Egészségügy | Kardiológia » Dr. Matos Lajos - Kardiológiai határterület: zene, lélek és a szív

Kardiológiai határterület: zene, lélek és a szív Dr. Matos Lajos (Budapest) A testi és lelki betegségek okozta panaszok kezelésére a zene és az orvoslás kezdettől fogva összefüggött. A gyógyító ember, a sámán, a varázsló tevékenységét gajdolás, dobolás vezette be, kísérte, vagy jelezte befejezését. Orvosló ősünk beavatkozása a páciens számára ráadásul nem ritkán valóban a véget is jelentette. Az egyiptomi elképzelések szerint Ré napisten lányának viharos lelkiállapotát csak a tánc és a muzsika tudta javítani. Aztán jöttek a görögök: Zeusz kilenc múzsája azért született, hogy megénekeljék a világ teremtését, harmóniáját és ezzel a lélek egységét, szépségét. Az ősi emlékek szinte minden korban arra utalnak, hogy zene azoknak az ártalmaknak, betegségeknek a panaszait, tüneteit csökkenti, melyek a mai orvostudományban a pszichiátria területéhez tartoznak. Az Ószövetségben is az szerepel, hogy Saul

király lelki szenvedéseit csupán Dávid hárfajátéka csillapította. A zene és a gyógyítás a világ sok részén továbbra is egységes eleme maradt az életnek. Az amerikai indiánok, vagy az afrikai törzsek a gyógyító rituálékat énekléssel kötik össze. A tudományos orvoslás kialakulása óta az utóbbi évszázadban kerül vissza a zene a terápiás eszközök közé, és most már robbanásszerűen, a neuro-pszichiátriától a fájdalomcsillapításig a medicina szinte minden területén megjelenik, a kardiológiában is. Érdekes megfigyelni, ahogy a zene alkalmazása az alternatív medicina egyéb eszközeihez kapcsolva is bekerül a terápiába. A kapcsolódás érthető és nem indokolatlan Az Egyesült Államokban a lakosság fele veszi igénybe az alternatív orvoslással foglalkozók szolgáltatásait (1) és a helyzet különböző formákban nálunk sem nagyon különbözhet. Akut infarktus utáni állapotban a betegek autonom aktivitásának

alakulását vizsgálták Reiki kezeléssel összekapcsolva (2). A Reiki terápia kézrátétellel gyógyít, néhány perces, könnyed érintés a test különböző részein, rendszeresen ismételve a legkülönbözőbb kórformákban hoz javulást. Megalapítója Mikao Usui (1865-1926) japán buddhista szerzetes volt és a gyógymód amerikai kapcsolatok révén terjedt el világszerte. Friedman és munkatársai (2) akut koronária szindroma miatt hospitalizált betegeket tanulmányoztak Reiki kezeléssel, illetve a terápiát zenével is kiegészítve. Az alternativ terápiát a Yale New – Haven Hospital kardiológiai osztályán rendszeresen alkalmazzák és ezt öt, speciálisan képzett asszisztens végzi. A vizsgálatban ugyanez történt, de a randomizált betegek egyik csoportja meditativ zenét is hallgatott, melynek tempója lassabb volt, mint a szívfrekvencia (13 beteg), a másik csoport (12 beteg) csak 20 perces Reiki kezelést kapott, végül a harmadik csoport (12

beteg) kontroll csoportként békésen feküdt az ágyában. Az emocionális státuszt mérték, illetve a szívfrekvencia variabilitást (HRV), a betegek pedig saját pozitív vagy negatív pszichés állapotukat osztályozták. A Reiki kezelés minden, pozitív állapotot tovább növelt, illetve a negatív státuszt csökkentette. A HRV is javult, ez a javulás megfelelt a béta-blokkoló kezelés hatásának. A zenével kiegészített Reiki terápia jobb volt, mint a kontroll, de elmaradt a kizárólag kézrátétel hatása mögött. A Duke University 2005-ben közölte a MANTRA II tanulmány eredményeit, mely intervencionális szívellátásban részesülő, 700 beteg adatait ismertette (3). Keresztény, muzulmán, zsidó, illetve buddhista betegek, összesen 371 személy sorsáért fohászkodtak hívő csoportok, illetve zene, elmélkedés és érintés útján igyekeztek a többiek javulását fokozni. Kilenc, kardiológiai központban, prospektív módon történt a perkután

koronária intervenció és fél év múlva értékelték az eredményeket. Egyik csoport adatai sem igazoltak értékelhető javulást semmiféle klinikai eredményben. Az emocionális státus viszont jó irányba mozdult el, a kortizol szint alacsony maradt, ami kedvező stress helyzetre utalt. Ilyen szempontból számos dolgozat idézhető. Dong Soo Kim és munkacsoportja agyi katasztrófa után vizsgálta a zene hatását a betegek szubjektív állapotára, hangulatára. A kontroll csoporthoz képest a zene-kezelésben részesült betegek szignifikánsan javultak (4). Miller M és munkacsoportja (5) tíz, átlagosan 36 éves önkéntest választott ki vizsgálatára. A munka négy fázisban folyt. A résztvevők magukkal vitték kedvenc zenéjüket a laboratóriumba. A következő fázis során olyan zenét hallgattak, melyet úgy választottak ki, hogy számukra feszültséget okozott. A harmadik részben relaxációs muzsikát játszottak, végül a negyedik olyan zene volt,

amire a vizsgálati alanyok nevettek. A zene sorrendje randomizált volt. A vizsgálók azt kérték, hogy a résztvevők az első zenehallgatás előtt két hétig kedvenc zenéjüket ne hallgassák. A felkaron mérték a véráramlás alakulását Az egyes vizsgálati időszakok között legalább egy hét szünetet tartottak. A vidám zene a véráramlást átlag 26 %kal növelte, a feszültséget okozó 6 %-kal csökkentette A relaxációs zene 11 %-os áramlás növekedése ugyancsak kedvező, de statisztikailag nem volt jelentős. A legtöbb résztvevő számára a country zene volt a legkedveltebb, és a számára vidámító zene. A heavy metal a legnagyobb feszültséget okozó, még akkor is ha ezt a zenét kedvelte. Hangsúlyozzák, hogy rendkívül nagy az egyéni különbség és ezért sokkal nagyobb létszámú vizsgálatokra lenne szükség. A Cochrane Systematic Review számra Bradt J. és Dileo C (6) készített meta-analízist A kutatók 23 tanulmány 1 461

betegének adatai alapján végezték az értékelést. Két vizsgálat alanyait zeneterápiával foglalkozó szakember kezelte, a többiek általában a kezelő személyzet által választott zenét hallgatták. A legtöbb vizsgálatban 30 perces zenehallgatás történt A pszichológiai distress jelentősen csökkent a vizsgálatokban, az anxietás mérsékelten javult, de a különböző tanulmányok között igen szignifikáns eltérések voltak (p<0.00001) Az infarktus miatt kezelt betegek anxietása zene hatására igen jelentősen csökkent (p<00001. Nem volt különbség a műtéti kezelésben részesülő, vagy az egyéb típusú beavatkozásra váró páciensek között, akiknek az anxietása a beavatkozás után annak típusától függetlenül normálisra tért vissza. A depressiora vonatkozó hatás nem volt szignifikáns (p=044) Két vizsgálatban a zene a hangulatot jelentősen növelte (p<00001), de azt statisztikai okokból az egész vizsgálatra nem lehetett

igazolni. A zeneterápia általános eredményeit a Harvard Medical School Health Publication sorozatában, 2009-ben foglalta össze. Az irodalom részletes, adatszerű idézése nélkül leírják, hogy a Massachusets General Hospitalban egy, nővérek vezette munkacsoport szerint, ágyhoz kötött szívbetegeknek félórás zenehallgatás után lassult a szívfrekvenciája, csökkent a vérnyomása és kevesebb feszültséget éreztek, mint a zenét nem hallgató kontroll csoport tagjai. Egy másik, szintén nővérek által végzett vizsgálatban, infarktus utáni időszakban a betegek 20 perces, szívet nyugtató muzsika hallgatása után kisebb mértékben voltak feszültek, mint a kontrollok. Az Abbott Northwestern Hospital (Minneapolis) szívsebészetén mind a nők, mind a férfiak, szívműtét után lágy zenét hallgatva nyugodtabbak voltak és ritkábban éreztek fájdalmat, mint a csöndes szobában fekvők. Baltimore, Maryland Medical Center laboratóriumában a

véráramlást mérték a felkaron. A relaxációs zene, vagy jókedvet árasztó muzsika hallatán a véráramlás nőtt, a feszültséget jelentő zene közben csökkent. Hong Kongban egy hónapig, napi 25 perc relaxáló zene hallgatására a szisztolés vérnyomás átlag 12 Hgmm értékkel, a diasztolés 5 Hgmm értékkel csökkent, míg a kontroll csoportban nem észleltek tenzió változást. Nem minden vizsgálat volt ennyire sikeres. Voltak tanulmányok, melyekben a zene a kardiovaszkuláris adatokat, mint a szívfrekvencia, vagy a vérnyomás, szignifikánsan nem befolyásolta és a beavatkozások utáni gyógyulás sem gyorsult mérhetően. A kutatók hangsúlyozzák, hogy ez nem meglepő, mivel minden zene különbözik és nem olyan azonos, mint ugyanaz a béta-blokkoló tabletta, ráadásul a zene hallgatójának ízlésétől, hangulatától is függ a hatás. Ezt a közelmúltban végzett, rendkívüli vizsgálat eredményei is igazolják. Luciano Bernardi és Peter

Sleight (7) fiatal önkénteseken végezte a vizsgálatot, de a 24 résztvevő fele képzett és gyakorló muzsikus volt. A zenészek legalább hét éve rendszeresen játszottak valamilyen hangszeren. A vizsgálat alanyai hatféle muzsikát hallgattak, randomizált sorrendben. A muzsikák a következők voltak: raga (indiai, klasszikus zene, mely lassú), lassú klasszikus zene (Beethoven, 9. szinfónia), lassú, 12 tónusú muzsika (Webern), rap (Red Hot Chilly Peppers), techno (Gigi D’Agostino), végül gyors, klasszikus (Vivaldi). Öt perc szünet után a zenék véletlenszerű sorrendben, két percig hangzottak el, majd mindig két perc csönd következett, aztán a másik zene következett négy percig. Folyamatosan monitorozták a vérnyomást, szívfrekvenciát, a légzés mértékét, a széndioxid kibocsátást, RR intervallumot, az art. cerebri media áramlási sebességét és a baroreflexet A gyorsabb zene és a komplexebb ritmus felgyorsította a légzést és a

keringési paramétereket, a zene stílusától függetlenül: a gyors klasszikus muzsika és a techno hatása hasonlóan érvényesült. A lassabb, meditatív zene ellenkező hatásúnak bizonyult, például a szívfrekvencia legkifejezettebben az indiai raga hallgatására lassult. A változások a zeneileg képzettek esetében érvényesültek a legjobban. A relaxáció mértéke a zenék közötti szünetben volt a legfeltűnőbb. A kutatók szerint a lassú, meditatív zene a legalkalmasabb a szívbetegek kezelésére és megjegyzést érdemel, hogy a hatás a csöndben a legkifejezettebb. Alapvetően fontos az egyén saját zenei ízlésének figyelembe vétele. Az egyik szakértő ezt úgy kommentálta: érteni kell, hogy van, akinek Mozart lehet a Madonna Irodalom: 1. Eisenberg DM, Davis RB, Ermer SL et al: Trends in alternative medicine use in the USA 1990-1997: results of a follow-up national survey. JAMA 1998, 280:1569-1575 2. Friedman RSC, Burg MM, Miles P et al: Effects of

Reiki on autonomic activity early after acute coronary syndrome, JACC, 2010, 56:,No.12 3. Krucoff MW, Crater SW, Gallup D et al: Music, imagery, touch and prayer as adjuncts to interventional cardiac care: the Monitoring and Actualisation of Noetic Trainings (MANTRA) II. randomised study Lancet, 2005, 366:211-217 4. Kim DS, Park YG, Choi JH et al Effects of music therapy on mood in stroke patients Yonsei Med.J2011, 52:977-981 5. Miller M, BeachV, Mangano C et al: Positive emotions and the endothelium: does joyful music improve vascular health ? Oral presentation, AHA Sci.Sessions, 11/11/2008 6. Bradt J, Dileo C: Music for stress and anxiety reduction to coronary heart disease patients Cochrane Database of Systematic Reviews, 2009., Issue 2 7. Bernardi L, Porta C, Sleight P: Cardiovascular, cerebrovascular, and respiratory changes induced by different types of music in musicians and non-musicians: the importance of silence. Heart, 2006, 92:445-452