Egészségügy | Felsőoktatás » Motoros agykéreg

Alapadatok

Év, oldalszám:2003, 2 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:23

Feltöltve:2013. május 12.

Méret:97 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Motoros agykéreg Demonstrációkérdések 1. Sorolja fel az agykéreg főbb motoros areáit! (legalább három) Primer motoros area (gyrus precentralis; Brodmann 4) Premotor area (gyrus precentralis előtt, de a supplementer területtőlrostro-lateralisan; Brodmann 6) Supplementer motoros area (gyrus precentralis előtt medialisan) (Mindhárom területet külön-külön somatotopia jellemzi.) 2. Mi a primer motoros kéreg fő szerepe a mozgások szabályozásában? A konkrét, tanult mozgás indításában, illetve a végső, kivitelező fázis integrációjában van szerepe. A tanult, megtervezett, célzott mozgásban való szerep azzal nyert bizonyítást, hogy kiderült, ugyanazon neuronok nem mutatnak aktivitást ugyanazon mozdulatsor esetében, azt emocinális indíttatás produkálta. Neuronjai adják a legfontosabb mozgató pálya, a corticospinalis pálya axonjainak kb. a felét Felépítését somatotopia jellemzi. 3. Mi a premotoros agykéreg fő szerepe a mozgások

szabályozásában? A mozgás kivitelezéséhez szükséges előkészületeket végzi, a tervbe vett mozgásnak megfelelően orientálja a törzs és a végtag proximális izmait. Mindez inkább anatómiai adatokon alapul, mintsem funkcionális megfigyeléseken. Azt tudjuk, hogy a premotoros area fő projíciós helyei az agytörzs, illetve az axiális izomzat gerincvelői α-motoneuronjai. 4. Mi a supplementer motoros kéreg szerepe a mozgások szabályozásában? Összetett mozgássorozat megtervezésében van szerepe. Amennyiben a kísérleti alany csak végiggondolja a mozgássorozatot, csak a supplementer areában regisztrálható fokozott véráramlás. Amikor viszont véghez is viszi, kapcsolódnak az egyéb motoros területek is. Ezenkívül hozzájárul az aktuális motoros cselekvés és az ehhez szükséges testtartási háttér összerendezéséhez. 5. Mi a következménye somatoszenzoros II.kérgi area ingerlésének? 6. Mitől függ egy adott testrész izmai kérgi

reprezentációs területének nagysága? Emberben mely testrész izmainak van a legnagyobb motoros kérgi reprezentációja? Attól, hogy az általa végzett mozgás mennyire precíziós. Emberben a fej (arc), a kéz és a nyelv motoros reprezentációs területe a legnagyobb. 7. Miért szűnik meg a decerebrált állat rigiditása, ha az izmokat deafferentáljuk? A decerebráció esetén a metszési sík a híd felső részénél történik. Ekkor az agytörzsi Deitersmagvakból és a nyúltvelői formatio reticularisból származó tónusos facilitáció miatt fokozódik a nyújtási reflex, így az izomtónus is, mivel megszűnik a felsőbb régiók facilitációt gátló hatása. Viszont nem ez az egyetlen facilitáló tényező: mivel az agytörzsi facilitáció a γ-neuronokon is hat, ezzel érzékenyíti az izomorsókat, tehát az Ia afferentáció fokozott szerephez jut. Ennek kiiktatásával „egyedül marad” az α-motoneuronok agytörzsi facilitációja, ami viszont

nem képes a küszöb fölötti depolarizációt elérni, így a rigiditás megszűnik. 8. Hogyan magyarázható a decerebratios rigiditással kapcsolatos spasticus tünetcsoport? A decerebráció esetén a metszési sík a híd felső részénél történik. Ekkor az agytörzsi Deitersmagvakból és a nyúltvelői formatio reticularisból származó tónusos facilitáció miatt fokozódik a nyújtási reflex, így az izomtónus is, mivel megszűnik a felsőbb régiók facilitációt gátló hatása. Az agytörzsi facilitáció mind az α-motoneuronokon, mind pedig a γ-neuronokon facilitál, tehát érzékenyíti az izomorsókat is. Így a két facilitáló tényező (agytörzs és érzékenyített Ia afferensek) együttesen az α-motoneuronokat a küszöbpotenciál fölé depolarizálják, és kialakul a spazmus (decerebrációs rigiditás). Dekortikáció esetén milyen motoros kiesést tapasztal? (???) Dekortikációs rigiditás alakul ki, ami emberben a FV-ok flexiós, AV-ok

axtenziós túlsúlyával jár (a thoracális szegmentumokig ható tractus rubrospinalis miatt). 9. 10. Mi a jellemző emberben a végtagok dekortikációs rigiditására? Az AV-ok extensiós spazmusban, a FV-ok mérsékelt flexiós spazmusban vannak. Jellemző ezen kívül, hogy az extensor túlsúly intermittálóan jelentkezik, és néha csak erőteljes fájdalmas ingerekkel váltható ki. 11. Hogyan változik a testtartás, illetve az izomtónus emberen féloldali dekortikálás után? Kontralaterálisan spasticus hemiplegia alakul ki. A felső végtag flexiós, az alsó végtag extenziós túlsúllyal. 12. Mely leszálló pályák tartoznak a laterális (dorsolaterális) mozgató pályákhoz? Hol végződnek és mely izomcsoportokat idegeznek be? Tractus corticospinalis lateralis (cruciatus; piramis-pálya) Serkentően végződik a gv-ben a flexorok α- és γ-motoneuronokon, vagy (nagyrészt) megelőző interneuronokon. Gátlón végződik a gv-ben az extensorok α- és

γ-motoneuronokon vagy (nagyrészt) megelőző interneuronokon. Tractus rubrospinalis (Monakow; keresztezett) Serkentően végződik a thoracalis szakaszig a gv. lamina V, VI, VII interneuronjain; flexorok tónusát fokozza; extensorok tónusát csökkenti. (Lásd ember dekortikációs rigiditása) Tractus reticulospinalis A gv. lamina VII és VIII interneuronjain végződik A ~medialis az antigravitációs izmok α-és γ-motoneuronjait facilitálja, a ~laterális ugyanezt gátolja