Történelem | Középiskola » Történelem középszintű írásbeli érettségi vizsga megoldással, 2012

TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 9 8:00 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 9 Név: . osztály: Történelem Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM középszint írásbeli vizsga 1013 Történelem középszint Név: . osztály: Fontos tudnivalók Egyértelmű válaszokat adjon, egyértelmű jelöléseket alkalmazzon – javítás esetén is! Válaszaiban a lényeg megfogalmazására törekedjen, ne lépje túl a rendelkezésre álló helyet! Csak annyi válaszelemet írjon, amennyit a feladat kér! (Ha többet ír, a beírás sorrendjében értékeljük válaszait.) Kérjük, kék színű tollat használjon! A feladatok megoldásakor tartsa szem előtt az alábbi javaslatokat! • Olvassa el figyelmesen a feladatokat! • Kövesse figyelmesen a feladatlap utasításait! • Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép, ábra, szöveg, térkép)!

• Használja minden feladat megoldásához a megengedett segédeszközöket: a középiskolai történelmi atlasz térképeit és a helyesírási szótárt! A személyek, topográfiai adatok és fogalmak csak pontos helyesírással értékelhetők! • Válaszait gondos mérlegelés után, lehetőleg javítás nélkül írja le! A szöveges, kifejtendő feladatok kidolgozásakor az alábbi munkamenetet javasoljuk: 1. Helyezze el időben és térben a feladatban megjelölt problémát! 2. Használja föl a feladat megértéséhez a forrásokat, illetve a középiskolai történelmi atlaszt! 3. Gyűjtse össze azokat az általános fogalmakat (pl fejlődés, változás, termelés), illetve az adott korszakhoz kapcsolódó fogalmakat (pl. várjobbágy, céh, személyi kultusz), melyekkel az adott probléma bemutatható! 4. Építse be fogalmazásába a forrásokból megszerezhető információkat, következtetéseket! 5. Ha szükséges, készítsen vázlatot, illetve piszkozatot! 6.

Tárja föl a probléma előzményeit, okait, következményeit! 7. Fogalmazzon meg feltételezéseket, magyarázatokat! 8. Építse be mondanivalójába önálló ismereteit (pl nevek, évszámok), nézőpontját, véleményét! 9. Ügyeljen arra, hogy mondatai világosak legyenek! 10. Szerkessze meg szövegét, és figyeljen a helyesírásra is! Tájékoztatásul: Az esszék javításának szempontjai: • a feladat megértése, • megfelelés a tartalmi követelményeknek, • a válasz megszerkesztettsége, logikussága, nyelvhelyessége. Eredményes munkát kívánunk! írásbeli vizsga 1013 2 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: I. Egyszerű választ igénylő, rövid feladatok 1. A feladat a világvallásokhoz kapcsolódik Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei alapján! (Elemenként 1 pont.) a) Melyik valláshoz kötődik a kép? . b) Nevezze meg a festmény közepén található személyt! . c) Hogyan nevezzük a

középső alak körül elhelyezkedő személyeket? . 3 pont 2. A feladat az Oszmán Birodalom katonai rendszerével kapcsolatos Írja a kipontozott helyekre a megfelelő szakkifejezéseket! A felsorolt szakkifejezések közül válasszon! Két szakkifejezést nem kell beírnia. (Elemenként 1 pont) Szakkifejezések: janicsárok, kalifa, nádor, szpáhik, szultán, várnépek „A kis-ázsiai török törzseket Oszmán vezér szervezte katonaállammá. A birodalom gazdasági alapját a meghódított területek kizsákmányolása jelentette. A születési előjogokat nem ismerték, minden föld a a) -é lett, aki egyben a legfőbb egyházi méltóság, a b) címét is megszerezte. Az államgépezet legfőbb része a hadsereg volt, amely két fontos fegyvernemre oszlott. A lovaskatonák, a c), írásbeli vizsga 1013 3 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: szolgálatukért földbirtokot kaptak, de ez nem volt örökíthető. A szultán bármikor

visszavehette. A gyalogos d) zsoldoskatonák voltak, akiket toboroztak, vagy nagyobb részben gyermekkoruktól katonának, az iszlám terjesztőjének neveltek.” (tankönyvi szöveg) 4 pont 3. A feladat Károly Róbert gazdaságpolitikájához kapcsolódik Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei segítségével! Magyarország bányászata és külkereskedelme a XIV. században „Elrendeljük, hogy ha az egyházak vagy nemesek bármelyikének földjén arany-, illetve ezüstbányát fognak találni, s amennyiben nem tagadják le azok létezését és nem tagadják meg a feltárásukat, akkor ugyanők örökre élvezzék azon földjeik változatlan birtoklását, amelyeken ezek az arany- és ezüstbányák találhatók, sőt a földjükön talált arany-, illetve ezüstbányákból származó, a bányászok szokása szerint befolyó királyi jövedelmek harmadrészét is kapják meg.” (Károly Róbert rendelete, 1327) a) Nevezzen meg a térkép alapján két olyan

árucikket, amelyek Magyarország Nyugatra irányuló külkereskedelmi kivitelében fontos szerepet játszottak! (Elemenként 0,5 pont.) . . b) Említse meg Károly Róbert két intézkedését, amelyek az aranybányászat fellendítését szolgálták! (Elemenként 0,5 pont.) . . írásbeli vizsga 1013 4 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: c) Az értékálló pénz bevezetése után Károly Róbert már nem alkalmazta a pénzrontást bevételei növelésére. Milyen újabb reformot vezetett be a kiesett jövedelem pótlására? (1 pont) . 3 pont 4. A feladat a felvilágosodással kapcsolatos Párosítsa a forrásokat a táblázatban található fogalmakkal! Írja a táblázatba a megfelelő forrás (ábra vagy idézet) betűjelét! Egy forrás kimarad. (Elemenként 1 pont) A) Végrehajtás Törvény- Igazságszolgáltatás hozás Társadalom B) „[] az a célja, hogy összegyűjtse a föld színén szétszórt ismereteket, feltárja ez

ismeretek általános rendszerét azoknak az embereknek, akikkel egy korban élünk s átadja őket azoknak, akik majd miutánunk jönnek; az elmúlt századok munkái ily módon nem lesznek fölöslegesek az eljövendő századoknak; unokáink nemcsak műveltebbek, hanem erényesebbek és boldogabbak is lesznek; s mi magunk se halunk meg anélkül, hogy ne használnánk az emberiségnek.” (Diderot) C) „Az első ember, aki bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki, ez az ember teremtette meg a polgári társadalmat. Mennyi bűntől, háborútól, gyilkosságtól, nyomorúságtól és szörnyűségtől menekült volna meg az emberi nem, ha valaki kiszakítja a jelzőkarókat vagy betemeti az árkot, és így kiált társaihoz: Ne hallgassatok erre a csalóra! Elvesztetek, ha megfeledkeztek róla, hogy a termés mindenkié, a föld pedig senkié!” (Rousseau) D) „Az 1760-70-es évektől

kezdődően az európai fejlődési centrumtól leszakadóban lévő országokban megvalósított kormányzati elv, amely a felzárkózást, vagy legalábbis a lemaradás mérséklését igyekezett megvalósítani, egy-egy filozófiai munkára építve – és gyakran ugyanezen filozófusok közvetlen segítségével.” (Lexikon szócikk) E) „Minden személy, valamennyi képességével együtt, az általános akarat legfőbb irányítása alatt egyesül, és mindenkit testületileg az összesség elkülöníthetetlen részévé fogadunk.” (Rousseau) írásbeli vizsga 1013 5 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: Forrás betűjele Fogalmak a) felvilágosult abszolutizmus b) társadalmi szerződés c) francia enciklopédia d) hatalmi ágak megosztása 4 pont 5. A feladat a Rákóczi-szabadságharc fordulópontjaihoz kapcsolódik Az alábbi források a táblázatban szereplő egy-egy eseményhez kapcsolódnak. Írja be a táblázatba az események

mellé a megfelelő forrás betűjelét! (Elemenként 1 pont.) A) „Végül megegyeztek abban, hogy a vezér címe az ország nyelvének szellemében olyan fejedelmet jelöljön, aki vezérel, jobban mondva a szövetkezett rendek vezérlő fejedelmét amit a latin Dux szóval jelöl. Ezt a tervet helyeseltem” (II Rákóczi Ferenc emlékirataiból) B) „Már nem emlékszem rá pontosan, én ajánlottam-e, vagy Bercsényi, hogy nyilvánítsunk érvénytelennek minden igényt, melyet az Ausztriai Ház a nemzettel szemben fenntart. Ezt az indítványt tapssal fogadták, aláírták, és később kinyomták” (II. Rákóczi Ferenc emlékirataiból) C) „Oda igyekeztem, ahogy mondják lóhalálában vágtatva, az árkokon keresztül, és mikor közeledtem láttam, hogy ennek az ezrednek az eleje is indulni készül. Siettem, hogy visszatartsam őket, és nem nagyon ügyeltem a talajra, [] a ló rosszul lendült ugrásba, megbotlott, bukfencet vetve összerogyott, és kiadta páráját.

[] bal szemem fölött nagy zúzódás keletkezett, és eszméletemet elvesztettem. Lóra ültettek és elvezettek a csatatérről egy közeli erdőbe, ahol megtudtam, hogy minden elveszett” (II. Rákóczi Ferenc emlékirataiból) D) „Előadták nekem a nép végső nyomorát, a kétségbeesést, amely arra kényszeríti őket hogy fegyvert fogjanak, ha állapotukat megszánom és bármiféle segítséget ígérek nekik. [] úgy döntöttünk hogy ki kell használnunk a lelkek hevülését, és néhány zászlót és hadi jelvényt kell nekik megbízottainkkal elküldeni nyílt levelek kíséretében.” (II Rákóczi Ferenc emlékirataiból) Esemény A forrás betűjele a) Az ónodi országgyűlés kimondja I. József trónfosztását. b) A tiszaháti felkelők követei felkeresik II. Rákóczi Ferencet Brezán várában. c) A kuruc sereg Trencsénnél vereséget szenved. d) A szécsényi országgyűlés döntést hoz Magyarország politikai irányításáról. írásbeli

vizsga 1013 6 / 28 4 pont 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: 6. A feladat az első ipari forradalom találmányaival kapcsolatos Rendelje a képekhez a találmány leírását és az elnevezését! Írja a táblázatba a megfelelő betűjeleket és sorszámokat! A találmányok közül egy kimarad. (Elemenként 0,5 pont) a) b) c) d) A) „James Watt angol technikus által tökéletesített gép [] a gőzt szelepek segítségével hol felülről, hol alulról eresztette rá a dugattyúra, így [] a gőz végzi a tényleges munkát. Előnye, hogy a munkahengert nem kell folyton lehűteni és felmelegíteni, és ezzel nem vész el energia.” (Lexikon szócikk) B) „Hargreaves által 1764-70 között kialakított és tökéletesített gép [], mely nyolc, majd tizenhat orsót tudott hajtani egyszerre.[Ezzel a szerkezettel] huszonötször annyi lent lehetett feldolgozni, mint a hagyományos rokkával.” (Lexikon szócikk) C) „Miután megadták a

jelet, a gép roppant kocsisorával együtt megindult. [] A gép 65 perc elteltével megérkezett Darlingtonba. George Stephenson konstrukciója bizonyult a leggyorsabbnak.” (Korabeli beszámoló; 1825) írásbeli vizsga 1013 7 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: D) „[] alkalmasnak bizonyult a hírek olyan sebességgel történő továbbítására, ami ezen a területen a mozdonyok teljesítőképességét messze túlszárnyalta. [] készüléke már lehetővé teszi gondolataink legpontosabb, tökéletesen biztos közlését [].” (Korabeli beszámoló; 1844) 1. gőzmozdony 2. gőzgép A képek betűjele a) A leírás betűjele 3. elektromos távíró 4. esztergapad 5. fonógép A találmányok sorszáma b) c) d) 4 pont 7. A feladat a dualizmus korának iparára vonatkozik Írja az állítások mellé az alábbi táblázatban olvasható ágazatok közül a megfelelőt! Minden ágazat mellé írjon egy ipari központot a mellékelt

térkép alapján! (Elemenként 0,5 pont.) 1898 Ágazat N E H É Z K Ö N N Y Ű Munkáslétszám (fő) 1913 Termelési Munkáslétérték szám (fő) (1000 korona) 98 045 84 191 Termelési érték (1000 korona) 179 742 Bányászat 69 881 Vas- és fémipar 44 545 184 125 62 081 503 087 Gépgyártás 33 008 132 011 47 638 229 991 Villamosenergiatermelés Építőanyag ipar 3003 35 095 12 768 75 023 31 589 51 309 65 850 136 581 Vegyipar 12 145 83 831 25 548 241 993 Faipar 28 227 96 726 69 653 225 075 4722 30 928 9 412 91 245 13 742 53 473 46 380 208 629 Ruházati ipar 3539 20 407 10 962 33 393 Papíripar 5469 15 955 9 395 52 520 46 119 645 978 77 167 1 287 707 6078 17 079 11 124 50 489 302 067 1 464 962 532 169 3 314 479 Bőripar Textilipar Élelmiszeripar Nyomdaipar Összesen A gyáripar ágazati szerkezete a XIX. század végén és a XX század elején írásbeli vizsga 1013 8 / 28 2012. május 9 Történelem

középszint Név: . osztály: Magyarország ipara 1913-ban Állítás Ágazat Ipari központ (város) a) A második legtöbb munkást foglalkoztató nehézipari ágazat a XIX. század végén b) Termelési értékét tekintve a legkiemelkedőbb könnyűipari ágazat az első világháború előtt. Már az 1850-es évektől dinamikusan fejlődik. c) A legdinamikusabban fejlődő könnyűipari ágazat. Kezdetben az osztrákok uralták a piacot, fellendülés a századfordulótól tapasztalható. d) Modern nehézipari ágazat, melyben a munkaerő létszáma 1898 és 1913 között nagyjából megkétszereződött, mialatt a termelési érték nagyjából háromszorosára nőtt. 4 pont írásbeli vizsga 1013 9 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: 8. A feladat a nők szerepének a XX század első felében bekövetkezett változásaihoz kapcsolódik. Döntse el a források és ismeretei alapján az állításokról, hogy igazak vagy hamisak!

Választását X jellel jelölje! (Elemenként 1 pont.) Női aktív keresők társadalmi megoszlása (1910–1930) (a női népesség százalékában) Társadalmi osztály, réteg 1910 (%) 1930 (%) Szellemi szabadfoglalkozású 3,9 8,1 Önálló kisiparos, kiskereskedő 7,9 7,5 Munkás 9,3 16,0 20,1 16,1 4,0 2,0 17,4 13,4 Háztartási alkalmazott Napszámos Mezőgazdasági munkás, cseléd (Andorka Rudolf: A társadalmi mobilitás változásai Magyarországon) Női divat az 1920-as években Állítás Igaz Hamis a) Az első világháború kirobbanását követő bő másfél évtizedben ugrásszerűen nőtt a mezőgazdaságban dolgozó nők aránya Magyarországon. b) Az 1910-es és 1920-as évek Magyarországán nőtt az értelmiségi pályán elhelyezkedő nők aránya. c) A divat is követte a változásokat: a női viselet kényelmesebbé vált, ezzel könnyebb mozgást tett lehetővé. d) 1930-ban Magyarországon a legtöbb nő gyári munkásként dolgozott. 4

pont 9. A feladat a magyarországi zsidóság XX századi történetével kapcsolatos. Párosítsa a felsorolt eseményeket a megfelelő időszakhoz! Írja az események betűjelét a táblázatba! Egy sorban csak egy betűjel szerepelhet. Egy időszakhoz nem tartozik esemény, oda írjon X jelet! (Elemenként 1 pont.) A) a deportálások megszervezése és kezdete B) a „numerus clausus”-törvény elfogadása C) a harmadik zsidótörvény benyújtása és elfogadása Időszak a) az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának kezdeti időszaka b) a nagy világgazdasági válság időszaka Az esemény betűjele c) a Magyarország második világháborús hadba lépését követő hónapok d) a Magyarország német megszállását követő hónapok írásbeli vizsga 1013 4 pont 10 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: 10. A feladat az 1950-es évek első felének magyarországi iparosításával kapcsolatos Oldja meg a feladatokat a források

és ismeretei segítségével! A Sztálinvárosi Vasmű építése „[] ötéves tervünk alapkérdése a vas- és acéltermelésünk fejlesztése olyan ütemben, amelyre nincs példa a magyar ipar történetében.” (Gerő Ernő; 1950) a) Melyik állam gazdasági modellje alapján indult meg az iparosítás? (1 pont) b) Nevezzen meg a források alapján két olyan változást, amely az ipar megnövekedett munkaerőigényét biztosítani tudta! (Elemenként 0,5 pont.) c) Karikázza be annak az egy mondatnak a betűjelét, amelyik igaz a korszak iparosítására! (1 pont) A) Az iparosítás során mindenekelőtt Magyarország természeti adottságait vették figyelembe. B) Az iparosítás során a hangsúlyt a nehéziparra helyezték. C) Az iparosítás elősegítette az életszínvonal általános emelkedését. 3 pont írásbeli vizsga 1013 11 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: 11. A feladat a XX századi tömegkultúra jelenségeivel

foglalkozik Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) „A művészeteket a XX. századra új, a korábbi korszakok számára részben ismeretlen megosztottság is jellemzi. A kultúra mai világa egyre kevésbé írható le a népi és az elitkultúra együttélésének modelljében, azt fokozatosan az ún. magas (vagy artisztikus) illetve a tömegkultúra kettőssége váltja fel. [] A tömegkultúra előzménye a népszerű (vagy populáris) kultúra (kalendárium, ponyvairodalom, románc, tánczene) []. A tömegkultúra a városi ember "folklórja" A városiasodás, iparosodás, eltömegesedés, a kulturális árutermelés, a technikai reprodukció, a telekommunikáció és az információipar feltételeihez alkalmazkodó művelődési mód. A modern tömegkultúra, a nagyipari módon szervezett kultúragyártó ágazat ma emberek százmilliói számára termel meséket, érzéki képeket és csábító hangzásvilágot.

Termékei a hálózatba kapcsolódó számítógépek és a műholdak hatósugarának függvényében szinte bárhová eljuttathatóak.” (Hartai László–Muhi Klára: Mozgóképkultúra és médiaismeret) a) Az alábbiak közül melyik az, amelyiket a forrás a XX. századi tömegkultúra ellentétének tekint? Karikázza be a helyes válasz betűjelét! A) magas kultúra B) népi kultúra C) populáris kultúra b) Milyen, a társadalom szerkezetét érintő változás járult hozzá a tömegkultúra elterjedéséhez? c) Miért fontos a telekommunikáció fejlődése a tömegkultúra elterjedése szempontjából? 3 pont 12. A feladat a mai magyar társadalommal kapcsolatos Válaszoljon a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvénnyel kapcsolatos kérdésekre a forrás és ismeretei segítségével! Tegyen X jelet a táblázat megfelelő oszlopába! Írja be a táblázat negyedik oszlopába annak a paragrafusnak a számát, amelyik segít a kérdés

megválaszolásában! (Egy sorba csak egy számot írhat.) (Elemenként 0,5 pont) „1. § E törvény értelmében nemzeti és etnikai kisebbség (a továbbiakban: kisebbség) minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok és a lakosság többi részétől saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul. írásbeli vizsga 1013 12 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: 4. § A Magyar Köztársaság tilalmaz minden olyan politikát, amely: – a kisebbségnek a többségi nemzetbe való beolvasztását célozza vagy ezt eredményezi; – a kisebbségek által lakott területek nemzeti vagy etnikai viszonyainak a

kisebbség szempontjából hátrányos megváltoztatására irányul; 5. § A Magyar Köztársaságban a kisebbségek alkotmányos joga helyi és országos önkormányzatok létesítése. 7. § Valamely nemzeti, etnikai csoporthoz, kisebbséghez (a továbbiakban: kisebbséghez) való tartozás vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. A kisebbségi csoporthoz való tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető. 10. § A kisebbséghez tartozóknak a közéletben való részvétele nem korlátozható Érdekeik kifejezésére, védelmére – az alkotmányos szabályozás szerint – [] szervezeteket hozhatnak létre. 18. § A kisebbségi közösségeknek joguk van: [] a törvények keretei között saját országos nevelési, oktatási, kulturális, tudományos intézményhálózat kialakítására. 20. § Az Országgyűlés megválasztja a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát. A köztársasági

elnök a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának személyére vonatkozó javaslatának megtétele előtt kikéri az országos kisebbségi önkormányzatok – ha valamely kisebbség ilyen önkormányzattal nem rendelkezik, az adott kisebbség nyilvántartásba vett országos érdekképviseleti szervének – véleményét.” (Részletek az 1993 évi LXXVII törvényből) Kérdés igen nem A paragrafus száma: a) Megengedi-e a törvény nemzetiségi párt alapítását? b) Megilletik-e a kisebbségi jogok a bevándorlókat? c) Kötelező-e válaszolni az országos népszámláláson a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó kérdésre? d) Elfogadhatónak tartja-e bizonyos esetekben ez a törvény az erőszakos asszimilációt? e) Van-e valamilyen beleszólásuk a nemzetiségeknek az ő érdekeiket védő országgyűlési biztos személyének kiválasztásába? 5 pont írásbeli vizsga 1013 13 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: .

osztály: II. SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK Olvassa el figyelmesen! A következő feladatok közül összesen hármat kell kidolgoznia. Az alábbi szabályok alapján kell választania: Kidolgozandó: egy, az egyetemes történelemre vonatkozó feladat, kettő, a magyar történelemre vonatkozó, egy rövid és egy hosszú, különböző korszakokra vonatkozó feladat. Tanulmányozza figyelmesen a feladatokat! Sorszám Korszakok, témák A feladat típusa Egyetemes 13. Francia abszolutizmus rövid történelem 14. Náci ideológia rövid 15. Magyarország XVIII. századi népessége rövid 16. A tatárjárás következményei hosszú Magyar 17. Széchenyi a reformkorban rövid történelem 18. Budapest a századfordulón hosszú Magyar külpolitika a két világháború rövid között 20. hosszú Az 1956-os forradalom és szabadságharc Segítségül megadjuk a helyesen kiválasztott feladatok sorszámainak lehetséges kombinációit. Jelöljön meg egy

oszlopot az alábbi táblázatból! Karikázza be a választott oszlop betűjelét! 19. Feladattípus A B C D E F G H I J K L rövid 13. 13. 13. 13. 13. 13. 14. 14. 14. 14. 14. 14. rövid 15. 15. 17. 17. 19. 19. 15. 15. 17. 17. 19. 19. hosszú 18. 20. 16. 20. 16. 18. 18. 20. 16. 20. 16. 18. Csak a szabályok szerint kiválasztott feladatok értékelhetők! A feladatok után az értékelési szempontok szerepelnek, az elért pontszámokat a javító tanár állapítja meg. A feladatok közül csak a választott hármat dolgozza ki, a többit hagyja üresen! A feladatok kidolgozása előtt tanulmányozza a 2. oldalon található útmutatót! A válaszok elkészítése során fogalmazvány (piszkozat) készíthető! írásbeli vizsga 1013 14 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: 13. A feladat a francia abszolutizmussal kapcsolatos (rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével, hogyan

valósult meg az abszolutista kormányzás XIV. Lajos Franciaországában! „Uraim, azért hívattam önöket, hogy elmondjam: eddig az államügyeket saját akaratomból a néhai Mazarin bíboros úr irányította. Most elérkezett az ideje, hogy magam kormányozzak. Önök segíteni fognak a tanácsaikkal, amikor én kérem Önöktől Elrendelem, kancellár úr, hogy semmit se pecsételjen le az én parancsom nélkül, és Önök, Államtitkár urak, a rendelkezésem nélkül semmit sem írhatnak alá, még egy útlevelet sem.” (XIV Lajos beszéde a miniszterekhez Mazarin halálának másnapján; 1661) . . . . . . . . . . . . . . . . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga 1013 15 / 28 Elérhető Elért pont 4 4 4 4 6 2 24 Osztószám 2 12 2012. május 9 Történelem

középszint Név: . osztály: 14. A feladat a náci ideológiával kapcsolatos (rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével a náci ideológia jellemző vonásait! „Porba NagyNémetország minden ellenségével!” (Propagandaplakát; 1940) írásbeli vizsga 1013 16 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 4 6 2 24 Osztószám 2 12 15. A feladat a XVIII századi Magyarországgal kapcsolatos (rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján, hogyan változott a népesség a XVIII. század folyamán! Térjen ki a változások okaira! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Magyarország népessége (Horvátországgal együtt) a XVIII. század elején

(becslés) a XVIII. század végén (népszámlálás) 4 millió fő 9,5 millió fő Etnikai arányok Magyarországon a XVIII. század végén . . . . . . . . írásbeli vizsga 1013 17 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: . . . . . . . . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért Pont 4 4 4 4 6 2 24 Osztószám 2 12 16. A feladat a tatárjáráshoz kapcsolódik (hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a tatárjárás következményeit és IV. Béla tatárjárást követő politikáját! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! „[] szemügyre vettük a tatároktól elpusztított vidéket []. Az egyházak tornyai voltak útmutató jeleink egyik helységből a másikba, és ezek is borzalmas utat jelöltek []. Gyulafehérvár

városába érkeztünk, ahol semmit sem találtunk, csak megöltek csontjait és koponyáit, a bazilikák és paloták szétrombolt és aláásott falait. [] És a tizedik mérföldkőnél [.] volt egy csodálatosan magas hegy [] embereknek és asszonyoknak nagy sokasága menekült ide, és most könnyek között fogadtak. [] Végül fekete kenyeret adtak nekünk, amelyet lisztből és összemorzsolt tölgyfakéregből sütöttek.” (Rogerius: Siralmas ének) „Miután a tatárok egykor az ország lakosainak nagy részét megölték, vagy elhurcolták, s az ország, amely azelőtt telve volt néppel, sok helyütt pusztasággá vált, királyi rendelettel igyekeztünk a világ minden részéről mind katonákat, mind földműveseket gyűjteni, az elpusztított és lakosaiktól elhagyott földek benépesítésére.” (IV Béla 1268. évi oklevele) „Mi [IV. Béla] Isten kegyelméből Magyarország királya [] tudtára adjuk mindazoknak, akik jelen levelünket megtekintik, hogy

Magyarország összes nemesei, akiket királyi servienseknek mondanak, hozzánk járulván, tőlünk alázatosan azt kérték, hogy őket [] elnyert szabadságukban megtartani írásbeli vizsga 1013 18 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: kegyeskedjünk [] Mivel úgy találtuk , hogy kéréseik és követeléseik jogosak és törvényesek, tanácsot tartván báróinkkal s az ő hozzájárulásukkal azokat teljesítendőnek véltük []. Úgyszintén elrendeltük, hogy minden évben a szent király ünnepén, közülünk valaki tartozzék Fehérvárra jönni, és minden megyéből két vagy három nemes tartozzék megjelenni, hogy azoknak jelenlétében minden kártevésről és jogtalanságról, bárki okozta és követte el azokat, minden panaszosnak elégtételt szolgáltassunk.” (Az 1267 évi törvényből) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . írásbeli vizsga 1013 19 / 28 2012. május 9 Történelem középszint

Név: . osztály: . . . . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért Pont 8 4 4 8 10 8 42 Osztószám 2 21 17. A feladat a reformkori Magyarország történetéhez kapcsolódik (rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével Széchenyi István grófnak a magyar gazdaság átalakítása érdekében megfogalmazott javaslatait! „7-szer: a házi pénztár s országgyűlési költségek a nemestül is idomzat szerint [a birtok arányában] viseltessenek. Ezen törvények következésében új életre ébredend a hon, s nagyobb lévén a mozgás, szükségkép foly, hogy 8-szor: a vizek elrendezése, utak készítése s jó karban tartása, valamint a belvámok – mindenkitül egyenlőn fizetve – országgyűlési tárgyak legyenek; mert ilyesekben harmónia és szoros egybehangzás

kell. De mind emellett a szorgalom hatalmasan nem léphet elő; s így félre kell vetni mint káros akadályt, 9-szer: a monopóliumokat, céheket, limitatiókat [a hatósági árszabásokat] s egyéb ilyes intézeteket örökre. ” (Stádium; 1833) . . . . . . . . . . . írásbeli vizsga 1013 20 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: . . . . . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért Pont 4 4 4 4 6 2 24 Osztószám 2 12 18. A feladat a dualizmus korával kapcsolatos (hosszú) Mutassa be Budapest gazdasági szerepét, fejlődését és társadalmának átalakulását a XIX-XX. század fordulóján a források és ismeretei segítségével! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! A bejegyzett cégek száma Budapesten vállalkozási forma szerint

írásbeli vizsga 1013 21 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: „1. § Hogy a Duna-folyam Buda-Pest mellett aképpen szabályoztathassék, a mint a hajózás és kereskedés országos érdekei igénylik s a főváros, mint az ipar és kereskedelem központja, oly állásba emeltessék, mely számára a szabad közlekedés mindazon előnyeit biztosítsa a melyek az ipar és kereskedés fejlődésének nélkülözhetlen feltételei: felhatalmaztatik a ministerium, hogy ezen országos célból szükséges beruházásokra huszonnégy millió osztrák értékű forint erejéig sorsolási kölcsönt köthessen.” (1870 X törvénycikk) Budapest lakosságának megoszlása foglalkozási csoportok szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . írásbeli vizsga 1013 22 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: . . . . . . . . . . . . . . . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása

Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 8 4 4 8 10 8 42 Osztószám 2 21 19. A feladat a két világháború közötti magyar történelemmel kapcsolatos (rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével, milyen szerepet játszott a területi revízió kérdése az 1920-as évek magyar külpolitikájában! Használja a Középiskolai történelmi atlaszt! „Mi nem tartományokat vesztettünk el. Bennünket feldaraboltak [] mi fajunk egyharmadáról örök időkre le nem mondhatunk. Ezt igazságul elfogadni nem tudjuk. [] Ha valaki a mellényét rosszul gombolta be, öltözékét csak úgy hozhatja rendbe, ha kigombolja, és azután jól gombolja be. Ezekre a határokra egy végleges békét felépíteni nem lehet. Ezekre a határokra fel lehet építeni egy börtönt, amelyben mi vagyunk az őrzöttek és a győzők az őrzők. [] nekünk más határokra van

szükségünk.”(Bethlen István beszédéből; 1928) írásbeli vizsga 1013 23 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: . . . . . . . . . . . . . . . . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 4 6 2 24 Osztószám 2 12 20. A feladat az 1956-os magyar forradalommal és szabadságharccal kapcsolatos (hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a forradalom kirobbanásához vezető okokat! Ismertesse a forradalom kirobbanásának napján történt legfontosabb eseményeket! „5. Általános, egyenlő és titkos választásokat követelünk az országban, több párt részvételével [] 7. Követeljük az egész magyar gazdasági élet átszervezését [] Vizsgálják felül a tervgazdaságon alapuló egész gazdasági

rendszerünket a hazai adottságoknak [] szem előtt tartásával. 9. Követeljük az iparban alkalmazott normák teljes revízióját, munkások és értelmiségiek bérköveteléseinek sürgős és alapvető rendezését. Kérjük a munkások létminimumának megállapítását. írásbeli vizsga 1013 24 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: 10. Követeljük a beszolgáltatási rendszer új alapokra való fektetését [] az egyénileg dolgozó parasztok egyenrangú támogatását. 11. Követeljük az összes politikai és gazdasági pereknek független bíróságon való felülvizsgálását, az ártatlanul elítéltek szabadon bocsátását és rehabilitálását. 12. Teljes vélemény- és szólás- és sajtószabadságot, szabad rádiót [] 13. Követeljük, hogy [] a Sztálin-szobrot [] bontsák le [] 14. [] kívánjuk a régi magyar Kossuth-címer visszaállítását, [] március 15-e nemzeti ünnep, [] október 6-a pedig nemzeti gyászünnep

[] legyen. ”(Részletek a magyar egyetemi ifjúság 16 pontjából) A Sztálin-szobor október 23-án este „Népünk ellenségeinek legfőbb törekvése ma az, hogy megkíséreljék megingatni a munkásosztály hatalmát, lazítani a munkás–paraszt szövetséget, aláásni a munkásosztály vezető szerepét országunkban, megrendíteni népünk hitét pártjában, a Magyar Dolgozók Pártjában, megkíséreljék lazítani a szoros baráti kapcsolatokat országunk, a Magyar Népköztársaság és a többi szocializmust építő ország között, különösen pedig országunk és a Szocialista Szovjetunió között. [] Azt állítják, hogy a Szovjetunióval nem egyenrangú kereskedelmet folytatunk, hogy a Szovjetunióhoz való viszonyunk állítólag nem az egyenlőség viszonya, és hogy függetlenségünket állítólag nem az imperialisták ellen, hanem a Szovjetunióval szemben kell megvédeni. Mindez szemenszedett valótlanság [].” (Részlet Gerő Ernő

rádióbeszédéből) . . . . . írásbeli vizsga 1013 25 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . írásbeli vizsga 1013 26 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga 1013 27 / 28 Elérhető Elért pont 8 4 4 8 10 8 42 Osztószám 2 21 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: 1. Világvallások 2. Oszmán Birodalom 3. Károly Róbert gazdaságpolitikája 4. Felvilágosodás 5. Rákóczi-szabadságharc I. 6. Ipari forradalom Egyszerű, 7. Dualizmus kori ipar rövid 8. Női emancipáció feladatok 9. Magyar zsidóság 10. Az 1950-es évek ipara 11. Tömegkultúra, reklám 12. Mai magyar társadalom I.

Összesen 13. Francia abszolutizmus 14. Náci ideológia 15. Magyarország XVIII századi népessége II. 16. A tatárjárás következményei Szöveges 17. Széchenyi a reformkorban kifejtendő feladatok 18. Budapest a századfordulón 19. Magyar külpolitika a két világháború között 20. Az 1956-os forradalom és szabadságharc II. Összesen Az írásbeli vizsgarész pontszáma: maximális elért pontszám pontszám 3 4 3 4 4 4 4 4 4 3 3 5 45 12 12 12 21 12 21 12 21 45 90 javító tanár Dátum: . elért pontszám programba egész beírt egész számra pontszám kerekítve I. Egyszerű, rövid feladatok II. Szöveges kifejtendő feladatok javító tanár Dátum: . írásbeli vizsga 1013 jegyző Dátum: . 28 / 28 2012. május 9 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 9 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató 1013 TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok javításához A dolgozatot a vizsgázó által használt színűtől eltérő színű tollal javítsa az alábbiak szerint! 1. Jó válasz 9 2. Hiány(osság) 3. Nem tartozik szorosan a megoldáshoz 4. Felesleges, értékelhetetlen rész (áthúzás) 5. Súlyos hiba, tartalmi tévedés (aláhúzás) √ [ ] 6. Értelmetlen szöveg, logikai problémák (aláhúzás) ∼∼∼∼∼∼ 7. Nyelvhelyesség (aláhúzás) 8. Durva helyesírási hiba (aláhúzás) (Durva helyesírási hiba: - a mássalhangzók időtartamának hibás jelölése - az összeolvadás, a hasonulás és a kiesés hibás írásmódja - kis- és nagy kezdőbetű tévesztése (pl. Római Birodalom, Széchenyi, napóleoni, németországi) - igekötős igék hibás egybe-, illetve különírása - tagadószó egybeírása - az ly- j

tévesztése) A feladatok alatt található téglalapok közül a bal oldaliban a feladatra adható maximális pontszám van, a jobb oldali téglalapba kell beírni a tanuló által elért összes/teljes pontszámot. A feladatok egyes részeinek megoldásáért járó részpontszámokat is írja a dolgozat(ok)ra! Csak a megoldási útmutatóban megadott/megfogalmazott válaszelemeket fogadja el, és az egyes feladatoknál feltüntetett pontozás szerint értékeljen! A megadott válaszelemektől eltérést lehetővé tevő feladatokra, feladatelemekre (pl. indoklás) és feladattípusokra a részletes megoldási útmutatóban külön utalás található. I. A rövid feladatok javítása, értékelése Értékelési alapelv, hogy a javítókulcsban szereplő válaszelemeket kell jó válaszként elfogadni. Pontozás Jó válasz/válaszelem: Rossz válasz: Hiányzó válasz: 0,5 vagy 1 pont (a megoldókulcsban feltüntetettek szerint) 0 pont 0 pont Azokra a feladatelemekre lehet 0,5

pontot adni, amelyeket a javítókulcs külön is megjelöl. A megoldókulcsban megadott pontszám egy-egy eleme már tovább nem bontható. Az egyes feladatrészek pontjainak összesítése során kapott pontszámot nem kell kerekíteni, lehet pl. 3,5 pont írásbeli vizsga 1013 2 / 18 2012. május 9 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató A több válaszelemből álló feladatok pontozása: • ha 2 pont adható, és két válaszelemet vár el a feladat, akkor minden egyes hibátlan válaszelemért 1-1 pont adható; • ha 1 pont adható, és két válaszelemet vár el a feladat, akkor minden egyes hibátlan válaszelemért 0,5-0,5 pont adható. A nem zárt végű feladatoknál (az indoklásoknál, szövegértelmezéseknél stb.) minden olyan megoldás elfogadható, amely tartalmilag megegyezik a megoldási útmutatóban szereplő válasszal. (Ezért ezeknél a feladatoknál a megoldások „Pl”-val kezdődnek) Azoknál a feladatoknál, ahol több

válaszelem közül kell a jó megoldást kiválasztani (pl. igaz-hamis), ott az összes válaszelem aláhúzása, megjelölése esetén a válasz nem értékelhető. Ha egy feladat meghatározza az elem(ek) számát, és a vizsgázó ennél többet ír, akkor a beírás sorrendjében kell értékelni. A megoldásokért az előírt maximális pontot meghaladó „jutalompont” nem adható. Hibás vagy hiányzó válaszelemek miatt pontot levonni nem szabad. Ha az egyszerű, rövid feladatok összpontszáma egész szám, akkor nincs teendő, ha törtszám, akkor a matematika szabályai szerint egész számra kell kerekíteni (pl. 23,5 pont kerekítve 24 pont). A kerettantervekben szereplő személyek, topográfiai adatok és fogalmak csak pontos helyesírással értékelhetők. A megoldásban szereplő javítókulcstól csak különösen indokolt esetben lehet eltérni. Az eltérések okát a javítónak külön szöveges magyarázattal kell indokolnia. II. A szöveges feladatok

javítása, értékelése 1. A feladatválasztás Összesen három feladat értékelhető: egy egyetemes történelemre vonatkozó rövid feladat, egy magyar történelemre vonatkozó rövid feladat, egy magyar történelemre vonatkozó hosszú feladat. A két magyar történelemre vonatkozó feladatnak különböző korszakokra kell vonatkoznia. A feladatok értékelése a tanulók hibás feladatválasztása esetén Ha három feladatot oldott meg a tanuló, de helytelenül választott a korszakok, a feladattípus stb. vonatkozásában, akkor • azt a feladatát (vagy feladatait) kell figyelmen kívül hagyni, amelyikben a legkevesebb pontot érte el, így az összpontszám kiszámításánál a legkisebb pontveszteség éri; • azt az egy (kettő) feladatát kell figyelembe venni, amely(ek) megfelel(nek) a választási szempontoknak, és amely(ek)ben a legtöbb pontot szerezte. Ha a tanuló háromnál több feladatba is belekezd, de nem jelöli egyértelműen választását, és a

megoldások között van három olyan feladat, amelyik megfelel a választási szabályoknak, akkor a legkisebb sorszámú megoldott feladattól indulva, a jó választás szabályai alapján emelkedő számsorrendben kell a feladatokat értékelni (pl. 13, 15, 18 vagy 14, 15, 18) Ha a tanuló háromnál több feladatba is belekezd, de nincs három olyan feladata, amely megfelel a választási szempontoknak, akkor azokat a feladatait kell figyelembe venni, amely(ek) megfelel(nek) a választási szempontoknak, és amely(ek)ben a legtöbb pontot szerezte. Ha a vizsgázó mindegyik feladatba belekezd, és nem jelzi egyértelműen választását, akkor a vizsgaleírásnak megfelelően a 13., 15, 20 feladatok megoldását kell értékelni írásbeli vizsga 1013 3 / 18 2012. május 9 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató 2. A feladatok értékelése A feladatok értékelésében a következő szempontok a meghatározók: a) feladatmegértés, b)

követelményeknek (kompetenciák, tartalmak) való megfelelés, c) megszerkesztettség, nyelvhelyesség. A szöveges feladatok értékelése a javítókulcs felhasználásával történik, amely tartalmazza a konkrét értékelési szempontokat és a műveleteket, valamint a hozzájuk rendelhető tartalmakat. a) Útmutató a feladatmegértés pontozásához: A feladatmegértés kapcsán a következő szempontokat kell figyelembe venni. • A feladat (téma, korszak) azonosítása: a diák a megadott problémáról, témáról, korszakról ír-e? • A tématartás, a lényeg kiemelése: lényegre törően, a feladatban felvetett problémára koncentrál-e? • Tartalmi mélység, kifejtettség: megállapításai és következtetései mennyire összetettek, illetve relevánsak-e a probléma szempontjából? • A műveleti sokszínűség és eredményesség: használja-e a megfelelő forrásokat, és tude lényeges megállapításokat, következtetéseket tenni? A feladatok konkrét

értékelésénél az első lépés annak eldöntése, hogy a feladatmegértésre adható 4 vagy 8 pontból elért-e a vizsgázó legalább 1 pontot. Ha nem, akkor a feladat összpontszáma csak 0 pont lehet. A problémamegoldó (rövid) feladatoknál 4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, a kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. A források felhasználásával lényeges következtetéseket fogalmaz meg, a konkrét és az általános megállapítások aránya kiegyensúlyozott 3 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő. 2 pont akkor adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozta ki, és használta a forrásokat, de nem tesz lényegi megállapításokat. 1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, amely alapján igazolható, hogy a problémát megértette, de a

kifejtés túlnyomó része nem a probléma értelmezésére vagy megoldására irányul. 0 pont akkor adható, ha nem érti meg, illetve teljes mértékben félreérti a feladatot, nem használta a forrásokat, megállapításai nem a probléma értelmezésére irányulnak. Az elemző (hosszú) feladatoknál 7-8 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, a kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. A források felhasználásával lényeges következtetéseket, megállapításokat fogalmaz meg, a konkrét és az általános megállapítások aránya kiegyensúlyozott. 4-6 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő. 2-3 pont akkor adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozta ki, és használta a forrásokat, de nem tesz lényegi megállapításokat. írásbeli vizsga 1013 4 / 18 2012. május 9

Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató 1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, amely alapján igazolható, hogy a problémát megértette, de a kifejtés túlnyomó része nem a probléma értelmezésére vagy megoldására irányul. 0 pont akkor adható, ha nem érti meg, illetve teljes mértékben félreérti a feladatot, nem használja a forrásokat, megállapításai nem a probléma értelmezésére irányulnak. b) A műveletek és a tartalmi elemek pontozása A javítókulcsban az egyes kompetenciák (pl. idő- és térbeli tájékozódás, források használata) alkalmazásához kapcsolódó műveleteket „M”-mel, a hozzájuk rendelhető tartalmi elemeket pedig „T”-vel jelöltük. Szoros összefüggés van természetesen a két értékelési szempont között, hiszen a műveletek csak a konkrét tartalmakon keresztül értelmezhetők és értékelhetők. Egy művelethez a problémamegoldó (rövid) feladatok

esetében egy-két tartalom kapcsolódik, míg az elemző feladatokban – különösképpen az eseményeket alakító tényezők föltárásánál – több, kettő-három tartalmi elem is rendelődik. Ha a javítókulcsban egy művelethez csak egy tartalmi elem kapcsolódik, akkor a javításban a műveletek és a tartalmak pontszámának is meg kell egyeznie. (Például: rövid feladatok esetében a Tájékozódás térben és időben, a Szaknyelv alkalmazása és a Források használata szempontokra, illetve hosszú feladatok esetében a Tájékozódás térben és időben és a Szaknyelv alkalmazása szempontokra csak 0 vagy 2 vagy 4 pont adható.) Ha a javítókulcsban egy művelethez több tartalmi elem kapcsolódik, akkor a köztük lévő szoros összefüggés miatt bizonyos pontszámok nem adhatók (például: rövid feladatoknál az Eseményeket alakító tényezők feltárása szempontra nem adható 1 és 4 pont, a hosszú feladatoknál a Források használata szempontra

nem adható 1 és 5 pont, az Eseményeket alakító tényezők feltárása szempontra nem adható 1 és 6 pont). Általános szabályként az egyes műveletek és az egyes tartalmak pontozásakor az alábbiakat kell érvényesíteni. A „Műveletek” (M) pontozása 2 pont akkor adható, ha a hozzá tartozó, a vizsgázó által elért tartalmi pontszám magas (az elérhető maximális tartalmi pontszám több mint 50%-a). 1 pont akkor adható, ha a tartalmi pontszámokból a vizsgázó legalább 1 pontot elért, és a válasz nem tartalmaz durva hibát (téves adatot, megállapítást). 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó a tartalmi elemekre nem szerzett pontot, és a válasza súlyos tévedést tartalmaz. A tartalmi elemeknél szereplő példák (Pl.) azt jelzik, hogy mely tartalmak fogadhatók el jó válaszként. A tartalmi válaszelemek általában két részből állnak: idő- és térmeghatározás; általános és konkrét fogalomhasználat; felsorolás (rögzítés,

bemutatás) és következtetés (megállapítás). Ez a pontozásnál azt jelenti, hogy ha csak az egyik elemet tartalmazza a válasz, akkor 1 pontot, ha mindkettőt, akkor 2 pontot lehet adni. Természetesen a tartalmi válaszelemeknél – különösképpen a felsorolásoknál és következtetéseknél – másfajta jó kombináció is elfogadható, mint amit a javítókulcs tartalmaz! A javítókulcsban néhány tartalmi elemnél a „vagy” szóval elválasztva több jó válaszlehetőség is szerepel, mindez nem zárja ki, hogy más jó tartalmi elemeket is elfogadjon az értékelő. írásbeli vizsga 1013 5 / 18 2012. május 9 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató A „Tartalmi elemek” (T) pontozása 2 pont akkor adható, ha a válasz megfelelő mennyiségű helyes adatot tartalmaz, az elemzés jó színvonalon hivatkozik a forrásokra (szerzőre, szándékokra, körülményekre stb.), valamint többféle jellemző, tipikus okot,

következményt fogalmaz meg, és/vagy említ az eseményekhez kapcsolódó történelmi személyiségeket. 1 pont akkor adható, ha kevés és nem lényeges, nem a legjellemzőbb adatot, következtetést, megállapítást tartalmaz az elemzés. 0 pont akkor adható, ha nincsenek adatok, összefüggések, vagy ha teljesen hibás megállapítások vannak a megoldásban. c) A „Megszerkesztettség, nyelvhelyesség” pontozása A problémamegoldó (rövid) feladatoknál 2 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló, szerkesztett szöveg, melyben nincsenek durva helyesírási hibák. 1 pont akkor adható, ha több nyelvhelyességi és több durva helyesírási hiba van benne. 0 pont akkor adható, ha a megoldás csupán szavakból álló vázlat, nincsenek benne összefüggő mondatok. Az elemző (hosszú) feladatoknál 7-8 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló, koherens, szerkesztett szöveg, felépítése logikus, arányosan igazodik

a tartalmi kifejtéshez, megállapításai árnyaltak, több szempontúak, és nem tartalmaz nyelvtani vagy helyesírási hibát. 4-6 pont akkor adható, ha a szöveg értelmes mondatokból áll, de aránytalanul szerkesztett, vagy néhány megállapítása leegyszerűsített, egysíkú, kisebb nyelvhelyességi hibákat tartalmaz. 2-3 pont akkor adható, ha a szöveg értelmes mondatokból áll, de a szöveg rosszul szerkesztett, aránytalan, hiányos (pl. a bevezetés, tárgyalás, befejezés közül valamelyik hiányzik) A szöveg megállapításai leegyszerűsítettek, egysíkúak, nyelvhelyességi hibákat tartalmaznak. 1 pont akkor adható, ha a válasz mondatokból áll, de a mondatok között alig van (tartalmi vagy nyelvi) összefüggés, és súlyos nyelvhelyességi és helyesírási hibákat tartalmaz. 0 pont akkor adható, ha a válasz vázlatszerű, csupán szavakból áll. 3. A szöveges feladatok terjedelme Fontos szövegalkotási kompetencia, hogy a vizsgázó a

gondolatait az előre meghatározott terjedelem keretei között fejtse ki. Indokolt esetben a kipontozott helyen megkezdett gondolat a lap üres helyein befejezhető, és ez a válaszelem is értékelhető Ez a rövid feladatoknál kb. 2-3 sort, hosszú feladatoknál kb 4-5 sort jelent írásbeli vizsga 1013 6 / 18 2012. május 9 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató 4. A szöveges feladatok értékelésének javasolt menete 1. Tanulmányozza át a feladatok javítókulcsait! 2. Tekintse át az értékelési szempontsor mintáját! 3. Ellenőrizze a vizsgázó feladatválasztásait! 4. Legalább kétszer olvassa el a tanuló dolgozatát! 5. A javítókulcs elemei szerint állapítsa meg az egyes szempontok szerint elért pontszámot! 6. Állapítsa meg az összpontszámot, és az osztószám (2) segítségével számítsa át vizsgaponttá! 7. A vizsgapontokat feladatonként ne kerekítse! 8. Számítsa ki a három esszéfeladatban elért

összesített vizsgapontszámot! Ha ez az összpontszám egész szám, akkor nincs teendő, ha törtszám, akkor a matematika szabályai szerint egész számra kell kerekíteni (pl. 23,5 pont kerekítve 24 pont) III. A feladatlap összpontszámának megállapítása Adja össze az I. és a II összetevőben elért pontszámokat! Táblázatok a feladatok értékeléséhez, pontozásához Rövid választ igénylő feladat Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 4 6 2 24 OSZTÓSZÁM 2 12 Hosszú választ igénylő feladat Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga 1013 Elérhető Elért

pont 8 4 4 8 10 8 42 OSZTÓSZÁM 2 21 7 / 18 2012. május 9 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató I. EGYSZERŰ VÁLASZT IGÉNYLŐ, RÖVID FELADATOK 1. Világvallások (Elemenként 1 pont, összesen 3 pont) a) keresztény(ség) b) (Názáreti) Jézus vagy (Jézus) Krisztus c) apostolok vagy tanítványok vagy a 12 apostol 2. Oszmán Birodalom (Elemenként 1 pont, összesen 4 pont) a) szultán b) kalifa c) szpáhik d) janicsárok 3. Károly Róbert gazdaságpolitikája (Összesen 3 pont) a) Pl.: élőállat (marha), bor, (feldolgozatlan nemes- és színes)fémek (arany, réz) (Két jó elemet lehet elfogadni.) (Elemenként 0,5 pont) b) (csehországi) bányászok betelepítése vagy a nemesfémbánya a földbirtokos nemesek tulajdonában marad vagy a földesurak megkapják a bányabér harmadát (Két jó elemet lehet elfogadni. Más, tartalmilag helyes válasz is elfogadható ) (Elemenként 0,5 pont.) c) bevezette a kapuadót (1 pont) 4. Felvilágosodás

(Elemenként 1 pont, összesen 4 pont) a) D) b) E) c) B) d) A) 5. Rákóczi-szabadságharc (Elemenként 1 pont, összesen 4 pont) Esemény A forrás betűjele a) B b) D c) C d) A 6. Ipari forradalom (Elemenként 0,5 pont, összesen 4 pont) A képek A leírás A találmányok betűjele betűjele sorszáma a) B) 5. b) D) 3. c) A) 2. d) C) 1. írásbeli vizsga 1013 8 / 18 2012. május 9 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató 7. A dualizmus ipara (Elemenként 0,5 pont, összesen 4 pont) Ágazatok Ipari központ/város Pl.: Salgótarján, Diósgyőr, Miskolc a) Vas- és fémipar Pl.: Budapest, Kecskemét, Kalocsa, b) Élelmiszeripar Szeged Pl.: Győr, Sopron c) Textilipar Pl.: Budapest, Léva, Komárom d) Vegyipar 8. Női emancipáció (Elemenként 1 pont, összesen 4 pont) Állítás Igaz Hamis X a) b) X c) X d) X 9. Magyarországi zsidóság (Elemenként 1 pont, összesen 4 pont) Időszak Az esemény betűjele a) B b) X c) C d) A 10. 1950-es évek

ipara (Összesen: 3 pont) a) Szovjetunió (1 pont) b) A nők munkába állása vagy (a kollektivizálás hatására) a parasztság elvándorlása faluról vagy (az államosítás hatására) az önálló kisiparosok és kiskereskedők munkássá válása. (A felsoroltak közül bármelyik kettő, illetve azokkal tartalmilag azonos válasz elfogadható.) (Elemenként 0,5 pont.) c) B (1 pont) 11. A tömegkultúra (Elemenként 1 pont, összesen 3 pont) a) A b) A városiasodás. (Más, tartalmilag azonos válasz is elfogadható) c) Az új telekommunikációs eszközök gyorsan, sok emberhez juttatják el a tömegkultúra termékeit. (Más, tartalmilag hasonló válasz is elfogadható) 12. Mai magyar társadalom (Elemenként 0,5 pont, összesen 5 pont) A paragrafus Kérdés igen nem száma: a) X 10. b) X 1. c) X 7. d) X 4. e) X 20. írásbeli vizsga 1013 9 / 18 2012. május 9 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató II. SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK 13.

Francia abszolutizmus (rövid) Szempontok Műveletek, tartalmak A vizsgázó alapvetően a francia abszolutizmus működését és rendszerét mutatja be. FeladatA válasz a forrás felhasználásával lényegi összefüggésekre utal (pl. a megértés korlátlan hatalom, a gazdaság és a hadsereg közötti összefüggésekre). M: A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T: Pl. rögzíti, hogy XIV Lajos francia király uralkodása Tájékozódás térben és a XVIIXVIII. századra tehető, és megemlíti, hogy Franciaország egész Európa kontinentális nagyhatalmává vált, vagy utal arra, hogy időben Versailles lett az uralkodói központ. M: A vizsgázó helyesen használja az általános és a témával kapcsolatos történelmi fogalmakat. Szaknyelv T: Szakszerűen használja a következő általános és konkrét alkalmazása történelmi fogalmakat pl. uralkodó, állam, hatalom, hadsereg, abszolutizmus, merkantilizmus. M: A vizsgázó

válaszába beépíti a forrásban található információkat, és egyszerű következtetéseket von le belőlük. Források T: Pl. rögzíti, hogy XIV Lajos a korábbi gyakorlattal szemben használata szűkítette az államtitkárok hatáskörét, és megállapítja, hogy ezzel az államügyek intézését a maga kezében összpontosította. M: A vizsgázó bemutatja a francia abszolutizmus főbb jellemzőit és az abszolút monarchia működését. T: Pl.: meghatározza az abszolutizmus fogalmát (az uralkodó korlátlan hatalmára épülő kormányzati rendszer), és megállapítja annak valamely jellemzőjét (pl. rendi gyűlés mellőzése, megnövekedett uralkodói jövedelmek, hivatalnokszervezet). Eseményeket T: Pl.: rögzíti, hogy Lajos merkantilista gazdaságpolitikát vezetett alakító be, és megnevezi annak valamely elemét (pl. hazai ipar védelme tényezők védővámokkal, nyersanyagkivitel megakadályozása, infrastruktúra feltárása fejlesztése, manufaktúrák

alapítása) vagy rögzíti, hogy XIV. Lajos nagy létszámú hadsereget hozott létre, és említi ennek valamely jellemzőjét (pl. reguláris, hivatásos tisztek, egyenruha); vagy rögzíti, hogy XIV. Lajos jelentős összegeket költött az udvartartásra (pl a versailles-i kastély felépítésére), és megállapítja, hogy ezzel az uralkodói hatalom korlátlan voltát igyekezett hangsúlyozni. Megszerkesz- A kifejtés mondatokból áll és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. tettség, nyelvhelyesség A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM írásbeli vizsga 1013 10 / 18 Pont 0–4 0–4 [nem adható: 1 és 3] 0–4 [nem adható: 1 és 3] 0–4 [nem adható: 1 és 3] 0–6 [nem adható: 1 és 4] 0–2 24 12 2012. május 9 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató 14. Náci ideológia (rövid) Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben

és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Műveletek, tartalmak A vizsgázó alapvetően a náci ideológia jellemzőiről ír. A válasz a forrás felhasználásával lényegi összefüggésekre utal. (Pl: hogy a náci ideológia a német társadalom többségét mozgósította az 1930-as években, mert politikai egységet hirdetett, ellenségképet alkotott stb.) M: A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T: Válaszából kiderül, hogy a nemzeti szocializmus ideológiája az első világháború után kialakult új eszmei irányzat, vagy rögzíti, hogy a világgazdasági válság (1929-33) segítette elő Hitler hatalomra jutását, vagy rögzíti Hitler hatalomra jutásának évét (1933), és tisztában van vele, hogy Németországban alakult ki a náci ideológia. M: A vizsgázó helyesen használja az általános és a témával kapcsolatos történelmi fogalmakat. T: Szakszerűen

használja a következő általános és konkrét történelmi fogalmakat pl. fajelmélet, propaganda, antiszemitizmus, Führer-elv (vezérkultusz), nemzetiszocializmus (náci). M: A vizsgázó válaszába beépíti a forrásban található információkat, és egyszerű következtetéseket von le belőlük. T: Pl.: bemutatja a forrás alapján a náci ideológia valamely jellemzőjét (pl. ellenségképet teremt, harcra buzdít), és megállapítja, milyen célt szolgált ez (pl. nemzeti öntudat erősítése, nagyhatalmi pozíció elérése). M: A vizsgázó bemutatja a náci ideológia legfontosabb jellemzőit, és feltárja, milyen eszközökkel érte el hatását. T: Pl.: rögzíti, hogy a náci ideológiát egyszerre jellemezte a nacionalizmus és a szociális helyzet javítására tett ígéret, és megállapítja, hogy ez Hitler hatalmi céljainak elérését szolgálta, vagy megnevezi a nemzeti és szociális demagógia valamely elemét (pl. munkásoknak munkát, parasztoknak

földet, tőkéseknek a szakszervezetek korlátozását ígéri, illetve a békeszerződések revízióját, a német élettér kibővítését követeli). T: Pl.: rögzíti, hogy a náci ideológia központi gondolata volt a fajelmélet (a német felsőbbrendű faj) vagy fontos jellemzője volt az antiszemitizmus, és feltárja a propaganda működésének néhány jellemzőjét (modern technikai eszközök és módszerek alkalmazása, a meggyőzés verbális eszközeinek használata) vagy utal a zsidókkal szembeni fellépésre vagy említi a Mein Kampf szerepét az ideológia megalapozásában. A kifejtés mondatokból áll és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. Megszerkesztettség, nyelvhelyesség A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM írásbeli vizsga 1013 11 / 18 Pont 0–4 0–4 [nem adható: 1 és 3] 0–4 [nem adható: 1 és 3] 0–4 [nem adható: 1 és 3] 0–6 [nem

adható: 1 és 4] 0–2 24 12 2012. május 9 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató 15. Magyarország XVIII századi népessége (rövid) Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Műveletek, tartalmak A vizsgázó bemutatja Magyarország XVIII. századi népességének jellemző változásait. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal (pl. a népesség gyors ütemű növekedése és az etnikai viszonyok megváltozása közötti kapcsolat). M: A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T: Pl. Rögzíti a népesség mozgásának jellemző irányait, és utal arra, hogy Magyarország a XVIII. században a Habsburg Birodalom része volt vagy a Rákóczi-szabadságharc lezárultát követően békés időszak következett az ország történetében. M: A vizsgázó helyesen

használja az általános és a témával kapcsolatos történelmi fogalmakat. T: Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi fogalmakat pl. népesség, nemzetiség vagy népcsoport, betelepülés, betelepítés. M: A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és egyszerű következtetéseket von le belőlük. T: Pl. rögzíti, hogy a XVIII században Magyarország népessége több mint kétszeresére nőtt, és megállapítja, hogy a lakosság többsége nemzetiségi volt vagy a magyarok csak relatív többségben voltak. M: A vizsgázó bemutatja a népesség változásának fő jellemzőit, és megfogalmazza az okokat és következményeket. T: Pl. rögzíti, hogy a gyors ütemű népességnövekedés legfontosabb oka az öntevékeny betelepülés és szervezett betelepítés volt (utalhat a növekvő népszaporulatra is), és megállapítja, hogy az ország korábban ritkán lakottá vált területei újra

benépesültek vagy feltárja a betelepítések valamely gazdasági, illetve politikai mozgatórugóját (adóalap növelése, németesítés, rekatolizáció, abszolutisztikus törekvések). T: Pl. felsorolja a Magyarországra települő legjelentősebb népcsoportokat, és feltárja betelepülésük valamely okát (a ritkán lakott alföldi területeken jobb megélhetési lehetőség, a betelepítetteknek átmeneti mentesség az adózás, katonáskodás alól stb.), vagy megállapítja, hogy a népcsoportok a belső vándorlásban is részt vettek. A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. Megszerkesztettség, nyelvhelyesség A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM írásbeli vizsga 1013 12 / 18 Pont 0-4 0–4 [nem adható: 1 és 3] 0–4 [nem adható: 1 és 3] 0–4 [nem adható: 1 és 3] 0–6 [nem adható: 1 és 4] 0-2 24 12 2012. május 9

Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató 16. A tatárjárás következményei (hosszú) Szempontok Műveletek, tartalmak A vizsgázó alapvetően IV. Béla tatárjárást követő politikájának jellemzőit tárja fel. A válasz lényegre törően mutatja be a tatárjárás következményeit és a IV. Béla politikájában bekövetkezett változást Az elemzés feltárja intézkedések hatásait, következményeit (pl. a Feladatvárépítéshez és haderőszervezéshez kötött birtokadományozás megértés növelte az ország védelmi helyzetét, de a XIII. század végére aláásta a királyi hatalmat). A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket fogalmaz meg. M: A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T: Pl. Rögzíti IV Béla uralkodásának (1235-70) és a tatárjárásnak Tájékozódás (1241-42) az évszámait, és utal a téma

valamely területi térben és vonatkozására (várépítések és földrajzi viszonyok összefüggése vagy időben a népsűrűség, településszerkezet változásai, vagy a betelepítések térbeli vonatkozásai). M: A vizsgázó helyesen használja az általános és a témával kapcsolatos történelmi fogalmakat. Szaknyelv T: Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi alkalmazása fogalmakat pl. tatárjárás, népesség, vár, város, birtok, hatalom, (kiváltság)jogok, hospes, báró. M: A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T: Pl. rögzíti, hogy a tatárjárás jelentős pusztulást okozott az országban, és megállapítja a forrás alapján ennek valamely összetevőjét vagy következményét (népességszám csökkenése, települések elnéptelenedése, éhezés). Források T: Pl. rögzíti, hogy IV Béla hospeseket telepített az országba, és

használata megállapítja, hogy ezzel az elnéptelenedett területek benépesítése volt a célja. T: Pl. rögzíti, hogy IV Béla megerősítette (és kiszélesítette) a szerviensek kiváltságait, és megállapítja, hogy ezzel védte őket a jogtalanságoktól vagy megszilárdította helyzetüket. M: A vizsgázó bemutatja IV. Béla intézkedéseit, és feltárja milyen változásokat eredményeztek ezek a társadalmi és gazdasági viszonyokban, vagy a politikai életben. T: Pl. rögzíti, hogy IV Béla birtokokat adományozott, de ezt feltételhez kötötte (várépítés), és megállapítja, hogy ezzel az ország Eseményeket védelmi képességeit kívánta javítani vagy ez gyökeres változást jelentett a tatárjárás előtti politikájához képest. alakító T: Pl. rögzíti, hogy a birtokadományozások és várépítések tényezők következtében megerősödött a bárói hatalom, és megállapítja, hogy feltárása ez a királyi hatalom gyengüléséhez vezetett

vagy ezt próbálta IV. Béla ellensúlyozni a szerviensek helyzetének megszilárdításával. T: Pl. rögzíti, hogy IV Béla egyes településeknek kiváltságokat adományozott, és megállapítja, hogy ezzel hozzájárult a városfejlődés megindulásához; vagy rögzíti, hogy IV. Béla letelepítette az írásbeli vizsga 1013 13 / 18 Pont 0–8 0-4 [nem adható: 1 és 3] 0-4 [nem adható: 1 és 3] 0-8 [nem adható: 1 és 5] 0-10 [nem adható: 1 és 6] 2012. május 9 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató országban a kunokat, és megállapítja, hogy a kunok fontos szerepet töltöttek be a király seregében. T: Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. A vizsgázó fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. MegszerkeszAz elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését tettség, szolgálja. nyelvhelyesA vizsgázó megállapításai

árnyalt elemző készségről tanúskodnak. ség A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat. A feladatban elérhető összpontszám Elérhető vizsgapontszám 0–8 42 21 17. Széchenyi a reformkorban (rövid) Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Műveletek, tartalmak A vizsgázó Széchenyi Istvánnak a gazdaság átalakítására vonatkozó elképzeléseit mutatja be. A válasz lényegi összefüggésekre utal (pl. Széchenyi javaslatai a modernizációt, a kapitalista átalakulást szolgálták). M: A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T: Megállapítja, hogy Széchényi javaslatait nagyrészt az 1830-as években fogalmazta meg először, és rögzíti a téma valamely földrajzi vonatkozását (pl. Magyarország a Habsburg Birodalom része volt, vagy gazdasági fejlettsége elmaradt

Nyugat-Európáétól, vagy Széchenyit angliai utazásai ébresztették rá a változások szükségességére). M: A vizsgázó helyesen használja az általános és a témával kapcsolatos történelmi fogalmakat. T: Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi fogalmakat: pl. kereskedelem, hitel, ősiség, közteherviselés) M: A vizsgázó válaszába beépíti a forrásban található információkat, és egyszerű következtetéseket von le belőlük. T: Pl. rögzíti a forrásban megjelenő gazdasági javaslatokat (közteherviselés, infrastruktúra fejlesztése, szabadkereskedelem biztosítása), és megállapítja, hogy ezek célja a gazdaság fellendítése volt vagy megmagyarázza a javaslatok közti összefüggéseket. M: A vizsgázó Széchenyi elképzeléseit ismerteti, és rámutat ezek jelentőségére. T: Pl. rögzíti Széchenyinek valamely, a forrásban nem szereplő gazdasági javaslatát (pl. ősiség eltörlése – hitel

biztosítása, robot eltörlése – bérmunka feltételeinek megteremtése), és megállapítja, hogy ezek a kapitalista átalakulást (vagy a modernizációt vagy Magyarország elmaradottságának csökkentését) célozták vagy maguk után vonták a társadalom polgári átalakulását. T: Pl. rögzíti, hogy Széchenyi különböző műveiben fejtette ki álláspontját vagy utal gazdasági vonatkozású gyakorlati tevékenységére vagy utal Kossuthtal folytatott vitáinak gazdasági elemeire, és megállapítja, hogy Széchenyi reformprogramjának írásbeli vizsga 1013 14 / 18 Pont 0–4 0–4 [nem adható: 1 és 3] 0–4 [nem adható: 1 és 3] 0–4 [nem adható: 1 és 3] 0–6 [nem adható: 1 és 4] 2012. május 9 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató középpontjában a gazdaság átalakítása állt vagy hogy elsősorban az arisztokrácia támogatását igyekezett megszerezni vagy hogy Széchenyi kerülni akarta a konfrontációt az

udvarral. Megszerkesz- A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz tettség, nyelv- nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat. helyesség A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 18. Budapest a századfordulón Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben, időben Szaknyelv alkalmazása Források használata 0–2 24 12 (hosszú) Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó alapvetően Budapest XIX-XX. századfordulós viszonyait mutatja be. A válasz lényegre törően mutatja be a város gazdasági fejlődését, az országban betöltött gazdasági szerepét. 0-8 Az elemzés feltárja a Budapest népességének szerkezetében és nagyságában bekövetkező változásokat. A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket von le. M: A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T: Pl.

rögzíti, hogy a tárgyalt időszak a dualizmus korának (18670-4 1918) része, vagy a második ipari forradalom időszakába esik, vagy [nem említi a millennium évét (1896), és átlátja a fejlődés térbeli adható: összefüggéseit (Budapest centrum szerepe, közlekedési, kereskedelmi 1 és 3] jelentősége). M: A vizsgázó helyesen használja az általános és a témával 0-4 kapcsolatos történelmi fogalmakat. [nem T: Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi adható: fogalmakat: pl. közlekedés, kereskedelem, ipar, fejlődés, társadalom, 1 és 3] népesség, millennium, asszimiláció. M: A vizsgázó válaszába beépíti a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T: Pl.: rögzíti, hogy a bejegyzett cégek száma a korszakban jelentősen nőtt, és tesz egy lényegi megállapítást az adatokkal kapcsolatban (pl. többségben voltak az egyéni cégek, a leggyorsabb ütemben a

részvénytársaságok száma nőtt, jelentős volt az állami 0-8 beruházás). [nem T: Pl.: rögzíti, hogy a kormányzat a maga eszközeivel elősegítette a adható: fejlődést, és megállapítja, hogy ezzel erősítette Budapest központi 1 és 5] szerepét, vagy kihasználta annak kedvező fekvését (dunai hajózás). T: Pl.: rögzít egy lényeges változást a társadalom szerkezetére vonatkozóan (pl. az iparból, kereskedelemből élők arányának növekedése, vagy a mezőgazdaságból élők arányának csökkenése), és rávilágít a gazdasági fejlődéssel való szoros kapcsolatára (iparosodás). írásbeli vizsga 1013 15 / 18 2012. május 9 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató M: A vizsgázó bemutatja Budapest fejlődésének összetevőit, és elemzi a fejlődés belső összefüggéseit, következményeit. T: Pl.: rögzíti, hogy gyorsan fejlődött Budapest ipara és kereskedelme, vagy Budapest pénzügyi központtá vált,

és megállapítja, hogy ez jelentős részben az ipari forradalom következménye volt. T: Pl.: rögzíti Budapest területi fejlődésének egy lényegi elemét (területi növekedés, építkezések, elkülönülő negyedek kialakulása), 0-10 Eseményeket és megállapítja, hogy Budapest világvárossá vált, vagy utal a [nem alakító adható: millenniumi ünnepségek jelentőségére. tényezők T: Pl.: rögzíti, hogy Budapest népessége jelentősen nőtt, és 1 és 6] megállapítja, hogy sokan áramlottak vidékről a fővárosba, vagy jelentős volt az asszimiláció; vagy rögzíti, hogy Budapest nemcsak gazdasági, hanem igazgatási és kulturális centrum lett, és feltárja ennek politikai hátterét (pl. Budapest egyesítése, a kiegyezés következtében birodalmi fővárossá vált). T: Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival alátámasztja, kiegészíti elemzését. A vizsgázó fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek.

MegszerkeszAz elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését tettség, szolgálja. 0-8 nyelvA vizsgázó megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. helyesség A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat. A FELDATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 42 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 21 19. Magyar külpolitika a két világháború között (rövid) Szempontok Feladatmegértés Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó alapvetően a területi revízióra vonatkozó törekvéseket mutatja be. A válasz a forrás felhasználásával lényegi összefüggésekre utal (pl. a 0-4 revíziós törekvések határozták meg a külpolitikát). Tájékozódás M: A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. 0–4 térben és T: Pl. rögzíti a trianoni béke időpontját (1920 június 4), és utal a [nem trianoni béke területi vonatkozásaira, vagy a kisantant elszigetelő adható: időben 1 és 3] szerepére. M:

A vizsgázó helyesen használja az általános és a témával Szaknyelv 0–4 kapcsolatos történelmi fogalmakat. alkalmazása [nem T: Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi adható: 1 és 3] fogalmakat: pl. békeszerződés, külpolitika, kisantant, revízió M: A vizsgázó válaszába beépíti a forrásban található információkat, Források és egyszerű következtetéseket von le belőlük. használata 0–4 T: Rögzíti, hogy a magyar kormány igazságtalannak tartotta a [nem trianoni béke rendelkezéseit, és megállapítja, hogy el akarta érni a adható: békeszerződés felülvizsgálatát vagy Bethlen csak a sikeres 1 és 3] konszolidáció után (a húszas évek végén) fogalmazta meg nyíltan a revíziós igényeket. írásbeli vizsga 1013 16 / 18 2012. május 9 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató M: A vizsgázó bemutatja a revíziós törekvéseket, és rámutat jelentőségükre,

hatásaikra. T: Pl. rögzíti, hogy a trianoni béke revíziójának igénye meghatározta a külpolitikai lépéseket, és megállapítja, hogy a kormány lépéseket tett az ország elszigeteltségének felszámolására (említheti a 0–6 Népszövetségbe való belépést, az Olaszországhoz való közeledést). [nem T: Pl. rögzíti, hogy a trianoni békeszerződés felülvizsgálatát a adható: társadalom többsége is elvárta, és példákat hoz a revíziós 1 és 4] gondolatnak a mindennapi életben való megjelenésére; vagy rögzíti, hogy a nemzetközi környezet nem kedvezett a revíziós törekvésnek, és megmagyarázza ezt (utal a kisantant szerepére vagy a nagyhatalmak álláspontjára). Megszerkesz- A kifejtés mondatokból áll és a szöveg logikusan felépített. A válasz tettség, nyelv- nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. 0-2 helyesség A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 24 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 12 Eseményeket

alakító tényezők feltárása 20. 1956-os forradalom és szabadságharc (hosszú) Szempontok Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó alapvetően az 1956-os forradalom kirobbanásának körülményeit mutatja be. A válasz lényegre törően mutatja be az 1956. október 23-án történt Feladatlegfontosabb eseményeket. 0–8 megértés Az elemzés feltárja a forradalom kirobbanásának fő okait. A vizsgázó válaszában felhasználja és értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket fogalmaz meg. M: A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. 0-4 Tájékozódás T: Rögzíti, hogy a forradalom 1956. október 23-án robbant ki, és [nem térben és tisztában van a térbeli sajátosságokkal (pl. Magyarország a szovjet adható: időben 1 és 3] tömb része, vagy szovjet megszállás alatt álló ország volt). M: A vizsgázó helyesen használja az általános és a témával 0-4 kapcsolatos történelmi

fogalmakat. Szaknyelv [nem T: Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi adható: alkalmazása fogalmakat: pl. forradalom, tüntetés, egyetemisták, (had)sereg, 1 és 3] demokratikus jogok, pártállam, függetlenség. M: A vizsgázó beépíti a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T: Pl.: rögzíti az egyetemisták néhány fontos követelését, és megállapítja, hogy a forradalom kirobbanásának szociális és politikai okai egyaránt voltak (alacsony életszínvonal, demokratikus jogok hiánya, nemzeti függetlenség hiánya). 0-8 T: Pl.: rögzíti, hogy a tömeg ledöntötte a Rákosi-rendszer [nem Források szimbólumának tekintett Sztálin-szobrot, és megállapítja, hogy ez az adható: használata elnyomó rendszer, illetve a szovjet befolyás elleni tiltakozás 1 és 5] kifejeződése volt. T: Pl. rögzíti, hogy Gerő Ernő rádióbeszédben ítélte el a megmozdulásokat, és tesz egy

lényegi megállapítást a beszéddel kapcsolatban (a szovjet–magyar egyenjogúságra vonatkozó állítás hamis volt, a beszéd csak tovább szította az indulatokat stb.) írásbeli vizsga 1013 17 / 18 2012. május 9 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató M: A vizsgázó bemutatja a forradalom kirobbanásának körülményeit, és rámutat az események okaira, következményeire vagy jelentőségére. T: Pl.: rögzíti, hogy a forradalom békés tüntetéssel kezdődött, és tesz egy lényegi megállapítást a tüntetéssel kapcsolatban (az egyetemisták kezdeményezték, jelentős tömeg, igen eltérő társadalmi helyzetű és politikai nézeteket képviselő csoportok, szolidaritás a lengyelekkel Eseményeket 0-10 stb.) alakító T: Pl.: rögzíti, hogy sor került a Rádió ostromára, és tesz egy lényegi [nem adható: tényezők megállapítást ezzel kapcsolatban (a tüntetők be akarták olvastatni 1 és 6] feltárása

követeléseiket, megkezdődött a fegyveres harc stb.) T: Pl.: rögzíti, hogy Nagy Imre beszédet mondott a Parlament előtt összegyűlt tömegnek, és tesz egy lényegi megállapítást Nagy Imre személyével vagy beszédével kapcsolatban (az ő miniszterelnöki kinevezését követelték a tüntetők, beszéde csalódást keltett stb.) T: Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja az elemzést. A vizsgázó fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek Megszerkesz- Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését tettség, nyelv- szolgálja. 0–8 A vizsgázó megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. helyesség A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. A feladatban elérhető összpontszám 42 Elérhető vizsgapontszám 21 írásbeli vizsga 1013 18 / 18 2012. május 9