Egészségügy | Felsőoktatás » Érzékszervek, látás

Látás Rövid kérdések 1. Mely sejtek vesznek részt a retinális képfeldolgozásban? Fotoreceptorsejtek Horizontális sejtek Bipoláris sejtek Amakrin sejtek Ganglionsejtek 2. Sorolja fel a pálcikák és csapok közötti alapvető különbségeket! Már morfológiailag is különbözik a két sejt egymástól. Míg a csapok külső szegmense rövidebb, háromszög idomú és a korongok a plazmamembrán befűződéseiből jönnek létre, addig a pálcikák külső szegmense hosszabb, téglalap idomú, a korongok a membránról leválva külön „organellumokat” alkotnak. A csapok kevéssé érzékenyek, tehát ingerküszöbük magas. Ennek megfelelően a nappali, photópiás látásban szerepelnek, sötétben az ingerületleadásuk megszűnik. A pálcikák ingerküszöbe alacsony, tehát érzékenyebbek. Így azok az éjszakai, szkotópiás látás szolgálatában állnak A csapok háromféle fotoszenzitív pigmentet tartalmaznak, pontosabban ezek valamelyikét. Ezek közti

különbség az, hogy más-más hullámhossz tartományú spektrumban mutatnak abszorbciós maximumot, tehát más-más színű fényre érzékenyítettek. A pálcikák csak egyféle fotopigmentet tartalmaznak, a rodopszint, így azok nem képesek színlátásra, csupán a fényintenzitás különbségeket látják. A fotopigment mennyisége a pálcikákban nagyobb, mint a csapokban A csapok nem reagálnak a szórt fényre, és kis konvergencia jellemzi őket. Mindkét jellemző a nagy látásélességet eredményezi. A pálcikák minden irányból detektálnak, nagyobb konvergencia jellemző, így a látásélesség kisebb. 3. A retina milyen sejtrétegein halad keresztül a fény a) a fovea centralisban és b) a foveától perifériásan? a) csapok rétege (minden más sejtes elem a fovea szélére szorul; a retina itt elvékonyodik) b) ganglionsejtek amakrin sejtek bipoláris sejtek horizontális sejtek fotoreceptorsejtek (csapok és pálcikák vegyesen) 4. Mi a jelentősége

a melaninnak a retina pigment rétegében? Elnyeli a fénysugarakat, és ezzel elejét veszi annak, hogy azok a retinán át visszaverődjenek, mely reflexió elmosódottá tenné a vizuális képet. A pigmentált sejtek ezenkívül az elhasznált retinált is felveszik, és visszaalakítják A-vitaminná, majd 11-cisz retinállá. 5. Milyen szerepe van a pupilla tágasságának a látási érzékelésben? A pupilla átmérőjének változtatásával a szembe kerülő fény mennyisége szabályozható. Ennek szerepe van a fény- illetve sötétadaptációban is, és az akkomodációban is. 6. Milyen reflexfolyamatok szabályozzák a pupilla átmérőjét? (említsen legalább 3-at!) Fényreflex, melyben a szemet érő fény mennyisége a reflexet kiváltó tényező. Akkomodációs reflex, ahol a fixált pont közelítése váltja ki a pupilla szűkületét. Stressz-reakció, melyben a generalizált sympathicus tónus fokozódása váltja ki a pupilladilatációt. 7. Hogyan

váltható ki a pupillaszűkület? (soroljon fel legalább 3 erre vezető tényezőt!) A szem megvilágításával (pupillalámpa). Fixált pont közelítésével. Pilocarpin szemcsepp adásával. 8. Milyen hatása van a fényingernek a retina pálcikák a) Na+-permeabilitására b) membrán potenciáljára? a) Csökken, mivel a cGMP csökkenése miatt záródnak a cGMP-dependens Na+-csatornák. b) Csökken, mert a befelé irányuló Na+-áram gátolt, de a kifelé irányuló K+-áram nem; a sejt hiperpolarizálódik. 9. Sorolja fel azokat a folyamatokat, melyek során az aktivált rodopszin a pálcika hiperpolarizációját hozza létre! Rodopszin konformációváltozása G-protein aktiváció α-GTP disszociáció cGMPfoszfodiészteráz aktiváció cGMP-koncentráció csökkenése cGMP-dependens kationcsatornák (Na+) záródása hiperpolarizáció a K+-áram miatt. 10. Mi a szerepe a retina horizontális sejtjeinek a látás mechanizmusában? Kapcsolatot tart a

fotoreceptorok között, mely kapcsolat gátló hatást fejt ki. Ennek megfelelően alakulhat ki a receptív mező, melyben a perifériás csap megvilágítása a horizontális sejten keresztül kifejtett gátló hatás révén képes a centrális csap hiperpolarizációját csökkenteni. Ez valójában széli gátlás 11. A laterális gátlás jelentősége a retinában 12. Mely retinasejt-típusok játszanak szerepet a sötéthez való alkalmazkodás a) első gyors fázisában és b) ezt követő lassú fázisában? a) csapok b) pálcikák 13. Hogyan változik a retina pigment rétegének A vitamin tartalma a) erős fényben b) sötétségben? a) csökken b) nő 14. Miért és milyen mechanizmussal jön létre a szürkületi vakság? Ebben az állapotban kevés a retinában az A-vitamin, így természetesen a rodopszin működéséhez szükséges 11-cisz retinál is. Ennek megfelelően, sötétedéskor, amikor a pálcikák rodopszintartalma normálisan nő, ez nem

következik be, ami a sötétadaptációt gátolja. Világosban a látásért főleg a csapok felelősek (photopiás látás), ezért ilyenkor nem jelentkezik semmilyen zavar. Sötétedéskor azonban, ahogy vennék át a pálcikák a szerepet (szkotópiás látás), a retinál hiány miatt látási zavar jelentkezik. 15. Mi a corpus geniculátum laterale látásban betöltött szerepe? A CGL a thalamus része. A CGL-ben végződnek a retina ganglionsejtjeinek axonjai, tehát ez az első retinán kívüli szinaptikus hely a látópályában. A CGL sejtjei sokban hasonlítanak a retina ganglionsejtjeihez. Így a CGL parvo- és magnocelluláris részei ugyanazokkal a receptív mezőkkel rendelkeznek, mint a retinális ganglionsejtek. Egy-egy oldali CGL információt kap mindkét oldali retinából: az azonos oldali temporalis és az ellenoldali nasális retinafélből. A CGL-ben a rostok hat laminába rendeződnek; a rostok topológiája a retinális viszonyoknak megfelelő, a színek is

pontos topológiával reprezentálódnak. 16. Mit értünk a kérgi képfeldolgozás a) soros és b) párhuzamos mechanizmusán? a) b) 17. Hol van a látás primer kérgi reprezentációja? Az occipitális lebenyben, a fissura calcarina két oldalán, ami a Brodmann 17 areának felel meg. 18. Milyen irányban és mennyit változik az egészséges fiatal szem törőképessége maximális akkomodáció esetén? Maximális akkomodáció esetén a törőképesség nő, aminek a fiziológiás értéke 10-12 D. 19. Képes-e fiatal, egészséges szemű ember –2D-ás (konkáv) szemüveggel távoli tárgyakat tisztán látni? Ha nem, miért? Ha igen, hogyan? Igen, képes. Ha -2D-ás konkáv lencsét teszünk a szem elé, akkor a kép a retina mögött keletkezik majd. Ezzel kvázi hypermetrop szemet hoztunk létre, mely esetben a távolra látás éles képet eredményez, mert a lencse akkomodációjával a csökkent fénytörés korrigálható. Mivel a maximális akkomodációs

képesség +10-12 D, ezért a -2D konkáv lencse okozta hibát a szem korrigálni képes. 20. Hol található a fiatal, felnőtt ember szemének közelpontja és hány dioptria az akkomodációs képessége? A közelpont a szemtől kb. 10 cm-re van, a maximális akkomodációs képesség +10-12 D 21. Hol van az egészséges fiatal szem közel-és távolpontja? A közelpont a szemtől kb. 10 cm-re van, a távolpont normálisan a végtelenben van 22. Mi a presbyopia és mi okozza? „Öregkori távollátás”. A lencse rugalmasságának csökkenésével az akkomodációs szélesség csökken, a közelpont egyre távolabb kerül. 23. Hogyan korrigálható a presbyopia? Távolra nézéskor nincsen látászavar, azonban a közelre akkomodáció nem tökéletes. Ezért olvasáshoz gyűjtőlencsés szemüveg szükséges. 24. Mi a rendellenes a myop szem fénytörésében és ezt hogyan korrigáljuk? Ez általában akkor jön létre, ha a szem átmérője nagyobb a normálisnál.

Ebben az esetben a kép a retina előtt képződik le, a retinális kép elmosódott. Ebben az esetben távolra nézéskor a kép homályos, közelre nézéskor azonban nem. Szórólencsés szemüveg adása mellett a távoli kép éles lesz, a közeli pedig akkomodáció mellett marad éles. 25. Mi a rendellenes a hypermetrop szem fénytörésében és azt hogyan korrigáljuk? Ez általában akkor jön létre, ha a szem átmérője kisebb a normálisnál. Ebben az esetben a kép a retina mögött keletkezik, a retinális kép homályos. Ebben az esetben távolra nézéskor is akkomodál a szem, de a közelre nézéshez már a maximális akkomodáció is kevés. Gyűjtőlencsés szemüveg adása mellett távolra akkomodáció nélkül is élesen lát a beteg, közelre pedig eléggé válik az akkomodáció. 26. Honnan kapja vérellátását a retinában a) a csapok és pálcikák rétege és b) a bipoláris- és ganglionsejtek rétege? a) ciliáris vérkeringési rendszertől b)

retinális vérkeringési rendszertől 27. A retina leválásakor miért kerül veszélybe a fotoreceptorok vérellátása? Azért, mert a fotoreceptorok a ciliáris rendszer, tehát a choroidea felől kapják a vérellátást, ugyanakkor a retinaleválás tipikus helye a fotoreceptorok és a choroidea között van, tehát retina ablatio esetén a fotoreceptorok vérellátása zavart szenved. 28. Mennyi a szem normális belnyomása ülő helyzetben? Az intraokuláris nyomás normálértéke 15-22 Hgmm. 29. Mi a csarnokvíz funkcionális jelentősége? Optikai jelentősége van, hiszen a fény útjában lévén azt megtöri; Tápláló jelentősége van, mivel érintkezik a nem vascularizált részekkel, és azokba glukóz diffundál belőle (RQ = 1); Geometriai stabilitást biztosít, hiszen a kellően magas intraoculáris nyomást fenntartva a szemgolyó alakját, a fénytörő és leképező rendszerek távolságát állandó értéken tartja. 30. Miért veszélyes a szem

belnyomásának emelkedése (glaukoma)? Azért, mert az emelkedett a intraocularis nyomás a corpus vitreumot a retinához nyomja, és a kialakuló retinacompressio látászavarhoz, retinapusztuláshoz vezethet. 31. Milyen károsodás következik be a látásban, ha a hipofizisdaganat a chiasma opticum közepén kereszteződő nazális retinafélből felszálló rostokat roncsolja? Mindkét oldali szem nazális retinafele, tehát temporális látótere kiesik. Ezt az állapotot heteronym hemianopsiának nevezzük. 32. Milyen látótérkiesés jön létre a szemben chiasma opticum saggitalis irányú átmetszés esetén? Heteronym hemianopsia; bitemporális látótérkiesés. 33. Mi a szkotóma? Szigetszerű látótérkiesés. Negatív szkotómáról beszélünk, ha a beteg látását a szkotóma nem zavarja, pozitívról, ha a beteg a látótérben sötét vagy fekete foltot lát. 34. Miért nincs látáskiesés a vakfolt területén? Azért, mert a vakfolt területén

egyáltalán nincsenek fotoreceptorok; itt a ganglionsejtek axonjai hagyják el a szemet. Ezért ezen terület ablatioja nem okozza a fotoreceptorok vérellátási zavarát 35. Mit nevezünk „scotopiás” és „fotopiás” látásnak? Scotópiás látásnak a sötétlátást nevezzük, melyért az alacsony ingerküszöbű pálcikák a felelősek. Scotópiás látásban nincsen színfelismerés, csupán alak, mozgás, és kontraszt érzékelhető. Fotópiás látásnak a világosban látást nevezzük, amiért a magas ingerküszöbű csapok a felelősek. Ebben az esetben már a színlátás is lehetséges. 36. Melyik látótér a nagyobb és miért a) szines b) fekete-fehér? A fekete-fehér látótér a nagyobb. Ennek oka, hogy 37. Mi a színlátás (Young-Helmholtz) trichromatikus elméletének lényege? Az, hogy a retinában lévő csapok háromféle fotoszenzitív pigment valamelyikét tartalmazzák, ennek megfelelően vagy a vöröshöz, vagy a zöldhöz, vagy a

kékhez közeli hullámhossztartományban mutatnak abszorpciós maximumot. A Young-Hlemoltz elmélet szerint a színérzékletet az dönti el, hogy milyen ezen csapok egymáshoz viszonyított aktuális ingerületi állapota. 38. Mi a színlátás opponens-színpár elméletének a lényege? Az elméletet Heringtől származik, aki három opponenciát tételezett fel: vörös-zöld, kék-sárga és fehér-fekete; ez utóbbi nem a színérzékeny mechanizmusok révén valósul meg. A kérgi feldolgozásban részt vevő opponáló sejteknek köszönhetően egy adott vizuális objektum felismert színe a körülötte lévő színek kontrasztjából alakul ki. 39. Mi a protanopia? Mi a veszélye a köznapi életben? Vörös színtévesztés; a vörös szín iránt érzékeny csap hiánya a retinában