyreállító eljárás egyaránt lehet mediáció, kiegyezésre törekvő vagy a büntetés módjának, mértékének meghatározására irányuló tanácskozás - a helyreállító eljárásban biztosítani kell a felek egyenlőségét, figyelemmel kell lenni kulturális és szociális helyzetükből adódó eltérő adottságaikra - az eljárás folyamán meghatározhatják a reparáció, a restitució mikéntjét, kijelölhetik azt a közösségben büntetésként végrehajtott szolgáltatást, amely méltányos és arányos az

egyéni és közösségi igényekkel - sor kerülhet továbbá a résztvevők felelősségének tisztázására, úgy, hogy az egyaránt szolgálja a sértett és az elkövető integrációját - a helyreállító eljárás egyébként csak akkor alkalmazható, ha ahhoz mind a sértett, mind az elkövető hozzájárul - az állam büntetőhatalmát ugyanakkor nem váltja ki a helyreállító eljárás, inkább csak új szempontokkal egészíti ki
a kisebb jelentőségű bűncselekmény elkövetőjével szemben sem maradhat el a társadalmi rosszallás kifejezésre juttatása, még akkor sem, ha a helyreállító eljárás a megállapodás teljesülésével, eredménnyel végződött
enélkül ugyanis kiürül a büntetőjogi felelősség, vagy összemosódhat a polgári jogban alkalmazott kárhelyreállítással - a helyreállító igazságszolgáltatási eszközök között a filozófiai alapot tekintve nincs különbség, csak abban, hogy kormányzati vagy civil

szervezetek végzik-e a mediációt, illetve a szülőket és a közösséget milyen mértékben vonják be az eljárásba - a helyreállító igazságszolgáltatás tehát a formális büntető igazságszolgáltatási rendszer megújítására, szemléletalakítására szolgál, nem a formális megoldások helyettesítésére 2.A helyreállító igazságszolgáltatás fajtái 12 1. MEDIÁCIÓ - tettes-áldozat egyezség, a legismertebb resztoratív technika - a felek szemtől szemben találkoznak egy képzett mediátor jelenlétében 12 Bárd Petra: Helyreállító igazságszolgáltatás. In: A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve - 2009 (Szerk. Borbíró Andrea – Kerezsi Klára), 203-205 o 75 Szakács Tamás - az áldozat elmondja, hogyan érez a bűncselekménnyel kapcsolatban, hogyan hatott életére, majd az elkövető kap lehetőséget, hogy elmagyarázza, miért követte el tettét, és hogy utólag megbánta-e - az elkövető

felajánlhatja bocsánatkérését és a kár jóvátételét, megígérheti, hogy részt vesz rehabilitáción, elvonókúrán vagy képezteti, átképzi magát, ha ez szükséges az álláskereséshez, a további bűnelkövetés elkerüléséhez - az eljárás menete informális, nagyban függ a mediátor személyétől, ám a felek maguk tartják kezükben az eseményeket - a tárgyalás ideális esetben a megbocsátással és egy írásos megállapodással végződik, amelyben az elkövető és az áldozat megegyeznek a kár megtérítésének mikéntjében - a megegyezésről a bíróságot tájékoztatni kell, majd hagyományos eljárásban születik döntés a büntetés enyhítéséről vagy elhagyásáról
a megegyezés hiánya a hagyományos büntetőeljárásba való visszaterelést követően nem értékelhető az elkövető terhére! 2. KÖZÖSSÉGI VAGY CSALÁDI KÖR KONFERENCIA - több szereplős resztoratív technika, mint az elkövető és az áldozat

közötti mediáció - a résztvevők itt is az elkövető és az áldozat + az ő rokonaik, közösségeik - segítheti a megbánást az, hogy az elkövető látja és érzi szerettei rosszallását - az áldozat tágabb közössége szintén jó hatással van a megegyezésre, hiszen segítenek feldolgozni a traumát - a családi kör konferencia ideális technika fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények esetében - a mediátor itt sem döntéshozó, hanem tiszteletben tartja a család vagy a közösség döntését, ha az nem jogsértő és nem veszélyezteti a fiatalt - ma már Dél-Ausztráliában, Dél-Afrikában, a Lesothói Királyságban, Írországban, valamint az USA egyes államaiban is alkalmazzák ezt az eljárást, noha jelentős eltérésekkel 3. AZ ELÍTÉLÉS KÖRE - az áldozatból és támogatóiból, az elkövetőből és támogatóiból, a bíróból, bírósági dolgozókból, az ügyészből, védőből, rendőrökből, illetve a

közösség érdeklődő tagjaiból tevődik össze 76 Szakács Tamás - mindenki szót kaphat, így könnyebben megértik, hogy pontosan mi és miért történt, majd együttesen kialakítják a megfelelő szankciót, amelynek teljesítését, csakúgy, mint az elkövető fejlődését, utólag ellenőrzik 4. KÖZÖSSÉGI HELYREÁLLÍTÓ TESTÜLET - a helyi polgárok kis csoportjából áll, akiket kifejezetten konfliktuskezelésre készítenek fel - a testület feladata a bűnösség beismerése vagy megállapítása után kezdődik, amikor a testület tagjai az elkövetővel együtt kidolgozzák a szankciókat, illetve addig tárgyalnak, ameddig a büntetés formájában és mértékében megegyezés nem születik - a közösségi helyreállító testület tájékoztatja a bíróságot a szankciók kialakításáról, majd arról, hogy azoknak eleget tett-e az elítélt 5. HELYREÁLLÍTÓ KÖRÖK - a büntetés-végrehajtás alatt, a szabadságra bocsátás előtt

alkalmazzák - ez a technika eredetileg Hawaii-ról származik, és a bebörtönzés-szabadulásvisszaesés ördögi körét próbálja megtörni - az eljárásban az elítéltek és szeretteik vesznek részt, hogy kidolgozzanak egy tervet a szabadságra bocsátás utáni időszakra
részletesen meghatározzák az elérendő célokat és ezekre határidőket állapítanak meg 6. A TÁMOGATÁS ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS KÖRE - a kanadai „Welcome Inn” mennonita egyház dolgozta ki súlyos szexuális bűncselekmények elkövetőinek reintegrációja érdekében - a támogatás és felelősségvállalás köre 1994 óta rendkívül sikeresen működik, jelentősen csökkent a visszaesők száma, illetve amennyiben mégis újabb bűncselekményeket követtek el, azok sokkal kevésbé voltak brutálisak 77 Szakács Tamás 3.A helyreállító és a hagyományos igazságszolgáltatás összehasonlítása 78 Szakács Tamás 23.Nemek és bűnözés: a bűnözés nemek

szerint struktúrája, a női bűnözés biológiai és társadalmi elméletei, gender-magyarázatok 1.A „gender” szó jelentése és a gender-elmélet - a szó jelentése: társadalmi nem, azaz mindazon tulajdonságok, viselkedésformák és szerepek összessége, melyet a társadalom az egyéntől biológia neme folytán elvár - a nők és a férfiak már gyerekkoruktól megtanulják a társadalomban, hogy milyennek „kell” lennie egy nőnek illetve egy férfinak
a gender-normáknak nem megfelelő (nem „genderkonform”) egyéneket a társadalom abnormálisnak tünteti fel, és rájuk is süti az anomáliát, természetellenességet sugalló jelzőket: „férfias nő,” „nőies férfi” - a gender-elmélet lényege: a társadalom ne kényszerítsen rá egy életutat, egy sémát az egyénre, csak azért, mert az nő vagy férfi. A gyerekekre ne húzzák rá már óvodás korukban a „társadalom által helyesnek vélt mintákat csak azért, mert kislányok

vagy kisfiúk. A gender-elmélet tehát nem a biológiai nemet kívánja háttérbe szorítani, hanem az ehhez társított elvárásokat 2.A női bűnözés – férfi bűnözés összehasonlítása - tudományos közhely, hogy a devianciák, különösen a bűnözés a két nem esetében jelentős számbeli eltéréseket mutat
a férfiak körében lényegesen magasabb az öngyilkosok, a szexuális devianciák, a szociális devianciák száma - a férfiak valamennyi devianciában és bűnözésben magasabb arányban elkövetők, mint a nők, kivéve a prostitúciót és a csecsemőgyilkosságot - a férfiak a bűncselekmények tipikus és leggyakoribb áldozatai - a nők döntően a szexuális bűncselekmények áldozatai - a nők gyakrabban követnek el bűncselekményt hozzátartozóik, gyerekeik ellen, mint a férfiak - a vagyon elleni, a politikai, a gyűlölet bűncselekmények a férfiak által leggyakrabban elkövetett cselekmények 79 Szakács Tamás - az

erőszakos bűncselekmények elkövetése fiatalabb korban kezdődik a férfiaknál, mint a nőknél - a férfiak esetében gyakoribb a kriminális karrier, az életen át tartó elkövetési magatartás, a többszöri visszaesés - gyakran a férfiak hatására, kezdeményezésére kerülnek a nők bűnelkövetési lehetőségek közelébe 3.Elméletek a nemek kriminalitásáról - a legkorábbi teóriák, a XIX. században és az 1900-as évek elején, a női és férfi bűnözés magyarázatát főként biológiai okokkal magyarázták
az evolucionista szemlélet következményeként Lombroso és Ferrero a nőket és a férfiakat, a gyerekeket és a bennszülötteket az evolúciós fejlődés eltérő fokára helyezték
a nők kisebb variációs egyedi jellemzőikkel a fejlődés korábbi szintjén állnak, ezért degenerációjuk sokkal problematikusabb, de ritkább is - az 1930-as években jelentkeztek a pszichológiai elméletek és a szociológiai megközelítés


Freud a női bűnözés okát a női szexualitás gyökereiben kereste. A Glueck házaspár a nők szexuális kontroll alóli lázadásaként értelmezte a nők bűnelkövetését - Otto Pollack véleménye szerint a nők és férfiak valójában egyenlő arányban követnek el bűncselekményeket, de a nők a férfiak társadalmilag megkövetelt „lovagiassága” miatt ritkábban kerülnek elfogásra - az 1960-70-es években a nyugati társadalmakban a nők helyzetének radikális változása következett be
a nők tömeges megjelenése a munkaerőpiacon, az oktatás rendszerében, és a gazdaság világában új elméleteket hívott életre
Freda Adler és Rita Simon liberalizációs elmélete szerint a nők és a férfiak bűnhöz való viszonya, bűnelkövetési hajlama nem különbözik egymástól; ha lehetőségeik is hasonlóak, akkor a férfiak és nők bűnözésükben is közelítenek - a női bűnözés kutatása mind a mai napig nem tárt fel olyan egyedi,

kizárólag nőkre vonatkoztatható okokat, amelyek magyaráznák az alacsonyabb bűnelkövetést
mindössze két, döntően nők által elkövetett bűncselekményt jelölnek meg a kutatók: a csecsemőgyilkosságot és a prostitúcióhoz kapcsolódó bűncselekményeket 80 Szakács Tamás 4.Feminista kriminológia - a feminista kriminológiai gondolkodás központi elvei a patriarchalitás, a nők szociális és társadalmi marginalitása, valamint a nők feletti társadalmi kontroll - a patriarchalitás a férfiak nők feletti hatalmát jelenti (a kriminalitásban ennek legfőbb tere a családi erőszak, a munkahelyi diszkrimináció és zaklatás, valamint az igazságszolgáltatásban megnyilvánuló informális egyenlőtlenség) - a marginalizáció szerint a nők nemcsak nemük, de társadalmi helyzetük miatt is hátrányban vannak, ami elszegényedésükhöz vezet, s ennek következménye alkalmat teremthet bűnelkövetésre - Travis Hirschi szerint a nők

nagyobb társadalmi kontroll alatt élnek, mint a férfiak, ezért belső önkontrolljuk is erősebb, mint a férfiaké - bár többféle feminista irányzat létezik, közös bennük a patriarchalitás, a férfiuralom egyetemességének elve - a liberális feminista kriminológia képviselői különös hangsúlyt fektetnek az igazságszolgáltatás nőkkel szembeni diszkriminációjára
a csökkenő lovagiasság elmélete szerint a női bűnözés növekedésének az is oka lehet, hogy a hatóságok egyre kevésbé elnézőek a női bűnözőkkel szemben, ezért többeket tartóztatnak le, mint korábban - a radikális feminista szemlélet a társadalom minden szegletére érvényesnek tartja a férfiuralmat, a nők hátrányaiért egyértelműen a férfiakat teszi felelőssé; értelmezése középpontjában a férfiak nők elleni erőszakos magatartása, a szexuális erőszak, és a nők áldozatként való értelmezése áll - a feminista kriminológiai irányzatok

képviselői eddig nem találtak koherens elméleti keretet a nemek eltérő bűnözésének magyarázatára, de jelentős szerepük van abban, hogy a bűnözést leíró alaptényezők között az osztály és a faj mellé bekerült a társadalmi nem is 81 Szakács Tamás 5.Férfikutatás – Miért a férfiak világa a bűnözés? - tagadhatatlanul feminista hatásra, mondhatni átvéve annak módszerét, jelent meg a tudományos gondolkodásban a men’s studies, azaz a férfikutatás - itt hangzik el a kérdés: Miért a férfiak világa a bűnözés? - Edwin Sutherland is feltette a kérdést, hogy miért követnek el kevesebb bűncselekményt a nők, mint a férfiak?
véleménye szerint a bűnözés éppoly tanult viselkedés, mint minden egyéb emberi magatartás, így a nemek közötti biológiai eltérés meghatározza, hogy mit és miként tanulnak meg az emberek szocializációjuk során
Sutherland úgy vélte, hogy a nők a neveltetésük folyamán sokkal

erősebb társadalmi kontroll alatt élnek, ezért követnek el ritkábban bűncselekményeket, ugyanakkor a fiúk szocializációja nagyobb társadalmi aktivitásra, kockázatvállalásra, agresszív helyzetkezelésre irányul, amely felkészíti őket családi és társadalmi szerepükre - Talcott Parsons teóriájának központi eleme a család, mint a tanulás, a szocializáció, és a nemi szerepek elsajátításának közege
míg a nők az anyától természetes és közvetlen módon tanulják el a női szerepkészletet, addig a fiúknak mindent az anyától való elszakadás útján, férfimodellek példájából kell megépíteniük
ez a kényszermaszkulinitás, amelynek során a férfiak megtanulják mit kell tenniük, hogy ne legyenek nőiesek (Így a gyengédség, a kedvesség, az érzelmek kifejezése nőiesnek minősül, tehát a férfi számára nem alkalmazható. A keménység, ügyesség, erő, tűrés és a hatalom jelentheti a férfiasságot, amely

jellemvonások a kriminális viselkedésnek is alapvető jellegzetességei) - Albert Cohen szerint a szocializáció a férfiak számára nemi szerepeik elsajátításában sokkal bonyolultabb, mint a nők esetében, főként, ha nincs a családban közvetlen férfimodell, vagy a példa kriminális
ilyen esetekben Cohen azt tapasztalta, hogy a galerik férfivezetői nyújtják a fiúk számára az ideálisnak vélt férfiszerep modellt 82 Szakács Tamás 24.A társadalmi bűnmegelőzés háromszintű európai modellje A társadalmi bűnmegelőzés háromszintű modellje - „Minden tagállamnak rendelkeznie kell egy olyan koherens és racionális büntetőpolitikával, amely a bűnözés megelőzésére (társadalmi és szituációs), a büntetőjogi reakciók individualizálására, a szabadságelvonással járó szankciók alternatíváinak biztosítására, az elkövetők társadalmi reintegrációjára és az áldozatnak biztosított segítségnyújtásra irányul”

/Európa Tanács/ - Bűnmegelőzés minden olyan intézkedés és beavatkozás, amelynek célja vagy eredménye a bűnözés mennyiségi csökkentése és az állampolgárok biztonságérzetének javítása, történjék az a bűnalkalmak csökkentésével, a bűnözést gerjesztő okok hatásának mérséklésével vagy a sértetté válás megelőzésével A) ELSŐDLEGES MEGELŐZÉS SZINTJE - az elsődleges megelőzés szintjén olyan korrekciós eszközöket kell használni, amelyek a társadalmi kirekesztődés folyamataiban különösen a bűnözés reprodukcióját fékezik - a társadalom önvédelmi és kockázatkezelési képességét minden olyan módszer javítja, amely a helyi közösségek megerősítésére irányul
ezen belül különösen fontosak a közösségbe történő integrációt szolgáló kezdeményezések, így különösen az adott településbe újonnan betelepülők befogadási programja vagy az izoláció állapotában élők közösséghez

kötődő szálainak erősítése - az iskolakerülés, a csavargás, a szökés megfékezését is az elsődleges megelőzés lehetőségei között tartjuk számon - a magányos, beteg, elesett és izolált körülmények között élő emberek számára a bűncselekmények megelőzésével össze kell kapcsolni az egészségügyi, a szociális védelmi rendszert is - az elsődleges megelőzéshez a szituációs bűnmegelőzés szempontjából azok a technikai és szervezési megoldások tartoznak, amelyek csökkentik a bűnalkalmak számát és a bűnelkövetés kockázatát 83 Szakács Tamás - a megelőzési stratégia és taktika működéséhez elengedhetetlen a tényleges kockázatra vonatkozó felvilágosítás, a hiteles információ szolgáltatása, annak a folyamatnak a tudatos elősegítése, amelyben az adott kis- és nagyközösség tagjai megismerhetik az áldozattá és a bűnelkövetővé válás esélyeit, következményeit, elkerülésének módjait és

az ehhez rendelkezésre álló intézményes segítség eszközeit B) MÁSODLAGOS MEGELŐZÉS SZINTJE - a másodlagos megelőzés körébe azokat az intézményes reakciókat soroljuk, amelyeket a már veszélyzónában levőkkel vagy enyhébb devianciákat tartósan megvalósítókkal szemben alkalmaznak - a megelőzésnek ez a fajtája a kockáztatott csoportokra koncentrál
ilyen csoportokat alkotnak például a kábítószerfüggők, az alkoholista vagy bűnöző életmódot folytató családban nevelkedők, valamint az antiszociális baráti körhöz kötődő és a nem családban nevelkedő fiatalok - a szituatív másodlagos bűnmegelőzés körébe a veszélyzónákra bontott körzetek konkrét bűnmegelőzési taktikája tartozik
a bűnözési térkép felhasználásával olyan intézkedési terveket lehet kialakítani, amelyek alkalmasak az önvédelmi képesség javítására, a kockázat kezelésére (ha egy adott városrész közbiztonságában például sok

gondot okoznak a környéken lévő szórakozóhelyek, akkor ezek körül fokozott járőrözés alakítható ki) C) HARMADLAGOS MEGELŐZÉS SZINTJE - a harmadlagos megelőzés a már megtörtént bűncselekményekre való intézményes reakciókat tartalmazza az elkövetőkre, a sértettekre és az áldozatokra vonatkozóan - a harmadlagos megelőzés körébe az ismételt bűnelkövetés és áldozattá válás elkerülésére irányuló intézkedések, beavatkozások tartoznak - ezen a szinten a társadalmi bűnmegelőzés kapcsolatba kerül a hagyományos büntetőpolitikával 84 Szakács Tamás 85 Szakács Tamás 25.A magyar társadalmi bűnmegelőzési stratégia alapelvei, működési elvei és prioritásai 1.A magyar társadalmi bűnmegelőzési stratégia alapelvei és működési elvei - a bűnmegelőzés érvényesítése során tiszteletben kell tartani az emberi jogokat, követni kell az alkotmányos jogállam elveit - bűnmegelőzés címén

kényszerítő vagy megbélyegzést eredményező módon nem szabad beavatkozni - a bűnözés megfékezése során törekedni kell a társadalmi kirekesztés, az előítéletesség elkerülésére és a biztonsághoz fűződő érdekek érvényesítésére - a beavatkozás módjának megválasztásakor figyelemmel kell lenni az arányosság elvére, törekedni kell az egyéni autonómia és a közösségi kontroll egyensúlyára - a bűnmegelőzési programok meghatározásánál figyelembe kell venni a kulturális különbségeket és a kisebbségek eltérő kultúráját, szokásait is - a büntető igazságszolgáltatás garanciális rendszere nem rendelhető alá a megelőzési céloknak - a büntető igazságszolgáltatás és a társadalmi bűnmegelőzés preventív funkciói kiegészítik egymást - minden olyan, a jogerős ítélet keretei között alkalmazott büntetés-végrehajtási jogintézmény, módszer, amely segíti a bűnelkövetők társadalmi

integrációját, akadályozza a bűnismétlést és egyben a bűnmegelőzés célját is szolgálja
ezért csökkenteni kell a börtönártalmakból származó, bűnismétlésre ösztönző veszélyeket - a társadalmi bűnmegelőzés a társadalompolitika integrált része - a társadalmi bűnmegelőzési rendszer működtetése kormányzati felelősség - lokalitás elve (a helyi bűnmegelőzés helyi közügy) - a társadalom együttműködésének elve a jobb közbiztonság érdekében - a tudás-alapú tervezés és a szakmaiság elve (elméletileg megalapozott, folyamatosan, a követelményekhez igazodó alap- és speciális szakmai ismeretek elsajátítása) 86 Szakács Tamás 2.A bűnmegelőzési stratégia célrendszere A 115/2003. (X28) OGY határozattal elfogadott Stratégiának három szintű célrendszere van: 1. STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉS SZINTJE A jogalkotó stratégiai célkitűzésként az életminőséget javító közbiztonság megteremtését, a

bűnözés csökkentését jelöli ki. 2. ÁTFOGÓ CÉLKITŰZÉSEK SZINTJE Az ide tartozó célok: a társadalom biztonságának javítása; a bűnmegelőzés az államilag irányított társadalompolitika integrált részévé váljon; partnerség megteremtése a társadalmi bűnmegelőzés szereplői között. 3. SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEK SZINTJE Itt az átfogó célkitűzésekhez kapcsolódó célok szerepelnek (például a polgárok biztonságának erősítése – a társadalom biztonságának javításához kötődően) 3.A Stratégia prioritásai 1. A GYERMEK- ÉS FIATALKORI BŰNÖZÉS MEGELŐZÉSE - elvek: korai pszichoszociális beavatkozás, helyreállító szemlélet, kortárssegítés - erre irányuló törekvések: esélyegyenlőségi és gyermekszegénység elleni programok, mentálhigiéniás programok, iskolakerülés, csavargás megelőzése, biztonságos szórakozás feltételeinek megteremtése, együttműködési hálózat, stb - Példa: Esztergom


kortárssegítők, rendőrség, igazságszolgáltatási szakemberek együttműködése 2. A VÁROSOK BIZTONSÁGÁNAK FOKOZÁSA - erre irányuló törekvések: önkormányzatok közbiztonsági feladatvállalásának erősítése, közterületek védelme, városszépítő programok elítéltek vagy munkanélküliek bevonásával, stb - Példa: városszépítő graffiti-eltávolítás elítéltek bevonásával 3. A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK MEGELŐZÉSE 87 Szakács Tamás - erre irányuló törekvések: felvilágosítás fejlesztése, jelzőrendszer fejlesztése, segélyhívó-vonal kialakítása, az áldozatok védelmét szolgáló intézményrendszer fejlesztése, stb - Példa: drámapedagógia gyermekeknek
ismerjék fel a veszélyeztető helyzetet 4. AZ ÁLDOZATTÁ VÁLÁS MEGELŐZÉSE - erre irányuló törekvések: bűnözési információk hozzáférhetőségének javítása, javítani kell az áldozattá válás szempontjából különösen sérülékeny csoportok

önvédelmi képességét, tanyaprogram, ill. a szegregált területeken élők kiemelt védelme, stb - Példa: XIII. kerület
lakossági felvilágosító program elsősorban a kerület nyugdíjas lakosai számára 5. A BŰNISMÉTLÉS MEGELŐZÉSE - erre irányuló törekvések: konfliktuskezelési, agresszió-kezelési, személyiségfejlesztő tréningek, munkaerő-piaci esélyek javítása, elítéltek hasznos munkáltatásának megszervezése, helyreállító programok, stb - Példa: Fővárosi Pártfogó Felügyelői Szolgálat 88 Szakács Tamás 26. Mi a kriminálpolitika? Melyek a jogállami kriminálpolitika elvei? A kriminálpolitika, a bűnözéskontroll és a büntetőpolitika kapcsolata 1.A kriminálpolitika fogalma - a kriminálpolitika fogalmának számos külföldi és hazai meghatározása ismert
a tudományos meghatározások gazdag tárából néhány szerzőt meg kell említeni:  Franz von Liszt: a kriminálpolitika a bűnözés okait és a

büntetés hatásait vizsgáló tudományos kutatás alapelveit magába foglaló diszciplína, amely megszabja a bűnözéssel szembeni állami fellépést  Jescheck megközelítése szerint a kriminálpolitika arról szól, hogy hogyan alakítható ki a büntetőjog a legcélszerűbben annak érdekében, hogy eleget tudjon tenni fő feladatának, a társadalom védelmének  Zipf a büntető-igazságszolgáltatási rendszerre vonatkozó elképzelések kialakítását és megvalósítását érti kriminálpolitika alatt - a kriminálpolitika egyszerre ismeretrendszer és gyakorlat, egyszerre politikai jellegű és kriminális jellegű - a tankönyv a kriminálpolitikát a büntetőpolitikánál szélesebb fogalomként használja és nemcsak a büntető igazságszolgáltatási rendszer kialakítására, működésére vonatkozó nézeteket érti alatta, hanem a társadalmi bűnmegelőzést és a bűncselekmény okozta hátrányok mérlegelésével kapcsolatos feladatokat is

idesorolja 2. A kriminálpolitika, a bűnözéskontroll és a büntetőpolitika kapcsolata - a kriminálpolitika és a büntetőpolitika fogalmak nem szinonimák
a kriminálpolitika mint tágabb fogalom, szemben a büntetőpolitikával, nemcsak a büntetőjogra, hanem a büntető igazságszolgáltatási rendszer egészére vonatkozik, így magában foglalja a büntetőeljárást, a büntetés végrehajtást és a bűnmegelőzést is - a korszerű bűnözéskontrollban összegződnek, és új típusú rendszerként működnek a devianciakontroll bűnözési reprodukciót fékező eszközei a hagyományos büntetőpolitika értékeivel, intézményeivel és módszereivel
a devianciakontroll 89 Szakács Tamás sajátos eszközrendszereként értelmezhető bűnözéskontroll így értelemszerűen a társadalompolitika részeként működik - az elmúlt másfél-két évtizedben egyre határozottabb Európában az a törekvés, amelyik a kriminálpolitikát

bűnözéskontrollként a társadalompolitikán belül értelmezi - a társadalompolitika részeként megvalósuló kriminálpolitika szükségszerűen túlnyúlik a büntető igazságszolgáltatás rendszerén
a kriminálpolitika nemcsak azt határozza meg, hogy milyen magatartásokat kell büntetendővé nyilvánítani,illetve hogy a büntetendő cselekmények elkövetőit milyen mértékben kell büntetni, hanem kijelöli a bűnözéssel szembeni küzdelem büntető igazságszolgáltatási rendszeren túlnyúló feladatait is - a társadalompolitikába beágyazott kriminálpolitika foglalkozik a társadalmi bűnmegelőzés, az áldozatsegítés, a büntető útról való elterelés megvalósításának lehetőségével és a bűnüldözés hatékony stratégiai és taktikai módszereivel, illetve a bűnözés okozta hátrányok mérséklésével kapcsolatos feladatokkal is 3.A jogállami kriminálpolitika alapelvei - a jogállami kriminálpolitika alapvető

követelménye, hogy megfeleljen a büntető hatalom gyakorlására vonatkozó alkotmányos alapelveknek - a jogállamban a büntetőjogi beavatkozással szemben alapvető alkotmányos követelmény, hogy szükséges és arányos legyen - a jogállami büntetőjog egyszerre kívánja a polgárok szabadságát védelmezni és a bűnözéssel szemben hatékonyan fellépni - a jogállami kriminálpolitika három alapelve: humanitás, koherencia, racionalitás 1. HUMANITÁS - a humanitás a kriminálpolitikában elsősorban az enyhébb büntetések alkalmazásának, a szabadságelvonó büntetések kivételességének, a büntetőeljárási és a büntetés végrehajtási garanciák kiépítésének, az áldozati jogok figyelembe vételének szorgalmazását jelenti - az elmúlt 25 évben Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is a büntetések szigorodása, a bűnözéssel szembeni kemény fellépés retorikája jellemző
a mai kriminálpolitikák szigorodása azonban

nem jelenti a humanitás eszméjének feladását 90 Szakács Tamás
sokkal inkább a reális alternatívák keresése a feladat, amelyek a humanitás megőrzése mellett biztosítják a bűnüldözés és a bűnözéskontroll hatékonyságát 2. KOHERENCIA - a koherencia azt juttatja kifejezésre, hogy a kriminálpolitika alakítóinak egyrészt olyan megoldásokat kell kidolgoznia, amelyek illeszkednek a társadalompolitika szélesebb rendszeréhez, másrészt a kriminálpolitika egyes elemeinek egymással összhangban kell állnia - a büntetőjogi jogkövetkezmények rendszere és az erre épülő büntetés kiszabási gyakorlat, valamint a büntetőeljárási megoldások csak együttesen eredményezhetik a kriminálpolitikai célok eredményes megvalósulását 3. RACIONALITÁS - a racionalitás azt kívánja meg a kriminálpolitika alakítóitól, hogy döntéseik logikai rendszerbe foglalt indokokon alapuljanak, amelyek érvrendszere megismerhető, követhető és

elfogadott jogpolitikai elvekre épül 4.A kriminálpolitika feladatai - a bűnmegelőzés eszközrendszerének kidolgozása - a büntetendő magatartások és a szankciófajták kijelölése - meghatározni a büntetőeljárás és a büntetés-végrehajtás kialakításának elveit - a bűncselekmény által okozott hátrányok kiküszöbölésére, enyhítésére alkalmas intézmények kiépítése 91 Szakács Tamás 27.A posztmodern kriminálpolitika lényege, a kirekesztő és az integráló bűnözéskontroll 1.Egyesült Államok - az amerikai modell az ismertté vált bűnelkövetőkkel szembeni szigort, a szabadságvesztés alkalmazásának kiterjesztését és a zéró toleranciát jelenti - az Egyesült Államokban a börtönbüntetés tömeges alkalmazását egyaránt alkalmas eszköznek tartják a korábbi jóléti társadalom rehabilitációs céljainak elérésére, és az új, neokonzervatív rend megteremtésére - a kritikus analitikusok szerint

most a börtön a társadalom perifériájára kiterjesztett kontrollrendszer szerves része, míg korábban a társadalom védelmi mechanizmusaiba épült be - az amerikai börtönnépesség 2000-ben meghaladta a 2 milliót - a börtön ugyanakkor nagyon drága megoldás, még akkor is, ha az adófizetőkkel sikerül elhitetni hatásosságát
a költségcsökkentésre több megoldást találtak ki:  ahol lehet, technikával váltják ki az emberi munkaerőt (távgyógyítás, elektromos őrzés)  áthárítják a foglyokra vagy a családjukra a börtönbeli ellátás kiadásainak egy részét, így például az étkezés, a gyógyítás, a mosás, villanyáram-fogyasztás költségeit kiszámlázzák, és ilyen módon hajtják be - az Egyesült Államokban korábban a büntetőpolitikát a szociálpolitikai megfontolások dominálták, napjainkban azonban a szociálpolitika a büntetőpolitika keretei közé szorult be - a posztmodern társadalomban a

börtönbüntetésnek üzenete van: a sokasodó börtönépítések és a börtönbüntetések hosszának növelése csupán pótcselekvés, amellyel az állam voltaképp beismeri, hogy képtelen megküzdeni az egyéb társadalmi problémákkal, mert ez az egyetlen terület, ahol személy- és vagyonbiztonságot ígérhet a polgárainak, miközben nem képes megmenteni őket a globalizáció hatásaitól 92 Szakács Tamás 2. Európa - az elmúlt 15 évben Európában is megtörtént a paradigmaváltás: a jóléti állam tettescentrikus, megértő, kezelő koncepcióját felváltotta a tett veszélyességén alapuló büntető-felelősségi koncepció
ebben központi helye van az elkövető felelősségének, a tett következményeivel való szembesítésnek, adott esetekben a nyilvános megszégyenítésnek, a sértett, rajta keresztül a társadalom kiengesztelésének - minden hagyományos demokratikus államban egyre nagyobb teret kap a sértett kártalanítása

is - az európai hagyományos demokratikus államok stratégiáját két egymást támogató törekvés jellemzi: a közösségben megvalósított konfliktusfeloldó mechanizmusok minél szélesebb körű alkalmazása és a tényleges szabadságvesztéssel járó büntetések csökkentése - az Európai Unióban az ún. kettős nyomtávú büntetőpolitika érvényesül
a kisebb súlyú bűncselekmények esetén diverziós megoldásokat alkalmaznak, illetve a büntető igazságszolgáltatás rendszerén belül a szabadságvesztés kiváltására alternatív szankciókat (börtön csak súlyos esetben!) - az Európában egyre terjedő, úgynevezett helyreállító igazságszolgáltatás megfelelő keretül szolgál a bűncselekmény sértettje és rajta keresztül a közösség kiengesztelésére, valamint arra, hogy az elkövetőt közvetlenül szembesítsék azokkal a következményekkel, amelyeket az általa a másik személy sérelmére elkövetett bűncselekmény

okozott (korábban a sértettek marginális helyzetben voltak, és az elkövető közvetlenül nem szembesült tettének következményeivel) - a helyreállító igazságszolgáltatás keretében az eljárás különböző szakaszaiban erre kiképzett szakemberek segítségével konfliktuscsökkentő, megelőző technikákat alkalmaznak
ezek főleg a szemtől-szembeni emberi kapcsolatokban keletkezett bűncselekmények körében bizonyultak hatékonynak - a helyreállító igazságszolgáltatás keretében több európai országban kiemelkedő szerepe van a közösségben végrehajtott büntetéseknek
az ilyen típusú büntetések kiszabása során figyelemmel vannak az elkövetett tettben megjelenő veszélyességre
az elkövető számára igyekeznek az ennek megfelelő individualizált magatartási szabályokat meghatározni és betartatásukról a pártfogó felügyelők közreműködésével gondoskodni 93 Szakács Tamás - széles körben alkalmazzák a köz

javára végzett ingyenmunka büntetést, például a kisebb jelentőségű bűncselekmények elkövetőivel szemben, amennyiben a szabadidő terhére végzett hasznos munkával a sértett kára csökkenthető, a közösség ezáltal kiengesztelhető - a közösségben végrehajtott reparáló jellegű büntetések az érintettek számára nyilvánossá, ellenőrizhetővé válnak. Erősítik a közösség szerepét azzal is, hogy a végrehajtásukban akár kedvezményezettként, akár a végrehajtás szereplőjeként az érintett közösség tagjai is részt vesznek - a szabadságvesztéssel nem járó szankciók köre Nyugat-Európában bővül, a börtön pedig a legsúlyosabb bűncselekmények és a veszélyes bűnismétlők számára, végső büntetési formaként maradt fenn - mindamellett, amint az közismert, a börtönbüntetés igen drága
az alternatív megoldások hozzávetőleg tizedannyiba kerülnek, mint a börtönbüntetés, mely célja ma már nem más, mint a

társadalom tényleges fizikai védelme a veszélyes, súlyos bűncselekményeket elkövetőkkel szemben 3.A kirekesztő és az integráló kriminálpolitika - David Faulkner (1996) szerint kétféle társadalom, illetve társadalomkép van: az egyik az „exkluzív”, a másik az „inkluzív” - az exkluzív, azaz kirekesztő jellegű társadalomban különbséget tesznek az önmagukban bízó, törvénytisztelő „érdemesek, kiválóak többsége” és az alsóbb néprétegek között, akiktől az előbbieket meg kell védeni - az exkluzív társadalom Faulkner szerint bizonytalan önmagában, gyanúsak számára az idegenek, ellenséges a külföldiekkel szemben, és fél azoktól, akik nem alkalmazkodnak az exkluzív társadalom követelményeihez, sztereotípiáihoz - ezzel szemben az inkluzív (befogadó) társadalom, illetve társadalomkép elismeri az egyének képességét, akaratát arra, hogy megváltozzanak, fejlődjenek, amennyiben iránymutatást,

segítséget, támogatást kapnak - az inkluzív jellegű társadalom sokkal inkább arra figyel, hogy a dolgokat a jövőre vonatkozóan tegyék rendbe, hozzák helyre, nem pedig a múltra tekintő büntetésre - a kirekesztő jellegű kriminálpolitika azon a megközelítésen alapul, hogy milyen intézményrendszerre van szükségünk, hogy foglalkozzunk a bűnözők tőlünk különböző és fenyegető osztályával 94 Szakács Tamás - ezzel szemben a befogadó jellegű kriminálpolitika arra koncentrál, hogy milyen intézményrendszer a megfelelő számunkra mint egyenrangú állampolgárokból álló társadalom számára 28. A magyar kriminálpolitika jellemzői a rendszerváltástól napjainkig 1.Kriminálpolitikai fordulópontok a rendszerváltás utáni Magyarországon 1. A BTK 1993 ÉVI MÓDOSÍTÁSA - a rendszerváltozás első időszakában a büntetőpolitika legjelentősebb fejleménye a Btk. 1993. évi módosítás volt - a módosítás során a

hangsúly az állam büntetőhatalmának korlátaira került - az 1993. évi Btk-módosítás:  dekriminalizálta az üzletszerű kéjelgést  először érvényesítette büntetőjogunkban a kisebb súlyú kábítószervisszaélések elkövetői esetében a „büntetés helyett kezelés” elvét  három hónapról egy napra csökkentette a szabadságvesztés generális minimumát  szélesítette a végrehajtandó szabadságvesztést helyettesítő ún. alternatív szankciók alkalmazási lehetőségét  - megszüntette a büntetés enyhítésének kivételes jellegét a kriminálpolitika alrendszerei kapcsán meg kell említeni, hogy 1997-ben az akkori kormány elfogadta Magyarország első bűnmegelőzési programját
a program deklarálta, hogy a közbiztonság megteremtése nem állami monopólium, hanem az a kormányzati szervek, az önkormányzatok, a civil szervezetek együttműködése révén teremthető meg (az együttműködés feltételeinek és a

hatásköröknek a tisztázása azonban elmaradt, így a program nem valósult meg) 95 Szakács Tamás 2. AZ 1998 ÉVI BTK MÓDOSÍTÁS - az új rendelkezések jelentős része a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb fellépés lehetőségének megteremtését szolgálta - szigorúbb lett a büntetési rendszer - az 1998. évi módosítással került büntetőjogunkba a ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztés mint szankció: a bíró lehetőséget kapott arra, hogy életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizárja - a szabadságvesztés generális minimumát a törvény két hónapra felemelte - a büntetéskiszabással kapcsolatos rendelkezések a korábbiakhoz képest jobban korlátok közé szorították a bíró mérlegelési jogát - a módosítás növelte a büntetőjog szerepét a kábítószer-visszaélés elleni fellépésben is - 1999-ben a kormány lehetőséget teremtett

a bűncselekmények bizonyos áldozatai kárának állam általi enyhítésére, amely a kriminálpolitika egy tovább alrendszere, az áldozatpolitika megteremtésének első lépését jelentette 3. A 2003-AS BTK REFORM - az új rendelkezések egy része a végrehajtandó szabadságvesztések kiszabásának visszaszorítását, a börtönnépesség csökkentését szolgálja - differenciáltabbá és humánusabbá váltak a kábítószer-visszaéléssel kapcsolatos büntetőjogi rendelkezések - 2003-ban azonban nem csupán a Btk.-módosítás jelez büntetőpolitikai, sőt kriminálpolitikai fordulatot
ebben az évben jött létre ugyanis az egységes pártfogó felügyelői szolgálat (a szolgálat megalakulása és a pártfogók korábbiakhoz képest lényegesen megnövekedett cselekvési tere és jelentősége következtében a büntetőpolitika hagyományos intézményei /rendőrség, ügyészség, bíróság és büntetésvégrehajtási intézet/ kiegészülnek

egy, az elkövetők integrációjára nagyobb hangsúlyt helyező szervvel) - ugyanebben az évben az Országgyűlés elfogadta a Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiáját, amelynek nyomán létrejött Magyarországon a kriminálpolitika újabb alrendszere, a bűnmegelőzési politika (lásd 25. tétel) - a bűncselekmények áldozatai segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény révén pedig teljessé vált a kriminálpolitika rendszere; létrejött és intézményesült az áldozatpolitika is (lásd 13. tétel) 96 Szakács Tamás 2. A rendszerváltás utáni kriminálpolitikai fordulatok befogadó, illetve kirekesztő jellege - a rendszerváltozást követő kriminálpolitikai megközelítések között találunk olyat, amelyben a befogadó és olyat, amelyben a kirekesztő jelleg a domináns - az 1993-as Btk.-módosításban testet öltő szakpolitikai megközelítés befogadó jellegű volt
a törvénymódosítást

követően csökkent a végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek aránya, a 100 ezer lakosra jutó börtönnépesség; a kábítószer-fogyasztás ugyan bűncselekménynek minősült, de az elterelés bevezetésével a fogyasztó elkerülhette a bűnözővé minősítést és annak konzekvenciáit - az 1998. évi Btk módosítás inkább a kirekesztő megközelítéssel jellemezhető
emelkedett a végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek aránya, jelentősen nőtt a bebörtönzési ráta; a kábítószer-problémára vonatkozó új büntetőjogi rendelkezések a korábbiakhoz képest erőteljesebben kriminalizálták a kábítószer-színteret - a 2003. évi és különösen a 2006 évi Btk-módosítás megközelítését pedig alapvetően befogadó jellegűnek minősíthetjük
a befogadó jelleget ráadásul erősíti, hogy 2006tól a kriminálpolitika valamennyi alrendszere létezik hazánkban - a társadalmi kirekesztődés és bűnözés, illetve

kriminálpolitika összefüggése kapcsán egymásnak ellentmondó folyamatok zajlanak a mai Magyarországon
miközben erőteljes a társadalom polarizálódása, markánsan jelen vannak a kirekesztő társadalom jellemzői, az emberek jelentős részét érinti a kirekesztődés, addig a kriminálpolitikában egyre több a társadalmi integrációt, a befogadást szolgáló intézmény 97