Középiskola > Műelemzések > Mikszáth Kálmán - A Péri lányok szép hajáról

Mikszáth első két novelláskötete (Tót atyafiak, A jó palócok) 1881‐ben jelent meg. Ezek a művek hozták meg Mikszáthnak az igazi elismertséget és a hírnevet. A választott művem A jó palócok című novelláskötetének egyik darabja. A kötet történetei kissé összefüggnek, a szereplők egy falusi közösség tagjai, s néha még össze is fonódik életük.

A mű címe témamegjelölő, előre vetíti, hogy a Péri lányok hajáról fog szólni a történet. Ezzel egyben a főszereplőket is megjeleníti már a címben.

A mű meglehetősen furcsán kezdődik, hiszen a hát szóval indítja a történetet, mely igazán ritka kezdés a magyar mondatalkotásokban. A mű első pár bekezdésében egy eszmefuttatást olvashatunk a Péri lányok hajáról, mely talán falusiak véleményét fejti ki az esetről, amiről írni fog. A hajukról egy idealizált leírást kaphatunk, melyben a mennyei jelző használatával fejezi ki magát az író. A bevezetés utolsó sora már előre utal a mű tragikus befejezésére:

„..ott esett meg a nagy szégyen.”

Az elbeszélő tehát utólag, az események lefolyásának tudatában mondja el a történetet, amellyel Mikszáth vezérvonalat ad az olvasó kezébe.

Az események egy tarlón játszódik, ahol parasztok aratnak. Hamar megtudjuk a szereplők nevét, igaz, még nem teszi világossá igazán ki is a főhős.

Csató Pista felesége jelenlétét egy felkiáltással érzékelteti, de nem szólaltatja meg a szerző. Az elbeszélő leírja aprólékosan a jelenlévők cselekedeteit. Mikszáth sűrítéssel, kihagyással szinte balladisztikus légkört teremt a műnek, megpróbálva ezzel lekötni az olvasó figyelmét.

A művet nagy gonddal formálja meg az író, s költői eszközökkel színesíti művét, mint például hasonlatokkal, ismétlésekkel vagy metaforákkal.

Azzal a cselekedettel, hogy Pista ellopja Judit kendőjét egy új cselekményszálat ad a novellának. Pista egy csókért cserében adná vissza a kendőt, de Judit közönyös hozzá:

„hadd vigye el, van még ott kendő, ahol ez volt.”

Két nappal később ‐ az idő múlását csak említésszerűen megtudva ‐, Pista kikényszeríti az áhított csókot Judittól. Ekkor Pista népies szóhasználattal megállapítja, hogy románcuk életképes:

„..van ott még elég csók, ahol ez az egy termett”

Majd a fiú gondolataiban egy metaforával megállapítja sikerét:

„Ha már egyszer peregni kezd a kalász szeme, megérett egészen.”

Mikszáth ezekkel a falusias hasonlatokkal, kifejezésekkel, melyek néha ironikusak és humorosak is, megpróbálja érzékeltetni a falusi élet kultúráját a műben.

Pista találkozóra hívja a lányt a templom mögötti csalitosba. Csató Pista felesége megy azonban előbb oda és bosszúból levágja Judit aranyszőke haját. Az eseményt nem írja le a mű, de pontosan tudjuk, mert Kata szemszögéből megismerjük.

Kata este mikor felébredt, még mindkét lány (Judit és Csatóné) is mellette fekszenek, de Csatónénál látja az ollót, azonban nem gyanakodik, babonának véli a nyíró szerszám jelenlétét.

Amikor azonban Kati újra felébredt, nem látja egyiküket sem, a csalitoshoz siet, ahol szerte szét a lány levágott haját látja. Ekkor minden világos lesz neki, de Mikszáth most sem írja le, hogy mi történt, hagyja, hogy az olvasó gondolkozzon és rájöjjön a nyilvánvaló történetre. Ezzel az olvasó egy krimiben érezheti magát, ahol megkapja az esélyt hogy a kívülállóként gondolkozzék és megfejtse az ismeretlen részleteket.

Judit lázas lesz, de ismét nem tudni mitől. Az olvasóra van bízva mit gondol: talán a lelki bánattól, vagy talán mert mezítláb ment a csalitosba?

Mindenesetre Kata mindent megtesz húga gyógyulásáért, az összes pénzüket rákölti, s még saját haját is levágja, hogy eladhassa egy zsidó kereskedőnek, s a kapott pénzből orvosságot vegyen. Mikor hazatért, az öreg Péri és a haldokló Juditot találja házukban, ahol a húga már teljesen eszméletlenül fekszik. Apjuk magyarázatot kér arra hová lett lányai haja. Az öreg sajnálta a két lányt, az egyiket, aki a futástól teljesen kifáradt, s feláldozta hajkoronáját is, s a másikat, aki már teljesen elsápadt.

Bár nem írja le ezt sem Mikszáth, az öreg és a mű utolsó sorából nyilvánvalóvá válik, hogy Judit meghalt. Az apa mégis megállapítja, hogy Katát sajnálja jobban, aki hiábavalóan feláldozta szép haját húgáért. A művet e sorokkal zárja:

„Szegény Katám! A te hajad kinő még!”

Ezzel a mű legvégére derült csak ki, hogy valójában a főhős Péri Kata, akiről gyakorlatilag a cselekmény nem is szólt. Azonban ez is A jó palócok egyik alapszabálya, hogy a főhős olyan tettet hajt végre, mely az egész lényéről ad képet.

A művel Mikszáth a falusi emberek gondolatvilágát, érzelmeiket kívánja kifejezni, mely a családi szeretet állítja előtérben. Kata feláldozta haját a húgáért, de a sors mégis úgy hozzá, hogy cselekedete mind hiába való volt.

Mindent összevetve szerintem mindenki számára tanulságos történet, a testvéri önzetlenségről, a „vetélytársi” bosszúvágyról, mely napjainkban is jelen van. Ezen csak mi változtathatunk. Egy Gandhi idézettel zárnám soraimat:

“Mi magunk legyünk az a változás, amelyet látni szeretnénk a világban”

Kapcsolódó olvasnivalók

Sopron története

A Soproni-medence kedvező földrajzi fekvésénél fogva már régóta emberlakta terület. Kr.e. a VI.-V. évezredben már lakott területek találhatók a térségben. A neolitikumban a dunántúli vonaldíszes kultúra képviselői hagyták itt emlékeiket, mégpedig a falvakban megtelepedő Zseliz csoport és a kézműves eszközöket előállító (kőeszközök) lengyel kultúra csoportja.

A láz

Lázat okozhatnak a fertőzések, a biológiai anyagok, a szövetkárosodás, rosszindulatú betegségek, a védőoltások, a gyógyszerek, a hormonális és az anyagcsere-betegségek, valamint ismeretlen vagy nem tisztázott állapotok. A láz akkor lép fel, amikor különböző fertőző vagy nem fertőző folyamatok kölcsönhatásba lépnek a szervezet védekezőrendszerével.

A vörös róka

A vörös róka (Vulpes vulpes) a rókák legismertebb és egyúttal a Vulpes nem legnagyobb termetű faja. A valódi kutyaformáktól külsőleg a napvilágon tojásdad alakú pupillája, lapos szembolti íve és aránylag kicsiny felső tépőfogai különböztetik meg; életmódja többnyire magányos, míg a kutyáké inkább csapatos. Az emberek általában irtják. Mint a többi vadállatot, betegségek terjesztőjének, emellett a házi szárnyasok tolvajának tekintik. Sokan mégis kedvelik.

Kapcsolódó doksik

Középiskolai anyagok

Babits Mihály élete és munkássága

1883. november 26-án született Szekszárdon, erősen vallásos értelmiségi család gyermekeként Tanulmányait Pesten és Pécsett végezte, 1901-ben beiratkozott a pesti egyetem bölcsészkarára. Négyesy László stílusgyakorlatain ismerkedett meg Juhász Gyulával és Kosztolányival. 1900-tól kezdett verseket írni, ekkor azonban még nem gondolt nyilvánosságra. Budapesten latin-magyar szakon...

Mikszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival c. művének elemzése

Mikszáth pontos társadalomképen alapuló, nagy művészi leleménye az, hogy a magánéletben ütközteti meg azt a kétféle szemléletet, erkölcsöt és magatartást, amelyet egyfelől Noszty Pál, másfelől Tóth Mihály képvisel. (FÁBRI ANNA) A regény egyik fejezetében Malinka Kornél, az új titkár megkérdezi a földesúrtól, hogy mennyi a birtok jövedelme. Ráfizetek" - hangzik a válasz...

Szent László alakja a himnuszok tükrében

Szent László Lengyelországban látta meg a napvilágot. Születésének éve a körülményeket egybevetve 1046-ra tehető. Atyja I. (Bajnok) Béla magyar király (1060-1063) volt, anyja Richéza, II. Miciszláv lengyel király leánya. László egész életében sok küzdelem és megpróbáltatás jellemzi. Mikoron méglen gyermekded volnál, Kihoza Béla király jó Magyarországba, Hogy dicsekednél te...

Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!