Kommunikáció | Tanulmányok, esszék » Pintér Ákos - Internet, a kommunikáció új csatornája

Alapadatok

Év, oldalszám:2001, 7 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:565

Feltöltve:2006. augusztus 10.

Méret:185 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Bevezető Munkámban azt szeretném igazolni, hogy az Internet egy olyan új kommunikációs csatornává nőtte ki magát, amelyet a távközlés a saját eszközeivel támogatni képes és egyre inkább erre hivatott. Ezen állítás igazolásához szükség lesz az Internet rövid történetére, alapos áttekintésére, majd a távközlés ezzel kapcsolatos problémáinak felvázolására. Az Internet rövid története Mint a legtöbb fontos technikai újítás, az Internet is hadifejlesztésként indult. A történet az Egyesült Államokban kezdődött az 1960-as évek elején, a hidegháborús kutatások keretén belül. Abból indultak ki, hogy egy országos információs és irányító hálózat egyetlen központja elsődleges célpontja lenne a támadásnak, tehát azonnal megsemmisülne. A megoldás a decentralizáció. Olyan rendszert kell tehát létrehozni, amelynek nincs egyetlen kitüntetett központja, hanem eleve kis alegységek formájában működik. Fontos

követelmény, hogy a keletkező struktúra szabadon konfigurálható legyen abban az értelemben, hogy új csomópontok felvétele ill. eltávolítása egyszerűen elvégezhető műveletek legyenek, de akár néhány csomópont megsemmisülése se legyen katasztrofális a rendszer egésze szempontjából. A 60-as évek második felében a RAND Corp., a Massachusetts Institute of Technology (MIT) és a University of California at Los Angeles (UCLA) kísérletezett a csomagokra bontott információ átviteli módszereinek a kifejlesztésével. A tervezés és kivitelezés során gondoltak arra, hogy ez a hálózat békeidőben is kitűnő lehetőséget teremthet egymástól távol eső erőforrások - adatbázisok, számítási kapacitás, stb. - elérésére Az első hálózatot 1969 őszén építették ki az UCLA-n négy csomópontból, melyet ARPANET-nek neveztek el. 1971-re 15-re nőtt a bekapcsolt helyek száma. A kutatók szélesítették a felhasználás körét: ezidőtájt

kezdett megjelenni az elektronikus levelezés. 1973-ban fejlesztették ki a hálózati protokolloknak nevezett kommunikációs szabványokat, melyek lehetővé tették a bővítést, újabb gépek bekapcsolását. A kezdetben néhány gépet összekötő zárt rendszerből a bővítés lehetőségét magában hordozó nyílt rendszer lett. A földrajzi terjeszkedés innentől kezdve egyre gyorsult. Az 1980-as évekre az USA minden egyeteme rácsatlakoztatta helyi számítógépeit az immár országos méretű hálózatra. A 80-as évek második felében Nyugat-Európában indult meg a bekapcsolódott gépek számának növekedése, a 90-es évekre ez a hullám elérte Kelet-Európát, köztük Magyarországot is. Az Internet napjainkban Napjainkban az Internet földrajzilag már a világ nagy részét átszövi, fejlődése ennek ellenére soha nem látott dinamizmust mutat. Ráadásul a fejlődés vonulatai is egyre sokrétűbbek, egyre újabb frontok nyílnak a növekedés

irányába. Az alábbiakban ezen vonulatokat szeretném áttekinteni. A számítógépek teljesítményének növekedése A számítógépek fejlődésének folyamata az Internetéhez hasonló sikertörténet: alig fél évszázad alatt jutottunk el a kezdeti szoba méretű elektroncsöves masináktól napjaink gépeihez. Természetesen napjainkban is dinamikusan fejlődik a félvezetőtechnika, elősegítve az alkatrészek sebességének növekedését, azonban megjelent egy másik, igen lényeges húzóerő: ez pedig a szoftverek egyre növekvő hardver igénye. A ma használt szoftverek többsége nyilvánvalóan nem fut megfelelő módon a néhány évvel ezelőtti hardver konstrukciókon. A szoftverek igénye és a hardverek teljesítménye párhuzamosan növekszik, illetve előidézik egymás növekedését, ezáltal gyakran hónapok vagy hetek alatt jelennek meg újabb megoldások, software-ek és nagyobb teljesítményű hardware-ek a számítástechnikai piacon. Az Internet

klasszikus szolgáltatásai Az Internet földrajzi terjeszkedése és technikai lehetőségeinek igen gyors fejlődése magával vonja az Internetet használók számának precedens nélküli növekedési rátáját is (a felhasználók száma minden évben megkétszereződik). Ezen adatokról készült néhány felmérés eredményét láthatjuk az alábbi táblázatban. Dátum Felhasználók száma Felmérés forrása 1998. szeptember 136 millió fő Intelliquest 1998. február 107 millió fő NUA Ltd. 1997. november 76 millió fő Reuters 1997. február 57 millió fő MIDAS Forrás: INTERNET Igen alapvető gazdasági törvényszerűség, hogy például egy televíziós csatorna nézettségének a növekedése bizonyos kereskedelmi szereplők számára az adott csatornán keresztül megcélozható fogyasztói bázis kiszélesedését jelenti. Így persze nem meglepő az a folyamat, hogy az egyre látogatottabb Internetet is sokan felfedezik ebből a szempontból. Talán érdemes

röviden áttekinteni az Internet szolgáltatásait olyan rendszerezéssel, hogy mely szolgáltatások tartoznak hozzá már hosszú ideje és melyek azok az új szolgáltatások, amelyek már érezhetően a felhasználói bázis gyarapodásának hatására jelentek meg. Kapcsolat jellegű szolgáltatások Mindmáig az egyik leggyakrabban használt szolgáltatása az Internetnek az elektronikus levelezés (e-mail), mely az egyszersmind a felhasználók közötti kapcsolattartásnak legegyszerűbb módját jelenti. A hagyományos postai funkciókat valósítja meg azzal a különbséggel, hogy itt a levél többnyire másodperceken belül eljut a címzetthez. Ennek a szolgáltatásnak az üzleti életben is egyre növekvő a jelentősége. A gyorsuló gazdasági fejlődéssel párhuzamosan az üzleti élet is egyre pergőbb ritmusú. A gyors kommunikáció elengedhetetlen sikeres üzleti kapcsolatok megkötéséhez. Ezt segíti továbbá a titkosítási lehetőségek, az elektronikus

aláírás gyakorlati megvalósításának lehetősége. A bizalmas dokumentumok így már kockázat nélkül küldhetőek az Interneten, nincsenek kitéve avatatlanok betekintésének. Az Internet jelenlegi szerkezete mellett lehetőség nyílik arra is, hogy távoli gépek erőforrásai (adatbázisok, alkalmazói programok stb.) felhasználhatóak legyenek Ez a kliens-szerver architektúrájú szolgáltatás a telnet, melynek során saját számítógépünket a távoli géphez csatlakoztathatjuk annak termináljaként. A hozzáférés rendszerint jelszóvédett Adatbázis jellegű szolgáltatások Ezekre általánosságban jellemző, hogy a szintén kliens-szerver architektúrájú rendszer szerver oldalán egy adatbázis található, melyet a felhasználók a kliensekről bejelentkezve (esetenként megfelelő azonosítás mellett, esetenként anélkül) elérhetnek, erre a szerkezetre a későbbiek során még több alkalommal hivatkozni fogok. Két gép közötti adatátvitel

legegyszerűbb módja az FTP (File Transfer Protocol), mely arra is alkalmas, hogy egy szerveren olyan állományokat helyezhessünk el, melyeket a külvilág számára is elérhetővé kívánunk tenni. A kliens gépekről ezután a felhasználók a szerverre belépve a feltett állományokat letölthetik. A World Wide Web A World Wide Web (WWW) a multimédiás lehetőségekre legjobban építő Internet szolgáltatás, amely népszerűségét annak köszönheti, hogy a dokumentumok között kapcsolatok (linkek) létrehozását teszi lehetővé, egyesíti az eddigi Internet-szolgáltatások előnyeit, és látványos, színes megjelenésű platformot kínál a felhasználó számára. Kifejlesztésében a legfőbb szempont az információforrások közötti hatékonyabb eligazodás igénye volt. Az Internet robbanásszerű fejlődésének legfontosabb tényezője a grafikus kezelői felülettel rendelkező www-böngészők megjelenése. A legnagyobb vonzerő azonban a multimédiában

rejlik: szöveg, kép, hang, film egyidejű megjeleníthetőségének lehetősége egyazon dokumentumban. Az Internet, mint új kommunikációs csatorna Vajon mi az, amitől az Internet népszerűsége dinamikusan növekszik a televízió rovására? A kérdés joggal adódik, hiszen az Internet multimédiás képességei azért nem haladják meg ilyen mértékben a televízió által nyújtottakat (eltekintve a könnyebb tárolási, szállítási és reprodukciós lehetőségektől). A választ abban látom, hogy az Internet sokkal több beavatkozási lehetőséget és csatornaváltást biztosít, ugyanakkor jóval kisebb anyagi- és időráfordítással bárki megjelenhet rajta saját információival. Mindezek alapján kézenfekvő az Internetet egy új kommunikációs csatornaként kezelni, amelyet eszközül használva igen széles felhasználói bázishoz lehet eljutni. A következőkben leírt, az Internet életében fiatalabbnak számító szolgáltatáshalmaznak éppen ez a

kommunikációs csatorna az előfeltétele és hordozója. Kiadványok az Interneten A klasszikusnak számító adathordozók (könyv, hanglemez, video) elektronikus formában való megjelenése egyre inkább hozzátartozik a mindennapokhoz. Ha az ember könyvet akar olvasni, fogja és letölti. Általában zenei anyagot is sokkal olcsóbb mp3-ban beszerezni, mint megvásárolni az eredeti kiadványt, és hasonló a helyzet a filmekkel is. Az említett kiadványok igen gyakran szabadon terjeszthetővé, reprodukálhatóvá válnak azáltal, hogy az Interneten nyilvánosan hozzájuk lehet férni. Ez a tény értelemszerűen teljesen lehetetlenné teszi a szerzői jogokkal kapcsolatos kérdések tiszta, ellenőrzött kezelését. Internetes boltok, áruházak Az imént felsorolt kiadványtípusok Interneten való megjelenésének létezik egy másik formája is, amikor maguk az adatok nem költöznek fel a hálóra, csupán nyílik például egy virtuális könyvesbolt, ahol a

könyveknek - mintha egy igazi üzletben lennénk megtekinthetjük a címét, kiadóját és az árát, majd a megvásárolni kívánt termékeket egy virtuális kosárba gyűjtve valamilyen procedúra után hozzájuthatunk az áruhoz. Pénzvilág az Interneten Napjainkban, a technológia fejlődésével párhuzamosan olyan alapvető fogalmak is átértékelődnek, mint például a pénz. Elég csak arra gondolni, hogy a készpénzmozgás egyre inkább háttérbe szorul az egyéb, banki szolgáltatások által biztosított fizetési lehetőségek (kártya, stb.) mellett A legsúlyosabb probléma, amivel ezen lehetőség megvalósítóinak szembe kell nézniük, a biztonság kérdése, hiszen ezen az alkalmazási területen sokkal magasabb fokú biztonságot kell tudni garantálni, mint mondjuk a hagyományos levelezés esetén Már léteznek működő rendszerek, amelyek lehetővé teszik a bank ügyfelei számára, hogy bizonyos műveleteket otthonról, a számítógép

segítségével végezzenek el. Internet-telefónia Az internetes telefónia jelenleg inkább vállalati környezetben jelentős (de ott máris nagyon), mint az otthoni felhasználásban, ugyanis a távhívások költségeit csökkenti, és ez az otthoni használatban nem túl jelentős, annál inkább egy nemzetközi vállalaton belül. Miért kezdenek el aggódni a hagyományos telefontársaságok az Internet-telefónia hallatán? A válasz egyszerű: mert olcsó. Egyes előrejelzések szerint a piac a jelenlegi minimális szintről 1999 végére elérheti az 560 millió dolláros forgalmat, világszerte közel 16 millió felhasználóval. A hagyományos telefontársaságok azonban kénytelenek beszállni az Internet-telefóniába bármennyire is kedvezőtlen számukra az olcsóság - ugyanis a liberalizált telekommunikációs piacokon akár a kisebb Internet-szolgáltatók is óriási szeletet szerezhetnek maguknak az Interneten keresztül történő hangtovábbítás révén. Az

Internet és a felhasználók kapcsolata Nem könnyű feladat megbecsülni azt, hogy az iménti pontokban taglalt egyes szolgáltatások milyen megoszlásban érdeklik a felhasználókat. A következőkben szeretnék rávilágítani arra, hogy az ily módon definiált probléma valójában két kérdést is felvet. Az első az Internet változékonyságával kapcsolatos. Láttuk, hogy mérnöki távlatokkal mérve hihetetlenül rövid idő alatt feljődtek ki szolgáltatásai. A változékonyság ecsetelésekor azonban továbbmennék ennél: a feltett információk módosulhatnak, elavulhatnak; megváltozhat az archívumok beállítottsága, tematikus szervezése; különböző szolgáltató szereplők eltűnhetnek, átalakulhatnak; a szolgáltatások bővülhetnek, megújulhatnak egyszóval maga az Interneten levő információhalmaz is erőteljesen változik az idő előrehaladtával. A másik figyelemre méltó szempont, hogy érdemes néhány gondolat erejéig megvizsgálni a

felhasználók lelkivilágát is. Ez azt jelenti, hogy nagyon különböző korosztályhoz tartozó emberek élték meg azt, hogy viszonylag hirtelen kellett alkalmazkodniuk a robbanásszerű fejlődéshez. Nyilvánvalóan nem mindegy, hogy valaki a fél ledolgozott élete után kerül az Internet közelébe vagy mondjuk egyetemistaként, de manapság már az sem ritka, hogy egészen kicsi gyermekek is hozzáférnek szüleik számítógépéhez és az Internethez. Nehezíti a helyzetet, hogy az Internet fejlődése semmit sem lassult, tehát továbbra sem lesz olyan generáció, akik számára az Internet teljes egészében magától értetődő lenne, hiszen minden korosztály életében számos újdonság kerül majd várhatóan bevezetésre. További lényeges szempont az Internet használata során a számítógéppel kapcsolatos ismeretek mennyisége. Nagy valószínűséggel állítható, hogy aki mélyebb szintű számítástechnikai ismeretekkel rendelkezik, az sokkal

könnyebben tudja az újításokat elsajátítani és a szemléletbeli váltásokat magáévá tenni. Előretekintés Nehéz lenne bármilyen jóslatba bocsátkozni az Internet jövőjét illetően, ugyanis - mint láttuk -, sem a technológiai fejlődés sebességét, sem a felhasználók befogadóképességét nem lehet pontosan előre feltérképezni. Azonban leszögezhetjük, hogy ami a korábbi időkben csak utópia lehetett, az ma már nagyon jó úton halad a megvalósulás felé: a jövő tendenciájaként képzelhető el az információáramlás koncentrálódása és egyetlen globális csatornára kerülése. Kellő óvatosság mellett azért egy jóslatot meg lehet kockáztatni: a világnak bármiféle globalizációs folyamat esetén szüksége lesz mindarra az információra, amit ma az Internet nyújthat. Távközlési áttekintés Az Internet hatékony működésének elengedhetetlen feltétele az, hogy a benne található számítógépeket összekötő

kommunikációs hálózat megfelelő kapacitásés sebességparaméterekkel rendelkezzen. Ennek hiányában ugyanis a felhasználó nem jut hozzá a megkívánt szolgáltatásminőséghez, ez pedig alkalmazástól függően lehet kellemetlen (pl. WWW-elérés lelassul), vagy akár katasztrofális is (pl. telefónia) A felhasználók szempontjából a rendszer működőképessége mellett az egyik legjelentősebb tényező a költség, vagyis mennyibe kerül önmagában az, hogy el tudja érni az Internetet. A költség természetesen függvénye a hálózati kapcsolat típusának, a sávszélességnek, az Internet-szolgáltatónak, valamint sok esetben a használat mennyiségének is. Az Internet szerkezete Magyarországon A felhasználókat meg kell különböztetni az Internethez való hozzáférés útján is. Először is leszűrhető az ábrából, hogy a dolgozat elején említett évenkénti felhasználószámkétszereződés legalább annyira igaz Magyarországon, mint

világviszonylatban. Megállapíthatjuk, hogy a hazai internetezők túlnyomó többsége az egyetemi-akadémiai hálózatot (Hungarnet) használja. A Sulinet gyors startja mutatja, hogy állami kezdeményezéssel, 3 milliárd forintos költségen egy év alatt annyi új internetezőt lehetett bekötni, amennyit piaci eszközökkel három év alatt. Ez az összeg alig kevesebb, mint amennyit 1994 és 1996 között a két nagy állami fejlesztésre, kormányzati informatikai infrastruktúrára és az akadémiai hálózatra összesen fordítottak. Figyelemre méltó a vállalati Intranet-felhasználók számának emelkedése is. Internet a telefonhálózaton A világon sokkal régebben feltalálták a telefont, mint a számítógépet. Így az Internet előtti időkben a világon található kommunikációs hálózatok elsősorban telefonszolgáltatás végett jöttek létre. A követelményeket kielégítő megoldásból hosszú idő alatt egy világméretű kommunikációs

hálózat lett, amelyet azonban alapvetően telefonálásra terveztek, méreteztek és nem Internet-forgalomra. Az Internet népszerűsödése kézenfekvő módon felvetette a feladatot: a meglevő telefonhálózatot lehessen Internetre használni. Az előnyök nyilvánvalóak: nem kell hatalmas költséggel hálózatot építeni, hiszen már megvan. A felhasználók számítógépeiben csak egy modemre van szükség, meg egy telefonvonalra. Problémák a modemes internetezéssel Amint arra korábban utalást tettem, a telefonhálózatot telefonálásra és nem internetezésre méretezték. Az Internet fejlődésének előrehaladtával egyre inkább kiderült, hogy egy átlagos felhasználó számára nem túl sok az a sávszélesség, amit a telefonvonal végén levő modemmel el tud érni. Ez a probléma a multimédiás WWW terjedésével vált egyre égetőbbé. A felhasználóknak Magyarországon egy sajátos problémával is szembe kell nézniük. Magyarország előkelő helyen

áll az internetes tarifák terén: drága a telefon, és mivel kicsi a piac, ezért az Internet-szolgáltatás ára is magas. Ráadásul ezek a magas árak egy olyan országban vannak érvényben, ahol a jövedelmek sokkal alacsonyabbak, mint Finnországban, Japánban vagy az Egyesült Államokban. Összegzés A fent említett problémák ellenére megállapíthatjuk, hogy az Internet rohamosan fejlődő világunkkal párhuzamosan bővül, így képes kiszolgálni a növekvő üzleti és lakossági igényeket. A technika fejlődésével egyre inkább elérhetővé válnak olyan szolgáltatások, melyek visszahatnak gazdaság és a tudomány fejlődésére. Ez a kölcsönhatás különösen nagy felelősséget ró nemcsak a gazdaság és tudomány szereplőire, de az Internet felhasználóira is. Napjainkban az Internetnek köszönhetően olyan lehetőségek birtokosai vagyunk, melyeket, ha ésszerűen a következetesen használunk ki, egy szebb jövő elé nézhetünk