Történelem | Tanulmányok, esszék » Széchenyi és Kossuth programjának összehasonlítása

Széchenyi és Kossuth programjának összehasonlítása Az első reformprogram : SZÉCHENYI ISTVÁN eszmerendszere 1825-27-es országygyűlés: I Ferenc 1812-től nem hívta össze a rendeket, abszolút kormányzást akart kiépíteni -> a rendekkel kívánt kormányozni. Adóemelés és újoncozás -> nemesség ellenállását váltotta ki és tiltakozásuk + 20-as évek európai forradalmi mozgalmai miatt I. Ferenc meghátrált -> összehívta az országgyűlést és Pozsonyban megerősítették a kompomisszumot. I. Ferenc visszatért a rendi alkotmányhoz, a megyék engedtek az adóemelés és újoncozás kérdésében Rendi jogok megerősítése biztosította a keretet a következő évtizedekben kibontakozó reformmozgalmakra. Országgyűlésen szó volt a reformok szükségéről. Az ország feladataihoz bizottságokat hoztak létre (vám, úrbéri viszonyok, magyar nyelv ügye). Magyar Tudományos Akadémia: A magyar nyelv ügyében Felsőbüki Nagy Pálnak válaszul

egy ifjú arisztokrata Széchényi István felajánlotta egy évi jövedelmét egy tudós táraság megalapítására. Számosan követték, összegyűlt elég pénz -> megalakult a Magyar Tudományos Akadémia. Széchényi István (1791-1860): 1791 Bécsben született, katolikus udvarhű arisztokrata családnál. Beutazta Európát, Anglia gyakorolta rá a legnagyobb hatást (lenyűgözte az alkotmányos rendszer). Utazásai során rájött, hogy az országnak két választása van. VAGY csatlakozunk a virágzó Nyugathoz VAGY közeledünk az elmaradó Kelethez -> majd úgy döntött, hogy az országot a boldogulás irányába fordítja. A mágnásokat tartotta méltónak a reformok irányítására. Társaiból kevesen követték -> úri kaszinót nyitott Pesten és meghonosította a lóversenyt. Programja · Önkéntes örökváltság híve · Törvény előtti egyenlőség · Helytartótanács jogkörének növelése · Magyar nyelv legyen a hivatalos nyelv ·

Ősiség (aviticias) eltörlése · Háramlási jog (fiscalitas) eltörlése · Mindenki rendelkezhessen birtokkal (ius proprietatis) Hitel című műve (1830, Pest): Birtokai modernizálására hitelt akart felvenni -> bécsi bank elutasította magyar nemesség birtokait az ősiség miatt nem lehetett adósság fejében elárverezni). Megfontolt és eltervezett reform szükségéről akarta meggyőzi olvasóit -> problémákat gazdasági szempontból közelítette meg -> nemességet meggyőzte h a fennálló rendszer már gazdaságilag előnytelen számukra (az ősiség: akadályozza a hitelfelvételt, a robot: termelékeny gazdálkodást, a vám: a kereskedelmet). Széchenyi kerülte a kormányzatot sértő kijelentéseket (bevonhatónak gondolta őket, nem akarta h az udvar fellépjen ellene). Főként az arisztokráciát akarta megnyerni de a birtokos nemesség fogadta lelkesen -> 1830-ban 6 kiadás készült. Stádium című műve(1833): A változások szakaszaira

utal. Rendszerezte Széchenyi gondolatait a rendi berendezkedés felszámolásáról. Világ (1831) és Stádium (1833) című műveiben még mindig vallja, hogy a reformokat a kormány megnyerésével lehet végrehajtani. Műveiben: - hitel hiányát csak az ősiség és a háramlási jog megszüntetésével lehet megoldani -hogy a hitelező megszerezze az adós nemes földjét, kell a birtokbírhatás joga -a tulajdonnal rendelkezők a törvény előtt is egyenlőek -> terheket is együtt viselik -céheket, árszabást, monopóliumokat el kell törölni -magyar legyen a köznyelv -Helytartótanács szerepét növelni kell A reformkor kezdete: Reformkor: liberális nemesség polgári átalakulásért + nemzeti felemelkedését folytatott küzedelem. 1825 az Akadémia alapításától, Széchenyi fellépésétől számították a reformkor kezdetét DE ma már 1830-at tekintjük kezdőpontnak. Wesselényi Miklós: Széchényi és Wesselényi barátságot kötött és

kölcsönösen hatottak egymásra -> Wesselényi az európai liberális gondolkodáshoz, Széchenyi a nemzeti eszmékhez került közelebb DE útjuk elvált mert Wesselényi előfeltételének, Széchényi a reformok akadályának látta a rendi ellenzékiséget. Céljuk: liberális alapon működő, erős Magyar ország létrehozása. Balítéletek című művében (1831)ő is írásba foglalta gondolatait. Wesselényi a parasztkérdést politika oldalról közelítette meg -> engedményekkel kell maga mellé állítania őket, hogy eredményes legyen a kormányzattal szemben.(ezt a gondolkodást folytatja Kossuth) KOSSUTH LAJOS (1802 – 1894) távollévő főrend képviselője ’32-36-os OGY-en, evangélikus, birtoktalan, Zempléni kisnemes – Országgyűlési, majd Törvényhatósági tudósítások szerkesztése – 1837: letartóztatják (4 év börtön) Kossuth programja: A börtönből szabadult Kossuthnak Laderer Lajos felajánlotta a Pesti Hírlap szerkesztői

posztját (1841. jan) ->kormány szándéka, hogy kézben tartsák a veszélyes Kossuthot. A Pesti Hírlap közkedvelt lett -> ellenzék eszméit népszerűsítette, rendszerezte. Kossuth a Kölcsey és Wesselényi féle úton haladt ->érdekegyesítés, jogkiterjesztés, rendi alkotmány liberális értelmű kiterjesztése. A kormányzat látta, hogy Kossuthot nem tudják korlátozni -> 1844-ben leváltották a Pesti Hírlap szerkesztői állásából. Programját a Pesti Hírlapon keresztül fogalmazta meg:  Kötelező örökváltság (Önkéntes örökváltság nem volt eredményes, mert a jobbágyok kis részének volt hozzá elég pénze és a birtokosok zöme nem engedhette meg az örökváltságot ->Kossuth felvetette a kötelező örökváltság szükségességét és a megváltást az állam feladatává akarta tenni.)  Közteherviselés  Népképviselet  Érdekegyesítés (minden társadalmi réteg képviselete)  Független nemzetállam

(nagyobb függetlenség a birodalmon belül)  Harc a védvámok bevezetéséért (1842-től) a nemzetgazdaság védelme érdekében Széchenyi és Kossuth vitája: Kossuth a Pesti Hírlapban sokszor támadta Széchenyit aki megpróbált a mérsékelt liberálisok bevonásával egy középpártot létrehozni de kudarcot vallott ->Széchenyi nyíltan Kossuth ellen fordult. Véleménye szerint Kossuth a reformokat veszélyezteti radikális politikájával, amellyel akár forradalmat is előidézhet. A közvélemény Kossuth gondolatait fogadta el, mert a gyorsabb átalakítást pártolta. Széchényi politikailag elszigetelődött ->liberális nemesség 2 része közt nem volt szakadás: 1.)mérsékeltebb irányzat (vezetői: Deák Ferenc, Batthyány Lajos) 2.)radikálisabb irányzat (vezető: Kossuth) A két politikus a végcélban egyetértett: erős, modernizált, minél függetlenebb Magyarországot akartak megteremteni, de a megvalósítás eszközeiről a felfogásuk

szinte minden elemében eltért. HAZA ÉS HALADÁS Kossuth Lajos Széchenyi István (udvarhű környezet, nagybirtokos (közös cél) (rendi környezet, birtoktalan arisztokrata) kisnemes) főnemesség, tömegek kizárása társadalmi bázis nemesség, polgárság, parasztság – érdekegyesítés lassú, szerves fejlődés ütem minél gyorsabb fejlődés először gazdasági felzárkózás, majd a reformok sorrendje politikai változások, melyek politikai változások megteremtik a gazdasági fellendülés alapjait konfliktusok kerülése a reformok Ausztriához fűződő viszony a birodalom létét elismeri, de a érdekében konfliktusokat vállalja a reformokért kímélet, türelem – megnyerni a nemzetiségi kérdés jogkiterjesztés révén megnyerni a magyar államegységnek a nemzetiségeket, erős magyar nemzetiségeket nemzetállam