Jogi ismeretek | Jogtörténet » Az abszolutizmus államkormányzati újításai

13. AZ ABSZOLUTIZMUS ÁLLAMKORMÁNYZATI ÚJÍTÁSAI Az abszolutizmus kezdetei és az abszolutizmus újításai az államszervezetben − Az abszolutizmus gyökerei a kései rendiség, az ún. központosított rendi monarchia korára vezethetők vissza. Ekkorra már a jobbágyi állapot sok helyen a bérlő státusa irányába tolódik el, ami az agráriumban dolgozók jelentős számának eltávolodását is eredményezi. Ezt jól mutatja pl a korabeli Anglia csavargótörvényei Fokozódik a társ ill. a gazdaságban a pénzmozgások fontossága A szolgáltatásokat egyre inkább pénzben kérik. A pénzszolgáltatás pedig a személyi függőségi viszonyok teljes fellazulásához, majd megszűnéséhez vezet. − Ebből a szempontból lényeges a katonáskodási kötelezettség, amit ekkor már szintén pénzen váltanak meg. Ez a szokás elsősorban az egyháziak és a városok körében terjed Ez lehetőséget ad az uralkodónak, hogy hűbéri hadseregét állandó, csak tőle

függő zsoldos hadsereggel váltsa fel. A rendi monarchia államai közül azok tudnak kiemelkedni, melyek ezt a hadseregreformot végre tudják hajtani. Pl: I Ferenc, Aragóniai Ferdinánd, Mátyás − Zsoldossereg folyamatos finanszírozása eleinte szinte lehetetlen volt. Mégis a háborús igények miatt megszervezik, de végső eltartásuk csak az államháztartás komoly reformja után valósítható meg. Ezáltal a továbblépés útja a pénzügyek fokozott felértékelődése − A hadsereg és pénzügyek államszervezeti súlypontjának átalakulása hozza magával az állami adminisztráció bővülését. Az újkori hivatalnoki értelmiség és az állami bürokrácia megjelenése legalább olyan fontos feltétele volt a centralizált abszolutisztikus államok megteremtésének, mint a zsoldossereg vagy a növekvő állami bevételek. − A hadsereg kulcsfontosságú kérdés. A reformációt követő háborús zűrzavarok, a kelet felől támadó török, és az

újvilág meghódítása miatt nagyobb létszámú seregre van szükség. 1. A zsoldosseregek leggyakrabban nem az anyaországbeliekből állnak A tudatos államkormányzatok, ha netán volt is saját nemzeti csapatuk, azt szisztematikusan felszámolják, mint azt I. Ferenc is tette Ennek oka, hogy a hazai zsoldosokat nem lehetett saját nációjuk ellen felhasználni. Töredékeiben ugyan megmaradt ez egykori hűbéres haderő is, de a katonai igazgatásban az elsődlegességet a zsoldos csapatok és azok kapitányai élveztek. Ők a kormányzati központ közvetlen alárendeltségében működtek. 2. Az uralkodók abszolutista hatalmukat éppen a hadsereg feletti közvetlen rendelkezési joggal nyerik el. A hadsereg növekvő létszáma is fontos, mert ezek ellátása, mozgatása már komoly hadi tudományt igényel. Ez kitermeli a katonai szakigazgatást. A haditanácsok Európa-szerte a legfontosabb állami intézmények Az állandó hadseregeket a Vesztfáliai békétől

számítják, amikor a poroszok a béke után sem oszlatták fel a hadseregüket. − A megduzzadó hadsereg pénzügyi finanszírozása elejétől fogva nem kis feladat. Eleinte nagyon erőszakos eszközökkel teremtik meg a hiányzó összegeket. Így adóztatják meg Európa-szerte az egyháziakat és a városokat. 1. Később újabb forrásokat is próbálnak keresni Így jelenik meg a hivatalok adásvétele archomania, paulette, empleomania) is. Alapvetően az állami adóztatás jelenti a fő forrást továbbra is. A legtöbb adómentességet felszámolják az abszolutista uralkodók Csak a nemességnek sikerül adómentességét megőriznie, de ez is csak közvetetten igaz. 2. Az egyháziak adómentessége megmarad elvnek, de közvetett módszerekkel, pl a szabad végrendelkezés okán szedett öröklési illetékkel csapolják meg az egyházi vagyont. A protestánssá váló országokban egy időre az egyházi vagyon a fő állami bevételi forrás a szekularizáció miatt.

3. A legnagyobb hasznot a kereskedelmi haszon lefölözése hoz a kincstárnak Ugyanakkor maga az állam is aktívan beavatkozik a kereskedelembe. Egyrészt maga is alapít termelő üzemeket, manufaktúrákat, ill. monopóliumok osztogatásával csapolja meg a mások által folytatott kereskedelmi tevékenységet. Egyes országok nem riadtak vissza a másik állam kereskedelmének a magrablásától (pl. Anglia: Erzsébet, Sir Francis Drake, vagy Sir Walter Raleigh) sem. − Az európai államok az abszolutizmus korában állandó háborúkban álltak egymással. Eleinte a reformáció miatt ennek vallási színezetet adtak, de később egyértelművé vált azok hódító jellege. A katonai műveletek és sikeres diplomáciai akciók révén egyes államok hirtelen nagyobb területi gyarapodást értek el. Az új területek beintegrálása hosszú időt vett igénybe. Az eszközök közül kiemelkedik a hadigazgatás és a pénzügyigazgatás alkalmazása. 1. Nagy újítás az

államgépezet modernizálása, az új állami bürokrácia megjelenése A szervezeti hálózat hivatali munkájával az uralkodó háttérbe tudja szorítani a rendeket. 2. Az újkori bürokrácia fő jellemzője a szaktudás Külön igazgatási tudomány is kialakult, a kameralisztika. Egyes nyugati országokban a jogászi elitre támaszkodva hajtja végre az uralkodó az államszervezet modernizációját, Közép-Európában pedig ekkor a külön igazgatási főiskolák és egyetemi oktatás van kialakulóban. Itt csak versenyvizsgák útján lehetett az állami közigazgatás állásait elnyerni, míg nyugaton a hivatalok adásvétele volt divatban. 3. A hivatalokat megalapításukkor utasítással látják el, melyben rögzítik a hivatal funkcióját és hatásköreit, ill. szervezeti alárendeltségét Az uralkodó írásbeliség már átláthatóvá és egyúttal kiszámíthatóvá teszi az újkori hivatalokat, jobban tisztázza a hivatali felelősséget. További jellemző a

kollegialitás, ill a hivatali ügyek írásban való előkészítése és a testületi döntés. Megjelennek a belső ügyosztályi tagolások, a referens rendszer. Az írásban előkészített ügyeket kollégiumban megvitatják, majd szavazati többséggel hozzák meg a döntést. 4. Olyan apróságok is fontosak, mint a hivatalnok munkaidejének, szabadságának, díjazásának és nyugdíjazásának a szabályozása. Lényegesek a hivatali álláshoz fűződő kiváltságok is. Fontos, hogy az állam a számára legfontosabb hivatalok esetében mindig is tilalmazta azok adásvételét. 5. A bürokrácia már olyan területekre is kiterjeszti tevékenységét, ami korábban szervezetten alig működött. Ilyen a külkapcsolatok viszonylata A kapcsolatok javításán túl alapvető feladatuk volt a titkos hírszerzés irányítása is. A szervezet irányítása vagy közvetlen az uralkodó, vagy legbizalmasabb hivatalnoka útján történt. Ezzel kialakult a modern diplomáciai és

hírszerzési rendszer. − Új eredménye az abszolutista kormányzásnak a központi jogalkotás felértékelődése. Már a kései rendiségben megindul az ún. jogegységesítés folyamata, amelynek jele a szokásjogok egybegyűjtése. A rendi gyűlések hanyatlása készen kínálta a lehetőséget a központi királyi jogalkotás ismételt megerősítésére. 1. A királyi rendeletalkotás egyik fő sajátossága a szakszerűség Az új állami bürokrácia pedig egyúttal alkalmas eszköz volt a központi rendeletek végrehajtására. A jogalkotásban és a végrehajtásban párosuló szakszerűség fokozta az abszolutista állam koncentrációját. Az ettől való félelem indítja el a kísérleteket, hogy megpróbálják korlátok közé szorítani az uralkodó immáron újra korlátlannak tűnő jogalkotó hatalmát. Pl: Mo-on a vármegyének alakul ki a Habsburg királyi rendelet alkotmányosságát felülvizsgáló joga, a jus inertiae. 2. Ezzel szorosan összefügg a

bírósági rendszer kérdése is, hiszen a konkrét jogalkalmazást a bíróságok végzik. Az egységesség váló jogalkotás igényli a sokféle bíróság egységesítését. Ez együtt jár a központi királyi bíróságok súlyának növekedésével, ill. a fellebbezések egységesítése miatt egy felsőbíróság emelkedik ki, annak legfelső bírósági szerepkör juttatásával. Pl az 1495-ben felállított Reichskammergericht. Az állam általában nem engedte a bírói hivatalok adásvételét, így megnövekedett a bíróságok szerepe az állam jogalkotásának végrehajtásában. 17. A SPANYOL, FRANCIA ÉS A POROSZ ABSZOLUTIZMUS BEMUTATÁSA Az abszolutista kormány egyik legfontosabb feladata az állami egység megteremtése. Ezt a területi összefogást más és más módszerekkel kísérlik meg. − Spanyol példa: állami adminisztráció, azon belül a testületi kormányzás egységes rendszere. − Franciaország: új egységes pénzügyigazgatás

bevezetésével kísérletezik. − Poroszok: katonai igazgatás abszolutizálásával teremtenek egységes államot. A spanyol abszolutizmus kiépítése − II. Fülöp nevéhez fűződik Kormányzatának fő jellemzője a tanácsokkal, tehát a testületekkel való kormányzás. Különböző szintű tanácsokat alakit ki 1. Az első kategóriába tartozott az Államtanács, a Haditanács, a Legfőbb Inkvizíció Mellettük alakítják meg az Államtitkárságot, mely a három másik tanáccsal szemben konkuráló szervként működik a későbbiekben. Ezek valamennyi tartomány számára közös szervekként működtek. 2. A második csoportot az egyes tartományok számára kialakított tanácsok jelentették, mint Itáliai, Sziciliai, Németalföldi, Aragon, Kasztiliai Tanács, Portugál Tanács, Indiák Tanácsa. Ezek csak az adott ország vonatkozásában bírtak hatáskörrel Ott viszont mint legfőbb bíróság, bíráskodtak is. 3. A harmadik csoportot részfeladatokra

szervezett tanácsok alkották Ilyen volt a Lovagrendek Tanácsa, Pénzügyek Tanácsa stb. − A tanácsok bürokratikus testületként működtek. Tagjaikat általában jogvégzettekből az uralkodó nevezte ki. Megalapításukat királyi rendeletek szabályozták, melyben a részletes hatásköri listát és feladatkörüket meghatározta az uralkodó. Az elnök vezetésével üléseztek, írásban előkészített ügyeket megvitatva szóbeli többséggel döntöttek. A döntésekről az elnök számolt be a királynak. Királyi titkárok révén maga az uralkodó is külön kapcsolatot tartott a tanáccsal. A tanácsban jogot végzett litradosok készítették elő az ügyeket, és consulta elnevezéssel írták a tervezett királyi döntéseket. Munkájukat otthon végezték. − A tartományi szintű helyi igazgatás is a testületi jelleg alapján működött. Minden tartományba vagy országba alkirályt neveztek ki. Az alkirályokat megillette a tartományukban megüresedő

hivatalok jövedelme a magas fizetésen felül. Maguk is létrehoztak adminisztratív testületeket. Némely amerikai gyarmatra csak kormányzót neveztek ki. Mellettük 1511-től az Audiencia szervet állították fel, mely a kormányzótól függetlenül a gyarmat igazságszolgáltatási ügyeit vezette. Harmadik szervként a Kincstartóságot hozták létre, mely a gyarmat gazdasági ügyeivel, az ottani adóztatással foglalkozott. Mindhárom szerv közvetlenül Madridnak volt alárendelve − A spanyol adminisztráció, de általában is a Habsburg uralkodók érdeme a postaszolgálat és a hírszolgálat kiépítése. A francia abszolutizmus kialakulása Nagyjából egy időben történt a spanyol kialakulásával. A rendiség sajátosságai miatt, azaz a hűbéreseknek a közvetlen koronának tartozó hűsége okán, könnyebb volt a központosítást elkezdeni. Az itáliai ügyekbe való belebonyolódás pedig szükségessé tette a zsoldos hadsereg sürgős

felállítását. Az igazi abszolutizmus azonban csak az 1600-as években bontakozik ki, amikor Richelieu és Mazarin első miniszterként elkezdi a komolyabb központosítást. A megszűnő rendi gyűlés helyett központi szinten differenciált tanácsrendszert építenek ki: 1. Államtanács (Conseil d’Etat et Privé), mely a kormányzattal, különösen a jogalkotással, ill. a királyhoz fellebbezett perekkel foglalkozott Élén a kancellár állt, 24 tanácsos segítette munkáját. Tagok között 3-3 egyházinak és köznemesnek is kellett lennie. A miniszterek és királyi titkárok hivataluk okán tagok voltak 2. A kabinet tanács (Conseil d’en Haut) vagy titkos tanács a király legbizalmasabb híveiből állt. Ez volt a legfelső kormányzati fórum, a többi tanácsból is ide terjesztették fel a vitás ügyeket. 3. A közigazgatási tanács (Conseil des Depeches), mely a miniszterekből és királyi titkárokból állt. Egyes tartományok ügyeivel foglalkozott,

ezeket külön négy királyi titkár referálta. Emellett ez volt az állami egyházügyek legfelsőbb fóruma is 4. Pénzügyi tanács (Conseil des Finances) Ezen rendszerint a király elnökölt, távollétében pedig a kancellár. A tanács kulcsfigurája volt a pénzügyi főintendáns, majd főellenőr. Feladata volt az évi adó meghatározása, annak elosztása, ill a kincstárat érintő valamennyi gazdasági és pénzügyi kérdésben dönteni. Később ez vált a francia abszolutizmus csúcsszervévé. a) Ugyanis alá tartozott a helyi pénzügyigazgatás kontrollálása. Ezt az intendánsok útján végezte. Ezek 26 pénzügyi körzet élén álltak Eredetileg csak állami bevételek behajtásáért feleltek. Később a központnak közvetlenül alárendelt és állandó jelentés tételre kötelezett szervként az összes helyi ügyet felügyelték. b) A pénzügyi körzetek kialakítása a hagyományos tartományi beosztástól függetlenül történt. Így az esetleges

rendi érdekek kifejezésére alkalmas tartományi igazgatást nem bántották, de tudatosan elsorvasztották azzal, hogy a kormányzati centrumnak alárendelt pénzügyi igazgatási szerveket tették meg a helyi igazgatás központi ellenőrző szervévé. A porosz abszolutizmus − A porosz abszolutizmus esetében az egységes állam a közigazgatás segítségével teremtődik meg három területből (brandenburgi őrgrófság, német lovagrend keleti területei, Pomeránia). Ennek mintáját a 30 éves háború során a svédek teremtik meg Ők ugyanis ezeket a területeket szállják meg csapataikkal, és építik ki hídfőállásukat. Tekintet nélkül e három ország közjogi státusára a svédek egységes katonai igazgatás alatt tartják e három területet, s egységesen adóztatják őket. − A 30 éves háború befejezése után a brandenburgi uralkodók nem számolják fel a svédek által kiépített igazgatást. Inkább csak hozzáigazítják a tényleges helyzethez

a területek közjogi státusát. Így itt az állami unifikáció alapja az egységes katonai közigazgatás Berlinben felállítanak az Államtanács mellett egy kp.-i Haditanácsot A katonai kerületek élén a központi haditanácsnak alárendelt komissáriusok, azaz hadbiztosok állnak. Mindent a hadsereg érdekeinek rendelnek alá Az újszerű közigazgatás csúcsszervei helyi szinten a hadbiztosok lesznek, akárcsak a francia rendszerben az intendánsok. Hamarosan az adóügyektől kezdve minden fontos kérdésben a hadbiztos felügyeleti jogot nyer. − Ez a szisztéma erősen militarizálja az egész állam kormányzását. “egy hadsereg, melynek saját állama van”