Középiskola > Műelemzések > Mikszáth Kálmán - A Péri lányok szép hajáról

Mikszáth első két novelláskötete (Tót atyafiak, A jó palócok) 1881‐ben jelent meg. Ezek a művek hozták meg Mikszáthnak az igazi elismertséget és a hírnevet. A választott művem A jó palócok című novelláskötetének egyik darabja. A kötet történetei kissé összefüggnek, a szereplők egy falusi közösség tagjai, s néha még össze is fonódik életük.

A mű címe témamegjelölő, előre vetíti, hogy a Péri lányok hajáról fog szólni a történet. Ezzel egyben a főszereplőket is megjeleníti már a címben.

A mű meglehetősen furcsán kezdődik, hiszen a hát szóval indítja a történetet, mely igazán ritka kezdés a magyar mondatalkotásokban. A mű első pár bekezdésében egy eszmefuttatást olvashatunk a Péri lányok hajáról, mely talán falusiak véleményét fejti ki az esetről, amiről írni fog. A hajukról egy idealizált leírást kaphatunk, melyben a mennyei jelző használatával fejezi ki magát az író. A bevezetés utolsó sora már előre utal a mű tragikus befejezésére:

„..ott esett meg a nagy szégyen.”

Az elbeszélő tehát utólag, az események lefolyásának tudatában mondja el a történetet, amellyel Mikszáth vezérvonalat ad az olvasó kezébe.

Az események egy tarlón játszódik, ahol parasztok aratnak. Hamar megtudjuk a szereplők nevét, igaz, még nem teszi világossá igazán ki is a főhős.

Csató Pista felesége jelenlétét egy felkiáltással érzékelteti, de nem szólaltatja meg a szerző. Az elbeszélő leírja aprólékosan a jelenlévők cselekedeteit. Mikszáth sűrítéssel, kihagyással szinte balladisztikus légkört teremt a műnek, megpróbálva ezzel lekötni az olvasó figyelmét.

A művet nagy gonddal formálja meg az író, s költői eszközökkel színesíti művét, mint például hasonlatokkal, ismétlésekkel vagy metaforákkal.

Azzal a cselekedettel, hogy Pista ellopja Judit kendőjét egy új cselekményszálat ad a novellának. Pista egy csókért cserében adná vissza a kendőt, de Judit közönyös hozzá:

„hadd vigye el, van még ott kendő, ahol ez volt.”

Két nappal később ‐ az idő múlását csak említésszerűen megtudva ‐, Pista kikényszeríti az áhított csókot Judittól. Ekkor Pista népies szóhasználattal megállapítja, hogy románcuk életképes:

„..van ott még elég csók, ahol ez az egy termett”

Majd a fiú gondolataiban egy metaforával megállapítja sikerét:

„Ha már egyszer peregni kezd a kalász szeme, megérett egészen.”

Mikszáth ezekkel a falusias hasonlatokkal, kifejezésekkel, melyek néha ironikusak és humorosak is, megpróbálja érzékeltetni a falusi élet kultúráját a műben.

Pista találkozóra hívja a lányt a templom mögötti csalitosba. Csató Pista felesége megy azonban előbb oda és bosszúból levágja Judit aranyszőke haját. Az eseményt nem írja le a mű, de pontosan tudjuk, mert Kata szemszögéből megismerjük.

Kata este mikor felébredt, még mindkét lány (Judit és Csatóné) is mellette fekszenek, de Csatónénál látja az ollót, azonban nem gyanakodik, babonának véli a nyíró szerszám jelenlétét.

Amikor azonban Kati újra felébredt, nem látja egyiküket sem, a csalitoshoz siet, ahol szerte szét a lány levágott haját látja. Ekkor minden világos lesz neki, de Mikszáth most sem írja le, hogy mi történt, hagyja, hogy az olvasó gondolkozzon és rájöjjön a nyilvánvaló történetre. Ezzel az olvasó egy krimiben érezheti magát, ahol megkapja az esélyt hogy a kívülállóként gondolkozzék és megfejtse az ismeretlen részleteket.

Judit lázas lesz, de ismét nem tudni mitől. Az olvasóra van bízva mit gondol: talán a lelki bánattól, vagy talán mert mezítláb ment a csalitosba?

Mindenesetre Kata mindent megtesz húga gyógyulásáért, az összes pénzüket rákölti, s még saját haját is levágja, hogy eladhassa egy zsidó kereskedőnek, s a kapott pénzből orvosságot vegyen. Mikor hazatért, az öreg Péri és a haldokló Juditot találja házukban, ahol a húga már teljesen eszméletlenül fekszik. Apjuk magyarázatot kér arra hová lett lányai haja. Az öreg sajnálta a két lányt, az egyiket, aki a futástól teljesen kifáradt, s feláldozta hajkoronáját is, s a másikat, aki már teljesen elsápadt.

Bár nem írja le ezt sem Mikszáth, az öreg és a mű utolsó sorából nyilvánvalóvá válik, hogy Judit meghalt. Az apa mégis megállapítja, hogy Katát sajnálja jobban, aki hiábavalóan feláldozta szép haját húgáért. A művet e sorokkal zárja:

„Szegény Katám! A te hajad kinő még!”

Ezzel a mű legvégére derült csak ki, hogy valójában a főhős Péri Kata, akiről gyakorlatilag a cselekmény nem is szólt. Azonban ez is A jó palócok egyik alapszabálya, hogy a főhős olyan tettet hajt végre, mely az egész lényéről ad képet.

A művel Mikszáth a falusi emberek gondolatvilágát, érzelmeiket kívánja kifejezni, mely a családi szeretet állítja előtérben. Kata feláldozta haját a húgáért, de a sors mégis úgy hozzá, hogy cselekedete mind hiába való volt.

Mindent összevetve szerintem mindenki számára tanulságos történet, a testvéri önzetlenségről, a „vetélytársi” bosszúvágyról, mely napjainkban is jelen van. Ezen csak mi változtathatunk. Egy Gandhi idézettel zárnám soraimat:

“Mi magunk legyünk az a változás, amelyet látni szeretnénk a világban”

Thaisz Elek rendőrtisztviselő, 1861-től Pest, 1873-tól 1885-ig az egyesített Székesfőváros, Budapest rendőrfőkapitánya volt. Pesten született 1820-ban, apja Thaisz András (1789–1840) jogász, királyi táblai ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

A vörös róka (Vulpes vulpes) a rókák legismertebb és egyúttal a Vulpes nem legnagyobb termetű faja. A valódi kutyaformáktól külsőleg a napvilágon tojásdad alakú pupillája, lapos szembolti íve és aránylag kicsiny felső tépőfogai különböztetik meg; életmódja többnyire magányos, míg a kutyáké inkább csapatos. Az emberek általában irtják. Mint a többi vadállatot, betegségek terjesztőjének, emellett a házi szárnyasok tolvajának tekintik. Sokan mégis kedvelik.

A Soproni-medence kedvező földrajzi fekvésénél fogva már régóta emberlakta terület. Kr.e. a VI.-V. évezredben már lakott területek találhatók a térségben. A neolitikumban a dunántúli vonaldíszes kultúra képviselői hagyták itt emlékeiket, mégpedig a falvakban megtelepedő Zseliz csoport és a kézműves eszközöket előállító (kőeszközök) lengyel kultúra csoportja.

• Szabó Viktor - Mikszáth Kálmán, A Péri lányok szép hajáról, novellaelemzés / 2009, 2 oldal
  
  
• Mikszáth Kálmán, Bede Anna tartozása tartalom / 2007, 3 oldal
  
  
• Mikszáth Kálmán, A Noszty fiú esete Tóth Marival című művének elemzése / 2002, 3 oldal
  
  
• Mikszáth dzsentriábrázolása / 2003, 2 oldal
  
  
• Mikszáth parasztábrázolása / 2003, 2 oldal
  
  

Móricz Zsigmond (1879 – 1942) a magyar századforduló egyik legnagyobb alakja. Pályája a Nyugathoz kapcsolódott. Tehetségét Osvát Ernő fedezte fel, majd a Nyugatban jelent meg a Hét krajcár című novellája 1908-ban, ami meghozta neki az első sikereket és ismertté tette. Pályája alakulásában fontos szerepet játszott Ady Endre. A magyar irodalomban Móricz Zsigmond ábrázolta először a...

1881-ben jelent meg Mikszáth Kálmán első két novelláskötete, melyek a harmincnégy éves írónak végre meghozták a várva-várt elismertséget, hírnevet. A Tót atyafiakban Mikszáth négy, viszonylag hosszabb lélegzetű, egymáshoz lazán kapcsolódó elbeszélésben mutatja be gyermekkorának, diákéveinek helyszíneit, jellegzetes alakjait. A jó palócokban tizenöt rövid történet található...

Szent László Lengyelországban látta meg a napvilágot. Születésének éve a körülményeket egybevetve 1046-ra tehető. Atyja I. (Bajnok) Béla magyar király (1060-1063) volt, anyja Richéza, II. Miciszláv lengyel király leánya. László egész életében sok küzdelem és megpróbáltatás jellemzi. Mikoron méglen gyermekded volnál, Kihoza Béla király jó Magyarországba, Hogy dicsekednél te...