Jogi ismeretek | Jogtörténet » Magyar jogtörténet tételek, 2001

Magyar jogtörténet tételek - 2001 1,A tradicionális magánjog forrásai: 1848- ig szokásjogiak, 16.sz-tól Hármaskönyvön alapultak Tv-ek: eleinte olyan királyi akaratnyilvánítások, melynek csak a szokás és az erkölcs szabott gátat. Zsigmond alatt rendek és király egyenrangúak- a tvalkotás a király és Ogy aktusa Tv 3 típusa: a, személyes királyság korabeliek: 1000-1038- István II.tvkönyve- kereskedő, kalmárok 1077 - Szt László- személyi állapot, házassági tilalom 1100 után Kálmán zsidó tv-e b, szabadságlevél fromájában a tanács hozzájárulásával 13-14.sz dekrétumok 1222, 1230, 1267, 1279 2 kun tv személyi állapot, öröklési jogra vonatkozó szabályok c, Ogy-i tv-ek: gyakran csak kialakult szokásokat rögzítettek 19.sz-ig Hármaskönyv Első polgári tvtervezet- kudarc. Magánjogot érintő elvek 1836, 1840,1844- es ogy Erdélyben: Erdélyország és Mo hozzákapcsolt részeinek megerősített végzeményei Erdélyország és Mo

hozzákapcsolt részeinek gyűjtött végzeményei Új cikkek Privilégiumok: és dekrétum között 14.sz-ig nem volt különbség Megszorítás a privilégium nem sérthette az ország sarkalatos tv-eit, tv-es szokásokat, magánosok személyi és vagyoni jogait. Jelentős az 1244 pesti, 1263 németlipcsei, 1269 késmárki vendégeknek adott privilégium- mert azok saját közösségi a partikuláris jog alapját teremtették meg. Privilégiumalkotási joga magánosoknak is volt az alá rendelt népek tekintetében. Statutumok: csak a joghatósággal rendelkező közösségek bírtak, mint a vármegyék egyeteme, székely nemzet, szászok és székei, a szabad városok, hajdúvárosok, jász-kunok közössége. Statutum érvénye csak a joghatóság területére terjedt ki nem ellenkezhetett az ország tv-eivel, szokásjogával.13-sz selmeci jogkönyv Zipser Willkühr, Buda város jogkönyve – tulajdon, öröklési, házassági intézményt érintettek. Szokásjog: azoknak a

közösség által kialakított és követett magatartásszabályoknak az összessége, amit a közösség ill. a joghatóságot gyakorló szerv a közösség és a közösséghez tartozók létének biztosítása a gazdálkodó alanyok egymás közti viszonyának rendezése érdekében szükség szerint a kényszer eszközével juttat érvényre. Lerontja az írott normák rendelkezéseit. 1486 I Mátyás- tveit örök érvénnyel ruházta fel, tv primátusának elve érvényesült. Hármaskönyv keletkezése: 1498:6tc –rendelkezett a szokásjog összeírásáról 1500:10 tc – 8-as tvszék biráit utasította döntvények szerkesztésére Végül Werbőczy tette meg 1514- Ogy elé kerül. Köznemesekből álló bizottság megállapította, hogy helyes rendben, kellő módon lett összeírva. 1517-ben Werbőczy kinyomtatta Szerkezete: Instutitio, Decretum felosztása prologussal 1 rész – nemesség, megszerzése, ősiség, atyai hatalom, zálogjog, nőket illető jog, gyámság,

gondnokság, deliktumok 2. rész- jogforrástan per és végrehajtásjog 3 rész – partikuláris jog jobbágy per, büntetőjog elemei 1548 Hármaskönyv revizíójának gondolata Négyeskönyv Új Hármaskönyv – nem került tárgyalásra Két legjelentősebb munka a Hármaskönyv magyarázatai közül a Directo Methodica – eljárásjog szempontjait vizsgálta , Tripartitum juris Hungarici tyrocinium- Hármaskönyv címet követve dolgozta fel. 2, A személyi jog 1848-ig A jogok és kötelezettségek alanya a személy: az ember, ill. az emberi társulás révén v valamely javaknak emberi szükségletek kielégítésére történő rendelésével létrejött szervezet aminek a jogren személyi tulajdonságokat, személyiséget ill. jogalanyiságot biztosít Ember mint jogalany Ember jogalanyisága – születéssel kezdődik. A nascitoriusnak már a fogamzástól kezdve jogai vannak. Árvánszületettek a születéstől visszaszámított 300 nap Jogképesség: Jogok és

kötelezettségek alanya lehetett. Minden ember jogképes volt, de terjedelmét az egyén szabad v. szolga állapota, rendi állása ill neme határozta meg 11.sz szabad –liber, jogképességük azonos rangjuk szerint 3 csoport 1, a király familiájába tartozók, 2, király és más urak vitézei, 3, közszabadok, szolga- servis László III. dekrétumában már előfordul a nobiles is A liber már kevésbé előkelő Kálmán – teljes jogképesség a saját földbirtokkal rendelkező ill. más úr földjére kényszerült adozó közszabadok. Király, egyház, és az ispánok szabadjainak jogképessége korlátozott volt, nem hagyhattak fel uruk szolgálatával. Nobiles 12sz végéig az a kör, akik királyi tisztségeket viseltek. 13sz jobbágy, barones nobiles már csak az ország védelmére volt köteles felkelni A nagyobb tisztségekből kiszoruló előkelőket ölelte fel. Királyi serviens: az aki királyi keggyel felszabadított szabad birtokot nyert, kiváltságos

szolgálattevő, másrészt saját birtokkal rendelkező közszabad, akit a király személyes szolgálatra fogadott fel. Szolgálni tartozott az urat Homo possessionatus: a nemesekkel azonos jogállást és teljes jogképességet bírtak, nem adozó szabad földbirtokos, aki részt venni tartozott a vármegye gyűlésein. Király parancsára köteles volt hadba vonulni, birtok nagyságához mérten meghatározott számú csapatot kiállítani. Nem nemesek homo possessionatusá válása a 14sz-ban egyre nagyobb ellenzést váltott ki. – nemesek gazd-i politikai primatusát veszélyeztette, -királynak sem érdeke, mert az adozók száma csökkent. Szabad földbirtokszerzés módjai: királyi adomány, magánadomány, vétel Nemesség megszerzésének módjai: 1, királyi adomány 2, királyi cimeres nemesítő levél, armalis 3, fiúsítás- fiaágon magvaszakadt nemes lányának, nőrokonának ffiakat illető öröklési joggal való felruházása 4, örökbefogadás 5, királyi

kegyelemmel való tv-esítés 6, ünnepélyes honfiusítás Származékos nemes: -fiusított nő nem nemessel kötött házasságából született gyermek - nemes ffival kötött házasságot nem nemes nő 15. sz-tól csak nemes rendelkezhetett jobbágyszolgáltatással, nem terhelt szabad birtokkal, 9ed szedéssel, birói hatalom, bárkivel pereskedhetett, országos méltóságot csak nemes tölthetett be. Egyházi nemes: 12.sz-tól egyház jobbágyai- kötött szabadok- korlátozott jogképességszabad birtokot nem szerezhettek, nem a szent korona tagja Honoráciorok: magasabb iskolai végzettségű nem nemesek, akik hivatásukban –tiszteletdíjat kapnak. Vendégek: idegenből befogadott egyházi világi előkelő, vitéz, kézműves Rabszolga- vagyontárgy, urával szemben nem lehetett felperes, ura ellen nem tanúskodhatott. Korlátozott perbeli képesség. István még szolgasággal fenyegette azt a szabad ffit aki rabsznővel kötött házasságot 12sz vegyes házasság

jogszerűségét nem vonták kétségbe Felszabadítás-manumissio : végrendelet, további feltétel bekövetkezése pl túlélő házastárs halálához. Első királyaink alatt, ha felszabadították a rabszolgát közszabad lett 11. sz- kötött állapotú függő szabad 12.sz –vagyonnal is rendelkezhetett de urukat nem hagyhatták el, korlátozott jogképesség 14-15.sz jobbágy tulszerzési képessége szerződési szabadsága nem volt korlátozott 1514- elvesztik szabad költözési jogukat 1547- ben visszaállítják 17.sz 2 eltérő réteg- a, örökösen lekötelezett jobbágyok, b, szabad költözésűek 1785 II. József –szabad költözés Elkülönülő népcsoportok: Székelyek: 6 nemzetség 4-4 ág. Királynak eleinte lóval adóztak Később fegyveres szolgálattal is tartoztak. Jogállásuk a királyi szervienséhez hasonló 1 rend – 3 lovast ki tud állítani-főember. 2-rend- lovas szolgálatra alkalmas-lófő 3 rend-gyalogos közszékely Szászok:

bevándorlás 13.sz előkelő rétege a gerébek-tisztségük élethosszig szász egyetemteljes jogú polgár Kunok és jászok: Tisza-Temes, Maros-Körös IV. László két kun törvénye-személyes hadkötelezettség. Kun kapitányok a székkapitányok 1702 I Lipot eladta a német lovagrendnek. Megváltást Mária Terézia engedte meg Hajdúk: szökött jobbágy, kun székelyekből, marhapásztorréteg, 18. Sz elvesztik kiváltságaikat, mely a hajdúközösségeket illette meg. Vallási alapon korlátozott jogképesség: Zsidók- vagyonszerzési képességüket már Szt László korlátozta- keresztény rabsz-át nem tarthatott, ingatlanszerzési képességük nem volt megszorítva. Házassági képességük korlátozva volt. 1244 zsidó szabadságlevél Szapolyai alatt a rendek kitiltották a városból őket. 17 Sz nem lehettek nemesi birtokon vám-révbérlők IIJózsef alatt telepedési jogot kaptak. Izmaeliták: bolgár török kun besenyő elemeket is magába olvasztó

mohamedánok. 14sz beolvadnak a magyar lakosságba. Nők jogképessége: nők nem rendelkeztek vagyontárgyak voltak. Vétel v rablás útján kerültek nagycsaládba. Leviratus Családi joguk nem volt Magzat nélkül maradt özvegy amig férjére várt férj javait használhatta. 13sz vagyonjoga van Jogképessége csak akkor egyenlő a ffival, ha királyi kegyből fiusítva lett. Tv-es házasságon kívűl születettek- korlátozott csak tartásukra tarthattak igényt. Örökölni nem örökölhettek. Tv-esnek vélt házasság az amely úgy jött létre, hogy a házasulandók nem tudtak vmely létező házassági akadályról. Cselekvőképesség: az ember érvényes jognyilatkozatok tételére való ama képessége, mellyel magának v. másoknak jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat Értelmi képesség állapota szerint: teljes, korlátozott, vagy hiányzik. Tv-es kor: 14 sz ffi 14 15.sz ffi 12 16.sz ffi 24 Nő 12 nő 12 nő 16 Teljes kor, nagykorú Nem tv-es kor: 12

ill 14 évet be nem töltött, nem volt cselekvőképtelen, tiltakozhattak birtokelidegenítés ellen, egyoldalú jognyilatkozatot tehettek, de képviseletre szorultak. Nem teljes kor, kiskorú Tv-es kor:cselekvőképesség a tv-es kortól a teljes kor eléréséig fokozatosan bővült. 16 év bevallás adósságról, zálogról. 18 év ingó, ingatlan elidegenítésére kötött szerződés a teljes korral lesz hatályos. Korvizsgálat Önjogúság: akik senkinek nem állnak hatalma alatt. Teljes kort be nem töltött is lehetett Jogi személy: kincstár mellett azok a közösségek, melyek szabad birtokost illető jogokkal bírtak. Királyi kincstár: király és a szent korona érdekeinek védelmét látta el. Ország tv-einek alávetett. Fiskus jogai: 1, kezelte a különjavakat, urafogyott koronát illető javakat, elköltözöséi jogból a bevételeket. 2, uralkodó helyett fiskus tette le az esküt 3, nem lehetett halálra ítélni 4, nem volt kötelezhető oklevél

bemutatására 5, köteles volt a háramlott javakon terheket viselni 6, perben egyezségre léphetett 7, ügyvédet is vallhatott Egyetemek:- világi- vármegye, jász-kun, hajdú kerületek, székely székek, erdélyi szász egyetem bevett vallás felekezet. Jogi személy jogképességének terjedelme: természetes személyt illető képességekkel nem rendelkeztek pl házassági tulajdonszerzésük is korlátozott volt – kivéve fiskus Holtkéz: csorbíthatatlan elidegeníthetetlen tulajdonjog 3, A tradicionális családjog Házasság-matrimonium ősi formája – nővétel- házasulandók atyjai állapodtak meg, nőrablás- nemzetség v.megtorolta v okozott sérelem megváltását követelte 11-12.sz érvényre jut az a kánoni elv: hogy házasság ffi és nő megegyezésével keletkezikszándéknyilatkozatot pap előtt tették Titkon kötött házasságot nem tekintették érvénytelennek. Vegyes házasságok megkötéséhez 17sz-tól katolikus pap közreműködését

határozták meg. Carolina Resolutio- protestánsok házassági pereit is szentszék hatáskörébe utalta.1786 házassági patens úgy rendelkezett, hogy ezután házassági pereik világi bíróság előtt kerüljenek tárgyalásra. Házasságkötés módja: ffi- nő kölcsönös nyilatkozata. Lelkész és 2 tanú előtt Lelkész megáldja és esküt vesz. Érvényességéhez kell, hogy ne álljon fel bontó akadály Bontó akadály: mely a házasságot érvénytelenné teszi. 1, házassági akarat hiánya (nem cselképes, kényszer, fenyegetés) 2, rokonság 3, sógorság 4, valláskülönbség 5, bűntett – hitvesölés, házasságtörés 6, egyéb okok pl fennálló házasság Házasság felbontása: katolikusoknál csak az életközösség, együttlakás megszüntetése, ágytól és asztaltól való elválasztás volt lehetséges, kivéve ha nem hálták el a házasságot. Protestánsoknál okok: A, házasságtörés B, hűtlen elhagyás C, házastárs életére törés D,

engesztelhetetlen gyülölés Rokonság: ha a családi vagyont megosztották, minden fiági ffi leszármazónak joga volt a közös őstől eredő vagyonban. Nőágiaikat is számon tartották Atyai hatalom: kezelte a gyermek vagyonát, míg a tv-es kort el nem érte. Atyai hatalom megszűnése. Súlyos bűncselekmény, fő-jószágvesztés, atya fia megosztoztak a vagyonban. Atya akkor kényszeríthette fiát osztályra - ha fiú tettleg bántalmazta szüleit. - szükségtelenül bűntett elkövetésével vádolta - jószágokat el akarta ésszerűtlenül idegeníteni - fogságba esett atyját nem szabadította ki Atya osztályra kényszerítése: -bűncselekmény elkövetése, eltiltotta házasságkötéstől, fiát komoly ok nélkül fenyegette Gyámság: nem tv-es korú árva legközelebbi atyai ági ffi rokonaik. Végrendeleti gyám Tv-es gyám- életben maradt szülő, egyébként az árva vagyonának legközelebbi örököse. Rendelt gyám- királytól kellett kérni.

Gondnokság- tv-es korú atyai hatalom alatt nem álló 4, A dolgok, a birtok- és a tulajdonjog sajátosságai 1848-ig Felosztása: dolog megfelelője a jószág. A jószág nemcsak a dolgot jelentette, ill a dologösszességet, hanem a vagyont is – az azonos gazdasági célra rendelt, pénzben is kifejezhető jogosultságok és kötelezettségek összességét is. Fődolog, mellékdolog- tartozéksajátossága, hogy fődologra kötött szerződés hatálya ellenkező kikötés hiányában rá is kiterjedt. Forgalmon kívüli dolgok: rájuk nézve minden ügylet érvénytelen 1, isteni tiszteletre tartozó dolgok, szent dolgok, megáldottak, tulaj csak akkor rendelkezhetett ha megáldott jellegétől megfosztották. 2, egyházi szükségletre rendelt javak 3, koronajavak- király és udvartartás szükségleteinek fedezésére szolgáltak 4, egyéb javak- megyeház, székely örökség, városi fundus Ingók és ingatlanok: A, legnagyobb értékű dolgok a gazdálkodás pl

állatállomány, erdő elidegenítési és terhelési tilalom B, egyéni használatra rendelt dolgok C, azok a dolgok, mely értékét tekintve nem volt jelentős 13.sz dolog fizikai tulajdonságuk szerint osztályozás- de az érték szerint is meghatározó Ingatlan: gazd-i felszerelés, állatállomány, pénz melyet atyafiak megörököltek feltéve, ha azon megosztoztak. Ingók: ha a ház nem kőből készült, zálogos ingatlan- pénz helyét tölti be Jószág felosztása eredetük szerint: ősi vagy szerzett –adományos adományozáson kívül szerzett 1, Öröklött v.ősi jószág- ami felmenőjétől tv-es öröklés útján lemenőre száll Nem volt ősi örökbe fogadott öröklése, házastársé, fiúsítotté, végrendeleti ha nem a tv-es öröklést követte 2, Szerzett jószág a, adományos- az a jószág, amit a királyi v. nádori adományozással szereztek és a király ill kincstár dologi joga terhelt. B, nem adományos- az amit a király minden

korlátozástól mentesen adományozott ill. magánadomány Nemes jószág: A, jobbágyszolgáltatással nem terhelt szabad jószág ált. nemesnek volt szerzési képessége 16.sz –nemes anya nem nemes atya tv-es házasságában anyjuk nemesi jószágában birtokképes 1844- nemes jószágot az a nem nemes szerezhet, aki vmely tv-esen bevett vallásfelekezethez tartozik. Nemesi szabadsággal birtokolt szent korona, főurak, főpapok, egyházak, kegyes alapítványok, szabad királyi városok közössége hajdúvárosok. Nemesi fekvő jószághoz haszonélvezeti jogok is tartoztak. Itlamérés, kocsmáltatás joga, húsárusítás, vámjog, árumegállítás Becsűk: meghatározott ingókra és ingatlanokra megállapított állandó érték Hármaskönyv 3 féle becsűt határozott meg: A, közbecsű- dolognak a bírói gyakorlatban alkalmazott legkisebb értéke B, örökbecsű- kivételesen használt becsérték közbecsű 10x-ese C, igazbecsű- ingó dolog vételára, ingatlan 1

évi jövedelmének értéke. Birtok possessio: Tulajdon erősen korlátozott jog volt, csak olyan uralmi helyzetet teremtett, mint amikor vki 1 dolog birtokában van. Birtok hatása: A, ha vki a birtok iránt perelt, a birtokos ellenfelének kellett jogcímet felmutatni B, jóhiszemű birtokosnak joga volt a dolog gyümölcséhez még zálogbirtokban is. C, birtokos megvédhette birtokát erőhatalommal is 1 éven belül rövid bírói úton visszaszerezhette birtokát költségei követelésével együtt. D, elévülés idején túl a jószágot elbirtokolhatta akár jó akár rosszhiszemű Elévülés, elbirtoklás: - idő múlását értették, melynek elteltével a jogosult kereseti jogát már nem érvényesíthette. Régi jogban a birtokos az elévülési időn túl a jószágon csak jogszerzési alapot nyert. A hosszas birtok a birtokost csak azon az alapon jogosította a jószág megtartására, hogy a jogosult birtokkereseti joga elévült. Ha vki az elbirtoklással

megtartott jószág birtokosát a birtokból kivetette, abba más birtokos került, az eredeti jogosult az új birtokossal szemben az elévülési időn belül sikeresen perelhetett- mert gyökeres joga feléledt. Eredeti elbirtokló akkor válhatott tulajdonossá, ha a királytól új adományt nyert. Elbirtokláshoz csak hosszas békés birtok kellett. Megszakított:- ha a tulajdonos a jószág kiadása iránt pert indított, birtokost megintette, felszólította a dolog kiadására. Elbirtokló idő újra kezdődik Nyugodott- tuajdonos fogságba volt, háborús idő, szünetelés kezdetéig, az idő beszámított az elévülésbe. Elévülés: kornajavak 100 év, egyházi 40, nemesi 32, városi ingatlan 12, jobbágytelek 1év 1 nap Tulajdonjog: ingatlanokon mindig korlátozott volt. Tulajdon korlátai: 1, ősiség mint elidegenítési és terhelési tilalom A család létalapját biztosító ingatlanokon fennálló elidegenítési és terhelési tilalom, mely az öröklésre

jogosult atyafiaknak a jószág elidegenítése v. megterhelése esetén jogot adott arra, hogy azt magukhoz váltsák, a jogosultat pedig kötelezte, hogy az atyafiait az öröklés sorrendjében megkínálja. 2, szomszédokat illető megváltási jog: 15.sz-tól már csak szerződési ajánlatot tehettek a szomszédok. Osztályos atyafiak után a szomszédok és határosok jöttek sorra A királyi adományozással szerzett jószágot kivéve a tulajdonos minden más jószágát is terhelte. 3, királyi jog mint elidegenítési tilalom: adományos jószágon a fiskus számára fenntartott korlátozott dologi jog, mely az utolsó öröklésre jogosult halálával,v hűtlenségével teljessé vált- ismét a fiskus rendelkezhetett vele. Családi vagyonközösség: közösen birtokló osztályos atyafiak mndegyikét jog illette meg az egész családi vagyonon. Ilyen vagyonközösség állt fenn az ősi vagyonon is Családi jószágot elidegeníteni csak az osztatlanság tagjainak

beleegyezésével lehetett, kivéve végszükségből. Ha okszerűen történt a birtok közbecsűjét meg kellett adniuk, az elidegenítőnek, ellenkező esetben osztályra kényszerítették. Osztály- családi osztatlanság megszűnése Az osztályba az atyafiak a közös vagyonon kívül a magánvagyont is kötelesek voltak bevonni, kivéve ha lemondott a közös vagyonból az őt illető részről. 1655:54 tc- magánvagyont csak testvér esetén kellett bevonni 1723:47- arra a szerzeményi vagyonra rendelte el az osztályba vonást, amit az ősi vagyon gyümölcseiből szerzett. Ingókat ffi és nő között osztották el Osztály hatásai: 1, osztályosok egymás iránt szavatossággal tartoztak 2, felosztott jószágok az osztály után ősivé váltak 3, osztályosok egymás osztályrészére öröklési jogot nyertek 4, szabályszerűen véghezvitt osztály 1 év után csak perrel volt megváltoztatható. 32 éven belül kellett kérni osztályigazítást. 5, Az

adományozás és az adományrendszer, zálogjog Adomány: tulajdonszerzés sajátos módja. A, királyi adomány 11-12.sz király szolgálatába lépő urának személyes szolgálattal tartozott Adomány- ellenszolgáltatásért v jogi kötelezettség nélkül is lehetett Hálából, hűség érdeméül. B, nádori adomány: 32 jobbágyteleknél többet nem adományozhatott. Csak nemes kaphatott, 1 személy 1 alkalommal C, magánadomány. Földbirtokkal rendelkező urak familiárisaiknak ellenszolgáltatás v jövőbeli szolgálat reményében. Adomány fajai: 1, tiszta és a vegyes adomány: tiszta- király v. magános ellenszolgáltatás nélkül érdemekre tekintettel adományozott. Vegyes- vagyoni ellenszolgáltatásért tett B, teljes és a peres adomány- 13.sz-ig a királyok csak „ királyi kézből” adományoztak 14.sz- idegen kézből felkérésre történt Királyi adományozás záradékai: 1, adományos megjelölése, szolgálatai, érdemei felsorolása 2, jószág és

tartozékainak meghatározása 3, jogcím 4, jogokat meghatározó záradék –öröklés rendjét rögzítette 5, egyéb záradékok- más jogának sérelme nélkül Adományozás jogcímei: 1, magszakadás: ha az adománybirtok tulajdonosa anélkül halt meg, hogy lett volna az adománylevélben rögzítettek szerint öröklésre jogosult leszármazója. Csak adományos jószágban lehetett helye magszakadásnak. 2, hűtlenség- fő- jószágvesztés 3, királyi jog- a király joga ahhoz a birtokhoz, amly jog szerint a királyra háramlott, de annak birtokában jogcím nélkül más személy volt. 4, új adomány- jószág békés birtokában volt, de birtoklásuk vmilyen hibában szenvedett, királytól új adományt kérhetett. 5, királyi beleegyezés: deficiens vmely személy javára az adományozásból származó jószágát el akarta idegeníteni. Magánadományozás: ált. élethosszig juttatta a jószágot Érvényességéhez ha ősi jószág terhére adományozott az úr

meg kellett szerezni a jogosult atyafiai beleegyezését. Bevezetés, beiktatás: érvényességi kellék Adománylevél keltétől számított 1 éven belül. Eljáró személy 3 napig volt a helyszínen 12 napig együtt voltak. Ha az ellenmondó birtokban volt, az adományos nem vehette át adományát. Ellentmondó okának bizonyítására 1 éven belül per indíható Zálogjog: - ingatlant csak kézi zálogba!! Tartalma: zálogos az ingatlant használhatta, gyümölcsöztethette, alzálogba adhatta. Ha a zálogba adó a szerződés lejártakor nem fizetett a zálogbirtokos nem idegeníthette el az ingatlant. Zálogjog keletkezése: bírói zálog Tv-es zálog- leánynak atyja halálával, özvegy nő Megszűnése: ha teljesítették a követelést, ingatlant átadta a tulajdonosnak nem fizető adós a zálogtárgyat eladta. 6, A szerződésekre vonatkozó ált. szabályok 1848 előtt A kötelem az a jogviszony, amelyben az egyik fél adós- bizonyos magatartásra van

kötelezve, a hitelezővel szemben, aki jogosított, hogy az adós magatartása tanúsítását követelje. Szerződés: 2 fél vmely joghatás létrehozására irányuló akaratmegegyezése. Néhány esetben a felek egyikének teljesítésére is szükség volt pl csere, kölcsön, reálszerz. -egyes szerződések írásba foglalását már Kálmán elrendelte - III.Béla alatt gyakoribbá vált a különféle szerződéssel okiratkiállító szerv előtti bevallásának írásba foglalása - 13.sz-tól a szerződés érvényességét visszavonhatatlanságát garantáló tanúsítvánnyá vált - - a vallás nem volt más mint az okiratkiállító szerv előtt személyesen v. képviselő által megjelent feleknek élő szóval tett ünnepélyes nyilatkozata. - Szerződést: király, ország rendes bírái, vajda, bán , kancellárok, püspökök, hiteleshelyek előtt lehetett bevallani. 13-sz-tól alispán, szolgabírák előtt is, de azok hiteles pecséttel nem rendelkeztek. 16sz

saját magistrátusuk a bíró v 2 esküdt polgár előtt Jobbágyok úriszék előtt is megtehették. Felek eleinte személyesen, 13-sz-tól képviselők útján Szerződéskötés: történhetett, a bevallást megelőzően az okiratkiállító előtt. Bevallásban meg kellett jelölni a felek ill. képviselőik nevét, hogy milyen szerződést kötöttek, ingatlanszerzésnél annak jogi jellegét, határait, tartozékait, haszonvételeit, teljesítés módját, határidejét. Élő szóval ünnepélyesen ment végbe Az aktus nyilvánosan került foganatosításra Az írásba foglaló a bevallók kérelmére történt hiteles pecséttel ellátott oklevélben. A bevallásról felvett oklevelek 1 példányát a hiteleshely őrizte, v. jegyzékbe, jegyzőkönyvbe írta. Ha ingatlan tulajdonának átruházásáról volt szó, az elidegenítő félnek ki kellett jelenteni, hogy az elidegenítés örökre szól, nemcsak a jogszerző félnek, hanem örököseinek is. Az

ingatlanszerződésről készült bevallást örökvallásnak is nevezték. Szerződés érvénytelensége: Érvénytelen ha erőszakkal- vi Félelemből -metu hozták létre - ha a szerződést atyai hatalom, gyámság, cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt álló személy a gyám, gondnok beleegyezése nélkül kötötte, ha vki másnak adta ki magát. - Megtámadható volt a szerződés- ha vki a királyi adományozással nyert jószág tulajdonát ruházta át másra – elidegenítéshez a király engedélye kellett. - Rokonok, szomszédok is megtámadhatták a szerződést, ha az elidegenítő fél a megkínálást elmulasztotta. A szomszédok azt is, amelyet adományozáson kívül szerzett jószág elidegenítése végett kötöttek. 14sz-tól a megkínálás elmaradt Tehervállalás- atya v atyafi az általa tett bevallás érvényben maradása iránt bizonyos kezességet nyújt, a jószág vevőjének valójában jóvátétel volt. Ha az elidegenítő még az

ésszerű okból való elidegenítést sem tudta igazolni, a szerződés érvénytelenné vált. Ha vki a szerződéskötéstől elállt- többé nem élhetett a tiltakozás jogával. Az ingatlanszerződések a bevallás megtételéig ideiglenes érvényűek voltak. Szerződés tárgya: vmely szolgáltatás melyre az adós kötelezve van. Különös jelentőséggel bírtak a fizikai tulajdonságaikat tekintve ingatlannak minősülő dolgok tulajdonának átruházása, használatba adása, különféle jogok átruházása. Szerződés megerősítése: szerződés létrejöttének biztosítására szolgál. A, eskü B, tanú- már Szt. László dekrétumai is megkövetelték – a szerződés létrejöttét volt hivatva Bizonyítani C, kezesség- a kezes a fél nem teljesítése esetén arra kötelezte magát, hogy a szerződésből folyó kötelezettséget a fél helyett teljesíti. D, zálogadás- ált. pénzkölcsönszerződésnél volt- kamatszedés tiltott volt- ezért a

zálogtartó jogosult a gyümölcsszedésre. E, szavatosságvállalás- tulajdonátruházó felelős azért, hogy a dolgot minden jogi fogyatékosságától mentesen szolgáltassa. Harmadik személynek nincsen a dologra vonatkozó olyan joga, mely a jogszerzés útjában áll. Mellékkötelezettség felszólításra mint az alperes társa köteles volta a megtámadottat támogatni. Büntetés- szolgáltatás teljesítésének meghiúsulása, késedelmes teljesítés esetén poena kilátásba helyezée. Kötbér ált bérleti és pénzkölcsönszerződésnél tartozás 2x-ese Szerződés teljesítése- dolog tulajdonának átruházása használatba v zálogba adása volt. Ingatlannál bevezetés. 7, Az adásvétel, a csere és az ajándékozás 13.sz-ig vásárnak nevezték a dolog tulajdonátruházás végett történő átadása a vevőnek meghatározott vételár fizetése ellenében. Adásvétel tárgyai: lehetett öröklött-ősi Adományozással v adományozáson kívül

szerzett ingatlan és bármely ingó dolog ill. jog is Ingók: legértékesebbek a rabszolgák, de ingó tárgya lehetett a tolvajlásban marasztalt szabadok és sorsukban osztozni köteles családtagjaik. Rabszolga eladásánál nem volt szabad elszakítani a családtagokat egymástól. Egyéb ingóknál csa a nagyob értékűek esetén történt okiratkiállító ellőtti bevallás. Ingatlanok: falu, mezőváros, majorság, vár, egész nemesi birtok, nemesi udvarhely, beépített telek. 14 sz-ig templom, jobbágytelek, malom, művleetlen és művelt föld Tulajdoni hányad is eladható volt. Bevalláskor meg kellett jelölni, hogy az ingatlan mekkora darabját kívánja elidegeníteni. Jogok: haszonvételi jogok adásvétele ált. ingatlannal együtt történt, de pusztán a jogot is eladhatta a tulajdonos. Nemesi birtokon élők feletti joghatóság mindig osztotta a birtok jogi sorsát. Vételár: vételár összegét pénz nemét is feltüntették. A vételárat mindig pénzben

határozták meg, de ingó dolog átadásával is lehetett teljesíteni. Ezek a szerződések cserével vegyes adásvételnek tekinthetők- mégis adásvételnek minősültek. 16.sz-tól a piaci forgalomba már nem képezhette szabad alku tárgyát 1538:26 tc borra élő állatokra és a húsra kötött árakat állapított meg-ezt a vármegyék is követték. Szerződés létrejötte és a felek kötelezettségei Az adásvételi szerződés a feleknek az eladandó dolog és a vételár iránti megegyezése alapján jött létre. Eladó- dolog átadása, tulajdonba adása Vevő- vételár kifizetése Vételárat adásvételnél ált. a birtokba adással egyidejűleg fizette meg, de megállapodhattak a vételár részletekben történő fizetése felől is. Nem teljesítés esetén szerződési büntetést is kötöttek ki. Visszavásárlási váltási jog: Visszavásárlási jog- nemcsak a megkínálásra igényt tartókat illette meg, hanem örököseit is. A felek azonban

szerződésben a rokonoknak ezta jogát ki is zárhatták. A korlátozás- a jogosultak csak a felek által meghatározott ideig érvényesíthették az őket megillető visszavásárlási jogot. Elővásárlási jog: rokonokat és a szomszédokat megillető tv-es jog, ált. akkor kérte az eladó ha pl tartozás fizetése, fogságból való kiváltás kényszerítette rá. Csere: tulajdon átruházás végett történő átengedése, más dolog tulajdonba adása ellenében. Csere tárgya: minden olyan dolog mely adásvétel tárgya lehet. Szerződés létrejötte: a csereszerződést vmikük teljesítése hozta létre- reálszerz. A fél teljesítése által vált kötelezetté a másik fél is. Ingóknál – dolog egyidejű átadása, ingatlanoknál- ált. az adós a bevallást közvetlenül megelőzően bocsátotta a szerződő fél birtokába ingatlanát. Vegyes csere: nem volt szükségszerű egyenlő értékű dolgot szolgáltassanak a felek. A ráfizetéssel történő cserék

ált. ingatlancserék voltak Ingatlancsere különös neme: a király és más birtokos közti ingatlancsere a szerződés írásba foglalása miatt tekinthető a csere különös nemének a király ált. adománylevél formájában rögzítette az ügylet létrejöttét. Cserével vegyes királyi adomány-király értékesebbet juttatott mint amit kapott. Ajándékozás: a saját vagyon rovására tett ingyenes juttatás ás vagyonának gyarapítása végett. Szükségszerű elem az ingyenesség A juttatás akkor ingyenes ha más szolgáltatásnak nem ellenértéke. Akkor is ingyenes ha erkölcsi kötelezettségérzésből fakad Pl lélekváltságadomány Ajándékozás nem azonosítható az adományozással. Adomány- olyan tulajdonátruhászási aktus, mellyel az adományozó szerződésből fakadó kötelezettségét teljesítette. 13sz-tól koronának tett kimagasló szolgáltatást honorálta Az ajándékozás tárgya: ingó, ingatlan, vagyoni jog átruházása, alapítása,

követelés elengedése, kötelezettség vállalása, munkateljesítés elvállalása mely költekezést is kíván. Szerződés létrejötte: ajándékozási igérettel és annak elfogadásával jött létre. Csak az ajándékozó nyilatkozatát foglalták írásba. Az ajándékozás előzetes kötelezettségvállalás nélkül is végbement. – készajándék juttatása A készajándék bevallásánál a megajándékozott meg sem jelent. Egyoldalú vagyoni előny – az ajándékozó nem tartozott felelősséggel a juttatás jogi hiányaiért, nem volt kötelezhető, hogy szavatosként perbe lépjen. Ajándékozási kikötések: az ajándékozó minden korlátozástól mentesen kívánta gyarapítani a megajándékozottat. Ingatlan tulajdonának átruházásánál az öröklési rend meghatározásával korlátozta a tul.szerző rendelkezéeit Halál esetére szóló ajándékozás: a feltétel, hogy a megajándékozott túléli az ajándkékozót. 8, A kölcsön,

haszonkölcsön, bérlet, vállalkozás, munkaszerződés Kölcsön: a dolog tulajdonának átengedése annak kikötésével, hogy a kölcsönvevő meghatározott idő elteltével ugyanolyan fajú és mennyiségű dolgot tartozik visszaszolgáltatni a kölcsönadónak. Hitelező helyettesíthető dolgot bocsát az adós tulajdonába kölcsön célja, hogy az adós a dologgal szabadon rendelkezzék, felhasználásával szükségleteit elégíthesse ki. A hitelező a dolog gyümölcsöztetése átengedéséért ált kamatot szokott kikötni, de a kölcsön lehet ingyenes is. Kölcsön tárgyai: ált. pénzszolgáltatás de lehetett gabona, tüzifa stb is Ha csak a pénz értékét és összegét határozták meg a felek, bármilyen tv-es pénznemben lehetett teljesíteni. Kamat: keresztényeknél tiltott volt kamatot szedni. Kamatszedést 1647:144 tc tette lehetővé 6%. Ennél magasabb kamatra adott kölcsön közdeliktum Szerződés létrejötte, a felek kötelezettségei: reálszerz.

Azzal jött létre, hogy a hitelező a kölcsön tárgyát átadta az adósnak. Ingyenes kölcsönnél az adós kötelezettsége, hogy lejáratkor megegyező mennyiségű és minőségű dolgot szolgáltasson vissza. Az adós késedelem esetén szerződési büntetés v. zálogadás v mindkettővel biztosította magát Kamatos kölcsönt mindig írásba kellett foglalni, a tőke lejáratkori visszafizetése mellett kamatot kellett törlesztenie ált. évenként Ha lejáratkor az adós felajánlotta a hitelezőnek, a dolgot a kamatok megfizetésével, és azt nem fogadta el – az adós bírói letétbe helyezhette. 1/20-ad ellenében vehette csak fel Zálogkölcsön: amig a keresztények nem adhattak kamatra pénzt a kölcsön zálogkölcsön révén juthatott vagyoni ellenszolgáltatáshoz. Pénz juttatása ellenében hasznot hajtó dolog birtokának és tulajdonának átengedése a kölcsönösszeg viszontszolgáltatásának idejéig. A záloghitelező az elidegenítést kivéve

szabadon rendelkezhetett a zálogba adott dolog felett. Zálogkölcsön visszaváltási jog kikötésével történő adásvétel. Zálogkölcsön tárgya kizárólag pénzszolgáltatás. Ellenszolgáltatás az ingatlan haszna Szerződés létrejötte: pénz átadásával történt. Adós kötelezettsége a tartozás lejáratkor történő megfizetése, hitelező szükséges és hasznos beruházásainak megtérítése. Ha lejárat előtt megfizette tartozását a hitelező köteles volt visszaszolgáltatni az ingatlant. Ha megtagadtakártérítés Örökösei is kiválthatták az adósnak 3-ik személy csak az adós hozzájárulásával Zálogos ingatlan elörökösítése- szerződés biztosítéka. A hitelezőnek az adós késedelme esetén nem volt joga, ahhoz az kellett, hogy a hitelező javára lemondjon az ingatlan tulajdonáról. Elörökítés kötelezettség kikötésével létrejött zálogszerződés- feltétel tűzésével kötött adásvétel. Haszonkölcsön- comodatum:

dolog használatának ingyenes átengedése. Itt a hitelező egyedileg meghatározott dolgot ad át, ha ingó az adós nem fogyaszthatja el, nem helyettesíthet a dolgot nem tulajdonba kapja csak használatra, azt másnak nem engedheti át. Lehet ingatlan is Szerződés a dolog átadásával jön létre A haszonkölcsönbe vevő köteles a dolgot rendeltetésszerűen használni, szükséges munkálatokat elvégezni, dologra fordítandó költségeket viselni. A dolgot az átvételkori állapotban visszaadni Ha lejáratkor vonakodott a dolgot visszaadni, minden abban bekövetkezett kárt meg kell térítenie. Dologbérlet, haszonbérlet Bérlet: vmely egyedileg meghatározott dolog használatának időleges átengedése bér ellenében. Haszonbérlet esetén a bérbeadó gyümölcsöztethető dolgot ad át a bérlőnek használatra és gyümölcsöztetésre. Tárgya: tartós használatra alkalmas ingó, ingatlan, hasznot hajtó jogok Bér : ált évente fizetendő pénz Bérlet tartama:

lehetett határozatlan és meghatározott időre. Nem volt lehetőség a bérlet felek általi egyoldalú felmondására- a bérlő élete hosszáig, az örökre szóló, és határozott idejű szerződés. Örökbérlet örök haszonbérletnél a bérbeadónak ki kellett jelenteni, hogy a bérlőnek és örököseinek adja bérbe a dolgot. Bérbeadó kötelezettsége: a dolog használatát, gyümölcsöztetését a szerződés egész tartama alatt lehetővé tenni, alkalmas állapotban tartani. Bérlő kötelezettsége: a bérfizetés ált. évenként, rendeltetésszerű használat, bérleti idő elteltével átvételkori állapotban visszaadni, neki felróható kárt megtéríteni. Különféle feltételek tűzése is lehetséges volt. Szerződés felmondása: határozatlan idő- felek tetszése szerint -határozott ideig szóló szerződés egyoldalú felmondása a bérbeadó részéről: - ha a bérlő nem teljesítette a határnapon a fizetési kötelezettséget, ha ezt nem

kötötték ki, csak eredménytelen bírói intés után lehetett felmondani. - Bérlő szándékosan rongálta a bérleményt, jogosulatlanul másnak engedte át. Határozott ideig szóló szerződés egyoldalú felmondása a bérlő részéről: -ha a dolog megsemmisült, művelhetetlenné vált tűzvész köv, ellenség támadása fenyegetett, bérbeadó nem védte meg, a jószág használatában zavaróktól. Nyáj esetén tulajdont szerzett rajta- term. Szaporulat a bérlőt illette meg Vállalkozás: gazd-i eredmény létrehozására a megrendelő által a vállalkozónak átadott dolgon díj fizetése ellenében. Nem kellett hozzá fizikai változást létrehozni Vállalkozó kötelezettsége: munka hozzáértéssel történő elvégzése, más közreműködését is igénybe vehette. A dolognak minden kikötött tulajdonsággal rendelkezni kellett Megrendelő: hibás mű átvételét megtagadhatta. Vállalkozó az átadott dolgon tulajdont szerzett, felelőssége is tulajdoni

volt. Munkaszerződés: a munkavállaló meghatározott ideig tartó különösebb szakértelmet nem kivánó fizikai munka végzésére kötelezte magát. Munkavállaló köteles a szerződésben megjelölt időben rendelkezésre állni a munkát a munkaadó irányítása szerint végezni. Hozzá nem értéssel okozott kár megtérítésével tartozott. Munkaadó- bér fizetése, cselédszerződésnél bér + ellátás 9, Különös lekötelezési viszonyok, 13. századig csak magánjogi lekötelezési viszonyok léteztek A 12 sz végétől a királyi familia bomlásával az 1267. évi dekrétumokkal kiváltságot nyert királyi szerviensek esetében közjogivá vált. A 13 sz folyamán a magánfamiliák is átalakultak A kiváltságos szabadok és birtokosok szerepe vált meghatározóvá. Szerződéses szolgálati vagy familiárisi lekötelezés A magát szabadon és rendszerint élethosszig lekötelező személy, a familiáris tartás, ellátás és védelem ellenében

hűséggel és személyes szolgálatteljesítéssel tartozott urának. Jogviszonyok alanyai: Mást szolgálatába fogadó, úr-dominus bárki egyházi és világi, ffi és nő is lehetett aki szabad birtokkal rendelkezvén a szolgáattevő tartásról gondoskodni tudott. Familiárisként a királyt és családtagjait kivéve bármely ffi szolgálhatott. Jogviszony létrejötte és megszűnése: A szolgálati viszony az úr és a szolgálatba lépő személy szabad megállapodásával keletkezett. A felek ezt esküvel erősítették meg, azt írásba is foglalták, ill a 14 Sz-tól kötelező levelet adott urának a szolgálatba lépő. A királyi szerviensek szolgálatba lépése a 13sz végéig királyi engedélyhez volt kötve. 1298 tc- nemesek szolgálhassanak annak, akinek akarnak Az úr csak ellátást és védelmet, a familiáris pedig hűséget és szolgálattételt ígért. A szerződés ált. élethosszig tartott, ha az úr a szolgálatért birtokot adományozott gyakran az

utódokat is lekötelezte. A szolgálati viszonyt a felek közös megegyezéssel a szerződést bármikor felbonthatták. Familiáris engedélyt kért urától távozásra- a neki használatra átadott javakat visszaszolgáltatta, a rábízott feladatot ellátta, a pénzzel el kellett számolnia. Ha a familiáris a kötelezettség semmibe vételével hagyott fel a szolgálattal ura akkor is letartóztathatta ha nemes volt. Szolgálati viszony egyoldalú megszüntetése: úr részéről – ha serviense hűtlenné vált, ura sérelmére bűncselekményt követett el, ill. ha már nem tudta eltartani a szolgálattevőt A familiáris csak akkor mondhatott fel, ha maga vagy családja súlyos személyi vagy vagyoni sérelmet szenvedett urától. Familiáris kötelezettsége: az úr iránti hűség (korlátja csak a király iránti hűség lehetett) -ura személye, családja és vagyona sérelmére ne tegyen semmit - fegyveres szolgálat, különös fa.-okra szerződtetve úr és családja

megoltalmazása - úrát nemcsak fegyverrel, hanem más eszközzel is védelmezni kellett, - akár saját vagyona terhére is segíteni kellett urát - úr birtokán a gazdatiszti és várnagyi teendők ellátása, gazdálkodás megszervezése, jövedelmek behajtása, vár védelmének megszervezése, ellátása. - Gyakran alkottak úriszéket is birótársként, bíróhelyettes. Úr kötelezettségei: Tartás, ellátás és a védelemnyújtás. Emberét a házába fogadta, ingó dolog egy részének átengedése, ha birói helyettes volt a familiáris a beszedett birság egy részének átengedése. Embere testi épségének, személyes szabadságának és birtokainak megoltalmazása tartozott. Egyház örökös szolgálatára szóló lekötelezés: A szolgálattevő hűséggel és fegyveres szolgálattal részben vagyoni szolgáltatással tartozott a király, a rendelkezésre bocsátott ingatlan használatáért és a védelemért. Jogviszony létrejötte: az egyházat, főpapot az

alapításkor a király látta el földbirtokkal és szolgálónéppel. Ezeknek a különös jogállású szolgálattevőknek a szaporításában a király szabadított fel saját népei közül és rendelte őket beleegyezésükkel az egyház szolgálatába. Nemesítés különös módja volt. A várjobbágy, serviens nemesek szolgálati viszonya az egyházzal történő megállapodással keletkezett, de ennek érvényességéhez a király engedélyét is meg kellett szerezni, mert ált. földbirtokkal szegődtek szolgálatba és arra magszakadás esetén az egyház tartott igényt. Ezért a királynak le kellett mondania a háramlás ill öröklés jogáról. A 13sz-ban már előfordult, hogy a király egyes egyházaknak adott kiváltságot, hogy engedélye nélkül fogadjanak be nemeseket. 14 Sz a királyi beavatkozás teljesen megszűnt A egyházi szolgálatra szóló lekötelezés örök érvényű volt, nem lehetett felbontani. Szolgálattevő kötelezettségei: - a befogadó

egyház iránti hűség és katonai szolgálatteljesítés volt. - Feltétlen engedelmesség, mindenkori rendelkezésre állás, ura sérelmére semmit nem tehet - Katonáskodási kötelezettség, megfelelő számú csapat kiállítása - néha a szolgálat teljesítése helyett pénzbeli megváltásra is adott lehetőséget embereinek. - Katonai szolgálat része volt a hirnöki szolgálat - különféle vagyoni juttatások ajándék, robot, 14.sz nemes jobbágy csak az úr megvendégelése és a tizedfizetésre terjedt ki úr kötelezettsége: a szolgálattevő létalapját biztosító föld rendelkezésre bocsátása Az úr földet csak akkor szabadított fel ha saját szolgálónépei közül tett nemes szolgálattevőkké egyeseket. Úrbéri lekötelezés: az úrbériség valamely földesúr: nemes személy v szabad birtokos és a földesúr saját kezelésű földjétől elkülönített telket vagy házhelyet sajátjaként használó, és a telken élő kiváltsággal nem

rendelkező között létesült lekötelezési viszony, mely alapján a használó elvárt vagyoni szolgáltatással tartozott. A lekötelezettet terhelő vagyoni szolgáltatások nem képezték szabad alku tárgyát, azt a telek nagysága határozta meg. Az ura hozzájárulásával termény és munkajáradékát pénzben megválthatta, tartozásait mefizetve az ország tv-ei biztosította keretek közt a jogviszonyt megszüntesse. A jobbágy öröklött és szerzett vagyonáról halál esetére szabadon rendelkezhetett. 1767 után pedig külső telkük felől is rendelkeztek. Végrendelkezéshez, cseréhez, adásvételhez a földesúr jóváhagyása kellett Úrbér és urbárium: Úrbér: a telek, a telki állomány használatáért és a lakásért az úrnak járó szolgáltatások összessége. Urbárium: eleinte a birtok megnevezését és az úrbéri terheket tartalmazta, majd jobbágycsaládfők neveit, a telki állomány leírását, a kisebb regálékból folyó jövedelmeket

és a jobbágy által megvalósított deliktumok tételeit is. Terményjáradék: a rendelkezésre bocsátott telken megtermelt javakból a járadék a 14sz-ig nem volt jelentős. Egységes járadékszedés – a kilenced előírása, földesurak csak irányadónak tekintik. A kilenced beszedése a 15 Sz –tól veszi kezdetét úgy, hogy a terményjáradék teljesítését kiterjeszti a haszonbérbe vett földekre is. A kilenced mellett a jobbágy ajándékkal is tartozott urának. Pénzszolgáltatás: a 13.sz elejéig a várjobbágyok és serviensek által is fizetett adó, ill a fegyveres szolgálatot nem teljesítő közszabadot terhelő szabadok dénárjai királyi egyenesadó, földesúr általi kisajátítással vált rendszeressé. Összege a telek nagyságától, művelési ágtól is függött. Munkaszolgáltatás, robot vagy úrdolga: Robot – 1514-től heti egy nap szolgálatot követelt meg. Ez a kézi robot a század végére már heti 2-3 napra emelkedett. Az

igásbarommal rendelkezőket igásrobotra is rendelték A robotterhek folyamatos növekedése 17-18 sz elején megtorpant, majd ismét nőtt. Ennek az úrbéri rendelet szabott gátat heti 1, évi 52 napban ill. az igásrobotot kiváltható kézi robot heti 2 napban történő meghatározása. Emellett ártalmas vidék irtására évi 3 nappal tartozott 1 öl fával il. 4 egésztelkes fuvarral Úr kötelezettsége: telek rendelkezésre bocsátása, jobbágy megvédése. Ha költözési szabadsággal bírt a jobbágy, az úr kötelessége volt a tartozásai hiánytalan lerovása esetén az elbocsátás is. 10, Öröklési jog Az öröklési jog valamely személy vagyonának meghatározott rend szerinti átszállása az őt túlélő örökösökre. Ha a családfőnek már több saját családdal rendelkező fia is volt, a családfő halála után a nagycsaládi vagyonra mindegyik igényt tartott, és ha vmikük leszármazó nékül halt el, a deficiens vagyonából a többiek

ill. azok ágai örököltek A királyi jogalkotás új elemei: Szt. István alatt- királyi öröklés- a gyermektelenül maradt özvegynek holtig tartó haszonélvezeti jogot biztosított a férj vagyonán és elrendelte, hogy annak halála után a javak szálljanak vissza a férj rokonaira, annak hiányában a királyra. Saját vagyon alatt az értendő, amire nem terjedhetett ki a nagycsalád elidegenítési tilalma – azaz a szerzett jószág. A zavaros időkben azonban az adományos birtokok beolvadtak a nagycsaládi birtokba. Kálmán a királyi adományokra már szigorúbb szabályokat állapított meg. A birtok apáról fiúra szálljon, ha nincs a fiútestvér ill fiai. 1222 aranybulla minden jószágban szabad rendelkezést biztosított az örökhagyónak. 1231 Rokonok jogának korlátozása, hogy öröklésüket csak végrendelet hiányában tette lehetővé, a király háramlási jogát is korlátozta, hogy a királyi öröklést csak urafogyott jószágban ismerte el. A

rokonság azonban továbbra is érvényre juttatta jogát az ősi jószágban, a deficiens pedig csak királyi engedéllyel nyert rendelkezési jogot az adományos birtokán. Esztergomi gyűlés – ffi leszármazó hiányában elhunyt nemes birtokait addig nem adományozzák el, amig meg nem vizsgálják, hogy a rokonok közül kinek milyen öröklési igénye van. A háborúban elesett nemes esetén az öröklés rendjét is meghatározták a vagyon eredete szerint. Tehát az ősi jószágban a nemzetségi elv, az adományozáson kívül szerzettben a szabad rendelkezés érvényesült. 1351-i dekrétummal véglegesen rögzültek a nemesi öröklési jog elvei: a, családi vagyonban a nemzetségi jog alapján a leszármazás rendjén b, adományos vagyonban az írott jog és a királyok által kialakított leszármazás rendjén, c, szerzett vagyonban a szerző rendelkezése, annak hiányában a nemzetségi jog alapján Törvényes öröklés: lényegi eltérés nők, ill. az

urafogyott vagyonban való öröklést tekintve voltak. Nemesek tv-es öröklése: minden jószágnak meghatározott leszállási rendje volt: az atyaiak az atya ágát, az anyaiak az anyai ágat illették. Az öröklésben először a lemenők, azt követően a felmenők, majd az oldalági rokonok következtek. Leszálló öröklés: örökhagyó tv-es házasságából legkésőbb az atya halálát követő 10 hónapon belül született ffi gyermekei fejenként egyenlő részben örököltek, kivéve a családi házat-ez a legifjabb fiúé, családi iratok –legidősebbé. További izekben az unokák együttesen annyit kaptak mint amennyit elhalt atyjuk kapott volna. Tv-es házasságból az atya halála után 10 hónapon belül született nők fivéreikkel egyenlő részben örököltek az adományozáson kívűl szerzett ingatlanban, ha azokat az örökhagyó nem korlátozta fiágra, adományos jószágban ha az adománylevélben a nők meg lettek említve. Az atyai ősi jószágba

a nőknek csak a negyed erejéig volt öröklési joguk. Felszálló öröklés: lemenők nem létében a felmenők örököltek visszaháramlás címen, de csak akkor, ha az örökhagyó halála előtt az elhalt fiú és atyja között megtörtént már az osztály. Egyéb adományozáson kívül szerzett javakban a felmenők a kölcsönösség alapján örököltek, hogy a közelebbi felemenő ági rokon kizárta a távolabbit. Ágról ágra szálló öröklés: lemenők és felmenők hiányában az oldalági rokonok örököltek. Az ősi jószágban azok az oldalági rokonok örököltek, akik legkésőbb osztozkodtak, egyéb nem adományozással szerzett jószágban. Az örökhagyó osztály után szerzett jószág már nem volt örökölhető a rokonok által, adományos jószágban oldalági rokon örökölt. Sokszor a testvérek közösen kaptak adományt a királytól, de az is előfordult, hogíy az adományos testvér kérte a királyt arra, hogy vegye fel osztatlan

testvérét is az adománylevélbe. Székelyek, kunok, jászok öröklése: Székely örökségben kizárólag ffiak örököltek leszármazás rendjén, ha csak leány leszármazója volt, akkor az mint fiúlány örökölt és utána az ő ffi leszármazói. Ha az örökhagyónak 2 v több lánya maradt és ezek közül az egyiknek nem született fia, akkor az ő részében a nővére fiai örököltek. Ha a lány jobbágyhoz ment nőül az oldalági rokonok az örökséget magukhoz válthatták. Szerzett javakban ffi és nő leszármazók egyenlő részben örököltek. Jász-kunoknál az ősi jószágban a fiág örökölt, magszakadás esetén az utolsó ffi lemenő leányága örökölt a ffi leszármazás rendjén. Szerzett vagyonban a ffiak és nők egyenlően örököltek. Városi polgárok tv-es öröklése: itt is különbség volt öröklött és szerzett jószág közt. Az öröklött – a lemenők függetlenül nemüktől egyenlő részben örököltek, ha nem volt akkor

a felmenők, ha ilyen sem volt, a lemenők örököltek az ízközelség szerint. A szerzeményi vagyon esetén különbség volt a házasságkötés előtt és után szerzettek tekintetében. Házasság előtt szerzettnél, ha az örökhagyó nem rendelkezett, akkor a lemenők örököltek. Ha a vagyonközösséget megszüntették, a rájuk eső részben túlélő házastársuk örökölt. Házasság megkötésével a házastársak közszerzőkké váltak, és amit ezután szerzett az örökhagyó, abban a túlélő házastárs a lemenőkkel egyenlő részben örökölt. Erdélyi szászok tv-es öröklése: nem különböztettek ősi és szerzett vagyon közt. A házastársak között fennálló vagyonközösség okán a ffit 2/3, a nőt 1/3 rész illette meg a közös vagyonból. Ha vagyonközössgében éltek az elhalttal és annak testvéreivel, akkor a felmenők együtt örököltek a velük vagyonközösségben lévő gyermekekkel, vagyis az oldalági rokonokkal. Jobbágyok tv-es

öröklése: ősi vagyonban a nemesekre vonatkozó szabályok érvényesültek azzal, hogy a fiú és lánygyermek egyenlően örököltek, ha a leány nem lett kiházasítva. A szerzett vagyonban különböztettek a házastársak köz és egyéni szerzeménye közt. Egyéni szerzeményben a lemenők, ezek nem létében az özvegy örökölt, a felmenőket megelőzve. Közszerzeményben fele az özvegyet illette, csak az elhalt után maradt részben osztoztak a lemenők. Öröklés urafogyott vagyonban. Tv-es és végrendeleti örökös hátrahagyása nélkül elhalt örökhagyó vagyona urafogyottá vált. Nemes után az urfogyott vagyonban a király ill a szent korona örökölt Az adományos jószág nem vált urafogyottá, azon a királynak ill. a szent koronának nem öröklési, hanem dologi joga volt. A székelyeknél az urafogyott vagyonban nem örökölt sem a király sem a fiskus, azon a királynak dologi joga volt, az ilyen jószág a szomszédokat illette. A kiváltságos

területeknél a város örökölt. Jobbágynál 1836-ig szerzett vagyona fele, ha végrendeleti örököse sem volt az egész vagyona a földesurat illette. Végrendeleti öröklés: végrendelet olyan egyoldalú jogügylet, amely az örökhagyó halála esetére szóló, életében bármikor visszavonható vagyoni rendelkezést tartalmaz a túlélő örökös számára és ami csak az örökhagyó halálával válik hatályossá. Ősi jószágról csak akkor lehetett végrendelkezni, ha az örökhagyónak nem maradtak tv-es örökösei. Erdélyi és szepesi szászoknál, ha az örökhagyó a házastársi vagyonközösségben a rá eső érsz 1/3-a felől szabadon rendelkezhetett. Ha nem élt házasságban semmi nem korlátozta végrendelkezési szabadságát. Csak akkor volt érvényes, ha a végrendelkezési képességgel rendelkező örökhagyó személyesen, szabad akaratából végrendelkezett. Magyar szokás- ha az örökhagyó végrendelete nem az egészre vonatkozott, tv-es

öröklésnek is volt helye a végrendeleti mellett. Ha a végrendeleti örökösök közül vki az örökhagyó előtt halt el, a túlélőket növekedési jog nem illette meg. Köz- és magánvégrendelet: 13.sz-tól a király előtt, -ha egyház javára szól, király engedélyével hiteleshelyek v. az ország rendes bírái előtt v önálló joghatósággal rendelkező városok tisztjei előtt tehettek. A közvégrendelet mellett magánvégrendelet is lehetséges volt a, közvégrendeletet hiteleshelyek és azok küldöttei, ország rendes bírái, itélőmeseterek, alispán, szolgabíró és esküdt előtt lehetett b, írott magánvégrendeletet 5 nemes v azzal egyenértékű kiváltságot élvező tanú jelenlétében lehetett tenni. A tanúk aláirásukkal és pecsétjükkel hitelesítették, ill 6 nemes tanú előtt, ha a végrendelkező írásképtelen állapotban volt c, szóbeli magánvégrendelet 5 nemes tanú előtt akik a végrendeletet utólag írásba foglalták.

Kiváltságos végrendeletek: 1715:27 tc. a, kegyes végrendelet: az amit az örökhagyó keresztényi buzgalomból, magaés rokonai lelki üdvére ill. szegények, árvák ill a haza hasznára tett B, szülők gyermekek közti végrendelete nem jelentette azt, hogy egyenlő részben osztották meg a szerzeményi vagyont. C, katonai végrendelet: ellenség fenyegetésekor tehettek katonák, orvosok stb. a veszély elmúltával magán v közvégrendeletben meg kellett erősíteni. D, pestis idején tett végrendelet: a katonai végrendelet szabályai vonatkoztak rá. Öröklési szerződés: az a kétoldalú jogügylet, mellyel az örökhagyó halála esetére szóló intézkedést tesz az örökös javára aki azt elfogadja. Mindkét fél kijelentheti a végintézkedést, azaz az öröklési szerződés lehet kölcsönös is. Ez egyoldalúan nem bontható fel, csak újabb szerződéssel. A szerződő felek szinte mindig kölcsönösen tettek végintézkedést,- testvérré fogadták

egymást. Nemesi családok kötöttek, ha az egyik család kihal a másik örökölje annak vagyonát.-királyi engedély kellett hozzá Különös öröklési rendnek alávetett hitbizomány: A hitbizomány el nem idegeníthető, az alapító által megszabott öröklési rendnek alávetett vagyon. Eredetileg olyan hűbér, melyben a király jelölte ki az elhalt hűbéres leszármáazói és rokonai közül az öröklésre jogosultat. 15sz-tól a hűbérest illette meg a jog arra, hogy királyi engedelemmel vagyonát elidegenítési tilalom alá vonja, és meghatározza az öröklési rendet.1723:50 tc a köznemesekre is kiterjesztette Hitbizományt csak szerzett vagyonon lehetett alapítani. Az öröklés rendjét ált az elsőszülöttség, az ízközelség v körközelség szerint határozta meg az alapító. A, elsőszülöttségi öröklés –primogenitura : az alapító után elsőszülött fiúgyermek és annak elsőszülött utódai örököltek a többi ffi rokont kizárva.

Ha kihalt leközelebbi ág ffi tagja következett. B, Izöröklés: birtokos legközelebbi rokona örökölt, ha többen álltak egyenlő fokban akkor a legidősebb. C, Koröröklés: seniorátus mindig az alapító családjának legidősebb ffi tagja örökölt. 11, A nők külön jogai A nők csak korlátozott vagyoni jogokkal rendelkeztek. A nő családja csak annyit biztosított a vagyonból, hogy a házasságkötéssel kellő létalappal rendelkezzen, a feleség befogadó családja annyit, hogy a házasság megszűnése esetén önállóan is fenntarthassa magát. Leánynegyed: nemes leány tv-es örökrésze az ősi vagyonból. A quarta a leány javára biztosított kötelesrész. Rá először az 1222-es aranybulla utalt A quarta számuktól függetlenül az összes leányt együttesen illette. Kiadására az atya halála után kerülhetett sor A hajadon leány csak házaságkötéskor követlehette a negyedet, de addig is joga volt e birtoktest használatára. A férfi

örökösök a negyedként járó ingatlant az ősi javak értékének megfelelő ingókért vagy pénzért váltották meg. A ffi örökösök a negyedként járó ingatlant az ősi javak közbecsű értékének megfelelő ingókért vagy pénzért váltották meg. Ha a király örökölt és a jószág már el lett adományozva a megváltás joga az adományost illette. A leány egy esetben kérhette a negyed természetbeni kiadását, ha fivérei, rokonai, szülei beleegyezésével kötött házasságot birtokkal rendelkező nemessel v.nem nemessel Ez a rendi állásra is kihatott, ha a feleség természetben kapta meg a negyedet, őt is nemesnek tekintették felesége után. Örökösök is követelhették. Hajadoni jog: az atya halálával árvult leány joga rangjához illő ellátásra és kiházasításra az atyai vagyon terhére. A hajadoni jog minden leányt külön megilletett Az ellátás mindig járt a leánynak, akkor sem tagadhatták meg az örökösök, ha már neki a

szerzettekből részét kiadták. A hajadoni jog nem biztosított haszonélvezetet atyja vagyonán, csupán az atyai ház használatára vonatkozott. A 15sz-tól volt hazsonélvezeti joga az atya vagyonán –melyben férjhezmeneteléig megmaradhatott. Hozomány: az a vagyon, amit a nő vitt magával a házasságba és nem a férjétől kapott. A hozományadás a kizházasítás szokásából fejlődött ki. Ez a feleség külön vagyona amit a házasság alatt a férj kezelt. Ha a hozományt a házasság fennállása alatt elfogyasztották, azt a férj szerzett vagyonából kellett pótolni. A pótlás csak akkor terhelhette az ősi vagyont, ha igazolható volt, hogy a férj ősi jószágába került beruházásra. A házasság megszűnésével: a férj halálával, az ágytól és asztaltól történő elválasztással a nő a hozomány kiadásáig visszatarthatta férje vagyonát. Ha vonakodott a hozományt átvenni s a férj vagyonát kiadni, elvesztette azt. A házasság

megszünésével a nő a hozmánnyal szabadon rendelkezhetett Végrendelet hiányában a nő leszármazói örököltek. Jegyajándék: az az ingó dolog, melyet a nő szüleitől, rokonaitól, v. férjétől kapott a házasságkötés alkalmával. A nő különvagyona volt, a házasság alatt is a nő birtokában A férj halála után szabadon rendelkezhetett vele. A férjtől származó jegyajándék a férjre ill a férj tv-es örököseire szállott vissza. Nem veszett el a jegyajándék a nő házasságtörése esetén sem. Hitbér: a hű feleségnek a házassággal v. szerződéssel létesült igénye férje vagyonán a házasság megszűnése esetére. Ez a nővételből fejlődött ki A vételárfizetés helyett leendő özvegye létfenntrtásának biztosítására lekötötte vagyona egy részét. A hitbér nem más mint a feleséget a házassági kötelezettségért megillető jutalom. A hitbér járt a nőnek ha a házasságot elhálták- tv-es hitbér. Ez a rendi

állástól, és vagyoni helyzettől függött, ill hogy a nő hány alkalommal kötött házasságot. Hitbért szerződésben is ki lehetett kötni –írott hitbér nem lehetett kevesebb mint a tv-es. A hitbérigény kielégítésére a házasság megszűnésével kerülhetett sor, ha nem a nő hibája miatt történt. A tv-es hitbér az ősi jószágot terhelte, de ha volt szerzett vagyon abból is ki lehetett fizetni a jogosultakat. Az írott hitbért, csak szerzett jószágból lehetett kielégíteni. Feleség házasságtörése esetén a hitbér elveszett A nő a hitbérről halál esetére is szabadon rendelkezhetett. Özvegyi jog: az özvegy joga megfelelő lakásra és ellátásra, ill ha újból férjhez ment a kiházasításra. Az elhalt férj ingatlan vagyonát terhelte élethosszig, v az özvegy újabb házasságkötéséig tartó használati jog. Az özvegyi jog elveszett, ha a feleség a férj ősi vagyonát el akarta idegeniteni, ill. ha a férj vagyonát és

családi oklevelét nem akarta kiadni az örökösöknek. Özvegy nő öröklése férje vagyonában: a nemes özvegye férje ingó vagyonából egy gyermekrészt örökölt. Közszerzemény: az a vagyon, amit a házastársak a házasság alatt együtt szereztek. Nemes asszony csak adományos és egyéb módon szerzett ingatlan jószágban lehetett közszerző. De adományosban is csak akkor, ha a férje mellett az ő nevét is beirták az adománylevélbe. Szerzett jószágban pedig akkor ha az okiratban őt is szerzőként tüntették fel. Közszerzeményből a túlélő házastárs ált. felerészt örökölt Ha nem maradtak lemenők az egész közszerzeményi vagyon rá szállt. 12, A büntetőjog forrásai 1848 előtt Törvényeink közül különösen a patrimoniális királyság korából származók tartalmatak büntető rendelkezéseket, de ezek csak büntető szokásokat rögzítettek.pl László 2 Vagy 3.tvkönyve- vagyon elleni bűncselekményeket vette sorba Tolvajok

ellen, menedékjogról is irt. A rendi korszakban Mátyásig a dekrétumok csak jóvátételre és perbeli vétségekre vonatkozó szabályokat rögzítettek. 1462:2 és 1468:15 tc megállapította a hűtlenség ill a nagyobb hatalmaskodás eseteit. Ezután jelentős büntetőjogi szabályozásra csak IIIKároly alatt kerül sor 1715-ben a közbűncselekmények, hűtlenségi esetek, magánbűncselekmények új felosztását végezték el. A 18 sz elején az Ogy napirendre tűzte az Alsó- Ausztria számára kiadott büntető rendtartás megvitatását, a rendek elvetették. 1795. évi javaslat: 18sz végére ismét érlelődött a büntető tvkönyv létrehozásának gondolata Az 1790-91-es Ogy hatályon kívül helyezte II.József rendelettel bevezetett büntetőtvkönyvét és gr. Zichy Károly országbíró elnökletével bizottságot küldött ki, amely „ A bűncselekményekről és azok büntetéséről szóló tv.könyv címmel 1795-re készítette el javaslatát. Az Alapelvek

2 részből és 23 artikulusból álltak, első rész az eljárásról, a második az anyagi jogi szabályokról szólt. A javaslat nem tett különbséget nemes és nem nemes között, az elkövető ártalmatlanná tételét csak akkor látta szükségesnek, ha a javítás nem volt lehetséges. 6 esetben rendelt csak halálbüntetést Nem került ogy-i tárgyalásra 1830. évi javaslat: 1827:8 tc- a nádor vezetése alatt működő bizottságnak azt a javaslatot adta, hogy az 1795-ös javaslatot véleményezze. Valójában az 1803-as évi osztrák büntetőtörvényt vették alapul. Ez visszalépést jelentett, büntetések szigorúbbak voltak, és rendi alapon különböztek az elkövetőkre. Elvetették, majd 1839-40 ogy a megvalósítás érdekében új bizottságot küldött ki. Privilégiumok: tartalmaztak olykor büntető rendelkezéseket is, mint pl árumegállitó jogot szabályzók. Királyi rendeletek, pátensek: büntető anyagi jogi szabályok II. Jözsef által kerültek

bevezetésre. 1787-es osztrák büntetőtvkönyv nagy érdeme a halálbüntetés eltörlése volt II József halála után az Ogy megszüntette a kódex hatályát- jelentős hatást ezért nem fejtett ki. Statutumok: 16.sz-tól a városok számos büntető rendelkezést alkottak Részint a Hármaskönyv hiányát pótolták, ill. újabb tényállási elemeket vettek fel az egyes deliktumok közé, másrészt a partikuláris szokásokat rögzítették. Zömében testfenyítő büntetések, birságok. Szokásjog: 2 szokásjogi gyűjtemény rendelkezései határozták meg a rendiség felszámolásáig a magyar büntetőjogot. Werbőczy Hármaskönyve és a Praxis Criminalis Emellett V Károly birodalmi tvkönyve a Constitutio CriminalisCarolina néhány tvszéken ill Mária Terézia 1768as büntetőkódexe a Constitutio Criminalis Theresiana. Hármaskönyv : I rész artikulusában sorolta fel a legsúlyosabb közbűncselekményeket, és határolta el a hűtlenségi deliktumok és egyéb

bűncselekmények büntetését. Praxis Criminalis: 1656-ban kiadott büntető rendtartás III. Ferdinánd adta ki Alsó – Ausztria számára. A 18sz elején már rendszeresen meghivatkozták vármegyei tvszékek I József alatt Josephina lett a szokásos megjelölése. A 19 sz elejétől csak Büntetőtörvénynek, Büntető Eljárásnak emlegették. Az első rész az eljárásjogot tartalmazta, de szó volt az érintett bűncselekmények büntetéseiről is. A második rész az egyes deliktumok ismérveit és büntetéseit rögzítette. Több büntetőjogi fogalmat is meghatározott Nagy jelentősége abban áll, hogy minden esetben felsorolta a büntetések súlyosbítására és enyhítésére okot adó körülményeket. További sajátosság az, hogy egyes deliktumok tárgyalásánál rendre kitért a letartóztatás ill. a gyanújelek számbavételére 13, A büncselekményre vonatkozó ált. szabályok 1848 előtt A bűncselekmény olyan jogellenes magatartás, amelyet a

jogrend büntetni rendel. A törzsi-nemzetségi társadalomban minden magatrtás, ami az egyén személyében nagycsalád vagyonában sérelmet okozott a nemzetség önkényétől függő megtorlást vont maga után. De le is mondhatott a megtorlásról, és jóvátételt is elfogadhatott. A személyes királyság korának büntetőjoga alapvetően jóvátétel jellegű volt. A király csak azokat a magatartásokat üldözte hatalma erejével amelyek uralmát és egyházát sértették. A rendi korszakban azokat a deliktumokat, melyeket nyilvános gonosztevők követtek el, ált. halállal büntették Más deliktumoknál továbbra is a jóvátétel érvényesült. A kánonjog hatására a 14 Sz-ra a magyar jogban is megjelent a köz és magánbüncselekmény elhatárolása. Közbűncselekménynek számítottak eleinte azok a deliktumok, amelyek büntető szankciókat feltételeztek, és ahol nem volt helye megváltásnak. Minden más bűncselekmény magándeliktum volt A Hármaskönyv

után az 1723-as bíráskodási reformmal rögzült ismételten a köz- és magánbűncselekmények köre, de létrejött a Praxis Criminalis szokásjoga. A Praxis Criminalist 17.sz utolsó éveiben már használatba vették, a kódex processzuális és anyagi jogi szabályait is érvényesítették. Az 1687-es Ogy-en a tv-i megerősítését elvetették a rendek, szokásjogát a Praxis Cr.-nak nem lehetett nemesekre alkalmazni Ennek köv-ben adott deliktum az elkövető jogállására tekintettel lehetett köz-vagy magánbűncselekmény is. Pl gondatlan emberölésért a jobbágyot a Pr. Crimin anyagi joga lapján közdeliktumért ítélték el, a nemest polgári perben magándeliktumért. A 18 Sz-tól már többféle defínició jelent meg, és úgy különböztettek az egyes deliktumok közt, hogy közt vagy magánost sértettek-e. Delictum publicum fogalma: Közbüncselekménynek minősült ált. minden bűncselekmény, amit a köz sérelmére követtek el, és amely esetén

hivatalból induló eljárásnak volt helye. Ez lehetett főbenjáró ill. polgári bűntett ill vétség, kihágás A, Főbenjáró- tekintették azokat a köznek ill. magánosoknak személyében és vagyonában súlyos sérelmet okozó és ezáltal a köz biztonságát is veszélyeztető deliktumokat, amelyeket szándékosan követtek el, és amire az ország tv-ei halál vagy szabadságot korlátozó, valamint testi büntetések kiszabását rendelték. B, polgári-politikai közbűncselekmény volt az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelynek elkövetője bírságfizetésre és kártérítésre volt csak marasztalható. Delictum privatum fogalma: Magánbűncselekménynek minősült az a magános személyében és vagyonában sérelmet okozó deliktum, amelyre nézve csak a sértett keresetére induló perben volt helye kártérítésre, ill. bírságfizetésre szóló marasztalásnak Megvalósulásukkal egyoldalú pénzre szóló kötelmet keletkeztettek. Ezt bírságos

bántalmaknak is nevezték Büntetőjogi felelősség: -a bűncselekmény elkövetéséhez fűzött jogkövetkezmények elviselésének kötelezettsége. A 16.sz elején az elkövetőn kívül ártatlan családtagjaira is kiterjedt Szt László a lopáson kapott szabad ember 10 évnél idősebb gyermekeit, Kálmán a férje tettében részes feleséget 15 évnél idősebb fiait is szolgaságra vetéssel büntette. Az 1231-es dekrétum szerint a lopás, rablás elkövetőinek gyermekein kívűl ártatlan feleség is szolgaságra került. Ezt az 1231-es dekrétum szüntette meg, majd 1351-ben nyert megerősítést. A Dózsa felkelés megtorlására 1514-es dekrétum rendelkezik, hogy nemes nő sérelmére jobbágy által megvalósított erőszakos közösülés esetén aéz elkövető ártatlan családtagjai felelősségét is megállapította és azokat becstelenséggel sújtotta. A büntethetőséget kizáró okok: 1, a beszámítási képesség hiánya: bűncselekmény elkövetése

miatt akkor van helye felelősségre vonásnak, ha az elkövető beszámítási képességgel, azaz olyan személyi állapottal rendelkezik, mely alapján az elkövetett bűncselekmény neki felróható. A beszámítási képesség nem más mint a deliktumokra vonatkozó cselekvőképesség. A gyermeket a 14sz-tól tekintették vétőképesnek. A bíró belátására volt bízva, hogy figyelembe vette-e az elkövető ifjú korát. 14 év alatt nem büntettek, kivéve ha különös gonoszsággal követte el 2, Kényszer, fenyegetés: Kényszer- valamely természeti erő vagy az erőhatalom ellenállhatatlan megnyilvánulása, melynek következtében a lenyűgözött képtelen az akaratának megfelelő magatartás tanúsítására, nem volt büntethető. Ezzel szemben a fenyegetés olyan közvetlenül megnyilvánuló és másként el nem hárítható veszélyeztetés, akaratot befolyásoló pszichikai hatás,mely valakit bűncselekmény megvalósítására indít. Csak akkor

számított kizáró oknak, ha az a fenyegetett vagy családtagjai élete, testi épsége ellen irányult, és a fenyegetett a bűncselekmény megvalósítását másképpen nem tudta elhárítani. Jogos védelem: - véghez vitt cselekményért az elkövető nem volt büntethető. Jogos védelmi helyzetet jogellenes támadás idézhet elő. A támadásnak közvetlennek kell lennie A jogos védelem megengedett volt akkor is, ha nem személy, hanem annak javai ellen irányult. A támadás elhárításában kívülálló is segítséget nyújthatott. Házasságtörő feleség megölése: László rendelkezése szerin a férj a mással paráználkodó feleségét büntetlenül megölhette. Werbőczy csak az első ízben történt házasságtörés esetén tartotta megengedettnek, mert ha a férj a házasságtörés után ezt a hibát elnézte, többé nem büntethette halállal. A Praxis Criminalis szerint már szükséges feltétel volt a tettenérés, de nem tartotta azt sem

büntetendőnek, ha a férj a feleséggel együtt tetten kapott házasságtörőt is megölte. Egyéb okok: nem számított bűncselekménynek a nádori közgyűlésen levelesített nyilvános gonosztevő elfogás és üldözés közbeni megölése, a bajvívásban a felek egymás sérelmére követtek el, és néhány esetben az amikor valaki ura parancsára követett el deliktumot. Menedékjog: az amelynek igénybevételével a menedékhelyre menekülő szabadult a bűncselekményre kiróható rendes büntetés alól. Pl templom, királyi udvar A menedékhelyre futás rendszerint nem biztosított teljes büntetlenséget: az akasztófa elől menekülő tolvaj csak életét mentette meg, de megcsonkították. Az oltalom megszűnt, ha tagadta bűnösségét, és mégis rábizonyították. egyes bűncselekmények esetén a templom sem nyújtott menedéket Bűnösség: minden bűncselekmény szükségszerű eleme a bűnösség valamely megnyilvánulási formája, a szándékosság vagy

gondatlanság. Szándékos elkövető bűnössége- bűncselekményt tudatosan valósítja meg, kívánja magatartása következményeit, ill. belenyugszik abba Gondatlan elkövetőé – magatartása tanúsításánál elmulasztja azt a gondosságot, amellyel cselekménye következményeit elháríthatná. Objektív jogsérelem volt a büntetés jogalapja a kezdetekben. Pl gyujtogatás akkor, ha ellenséges indulattal történt. Emberölésnél pusztán a jogsérelem szolgált alapul, a nem szándékos enyhébb büntetésben részesült 12 arany. A közbűncselekmény szándékosságot feltételezett. A magándeliktumoknál a büntetés jogalapja továbbra is az objektív sérelem volt, az elkövető vétkessége nem jött figyelembe. Az eltökélt szándékkal való emberölést halállal büntették. A PrCr a szándékosság mellett a vétkesség enyhébb megnyilvánulási formáját is értékelte. Pl véletlen esemény épitkezés vki felszólítás ellenére odamegy,meghal nem

büntethető. Gyermekkitétel –pallos, ha oda teszi ki ahol emberek szoktak járni mégis meghal a gyermek- száműzik a joghatóság területéről. Gondatlanság – culpa lata, culpa levis culpa in concreto római mintát követ. Kísérlet, előkészület: Kísérlet- az a magatartás, amellyel a szándékos bűncselekmény elkövetése megkezdődött, de nem fejeződött be, melynek tanúsítása alkalmas volt a kívánt eredmény előidézésére, de az mégsem vezetett az eredmény bekövetkezéséhez. Befejezetlen – közeli kísérlet, az utóbbi befejezett kísérlet. A kísérlet is büntetendő a befejezett bűntettel egyenlő mértékben. Az előkészületet távoli kísérletnek fogták fel Bűnszerzők: a bűncselekmény megvalósítója ill. akik a bűncselekmény elkövetésénél közreműködtek. Tettesek: a bűncselekmény megvalósítója Olyan személy felhasználásával is elkövethető, aki nem vonható felelősségre. A felhasználó közvetett

tettesként büntetendő Társtettesek, akik a bűncselekményt szándékosan egymás tevékenységéről tudva követik el. A társtettes tettesi büntetéssel volt sújtandó. Részesek: akik a bűncselekmény elkövetésénél közreműködtek. Részesek a felbútó és a bűnsegéd. Felbújtó, aki mást bűncselekmény elkövetésére rábír Nem tettek jelentős különbséget felbújtó és tetes között, aktív bűnszerzőként kezelték, tettesi cselekménnyel együtt veszik fel a tényállásba. Bűnsegéd- aki a bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújtott. A bűnsegéd ált a tettesi büntetésnél enyhébbet kapott Bűnpártolás, bűnpártolók: aki az elkövetőnek cselekménye megvalósulása után szándékosan segítséget nyújt ahhoz, hogy az a felelősségre vonás alól magát kivonja, bűnpártolásért büntetendő. Utólagos bűnsegélynek tekintették Súlyosan büntették, László ugyanúgy mint a tolvajt. Zsigmond pallossal

büntette a gonosztevőket befogadókat 14, Büntetés Poena: az a deliktum megvalósítása miatt kilátásba helyezett joghátrány, amit az elkövetővel szemben alkalmaz a bíróság. Büntetés jogalapja és célja: jogalapja az objektív ill. vétkesen okozott jogsérelem volt, tv megsértése, isteni, emberi joggal való ellenszegülés. Cél a megtorlás és elrettentés volt, megtorlásra és jövőbeni ne vétkezésre irányult. Másnak elrettentő például is szolgált Büntetések felosztása: célra és alkalmazásukra tekintve osztályozhatók. Büntetés célját tekintve tipikusan megtorló és elrettentő jellegű büntetések Megtorló-ált a vagyoni és tálio büntetések. A tálio-hasonbüntetés, az okozott sérelemmel azonos mérvű és azonos módon foganatosított megtorlás. Visszatükröző büntetés az a büntetés, amely az elkövető testén olyan maradandó sérülést hagy, hogy az jelzi, azt a bűncselekményt amit az elkövető megvalósított.

Rendes és rendkívüli büntetés: Rendes büntetés az adott bűncselekményre az ország tv-ei és szokásjoga által rendszerint kiszabandó büntetés. Rendkíüli büntetés: a bűncselekményre kiszabandó rendes büntetésnél enyhébb büntetés. A rendkívüli büntetés a bírótól függőtt Fő-és mellékbüntetések: Főbüntetés- ált. a deliktumra alkalmazott rendes büntetés, mellékbüntetésnek pedig az adott főbüntetéshez járuló büntetés. Büntetési nemek: 1, Halálbüntetések: súlyos közbűncselekmények ill. egyes magándeliktumok rendes büntetése volt. Lehetett egyszerű pl pallos, ill mínősített pl kerékbetörés Mindkét halálbüntetés járhatott a végrehajtást megelőző kínzó büntetésekkel is. 18sz-tól minősített halálbünt. –ritka A halálbüntetések között volt olyan, amit az elkövető személyére tekintettel nem lehetett az adott bűncselekmény kapcsán alkalmazni pl nemes lopott –akasztás helyett csak pallos. 2,

Testcsonkító büntetések: A test valamely tagjának vagy érzékszervnek a megsemmisítése. Személyes királyság korában a halálbüntetés helyettesítésére szolgált. 13 Sz-tól elterjedt A Hármaskönyv szerint már tilalmas volt, de még a 18.sz-ban is előfordult 3, Testfenyítő büntetések: olyan a testen maradandó nyomot hagyó vagy tartósan nyomot nem hagyó, testi fájdalom okozására irányuló közvetlen v.közvetett ráhatás, ami nem járt vmely testrész megsemmisülésével A, Botozás, vesszőzés, seprűzés, lapátolás, ostorzás, korbácsolás Az ütlegeléssel végrehajtott testfenyítő büntetések közül leggyakoribb a bot, és a vesszőbüntetés. Száma az elkövetett deliktum súlyától függött Néha több részletben hajtották végre. Néha a statutum vagylagosan állapított meg bot-, ill pénzbüntetést B, Megbélyegzés: a testfenyítés különös neme. Tüzes béllyeggel történt 2 esetben alkalmazták a boszorkánysággal

másodízben vádoltat, és a hamis tanúnak. A Hármaskönyv rendelkezése szerint a hamis oklevelet készítőnek is. C, Böjtöltetés: étel, ital teljes vagy részleges megvonása meghatározott napokra. Ált a böjtszegés büntetése volt. Még a 18sz-ban is alkalmazták a szabadságvesztésre ítéltekre Szabadságbüntetések: a szabad, ill. a nemzeti jogállás megszüntetése, valamint a személyes szabadság korlátozása vagy megvonása. A, szolgaságra vetés, szolgaként eladás A halálbüntetés mellett a legsúlyosabb. Helyettesítő büntetésként alkalmazták, ha a halálra ítélt templomba futott. Tatárjárás után már nincs nyoma ennek a büntetésnek B, Számkivetés: eredetileg a szolgaként eladás egyik módja volt. Később a városok alkalmazták ált. Erkölcs elleni és kisebb vagyon elleni bűncselekmények mellékbüntetéseként. Székelyeknél a bírói tisztével visszaélőnél is C, Szabadságvesztés: Már Zsigmond korában létezett

örökös fogságra vetés, az elzárás csak az ítélet végrehajtásáig alkalmazott eljárási kényszereszköz volt. A 18sz –tól vált rendes büntetéssé A szabadságvesztésre ítélt rabokkal végeztettek közmunkákat. Az első börtön céljára szolgáló intézményt Mária Terézia állította fel. Megszégyenítő büntetések: a bűncselekmény elkövetésére utaló megkülönböztető jelek, bélyegek viselésének kötelezettsége, ill. különféle a mozgást korlátozó vagy nyilvános megalázás, közszemlére tétel, ill. a megvalósított deliktum megbánását a sértett megkövetését kifejezésre juttató magatartás. A, Hajlenyírás – vallás és erkölcs elleni cselekmények, később csak az erkölcs elleni vétségek esetén alkalmaztak más büntetések mellett. B, vezeklés, megkövetés:eredetileg egyházi fenyíték, majd a világi biróságok is gyakran alkalmaztak. A legsúlyosabb az örökös vezeklés Tisztességét veszített csak más

ruhába mezítláb, hajadon fővel mutatkozhatott. Protestánsoknál a megkövetés az eklézsia követés Bűnöst fekete lepellel letakarták, 1 hétig igy vett részt az istentiszteleten, utolsó nap levették a leplet, és meg kellett igérnie, hogy fedhetetlen életet fog élni. Pl templomkapu előtt gyertyával a kezében is vezeklés volt. C, Közszemlére tétellel való megszégyenítés Házasságtörésben tapasztaltakat, lopást elkövetőket, csendháborítókat, közbotrányokozókat, a polgártársaikat megkárosító boltosokat sújtották fő és mellékbüntetésként. Szégyenoszlophoz láncolták. Elsődlegesen a megszégyenítést szolgálta, ill fizikai fájdalmakkal jártak Vagyoni büntetések: jóvátételiek ill. bírságosak A jóvátétel- compositio a deliktummal okozott sérelemért a sértettnek való kártalanítás. A bírság – birsagium deliktum megvalósulása esetére kilátásba helyezett olyan vagyoni büntetés, mely a király, fiskus, eljárt

bíró, joghatósággal rendelkező szerv javára hajtható be. Váltságos vagyoni büntetések A váltság, a testcsonkítás ill. fővesztés megváltására szolgáló vagyoni büntetés Főváltság vagy vérdíj fizetésével válthatta meg életét. A vérdíj eredetileg a megölt emberért adott engesztelés, jóvátétel volt. Mértéke az elkövető jogállása szerint alakult A 15 Sz-ban már nem lehetett azt mondani, hogy a díj a megölt ember ára, mert azt nem lehet megváltani. A vérdíj elvesztette jelentését, fejváltság értelmében használták. A nyelvváltság a testcsonkítás megváltására szolgáló jóvátételi ill. bírságos jellegű vagyoni büntetés volt B, Vagyonelkobzás, v jószágvesztés. A vagyonelkobzás a patrimoniál.kir korszakában a felségsértés és a pártütés, bírói teendők megszegése, karddal elkövetett emberölés, a házratörés, jóvátételi, v bírságos vagyoni jellegű büntetés volt. A rendi korszakban a

hűtlenégben marasztaltnál volt Az ítélettel eljárt bírót 2/3 a sértettet 1/3 hányadban illető zálogjog létesült. A nagyobb hatalmaskodás körébe sorolt deliktummal, az ingóira nézve örökbecsű, ingatlanaira közbecsű értékre szóló pénztartozás keletkezett, az ítélettel létrejött zálogjog annak biztosítására szolgált. Büntetés kiszabása: Itt is alapvetően maga a tett, a megvalósított cselekmény állt az előtérben. A 17sz-tól a Prax.Criminalis hatása- a közbűncselekményekre vonatkozó büntetések kiszabásánál már számos büntetés enyhítésre,ill. súlyosítására okot adó körülmény is említésre került Ezek a körülmények összefüggésben vannak 1, a bűncselekménnyel, 2, a bűnelkövető személyével, 3, a sértett személyével 4, a lelkiállapottal 5, hellyel, 6, idővel, 7, a bűncselekmény elkövetésének módjával. A bűntetés kiszabásánál enyhítő körülmények: A, a beszámítási képesség

korlátozott volta - ifjak(14-16 év), hajlott kor, értelmileg leépült, tudatzavar, harag, felindulás- ha a sértett jogellenes magatartása idézte elő+ lelki fájd-mal járt, rendkívüli testi fájdalom váltotta ki. Iszákos ember a beszámitási képesség korlátozottságára nem hivatkozhatott. B, az elkövető szociális helyzete- ha nélkülözés, nyomor motiválta. C, Kárenyhítés, kártérítés –rendi korszakban már enyhébb büntetés, ha vki elítélése előtt kártalanította a sértettet. D, önfeladás, megbánás, bűntárs feladása Súlyosító körülmények: A, visszaesés- mind súlyosabban büntették. Pl tolvajt 3 szor halálbüntetés B, elkövetés módja könyörtelenül, embertelenül, csalárdul és válogatott módon, azaz különös kegyetlenséggel, ill. akkor is, ha aljas indokból vagy célból valósította meg Fegyveres kéz is ide számított C, elkövetés helye és ideje: súlyosabban volt büntetendő az, aki tűzvész, árvíz,

járvány idején és helyén, hajótöréskör, éjszaka követte el tettét. D, sértett személye jobbágy- ha ura ellen ill. aki szülei, gyermeke, házastársa, ill gyám gyámoltja sérelmére követett el bűncselekményt. 15, A hűtlenség esetei A király hűtlenné vált familiatagot bélyegezte meg. A király híve akkor vált hűtlenné, ha a királynak tartozó hűséget megszegte, ha a király életére tört, ha méltósága, személyes uralma országa ellen lázadt, pártot ütött ill. a lázadókkal egyetértett A személyes királyság korában a hűtlenség azonos volt a felségsértéssel, a rendi korszakban több deliktumot foglalt magába. Az ország fogalma a 15sz-ra nemcsak a nemességet, hanem az egész lakosságot magába foglalta, a szent korona joghatósága alá tartozó területtel vált azonossá, az ország önálló közjogi alany megtestesítője lett. Az ország hűtlenévé vált, aki nem a király, hanem az ország szabadsága, a nemesség

egyeteme, a közjó, a közbiztonság ellen vétett. A köz felforgatójának tartották azt is, ha pl jobbágy ura ellen fordult. A rendi korszakban a hűtlenség körébe tartozott minden, a király személye, jogai, az ország szabadsága, közrendje ill. a magánosok sérelmére elkövetett bűncselekmény, amelyeket az ország törvényei és szokásjoga fő-és jószágvesztéssel rendeltek büntetni. 1723- ra 8 hűtlenségi eset, több mint tíz tényállás maradt. Felségsértés, a felség és hazaárulás: Felségsértést valósított meg az, aki a király és családja tagjainak életére tört, testi épségét és személyes szabadságát veszélyeztette vagy korlátozta. Felség- és hazaárulást az az országlakó követett el, aki a király és méltósága, ill. az ország közhatalma ellen nyiltan fellázadt, ill. a fejedelmi szék erőszakos betöltésére szervezkedett Az ország közbiztonsága elleni cselekmények: az ország ellen vétett az, aki idegen

zsoldosokat hozott be az országba, aki végvárakat hagyott veszni, aki ellenségének élelmiszert, fegyvert adott, 16.sz-tól a katonáskodási kötelezettség megszegése is Oklevélhamisítás: akik hamisítottak, ill. akik tudtak róla, hogy az oklevél hamis, azt perben vagy peren kívül felhasználták. Az oklevélhamisítás 1723-ban kikerült a hűtlenség köréből Az útlevelek, és magánokiratok hamisítását bírói mérlegelésre bízott büntetés alá rendelte. Szabad menlevelet az kaphatott a királytól, aki azért hogy engedelmességének bizonyságát adja, vagy hogy ártatlanságát tisztázza akart a király elé járulni. Pénzhamisítás: az valósított meg, aki a király engedélye nélkül állított elő, vert vagy veretett pénzt, ill. aki tudva, hogy a pénz hamis, mégis forgalomba hozta A kamaraispán is pénzhamisítóként volt büntetendő, ha a pénzveréshez szükséges dolgokat az őrzésükre vonatkozó szabályok megsértésével, tilalmas

módon állított elő pénzt, v. hamis pénzt nem foglalt le. Az a kamarás aki ahhoz nyújtott segítséget, hogy nemesfémet külföldre szállítsanak, pénzrontók, bankjegyhamisítók. 14sz-tól már hűtlenségnek minősült Nemesfém- monopólium megsértése I Károly nemesfém-monopóliuma és új pénze védelmében hűtlenség miatt rendelte büntetni azokat, akik aranyat, ezüstöt nem a kamaránál váltották be, ill. akik a királyi házon kívűl merészelte titkon eladni, olvasztani, akik nem jelentették, hogy idegen kereskedőről van tudomásuk. Nyilvánvaló és kárhoztatott eretnekség Az eretnekség kánonjogi hatással került a hűtlenség esetei közé. Az eretnekség nem volt más, mint valamely hittétel tagadása, függetlenül attól, hogy a tagadó tudta, hogy kihirdetett hittételt tagad, vagy nem. Hivatalból, ill. peres ügye intézése végett eljáró személyek sérelmére elkövetett bűncselekmények (1723-ig) Hűtlenség miatt büntették azt,

aki az ország rendes bíráit, helyetteseit, az ország báróit, az ogy-i követet, királyi, hiteleshelyi embereket tvszékre menőket megölte, v fogságra vetette. Személy elleni bűncselekmények: a rokongyilkosság és más e körbe sorolandó deliktum már a 14-sz-tól hűtlenségnek számított. A rokonok sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén előfordult, hogy a király kárpótlásként a tettes háramlott javait a sértettnek ill. a sértett gyermekeinek adományozta. A törökök sérelmére elkövetett kifosztás és a személyes szabadság korlátozása 1723 után is hűtlenségnek minősült. Vagyon elleni bűncselekmények. A birtokok szándékos felégetőit, azt, aki ura várát feladta, más várát ostromolta, elfogalta 1723 után már nem voltak hűtlenségiek. 16, A katonáskodási kötelezettség megszegése, a távollét, a széksértés és a hivatali bűncselekmények, valamint a kereskedéssel kapcsolatos vétségek. Katonáskodási

kötelezettség megszegése miatt voltak büntetendők azok, akik a tv és a szokásjog által meghatározott módon az ország védelmére meghirdetett felkelésen, valamint az ország tv-ei és a vármegyék rendelkezései alapján megtagadták a megjelenést, ezekre alapos ok nélkül nem jelentkeztek vagy késve érkeztek, ill. engedély nélkül távoztak el Büntetés alá estek azok a szabad birtokosok is, akik nem megfelelő számban állítottak ki és vittek magukkal katonákat. Kötelezettségszegést valósítottak meg azok, akiknek tisztségüknél fogva vagy zsold ellenében, a király szolgálatában az országon kívűl is hadba kellett vonulniuk, de vonakodtak azt teljesíteni. A telekkatonaság intézményét állandósító 1435. évi első dekrétum a távolmaradókat, a későn érkezőket birtoka elkobzásával büntette Akik az összeírók intése ellenére sem állítottak ki 15 napon belül megfelelő kontingenst, gyalogosonként 10 aranyforint bírságot

szenvedtek. Ha ezt is megtagadta, megyei had vezetője elfoglalja a makacskodó birtokát. Fővesztéssel járt, ha vki eleve a büntetés leróvásával próbált kötelezettsége alól kibújni, ill a hadból titkon távozó nem nemest és akik zsoldot kaptak, mégis vonakodtak felkelni. A felkelés rendjét megszegők javaik elvesztésével sürgető szükség esetén fővesztéssel büntették. A zendülést szítók minősített halálbüntetéssel büntették. Az erdélyi tv-ek a katonáskodási kötelezettség megszegését az elkövetők rendi állása és vagyoni állapota szerint birsággal ill. jószágvesztéssel büntette A gyulafehérvári Ogy 1558 hűtlenségnek minősítette. A latrok üldözésére fel nem kelők büntetése ált bírság volt. 1723 tc kivette a hűtlenség köréből a hadkötelezettség megszegését, azzal, hogy belátás szerinti büntetés alá rendelte. Gyűlés és a tvszék rendjének megsértése: ide tartozik a távollét és a széksértés

esetei. Távollét: miatt marasztalták el azokat a tv-ek szerint megjelenni kötelezetteket, akik meghívás ellenére alapos ok nélkül maradtak távol az Ogy-től, és azokat akik nem jelentek meg a királyi paranccsal meghirdetett bírói közgyűlésen. Távollétnek minősült az is, ha a személyes megjelenésre kötelezett akadályoztatása esetén nem gondoskodott kellő képviseletről. Ogy-en való megjelenés a 15sz –ban már súlyos bírsággal fenyegetett kötelezettség. A távol maradók birtokait elfoglalhatták 1498- ban a hiányzókra, későn érkezőre és a 15 napon belül eltávozóra pénzbüntetést állapított meg. 1662- a király, nádor és személynök kifejezett tiltása ellenére eltávozókat a tv-es büntetés kétszeresével büntette. Széksértés: a bíró, bíróság, a megye gyűlésén elnöklő személy és azon jelenlevő más tisztviselő megsértésére, a tvszék és a közgyűlés működésének megzavarására alkalmas magatartások

tartoztak. Mátyás 1486-os dekrétuma 100 aranyforint bírságot szabott ki Ez a dekrétum tilalmazta a tvszékekre a fegyveres megjelenést is. 1723- egységessé tette a vétkesek büntetését, kivéve a hivataluk gyakrolásában eljárók megbecstelenítését- nagyobb volt a bűntetés. Hivatali bűncselekmények: az a tisztségviselő valósított meg, aki a rábízott teendők ellátását elmulasztotta, megtagadta, a hivatalával nyert hatalommal visszaélt, ha megtagadta a hivatali eskü letételét, bíró gonosztevőket hagyott büntetlenül, ha a tisztségviselő a rá bízott ingó vagyonnal nem volt hajlandó elszámolni, ill. elsikkasztotta A hivatalvesztés és az okozott károk megtérítése mellett ált. bírságot kellett fizetnie, néhány esetben halálbüntetés. Földesúri visszaélések: a jobbágynak okozott kár megtérítésével és bírsággal marasztalták urbáriummal való visszaélés miatt azt a földesurat, aki az úrbáriumban meghatározott

szolgáltatáson felül rótt terheket a jobbágyaira. Pallósjoggal való visszaélést valósított meg a földesúr, ha ártatlant ítélt el, v.nem volt hajlandó széket tartani, büntetlenül hagyott gonosztevőket. Mindazok kárát meg kellett térítenie, elveszthette pallosjogát+bírságfizetés Hitszegés, hamis eskü Hitszegés: vmely esküvel megerősített ígéret nem teljesítése, a hamis eskü pedig valamely valótlan tényállás esküvel történő megerősítése. A Hármaskönyv megjelenéséig nem volt különbség a büntetést tekintve. A Tripartitum a hamisan esküvőre- ha a szent korona jogait sértette, v más jogainak megrövidítésére irányult, minden vagyona és becsülete örökös elvesztését, a hitszegőre és más hamisan esküvőre 200 forint büntetés. Kereskedéssel kapcsolatos vétség: akik a kereskedés és pénzforgalom szabályainak megszegésével valósítottak meg. Az árumegállító jog megsértése: vmely város királyi

kiváltsággal nyert joga arra, hogy a kereskedőket a városon való áthaladásra, áruik le-és kirakására és azok vételre cserére történő felkínálására kényszerítsék. Az a kereskedő, aki a kiváltságokban meghatározott kötelezettséget semmibe vette, megsértette, minden áruja elvesztésével bűnhődött. Zsigmond kiváltságában a város számára megtiltotta azt is, hogy bármely külhoni kereskedőkkel kereskedőtársaságot hozzanak létre. Kiviteli tilalmak megszegése: László megtiltotta már, hogy az ország határain királyi engedély nélkül kereskedjenek, az állatok elvételének büntetésével fenyegette. 1498-tól újabb dekrétumok is büntették az állatkivitelt, 17.sz-ban vármegye is korlátozta a kereskedést I Károly óta korlátozás és tilalom alá esett a feldolgozatlan arany és ezüst kivitele is. A tilalmat megsértőket a nemesfémek és összes portékájuk elkobzásával marasztalták. A kiviteli tilalmak megsértésének

legsúlyosabb esetét, ha a harmincadosok v más állásúak olvasztott aranyezüst, ill. lovak kivitelére idegenekkel társaságot alakítottak, hűtlenségnek nyilvánította Királyi pénz megvetése: III. András óta vannak tv-i rendelkezések Aki a királyi pénzt nem engedné forgalomba hozni, a vásár jogától fosszák meg. Ha a városlakók nem hozzák forgalomba és nem fogadják el, minden birtokuk elvesztésével bűnhődjenek. 1405 Zsigmond dekrétuma szerint pénze elkobzása történjen. Árszabások megsértése: statutumok rendelkeznek.Ha drágábban akarná művét eladni szabad legyen fizetés nélkül elvinni. A mesterek urait a megye az áru kétszeresével rendelte büntetni. Mértékkel való visszaélés: egységes mértékrsz bevezetésére Zsigmond tett először kísérletet. Áruk elkobzásával fenyegetve az ellenszegülőket. 1655 a régi budaival egyező pozsonyi mértéket vette alapnak. Mértékhamisítás- kár megtérítése, bírság+testi

büntetés Gonosz szándék Pr.Cr halálbüntetés 17, A vallás és az élet elleni bűncselekmények, a bujálkodás, és a vagyon elleni bűncselekmények Vallás elleni bűncselekménynek az istenkáromlás és a boszorkányság, ill. a szentségtörő lopás számított, de ezt a magyar gyakorlatban a tolvajlás különös nemének fogták fel. Istenkáromlás: az valósított meg, aki közvetlenül az istenre, vagy közvetve szentekre, keresztségre becsmérlő, megvető, gyalázkodó kijelentéseket tett, vagy az isteni tökéletességet tagadta. A gyalázkodó káromlásnál súlyosabbnak minősült az isten tökéletességét érintő káromlás. Eretnek káromlásnak nevezett bűntettet valósítottak meg A káromlás minőségére tekintet nékül első esetben vessző- 2.esetben bot, 3esetben halálbüntetést mértek A káromlást hallóra de nem jelentőre bírság várt. A városokban többszöri bűnismétlést értékelve pénz- és testi büntetéssel, olykor a

városból való száműzéssel sújtották az illetőt. A 18sz –ban a Pr. Cr számos elkövetési magatartást is nevesített, már első ízben megsúlyosított halálbüntetéssel. Súlyosító körülmény-ha a káromlást több alkalommal, figyelmeztetés ellenére olyan helyen követték el, ahol nem volt szokás. Enyhítő körülmény-ha az általa nem ismert idegen nyelven káromkodott. A közönséges káromlást- 8 napi börtönre itélte v megláncolva közmunkára. Boszorkányság: a középkori Európában eleinte a pogány ritusok művelését, a pogány szokások követését tekintették boszorkányságnak, de, hogy milyen esetek minősülnek annak, az egyház és a világi hatalmat gyakorlók megítélése eltérő volt. Az egyház a boszorkányokban csak megtévedt, tanítással megjavítható csalókat látott. Egyházi fenyítékkel, böjtöltetéssel, vezekléssel, a megátalkodottakat kiátkozással vagy világi szankciókkal, olykor halálbüntetéssel

sújtották. A 13sz elejétől az ördögnek szinte az istennel vetekedő hatalmat tulajdonító teóriák megjelenésével, a boszorkányokat úgy kezelték mint az eretnekeket és máglyán égették el őket.11-12 Sz-ban a boszorkányok büntetése az átváltozókat értették rajta, és egyházi fenyítékkel sújtotta, csak a visszaesőket testi büntetéssel. A pogány kultusz művelőit, ha más életében kárt okoztak, a sértett családjának rendelte bosszúra kiszolgáltatni. A boszorkányokat a 14-15sz-ban már halálbüntetéssel sújtották A rendi korszakban erről az ország tv-ei nem rendelkeztek. A PrCr a boszorkányság alapelemének az ördöggel létesített kapcsolatot tekintette, már elégségesnek tartotta az ördöggel kötött szerződésről való feljegyzés megtalálását. Azokat rendelte máglyahalálra, akik az ördöggel kötött kézzelfogható vagy burkolt szerződés alapján varázslással okoztak sérelmet másoknak, vagy a keresztény hitet

megtagadták és magukat az ördögnek adták, vagy másokat boszorkányságra csábítottak. Mária Terézia óta a boszorkányság megítélése megváltozott. Ezután az ítéleteket a végrehajtás előtt a helytartótanács útján elé kellett terjeszteni. 1768-tól már csak nyilvánvaló gyanújelek bizonyítékok meglétével lehetett eljárást indítani és csak akkor, ha más bűntettek elkövetésével is vádolták az illetőt. Élet elleni bűncselekmények Szándékos emberölés, gyilkosság A gyilkosság- az előre elhatározott, kitervelt emberölés, amit ált. haszon vagy előnyszerzés motivált, ill. alantas cél elérése érdekében valósítottak meg A magyar jogban említést tettek minden jelző nélküli emberölésről, az eltökélt, előre elhatározott, elszánt emberölésről, ill. a gonosz szándékkal alattomban véghezvitt ölési cselekményekről. István úgy rendelte büntetni, mint a bevégzett cselekményt. A 15sz-tól váltak valóban

közbűncselekménnyé, amelynél nem volt helye a fővétel megváltásának. A rendi korszakban különbséget tettek a sértettekre, az elkövetés eszközeire, a motívumokra és célokra tekintettel önálló deliktumként értékelték. A rokongyilkosság a 15.sz-tól hűtlenségnek minősült 1723:11 tc fővesztéssel sújtandó Legkegyetlenebb halálnemekkel a rablógyilkosság volt büntetendő. Magzatelhajtás: A Pr. Cr a magzatelhajtást már külön tényállásban tárgyalta, azt a gyermekölés különös nemének fogta fel, és úgy rendelte büntetni, mint a szándékos emberölés megvalósítóit –pallossal, kivéve azt, aki elesett állapota miatt vigyázatlanságból, zavart elmeállapotában, v. gondatlanságból ölte meg A kódex fővesztést helyezett kilátásba a terhes nőre és mindenki másra aki élő magzat idő előtti megszületését kívánta előidézni.A Pr.Cr azt is a koraszülés előidézése körébe sorolta, ha vki ffit

nemzésképtelenné, nőt meddővé tett valamely szer segítségével. Gyermekkitétel: a magatehetetlen gyermek életének veszélyeztetése. Bírói belátásra hagyott büntetést vont maga után. Ha a kitett gyermek meghalt, bár az a kitevőnek nem állt szándékában gondatlan emberölés miatt ítélték el. Ha a gyermek halálának szándékával valósult meg a kitétel és a sértett életben maradt gyilkosság kísérlete miatt vonták felelősségre. Bujálkodás vétkei: engedett nemi kapcsolat ffi és nő között csak házasságban létesülhet, melynek egyedüli célja nem más mint a gyermeknemzés. Minden a házasságon kívüli és házasságban nem élők közti közösülés történjék erőszakkal vagy erőszakmentesen nemi érintkezés bűncselekménynek minősült. Ezek a paráznaság rokon esetei, a kiszabott büntetések is hasonlók. Egyszerű paráználkodás, kurválkodás: egyszerű paráznaságnak az számított, midőn tisztességes hajadon és

özvegy nő ffival közösült, azzal, hogyha házas ember volt magára nézve súlyosabb deliktumot valósított meg. Kurválkodásnak az minősült, amikor rosszhírű hajadon vagy özvegy ill. kéjnő aki díj ellenében szokott szolgáltatásokat nyújtani, közösült ffival. István a paráznaságot testi és szabadságbüntetéssel sújtotta A kéjnőket boszorkányhoz hasonlóan fenyítették. Rendi korszakban bírsággal testi és megszégyenítő büntetésekkel ill joghatóság területről való kitiltással marasztalták. A kerítőket, akik rokonaikat vettek rá az erkölcstelen életre, a Pr.Cr akár halállal is büntette Ágyastartás: nem más mint házasságban nem élő ffiak és tisztességes nőnek, hajadonnak, özvegynek- a házasságban élők módjára fenntartott nemi kapcsolata. Ha a megintés ellenére nem hagytak fel az együttéléssel úgy büntették mint a paráznákat. Vérfertőzés: az a ffi és nő valósított meg, aki tudva, hogy köözöttük

olyan vérrokoni vagy sógorsági kapcsolat áll fenn, amely miatt tv-es házasságot nem köthetnek, rokonával, vagy sógorával közösült. Negyed ízig minősült vérfertőzésnek, 1462:11tc- hűtlenség miatt, majd 1723:11 tc a másodfokig vérfertőzők halálbüntetéssel, a harmad ízben –3év, a negyed ízben vérfertőzők 2 év börtönnel voltak büntetendők. Erőszakos közösülés: aki tisztességes hajadont, özvegyet vagy férjes asszonyt erőszakkal és akarata ellenére nemi érintkezésre kényszerített, erőszakos közösülés miatt büntették. Az is erőszakos közösülésnek minősült, ha a ffi nem tv-es korú leánnyal vagy akaróképességgel nem rendelkező nővel közösült. Nem számított erőszakos közösülésnek, amit a férj felesége sérelmére követett el hasonló módon, kivéve azt az esetet, ha a házastársakat ágytól és asztaltól elválasztották. Erőszakos közösülés elkövetőit a patrkir korában úgy büntették mint aki

embert ölt. A rendi korszakban –fővétel, a 19sz börtönbüntetés Természet elleni fajtalankodás: 2 esetéről rendelkezett a Pr.Cr az azonos neműek köztiegyszerű fajtalanság,- fővesztés Az állattal megvalósított fajtalanságról-eleven elégetés Nőrablás: a nőnek házassági vagy közösülési szándékkal történő letartóztatása, fogságba ejtése, tágabb értelemben az is, ha a házasulandó ffi a leányt szülői engedély nélkül szöktette meg. A PrCr enyhítő körülménynek tekintette, ha a nőrabló az egybekelés előtt testileg nem vétkezett. Jóvátételre kötelezték Ha nem voltak enyhítő körülmények –fővétel Két- és többnejűség, férjűség: aki tudva, hogy házastársa életben van, és újabb házasságot kötött a Pr.Cr szerint halállal volt büntetendő Házasságtörés: az valósított meg, aki házastársán kívül mással közösült, ill. aki azonos neművel vagy állattal fajtalankodott. A házasságtörés

lehetett egyszerű vagy egyoldalú- házas nem házassal vétkezett, ill. kettős-kétoldalú-mindkét elkövető házas volt László dekrétuma szerint a férj belátása szerint torolhatta meg, az esztergomi zsinat nem engedte meg a feleség megölését. A házasságtörő feleség mindig büntetendő volt, a férj házasságtörése nem vont maga után semmiféle jogkövetkezményt. Későőbbiekben László rendelkezése jutottt érvényre.A házasságtörő nők ellen tiszti keresetnek volt helye, a halálbüntetéstől a férj kegyelmével megmenekülhetett. A 16 sz-ban már a ffiak házasságtörését is a nővel egyező módon fenyegették. 17sz a halálbüntetés helyett testfenyítő, megszégyenítő büntetéseket alkalmaztak. A kettős házasságtörést először megvesszőzéssel és a joghatóság területéről való kitiltással, másodízben halállal büntették. Vagyon elleni bűncselekmények: Lopás- furtum mástól idegen ingó dolog jogtalan

elsajátítása végett történő elvétele. A lopás idegen ingó dolog nyereségvágyból történő szándékos elvitele, elvétele a dolog urának –az azt birtokában tartó akarata ellenére. A PrCr akit bármilyen csekély dologban 3X rajtakapnak tolvajként büntetendő.A 11sz végéig halál, testcsonkítás Szolgaként való eladással kezdetben az első ízben lopást elkövető szabad ffit büntették. 11sz végétől megvakítással büntették a templomba menekülő tolvajt. Lopás miatt kezdetben csak a háromszor vétő bűnhődött halállal, később már az első lopásért is akasztás járt. A rendi korszakban szintén akasztás. A PrCr akkor rendelt akasztást, ill fővételt, ha a lopást 25 forint értékre valósították meg, vagy ha a tolvajt már kétszer elítélték, ill. súlyosító körülmény állt fenn. Súlyosabban volt büntetendő a házi lopás, ill a szentségtörő lopás 18sz –tól lopás bűntettétől elkülönült a lopás vétsége

–10 forint alatt-bírsággal sújtották Rablás: valamely idegen dolog eltulajdonítás végetti erőszakos elvételét értették tekintet nékül arra, hogy az erőszak alkalmazása élet kioltásában vagy testi sérülés okozásában nyilvánult meg. A PrCr ugyanígy rablásnak nevezte a rablógyilkosságot A 18 Sz-ra elkülönült. Ez utóbbi nem párosult élet kioltásával, csak puszta erőszak alkalmazását követelte meg, mint ingó dolog gonosz szándékkal való erőszakos elvétele. 19sz-ra a lelki kényszert is a fogalmi elemek közé sorolták. A rablókat halállal büntették A rablók, útonállók fel nem jelentőit gyakran az elkövetőkre kirovandó büntetésekkel sújtották. A 18sz-ban szokásba jött az is, hogy kézre kerítési díjat tűztek ki. Orgazdaság: Az orgazdaság, az utólagos bűnsegély egyik tipikus esete, a 17.sz-tól már önálló deliktum. 1626statutumban akasztással büntették Gyújtogatás, dohányzás: a szándékos gyújtogatót

teljes kártérítés, újjáépítés mellett 16 tinó átadásával büntette- István. A 13sz-tól már úgy kezelték mint a közönséges gonosztevőket, hűtlenséget megvalósítók közé sorolta. 1723-ban vették ki a hűtlenség eseteti közül A PrCr a nyilvános gyújtogatókat eleven megégetéssel, a magángyújtogatókat is életvesztéssel büntették. A kódex értékelte a gondatlan elkövetést is Hosszú ideig a tűzzel, gyújtogatással való fenyegetőzés egy tekintet alá esett a szándékos gyújtogatással. A 17sz-tól a fenyegetést önálló deliktumként kezelték. A dohányzókat bírságra marasztalták Nemest 2X-esre 18 Magánbűncselekmények A hatalmaskodások, a hatalmaskodásnak nem számító károkozások, és a személyiségi jogok csorbítására alkalmas bántalmak tartoztak. Hatalmaskodás: az erőhatalom jogellenes megnyilvánulása. A 13sz-tól a hűtlenségi eseteket, közönséges tolvajlást, rablást, útonállást kivéve minden

erőszaktétellel megvalósított deliktumot hatalmaskodásnak tekintettek. Pl az emberölést, bárki fogságban tartását stb A hatalmaskodót az okozott sérelmek és károk nagyságához mért jóvátételre, megkövetésre vagy vagyonelvesztéssel sújtották, vagy fővesztésre ítélték. IIIAndrás már eltérő büntetést is kilátásba helyezett. Kiközösítés, és az összes birtoktól való megfosztás, jóvátételt vonják le, akiknek a károkat okozták, a többi rész a királyra szálljon. Később már nem büntették vagyonelkobzással. Nagyobb hatalmaskodás: Mátyás fő –vagy jószágvesztéssel rendelte büntetni, nemesek személyi és vagyoni jogait sértették. A 18 sz-tól már nem büntették fővesztéssel 1486:15 tc 5 esetet említett meg: A, a nemesek házainak megrohanása B, nemesi birtokok, azok haaszonvételeinek és tartozékainak elfoglalása C, nemesek törvényes ok nélküli letartóztatása D, nemesek megsebzése vagy megverése E, nemes

megölése 1723:10. Tc új esetekkel szaporodtak a hatalmaskodás esetei: f, akik az ország rendes bíráit, vármegyei embereket hivatalos eljárásuk során letartóztatták g, akik az ítéletben kiszálló bírót másodízben visszaűzték h, akik a szabad oltalomlevelet megsértették i, akik a főrendi ház tagját vagy követét megverték j, akik rokonaikat megsebesítették Kisebb hatalmaskodás: ha az 5 eset nem nemes sérelmére valósult meg. II Ulászló 100 forint büntetést szabott ki ezen esetekre. Nem nemes ellen elkövetett sebzést botozással büntették. Becstelenség: azon bűncselekmények, melyek megvalósításával a tettes elvesztette becsületét, jó hírét, váltságfizetés és vagyonvesztés mellett elvesztette perképességét is. Álorca: aki hiteleshely vagy az ország bírája előtt más nevében és kárára a maga hasznára bevallást tett. Hűtlenül viselt gyámság: az okozott kár kétszeresének megtérítése mellett örökös

becstelenséggel bűnhődött, az a gyám aki nem képviselte a gyermek érdekeit, nem gondoskodott a megélhetésreől, vagy a gyermek javait eltulajdonította. Vértagadás: az aki testvéreit, atyafiait az őket megillető javakból fondorlattal kitagadta, az imetratioból nevüket kihagyva kérte fel új adományul. Károkozás: eleinte csak testi dologban fizikai behatással előidézett rongálás vagy megsemmisités számított. Később az embernek okozott testi sérülés is Ez más vagyonában és személyében közbűncselekmények és magándeliktumok. Csak az volt marasztalható, akinek vétkesen tanúsított magatartása, és a bekövetkezett kár között szoros oksági kapcsolat állott fenn. Gondatlan magatartással előidézett kár csak illendő kártérítéssel tartozott Testi sérülésért- a gyógyítási költség+ a bíró által megállapított becsü. Különös neme a károkozásnak a marhák általi károk okozása. Egyéb magándeliktumok: bírság és

jóvátétel Más leveleinek letartóztatása: más nemességét és adományát igazoló okiratoknak vagyis más adomány ill. nemesi leveleinek jogtalan birtokban tartása és kérelem ellenére való visszatartása. Formális pert kellett indítani Ha a levelet birtokban tartó bizonyítani tudta; hogy biztosítékul van nála- akkor a jogosult kötelezettsége teljesítésével kaphatta vissza. Ha nem pénzbüntetés. Küldött levelek megsértése: nem más mint a levéltitok megsértése. Tv-es ok nélkül más leveleit magához vette és tartotta. Patvarkodás: jogtalan perlekedés az ellenfél perrel alaptalan zaklatása Meggyalázás: becsületsértés, bírság. Nem számított annak ha olyan személy nemességét vonták kétségbe, aki nemességét igazoló oklevelét még nem mutatta be. 19, Perjog forrásai Törvények A ptarimoniális időszakból – Szt.László 3-ik törvénye tartalmazott lényeges rendelkezéseket a tolvajok kipuhatolásáról, a

lefolytatandó eljárásról, bírákról, a pert halogatókról, pecsétküldésről, a nádor kötelezettségéről, nádor bíráskodási jogáról, 2- ik törvénye a tolvajok elfogásáról, tolvajság vádja alóli tisztázásról, lopott dolgok kinyomozásáról, bírói ítéletről. Kálmán 1 dekrétuma –több a bíráskodásra vonatkozó szabályt rögzített, perbe idézésről, egyháziak, világiak, különféle tisztviselők egymás közti pereiről. 13 sz-i dekrétumok nádor, ispánok joghatóságát kijelölő, nemesek szabadságát érintő rendelkezéseket tartalmaztak. 1222, 1231,1267,1290 Majd I Károly 1320 körül kiadott dekrétumában először a végrehajtást reformálta meg, 1324-ben az eskütétel új rendjét határozta meg. Jelentős reformokat hajtott végre Zsigmond is, aki 1435.-ben rendelkezett az ország rendes bíráinak esküjéről, a szolgabírók választásáról, hatalmaskodási ügyekben követendő eljrásról. 1439-ben Albert új

szabályokat állapított meg a nemesek letartóztatására, a hatalmaskodási ügyekre, peregyezségre, a perbe hívásra, ill. oklevél bemutatására Mátyás szabályozta legátfogóbban 1486-ban a nádori közgyülések, kikiáltott gyülések megszüntetése, három vásáron való kikiáltás, bajvívás eltörlése mellett állandósította a nyolcados, ill. megreformálta a vármegyei tvszékek működését szabályozta a perhalasztás, köztudományvétel, perbeli eskü, szemle, letartóztatás, fellebbezés rendjét, bírói levelekért fizetendő díjakat, bírók esküjének formáját. 1723 igszolgáltatási reform, rögzült a mo-i felsőbíróságok szervezete, számos eljárási szabály, tvkezési szünetek, a megjelenésre, szóváltásokra, jogorvoslatokra, végrehajtásra, ügyvédvallásra vonatkozóan. 1729 Dekrétum kiegészítette az ügyvédi meghatalmazás, tanúskodási képességről, eskü felajánlásáról, fellebbezésről szól. A 18sz-tól a

büntetőjog megreformálása az eljárásjog megreformálását is érintette. Privilégiumok: a király, városoknak olykor kiváltságlevélben biztosította a bíró-és esküdtválasztás jogát és mentességet más bírók joghatósága alól. A király kiváltságlevélben adott jogot a földesúrnak (mezővárosnak-bírásk.-i kiváltság) hogy területén vérhatalmat gyakoroljon. Pátensek- a Novus Ordo Judiciarius Legejelentősebb II. József 1785-ben kiadott rendelete, mely az egész magyar igszolg szervezetét átalakította, és új eljárási szabályokat vezetett be. A Novus Ordo Judiciarius vagy Justitia Josephina- az igszolg. Új rendje További rendeletek megszüntették a nemsei bíróságokat, új állami bíróságokat állítóttak fel, melyek a 7személyes tábla felügyelete alatt működtek. Felszámolta a tárnoki és a személynőki székeket, megszüntete a szentszékek világi, az úriszékek, városi tvszékek büntető ügyek iránti joghatóságát.

Jobbágy is fellebbezhetett bünetőügyben. 1790-ben néhány elemtől eltekintve visszavonta igreformintézkedéseit Statutumok: önálló joghatósággal rendelkező közösségek tömegével alkottak szervezeti, és működési, ill. eljárási szabályokat A 16 Sz-tól ezek váltak a bíráskodást érintő elsődleges írott jogforrásokká. Szokásjog: rendi korszakban a peres eljárás jellemzője, melyet a bíráskodási gyakorlat fejlesztett ki. Hármaskönyv: peres eljárás elemeit legátfogóbban a Hármaskönyv összegezte. Webőczy definiálta a bíró, bíráskodás, bírói joghatóság fogalmát, ill a rendes perfolyam elemeit, legfontosabb bizonyítási eszközöket, perbehívás tanúvallomás eskü, ítélet perorvoslat szabályait. Dierecto Methodica: a Hármaskönyv mellett a szokásjogot összefoglaló legjelentősebb munka. Kithonich János nevéhez fűződik 12 fejezetből áll, a Hármaskönyv rendelkezéseit követve, anyagi jogi intézményeket kapcsol

hozzá, eljárásjog elemeit magyarázza, és a perfolyamról érkezik. Praxis Criminalis- nagy hatással volt a büntetőeljárásra is. Nagy alapossággal foglalkozott a kínvallatással, és a tortúra alkalmazásával. 20, A királyi kúria bíróságai és a nádor bírói működése Az álllandó szervezettel rendelkező kp-i bíróságok a királyi udvar, a királyi kúria bíróságaiból alakultak ki. A királyi kúria bíróságainak kialakulása A középkori felfogás szerint a keresztény király az igazság és a béke fenntartója, a jogszolgáltatás forrása, országának teljhatalmú bírája. A 11sz-ban a király mellett és nevében már állandó megbízott járt el. A királyi jelenlét bírója a királyi pecsét őrzője az udvar gazd-ipénzügyi és katonai vezetését ellátó nádor volt II István mentesíttette a nádort udvari faainak ellátása alól, innentől a kúrián kivüli (vidéki) bíráskodás fejévé vált A királyi jelenlét új

bírója az udvarispán lett, aki 1214-ben a tárnokmesternek adta át a gazdasági teendők ellátását. A királyi jelenléti bírót országbírónak kezdték nevezni, aki az Aranybulla rendelkezése szerint a királyi kúriában mindenki perében ítélhetett, és a pert kúrián kívűl is befejezhette. 1260-tól már nem is elnökölt személyesen, helyette az alországbíró látta el ezen teendőt. 1269-ben bírói fórum, amelyen a király továbbra is személyesen járt el, különös jelenlét bíróságának kezdték jelölni. Különös megbízásból a király helyett más is bíráskodhatott. 14sz-tól már rendszerint a főkancellár elnökölt A kancellár a kormányzati ügyeket intézte, a királyi különös jelenléti bíróságon ált. helyettese ítélt A különös jelenlét bírósága is a királyi kúria egyik rendes bíróságává alakult, a király személyes bíróságát személyes jelenlét névvel jelölték. Hatalmaskodási ügyekben Zsigmond úgy

rendelkezett, hogy a végleges ítélet a király jelenlétére tartozik, itt is szükséges lett a helyettesítés megszervezése. Eleinte országbíró és a főkancellár együtt, 1453-tól a titkoskancellár kapott megbízást. A titkoskancellár személyes jelenléti bírói működése által a különös jelenléti bíróság egyre inkább jelentőségét veszítette, a királyi különös jelenléti fórum a személyes jelenléti bíróságba olvadt. A 15sz-ban már a személynök is a nádor és országbíró mellett az ország rendes bírája. Bíráskodása csupán az örökös ispánok ügyerie a nagyobb hatalmaskodás 5 esetére, és a becsületbíróság elé tartozó ügyekre terjedt ki. A kúria bírósági szervezete, a király itélőtábla 1526-ig A királyok, ill. a kúria más bírói a 14sz-ig a királyi tanácsban ítélkeztek 1342-től a nádor ismét kúriában bíráskodott, a nyolcados tvszakok meghosszabbodtak, szükségessé vált, hogy kellő számban

legyenek jelen főurak, nemesek, főpapok az udvarban. A 15sz-tól a kúriai bíróságokon többnyire nemes bírótársakkal folyt az ítélkezés. Mátyás reformjai hatására a kúriai bíróságokon az Ogy által választott bárók és prelátusok legalább fele számban kötelesek megjelenni, a kúria lassan állandó szervezetet nyert, ami lehetővé tette a folyamatos bíráskodást is. A nyolcadok valamely jeles ünnep 8-ik napját jelentették kezdetben 1498-tól nagy oktáva mellett két kisebb oktáva hirdetésére is sor került. A nagyobb oktávák 40, a kisebbek 20 napig tartottak. A királyi kúria bíróságai 1470-tól királyi tábla a 16sz-ra egy állandó bírói fórum képét mutatta. A kriályi táblán köteles volt megjelenni az ország három rendes nagybírája, azok helyettesei és ítélőmesterei (4volt a személynöknek 2) A nagyobb oktávákon az ogy által választott ülnökök teljes számban jelentek meg, akik fizetést kaptak működésük 3 évre

szólt. A királyi tábla hatáskörébe tartoztak mindazok a perek, amelyek meghaladták a megyék bíráskodási hatáskörét, a megyétől fellebbezett, a vajdai, báni és külön bíróságtól fellebbezett perek. A nádor rendkívüli hatáskörébe tartoztak: 1, azok a perek, amleyeket az általa tartott bírói közgyűlésről tett át a kúriába 2, azok perei akik a nádort választották bírájukul, 3, amelyben a király volt az egyik peres fél 4, kiváltságos népek perei, akiknek a nádor volt a főbírájuk pl jászkunok Az országbíró rendkívüli hatáskörébe tartoztak 1, magszakadási perek 2, Erdélyből és Horvát-Szlavónországból fellebbezett perek Hétszemélyes tábla kialakulása, a kp-i bíróságok viszonya 1723-ig Mohácsi vész után a király kiesett a kúriai bíráskodásból, igy helytartóhoz fordultak orvoslásért. Ezek ált a nádorok voltak, igy a királyi tábla rendes bírájához kerültek a fellebbezések. De ezekben az ügyekben

a nádor nem a királyi táblán döntött, hanem eleinte 3 főpap és 3 főúrral együtt, akik közt volt az országbíró, és a tárnokmester is. Majd ez a fórum kibővült, és hétszemélyes lett. A hétszemélyes tábla hatáskörébe kizárólag azok a perek tartoztak, amelyeket az ország rendes bíráitól fellebbeztek. A királyi tábla a 17sz-ra módosult. Az elnöklő személynök mellett egy főpap 1 főúr, 4 nemesi ülnök, az alnádor, az alországbíró, 4 ítélőmester, és az esztergomi érsek 2 ülnöke (mert főkancellári címet viselt) alkotta a bírói széket. Királyi ügyek igazgatója megjelenhetett, de szavazati joga nem volt Kp-i bíróságok 1723 ig. reform után: A török kiűzése után szükségessé vált az ig.szervezet megreformálása I József tett rá kísérletet. A királyi kúria véglegesen el lett választva a királyi udvartól és állandó bírósággá alakult. A királyi kúria 2 bírósága:a hétszemélyes tábla és a királyi

tábla Pesten kapott székhelyet. Létrejöttek a kerületi táblák is A, hétszemélyes tábla szervezete, működése, hatásköre A királyi kúria fellebbezési fóruma, évente 2X 40-40 napig ülésezett. Elnöke a nádor volt, akit az országbíró helyettesített. Tagjai: 5 főpap, 6 főúr, 9 nemesi ülnök Az érvényes ítélethozatalhoz 11 tag kellett. Hatáskörébe azok az ügyek tartoztak, melyeket a királyi táblától megfellebbeztek. B, a király tábla szervezete, működése és hatásköre A királyi tábla állandóan működő első folyamodású és fellebbviteli bíróság. Elnöke a személynök, helyettesei az alnádor és alországbíró. Tagjai: 4 ítélőmester, 2 főpap, 2főúr, 4 királyi, 2 prímási és 9 szám feletti ülnök, 1 bányaügyi előadó. Szavazati jog nélkül a királyi ügyek igazgatója is ott lehetett. Itélethozatalhoz 9 tag kellett Első fokon a hűtlenség és felségsértési ügyekben járt el, olyan ügyekben, ahol ingatlanra

vonatkozó valamely gyökeres jogot régi oklevéllel kellett bizonyítani. Másodfokon mindazon perekben, amelyven a kerületi táblákon a tárnoki széken és a vármegyei tvszéken ítéltek, és a táblához fellebbeztek. Király vidéki bírái és bíróságai a patrimoniális királyság korában. A királyi várszervezet felett az ispán bíráskodott. Joghatósága kiterjedt eleinte az egyházi és más birtokon élő népekre is. László vidéki bírái a királybírók-billogosok 1 megyében ketten működtek. Kálmán korlátozta működésüket- a megyésispán széken ítélkezhettek Királybírói intézmény a 13.sz-ban megszűnt A nádor önálló bíráskodása kúriájában A 11. Sz utolsó harmadában már saját joghatósága alapján ítélkezett az udvarnokok illazok felett, akik önként mentek hozzá. Kálmán megítélhette a királybírókat is Majd a nádor rendes bírája lett azoknak is, akik kikerültek a megyésispán hatósága alól. A 13sz-ban a

nádor a serviensek ill a nemesek országos bírája kúriájában személyesen v helyettese által minden perét befejezhette, csak fő-jószágvesztésre szóló ítéletet nem hozhatott. Bírói közgyűlések: a király felhatalmazásából eljárt valamely bíró által trtott királyi kúrián kivüli tvszékek voltak. Király által tartott bírói közgyülés A 12. Sz második felétől, a király időnként Fehérváron tartott gyűléseket, panasznapokat, ahol mindenki megjelenhetett. Ezt az Aranybullában rögzítették is 1267-ben IVBéla által kiadott dekrétumban arról is rendelkeztek, hogy tvnapokon minden megyéből 2-3 nemes tartozzon megjelenni. Nádori közgyűlés: 1273- az első adat, ennek tartásáról. 13sz-ban megszaporodtak Az országos gyűlésen már nem vagy csak kivételesen került sor peres ügy tárgyalására. A nádor vidékről vidékre vonulva tartott közgyűlést. Azon kötelesek voltak megjelenni az érintett megyék ispánjai ,

alispánjai, és szolgabírái, és 12 ülnök. Egyik alnádora, és 1 kátpalan is elkisérte a nádort A nádor mellett néhány jegyző is működött. Elsődleges fa-ta a közgyűlésnek a közönséges gonosztevők kiirtása volt. A gyűlésen meg nem jelent ezáltal bűnősségét beismerő, jegyzékbe felvett személyeket bárki megölhette.A nádori közgyűlés hatásköre továbbá: 1, a királyi várföldek és a háramlott javak kutatása 2, hatalmaskodási perek 3, birtokperek 4, vám és vásártartási jog 5, rendi állapot iránti perek Az ügyet áttehette királyi kúriába is a nádor. Főispán által tartott bírói közgyűlés A főispán saját vármegyéjében tartott közgyűlés megegyezett a nádoréval. Ezeken nem került sor esküdt-ülnökök választására. Kikiáltott közgyűlés 15-sz-tól. Király rendelte el, hogy a megye hatósága hatalmaskodási ügyben folytasson tudományvételt. A szolgabíró idézte a feleket 8 nappal a gyűlés előtt Az

idézés nyilvános kikiáltással történt. 21, Magyar vidéki bíróságok (vármegye, városi, fórumok) Az autonóm megyei hatóság kezdetben az ig.szolg-ra korlátozódott 1232-ben Kehidán kaptak először bíráskodási jogot a zalai királyi szolgák. A megyei nemesek bíráskodásáról 1268-ból van adat. A 13sz végén a nemességet illető bíráskodási jogot a választott bírók és a megyésispán együtt gyakorolták. A 4 választott serviens=nemes bíró, szolgabíró A 14sz-tól már ált. a főispánt helyettesítő alispánnal a tvszék állandó tagságát alkották Mellettük nemes társak is részt vettek az ítélkezésben 1468-a királyi emberek feladatainak ellátására hivatott megyénként 8-12, a tehetősebb nemesek közül választott személy működését írta elő. Ezek a főispán előtt eskütételre köteles személyek, azonban ülnökként az ítélkezésben is részt vettek. 1613-ban a rendes esküdt ülnökök mellé további ülnökök

választását írta elő a megyéknek. Fa-uk állandóan részt venni az ítélkezésben, tanúbizonyságot szolgáltatván az egyes percselekményekhez. A rendkívüli ülnökök majd a később táblai ülnökök, táblabírók, akiket a 18.sz –tól a nemesek közül a főispánok neveztek ki A 17 Sz –tól a tvszékek 2 részre tagolódtak. 1 a polgári tvszék- az alispán, 2 fenyítő tvszék – másodalispán elnökletével müködött. A 18sz-ra a vármegyei tvszék A, elsőfokú bíróságként járt el azokban a polgári perekben, amelyek a pertárgy értékét tekintve meghaladták az alispáni szék hatáskörét, a nagyobb hatalmaskodási ügyekben, ill a nemesek és pallosjoggal nem rendelkező úriszékek jobbágyainak bűnügyeiben B, másodfokú bíróságként járt el a sedria az alispán és a szolgabírói széktől fellebbezett prekben, az úriszék alá nem tartozó, ún. szabadalmas mezővárosoktól fellebbezett polgári perekben, úriszéktől fellebbezett

perekben. Vármegyei közgyűlés bíróságkénti működése Az évente nem túl gyakran összeülő vármegyei közgyűlés előtt vagy azt követően hirdettek tvszéket a megyékben. Ez azt eredményezte, hogy a 2 szerv hatáskörei összekeveredtek, peres ügyek tárgyalása húzódott át a közgyűlésre. 18sz a közgyűlés megtartott bizonyos bírósági hatásköröket, büntetőügyekben a vádtanács szerepét töltötte be. Szolgabírói szék vagy albíróság A szolgabíró önálló ítélkezési jogköre a 16. Sz utolsó évtizedeiben alakult ki A szolgabíró mellérendelt esküdttel kisebb értékű polgári perekben ítélkezhetett. A szolgabírói szék hatáskörébe 200 ft perértéket meg nem haladó tiszta adóssági, zálog- osztály-és örökösödési perek. Fellebbezni vármegyei tvszékhez lehetett Alispáni ítélőszék Önálló ítélkezési jogköre a 18.sz –ra alakult ki Székét 1 szolgabíróval és 1 esküdttel tartotta 1200-3000 ft .közötti

perértékű dolgok tartoztak ide és a kisebb hatalmaskodási ügyek Kerületi táblák: Tv által létrehozott, csak nemesek polgári ügyeiben eljáró alsófokú királyi bíróságok voltak. Az ország 4 vidékének megfelelően szervezték meg 1724-ben. A, a Dunán inneni kerületi tábla székhelye Nagyszombat B, dunántúli kerületi tábla szh:Kőszeg C, Tiszán inneni kerületi tábla sz: Eperjes D, tiszántúli szh Nagyvárad, majd Debrecen 1 elnök 4 bíró. Kizárólag elsőfolyamodású, polgári ügyekben hatáskörrel rendelkező bíróságok voltak. Nemesi biróságok hatásköréhez igazodott hatásköre 100 ft-ot meghaladó adóssági, letéti, több vármegye területén fekvő hagyatékra, osztatlan közös javakra vonatkozó örökösödési, osztály és visszaszerzési prekben, özvegyi jog, hitbér, hozomány, jegyajándék iárnti perekben, gyám gondnok zálogvisszaszolgáltatási ügyekben Városi polgárok bíróságai: a királyi kiváltsággal nyert

joghatóság alapján működő városi bíróságok, ill. a polgárok fellebbezett ügyeiben hatáskörrel rend Bíróságok sorolhatók Városi tvszék: Székesfehérvár ill.a 12sz tól Buda rendelkezett bíráskodási kiváltsággalAdott kiváltság volt a községnagy a bíró szabad választására adtak jogot a vendégközösség tagjainak, ill. ama ügyek körét határozták meg, melyre a város joghatósága kiterjed 1 évig töltötte be a tisztséget a megválasztott elöljáró, a bírói széket választott polgárokkal, esküdtekkel tartotta. A 16sz-tól a főbíró és az esküdtek mellett a város tanácsa intézte a közösség egyéb ügyeit is, adóssági perekben pénzbíró, vásárrendészeti ügyben vásárbíró működött. A hospesközösség teljes vagy részleges joghatóságot kapott a királytól Teljes- a község a letekintélyesebb város jogával élhetett, ítélkezhetett. Kisebb ügyek- magánjogi viták, kisebb sérelmek deliktumok,

nagyobb-pénz és tizedügy, súlyos bírság, vagyonelkobzás, fenyegetett bűncselekmények. A 14sz-tól már csak az a község számított királyi városnak, amely teljes vagyis minden magán és a büntetőperekre kiterjedő joghatósággal, pallosjoggal azaz vérhatalommal rendelkezett, ill. efféle bíráskodási szabadságot nyert A városi tvszék hatásköre alól ki volt véve a szentszék hatósága alá tartozó ügy, ill. a hűtlenségi ügyek Tárnoki szék A 13.sz-ban kiadott királyi privilégiumok, ha a község bíráskodási joga nem terjedt ki minden nagyobb ügyekre, úgy rendelkeztek, hogy a király vagy valamely kiküldött bírója jogosult és köteles itélkezni. Nehéz ügyeket aváros hatósága a király elé vihette A királyi jelenléti bíróságon ált a tárnokmester döntött, aki a király kúriában főpapokból, bárókból, nemesekből álló bírótársakkal tanácskozva tárgyalt. Ekkor még egyes polgárok pereiben városuk bíráinak és

esküdtjeinek tanácsát is kikérte. A nagyobb városok elérték, hogy a tárnokmester csak közülük vett bírótársakat. Ezzel kiszorultak a nemes ülnökök és a városok küldöttei is A tárnoki székben a 7 szabad királyi város küldöttei vettek részt +az altárnokmester és tárnoki ítélőmester. Határozathozatalhoz legalább 5 küldött kellett Csak polgári ügyekben járhatott el, kivéve a hatalmaskodási eseteket. Itéletei ellen a királyi személyes jelenléti bírósághoz lehetett fellebbezni. Személynöki szék 15.sz-ra alakult ki, hogy a személynök a tárnoki székről a királyi táblára fellebbezett pereket erre a célra kirendelt kúriai tagokból és ítélőmesetekből álló 5-ös tanácsban látta el. 22, Kiváltásos népek és vidékek bíróságai és a szentszékek IV. László a kunok jogszolgáltatását a nádor joghatósága alá rendelte, a tv szerint egyes nemzetségekből küldött bíróval vagy előkelővel tartozott

ítélkezni. A kunok bírája egyre inkább másokat alnádorát, megyésispánokat, várnagyokat rendelt ki, a 15.sz elejétől székkapitányokat küldött, akik a kunok kapitányaival és a kunok közül választott esküdttel tarották a tvszéket. A kunok aló fokú bíróságait a szállásbírók tartották a népi bírótással Jász –kun territóium élén a nádori főkapitány volt, 3 kerületre tagolódott. A kerületekben a közgyűlések által választott kapitányok 1-2 kerületi táblabíróval tartották a kapitányi széket, csak magánjogi ügyek tartoztak a hatáskörébe. A három kerület közös tvszékén a főkapitány elnökölt, bírótásai a kerületi kapitányok és esküdtek voltak. A szék eljárt első fokon a büntetőügyekben míg másodfokon a kerületi székről fellebbezett magánjogi perekben. Végső fórum a nádori tvszék volt- tagjai a nádor által meghívott 2 főúr, a 7személyes tábla 2 bírója, helytartótnaács egyik tanácsosa,

és a nádori titkár. Alsófokú bíróságokként a városi tanácsosok jártak el, hatáskörük csak magánjogi perek. Úriszék: a földbirtokkal rendelkező urak népeik felett a 12. Sz végétől nyertek bíráskodási hatalmat. Királyi kiváltság Az úr a kötelességteljesítéssel összefüggő ügyekben mindig is gyakorolt fenyítőhatalmat, de a magánjogi és a büntetőügyekben, ill. a földjére fogadott pusztán csak dologi lekötelezettségében álló népei összes pereiben királyi bírók itélkeztek. Az idők során gyakrabban fordultak tekintélyénél fogva urukhoz mint döntőbíróhoz, és szokássá vált a földesúr igszolg.-sa A 12sz-tól a király az immunitás biztosításával formálisan is elisemerte. Az immunitás korlátozott és feltételes volt Aki feltételhez kötve kapta a mentességet, annak népeit a király csak a kiváltságban megjelölt bírók rendszerint a megyésispán, és az udvarispán joghatósága alól vette ki, de más

bírók továbbra is eljárhattak a jobbágyaik ügyében. Feltétel nélküli immunitás- a király a birtokosnak adott parancsot arra, hogy a jobbágya ellen perlő ügyében ítéletet hozzon. A 13sz végére a jobbágyai felett minden nemes és szabad birtokos rendelkezett joghatósággal. A súlyos bűncsekményekben továbbra is a rendes bírók ítélkeztek. De már akadtak olyan hatalmasok akiknek a király pallosjogot adott. Gonosztevőket birtokaikon elítélhették A pallosjoggal rendelkező úrnak-szabad ispánnak kötelessége is volt ez, ha nem járt el gonosztevővel szemben, akkor pallosjoggal való visszaélés miatt kellett felelnie. Az úriszék összetételében 16sz –tól változás: a bírótársak között már alig akadtak nem nemesek. 17-18sz az úriszék népes bíróság volt, valamely megyei nemes elnökölt. 19sz számuk leapadt elnöki tiszt –1 táblabíró töltötte be Szentszékek: ezalatt a római katolikus egyház bíróságai értendők, melyek

nemcsak egyháziak ügyeiben jártak el, hanem világiak magánjogi pereiben is. A szentszéki szervezet A rendes elsőfokú bíróság az egyházmegyében működő püspöki szék volt. Elsőfokú bíróságként jártak el kisebb ügyekben az esperesi székek is. 13sz helynököt is kirendeltek A püspöki széktől a rendes úton az illetékes érseki székhez lehetett fellebbezni. A 14 Sz tól mint született pápai legátus. A püspöki székek társas bíróságok voltak Tagjaikat kanonokok alkották. A főesperes is társakat vett maga mellé Az alsó fokú bíróságokon világi bírótársak is szerepeltek. Végső fórum a pápa vagy apostoli szék volt A pápa vagy személyesen döntött tanácsa meghallgatásával, vagy delegált bíróságra bízta az ítélkezést. 1326- állandó testület jött létre a bíráskodása alá tartozó ügyek eldöntésére- megszűnt a pápa személyes bíráskodása. A Rota ítélete olyannak számított, mintha a pápa hozta volna. A

16sz-ban kiszorult a Rota a pápához fellebbezett pres ügyek intézéséből, és 8 kardinálisból álló bizottság intézte ezen ügyeket. A kánonjog régi szabálya szerint minden szentszékek hatáskörébe tartozó pert bármely akár a legmagasabb fórumon is el lehetett kezdeni, és a fellebbezést bármikor be lehetett jelenteni. Mátyás próbálta felszámolni, előbb saját rendes bírái előtt keresse jogát A szentszékek hatáskörébe tartozó ügyek: - papok egymás közti perei csak egyházi tvszékek előtt folyhatnak - ha az egyik fél klerikus - gyámolatlan személyek, árvák, özvegyek - köteléki perek - hittel, erkölccsel kapcsolatos ügyek, - egyháznak juttatott javadalmak, esküvel megerősített tartozások,tized körüli viták A 14.sz tól korlátozzák a szentszékek hatáskörét 1351évi dekrétum úgy rendelkezett, hogy az ország vmely bírája előtt elmarasztalt főpapok ugyanolyan büntetést kötelesek elviselni, mint amivel

ellenfeleiket akarták sújtani. Zsigmond az egyházi és világi bíróság közötti hatásköri vitákat a király különös jelenléti bírósága elé utalta. Ezek: 1, az isteni tisztelet és a szentségek körüli vétségek 2, a hit dolgát és eretnekséget érintő ügyek 3, végrendeleti 4, házassági ügyek, jegyajándék, hitbér, leánynegyed 5, uzsoraügyek 6, özvegyek és elesettek dolgai 7, esküszegés 8, azon ügyek melyek egyházi átok alá estek Mátyás reformjával megszűnt az egyházi személyek vármegyei tvszék alóli mentessége. Erdélyi bíróságok: Kp-i bírósága: legfőbb bírói hatalmat a vajda gyakorolta, a király mo-i hivei közül nevezett ki. Tordán bírói közgyűléseket hirdetett, a 7 erdélyi vármegye nemeseinek, a székelyeknek, szászoknak bírság terhe mellett kötelessége volt megjelenni. Azon mo-i nemeseknek és főpapoknak is részt kellett venni- akik Erdélyben birtokkal rendelkeztek. A közgyűlésen a vajda olykor

kötelező szabályokat is alkotott. A közgyűlésen bírótás volt az erdélyi püspök, néhány királyi küldött, székelyek ispánja, megyék szolgabírái, esküdtek. 1412-től a tvszék lett a vajda működő bírósága. 1544-ben a vajdai ítélőszék helyett fejedelmi tábla 2 ítélőmester és 10 táblai esküdt. A fejedelmi tábláról a fejedelmi tanácshoz lehetett fellebbezni Az erdélyi állam felszámolásával a fejedelmi tábla királyi táblaként működött tovább, majd átszervezték 1737-ben felsőbírósággá. Elnök és 12 assessor és 3 perelőadó ítélőmester A főkormányszék vagy kormányzóság a régi fejedelmi tanács folytatása. Megyei és városi tvszék: 2 szolgabíró működött az esküdteket választották, főispánok elnököltek. Székelyek bíróságai: a széken a székkapitány és a székbíró elnökölt az esküdtekkel akinek kétharmadát a közösségből, egyharmadát az előkelők közül választották 1 évre. Udvarhely

széken keresztül lehetett magasabb fórumokhoz fellebbezni. A királybírók fa: az ítéletek végrehajtása, majd később azok ellenőrzése. 17sz-ban a királybíró tisztségét választással töltötték be. A székely székben két bírói fórum működött: főszék 18sz- tól derékszék főkirálybíró az elnöke tagjai a szék kisebb tisztségviselői és az esküdtek, a másik szék a fiú vagy alszék-alkirálybíró elnöklete alatt állt- székely bírói szervezet első fokú bírósága- és a főszékhez lehetett fellebbezni. Az erdélyi fejedelemség létrejöttéig a székelyek legfőbb katonai és ig-i tisztségviselője, és főbírája a székelyek ispánja volt. Szászok bíróságai: elöljáró szebeni ispán. 14sz-ra 7 szék fejlődött ki, a bírói teendőket a választott gerébek látták el. I Károly reformja: a szász székben a rendes bírák a királybírók lettek. A széket a királybírók a választott székbírókkal és esküdtekkel

együtt tartották 15 Sz királybíró választása jogának megszerzése. A közgyűlésről a királyhoz, később a fejedelmi tanácshoz, a Habsburgok alatt a guberniumhoz lehetett fellebbezni. Úriszék: 1342-től nyertek az erdélyi földesúrak formális jogot jobbágyaik feletti bíráskodásra. 23, A bíró és segédei, ill. a perbeli személyek A vádló és a terhelt Bíró: az, akinek hatalma van arra, hogy igazságot szolgáltasson, vagyis joghatósággal rendelkezik. Bíró joghatóságának alapja: vagy saját hatalmánál fogva, ill. kiküldés, felek megegyezése, felkérés alapján. A, rendes bíró: ilyen volt a király, az ország nagy –vagy rendes bírái: nádor, országbíró, személynök, vajda, bán, főispán, alispán, szolgabíró, városbíró és helyettesei, földesúr, megyéspüspök, érsek, pápa B, kiküldött bíró: bíróküldés eleinte királyi jog. A 17sz-ban a hűtlenségi különösen felségárulási ügyekben Habsburg királyaink

sokszor delegált bíróságokra ruházták az ítélkezés jogát. Delegált bíróként járt el az alispán a maga mellé vett szolgabírókkal, esküdtekkel. Delegált bíróság volt 1813-tól létrejött rögtönítélő A statáriális bíróságok csak rablógyilkosság, rablási, útonállási és szándékos ügyekben járhattak el. C, választott bíró: az akit a jogvita eldöntésére maguk a felek kérték fel. Ált compromissum alapján hozták létre. Bíró kellékei: A, illetékesség: akkor volt illetékes, ha eljárhatott az adott ügyben. Alapvetően az alperes lakhelye, rendi állása, a per tárgya határozta meg hogy ki az illetékes. B, meghiteltettség : a bírónak az esküt a király vagy a király megbízottja előtt, a nádornak az ogy, az alispánnak és a szolgabíráknak a vármegye közgyűlése, a városi bíróknak a város közgyűlése előtt kellett letennie. Bírói esküt tettek a fent említettek helyettesei is C, elfogulatlanság:

Bírótársak: azok, akik a bíróval a bírói széket alkotják. Peres ügyekben ált társas bíróságok jártak el. A bírótársak kellékei a bírókéval voltak azonosak Bíró segédei: azok a személyek és testületek, akik, ill. amelyek a bíró mellett vagy bírói parancs és kiküldés alapján idéznek, eljárási cselekmények bizonyságául szolgálnak, a per előkészítésében, bizonyítékok összegyűjtésében segédkeznek, a végrehajtást foganatosítják. Poroszló: poroszlója volt a királynak, nádornak, országbírónak, bánnak, és megyésispánnak Ő a percselekmények közreműködője és bizonysága az egyezség és az ítélet kijelentője, végrehajtás foganatósítója. 1231 után megszűnt Hiteleshely: azok az egyházi testületek, melyek közhitelű oklevél kiállításának jogával, vagyis hiteles pecséttel rendelkeztek. Hiteleshely volt a káptalan és a szerzetesi konvent Hatásköre csak 1-1 megye területére terjedt ki. Az egész

országban a budai és székesfehérvári káptalan járhatott el. 13 Sz-tól ellátták az idézéssel kapcsolatos teendőket bírói parancsra A hiteleshelyek felett a király gyakorolt felügyeletet, a hiteleshely saját ügyében nem állíthatott ki oklevelet. Hiteleshelyi kiküldöttek: 13.sz-tól poroszló helyett hiteleshelyi és bírói emberek végezték a bíróságon kivüli percselekményeket. Jegyzők: a bírói parancsok, ítéletek és minden egyéb bírói kiadványok szerkesztői. A nagybírák jegyző-igazgatói, ítélőmesterei őrizték a bírói pecsétet is. Egyéb segédek: irattárkezelő levéltárnokok, pertárnokok, látleletfelvevő orvos, seborvos, megyei biztos, várnagy, vármegye kapitánya, hóhér Perbeli személyek: Felek: 2 fél szerepelt: a felperes és az alperes. Nemcsak term Személyek, hanem egyházi testületek, birtokos közösségek, vármegyék és városok is lehettek. A perben felperesi és alperesi társak is szerepelhettek. A perben a

fél pozíciója szerint utódlás, perátszállás is bekövetkezhetett. Felperes: 13.sz-ig a rabszolgát és egyes bűncselekmények elkövetőit kivéve minden személynek volt felperesi jogképessége. Perbeli cselekvőképességük hiánya miatt nem lehettek felperesek, azaz képviseletre szorultak: A, a nem tv-es korúak B, tv-es korú atyai hatalom alatt állók, kivéve saját keresményeit C, az őrültek és gyengeelméjűek, kivéve ha gondnoki hatalom megszüntetése iránt pereltek e minőségük megszüntetése miatt D, nem nemesek nemes elleni perben Ill a király is lehetett, de neki nem volt kötelező személyesen megjelenni. Alperes: perbeli cselekvőképességük hiánya miatt nem lehetett saját személyében alperes A, a nem tv-es korú B, az atyai hatalom alatt álló tv-es korú C, az örült és gyengeelméjű Harmadik személy a perben: akik saját érdekükben vagy a felek segédeiként ill.képviselőként jártak el 1, az avatkozó: aki a végítélet

meghozatala előtt a per bármely szakaszában, a felperes oldalán közös jogukra hivatkozva lépett perbe, azaz a felperes társa. Perbe avatkozni, ha a birtokra közös jog állott fenn, ha a per az avatkozó birtoka határát is érintette, ill. szerződés alapján lehetett. Az avatkozót új peres félnek tekintették Szavatos volt, akinek a végítélet meghozatala előtt a per védelme és esetleg kárpótlás végett az alperes felhívására kellett perbe lépni, azaz az alperes társa. Tv is megállapíthatta, de származhatott bírói itéletből is. Pervesztés esetén az eredeti ellenértéket volt köteles visszaadni, vagy megfelelő kártérítésről kellett gondoskodnia. Perbeli képviselők: kezdetben személyesen vagy tv-es képviselőjük útján jelenhettek meg. A 13.sz-tól szokássá vált a meghatalmazott, a prókátor általi képviselet Személyes megjelenés ezután csak hűtlenségi, személyt érintő perekben volt kötelező. Képviselő csak az

lehetett, akinek volt jog-és cselekvőképessége. Nő is A, ügyvéd, prókátor Ügyvédet lehetett vallani: szóban perbíró ill helyettese előtt személyesen, írásban saját pecsét alatt az ország báróinak, és akik erre privilégiumot nyertek, ország rendes bírái, hiteleshelyek előtt- akik erről oklevelet állítottak ki. Az ügyvéd köteles volt megbízólevelét bemutatni, perbeli állításait bizonyító eszközökkel alátámasztani. Perbeli jogkörébe csak az tartozott, amire felhatalmazást nyert. Megbízója tudta nélkül nem mondhatott le a pertárgyról, nem ajánlhatott meg esküt. Ügyvédkedést elsőként Mária Terézia szabügyvédi vizsga letételét rendelte el 1804 jogi főiskolát kellett végezni, 1 évig ügyvéd mellett gyakornokoskodni, 1 évig báni táblán felesküdött jegyzőként működni. B, Teljhatalmú megbízott: jogkörei tágabbak mint a prókátornak. Mindazt megtehette, amit a fél saját személyében, még az

ingatlanelidegenítést is. C, Királyi ügyek igazgatója: 15.sz első feléig a király jogainak védelmére kancelláriai jegyzőket küldtek ki. Ezután prókátor működött Eljárt a korona javai, a király saját vagyona, közhasznú alapítványokat érintő ügyekben, olyan bűncsekményeknél, melyekből kincstárt illető jogosítványok keletkeztek. D, Testületek prókátorai: az egyházi és világi testületek képviseletre szorultak. 17sz elöljáró a városi ügyész. Vádló-felperes: az a hivatalból eljáró személy, aki a büntetőperben a vádat képviseli a terhelt-alperessel szemben. 16sz fő-alispán fa:a latrok nyomozása, a magistratus járt el hivatalból felperesként a sérelmet okozóval szemben, ha nem volt magánvádló v. nem akart perelni. 17 Sz a delictum publicumnak minősülő cselekmény elkövetőjével szemben akkor is tiszti kereset indult, ha az elkövető jóvátétel iránti egyezséggel kívánta befejezni a pert. Tvszéken elnöklő

alispán helyett ügyvédje emelt vádat.18sz ügyész vette át ezt a feladatot Terhelt-alperes reus: az aki ellen büntetőeljárás folyik. A hivatalból induló eljárásban az alperes nem rendelkezett a felet megillető rendelkezési joggal. Perbeli helyzetét alapvetően rendi állása határozta meg. Nem nemes perbeli helyzete: eljárás megindulásával ált. letartóztatták, cél a vizsgálat alatt a beismerő vallomás kicsikarása. Joga csak azz volt, hogy rendes írásbeli perben ügyvédet valljon. Nemes terhelt perbeli helyzete: ált nem lehetett letartóztatni, megtagadhatta, hogy vizsgálatnak vessék alá, védekezését szabadon adhatta elő. Joga volt ha a bűncselekmény jellege megengedte, hogy per helyett sommás eljárást fogadjon el. 24, A peres eljárás szakaszai 1526-ig Az Árpádok korában a per a felek valóságos küzdelme volt. A bíró csupán a felek küzdelmének szemlélője volt. A 14sz elején Az Anjouk reformja: a per ekkor már az ügy

tisztázását az igazság bírói kiszolgáltatását jelentette. A hiteleshelyek eljárásbeli szerepének megnövekedésével ez eljárás egyes szakaszai írásbelivé váltak, de a bíróság előtti perszakban a szóbeliség és a nyilvánosság elve továbbra is érvényesült. Idézés: a per az alperes illetékes bírája elé történő idézésével indult. Idézés módjai: legrégibb módja a pecsétküldés. Aki mást perbe akart hívni, annak pecsétet kellett kérni a bírótól. A poroszló vitte a leendő aalperesre a panaszló kíséretében a pecsétet 13.sz-ban ez megszűnt Az idézés ezután úgy történt, hogy a panaszló fél a királytól, ill a nagybírótól perbehívó parancsot eszközölt. A parancs az illetékes hiteleshelynek szólt, azzal, hogy emberét irályi vagy a nádori emberrel együtt küldje ki, és azok megfelelő határnap kitűzésével idézzék meg a panaszlottat. A kiküldöttek az idézésről bevallást tettek, melyről a hiteleshely

jelentőlevelet állított ki. Ezt a feleknek is megküldték A jelentőlevélbe átírták a perbehívó parancsot is, egyben keresetlevélül is szolgált. Nemest felsőbíróság elé mindig perbehívó paranccsal idézték meg. A nemes királyi kúrián v bíróságon harmadnapra szemtől szembe is perbehívhatta ellenfelét. Városi polgárt tvszolga idézte tvszék elé Perbehívás ismétlése és az értesítés A panaszlottat elmaradása esetén csak bizonyos számú sikertelen idézés esetén lehetett makacsságára hivatkozva pervesztesnek nyilvánítani. Sz László 3x 14sz-tól 7x-i idézésnek volt helye. A perbehívó parancsot a panaszlott birtokához legközelebb eső három helység vásárán hirdették ki élő szóval. Az idézéssel szemben engedetlent megbírságolták I Lajos uralkodása végétől a harmadik idézés után elrendelték a kikiáltást. Arról, hogy további idézésnek nincs helye, a perbehívó parancs záradékában történt rendelkezés. A

15 Sz végétől a perbehívásnak 2 módja volt: egyszerű vagyis az ismételhető, ami csak negyedik alkalommal történt értesítéssel, és az értesítéses az egyszeri és végleges. A bíróság előtti eljárás megindulása: valamelyik fél, ill. a felek bíróság előtti személyes vagy képviselő általi megjelenésével indult. Ha az alperes az utolsó perbehívással szemben is engedetlen volt, a bíróság a felperes kérésére vagyis makacsság okán pervesztesnek nyilvánította. Ha a felperes maradt távol – örök hallgatásra ítélték Ha a felek megjelentek, a felperes előadta keresetét. Az alperesnek nem kellett azonnal érdemi választ adnia, hanem kifogásokkal élhetett. Kifogások: Kifogás volt tágabb értelemben minden olyan előterjesztés, amellyel a fél saját érdekeinek előmozdítását törekedett elérni ellenfelével szemben. Szűkebb értelemben az alperesnek a perbeavatkozás előtt tett ellenvetése. Alperes kifogásként hozhatta fel:

1, a bíróság hatáskörének, illetékességének hiányát, 2, a bíró személyében rejlő hibát –gyanús bíró 3, felpres perképességének hiányát 4, ügyvédi megbízás 5, perbehívó parancs, idézés hibáját Ha ezt bizonyítani tudta a per leszállításának volt helye, ezzel a felperes nem vesztette el perbeli képességét, a pert elölről kezdhette. Kifogás lehetett az is, hogy a felperes keresete elévült, ill. őt csalárdul zaklatja perrel Patvar: érdemi jellegű kifogás, ha au alperes bizonyította a per végleg elenyészett. 1, ha valamit két címen ill. úton is követelt 2 ha valakit kötelezettsége alól mentesített később mégis beperelt. 3, itélt dolog iránt perelt Perbeavatkozás: miután a kifogások ki lettek merítve és a per nem szállt le, a per nem enyészett el, az alperesnek érdemi választ kellett adnia felperes keresetére. Az alperes feleletében a felperes állítását szóról szóra elismerte vagy tagadta. Ha a

kereseti alapot nem vonta kétségbe egyet jelentett a kereset elismerésével. Az alperes az érdemi válasszal perbebocsátkozott ezzel beállott a perfüggés ami azt jelentette, hogy 1, az ítélet meghozataláig semmiféle változtatást nem lehetett tenni a pertárgyon 2, nem térhetett vissza az alperes az exeptiora 3, hatalmaskodást kivéve a felek között nem indulhatott más per Perhalasztás: A feleselés után a per a bizonyítási szakaszhoz érkezett. A bíró vmik fél kérésére perhalasztást rendelhetett el. Pl az alperes még nem tv-es korú A felek közös határozattal azt is kiköthették, hogy kizárják a perhalasztást. 25, A bizonyítás sajátosságai 16.sz-ig A per sorsát a bizonyítás döntötte el. A bizonyítás az a művelet, amelllyel a bíróság egy, a múltban lejátszódott eseményre egy ügy eldöntése szempontjából lényeges, vagyis releváns tényre vagy tényekre a jelen tények észlelése alapján következtet. Maga a

bizonyítási eljárás perbeli cselekmények összessége, ami magába foglalja a bizonyítékok bíróság elé tárását, a bizonyítékok bírói észlelését, és ez alapján a bíróság következtetését az eldöntendő tényre, azaz a ténymegállapítást. A korai szakaszban alaki volt, nem arra irányult, hogy az ügy érdemére vonatkozó tények kerüljenek megállapításra, hanem arra, hogy a panaszlott személye, becsülete tisztázódjék. A fél becsületességét bizonyító ténynek számítottak az istenítélet, próbák, baj, eskü. Istenítélet: tágabb értelemben bizonyíték produkálására szolgáló művelet, szűkebb értelemben a művelet eredménye, amelyben isteni ítéletet láttak. Próbák: forró- és hideg vízpróba, a tüzes vaspróba. Próbán mndkét félnek meg kellett jelenni, elmaradása perveszteséggel járt. Baj, bajvívás: 14.sz-ig minden bíróság megítélhette Utána már csak a kurián, megyei tvszéken és csak nemes

tekintetében alkalmazható bizonyítási eszköz. A kihívás facövek átadásával történt. Személyesen csak súlyos bűncselekmény, v személyre szóló kihívás esetén kellett kiállni, egyébként a fél bajnokot állíthatott ki maga helyett. Küzdelem akkor fejeződött be, ha a bajvívót lefegyverezték, vagy kiszorították a küzdőtérről. Alperes számára elbukás, felperes számára örök hallgatást jelentett a bajvívás elvesztése. A bajvívás alatt a felek ki is egyezhettek. Eskü, tanúbizonyság, tudományvétel Eskü: a fél állításának az istenre történő hivatkozással történő megerősítése. A tanúbizonyítás a 13.sz végéig alaki, pusztán a fél melletti tanúságtétel volt A tanúkat a fél bírói felhívásra vitte magával a bíróság ill. hiteleshely elé A tanúbizonyítás értékét a tanúk száma és minősége szabta meg. A bíró annak ítélte oda az esküt, akinek bizonyítását jobbnak tartotta. Egyenlő érték

esetén alperes javára Bűnügyben ált az alperesé volt a bizonyítás joga A fél és tanúi által letett eskü perdöntő volt. 13sz- ban már háttérbe szorult A tudományvétel: az eskü alapjául szolgáló anyagi tanúbizonyítás az Anjouk reformja alatt vált általánossá. A tanút igazmondásra esketve vallatták a releváns tényekre vonatkozó tudomása felől. Egyszerű tudományvétel: egyszerű tudományvételre rendszerint a pert megelőzően, a felperes kérelmére került sor. A tudakozást királyi vagy nagybírói parancslevéllel felhatalmazott királyi ill. hiteleshelyi emberek végezték A kiküldöttek a tanúkat titkon vagy nyiltan is kihallgathatták. A hiteleshely erről egy bírónak címzett jelentést készített A felperesnek ált 3 tudományvételről felvett jelntést kellett beszereznie. Köztudományvétel: a bíró a per során, az egyik vagy mindkét fél kérelmére rendelte el. Ellenfelének fel is ajánlhatta. 15 Sz-ig csak a kúria, utána

a vármegye tvszéke is elrendelhette. Ezt a felek vagy képviselőik jelenlétében a felek részére külön-külön kiküldött hiteleshelyi emberek végezték. A tanúzási képességre a rendi állás is befolyással volt, nem nemes nemessel szemben nem tanúskodhatott. A fel-és alperesi tanúkat egyenként hallgatta ki. A hiteleshelyi jelentést a felek zárt formában kapták kézhez A köztudományvételhez gyakran szemle is járult. Bírói közgyűlésen és kikiáltott közgyűlésen végrehajtott tudományvétel: a vármegye főispánja tudományvételt rendelhetett el. A panaszló miután ügyét előadta, a bíró által vallomástételre hívhatta fel, akik az ügyről tudomással bírtak. A felszólítottak csak akkor voltak hivatottak az igazságot kimondani, ha előzetes tanácskozásuk eredményeképpen a fél állítását egybehangzóan megerősítették vagy tagadták. A tudományvételeket követően az alperesnek kellett esküvel tisztáznia magát. Ha a

felperes keresetét három egyszerű tudományvétellel erősítette, az alperes teljes értékű esküre volt köteles. A leteendő eskü értéke a pertárgy értékétől függött. A fél az esküt a magával vitt eskütársakkal tette le Számuk az eskü értéke és rendi állásuk szerint alakult. Eskütársak- ffi mellett csak ffiak, nők mellett nők is, nemes mellett csak nemességüket igazolt érett korú becsületes személyek lehettek. Az eskünél bizonyságlevelet állítottak ki Szó szoros értelemben vett tanúbizonyítás: A fél önálló bizonyítással is élhetett. Tehát a felek maguk állították tanúikat a hiteleshely elé A megesketett tanúkat felük vagy képviselője jelenlétében hallgatták ki. Oklevél, oklevélbizonyítás: a perben bizonyító erővel csak a hiteles pecséttel ellátott eredeti vagy átírt oklevél bírt. Kezdetben csak a királyi pecséttel ellátott oklevél számított közhitelesnek, később a bíráskodó országos

méltóságoké is. A vármegyék kiadványai csak helyi hitelességgel bírtak. Az átirat csak akkor nyert teljes hitelt, ha a király olyan hatállyal ruházta fel mint az eredetit. A hiteles személy hiteles átiratokat tvkezési nyolcadokon adhatott ki. Oklevélben bizonyítani minden perben lehetett. Az oklevelet az volt köteles felmutatni, aki a perben arra hivatkozott Ha az oklevél más kezén volt, a családtag idézés útján követelhette annak kiadását. Ha hiteleshely őrizte, királyi parancs útján lehetet kérni annak kézhez adását. Akkor nem volt valódi az oklevél: A, ha nem a kiállítótól származott B, ha a benne foglalt tényállítások nem feleltek meg a valóságnak C, ha szövegét és pecsétjét utólag megmásították Az oklevél akkor volt érvénytelen A, ha nem szabályszerűen, azaz hibásan B, ha más jogainak sérelmével állították ki C, ha az a jog amelynek tekintetében kiadták elenyészett D, ha azt királyi rendelkezéssel vagy

bírói határozattal érvénytelenítették. Leggyakoribb oka a pecsét elvesztése volt. Per befejezése: a per a bizonyítási eljárás lefolytatása után ítélettel, vagy peregyezséggel fejeződött be. Ítélet: a végítélet a bíró társai megkérdezésével a megelőző bizonyítási ítélettel meghatározott eskü és bajvívás, ill. a felek által bemutatott oklevelek megvizsgálása után hozta meg A bíró nem volt kötve a bírótársak állásfoglalásához. Az ítéletlevelek ált a per lefolyását is rögzítették. Mindenkor az eljárt bíró pecsétje alatt került kiadásra Egyezség: ha a felek bírósághoz fordultak, csak bírói engedéllyel, és békebírság lerovása mellett fejezhették be perüket egyezséggel. Egyezségre a per bármely szakaszában, sőt az ítélet meghozatala és olykor a végrehajtás után is sor kerülhetett. A felek az egyezségről hiteleshely előtt tehettek bevallást, majd azt a bírónak is bejelentették. A bíró

megerősítő levelet állított ki. Perorvoslatok: 14.sz-ig nem léteztek Perletétel: eredetileg a per ítélet és egyezség nélküli megszüntetését jelentette. Akkor került rá sor, ha a felperes visszavonta keresetét. Őt, mert alaptalanul perelt, a pertárgy értékének kétszeresével büntették.14sz-ban a kereset visszavonásával nem vesztette el peres igényét a felperes. Ügyvédszó visszavonása: a fél ügyvédje perbeli nyilatkozatát magára nézve hátrányosnak állíotta arra hivatkozva, hogy az ügyvéd nem utasítás szerint járt el, ellenfelét új határnapra idézhette. Tiltakozások: olyan jogvédelmi eszköz, amellyel vagyoni sérelem bekövetkezését lehetett elhárítani. Megszakítható voltaz elbirtoklás, és megakadályozható a királyi adományozás, ill a családi jószág elidegenítése. Perben is alkalmazhatóvá vált Visszaűzés, vagy elűzés: visszaűzés kezdetben a végrehajtás tilalmazásának sajátos módja volt. Önálló

perorvoslatként nem volt más mint a végítélet végrehajtásának megakadályozása 15.sz-ban rendes perorvoslat Fellebbezés: a városi jogokban rendelt meg. Az országos jogban eleinte csak akkor lehetett a királyhoz fordulni, ha az illetékes bíróság megtagadta az igazságszolgáltatást. Magához rendelte az eljárt bíróságot és orvosolta a sérelmet. A 14sz –ban az igszolg Megtagadásán kívül a fél király parancs kieszközlésével a megyei tvszékről ügye áttételét kérhette, ha a bíró személyét gyanúsnak tartotta. A 15sz –tól a vesztes fél kérelmére már parancs nélkül küldték meg a per iratait a kúriába. Perújítás: az itélettel lezárt per új elbírálása volt. Csak a pervesztes felet illette meg a király kegyelméből. Végrehajtás: 1 éven belül. Ha a pernyertes fél elmulasztotta, ismételten meg kellett idéztetnie ellenfelét. Mulasztását igazolnia kellett Hatalmaskodási ítélet különös szabályai: 1, a marasztaltat

a bíróság 3 napig őrizet alatt tartotta. Ezalatt a marasztalt kiegyezhetett ellenfelével. Ha az egyezség létrejött szabadult a fővesztés alól a vérdíjjal és a váltság 1/10-ed részével a bírónak is tartozott. 2, Ha a felek nem jutottak egyezségre- fővesztés. Ha azért nem jött létre, mert nem volt a pervesztesnek vagyona- szolgaként házánál tarthatta a pernyertes. 3, ha nem jött létre egyezség, de fővesztést sem lehetett végrehajtani, jószágvesztés került végrehajtásra. Ha vki a marasztaltnak megkegyelmezett a bírót semmi nem illette a vagyonból. 26, A polgári peres eljárás a késő rendi korszakban 1500 as évekre rögzült perjogi elvek 1848-ig nem változtak. A polgári per szóbeli vagy írásbeli lehetett. Szóbeli –egyszerű- csak szolgabírói ítélőszéken, úriszéken, vásári, községi bíróságokon volt helye. A nemes szolgabírói széken is ragaszkodhatott az írásbeli eljáráshoz, szóbeli perben kizárólag a

jobbágyok polgári ügyei kerültek elbírálásra. A polgári peres eljárás ált. alaptípusa az írásbeli per Előkészületi perszak: a megintéssel is kezdetét vehette. Maga az eljárás idézéssel, ill keresettel indult. Az előkészületi szak a per felvételével zárult Megintés: a leendő alperesnek a leendő felperes részéről történő felszólítása arra, hogy hagyjon fel a sérelmezett magatartás tanúsításával teljesítse kötelezettségét. Feltételes idézés is lehetett-pl zálogvisszaadásnál kötelező volt. Perindítás: a per perbehívó paranccsal vagy keresetlevéllel indult. Parancsot a király kancellártól vagy nagybírótól lehetett kérni. Az eljárás a felperes saját írásbeli előterjeszétsével történő megindítása a 16.sz-ban alakult ki A keresetlevélben meg kellett jelölni a feleket, a bírói fórumot, a követelést és a jogalapot. A bíróság a pert jegyzékbe vette, majd megidézte az alperest. Perfelvétel: a

bíróságot képviselő bíró előtt a felekkel való érintkezésre szolgáló helyiségben a pertárban történt. A perfelvételt a felperes ügyvédje kérte megbízólevele bemutatásával, idézőlevél perjegyzőkönyvhöz való csatolásával. Majd az ellenfél szólítását kérte Mulasztás igazolása esetén az alperes kompareálhatott. Exeptios szakasz: a perhalasztó kifogásokat egyenként kellett előadni. 1729-től korlátozták Arra szorították az alperest, hogy összes kifogásait három alkalommal merítse ki. Allegatios szakasz: Alperes a felperes keresetét tagadó vagy beismerő válasz mellett, módosított feleletet is adhatott. Tipikus esete az volt, amikor az alperes érdemi kifogásra hivatkozott. A litis contestatiohoz fűződő jogkövetkezmények 1729-től egy újabbal bővültek, ugyanis a felperes alperes perbebocsátkozása után a hatalmaskodási ügyeket kivéve már nem tehette le a pert. Okirat: közhiteles okleveleknek volt bizonyító ereje.

18-sz-ban közhitelű okirat volt a végrendelet is. Egyéb magánokiratok olyan erővel bírtak mint a bíróságon kívűl felvett tanúvallomások, ha abban a fél kötelezettségét ismrte el. Ha üzleti könyvébe vette fel a kerskedő teljes bizonyító erővel bírt. Tanúbizonyítás: csupán a perdöntő eskü odaítélésének, ill. letétele feltételének alapja volt 18. Sz ra általánossá vált, két kifogástalan tanú egybehangzóan tett vallomása alapozza meg a bíró itéletét. Megelőző tanúvallatás: a leendő fél kérelmére a bíró rendelte el kiküldő levélben utasítván a birósegédeket. Ha a kihallgatandó nemes volt- kényszerítő parancsot kellett a kancelláriától kieszközölni. A tanuk kérdésekre vallottak, önmagában nem volt bizonyíték, kivéve ha a tanú időközben elhalt. Hiteles, ill meghitelesített tanúvallatás: csak perbíróság ill. megkeresett bíróság előtt lehetett tenni. A perbíróság akkor keresett meg más

bíróságot, ha a kihallgatandó tanú lakhelye joghatóságán kívül esett. Ha volt előzetes tanúvallatás, a bíróság előtt rendszerint csak az arról felvett bizonyságlevelet olvasták fel a tanúk előtt, és ezt esküjükkel erősítették meg. Szemle: nem más mint a tárgyi bizonyítékok a perbíró vagy a bíróság kiküldöttje által történő észlelése. Szemlére hosszú ideig csak a köztudományvétel kapcsán került sor Eskü: a tanúbizonyítás általánossá válásával egyre inkább másodlagos bizonyítási eszközzé vált, majd a 18.sz-tól már csak akkor volt alapítható a bírói ítélet, ha más bizonyítási eszköz nem állt rendelkezésre, den nem pusztán önmagában, hanem egy tanú vallomása vagyis félbizonyíték mellett. Befejezési perszak: akkor lépett a per befejezési szakba, amikor a felek ügyüket végítéletre bocsátották, ill ha az allegatiokat kimerítették. Végrehajtás: 18-sz-tól hiteleshelyek szerepét

bíróságok vették át, végrehajtást bírói személyek foganatosították. Perorvoslat: fellebbezés. Itélethozatal után a perbíróság előtt jelenthette be, ill írásbeli per esetén maga jegyezte az ítélet alá. Ha királyi táblától hétszemélyes táblára, alispántól megyei tvszékre került a fellebbezés- alispán tette át. A fellebbezési bíróság a fél által benyújtott periratok alapján hozott határozatot, helybenhagyta, vagy megváltoztatta. Az ellenállás: valamely tv-ben meghatározott perjogi hibára hivatkozva igénybe vett perorvoslat, mellyel a fél a végrehajtást megakadályozhatta. Indokolatlan igénybevétele jogkövetkezényekkel járt 27, A büntető eljárás a késő rendi korszakban 16.sz-tól már hivatalból indult A bizonyítékokat az eljárt bíróság gyűjtötte össze Tárgyalása röviden szóban, vagy írásban, ünnepélyesen történt. Rendkívüli formái pl kézrekerített gonosztevőket szóbeli eljárásban ítélte

halára. A rendes per 2 fő szakaszra oszlott: előkészületi vagy nyomozó-vizsgálati és bíróság előtti eljárásra. Esetleg vádalá helyezési eljárás is iktatódhatott –nemesek írásbeli perében. Előkészületi eljárás: ama tények feltárására irányult, hogy van-e helye hivatalból foganatosítandó eljárás megindításának, ill. büntetőper lefolytatásának Eljárás megindulása: vmely bűncselekmény elkövetésének a hatóság tudomására jutásával indult meg. A hatóság feljelentés, hír, bűncselekmény elkövetésére utaló tények észlelése stb alapján szerzett tudomást a bűncselekményről. A nyomozás célja a latrok, közbűncselekményt elkövetők felkutatása volt. A gyanúsítottat a vizsgálók azonnal letartóztatták, de nemest csak ha hűtlenséggel volt gyanúsítható. Nyomozás és vizsgálat: nem különült el. A terhelt felkutatására és elítélésére alapul szolgáló bizonyítékok összegyüjtésére irányult. A,

Vizsgálati tanúvallatás: tanúzásra mindenki köteles volt, de nemest csak kényszerítő paranccsal lehetett arra szorítani. Jegyzőkönyv készült B, a gyanúsított vizsgálati –jóindulatú kényszer nélküli kihallgatása: a nemes nem volt kényszeríthető, vizsgálati kihallgatása is csak beleegyezésével történhetett. Önkéntes nyilatkozatot adott. A nem nemest letartóztatásával egyidejűleg vallatták A terheltet vallomásakor nem lehetett megesketni. A kihallgatáson tanú, ügyvéd nem vehetett részt Tiltva volt jóindulatú vallatáskor a fizikai kényszer, de ez ellenőrzés nélkül folyt. C, szembesítés: az eljárás előkészületi szakaszában, ha vallomásuk ellentmondó volt, gyakorta sor került a tanúk egymással történő szembesítésére. D, szemle: nyomot hagyó bűncselekmények esetén a hivatalos vizsgálat elengedhetetlen részét képezte a helyszini szemle. A vizsgálat befejezése után a hivatalos személy összefoglaló

esetleírást készített, és az ügyésznek megküldte. Kényszerintézkedések, befogás, tömlöcöztetés: a gyanúsított szökésének megakadályozása végett alkalmazott kényszerintézkedés. A vizsgált eredményhez képest kerülhetett sor rá Nemes csak szándékos emberölés, gyújtogatás, lopás, rablás, utonállás, erőszakos közösülés esetén volt letartoztattható. Kisebb súlyú bűncselekmények esetén, a nem nemest ha rokonai kezességet vállaltak ált szabadon bocsátották a vizsgálati fogságból. Kezeslevél adásával történt, olykor óvadékkal. Ha ismeretlen helyre távozott – levelesítés-körözést adtak ki Alperes által kért tanúvallatás: nem volt a hivatalos nyomozás része. A terhelt alperes a vizsgálati szakaszában saját tanúi kihallgatását is kérhette. Az alperes által kért tanúvallomáson azok voltak kihallgathatók, akiket a terhelt alperes megjelölt. Közbülső vád alá helyezés Nemes terheltet csak

közgyűlési határozattal lehetett vád alá helyezni, de olykor nem nemest is. A közgyűlés a tiszti ügyésztől kért indítványt arra nézve, hogy van –e helye büntetőper lefolytatásának. Nem volt kötve a közgyűlés az ügyészi indítványhoz, eltérő határozatot is hozhatott. Bíróság előtti eljárás: nem nemes, 3 évi tömlöcnél enyhébb büntetéssel sújtandó bűncselekménye esetén ált. szóban folyt, de közgyűlés írásban is elrendelhette Szóban a vádló ismertette a vádat és a vizsgálati iratokat. A tanúk vallomásait meghitelesítették, a vádlott vallomást tett, és felsorakoztatta bizonyítékait. Idézés: megyei tvszéken csak nemes terhelt tekintetében volt helye. Az alispán vagy hivatala szerkesztette meg az ügyész által küldött vádlevél alapján. Perfelvétel: a pert a vádló vette fel. A vádlevél felolvasása után jegyzőkönyvbe vették A nem nemest kirendelt ügyész védte. A nemesnek védőügyvédet kellett

vallania Ha a szabadlábon lévő terhelt kitűzött időpontban nem jelent meg bíróság előtt, a bíróság makacssági ítéletet hozott. Oltalmat a királytól lehetett kérni Exceptios szakasz: alperes ügyvédje a perbe bocsátkozás előtt perhalasztó kifogásokkal élt. Allegatios szakasz: alperes perbe bocsátkozván a vádló bizonyítékainak cáfolatával adott érdemi választ, kezdte meg a feleselést. Terhelt beismerése: kényszertől mentes, önkéntesnek kellett lennie. Bíróság előtt meg kellett ismételni. Önkéntesnek tekintették azt is, ha a terhelt kínvallatás hatására tett vallomást, mert ítélet csak közvetlen bizonyítékok alapján hozható. Nemeseket gyanú alapján nem lehetett kínvallatni. Akkor volt helye a torturának, ha kétségtelen gyanúokok voltak és elítéléshez más bizonyítékok nem álltak rendelkezésre. Kínvallatás fokozatai: 1 hóhérral való fenyegetés, 2, kínzó eszközök bemutatása, 3, csigázó állványra

vonás 4, spanyolcsizma végtagok összepréselése, pörkölés stb. Tanúvallomás: büntetőperben legalább 2 kifogástalan tanú egybehangzó vallomása volt teljes bizonyíték. Szakértő véleménye: nem kellett megjelennie a bíróságon. Teljes bizonyíték A per befejező szakasza: tanácskozó szavazással Perorvoslatok: számos ítélettel szemben nem volt helye. Írásbeli perben fellebbezés, perújítás. Fellebbezés: nemes kiváltsága-gyilkosságban marasztaló ítélet megfellebbezése. 1790 után a periratok alapján történ a fellebbezett ügyek tárgyalása a királyi táblán. A vádat a királyi ügyek igazgatója képviselte. Perújítás: végrehajtás után is használható perorvoslat, de ált. csak gyilkossági ügyekben Új bizonyítékokat kellett bemutatni. Végrehajtás: a jogerőre emelkedett, többé már nem fellebbezhető ítélet kihirdetése után azonnal végrehajtandó volt. Testi büntetéseket nyilvánosan hajtották végre A halálra

ítéltet 3 napig siratták siralomházban a végrehajtás előtt. Kegyelmet a 17 Sz-ban nemcsak a király, hanem az ogy, a helytartó, nádor vármegyei, városi tvszék 1655-ig a pallosjoggal bíró földesúr is gyakorolt. 1715től a kegyelmezés joga kizárólag a királyt illeti 28. tétel: A tradicionális magánjog intézményeinek felszámolása A magyar magánjog modernizációja az 1832-36, az 1839-40 és az 1843-44. évi országgyűléseken alkotott törvényekkel indult meg. 1836:jobbágyság úrbéri viszonyait rendezték 1840:7 tc.jobbágymegváltás 8 tc:jobbágyok öröklési rendje 1840: váltó-, kereskedelmi és csődjog 1840:21. tc:hazai telekkönyvi rendszer alapjai 1844:4 tc.: a bevett felekezetekhez tartozók számára rendi állástól függetlenül lehetőséget adott nemesi javak, szabad földtulajdon szerzésére. Ez a reformfolyamat 1848-ban megszakadt Az áprilisi törvények lerombolták a fennálló magánjog alapintézményeit. 1848 :9 tc:eltörölte

az úrbériséget, 15 tc.:felszámolta az ősiséget és az adományrendszert Ezeket a radikális törvényi rendelkezéseket azonban nem követte részletes szabályozás. 1848 szeptemberétől az egymást követő események miatt nem volt mód a magyar polgári tv.-könyv megalkotására A szabadságharc bukása után pedig a legegyszerűbb, és egyben Mo. beolvasztását elősegítő megoldásnak az osztrák polgári tv-könyv bevezetése kínálkozott. 1. Az osztrák polgári tv-könyv bevezetését segítő pátensek A 48-as tv.-eket követően az osztrák polgári tv-könyv bevezetéséhez elengedhetetlen volt az úrbéri viszonyok rendezése és az ősiségen nyugvó , valamint az adományozással kacsolatos intézmények kiiktatása. 1/A) Az úrbéri és az úrbéri kárpótlási nyílt parancsok 1853.0302-én kelt úrbéri nyílt parancs:hatálya kiterjedt Mo-ra, Horvát-Szlavónországra, a Szerb Vajdaságra, a Temesi Bánságra. Az úrbéri tabellák alapján állapította

meg a volt úrbérest megillető birtoktest nagyságát. Felsorolta, hogy kiket és milyen feltételek mellett illet rész az irtásföldekből Meghatározta, hogy a korábban a jobbágyságot megillető haszonvételek helyett mekkora kihasítandó részre tarthat igényt a paraszti birtok tulajdonosa . /Erdélyre külön úrbéri parancs vonatkozott, melyet 1854. 0621-én adtak ki/ 1853.0302-án és 1854116-án kiadott kárpótlási és földtehermentesítési nyílt parancsok: a földesurak kártalanítását rendezték /úrbéri földjeik tulajdonának, a jobbágyi tartozások teljesítéséből származó jövedelmeik elvesztése miatt/.A megyéket 8 osztályba sorolva állapították meg az egy jobbágytelekre eső kárpótlási összeget.A kárpótlást 5%-kal kamatozó, az állampapírok minden előnyével felruházott földtehermentesítési kötvények kibocsátásával rendezték. 1/B) Az ősiségi nyílt parancsok (pátensek) 1852. 1129-én kiadott nyílt parancs:hatálya

kiterjedt Mo-ra, Horvát-Szlavónországra, a Szerb Vajdaságra, a Temesi Bánságra Eltörölte: -a királyi és a nádori adományt, a korona és a fiskus háramlási jogát, a magánosok kincstárral szembeni, ill. a kincstár magánosok elleni perlési jogát a háramlási címeken, továbbá a bevezetés (iktatás) ellentmondással történt megtámadása iránti keresetindítás jogát - az öröklött (ősi), az adományos és az adományozáson kívül szerzett vagyon illetve a fiú- és leányág közti különbséget - a nemesi ingatlanok szerzésére irányuló tulajdonátruházási szerződésekre fennálló szabályokat - minden elővásárlási jogot ( rokonok, szomszédok stb,) - a szerződésssel zálogba adott ingatlannak az ősiség alapján történő visszaváltási jogát és annak lehetőségét, hogy a hitelezőnek a kamatok helyett az elzálogosított jószág haszonvételét engedjék át. A pátens rendelkezett minden olyan igény érvényesítésének a

lehetőségéről, amely a korábbi szokásjog alapján keletkezett. Emellett az ősi jószág felőli végrendelkezést illetően különös szabályt állapított meg: jelenlegi birtokosainak megengedte, hogy az általános Ptk. hatályba lépésétől legfeljebb 3 évig eme jószágokról a fiú utódok javára végrendelettel rendelkezzenek, úgy hogy ezeket a leányágbeli utódok vagy az özvegyek meg ne támadhassák, feltéve, hogy ezek az utódok és az özvegy legalább azt, ami őket ezen javakból az eddigi tv.-ek szerint megillették, megkapják Ez a pátens a hitbizományt érintetlenül hagyta. / Erdély az 1853. 0529-én kelt ősiségi pátens hat-a alá tartozott / 2. Az osztrák polgári tv-könyv bevezetése Az osztrák "Általános polgári törvénykönyv" (Allgemeines bürgerliches Gesetzbuch) több mint fél évszázados kodifikációs munkálatok eredményeképpen jött létre. Alapja a közönséges jog (recipiált római jog) és két alapvetően

meghatározó tartomány (alsó-ausztriai és cseh) joga volt. A folyamat 1. produktuma volt: Codex Theresianus (1766), mely az általános jogra támaszkodó inkább pandektajogi tankönyv volt. 2 fok:II József alatt elkészült részleges, a személyi és családjogot magába foglaló tervezet ( 1786-ban a német örökös tartományokban és Galíciában be is vezették). Köv. szakasz: "nyugat-galíciai tv-könyv" (1796-ban Galíciában vezették be) Végleges Ptk.: a "nyugat-galíciai tv-könyv" átdolgozása (1811) Életbe léptetése: 1812.0101--az osztrák örökös tartományokban és a magyar korona alá tartozó és az udvari haditanács igazgatása alatt álló szlavóniai és bánsági határőrvidék területén. 1852.1129-én kiadott nyílt paranccsal (18530501-i hatállyal):Mo-on, Horvát-Szlavónországban, a Szerb Vajdaságban, a Temesi Bánságban 1853.0529-én kelt pátenssel (18530901-i hatállyal): Erdélyben Hatálya azonban részleges volt,

uis a házassági köteléki joga ( házasságkötés és felbontás) Mo.-on a protestáns felekezetűekre és a zsidókra, míg Erdélyben csak a zsidókra volt érvényben. 3. A telekkönyvi rendtartás Mivel az osztrák Ptk. ingatlan dologi joga a telekkönyv intézményén alapult, a kódex bevezetése megkívánta Mo.-on is a telekkönyv elkészítését és a telekkönyvi rendszer kiépítésétEnnek előzményei már voltak :a szabad kir.-i városok közül tőbbnek már a XVIII sz-tól voltak ilyen könyvei, majd az 1840:21. tc elrendelte, hogy 2 éven belül minden város készítsen ilyet A betáblázás intézményének bevezetése miatt szükségessé vált "a rendszeres telekkönyv" kidolgozása, melyre az ogy. bizottságot küldött kiA bizottság 1847-ben elkészítette a tv-tervezetet, de az nem került 1848ban tv-i megerősítésre A telekkönyv létrehozásának munkálatai 1853-ban indultak el:minden főtörvényszék székhelyén telekkönyvi

igazgatóságokat állítottak fel, amelyek vezetői, igazgatói a főtörvényszéki elnököknek alárendelten koordinálták a rendszeres telekkönyv felvételét.A helyszíni munkálatokat körzeti vezető biztosok végezték köségről-községre járva.Ezek eredményeképpen 1855-ben már sor kerülhetett a telekkönyvek közzétételére.18550720-i osztrák IM rendelet elrendelte a telekkönyvi tanácsok megszervezését. Ezek mellett pedig telekkönyvi hivatalok szerveződtekAz ő feladatuk lett az adminisztráció és I. fokon a telekkönyvi bírói teendők ellátásaA telekkönyvek vezetésének szabályait az 1855.1215-i telekkönyvi rendtartás határozta meg A telekkönyvi konstrukció konstitutív rsz.-ű volt (az ingatlanon a dologi jogi változást közvetlenül a telekkönyvbe való bejegyzés idézte elő).Ingatlanon tulajdont csak telekkönyvi bejegyzés által lehetett szerezni. A telekkönyvi betét 3 részből állt: 1.("A") birtoklási lap-az ingatlan

adatai 2 ("B") tulajdoni lap -a tulajdonos adatai 3. ("C")teherlap -az ingatlanon lévő terhek A telekkönyv nyilvános és közhiteles volt, az ez alapján szerző mindig jóhiszeműnek minősült.Szabály volt, hogy a telekkönyvbe felvett ingatlan jószágtestként egy egységet képezett, de lehetett kérni megbontását. Fontos elv volt az elsőbbség: a telekkönyvbe bejegyzett jogokat csak a bejegyzés sorrendjében lehetett érvényesíteni (melyik jog iránti kérelmet nyújtottták be v. melyik bírói megkeresés érkezett előbb). 29.tétel: A tradicionális jog egyes intézményeinek továbbélése A magyar magánjog modernizációja a tradicionális jog eltörlésével ment végbe, mégis a régi jog egyes szabályai kapcsolatban álltak a modern jog egyes intézményeivel, némely régi jogintézmény pedig még közel egy évszázadon át hatályban maradt. 1. A személyi jogot átszövő tradicionális hatások Annak ellenére, hogy az

1844-1867. között kiadott tc-ek (1844:közteherviselés, 1848:úrbériség felszámolása, földesúri hatóság eltörlése, papi tized megszüntetése 1867: az izraeliták polg.-i és pol-i egyenjogúsága) megteremtették a formális jogrgyenlőséget, továbbra is megmaradt egyes házassági és öröklési intézmények és a hitbizomány kapcsán a nemes és nem nemes közti, a hitbér, az özvegyi öröklés és az özvegyi jog tekintetében a férfi és nő közti különbség. A tv.-es házasságon kívül született gyermeknek nem volt öröklési kép-e atyja után, csak ha az anyának nem voltak tv.-es házasságból született gyermekei (1906-ig volt érvényben) A teljes cselekvőkép. eléréséhez megkívánt korhatár férfiaknál és nőknél is egyező volt (24 év, tv-es kor határa : 12. életév) 2. A modern családjogba átmentett régi intézmények 1894:3. tc:bevezette a kötelező polgári házasságot Emellett azonban a bontó ( a házasság semmisségét

ill. megtámadhatóságát eredményező ) akadályok rsz -e szinte teljesen megegyezett a korábbi szabályokkal: a cselekvőkép. hiánya, vérrokonság és sógorság, fennálló házasság, a házastárs életére törés, a házasságkötés alaki kellékeinek hiánya, a fenyegetéssel előidézett alapos félelem, a tévedés, ill. a megtévesztés 2/A Az ágytól és asztaltól való elválasztás Továbbra is fenntartották, de azt vallási meggyőződéstől függetlenül bárki kérhette, aki nem akarta a házasság felbontását. Minden olyan estben lehetett kérni, amikor a házasság felbontásának volt helye: - feltétlen bontó okok alapján ( házasságtörés, természet elleni fajtalanság, kettős házasság, hűtlen elhagyás, a házastárs életére törés és súlyos bántalmazás,a házastárs súlyos büntetésre történt elítélése) - viszonylagos v. feltételes botó okokra hivatkozva: a házastársi kötelességek súlyos megsértése, a házastárs a

gyermeket súlyos bűncselekmény elkövetésére v. erkölcstelen életre törekedett rábírni, erkölcstelen életet folytatott, a házastárs 5 évnél rövidebb büntetésre történt elítélése). Ezzel a házassági kötelék fennmaradt, de olyan joghatállyal bírt, mint a házasság felbontása.Ha a felek visszaállították az életközösséget, a házasság teljes erejében feléledt.Ha azonban eltelt 2 év, a bíróság az elválasztó ítéletet bontóvá változtatta át. 2/B Közszerzemény 1840:8. tc:közszerzőnek minősültek a paraszti osztály tagjai, a polgárok, a nemes házastársak, feltéve, hogy a szerzés alapja a nő vagyona volt, v. ha a szerzeményi közösséget házassági szerződésben kötötték ki, v. ha a nemes nő neve a szerző levélben fel lett tüntetveA nemeseket érintő szebályok voltak érvényesek továbra a jászkunokra és a honoráciorokra, de utóbbiakra csak akkor, ha a vagyont hivatásuk gyakorlása révén szerezték. 2/C

Hitbér A Hármaskönyv erre vonatkozó szabályai érvényben maradtak. Törvényes hitbér: az érvényesen megkötött házasság elhálásáért járt a nőnek a házasság megszűnése ( a férj halála), az ágytól és asztaltól való elválasztás és a vélt házasság érvénytelenítése, vmint a férj holtnak nyilvánítása esetén.Mértéke a rendi álláshoz igazodott 1881:22 tc:a feleség a férje csődbe esése esetén is követelhette. Elveszett a törvényes hitbér: ha a nő arról korábban lemondott, ha a házasság érvénytelen volt és arról tudott, ha házasságtörő volt, vmint ha a férj végrendelettel többet hagyományozott neki,ha a házastársi kötelességeit súlyosan megszegte, ha az írott hitbér iránti igényét érvényesítette. Írott v. szerződéses hitbér: a férj javára is szólhatott, ill 3 személy is kiköthette az egyik házastársnak, a szerződésben ki kellett kötni, hogy a lekötelezés a házastársi hűség

elismeréséért történik. 1886:7. tc:ha házasfelek kötötték közokiratba kellett foglalni, ha 3 szem elég volt a szóbeli lekötelezés is. 3. A dologi jogban fennmaradt régi intézmények és hatásuk 3/A Birtokvédelem, elbirtoklás A birtokos élhetett a birtokvédelem eszközeivel: 1 évig az önhatalommal való visszahelyezkedéssel és a sommás visszahelyezés iránti keresettel. Megmaradtak az elbirtoklás szabályai, de az elévülési idő (32 év ingóknál és ingatlanoknál is, fiskust illetően és egyházi javaknál 100 és 40 év) elteltével az elbirtokló tulajdonjogot szerzett. Nem volt megkívánt a jóhiszem, csupán a békés és zavartalan birtoklás. Az öröklés mellett ez volt az ingatlan telekkönyvi bejegyzés nélküli másik (származékos ) szerzésmódja. 3/B A nemesi és az úrbéres közbirtokosságok A nemesi közbirtokosság: a tulajdonközösség különös alakzata az 1836-os szabályozás óta változatlanul fennmaradt.Tagjai a közös

jogokban és kötelezettségekben hányad szerint részesedtek A javak működtetésére rszrint igazgatókat, képviselőket, v. vagyonkezelőket választottakNem volt jogi személy (testület). 1894:12 tc: a legelői nemesi közbirtokosságoknak lehetővé tette a szervezetté tömörülést 1913:10 tc.:a legelői nemesi közbirtokosságoknak kötelezővé tette a társulássá szerveződést 1935. évi erdőtv: erdőbirtokossági társulatok létrehozásáról rendelkezett, emiatt felszámolódtak az utolsó nemesi közbirtokosságok is. Úrbéres közbirtokosságok:keletkezésük az az úrbériség felszámolásával függött össze, uis a földesúr földjeiből a volt jobbágyok megfelelő területeket hasítottak ki.Ezeken a volt úrbéresek kizárólagos tulajdont szereztek, és ezáltal közbirtokosokká váltak, pontosabban abba kényszerültek, mivel a t. nem tette lehetővé a megosztást ( kivéve, ha az egy tagra eső rész meghaladta az összes úrbéri birtokok

negyedét). 3/C A hitbizomány és az ezzel rokon kötött tulajdoni formációk Az erre vonatkozó szabályok 1862. után sem változtak: csak nemes alapíthatott kir-i engedély alapján a tulajdonában lévő vagyonon, de az ingatlan nem lehetett megterhlt és bizonyítani kellett, hogy a tv.es osztáyrészre jogosult örökösök nem rövidülnek megAz iaszságügy-miniszternél kellett kérni, aki a kir. jóváhagyása után kijelölte azt a kir-i tv-széket aki a hitbizomány bíróságaként működöttA bíróság hitbizományi gondnokot nevezett ki, aki összeírta a hitbizományi vagyont és gondoskodott a telekkönyvbe bejegyzésről. A hitbizományi vagyont a birtokos legfeljebba leltári becsérték 1/3-áig terhelhette a bíróság jóváhagyásával.A hitbizomány mindaddig fennállott, amíg a vagyon el nem enyészett, ill. voltak az alapító által mgjelölt örökösök 1936:11. tc:az intézmény megreformálása Új hitbizományt ezután kizárólag ingó vagyonból

nem lehetett alapítani, és a vagyon min. értéke 200000 pengő voltEzután csak feddhetetlen előéletű , önjogú magyar áp. alapíthatott, aki a nemzeti élet, a tud és a művészet terén v a hazáért tett szolgálataival erre érdemeket szerzett és vagyonáról szabadon rendelkezett.A tv csak az elsőszülöttségi elven alapuló utódlást engedélyezte (ez a korábbi alapításokra is kiterjedt). Az utódlásból kizárta: a nem magyar áp.-okat, magyar áp, de állandóan külfldön tartózkodik, akik ünnepélyes szerzetesi fogadalmat tettek, akik az alapító v. közeli hozzátartozója, ill várományus társuk sérelmére olyan súlyos bűncselekményt valósítottak meg, ami miatt kitagadásnak van helye, v. hazaárulást követtek el. Az I. vh alatt és után más kötött tul-i alakzatok is megjelentek: a) Hitbizományi kisbirtok 1936:11. tc hozta be: egy olyan legalább 30 kataszteri hold és 250 kat-i korona tiszta jövedelmű mezőgazd. céljára

szolgáló, a tv által meghat elidgenítési és terhelési tilalom alá eső ingatlan, amelyben a hitbizomnyra vonatkozó öröklési rend érvényesült. Alapítása: csak feddhetetlen jellemű,köztiszteletben álló, önjogú, mezőgazdálkodással élethivatásszerűen foglalkozó magyar áp., ha vagyonával szabadon rendelkezett.A közig-i bizottság gazdasági albizottságának engedélyéhez volt kötve.Örökösétől is megkövetelt, hogy mezőgazdálkodással élethivatásszerűen foglalkozzék b) Vitézi telek 1920-ban bevezetett jogintézmény, mely a kir.-i adomány sajátosságaot magán hordozó, a hitbizománnyal rokon intézmény volt.Az államfő (kormányfő) adományozta a magyar állam védelmében kitűnt, feddhetetlen honfiaknak az e célra felajánlott ingatlanokból, de maga az arra méltó tulajdonos is alapíthatott akár maga akár leszármazója részére. Elidegenítési és terhelési korlátozás alá eső ingatlan volt.Osztatlanul szállt át a

jogosult 1 szülöttség rendjén következő alkalmas fiági férfi rokonára. Alkalmas volt: aki a szükséges szellemi és fizikai képességgel rendelkezett, erkölcsileg megbízható volt, elérte a megf. kortHa nem érte el:csak a telek haszonélvezetére volt jogosult a Vitézi Szék felügyelete alatt. Erről a tul. v utóda bármikor lemondhatott, ill a sajátján alapító megszüntethette annak vitézi jellegét.A tul el is veszíthete ilyen telkét( pl hazaárulás, esküszegés miatt), a telek ilyenkor az államra szállt vissza.Ha viszont a tul kötelezettségeit hanyagul teljesítette, v léha életmódot folytatott, v nem alapított kellő időben családot a vitézi telek az arra alkalmas várományosra szállt át. A vitézi telek, vmint a vitézi rend tagjai az eskütétel után a "vitéz " cím viselésére voltak jogosultak , felettük a felügyeletet a Vitézi Szék gyakorolta., vmint gondoskodott a vitézi telek telekkönyvi bejegyzéséről. c)

Haditelek 1920-tól a haditelek az a hadirokkantaknak, hadi özvegyeknek és árváknak az Országos Hadigondozó Hivatal jóváhagyása mellett bárki által juttatott ingatlan volt, amelynek ezt a minőségét telekkönyvbe bejegyezték. Elidegenítési és terhelési tilalom alá esett, tv-es öröklésnek volt alávetve 4. A kötelmi jogban kimutatható tradicionális hatások A modern kötelmi jog ált. elvei és tanai az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok megjelenését követően német-osztrák alapokon kerültek kifejlesztésre, ezért a tradicionális jog egyes intézményei csak formai hasonlóságot mutattak az újakkal.Némely esetben azonban szerves kapcsolat marat fenn pl. a gazda és cseléd viszonyában, melynél a XVIII sz-ra már kialakult szokások alapján rögzítették a szabályokat. 1876:13. tc: cseléd az, akimagát bér, ellátás, ruhzat stb ellenében háztartás v gazdaság körüli személyes, legalább egy havi folytonos , fizika munkavégzésre

kötelezte le magát a gazdának.Elvárt volt tőle az erkölcsös élet is.A gazda -ha a szerződésben külön nem kötötték ki- az egyébkét szokásos ellenszolgáltatással tartozott, cselédje felett házi fegyelmet gyakorolt, joga volt a cseléd ingóit zár alá venni, ill. hogy fizetéslevonással büntessen 5. A modern öröklési jog tradicionális gyökerei Törvényes öröklés: részint a korábbi elvek által meghatározott módon alakult. A v-es házasságból szül. gyermekek egyenlő részben örököltek (beszámítva a korábban kapott vagyoni juttatásokat is) A tv.-es házasságon kívül szül gyermek öröklési joga korlátozott volt Ha az örökhagyónak nem maradtak tv.-es öröklésre jogosult leszármazói:az ági vagyonban az illető ágbeli legközelebbi felmenő, majd az egy fokkal távolabbi felmenő ill. az ő ivadékai, végül ha semmilyen ági örökös sem létezett, az ági vagyon a szerzeményi vagyon jogi sorsát osztotta, ahol a

házastársat illette az öröklés joga. Ági vagyon: - ami apai, ill. anyai ágon szállt felmenő rokonaitól az örökhagyóra (ősi vagyon) - amit az örökhagyó felmenő ági rokonától élők között ajándékba kapott - amit az örökhagyó valamely oldalági rokonától örökölt és ajándékba kapott, feltéve, hogy az ági eredetű volt Szerzett vagyon:a hagyaték ama része,ami a az ági vagyon értékén felül maradt, feltéve, hogy voltak ági örökösök. Lemenők hiányában az ált. örökös (egyetemes jogutód) a szerzeményi örökös volt Az ági örökösök különös jogutódként jöttek szóba. A hagyaték mindig szerzeményinek volt vélelmezendő, az ági vagyon minőségét bizonyítani kellett. Ha az örökhagyónak sem leszármazója , sem házastársa nem maradt, a felmenő és az oldalági rokonok, ezek hiányában az államkincstár örökölt. A nemes és a honorácior férfi özvegyét megillette a Hármaskönyv szerint az özvegyi öröklési

jog, és bármely özvegy nőt az özvegyi haszonlvezeti jog (ezt az örökhagyó korlátozhatta, v. tőkével megválthatta, de a korlátozást a leszármazók is kérhették). 30. tétel: A büntetőjog modernizálódása a XIX század második felétől Első lépések a büntetőjog megújítása felé A szent kir.-ok, I Mátyás, I Ulászló dekrétumain, a megyék, városok statutumain alapuló, ill a Hármaskönyv és a Praxis Criminalis szokásjogából táplálkozó büntetőjog modernizációja már a reformogy.-eken felmerült, a gyökeres változást hozó kódex bevezetése azonban elmaradt, és a tradicionális jog még évtizedekkel túlélte a rendi állam felszámolását. 1. A "bűntettekről és büntetésekről " szóló 1843-as tervezet A büntetőjog megreformálásának folyamatát Deák Ferencnek a botbüntetés elleni feszólalása indította meg az 1832-36-os ogy.-en, de csak annak korlátok közé szorítását tudták elérni 1/A Az 1843-as

tervezet létrejötte és kudarca 1840:5. tc:a "büntető és javító rsz" megújításának munkálataira egy 45 tagú választmányt küldött ki a főrendi és az alsó tábla tagjai közül.A választmány egy teljesen új javaslatot készített, melynek során az 1795-ös javaslat mellett a Code Pénalra és a bádeni tervezetre, vmint az eu.-i büntetőjogi irodalom jelentősebb darabjaira támaszkodtak.A tervezetet az 1843-44 évi ogy-en az alsó tábla elfogadta, a felső tábla azonban foly. változtatási igényekkel lépett fel, míg végül elúszott a javaslat törvénybefoglalásának lehetősége is. A tervezet nem került elő az 1847-48-as ogy-en sem (egyéb sürgetőbb fel.-ok miatt) 1/B A "legeredetibb " törvényhozási kísérlet A tervezet felépítése: 1. rész:"Általános rendelkezések" - a személyi hatála kapcsán rögzítette a formális jogegyenlőség elvét - deklarálta a "nullum crimen sine lege" elvét:

bármely cselekvés csak annyiban tekintethetik büntettnek és vonattathatik büntetés alá, amennyiben az ellen büntetést rendel a jelen tv. - "nulla poena sine lege" elve: a büntetéseknek csak azok a nemei alkalmazhatóak , amelyeket a tv. felsorol (életfogytig tartó rabság, határozott ideig tartó rabság, fogság, közhivatal elvesztése, pénzbüntetés, bírói megdorgálás). Eltörölte a halál, a testi és a megszégyenítő büntetéseket Itt jelölték meg a bűnösségi alakzatokat is (kísérlet, előkészület bűnszerzők,) és a büntethetőséget kizáró okokat, az enyhítő körülményeket, a visszaesés, az elévülés és a kegyelmezés szabályait. 2. rész: "Külön rendeletek a bűntettek egyes nemeiről s azok büntetéséről" - az élet, testi épség, szem.-es szabadság, nemi erkölcs, házasság, és család elleni bűntettek; igazságszolg. elleni bűntettek; az emberi méltóság elleni bűntettek a hatalom gyakorlása

során elkövetett visszaélések - a vagyon, a közhitel és a közrend elleni bűncselekmények - pol.-i bűncselekmények, a hivatali szervek elleni, vmint az istentisztelet és a vallás szabad gyakorlása elleni bűncselekmények A tervezet felszámolta a köz- és magándeliktumok közti különböztetést, a korábbi súlyos büntetéseket pedig jelentősen mérsékelte (pl. istenkáromlás, házasságtörés, fajtalankodás) Továbbra is egy felső határt állapított meg, melyet a bíró döntése szerin mérsékelhetett. Már differenciált bűntett és kihágás között.A kihágások olyan kisebb súlyú deliktumok, melyeket csak fogsággal, pénzbüntetéssel v bírói megdorgálással büntetnek. Ez az 1843-as kódextervezet a XIX. sz-i tv-szerkesztési munkálatok egyik Eu-szerte is nagy elismerést szerzett produktuma volt. 2. Az 1848-49-es tv-ek Ezen időszakban átfogó reformra nem került sor, csupán néhány fontos büntetőjogszabály született. 1848.:3

tc:a miniszterek büntetőjogi felelősségét állapította meg 148:18. tc: sajtótv , amely a sajtóvétségről rendelkezett (max 6 év fogság és max 3000 Ft büntetés: aki a felség személye v. az örökösödés ellen kikel, 4 év vmint 2000 ft bírság:egyéb az uralkodóház v a fennálló rend elleni lázítások).Közbéke és közcsend megzavarása, a hatóságok és magánszemélyek rágalmazása. 1849:1. tc:vésztv (rögtönítélő hadi és polgári vegyes bíróságok, halálbüntetéssel súlytandó állam elleni bűncselekmények ( fegyveres felkelés, kémkedés, ellenszegülés stb.) A büntetőjogi kodifikáció A szabadságharc bukása után felállított császári bíróságok az 1803-as osztrák büntetőtv.-t, 1852 szeptemberétől az új osztrák büntetőkódexet használták Mo.-onHatályát az ITSZ szüntette meg, mely az 1843-as tervezet helyett a régi magyar jogszabályokat rendelte alkalmazni, annyi változtatással, hogy eltörölte a rendi

eltéréseket, megtiltotta a testi büntetések kirovását.Tág teret kaptak a bíróságok jogértelmezésükhöz. 1865-től jelentős hatása volt Pauler Tivadar pesti egyetemi tanár Büntetőjogtanának (ebben már ötvöződött a régi jog az osztrák btk.-val és az 1843-as tervezet rendelkezései a német jogi iskolák megoldásaival). Az egységes büntetőkódex kiadására irányuló munkálatok a kiegyezést követően kezdődtek meg. 1. A büntetőtv létrejötte Az igaszságügyminiszter már 1867. 04 29-én egy tv-előkészítő bizottságot hívott össze, mrlynek büntetőjogi albizottsága az 1843-as tervezet átdolgozására tett javaslatot.A tervezet 1869 11 hóra elkészült, azonban ez nem került vitára és végleg mellőzték. 1871-ben Csemegi Károly volt ügyvéd kapott megbízást.Ő az egész eu-i irodalom, vmint a korabeli kódexek és javaslatok felhasználásával 1873.11 hóra szerkesztette meg 1 javaslatát, melyet 1875-re többször is átdolgozott

.Ezt a képviselőház 1878-ban fogadta el, melyet még az évben a kir is szentesített.A büntető tv-könyv a kihágási büntetőtv-nyel 18800901-én lépett hatályba 2. A magyar büntető törvénykönyvről szóló 1878:5 tc / Csemegi-kódex/ Két fő fejezete: általános és különös rész Bűntettek:azok a szándékosan megvalósított deliktumok, amelyekre a tv. és ez alapján a bíróság halál v. fegyház, börtön v 5 évet meghaladó államfogház büntetést rendelt Vétség:azok a közapes súlyú akár szándékosan, akár gondatlanul megvalósított bűncselekmények, amelyekre a tv. és ez alapján a bíróság fogház, v 5 évnél rövidebb időtartamú államfogház, ill pénzbüntetést állapított meg. Kihágás: azok a csekélyebb sérelmek, amelyeket a btk.-n kívül más tv, ill rendelet annak nevezett, és elzárással v. 300 Ft-ot meg nem haladó pénzbírsággal rendelt büntetni Fenti minősítés a bíró által kiszabott büntetéstől függött.A

bíró át is miősíthetett pl kísérletnél, bűnsegélynél, enyhítő körülmények esetén. 3fajta fő büntetést vezettek be: 1. Halálbüntetés -felségsértés körébe sorolt súlyos deliktumok ( pl kir meggyilkolása v annak kísérlete), szándékos emberőlés. Nem kizárólagos , életfogytig tartó v 15 évi fegyházra mérsékelhető, v. az állmafő kegyelmet is adhatott 2. A szabadságvesztésnek 4 fajtáját kül meg: a) fegyház:életfogytig tartó v. határozott 2-15 évig terjedt Ennek 1/3-át (de max 1 évet) magánelzárás alatt. Ezt követően éjjeli magánelzárás alatt b) börtön: mindig hat. tartamú,6 hónaptól 10 évig terjedő büntetés volt (kivéve amikor az elítélt hajlott kora v. testi gyengesége miatt a fegyházbünt túl súlyos lett volna , ahelyett 15 évi börtönbüntetést is kiszabhattak). Ha ezalatt újabb deliktumot követett el a büntetés max 20 évre meghosszabbodhatott A magánelzárás hasonló a fegyházhoz, utána

azonban nem kényszermunkára köt., hanem viszonyainak megfelelő munkavégzésre. c) fogház:kizárólag vétségi büntetés volt, és 1 naptól 5 évig terjedt, amit csak bűnhalmazat esetén lehetett max. 1 évvel felemelniA magánelzárás hasonló a fegyházhoz, de csak 1 évnél hosszabb idejű bünt.-nél alk d) államfogház: különösen kedvezményezett szabadságvesztésbüntetés, amely lényegében csak szabadságelvonásból állt, mivel nem járt munkakötelezettséggel.Csak pol-i v társadalmilag menthető cselekmények, hűtlenség, lázadás, sajtó útján való izgatás, titoksértés, párbaj esetén volt helye. Mértéke: 1 naptól 15 évig terjedt. Ha ezalatt újabb deliktumot követett el a büntetés max 20 évre meghosszabbodhatott. Mindegyiknél lehetőség volt a feltételes szabadságra bocsátásnak, a jó magatartásra tekintettel (fegyencnél 364 letöltése, v. életfogytignál 15 év után, más büntetéseknél 1 év után) 3. Pénzbüntetés: csak

vétségekre (1-4000 Ft), ill kihágásokra, v mellékbüntetésként bűntettekre Részletekben is le lehetett róni, de hagyatékból csak akkor, ha az elítélt életében jogerőre emelkedett. Ha nem volt behajtható: szabadságvesztésre kellett átváltoztatni. Más mellékbüntetések voltak még: hivatalvesztés, polgári jogok gyakorlásának felfüggesztése, a bűncsel.-hez használt eszköz elkobzása, nem magyar áp kitiltása az orsz-ból ( hat időre v örökre) A kódex rögzítette a területi és szem.-i hatályt, a kísérlet, a részesség és a bűnhalmazat ismérveitKitért a szándékosságra és gondatlanságra: bűntett csak szándékosan elkövetett cslekmény lehet. A beszámítást kizáró és enyhítő körülmények is az ált. részben A kódex különös része: nem követi a klasszikus hármas felosztást (egyén, társadalom és állam elleni bűncsel.-ek), hanem: - állam elleni - társadalmi rend elleni - az egyesek személyi és vagyoni viszonyai

sérelmére megvalósított deliktumok - közveszélyű, vmint a társadalom békéjét és nyugalmát zavaró csel.-ek - állam elleni bűncsel.-ek ismét Kritikája: a mellékbüntetések rendezetlensége, vmint a fistalkorúakra érvényesítendő különös szabályok mellőzése, a magyar hagyományokat nem folytatta, német mintákon építkezett. 3. Az 1879:40 tc, a kihágási büntetőtörvény Ezt is Csemegi Károly szerkesztette.Ált és különös részből állt Ált. rész: a tv területi és szem-i hat-a, kihágási csel-ek fogalma és büntetései Kül. rész: 10-féle kihágási nem Elzárás és pénzbüntetés volt a főbüntetésük melyet elzárásra lehetett átváltoztatni, és fogházban kellett végrehajtani. Az elítélt nem vált büntetett előéletűvé Megállapítása a járásbíróságok és közig hatóságok hatáskörébe tartozott. 31. tétel : A modern igazságszolgáltatási szervezet Az úriszék kivételével ( amit az 1848:9. tc számolt

fel) a régi bírósági szervezet 1849 nyaráig, a kir-i kúria a magyar kormány által történt feloszlatásáig állt fenn.Mo igazságszolgáltatási szervezetének átszervezése az 1849-ben kelt császári elhatározás alapján indult meg a birodalmi integráció megvalósításának részeként. A magyar korona országai kerületi főtörvényszékeket szerveztek, ahonnan a legfőbb ítélő- és semmisítőszékhez ( a hétszem.-es táblának felelt meg) lehetett fellebbezni A főtörvényszékek alatt megyénként a megyei, a kerületi és a városi törvényszékek megszüntetésével törvényszékek, Erdélyben kerületi törvényszékek kerültek felállításra.A főtörvényszék székhelyén működők pol.-i és fegyelmi ügyekben az egész főtörvényszék területére kiterjedő hatskörrel rendelkeztek. Legalsó fokon: járásbíróságok ( vot alispáni és szolgabírói szék). Eredetileg két típusuk volt: - a rendes elsőfokú büntetőbíróságként

működő I. osztályú járásbíróság - polgári és kisebb kihágási ügyekben hatáskörrel rendelkező, egyes bíróból álló II. osztályú járásbíróság 1854-től a II. osztályú járásbíróságokat beolvasztották a a járási közig hivatalokba, amelyek mint vegyes "szolgabírói hivatalok" működtek (kiseb ügyekben bíráskodási hatáskörrel). A rendes bírósági szervezeten kívül Pesten egy önálló kereskedelmi tv.-széket, vmint az 1853-i pátens rendezésére úrbéri bíróságokat is szerveztek ( ezek is 3 szinten szerveződtek). 1850-től a területi beosztás szerint a bécsi IM irányítása alatt új típusú ügyészségek is felállításra kerültek (főállamügyész-államügyészek-ügyészi helyettesek). Ezt a rz.-t az ITSZ szüntette meg, és visszaállította az 1848 előtti bíróságokat (kivéve az úrbérit) de ezek már nem voltak alkalmasak, ezért 1868-tól megkezdődött a bírósági szervezet modernizációja. 1. A

modern bírósági szervezet kiépülése A felsőbíróságok rendi szervezetének felszámolásával és a bírói függetlenségről szóló 1869:4. tc-kel vette kezdetét.Ebben már előírták a közig és a bíráskodás elkülönítését, továbá, hogy az ítélkezés a kir. nevében történik, ő nevezi ki a bírákat, akiket az állampénztár fizetKépesítési előírások is voltak benne (jogi végzettség és 3 évi gyakorlat és bírói vizsga letétele).Leírta a bírói hivatal kellékeit, az összeférhetetlenségi okokat (nem lehetett képviselő, ügyvéd, társaságban funkcionárius, nem viselhetett más hivatalt, nem űzhetett ipart, nem lehetett párt tagja nem fogadhatott el adományt). A bíró csak a tv. és a tv erejű szokás szerint tartozott ítélni, és a rendeletek törvényessége felett maga döntött.Deklarálták elmozdíthatatlanságát és áthelyezhetetlenségét is 1/A A magyar Királyi Kúria Az IM 1867.1231-i hat-lyal feloszlatta a

Kolzsvárott székelő legfőbb tv-széketA kir-i kúrián belül 1868-ig a magyar hétszemélyes tábla erdélyi osztálya néven működött egy szervezet. A polgári tv.-kezési rendtartásról szóló 1868:54 tc pedig kimondta, hogy a legfőbb bírói hatóságot magyar királyi curia néven a legfőbb tv.-szék gyakorolja PestenEzenbelül két osztály lett:1.semmisségi esetekben mint semmisítőszék 2 az érdemleges kérdésekben mint harmadfolyamodási tv.-szék A kir.-i kúria végleges szervezetét 1881-ben nyerte el, amikor megszüntette a semmisítőszéket, és ezzel egységes legfőbb ítélőszék jött létre. 1/B A királyi ítélőtáblák 1869-ben a két ítélőtábla is megújult.1870-től a pesti tábla ügyforgalma jelentősen megnőtt, ezért elengedhetetlenné vált a decentralizálás. Az 1890:25 tc a meglévő bp-i és marosvásárhelyi mellé Debrecenben, Győrben, Kassán, Nagyváradon, Pécsen, Pozsonyban, Szegeden és Temesváron állított fel újab

ítélőtáblákat, melyek 1891-től működtek. I. fokon eljártak: az alsób bíróságok és ügyészségek fegyelmi ügyeibena bűnügyi főtárgyaláson a tárgyalóteremben elkövetett bűnügyekben. II. fokon eljárt:a tv-széktől fellebbezett ügyekben ( 5 bíróból álló tanácsban ) III. fokon: a járásbírósági ügyek felülvizsgálati bíróságalént (3-tagú tanácsban) 1/C Királyi törvényszékek és esküdtbíróságok A kir. tv-székek az 1871:31 tc-kel kerültek felállításraA korábbi elsőfolyamosású társasbíróságok vmint az úrbéri és váltótv.-székek megszüntetésével minden megyeszékhelyen, de sok más városban is létesítettek. Ők jártak el azokban a polg.-i peres és nem peres ügyekben, amelyek nem tartoztak más bírósígok hatáskörébe, és mint cébíróságok is működtek (cégbejegyzés, csődeljárás lefolytatása). Élén az elnök állt, de nagyobb helyeken volt alelnök is, és 3-tagú tanácsban üléseztek.1897 után

rendszeres esküdtszéket is szerveztek, melyek az I. vh-ig foly-an működtekAz esküdtszékek évente 24 alkalommal működö bíróságok voltak, melynek tagjait az esküdtképes személyek lajstromából sorshúzással választotak.Nem voltak állandó bíróságokA megújított esküdtszék 3-tagú bírói tanácsból és 12-tagú esküdtből álló vegyes bíróság volt. Esküdt lehetett: a 26 évét betöltött magyarul tudó férfi, aki legalább 20 Ft egyenesadót fizetett és tudott írni-olvasni v. középiskolát v felsőbb szakiskolát végzett. Nem lehetett esküdt: miniszter, főispán, bíró, ügyész, fegyvereserők tagja 1/D Királyi járásbíróságok 1871-ben hozták létre, a korábbi egyesbírók hatásköreit vették át.Élén a járásbíró állt, de lehetett mellette aljárásbíró is. 2. A királyi ügyészségek A bíróságokkal együtt az 1871:33. tc-kel kerültek megszervezésre a közvád képviseletének ellátására.Az ügyészeket a kir nevezte

ki, és a kincstártól kapták fizetésüket Az IM felügyelete alatt működek aki megbízásukat is megvonhatta.Élén a kir-i ügyész állt, mellette alügyészekA kir-i Kúria mellett 186-tól koronaügyész működött (jogegységi javaslatokat is tett). 32. tétel: A polgári eljárás modernizálódása Az 1852-es IM rendelettel Mo.-on nem történtek forradalmi változások Az írásbeli per a korábbi rend szerint folytatott perekhez hasonlított, de a szóbeli per gyorsabb és egyszerűbb volt (kifogások és azonnali szóbeli válaszok ). Az új perrendtartás legnagyobb érdeme a perorvoslati rsz. egyszerűsítése volt Az ITSZ 3-féle processzust határozott meg: a sommáspert,a rendes szóbeli pert, vmint a rendes írásbeli pert. A szóbeli per 1 tárgyalásán a felek kérhették az áttérést a rendes írásbeli perre A kiegyezést követően sürgősséggel új perrendtartást állítottak össze, amit az ogy. 1868-ban elfogadott. 1. Az "átmeneti

kódex" Az 1868:54. tc sem hozott gyökeres változtatásokat a polgári peres elárásbanJelentősége az volt hogy felszámolta az ekörüli bizonytalanságokat, mivel mindent részletesen leszabályozott. 2. Az első reformtörvény - a sommás eljárás új rendje 1893:18. tc: a modern elvekkel megvalósított tvA tv az 50 Ft-ot meg nem haladó vagyoni paerek esetén, a házasságon kívüli nemzésből fakadó vagyoni igénye , készpénz v. ingóság kiadása iránt indított ügyekben adott helyet járásbíróság előtt sommás eljárásnak. Megszüntette a különféle eskük alkalmazását is. 3. A polgári perrendtartásról szóló 1911:1 tc 3/A A kódex létrejötte A reform 1880-ban indult meg azzal, hogya képviselőház utasítást adott a kormánynak a szóbeliség, közvetlenség és nyilvánosság elveit megvalósító javaslat elkészítésére.Erre töbtervezet is készült 1885-ben, melyet 1901-ben, 1907-ben és 1910-ben is átdolgoztak, míg 1911-ben az

ogy. mindkét háza elfogadta, majd a kir. szentesíetteA polgári perrendtartás 1915 0101-én lépett hat-ba 3/B A polgári perrendtartás sajátosságai Modellje a német eljárási kódex 1909-es egyes megoldásai voltak. Megvalósította a felek együttműködésének elvét, úgy korlátozva rendelkezési jogukat, hogy a bírót a per aktív részeséve tette, apervezetést a bíró kezébe adta. Az ő feladata volt minden körülmény figyelembe vétele, és lehetőség szerint a pert megszakítás nélkül kellett befejeznie. A tv próbálta biztosítani az ált igazmondást is. Világosan meghatározta a bizonyítási teher szabályaitis, de tág teret adott a hivatalból történő bizonyításnak. A rv. előírta a bírónak a jogban járatlanok felvilágosítását is, bár a tv-szék, a kir-i kúria és az ítélőtábla előtt kötelező volt az ügyvédi képviselet. 33. tétel: A modern büntetőeljárás Az 1843-as, ill. 1844-es javaslat után az ITSZ a régi jog

rsz-én eszközölt módosításaival indlt meg a büntetőelj. modernizációja, ami az 182-es ideiglenes bűnvádi elj- szabályzattal már vádrendszerűvé alakult át. 1. Az 1843/44-es büntetőeljárási tervezet Mindazon bűntettek, amelyekre az anyagi jog büntetést rendel ezen tv.-könyvben megállapított eljárás alá tartozik, más módon senki nem háborgatható. Az egyes eljárási funkciók határozottan szétválnak: vizsgálóbírók végzik a vizsgálatot, a közvádló emel vádat, és a vádat is csak ő képviselheti, perbefogó szék helyez vád alá, a bűnösség megállapítása az esküdtszék, a büntetés kiszabása az esküdtbíróság fel.-aA védő alkalmazását már a vád alá helyezés stádiumában megengedték, és azt hivatalból is rendeltek ki. A tervezet a terhelt jogait maximálisan védte:iratokba betekinthetett, ártatlanságát vélelmezték, csak indokolt esetben volt szabad elzárva tartani, de ezalatt is csak részben korlátozhatóak

jogai, a vádat közölni kellett, és mindent rözítsenek jkv.-ben Tilos volt a vádlottat ígéretekkel v erőszakkal vallomásra bírni A főtárgyalás tekintetében érvényesült a szóbeliség, nyilvánosság és közvetlenség elve. 2. Változások a büntetőeljárásban - a sárga könyv Az 1854-ben oktrojált 1853-as új osztrák büntető perrendtartás, de az ITSZ is az egykori rendes büntetőper nagy részét érintetlenül hagyta, csupán a főtárgyalást tette szóbelivé. Az IM 1872-ben rendelettel küldte meg a Csemegi k. által összeállított tervezetet minden tv-szék elnökének, hogy azt alkalmazzák. Ez nevezték "Sárga könyvnek", ami egy ideiglenes eljárási szabályzat volt.Ez a tervezet a gyakorlatban csiszolódott tovább 3. A bűnvádi perrendtartásról szóló 1896:33 tc A Btk. életbelépésével és amiatt is , hogy az ország kül részein eltérően folytak a büntetőperek , már nem lehetett tovább halogatni a az egységes rend

tv.-be foglalását 3/A Javaslatokon át a kódexig Csemegi K. kapott megbízást az IM-tőlA "Magyar bűnvádi eljárás a törvényszékek előtt" c javaslata 1882-ben készült el.A tervezet a vádelven, és a kötelező vizsgálat, ill a vád alá helyezés alapelvein építkezett.Javaslatát az átdolgozást követően sem fogadták el, helyette másokat bíztak meg a feladattal. A végső tervezetet Schedius L. kúriai bíró és Battlay I kassai főügyész szövegezte, mely 1894-re nyerte el végső formáját, majd módosítások után az ogy. 1896-ban fogadta el és még azévben a kir is szentesítette. 1900101-én lépett hat-ba 3/B A bűnvádi perrendtartás sajátosságai Az egyes eljárási funkciók a bíró, az ügyész a terhelt és védője között oszlottak meg, úgy hogy a per vezetője a bíró volt.Az ügyész nem ügyfél volt, hanem az igazság kiderítése érdekében eljáró közhatóság volt, ezért a terheltet védő tényeket is fel kellett

tárnia.A terhelt pedig egyben bizonyítási eszköz is volt, ezért jogai s voltak:a gynúról, a vádról , a bizonyítékokról tudomást szerezhetett,nyilatkozhatott, indítványozhatott és joga volt, hogy kitanítsák. Jogosítványai azonban az eljárás különböző fázisaiban változtak ( pl. kifogást tehetett, a tárgyalást félbeszakítathatta, perbeszédet tarthatott stb.) A terhelt megfoszthatta magát a védelem eszközeitől, de nem mondhatott le a védelem jogáról.Beismerő vallomása ömagában nem bír bizonyító erővel, csak egyéb bizonyítékokkal A Bp. intézkedéseivel a személyes védelem jogát ismerte elEmellett azonban a formális v alaki védelemhez való jogát is deklarálta (kiendelt védő). Tilos volt mindenfajta kényszer vele szemben, és külön őrizet illette meg.A zártatlanság vélelme érvényesült, bár ezt nem írta le a tv. A büntetőelj. alaptípusa a tv-szék előtti elj volt, amely 4 fő részre oszlott: 1.) előkészítő,

nyomozó-vizsgálati szak 2.) közbenső, v vád alá helyezési elj (ez el is maradhatott, ha nem volt kifogás, v csekély súlyú ügyben) 3.) főtárgyalási szakasz 4.) perorvoslati elj-i szakasz