Történelem | Középiskola » Történelem emelt szintű írásbeli érettségi vizsga, megoldással, 2007

Alapadatok

Év, oldalszám:2007, 70 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:225

Feltöltve:2007. június 02.

Méret:2 MB

Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 9 Azonosító jel: Történelem TÖRTÉNELEM EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. május 9 8:00 I. Időtartam: 90 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM emelt szint írásbeli vizsga 0713 I. összetevő Azonosító jel: Történelem emelt szint Fontos tudnivalók Egyértelmű válaszokat adjon, egyértelmű jelöléseket alkalmazzon – javítás esetén is! Válaszaiban a lényeg megfogalmazására törekedjen, ne lépje túl a rendelkezésre álló helyet! Csak annyi válaszelemet írjon, amennyit a feladat kér! (Ha többet ír, a beírás sorrendjében értékeljük válaszait.) Kérjük, kék színű tollat használjon! A feladatok megoldásához tartsa szem előtt az alábbi javaslatokat! • Olvassa el figyelmesen a feladatokat! • Kövesse figyelmesen a feladatlap utasításait! • Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép, ábra, szöveg, térkép)! •

Válaszait gondos mérlegelés után, lehetőleg javítás nélkül írja le! Eredményes munkát kívánunk! írásbeli vizsga, I. összetevő 0713 2 / 16 2007. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: I. RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK 1. A feladat az ókori görög történelemre vonatkozik Egy nagy politikus (Kr. e 638 – 558) önmagáról írt versének részletét idézzük Oldja meg ismeretei és a forrás segítségével a feladatokat! „Abból, miért a nép szavamra összegyűlt, Mit adtam én fel, míg minden célhoz nem ért? Tanúm legyen, ha majd ítélni fogsz, Idő, Az istenek nagy és kegyelmes anyja, Gé, A barna föld, amelyből sok jelzőkövet Kitéptem, itt is, ott is, mely leverve volt: Így lett, mi addig szolga volt, a Föld szabad. S az istentől rendelt hazába is sokat Vezettem vissza, kit rabként hurcoltak el, Ez jogtalan, más régi törvények szerint Adósságáért volt földönfutó, amíg Athén nyelvén többé beszélni

sem tudott. Voltak, kik itthon szenvedtek rút szolgaság alatt, szeszélyes gazdáik parancsait Rettegve: én szabaddá tettem őket is.” a) Nevezze meg a vers szerzőjét!.(0,5 pont) b) Nevezze meg működésének helyét! .(0,5 pont) c) Nevezze meg politikusi működésének idejét! .(0,5 pont) d) Az általa ekkor viselt legmagasabb tisztség: . (0,5 pont) e) Foglalja össze az idézetben említett két intézkedés lényegét! .(0,5 pont) . (0,5 pont) f) Milyen egyéb reformot tud a politikus személyéhez kötni, amely nem szerepel a szövegben? (1 pont) 4 pont írásbeli vizsga, I. összetevő 0713 3 / 16 2007. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: 2 A feladat a középkori kereskedelemhez kapcsolódik. Nevezze meg azt a földrajzi területet vagy várost, amelyre a meghatározás ráillik! (Elemenként 1 pont.) a) A középkorban ez a terület híres volt vásárairól, mert ide az itáliai és a Hanza kereskedői is elvitték áruikat. Később

kiváló minőségű pezsgője tette jelentőssé . b) Az „Adria királynője” nevet viseli ez az észak-itáliai, szigetekre épült város, mely a levantei kereskedelem egyik központja volt. A középkorban jelentős volt az üvegipara (pl tükrök) is . c) Az észak-itáliai Toscana központja, mely fontos szárazföldi kereskedelmi útvonal egyik végpontja. Jelentős pénzügyi és bankközpontja volt Európának, majd később posztóipara is fellendült. . 3 pont 3. A feladat a középkori Magyarország történetére vonatkozik Az ábra a magyar társadalom rendi tagolódását és az egyes csoportok politikai képviseletét ábrázolja. Pótolja a hiányzó elemeket a betűjelek szerint! (Elemenként 0,5 pont) a) . b) . c) . d) . írásbeli vizsga, I. összetevő 0713 4 / 16 2007. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: e) . f) . 3 pont 4. A feladat a reformáció korához kapcsolódik Válaszoljon a források és ismeretei alapján a

következő kérdésekre! (Elemenként 1 pont.) „Ezért hiábavaló és lehetetlen bárkinek is megparancsolni, hogy bárkit is erőszakkal kényszeríteni, hogy így vagy úgy higgyen [] Miként merészkedhet a dőre világi hatalom megítélni és irányítani olyan titkos, lelki, rejtett dolgot, amilyen a hit?” (Luther a világi hatalomról és a hitről; 1531) „»Ha gonoszul szóltam, tégy bizonyságot a gonoszságról« idézte Krisztus szavait János evangéliumából. »Ha maga az Úr, aki tudta, hogy nem tévedhet, nem vonakodott meghallgatni a bizonyságot tanításai ellen akár a leghitványabb szolgától mennyivel inkább kell nekem, gyarló embernek, aki könnyen tévedhetek, óhajtanom s kérnem, ha valaki bizonyságot kíván tenni tanításaim ellen [] Tegyetek bizonyságot, mutassátok ki tévedésemet a prófétákból és az evangéliumokból! Ha meggyőztök, bebizonyítjátok tévedésemet, készséggel visszavonom, és én leszek az első, aki tűzbe

vetem írásaimat.«” (Részlet Luther birodalmi gyűlésen elmondott beszédéből; 1521) „Kérdés: Nem lehet-e megtűrni a templomokban a képeket, mint a »tudatlan nép könyveit?«? Válasz: Nem, mert ne legyünk bölcsebbek Istennél, aki az ő népét nem béna bálványképek által, hanem igéjének élő hirdetése által akarja tanítani.”(Részlet a református katekizmusból; 1563) „Nem a latin nyelv betűitől kell kérdezgetni, hogyan beszéljünk németül, ahogyan ezek a szamarak teszik, hanem a családanyát az otthonában, a gyerekeket az utcán, a közembert a piacon kell megkérdezni efelől, az ő szájukat kell figyelni, miképpen beszélnek, s aszerint kell tolmácskodni. Akkor megértenek minket, és észreveszik, hogy németül beszélünk velük.” (Luther: Levél a tolmácsolásról; 1534) a) Miért nem tűrte meg a kálvini reformáció a képekkel, szobrokkal díszített templombelsőt? . b) Miért fordította Luther németre a Szentírást? . .

c) Milyen szerepet tulajdonított Luther a hitnek a keresztény ember életében? . . d) Honnan ered a reformáció lutheri irányzatának „evangélikus” jelzője? . 4 pont írásbeli vizsga, I. összetevő 0713 5 / 16 2007. május 9 Azonosító jel: Történelem emelt szint 5. A feladat a kora újkori magyar történelemre (1526-1711) vonatkozik Írja a térképen feltüntetett körökbe a megfelelő helységnév betűjelét: a) Bécs b) Buda, c) Eger, d) Mohács, e) Nagyszombat, f) Szentgotthárd, g) Temesvár, h) Várad. (Elemenként 0,5 pont) Töltse ki a táblázat hiányzó adatait! (Elemenként 0,5 pont.) Helynév Buda Eger Esemény Évszám 1541 i) Sikertelen török ostrom j) 5 pont írásbeli vizsga, I. összetevő 0713 6 / 16 2007. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: 6. A feladat a napóleoni háborúkhoz kötődik Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei alapján! Francia megszálló csapatok Frankfurt közelében

elkobzott angol árut égetnek el. (1810) a) Melyik rendeletet érvényesítik a képen? . (0,5 pont) b) Kinek a nevéhez köthető a rendelet? . (0,5 pont) c) Mikor uralkodott a rendeletet kiadó személy? . (0,5 pont) d) Mi volt a rendelkezés célja? . (0,5 pont) e) Soroljon fel kettőt a rendelkezés következményei közül! (Elemenként 1 pont.) . . 4 pont 7. A feladat a magyar kiegyezés alternatíváival kapcsolatos Keresse meg az alábbi szövegben a tartalmilag téves szavakat. Írja a táblázatba a hibás szavakat a javítással együtt! (Elemenként 0,5 pont.) A kiegyezés megkötésével nem értett egyet mindenki. A magyarországi nemzetiségek nem elégedtek meg az 1868-ban elfogadott nemzetiségi törvénnyel, mely számukra a megyei, törvényhatósági és községi szinteken biztosította a magyar nyelv használatát. írásbeli vizsga, I. összetevő 0713 7 / 16 2007. május 9 Azonosító jel: Történelem emelt szint A románok 1868-ban

széleskörű autonómiát kaptak, de ők a Magyarországon belüli függetlenségüket akarták elérni. A kiegyezés legfőbb ellenzője az emigrációban élő gr. Andrássy Gyula volt, aki a Monarchia nemzetiségi problémáit egy dunai konföderációban látta leginkább megoldhatónak A kiegyezés megkötése után nyílt levélben, az ún „Cassandra-levélben” fordult Deák Ferenchez, melyben jogfeladással vádolja, s megjósolja a magyar nemzet halálát Hiba Javítás a) b) c) 3 pont 8. A feladat az első világháborút lezáró Párizs környéki békerendszerre vonatkozik Egészítse ki a térkép és ismeretei alapján a következő mondatokat! (Elemenként 1 pont.) Európa az I. világháború után írásbeli vizsga, I. összetevő 0713 8 / 16 2007. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: Az első világháború a(z) .-k (a) vereségével végződött Nagymúltú birodalmak tűntek el Európa térképéről: Törökország és a hazánkat

is magába foglaló. (b), melynek területén több ország is osztozott 1921-ben Csehszlovákia, Románia és a későbbi Jugoszlávia létrehozták a -ot (c) a magyar revíziós törekvések megakadályozására. A békerendszernek köszönhetően a nagy középkori múltra visszatekintő (d) újra visszanyerte függetlenségét Azonban a . (e) nem vette figyelembe az egyes népek etnikai határait, s ezzel újabb feszültségek forrása lett 5 pont 9. A feladat a Horthy-korszakra vonatkozik Írja a meghatározások betűjele mellé a megfelelő történelmi fogalom sorszámát a felsorolásból! (Elemenként 0,5 pont.) a) .: szélsőjobboldali program. Fő elemeit Gömbös fogalmazta meg: keresztény fajvédelem és a magyar föld védelme a zsidó nagytőkével szemben. b) .: a kapitalizmust és a szocializmust egyaránt elvető elmélet. Magyarországon nagy hatással volt többek közt a népi írók mozgalmára. Kiemelkedő ideológusa Németh László. c) .: Magyarországon

az 1920-as években fellendült politikai mozgalom, amely a trónját vesztett Habsburg uralkodóház restaurációs törekvéseit támogatta. d) .: 1920-ban hozott törvény Magyarországon. Arányszámuknak megfelelően határozta meg az ország területén élő „népfajok”, nemzetiségek felsőoktatásba való felvételét e) .: a kiegyezés utáni és a két világháború közötti magyar társadalomban a középbirtokosok, a köztisztviselők, az értelmiség és a középpolgárság által alkotott réteg. A gazdag parasztság nem tartozott ide f) .: eredetileg az olaszok lakta osztrák és francia területeken, az anyaországgal való egyesülésért küzdő mozgalom, amely általánosabb fogalomként valamely nemzeti kisebbségnek a vele azonos etnikumú szomszédos országhoz való csatlakozási törekvését jelenti. A kifejezést a Trianon ellen tiltakozók használták 1: úri középosztály 2: szegedi gondolat 3: harmadik út 4: irredentizmus 5: legitimizmus 6:

numerus clausus 3 pont írásbeli vizsga, I. összetevő 0713 9 / 16 2007. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: 10. A feladat 1956 történelmére vonatkozik. Készítsen a forrás és ismeretei alapján rövid magyarázó jegyzeteket az aláhúzással megjelölt kifejezésekhez! (Elemenként 1 pont.) 1. „Az összes szovjet csapatok kivonását követeljük Magyarországról a békeszerződés határozatai alapján 2. A MDP-ben alulról felfelé titkos alapon új alap, közép és központi vezetők választását követeljük, ezek a legrövidebb időn belül hívják össze a Pártkongreszszust és válasszanak új központi vezetőséget 3. A kormány alakuljon át Nagy Imre elvtárs vezetésével [] 4. Általános, egyenlő, titkos választásokat követelünk az országban több párt részvételével, új Nemzetgyűlés megválasztása céljából [] 10. Követeljük a beszolgáltatási rendszer új alapokra fektetését és a termények okszerű

felhasználását Követeljük az egyénileg gazdálkodó parasztok egyenrangú támogatását. 11. Követeljük az ártatlanul elítéltek szabadon bocsátását, rehabilitását [] 12. Teljes vélemény- és sajtószabadságot követelünk, szabad rádiót követelünk [] Követeljük a meglévő káderanyag nyilvánosságra hozatalát és megsemmisítését. 13. Követeljük, hogy a zsarnokság és az önkény jelképét, a Sztálin-szobrot a leggyorsabban bontsák le 14. A meglévő, magyar népnek idegen címer helyett kívánjuk a régi magyar Kossuth-címer visszaállítását [] Követeljük a március 15 és október 6 nemzeti ünnep és munkaszüneti nap legyen” (Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem nagygyűlésének pontjai; 1956. október 22) a) MDP: . . b) békeszerződés: . . c) beszolgáltatási rendszer: . . d) népnek idegen címer: . . e) káderanyag: . . 5 pont írásbeli vizsga, I. összetevő 0713 10 / 16 2007. május 9 Történelem

emelt szint Azonosító jel: 11. A feladat a jelenkori globális problémákkal kapcsolatos Döntse el a forrás alapján, igazak vagy hamisak a következő állítások! (Válaszát X jellel jelölje!) (Elemenként 0,5 pont.) Környezeti problémák a világ országaiban az egy főre jutó GDP alapján a XX. század végén emisszió= kibocsátás CO2 = széndioxid SO2 = kéndioxid GDP = bruttó hazai össztermék Megállapítás Igaz Hamis a) Az egészséges ivóvízellátás fordítottan arányos az adott település csatornarendszerének kiépítettségével. b) Az alacsony GDP minden esetben rossz környezeti jellemzőket eredményez. c) A CO2 kibocsátás a jóléti társadalmakban magas. d) A városi por- és SO2-koncentráció egymáshoz hasonlóan alakul. 2 pont írásbeli vizsga, I. összetevő 0713 11 / 16 2007. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: 12. A feladat a magyar gazdaság és a világgazdaság közötti kapcsolatra vonatkozik Oldja meg

a feladatokat a források és ismeretei alapján! (Elemenként 1 pont.) A GDP világszintű növekedése 2004-ben (%) Á zs i a a Eu ró p Ja pá M n ag ya ro rs zá g fe jlő dő or sz ág FÁ ai K ta gá ll a m ok D é A l- A fr ik m a er és ik a a K öz el -K el et És za kA m er ik a 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 Az információs technológia egyre erősödő szerepét mutatja az is, hogy a 100 főre jutó PC-k száma a világon rohamosan növekszik. Jelenleg ez a szám az USA-ban 34, az Európai Közösségben 20, Magyarországon 5 a) Határozza meg a diagram segítségével, milyen mértékű volt a nemzeti jövedelem alakulása hazánkban 2004-ben! Húzza alá a megfelelőt! 1. alacsony 2. közepes 3. magas b) Húzza alá a megfelelő kiegészítést a diagram és ismeretei segítségével, hogy a mondat igaz legyen! Hazánkban azért magasabb a GDP [nemzeti össztermék] százalékos növekedése az európai országokéhoz viszonyítva, mert 1. jelentős az ország

gazdasági elmaradottsága 2. jelentős külföldi tőke áramlott be az országba a 80-as években 3. jelentős fejlődés következett be a korábban szegénynek számító régiókban c) Határozza meg azt a 2004-ben bekövetkezett politikai eseményt, amelytől hazánk gazdasági fejlődése várható! . 3 pont írásbeli vizsga, I. összetevő 0713 12 / 16 2007. május 9 Történelem emelt szint írásbeli vizsga, I. összetevő 0713 Azonosító jel: 13 / 16 2007. május 9 Történelem emelt szint írásbeli vizsga, I. összetevő 0713 Azonosító jel: 14 / 16 2007. május 9 Történelem emelt szint írásbeli vizsga, I. összetevő 0713 Azonosító jel: 15 / 16 2007. május 9 Azonosító jel: Történelem emelt szint elért maximális pontszám pontszám I. Egyszerű, rövid feladatok 1. Az ókori görög történelem 2. A középkori kereskedelem 3. A középkori Magyarország 4. A reformáció 5. Magyarország (1526-1711) 6. A napóleoni

háborúk 7. A kiegyezés alternatívái 8. A Párizs környéki békék 4 3 3 4 5 4 3 5 9. A Horthy-korszak 3 10. 1956 5 11. Globális problémák 2 12. A magyar gazdaság és a világgazdaság Összesen 3 44 javító tanár Dátum: . programba elért beírt pontpontszám szám I. Egyszerű, rövid feladatok javító tanár Jegyző Dátum: . Dátum: . Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a II írásbeli összetevő megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga az I összetevő teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a II. összetevővel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! írásbeli vizsga, I. összetevő 0713 16 / 16 2007. május 9 TÖRTÉNELEM EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. május 9 8:00 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 9 Azonosító jel: Történelem II. Időtartam: 150 perc

Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM emelt szint írásbeli vizsga 0713 II. összetevő Azonosító jel: Történelem emelt szint Fontos tudnivalók Egyértelmű válaszokat adjon, egyértelmű jelöléseket alkalmazzon – javítás esetén is! Válaszaiban a lényeg megfogalmazására törekedjen, ne lépje túl a rendelkezésre álló helyet! Kérjük, kék színű tollat használjon! A feladatok megoldásához tartsa szem előtt az alábbi javaslatokat! • Olvassa el figyelmesen a feladatokat! • Kövesse figyelmesen a feladatlap utasításait! • Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép, ábra, szöveg, térkép)! • Használja minden feladat megoldásához a megengedett segédeszközöket: a történelmi atlasz térképeit és a helyesírási szótárt! • Válaszait gondos mérlegelés után, lehetőleg javítás nélkül írja le! A szöveges, kifejtendő feladatok elkészítéséhez az alábbi

munkamenetet javasoljuk: 1. Helyezze el időben és térben a feladatban megjelölt problémát! 2. Használja föl a feladat megértéséhez a forrásokat, illetve a történelmi atlaszt! 3. Gyűjtse össze azokat az általános fogalmakat (fejlődés, változás, termelés stb), illetve az adott korszakhoz kapcsolódó fogalmakat (pl. várjobbágy, céh, személyi kultusz), amelyekkel az adott probléma bemutatható! 4. Építse be fogalmazásába a forrásokból megszerezhető információkat, következtetéseket! 5. Ha szükséges, készítsen vázlatot, illetve piszkozatot! 6. Tárja föl a probléma előzményeit, okait, következményeit! 7. Fogalmazzon meg feltételezéseket, magyarázatokat! 8. Építse be mondanivalójába önálló ismereteit (pl nevek, évszámok), nézőpontját, véleményét! 9. Ügyeljen arra, hogy mondatai világosak legyenek! 10. Szerkessze meg szövegét, és figyeljen a helyesírásra is! Tájékoztatásul: Az esszék javításának szempontjai: •

a feladat megértése, • megfelelés a tartalmi követelményeknek, • a válasz megszerkesztettsége, logikussága, nyelvhelyessége. Eredményes munkát kívánunk! írásbeli vizsga, II. összetevő 0713 2 / 32 2007. május 9 Azonosító jel: Történelem emelt szint Olvassa el figyelmesen! A következő feladatok közül összesen négyet kell kidolgoznia. Az alábbi szabályok alapján kell választania: kidolgozandó: kettő rövid és kettő hosszú feladat, amelyek közül mindegyik más-más korszakra és legalább kettő a magyar történelemre vonatkozik. Tanulmányozza figyelmesen a feladatokat! Sorszám Korszakok, témák A feladat típusa 13. Az angol alkotmányos monarchia rövid Egyetemes 14. A XVI. századi világgazdaság történelem 15. A szocialista világrendszer válsága 16. A fenntartható fejlődés hosszú 17. A kalandozó magyarok rövid 18. Zrínyi Miklós Magyar 19. Oktatás a dualizmus korában rövid történelem 20.

A felvilágosult abszolutizmus hosszú 21. A világháborúk demográfiai hatása rövid 22. Életszínvonal a Kádár-korszakban hosszú hosszú rövid hosszú A feladatok tanulmányozása után karikázza be a választott feladatok sorszámát! Ellenőrizze választása helyességét az alábbi táblázat kitöltésével! A feladatválasztás szempontjai Igen Négy feladatot választott? Legalább két magyar történelmi feladatot választott? Legalább egy egyetemes történelmi feladatot választott? Két rövid és két hosszú feladatot választott? Mind a négy kiválasztott feladata különböző korszakból való? (A táblázatban a korszakokat a kettősvonal választja el.) Egyértelműen jelölte feladatválasztásait? A feladatok közül csak a választott négyet dolgozza ki, a többit hagyja üresen! A válaszok elkészítése során fogalmazvány (piszkozat) készíthető! írásbeli vizsga, II. összetevő 0713 3 / 32 2007. május 9 Történelem

emelt szint Azonosító jel: 13. A feladat a kora újkori angol történelemre vonatkozik (rövid) Mutassa be a XVII-XVIII. századi angol parlamentáris monarchia működését a források és ismeretei alapján! Válaszában utaljon a választási rendszerre is! „Királyságunkban csak minden hatodik embernek van [megfelelő] jövedelme. Ha úr és szolga egyaránt választó lesz, akkor nyilvánvaló, hogy azok, akiknek nincs ilyen jövedelmük a királyságban, érdekükben állónak tartják majd, hogy olyanokat válasszanak meg, akiknek szintén nincs [megfelelő] jövedelmük. Ezek aztán olyan törvényt hozhatnak, hogy a javak és birtokok területén is egyenlőség legyen” „Aki nem tulajdonosa javainak, az nem szabad.” (Felszólalások az angol parlamentben a XVII. század második felében ) „1760-ban a 403 közül mindössze 22 körzet [választókerület] lakossága haladta meg az 1100-at.A legtöbb körzet választásra jogosult lakosságának a száma a

400-at sem érte el.[] A sűrű népességű városok lakossága [a magas cenzus miatt] gyakorlatilag nem rendelkezett szavazati joggal.”(Szántó György Tibor történész) Az angol alkotmányos monarchia írásbeli vizsga, II. összetevő 0713 4 / 32 2007. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga, II. összetevő 0713 5 / 32 Elérhető Elért pont 4 4 4 6 8 2 28 Osztószám 4 7 2007. május 9 Azonosító jel: Történelem emelt szint 14. A feladat a kora újkori világgazdaság történetére vonatkozik (hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján, hogyan alakult Nyugat- és Kelet-Európa gazdasági szerepe a XVI. században! Térjen ki a kereskedelmi háromszög, az árforradalom és a

városiasodás összefüggéseire is! Használja a történelmi atlaszt! Gabonafölösleg és -szükség Európában a XVI. században Európa jelentősebb városai a XVI. században írásbeli vizsga, II. összetevő 0713 6 / 32 2007. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: „A lengyel királyságnak és az említett Danzig [Gdansk] városának egész gazdagsága és jövedelme abból származik,hogy a hollandok minden évben egyszer vagy kétszer két-háromszáz hajóval eljönnek Danzigba, s két hét leforgása alatt felvásárolják és elszállítják az összes gabonát, amit az említett városban találnak. Az elmúlt huszonöt évben Lengyel- és Poroszország nagy földesurai mind fölfedezték, hogy összes gabonájukat leküldhetik a folyókon Danzigba, s ott értékesíthetik Ezért a lengyel királyság és a nagy földesurak hatalmasan meggazdagodtak.”(Transsylvanus császári küldött jelentése; 1546) A gabonaárak Európában 1300-1850

„[] az angolok jóval gazdagabbak bármely más európai ország népénél. [] Gazdagságukat elsősorban a termőföld jó hozamának köszönhetik [] Az ón értékesítése is sok pénzt fial a királyságnak, de még több haszon származik az igen drága és Európaszerte jó hírnévnek örvendő nagy mennyiségű gyapjú eladásából. Hogy a beáramlott aranyat és ezüstöt az országban tartsák, hoztak egy törvényt, ami már régóta érvényben van, miszerint mindennemű pénz, arany vagy ezüst kivitele az országból súlyos büntetést von maga után.” (A velencei követ jelentése; 1500) írásbeli vizsga, II. összetevő 0713 7 / 32 2007. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: írásbeli vizsga, II. összetevő 0713 8 / 32 2007. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata

Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 8 4 6 10 12 8 48 Osztószám 3 16 15. A feladat a szocialista világrendszer történetére vonatkozik (rövid) Elemezze az 1980-as évtized végén készült karikatúrát! Írja le, hogyan tükrözi a rajz a szocialista rendszerek gazdasági és ideológiai válságát ! Kronológia: 1985: Mihail Gorbacsov lett a Szovjetunió vezetője (a párt főtitkára) 1987: Gorbacsov sikertelen reformkísérletének kezdete 1989. I : tüntetések a prágai Vencel téren 1989. IV : megállapodás a „részlegesen szabad választásokról” Lengyelországban 1989. VI : tárgyalások Magyarországon a kormány és az ellenzéki mozgalmak között; Nagy Imre újratemetése 1989. XI : a berlini fal megnyitása 1989. XII : Ceausescu bukása Romániában 1991. XII : a Szovjetunió felbomlása „Milyen lehetőségek állnak előttünk? Az egyik az, hogy tartsuk fenn

az utasításos-adminisztratív rendszert, a szigorú tervezést, a parancsokat, nemcsak a gazdaságban, hanem a kultúrában is. A másik, amely azon a meggyőződésen alapul, hogy a múltban megtett utunk teljesen lejáratta az októberi forradalom választását, a társadalom kapitalizálódását javasolja. Járhatunk-e ezen a két úton? Nem, ezeket elvetjük. [] Mi egy más utat látunk, amely a társadalmi haladáshoz vezet []. A szocializmus új képének emberi arca van” (Gorbacsov; 1989) írásbeli vizsga, II. összetevő 0713 9 / 32 2007. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 6 8 2 28 Osztószám 4 7 16. A feladat a jelenkori globális problémákhoz kapcsolódik. (hosszú)

Hasonlítsa össze az idézetekben vázolt két közgazdasági gondolkodásmód gazdasági, társadalmi és környezettudományi (ökológiai) vonatkozásait! Értelmezze a kétféle nézőpont szerint a táblázat és a grafikon adatait! Két kortárs közgazdász a gazdasági fejlődésről és a fogyasztásról „Hihetetlenül produktív gazdaságunk megköveteli, hogy a fogyasztást életelvünkké tegyük, hogy a gazdasági javak vásárlásából és használatából rítust teremtsünk, és spirituális, egocentrikus kielégülésünket a fogyasztásban keressük Egyre több dologra van szükségünk, hogy egyre növekvő mértékben fogyasszuk, elégessük, elnyűjük, kicseréljük, eldobjuk őket.” (Victor Lebow) írásbeli vizsga, II. összetevő 0713 10 / 32 2007. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: „a gazdasági növekedésnek, melynek a közgazdaságtan, a fizika, a kémia és a műszaki tudományok szempontjából nincs megállapítható

határa, szükségképpen végzetes, szűk keresztmetszetekhez kell érkeznie, ha a környezettudományok szemszögéből tekintjük. Az az életszemlélet, amely a gazdagság egysíkú hajszolásában keres kielégülést, nem illik bele ebbe a világba, mert semmilyen korlátozó elvet nem tartalmaz, miközben a környezet, amelyben megnyilvánul, szigorúan korlátos Következésképp azt találjuk, hogy a határtalan gazdasági növekedés eszméjét - mindig többet és többet, amíg mindenki dúsgazdag nem lesz - legalább két ponton meg kell kérdőjeleznünk: 1. hozzájutunk-e az alapvető erőforrásokhoz, és/vagy 2. képes-e megbirkózni a környezet a növekedésből adódó hatásokkal?” (Ernst Schumacher) Összes és ágazatonkénti éves becsült vízfelhasználás (világ) A világ energiafogyasztása 1970-ben és 1990-ben 1970 1990 Régió Energiafogyasztás Fejenként Energiafogyasztás Fejenként (exajoule) (exajoule) (gigajoule/fő) (gigajoule/fő) Fejlődő

országok (összesen) 31 12 84 21 Latin-Amerika 8 26 16 37 Ázsia 19 10 59 20 Afrika 4 10 9 14 Fejlett tőkés országok 129 180 154 185 Szocialista gazdaságok 44 20 71 167 A világ összesen 204 55 319 59 írásbeli vizsga, II. összetevő 0713 11 / 32 2007. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: írásbeli vizsga, II. összetevő 0713 12 / 32 2007. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 8 4 6 10 12 8 48 Osztószám 3 16 17. A feladat a X századi magyar történelemhez kötődik (rövid) Mutassa be ismeretei és a források alapján a kalandozó hadjáratok jellemzőit és az európai világban a magyarokról kialakult képet! Használja a történemi

atlaszt! „A magyarok népe napkelte előtt az öldöklésre szomjasan, a harcra vágyódva, meglepi a még ásítozó keresztényeket. Többeket a nyíl előbb ébresztett fel, mint a magyarok kiáltozása Másokat ágyukban döftek keresztül, sem a zaj, sem a sebek nem ébresztették már fel őket, mivel előbb szállott el belőlük a lélek, mint az álom. Tehát innét is, onnét is súlyos küzdelem kerekedik; a türkök [magyarok] hátat fordítva, mintha megfutamodnának, nyilakkal igen sokat leterítenek. A lenyugvó nap már hét órát mutatott, a hadiszerencse még Lajos [Gyermek Lajos keleti frank király] seregének kedvezett, amikor a türkök szemtől-szembe cselt vetnek, és futást színlelnek. A király népe a cselvetést nem sejtve, a legerősebb lendülettel üldözőbe veszi őket, a lesben állók minden oldalról előjönnek és megsemmisítik a győzteseket azok, akik már legyőzötteknek látszottak.” (Liutprand püspök krónikája; 960 körül)

„Kettő közülük [a magyarok közül] felmászik a haranglábra abban a hitben, hogy a csúcsán levő kakas aranyból való, és nem lehetne az ilyen nevű helység istene, csak úgy, ha nemesfémből van öntve. [Gallus=kakas] Miközben az egyik erősebben kihajlik, hogy a lándzsájával lefeszítse, a magasból lezuhan az udvarba és szörnyethal. A másik ezalatt isten szentélyének meggyalázására a keleti homlokzat tetejére mászott, és miközben hozzákészülődött, hogy a hasát kiürítse, hátrazuhant és teljesen összetörte magát []. A kolostor udvarát a tisztek veszik birtokukba és bőségesen lakomáznak. Heribald is velük együtt belakott, hogy, mint utóbb maga is mondogatta, soha jobban. S minthogy azok, szokásuk szerint, székek nélkül a zöld fűre ültek az étkezéshez, Heribald magának és egy foglyul ejtett klerikusnak [papnak] székeket hozott. Azok pedig, miután az áldozati barmok lapockáit és a többi részeit félig nyersen, kések

nélkül, csupán fogaikkal marcangolva lerágták, a lerágott csontokat tréfából egymáshoz hajigálták. Bort, írásbeli vizsga, II. összetevő 0713 13 / 32 2007. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: amelyet tele csöbrökben középre helyeztek, annyit ivott mindenki, különbség nélkül, amennyi jólesett. Miután pedig a bortól nekihevültek, mindnyájan elkezdtek rettenetesen kiáltozni isteneikhez, a klerikust pedig és a bolondjukat arra kényszerítették, hogy ugyanezt tegyék. A klerikus pedig, minthogy jól tudta a nyelvüket, s ezért is tartották meg életben, velük kiabált, ahogy csak tudott. [] A foglyoknak szokatlan énekére mindnyájan, akik ott voltak, összecsődültek, és vidámságukat szabadjára engedve, táncoltak és birkóztak a főemberek előtt. Némelyek fegyverrel is összecsapva, bemutatták, mennyire járatosak a hadi tudományban.” (Ekkehard: Sankt Gallen-i történetek; 1050 körül) Szempontok

Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga, II. összetevő 0713 14 / 32 Elérhető Elért pont 4 4 4 6 8 2 28 Osztószám 4 7 2007. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: 18. A feladat Magyarország XVII századi történelmére vonatkozik (hosszú) Mutassa be Zrínyi Miklós politikusi és hadvezéri portréját ismeretei és a források alapján! Használja a történelmi atlaszt! „Immár is elrepült a fatalis conjontura [a végzet adta jó alkalom] leszen oly idő, hogy nem a magunk választásábul fogunk kardot venni kezünkbe, hanem akkor, amikor az ellenségünknek lészen módja és akaratja hozzá, és meg fogjuk bizonyítani kárunkkal, hogy aki szintén nem resolutus [határozott] az alkalmatosságot megragadni, mikor jön, megnyomorítja ütet, mikor nem hinné.”

(Zrínyi:Vitéz Hadnagy; 1653) „mi, kik minden nyavalyánkban csak egymásra szánkat tátjuk, egyikünk az másikra vet, s mindnyájan vagyunk pedig rosszak s az vétkesek; mi az, kik mindenik a maga privátumáért [önérdekéért] eleget perel és pattog, az publicumért [közérdekért] megnémul” (Zrínyi) „Avval panaszkodnám a szerencsére, hogy evvel a geniummal [alkotó képesség, lángész], evvel a hazám szolgálatjához való készséggel, végezetre evvel a jó igyekezettel, ebben a magyar romlásnak seculumjában [évszázad] helyheztetett engemet, és nem azokban a dicséretes időkben, melyekben az Isten kegyelemmel volt a magyarokhoz, és nem fordította volt orcáját őtőlök, hanem rettenetessé tette volt azoknak, akik most unalommal néznek reánk, és csúfsággal említenek bennünket. Talált volna talán ahhoz ez a lélek, ki bennem vagyon, maga inclinatiojából [hajlandóságából] dicsőséges foglalatosságokat, és ez is a magyar koronának egy

kis fényességet csinált volna.” (Zrínyi) „Szükséges azért, hogy a magyar nemzet, ha ettűl a fennforgó vésztűl meg akar szabadulni, ha magának, [] megmaradást kéván, tartson fegyvert kezében; de nem úgy, mint eddig, hanem jóval is másképpen. Mert nem elég az, hogy minden particularis [magán-] embernek legyen fegyver házánál, noha annak is úgy kell lenni, hanem hogy az ország tartson egy armadát [hadsereg] lábon készen, aki mindenfelé, minden órában, minden szempillantásban, télen, nyáron, oda mehessen, ahová szükség kévánja.” (Zrínyi: Az török áfium ellen való orvosság; 1663) Zrínyi Miklós (1620-1664) írásbeli vizsga, II. összetevő 0713 15 / 32 2007. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: Az eszéki híd felégetése, 1664 írásbeli vizsga, II. összetevő 0713 16 / 32 2007. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: Szempontok Feladatmegértés

Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga, II. összetevő 0713 17 / 32 Elérhető Elért pont 8 4 6 10 12 8 48 Osztószám 3 16 2007. május 9 Azonosító jel: Történelem emelt szint 19. A feladat a dualizmus korára vonatkozik (rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján az elemi (alsó fokú) iskoláztatás legfontosabb vonásait a dualizmus korában! „1. Minden szülő vagy gyám, ideértve azokat, kiknek házában gyermekek mint mestertanítványok vagy háziszolgák tartattnak, kötelesek gyermekeiket vagy gyámoltjaikat [] nyilvános iskolába járatni életidejök 6. évének betöltésétől egészen 12, illetőleg 15 év betöltéséig” (A népiskolai közoktatásról szóló törvény; 1868) Az analfabétizmus alakulása az 1868. évi népiskolai (népoktatási) törvény

megjelenése után ÉVSZÁM ÍRÁSTUDÓ 31 % 1870 46 % 1880 68 % 1910 „55. § A községi elemi népiskolában köteles tantárgyak: b) hit- és erkölcstan, c) írás és olvasás, d) fejbeli és jegyekkel való számolás, és a hazai mértékek és pénznemek ismerete, e) nyelvtan, f) beszéd- és értelemgyakorlatok, g) hazai földleírás és történet, h) némi általános földleírás és történet, i) természettan és j) természetrajz elemei, k) gyakorlati útmutatások a mezei gazdaság és kertészet köréből, l) polgári főbb jogok és kötelességek tanítása, m) ének, n) testgyakorlat, tekintettel a katonai gyakorlatokra.” (A népiskolai törvény melléklete; 1868) Az elemi iskolák megoszlása az oktatási nyelv szerint (1912-13) Oktatási nyelv Iskolák (%) Magyar Német Szlovák Román Ukrán Horvát és szerb Olasz Egyéb írásbeli vizsga, II. összetevő 0713 Az elemi iskolák megoszlása iskolafenntartók szerint (1912-13) Iskolafenntartó Iskolák

Száma %-a Állam 3 296 19,55 Község 1 410 8,36 Egyházak római katolikus 5 214 30,92 görög katolikus 1 730 10,26 Református 1 809 10,73 Evangélikus 1 297 7,69 Görögkeleti 1 394 8,27 Unitárius 32 0,19 Izraelita 406 2,41 Társulat 27 0,16 Magán 246 1,46 Összesen 16861 100,00 79,79 2,65 2,24 13,24 0,35 1,60 0,07 0,06 18 / 32 2007. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: „De a közoktatás sikere, a közművelődés és közjólét szempontjából az államnak is legfőbb célja lévén: köteles ez az állami tanintézetekben a lehetőségig gondoskodni arról, hogy a hon bármely nemzetiségű, nagyobb tömegekben együtt élő polgárai az általok lakott vidékek közelében anyanyelvökön képezhessék magukat egészen addig, ahol a magasabb akadémiai képzés kezdődik.” (A nemzetiségi egyenjogúságról szóló törvény; 1868) . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása

Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga, II. összetevő 0713 19 / 32 Elérhető Elért pont 4 4 4 6 8 2 28 Osztószám 4 7 2007. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: 20. A feladat a felvilágosult abszolutizmus magyarországi történetére vonatkozik (hosszú) Mutassa be ismeretei és a forrás alapján, hogy Mária Terézia és II. József idején Magyarországgal kapcsolatban hogyan érvényesültek a Kaunitz által megfogalmazott kormányzati elvek! „Azokkal a mágnásokkal és nemesekkel, akik az udvarral szembehelyezkednek, idejében meg kell értetni, hogy számukra és gyermekeik számára a királyi kegyhez vezető út örökre bezárul, és az udvar tettüket sohasem fogja elfelejteni. A tapasztalat bizonyítja, hogy az országgyűlések az uralkodóra mindig hátrányosak, ezért nem kell a rendeket összehívni. Viszont a körülmények

természete szerint az egyes megyékhez kell fordulni, és azon kell lenni, hogy Őfelsége ott az alispánok és kisnemesség útján minél erősebb befolyást nyerjen, és így elgondolásait ne a helyes útra szinte alig irányítható egész testületnél, hanem annak egyes tagjainál igyekezzék előkészíteni, és amikor bennük a hajlandóság elérte a szükséges érettségi fokot, csak akkor lehet az egész megvalósításához fogni. Ha ezt az eszközt a szükséges elővigyázattal és szívóssággal alkalmazzák, akkor néhány év alatt rendkívül sok hasznosat lehet létrehozni. De kellő módon kell belekezdeni, és nem szabad megelégedni csupán az alázatos és az ügybuzgalomra valló szép szavakkal, hanem a tetteket kell nézni, és ezeket kell jutalmazni vagy büntetni. Az országgyűlési végzésekhez és a hazai törvényekhez sohasem szabad hozzányúlni vagy azok ellen cselekedni. A legkevésbé szabad azonban elárulni, hogy szándékunkban áll a

nemesség teljes adómentességének korlátozása Ez óriási vihart keltene, és egyszerre minden jó elgondolást tönkretenne. Viszont nem volna szabad megengedni a törvények és kiváltságok félremagyarázását, hanem szigorúan ragaszkodni kell azokhoz, és amit nem mondanak ki világosan, a királyi jog javára kell értelmezni, és nagy gondot kell arra fordítani, hogy a kancellária ebben ne állhasson a nemzet pártjára. Ugyanebből az alapelvből következően az udvarnak soha nem volna szabad megengednie, hogy a határőröket és Erdélyt a Magyar Királysághoz csatolják, vagy valami más formában ennek befolyását ott növeljék. Ellenkezőleg, az okos politika azt kívánja, hogy az erdélyieket és a határőröket védőfegyverként használjuk fel, és az előbbieknél kezdjük meg a megfelelő intézkedések megtételét. Azután annál könnyebben lehet az ilyeneket Magyarországon is létrehozni Elsősorban arra kell gondot viselni, hogy a jobbágy

Magyarországon kedvezőbb helyzetbe jusson és az adóterhet elbírja. Ezért a nemességnek a jobbágyok fölötti uralmában mutatkozó minden visszaélését a lehetőség szerint meg kell szüntetni vagy korlátozni. Így idővel a népet meg lehet nyerni az udvar számára.”(Kaunitz előterjesztése az udvar magyarországi politikájának alapelveiről ; 1761) [Wenzel Anton Kaunitz (1711-1794) Mária Terézia államkancellárja, a Habsburg Birodalom egyik meghatározó politikusa.] „arra irányul állandóan a mi anyai fáradozásunk és királyi gondunk, hogy egyrészről a földesurakat szabadon és sértetlenül megőrizzük igaz jogaikban, másrészről pedig minél jobban gondoskodjunk a szegény adózó nép megmaradásáról és az egész országnak ezzel elválaszthatatlanul összekapcsolt javáról, következésképp az adózó népet írásbeli vizsga, II. összetevő 0713 20 / 32 2007. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: megóvjuk a

földesuraknak minden igaztalan és törvénytelen elnyomásától.” (Mária Terézia indoklása az Úrbéri rendelethez; 1767) „Minden alattvaló urától vár védelmet és biztonságot. Ezért az uralkodó kötelessége, hogy alattvalói jogát rögzítse; ügyeiket úgy vezesse, hogy az a közjót és az egyén javát egyaránt szolgálja A legfőbb hatalom, ami az uralkodót illeti, minden határozatára, amelyet rendelet formában adnak ki, a kötelező jelleg bélyegét nyomja rá.” (II József) írásbeli vizsga, II. összetevő 0713 21 / 32 2007. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga, II. összetevő 0713 22 / 32 Elérhető Elért pont 8 4 6 10 12 8 48 Osztószám 3 16

2007. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: 21. A feladat Magyarország XX századi történelmére vonatkozik (rövid) Mutassa be ismeretei és a források segítségével a két világháború néhány demográfiai következményét! A természetes szaporodás alakulása az ország jelenlegi területén – ezer lakosra A házasságkötések száma – ezer lakosra – az ország jelenlegi területén Az élveszületések alakulása az ország jelenlegi területén A természetes népmozgalom – ezer lakosra írásbeli vizsga, II. összetevő 0713 23 / 32 2007. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga, II. összetevő 0713 24 / 32 Elérhető Elért pont 4 4 4 6 8 2 28 Osztószám 4 7

2007. május 9 Azonosító jel: Történelem emelt szint 22. A feladat a Kádár-korszakhoz kapcsolódik (hosszú) Készítsen összegzést a források és ismeretei alapján a hazai fogyasztás, a jövedelmek és az árak összefüggéseiről a Kádár-korszakban! Térjen ki az életmód megváltozására is! A tábor legvidámabb barakkja, [] mert volt kaja, lett telek, az életszínvonal emelkedett, nyíltabban lehetett dumálni, mint a környező országokban, s a végén csaknem mindenki, tisztelet a kivételnek, útlevelet is kapott. Ismerjük el, hogy a szocialista tábor tizennégyes mezőnyéből Magyarország bizony kiemelkedett, [] a szomszédos népek irigyelték is a magyarokat; a szovjet turisták itt azt hitték, hogy Nyugaton vannak.”(Charles Gáti, történész; 1995) A fogyasztás hosszú távú idősorai(1950=100%) Élelmiszer- és tápanyagfogyasztás „E generáció életét úgy lehet jellemezni, mint kitartó küzdelmet a családi ház fokozatos

megszerzéséért, illetőleg felépítéséért. Tipikusnak mondható az olyan építkezés, amikor egy huszonöt éves munkásfiú és egy húszéves munkáslány házasságuk első öt évét albérletben tölti, és közben telekre gyűjt. A hatodik évben megveszik a telket, a hetedikírásbeli vizsga, II összetevő 0713 25 / 32 2007. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: ben elkezdenek építkezni, és körülbelül a tizedik évben az építkezést be is fejezik. Ezután következik a lakás közművesítése: víz, szennyvízelvezetés, kerítés és a lakás berendezése Mindezt csak úgy oldhatják meg, ha a családi élet stabilitását nem zavarja semmi, ha minden garast félretesznek, fogyasztásukat erősen korlátozzák, megragadnak minden mellékes kereseti lehetőséget, vagy pedig a gyárban dolgoznak napi 12 órát, hét végén pedig részt vesznek a ház építésében. Ezen a módon negyvenéves korukra elérik, hogy az uralkodó szokások

szerint berendezett családi házzal és 150-300 négyszögöl kerttel rendelkeznek. Mire idáig eljutottak, a folytonos munkát és a takarékosságot annyira megszokták, hogy tovább dolgoznak és takarékoskodnak, és kocsira, központi fűtésre kezdenek el gyűjteni. Kívülről nézve kispolgári életvitel és törekvések, belülről nézve küzdelem és beérkezés.”(Kemény István szociológus; 1990) „ A fogyasztói árak, valamint a munkások és alkalmazottak reáljövedelmének és reálbérének alakulása, 1950-1990 írásbeli vizsga, II. összetevő 0713 26 / 32 2007. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: írásbeli vizsga, II. összetevő 0713 27 / 32 2007. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség,

nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga, II. összetevő 0713 28 / 32 Elérhető Elért pont 8 4 6 10 12 8 48 Osztószám 3 16 2007. május 9 Történelem emelt szint írásbeli vizsga, II. összetevő 0713 Azonosító jel: 29 / 32 2007. május 9 Történelem emelt szint írásbeli vizsga, II. összetevő 0713 Azonosító jel: 30 / 32 2007. május 9 Történelem emelt szint írásbeli vizsga, II. összetevő 0713 Azonosító jel: 31 / 32 2007. május 9 Történelem emelt szint Azonosító jel: Maximális Elért pontszám pontszám I. Egyszerű, rövid feladatok II. Szöveges kifejtendő feladatok 44 13. Az angol alkotmányos monarchia 7 14. A XVI századi világgazdaság 16 15. A szocialista világrendszer válsága 7 16. A fenntartható fejlődés 16 17. A kalandozó magyarok 7 18. Zrínyi Miklós 16 19. Oktatás a dualizmus korában 20. A felvilágosult abszolutizmus 7 16 21. A világháborúk demográfiai

hatása 22. Életszínvonal a Kádár-korszakban 7 16 II. Szöveges kifejtendő feladatok 46 I. + II összesen 90 javító tanár Dátum: . . programba elért beírt pontpontszám szám I. Egyszerű, rövid válaszok II. Szöveges kifejtendő feladatok javító tanár jegyző Dátum: . írásbeli vizsga, II. összetevő 0713 Dátum: . 32 / 32 2007. május 9 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 9 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató 0713 TÖRTÉNELEM EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok javításához A dolgozatot a vizsgázó által használt színűtől eltérő színű tollal javítsa az alábbiak szerint! 1. Jó válasz 9 2. Hiány(osság) 3. Nem tartozik szorosan a

megoldáshoz 4. Felesleges, értékelhetetlen rész (áthúzás) 5. Súlyos hiba, tartalmi tévedés (aláhúzás) √ [ ] 6. Értelmetlen szöveg, logikai problémák (aláhúzás) ∼∼∼∼∼∼ 7. Nyelvhelyesség (aláhúzás) 8. Durva helyesírási hiba (aláhúzás) A feladatok alatt található téglalapok közül a bal oldaliban a feladatra adható maximális pontszám van, a jobb oldali téglalapba írja be a tanuló által elért összes/teljes pontszámot! A feladatok egyes részeinek megoldásáért járó részpontszámokat is írja a dolgozat(ok)ra! Csak a megoldási útmutatóban megadott/megfogalmazott válaszelemeket fogadja el, és az egyes feladatoknál feltüntetett pontozás szerint értékeljen! A megadott válaszelemektől eltérést lehetővé tevő feladatokra, feladatelemekre (pl. indoklás) és feladattípusokra a részletes megoldási útmutatóban külön utalás található. I. A rövid feladatok javítása, értékelése Értékelési alapelv,

hogy a javítókulcsban szereplő válaszelemeket kell jó válaszként elfogadni. Pontozás Jó válasz/válaszelem: Rossz válasz: Hiányzó válasz: 0,5 vagy 1 pont (a megoldókulcsban feltüntetettek szerint) 0 pont 0 pont Azokra a feladatelemekre lehet 0,5 pontot adni, amelyeket a javítókulcs külön is megjelöl. A megoldókulcsban megadott pontszám egy-egy eleme már tovább nem bontható. Az egyes feladatrészek pontjainak összesítése során kapott pontszámot nem kell kerekíteni, lehet pl. 3,5 pont A több válaszelemből álló feladatok pontozása: • • ha 2 pont adható, és két válaszelemet vár el a feladat, akkor minden egyes hibátlan válaszelemért 1-1 pont adható; ha 1 pont adható, és két válaszelemet vár el a feladat, akkor minden egyes hibátlan válaszelemért 0,5-0,5 pont adható. írásbeli vizsga 0713 2 / 22 2007. május 9 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató A nem zárt végű feladatoknál (az

indoklásoknál, szövegértelmezéseknél stb.) minden olyan megoldás elfogadható, amely tartalmilag megegyezik a megoldási útmutatóban szereplő válasszal. (Ezért ezeknél a feladatoknál a megoldások „Pl”-lel kezdődnek) Azoknál a feladatoknál, ahol több válaszelem közül kell a jó megoldást kiválasztani (pl. igaz–hamis), ott az összes válaszelem aláhúzása, megjelölése esetén a válasz nem értékelhető. Ha egy feladat meghatározza az elem(ek) számát, és a vizsgázó ennél többet ír, akkor a beírás sorrendjében kell értékelni. A megoldásokért az előírt maximális pontot meghaladó „jutalompont” nem adható. Hibás vagy hiányzó válaszelemek miatt pontot levonni nem szabad! A megoldásban szereplő javítókulcstól csak különösen indokolt esetben lehet eltérni. Az eltérések okát a javítónak külön szöveges magyarázattal kell indokolnia. II. A szöveges feladatok javítása, értékelése 1. A feladatválasztás

Összesen négy feladat értékelhető: mégpedig kettő rövid és kettő hosszú feladat, amelyek közül mindegyik más-más korszakra, legalább kettő a magyar történelemre és egy az egyetemes történelemre vonatkozik. A feladatok értékelése a tanulók hibás feladatválasztása esetén: Ha négy feladatot oldott meg a tanuló, de helytelenül választott a korszakok, a feladattípus stb. vonatkozásában, akkor • azt a feladatát (vagy feladatait) kell figyelmen kívül hagyni, amelyikben a legkevesebb pontot érte el, így az összpontszám kiszámításánál a legkisebb pontveszteség éri; • azt az egy (kettő vagy három) feladatát kell figyelembe venni, amely(ek) megfelel(nek) a választási szempontoknak, és amely(ek)ben a legtöbb pontot szerezte. Ha a tanuló négynél több feladatba is belekezd, de nem jelöli egyértelműen választását, és a megoldások között van négy olyan feladat, amelyik megfelel a választási szabályoknak, akkor a legkisebb

sorszámú megoldott feladattól indulva, a jó választás szabályai alapján emelkedő számsorrendben kell a feladatokat értékelni (pl. 13, 16, 17, 20 vagy 14, 16, 17, 20.) Ha a tanuló négynél több feladatba is belekezd, de nem jelöli egyértelműen választását, és nincs négy olyan feladata, amely megfelel a választási szempontoknak, akkor azokat a feladatait kell figyelembe venni, mely(ek) megfelel(nek) a választási szempontoknak, és amely(ek)ben a legtöbb pontot szerezte. Ha a vizsgázó mindegyik feladatba belekezd, és nem jelzi egyértelműen választását, akkor a vizsgaleírásnak megfelelően a 13., 16, 19, 22 feladatok megoldását kell értékelni 2. A feladatok értékelése A feladatok értékelésében a következő szempontok a meghatározók: a) feladatmegértés, b) követelményeknek (kompetenciák, tartalmak) való megfelelés, c) megszerkesztettség, nyelvhelyesség. A szöveges feladatok értékelése a javítókulcs felhasználásával

történik, amely tartalmazza a konkrét értékelési szempontokat és a műveleteket, valamint a hozzájuk rendelhető tartalmakat. írásbeli vizsga 0713 3 / 22 2007. május 9 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató a) Útmutató a feladatmegértés pontozásához A feladatmegértés kapcsán a következő szempontokat kell figyelembe venni: • A feladat (téma, korszak) azonosítása: a diák a megadott problémáról, témáról, korszakról ír-e? • A tématartás, a lényeg kiemelése: lényegre törően a feladatban felvetett problémára koncentrál-e? • Tartalmi mélység, kifejtettség: megállapításai és következtetései mennyire összetettek, illetve relevánsak-e a probléma szempontjából? • Műveleti sokszínűség és eredményesség: használja-e a forrásokat, és tud-e lényeges megállapításokat, következtetéseket tenni? A feladatok konkrét értékelésénél az első lépés annak eldöntése, hogy a

feladatmegértésre adható 4 vagy 8 pontból elért-e a vizsgázó legalább 1 pontot. Ha nem, akkor a feladat összpontszáma csak 0 pont lehet. A problémamegoldó (rövid) feladatoknál 4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, a kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. A források felhasználásával lényeges következtetéseket fogalmaz meg, a konkrét és az általános megállapítások aránya kiegyensúlyozott 3 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő. 2 pont akkor adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozza ki, és használja a forrásokat, de nem tesz lényegi megállapításokat. 1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, amely alapján igazolható, hogy a problémát megértette, de a kifejtés túlnyomó része nem a probléma értelmezésére

vagy megoldására irányul. 0 pont akkor adható, ha nem érti meg, illetve teljes mértékben félreérti a feladatot, nem használja a forrásokat, megállapításai nem a probléma értelmezésére irányulnak. Az elemző (hosszú) feladatoknál 7-8 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, a kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. A források felhasználásával lényeges következtetéseket, megállapításokat fogalmaz meg, a konkrét és az általános megállapítások aránya kiegyensúlyozott. 4-6 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő. 2-3 pont akkor adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozza ki, és használja a forrásokat, de nem tesz lényegi megállapításokat. 1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, amely alapján igazolható, hogy a

problémát megértette, de a kifejtés túlnyomó része nem a probléma értelmezésére vagy megoldására irányul. 0 pont akkor adható, ha nem érti meg, illetve teljes mértékben félreérti a feladatot, nem használja a forrásokat, megállapításai nem a probléma értelmezésére irányulnak. írásbeli vizsga 0713 4 / 22 2007. május 9 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató b) A műveletek és a tartalmi elemek pontozása A javítókulcsban az egyes kompetenciák (pl. idő- és térbeli tájékozódás, források használata) alkalmazásához kapcsolódó műveleteket „M”-mel, a hozzájuk rendelhető tartalmi elemeket pedig „T”-vel jelöltük. Egy művelethez a problémamegoldó (rövid) feladatok esetében egy-két tartalom kapcsolódik, míg az elemző feladatokban – különösképpen az eseményeket alakító tényezők föltárásánál – több, kettő-három tartalmi elem is rendelődik. Ha a javítókulcsban egy művelethez

csak egy tartalmi elem kapcsolódik, akkor a javításban a műveletek és tartalmak pontszámának is meg kell egyeznie. Általános szabályként az egyes műveletek és az egyes tartalmak pontozásakor az alábbiakat kell érvényesíteni. A „Műveletek” (M) pontozása 2 pont akkor adható, ha a hozzá tartozó, a vizsgázó által elért tartalmi pontszám magas (az elérhető maximális tartalmi pontszám több mint 50%-a). 1 pont akkor adható, ha a tartalmi pontszámokból a vizsgázó legalább 1 pontot elért, és a válasz nem tartalmaz durva hibát (téves adatot, megállapítást). 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó a tartalmi elemekre nem szerzett pontot, és a válasza súlyos tévedést tartalmaz. Szoros összefüggés van természetesen a két értékelési szempont között, hiszen a műveletek csak a konkrét tartalmakon keresztül értelmezhetők és értékelhetők. A tartalmi elemeknél szereplő példák (Pl.:) azt jelzik, hogy mely tartalmak fogadhatók el

jó válaszként. A tartalmi válaszelemek általában két részből állnak: idő- és térmeghatározás; általános és konkrét fogalomhasználat; felsorolás (rögzítés, bemutatás) és következtetés (megállapítás). Ez a pontozásnál azt jelenti, hogy ha csak az egyik elemet tartalmazza a válasz, akkor 1 pontot, ha mindkettőt, akkor 2 pontot lehet adni Természetesen a tartalmi válaszelemeknél – különösképpen a felsorolásnál és következtetéseknél – másfajta jó kombináció is elfogadható, mint amit a javítókulcs tartalmaz! A javítókulcsban néhány tartalmi elemnél a „vagy” szóval elválasztva több jó válaszlehetőség is szerepel, mindez nem zárja ki, hogy más jó tartalmi elemeket is elfogadjon az értékelő. A „Tartalmi elemek” (T) pontozása 2 pont akkor adható, ha a válasz megfelelő mennyiségű helyes adatot tartalmaz, az elemzés jó színvonalon hivatkozik a forrásokra (szerzőre, szándékokra, körülményekre stb.),

valamint többféle jellemző, tipikus okot, következményt fogalmaz meg, és/vagy említ az eseményekhez kapcsolódó történelmi személyiségeket 1 pont akkor adható, ha kevés és nem lényeges, nem a legjellemzőbb adatot, következtetést, megállapítást tartalmaz az elemzés. 0 pont akkor adható, ha nincsenek adatok, összefüggések, vagy ha teljesen hibás megállapítások vannak a megoldásban. írásbeli vizsga 0713 5 / 22 2007. május 9 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató c) A „Megszerkesztettség, nyelvhelyesség” pontozása A problémamegoldó (rövid) feladatoknál 2 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló szerkesztett szöveg, melyben nincsenek durva helyesírási hibák. 1 pont akkor adható, ha több nyelvhelyességi és több durva helyesírási hiba van benne. 0 pont akkor adható, ha a megoldás csupán szavakból álló vázlat, nincsenek benne összefüggő mondatok. Az elemző (hosszú)

feladatoknál 7-8 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló, koherens, szerkesztett szöveg, felépítése logikus, arányosan igazodik a tartalmi kifejtéshez, megállapításai árnyaltak, több szempontúak, és nem tartalmaz nyelvtani vagy helyesírási hibát. 4-6 pont akkor adható, ha a szöveg értelmes mondatokból áll, de aránytalanul szerkesztett, vagy néhány megállapítása leegyszerűsített, egysíkú, kisebb nyelvhelyességi hibákat tartalmaz. 2-3 pont akkor adható, ha a szöveg értelmes mondatokból áll, de a szöveg rosszul szerkesztett, aránytalan, hiányos (pl.: a bevezetés, tárgyalás, befejezés közül valamelyik hiányzik) A szöveg megállapításai leegyszerűsítettek, egysíkúak, nyelvhelyességi hibákat tartalmaznak. 1 pont akkor adható, ha a válasz mondatokból áll, de a mondatok között alig van (tartalmi vagy nyelvi) összefüggés, és súlyos nyelvhelyességi és helyesírási hibákat tartalmaz. 0 pont akkor

adható, ha a válasz vázlatszerű, csupán szavakból áll. 3. A szöveges feladatok terjedelme Fontos szövegalkotási kompetencia, hogy a vizsgázó a gondolatait az előre meghatározott terjedelem keretei között fejtse ki. Indokolt esetben a kipontozott helyen megkezdett gondolat a lap üres helyein befejezhető, és ez a válaszelem is és értékelhető Ez a rövid feladatoknál kb. 2-3 sort, hosszú feladatoknál kb 4-5 sort jelent 4. A szöveges feladatok értékelésének javasolt menete 1. Tanulmányozza át a feladatok javítókulcsait! 2. Tekintse át az értékelési szempontsor mintáját! 3. Ellenőrizze a vizsgázó feladatválasztásait! 4. Legalább kétszer olvassa el a tanuló dolgozatát! 5. A javítókulcs elemei szerint állapítsa meg az egyes szempontok szerint elért pontszámot! 6. Állapítsa meg az összpontszámot, és az osztószám (3 és 4) segítségével számítsa át vizsgaponttá! 7. A vizsgapontokat feladatonként nem kell kerekíteni! 8.

Számítsa ki a négy esszéfeladatban elért összesített vizsgapontszámot! Ha az összesített vizsgapontszám nem egész szám, akkor 0,5-re végződő eredménynél nem kell írásbeli vizsga 0713 6 / 22 2007. május 9 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató kerekíteni, 0,5 alatt lefelé, 0,5 fölött pedig felfelé kell kerekíteni! (Pl.: 27,5 pont: nem kell kerekíteni, 27,3 = 27 pont, 27,7 = 28 pont.) III. A feladatlap összpontszámának megállapítása Adja össze az I. és a II összetevőben elért – korábban esetleg már kerekített – pontszámokat! Táblázatok a feladatok értékeléséhez, pontozásához Rövid választ igénylő feladat Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 6 8 2 28 OSZTÓSZÁM 4 7 Hosszú választ

igénylő feladat Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga 0713 Elérhető Elért pont 8 4 6 10 12 8 48 OSZTÓSZÁM 3 16 7 / 22 2007. május 9 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató I. RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK 1. Ókori Görögország (Összesen 4 pont) a) Szolón (0,5 pont) b) Athén (0,5 pont) c) Kr. e 594 (0,5 pont) d) arkhón (0,5 pont) e) „teherlerázás” (a zálogba adott földek tehermentesítése vagy szeiszaktheia); az adósrabszolgák felszabadítása vagy idegenben raboskodók kiváltása (Elemenként 0,5 pont.) f) vagyonbeosztás (timokratikus alkotmány, 4 vagyoni osztály) (1 pont) (Más, tartalmilag helyes megoldás is elfogadható.) 2. Középkori kereskedelem (Elemenként 1 pont, összesen 3 pont.) a) Champagne b) Velence c)

Firenze (Esetleg elfogadható Siena.) 3. Középkori Magyarország (Elemenként 0,5 pont, összesen 3 pont) a) király (uralkodó) b) országgyűlés (rendi gyűlés) c) bárók (főnemesek) d) nemesek (köznemesek) e) parasztok (jobbágyok) f) szabad királyi városok (városok) 4. Reformáció (Elemenként 1 pont, összesen 4 pont.) a) A kép és a szobor bálvány, amely nem szolgálhatja Isten igéjének hirdetését vagy csak a szót és az írást fogadta el. b) Isten igéje nem a (holt) latin által, hanem az anyanyelv révén válik érthetővé, megismerhetővé a hívők számára. c) Az üdvösség egyedül a hit által érhető el. d) Isten szándékát egyedül a Szentírás, benne az evangéliumok közvetítik. (Mindegyik kérdésben más, tartalmilag helyes megoldás is elfogadható.) írásbeli vizsga 0713 8 / 22 2007. május 9 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató 5. Magyarország 1526-1711 (Elemenként 0,5, összesen 5 pont) e) a)

b) c) f) h) d) g) Helynév Esemény Buda i) Elfoglalja a török Eger Sikertelen török ostrom Évszám 1541 j) 1552 6. Napóleoni háborúk (Összesen 4 pont) a) kontinentális (szárazföldi) zárlat vagy gazdasági blokád (0,5 pont) b) Napóleon (0,5 pont) c) 1804–1815 (Elfogadható még: 1804–1814.) (0,5 pont) d) Anglia elszigetelése (gazdasági tönkretétele) (0,5 pont) e) pl. a kontinentális Európa gazdasági válsága elmélyült; a csempészet megélénkült; néhol a hiány pótlására bizonyos iparágak fellendültek; a kikötők forgalma visszaesett; hiánypótló termékek jelentek meg (pl. répacukor); a dél-német városok gazdasága fellendült (Elemenként 1 pont) (Más, tartalmilag helyes megoldás is elfogadható.) 7. A kiegyezés alternatívái (Elemenként 0,5 pont, összesen 3 pont) Hiba Javítás magyar nyelv saját vagy nemzetiségi vagy anyanyelv a) románok horvátok b) gr. Andrássy Gyula Kossuth Lajos c) (Az elempárok tetszőleges

sorrendben beírhatók.) (A felsoroltakon kívül más hibák, illetve az azokhoz tartozó helyes javítások is elfogadhatók.) írásbeli vizsga 0713 9 / 22 2007. május 9 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató 8. Párizs környéki békerendszer (Elemenként 1 pont, összesen 5 pont) a) központi hatalmak (Több vesztes nép helyes felsorolása is elfogadható.) b) Osztrák-Magyar Monarchia vagy Ausztria-Magyarország c) Kisantant d) Lengyelország (Esetleg elfogadható Magyarország, Litvánia.) e) Pl. békerendszer / rendezés / béke ((Más, tartalmilag helyes megoldás is elfogadható) 9. Horthy-korszak (Elemenként 0,5 pont, összesen 3 pont) a. 2 b. 3 c. 5 d. 6 e. 1 f. 4 10. 1956 (Elemenként 1 pont, összesen 5 pont.) a) MDP: Magyar Dolgozók Pártja (Utalhat a rövidítés feloldása mellett a párt kommunista jellegére, szerepére az egypártrendszerben.) b) békeszerződés: az 1947-es párizsi béke (Utalhat a súlyos feltételekre,

melyeket a béke tartalmazott.) c) beszolgáltatási rendszer: terménybeadási kötelezettség (Utalhat a leginkább érintett birtokos parasztokra, vagy arra, hogy a piaci áraknál sokkal csekélyebb térítés járt a beszolgáltatott terményért.) d) népnek idegen címer: az 1949-ben szovjet mintára kialakított államjelvény (Utalhat a címer szimbolikájára, vagy arra, hogy a Kossuth-címert váltották fel vele.) e) káderanyag: munkahelyeken vezetett titkos személyi anyag (Utalhat arra, hogy ennek legfontosabb eleme az érintett politikai megbízhatóságának vagy megbízhatatlanságának megállapítása.) (Más, tartalmilag helyes megoldás is elfogadható.) 11. Globális világ (Elemenként 0,5 pont, összesen 2 pont) a) hamis b) hamis c) igaz d) hamis 12. Magyar gazdaság és világgazdaság (Elemenként 1 pont, összesen 3 pont.) a) közepes b) jelentős az ország gazdasági elmaradottsága. c) Az Európai Unióhoz való csatlakozástól. írásbeli vizsga 0713

10 / 22 2007. május 9 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató II. SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK 13. Az angol alkotmányos monarchia (rövid) Szempontok Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó az angol választójog kérdését alapvetően a forradalom utáni viszonyok és a parlamentáris (alkotmányos) monarFeladatmegértés 4 chia keretében tárgyalja. Elemzi a megadott forrásrészleteket és az ábrát. M Elhelyezi a parlamentáris monarchia (és benne a választójog) Tájékozódás térben és jelenségeinek kialakulását időben és térben. 4 időben T Idő: kb. az angol forradalom győzelmétől a XVIII sz elejéigközepéig (1689; Jognyilatkozat) Tér: Anglia (NagyBritannia) M A vizsgázó helyesen nevezi meg és alkalmazza az általános Szaknyelv alkalmazása és a témához kötődő történelmi fogalmakat. 4 T Használja az általános fogalmakat: pl. alkotmányos (parlamentáris) monarchia, képviseleti rendszer, választás,

politikai pártok; hatalmi ágak; illetve helyesen alkalmazza a témához kötődő történelmi fogalmakat: pl. Jognyilatkozat, parlamenti rendszer, parlament, cenzusos választójog. M A forrásrészletekben található információkat beépíti a válaszba, és következtetéseket von le belőlük. T Pl.: rögzíti, hogy a választójog részesei a jómódú városi válForrások használata lalkozók (burzsoázia) és a vidéki földbirtokosok, gazdag pa6 rasztok, továbbá megállapítja, hogy az angol társadalom nagy többsége politikai képviselet nélkül maradt. T Pl.: rögzíti, hogy Angliában a hatalmi ágakat megosztották, és megállapítja, hogy a törvényhozásban döntő súlya volt az alsóháznak. M A vizsgázó az angol választójogot alakító okokat és a választási rendszer jellegét mutatja be. T Pl.: értelmezi a király szerepének megváltozását, és megállaEseményeket alakító pítja, hogy az angol uralkodónak csak reprezentatív jogköre 8

tényezők feltárása van. T Pl.: rögzíti, hogy az alsóház összetétele választásokon dől el, s megállapítja, hogy a választásokon csap össze a két nagy párt (toryk és a whigek). T Pl.: rögzíti, hogy a forradalom vezető vagyonos haszonélvező csoportjai az angol polgári társadalom elit rétegei és megállapítja, hogy parlamenti érdekeiket a cenzusos választójoggal biztosítják. Megszerkesztettség, A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A 2 nyelvhelyesség válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. Összpontszám 28 Vizsgapontszám 7 írásbeli vizsga 0713 11 / 22 2007. május 9 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató 14. A XVI századi világgazdaság (hosszú) Szempontok Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó a gabonatermelés, a gabonakereskedelem (árak) bemutatását a XVI. századi gazdaságtörténet keretei között tárgyalja Feladatmegértés 8 Feltárja

a népességnövekedés, a kereslet-kínálat és az árak kapcsolatrendszerét. Felhasználja a források adatait is A megadott témát a világgazdasági összefüggések keretében tárgyalja. M A tárgyalt gazdasági jelenségeket elhelyezi az időben és a térTájékozódás térben és ben. 4 időben T A kérdést Nyugat- és Kelet-Európa (vagy Kelet-Közép-Európa) közti viszonyként tárgyalja. Idő: a „hosszú XVI század” (a XV. sz végétől a XVII sz elejéig) M Helyesen nevezi meg és alkalmazza az általános és a téma törSzaknyelv alkalmazása ténelmi fogalmait. 6 T Használja az általános fogalmakat: pl. nagy felfedezések, gyarmat, gyarmatosítás, világkereskedelem, árforradalom, munkamegosztás, kapitalizmus, polgárosodás T Helyesen alkalmazza a témához kötődő történelmi fogalmakat: pl. örökös jobbágyság (második jobbágyság), allódium (majorság), robot, kereskedelmi háromszög, M A vizsgázó beépíti válaszába a mellékletek

nyújtotta informáciForrások használata ókat és azokból következtetéseket von le. 10 T Pl.: rögzíti a gabonaárak növekedésének tényét, és megállapítja, hogy az áremelkedés az 1500-as éves közepétől felgyorsult. T Pl.: rögzíti, hogy az áremelkedés egész Európát érinti, s megállapítja, hogy különösen Észak-Itáliában, Franciaországban s Angliában volt erős. T Pl.: rögzíti a gabonafölösleg térbeli eloszlását, s megállapítja, hogy főleg Kelet-Európa (Lengyelország), valamint Németalföld, Franciaország és Spanyolország egyes vidékein termeltek gabonatöbbletet. T Pl.: rögzíti a gabonában szűkölködő területek térbeli eloszlását és megállapítja: a városias körzetekre jellemző, hogy gabonaellátásukban külső forrásokra van szükség. M A jelölt a gabonatermelés és –kereskedelem alakulásának okait Eseményeket alakító és következményeit tárja föl. 12 tényezők feltárása T Pl.: rögzíti, hogy a

gabonaárak változása a tőkés világgazdaság kialakulásának része; megállapítja a nagy felfedezések, a gyarmatosítás és a beáramló nemesfémtömeg áremelő hatását. T Pl.: rögzíti, hogy az iparosodó városias körzetek népességnövekedésével a gabonatermelés nem tartott lépést, s megállapítja, hogy a kereslet növekedése felborította az árarányokat, mert az agrárárak jóval nagyobb mértékben növekedtek, mint pl. az iparcikkeké, vagy a munkabéré (árforradalom). T Pl.: rögzíti, hogy a gabonakonjunktúra főleg Nyugat-Európára jellemző, és megállapítja, hogy a keresletnövekedés haszonélvezője Kelet-Európa. T Pl.: rögzíti, hogy az Elbától keletre a gabonatermelés hagyomá- írásbeli vizsga 0713 12 / 22 2007. május 9 Történelem emelt szint Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Javítási-értékelési útmutató nyos (feudális) keretek között folyt, s megállapítja, hogy a földesúri árutermelés a

majorságokban a jobbágyok munkajáradékának (robot) mértéktelen növelésével és a szabad költözés megvonásával járt (második jobbágyság), vagy rögzíti, hogy Kelet-Európában a feudális társadalmi rend megmerevedik, s megállapítja, hogy a polgári átalakulás csak évszázados késéssel indulhat meg. T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. A tanuló fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat. Összpontszám Vizsgapontszám 8 48 16 15. A szocialista világrendszer válsága (rövid) Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata írásbeli vizsga 0713 Műveletek, tartalmak Pont A

jelölt alapvetően a szocialista világrendszer 1980-as évekbeli összeomlásával foglalkozik. Válaszába beépíti a források értel4 mezéséből származó következtetéseket is. M Időben és térben elhelyezi a szocialista világrendszer válságát. T Idő az 1980-as évtized; tér: a kelet- és közép-európai szocialista országok, a Szovjetunió. 4 M A vizsgázó helyesen nevezi meg és alkalmazza az általános és a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. 4 T Használja az általános fogalmakat: pl. pártállami diktatúra/pártállam, szocialista tervgazdaság/tervgazdálkodás, a két világrendszer versenye/fegyverkezési verseny, szocializmus; illetve helyesen alkalmazza a témához kötődő történelmi fogalmakat: pl. egypártrendszer, proletárdiktatúra, emberarcú szocializmus. M Az elemzésbe beépíti a forrásokból nyerhető információkat s a belőlük levonható következtetéseket. T Pl.: rögzíti a tönkrement szocialista rendszerek

perspektívát6 lanságát, kiszolgáltatottságát, s rámutat a jelenség képi megfelelőire (vak koldus, sarló, kalapács). T Pl.: rögzíti a szocialista rendszerek eladósodását, gazdasági válságát, s rámutat, hogy csak a nyugati piacgazdaságoktól remélhettek újabb gazdasági támogatást, kölcsönt („kalap”). 13 / 22 2007. május 9 Történelem emelt szint Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Javítási-értékelési útmutató M A vizsgázó felvázolja a szocializmus összeomlásához vezető okokat. T Pl.: rögzíti a pártállami diktatúrák válságát, reformképtelenségét, s megállapítja, hogy ennek fő oka az egypárti politikai rendszer 8 és a tervgazdálkodás merevsége. T Pl.: rögzíti, hogy a szocialista rendszerek teljesíthetetlen célokat tűztek ki maguk elé; megállapítja, hogy ezek közé tartozik a fegyverkezési verseny vagy a piaci viszonyok felszámolása vagy az

életszínvonal folyamatos növelése. T Pl.: rögzíti, hogy a XX század végére a kapitalista világrendszer fölénybe került, s megállapítja, hogy a Nyugat megnyerte a fegyverkezési versenyt vagy gazdasági hatékonysága kiterjedt a technológiai megújulás készségére vagy az életszínvonal (fogyasztás) folyamatos növelésére. A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A vá- 2 lasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. Összpontszám 28 Vizsgapontszám 7 16. A fenntartható fejlődés (hosszú) Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata írásbeli vizsga 0713 Műveletek, tartalmak Pont A jelölt alapvetően a fogyasztásközpontú (profitorientált) és a környezettudatos gondolkodásmódot veti össze. Értelmezi, és 8 válaszában felhasználja a forrásokat. M A tárgyalt jelenséget elhelyezi a térben és az időben. T Globális

vizsgálódását a világban kb. a XX század második 4 felére s napjainkra összpontosítja. M Helyesen nevezi meg és alkalmazza az általános fogalmakat és a téma történelmi fogalmait. 6 T Használja az általános fogalmakat: pl. ökológia, fejlett piacgazdaság/szociális piacgazdaság, világgazdaság, fogyasztás, környezettudatos magatartás. T Helyesen alkalmazza a témához kötődő történelmi fogalmakat: pl. globális világ/globalizáció, „harmadik világ”, fogyasztói társadalom, fenntartható fejlődés, környezetkárosítás. M Beépíti válaszába a mellékletek információit, s azokból következtetéseket von le. T Pl.: rögzíti, hogy Lebow a fogyasztásközpontú felfogás lénye- 10 gét fejti ki, s rámutat ennek motiváltságára. T Pl.: rögzíti, hogy Schumacher a környezettudatos felfogás megszólaltatója, s megállapítja, hogy megkérdőjelezi a korlátlanul növekvő fogyasztás létjogosultságát. T Pl.: rögzíti a világ

energiaigényének növekedését s megállapítja, hogy a legnagyobb energia-felhasználó a fejlett világ, de a növekedés üteme a világ többi részén gyorsabb. T Pl.: rögzíti a világ vízfelhasználásának mértékét, s megállapítja minden mutató tekintetében a gyors ütemű növekedést. 14 / 22 2007. május 9 Történelem emelt szint Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Javítási-értékelési útmutató M Feltárja a kortárs közgazdasági gondolkodásmódok, iskolák szemléletének alakulását. T Pl.: rögzíti, hogy a profitorientált magatartás azért alakult ki, mert 12 a piacgazdaság lényegét fejezi ki, megállapítja, hogy a fogyasztás mint életelv a piacgazdaság működésének elengedhetetlen feltétele, növekedésének alapja. T Pl.: rögzíti, hogy a növekedésnek korlátai vannak, megállapítja, hogy ezek: az erőforrások korlátozottsága és a környezetromlás

visszafordíthatatlanságának veszélye. T Pl.: rögzíti, hogy mára kialakult a környezettudatos értékrend, s megállapítja ennek politikai vetületét (környezettudatos pártprogramok, „zöld pártok”). T Pl.: rögzíti, hogy kialakult a fenntartható fejlődés elmélete, megállapítja, hogy az elmélet a globális problémákra keres olyan válaszokat, amelyek nem a fejlődés megállítására törekszenek, de nem teszik tönkre a következő nemzedékek életesélyeit sem. T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. A tanuló fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világosak és 8 egyértelműek. Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat. Összpontszám 48 Vizsgapontszám 16 17. A kalandozások (rövid) Szempontok

Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása írásbeli vizsga 0713 Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó alapvetően a honfoglalást követő évtizedek nyugatra és délre irányuló rabló hadjárataival foglalkozik. Felhasználja a 4 források elemzését is. M Elhelyezi a kalandozások jelenségét térben és időben. T Időtartam: kb. a 900-as évek elejétől kb 970-ig, 955 4 (Augsburg). Térben: a Balkán, a Bizánci Birodalom, a Nyugati és Keleti Frank Birodalom, Itália, Hispánia északi része, St Gallen. M A vizsgázó helyesen nevezi meg és alkalmazza az általános és a kalandozások korához kapcsolódó történelmi fogalmakat. 4 T Használja az általános fogalmakat: pl. feudális széttagoltság, zsákmány, harcmodor; illetve helyesen alkalmazza a témához kötődő történelmi fogalmakat: pl. kalandozások, nemzetség, törzs, kolostor, törzsszövetség, fejedelemség, kereszténység, pogány, szerzetes. 15 / 22 2007.

május 9 Történelem emelt szint Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Javítási-értékelési útmutató M Beépíti a forrásban található információkat válaszába és következtetéseket von le belőle. 6 T Pl.: rögzíti, hogy megtámadták a vagyonosnak hitt kolostort, és megállapítja, hogy a kalandozók célja a zsákmányszerzés volt. T Pl.: rögzíti a rabló hadjáratok résztvevőinek viselkedésformáit, s megállapítja, hogy ez az alapja a nyugati krónikák korabeli magyarság képének. M A vizsgázó bemutatja a kalandozások jelenségkörét meghatározó tényezőket. 8 T Pl.: rögzíti, hogy a kalandozások célja a zsákmányszerzés mellett a felderítés volt, és megállapítja, hogy a rablóhadjáratok a nomád törzsi – nemzetségi társadalom jellegéből következtek. T Pl.: rögzíti, hogy a kalandozások sikereket, majd később kudarcokat hoztak, megállapítja, hogy

a hadjáratok sikerét a kalandozók katonai szervezettsége, szokatlan harcmodora vagy a célterületek politikai megosztottsága okozta T Pl.: rögzíti, hogy a kalandozások elsősorban a törzsi-nemzetségi elit igényeit szolgálták (luxuscikkek, rabszolgák) s megállapítja, hogy ezeket a közvetlen zsákmányszerzés és a megfélemlített ellenfelektől a békéért cserébe követelt fizetség biztosította. A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A vá- 2 lasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. Összpontszám 28 Vizsgapontszám 7 18. Zrínyi Miklós (hosszú) Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása írásbeli vizsga 0713 Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó Zrínyi Miklós politikai és katonai pályafutását mutatja be. Ebben felhasználja a forrásokat is 8 M Térben és időben azonosítja Zrínyi életútjának jelentős állomásait. 4 T A XVII. század

közepe (1620-1664) A királyi Magyarország délnyugati része, Bécs, Eszék, a Török Birodalom hódoltsági területének nyugati, délnyugati része. M A vizsgázó helyesen nevezi meg és használja az általános és a 6 Zrínyi pályafutásához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Használja az általános fogalmakat: pl. hadsereg, rendek, erőviszonyok, nemzeti királyság, abszolutizmus, ellenreformáció T Helyesen alkalmazza a témához kötődő történelmi fogalmakat: pl. hódoltság, végvári rendszer/végvár/végvári harcok, Erdélyi Fejedelemség 16 / 22 2007. május 9 Történelem emelt szint Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség írásbeli vizsga 0713 Javítási-értékelési útmutató M Beépíti a Zrínyi-idézetekben található információkat válaszába, belőlük következtetéseket von le. T Pl.: rögzíti, hogy Zrínyi tevékenyen részt vett a török ellenes

küzdelmekben, utal harcaira a megerősödő (és agresszív) törökökkel (Új-Zrínyivár felépítése, a téli hadjárat, az 1664-es török támadás). T Pl.: rögzíti Zrínyi bírálatát a magyar rendekről, megállapítja, hogy Zrínyi kifogásolja önzésüket, műveletlenségüket, cselekvőképtelenségüket, katonai és politikai alkalmatlanságukat. T Pl.: rögzíti, hogy az egyéni képességek, szándékok beleütköznek a korviszonyokba, megállapítja, hogy Zrínyi saját korát a hanyatlás korának látja, amely kevés mozgásteret ad számára. T Pl.: rögzíti, hogy Zrínyi szerint az országnak jelentős szerepet kell vállalnia a török kiűzésében, megállapítja, hogy ezért nemzeti hadsereg felállítását indítványozza. M A vizsgázó ismerteti a Zrínyi pályáját alakító körülményeket. T Pl.: rögzíti Zrínyi családi hátterét, politikai pályáját, megállapítja, hogy Nyugat Magyarország egyik legnagyobb főúri családjából

származott vagy ismerteti kettős etnikai kötődését családjának honvédő hagyományait, utal politikai ambícióira. T Pl.: rögzíti, hogy a XVII század első felében a Török Birodalom meggyengült, és megállapítja, hogy ezt a lehetőséget az udvar nem használta ki a török kiűzésére. T Pl.: rögzíti, hogy elméleti munkáiban felvázolta a török kiűzésének szükségességét és lehetőségét, megállapítja, hogy ehhez szükség van a nemzeti királyság megteremtésére, a nemzeti hadsereg megszervezésére, vagy rögzíti, hogy a nemzeti hadsereg felállításának számos feltétele volt, megállapítja, hogy a királyi Magyarország lehetőségei (pl. pénzügyi feltételek, gazdasági teljesítőképesség) korlátozottak voltak T Pl.: rögzíti Zrínyi és az udvar viszonyát, megállapítja, hogy Zrínyi céljai beleütköztek az udvar diplomáciai érdekeibe (lehetőleg béke a törökkel), s ezért a nádorválasztásra nem is jelölik T

Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. A tanuló fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat. Összpontszám Vizsgapontszám 17 / 22 2007. május 9 10 12 8 48 16 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató 19. Oktatás a dualizmus korában (rövid) Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség írásbeli vizsga 0713 Műveletek, tartalmak Pont A jelölt megoldása alapvetően a népiskolai törvény fő előírásaira s azok gyakorlati érvényesülésére irányul. Felhasználja a forrá4 sokból

levonható következtetéseket is. M Időben és térben elhelyezi a törvény keletkezését és hatásának 4 érvényesülését. T A dualizmus időszaka (1867-1918), az Osztrák-MagyarMonarchia. M A vizsgázó helyesen nevezi meg és alkalmazza az általános, 4 valamint a törvényjavaslathoz és az alsó fokú oktatáshoz kötődő történelmi fogalmakat. T Használja az általános fogalmakat: pl. tankötelezettség, tanterv, analfabétizmus, nemzetiség, anyanyelv, tőkés fejlődés, munkaerő; illetve helyesen alkalmazza a témához kötődő történelmi fogalmakat: pl. dualista monarchia/dualizmus/dualista állam, népoktatás, asszimiláció M Beépíti a forrásokban fellelhető információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl.: rögzíti, hogy az analfabétizmus fölszámolása az 1868 után 6 iskolaköteles korosztályokban (6-12 év) lényegében megvalósult, s megállapítja, hogy a nemzetiségi törvény szerinti anyanyelvi oktatás elve nem

érvényesül maradéktalanul. T Pl.: rögzíti, hogy Magyarországonaz iskolafenntartók a községek, az egyházak és az állam volt, és megállapítja, hogy ezek közül az egyházak meghatározó szerepet játszottak, vagy rögzíti, hogy az elemi ismeretek körét, (tantárgyait) törvény rögzítette, és megállapítja, hogy ez valamennyi iskolafenntartó számára kötelező előírás volt. M A vizsgázó a népiskolai oktatás megvalósulásának körülményeit mutatja be. T Pl.: rögzíti, hogy a törvény Eötvös József minisztersége idején 8 jött létre, és utal arra, hogy a népesség műveltségének emelése volt a célja. T Pl.: rögzíti, hogy az iskolaalapítás és –fenntartás anyagi feltételei nem mindenhol voltak adottak, és megállapítja, hogy az aprófalvak és a tanyavilág iskolaköteleseinek egy része kiszorult az elemi oktatásból. T Pl.: rögzíti, hogy az anyanyelven folyó oktatáshoz való jogot a nemzetiségi törvény tartalmazta a

nemzeti kisebbségek számára, és megállapítja, hogy a dualizmus kori asszimilációs törekvések a magyarnyelvűség oktatásban való kiterjesztésével próbálkoztak. A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A 2 válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. Összpontszám 28 Vizsgapontszám 7 18 / 22 2007. május 9 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató 20. A felvilágosult abszolutizmus Magyarországon (hosszú) Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása írásbeli vizsga 0713 Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó alapvetően Kaunitz Magyarországra vonatkozó javaslatait összegzi, majd megvizsgálja, hogyan alkalmazza ezeket 8 Mária Terézia és II. József M Elhelyezi a vizsgált jelenséget az időben és a térben. T Tér a Habsburg Birodalom s benne a Magyar

Királyság. Idő: a 4 XVIII. század második fele, 1740-1780, 1780-1790 M A vizsgázó helyesen nevezi meg és alkalmazza az általános és 6 a magyarországi Habsburg-uralomhoz köthető történelmi fogalmakat. T Használja az általános fogalmakat: pl. felvilágosodás, közjó T Helyesen alkalmazza a témához kötődő történelmi fogalmakat: pl. felvilágosult abszolutizmus, merkantilizmus, vallási türelem, örökös jobbágyság, úrbéri rendezés, rendi társadalom/rendek, országgyűlés, vármegye M A vizsgázó dolgozatába beépülnek a források fő vonásai, s következtetések alapjául szolgálnak. T Pl.: rögzíti, hogy Kaunitz egyik fő elve az udvarhű fő- és köznemességre való támaszkodás; megállapítja, hogy az ellen- 10 zéki magatartást az udvar hosszú távon is megtorolja. T Pl.: rögzíti, hogy Mária Terézia követi az előterjesztés javaslatait, s megállapítja, hogy a megfontolt rendeleti kormányzás egyik példája az úrbérrendezés.

T Pl.: kiemeli, hogy Kaunitz szerint az udvar szándéka a nemesi adómentesség korlátozása, és megállapítja, hogy a kancellár e törekvés titokban tartását javasolja. T Pl.: rögzíti Kaunitz jobbágyvédő terveit, s megállapítja, hogy ezeket Mária Terézia a gyakorlatba is átültette az állami adó behajtásának és a nép bizalmának megnyerésére. M A vizsgázó bemutatja, milyen körülmények határozták meg az előterjesztést, valamint a gyakorlati politikai lépéseket. T Pl.: rögzíti, hogy a Habsburg Birodalom hátrányba került rivá- 12 lisaival szemben, s megállapítja, hogy Kaunitz előterjesztése a Magyar Királyság erőforrásainak jobb kihasználását célozza a birodalom gazdasági és katonai erejének növelése érdekében. T Pl.: rögzíti, hogy Kaunitz a felvilágosult abszolutizmus elemeit akarja érvényesíteni, és megállapítja, hogy erre utal a rendek befolyásának korlátozására és a jobbágykérdés rendezésére irányuló

szándék. T Pl.: rögzíti, hogy Mária Terézia és II József felülről való reformokat vezet be, és megállapítja, hogy birodalmát mindkét uralkodó az abszolutizmus eszközeivel, de a felvilágosodás szellemében kormányozta. T Pl.: rögzíti, hogy II József modernizációs elképzelései és gyakorlata több ponton ellentétesek a kaunitzi javaslatokkal; megemlíti ennek példájául a realitásokkal nem számító rendelettömeget (kerületi rendszert, a nyelvrendeletet, a nemes- 19 / 22 2007. május 9 Történelem emelt szint Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Javítási-értékelési útmutató ség megadóztatásának szándékát). T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. A tanuló fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről

tanúskodnak. A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat. Összpontszám Vizsgapontszám 8 48 16 21. A világháborúk demográfiai következményei (rövid) Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása írásbeli vizsga 0713 Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó alapvetően a két világháború magyarországi demográfiai következményeivel foglalkozik; ismereteit összefüggésbe 4 hozza és kiegészíti a grafikonok adataival. M Elhelyezi térben és időben a vizsgált jelenséget. T 1914-1918, 1941-1945. Frontok, hátország, Magyarország 4 területe. M A vizsgázó helyesen nevezi meg és alkalmazza az általános és a témához kapcsolódó történeti-demográfiai fogalmakat. 4 T Használja az általános fogalmakat: pl. emberveszteség, természetes szaporodás, természetes fogyás, élveszületés; illetve helyesen

alkalmazza a témához kötődő történelmi fogalmakat: pl. háború, világháború M Válaszába beépíti a forrásként használt grafikonok információit, s következtetéseket von le belőlük. T Pl.: rögzíti, hogy mindkét világháború nagy népveszteséget 6 okozott, s megállapítja, hogy ennek okai: a fronton harcoló férfiak tömeges távolléte és a kényszerűen elhalasztott házasságkötések. T Pl.: rögzíti, hogy az I világháborúban az élveszületések száma nagyobb mértékben esett vissza, és megállapítja, hogy a II. világháborús természetes fogyás nem a születések alakulásával függ össze M A vizsgázó bemutatja a háborús demográfia jelenségeinek okait. T Pl.: rögzíti, hogy mindkét világháború nagy emberveszteséget 8 okozott, s megállapítja, hogy míg 1914-18 elsősorban katonai emberveszteséget okozott, a II. világháborúban ezt felülmúlta a nem harcoló népesség pusztulása T Pl.: rögzíti, hogy az

élveszületések száma a korszakban folyamatosan csökken, és megállapítja, hogy ez a háborúktól független folyamat, vagy megállapítja, hogy a korszakban a születések száma még elég magas ahhoz, hogy a népesség békeidőben növekedjen. T Pl.: rögzíti a II világháborús emberveszteség mértékét, s meg20 / 22 2007. május 9 Történelem emelt szint Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Javítási-értékelési útmutató állapítja, hogy ezt a természetes szaporodás szinten maradása sem ellensúlyozhatta. A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. Összpontszám Vizsgapontszám 2 28 7 22. Életszínvonal a Kádár-korszakban (hosszú) Szempontok Műveletek, tartalmak A vizsgázó alapvetően a fogyasztás, az árak és a jövedelmek viszonyával foglalkozik. Kitér az életmód megváltozására, az életszínvonal Feladatmegértés alakulására.

Felhasználja a forrásokat Tájékozódás térben és M Elhelyezi a jelenségeket térben és időben. időben T Magyarország a szovjet blokkban, kb. 1956 vége és az 1980-as évek vége között (elegendő pontosság: a hatvanas évektől a nyolcvanas évek végéig). Szaknyelv alkalmazása M Helyesen nevezi meg és alkalmazza az általános és a témához kapcsolódó történelmi-közgazdaságtani fogalmakat. T Használja az általános fogalmakat: pl. életmód, fogyasztás, fogyasztási árindex, reálbér; reáljövedelem T Helyesen alkalmazza a témához kötődő történelmi fogalmakat: pl. életszínvonal, legvidámabb barakk, háztáji gazdaság. M Válaszába beépíti a források adatait, s következtetéseket von le Források használata belőlük. T Pl.: rögzíti, hogy az összfogyasztás növekszik, és megállapítja, hogy a tartós fogyasztási cikkek javára mutatkozik a legnagyobb aránynövekedés. T Pl.: rögzíti, hogy az élelmiszerfogyasztásban némileg

csökken a liszt, a rizs és a burgonyafogyasztás, a többié jelentősen nőtt, és megállapítja, hogy változatosabbá, egészségesebbé vált a táplálkozás: a zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek fogyasztásának növekedése az életszínvonal növekedését is mutatja. T Pl.: rögzíti, hogy a fogyasztási javakhoz (pl a lakáshoz) való hozzájutás csak különmunkával, hosszú idő alatt történhetett, és megállapítja, hogy ez önkizsákmányoláshoz vezetett. T Pl.: rögzíti, hogy a nyolcvanas évektől az áremelkedések üteméhez képest egyre inkább elmaradt a jövedelmek, illetve a bérek növekedése, s megállapítja, hogy ez az életszínvonal csökkenését eredményezte. M A vizsgázó bemutatja a változások okait, a mutatók alakulásának Eseményeket alakító hátterét, azok összefüggéseit. tényezők feltárása T Pl.: rögzíti, hogy a kádári politika legfőbb problémája 1956 után hatalmának elfogadtatása a lakossággal, s

megállapítja, hogy legitimációs eszközként használja fel az életszínvonal folyamatos növelését. T Pl.: rögzíti, hogy a kádári politika a hetvenes évek végéig sikeresen alkalmazta az életszínvonal politikát s ismerteti, hogy ennek következtében növekszik a fogyasztás. írásbeli vizsga 0713 21 / 22 2007. május 9 Pont 8 4 6 10 12 Történelem emelt szint Megszerkesztettség, nyelvhelyesség írásbeli vizsga 0713 Javítási-értékelési útmutató T Pl.: rögzíti, hogy a nyolcvanas évtizedben a szocialista rendszer kimerülésével a reálbérek és reáljövedelmek kedvezőtlenül alakulnak; megállapítja ennek néhány okát (tervgazdálkodás, az ideológiai szempontok túlsúlya, az új gazdasági mechanizmus leállítása, az olajválság utáni cserearányromlás). T Pl.: rögzíti, hogy a rendszer a nyolcvanas évtizedben az életszínvonal fenntartására sikertelen kísérleteket tett; említi pl: a kölcsönök felvételét

(eladósodás), a magángazdaság bizonyos formáinak engedélyezését T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. A tanuló fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat. Összpontszám Vizsgapontszám 22 / 22 2007. május 9 8 48 16