Történelem | Középiskola » Történelem emelt szintű írásbeli érettségi vizsga megoldással II., 2012

ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 9 Azonosító jel: Történelem TÖRTÉNELEM EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 9 8:00 I. Időtartam: 90 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM emelt szint írásbeli vizsga 1212 I. összetevő Azonosító jel: Történelem emelt szint Fontos tudnivalók Egyértelmű válaszokat adjon, egyértelmű jelöléseket alkalmazzon – javítás esetén is! Válaszaiban a lényeg megfogalmazására törekedjen, ne lépje túl a rendelkezésre álló helyet! Csak annyi válaszelemet írjon, amennyit a feladat kér! (Ha többet ír, a beírás sorrendjében értékeljük válaszait.) Kérjük, kék színű tollat használjon! A feladatok megoldásához tartsa szem előtt az alábbi javaslatokat! • Olvassa el figyelmesen a feladatokat! • Kövesse figyelmesen a feladatlap utasításait! • Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép, ábra, szöveg, térkép)! • Válaszait

gondos mérlegelés után, lehetőleg javítás nélkül írja le! • A személyek, topográfiai adatok és fogalmak csak pontos helyesírással értékelhetők! Eredményes munkát kívánunk! írásbeli vizsga, I. összetevő 1212 2 / 16 2012. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: I. RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK 1. A feladat az ókori görög történelemhez kapcsolódik A források fontos hadieseményekről szóló beszámolók részleteit tartalmazzák. Válaszoljon a forrásszemelvényekhez kapcsolódó kérdésekre! (Elemenként 0,5 pont.) A) „A perzsa csapatvezérek ostorral verték hátul a katonákat, s mindig előre tuszkolták. Sokan a tengerbe estek közülük, s így pusztultak el, de még többet gázoltak le övéik elevenen. Mert a görögök belátván, hogy ők a halálnál egyebet nem várhatnak, miután az ellenség megkerülte a hegyet: féktelen dühükben a lehető legnagyobb erőfeszítéssel küzdöttek a barbárok ellen.

Minthogy e napon a legtöbbnek már csak törött lándzsája volt, karddal kaszabolták a perzsákat.” (Hérodotosz) a) A csata helyszíne: b) A csata időpontja (évszám): c) A görög hadvezér neve: . B) „Mert mi a hajózásban való jártasságunk folytán mégis csak jobban értünk a szárazföldi hadviseléshez, mint ők szárazföldön szerzett tapasztalataik birtokában a tengerészethez; azt pedig nem egykönnyen fogják pótolni, hogy a tengeren kellő ismeretekre tegyenek szert. Hiszen, bár rögtön a perzsa háborúk után rávetettétek magatokat, még ti sem vagytok teljesen kiképezve benne. Hát akkor földművelő és nem tengerjáró emberek hogyan vihetnének véghez valami érdemleges dolgot?” (Thuküdidész) d) A háború kezdete (évszám): . e) A háború vége (évszám): . f) Athén vezetője a háború kezdetekor: . g) Athén ellenfele a háborúban: . C) „A harcrend közepén, ahol maguk a perzsák és szkíták voltak felállítva, a barbárok

győztek; át is törtek és a [görögöket] a szárazföld felé kezdték szorítani, de a két szárnyon az athéniak és a plataiaiak kerekedtek felül. Az athéniak, amint győzelmüket látták, a megfutamodó barbárokat hagyták futni, viszont a két szárnyat egyesítve, a középen áttört [erők] ellen fordultak, s itt is győztek. A menekülő perzsákat kaszabolva, egészen a tengerig üldözték, itt tüzet keltettek, és megtámadták a hajókat.” (Hérodotosz) h) A csata helyszíne: i) A csata időpontja (évszám): j) A görög hadvezér neve: . 5 pont írásbeli vizsga, I. összetevő 1212 3 / 16 2012. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: 2. A feladat az Oszmán Birodalom történetéhez kapcsolódik Az alábbi források az oszmán-török társadalom- és államszerkezet néhány jellegzetes vonásáról szólnak. Nevezze meg azt a fogalmat, amelyre a forrás vonatkozik, majd írjon hozzá rövid meghatározást! (Elemenként 0,5 pont.)

A) „Aki a tímár-birtokosok [földbirtokosok] közül nem tüntette ki magát, s a hadjáratról nem hozott fejet vagy nyelvet: nem részesült előléptetésben. De aki kitüntette magát, s nyelvet és fejet hozott, annak jövedelme fölemeltetett. Amelyik tímár-birtokos pedig a hadjáraton különösen kitüntette magát, az ziámetet [nagyobb méretű birtok] kapott érdemeiért.” (Kocsi bég emlékirata) a) A forrás által körülírt birtokos katonák elnevezése: . b) Ennek a forrás által körülírt elnevezésnek a fogalom-meghatározása: B) „Sok ifjút gyűjtöttek össze, és vittek a szultánnak: adassanak ők a türkök keze alá, s tanuljanak törökül. Azután pedig legyenek katonák” (Török katonai törvény) c) A forrás által körülírt katonák elnevezése: . d) Ennek a forrás által körülírt elnevezésnek a fogalom-meghatározása: . . C) „Szulejmán szultán vagyok, akinek nevét a pénteki imán Mekkában és Medinában elmondják.”

(Szulejmán levele) e) Az erre okot szolgáltató (a forrásban nem szereplő) méltóság elnevezése: . f) Ennek a méltóságnak a fogalom-meghatározása: . . 3 pont 3. A feladat a huszitizmussal kapcsolatos Döntse el az alábbi forrásokról, hogy a huszitákra vagy ellenfeleikre jellemzők! Írja a források betűjelét a táblázatba! (Elemenként 0,5 pont.) A) Szekérvár XV. századi ábrázolása B) Ulrich von Richental tollrajza, XV. század írásbeli vizsga, I. összetevő 1212 4 / 16 2012. május 9 Történelem emelt szint C) Császár portréja birodalmi címereivel, XV. század első fele Azonosító jel: D) XV. századi mintájú cseh nyaklánc E) „Azt, amit nem mond meg, és nem ír le világosan a Biblia, a keresztények nem kötelesek hinni, s azért nem is kötelesek megtartani. A misét nem szabad sem latinul, sem más nyelven énekelni.” (Részlet korabeli forrásból) F) „Tehát az egy és egyetlen egyháznak egy a teste, egy a feje, nincs

két feje, mint valami szörnyszülöttnek. Krisztus tudniillik ez a fej és Krisztus helytartója: Péter, és Péter apostol utóda.” (XIV századi bulla) G) „Krisztus testének és vérének magasztos szentségét két szín alatt szabadon szolgáltassák ki mindazon hű keresztényeknek, akiket ebben halálos vétkük nem akadályoz.” (Részlet a Prágai cikkelyekből, 1420) H) „Ahogy [] városában nincsen ’enyém’ és ’tied’, hanem minden közös, ugyanígy mindig mindennek közösen mindenkiének kell lennie, és senkinek sem lehet külön tulajdona, aki pedig ilyennel rendelkezik, halálos bűnt követ el.” (Részlet korabeli forrásból) Husziták Husziták ellenfelei 4 pont 4. A feladat a harmincéves háború történetéhez kapcsolódik Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 0,5 pont.) a) Nevezze meg az alábbiakban meghatározott városokat vagy országokat! A) A háború utolsó szakaszában, a protestáns oldalon

bekapcsolódott katolikus nagyhatalom uralkodójának székhelye: . B) A háborúba a protestáns oldalon többször is beavatkozó állam, fejedelmének csapatai elkéstek a fehérhegyi csatából: . írásbeli vizsga, I. összetevő 1212 5 / 16 2012. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: C) Annak az országnak a fővárosa, amelyben a háború elkezdődött, az ún. második defenesztráció színhelye (ebben a városban dobták ki a császári tanácsosokat az ablakon): . D) Evangélikus monarchia, a háború egyik szakaszában uralkodója állt a protestáns hatalmak élén, de Wallenstein legyőzte a seregeit: . b) Azonosítsa a fent meghatározott helyszíneket a térképen! Írja a táblázatba a megfelelő sorszámot! A városokat a térkép ponttal ( • ) jelöli. Meghatározás betűjele A) B) C) D) Helyszín sorszáma a térképen 4 pont írásbeli vizsga, I. összetevő 1212 6 / 16 2012. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel:

5. A feladat az Erdélyi Fejedelemség történetéhez kapcsolódik Döntse el az állításokról a források és ismeretei segítségével, hogy igazak vagy hamisak! Írjon X jelet a táblázat megfelelő mezőjébe! (Elemenként 0,5 pont.) Erdély vallási térképe a XVI. század végén Erdély közigazgatási térképe a XVI. században Az erdélyi népesség anyanyelvi megoszlása a XVI. század végén (fő) magyar román német 240.000 200.000 20.000 Erdélyi vármegyék 170.000 110.000 n.a Részek 150.000 n.a n.a Székely székek n.a 15.000 65.000 Szász székek n.a: nincs adat Állítások igaz Az erdélyi három rendi nemzet nagyjából megfeleltethető a három a) nyelvi csoportnak. Az erdélyi három rendi nemzet – a térképek alapján – nagyjából b) megfeleltethető három vallási közösségnek. c) d) e) f) g) hamis A Részek lakossága zömében katolikus vallású volt. Az erdélyi szászok anyanyelvük miatt a reformáció svájci irányzatát

követték. Az erdélyi városoknak a dél-erdélyi szász székeken kívül is volt német nyelvű lakossága. A görögkeleti felekezet létszáma a román bevándorlással dinamikusan növekedett a Fejedelemségben. Erdélyben csak katolikus, evangélikus, református és görögkeleti vallásúak éltek. h) A románok kezdetben főleg a Kárpátokban telepedtek le. 4 pont írásbeli vizsga, I. összetevő 1212 7 / 16 2012. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: 6. A feladat a második ipari forradalom találmányaihoz kötődik Az alábbi képek híres találmányokat ábrázolnak. Írja a pontozott vonalra, mi volt ezen találmányok jelentősége! Az első találmánynál példaként megadtunk egy lehetséges megoldást. (Elemenként 0,5 pont) Példa: A Déry-Bláthy-Zipernowsky-féle transzformátor A találmány jelentősége: Szállíthatóvá teszi az elektromos áramot. a) Otto négyütemű motorja b) Puskás Tivadar telefonközpontja A találmány

jelentősége: A találmány jelentősége: . . . c) Bessemer acélkohója d) Just Sándor és Franjo volfrámszálas izzójának plakátja A találmány jelentősége: A találmány jelentősége: . . . Hanaman 2 pont írásbeli vizsga, I. összetevő 1212 8 / 16 2012. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: 7. A feladat a nemzeti eszme magyarországi megjelenéséhez kapcsolódik A nemzeti eszme megjelenésével párhuzamosan zajlott a „dicső nemzeti múlt” feltárása, illetve megteremtése: ezt mutatják be az alábbi források. Melyik magyarországi nemzet, nemzetiség „dicső múltjához”, mítoszaihoz kapcsolhatók a források? Írja a kipontozott helyre a megfelelő nemzet, nemzetiség nevét! Egy csoportra több forrás is vonatkozhat. Minden forráshoz azt a nemzetet, nemzetiséget írja, amelyik múltját dicsőíti. (Elemenként 0,5 pont.) a) „Bodza Tamás készített magának egy saját térképet, melyen az országok a

mostaniaktól szokatlanul eltérő alakban voltak felrajzolva. Az országok határaival történt változásokhoz járult a nagyobb városoknak csak az avatottak előtt természetes elnevezése, a klasszikus ’grad’ végzet sokszoros előfordultával; és azon fantasztikus eltérés, hogy az eltulajdoníthatatlanul ázsiai eredetű városok, Debrecen, Kecskemét, Nagy-Körös jelentéktelen falvakká látszottak degradálva, míg valamennyi jóravaló falu a Kárpátok alatt tornyos metropoliszok jelvényeit viselte.” (Jókai Mór: Szomorú napok) . b) „Ezután [] jött, de nem mint vendég, hanem mint a föld jogos birtokosa. Szvatopluknak megüzente, hogy földjét lovon, a füvét kantáron, a vizet nyergen megvette. Amikor a fejedelemnek ezt az üzenetet átadták, így szólt: A lovat üssék agyon, a kantárt vessék a mezőre, a nyerget hajítsák a Duna vizébe! Erre a követ így szólt: A lovat a mi kutyáink fogják megenni, a kantárt a gyerekeknek adjuk játéknak,

a nyerget a halászaink viszik haza.” (XIV századi krónikarészlet) . c) „A mi hőseink dicső emlékének megújhodására és újra éledésére indulok beszélni Nektek drága földijeim a legdicsőbb, de fájdalom, egyben utolsó hősünkről – Trencséni Mátéról. [] Vannak, akik már azt sem hiszik, hogy a ’juhászbojtárok, tutajosok, drótosok és favágók’ e mostani népének talán magasztosabb szerepe is volt szeretett magyar hazánk történetében.” (Viliam Pauliny-Tóth: Csák Máté) . d) Székely Bertalan festménye írásbeli vizsga, I. összetevő 1212 9 / 16 2012. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: e) Illíria térképe (III–V. század) f) Térkép a Vitéz Mihály / Mihai Viteazul uralma alatt álló területekről . g) A Morva Birodalom feltételezett kiterjedése írásbeli vizsga, I. összetevő 1212 10 / 16 2012. május 9 Történelem emelt szint h) A Romulust és Remust szoptató farkas szobra

Azonosító jel: 4 pont 8. A feladat a nagy világgazdasági válsághoz kapcsolódik Válaszoljon a karikatúra és ismeretei segítségével a kérdésekre! Karikatúra, 1934 (A felirat a szekéren: kimeríteni a világ legfizetőképesebb kormányának forrásait) a) A New Deal melyik jellegzetességét figurázza ki a karikatúra? (1 pont) b) Említsen meg két konkrét New Deal-intézkedést, amely kapcsolható a karikatúrához! (Elemenként 0,5 pont.) 1. 2. írásbeli vizsga, I. összetevő 1212 11 / 16 2012. május 9 Azonosító jel: Történelem emelt szint c) Milyen pozitív következményt vártak a döntéshozók a karikatúrához kapcsolható intézkedésektől? Nevezzen meg egyet! (1 pont) d) Milyen negatív következménye lehetett intézkedéseknek? Nevezzen meg egyet! (1 pont) a karikatúrához kapcsolható 4 pont 9. A feladat a második világháború történetéhez kapcsolódik A világháború melyik nemzetközi eseménye történt közel

egy időben az alábbi magyar eseményekkel? Írja az egy hónapon belül történt esemény sorszámát a táblázat megfelelő mezőjébe! Két nemzetközi esemény kimarad. (Elemenként 0,5 pont) 1. a német csapatok bevonulása Prágába 2. a német csapatok lerohanják Lengyelországot 3. Sztálingrád ostromának vége 4. amerikai-brit partraszállás Normandiában 5. az angliai csata 6. Hirosimai atomcsapás 7. német támadás a Szovjetunió ellen 8. a német csapatok lerohanják Jugoszláviát Magyar esemény Nemzetközi esemény sorszáma a) Teleki Pál miniszterelnök öngyilkossága b) a budapesti zsidók deportálásának leállítása c) Kárpátalja magyar megszállása d) Kassa bombázása e) a második bécsi döntés f) a doni katasztrófa 3 pont 10. A feladat Magyarország második világháború alatti és utáni népesedéstörténetéhez kapcsolódik. Válaszoljon a kérdésekre a források tanulmányozása után! Magyarország lakossága (fő) 1941

1949 9 310 000 9 200 000 írásbeli vizsga, I. összetevő 1212 Magyarország háborús embervesztesége (fő) holokauszt katonák civilek 12 / 16 kb. 300 000 kb. 200 000 kb. 80 000 2012. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: év 1941 1949 Magyarország népességének anyanyelvi megoszlása magyar román német szlovák 92,9 % 0,2 % 5,1 % 0,8 % 98,6 % 0,2 % 0,2 % 0,3 % év 1941 1949 Magyarország népességének vallási megoszlása katolikus református evangélikus görögkeleti zsidó 67,2 % 20,9 % 6,1 % 0,5 % 5,1 % 70,1 % 21,9 % 6,0 % 0,4 % 1,5 % egyéb 1,0 % 0,7 % egyéb 0,2 % 0,1 % (Minden fenti adat a trianoni országterületre vonatkozik.) a) Mi lehet az oka az 1941 és 1949 közti népességcsökkenés, illetve a háborús emberveszteség közti eltérésnek? Említsen meg két okot! (Elemenként 0,5 pont.) 1. . 2. . b) Milyen – a második világháború utáni – történelmi események okozták a népesség anyanyelvi megoszlásában

bekövetkezett változásokat? Említsen meg kettőt! (Elemenként 1 pont.) 1. 2. c) Milyen történelmi esemény volt a legfőbb oka a népesség vallási megoszlásában bekövetkezett legjelentősebb változásnak? (1 pont) . . d) „A második világháborúban a 14,5 milliós lakosságnak mintegy 6,2%-a, azaz körülbelül 900 ezer fő pusztult el. Közülük 340-360 ezerre becsülhető a katonák, s közel 500 ezerre a zsidók száma.” (Romsics Ignác: Magyarország története a XX században) Magyarázza meg, miért térnek el egymástól a feladat első két táblázatában közölt adatok és Romsics Ignác történész becslései! (Az adatok egyik helyen sem hibásak.) (1 pont) . . 5 pont írásbeli vizsga, I. összetevő 1212 13 / 16 2012. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: 11. A feladat az európai integráció történetéhez kapcsolódik Válassza ki az igaz állításokat a forrás és ismeretei segítségével! Karikázza be ezek

sorszámát! Feladatrészenként egy állítás igaz. (Elemenként 0,5 pont) „13.cikk Az Unió intézményei: az Európai Parlament, az Európai Tanács, a Tanács, az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság), az Európai Unió Bírósága, az Európai Központi Bank, a Számvevőszék. [] 15. cikk Az Európai Tanács adja az Uniónak a fejlődéséhez szükséges ösztönzést, és meghatározza annak általános politikai irányait és prioritásait. Az Európai Tanács nem lát el jogalkotási feladatokat. [] 16. cikk A Tanács, az Európai Parlamenttel közösen, ellátja a jogalkotási és költségvetési feladatokat. A Szerződésekben meghatározott feltételek szerint politikameghatározási és koordinatív feladatokat lát el 17. cikk A Bizottság előmozdítja az Unió általános érdekeit, és ennek érdekében megteszi a megfelelő kezdeményezéseket. A Bizottság gondoskodik a Szerződések, valamint az intézmények által a Szerződések alapján

elfogadott intézkedéseknek az alkalmazásáról. Az Európai Unió Bíróságának ellenőrzése mellett felügyeli az uniós jog alkalmazását. Végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat [] 42. cikk A közös biztonság- és védelempolitika magában foglalja egy közös uniós védelempolitika fokozatos kialakítását. Ez, amennyiben az Európai Tanács egyhangúlag úgy határoz, közös védelemhez vezet. Ebben az esetben az Európai Tanács a tagállamoknak ajánlja egy ilyen határozatnak az alkotmányos követelményeiknek megfelelő elfogadását. Az Unió e szakasz szerinti politikája nem érinti egyes tagállamok biztonság- és védelmi politikájának egyedi jellegét, tiszteletben tartja azoknak a tagállamoknak az Észak-atlanti Szerződés alapján vállalt kötelezettségeit, amelyek közös védelmüket az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében (NATO) látják megvalósítottnak, és összeegyeztethető az annak keretében meghatározott

közös biztonság- és védelmi politikával. ” (Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata, 2010) a) 1. Az EU katonai szövetség is, hiszen a tagállamok közösen védik a közös külső határokat 2. Az EU nem katonai szövetség, bár a tagállamok összehangoltan ellenőrzik a közös külső határokat. 3. Az EU katonai szövetség, hiszen minden tagállama egyben a NATO-nak is tagja b) 1. A Parlament, a Tanács és a Bizottság megfeleltethető a három klasszikus hatalmi ágnak 2. A tagállamok minisztereiből álló Tanács és a Bizottság végrehajtó szervek 3. A tagállamok minisztereiből álló Tanács és a Parlament jogalkotó szervek írásbeli vizsga, I. összetevő 1212 14 / 16 2012. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: c) 1. Az EU tagállamai kizárólag a közös intézmények kiadásait fedezik befizetéseikkel 2. Az Európai Parlamentnek vétójoga van a tagállamok költségvetését illetően

3. Az EU költségvetését a Parlamentnek is el kell fogadnia d) 1. Az Unió alapját képező szerződések szerint az uniós polgárok bármely tagállamban munkát vállalhatnak és letelepedhetnek. 2. Az Unió alapját képező szerződések szerint az uniós polgárok bármely tagállamban munkát vállalhatnak, de engedély nélkül nem telepedhetnek le. 3. Az Unió alapját képező szerződések szerint az uniós polgárok bármely tagállamba beutazhatnak, de engedély nélkül sem munkát nem vállalhatnak, sem le nem telepedhetnek. e) 1. A Bizottság elnöke valamely tagállam kormányfője, az EU soros elnökeként 2. A Bizottság elnöke tagként részt vesz az Európai Tanács ülésein 3. A Bizottság elnökét szabad választásokon, öt évenként választják meg f) 1. Az EU minden kérdéskörben dönthet, és az kötelező a tagállamokra nézve 2. Az EU kizárólagos hatáskörében alkotott rendeletei kötelező érvényűek a tagállamokra nézve. 3. Az EU

tiszteletben tartja a tagállamok egyenlőségét, ezért csak egyhangú döntéssel születhetnek határozatok. 3 pont 12. A feladat a mai magyar demokráciához kapcsolódik Nevezze meg az alábbiakban meghatározott vagy jellemzett államjogi fogalmakat! (Elemenként 0,5 pont.) a) Egy választási cikluson belül az Országgyűlés úgy váltja le a miniszterelnököt, hogy ugyanazon szavazás keretén belül új miniszterelnököt is választ: . b) A népszuverenitás érvényesítésének egyik formája, a közvetlen demokrácia eszköze: . c) Független köztisztviselő, feladata az alapvető jogokkal kapcsolatos visszásságok kivizsgálása, a jogsértő gyakorlatról a megfelelő szervek értesítése és a panaszos képviselete: d) Magyarországon ez a jog ma általános és egyenlő, megvalósulása közvetlen és titkos: . e) A jogállamiságot őrző testület; törvényeket semmisíthet meg: f) A helyi közhatalom demokratikus intézményei: 3 pont írásbeli vizsga,

I. összetevő 1212 15 / 16 2012. május 9 Azonosító jel: Történelem emelt szint maximális elért pontszám pontszám 1. Görög háborúk 5 2. Oszmán Birodalom 3 3. Huszitizmus 4 4. Harmincéves háború 4 5. Erdélyi fejedelemség 4 6. Második ipari forradalom 2 7. Nemzeti eszme 4 8. Világgazdasági válság 4 9. Magyarország a második világháborúban 3 10. Magyarország demográfiája 5 11. Az európai integráció 3 12. Mai magyar demokrácia 3 Összesen 44 I. Egyszerű, rövid feladatok javító tanár Dátum: . elért pontszám programba egész beírt egész számra pontszám kerekítve I. Egyszerű, rövid feladatok javító tanár jegyző Dátum: . Dátum: . Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a II írásbeli összetevő megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga az I összetevő teljesítése közben megszakad, illetve

nem folytatódik a II. összetevővel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! írásbeli vizsga, I. összetevő 1212 16 / 16 2012. május 9 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 9 Azonosító jel: Történelem TÖRTÉNELEM EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 9 8:00 II. Időtartam: 150 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM emelt szint írásbeli vizsga 1212 II. összetevő Azonosító jel: Történelem emelt szint Fontos tudnivalók Egyértelmű válaszokat adjon, egyértelmű jelöléseket alkalmazzon – javítás esetén is! Válaszaiban a lényeg megfogalmazására törekedjen, ne lépje túl a rendelkezésre álló helyet! Kérjük, kék színű tollat használjon! A feladatok megoldásához tartsa szem előtt az alábbi javaslatokat! • Olvassa el figyelmesen a feladatokat! • Kövesse figyelmesen a feladatlap utasításait! • Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép,

ábra, szöveg, térkép)! • Használja minden feladat megoldásához a megengedett segédeszközöket: a középiskolai történelmi atlasz térképeit és a helyesírási szótárt! A személyek, topográfiai adatok és fogalmak csak pontos helyesírással értékelhetők! • Válaszait gondos mérlegelés után, lehetőleg javítás nélkül írja le! A szöveges, kifejtendő feladatok elkészítéséhez az alábbi munkamenetet javasoljuk: 1. Helyezze el időben és térben a feladatban megjelölt problémát! 2. Használja föl a feladat megértéséhez a forrásokat, illetve a középiskolai történelmi atlaszt! 3. Gyűjtse össze azokat az általános fogalmakat (fejlődés, változás, termelés stb), illetve az adott korszakhoz kapcsolódó fogalmakat (pl. várjobbágy, céh, személyi kultusz), amelyekkel az adott probléma bemutatható! 4. Építse be fogalmazásába a forrásokból megszerezhető információkat, következtetéseket! 5. Ha szükséges, készítsen

vázlatot, illetve piszkozatot! 6. Tárja föl a probléma előzményeit, okait, következményeit! 7. Fogalmazzon meg feltételezéseket, magyarázatokat! 8. Építse be mondanivalójába önálló ismereteit (pl nevek, évszámok), nézőpontját, véleményét! 9. Ügyeljen arra, hogy mondatai világosak legyenek! 10. Szerkessze meg szövegét, és figyeljen a helyesírásra is! Tájékoztatásul: Az esszék javításának szempontjai: • a feladat megértése, • megfelelés a tartalmi követelményeknek, • a válasz megszerkesztettsége, logikussága, nyelvhelyessége. Eredményes munkát kívánunk! írásbeli vizsga, II. összetevő 1212 2 / 24 2012. május 9 Azonosító jel: Történelem emelt szint Olvassa el figyelmesen! A következő feladatok közül összesen négyet kell kidolgoznia. Az alábbi szabályok alapján kell választania: kidolgozandó: kettő rövid és kettő hosszú feladat, amelyek közül mindegyik más-más korszakra és legalább kettő a

magyar történelemre vonatkozik. Tanulmányozza figyelmesen a feladatokat! Sorszám Korszakok, témák A feladat típusa 13. Skolasztika rövid Egyetemes 14. Angol rendi monarchia hosszú történelem 15. Afrika gyarmatosítása rövid 16. Párizs környéki békék hosszú 17. Társadalmi változások az államalapításkor 18. Magyar nemesség kialakulása Magyar 19. Iparpolitika történelem 20. Magyarország újranépesülése 21. Szociális piacgazdaság 22. 1956 nemzetközi háttere rövid hosszú rövid hosszú rövid hosszú A feladatok tanulmányozása után karikázza be a választott feladatok sorszámát! Ellenőrizze választása helyességét az alábbi táblázat kitöltésével! A feladatválasztás szempontjai Igen Négy feladatot választott? Legalább két magyar történelmi feladatot választott? Legalább egy egyetemes történelmi feladatot választott? Két rövid és két hosszú feladatot választott? Mind a négy

kiválasztott feladata különböző korszakból való? (A táblázatban a korszakokat a kettősvonal választja el.) Egyértelműen jelölte feladatválasztásait? A feladatok közül csak a választott négyet dolgozza ki, a többit hagyja üresen! A válaszok elkészítése során fogalmazvány (piszkozat) készíthető! írásbeli vizsga, II. összetevő 1212 3 / 24 2012. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: 13. A feladat a középkori kultúra történetéhez kapcsolódik (rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével a középkori skolasztika főbb jellemzőit, érvelési módszereit, valamint hatását a tudományos fejlődésre! „Vajon van-e Isten? Úgy tűnik, hogy nincs Isten. Mivel ha az ellentétesek közül az egyik végtelen, akkor a másiknak tökéletesen el kell pusztulnia. Ha tehát volna Isten, semmi rossz nem lehetne. De találunk rosszat a világban Tehát nincs Isten Továbbá, ami megvalósulhat kevesebb princípium

révén, nem fog több révén megvalósulni. Mármost úgy tűnik, hogy a természeti jelenségek a természetre, a céltudatos tevékenységek pedig az emberi észre vagy akaratra vezethetők vissza mint princípiumra. Semmi szükség tehát Isten létének feltevésére De ez ellen szól, ami a Kivonulás könyvében áll, Isten szavaként: Én vagyok, aki vagyok. Feleletül azt kell mondanunk, hogy Isten létét öt úton lehet bizonyítani. Az első és legnyilvánvalóbb út az, amelyet a mozgásból veszünk. Bizonyos ugyanis, hogy bizonyos dolgok mozognak ebben a világban. De mindazt, ami mozog, valami más mozgat. Ha a mozgató maga is mozog, szükséges, hogy őt is valami más mozgassa, és azt megint más. Itt azonban nem lehet a végtelenbe menni, mivel így nem lenne egy első mozgató, következésképp semmilyen más mozgató sem, mivel a másodlagos mozgatók nem mozgatnak csak akkor, ha mozgatja őket az első mozgató. Szükséges tehát eljutnunk az első

mozgatóhoz, amelyet semmi nem mozgat: s ezen mindenki Istent érti.” (Aquinói Tamás: Summa Theologiae) írásbeli vizsga, II. összetevő 1212 4 / 24 2012. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 6 8 2 28 Osztószám 4 7 14. A feladat a középkor politikatörténetéhez kapcsolódik (hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével az angol rendi monarchia kialakulását és működését! Válaszában térjen ki a rendi csoportok bemutatására is! „1. Mindenekelőtt megadtuk és jelen levelünkkel megerősítettük Isten, mi magunk és örököseink nevében mindörökké, hogy az angol egyház legyen szabad, bírja teljes jogait és sértetlen szabadságát. 12. Hadmegváltási

és más adót csakis királyságunk közös tanácsával lehet kivetni, kivéve azt az esetet, amikor miértünk váltságdíjat kell fizetni, vagy amikor elsőszülött fiúnkat lovaggá ütik, vagy amikor idősebb lányunk első ízben férjhez megy. 13. London városának legyen meg minden ősi szabadsága és szokása, mind a többi város és kikötő éljen összes szabadságával és szokásával. 14. Ha más adó kéréséről vagy hadmegváltási adó kivetéséről [van szó], úgy a királyság közös tanácsának megtartása végett pecsétes meghívó levelünket fogjuk küldeni az érsekekhez, püspökökhöz, grófokhoz és bárókhoz. Továbbá a sheriffek útján fogjuk meghívni mindazokat, akik közvetlen hűbéreseink. 39. Egyetlen szabad embert se fogjanak el, vessenek tömlöcbe, fosszanak meg javaitól, vagy száműzzenek törvényes ítélet nélkül, melyet vele egyenlők hoztak hazájuk törvényei alapján.” (Magna Charta Libertatum) „61. Mindörökké

örvendeni kívánván ezek teljes és szilárd tartósságának, az alább leírt biztonságot engedélyezzük nekik. A bárók válasszanak tetszésük szerint huszonöt bárót az országból, akik tartoznak őrizni és őriztetni a békét és a szabadságokat, amelyeket nekik adtunk. Ha mi vagy valaki a tisztjeink közül a béke és biztonság valamelyik cikkelyét át fogja hágni, és a vétek a bárók tudomására jut, keressenek fel minket, jelentsék nekünk a sérelmet, és kérjék tőlünk késedelem nélkül orvoslását. És ha mi negyven napon belül nem orvosolnánk a sérelmet, abban az esetben az egész ország közösségével nyugtalanítsanak és sanyargassanak bennünket, amíg véleményük szerint az orvoslás meg nem történt. Személyünk írásbeli vizsga, II. összetevő 1212 5 / 24 2012. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: azonban épségben maradjon. Mihelyt az orvoslás megtörtént, ragaszkodjanak ismét hozzánk, miként

előbb tették.” (A Magna Charta Libertatum záró bekezdése) A középkori társadalom korai felosztását bemutató XIII. századi miniatúra I. Edward ábrázolás) parlamentje (XVI. századi írásbeli vizsga, II. összetevő 1212 6 / 24 2012. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga, II. összetevő 1212 7 / 24 Elérhető Elért pont 8 4 6 10 12 8 48 Osztószám 3 16 2012. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: 15. A feladat Afrika gyarmatosításának történetéhez kapcsolódik (rövid) Mutassa be a források és ismeretei segítségével Afrika XIX. századi brit gyarmatosítását, és az ebből következő konfliktusokat! Karikatúra Cecil Rhodes brit

gyarmatosítóról Britannia megáldja az angol-búr békét (brit propaganda-kép; a felirat: Egyesült DélAfrika) írásbeli vizsga, II. összetevő 1212 8 / 24 2012. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 6 8 2 28 Osztószám 4 7 16. A feladat az első világháború történetéhez kapcsolódik (hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a Párizs környéki békéket! Válaszában a békeszerződések tartalma mellett térjen ki a béketárgyalásokon megmutatkozó hatalmi érdekekre és ellentétekre is! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! „I. Nyíltan letárgyalt békeszerződések, amelyek megkötése után nem lesz többé semmiféle titkos nemzetközi

megállapodás. III. Minden gazdasági akadály megszüntetése és egyenlő kereskedelemi feltételek megteremtése mindazon nemzetek részére, amelyek hozzájárulnak a békéhez. IV. Megfelelő biztosítékok nyújtása arra, hogy a nemzeti fegyverkezéseket a legalacsonyabb szintre csökkentik. IX. Az olasz határokat a felismerhető nemzetiségi vonalak szerint kell kiigazítani X. Ausztria-Magyarország népei részére meg kell adni az önálló fejlődés legszabadabb lehetőségét XII. A jelenlegi Ottomán Birodalom török részeinek teljes szuverenitást kell biztosítani, de a többi nemzetiség részére biztosítani kell létük teljes biztonságát. XIII. Független lengyel államot kell létesíteni, amely magában foglalja a lengyel lakosság lakta részeket.” (Wilson 14 pontja, 1918) „Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a meghozandó döntésektől függ Franciaország jövője keleten. Ha kielégítjük a románok jogos követeléseit, és betartjuk

kötelezettségeinket, Romániában több mint 15 millió lakossal rendelkező igazi francia gyarmatunk lesz, ahol fejleszthetjük kereskedelmünket és iparunkat, és ahol úgy érezhetjük magunkat, akárcsak otthon.” (A bukaresti francia misszió vezetőjének távirata, 1919. január) „A cseh állam állana az ún. cseh országokból, nevezetesen Csehországból, Morvaországból és Sziléziából; ehhez jönnének Észak-Magyarország tót területei, írásbeli vizsga, II. összetevő 1212 9 / 24 2012. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: Ungvártól Kassán keresztül a néprajzi határvonal mentén, az Ipoly folyó mentén a Dunáig, befoglalván Pozsonyt. A tótok csehek, annak ellenére, hogy saját dialektusukat használják. A cseh és szerb-horvát óhajok maximumát az képezi, ha Magyarország nyugati határán egy keskeny földsávot felerészben Csehországnak, felerészben Szerbiának adnának. Ezen korridort Pozsony, Sopron, Moson és Vas

vármegyékből alkotnák meg.” (Masaryk emlékirata, 1915) írásbeli vizsga, II. összetevő 1212 10 / 24 2012. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 8 4 6 10 12 8 48 Osztószám 3 16 17. A feladat a magyar államalapítás történetéhez kapcsolódik (rövid) Mutassa be az I. (Szent) István törvényeiben tükröződő, illetve az általuk elindított társadalmi átalakulást! Válaszában kizárólag a bekövetkező társadalmi változásokra koncentráljon! „14. Ha valaki szándékos gyilkosságot követ el, száztíz aranypénzt fog fizetni Ebből ötvenet a királyi kincstárba kell vinni, ötvenet adjanak a rokonoknak, tízet meg a bíráknak. Ha pedig véletlenül öl

meg bárkit is, tizenkét aranypénzt fizessen Ha valakinek a szolgája másnak a szolgáját megöli, a gyilkos szolgát adják a megölt szolga helyébe vagy váltsa meg az ura. Ha pedig szabad ember öli meg valakinek a szolgáját, adjon másik szolgát vagy az értékét térítse meg. 15. Ha valaki az ispánok közül felesége meggyilkolásával mocskolja be magát, ötven tinóval egyezzék meg az asszony rokonaival és vezekeljen az egyház parancsai szerint. Ha pedig valamelyik vitéz vagy gazdagabb ember esik ugyanazon bűnbe, fizessen a rokonoknak tíz tinót és vezekeljen. Ha pedig a népből való ember követi el ugyanazt a bűnt, öt tinóval egyezzék meg a rokonokkal és vessék alá az említett böjtöknek.” (I István I törvénykönyve) írásbeli vizsga, II. összetevő 1212 11 / 24 2012. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása

Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 6 8 2 28 Osztószám 4 7 18. A feladat a középkori Magyarország történetéhez kapcsolódik (hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a magyar nemesség XIII–XIV. századi kialakulását! Válaszában koncentráljon azokra a társadalmi csoportokra, melyekből a nemesség kialakult, valamint a nemesi jogok és intézmények kialakulására és a nemesség belső tagolódására! „3. Semmiféle adót, sem „szabad dénárokat” nem fogunk szedetni a szerviensek birtokai után. Az egyházak népeitől sem fogunk semmiféle adót szedetni írásbeli vizsga, II. összetevő 1212 12 / 24 2012. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: 4. Ha valamely szerviens fiú nélkül hal meg, birtoka negyed részét leánya örökölje, a többiről úgy intézkedjék, ahogy akar. És ha

váratlan halál folytán intézkedni nem tud, rokonai örököljék. És ha egyáltalán semmi nemzetsége sincs, a király fogja azokat birtokba venni. 7. Ha pedig a király az országon kívül akar hadat vezetni, a szerviensek ne tartozzanak vele menni, csak az ő pénzén. Ha azonban az ellenség részéről jön sereg az országra, mindnyájan menni tartoznak. 19. A várjobbágyokat a Szent Királytól rendelt szabadságban kell megtartani” (Aranybulla) „A királynak a Zalán innen és túl lakó összes szerviensei [] távol lévén a bíráktól és sok más akadály miatt a magunk igazát semmiképpen sem kereshettük: urunk királyunktól alázatosan azt kértük, engedje meg nekünk, hogy mi magunk bíráskodhassunk, és a vég nélkül sérelmet szenvedőknek teljes igazságot szolgáltassunk, mindazok ellen, akiknek részéről méltánytalanul szenvedünk. A király úr pedig kérésünket kegyesen meghallgatva jóindulatából kifolyólag jóságosan megadta nekünk

a tőle kért engedélyt.” (Kehidai oklevél, 1232) „Mi tehát királyi kegyelmünkkel meghallgatván mondott országunk főpapjainak, báróinak, előkelőinek és nemeseinek kérését, óhajuknak kegyesen eleget tenni akarván, második András király úrnak aranypecsétjével megerősített, szóról szóra ide beiktatott levelét, az abban foglalt minden szabadsággal egyetemben elfogadjuk, helyeseljük és jóváhagyjuk. Kivéve egyedül a kiváltságból kizárt cikkelyt: Hogy az örökösök hátrahagyása nélkül elhaló nemeseknek jogukban és szabadságukban áll az egyházak, avagy tetszésük szerint mások részére adakozni, hagyományt tenni, birtokaikat eladni vagy elidegeníteni. Sőt ellenkezőleg, éppenséggel ne legyen joguk ezt megtenni, hanem birtokaik jog és törvény szerint legközelebbi atyafiaikra háramoljanak. Ugyanazon nemeseknek kérésébe is beleegyeztünk, hogy az országunk határai közt lakó valódi nemesek, még az országunk határai

közt fekvő hercegi tartományokban levők is, megannyian ugyanazon egy szabadsággal éljenek.” (I Lajos dekrétuma) írásbeli vizsga, II. összetevő 1212 13 / 24 2012. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: . írásbeli vizsga, II. összetevő 1212 14 / 24 2012. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 8 4 6 10 12 8 48 Osztószám 3 16 19. A feladat Magyarország dualizmus kori történetéhez kapcsolódik (rövid) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a korszak iparpolitikáját! Válaszában a gazdasági kiegyezés iparra vonatkozó következményeit és a magyar kormányok ezirányú törekvéseit ismertesse! „XVI. tc A magyar korona

országai és Őfelsége többi országai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről. 1. § Mindkét fél államterülete a szövetség idejére és annak értelmében egy vám- és kereskedelmi területet képez, melyet közös vámhatár vesz körül. 12. § Az ausztriai pénz, míg törvényesen meg nem változik, közös pénz marad 22. § E vám- és kereskedelmi szövetség a kihirdetés napján s 10 évi időre lép érvénybe, s ha fel nem mondatik, további 10 évre, s így 10 évről 10 évre folyton fennállónak ismertetik el. A felmondás mindenkor csak a 9 év végén történhetik meg, s ez esetben a szerződés megújítása iránti egyezkedés hasonló úton haladék nélkül megkezdendő.” (1867: XVI törvénycikk) „1.§ Állami kedvezményben részesíttetnek: 1. A technika jelen fejlődése szerint berendezett azon gyárak, melyek Magyarországon eddig elő nem állított cikkeket készítenek. 2. A technika jelen fejlődése szerint berendezett

következő gyárak, és pedig a) azon gyárak, amelyekben rézárúk, vasedények, szerszámgépek, gőzgépek, elektrodinamikus készülékek, porcellán és üveg készül b) a rizshántoló malmok, szeszgyárak, selyemfonó, -szövő és –festő gyárak, gyapjúfonó és –szövő gyárak. 2.§ Az említette gyáraknak az alábbi állami kedvezmények adatnak: 1. Fölmentetnek 1895 év végéig a keresetadó alól 2. Fölmentetnek a telkek megszerzéséért és átírásáért járó illeték alól, s amennyiben részvénytársaság alakjában létesíttetnek, az okiratok után járó illeték alól.” (1881: XLIV. törvénycikk) írásbeli vizsga, II. összetevő 1212 15 / 24 2012. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont

írásbeli vizsga, II. összetevő 1212 16 / 24 Elérhető Elért pont 4 4 4 6 8 2 28 Osztószám 4 7 2012. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: 20. A feladat Magyarország XVIII századi társadalomtörténetéhez kapcsolódik (hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével Magyarország újranépesülését a török korszak után! Tárja fel a népességnövekedés forrásait és következményeit! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Csernojevic Arzén szerb pátriárka Magyarországra vezeti népét (Paja Jovanovic festménye) „A kedvező alkalom kínálkozásával nemcsak a magam java, de a közjó érdekében is szorgalmasan azon fáradozom, hogy svábokkal, akik jelenlegi helyzetük következtében otthonukat elhagyni és betevő falatjukat más vidéken, különösen ebben az erősen elnéptelenedett hazában keresni kénytelenek, az üres helységeket népessé tegyem, egyúttal pedig a közterhek és kötelezettségek

ellátásáról gondoskodjam, és – ami a legfőbb – a katolikus vallás is inkább gyarapodhassék. Ezért a magam és a többiek nevében alázatosan kérem, hogy az említett svábokat szíveskedjék védelmébe venni és a biztonságuk érdekében kibocsátott nyílt parancs által atyailag megengedni, hogy minden további fizetségtől a harmincadosok zaklatásaitól mentesen, szabadon utazzanak, továbbá letelepedési helyükön néhány évig a közterhek alól mentesüljenek, és az összeírás vagy az újoncozás alól békében maradjanak.” (Gróf Károlyi Sándor kérvénye az Udvari Haditanácshoz, 1712) „Ez a békességet tűrő úr tudott utat s módot találni, hogy Magyarországnak tartományibul, sőt még némely idegen országokbul is, úgymint Sváb-Frank és Rajna kerületeibül is ide embereket hívott. A vallásnak szabad gyakorlása megengedtetvén az új lakóknak, mindenféle nemzet: magyar, német, tót, rác, oláh barátságosan fel- és

bévétetett, mindazonáltal mindenik nemzetnek, mindenik vallásbélinek különösen kimutatott helyen kellett megtelepedni. írásbeli vizsga, II. összetevő 1212 17 / 24 2012. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: Ez az úr igen kevés adót és robotot kívánt tőlök. Ezáltal kevés esztendők alatt a puszta, üres jószágon majd egészen új helységek épültek fel. Ott ahol az előtt ötvenhatvan esztendőkkel egy füstös gulyás gunyhó valami török ferdő, örmények szállása és majorja állott, mostanság ötszáz, hatszáz, nyolcszáz és ezer házakbul álló helységek vannak, melyek ötezer, hatezer és nyolcezer lakókkal is bővölködnek. Ezelőtt ötven esztendőkkel alig egynéhány ezer emberek helyett most hatvan- és hetvenezer emberek is élnek a Harruckern-jószágon.” (Tessedik Sámuel: A parasztember Magyarországon, 1786) Magyarország és Európa becsült népessége 1490 1711 60,3 millió fő 105,3 millió fő Európa

népessége 3,5 millió fő 4 millió fő Magyarország népessége 5,8 % 3, 8 % A magyarországi lakosság aránya az európai népességben 1790 146 millió fő 9,9 millió fő 6,8 % írásbeli vizsga, II. összetevő 1212 18 / 24 2012. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga, II. összetevő 1212 19 / 24 Elérhető Elért pont 8 4 6 10 12 8 48 Osztószám 3 16 2012. május 9 Azonosító jel: Történelem emelt szint 21. A feladat Magyarország jelenkori gazdaságtörténetéhez kapcsolódik (rövid) Értelmezze a szociális piacgazdaság fogalmát, és mutassa be az állam szerepét ebben a rendszerben! „A nagyobb állami szerepvállalás egyik oldalról azt jelenti, hogy

tendenciaszerűen a közszolgáltatások és a szociális ellátások rendszere a szociális piacgazdasági modellt követő országokban kiterjedtebb, mint az angolszász országokban, másik oldalról az állam kiadásainak GDP-hez viszonyított aránya, és ezzel párhuzamosan az adóelvonási szint, magasabb az angolszász országokénál.” (Részlet a Megújított szabadelvű és szociális piacgazdaság Magyarországon c. tanulmánykötetből, 2008) Egyesült Királyság Írország Ausztria Németország Magyarország Az állami kiadások 42 % 39 % 56 % 49 % 53 % GDP-hez viszonyított aránya (%) Az állami kiadások GDP-hez viszonyított aránya néhány európai országban 1996-ban írásbeli vizsga, II. összetevő 1212 20 / 24 2012. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása

Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 6 8 2 28 Osztószám 4 7 22. A feladat az 1956-os forradalom történetéhez kapcsolódik (hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc nemzetközi hátterét! Válaszában térjen ki a nagyhatalmak álláspontjára, a párhuzamosan zajló nemzetközi eseményekre és a forradalom külföldi megítélésére! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! „Táviratot kaptam Dullestől. Utasított, hogy sürgősen adjak át egy üzenetet a szovjet vezetőségnek olyan értelemben, hogy az Egyesült Államok nem tekinti Magyarországot vagy a szovjet blokk bármely tagját katonai szövetségesének. Hangsúlyozta a sürgönyben, hogy a beszédet legmagasabb szinten tartott megbeszélés után írta, ami nyilvánvaló utalás Eisenhower elnökre. Aznap délután módomban volt az üzenetet átadni egy fogadáson Hruscsovnak,

Bulganyinnak és Zsukovnak, de az amerikai biztosíték mit sem hatott rájuk.” (Bohlen, az USA moszkvai nagykövete, 1956) „Milyen helyzetbe kerülne Nagy-Britannia, ha nála erősebb államok támadnák meg, olyanok, melyek rendelkeznek az összes korszerű tömegpusztító fegyverrel? Ilyen országok lehetnek, és megtehetnék, hogy nem haditengerészeti vagy légiflottát küldenek Anglia partjai ellen. Más eszközökkel, így például rakétákkal is elérhetik ugyanazt a célt. Mi el vagyunk szánva arra, hogy erőt alkalmazzunk az agresszorok megsemmisítésére és a béke helyreállításra a Közel-Keleten. Reméljük, Ön elég okos lesz ahhoz, hogy levonja ebből a megfelelő következtetéseket.” (Bulganyin szovjet miniszterelnök levele Eden brit miniszterelnöknek, 1956) Hruscsov Bulganyinhoz: „Gyere, mossunk kezet a Csatornában!” (Brit karikatúra, a földön fekvő alak hátára írva: Magyarország) írásbeli vizsga, II. összetevő 1212 21 / 24 2012.

május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: „Ez tisztán magyar ügy!” (Holland karikatúra, a két géppisztolyos alak Mikojan szovjet miniszterelnök-helyettes és Molotov volt szovjet külügyminiszter, az angyalkán a felirat: ENSZ) írásbeli vizsga, II. összetevő 1212 22 / 24 2012. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga, II. összetevő 1212 23 / 24 Elérhető Elért pont 8 4 6 10 12 8 48 Osztószám 3 16 2012. május 9 Azonosító jel: Történelem emelt szint maximális elért pontszám pontszám I. Egyszerű, rövid feladatok II. Szöveges kifejtendő feladatok 44 13. Skolasztika 14. Angol rendi monarchia 15. Afrika gyarmatosítása 16. Párizs

környéki békék 17. Társadalmi változások az államalapításkor 18. Magyar nemesség kialakulása 19. Iparpolitika 20. Magyarország újranépesülése 21. Szociális piacgazdaság 22. 1956 nemzetközi háttere II. Szöveges kifejtendő feladatok I. + II összesen Az írásbeli vizsgarész pontszáma 7 16 7 16 7 16 7 16 7 16 46 90 javító tanár Dátum: . elért pontszám programba egész beírt egész számra pontszám kerekítve I. Egyszerű, rövid feladatok II. Szöveges kifejtendő feladatok javító tanár jegyző Dátum: . írásbeli vizsga, II. összetevő 1212 Dátum: . 24 / 24 2012. május 9 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 9 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató 1212 TÖRTÉNELEM EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Történelem emelt szint Javítási-értékelési

útmutató Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok javításához A dolgozatot a vizsgázó által használt színűtől eltérő színű tollal javítsa az alábbiak szerint! 1. Jó válasz 9 2. Hiány(osság) 3. Nem tartozik szorosan a megoldáshoz 4. Felesleges, értékelhetetlen rész (áthúzás) 5. Súlyos hiba, tartalmi tévedés (aláhúzás) √ [ ] 6. Értelmetlen szöveg, logikai problémák (aláhúzás) ∼∼∼∼∼∼ 7. Nyelvhelyesség (aláhúzás) 8. Durva helyesírási hiba (aláhúzás) (Durva helyesírási hiba: - a mássalhangzók időtartamának hibás jelölése - az összeolvadás, a hasonulás és a kiesés hibás írásmódja - kis- és nagy kezdőbetű tévesztése (pl. Római Birodalom, Széchenyi, napóleoni, németországi) - igekötős igék hibás egybe-, illetve különírása - tagadószó egybeírása - az ly- j tévesztése) A feladatok alatt található téglalapok közül a bal oldaliban a feladatra adható maximális pontszám van, a

jobb oldali téglalapba írja be a tanuló által elért összes/teljes pontszámot! A feladatok egyes részeinek megoldásáért járó részpontszámokat is írja a dolgozat(ok)ra! Csak a megoldási útmutatóban megadott/megfogalmazott válaszelemeket fogadja el, és az egyes feladatoknál feltüntetett pontozás szerint értékeljen! A megadott válaszelemektől eltérést lehetővé tevő feladatokra, feladatelemekre (pl. indoklás) és feladattípusokra a részletes megoldási útmutatóban külön utalás található I. A rövid feladatok javítása, értékelése Értékelési alapelv, hogy a javítókulcsban szereplő válaszelemeket kell jó válaszként elfogadni. Pontozás Jó válasz/válaszelem: Rossz válasz: Hiányzó válasz: 0,5 vagy 1 pont (a megoldókulcsban feltüntetettek szerint) 0 pont 0 pont Azokra a feladatelemekre lehet 0,5 pontot adni, amelyeket a javítókulcs külön is megjelöl. A megoldókulcsban megadott pontszám egy-egy eleme már tovább nem

bontható. Az egyes feladatrészek pontjainak összesítése során kapott pontszámot nem kell kerekíteni, lehet pl. 3,5 pont írásbeli vizsga 1212 2 / 26 2012. május 9 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató A több válaszelemből álló feladatok pontozása: • • ha 2 pont adható, és két válaszelemet vár el a feladat, akkor minden egyes hibátlan válaszelemért 1-1 pont adható; ha 1 pont adható, és két válaszelemet vár el a feladat, akkor minden egyes hibátlan válaszelemért 0,5-0,5 pont adható. A nem zárt végű feladatoknál (az indoklásoknál, szövegértelmezéseknél stb.) minden olyan megoldás elfogadható, amely tartalmilag megegyezik a megoldási útmutatóban szereplő válasszal. (Ezért ezeknél a feladatoknál a megoldások „Pl”-lel kezdődnek) Azoknál a feladatoknál, ahol több válaszelem közül kell a jó megoldást kiválasztani (pl. igaz–hamis), ott az összes válaszelem aláhúzása, megjelölése

esetén a válasz nem értékelhető. Ha egy feladat meghatározza az elem(ek) számát, és a vizsgázó ennél többet ír, akkor a beírás sorrendjében kell értékelni. A megoldásokért az előírt maximális pontot meghaladó „jutalompont” nem adható. Hibás vagy hiányzó válaszelemek miatt pontot levonni nem szabad! Ha az egyszerű, rövid feladatok összpontszáma egész szám, akkor nincs teendő, ha törtszám, akkor a matematika szabályai szerint egész számra kell kerekíteni (pl. 23,5 pont kerekítve 24 pont). A kerettantervekben szereplő személyek, topográfiai adatok és fogalmak csak pontos helyesírással értékelhetők. A megoldásban szereplő javítókulcstól csak különösen indokolt esetben lehet eltérni. Az eltérések okát a javítónak külön szöveges magyarázattal kell indokolnia. II. A szöveges feladatok javítása, értékelése 1. A feladatválasztás Összesen négy feladat értékelhető: mégpedig kettő rövid és kettő hosszú

feladat, amelyek közül mindegyik más-más korszakra, legalább kettő a magyar történelemre és egy az egyetemes történelemre vonatkozik. A feladatok értékelése a tanulók hibás feladatválasztása esetén: Ha négy feladatot oldott meg a tanuló, de helytelenül választott a korszakok, a feladattípus stb. vonatkozásában, akkor • azt a feladatát (vagy feladatait) kell figyelmen kívül hagyni, amelyikben a legkevesebb pontot érte el, így az összpontszám kiszámításánál a legkisebb pontveszteség éri; • azt az egy (kettő vagy három) feladatát kell figyelembe venni, amely(ek) megfelel(nek) a választási szempontoknak, és amely(ek)ben a legtöbb pontot szerezte. Ha a tanuló négynél több feladatba is belekezd, de nem jelöli egyértelműen választását, és a megoldások között van négy olyan feladat, amelyik megfelel a választási szabályoknak, akkor a legkisebb sorszámú megoldott feladattól indulva, a jó választás szabályai alapján

emelkedő számsorrendben kell a feladatokat értékelni (pl. 13, 16, 17, 20 vagy 14, 16, 17, 20.) Ha a tanuló négynél több feladatba is belekezd, de nem jelöli egyértelműen választását, és nincs négy olyan feladata, amely megfelel a választási szempontoknak, akkor azokat a feladatait kell figyelembe venni, mely(ek) megfelel(nek) a választási szempontoknak, és amely(ek)ben a legtöbb pontot szerezte. Ha a vizsgázó mindegyik feladatba belekezd, és nem jelzi egyértelműen választását, akkor a vizsgaleírásnak megfelelően a 13., 16, 19, 22 feladatok megoldását kell értékelni írásbeli vizsga 1212 3 / 26 2012. május 9 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató 2. A feladatok értékelése A feladatok értékelésében a következő szempontok a meghatározók: a) feladatmegértés, b) követelményeknek (kompetenciák, tartalmak) való megfelelés, c) megszerkesztettség, nyelvhelyesség. A szöveges feladatok értékelése a

javítókulcs felhasználásával történik, amely tartalmazza a konkrét értékelési szempontokat és a műveleteket, valamint a hozzájuk rendelhető tartalmakat. a) Útmutató a feladatmegértés pontozásához A feladatmegértés kapcsán a következő szempontokat kell figyelembe venni: • A feladat (téma, korszak) azonosítása: a diák a megadott problémáról, témáról, korszakról ír-e? • A tématartás, a lényeg kiemelése: lényegre törően a feladatban felvetett problémára koncentrál-e? • Tartalmi mélység, kifejtettség: megállapításai és következtetései mennyire összetettek, illetve relevánsak-e a probléma szempontjából? • Műveleti sokszínűség és eredményesség: használja-e a forrásokat, és tud-e lényeges megállapításokat, következtetéseket tenni? A feladatok konkrét értékelésénél az első lépés annak eldöntése, hogy a feladatmegértésre adható 4 vagy 8 pontból elért-e a vizsgázó legalább 1 pontot. Ha nem,

akkor a feladat összpontszáma csak 0 pont lehet. A problémamegoldó (rövid) feladatoknál 4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, a kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. A források felhasználásával lényeges következtetéseket fogalmaz meg, a konkrét és az általános megállapítások aránya kiegyensúlyozott 3 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő. 2 pont akkor adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozza ki, és használja a forrásokat, de nem tesz lényegi megállapításokat. 1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, amely alapján igazolható, hogy a problémát megértette, de a kifejtés túlnyomó része nem a probléma értelmezésére vagy megoldására irányul. 0 pont akkor adható, ha nem érti meg, illetve teljes mértékben

félreérti a feladatot, nem használja a forrásokat, megállapításai nem a probléma értelmezésére irányulnak. Az elemző (hosszú) feladatoknál 7–8 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, a kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. A források felhasználásával lényeges következtetéseket, megállapításokat fogalmaz meg, a konkrét és az általános megállapítások aránya kiegyensúlyozott. 4–6 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő. 2–3 pont akkor adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozza ki, és használja a forrásokat, de nem tesz lényegi megállapításokat. írásbeli vizsga 1212 4 / 26 2012. május 9 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató 1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, amely alapján

igazolható, hogy a problémát megértette, de a kifejtés túlnyomó része nem a probléma értelmezésére vagy megoldására irányul. 0 pont akkor adható, ha nem érti meg, illetve teljes mértékben félreérti a feladatot, nem használja a forrásokat, megállapításai nem a probléma értelmezésére irányulnak. b) A műveletek és a tartalmi elemek pontozása A javítókulcsban az egyes kompetenciák (pl. idő- és térbeli tájékozódás, források használata) alkalmazásához kapcsolódó műveleteket „M”-mel, a hozzájuk rendelhető tartalmi elemeket pedig „T”-vel jelöltük. Szoros összefüggés van természetesen a két értékelési szempont között, hiszen a műveletek csak a konkrét tartalmakon keresztül értelmezhetők és értékelhetők. Egy művelethez a problémamegoldó (rövid) feladatok esetében egy-két tartalom kapcsolódik, míg az elemző feladatokban – különösképpen az eseményeket alakító tényezők föltárásánál – több,

kettő-három tartalmi elem is rendelődik. Ha a javítókulcsban egy művelethez csak egy tartalmi elem kapcsolódik, akkor a javításban a műveletek és a tartalmak pontszámának is meg kell egyeznie. (Például: rövid feladatok esetében a Tájékozódás térben és időben és a Szaknyelv alkalmazása szempontokra, illetve hosszú feladatok esetében a Tájékozódás térben és időben szempontra csak 0 vagy 2 vagy 4 pont adható.) Ha a javítókulcsban egy művelethez több tartalmi elem kapcsolódik, akkor a köztük lévő szoros összefüggés miatt bizonyos pontszámok nem adhatók (például: rövid feladatoknál a Források használata szempontra nem adható 1 és 4 pont, az Eseményeket alakító tényezők feltárása szempontra nem adható 1 és 5 pont, illetve a hosszú feladatoknál a Szaknyelv alkalmazása szempontra nem adható 1 és 4 pont, a Források használata szempontra nem adható 1 és 6 pont, az Eseményeket alakító tényezők feltárása szempontra

nem adható 1 és 7 pont). Általános szabályként az egyes műveletek és az egyes tartalmak pontozásakor az alábbiakat kell érvényesíteni. A „Műveletek” (M) pontozása 2 pont akkor adható, ha a hozzá tartozó, a vizsgázó által elért tartalmi pontszám magas (az elérhető maximális tartalmi pontszám több mint 50%-a). 1 pont akkor adható, ha a tartalmi pontszámokból a vizsgázó legalább 1 pontot elért, és a válasz nem tartalmaz durva hibát (téves adatot, megállapítást). 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó a tartalmi elemekre nem szerzett pontot, és a válasza súlyos tévedést tartalmaz. A tartalmi elemeknél szereplő példák (pl.) azt jelzik, hogy mely tartalmak fogadhatók el jó válaszként. A tartalmi válaszelemek általában két részből állnak: idő- és térmeghatározás; általános és konkrét fogalomhasználat; felsorolás (rögzítés, bemutatás) és következtetés (megállapítás). Ez a pontozásnál azt jelenti, hogy ha

csak az egyik elemet tartalmazza a válasz, akkor 1 pontot, ha mindkettőt, akkor 2 pontot lehet adni Természetesen a tartalmi válaszelemeknél – különösképpen a felsorolásnál és következtetéseknél – másfajta jó kombináció is elfogadható, mint amit a javítókulcs tartalmaz! A javítókulcsban néhány tartalmi elemnél a „vagy” szóval elválasztva több jó válaszlehetőség is szerepel, mindez nem zárja ki, hogy más jó tartalmi elemeket is elfogadjon az értékelő. írásbeli vizsga 1212 5 / 26 2012. május 9 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató A „Tartalmi elemek” (T) pontozása 2 pont akkor adható, ha a válasz megfelelő mennyiségű helyes adatot tartalmaz, az elemzés jó színvonalon hivatkozik a forrásokra (szerzőre, szándékokra, körülményekre stb.), valamint többféle jellemző, tipikus okot, következményt fogalmaz meg, és/vagy említ az eseményekhez kapcsolódó történelmi személyiségeket 1

pont akkor adható, ha kevés és nem lényeges, nem a legjellemzőbb adatot, következtetést, megállapítást tartalmaz az elemzés. 0 pont akkor adható, ha nincsenek adatok, összefüggések, vagy ha teljesen hibás megállapítások vannak a megoldásban. c) A „Megszerkesztettség, nyelvhelyesség” pontozása A problémamegoldó (rövid) feladatoknál 2 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló szerkesztett szöveg, melyben nincsenek durva helyesírási hibák. 1 pont akkor adható, ha több nyelvhelyességi és több durva helyesírási hiba van benne. 0 pont akkor adható, ha a megoldás csupán szavakból álló vázlat, nincsenek benne összefüggő mondatok. Az elemző (hosszú) feladatoknál 7–8 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló, koherens, szerkesztett szöveg, felépítése logikus, arányosan igazodik a tartalmi kifejtéshez, megállapításai árnyaltak, több szempontúak, és nem tartalmaz nyelvtani vagy

helyesírási hibát. 4–6 pont akkor adható, ha a szöveg értelmes mondatokból áll, de aránytalanul szerkesztett, vagy néhány megállapítása leegyszerűsített, egysíkú, kisebb nyelvhelyességi hibákat tartalmaz. 2–3 pont akkor adható, ha a szöveg értelmes mondatokból áll, de a szöveg rosszul szerkesztett, aránytalan, hiányos (pl.: a bevezetés, tárgyalás, befejezés közül valamelyik hiányzik) A szöveg megállapításai leegyszerűsítettek, egysíkúak, nyelvhelyességi hibákat tartalmaznak 1 pont akkor adható, ha a válasz mondatokból áll, de a mondatok között alig van (tartalmi vagy nyelvi) összefüggés, és súlyos nyelvhelyességi és helyesírási hibákat tartalmaz. 0 pont akkor adható, ha a válasz vázlatszerű, csupán szavakból áll. 3. A szöveges feladatok terjedelme Fontos szövegalkotási kompetencia, hogy a vizsgázó a gondolatait az előre meghatározott terjedelem keretei között fejtse ki. Indokolt esetben a kipontozott

helyen megkezdett gondolat a lap üres helyein befejezhető, és ez a válaszelem is értékelhető. Ez a rövid feladatoknál kb. 2–3 sort, hosszú feladatoknál kb 4–5 sort jelent írásbeli vizsga 1212 6 / 26 2012. május 9 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató 4. A szöveges feladatok értékelésének javasolt menete 1. Tanulmányozza át a feladatok javítókulcsait! 2. Tekintse át az értékelési szempontsor mintáját! 3. Ellenőrizze a vizsgázó feladatválasztásait! 4. Legalább kétszer olvassa el a tanuló dolgozatát! 5. A javítókulcs elemei szerint állapítsa meg az egyes szempontok szerint elért pontszámot! 6. Állapítsa meg az összpontszámot, és az osztószám (3 és 4) segítségével számítsa át vizsgaponttá! 7. A vizsgapontokat feladatonként ne kerekítse! 8. Számítsa ki a négy esszéfeladatban elért összesített vizsgapontszámot! Ha ez az összpontszám – egész szám, akkor nincs teendő; –

törtszám, akkor a matematika szabályai szerint egész számra kell kerekíteni (pl. 23,33 pont kerekítve 23 pont; 23,5 pont vagy 23,66 pont kerekítve 24 pont). III. A feladatlap összpontszámának megállapítása Adja össze az I. és a II összetevőben elért pontszámokat! Táblázatok a feladatok értékeléséhez, pontozásához Rövid választ igénylő feladat Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 6 8 2 28 OSZTÓSZÁM 4 7 Hosszú választ igénylő feladat Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga 1212 Elérhető Elért pont 8 4 6 10 12 8 48 OSZTÓSZÁM 3 16 7 / 26

2012. május 9 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató I. RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK 1. Görög háborúk (Elemenként 0,5 pont, összesen 5 pont) A) a) Thermopülai (-szoros) b) Kr.e 480 c) Leonidasz (Elfogadható még: Leonidász.) B) d) Kr.e 431 e) Kr.e 404 f) Periklész g) Spárta (vagy peloponnészoszi szövetség) C) h) Marathón i) Kr.e 490 j) Miltiadész (Elfogadható még: Miltiádész.) 2. Oszmán Birodalom (Elemenként 0,5 pont, összesen 3 pont) A) a) szpáhi b) szolgálati birtokkal rendelkező, lovas katona (A válasz más megfogalmazásban is elfogadható, de a meghatározás két elemét tartalmaznia kell.) B) c) janicsár d) (részben) keresztény gyermekekből nevelt, a szultáni testőrséget alkotó, gyalogos, zsoldos (A válasz más megfogalmazásban is elfogadható, de a meghatározás négy eleméből kettőt tartalmaznia kell.) C) e) kalifa f) a muzulmán vallás feje vagy a próféta utóda (A válasz más megfogalmazásban

is elfogadható.) 3. Huszitizmus (Elemenként 0,5 pont, összesen 4 pont) husziták A, D, E, G, H husziták ellenfelei B, C, F 4. Harmincéves háború (Elemenként 0,5 pont, összesen 4 pont) a) A) Párizs (Elfogadható még: Versailles.) B) Erdély(i Fejedelemség) C) Prága D) Dánia / Dán Királyság írásbeli vizsga 1212 8 / 26 2012. május 9 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató b) Meghatározások betűjele A) B) C) D) Helyszín sorszáma a térképen 1. 7. 3. 5. 5. Erdélyi Fejedelemség (Elemenként 0,5 pont, összesen 4 pont) Állítások igaz Az erdélyi három rendi nemzet nagyjából megfeleltethető a három a) nyelvi csoportnak. Az erdélyi három rendi nemzet – a térképek alapján – nagyjából x b) megfeleltethető három vallási közösségnek. c) A Részek lakossága zömében katolikus vallású volt. Az erdélyi szászok anyanyelvük miatt a reformáció svájci irányzatát d) követték. Az erdélyi városoknak a

dél-erdélyi szász székeken kívül is volt német x e) nyelvű lakossága. A görögkeleti felekezet létszáma a román bevándorlással dinamikusan x f) növekedett a Fejedelemségben. Erdélyben csak katolikus, evangélikus, református és görögkeleti g) vallásúak éltek. h) A románok kezdetben a Kárpátokban telepedtek le. hamis x x x x x 6. Második ipari forradalom (Elemenként 0,5 pont, összesen 2 pont) a) Pl. autógyártás megindulása vagy (közúti) közlekedés felgyorsulása b) Pl. telefonhálózat kiépítése vagy a telefonhálózat gyorsítja a kommunikációt c) Pl. egyszerűbbé / olcsóbbá / termelékenyebbé teszi az acélgyártást vagy gépgyártás fejlődése vagy acélszerkezetes építkezés megjelenése. d) Pl. megnöveli az izzók élettartamát vagy olcsóbbá teszi a villanyvilágítást vagy elterjed a villanyvilágítás a gyárakban/lakásokban. (A válaszok más megfogalmazásban is elfogadhatók, illetve más, releváns válasz is

elfogadható, amennyiben az a találmány egy további jelentőségét fogalmazza meg.) 7. Nemzeti eszme (Elemenként 0,5 pont, összesen 4 pont) a) szlovák (Elfogadható még a ruszin/rutén.) b) magyar c) szlovák d) magyar e) horvát f) román g) szlovák h) román (Elfogadható még a nemzetiségnek a korban [XVIII–XIX. század] közhasználatú neve) írásbeli vizsga 1212 9 / 26 2012. május 9 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató 8. Világgazdasági válság (Összesen 4 pont) a) az állami kiadások megnövelése (A válasz más megfogalmazásban is elfogadható.)(1 pont) b) közmunkaprogram (Polgári Tartalék Hadtest) vagy Tennessee-völgy rekonstrukciója vagy farmerek kárpótlása (A válaszok más megfogalmazásban is elfogadhatók, illetve más releváns és közgazdaságilag helyes válasz is elfogadható.) (Elemenként 0,5 pont) c) a piac bővülése vagy a foglalkoztatás bővülése (A válaszok más megfogalmazásban is

elfogadhatók, ill. más releváns és közgazdaságilag helyes válasz is elfogadható)(1 pont) d) költségvetési hiány vagy állami eladósodás vagy infláció (A válaszok más megfogalmazásban is elfogadhatók, ill. más közgazdaságilag helyes, releváns válasz is elfogadható.) (1 pont) 9. Magyarország a második világháborúban (Elemenként 0,5 pont, összesen 3 pont) Magyar esemény Nemzetközi esemény sorszáma a) Teleki Pál miniszterelnök öngyilkossága 8. b) a budapesti zsidók deportálásának leállítása 4. c) Kárpátalja magyar megszállása 1. d) Kassa bombázása 7. e) a második bécsi döntés 5. f) a doni katasztrófa 3. 10. Magyarország demográfiája (Összesen 5 pont) a) (Elemenként 0,5 pont.) 1. a háború után nőtt a születések száma / megnőtt a természetes szaporulat vagy a csehszlovák–magyar lakosságcsere egyezményhez képest az áttelepített magyarok száma magasabb volt 2. az újra elcsatolt területekről sokan menekültek

Magyarországra b) (Elemenként 1 pont.) 1. a németek kitelepítése 2. a csehszlovák-magyar lakosságcsere c) (1 pont) a holokauszt/holocaust d) (1 pont) Romsics az akkori, nagyobb országterület emberveszteségét adja meg, a feladat pedig a trianoni országterületét. (A válaszok más megfogalmazásban és a feladatrészeken belül fordított sorrendben is elfogadhatók.) 11. Az európai integráció (Elemenként 0,5 pont, összesen 3 pont) a) 2. b) 3 c) 3 d) 1 e) 2 f) 2 12. Mai magyar demokrácia (Elemenként 0,5 pont, összesen 3 pont) a) konstruktív bizalmatlanság(i indítvány) b) népszavazás (vagy referendum) c) ombudsman vagy országgyűlési biztos (Elfogadható még: alapvető jogok biztosa) d) választójog e) Alkotmánybíróság f) (helyi vagy települési) önkormányzat(ok) vagy polgármester(i hivatal) írásbeli vizsga 1212 10 / 26 2012. május 9 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató II. SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK 13.

Skolasztika (rövid) Szempontok Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó alapvetően a skolasztika jellemzőit mutatja be. FeladatA válasz a forrás felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel (pl. megértés 0–4 a skolasztika összeegyeztette a keresztény hitet a tudományos gondolkodással). M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. Tájékozódás 0–4 T Rögzíti, hogy a skolasztika a virágzó / érett középkori (Nyugat-) [nem térben és Európára jellemző. időben adható: 1 és 3] Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség M A vizsgázó helyesen használja az általános fogalmakat és a témára 0–4 vonatkozó szakkifejezéseket. [nem T Használja a következő általános fogalmakat és a téma adható: szakkifejezéseit: pl. filozófia, keresztény, tudomány, egyház, egyetem, 1 és 3] skolasztika. M A vizsgázó beépíti

válaszába a forrásban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Összegzi Aquinói Tamás szövegének tartalmát (Isten létének bizonyítása), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ez a 0–6 keresztény világnézet egyik alapvető kérdése, értékeli a kérdésfelvetés [nem bátorságát, a hit / Isten létének kérdésére logikai magyarázatot keres); adható: T Rögzíti a szöveg valamely lényegi jellemzőjét (pl. érvek és 1 és 4] ellenérvek rendszere, elméleti logikai levezetés, kérdés és válaszok rendszere), és érdemi megállapítást tesz a szöveg tudományosságáról (pl. Arisztotelész hatása, tudományos érvek a hit szolgálatában) M A vizsgázó bemutatja a skolasztika főbb jellemzőit, valamint feltárja hatását a tudományos fejlődésre. T Rögzíti, hogy a skolasztika a középkori nyugati kereszténység filozófiája, és megállapítja, hogy összeegyeztette az antik

természettudományt (és logikát) a keresztény teológiával vagy bemutatja Aquinói Tamást (pl. domonkos-rendi szerzetes), és utal 0–8 jelentőségére. [nem T Rögzíti, hogy Aquinói Tamás / a skolasztika megkülönböztette a adható: hitbéli és a tudományos igazságot, és lényegi megállapítást tesz a 1 és 5] viszonyukat illetően (pl. a hitbéli igazság magasabb rendű, a két igazság sosem állhat ellentétben egymással, a tudományos igazság ésszel felfogható – a hitbéli elfogadásához viszont akarat is kell). T Rögzíti, hogy a skolasztika lehetővé tette a tudományok szabadabb művelését, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. egyetemek alapítása, antik szerzők újrafelfedezése). A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. 0–2 írásbeli vizsga 1212 A feladatban elérhető összpontszám 28 Elérhető vizsgapontszám

7 11 / 26 2012. május 9 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató 14. Angol rendi monarchia Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata írásbeli vizsga 1212 (hosszú) Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó alapvetően az angol rendi monarchia kialakulását és működését ismerteti és elemzi. A válasz lényegre törően mutatja be az angol rendi csoportokat. Az elemzés feltárja a rendi kiváltságok rendszerét, a rendi gyűlés szerkezetét, illetve az uralkodó és a rendek közti 0–8 hatalommegosztást. A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket fogalmaz meg. M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben 0–4 elhelyezi. [nem T Rögzíti, hogy a Magna Charta-t 1215-ben adták ki, és a rendi adható: 1 és 3] monarchia ezt követően alakult ki Angliában. M A vizsgázó

helyesen használja az általános fogalmakat és a témára vonatkozó szakkifejezéseket. 0–6 T Használja az általános történelmi fogalmakat: pl. középkor, [nem társadalom, állam, adó, törvény. adható: T Használja a téma szakkifejezéseit: pl. kiváltság, rend, egyház, 1 és 4] lovag, grófság, nemes, polgár, város, parlament. M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Rögzíti a Magna Charta legalább két tartalmi elemét (pl. adószedés csak a királyi tanács jóváhagyásával, esküdtbíráskodás, egyházi kiváltságok megerősítése, városi kiváltságok megerősítése, királyi tanács összehívásának szabályozása), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ezek a rendi kiváltságok alapjai, az egyház, a nemesség és a polgárság lesz a három kiváltságos rendi csoport, ennek nyomán hívják össze a parlamentet, ezeket később a

királyok nem tartják be). T Rögzíti a Magna Charta 61. paragrafusának tartalmát, és ezzel 0–10 kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ezt nevezik [nem ellenállási záradéknak, ez szolgált biztosítékul a király adható: 1 és 6] együttműködésére). T Rögzíti a XIII. századi kép szereplőit (pap, lovag / nemes, paraszt / közrendű), és valamilyen lényegi összefüggést állapít meg a témával kapcsolatban (pl. a középkori „három rend” volt a kiváltságos rendi csoportok előképe, a közrendűek közül valójában csak a városi polgárság szerveződött kiváltságos renddé). T Rögzíti, hogy I. Edward uralkodása idején / a XIII század végén már működött az angol parlament, és megállapítja ennek valamely lényegi jellemzőjét (pl. kétkamarás intézmény, a király hívja össze és vezeti, adókat szavaz meg, törvényeket hoz, ez Európa első parlamentje). 12 / 26 2012. május 9 Történelem emelt szint

Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Javítási-értékelési útmutató M A vizsgázó feltárja az angol rendiség kialakulását, a rendi monarchia létrejöttét, és bemutatja működését. T Megnevezi az angol rendi csoportokat: (fő- és alsó)papság, (főés köz)nemesség, polgárság, és megállapítja főbb kiváltságaikat (a következők közül legalább kettőt: személyi szabadság, tulajdonjog, önálló igazságszolgáltatás, adózási kiváltság, politikai részvétel). T Rögzíti az angol rendi monarchia kialakulásának fontos lépéseit (Magna Charta, nemesi lázadás, rendszeres parlament), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a rendek célja a királyi önkény visszaszorítása, a király kénytelen kiegyezni a társadalom befolyásos csoportjaival, a rendi 0–12 kiváltságlevél / a rendi gyűlés mintául szolgál más országoknak). T Rögzíti, hogy az angol parlament

kétkamarás, és megállapítja a [nem adható: részvétel módját (főpapság és főnemesség személyesen; 1 és 7] köznemesség / lovagok grófságonként, polgárok városonként követek útján) vagy megnevezi az angol parlament jogköreit (adómegszavazás, törvényhozás). T Meghatározza a rendi monarchia fogalmát (pl. a király és a rendek együttműködésén alapuló kormányzati forma), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. növekednek a királyi bevételek, visszaszorulnak a feudális belharcok vagy a király a rendek között egyensúlyozva politizál). T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. Ugyanaz a válaszelem nem fogadható el az eseményeket alakító tényezők feltárásánál, és a források használatánál is. A vizsgázó fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja.

0–8 A vizsgázó megállapításai árnyalt elemző-készségről tanúskodnak. A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat. A feladatban elérhető összpontszám 48 Elérhető vizsgapontszám 15. Afrika gyarmatosítása Szempontok Feladatmegértés írásbeli vizsga 1212 16 (rövid) Műveletek, tartalmak A vizsgázó alapvetően Afrika brit gyarmatosítását mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel (pl. észak-déli terjeszkedési kísérlet, konfliktusok a francia és német törekvések miatt). 13 / 26 Pont 0–4 2012. május 9 Történelem emelt szint Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség írásbeli vizsga 1212 Javítási-értékelési útmutató M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Rögzíti, hogy Afrika

gyarmatosítására jórészt a XIX. század végén (utolsó harmadában) került sor, és megemlíti a téma valamelyik térbeli összetevőjét (pl. brit észak-déli törekvések, az alábbi konfliktushelyszínek valamelyike: Dél-Afrika / Fokföld, Egyiptom / Szuez, Szudán / Fashoda) M A vizsgázó helyesen használja az általános fogalmakat és a témára vonatkozó szakkifejezéseket. T Használja a következő általános fogalmakat és a téma szakkifejezéseit: pl. gyarmatbirodalom, piac, imperializmus, ipari forradalom. M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Rögzíti a brit karikatúra valamelyik lényegi elemét (pl. a britek Afrikát gyarmatosították), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. Afrikát az észak-déli tengely mentén akarták gyarmatosítani, a gyarmatosítás a XIX. század végén gyors ütemű volt). T Rögzíti a brit propaganda-kép valamelyik

lényegi elemét (pl. Dél-Afrikában a búr telepesek és a brit gyarmatosítók közti konfliktust béke zárja le), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. Nagy-Britannia győzelmet aratott, a kép azt sugallja, hogy a konfliktus után a búrok egyenrangúak lettek a britekkel). M A vizsgázó bemutatja Afrika brit gyarmatosítását, és feltárja a gyarmatosítók törekvéseit és konfliktusait. T Rögzíti, hogy a britek Afrikában a XIX. század végén hatalmas gyarmatbirodalmat építettek ki, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. az iparosodás miatt nyersanyagra és piacra volt szükségük, a kor hatalmi mércéje a gyarmattartás volt, a gyarmatbirodalmak kiépítését nevezzük imperializmusnak, Afrika felosztása inkább presztízskérdés volt, Afrika gyarmatosítása jóval később történt, mint Amerikáé és Ázsiáé, Afrikában nem léteztek fejlett államok a gyarmatosítás előtt). T Rögzíti a brit gyarmati

törekvések földrajzi dimenzióit, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. Fokváros-Kairó-vasút terve, dél-afrikai arany- és gyémántbányák ellenőrzése, Szuezicsatorna ellenőrzése stb.) T Rögzíti valamelyik nagyhatalmi konfliktust (pl. angol-francia, angol-német, angol-búr), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. Szudán angol kézben marad / az itteni megegyezés lett az antant alapja, Német Kelet-Afrika kettévágja a brit gyarmatbirodalmat / Kongó a semleges Belgiumé lesz, Németország a búrokat támogatta). A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. 0–4 [nem adható: 1 és 3] 0–4 [nem adható: 1 és 3] 0–6 [nem adható: 1 és 4] 0–8 [nem adható: 1 és 5] 0–2 A feladatban elérhető összpontszám 28 Elérhető vizsgapontszám 7 14 / 26 2012. május 9 Történelem emelt szint

Javítási-értékelési útmutató 16. Párizs környéki békék (hosszú) Szempontok Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó alapvetően a Párizs környéki békéket ismerteti és Feladatelemzi. megértés A válasz lényegre törően mutatja be a békeszerződések rendelkezéseit. Az elemzés feltárja, hogy a nemzeti önrendelkezés helyett valójában 0–8 a hatalmi érdekek és ellentétek határozták meg a békeszerződések tartalmát. A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket fogalmaz meg. Tájékozódás M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. 0–4 T Megállapítja, hogy a béketárgyalások 1919-ben zajlottak vagy a térben és [nem békeszerződéseket Párizs környéki kastélyokban írták alá 1919-ben időben adható: és az azt követő években. Tisztában van a határváltozások földrajzi 1 és 3] dimenzióival. M A vizsgázó helyesen

használja az általános fogalmakat és a Szaknyelv alkalmazása témára vonatkozó szakkifejezéseket. 0–6 T Használja az általános történelmi fogalmakat: pl. állam, nemzet, [nem adható: határ, háború, béke, hadsereg. T Használja a téma szakkifejezéseit: pl. gyarmat, nemzetállam, 1 és 4] központi hatalmak, jóvátétel, hadkötelezettség. M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található Források információkat, és következtetéseket von le belőlük. használata T Rögzíti Wilson pontjainak valamelyik általános elemét (pl. általános leszerelés, kereskedelem és hajózás szabadsága, titkos diplomácia megszüntetése), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. háború nélküli világ megteremésének kísérlete, a gazdasági protekcionizmus ellenzése, igazságos békekötés lehetősége, elveinek megvalósíthatósága többnyire illúzió volt). T Rögzíti Wilson pontjainak valamelyik konkrét, területi elemét

(pl. Olaszország területi igényeinek kielégítése, Lengyelország létrehozása, a Monarchia és az Oszmán Birodalom nemzeteinek önrendelkezése), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz 0–10 (pl. utalás az olasz irredenta törekvésekre, utalás a lengyel-orosz [nem adható: konfliktusra vagy utalás az eltérő értelmezésre). 1 és 6] T Rögzíti, hogy Franciaország támogatta a román területi követeléseket, és megállapítja ennek valamely okát vagy következményét (pl. Románia megszerezte Erdélyt és a KeletTiszántúlt, Franciaország a közép-európai régió feletti befolyásra törekedett, az elvileg nemzetileg homogén utódállamok is többnemzetiségűek lettek). T Rögzíti a cseh területi követeléseket (pl. cseh tartományok, Felvidék, a szláv korridor), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a Monarchia nemzetiségi vezetői már nem autonómiát, hanem függetlenséget akartak, a kis nemzetek igényei

egymással is ellentétben álltak, Masaryk Ausztria és Magyarország meggyengítésére és elszigetelésére törekedett). írásbeli vizsga 1212 15 / 26 2012. május 9 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató M A vizsgázó bemutatja a Párizs környéki békék rendelkezéseit, és feltárja azok okait és következményeit. T Rögzíti, hogy a Párizs környéki békék az első világháborút a győztes antant-hatalmak diktátumaként zárták le, és megállapítja, hogy elsősorban a francia és brit érdekeket tükrözték vagy utal a brit és francia érdekellentétekre (Franciaország célja Németország teljes meggyengítése, Nagy-Britannia célja a francia törekvések mérséklése). T Rögzíti, hogy a békeszerződések megtiltották az általános hadkötelezettséget a legyőzött államokban vagy jóvátétel fizetésére kötelezték a legyőzött államokat, és megállapítja ennek valamely okát vagy következményét (pl.

Franciaország félelme a német visszavágástól, a jóvátételi kérdés elhúzódó konfliktust eredményez, 0–12 az USA tiltakozik ez ellen). [nem T Rögzíti, hogy a győztesek a nemzeti önrendelkezés elvére adható: hivatkoztak a határmódosításoknál, és példákkal igazolja, hogy ez 1 és 7] csak részben valósult meg (pl. Anschluss tilalma, magyarság harmada a határokon túlra került, soknemzetiségű Csehszlovákia és Szerb-Horvát-Szlovén Királyság létrehozása). T Rögzít legalább kettőt a jelentősebb határmódosulások közül (pl. Elzász-Lotaringia visszacsatolása, Saar-vidék francia igazgatás alá helyezése, Lengyelország határai, Olaszország megkapja Dél-Tirolt és Triesztet, trianoni határhúzás, Oszmán Birodalom felosztása), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. német-francia viszály fennmarad, Lengyelország háborút vív keleti határainál, Olaszország elégedetlensége, Magyarország súlyos

megcsonkítása). T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. Megszerkesz- A vizsgázó fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. tettség, Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését nyelvszolgálja. helyesség 0–8 A vizsgázó megállapításai árnyalt elemző-készségről tanúskodnak. A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat. A feladatban elérhető összpontszám 48 Eseményeket alakító tényezők feltárása Elérhető vizsgapontszám írásbeli vizsga 1212 16 / 26 16 2012. május 9 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató 17. Társadalmi változások az államalapításkor Szempontok Feladatmegértés (rövid) Műveletek, tartalmak A vizsgázó alapvetően az államalapítás során bekövetkezett társadalmi változásokat mutatja be. A válasz a forrás felhasználásával lényegi

összefüggéseket tár fel (pl. átmenet a régi szabad / szolga megkülönböztetés, és feudális típusú / alapú társadalom alakult ki). Tájékozódás M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Rögzíti, hogy I. (Szent) István 997–1038 között volt térben és Magyarország uralkodója, vagy a keresztény magyar királyság időben alapításának szimbolikus dátuma: 1000 / 1001. M A vizsgázó helyesen használja az általános fogalmakat és a Szaknyelv témára vonatkozó szakkifejezéseket. alkalmazása T Használja a következő általános fogalmakat és a téma szakkifejezéseit: pl. várjobbágyok, ispán, törvény, feudális / feudalizmus, egyház, püspök, királyság. M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásban található információkat, Források és következtetéseket von le belőlük. használata T Rögzíti, hogy a szabadokra és a szolgákra más büntetési tételek vonatkoztak, és ezzel kapcsolatban lényegi

megállapítást tesz (pl. a szabad-szolga megkülönböztetés a törzsi társadalom maradványa). T Rögzíti, hogy a szabad népelemek között differenciálódás indult meg, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. más büntetési tételek vonatkoztak a különböző csoportokra, a büntetési tétel a vagyoni helyzettel volt összefüggésben). Eseményeket M A vizsgázó bemutatja az államalapítás során bekövetkezett társadalmi változásokat, és feltárja azok okát. alakító T Rögzíti, hogy az államalapítás következtében Magyarországon is tényezők nyugati mintájú / kora-középkori / frank típusú / feudális feltárása társadalom alakult ki, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ez Nyugat-Európához képest több száz éves késéssel történt, ez Géza és I. István tevékenységének köszönhető) T Rögzíti, hogy megindult a törzsi-nemzetségi társadalom felbomlása, és ezzel kapcsolatban lényegi

megállapítást tesz (pl. ez a közrendű szabadok lesüllyedésével jár, ez a földmagántulajdon kialakulásának következménye, kialakul a feudális jogviszony). T Rögzíti, hogy a társadalmi átalakulás a kereszténység felvételével járt együtt, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. egybeesett az állam- és az egyházalapítás, új társadalmi rétegként megjelent a papság, a társadalom életét a keresztény egyház szabályozta). Megszerkesz- A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A tettség, nyelv- válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. helyesség A feladatban elérhető összpontszám Elérhető vizsgapontszám írásbeli vizsga 1212 17 / 26 Pont 0–4 0–4 [nem adható: 1 és 3] 0–4 [nem adható: 1 és 3] 0–6 [nem adható: 1 és 4] 0–8 [nem adható: 1 és 5] 0–2 28 7 2012. május 9 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató 18.

Magyar nemesség kialakulása Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata (hosszú) Műveletek, tartalmak A vizsgázó alapvetően a magyar nemesség kialakulásának folyamatát ismerteti és elemzi. A válasz lényegre törően mutatja be a nemesi kiváltságokat. Az elemzés feltárja, hogy milyen csoportokból milyen történelmi körülmények között alakult ki a magyar nemesség. A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket fogalmaz meg. Pont 0–8 M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. 0–4 T Világossá teszi, hogy a társadalmi folyamat a Magyar Királyság [nem területén ment végbe a XIII–XIV. században Rögzíti, hogy az adható: Aranybullát 1222-ben, I. Lajos dekrétumait pedig 1351-ben adták ki 1 és 3] M A vizsgázó helyesen használja az általános fogalmakat és a

témára vonatkozó szakkifejezéseket. 0–6 T Használja az általános történelmi fogalmakat: pl. állam, [nem társadalom, jog, kiváltság, igazságszolgáltatás. adható: T Használja a téma szakkifejezéseit: pl. nemesi vármegye, 1 és 4] várjobbágy, királyság, Aranybulla, báró, nemes, ősiség, familiaritás, fő- és köznemes, országgyűlés, szerviens. M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Rögzíti az Aranybulla alapján a szerviensek kiváltságait (adómentesség, szabad birtokörökítés, csak védelmi kötelezettség), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. feltárja a bulla kiadásának okait, megállapítja, hogy ezek a későbbi nemesi kiváltságok alapjai, a kiváltságokat nyugati mintára adományozták, ezzel indult meg a renddé szerveződés). T Rögzíti az Aranybulla alapján a köznemesség alapjául szolgáló társadalmi rétegeket

(szervienesek, várjobbágyok), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a szerviensek magánbirtokkal rendelkeznek, míg a várjobbágyok alapvetően nem, 0–10 a várjobbágyok számára ez felemelkedést jelentett). T Rögzíti, hogy a Zala megyei szerviensek bíráskodási jogot [nem adható: szereztek, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. 1 és 6] kialakul a szolgabíró tisztsége, ez a királyi vármegye válságát mutatja, ez a nemesi vármegye kialakulásának kezdete, ezzel igyekeznek biztosítani az Aranybullában foglaltak megvalósulását). T Rögzíti, hogy I. Lajos az Aranybulla megerősítésekor módosította a végrendelkezést, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. definiálja az ősiség fogalmát, utal az intézkedés lehetséges okaira, megszűnik az örökölt birtok feletti szabad végrendelkezés joga, erősödik a királyi kincstár joga) vagy rögzíti a nemesek jogi egyenlőségének

kimondását, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a valóságban ez erős vagyoni tagolódást takart, a familiaritás viszonyai között ez jogi fikció maradt, ezt a főés köznemesség egyenlőségeként fogják értelmezni). írásbeli vizsga 1212 18 / 26 2012. május 9 Történelem emelt szint Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Javítási-értékelési útmutató M A vizsgázó bemutatja a nemesség kialakulásának folyamatát, és a nemesi kiváltságokat. T Rögzíti, hogy a főnemesség az ispánok / előkelők / bárók rétegéből alakult ki, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. feltárja a nagybirtok kialakulásának folyamatát) T Rögzíti, hogy a servienseket a XIII. században nemeseknek kezdik nevezni, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ez az elnevezés addig a bárókat illette, ez a bárók és a köznemesség jogi egyenlőségére utal)

vagy bemutatja a nemesség belső tagolódását főés köznemességre, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. birtokméret különbözősége, eltérő politikai tisztségek és rendi intézmények). T Rögzíti a rendi országgyűlés kezdeteit, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a fehérvári törvénynapból alakul ki, 0–12 biztosítékot jelent az uralkodói hatalommal szemben, ez a renddé [nem adható: szerveződést mutatja, főrendek személyes, közrendek küldöttek 1 és 7] útján való részvétele). T Bemutatja a familiaritás fogalmát (a familiáris nemes és egy bárói méltóságot viselő nagyúr függő viszonya), és feltárja annak alkotóelemeit (pl. nagybirtok igazgatása, szolgálat a bandériumokban, jogi védelem és juttatások az úrtól) vagy bemutatja a tartományúri hatalom kialakulását, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. összefüggése a nagybirtok-rendszerrel, összefüggése

a köznemesség és a polgárság renddé szerveződésének gyengeségével). T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. Ugyanaz a válaszelem nem fogadható el az eseményeket alakító tényezők feltárásánál, és a források használatánál is. A vizsgázó fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja. 0–8 A vizsgázó megállapításai árnyalt elemző-készségről tanúskodnak. A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat. A feladatban elérhető összpontszám 48 Elérhető vizsgapontszám 19. Iparpolitika Szempontok Feladatmegértés írásbeli vizsga 1212 16 (rövid) Műveletek, tartalmak A vizsgázó alapvetően a dualizmus kori Magyarország iparpolitikáját mutatja be a gazdasági kiegyezés függvényében. A válasz a források felhasználásával lényegi

összefüggéseket tár fel (pl. közös birodalmi piac, állami támogatás az iparnak) 19 / 26 Pont 0–4 2012. május 9 Történelem emelt szint Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Javítási-értékelési útmutató M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Rögzíti, hogy a dualizmus kora 1867-től 1918-ig tartott, és Magyarország az Osztrák–Magyar Monarchia része volt vagy utal arra, hogyan viszonyul Magyarország gazdasága a Monarchia egészéhez (pl. közös vámterület) M A vizsgázó helyesen használja az általános fogalmakat és a témára vonatkozó szakkifejezéseket. T Használja a következő általános fogalmakat és a téma szakkifejezéseit: pl. kiegyezés, állam, birodalom, ipar, gazdaság, (iparpártoló) törvény, ipari forradalom, szabad verseny, vámunió. M A vizsgázó

beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Rögzíti a gazdasági kiegyezés tartalmát (közös vámhatár és pénz, 10 évenként újratárgyalták és megerősítették), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. egységes birodalmi piac létrejötte, az ellenzék a gazdasági függetlenség feladásaként értelmezte, gründolási láz indult el Magyarországon). T Rögzíti az állami támogatás kedvezményezettjeit (Magyarországon nem létező vagy ritka ágazatok vagy konkrétan megnevezi a támogatott ágazatokat) vagy az állami támogatás formáját (pl. adókedvezmény), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. hazai termeléssel kiváltható az import, az állami támogatás ellensúlyozta a versenyhátrányt). M A vizsgázó bemutatja a kor iparpolitikáját, és feltárja hátterét. T Rögzíti, hogy a kor gazdasági kerete a közös birodalmi piac (közös

vámterület és valuta), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. hatalmas piacot biztosít a magyar termékeknek, kiteszi a magyar ipart az osztrák versenynek, megóvja a magyar gazdaságot a külföldi versenytől). T Rögzíti, hogy a magyar kormányok feladatuknak tekintették az ipar fejlesztését, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ezt a politikai kiegyezés tette lehetővé, kompenzálni akarták a közös piac hátrányait, cél volt a legmodernebb technika átvétele, az erős gazdaságban látták a politikai önállóság alapját). T Rögzíti, hogy a korszakban Magyarország ipara gyors ütemben zárkózott fel, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. Magyarországon a két ipari forradalom egyszerre bontakozott ki) vagy érvelését valamely a korszakból vett konkrét példával támasztja alá (pl. valamely nehézipari üzem vagy ágazat fejlődése, a vasútépítés állami támogatása, jelentős magyar

technikai találmányok és felhasználásuk). A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. A feladatban elérhető összpontszám Elérhető vizsgapontszám írásbeli vizsga 1212 20 / 26 0–4 [nem adható: 1 és 3] 0–4 [nem adható: 1 és 3] 0–6 [nem adható: 1 és 4] 0–8 [nem adható: 1 és 5] 0–2 28 7 2012. május 9 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató 20. Magyarország újranépesülése Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata (hosszú) Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó alapvetően Magyarország újranépesülését ismerteti és elemzi. A válasz lényegre törően mutatja be a népességnövekedés forrásait. 0–8 Az elemzés feltárja a népességnövekedés következményeit. A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból

lényeges megállapításokat, következtetéseket fogalmaz meg. M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. 0–4 T Rögzíti, hogy a folyamat a török kiűzése után, a XVIII. században [nem ment végbe, és említi legalább két térbeli összetevőjét (pl. adható: néptelenebb hódoltsági területek, bevándorlókat kibocsátó területek, 1 és 3] egyes népcsoportok területi elhelyezkedése). M A vizsgázó helyesen használja az általános fogalmakat és a témára vonatkozó szakkifejezéseket. 0–6 T Használja az általános történelmi fogalmakat: pl. állam, [nem társadalom, adó, nemzetiség, népesség. adható: T Használja a téma szakkifejezéseit: pl. hódoltság, betelepítés, 1 és 4] betelepülés, népsűrűség. M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Rögzíti a kép valamely lényeges elemét (pl. egyházi vezetés, katonai vereség

utáni menekülés), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a görögkeleti / ortodox egyház szerepe, a szerbek a török fenyegetés elől menekültek Magyarországra). T Rögzíti Károlyi Sándor kérvényének valamely lényegi elemét (pl. svábok betelepítését kérvényezi, a cél az adózók számának növelése, cél a katolikus vallás erősítése is, adózás és katonáskodás alóli mentességet kér), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a földbirtokosok érdeke is a betelepítés, a délnémet és rajnai tartományokból származnak a bevándorlók, a protestantizmus 0–10 [nem összefonódott a függetlenségi mozgalmakkal). adható: T Rögzíti Tessedik leírásának valamely lényegi elemét (pl. német, 1 és 6] szláv és román bevándorlók, Magyarországon belüli vándorlás, vallási türelem, óriási népességnövekedés, a hódoltság annak idején elnéptelenedett), és ezzel kapcsolatban lényegi

megállapítást tesz (pl. szerb és román bevándorlás az Oszmán Birodalomból, a korszakban a vallási hovatartozás a meghatározó, kiegyenlítődik az országon belüli népsűrűség-különbség). T Rögzít néhány népességi adatot a táblázatból, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. Európa népessége dinamikusan növekedett, Magyarország népessége a török korszakban szinte nem nőtt, a XVIII. században Magyarország népessége robbanásszerűen növekedett). írásbeli vizsga 1212 21 / 26 2012. május 9 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató M A vizsgázó bemutatja az újranépesülés folyamatát, és feltárja forrásait, valamint következményeit. T Rögzíti, hogy a török hódoltság kora / a török kiűzéséért vívott háború jelentős népességvesztéssel járt, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. egyenlőtlen népsűrűség / hódoltsági területek

elnéptelenedése). T Rögzíti az újranépesülés három forrását (belső vándorlás, szervezett betelepítés, spontán bevándorlás), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a belső vándorlásban elsősorban magyarok, szlovákok, románok és horvátok vettek részt, szervezetten jórészt katolikus németeket telepítettek be, spontán módon elsősorban szerbek és románok vándoroltak be). T Rögzíti a XVIII. század végére bekövetkezett óriási 0–12 népességnövekedés tényét, és ezzel kapcsolatban lényegi [nem adható: megállapítást tesz (pl. 1790-ben népszámlálást végeztek, az 1 és 7] országon belül a népsűrűség egyenlőtlensége csökkent, a népességnövekedés gazdasági növekedést is eredményezett). T Rögzíti, hogy a folyamat eredményeképpen Magyarország többnyelvű / soknemzetiségű országgá vált, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a magyarság csak relatív többségben volt, a

korszakban az önmeghatározás alapja még a kiváltság és a vallás volt, nemzeti konfliktusokra csak a XIX. században került sor). T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. Ugyanaz a válaszelem nem fogadható el az eseményeket alakító tényezők feltárásánál, és a források használatánál is. Megszerkesz- A vizsgázó fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. tettség, Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését nyelvszolgálja. helyesség 0–8 A vizsgázó megállapításai árnyalt elemző-készségről tanúskodnak. A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat. A feladatban elérhető összpontszám 48 Eseményeket alakító tényezők feltárása Elérhető vizsgapontszám 21. Szociális piacgazdaság Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben 16 (rövid) Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó

alapvetően az állam szerepét mutatja be a szociális piacgazdaság működésében. A válasz a forrás felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel 0–4 (pl. az állam szabályozó és újraelosztó szerepe, illetve az angolszász és a piacgazdasági modellt követő országok közti különbség). M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. 0–4 T Rögzíti, hogy a szociális piacgazdaság Magyarországon az 1989– [nem 90-es rendszerváltás után / a második világháború utáni Német adható: 1 és 3] Szövetségi Köztársaságban épült ki. írásbeli vizsga 1212 22 / 26 2012. május 9 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató M A vizsgázó helyesen használja az általános fogalmakat és a 0–4 témára vonatkozó szakkifejezéseket. [nem T Használja a következő általános fogalmakat és a téma adható: 1 és 3] szakkifejezéseit: pl. állam, gazdaság, piac, szabad verseny M A vizsgázó

beépíti válaszába a forrásban található információkat, Források és következtetéseket von le belőlük. használata T Rögzíti a forrás alapján a szociális piacgazdaság valamely jellemzőjét (kiterjedt szociális ellátások, relatíve magas adóelvonási szint), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a 0–6 szociális piacgazdasági modellre az angolszász modellhez [nem viszonyítva nagyobb állami szerepvállalás / kiterjedtebb társadalmi adható: szolidaritás jellemző); 1 és 4] T Összehasonlítja a táblázatból és a forrásból kiolvasható információkat (az Egyesült Királyság és Írország állami kiadásainak szintje alacsonyabb, mint Magyarországon, Ausztriában, illetve Németországban), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a táblázat és a szöveges forrás adatai igazolják egymást) Eseményeket M A vizsgázó bemutatja az állam szerepét a szociális piacgazdaság működésében, és feltárja

egyes dimenzióit. alakító T Rögzíti a szociális piacgazdaság fogalmát (az állam a gazdaság tényezők irányítását a piacnak engedi át, de törekszik az igazságosabb feltárása jövedelem- és vagyonelosztásra), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. az állam beavatkozik a piaci folyamatokba); T Rögzíti, hogy a szociális piacgazdaság a második világháború utáni Német Szövetségi Köztársaságban valósult meg először (említheti Konrad Adenauer kancellár vagy Ludwig Erhard miniszter nevét), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz 0–8 (pl. a kereszténydemokrata programot átvették később a [nem szociáldemokraták is, kiteljesedéséhez köthető a háború utáni német adható: gazdasági fellendülése, a rendszerváltozás után Magyarország is ezt 1 és 5] a modellt követte, a modell megvalósítása Antall József miniszterelnök kormányprogramjában is szerepelt); T Rögzíti, hogy a szociális

piacgazdaságban az állam jelentős újraelosztó szerepet tölt be, és megnevezi a politika valamely lényegi jellemzőjét (pl. nyugdíj-rendszer, egészségügyi rendszer, oktatási rendszer, szociális segélyek, családtámogatás, progresszív adóztatás, társadalmi szolidaritás) vagy rögzíti az állam szerepével kapcsolatos kételyeket / vitákat, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. Európa és Amerika összevetése, versenyképesség kérdése, elöregedő társadalom problémája). Megszerkesz- A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A tettség, nyelv- válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. 0–2 helyesség A feladatban elérhető összpontszám 28 Szaknyelv alkalmazása Elérhető vizsgapontszám írásbeli vizsga 1212 23 / 26 7 2012. május 9 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató 22. 1956 nemzetközi háttere Szempontok Feladatmegértés

Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata (hosszú) Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó alapvetően az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc nemzetközi hátterét ismerteti és elemzi. A válasz lényegre törően mutatja be a nagyhatalmak álláspontját és a párhuzamos nemzetközi eseményeket. 0–8 Az elemzés feltárja, hogy a nyugati közvélemény szimpátiával követte az eseményeket. A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket fogalmaz meg. M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. 0–4 T Rögzíti, hogy a forradalom 1956. október 23-án tört ki, és a [nem szabadságharcot november 4-én verték le a szovjet csapatok. adható: Megállapítja, hogy a Szuezi-csatorna Egyiptomban van vagy 1 és 3] Magyarország a szovjet érdekszféra része volt. M A vizsgázó helyesen használja az általános

fogalmakat és a témára vonatkozó szakkifejezéseket. 0–6 T Használja az általános történelmi fogalmakat: pl. forradalom, [nem adható: háború, nagyhatalmak. T Használja a téma szakkifejezéseit: pl. hidegháború, fegyverkezési 1 és 4] verseny, harmadik világ, enyhülési politika. M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Rögzíti Bohlen visszaemlékezésének valamelyik lényegi elemét (pl. az USA nem kötne katonai szövetséget Magyarországgal, a szovjet vezetőket nem nyugtatta meg az amerikai üzenet), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. az USA nem kockáztatott háborút, az USA passzivitása ellentétes volt a felszabadítási retorikával, az USA Szuez miatt együttműködésre törekedett, a Szovjetunió mégis a beavatkozás mellett döntött). T Rögzíti Bulganyin levelének valamelyik lényegi elemét (pl. atomtámadással fenyegeti

Nagy-Britanniát, a Szovjetunió be akar avatkozni a szuezi válságba), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. Nagy-Britannia megtámadta Egyiptomot, 0–10 Egyiptom a Szovjetunió segítségét kérte, a Szovjetunió már [nem adható: rendelkezett rakétafegyverekkel). 1 és 6] T Rögzíti a brit karikatúra valamelyik lényegi elemét (pl. Magyarországot „meggyilkolták”, a szovjet vezetők a „gyilkosok”, a Szuezi-csatornában akarják mosni kezeiket), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a Nyugat elítélte a szovjet agressziót, a szuezi válság elterelte a figyelmet a magyar eseményekről). T Rögzíti a holland karikatúra valamelyik lényegi elemét (pl. a nyugati országokat jelképező alakok, illetve az ENSZ csak szemlélők, a szovjet vezetők mint katonák, a pusztítás jelei), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a nyugati közvélemény szimpátiája, a Nyugat nem avatkozott be, az ENSZ

tehetetlennek bizonyult, a történteket szovjet agressziónak tartották, a szovjetek igyekeztek belügynek feltüntetni a forradalom leverését). írásbeli vizsga 1212 24 / 26 2012. május 9 Történelem emelt szint Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Javítási-értékelési útmutató M A vizsgázó feltárja az 1956-os forradalom nemzetközi hátterét, és bemutatja a nagyhatalmak álláspontját, a nemzetközi eseményeket és a forradalom külföldi megítélését. T Rögzíti, hogy a magyar szabadságharcot szovjet katonai beavatkozás verte le, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. Hruscsov félelme Magyarország elvesztésétől, viták a szovjet vezetésben a módszerről, hivatkozás a kommunistákat ért atrocitásokra, példa statuálásának szándéka). T Rögzíti, hogy az USA szovjet érdekszférának tekintette Magyarországot, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz

(pl. az amerikai felszabadítási retorika megtévesztő volt, a Szabad Európa Rádió ezt nem tette nyilvánvalóvá, ez volt a hidegháború realitása, ez Európa kettéosztásából következett, az USA számára a szuezi válság volt fontosabb). T Rögzíti, hogy a szuezi válság elterelte a figyelmet a magyar forradalomról, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. Szuezi-csatorna államosítása miatt Nagy-Britannia és Franciaország megtámadta Egyiptomot, ez a volt gyarmatosítók és gyarmat közti konfliktus volt, a Szovjetunió ezt kihasználta közel-keleti befolyás 0–12 kiépítésére, az USA szövetségeseivel szemben Egyiptom pártját [nem adható: fogta, a konfliktust a két szuperhatalom kölcsönös visszafogottsága 1 és 7] oldotta meg). T Rögzíti, hogy a nyugati közvélemény szimpátiával figyelte a magyar szabadságharcot, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. menekültek befogadása, 1956 a legismertebb magyar

történelmi esemény, a Szovjetunió lejáratódása) vagy rögzíti, hogy az ENSZ tárgyalta a magyar kérdést, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a BT szerkezete miatt tehetetlennek bizonyult, Nagy Imre reménykedett az ENSZ beavatkozásában) vagy rögzíti, hogy Hruscsov egyeztetett Titoval a katonai beavatkozás előtt, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. Hruscsov előzőleg kibékült Titoval, a kommunista vezetők aggódtak a magyar antikommunista fordulat miatt, Nagy Imrét alkalmatlannak tartották az események féken tartására). T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését Ugyanaz a válaszelem nem fogadható el az eseményeket alakító tényezők feltárásánál, és a források használatánál is. A vizsgázó fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja. 0–8 A

vizsgázó megállapításai árnyalt elemző-készségről tanúskodnak. A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat. A feladatban elérhető összpontszám 48 Elérhető vizsgapontszám írásbeli vizsga 1212 25 / 26 16 2012. május 9 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató A feladatlapon szereplő források (szöveg, kép, táblázat, adatok, grafikon) lelőhelyei: 3. feladat: http://hu.wikipediaorg, http://austria-lexikonat, http://www.paulfrasercollectiblescom, http://marmota-bblogspotcom 5. feladat: Kaposi-Szabó-Száray: Feladatgyűjtemény az új történelem érettségihez http://mek.niifhu 6. feladat: http://en.wikipediaorg, http://sdtsulinethu, http://mekniifhu http://www.localhistoryscitwlvacuk, http://huwikipediaorg 7. feladat: http://osszefogas.lapunkhu, http://wwwcroatia-in-englishcom http://romanicablues.wordpresscom, http://uploadwikimediaorg http://mult-kor.hu 8. feladat: http://www.bearishnewscom 14.

feladat: http://biblio.alloprofqcca, http://afwikipediaorg 15. feladat: http://v1.sahistoryorgza, http://newhistorycoza 20. feladat: http://en.wikipediaorg 21. feladat: European Communities, 2007 22. feladat: http://www.spartacusschoolnetcouk, http://wwwcvceeu írásbeli vizsga 1212 26 / 26 2012. május 9