Egészségügy | Gyermekgyógyászat » Csecsemőtáplálás

CSECSEMŐTÁPLÁLÁS Mennyiségigények E n e r g i a : 120 kcal/kg/nap kcal/nap = kg x cm x 250 (8 kg felett 200)  energiaszükséglet nagyobb, mint később bármikor: ↵ hatalmas fejlődési ütem ↵ testtömeghez viszonyítva jóval nagyobb testfelület F o l y a d é k : 180-120 ml/kg (fiatalabbaknak nagyobb az igényük) napi ml = kcal x 1,4  újszülött testsúlykilogrammra jutó folyadékszükséglete (fiatalabbak-nak) nagyobb, mint később bármikor: ↵ viszonylag nagyobb testfelület ↵ nagyobb insensibilis vízveszteség ↵ nagyobb energiaigény F e h é r j e : 2,2-2,8 g/kg (pl. dysmaturusaknál magasabb) S z é n h i d r á t : 12-14 g/kg (kcal 45-55%-a) Z s í r : 3-4 g/kg (kcal 30-50%-a) D - v i t a m i n : 400 E/nap V a s : 1 mg/nap Csecsemőtáplálás / 2 Szoptatás Az emberi csecsemő természetes táplálási módja a szoptatás A z a n y a t e j ö s s z e t é t e l e : az anyatej összetételét hagyományosan a tehéntejével történő

összehasonlításban szokás tárgyalni Fehérjetartalom:  legfontosabb különbség a tehéntej magasabb fehérjetartalma: az anyatejének háromszorosa; ez a különbség már önmagában is alkalmatlanná teszi a hígítatlan tehéntejet a csecsemő táplálására, ugyanis a nitrogénterhelést a csecsemő nem tudja tolerálni, az ilyen táplálás rövid idő alatt súlyos metabolicus acidosis kialakulásához vezet Fehérjék minőségi összetétele:  tehéntejben a kazein a domináló fehérje, míg az esszenciális aminosavakban gazdag laktalbumin koncentrációja csupán fele az anyatejének  a tehéntejben lévő laktoglobulin az anyatejben egyáltalán nem fordul elő, és idegen fehérjeként meghatározó szerepet játszik a tehéntej allergia kialakulásában Zsírtartalom:  nincs lényeges mennyiségi különbség  az anyatej zsírösszetétele azonban kedvezőbb: magasabb a telítetlen és alacsonyabb a telített zsírsav tartalma és lényegesen

magasabb az esszenciális zsírsav (linolsav,  -linolénsav) tartalma  zsírsavak a tej ízét meghatározó összetevők: a tehéntejben az íz is konstans, míg az anyatejben a zsírsavak mennyisége és aránya az anya táplálkozásától függően napról napra változik Tejcukortartalom:  anyatej laktóztartalma lényegesen magasabb: nem csupán energiát szolgáltat, hanem a galaktóz kiinduló anyaga a központi idegrendszer felépítésében fontos szerepet játszó galaktolipidek szintézisének  anyatej szénhidrátjainak 10%-a poliszacharidok Ásványianyagtartalom:  tehéntej kalcium- és foszfortartalma lényegesen magasabb  ugyanakkor a tehéntejben alacsony a vas- és réztartalom, és rossz ezeknek az elemeknek a tehéntejből való felszívódása (vashiányos anaemia) Védekezésben szerepet játszó anyagok:  anyatej jelentős mennyiségben tartalmaz immunglobulinokat, komplementet, laktoferrint, lizozimeket és élő immunsejteket (ezek a

tehéntejből teljesen hiányoznak  különösen nagy jelentőségű az anyatej secretoros IgA-molekulái, melyek a baktériumok bélfali nyálkahártyához történő tapadását akadályozzák meg Energiatartalom:  nincs lényeges különbség (de az in vivo és in vitro mérések között igen) Csecsemőtáplálás / 3 Anyatej Tehéntej fehérje g/100ml 1,05 3,3 kazein 0,4 2,5 laktalbumin 0,4 0,2 laktoglobulin - 0.2 zsír 4,5 3,8 tejcukor 7,0 4,7 ásványi anyag 0,2 0,7 energia kcal/100ml 75 70 Anyatej Tehéntej fehérje  oligoproteinek, szabad AS laktalbumin / kazein arány  60 : 40  18 : 82 zsír  telítetlen zsírsavak (pl. oleinsav)  fele telített zsírsav (sztearin, palmitin)  linolénsav legalább 3%  nagyon hosszú, többszörösen telítetlen zsírsavak (pl. arachidonsav) szénhidrát  oligo-, diszachardiok és monoszacharidok  kevesebb és poliszacharid (ezt nem tudja a is bélrendszer hasítani)

 galaktóz fontos a KIR növekedéséhez Colostrum: lactatio első 5 napjában termelődik, kb. 100 ml/nap  magasabb fehérje- és áványianyagtartalom  alacsonyabb zsír- és szénhidrát  nagyobb koncentrációban tartalmaz immunglobulinokat Érett (38-42. hét) Kora (28-32. hét) 4. 10. 28. 4. 10. 28. fehérje g/100 ml 2,0 1,7 1,2 2,6 1,9 1,4 zsír g/100 ml 2,0 2,9 3,8 3,1 4,1 4,0 energia kcal/100 ml 48 59 64 58 71 70 mg/l 5,4 4,1 2,6 5,3 4,8 3,9 Csecsemőtáplálás / 4 Adalék: koraszülötteknek taurinra (két lépésben metioninból képzi a máj) van szükségük anyatej kevesebb metionint és több taurint tartalmaz A n y a t e j e s t á p l á l á s e l ő n y e i : a csecsemő természetes és kívánatos táplálási módja az anyatejes táplálás (egészséges csecsemő szoptatásának biológiai akadálya csak kivételesen van /1%/) Természetes, fajspecifikus: anyatejes táplálás biztosítja a fő

tápanyagokat, ill. az ezekből származó energiabevitel optimális arányát (fehérje 10%, zsír 50%, szénhidrát 40%) és a fehérjeszükséglet fedezését (2-3 g/kg/nap) a legkisebb metabolicus terheléssel "Steril" (, ill. a nagyobb laktóztartalom és kisebb pufferolókapacitás miatt savanyúbb a bél miliője ⇒ lactobacillusok!) Fertőzés elleni összetevők: ritkábbak a légúti és gastrointestinalis fertőzések a) sejtes: lymphocyta, macrophag b) kémiai:  IgA: bevonat az újszülött tápcsatornájában: ↵ vírusokat , baktériumokat, enzimeket neutralizál ↵ nem aktíválja a komplementet ↵ potenciálja a veleszületett humorális faktorok (lysosym, lactoferrin) működését  complement  laktoferrin: gátolja a bélben az E.coli törzsek elszaporodását Jó felszívódás Olcsó Nem kellenek "kellékek": tűzhely, edény, víz(!) Anya-gyermek kapcsolat Biológiai-patológiai következmény: nem tartalmaz fajidegen fehérjéket

a) korai: kevesebb allergiás reakció, bélhurut, otitis, anaemia, stb. b) késői: kevesebb chronikus betegség, RA, SM, malignitás, stb. Áttérés tápszerre bármikor lehetséges, vissza nem! Szoptatással szembeni aggályok: Kevés a tej: minden egészséges anya képes a csecsemője számára szükséges mennyiségű tej elválasztására  átlagosan napi 700-850 ml, de csak a 2-3. héttől (újszülöttek kezdetben oedemásak, ez tartalék)  emlők mérete nincs összefüggésben a szoptatásra való képességgel: mirigyállomány mennyiségében nincsenek nagy egyéni különbségek Híg a tej:  ilyen gyakorlatilag nincs ! (esetleg 3. világban, de az anyatej képzése még a saját szervezet számára károsan is állandó)  az anya táplálása nem befolyásolja, túlsúlyra, sörivásra nincs szükség Anyai betegségek, gyógyszerek: ritka ellenjavallat Fogamzásgátlás ??? Anyatejes icterus: önmagában nem akadály Csecsemőtáplálás / 5 Szoptatás

gyakorlati kérdései: Szopás reflektorikus cselekmény, hormonális irányítás alatt a lactatio legfontosabb ingere a szoptatás során a mell kiürülésével párhuzamosan fokozódó prolaktinelválasztás  szoptatás korai időszakában a csecsemőtápszer hozzátáplálása miatt a mell rendszeres kiürülésének hiányában a prolaktin- és tejelválasztás csökken és circulus vitiosus alakul ki, mert az egyre nehezebbé váló szoptatás miatt egyre nagyobb mennyiségben kap a csecsemő tápszert, ami tovább rontja a csecsemő szopási kedvét Szoptatás megfelelő technikai kivitelezésére már a szülés előtt meg kell kezdeni az előpkészületeket Szoptatás időrendje:  gyakorlatban a csecsemő első mellre tételére 12 órás korig sor kerül  egészséges csecsemő az élet első hónapjaiban napi 7-9 alkalommal szopik (gyomorürülési idő 2-3 óra) ↵ első élethetekben 3 óránként mellre tenni és az éjszakai táplálást kell először

elhagyni ↵ síró csecsemőt mellre kell tenni, így az első napokban a gyakoriság lehet napi 10-12 is, de magától „beáll” Szopás időtartama:  csecsemőnként változó, de normálisan 5-20 perc túlságosan gyors szopás legtöbbször együtt jár nagy mennyiségű levegő nyelésével, ami haspuffadást és étkezés utáni diszkomfortot okozhat  túlságosan elhúzódó szoptatás az anya és a csecsemő felesleges elfáradásához vezet (csecsemő az elfogyasztott tejnek 80%-át a szoptatás első 4 percében szopja)  nem szabad a még szopó csecsemőt az anyamellről erőszakosan leválasztani, ugyanúgy hasztalan a szopás közben elaludt csecsemőt felébreszteni és további szopásra nógatni Mell kiürítése: ha a csecsemő nem ürítette ki teljesen, akkor kézzel/mechanikus eszközzel kell gondoskodni róla, az így nyert tej hűtőszekrényben tárolható Anyatej mennyisége: első 4-5 napon a rendelkezésre álló anyatej mennyisége a csecsemő

folyadék- és energiaigényét nem fedezi, ezért szükséges szoptatás mellett folyadék- és energiapótlás (5%-os oligoszacharid-oldattal) Szopás előtti és utáni súlymérés ! Anyatejes széklet: aranysárga, kenőcsös, savanyú szagú Szoptatási, szopási nehézségek: a) anyai ok: emlőfissurák, rhagadok, hypogalactica, fertőző betegségek akkor, ha az újszülött még ne fertőződött b) csecsemő ok: farkastorok, nátha (orrjáratok eldugulása) Szoptató anyák több energiát és folyadékot igényelnek, a napi tej volumenének és energiatartalmának megfelelően Csecsemőtáplálás / 6 Mesterséges táplálás A csecsemő nem anyatejjel történő táplálását mesterséges táplálásnak nevezzük. A legkiválóbb táplálék sem helyettesítheti azzal egyenértékűen a szoptatást, csupán pótolhatja azt Adatok: 1) ma Mo.-on a csecsemőknek csak 43-45%-át szoptatják 4-6 hónapig 2) csecsemőhalandóság régen (pl. 100 évvel ezelőtt): a) nem

szoptatott: 90% (oka: elsősorban a sterilitás hiánya) b) szoptatott: 25-30% 3) Mo.-on kb 200 tápszerkészítmény van forgalomban, melyből kb 20 tartozik az anyatejpótló tápszerek csoportjába Összehasonlítás: Szoptatás Mesterséges táplálás tápanyag összetétel élettani élettanitól eltérő sterilitás biztosítása könnyű nehéz védő immunfaktorok IgA, komplement hiányoznak fajidegen fehérje nincs van domináns bélflóra lactobacillus bifidus coliform törzsek anya-gyermek kapcsolat igen közeli távoli táplálék íze változatos egyforma költségek olcsó drága kivitelezés egyszerű bonyolult Egy kis történelem: 1) anyatej helyett tehéntej: N-terhelés következtében metabolikus acidosis 2) esetleg meg lehetne hígítani, de az energia miatt ehhez szénhidrátot kell adni: tehéntej + 1/4 búzaliszt + 1/4 malátaliszt - első tudatosan létrehozott táplálék, mely mellett a csecsemő életben maradt (alapcélra

megfelelt) 3) 20-30-as években "jobb polgári körökben" nem volt divat a szoptatás 4) 50-es években az USA-ban előtérbe került a mesterséges táplálás 5) ma már iparszerű méretekben kell gondolkodni (tápszerfelhasználás 1millió liter felett van Mo.-on): kiindulási anyaga a tehéntej (USAban van szója alapanyagú is) Csecsemőtápszerek néhány "kritikus" összetevője: Alap: nem ismerjük az anyatej összetételét (100-200 összetevőt tudunk), ill. földrajzi/egyéni különbségek Csecsemőtáplálás / 7 Alapanyag: rendszerint tehéntej (valahol szója) Fehérje: 1,5 g/100 ml, de  a fehérje legalább fele a tej savófrakciójából származik, ugyanis a tehéntej domináns fehérjéje, a kazein a csecsemő számára nehezebben emészthető  nagyobb fehérjetartalmat az indokolja, hogy a tehéntej fehéréjinek a hasznosulása rosszabb, mint az anyatej fehérjéié  csecsemőtápszerek többsége nem tartalmaz glutént 

fehérjéket hidrolizátum formájában tartalmazó kászítmények: tehéntej fehérjéit hirdolízis útján kisebb polipeptidekre hasítják, csökkentve ezzel a fehérjék antigenitását, ezek alkalmasak a tehéntej-allergiában szenvedő csecsemők táplálására Szénhidrát : 7-8 g/100 ml  a tápszerekben a szénhidrát kizárólag laktóz formájában, vagy a laktóz mellett  összetett szénhidrát (maltodextrin, keményítő) formájában van jelen: bennük lévő glükóz felszívódása egyenletesebb  szacharóznak és a fruktóznak az édesítő hatása lényegesen nagyobb a laktózénál, így ezekből a tápszerekből a csecsemő hajlamos az energiaszükségleténél nagyobb mennyiséget magához venni ? (olcsóbb, édesebb tovább eszik) Zsír : 3,5-4 g/100 ml  a tápszer előállítása során a tehéntej lipidösszetételét az anyatej mintájára módosítani kell, és ki kell egészíteni  növényi vagy állati eredetű esszenciális

zsírsavakkal, linolsavval (0,7-1,0 g/100 ml),  -linolénsavval (0,1-0,3 g/100 ml) - törvény  és egyes vélemények szerint hosszú szénláncú, többszörösen telítetlen zsírsavakkal (arachidonsav, dokozahexénsav)is  a lipidháztartás postnatalis adaptációjához a tápszernek koleszterint is tartalmaznia kell Ásványianyagtartalom: 0,25 - 0,40 g/100 ml (az anyatej és a tehéntej között van)  csecsemőtápszerek egyik kritikus alkotórésze a vas: 0,5 mg/100 ml (anyatej 0,06-0,03 mg/100 ml); míg az anyatejben lévő, viszonylag csekély mennyiségű vas a felszívódást segítő faktorok jelenlétének köszönhetően csaknem 50%-ban felszívódik, addig a csecsemőtápszerekből felszívódó vas aránya 4-8 % Nyomelemek és vitaminok:  D-vitamin : 40 NE/100 ml, ezért a D-vitamin profilaxis a korszerű csecsemőtápszerrel tápláltak számára felesleges óvintézkedés Energiatartalom: 60-75 kcal/100 ml (lényegében megfelel az anyatejének)

Tápszerrel történő táplálás gyakorlati kérdései:  üvegből történő mesterséges táplálás gyakorlati kivitelezése sokkal nehezebb mint a szoptatás  tápszerek túlnyomó többsége por formájában kerül forgalomba, amit a felhasználás előtt meghatározott mennyiségű vízben kell feloldani: ehhez megfelelő minőség és csíramentes víz biztosítása alapvető  tápszeroldatot frissen kell elkészíteni, az előre elkészített oldat hűtőszekrényben legfeljebb 24 óráig és kizárólag külön-külön adagokban, fedett edényben vannak  elkészített tápszeroldat a kórokozók számára kitűnő táptalaj!  minél rosszabb körülmények között él egy család, a csecsemő számára a tápszeres táplálás annál nagyobb fertőzésveszélyt jelent  elkészített tápszert langyosan kínáljuk a csecsemőnek  üvegből történő táplálásnak is kb. 5-20 perc a kívánatos időtartama Csecsemőtáplálás / 8  leggyakrabban

elkövetett hiba az indokolatlan tápszerváltás: egyes tápszerek közötti különbségek kicsik, bármelyik anyatejpótló csecsemőtápszer alkalmas egészséges csecsemő táplálására életkor folyadékigény energiaigény napi táplálkozási gyakoriság egy tápálkozás mennyisége hónap ml/ttkg/nap kcal/ttkg/nap 0-3 150-170 110-120 5-6 120-150 4-6 130-155 100-110 4-5 180-210 7-9 125-145 90-100 3-4 210-240 10-12 110-125 80-90 3-4 210-240 (ml) Hozzátáplálás Módszer:  4-6 hónapos életkoron túl az anyatej/tápszer már nem fedezi a csecsemő energia- és tápanyagszükségletét, ezért szükségessé válik a szoptatott csecsemő étrendjének kiegészítése nagyobb energiatartalmú, általában szilárdabb táplálékokkal  a szoptatott csecsemőt a korábbinál kisebb gyakorisággal a hozzátáplálás mellett is  havonta célszerű egy szoptatást szilárd táplálékra vagy ún. elválasztási tápszerre felváltani, így

9-11 hónapos életkorra befejeződhet a csecsemő elválasztása  először főzelékfélékből készült pürét célszerű adni, eleinte hetente két alkalommal, később gyakrabban is,  hússal, májjal (lehetőleg fiatal állati és nem halé /csukamájolaj/) vagy tojássárgájával (tojásfehérje erős antigén) dúsíthatunk  ezt követően egy következő szoptatás vagy tápszeres táplálás gyümölcspürével helyettesíthető  lisztes (glutént tartalmazó) ételek adása minél később kezdődjék meg  kerülendő a tehéntej bevezetése a csecsemő étrendjébe 9-12 hónapos élekor előtt Idő Táplálék 6. hónapig mindenképpen anyatej vagy tápszer 4. hónaptól kezdődik az elválasztás:  főzelékfélék: sárgarépa, saláta, kelbimbó, burgonya (sűrítés)  gyümölcsök: kiv. földdel szennyezettek (málna, eper), esetleg banán, narancs később 6. hónaptól húfélékkel komplettálni a főzeléket:  csirkehús 

vöröshús (marha)  liszt (Méhes 8.): keksz 8. hónaptól  olaj  színtej (Amerikában szigorúbbak: 1 év) Csecsemőtáplálás / 9 Táplálkozás gyakorisága: Kor Gyakoriság 1. hónap 3 óránként 7-szer (éjszaka felforralt, lehűtött víz, tea) 1-6. hónap 4 óránként 6-szor 6. hónaptól 5-ször (pl. 2 főzelék, 2 anyatej) K a l ó r i a s z á m o l á s : kalóriaszükséglet: 100-120 kcal/ttkg/nap  anyatej kalóriatartalma 70 kcal/100 ml  tápszer kalóriatartalma 65 kcal/100 ml 2 / 3 - o s t e h é n t e j k é s z í t é s e : pl. 300 ml, energiatartalma 67 kcal ⊕ 200 ml tej ⊕ 100 ml 5%-os ORISA (1 kávéskanál) ⊕ 100 ml-ként 1 mokkacukor