Egészségügy | Gyermekgyógyászat » Dr. Kelemen Anna - A lázgörcs, tennivalók és tudnivalók

A LÁZGÖRCS: TENNIVALÓK ÉS TUDNIVALÓK A lázgörcs olyan epilepsziás rohamot jelent, mely 5 hónapos és 5 éves kor között (90%ban általában 3 éves kor alatt), láz (főleg 39°C felett, rektálisan) esetén jelentkezik. A láz oka 80%-ban vírus-fertőzés, ritkában pedig bakteriális infekció, oltás okozta, esetleg más eredetű. A kisgyermekek 3-6%-nál lép fel, tehát jóval gyakrabban, mint maga az epilepszia, melynek gyakorisága gyermekkorban 1% (fiúknál valamivel gyakoribb). Tulajdonképpen láz provokálta alkalmi rohamról van szó, melyre a kisgyermekek egy része hajlamos. E hajlamot elsősorban genetikus faktorok határozzák meg Ha az egyik szülőnek volt lázgörcse, ennek kockázata a gyermeknél 10-20%-kal lesz magasabb, ha pedig mindkét szülőnek volt lázgörcse, 20-30%-kal magasabb, mint az átlag populációban. A lázgörcsre való hajlam öröklődése autoszomális domináns, csökkent penetranciával. Az olyan nagy családok genetikai

vizsgálatai, melyekben halmozottan fordult elő lázgörcs, a gén helyét a 8-as (8q13-21), a 19-es (19 p13. 3) és az 5-ös (5q1415) kromoszómára lokalizálták A lázgörcs kialakulásában az is szerepet játszik, milyen gyakran van infekciója a gyermeknek, illetve milyen gyorsan és milyen magasra szökik fel a láz. A gyermekek 80-85%-ában generalizált tónusos-klónusos roham formájában jelentkezik a lázgörcs, 15%-ában tónusos és 2-5%-ában eszmélet- és tónusvesztéses roham formájában. A korai csecsemőkori, 6 hónapos kor előtti lázgörcs az esetek mintegy 4 százalékát teszi ki, a 6 éves kor után jelentkező lázgörcs is ritka, kb. 6%banban fordul elő A lázgörcs 30%-50%-os eséllyel ismétlődik későbbi lázas időszak során Az ismétlődés kockázata az idő múlásával csökken. Az esetek mindegy 10%-ban ismétlődik három vagy annál több alkalommal. Lázgörcs esetén a következő terápiás kérdések merülnek fel: Mit tegyünk

lázgörcs esetén? Szükség van-e, illetve mikor és milyen módon van szükség gyógyszeres lázgörcs-profilaxis alkalmazására? Hogy ezekre pontosan tudjunk felelni, el kell dönteni, hogy egyszerű vagy komplikált lázgörcsről van-e szó? A lázgörcsök 80-85%-a egyszerű. A komplikált lázgörcs kritériumai az alábbiaknak valamelyike: 1. a lázgörcs fokálisan indul 2. egy napon belül ismétlődik, halmozódik 3. negyed óránál hosszabban tart 4. neurológiai deficittünet, illetve pszichomotoros retardáció van jelen 5. epilepsziára pozitív a családi anamnézis (csak egyes szerzők szerinti kritérium) A különböző kritériumok jelenléte vagy hiánya alapján természetesen mindig individuális értékelést kell végezni.Egyszerű lázgörcs esetén preventív terápiára első lépésben nincs szükség. A legfontosabb teendők: Lázcsillapítás paracetamollal, (esetleg nem szteroid gyulladás- és lázcsillapító gyógyszerekkel) hűtőfürdővel,

hideg itallal. Minden lázgörcs esetén elengedhetetlen a gyermek (neurológiai) vizsgálata, mellyel a szintén epilepsziás rohammal jelentkező központi idegrendszeri fertőzéseket el lehet különíteni. Az elő lázgörcs alkalmával általában kórházi kivizsgálást javasolnak Ez különösen a 6 hónapnál fiatalabb csecsemők esetében fontos, mert náluk a lázgörcs hátterében gyakrabban áll központi idegrendszeri gyulladás (encephalitis, meningitis) vagy más etiológiájú encephalopathia, melynek egyéb tünetei ebben az életkorban nem specifikusak. Ha a lázgörcs ismétlődik intermittáló, profilaktikus benzodiazepin kezelést alkalmazhatunk. Ez 38,5 °C fokos rektális testhőmérséklet, illetve már kezdődő infekcióra utaló tünetek esetén is bevezethető - és a betegség teljes tartama alatt fenntartandó. A kezelés rektális diazepam adásával kezdődik (5 mg, 15kg testsúly alatt, ill. 10 mg 15kg felett) a preventív hatás gyorsabb elérése

érdekében és per os 0,7-1 mg/kg/nap diazepam (napi három-négy részre osztva) adásával folytatódik (az első napi per os dózisba be kell kalkulálni a rektálisan bejuttatott adagot is). Elhúzódó, 2 percnél hosszabb lázas konvulziónál még roham alatt is javasolt a rektális diazepam adása (0.5 mg/kg dózisban). Mindezt a szülőnek is meg kell tanítani Ugyancsak meg kell tanítani a szülőt, hogy a rektális tubust rendeltetésszerűen használja (pl. a flakont összeszorított állapotban húzza ki) és hogy a lázgörcs után a kisgyermeket stabil oldalfekvésbe helyezze, távolítsa el az esetleges sérüléseket okozó tárgyakat a gyermek közeléből, ne tegyen szájába semmit, lazítsa ki szoros ruháit nyaka körül, és ne hagyja felügyelet nélkül. Fontos, hogy a szülő tisztában legyen a lázgörcs alkalmi jellegével és láz esetén erélyesen - fizikális és gyógyszeres módszerekkel - előzze meg a testhőmérséklet további emelkedését. Fel

kell hívni a szülők figyelmét, hogy mérje a roham időtartamát Abban az esetben, ha a lázgörcs 5 perc elteltével nem szűnik meg, illetve ha a roham elmúltával rövidesen újra jelentkezik, sürgősségi ellátásra van szükség. Ismétlődő lázgörcsök esetében, különösen, ha maguk a lázgörcsök vezetik be kezdődő infekciókat - s így nem kezdhető meg időben a diazepam adása (az eseten 1/3-a) - egyesek beállítják a profilaktikus VPA védelmet. A VPA profilaxist 3-5 éves kor után, tünetmentesség esetén el kell hagyni - tekintet nélkül az EEG képre. Ismétlődő vagy komplikált lázgörcsök esetén a fent leírt intermittáló vagy folyamatos profilaktikus kezelésre van szükség (és a neurológiai, epileptológiai kivizsgálás megkezdésére). A profilaxist VPA adása jelenti, 40 mg/kg testsúly napi dózisban, 1 évesnél fiatalabb csecsemőknél jelentkező ismételt vagy komplikált lázgörcs esetében minden esetben javallt. VPA

profilaxis esetén is csak elhúzódó - 2 percnél tovább tartó - konvulziók esetén, adunk diazepamot a gyermeknek görcs-gátlás céljából. A VPA profilaxis felfüggesztése - 3-5 éves korban - komplikált lázgörcs esetén összetett, az időközben elvégzett vizsgálatok és a klinikai tapasztalatok elemzését, mérlegelését követő döntés. A VPA profilaszis nem csökkenti a későbbi epilepszia kockázatát. A lázgörcsöt követő epilepszia (tehát visszatérő, nem provokált rohamok) valószínűsége egyszerű lázgörcs esetén 2% körüli, alig nagyobb, mint az átlag populációban, s komplikált lázgörcs esetében is 10% alatti. Az epilepszia kialakulásának rizikó tényezői a következők: 1. komplikált lázgörcsök fordulnak elő 2. fokális EEG eltérések vannak jelen 3. perinatális sérülés történt 4. epilepsziára pozitív a családi anamnézis 5. neurológiai és mentális deficittünetek vannak jelen 6. a lázgörcs 5 hónapos kor

előtt jelentkezett Az EEG-nek nincs prognosztikai jelentősége, sem a lázgörcs ismétlődésének, sem pedig a későbbi epilepszia kialakulásának szempontjából. Generalizált epilepszia, lázgörcs, + szindróma (GEFS+) alatt olyan öröklött epilepszia betegséget értünk, ahol egyes családtagoknál csak lázgörcs formájában nyilvánul meg a betegség, mely jellemzően egyszerű, de 6 éves kor felett is megmarad, másoknál pedig más típusú generalizált rohamok (grandmal, absence, mioklónus), ritkábban parciális rohamok társulnak a korábbi lázgörcsökhöz, de lázgörcs nélkül is megjelenhetnek. E családtagonként különböző formában megnyilvánuló betegséget a nátrium csatorna béta alegységének hibás működése okozza, mely a 19q13. 1és és a 2q24-es kromoszóma helyeken fellépett mutációra vezethető vissza. A mesiotemporális epilepszia hátterében a hippocampalis sclerosis (HS) a leggyakrabban kimutatható eltérés, mely a

terápiarezisztens betegek majd felében kimutatható. Több vizsgálatban találtak összefüggést az anamnézisben szereplő elhúzódó lázgörcs, lázgörcs status (15 perc alatt nem szűnő) és a fokális jegyekkel jellemzett lázgörcs és a HS, valamint a HHE (hemiplégia hemiatrófia - epilepszia) között. Nem tudjuk azonban, hogy ok-okozati összefüggés van-e a két jelenség között, vagy pedig mindkettő egy harmadik, korábbi agyi károsodás következménye-e. Annak ellenére, hogy a lázgörcsök ijesztőek a szülők számára, döntő többségük jóindulatú és nem okoz sem agykárosodást sem epilepsziát. A szülők megnyugtatása és részletes felvilágosítása az egyik legfontosabb, gyakran mellőzött, orvosi feladat. Dr. Kelemen Anna