Filozófia | Középiskola » Filozófia középszintű írásbeli érettségi vizsga megoldással, 2012

ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 22 Név: . osztály: Filozófia FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 22 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM középszint írásbeli vizsga 1211 Filozófia középszint Név: . osztály: Fontos tudnivalók • A feladatokat figyelmesen olvassa el, és pontosan értelmezze! A kifejtés során a témától ne térjen el! • A feladatok megoldási sorrendje tetszőleges. • A feladatok megoldásához kizárólag a feladatlapon megadott szövegek használhatók. • Esetleges javításaihoz (kifestő, korrektor helyett) áthúzást alkalmazzon! Csak az egyértelmű javítás fogadható el. írásbeli vizsga 1211 2 / 16 2012. május 22 Filozófia középszint Név: . osztály: A rész (30 pont) 1. A megadott fogalmak jellemzően melyik filozófushoz kapcsolódnak? Egy filozófushoz több fogalom is kapcsolódhat. A)

részesedés tana B) logosz C) nyelvjáték D) Übermensch E) démon-argumentum F) a priori H) bábáskodás I) kategorikus imperatívusz K) arché L) mozdulatlan mozgató Filozófusok Fogalmak betűjele Descartes Nietzsche Platón Arisztotelész Kant Hérakleitosz Wittgenstein Szókratész 10 pont 1. Kitől származnak a következő idézetek? Miként a Nap megvilágítja a látható dolgokat, akképpen a Jó az ésszel felfogható dolgokat. . Halj meg idejében; így tanítja Zarathustra. Jóllehet, aki nem tud idejében élni, hogy is tudhatna meghalni idejében? Jobb volna az ilyennek, ha meg sem születik soha! – Íme, ezt tanácsolom hát a fölöslegeseknek. . írásbeli vizsga 1211 3 / 16 2012. május 22 Filozófia középszint Név: . osztály: Bizonyos dolgok hatalmunkban vannak, más dolgok nincsenek. Tőlünk függ a véleményünk, az ösztönös vágyunk, a törekvésünk és az ellenszenvünk, egyszóval mindaz, amit egyedül alkotunk meg. Tehát az

erény bizonyos értelemben középhatár, amennyiben ti. a középet igyekszik eltalálni Feleletül azt kell mondanunk, hogy Isten létét öt úton lehet bizonyítani. . Nyelvem határai világom határait jelentik. 6 pont 2. Mely filozófiai problémákkal foglalkoztak kiemelten a következő filozófiai irányzatok? Empirizmus: . . Racionalizmus:. . Egzisztencializmus. . 6 pont írásbeli vizsga 1211 4 / 16 2012. május 22 Filozófia középszint Név: . osztály: 3. A felsoroltak közül melyik mű írója Descartes, és melyik mű írója Kant? Írja a táblázatba a helyes válasz betűjelét! A) A tiszta ész kritikája B) Értekezés a módszerről C) Lét és idő D) Az állam E) A gyakorlati ész kritikája F) Elmélkedések az első filozófiáról Descartes Kant 4 pont 4. Nevezze meg a meghatározások alapján a filozófiai fogalmat! Logikai következtetési séma, amely legalább két premisszából és egy konklúzióból áll. Kételyre

buzdító, ismereteink megbízható voltát tagadó filozófiai álláspont. A filozófia egyik ága, a tapasztalati világon kívüli létezők tudománya. Olyan filozófiai világszemlélet, amely szerint a világot két alapelv uralja és hatja át. 4 pont írásbeli vizsga 1211 5 / 16 2012. május 22 Filozófia középszint Név: . osztály: B rész (70 pont) Szövegértelmezés, reflektálás (feladatonként 35 pont, két feladat megoldását várjuk) Fejtsen ki a három esszékérdés közül kettőt a megadott szövegrészletek felhasználásával! Reflektáljon (írjon önálló véleményt) a szövegben megjelenő filozófia problémákra! Az esszé terjedelme ne haladja meg a másfél-két oldalt! 1. A Hérakleitosz-töredékek alapján mutassa be az ókori bölcs filozófiáját! (Megadott műrészlet: Hérakleitosz-töredékek) 2. Descartes elmélkedésében arra a következtetésre jut, hogy a legegyszerűbb és legáltalánosabb dolgok tartalmaznak valami

kétségbevonhatatlant. Kövesse végig a szöveg alapján ennek a gondolati útnak az egyes állomásait! (Megadott műrészlet: René Descartes Elmélkedések az első filozófiáról) 3. Milyen párhuzam alapján nevezhető Kant ismeretelmélete kopernikuszi fordulatnak? (Megadott műrészlet: Immanuel Kant: A tiszta ész kritikája) (A szövegrészletek a feladatlap 6–10. oldalán, a tisztázati lapok a 11–14 oldalon találhatók) Szövegek 1. Hérakleitosz Noha ez a Logosz örökké létezik, az emberek képtelenek megérteni mind azelőtt, hogy hallották volna, mind azután, hogy először hallották, mert bár minden e Logosz szerint történik, mégis olyanok [az emberek], mintha nem tapasztalták volna meg azokat a beszédeket és dolgokat, amelyeken én, végigvezetem őket, és amelyeknek mindegyikét fölbontom annak valódi természete szerint, írásbeli vizsga 1211 6 / 16 2012. május 22 Filozófia középszint Név: . osztály: és megmutatom, hogyan

van, a többi ember azonban ugyanúgy nem veszi észre, amit ébren művel, mint ahogy elfelejti, amit álmában tett. . Ezt a kozmoszt itt, amely ugyanaz mindenkinek, sem isten, sem ember nem alkotta senki, hanem volt mindig és van és lesz örökké égő tűz, amely fellobban mértékre és kialszik mértékre. Mert nem lehet kétszer ugyanabba a folyamba lépni. Ugyanazokba a folyamokba lépőkre más és más víz árad. (Forrás: Hérakleitosz B1In: Steiger Kornél szerk.: Bevezetés a filozófiába Holnap Kiadó, 1999. 21 o) 2. Descartes [.] Nyilvánvalóan mindaz, amit egészen mostanáig teljességgel igaznak fogadtam el, vagy az érzékektől, vagy az érzékek közvetítésével jutott el hozzám. Ezeket azonban olykor csaláson kaptam rajta, márpedig a körültekintő okosság azt követeli, hogy sohase bízzunk meg teljesen azokban, akik akár csak egyszer is rászedtek már bennünket De bármennyire is megtévesztenek olykor az érzékek bizonyos kicsiny és távoli

dolgokat illetően, talán van sok más ismeretünk, melyekhez semmiféle kétség nem férhet, még ha ugyanezen érzékekből merítettük is őket. Ilyen például az, hogy itt vagyok, a tűzhely mellett ülök, téli ruha van rajtam, kezemmel érintem ezt a papírt, s más effélék Ugyan milyen alapon tagadhatnánk, hogy maga ez a kéz s ez az egész test az én kezem, az én testem? Hacsak nem vélem magam hasonlatosnak azokhoz az őrültekhez, akiknek agyvelejét tönkretette a fekete epe makacs gőze, s emiatt állhatatosan ragaszkodnak ahhoz, hogy ők királyok – legyenek bár koldus-szegények –, vagy ahhoz, hogy bársonyt viselnek, – holott meztelenek –, vagy éppenséggel ahhoz, hogy agyagfejük van, hogy teljesen átalakultak tökké, vagy hogy üvegből fújták őket. De hát ők őrültek, s magam is éppennyire esztelennek látszanék, ha mindebből bármit is fölhasználnék példaként saját magamra vonatkozóan. Ez gyönyörű! Mintha bizony nem volnék

ember, ki éjjelente aludni szokott, s kivel álmában megtörténik mindaz – vagy olykor még kevésbé valószerű dolgok is –, ami ezekkel az esztelenekkel ébrenlétükben. Mert valóban, mily gyakran meggyőz a megszokott, éjszakai nyugalom arról, hogy itt vagyok, ruha is van rajtam, s a tűznél ülök, holott valójában ruháimtól megszabadulván takarók közt fekszem! Na de most biztosan éber szemmel figyelem ezt a papírt, nem kókad ernyedten ez a fej, amit most megmozdítok, e kezet pedig meggondoltan írásbeli vizsga 1211 7 / 16 2012. május 22 Filozófia középszint Név: . osztály: és teljes szándékossággal nyújtom ki, s ezt érzékelem is. Ennyire határozott dolgok álmunkban nem fordulnak elő De hát úgy mondom ezt, mintha bizony már nem is emlékezném arra, hogy máskor ezekhez hasonló gondolatok is megtévesztettek álmomban! S ahogy ezeket figyelmesebben átgondolom, olyan nyilvánvalónak látom, hogy sohasem tudom biztos jelek

alapján megkülönböztetni az álmot az ébrenléttől, hogy elámulok, s már-már szinte maga ez az ámulás erősíti meg bennem azt a véleményt, hogy álmodom. De hát rajta, álmodjunk! Ne legyenek igazak még az afféle egyedi cselekvések sem, mint amilyen szemünk kinyitása, fejünk mozdítása, karunk kinyújtása, s talán még az sem, hogy egyáltalán rendelkezünk ezzel a kézzel, s hogy miénk ez az egész test. Mégis, azt azért csak el kell ismernünk, hogy az álombeli képzelgések olyanok, mint bizonyos festett képek, amelyek csakis valóságos dolgok hasonlatosságára jöhettek létre. De ha ez igaz, akkor már azt is el kell ismernünk, hogy legalább ezek az általános dolgok, mint a szem, a fej, a kéz és az egész test, vagyis bizonyos nem képzelt, hanem valóságos dolgok léteznek. Hiszen még a festők sem képesek arra, próbálják bár a lehető legszokatlanabb formájú sziréneket és szatírokat megalkotni, hogy ezeknek minden részét új

természettel ruházzák fel, hanem csak különböző állatok testrészeit keverik össze. Vagy ha netán mégis valami olyannyira újat gondolnának ki, hogy ahhoz hasonlót már igazán senki sem látott, – ami ilyképpen teljességgel költött s hamis volna –, ha másnak nem, igazi színeknek mégiscsak létezniük kell, amelyekből a képet összeállítják. Ugyanezen az alapon, még ha fel is tesszük, hogy akár az efféle általános dolgok, mint a szem, a fej, a kéz és más hasonlók, csupán elképzelt létezők, azt mégis szükségképp el kell ismernünk, hogy léteznek bizonyos más, még az eddigieknél is egyszerűbb és egyetemesebb dolgok, amelyekből – miként igazi színekből – a dolgok valamennyi, gondolkodásunkban található képét – akár igazak ezek, akár hamisak – kialakítjuk. Ebbe a nembe tartozik, úgy tűnik, a testi természet általában, valamint a hozzá tartozó kiterjedés; azután a kiterjedt dolgok alakja, a mennyiség, vagyis

ezeknek a dolgoknak a nagysága és száma, továbbá a hely, amelyben léteznek, fennállásuk ideje és más effélék. Ennélfogva mindezek alapján talán nem következtetünk helytelenül, ha azt mondjuk, hogy a fizika, az asztronómia, az orvostudomány és az összes többi, olyan tudomány, amely az összetett dolgok szemléletétől függ, bizony kétséges. Ezzel szemben az aritmetika, a geometria s a többi efféle tudomány, amely csakis a legegyszerűbb és legáltalánosabb dolgokkal foglalkozik, s ügyet sem vet arra, hogy léteznek-e ezek a valóságban vagy sem, nagyon is tartalmaz valami bizonyosat és kétségbevonhatatlant. Hiszen akár ébren vagyok, akár alszom, kettő meg három az öt, a négyszögnek pedig négy oldala van, s lehetetlennek látszik, hogy ennyire átlátható igazságok a hamisság gyanújába keveredhessenek. írásbeli vizsga 1211 8 / 16 2012. május 22 Filozófia középszint Név: . osztály: (21) Mindemellett mélyen

belevésődött elmémbe az a régi nézet, miszerint van valamely Isten, aki képes mindent megtenni, és aki engem magamat is teremtett – olyannak, amilyen vagyok. De honnan tudom, nem azt vitte-e végbe Isten, hogy egyáltalán ne legyen föld, ne legyen ég, ne legyenek kiterjedt dolgok, ne legyen alak, ne legyen nagyság, ne legyen hely, és hogy mindez mégis, miként most, úgy tűnjék föl számomra, mintha léteznék? Sőt mi több, nem vihette-e végbe Isten azt is, hogy amiképpen mások időnként tévednek azon dolgok felől, amelyekről mindent tudni vélnek, ugyanúgy én is tévedjek minden alkalommal, valahányszor csak összeadom a kettőt és a hármat, vagy valahányszor csak megszámolom a négyszög oldalait, vagy az elképzelhető legegyszerűbb kérdésben. De talán Isten nem akarta, hogy ily nagyot csalódjam, hiszen a legfőbb jónak mondják. Ha azonban jóságának ellentmondana annak feltételezése, hogy olyannak alkotott engem, aki mindig téved,

ugyanezzel a jósággal az sem férne össze, hogy olykor-olykor tévedni hagyjon. Márpedig azt semmiképp sem állíthatom, hogy sohasem tévedek. (Forrás: Első elmélkedés azokról a dolgokról, amelyek kétségbevonhatók Budapest: Atlantisz, 1994. 26-31) 3. Kant Mostanáig feltételezték, hogy ismereteinknek mindig tárgyakhoz kell igazodniuk, ám e feltételezés következtében megbukott minden kísérlet, hogy fogalmak útján, a priori módon megtudjunk valamit a tárgyakról, és bővítsük ismereteinket. Próbáljuk hát meg egyszer, nem jutunk-e messzebbre a metafizika feladatainak terén, ha feltesszük, hogy a tárgyaknak kell ismereteinkhez igazodniuk, ami jobban megfelel a követelménynek, hogy a priori tudással rendelkezhessünk róluk, mely azt megelőzően állapítana meg valamit a tárgyakról, hogy ezek adva lennének nekünk. Itt ugyanarról van szó, mint Kopernikusz legfontosabb gondolatánál: midőn azt találta, hogy az égitestek mozgását nem

tudja kielégítően megmagyarázni, ha feltételezi, hogy a csillagok serege forog a megfigyelő körül, Kopernikusz kipróbálta, nem jár-e nagyobb sikerrel, ha felteszi, hogy a megfigyelő kering, és a csillagok nyugalomban vannak. Ugyanezt a kísérletet elvégezhetjük a metafizikában is, a tárgyak szemlélete kapcsán. Ha a szemléletnek kell a tárgyak tulajdonságaihoz igazodnia, akkor nem látom be, miként szerezhetnénk bárminemű a priori tudást e tulajdonságokról; ha azonban a tárgy (mint az érzékek objektuma) igazodik szemléletalkotó képességünk tulajdonságaihoz, akkor egész jól el tudom képzelni ezt a lehetőséget. Mivel azonban a szemléletek csak úgy válhatnak ismeretekké, ha írásbeli vizsga 1211 9 / 16 2012. május 22 Filozófia középszint Név: . osztály: nem állok meg náluk, hanem mint képzeteket valamire, mint tárgyukra vonatkoztatom őket, s a tárgyat e képzetek által határozom meg, ezért vagy azt tehetem föl, hogy

a fogalmak, melyek segítségével a meghatározást végbeviszem, szintén a tárgyhoz igazodnak, és akkor a tárgy a priori megismerésének lehetőségét illetőleg ugyanabba a nehézségbe ütközöm, mint az imént. Vagy azt teszem föl, hogy a tárgy, illetve ami ugyanaz, a tapasztalat – mert a tárgy (mint számunkra adott tárgy) kizárólag a tapasztalatban ismerhető meg – igazodik e fogalmakhoz, és akkor nyomban észreveszem, hogy könnyebben túljutok a nehézségen. Hiszen maga a tapasztalat a megismerés egyik válfaja, mely nem nélkülözheti az értelem közreműködését, s az értelem szabályát már mielőtt a tárgyak adva lennének nekem, vagyis a priori módon, feltételeznem kell. Ám e szabály a priori fogalmakban nyer kifejezést, és így minden tapasztalati tárgynak szükségszerűen ilyen fogalmakhoz kell igazodnia, s azokkal összhangban kell lennie. Ami pedig azon tárgyakat illeti, amelyeket pusztán az ész képes – méghozzá

szükségszerű módon – elgondolni, melyek azonban a tapasztalat számára (legalábbis úgy, ahogyan az ész gondolja el őket) egyáltalán nem lehetnek adva, nos hát, e tárgyak elgondolásának kísérlete (hisz elgondolhatónak kell lenniük) remek próbaköve lesz annak, amit a gondolkodás megváltozott módszereként fogadunk el. Nevezetesen annak, hogy a dolgokból csak azt ismerjük meg a priori módon, amit mi magunk helyezünk beléjük.” [] (Forrás: Budapest, Atlantisz Kiadó, 2004. 58-61 o) írásbeli vizsga 1211 10 / 16 2012. május 22 Filozófia középszint Név: . osztály: . . . írásbeli vizsga 1211 11 / 16 2012. május 22 Filozófia középszint Név: . osztály: . . írásbeli vizsga 1211 12 / 16 2012. május 22 Filozófia középszint Név: . osztály: . írásbeli vizsga 1211 13 / 16 2012. május 22 Filozófia középszint Név: . osztály: .

írásbeli vizsga 1211 14 / 16 2012. május 22 Filozófia középszint Név: . osztály: írásbeli vizsga 1211 15 / 16 2012. május 22 Filozófia középszint Név: . osztály: maximális pontszám A) Filozófiatörténeti ismeretekre vonatkozó kérdéssor 30 B) Szövegértelmezés, reflektálás 1. feladat 2. feladat 35 35 Összesen (B) Az írásbeli vizsgarész pontszáma elért pontszám 70 100 javító tanár Dátum: . pontszáma programba egész számra beírt egész kerekítve pontszám A) Filozófiatörténeti ismeretekre vonatkozó kérdéssor B) Szövegértelmezés, reflektálás javító tanár jegyző Dátum: . írásbeli vizsga 1211 16 / 16 Dátum: . 2012. május 22 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 22 Filozófia középszint Javítási-értékelési útmutató 1211 FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Filozófia középszint Javítási-értékelési útmutató Általános útmutató Az A vizsgarész megoldásaként csak a Javítási-értékelési útmutatóban megadott vagy azzal tartalmilag megegyező válasz fogadható el. A B vizsgarész (Szövegértelmezés, reflektálás) megoldási javaslataiban a lényegi tartalmi elemek, problémák és fogalmak vannak kiemelve. A feladatok megoldásaként minden tartalmilag megfelelő válasz elfogadható. Mivel napjaink filozófiai gondolkodásában különböző megközelítések és beszédmódok léteznek egymás mellett, a B vizsgarész feladatai megoldásának értékelésénél nem részesíthető előnyben egyetlen beszédmód sem. Az idegen szavak helyesírásában megjelenő hibákat ne vegyük figyelembe. (Ez azonban nem vonatkozik a filozófusok nevének helyes leírására.) Az írásbeli vizsgán összesen 100 pont szerezhető. Az értékelés során

csak egész pontszám adható. A rész (30 pont) 1. A megadott fogalmak jellemzően melyik filozófushoz kapcsolódnak? Egy filozófushoz több fogalom is kapcsolódhat. A) részesedés tana B) logosz C) nyelvjáték D) Übermensch E) démon-argumentum F) a priori H) bábáskodás I) kategorikus imperatívusz K) arché L) mozdulatlan mozgató Filozófusok Fogalmak betűjele Descartes E Nietzsche D Platón A Arisztotelész L Kant F, I Hérakleitosz B, K Wittgenstein C Szókratész H 10 pont írásbeli vizsga 1211 2/6 2012. május 22 Filozófia középszint Javítási-értékelési útmutató 1. Kitől származnak a következő idézetek? Miként a Nap megvilágítja a látható dolgokat, akképpen a Jó az ésszel felfogható dolgokat. Platón Halj meg idejében; így tanítja Zarathustra. Jóllehet, aki nem tud idejében élni, hogy is tudhatna meghalni idejében? Jobb volna az ilyennek, ha meg sem születik soha! – Íme, ezt tanácsolom hát a

fölöslegeseknek. Nietzsche Bizonyos dolgok hatalmunkban vannak, más dolgok nincsenek. Tőlünk függ a véleményünk, az ösztönös vágyunk, a törekvésünk és az ellenszenvünk, egyszóval mindaz, amit egyedül alkotunk meg. Epiktétosz Tehát az erény bizonyos értelemben középhatár, amennyiben ti. a középet igyekszik eltalálni Arisztotelész Feleletül azt kell mondanunk, hogy Isten létét öt úton lehet bizonyítani. Aquinói Szent Tamás Nyelvem határai világom határait jelentik. Wittgenstein (Minden jó megoldás 1 pont.) 6 pont 2. Mely filozófiai problémákkal foglalkoztak kiemelten a következő filozófiai irányzatok? Empirizmus: a tapasztalat kitüntetett szerepével a megismerésben Racionalizmus: az ész, az értelem kitüntetett szerepével a megismerésben Egzisztencializmus. az ember sajátos létezési formájával, lehetőségeivel A lényeg megfogalmazása 2 pont. A meghatározás minőségétől függően 1 pont is adható 6 pont 3. A

felsoroltak közül melyik mű írója Descartes, és melyik mű írója Kant? Írja a táblázatba a helyes válasz betűjelét! A) A tiszta ész kritikája B) Értekezés a módszerről C) Lét és idő D) Az állam E) A gyakorlati ész kritikája írásbeli vizsga 1211 3/6 2012. május 22 Filozófia középszint Javítási-értékelési útmutató F) Elmélkedések az első filozófiáról Descartes Kant B, F A, E 4 pont 4. Nevezze meg a meghatározások alapján a filozófiai fogalmat! Logikai következtetési séma, amely legalább két premisszából és egy konklúzióból áll. szillogizmus. Kételyre buzdító, ismereteink megbízható voltát tagadó filozófiai álláspont. szkepszis, szkepticizmus. A filozófia egyik ága, a tapasztalati világon kívüli létezők tudománya. metafizika Olyan filozófiai világszemlélet, amely szerint a világot két alapelv uralja és hatja át. dualizmus. 4 pont B rész (feladatonként 35 pont = 70 pont) Összefoglaló

táblázat az értékelési szempontokról: Szempontok Pontszám Problémaérzékenység 10 Szövegértelmezési készség 10 Filozófiatörténeti tájékozottság 4 Argumentáció 7 Nyelvi megformálás 4 Összesen 35 A táblázatban szereplő szempontokról: A problémaérzékenység a probléma felismerését és az arra való reflektálást jelenti, a szövegértelmezés a gondolatmenet logikájának felismerésére és a lényegi tartalmak kiemelésére vonatkozik (a reflexiónak itt is helye lehet), az argumentáció és a filozófiatörténeti tájékozottság szorosan kapcsolódik minden szemponthoz, a kifejtés minden fázisában megjelenhetnek. Különösen fontos szempont az argumentáció minősége a reflektálás esetében írásbeli vizsga 1211 4/6 2012. május 22 Filozófia középszint Javítási-értékelési útmutató A nyelvi megformálás esetében alapvető elvárás, hogy a vizsgázó által alkotott írásmű szöveg legyen! A

szövegekben megjelenő filozófiai kérdésekre és problémákra való reflektálás elbírálásánál ne a vélemény tartalmát, hanem elsősorban az érvelés minőségét, a kifejtés nyelvi színvonalát értékeljük. Azon túl, hogy a vizsgázó határozottan állást foglal, és érvekkel támasztja alá mondandóját, értékeljük azt is, ha képes a mához kapcsolni a problémát Értékelhető tartalmi elemek 1. A Hérakleitosz-töredékek alapján mutassa be az ókori bölcs filozófiáját! (Megadott műrészlet: Hérakleitosz-töredékek) 2. Descartes elmélkedésében arra a következtetésre jut, hogy a legegyszerűbb és legáltalánosabb dolgok tartalmaznak valami kétségbevonhatatlant. Kövesse végig a szöveg alapján ennek a gondolati útnak az egyes állomásait! (Megadott műrészlet: René Descartes Elmélkedések az első filozófiáról) 3. Milyen párhuzam alapján nevezhető Kant ismeretelmélete kopernikuszi fordulatnak? (Megadott műrészlet:

Immanuel Kant: A tiszta ész kritikája 1. szövegrészlet Hérakleitosz, az epheszoszi tudós gondolatait csak töredékek őrizték meg. Ezek a fragmentumok többféle értelmezést tesznek lehetővé, így a vizsgázók válaszaiban is indokoltak az eltérések Az értékelés ezt vegye figyelembe A lényeg, hogy a megadott szöveg legyen az argumentáció alapja Melyek azok az alapvető megállapítások, amelyeket a szövegek kínálnak? A logosz örök. Nem tapasztalati dolog, hiszen megérteni kellene, tapasztalni csak a róla szóló beszédeket lehet. Minden a logosz szerint történik, tehát a világot átható, irányító, mozgató stb. törvény fogalma bontakozik ki A minden változik – gondolata, és a tűz metaforájának értelmezése nem maradhat ki az írásműből. Az állandóság és a változás dialektikája a folyó-kép kapcsán fejthető ki, a tűz mértékre való fellobbanásának képe pedig összekapcsolható a Logosz-töredék értelmezésével. A

filozófus igyekszik megértetni az emberekkel a logosz lényegét, de sikertelenül. Pedig hallhatták a magyarázatait, végigvezette őket a bizonyítási úton: részekre bontva érvelt, igazolta a logosz létét. A filozófus örök panaszává emelkedtek ezek az ókori szavak 2. szövegrészlet Az igazság, bizonyosság keresésének descartes-i útjáról ad példát a szövegrészlet. A módszeres kétely logikáját követi a szöveg. írásbeli vizsga 1211 5/6 2012. május 22 Filozófia középszint Javítási-értékelési útmutató A kifejtésben a következő gondolati állomások megjelenítése várható: • Az érzékek által közvetített valóság kétségbe vonható, hiszen az érzékek olykor megcsalnak. • Hasonlók lennénk az őrültekhez, ha az ittlétünkben kételkednénk. (itt vagyok, a tűzhely mellett ülök, téli ruha van rajtam, kezemmel érintem ezt a papírt, s más effélék). • Még sincs bizonyosság, kételkednünk kell,

hiszen az igaznak vélt valóság álom is lehet. • Álombeli képzelgés azonban nincs valóság nélkül. (a festő példája) • Kell lenniük egyetemes valóságelemeknek. (például színek, alapvető formák) • Az összetett dolgok kétségesek, a legegyszerűbbek, legáltalánosabbak azonban tartalmaznak valami bizonyosat és kétségbevonhatatlant. • Ezen a ponton az egyszerű dolgokkal foglalkozó tudományok tűnnek megrendíthetetlenül bizonyosnak, élükön a matematikával. • E tudományok s a matematika feltétlen bizonyosságában való hitet a mindenható Isten gondolatának felbukkanása kérdőjelezi meg. 3. szövegrészlet Immanuel Kant A tiszta ész kritikájában felidézi Kopernikusz világképünket megváltoztató gondolatát, miszerint a világegyetem mozgástörvényeit kutató tudós felteszi, hogy a megfigyelő kering, és a csillagok nyugalomban vannak. Az égitestek mozgására vonatkozó magyarázatokat így már kielégítőnek

találta Kopernikusz Ugyanezt a szemléletmódbeli váltást javasolja Kant a metafizikában. Ha az ismereteinknek kell a tárgyakhoz igazodniuk, úgy lehetetlen bármit a priori módon megtudnunk, de ha feltesszük, hogy a tárgy (mint az érzékek objektuma) igazodik szemléletalkotó képességünk tulajdonságaihoz, akkor az emberi értelem önmagából még hozzáteszi az a priori (tapasztalat előtti, tapasztalattól független) ismereteket a megismeréshez. Tehát a megismerés összetett folyamatában az érzékszerveink és az értelem egymással együttműködve vesznek részt A végső konklúzió: A dolgokból csak azt ismerjük meg a priori módon, amit mi magunk helyezünk beléjük. írásbeli vizsga 1211 6/6 2012. május 22