Történelem | Tanulmányok, esszék » Erzsébet királyné kultusza a 19-20. század fordulójának kertművészetében, Sissi

Alapadatok

Év, oldalszám:2013, 88 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:31

Feltöltve:2013. november 09.

Méret:4 MB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Erzsébet királyné kultusza a 19-20. század fordulójának kertművészetében Sissi Tartalomjegyzék I. Bevezetés 2 II. Erzsébet királyné élete és kultusza 11 III. Különböző megemlékezési formák 15 IV. Az emlékfásítások magyarázata 16 V. Megemlékezés Erzsébet királynéról – Darányi Ignác felhívása 24 VI. Válasz Darányi Ignác körlevelére – A megvalósítók 28 VII. Az Erzsébet-kultusz megjelenése a hazai kertművészetben 32 VII. 1 „E” betű Selmecbányán 34 VII. 2 Erzsébet park Kecskeméten 35 VII. 3 Erzsébet park Gödöllőn 37 VIII. Összefoglalás 42 IX. Forrás és irodalomjegyzék 44 X. Mellékletek 1 50 XI. Mellékletek 2 55 XI. 1 Ábrajegyzék 55 1 I. Bevezetés Munkámban egy, a szakirodalomban eddig kevéssé megvitatott témát dolgozok ki. Erzsébet királyné kultuszának kertépítészeti vonatkozásairól még nem született átfogó jellegű munka, a magam szerény eszközeivel itt szeretném ezt

a hiányt orvosolni. Erzsébet királynénak a 19 század végén a nemzet atyjának tekintett Kossuth Lajossal összemérhető mítosza alakult ki, 1 és ennek számottevő kertépítészeti vonatkozásai vannak a történelmi Magyarország minden részén. Még különlegesebbé válik e mítosz, ha tekintetbe vesszük, hogy a kertépítészeti emlékek létrejötte mind a századfordulóhoz köthető. Erzsébet királyné a 19. század egyik legérdekesebb nőalakja Már életében mintegy önmaga emlékművévé vált, olyan enigmatikus figurává, aki e bonyolult és hatalmas változásokkal teli század jellegzetes terméke. Születése idején későbbi lakóhelye Bécs, a biedermeier tisztes, szolid és érzelmes polgárvilágának városa. Halála idején már nem a szemeket lesütő, bájos ifjú hölgyek a képzőművészet ihletői, hanem a századvég szimbolizmusának „femme fatale”-ja, a titokzatos és végzetes, távoli és elérhetetlen nőalakok. Amikor a

bajorországi München mellett fekvő kastélyból, Ferenc József menyasszonyaként a tizenéves lány megérkezett a császárvárosba, olyan volt, mint a biedermeier ideális leánya: fehérgalléros ruhát viselt, középen elválasztott haja hátul össze volt fogva. Benczúr Gyula festményén pedig már a századvég rejtelmes asszonyát láthatjuk arany háttér előtt, karcsún, fekete ruhában.2 Élettörténetének e rövid ízelítője alapján nem gondolnánk arra, hogy Erzsébet királyné akármilyen módon jelentős tájalakító szerepet játszott volna a 19. század végén Azonban személyisége a magyar nemzettudat formálásában vitathatatlan. Egyénisége varázsával igyekezett a magyarságot kibékíteni a Habsburg dinasztiával. A modern nemzettudat kialakulásával párhuzamosan megjelent az igény a nemzettel azonosuló hatalomra. A király pedig – bár a törvények alapján Magyarország uralkodója is volt– ennek nemigen tudott megfelelni, hiszen a

birodalom sajátos szerkezetéből következően ő nem volt kizárólag a magyaroké. Így Erzsébet királyné alakja egy sajátos korszak vágyálmait tükrözi, és ezért a nemzet a szeretett királyné kedvében igyekezett járni még halála után is. Hálás magyarjai számos szobrot, emléktáblát állítottak tiszteletére, utcákat, tereket, intézményeket neveztek el róla, és ami a kerttörténetírás számára a legfontosabb, parkokat, ligeteket, fákat, erdőket ültettek emlékére. Ebben a gesztusban a kötelező kegyeleti hódolaton túl megnyilvánult a királyné iránti figyelmesség, mivel úgy akarták erősíteni a vele való kötődést, hogy a rá való Gerő 2004, 117. Erzsébet királyné alakjának itt következő felvázolása Basics Beatrix – az 1998. június 15-én, a Kempinski Galériában nyíló – Sisi emlékkiállítás megnyitó beszédében elhangzottak alapján készült. 1 2 2 emlékezésben azt vették alapul, amit Erzsébet

életében szeretett, és ami ez esetben a természet iránti vágyódását jelentette. Darányi Ignác földművelésügyi miniszter a királyné halála után, 1898. november 19-én, Erzsébet napon tette közzé felhívását, amelyben a faültetésre, emlékhelyek létesítésére szólította fel a gyászoló nemzetet.3 A kiáltvány nem maradt hatástalan, országos akció bontakozott ki, szinte minden településen ültettek fákat, jelöltek ki emlékhelyeket az elhunyt királyné tiszteletére. A faültetési mozgalmon belül számos helyen születtek nagyobb parkok, karakteres megemlékezési formák, amelyek értékesek, vizsgálatra érdemesek. Nemcsak kertművészeti szempontból, hanem azért is, mert a városok mai zöldhálózatának kialakulásában ezek a köz számára alapított parkok fontos állomást jelentenek. A hazai kerttörténeti kutatások túlnyomó része elsősorban a tehetős főúri, egyházi birtokok díszkertjeivel foglalkozik, amelyek nagyvonalú,

gazdag kialakítása mindenkoron hálás téma is a kerttörténészek számára. Mindennek azonban elkerülhetetlen velejárója, hogy az olyan ligetek, amelyeknek nem elsőrendű célja a fényűzés, hanem közparkként funkcionálnak, gyakran kiszorulnak a kerttörténészek látóköréből, holott e területeken is létesülhettek pazar díszkertek. A közparkok megjelenése tulajdonképpen a 18. század végére, széles körben való elterjedésük pedig 100 évvel későbbre tehető. Így egyes területek a kutatások perifériájára szorulnak Ilyen kevéssé feltárt kutatási témát jelentenek az Erzsébet királyné halála után ültetett emlékparkok és emlékfák. Jelen munkámban a 19-20 század fordulóján felerősödő Erzsébet-kultusz aspektusából vizsgálom azt, hogy a királyné emlékének megőrzésére irányuló törekvések hogyan nyilvánulnak meg az emlékezésre szánt helyeken, elsősorban emlékparkjaiban. A témaválasztás indoklása A 19-20.

század fordulójának kertművészetében igen fontos helyet foglaltak el az Erzsébet királyné halála után létesített emlékparkok, amelyek mind zöldfelületi, mind térszervezési szempontból jelentősek. A 19 században megindult polgárosodással együtt fejlődő urbanizáció következtében átalakultak a városok. A 19 századi nagyváros térszervezésében tükröződtek a társadalmi igények, a polgárság élet- és gondolkodásmódjához igazodó funkcionális tagolódás lett jellemző, ezért a városok zöldfelületekkel tarkított topográfiája alakult ki. Az iparosítás és a nagyarányú városfejlődés magával hozta az idők folyamán egyre inkább növekvő igényt a nyugodt, csendes, természetközeli helyek iránt. Ezen igény kielégítésére történő intézkedések a 3 E. K E 1899, 6 3 század második felében igen intenzíven jelentek meg, és már tudatosan egy egységes koncepció elemeként kezelték az épületek, parkok, utak

tervezését. Ezért az Erzsébet királyné halála után meginduló fásítások mintegy az addigi városrendezési intézkedéseket megkoronázó, a társadalom természet utáni vágyódását és kegyeleti igényeit ötvözve a 19. századi zöldfelületfejlesztés betetőző momentumának tekinthetők. A kegyeleti emlékezeten túl, illetve a településfásítás és zöldövezet-kialakítás színterein kívül, a hazai természetvédelem kezdetei is az emlékparkokhoz köthetők. Az első természetvédelmi összeírásokban szerepeltek az Erzsébet királyné emlékére ültetett fák, és Kaán Károly 1909-ben kiadott A természeti emlékek fentartása című könyvében külön csoportosította a természeti emlékeket, ahol az Erzsébet királyné emlékfák a „történeti események emlékei” kategóriába kerültek be. 4 Így a parkok jelentősége messze túlmutat a királyné iránti tiszteleten, hiszen közkertekként a mindennapi élet színtereivé váltak.

Mindez jól mutatja, hogy a korszakban milyen társadalmi összefogást és támogatást lehetett elérni személyével. A tárgyalt parkok ma is jelentős történeti értéket képviselnek, sokszor természetvédelmi jelentőségűek, mindemellett pedig akár olyan történeti értékekkel is bírhatnak, amelyek kulturális örökségünk részeként is megőrzésre érdemesek. Erzsébet királyné mint a Monarchia egyik, és talán legismertebb szimbóluma még mindig a köztudat szerves részét képezi. A halálát követő korokban megítélése alapvetően nem változott, sőt kultusza egyre jobban erősödött, elsősorban a két világháború közötti Magyarországon. Ekkor több szobrát is felavatták a fővárosban, köztük a legfontosabbat, a királyné nagy magyar emlékművét az Eskü téren 34 év várakozást követően. 5 Mindez jól mutatja, hogy emlékhelyeit folyamatosan ápolták, egészen a második világháborúig. Azonban a háborút követő időszakban a

kommunista rezsim ideológiai alapon próbált eltüntetni minden nyomot, ami a századfordulón valaha létezett polgári társadalmára utalhatott. Igyekezett eltörölni mindent, ami nem az akkori állami berendezkedést szolgálta, ezért ez emlékparkok területeit megcsonkították, fáit kivágták, megmaradt részeit átnevezték.6 Az 1980-as években indult meg Erzsébet királyné kultuszának újjáéledése, ami napjainkig csak erősödött. A fellendülést jól Darányi Ignác földművelésügyi miniszter rendeletére 1900-ban és 1909-ben készültek országos összeírások. Oroszi 1993, 349-352. 5 Liber 1934, 170. és 414-415 6 Vér 2006, 32. 4 4 mutatja a különböző Erzsébet királyné témájú kiállítások megrendezése,7 illetve a parkok helyreállítási kísérletei.8 Annak ellenére, hogy Erzsébet királyné kultuszát egy jó ideig nem létezőnek tekintették, mégis töretlen népszerűségnek örvend alakja, habár a kultusz változásai során

történtek hangsúlyeltolódások. Így a mai kor embere már nem a Magyarok Nagyasszonyát 9 látja benne, hanem sokkal inkább tiszteli benne a korát megelőző modern nőt, aki sajátos jelenség, egyszerre elbűvölő és szeszélyes, és ezért személye egyúttal jelképezi a Monarchia iránti nosztalgiát is. Erzsébet királyné mitikus alakja így vagy úgy, de még mindig képes hatást gyakorolni, megmozgatja az emberek fantáziáját. A téma lehatárolása A téma elsősorban az Erzsébet királyné halálát követő emlékparkosítások vizsgálatára irányul, amely a királyné 1898. szeptember 10-i halálát követő intézkedések megkezdésétől indul, és a századforduló időszakát öleli körül. Pontosan nem határolható le az emlékparkok telepítésének vége, mivel az intézkedések megvalósulása bizonytalan időre elhúzódott, de legfontosabb elemei rögtön a királyné halála utáni években megtörténtek, az 1914-ben kitörő világháború

pedig megszakította az esetlegesen addig elhúzódó munkálatokat. Így a dolgozat témája az 1898-1914 közötti időszakra esik. Erzsébet királyné halálát követően a már életében is meglévő magyarországi kultusza tovább fokozódott. Emlékének törvénybe iktatása10 közvetlenül a halála után megtörtént, és ehhez kapcsolódva szerte az országban utcákat, tereket neveztek el róla, valamint számos szobrot állítottak. Előbbiek nem képezik szerves részét a dolgozatnak, utóbbiak pedig csak oly mértékben, amennyiben valamelyik vizsgált ligetben, parkban találhatóak, és ott hangsúlyos, téralakító, szervező szerepet töltenek be. A földművelésügyi tárca rendeletben szólított fel, hogy a „felséges asszony” emlékére fákat ültessenek, ligeteket és erdőket hozzanak létre.11 Kertművészeti szempontból a fatelepítés önmagában kevésbé jelentős. Ugyanúgy, mint a királynéról elnevezett erdőrészek esetében is, a nekik

adott néven vagy a telepítés alkalmán kívül Erzsébet királyné születésének 150. évfordulója alkalmából 1987-ben Gödöllőn és Szegeden rendeztek kiállítást, amelyek közöl a gödöllői kiállításhoz nagyszabású kiadványt is írtak. Polónyi 1987 Továbbá a Gödöllői Királyi Kastélyban az állandó kiállítás keretein belül tekinthető meg a kastély Erzsébet-szárnya. 8 Az elmúlt idők helyreállításai közül a legjelentősebbek Gödöllőn történtek: A gödöllői Erzsébet park részleges rekonstrukciója Jeney 1998., a gödöllői kastélyhoz tartozó „Királyné kertje” felújítása Schubert 1998, 5, illetve a gödöllői kastélykertben jelenleg is folyó rekonstrukciós munkálatok. 9 Ld. Erzsébet királyné élete és kultusza c fejezet 10 1898. XXX tc Dicsőült Erzsébet királyné emlékének törvénybe iktatásáról 11 A miniszter 71544/1898-as számon kiadott FM rendeletében határozta meg a telepítések kereteit. 7 5

semmi nem utal az Erzsébet-kultuszra, ezeken a helyeken a mítosz nem manifesztálódik. Ezért a dolgozatban nem kívánok behatóbban foglalkozni a rendeletnek azzal a részével, ami az emlékfák és emlékerdők létesítésére szólít fel, csupán azokkal a parkokkal és tájelemekkel, amelyek együtt tükrözik a századfordulós kertművészetet és Erzsébet királyné kultuszát. Az egész magyar állam területén végrehajtották Darányi Ignác földművelésügyi miniszter rendeletét, ezért a dolgozat területi lehatárolása a történelmi Magyarország egészére kiterjed. A nagyszabású akcióban részt vettek magánszemélyek, társulatok, önkormányzati szervezetek, állami intézmények, tehát a magyar társadalom minden rétegét megmozgatta a felhívás. A magánszemélyek által végzett fásításokra a dolgozatban nem térek ki részletesen, ennek a feldolgozása meghaladná a dolgozat mértékét. Magánszemélyek ugyanis számtalan helyen

létesítettek ligeteket, vagy ültettek akár egy-két fát a királyné emlékére attól függően, hogy milyen társadalmi szerepet töltöttek be.12 Ha megvizsgáljuk az ekkor létesített parkok keletkezésének körülményeit, azt találjuk, hogy tömeges méretekben a városi jogú településeken lelhetők fel a királynéról elnevezett parkok, amelyek tájépítészeti szempontból értékelhetőek. Ezért a történelmi Magyarország városaiban fogom tüzetesebben vizsgálni azokat a jellegzetes tájelemeket, amelyekkel Erzsébet királynéra kívántak emlékezni. Különösen a városi elöljáróságok által létrehozottak bírnak nagyobb jelentőséggel. A dolgozatban tehát az elemzésre kerülő parkok túlnyomó többsége ebből a körből származik majd. Ugyanakkor azonos mértékű alapossággal járok majd el, amikor a városokban a többi közintézmény által létrehozott parkot vizsgálom – bár az utóbbiakból jóval kevesebb van. Célkitűzések A

dolgozat elsődleges szerepe az értékfeltárás. A dolgozat fő célja a századfordulón létesült Erzsébet ligetekről tájépítészeti és kertművészeti szempontú vizsgálat alapján átfogó kép megrajzolása. A munka első részeként egy összefoglaló, általános áttekintést kívánok nyújtani a tanulmányozott korszak hátteréről, legfontosabb eszmei áramlatairól, amelyek Erzsébet királyné mitizálódását előidézték, valamint arról, hogy a személye körül kialakult mítosznak milyen társadalomlélektani és politikai vonatkozása volt. A dolgozat vizsgálja Erzsébet királyné alakjának hatását a kertművészetre, illetve az életérzést, ami előtűnik a vele kapcsolatos mítoszokban, 12 Egy főnemes megengedhette magának, hogy pazar parkot telepíttessen, míg egy egyszerű falusi ember a királyné emlékét egy-egy fa ültetésével idézhette fel. Ld: V Válasz Darányi Ignác körlevelére – A megvalósítók c fejezetet 6

továbbá azt, hogy ez áttranszformálódik-e szimbólumokká az emlékére létesített parkokban, és ha igen, akkor ezek hogyan jelennek meg a parkok struktúrájában. Az általános bemutatás részét képezi az Erzsébet királyné halála után megindult fásítási mozgalom jellemzése, továbbá kezdeményezői, intézményi háttere, az így létrejött, különböző típusú megemlékezési helyek ismertetése és egymással való összevetése. A munka második része egy olyan katalógust foglal magában, amely a fent meghatározott kritériumrendszer alapján kiválasztott emlékparkokat tartalmazza.13 Az így létrehozott értékkataszter kialakítása során a ligetek tájépítészeti szempontok szerinti megítélésére kerül sor, külön hangsúlyt fektetve a parkok városszövetbe való illeszkedésére, térszervezésére, útvonalvezetésére, valamint kertművészeti értékeinek bemutatására. A dolgozat górcső alá veszi a ligetek sajátos épített

elemeit, berendezési tárgyait, növényállományát és vízarchitektúráját. mindezt abból a szempontból, hogy mennyiben határozza meg az Erzsébetkultusz a parkok kialakítását A kutatás módszertana Dolgozatom alapját az Erzsébet királynéval kapcsolatos kiadványok képezték, valamint az Erzsébet királyné kultuszát leghívebben ápoló városban, Gödöllőn fellelhető források. A téma szakirodalmi hátterének kutatásához alapvető helyszín a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum könyvtára, amely gyűjti az Erzsébet-kultusszal kapcsolatos szakirodalmat, és adattári anyagai között fellelhető a királynéhoz köthető minden megjelent cikk és dolgozat. Emellett a Gödöllői Városi Könyvtár helytörténeti vonatkozású gyűjteményében és a Gödöllői Városi Múzeum könyvtárában is sok, a téma szempontjából érdekes munka található. Ezen kívül a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményében található

Ballagi-gyűjtemény tartalmaz értékes dokumentumokat, és más helytörténeti gyűjtemények is fontos szerepet játszanak a kutatásban. A századfordulón létesített Erzsébet-ligetek kutatásához hihetetlen gazdagságú képi anyag áll rendelkezésre, elsősorban fényképek, képeslapok, plakátok, nyomatok és litográfiák formájában. A vizsgált témához értékes képi anyag található a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában, illetve az Országos Széchényi Könyvtár Kisnyomtatványtárában lévő képeslapgyűjteményben, valamint helytörténeti gyűjteményekben, és az olyan nagy képeslapgyűjteményekben, mint amilyen a Zempléni Múzeum szerencsi intézményéhez tartozik. A legérdekesebb a dolgozat szempontjából a Gödöllői Királyi Kastélymúzeum évtizedes 13 Ld. a Téma lehatárolása c fejezet 7 munkával létrejött több ezres darabszámú képeslapgyűjteménye, amely az utóbbi években jelentősen bővült a

magyarországi Erzsébet-emlékhelyek ábrázolásaival. A történeti források sorában a tervrajzok, archív felvételek, térképek, illetve légifotók ugyanolyan fontosságúak, mint a fényképek, képeslapok. A kutatás során ezek vizsgálatát, egymással történő összevetését végeztem el. Térképi anyagot az Országos Széchényi Könyvtár Térképtára szolgáltatott. A legfontosabb levéltári források a Magyar Országos Levéltár 1956-os pusztulásának következtében sajnálatos módon megsérültek, ezért a Földművelésügyi Minisztérium anyagában az Erzsébet-ligetek telepítéséről kevés jelentés maradt fenn, többségük elégett. Kutatástörténet Erzsébet királyné emlékére létesített parkokról ezidáig tájépítészeti szempontból összefoglaló munka nem született. A parkok közül némelyiket már kutatták, diplomamunkák keretében készültek egyes parkokra rehabilitációs és rekonstrukciós tervek, koncepciók, illetve azok

a városok, ahol jobban szívükön viselik Erzsébet parkjaik sorsát, behatóbban foglalkoztak történeti feltárásukkal.14 Kisebb tanulmányokban, Erzsébet királyné életével, kultuszával kapcsolatos munkákban említés szintjén megjelennek az emlékparkok.15 Habár több munka is megemlíti a parkokat, csak abban az esetben olvasható bármilyen leírás a ligetekről, ha Erzsébet királynéra valamilyen mindenki számára világos, kézenfekvő módon utalnak – mint a parkok sajátos épített elemei, szobrai –, egyértelművé téve ezzel kutatásuk tárgyát. Azonban olyan összefoglalás, amely kizárólag az emlékparkokról és az Erzsébet-kultuszhoz fűződő kapcsolatukról, illetve kertépítészeti vizsgálatukról szólna, még nem létezik. Noha az emlékparkok esetében nem alapozhatunk megjelent összegző szakirodalmi munkákra, azonban a téma hátteréhez kapcsolódóan számos kutatási eredmény ismeretes. Az emlékparkok kutatásának alapját

képezi a Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztérium által 1899-ben kiadott album,16 amely az addigi faültetéseket gyűjti össze a történelmi Magyarország területén, tervrajzokkal is illusztrálva. Hasonló fontosságú a Gödöllőn az Erzsébet park 100. évfordulóján tartott konferenciagyűlés kiadványa17 Az utóbbi két mű adta az ötletet a dolgozat megírásához, és az írás kezdetekor a leghasznosabb információkat nyújtotta. Mihályi 1997., Tóth 2006, Varga 1998 Mazányi 1986. 31-35, Szeles 1991 16 E. K E 1899 17 Emlékülés 1998. 14 15 8 Elsősorban a parkok névadójáról, Erzsébet királynéról létezik hatalmas gazdagságú anyag, amelyben Erzsébet életét, személyét és kultuszát szinte már minden lehetséges módon feldolgozták. Mivel bőséges szakirodalom áll rendelkezésre élettörténetével kapcsolatosan, azt a hosszú utat, amelyet Bécsbe érkezése és halála között bejárt – hála különösen az utóbbi két

évtizedben megsokasodott történeti munkáknak – a közönség jól ismerheti. Forrásértékű Márki Sándor Erzsébetről szóló könyve, amelyben a kalandos életen túl, az első fejezetben a királyné legendák övezte alakját vizsgálja.18 Gábel Gyula 1905-ben megjelent díszes albuma igen reprezentatív kialakítású könyv, amelyben szinte enciklopédiaszerűen, mindenki számára könnyen érthető stílusban foglalta össze a szerző mindazt, amit Erzsébet királynéról tudni lehet.19 Úttörő jelentőségű az utóbbi időkben napvilágot látott munkák sorában az osztrák Brigitte Hamann életrajzi írása, mely hatalmas forrásanyag ismeretében tárja az olvasó elé Erzsébet életútját.20 Továbbá a Rácz Árpád főszerkesztésében megjelent Erzsébet a magyarok királynéja című kötet is több hasznos tanulmányt közöl.21 Az emlékfásítások megértéséhez és értékeléséhez feltétlenül ismerni kell azokat a kultikus eszméket,

társadalmi hátteret, amelyek Erzsébet mitizálódását eredményezték. Az Erzsébet-kultuszt mint jelenséget Gerő András dolgozta fel a legteljesebben, több tanulmányt22 szentelve a kérdésnek. Mások is behatóan foglalkoztak a kultusz feltárásával, mint Niederhauser Emil, aki részletesen tárgyalta a genfi merénylet sajtóvisszhangját,23 valamint F. Dózsa Katalin, aki megemlékezett a királyné szépségének a kortársak és az utókor általi, szinte már vallásos tiszteletéről.24 Katona Tamás a korviszonyokat feltárva mutatta be a királynét,25 míg Cennerné Wilhelmb Gizella az Erzsébet-kultusz képzőművészeti vonatkozásairól értekezett.26 A dolgozat szempontjából Vér Eszter Virág munkája is kifejezetten érdekes, mivel a szerző az Erzsébetkultuszt a szimbolikus térfoglalási jelenségek tükrében, térhasználati aspektusból elemezte.27 Márki 1899. Gábel 1905. 20 Hamann 1988. 21 A kötet szerzői – Basics Beatrix, F. Dózsa Katalin,

Gerő András, Kovács Éva, Niederhauser Emil, Soós István – különböző aspektusból vizsgálva próbálnak átfogó képet adni Erzsébet királynéról. Rácz 2008 22 Gerő András Erzsébet királyné kultuszát a magyarokhoz fűződő viszonya szemszögéből vizsgálja. Tanulmányai kronologikus sorrendjét követve egyre teljesebb kép tárul az olvasó elé a királyné és magyarság ambivalens kapcsolatáról, és az ebből táplálkozó kultuszról. 2004-ben megjelent Képzelt történelem c könyvében már a szimbolikus politika egyik alkotóelemeként tárgyalja az Erzsébet-kultuszt. Gerő 1992, Gerő 1993, Gerő 1999, Gerő 2004. 23 Niederhauser 1999. 24 E. A M K 1992 25 Katona 1991. 26 Wilhelmb 1991. 27 Vér 2006. 18 19 9 Erzsébet királyné természetszeretetéhez kisebb adalékok olvashatók Récsei Ede 28 és Ripka Ferenc29 századfordulós írásaiban. A korszak történeti és művészeti hátterével számos könyv foglalkozik, azonban a kutatott

téma megismeréséhez leginkább segítséget nyújt Az áttörés kora. Bécs és Budapest a historizmus és az avantgárd között 1873-1920 című munka30 A korszak kertművészetének megértését segíti Stirling János a szecesszió kertművészetével foglalkozó doktori disszertációja,31 valamint Balogh Péter István városi szabadterek változásait feldolgozó doktori értekezése,32 Alföldy Gábornak a historizmus magyarországi vidéki villakertjeiről szóló tanulmánya,33 illetve Magyar Erzsébet disszertációja a Habsburg Monarchia közkertjeinek társadalomformáló jelentőségéről.34 A régi magyar kertészeti és erdészeti folyóiratok cikkei is igen érdekesek, számos adat található bennük az emlékfásításokkal kapcsolatban.35 Récsei 1905. Ripka 1901. 30 Az áttörés 2004. 31 Stirling 1980. 32 Balogh 2004. 33 Alföldy 2007. 34 Magyar 2008. 35 Az ide vonatkozó folyóiratok közé tartozik A Kert, a Kertészeti szemle, a Századok, a Vasárnapi

Újság, az Erdészeti Lapok és az Erdészettörténeti Közlemények. Elsősorban a királyné halálakor kiadott évfolyamok tartalmazzák a leghasznosabb cikkeket, beszámolókat és nekrológokat. 28 29 10 II. Erzsébet királyné élete és kultusza Az a kép, ami részint a kortársakban, részint pedig a közvetlen utókorban Erzsébet királynéról kialakult, valóságos és mitikus mozzanatok szinte szétválaszthatatlan keverékéből állt össze. Kultusza már Ferenc Józseffel történt eljegyzése és 1854-ben kötött házassága idején kezdett formálódni. A királyné érdeklődése a magyar ügy, történelem, nyelv iránt jelentékenyen hozzájárult ahhoz, hogy őt már életében sajátos, rokonszenvtől fűtött mítosz ölelte körül, tragikus halála után pedig valóságos kultusza támadt, az érzelmi erők és anyagi javak olyan fokú mobilizálásával, amire nincsen más példa a magyar történelemben.36 Elisabeth Emilie Eugenie 1837. december

24-én született, a bajor Wittelsbach uralkodó család hercegi mellékágában.37 Mint a természet gyermeke, úgy nőtt fel hét temperamentumos testvérével, távol az udvari etikett szorításától. Habár a családnak Münchenben volt palotája, de az év nagy részét Possenhofenben, a Starnbergi tó partján lévő birtokukon töltötték, mivel a családfő, Miksa herceg a vidék nyugalmát részesítette előnyben az örökké nyüzsgő hercegi udvar helyett (1. ábra) A gyerekek neveltetéséhez hozzátartozott, hogy megtanultak lovagolni, úszni, horgászni és hegyet mászni.38 Erzsébet atyjától örökölte a szabad természet iránt érzett szeretetét, gyakran kirándultak a közeli bajor hegyekben. A possenhofeni park százados fái alatt nőtt fel, és rajongott a hegyes-völgyes vidékekért, sűrű erdőkért.39 Későbbi élete során is igen meghatározó maradt a természet iránti vonzalma, elmondható, hogy „életének legnagyobb részét a természet

szabad ölén töltötte.”40 Köztudott volt a természet iránti szentimentális vonzódása, ezért magyar királynéként alattvalói kivételes figyelemmel próbáltak eleget tenni ilyen irányú szenvedélyének. Ahhoz, hogy érthetővé váljon, miért kapott ilyen kitüntetett szeretetet Erzsébet, meg kell vizsgálni élettörténetét a magyarokhoz fűződő viszonya szempontjából. A jóformán ismeretlen 16 éves bajor hercegnő, Wittelsbach Erzsébet az ifjú I. Ferenc József hirtelen feléledt szerelmének köszönhetően vált a Habsburg császárnék sorában a leghíresebbé. Ahhoz, hogy a császár- és királynénak készülő Erzsébet méltó legyen a Habsburg házhoz, még az esküvő előtt pótolni kellett neveltetésének hiányosságait. Tájékozottságra kellett szert tennie az osztrák és magyar történelemmel, kultúrával kapcsolatban, amihez egy emigráns magyar, a Münchenben élő gr. Majláth János segítette hozzá A possenhofeni tanórák

meghatározták a magyarokhoz fűződő viszonyát, mivel a bécsi udvarhoz képest szabadelvűnek Tóth 1987, 3. A család hivatalos címe csupán Herzogin in Bayern volt, nem pedig Herzogin von Bayern, vagyis másodrendűnek számított a főághoz képest. Niederhauser 1999, 57 38 Hamann 1988, 13-18. 39 Récsei 1905, 7-15. 40 Récsei 1905, 15. 36 37 11 mondható gróf nemcsak megkedveltette Erzsébettel a magyar irodalmat és történelmet, hanem a közelmúltban lezajlott szabadságharc eseményeit is a magyarság szemszögéből ismertette. A kor közvéleménye a tanórák hatását legendássá színezte. Úgy tartotta, hogy Erzsébet nászajándékba magyar politikai foglyok szabadon bocsátást kérte. Ennek alapjául szolgált az a tény, hogy a császár a házasságkötés alkalmával, 1854. április 21-én amnesztiarendeletet bocsátott ki, továbbá beszüntette az ostromállapotot.41 A szabadságharc leverése után uralkodó búskomor bizonytalanságban ez volt az

első reménysugár a magyarok számára. A császári hatalom más esetekben is demonstrálta erejét, elsősorban ünnepnapokhoz, jeles eseménykehez kötődően történt kegygyakorlás. A Kiegyezést követően a császár nagylelkű gesztusa mögött is Erzsébet közbenjárását sejtették, amikor a koronázási ajándékot, összesen 100.000 Ft-ot a szabadságharc honvédeinek özvegyei, árvái és rokkantjai számára ajánlottak fel.42 Ezek a kegyosztások az akkori körülmények között nagy lelkesedést és meghatottságot váltottak ki. Az ország közvéleménye mindezen jótéteményeket a királyné személyéhez kötötte, olyannyira, hogy idővel egyre inkább felerősödött az a nézet, miszerint a politikában a magyarság felé megnyilvánuló kedvező lépések mögött Erzsébet királyné beavatkozása fedezhető fel. Úgy vélték, hogy a királyné olyan informális befolyással rendelkezik, ami férjét engedékenyebbé teszi a magyar érdekek, a magyar

nemzeti érzés tekintetében. Azonban a politikai élet szereplői tisztában voltak vele, hogy Erzsébetnek nincsen tényleges politikai súlya, igen kevéssé tudta a császári politikát befolyásolni. Ez az előzetes feltevés, amely Erzsébet királyné személye és tevékenysége megítélésében uralkodóvá vált, a legnagyobb eredményként a Kiegyezés létrejöttét tartotta számon. A korabeli mítosz szerint a Kiegyezés védangyalává magasztosult.43 Valójában igen csekély szerepe volt a királynénak a Kiegyezésben, talán csak felgyorsította azt, mintsem hogy az ő érdemeként lehetne elkönyvelni.44 A Kiegyezést követő koronázás során felmagasztosult Erzsébet alakja. A magyar nemzet jelentős ajándékot adott a királynénak, a volt Grassalkovich-kastélyt Gödöllőn. Így teljesült a magyaroknak az a vágya, hogy az országban is legyen királyi udvar. A királyné számára Gödöllő pedig a természetbe való csendes visszavonulást, a

nyugalmat jelentette. Legfőbb magyarországi tartózkodási helyévé vált a gödöllői kastély, ahol falkavadászatokat, lovasbemutatókat rendezett, és sokat sétált a környező erdőkben. A gödöllői szájhagyomány továbbélése elősegítette a királyné legendává válását, illetve mindenki számára nyilvánvalóvá Hamann 1988, 63. Dózsa 1999, 48. 43 Gábel 1905, 57. 44 Gerő 2004, 111. 41 42 12 tette a királyné nagy természetszeretetét, így halála után Gödöllő lett a legfontosabb kultuszhelye. Mindazonáltal a királyné ténylegesen tett olyan gesztusokat is, amelyeket a magyarság pozitív politikai megnyilvánulásként értelmezett. Első magyarországi látogatásánál, 1857-ben a pesti polgárbálon piros rózsás, zöld leveles mintájú fehér ruhában jelent meg, mint egy igazi honleány.45 Később Rudolf herceg magyar dajkájától tanult meg néhány szót magyarul, majd Madeirán társalkodónője, gróf Hunyadi Lili és bátyja,

Imre tanítgatta. Amikor 1863-ban elhatározta, hogy nyelvtanárt fogad, a bécsi udvar, elsősorban férje le akarta beszélni tervéről, mondván, igen nehezen elsajátítható nyelv a magyar. Azonban ő nem állt el szándékától, és Falk Miksa segítségével úgy megtanult magyarul, hogy Ferenc József is meglepődött rajta. 46 Magyar nyelvű tanulmányaihoz olyan könyveket olvasott, amelyeket a korabeli hatalom nem nézett jó szemmel, illetve Falk Miksán keresztül a magyar aktuálpolitikát is figyelemmel kísérte. 1864-ben olyan társalkodónőt keresett magának, akivel magyarul beszélhetett, így Ferenczy Ida lett állandó társasága, majd a későbbiekben is magyarokból álló kísérettel vette körül magát. Társalkodónője révén még inkább megismerkedett a korabeli magyar politika problémáival, és kapcsolatba került magyar liberális politikusokkal, köztük Andrássy Gyulával. 1867-ben Eötvös Józsefnek írt levelében azt kérte, hogy

nyelvgyakorlás céljából levelezzenek, és a fogalmazási, illetve helyesírási hibáit javítsa ki.47 A magyar közvéleményre igen pozitív hatást gyakorolt az is, hogy Erzsébet 1868-ban Magyarországon szülte meg negyedik gyermekét, Mária Valériát. Ezt úgy értelmezték, hogy az ország védelmezőjéről, Máriáról elnevezett gyermek a királyné ajándéka Ferenc Józsefnek a Kiegyezés beteljesítéséért.48 Továbbá a királyi pár második lánygyermekét Gizellának hívták, nem véletlenül, hiszen Szent István feleségének neve is ez volt. Az is azonosulási pontot jelentett, hogy Erzsébet bajor föld szülötte volt, akárcsak Gizella, az első magyar királyné.49 Politikai megnyilvánulásként értelmezték azt is, hogy Erzsébet eljárt azokra a gyászszertartásokra, amelyekre a császár nem. Szimbolikus értékkel bírt a magyar közvélemény számára, hogy Erzsébet babérkoszorút helyezett el 1876-ban Deák Ferenc ravatalánál a Magyar

Tudományos Akadémia előcsarnokában, illetve 1890-ben Andrássy Gyula sírját is megkoszorúzta. Habár 1894-ben Kossuth Lajos ravatalánál nem jelent meg, azonban a tömeg bizton hitte, hogy a királyné koszorúküldéssel fejezte ki részvétét. A királyné szimbolikus politikai Niederhauser 1999, 58. Haman 1988, 209-213. 47 Dózsa 1999, 45-48. 48 Gerő 2004, 112. 49 Niederhauser 1999, 59. 45 46 13 cselekedetei, és a különböző képzelt történetek hatására, politikai csodákat tulajdonítottak Erzsébetnek.50 Mindeközben a bécsi udvarban értetlenül és ellenségesen figyelték Erzsébet egyre erősödő magyarbarátságát. A birodalom nyugati felében is eltúlozták a királyné politikai befolyását, és alakja úgy jelent meg a köztudatban, mint az uralkodót irányító, és csak a magyar érdeket szem előtt tartó személy, mint Ferenc József "rossz szelleme". Ebből következik, hogy a magyarbarát császár-királyné kép

megformálásában nemcsak a magyarok, hanem a Monarchia többi népe is aktívan részt vett.51 Már életében különböző allegóriákat, analógiákat kötöttek Erzsébet királynéhoz. A védelmező angyal kép a Kiegyezés, illetve a koronázás fordulatai között található meg, ebben az esetben Erzsébet a rászorulókat védelmező királynéként, illetve az uralkodó és a nép közötti közvetítőként jelent meg. Ezért a magyarság úgy azonosította, mint Patrona Hungariae, a mennyei királyné.52 A királyné élete végéig csak feketét viselt a trónörökös öngyilkossága után,53 fizikai és pszichés problémái súlyosbodtak, egyre kevesebbet tartózkodott a Monarchia területén, ideje nagy részét utazásokkal, kúrákkal töltötte. Ezért a Magyarok Nagyasszonya kép mellé egy másik Mária aspektus is társult, a Mater Dolorosa.54 Gyakran vontak párhuzamot Erzsébet királyné és Árpádházi Szent Erzsébet között is, ahogy azt halálakor a

korabeli sajtóban meg is fogalmazták: „Mint a hogy évszázadok előtt az irgalmasság és könyörületesség mintaképét adta Magyarország a nyugat népeinek Árpádházi Szent Erzsébetben, úgy jött hozzánk a szomorúság, a gyász napjaiban Bajor Erzsébet”.55 Kultuszuk összevonására többször is történtek kísérletek (2-3. ábrák)56 1898. szeptember 10-én Genfben egy fiatal olasz, meggyőződéses anarchista kőművessegéd, Luigi Lucheni egy reszelővel szíven szúrta Erzsébetet. A királyné tragikus halála egész Európát megdöbbentette, és az európai országok is osztoztak a Habsburg Birodalom gyászában. Magyarországon a gyászt elmélyítette, hogy az ország nemcsak a királynéjét vesztette el, hanem eszményképét is. A királyné halálát követően kultusza egyre idealizáltabb képpel még inkább erőre kapott, és a személyéhez kötött allegóriák is felerősödtek. A gyászból Gerő 2004, 110-117. Vér 2006, 33. 52 Niederhauser

1992, 60. 53 Rudolf királyfi 1889. január 30-án a mayerlingi vadászkastélyában barátnőjével, Vetsera Máriával együtt öngyilkosságot követett el. Haman 1988, 549 54 V. U 1898, 645 55 Századok 1898, 674. 56 Az Edelényben épült fogadalmi templomban az üvegfestményen látható Szent Erzsébet alak Erzsébet királyné vonásait viseli. Továbbá Budapesten, az Üllői úton épült Örökimádás templom a királyné kultuszhelyét is jelentette Tóth 1987, 9. A gödöllői Erzsébet-parkban álló szobor előképei között is voltak hasonló elképzelések, ld az Erzsébet-park Gödöllön c. fejezetet 50 51 14 elmélyülő kultusz célja a tökéletesnek vélt uralkodói személyiség fenntartása volt, ezért emlékét törvénybe iktatták.57 A királynéra való megemlékezés számos formája megjelent az élet különböző területein. A magyar népnek a királyné iránti szeretetét és ragaszkodását bizonyítja, hogy Erzsébet nevét ma is minden

viseli, ami viselheti, azonban Ferenc Józsefről ma semmi nincs elnevezve Magyarországon.58 III. Különböző megemlékezési formák Erzsébet királyné halálát követően az ország népe egy emberként reagált, és mindenki erejéhez mérten eleget tett a megemlékezési törvény által előírt kötelezettségnek. Sőt sokan sokkal buzgóbban ápolták a királyné kultuszát, mintsem azt bármiféle utasítással, paranccsal kötelezővé lehetett volna tenni. A királyné emlékét megörökíteni kívánó különféle intézkedések tárháza olyan gazdag volt, hogy a dolgozat által szabott keretekbe nem férhet bele bővebb tárgyalásuk, csupán a téma teljessége kedvéért álljon itt egy rövid összefoglalás, amely elsősorban képi források összegyűjtésével szeretné megrajzolni a nagyszabású emlékmozgalom emlékfásításon kívül eső területeit. Erzsébet királyné halálhírére az egész országban minden nyilvános szórakozóhelyet bezártak

és a városokat gyászzászlókkal lobogózták fel. Országszerte jelképes ravatalokat állítottak, gyászszertartásokat és ünnepségeket tartottak.59 Az ezeken elhangzott gyászbeszédeket nyomtatásban is közzétették, illetve emlékalbumokat és reprezentatív nyomtatványokat is kiadtak.60 Rögtön a halála után megkezdték egy emlékmúzeum megszervezését, ami 1908-ban nyitotta meg kapuit „Erzsébet királyné emlékmúzeum” néven (4. ábra).61 Szinte mindenütt gyűjtéseket rendeztek szobor-, vagy emlékműállítás céljából Számos ekkor épült intézményt neveztek el a királynéról, kórházakat és szanatóriumokat, felidézve a királyné beteglátogatásainak emlékét (5. ábra) A Szent Erzsébetről elnevezett betegápoló nővérek működését is összekapcsolták a királyné tiszteletével. A királyné emlékére és thüringiai Szent Erzsébet tiszteletére az özvegy király, Ferenc József megalapította az Erzsébet-rendet nők

számára, amit a vallási, emberbaráti és jótékonysági téren szerzett 57Az 1898. XXX törvénycikk mondta ki Erzsébet királyné emlékének törvénybe ikatását Törvénytár 1899, 136 Gerő 2004, 117. 59 A gyászünnepélyek rendezéséhez segítségként pontos instrukciókat tartalmazó kiadvány látott napvilágot. Ludvigh 1904. 60 Számos kiadvány született, néhány ezek közül a teljesség igénye nélkül: Kalocsay 1899., Pintér 1899, Schlauch 1899., Baintner 1902 61 Szabó 2003, 41. 58 15 eredményekért adományoztak.62 Budapesten nőiskolának, Pozsonyban és Pécsett egyetemnek lett névadója (6. ábra) Több városban hidakat neveztek el, az 1903-ban átadott Duna híd Erzsébet nevét viselte, illetve az 1964.ben átadott újjáépített híd viseli még ma is (7-10 ábra)63 Tékozló bőségben neveztek el róla utakat, utcákat, köztereket, sőt egész városnegyedeket is (1016. ábra) Szinte vetélkedésszámba menő gyorsasággal állították

fel szobrait országszerte, kezdve a ma a Döbrentei téren álló legnagyobb emlékművétől a legkisebb településeken megjelenő reprezentatív szobrokig (17-32. ábrák)64 Halála után három hónappal Felsőmuzslán felállították első emlékművét, nyolc hónappal később pedig Nyirádon avatták fel a királyné első mellszobrát (33-34. ábra) Gyakran a természet lágy ölén helyezték el emlékműveit, így épülhetett fel a János-hegyen Schulek Frigyes tervei alapján az Erzsébet kilátótorony.65 Ezek is bizonyítják, hogy a királyné éppen természetszeretete révén kapta a legátfogóbb emléket az országban. Ez a fajta megemlékezési forma a 19 század végére teljesedett ki, virágzása több tényezőnek volt köszönhető. A továbbiakban ezeknek tényezőknek a bemutatást végzem el IV. Az emlékfásítások magyarázata Természeti előképek Szinte az emberiség történetével egyidős a jelentős alkalmaknak természethez való kötése,

így egy-egy emlékezetes pillanat erdőkhöz, fákhoz, folyókhoz, tavakhoz, rétekhez társítása is hasonló múltra tekint vissza. Ebből az összekapcsolásból fokozatosan fejlődött ki a kiemelkedő eseményeknek, különleges történéseknek emléket állító faültetések szokása. Darányi Ignác az erdők ősi tiszteletének jelentőségére hívta fel a figyelmet, amikor közétette felhívását. A 19. század nem alaptalanul nevezhető a historizmus századának, mivel a korábbi évszázadoktól eltérően, aránytalanul nagyobb mértékben fordult a múlt megismerése felé. Teljes pontossággal igyekezett feltárni a történelmi tényeket, és a lehető legpontosabb ismereteket halmozta fel az emberiség kultúrtörténetére vonatkozóan.66 A különböző hagyományok, tradíciók, szokások eredeti formájukban való megismerése utáni vágynak, és a legapróbb részletek felkutatása iránt való odaadó igyekezetnek köszönhető, hogy a 19. század embere

fáradhatatlan Szabó 2003. 42 Tóth 1987, 9. 64 Nagy emlékművének és Zala György által készített szobrának fealvatására az Eskü téren csak 1932-ben került sor. Liber 1934, 170 65 Szabó 2004, 18. 66 Riegl 1919, 16-17. 62 63 16 lelkesedéssel törekedett a múlt megörökítésére. Azonban a szüntelen régmúlt felé vágyódás eredményeképpen saját korát is megpróbálta a dicső múlt mércéjével mérni, illetve ahhoz hasonlónak láttatni. Így kívánta maradandóvá tenni saját érájának nagy, vagy annak képzelt eseményeit is. Ezen törekvések következtében a 19 századra oly jellemző felfokozott érzésvilág és a hagyományok iránti érdeklődés szorosan egybefonódott. Ebből fakadóan a romantikus természetszeretet is táplálkozott az egykori mitikus természetimádatból. Az erdő tisztelete az emberi lélekben gyökerezik. Az erdők, illetve fák tisztelete egykorú az emberrel, és mindenkoron, minden népnél nyomát leljük annak,

hogy az erdőnek csodás, regés jelleget tulajdonított.67 Az ősi hiedelmeknek megfelelően a primitív ember a világon mindent élettel telítettnek képzelt el, és az egész természetet szellemekkel népesítette be. 68 Ezen képzetek alól a fák, növények sem jelentettek kivételt. A fáknak nemcsak emberi érzéseket tulajdonítottak, hanem alakjukat természetfeletti erővel ruházták fel, és igen nagy becsben tartották erdőiket, fáikat. Így fokozatosan alakult ki a fák kultikus tisztelete, amely a természet ölén elhelyezkedő szentélyek formájában jelent meg. Egy-egy ilyen szentély kezdetben sokszor csak tisztás volt, ahol elszórtan néhány fa állt csupán, illetve voltak olyan szent ligetek, ahol a központban egy szent fa állt, és amely mellett minden más fa jelentéktelennek számított. 69 Ezeket a szent berkeket egykoron ugyanolyan tisztelettel övezték, mint az istenek aranytól ragyogó és elefántcsonttól ékes képmásait.70 Tehát a

pogány népeknél a szent ligetek szolgáltak áldozatbemutatások, istentiszteletek helyszíneiként, ahol isteneiknek szobrot is állítottak akár. Az ilyen célra szolgáló szent erdők a pogány magyarság esetében is különös fontossággal bírtak. Olyannyira kivételes szerepet töltöttek be, hogy később az Árpád-házi királyok idején zárdákat, kolostorokat, templomokat emeltek a régi áldozó, szent ligetek helyein. 71 Darányi Ignác mindezek ismeretében indokolta meg körlevelében az emlékfásítások fontosságát. Párhuzamot állított a honfoglaló magyarok által a védőszellemeknek épített pogány oltárok, valamint utódaik által emelt keresztény templomok és az emlékfásítások alapvető közös funkciói, szerepe között.72 Mindezzel az volt a célja, hogy a régmúlt idők egyes eseményeit a felhívás alátámasztására használja fel, és ezzel mindinkább ösztönözze a megvalósulást, bizonyítva, hogy az erdők és fák a

tisztelet és a dicsőség fennmaradását hirdetik, és soha el nem halványulását biztosítják. Felhívásával igazolta, hogy a fák, mint élő természeti képek E. K E 1899, 3 Révai 7. 1912, 154 69 Frazer 1925, 72-83. 70 Plinius 1987. 42 71 Révai 6. 1912, 627 72 A földművelésügyi miniszter 71544/I/1-a számú rendelete. E K E 1899, 3 67 68 17 önmagukon túlmutató jelentéssel bírhatnak, és ezért a királyné emlékének megőrzésére a legalkalmasabbak. Történeti előzmények A fák, erdők és a megemlékezési, emlékállítási formák közötti kapcsolatra nemcsak a régmúlt idők példái voltak ismeretesek az ország közvéleménye előtt, hanem Erzsébet királyné életében is több esetben adódott olyan alkalom, amikor faültetéssel hangsúlyozták egy-egy jeles esemény fontosságát. Azonban ezek egyike sem volt olyan horderejű, mint a királyné halála után megindult mozgalom, mivel jóval kevesebb helyen, kevesebb fát ültettek el.

Ezek a korábbi, kisebb mértékű faültetési vállalkozások biztosították a sikert az 1898-as felhíváskor. A faültetések alapjában véve az uralkodó család jeles ünnepeihez kötődtek. Elsőként Ferenc József és Erzsébet királyné 1879. április 24-én ünnepelt ezüstlakodalma adott lehetőséget nászfák ültetésére. A felhívást ekkor az Országos Erdészeti Egyesület tette közzé, és elsősorban az erdőtisztekhez, illetve erdőbirtokosokhoz szólt a közlemény. A telepítéseket már akkor felirattal kellett megjelölni, amely a királyi párt méltatta. Ugyanakkor visszaigazolást is kértek az ültetőktől, amelynek tartalmaznia kellett pontos adatokat az ültetett fák fajairól, koráról, ültetési helyéről, tulajdonosáról, valamint arról, hogy ki teljesítette az ültetést. 73 A beküldött tudósításokra azért volt szükség, mivel az Egyesület emlékfüzetet állított össze, amelyet mindazokhoz eljuttatott, akik küldtek

visszaigazolást az általuk elültetett fákról. Az Osztrák Erdészeti Birodalmi Egyesület is jelentetett meg emlékfüzetet a jeles ünnep alkalmából, amely a Magyarországon történt ültetésekkel kapcsolatos adatokat is tartalmazta.74 Vagyis nemcsak Magyarországon ültettek nászfákat ekkor. Ezek az emlékfüzetek tekinthetők a királyné halála után megjelent emlékalbum előzményének, amelyet hasonló részletes visszaigazoló tudósítások alapján állítottak össze. A következő hasonló faültetési megmozdulásra 1881-ben került sor, amikor Rudolf házassága volt az apropó. Ekkor is számos helyen ültettek az országban nászfákat az ifjú pár tiszteletére.75 Az utolsó e sorban a legjelentősebb előzményként tekinthető faültetés Magyarország ezeréves fennállásának idején, a honfoglalás ezredik évfordulója alkalmából megindult eseménysorozat részeként történt. A felhívás már az egész ország népéhez szólt, és ezt is –

akárcsak Erzsébet királyné halála után – Darányi Ignác földművelésügyi miniszter Erdészeti L. 1879a, 265 Erdészeti L. 1879b, 913 75 Kaán 1909, 14. 73 74 18 kezdeményezte. A milleniumi fásítások során összesen 2000000 fát ültettek el Nemcsak önálló emlékhelyeket létesítettek, hanem a már meglévő parkokban alakítottak ki millenáris emlékhelyeket, illetve a parkok növényállományát különböző fák betelepítésével gazdagították. 76 A sikeres milleniumi országos faültetési kezdeményezést alig két év elteltével követte az Erzsébet királynénak emléket állító intézkedés.77 Lévén a királynéhoz méltó emlékállításról szó, a legjobban szervezett, igen nagyszabású faültetési mozgalom bontakozott ki, mintegy megkoronázva az addigi ilyen irányú kísérleteket. Összességében elmondható, hogy 1898-ban, Erzsébet királyné halálának évében, amikor az emlékparkosításokat, faültetéseket elhatározták,

a közvetlen előzményeknek köszönhetően már igen jól ismert megemlékezési forma volt az emlékfák ültetése. Ezek megvalósulása pedig szép lenyomatát rajzolja meg a kor gondolkodásmódjának, érzésvilágának. Politikai megfontolások Az emlékfásítások hátterében meghúzódó indokok között az egyik legfontosabb a politikai akarat kérdése, vagyis az, hogy milyen megfontolások vezérelték a politikai hatalmat, miért támogatták a királyné emlékének ápolását annyira. Az emlékfásítások során miért biztosítottak mindenféle segítséget és támogatást a megvalósításhoz. Ha teljes szigorral, mindenfajta érzelgősséget nélkülözve, az akkori politikai játszmák szemszögéből vizsgálódva közelítjük meg Erzsébet királyné hirtelen bekövetkezett halálát, akkor igencsak ingoványos talajra tévedünk. Hanák Péter írja, hogy bizonyos szempontból a magyar politikai vezetésnek „jókor” jött a királyné tragikus halála.

Megoldotta 1898 égető problémáját – az év ugyanis nemcsak az 1848-as forradalom, hanem az azt leverő Ferenc József 1848. december 1-jei trónra lépésének 50. évfordulója is volt Az országos gyászra való hivatkozással el lehetett kerülni azt az ünnepségsorozatot, amelyet senki sem kívánt, és ami Ferenc József trónra lépésének félévszázados évfordulóját méltatta volna.78 Azonban mindez természetesen mit sem változatott az ország mély megrendülésén. Nem csupán a kötelező tiszteletadás motiválta az ország népét, hanem az azon túlmutató őszinte gyász erősítette fel még inkább a királyné kultuszát. A közös fájdalom közelebb hozta egymáshoz az uralkodót és alattvalóit Hanusz 1905, 87. Darányi Ignác a rendeletben hivatkozik a milleniumi fásítások eredményeire, ezzel megelőlegezi a királyné emlékére történő felhívás sikerének bizonyosságát is. A földművelésügyi miniszter 71544/I/1-a számú rendelete

E K. E 1899, 5 78 Hanák 1999, 88-100. 76 77 19 A magyarság a hőn szeretett királyné emlékét méltó módon szerette volna megörökíteni, és ehhez mindent meg is tett. A lehető legkülönbözőbb módon törekedett Erzsébet emlékének megerősítésére, és a változatos emlékkép-kialakítások sorában fontos helyet foglalnak el a fásítások. Emlékének gondozása a mindennapi élet legkülönfélébb területeire kiterjedt, így az emlékére ültetett fák, fasorok, parkok mindenkoron hirdették a királyné kultuszát a sétálóknak, pihenni vágyóknak. Az emlékfásítások a hétköznapi életben is könnyen érthetően megnyilvánuló tulajdonságuknak köszönhetően a politikai propaganda eszköztárába kitűnően illeszkedtek. Az emlékfásítás, parkosítás olyan megemlékezési forma, amely a királyné képét állandóan életben tartja, mivel mindig emlékezésre késztet, lépten-nyomon belebotlik az ember. Elhelyezkedéséből adódóan

állandóan szem előtt van, ezért az ember életterében fontosabb szerepet képes betölteni, mint más megemlékezési módok. Nemcsak önmagában jelenhet meg, társulhat hozzá más emlékmű is, elsősorban köztéri szobor, amelyekkel szerves egységet alkothat. Együttes megjelenésüknek köszönhetően felerősítik egymás hatását, így egy Erzsébet királyné emlékének szentelt parkban, vagy sétányon helyet kaphat a királynét ábrázoló szobor, illetve ugyanígy főszereplővé válhat a szobor, és fontosságát hangsúlyozhatja a körülötte megjelenő növénykiültetés (25-27. ábrák) Az válik a közgondolkodás szerves részévé, amit az ember állandóan használ, amivel nap mint nap szembesül, ezért rögzül a megtanult információ, és nem felejtődik el.79 A királynéra utaló emlékpark állandó jelenlétével, a mindennapi szembesülés révén az általa hordozott tartalmat rögzítette a köztudatban. Ilyen módon a politikai propagandában

Erzsébet fontos szerepet töltött be. Mint közvetítő jelent meg a magyar nemzet és császári férje között, amelyben alakja olyan védangyal képpel kapcsolódott össze, aki a két ellentétes szférában egyaránt otthonosan mozgott, képes volt átjárni azok között.80 Mivel a nemzeti emlékezet kiemelkedő jelentőséget tulajdonított személyének, ezért időt állóan örökítették meg. Tehát szimbolikus megjelenítése a mindennapokban, a köztereken legitimációt jelentett a fennálló hatalmi rendnek. Emlékének életben tartása pedig Ferenc József irányában részvét felkeltését és szimpátia ébresztését célozta meg. Utóbbi a bécsi udvar és a magyarság közeledését jelentette, amire mindkét fél egyaránt törekedett.81 Az Erzsébet királyné emlékének megőrzésére irányuló szándékban így kaphatott helyet a társadalom meggyőzése. Ennek köszönhető a nagymértékű faültetés, parkosítás, illetve ezen túlmenően a már

meglévő parkok átnevezése és akár ezek megújítása is. Mivel a parkok az Pótó 2003, 26-27. Gerő 2004, 110. 81 Vér 2006, 15. 79 80 20 egyik legelterjedtebb formává váltak a királyné emlékének megőrzésében, 82 ezért jelentős történeti tudatformáló szerepre tettek szert Erzsébet kultuszában. A királyné nevének felhasználása hozzájárult ahhoz, hogy a közösség támogatását megnyerve a mozgalom sikeressé váljon.83 Társadalmi és gazdasági változások – a szentimentális korszellem hatása Habár az emlékfásítási mozgalom elsősorban a királyné kultuszának fenntartására irányult, a közösségi életben betöltött funkciói ennél mégis sokkal többrétegűek voltak. A városrendezések korában a városok kitágításának egyik eszközévé lett. A 19. században divattá vált a korzózás, vagyis városok egyes utcái, terei a nézelődés színterévé váltak. Az embereket már nemcsak a zárt térben rendezett

kedvtelési formák vonzották, és már nem csupán a boltok, kirakatok kínálatát nézve haladtak végig a városokon, hanem a közösségi élet helyszíne kilépett a falak zártságából a szabad természetbe. A közparkok lassacskán a társadalmi élet fontos színtereivé váltak, ahol a sétálás, korzózás mellett a szórakozás más formái is meghonosodtak. A nagyvárosi tömegeknek a mai értelemben vett, hétköznapi szórakozásra ritkán adódott lehetőségük. Az első világháborúig a városi embert elsősorban az olyan szórakozási lehetőségek mozgatták meg, amelyek egyben közösségi események is voltak. Ilyenek közé tartozott a vurstli, amely árusokkal, mutatványosokkal és bábszínházzal, kirakodóvásárral telezsúfolt egyfajta vidámparkot jelentett, de a szabadtéri színjátszók, színházak is megjelentek. Ezeknek leginkább a városi parkok adtak otthont. Így a közösségi kommunikáció színtereiként is megnőtt a közparkok

jelentősége. A társas élet olyan eseményeinek adtak teret, mint a családi, illetve baráti csoportok kisétálása a városi zöldbe, a kint tartózkodó ismerősök felkeresése, véletlen találkozások, új ismeretségek kialakulása. A közparkok lehetőséget adtak minderre, a társas kapcsolatok fenntartására és kialakítására kitűnő lehetőség nyílt a közparkokban és az ott elhelyezett vendéglőkben és kávéházakban, illetve az ott megrendezett nyilvános bálokon, szabadtéri koncerteken, jótékonysági rendezvényeken és népünnepélyeken.84 Az emlékfásításokban benne rejlett a lehetőség ezen társadalmi elvárások kielégítésére, ez hívta életre az utcafásításokat, sétányok, parkok telepítését, valamint a már meglévő parkokba újabb növények ültetését. Ugyanúgy szerepet kapott a parkokban a csendes elvonulást, 82Ludvigh 1904, 28. Vér 2006, 14. 84 Magyar 2008, 8. 83 21 önmagába mélyedést lehetővé tevő

funkció,85 mint ahogy a szórakozásnak, gyalogos, és hintós korzózásnak is megfelelő tér alakult ki.86 Mindazonáltal a társadalmi igények nem csupán a városi élet terén mutatkoztak meg, nemcsak városrendezési elképzelésekben játszottak komoly szerepet az emlékfásítások, hanem más haszoncélú ültetésekben is. A legjelentősebbek ezek közül az államerdészet tevékenységéhez köthetők. A facsemeték megtermelésén és kiadásán túl jelentős faültetéseket is végeztek, illetve a már meglévő erdőkből egyes részeket az elhunyt királyné emlékére jelöltek ki és neveztek át. Ezek az erdőrészek gyakran értékes fákat, facsoportokat foglaltak magukba, vagy más különlegességgel bírtak. Kötődhettek természeti képződményekhez is, koszorúként övezhettek sziklaalakzatokat, vízeséseket. Kisebb léptékben is megemlékeztek a királynéról, az erdészek a szolgálati lakásuk környékére ültettek egy-egy fát, mintegy napi

emlékezésre késztetve önmagukat és munkatársaikat (69. ábra)87 Helyenként elszórva még láthatóak ezek a soliterek, amelyeket még ma is mint famatuzsálemek nyilvántartanak a Nyugat-magyarországi Egyetem Növénytani Tanszékének adatbázisában (1. táblázat) Mindemellett véderdő telepítések, kopár hegyoldalfásítások, utak menti ültetések is történtek. Egyes esetekben turisztikai cél is vezérelte az ültetőket, ezért kedvelt kirándulóhelyek, kiemelt szépségű erdőrészek vonzerejét erősítették meg az Erzsébet királyné nevével fémjelzett mozgalom során.88 A haszoncélú ültetések esetén árvízvédelemmel kapcsolatos telepítéseket is végeztek. Vízügyi faültetések elsősorban a Kőrösök mentén történtek.89 A legnagyobb munkálatok a Körösvidéki ármentesítő, belvízrendező társulatoknak, valamint a Gyulai Folyammérnöki Hivatalnak köszönhetőek.90 Habár az elmúlt évszázadban a folyók árvízszintje állandóan

növekedett, és ezért a töltéseket többször is meg kellett magasítani, illetve az egykori gátőrházakat is újabb, korszerűbb árvízvédelmi létesítmények váltották fel, mégis láthatóak még helyenként Erzsébet királyné emlékfái.91 Ez utóbbiak azért is fontosak, mivel az ember és természet pusztító Elsősorban a királyné szobra körüli nyugodt, harmonikus kialakítások szolgálták ezt a pihenő, elmélkedő célt. „ az ország számos helyén kertek és parkok létesíttetnek, melyeknek fő céljuk, hogy hőn szeretett felejthetetlen királynénk magasztos nevét megörökítsék, másrészt, hogy a közönségnek általános és kellemes szórakozási helyül szolgáljanak." A Kert 1899, 804 87 Oroszi 1998, 26. 88 Ezekre ugyanúgy korábbi mintaként szolgáltak az 1879-ben, a királyi pár ezüstlakodalmán bekövetkezett ültetések, amelyek során Új-Gradiskán véderdőt ültettek, Körmöcbányán kopár hegyoldalt és utakat

fásítottak. Ungváron a várdombot fásítással tették még inkább elbűvölő kirándulóhellyé. Erdészeti L 1879, 891-903 89 Jelentős vízügyi fásításra a Vág folyó mentén is sor került. Liptószentmiklós elöljárósága 184 db fát ültetett el 1899 szeptemberében. K184 1899-1/a-319 71043 90 Góg 1998, 22. 91 Ma is láthatók a gelvácsi szivattyútelep, a Gyepes csatorna menti kocsányos tölgyfák, illetve a Csukaháti és a Csengedi Holt-Kőrös-ág mentén telepített kőrisfák. Góg 1998, 23 85 86 22 hatásainak jobban ki voltak téve, mint az egyes parkok, sétányok, és eredeti funkciójuknak megfelelően ma is meghatározó szerepet töltenek be tájvédelmi szempontból. A közhasznú telepítések mellett mezőgazdasági hasznot hajtó ültetések is megjelentek (71-72. ábrák) Ez esetben az esztétikus és szépészeti célok, teljességgel háttérbe szorultak, lévén szó fák fajtáinak kiválasztásáról. Míg az erdészeti, illetve

árvízvédelmi fásításoknál a telepített fák megegyeztek a Darányi-féle felhívásban ajánlott fafajtákkal,92 addig ezeknél elsősorban gyümölcsfákat ültettek a királyné tiszteletére, valamint szőlőket neveztek el Erzsébetről.93 Legvégül, de nem utolsósorban az emlékfásítások hátterében áll az a fajta gondolkodásmód, korszellem, amely túlzott érzékenységgel viszonyult Erzsébethez. Ennek köszönhető, hogy a rá való emlékezésben is igyekeztek megtartani azt a világképet, ami a királynéhoz kötődött. Erzsébet királyné egyéniségéhez, romantikus természetszeretetéhez pedig különösen illettek a fák és az erdők. Jelleméből adódott a nyilvánosság és az emberek kerülése, és ezzel szemben a magányos természetbe való menekülés és a szentimentális természetrajongás. Mindez az ország népe számára köztudott volt Ennél fogva az a nemzeti lelkesedés és szeretet is, amivel a magyar nép Erzsébet királyné

felé még életében fordult, az halálában is csak olyat kívánt neki, ami a leginkább megillette. Egyértelmű, hogy oly módon idézhető fel a legteljesebben egy hőn szeretett személy emléke, ha az elhunythoz közel álló jelenség segíti asszociálni. A királyné esetében ennek a célnak leginkább megfelel a számára köztudottan fontos, szeretett dolog megjelenítése, vagyis fák, parkok, ahol nyugalmat lelt bolyongó lelke. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint Darányi Ignác rendelete, ahol írásba foglalta a királyné természetszeretetét, igazolva ezzel, hogy az emlékfásítások méltó módját jelentik a rá való emlékezésnek.94 A fásítások eredményeit látva Ripka Ferenc méltatta ezt az emlékállítási formát: „Dicső Nagyasszonyunk emlékéhez méltó gondolat volt, úgy megörökiteni alakját és nevét, hogy a természet maga, amelyet egész életén át imádott, szolgáljon hozzá keretül, Mélyen érző szivre és fenkölt

gondolkozásra vall ennek a megkapó gondolatnak megvalósitása.”95 Ld. a Megemlékezés Erzsébet királynéról c fejezet MOL K 178. 74 cs 9983/eln 1899 94 „Mert a kinek bölcsője ott ringott egy erdőkoszorúzta tó bűbájos partjain; a kinek kedélye annyiszor vidult fel erdeink zugó fái közt és a kinek sebzett lelke oly édes enyhülést talált távoli vidékek mythoszi ege alatt magasba nyuló százados erdők mélyén; a ki a természet szépségeinek oly csodálója volt: annak emlékét fák millióinak kell hirdetni; annak tiszteletére, mint az ó-kor mesés világában, szentelt berkeknek kell támadniok, hova áhitattal közeledjék az utas; hol a fáradt vándor a nap heve ellen enyhelyet találjon s nemes érzelmekre gerjedjen a lélek!” A földművelésügyi miniszter 71544/I/1-a számú rendelete. E K E 1899, 5 95 Ripka 1901, 45. 92 93 23 V. Megemlékezés Erzsébet királynéról – Darányi Ignác felhívása Darányi Ignác96 földművelésügyi

miniszter 1898. november 19-én, éppen Erzsébet napon hirdette meg az Erzsébet királyné emlékfák, emlékligetek és emlékerdők létesítésére vonatkozó mozgalmat. A miniszter 71544/I/1-a számú rendelete két részből állt Az első rész a közvéleményhez szóló felhívást tartalmazta, míg a másodikban Darányi Ignác a Földművelésügyi Minisztérium tárcájához tartozó hatóságokat, intézeteket és egyéb szervezeteket szólította fel együttműködésre.97 Utóbbi esetben a kincstári gazdasági egységekre nézve kötelező érvényű volt az emlékfásítás, ellenben az ország népéhez intézett közleményben csupán a felkérés fogalmazódott meg. A rendeletben pontosan szabályozta a telepítést meghatározó kereteket Méltatta Erzsébet királynét, és az emlékfásításokat a legkívánatosabb emlékezési formaként jelenítette meg, mint a királyné alakjához leginkább illő emlékállítási eljárás. Az elütetett fákat,

kialakított ligeteket Erzsébet királynéról kellett elnevezni, és meg kellett jelölni emléktáblával, amelynek feliratát szintén meghatározta a körlevélben: „Erzsébet királyné emlékfái”. Erre nemcsak az emlékállítás miatt volt szükség, hanem a fák védelmének és gondozásának biztosítása végett is.98 A fafajták kiválasztását a faültetők belátására bízta, de ajánlott bizonyos fákat, amelyekkel lehetséges volt a királyné alakját híven felidézni. A javaslat értelmében a tragikus történtekre méltó módon utaltak elsősorban a szomorú habitusú fák, lecsüngő koronáikkal, mint a fűz, kőris és bükk, valamint a királyné kedvenc fái, a tölgyek, fenyők, illetve egyéb hosszú életű fafajták. Ezek ültetését az egész ország területén javallotta, különösképpen ott, ahol Erzsébet élete során látogatást tett. Darányi kihangsúlyozta az emlékligetek ültetésének fontosságát, és nemcsak a szoliterként

való elhelyezést tanácsolta.99 A földművelésügyi miniszter az ültetvények létesítéséhez facsemetéket is igyekezett biztosítani. A rendelet II számú mellékletében leírtaknak megfelelően, a kincstári hatóságok közreműködésével igyekezett biztosítani a telepítésekhez szükséges faanyagot. Méghozzá úgy, hogy azon szervek, amelyek facsemeték nevelésével foglalkoztak, erejükhöz mérten ingyen garantálták az ültetési anyagot. Az átengedhető készletek keretén belül osztották ki a csemetéket Darányi Ignác kétszer töltötte be a földművelésügyi miniszteri posztot, először az 1895-1903 közötti időszakban, majd az 1906-1910 közé eső periódusban. Tácsik 1998, 37 Második miniszteri ideje alatt is nagy figyelemmel kísérte az Erzsébet emlékfásítások alakulásának további sorsát. Oroszi 1993, 351 97 E. K E 1898, 4 98 E. K E 1898, 5 99 E. K E 1898, 6 96 24 a hozzájuk fordulóknak. Az államerdészettől kiutalást

bárki kaphatott, csupán kérvényeznie kellett.100 Ennek köszönhetően a felhívás sikerét nemcsak a királyné személye biztosította, hanem a neve alatt megvalósítható ingyenes fatelepítés is jelentős vonzerőt képviselt. Ahogy a korábbi országos kezdeményezések esetén, úgy ekkor is milliószámra adták ki a facsemetéket a fásítani szándékozóknak.101 Az államerdészeti csemetekertekből főleg fenyőfélékre, illetve magastörzsű fácskákra, suhángokra vonatkozó kéréseket igyekeztek teljesíteni.102 Mindemellett jelentős számban kerültek ki csemeték a városi, községi kertekből is, valamint magánuradalmakból. A Földművelésügyi Minisztérium összefogta és irányította a csemete kiutalást. Biztosította, hogy a megfelelő fafaj, megfelelő ültetési anyag a megfelelő termőhelyre kerüljön. Az alföldi közparkokban ekkor jelentek meg nagyobb számban a fenyők, vadgesztenyék és platánok, illetve a különleges habitusú fák,

mint a piramis alakú tölgyek és szomorúfűzek. Az utcafásítások növényei között pedig helyet kaptak a gömbakácok, juhar-, hárs- és kőris-félék. A kedvelt fafajok közé tartozott a jegenyenyár, mint sajátos hangulatteremtő fa. Ugyancsak előszeretettel használtak eperfákat, illetve akácot. Utóbbi az erdészeti telepítéseknél volt elfogadott 103 A kegyeleti jelleget nem zavarta gyümölcsösök ültetése sem, amelyeket elsősorban majorokon, tanyákon telepítettek gazdasági haszon reményében.104 Az ártéri és árvízvédelmi fásításoknál fűzféléket, kőriseket és kocsányos tölgyeket használtak előszeretettel.105 A minisztériumba nem csak faültetési kérelmek érkeztek be, hanem már meglévő területekre vonatkozó átnevezési kérelmek is. Egyes esetekben erdőgazdasági, vagy mezőgazdasági hasznosítású területeket neveztek el Erzsébetről, ezek elsősorban a magántulajdonosok korábban telepített birtokaira vonatkoztak.106

Az átnevezéseket azért kellett a Földművelésügyi Minisztériummal jóváhagyatni, hogy megakadályozzák Erzsébet nevének méltatlan felhasználását, nehogy esetleg olyan területek jelöltessenek meg, amelyek nem méltóak a királyné magasztos nevére.107 Éppen ezért nem is volt egyértelmű rögtön, hogy az ennyire nyilvánvalóan haszoncélú ültetvények esetén engedélyezhető-e az átnevezés. Darányi Ignác az elsőként beérkezett szőlőátnevezési kérelmek ügyében minisztertársaitól kért tanácsot a A kérvényezők gyakran telhetetlenek voltak, az ingyenes facsemetéken túl a faanyag térítésmentes szállítását is kérvényezték. Azonban az erdészet ezt már nem tudta finanszírozni MOL K 184 1899-1/ a-319 76277 101 Ez a gyakorlat a kopárfásítások, illetve a két világháború közötti időszakban az Alföld fásítási akció során hagyománnyá vált, melyet az erdészet még 1998-ban is fenntartott és működtetett. Dauner 1998,

33 102 Dauner 1998, 32. 103 Oroszi 1993, 350. 104 MOL K 184 1899-1/a-319 77453. 105 Góg 1998, 33. 106 Ezek közé tartoztak például szőlőátnevezési kérvények. MOL K 178 74 cs 9983/eln 1899 107 Vér 2006, 17. 100 25 kérvények elbírálása végett.108 Azonban a megfelelő indoklással sikerült bizonyítani az átnevezések létjogosultságát, ezért a továbbiakban bevett gyakorlattá vált ezek alkalmazása. 109 Darányi Ignác ugyanakkor arra is gondolt, hogy ezeket az emlékültetvényeket országosan össze kell írni. Mindezt már rendeletében megfogalmazta, de ekkor még csak a tárcájához tartozó hatóságoknak tette kötelezővé a visszaigazolást.110 1899 tavaszán azonban már minden törvényhatóságot jelentésre kötelezett az emlékfák ültetéséről.111 Részben azért, hogy a munka nagyságát fel lehessen mérni, másrészt pedig azért, hogy az utódoknak írásos emléket hagyjanak a királyné halála után következő néhány évben

elültetett, illetve emlékének kijelölt fákról. A beérkezett bejelentések alapján készítettek összeírásokat Ez úgy volt lehetséges, hogy az ültetett fákról pontos adatokat kellett beszolgáltatni, ezek az elültetett fák fajtáira, számára, a telepítő, avagy tulajdonos nevére, az ültetés helyére és idejére vonatkoztak. Továbbá, ha volt rá mód, tervrajzokkal, fényképekkel is lehetett illusztrálni a jelentést. A bekért információkból Darányi Ignác 1899 nyarán az addigi emlékfásítások számszerű eredményeit kétféle formában tette közzé. A Magyar Királyi Földművelésügyi Miniszter Kiadványai sorozatban jelentette meg az Erzsébet királyné emlékfái című munkát 1899-ben.112 A kiadvány alapját az országos összeírások képezték, amelyekről a megyei jelentések alapján értesültek. Az emlékfa ültetések eredményeinek másik közzétételi fóruma már egy grandiózusabb alkotás volt. Ugyancsak az 1899. évi

állapotokat tartalmazza az Erzsébet királyné emlékfái című igen terjedelmes album. Az emlékkönyv szerkezetét tekintve tartalmazza Darányi Ignác rendeletét, illetve Erzsébet királynét és a megindult mozgalmat méltató szavait. Majd megyénként sorra veszi az Erzsébet emlékfa ültetéseket, emlékligetek és parkok telepítését. Minden egyes címszónál megtalálhatók azon információk, hogy hol, ki, hány fát telepített és ezek milyen fajták. Az album második részében számos illusztráció mutatja be a jelentősebbnek ítélt emlékparkokat, emlékfákat. Az albumban szereplő konkrétumokat az előzőleg megkért adatok és tervrajzok alapján állították össze. Az emlékkönyvet pedig mindazoknak megküldték, akik Erzsébet-fákat Alsófehérvármegye főispánja terjesztette fel Bretter Mór balázsfalvi lakos Csufád község határában lévő új telepítésű szőlőjére vonatkozó elnevezési kérelmet, illetve Wolf Zsigmond, a Mohácsi

Járás gazdasági tudósítója kérvényezte 25 kat. hold területű szőlőjének az Erzsébet-szőlőtelep elnevezést MOL K 178 74 cs 9983/ eln 1899 109 Darányi Ignác a kérdésére érkezett válaszlevélben azt az ajánlatot kapta, hogy a szőlőátnevezési tevékenységet nem kell engedélyköteles tevékenységgé nyilvánítani, csupán nem kell ellenezni, mivel a kérvényezők mindent megtettek, hogy a királyné emlékét méltón megörökítsék. Mindkét esetben különböző fafajokkal körbeültetett területekről volt szó, amelyek jól látható helyen, az országút, illetve a vasút mellett helyezkedtek el. Továbbá Wolf Zsigmond egy Erzsébet-szobor felállítását is tervezte. MOL K 178 74 cs 9983/ eln 1899 110 E. K E 1898, 7 111 A földművelési miniszter 1899. május 11-én kelt 36032 számú rendelete tartalmazza MOL K 184 1899-1/a-319 36032. 112 Oroszi 1993, 353. 108 26 ültettek.113 A képeskönyv elkészítésében Klösz György fotóműhelye

működött közre, valamint a szöveges részekhez Pokornyi Tivadar királyi főmérnök készített az ültetvényekről 103 vízfestményt.114 Az emlékfa ültetések kezdő időpontjától, vagyis 1898. november 19-től 1899 július végéig bejelentett fák ültetésének adatai alapján állították össze a kiadványt.115 A kiadás nagy sietségének oka az volt, hogy a tragikus sorsú királyné halálának egyéves évfordulóján már nyomtatott formában szerették volna közzétenni, hogy a nép milyen nagyszabású megemlékezési mozgalmat keltett életre. Számos bejelentés ekkor még meg sem érkezett, vagy már túl későn érkeztek be ahhoz, hogy szerepelhessenek az emlékkönyvben. Az összeírások megyénként történtek, minden telepítőnek az adott, felelős hatósághoz kellett beküldeni a kért adatokat. Először járásonkénti kimutatásokat készítettek, majd innen továbbították a megyékhez, ahonnan az összes beérkezett jelentést megküldték

a minisztériumba.116 A beszámolók tartalmazták a megkért információkat, és ezen túl még sajnálkozást is kifejeztek, ha késtek a beküldéssel, vagy csak hiányos jelentéseket tudtak postázni.117 Ennek ellenére Darányi Ignác reményét fejezte ki, hogy talpalatnyi föld sincs az országban, amely ne hirdetné a királyné emlékét.118 A királyné halálától az emlékalbum kiadásáig számított rövid időn belül rengeteg fa vert gyökeret. Ezek számszerű felsorolása megtalálható az emlékalbumban: tűlevelű fa 1.503842 db lombhullató fa 1.023470 db gyümölcsfa 139.959 db cserje 120.142 db Összesen: 2.787413 db Ez az összeg a szám szerinti faültetéseket jelentette. Azonban a beküldött tudósítások között sok olyan is volt, amelyek facsoportokra, ligetekre vonatkoztak, így nem adtak pontos képet az elültetett fák mennyiségéről. A földművelésügyi miniszter azonban bizton hitte, hogy ezek pontos ismerete esetén az Erzsébet

királyné emlékfák száma meghaladta volna a három milliót. Ez a szédületes szám bizonyítja, hogy a miniszteri felhívás valóban társadalmi A Kert 1899c, 650. MOL K 184. 1899-1/a-319 76188 115 E. K E 1898, 8 116 MOL K 184. 1899-1/a-319 117 A Sáros megyében ültetett Erzsébet fák bejelentése késett és ráadásul hiányos volt, mivel várták az összes hatóság jelentéseit, de ezek nagy része nem érkezett meg. Például Szemere Márton gazdasági szaktanácsos fejezte ki sajnálatát ez ügyben. MOL K 184 1899-1/a-319 76941 118 E. K E 1898, 8 113 114 27 visszhangra talált, és ebben a korszakban Erzsébet királyné nevének felhasználásával milyen nagyszabású faültetési mozgalom tudott megvalósulni közösségi támogatással. VI. Válasz Darányi Ignác körlevelére – A megvalósítók Erzsébet tiszteletének fenntartására társadalmi összefogás képe bontakozott ki, az ország népe egy emberként reagált Darányi Ignác

körlevelére.119 A társadalom minden rétegéből a telepítésekről beérkezett bejelentések igazolták, hogy a lakosságból mindenki, korra, rangra való tekintet nélkül igyekezett eleget tenni a felhívásnak. Ha a megvalósítókat és telepítéseiket tüzetesebben szemügyre vesszük, akkor jelentőségüket tekintve az állami kezdeményezésű telepítések a legelsők a sorban. A legfontosabb kezdeményező maga a Földművelésügyi Minisztérium volt. Élen járt a fásításban, és nemcsak azért, mert rendelet kötelezett minden hozzá tartozó állami hatóságot. Kiemelkedő szerepű a minisztérium saját telepítése, a Gödöllőn mint a királyné kedvenc magyarországi tartózkodási helyén kialakított Erzsébet park, amely kertművészeti szempontból is igen jelentős alkotás.120 Hasonlóan nagyérdemű ültetéseket végzett el az államerdészet, amelyet mint kincstári hatóságot a kötelezettségek teljesítése mellett kegyeleti célok is

vezérelték. Az ország lakossága számára ingyenesen biztosított facsemeték megtermelése és kiadása mellett jelentős faültetéseket is végzett, és a meglévő erdőkből is leválasztott területeket az elhunyt emlékére. Továbbá egy-egy szoliter fával is emléket állítottak a királynénak, amelyek többnyire az erdészeti épületek közelében helyezkedtek el. A többi állami szerv közül a Magyar Királyi Állami Vasutak is aktívan kivette a részét a megemlékezésből. Számos vasútállomáson, vasúti őrház mellett létesített igényesebb kiültetéseket, vagy ültetett ligeteket, illetve emlékezett pár fával (35-37. ábrák).121 Hasonlóan élen jártak a faültetésben a dohánybeváltó hivatalok, ménesparancsnokságok, a honvédség, a bírósági hivatalok, a selyemhernyó-tenyésztő felügyelőségek, és még számos állami hivatal is. A honvédség a faültetést gyakran Erzsébet királyné emlékszobor avatásával kötötte

egybe (28-30. és 38 ábrák) A sikerhez a kötelező Oroszi 1998, 25-27. Ld. az Erzsébet-park Gödöllőn c fejezetet 121 Szabadkán a vasútállomáson parkot létesítettek, és abba Erzsébet királyné szobrát állították fel. A Szegedi Magyar Királyi Államvasutak üzletvezetősége majdnem minden vasútállomáson, és az őrházak mellett létesített ligeteket, továbbá kisebb-nagyobb facsoportokat ültetett. Kecskeméten a vasútállomás melletti sétatéren nyír- és fenyőfából szintén készítettek egy-egy ligetet. Ezzel szemben Pécsett csupán három darab fenyőfa elültetésével állítottak emléket. E K E 1898, 8, 11, 31, 81 119 120 28 érvényű rendelet kevés lett volna, nemcsak a hivatali buzgóság játszott szerepet, hanem a dolgozók az ügyet valóban magukénak érezték.122 Az Erzsébet királyné emlékére létesített fásítások közül azonban a legjelentősebbek, a kertművészeti szempontból is különleges alkotások a

települések vezető testületei által kezdeményezett ültetések. A települések elöljáróságai külön határozatban mondták ki az emlékfák ültetésére vonatkozó kötelezettségeket.123 A kisebb településeknek, községeknek csak kisebb volumenű alkotásra tellett erejükből, nem tudtak önálló teret, fasort szentelni Erzsébet királynénak. Általában a község központi helyére ültettek egy-egy fát, a már meglévő parkokat átnevezték, valamint a községháza, templom és iskola környezetét díszítették ily módon.124 Utóbbi helyválasztások esetén nagy hangsúlyt kapott a királyné kultuszának megerősítése, emlékének feltétlen életben tartása és továbbadása.125 Lehet, hogy ezek mindössze néhány fát jelentettek csak, de azok az adott településeken komoly faluképi szerephez jutottak.126 Máig meghatározó lehetett adott esetben egy kivételes kialakítás. Ennek szép bizonyítéka az Aranykertnek nevezett tölgyfákból

álló Erzsébet facsoport, amely Vének község egyik büszkesége és a helyiek máig féltő gonddal ápolják a fákat (70. ábra) Jelentősebb emlékhely létesítése kisebb települések életében hosszabb távon válhat meghatározóvá. Ilyen történt az egykor Zala megyéhez tartozó Nyirádon is (33-34. ábra) Erzsébet királyné tragikus halála után nyolc hónappal, 1899. május 21-én az országban először itt avattak szobrot és emlékparkot tiszteletére.127 Emlékét még ma is híven őrzi a község Több kisebb településen csak szobrot állítottak, és gyakran egyáltalán nem keretezte növénykiültetés az szobrokat (31-32. ábra) A települések sorában a rendezett tanácsú városok következnek, ahol már impozánsabb térkialakítások, faültetések történhettek a királyné tiszteletére. A rendezett tanácsú városok Oroszi 1998, 26. A települések gyakran a határozatokat is beküldték a minisztériumba, a fásításokról szóló

bejelentésekhez csatolva, mintegy bizonyítékként, hogy teljesítették a földművelésügyi miniszter felhívását. Szenicz elöljárósága Községi Bizonyítványt küldött be, amely tartalmazta az emlékfák ültetésére vonatkozó határozatot, és az ülés jegyzőkönyvét is. K 184 1899-1/ a- 319 57375 Jászalsószentgyörgy a facsemete igénylése mellé csatolta a határozatát. K 184 1899-1/ a- 319 76194 Továbbá Pápa képviselőtestülete is határozatban mondta ki a fásításra vonatkozó döntését. Szabó 2003, 56 124 Például Sáros vármegyében található Tapolyai járásból beérkezett tudósítások bizonyították, hogy az összeírt emlékfaültetések kivétel nélkül a templom előtti téren történtek. K184 1899-1/a-319 76941 125 „Felejthetetlen nagy Királynénk dicső emlékezetét az iskolai növendékek szivében ápolni óhajtván: ennek egyik hathatós külső tényezője az Erzsébet emlékfák ültetése.” A Nagy-Bresztováni

Iskolaszék elnökétől, Peczkó Antaltól beérkezett faültetési kérvény a földművelési miniszterhez. MOL K 184 1899-1/a-319 76271 126 Oroszi 1998, 27. 127 A Zala megyeiek úgy tartották, hogy Erzsébet annak idején elsőként fejezte ki tiszteletét a megye nagy szülöttének, Deák Ferencnek ravatalánál, ezért úgy méltó, ha a megyétől kapja első emlékművét a királyné. Azért éppen Nyirádon történt meg mindez, mert a királyné egykor Keszthelyre utazása során megpihent a község északkeleti határában, és az ottani forrás vizéből enyhítette szomját. A forrást Erzsébetről nevezték el, ott állították fel szobrát, illetve ültették a ligetet. Az ércszobor még ma is áll, bár már nem eredeti helyén, hanem a községnek a királynéról elnevezett terén. Emlékparkját szintén gondozzák Emléke a mai napig olyannyira él, hogy a községben álló ércszobrára utalva került a fehér színű mellszobor Nyirád címerének bal

oldali mezejébe. wwwnyiradhu 122 123 29 többségükben az egykori mezővárosok jogutódjainak tekinthetők, illetve közéjük tartoztak a kisebb szabad királyi városok is, amelyeknek nem volt gazdasági erejük önálló törvényhatóság alkotására.128 Ez jól mutatja, hogy nem minden esetben volt meg a megfelelő gazdasági háttér grandiózusabb kialakításokra. Elsősorban a királyné emlékére elültetett fák révén ekkor keletkeztek az első közparkok és növényekkel gazdagon beültetett közterek. Ugyanis a lakosság polgárosodása a korzózásban, a közösségi élet természetben való megélésében is manifesztálódott.129 Ezek a terek ma is fontos szerepet tölthetnek be a települések életében, szinte változatlan kialakítással ugyanannak a sétatér funkciónak felelhetnek meg. A Szentes városában lévő Erzsébet tér gyönyörű példája ennek. A létesítése óta eltelt időszak pontos képi dokumentációi, a különböző

korszakokban készült képeslapok, fényképek bizonyítják, hogy nem történt alapvető változás az eredeti kialakítás óta. (39-46 ábrák)130 Kedvezőbb körülmények között mehetett végbe az emlékültetvény létesítése az olyan rendezett tanácsú városokban, amelyek ismert üdülőhelyek voltak. Ebben az esetben az ekkor kialakított sétányok, parkok, esetleg egész nyaralótelepek, gyógyfürdők, különböző klimatikus hatású gyógyhelyek kapták nevüket a szeretett királynéról. Liptó vármegyében a fenyőházai fürdőtelep is ezek közé tartozott.131 Bártfa fürdővárosa esetében is ez történt A korabeli képeslapok tanúsága szerint a fürdő kertjében elhelyezett Erzsébet szobrot impozáns növénykiültetéssel vették körül (47-49. ábrák). Hűvöspatakon a fürdő területén hoztak létre Erzsébet ligetet132 Buziás fürdőigazgatósága a gyógyfürdő területén létesített emlékparkot pihenőhelyekkel. 133 Szabadkán a

Palics fürdőbe, a tornaversenytér mellé telepítettek ligetet a királyné tiszteletére (50. ábra)134 A városokat tekintve jogállás szerint a törvényhatósági jogú városok következnek. A volt szabad királyi városok örököseiként135 megfelelő gazdasági háttérrel rendelkeztek, illetve ezek a városok voltak a legfejlettebbek, itt haladt a leggyorsabb ütemben az urbanizáció, bontakozott ki a polgárosodás. A közösségi élethez szükséges terek kialakításánál előszeretettel adományozták Erzsébet nevét. Emlékfákat ültettek, tereket rendeztek, parkosítottak, sétányokat telepítettek, és mindet a királyné emlékének szentelték (51-55. ábrák) A tehetősebbek neves kerttervezőket kértek fel a tervek elkészítésére, mint Hein Jánost, aki Zombor főterét tervezte (56-59. ábrák) Nem minden esetben volt lehetőség arra, hogy a városok belterületén létesítsenek Erzsébet Az úgynevezett községi törvényeknek köszönhetően

jöttek létre a rendezett tanácsú városok. Ezek az 1870 évi XLII., az 1871 évi XVIII és az 1886 évi XXII törvénycikkek voltak 129 Oroszi 1998, 27. 130 Szentes 1998, 22. 131 MOL K 184. 1899-1/a-319 65887 132 K 184 1899-1/ a-319 73036 133 E. K E 1898, 107 134 E. K E 1898, 8 135 A törvényhatóságok kérdését az 1886. évi XXI törvénycikk rendezte 128 30 emlékparkot, mivel már létezett korábban kialakított köztér. Pedig a kultikus szerep betöltésének szempontjából éppen ezek, a település belterületén elhelyezkedő ligetek voltak a legjelentősebbek, mivel központi fekvésük miatt jobban szem előtt voltak, emlékezésre késztetve az arra járókat.136 Másfelől gyakran a települések környékére szorultak ki az újonnan ültetett Erzsébet ligetek. Győr esetében az egykor Veszprém felé vezető út mentén létesítették az új Erzsébet ligetet (60-61).137 Ugyanakkor azért, hogy a királyné emlékét központibb helyen őrizzék meg a

már meglévő parkokat átnevezték, területét kibővítették és egyes részeit új növénykiültetéssel látták el. Sopronban az eredetileg Neuhofként ismert közparkot nevezték át, és növelték területét 1899-ben.138 Székesfehérváron a Halesz kertet nevezték át, és gazdagították növénykiültetését.139 Olyan is előfordult, hogy a település eredeti nagyobb közparkjában egy-egy ligetet alakítottak ki a királyné számára, vagy csupán pár újonnan elültetett fával állítottak emléket. Szatmárnémetiben a Kossuth kertben történt egy külön liget kialakítása.140 Az emlékfásítások sorában meg kell emlékezni a különböző egyesületek, társulatok és egyházak munkásságáról is. A telepítők e három csoportja igen változatos módon idézte fel a királyné alakját. Attól függően, hogy milyen tevékenységi körrel foglalkozó egyesületről, vagy társulatról volt szó, az emlékállítások fajtái is különböztek.

Magától értetődő, hogy egy gazdasági egylet elsősorban haszoncélú ültetéseket végzett,141 míg a társulatok a székházuk udvarát díszítették jobban (62. ábra) Meghatározta a telepítések mértékét a telepítők földtulajdona is A főleg erdővel rendelkezők az emlékligeteket megpróbálták minél jobban látható helyre, gazdasági utak mellé, árvízvédelmi töltések környékére elhelyezni.142 A nagyobb területet birtokló egyházakhoz ugyancsak komolyabb faültetések kötődtek. Különféle egyházak különböző felekezetei egymással versengve igyekeztek minél impozánsabb parkokat létrehozni. A nemes célú versengés keretein belül Jezvinen a Görög Katolikus Hitközség és a Görög-Keleti Egyházközség is impozáns ligetet létesített (63-65. ábra)143 Végül, de nem utolsósorban meg kell említeni a magánszemélyeket, akik szintén eleget tettek a felhívásnak. Darányi Ignác élen járt a telepítésekben, saját birtokain

létesített ligeteket,144 Vér 2006, 12. E. K E 1898, 41 138 Varga 1998, 51. 139 Lauschmann 1996, 202. 140 E. K E 1898, 97 141 Ellenpélda is akad. Nagyváradon a Bihar Megyei Gazdasági Egylet faiskolájának déli részét alakította Erzsébet ligetté. Péter 2002, 14 A Veszprém Vármegyei Gazdasági Egyesület tulajdonában lévő kopár hegyoldalt fásította és nevezte el Erzsébet ligetnek. E K E 1898, 133 142 Góg 1998, 22-23. 143 E. K E 1898, 107 144 E. K E 1898, 56 136 137 31 de a legnagyobb földbirtokosoktól az 1-2 holdon gazdálkodó parasztokon keresztül egészen a városi polgárokig mindenki aktívan közreműködött az emlékfásításokban (66-68. ábrák)145 A résztvevők erejükhöz mérten telepítettek, volt, aki csak egy-egy fa ültetését engedhette meg magának, de volt olyan is, aki nagyobb léptékű telepítéseket valósított meg, mivel tágabb anyagi keretek között gazdálkodhatott. A tulajdonosok birtokaikon erdőket, erdőrészeket

jelöltek ki, vagy parkosítottak, illetve azok, akiknek nem volt nagyobb birtokuk, a házuk mellett ültettek néhány fát. Aki tehette még valamilyen különlegességgel is előrukkolt, így József főherceg saját birtokainak fásításán túl több ezer fát adományozott községeknek és társulatoknak,146 míg gróf Zichy Jenő szentiványi kastélya előtt 30 tölgyfamakkot ültetett el, melyeket Kínában a Ming dinasztia császárjainak sírjáról szedett.147 A földművelésügyi miniszter felhívása tehát elérte célját, az ország egész népét megmozgatta. A lakosság valóban gyászolta a királynét, így önkéntesen és személyes meggyőződésből vett részt a faültetési mozgalomban. Sokszor a kegyeleti szándékon túlmutató megfontolások is vezérelték a telepítőket, ezért igen nagyarányú az olyan ültetések száma, amelyek elsősorban haszoncélt szolgáltak. Így ezek kevésbé érdekesek kertművészeti szempontból, de különösen

figyelemre méltóak a többnyire városok területén létrejött Erzsébet emlékfásítások, parkok, sétálóterek, sétányok. VII. Az Erzsébet-kultusz megjelenése a hazai kertművészetben A mellékletben közölt táblázatban – melynek alapját az emlékalbum elemzése adja - nyomon követhető, hogy a hazai városok köztereire hogyan hatolt be az Erzsébet-kultusz 1898 után (2. táblázat). A királynéhoz kapcsolódó városi közterek alapvetően három kategóriába csoportosíthatók. Nagyon gyakori volt, hogy már meglévő tereket, ligeteket neveztek el a királynéról. Győrben éppen a királyné halálának évében készült el egy liget a veszprémi út mentén. Mivel valószínűleg nem akartak rögtön egy, a város jelentőségéhez mérhető parkot létrehozni, ez a liget kapta meg Erzsébet nevét. Az átnevezések sokszor az adott település központi tereit érintették (Zólyom, Pécs). Több esetben viszont inkább turisztikailag fontos

helyszíneken valósult meg átnevezés, Losoncon a városi fürdőbe vezető sétányt és a városligetet is Erzsébetről keresztelték el. Windischgrätz Alfred herceg a korlátkői uradalmában a várrom környékét ültette be fenyőfákkal, és látványrajzot is küldött róla az összeírásokhoz. K 184 189-1/ a-319 74336 146 E. K E 1898, 34 147 E. K E 1898, 22 145 32 A következő csoportot szintén meglévő városi parkok jelentik, ám ezekben véghezvittek valamilyen átalakítást, nem pusztán névváltoztatásról volt szó. Az átalakítás mértéke is széles skálán mozgott, Szegeden például a Népkertet nevezték át Erzsébet-ligetté, amit mindössze egy emlékoszlop elhelyezésével toldottak meg. Sopronban viszont a Neuhof nevű kerthez, ami önmagában 9 holdat tett ki, további területet csatoltak és parkosítottak. Székesfehérváron a Halesz nevű erdőt nevezték át, és ide egy fűzfákból álló köröndöt ültettek be. Szászsebesen a

város az Obere Erlen közparkot teljesen átalakítatta 3500 fenyőfa elültetésével. Kifejezetten érdekes megoldásokkal is találkozhatunk, Újvidéken a sétatéren lévő tóban alakítottak ki egy kis szigetet, amit a királynéról kereszteltek el. A harmadik, és egyben legfontosabb csoportot az újonnan létrehozott parkok jelentik. Ezeket a parkokat 1899-ben sok esetben még úgy jeleníti meg az emlékalbum, mint aminek kialakítását még csak tervezik. Messze kimagaslik közülük a Földművelésügyi Minisztérium által létrehozott, Räde Károly tervezte gödöllői park, amivel később részletesen foglalkozom, a táblázatban azonban nem került felsorolásra, mivel Gödöllő ekkor még nem város volt, hanem község.148 A városi parkok sorában szólni kell Szabadkáról, ahol több új telepítés is megvalósult A vasútállomás környékén a MÁV alakított ki önálló Erzsébet ligetet, a palicsi fürdőhöz vezető úton pedig a földműves iskola

tanulói hoztak létre sétányt, a fürdő parkja mellett pedig 1100 fenyőfát ültettek el. Szentesen a Széchenyi úttól északra eső területet parkosították – a Kurca patak túlpartján található Széchenyi-kert folyatatásaként, egy kerti telep helyén. Az Erzsébet tér ma is ezt a nevet viseli, a park közepén pedig egy első világháborús emlékmű található. Pápán szintén jelentős parkosítás ment végbe, itt hét holdon alakítottak ki Erzsébet-ligetet, 2500 fa és 37000 cserje elültetésével. Utóbbi adat erős túlzásnak tűnik, esetleg sajtóhiba149 Nevét 1945-ig viselte, ettől kezdve Mészáros Károly ligetnek, majd Köztársaság ligetnek hívták. A táblázatban felsorolt, a teljesség igénye nélkül bemutatott parkokon kívül részletesen szólni kell az emlékfásítás azon eleméről, ami minden kétséget kizáróan a magyarországi 148 Räde Károly eredeti nevén Karl Räde (Jessnitz bei Bautzen, Németország, 1864. márc 11 -

Budapest, 1946 febr. 20), kertész, dendrológus 1893-ban a Földművelésügyi Minisztérium meghívására hazánkba jött és az akkor létesült Kertészeti Tanintézet díszkertészeti részlegének megszervezésében vett részt, az ő tervei alapján kezdték meg a Budai Arborétum telepítését 1893-94-ben. 1894-1914 között a tanintézet vezető főkertésze, a dísznövénytermesztés, a virág-, zöldség- és gyümölcshajtatás oktatója. 1913 márciusában a székesfőváros kertészeti igazgatójának nevezték ki. Igazgatósága alatt nyugalomba vonulásáig (1930) számtalan budapesti köztér átalakult. 1913-ban a Fővárosi Kertészet igazgatója lett Ő tervezte a debreceni Gazdasági Akadémia parkját, a fővárosban a Kossuth Lajos tér mértani kertjét. Teljesen angol parkstílusú munkája volt a Gellérthegy kertészeti rendezése. 1930-ban vonult nyugalomba Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület alelnöke volt http://mekniifhu 149 Szabó 2003, 56.

33 Erzsébet-kultusz legjelentősebb emléke. A gödöllői park méreténél, fajhasználatának sokszínűségénél és kialakításánál fogva is első a hazai Erzsébet parkok sorában, a kor egyik legfontosabb kerttervezőjének, Räde Károlynak a munkája. A Németországból hazánkba vándorolt szakember másik impozáns alkotása az akkor Kecskeméthez tartozó helvéciai szőlőgazdaságba megálmodott Erzsébet kert terve, ami sajnos nem valósult meg, azonban a tervből jól kivehető, miként próbálta a tervező hangsúlyozni a királyné kultuszát. Az erdészeti kezdeményezésű telepítések között is akadt olyan, amely az adott keretek között művészeti értékkel bírt. Egyedülálló megemlékezési forma volt a Selmecbányán létesített „E” betű, mivel a későbbiekben markáns elemként a selmeci táj védnöke lett. Habár a szűk értelemben vett kertművészeti alkotások közé nem sorolható be, mégis kivételes jelentőségénél fogva

és más művészeti ágra gyakorolt hatása miatt érdemes foglalkozni vele. Ezeket az alkotásokat a továbbiakban kiemelten kezelem, mivel ezeken fedezhetők fel legteljesebben azok a szimbólumok, amelyek speciálisan Erzsébet királyné személyére utaltak. A dolgozatom következő fejezetében ezek részletes bemutatásával vázolom az Erzsébet-kultusz kertépítészetre gyakorolt hatását. VII. 1 „E” betű Selmecbányán Darányi Ignác felhívására a selmecbányai Erdészeti Akadémia rendkívüli ötlettel állt elő. Vadas Jenő erdőtanácsos javaslatára a kisiblyei tanulmányi erdőben a Szécsi-tótól a Bethlen-magaslatig terjedő meredek hegyoldalon egy nagyméretű „E” betű formában kivágták az erdőt, majd tűlevelű fajok csemetéivel ültették be (74-75. ábrák) Az alakzat hossza 115 m, legfelső, és alsó szára 55 m, középső szára 25 m hosszú volt, bordaszélessége pedig mindenütt 15 m.150 A kiültetett fafajtákat a

rendeletben ajánlott örökzöldek közül választották. A növénytelepítés két szakaszban történt, először vörösfenyő és lucfenyő csemetéket ültettek el védőállományként, majd ezek alá jegenyefenyő és tiszafa magoncokat telepítettek. A cél az volt, hogy „ mikor e csemeték megerősödnek s kellő nagyságot érnek el, a vörösfenyő egészben, a luczfenyö pedig részben kivágatik s a dicsőült nagy Királyné nevének kezdőbetűje, a hosszú életű jegenyefenyő és tiszafa sötét koronájú törzseivel, a világos-zöld szinü lomberdő közöl Ahhoz, hogy az „E” betűt a természeti adottságok ellenére is szabályosnak lehessen látni, kicsit torzítani kellett alakját. Ha szabályos derékszögben mérték volna fel a szárakat, akkor a hegyoldal terepviszonyai miatt a környékről ferdének látszott volna a betű. Ezért a betű függőleges és vízszintes szárait 99°-os szögben csatlakoztatták egymáshoz. Erdészeti L 1899,

591-595 150 34 mindig élesen fog kiválni.”151 A telepítést az Erdészeti Akadémia másodéves hallgatói végezték, Vadas Jenő vezetésével. Az „E”-t monumentális méreteinél fogva Selmecbánya valamennyi magasabb pontjáról kitűnően lehetett látni, de még a távolabbi Szitnyáról is fel lehetett fedezni a körvonalait. Pazar látványt nyújtott azon utazók számára, akik Garamberzencéről Selmecbányára tartottak, mivel erről az útról nagyszerűen feltárult a királyné emlékét hirdető hegybe vésett alakzat. Az idő múlásával olyan jellegzetes tájelemmé vált, hogy 1902-ben Csontváry Kosztka Tivadar a Selmecbánya látképe című plain air festményén megörökítette (73. ábra) Az „E” betű megalkotásán túl a királyné emlékére Kisiblyén Erzsébet ligetet és forrást is létrehoztak még 1899-ben.152 Sajnálatos módon a századforduló óta eltelt idő nem kedvezett a karakteres tájelem fennmaradásának. Az „E” betű

nyoma hosszas keresgélés után még felfedezhető a helyszínen, azonban távolról már nem látni. A betű hosszanti szárát már kitermelték, de a vízszintes szárak maradványai még sejtetik az eredeti növénykiültetést.153 Az „E” betűt nemcsak Selmecbányán alkalmazták feltűnő megemlékezési formaként. Több helyen is előfordult, hogy a facsemetéket „E” alakban illetve ahhoz kapcsolódóan kereszt alakban ültették el. Ilyen kialakítás volt látható többek között Murányalján és Gróf Eszterházy Ferenc tatai birtokán is (76-77. ábrák)154 VII. 2 Erzsébet park Kecskeméten Az Első Kecskeméti Szőlő- és Gyümölcstermelő Szövetkezet is Räde Károlyt kérte fel egy a királyné emlékéhez méltó park tervezésére. Räde elfogadta a megbízást és egy igen impozáns parktervet készített a szövetkezet kecskeméti telephelyére, amelyet publikált, ahogyan azt a gödöllői park esetében is tette.155 Részletesen leírta tervét és

arra nézve is pontos információkat adott, hogy hol és hogyan fog elkészülni a park. Azonban mindezek ellenére valószínűsíthető, hogy a park csupán terv állapotban maradt, soha nem valósult meg. Ilyen mértékű parkosítás nyomai nem lelhetők fel a szövetkezet egykori telephelyén. Erdészeti L. 1899, 594 Erdészettörténeti K. 2009, 117 153 Erdészettörténeti K. 2009, 118 154 Újvidéken a Császári és Királyi Közöshadsereg és a Magyar Királyi Honvédség a katonai lövöldében E. K alakban ültetett emlékfákat. E K E 1898, 8 Edelényben Fülöp szász-koburg-gothai herceg juharfákból „E” betűt ültetett és kereszt alakban gesztenyefacsoportot. E K E 1898, 25 Babaluska község a temetőben 12 kőrisfát ültetett „E” alakban. E K E 1898, 38 155 A Kert 1899a, 643-644. 151 152 35 A telep valójában Ballószegen volt, valamivel távolabb Kecskeméttől, egy kedvezőtlen adottságú területen, ahol a fülöpszállási vasút haladt

keresztül. A vidék jellemzően homokbuckákkal tagolt, és egykor legelőnek használták. Néhány leleményes kecskeméti polgár kezdeményezésére alakult meg a szövetkezet, és a Helvécia vasútállomás melletti birtokán a sivár puszta átalakítására nagymértékű erőfeszítéseket tett. Az Erzsébet emlékpark telepítésével szintén a terület elsivatagosodását igyekeztek volna megállítani, illetve turisztikai vonzerejét próbálták volna növelni.156 (78 ábra) Räde Károly részeletes leírásában az alábbi park látványa bontakozik ki az olvasó előtt. A létesítmény 12.000 négyzetméternyi, szabályos négyszögletű területen kap helyet, úgy hogy a szövetkezet már meglévő gyümölcsöseivel és szőlőivel összeköttetésben legyen. Ezt a kapcsolatot a park közepén végighúzódó tengely biztosítja, amely egy kisebb tavon is átvezetetve a gyümölcsösök felé irányul. A tó a kert közepén helyezkedik el Tulajdonképpen két

tóról beszélhetünk, amelyek középen, éppen az út tengelyében összeszűkülnek. Az tó felett az út szélességének megfelelő faszerkezetű híd vezet át, ahonnan csónakázásra alkalmas lejáróhoz érünk. Az egyik tóban kisebb, vadregényes sziget látható, amelyre szintén egy fahídon keresztül lehet átjutni. A kettős tórendszer kiöblösödésében egy kör alaprajzú rozárium kap helyett, amelynek középpontját Erzsébet királyné szobrával jelölte ki Räde. A főtengely is a szoborra vezeti rá a látogatót, míg a többi út vonalvezetése lágyan ívelő hurkokból áll, és úgy viszi a sétálókat, hogy mindig más-más képét ismerhessék meg a parknak. Ebben az esetben nem lehet a királyné emlékszobrát a kert bármely pontjáról látni, ellenben a park érdekessége éppen abban rejlik, hogy sétálás közben különböző látványok tárulnak fel a látogató előtt. Ez az elrendezés éppen az ellenkezője annak, ami Räde Gödöllőn

megvalósult tervében látható. Padok nem csak a rozáriumban körben helyezkednek el, hanem a sétányok mellett is. A növényállomány tömegét gyorsan növő fafajták, elsősorban Conifera sp. alkotja, míg a szolitereknek kellemes habitusú, szépen virágzó fa és cserje példányokat javasolt. Virágkiültetés csupán a rosarium területén kap helyet, grupp elrendezésben, míg a fősétány tengelyességét fasorral erősíti meg a tervező. Räde Károly nagy reményeket fűzött ehhez az alkotásához: „Kívánjuk, hogy a kecskemétiek Erzsébet parkja századokon át képezze a derék város lakóinak kedvencz kiránduló helyét.”157 Sajnálatos, hogy a tervező nagyszerű elképzelése végül csak papír formában hagyományozódott az utókorra. Ennek ellenére szép példája a korabeli kertművészetnek, illetve jól mutatja azokat a jellegzetességeket is, amelyek a királyné emlékének megőrzését segítették 156 157 A Kert 1899a, 644. A Kert 1899a,

644. 36 volna. Mind a funkcionális, mind a térkompozíciós kialakítás hangsúlyozza az Erzsébet-szobrot, és az együttes hatást az alacsonyan tartott, a parkban látható, tömegesen alkalmazott fajtáktól elütő növénykiültetés is felerősíti. Ezek azok az alapvető jellegzetességek, amelyek a tervező másik, meg is valósult tervében is fellehetők. VII. 3 Erzsébet park Gödöllőn A Gödöllői Erzsébet park különleges helyet foglal el a királyné emlékére szánt ligetek között. Ezek közül a legimpozánsabb, a legszebb, ahogy az már a korabeli tudósításokban is olvasható.158 A parkról a helyszín kiemelt helyzetéből adódóan bőséges forrás áll rendelkezésre, napjainkig nyomon követhető minden szerkezeti, területi és funkcionális változás. A gödöllői koronauradalmi birtokon a megboldogult királyné tiszteletére telepített park Darányi Ignác földművelésügyi miniszter saját kezdeményezése volt. Kiemelt fontosságú

területnek számított Gödöllő, mivel Erzsébet kedvenc tartózkodási helye volt Magyarországon.159 Különös körültekintéssel kezelték a parkot, és a telepítésével kapcsolatos ügyeket a minisztertanácshoz terjesztették elő.160 A későbbiekben megindult munkálatokat Darányi Ignác személyesen figyelemmel kísérte, gyakran kijárt Gödöllőre, és helyszíni ellenőrzéseket tartott.161 A park helyszínének megválasztása is hosszas mérlegelés eredménye volt. Pirkner Ernő, a Gödöllői Erdőhivatal vezetője a földművelésügyi miniszterhez írt levelében a kincstári tulajdonban lévő területekből több lehetséges helyszínt is kijelölt. 162 Az első ezek közül a város határán, a budapesti országút és a haraszti erdőbe vezető, Valéria út által határolt 27,9 kat. hold szántóterület, illetve 12 kat hold erdőterület A második szintén a budapesti országút mentén terült el, ekkoriban marhalegelőként használták. A harmadik

változat egy 59,3 kat. hold területű rész volt az egykori Fácános-kertből, amelyet ekkor az erdészet vadgazdasági üzemterületként tartott nyilván.163 Pirkner Ernő véleményezte az által felsorolt területeket, és javaslatot is tett a legmegfelelőbb helyszínre. A második területtel kapcsolatban Ripka 1901, 46. E. K E 1899 81 160 K 178 67. cs 1040/eln 1899 161 Az ilyen látogatások akkoriban hír számba mentek, ezért a korabeli sajtó nyomon követte az ország vezetőinek utazásait. Azonban az illusztris utazóközönség bizonyítja a gödöllői emlékpark fontosságát Darányi Ignác kíséretében volt Nemeskéri Kiss Pál államtitkár, Zala György szobrász, Tavy Gusztáv főerdőtanácsos, Molnár István kir. tanácsos gyümölcsészeti miniszteri biztos és Győri Lóránd miniszteri s titkár A Kert 1899b, 649 Továbbá említést tesz Darányi Ignác rendszeres helyszíni szemléiről Ripka Ferenc is. Ripka 1901, 46 162 Pirkner Ernő levele Darányi

Ignác földművelésügyi miniszterhez: K 184 1912-B/1-46568. 163 Ezek a mai állapotoknak megfelelően: Az 1. számú terület a Kálvária és a Haraszti erdő között, ahol jelenleg is elterül az Erzsébet park. A 2 számú terület a Tűzoltóság és a Palotakert HÉV megállója közötti rész A 3 számú terület a Biotechnológiai Kutatóközpont körül. 158 159 37 megemlítette, hogy bár fekvése alapján alkalmas volna park létesítésére, azonban területe (15,4 kat. hold) nem elég nagy Továbbá hátrányt jelentett az is, hogy nagy forgalmú utak közvetlen közelében található, így az állandó zajterhelés és a nyári porszennyezés miatt kétséges, hogy a nyugodt, tiszta levegőjű parkra vágyó nagyközönség szívesen látogatná. A harmadikként felsorolt terület esetében problémát jelentett, hogy Ferenc József legszívesebben látogatott vadászterületei közé tartozott. Az erdőmester a vadállomány nyugalmának megzavarásától

tartott a leginkább, hiszen egy nagy látogatottságú közpark elriasztotta volna a vadakat a király kedvenc vadászterületéről, márpedig a király gödöllői nyaralásainak egyik vonzereje éppen a vadászat volt. Pirkner Ernő a legelső változatot tartotta a legalkalmasabbnak, mivel a már meglévő erdőterületben gyorsan ki lehet alakítani a parkot, illetve a szántóterületek jó termőhelyi és klimatikus adottságai is kedveztek a parktelepítésnek. Mindez azért volt fontos, mert így Erzsébet halálát követően, rövid idő alatt egy olyan parkot tudtak átadni a nagyközönségnek, amely a királyné emlékét méltó módon őrizte. Továbbá az a körülmény is alátámasztotta javaslatát, hogy a haraszti erdő a nagyközönség addig is kedvelt sétálóhelyei közé tartozott, valamint a város bármely részéből könnyen megközelíthető volt, árnyas fasorokkal szegélyezett, jó állapotú utak vezettek hozzá. Darányi Ignác elfogadta

erdőmestere előterjesztését, és a Kálvária mellett fekvő, összesen 39,9 kat. hold kiterjedésű, kisebb részében már erdősült, nagyobb részében pedig mezőgazdaságilag használt területet jelölte ki.164 A munkálatokat 1898 novemberében a Gödöllői Magyar Királyi Erdőhivatal vezetésével kezdték meg,165 és a parkhoz az ország valamennyi kincstári erdőhatósága küldött fa- és cserjecsemetéket.166 A terveket Räde Károly fővárosi főkertész készítette, és elképzeléseit több folyóiratban is közzétette (79-80. ábrák)167 A park alapvetően két részből állt, hátsó részét a sűrű, árnyas haraszti erdő képezte, míg az országútról nyíló rész díszkerti kialakítást kapott, középpontjában egy mesterséges sziklacsoporttal és Erzsébet királyné szobrával. A területet 2005 m hosszban, 1,75 m magas léckerítéssel vették körül. A tölgyerdőt kitisztították és a tisztásokon fenyőcsoportokat, cserjéket

telepítettek, parkerdő jelleget adva a területnek, valamint tereprendező munkákat is végeztek.168 Räde eredeti elképzelései szerint a park tereprendezésével a területhez képest kisebb-nagyobb halmok és völgyek váltakoztak volna, azonban a kivitelezésnél ezt nem vették figyelembe, így ilyen függőleges tagolást létrehozó földmunkálatokat nem végeztek a park egészén, csupán a E. K E 1899, 81 K 178 67. cs 1040/eln 1899 166 Borovszky 1910, 92. 167 A Kert 1899d, 804., Die Gartenwelt 1901, 45 168 E. K E 1899, 82 164 165 38 központi területen. Az úthálózat kialakításánál fontos szempont volt, hogy nemcsak gyalogos, de lovaskocsis korzózásra is alkalmas legyen, továbbá az útvonalvezetést meghatározta az a rendező elv is, hogy a park kiemeltebb pontjai lovaskocsival is megközelíthetőek legyenek. A főutak 5 m szélesek voltak, míg az ezekhez kapcsolt mellékutak 3 m szélességben gyalogsétára szolgáltak.169 A nyomvonalvezetésből

kivehető, hogy a látogatók az utakon végigsétálva az egész parkról teljes képet kaphattak. A térkompozícióban fontos tényezőt jelentett a megfelelő átlátások kialakítása. A sziklacsoport központi helyzetét hangsúlyozta a növénykiültetés, oly módon, hogy a park több pontjából rá lehetett látni. A legfőbb látványtengely a főbejárattól indult és a sziklacsoportig, illetve a királyné szobráig tartott. A korabeli képeslapokból kivehető, hogy a főkaputól nemcsak a királyné szobra látszott jól, hanem a barokk Kálvária épülete is feltárult.170 Habár a Kálvária ekkor még nem tartozott a park területéhez, azonban látványban szerves egységet alkotott azzal (81. ábra). Az alapvetően lágy ívekből álló útvonalvezetést a főbejárattól induló 20 m széles és 240 m hosszú, krími hársfákkal (Tilia x euchlora) szegélyezett négysoros sétány egyenes tengelyessége törte meg. A sétány telepítését még 1898 őszén

megkezdték Összesen 98 db csemetét ültettek el.171 Nem véletlenül éppen ennyit, feltehetően a királyné halálának idejére utalt a telepített hársfák példányszáma. A fasor az egyik legimpozánsabb eleme a parknak, mivel a belépő figyelmét rögtön a királyné szobrára irányítja. A hársfák összeboruló koronái hármas boltívet képezve körülölelték Erzsébet királyné szobrát. A látvány ily módon felerősítette az Erzsébethez kapcsolódó eszményi elképzeléseket, és patetikus érzést keltett a látogatókban. A park gócpontjában elhelyezkedő műrom 4 m magas, 8000 m³ térfogatú dombon áll, ami egyben a park legmagasabb pontja is. A mesterséges dombba süllyesztve 5 m átmérőjű, 2,5 m magas, 5 hl űrtartalmú, ujjnyi vastag vaslemezből készült víztartályt helyeztek el, amelyben a park öntözését szolgáló vizet tárolták.172 Mindehhez locsolóvíz-hálózatot is kiépítettek173 A korabeli leírásokban olvasható, hogy

nemcsak öntözésre használták a vizet: „A szikla két oldalából csergedező patak tör elő s a szirtek közt helyenkint elrejtőzve, gyors folyással halad a park lapályos részébe.”174 A Kert 1899d, 804. A Kálvária az Erzsébet-park létesítése előtt 123 évvel már a jelenlegi helyén állt. 1771-ben Grassalkovich Antal megbízásából feltehetőn Mayerhoffer János tervei alapján készült. Faludi 1995, 78 171 E. K E 1899, 81 172 E. K E 1899, 82 173 Krassay 1998, 59. 174 Ripka 1901, 46. 169 170 39 A dombon álló mesterséges sziklacsoportot feltehetően Zala György tervei alapján építették.175 A legendárium szerint a műromhoz szükséges köveket Darányi Ignác minden részletre kiterjedő figyelemmel olyan helyekről hozatta, amelyeket a királyné igen kedvelt.176 Valójában a sziklacsoport emeléséhez szükséges mintegy 420 m³ sziklaszerű terméskőanyagot részben a Gödöllői Magyar Királyi Erdőhivatal kerületeiből, a Mácsa mellett

fekvő ecskendi és a Visegrád mellett fekvő apátkúti kőbányáiból, a Nagymarosi Erdőgondnokság fehérhegyi erdőrészének lelencköveiből, valamint a Bustyaházai Erdőhivatal kerületében lévő pudpleszai kőbányából szállították.177 A műrom tetején fehér mészkő korona nyugszik, előrészén antik kőpad található, és lépcsős feljáró vezet egy kis teraszhoz, ahol bronz táblán az „Erzsébet királyné emlékére” felirat olvasható. A sziklacsoport előtt áll a királyné szobra A park központjának szánt terület kialakítása igen impozáns lehetett, amint az Ripka Ferenc leírásából is kivehető: „A repkénnyel befutott, mohos sziklacsoport előtt, a domb tövében, pompás pázsitköröndben áll a Királyné szobra”178 A királyné szobrának ügyében még 1898-ban szoborbizottság alakult. A műalkotást Róna József készítette díjmentesen, és a fennálló költségeket közadakozásból finanszírozták. 179 A szoborra több

elképzelés is született. Az eredeti elgondolások szerint Zala György készítette volna Erzsébet szobrát, és úgy ábrázolta volna a királynét, hogy egy rózsabokor előtt állva éppen egy parasztleány fejére teszi a kezét.180 Habár ez a koncepció nem valósult meg, jól mutatja azt az eszmét, ami a királynét Szent Erzsébettel azonosította. Az allegorikus kép erősítésére pedig minden eszközt megaragadtak. Az elképzelt szobor segítette volna az asszociációt a szenttel, míg a négyes hársfasor lombkoronája által képződő boltív a templomok architektonikájának megidézésével fokozta volna a patetikus érzéseket. A Róna József-féle szobor sokkal szolidabb, elegánsabb kialakításával is megkapó látványt nyújt, és Erzsébet királyné alakját idézi fel, mindenféle allegorikus tartalomtól mentesen. A növénykiültetést is úgy alakították, hogy szép keretet adjon a központi területnek, és kiemelje Erzsébet királyné

szobrát. A korabeli képeslapokon látható, hogy a háttérben az erdő sűrű, őserdő hatást kelt, míg a sziklacsoport előtti növénykiültetés szándékosan alacsonyan tartott, hogy a szobor láthatóságát ne zavarja (82-83. ábrák) Többnyire örökzöldeket alkalmaztak, illetve a műrom előtti domboldalon koszorú alakú kiültetés volt látható. A főbejárattól Krassay 1998, 59. Ripka 1901, 47. 177 E. K E 1899, 82 178 Ripka 1901, 47. 179 Ripka 1901, 47-48. 180 A Kert 1899b, 649. 175 176 40 a sziklacsoporthoz vezető tengely mentén a fa és cserjeféléket csoportosan vagy szoliterként ültették, és a főkaputól távolodva, a park szélei felé egyre sűrűbben telepítették a növényzetet. A korabeli tervrajzokat vizsgálva látható, hogy a park területében igen hamar változás történt. 1901-ben a Räde Károly által eredetileg tervezett parkhoz északnyugat felől egy erdősített részt csatoltak.181 A hozzákapcsolt terület szervesen

illeszkedik a parkhoz, a főbb kompozíciós elemeket követi (84-85. ábrák) A későbbiekben, a levelezőlapok tanúsága szerint gondozott, szívesen látogatott hellyé vált a park. Lassacskán azonban különböző beépítések következtében vesztett eredeti területéből.182 A változás nyomon követhető az 1933-ban megrendezett IV Világjamboree kapcsán készített térképből, amikor a cserkésztalálkozó kiemelkedő helyszíne volt a park (45. és 50. ábrák) Azonban ezt követően kevesebb figyelmet kapott a park, növényállományát elhanyagolták, így az eredeti térkompozíció is átalakult (86-87. ábrák) A park telepítésétől számított 40 évvel később Räde Károly felháborodottan írt a gödöllői Erzsébet szobor és park elhanyagoltságáról: „ A tervező célja az volt, hogy a szobor távolabb az utca zajától, de az országútról még láthatóan helyeztessék el. Így is történt s a szobor azon a helyen, ahol ma is áll, egy a

szoborhoz vezető kb, 200 m. hosszú négyszeres härsfasor végén emeltetett. Ezen négyszeres hársfasorból a kertművészeti tervező idővel, a fák kellő nevelése és nyesése révén, valóságos a szoborhoz vezető faág-alagutat szándékozott létesíteni, mely alagut végén a szobor monumentalitása teljességében érvényesülhetett volna. Azóta négy évtized mult el és a kellő gondozás hiányában a hársfasor nem nyerte el a tervbevett alagut formáját, a főtengelyre leburjánzó nyesetlen ágak pedig eltakarják a szép szobrot. A mai látogató a szobrot csak akkor pillanthatja meg, ha már közvetlenül előtte áll.”183 Az Erzsébet park Gödöllőn még ma is a királyné kultuszát leginkább őrző természeti érték. Habár területe az előző század viharos történelmének köszönhetően jelentősen megcsonkult, a park központi kialakítása alapvetően nem változott meg. Jelenleg a főbejárathoz közel eső részek rehabilitációja

történik, a tervek célja az 1901-es állapotok visszaállítása, az egykori átlátások, látványtengelyek helyreállítása, a királyné szobrának és a sziklacsoport felújítása.184 Itt rendezték meg a Jamboree vilálgtalálkozót. Az 1910-es években a HÉV vonalának építése miatt csonkoltál meg a park területét, majd 1926-ban sportpályát építettek bele. Krassay 1998, 60-61 183 Kertészeti Sz. 1939, 216 184 www.godollohu 181 182 41 VIII. Összefoglalás Számtalan liget, park, sétatér található a történelmi Magyarország területén, ami egy bizonyos időszakban viselte Erzsébet királyné nevét. Létrehozásuk vagy átnevezésük Erzsébet emlékének ébren tartását szolgálta. A királynét már élete során mítoszok övezték, a halála után központi kezdeményezésre induló mozgalmak pedig a mítoszok elburjánzását, kultusszá terebélyesedését hozták el. Köztudott volt a királyné rajongása a természet iránt, így a

kertművészet a magyarországi Erzsébet-kultusz megvalósulásának egy fontos terepe lett. A dolgozatban a legnagyobb problémát éppen annak meghatározása okozta, hogy a fásítási mozgalom keretében létrejövő emlékfák, ligetek, parkok tarka kavalkádja közül mi az, ami kertművészeti aspektusból értékesnek tekinthető. A földművelésügyi miniszter felhívására létrehozott valamennyi emlékfa bírt kultikus értékkel, hiszen emlékezés céljából ültették el, azonban többségük, mint kertművészeti alkotás, nem volt jelentős. Ezek azok az esetek, amikor egy-egy erdészet egy újrafásított erdőrészt nevezett el Erzsébetről, vagy egy falusi ember elültetett az udvarán két diófát. Ezekben az esetekben nem beszélhetünk kertművészeti hatásról, a tájalakító hatás azonban ettől függetlenül nagy lehetett – egy korábban kopár terület erdősítése, vagy szántóföld helyén gyümölcsös létrehozása a tájképet erősen

átformálta. Mint a felhozott példák mutatják, sok esetben a gazdasági haszonszerzés motiválta a mozgalomban részt vevőket. Esetenként előfordult, hogy kifejezetten gazdasági célt szolgáló erdő vagy gyümölcsös kapta meg a királyné nevét. Biztosan voltak olyanok is, akik pusztán ingyen fásítási lehetőségként tekintettek az akcióra és a lehető legnagyobb haszon megszerzésére törekedtek. A dolgozat legfontosabb forrását az 1899-ben a minisztérium által kiadott Erzsébet királyné emlékfái című album jelentette. Bőséges anyaggal szolgál a felhívás nyomán létrejött facsoportokról és parkokról is. Az összeírás célja az elültetett fák számának megállapítása volt, így az albumban minden ekkorra megvalósult vagy megvalósítani tervezett telepítés helyet kapott, esetenként részletesebb leírással. Azonban az emlékalbum nem rendszerezte külön listában a királyné emlékét kertművészeti szempontból őrizni hivatott

parkokat, ligeteket. Ezekről csak úgy szerezhetünk tudomást, ha az egész albumot végigolvassuk, és így a rengeteg szoliter fa vagy facsoport között rábukkanhatunk a ligetekre, parkokra is. Az egész album valójában egy felsorolás, amiben számba vesznek mindenkit, aki akár egyetlen fa elültetésével eleget tett a felhívásnak. 42 A kutatást megnehezítette az egyes telepítések eltérő leírása. Bizonyos esetekben igen szűkszavú jellemzések nehezítették az azonosítást, másutt értelemzavaró volt ugyanazon fogalmak használata különböző méretű és jellegű telepítések esetén. A könyv adatainak összevetése során kiderült, hogy a telepítők több esetben eltúlozták faültetéseik jelentőségét, míg akadtak olyanok is, akik túlzott szerénységgel kevés információt adtak egy-egy ültetésről. A leírások Erzsébet ligetként jelenítenek meg esetenként egy falusi templomkertben elültetett facsoportot ugyanúgy, mint egy

városban valódi térszervező hatással és úthálózattal kialakított, jelentős parkot. Ha elképzelünk egy számegyenest, az egyik póluson tehát a szoliter faültetéseket kell elhelyeznünk, míg a másikon az önálló, kifejezetten ekkor, a királyné emlékére létrehozott nagy parkokat. A kettő között helyezkednek el a facsoportok, kopárfásítások, véderdők, ligetek Az anyag szűrése tehát jelentős feladat volt. A mellékelt táblázat egy további szűrőt jelent, hiszen csak a városi ligeteket osztályozza. Ezek közül is sok olyan volt, ahol pusztán egy meglévő köztér átnevezésével utaltak a királynéra, vagy meglévő parkot alakítottak át kisebb vagy nagyobb mértékben. A legfontosabb kategóriát nyilvánvalóan az önálló park jelenti, amiből korántsem létesült annyi, mint amennyire a mozgalom méretéből következtetni lehetne – nem beszélve azokról a felsorolt parkokról, amelyek végül soha nem valósultak meg. Az 1898-as

emlékfásítási mozgalom a maga nemében a legjelentősebb volt Magyarországon. Az uralkodó pár ezüstlakodalma, a trónörökös esküvője alkalmából csak faültetésekről beszélhetünk, csakúgy, mint 1896-ban, amikor egyes esetekben az ekkor állított milleniumi emlékművek köré ültettek fákat és környezetüket rendezték. Az 1898-ban kiadott körrendelet minőségileg hozott újat abban a tekintetben, hogy parkok, ligetek létesítésére is tett felhívást, míg a korábbi mozgalmak esetében ez az elem nem található meg. A későbbiekben viszont már a kultikus elem hiányzott teljes mértékben, a húszas években induló alföldi fásítási program célja a legjelentősebb erdős területeit elvesztő Magyarország fahiányának enyhítését szolgálta – tisztán gazdasági cél volt tehát, minden mitikus elemtől mentesen. Az 1898-ban létrejött parkok a hazánkban valaha volt emlékfásítások csúcspontjaként értékelhetők, hiszen ez volt az

utolsó ilyen mozgalom, míg korábban ilyen kontextusban parkok nem jöttek létre. A faültetési mozgalom kis mértékben terjedt ki nagyobb parkok létrehozására. Erzsébet királyné emlékénél sokkal fontosabb volt a fásítás, az erdősültség növelése, ami mint cél később is megjelent Magyarországon, de ekkor már ideológiát nem gyártottak mellé. Ennek megfelelően az Erzsébet-emlékfásítás keretében sokkal nagyobb arányban jelentek meg a tájalakító hatású elemek, mint a kertművészetileg értékelhetőek. Így elmondható, hogy ez volt az első faültetési mozgalom, aminek a keretei között több parkot, városi teret is létrehoztak, mégis inkább 43 záróakkordként értelmezhető, mint kezdetként. A későbbi évtizedekben országos mozgalom keretében kultikus elemekkel átszőtt parklétesítés már nem történt. IX. Forrás és irodalomjegyzék Felhasznált irodalom A Kert 1899a Räde Károly: Erzsébet királyné emlékkert. A

Kert V évf (1899) 19 sz., pp 643-644 A Kert 1899b A gödöllői Erzsébet-park. Szerk: Igali Svetozár A Kert V évf (1899) 19. sz, p 649 A Kert 1899c Erzsébet királyné emlékfái. Szerk: Igali Svetozár A Kert V évf (1899) 19. sz, p 650 A Kert 1899d Räde Károly: A gödöllői Erzsébet-királyné park. A Kert V évf (1899) 24. sz, p 804 Alföldy 2007 Alföldy Gábor: Historical revivalism in Hungarian country gardens between 1880 and 1930, an exploration and analysis. Acta Historiae Artium. XLVIII (2007) Alois 1919 Alois Riegl: A modern műemlékkultusz lényege és kialakulása (1919). In uő: Művészettörténeti tanulmányok Budapest, 1999, pp 7-47. Az áttörés 2004 Az áttörés kora. Bécs és Budapest a historizmus és az avantgárd között 1873-1920. Szerk: F Dózsa Katalin Budapest, 2004 III köt Bainter 1902 Baintner Hugó: Emlékbeszéd Erzsébet királyné fölött. Kassa, 1902 Balogh 2004 Balogh Péter István: A szabadterek változása a nagy

európai városmegújításokban. Doktori disszertáció BCE Doktori Iskola Budapest, 2004. Borovszky 1910 Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye. Szerk.: Borovszky Samu. Budapest, [1910] p. 92 /Magyarország vármegyéi és városai, 13/ Dauner 1998 Dauner Márton: Az erdészeti hatóságok szerepe az Erzsébet-ligetek létesítésében és fenntartásában. In Emlékülés a Gödöllői Erzsébet- 44 park alapításának 100. évfordulóján Szerk: Krassay László Gödöllő, 1998. pp 31-35 Dózsa 1999 F. Dózsa Katalin: Iszonyú magyar honvágyam van Erzsébet és a magyarok. Rubicon X (1999) 9-10 sz, pp 46-48 E. A M K 1992 Erzsébet a magyarok királynéja. (Kiállítási katalógus) Szerk: F Dózsa Katalin. Budapest,1992 E. K E 1899 S. n: Erzsébet királyné emlékfái Budapest, 1899 E. K E K 2007 Farkas Zsuzsanna – Kaján Mariann – Kovács Éva Marianna: Erzsébet királyné emlékezete képeslapokon. Budapest, 2007 Emlékülés 1998 Emlékülés a

Gödöllői Erzsébet-park alapításának 100. évfordulóján Szerk.: Krassay László Gödöllő, 1998 Erdészeti L. 1879a Különfélék. Felhívás az erdőbirtokosokhoz és erdőtisztekhez Erdészeti Lapok. XVIII évf (1879) 4 sz, pp 265-266 Erdészeti L. 1879b Különfélék. Emlékfüzet a nászfákról Erdészeti Lapok XVIII évf (1879) 12. sz, p 913 Erdészeti L. 1899 Tomasovszky Imre: „Erzsébet Királyné emlékfái" a selmeczbányai m. kir erdőakadémia tanerdejében Erdészeti Lapok XXXVIII évf (1899) 6. sz, pp 591-596 Erdészettörténeti K. Bartha Dénes – Oroszi Sándor: Ha Selmec hív Az erdészeti egyesület harmadik selmecbányai gyűlésére. Szerk: Oroszi Sándor. Balassagyarmat – Budapest, 2009, pp 117-118 /Erdészettörténeti közlemények, 53./ Faludi 1995 Faludi Ildikó: Guide to Gödöllő. Gödöllő, 1995 Frazer 1925 Frazer, James George: Az aranyág. 2 jav kiad Budapest, 2002, pp. 72-83 A válogatás a következő kiadás alapján

készült: James George Frazer: The Golden Bough. A Study in Magic and Religion. Abriged edition London, 1925 Gartenwelt 1901 Räde Károly: Der Plan des neuen Elisabeth-Parkes in Gödöllő bei Budapest. Die Gartenwelt V évf (1901) 45 sz, p 529 Gábel 1905 Gábel Gyula: Erzsébet királyasszony emlékének: Magyarország nagy királynéjának. Budapest, 1905 45 hódolat Gerő 1992 Gerő András: Egy magyar kultusz: Erzsébet királyné. In Erzsébet, a magyarok királynéja. (Kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban 1992 május 18.-1993 január 15) Budapest, 1992, pp 7-15 Gerő 1993 Gerő András: Egy magyar kultusz: Erzsébet királyné. In uő: Magyar polgárosodás. Budapest, 1993, pp 379-395 Gerő 1999 Gerő András: A királyné szerepe. A magyarok és Erzsébet Rubicon X. évf (1999) 9-10 sz, pp 49-51 Gerő 2004 Gerő András: A magyar Habsburg-szükséglet, lehetőség és valóság. In Uő: Képzelt történelem Fejezetek a magyar szimbolikus politika

XIX-XX. századi történetéből Budapest, 2004, pp. 79-117 Góg 1998 Góg Imre: Erzsébet királyné emlékére. Vízügyes faültetések, parkok, ligetek kialakítása a Körösök mentén 1998-ban. Víztükör XXXVIII. évf (1998) 2 sz, pp 22-23 Hamann 1988 Hamann, Brigitte: Erzsébet királyné. Budapest,1988 Hanák 1999 Hanák Péter: 1898. A nemzeti és állampatrióta értékrend frontális ütközése a Monarchiában. In: Kert és Műhely Budapest, 1999, pp 88-100. Hanusz 1905 Hanusz István: Fűben, fában. Budapest, 1905 Jeney 1998 Jeney László: A Gödöllői Erzsébet-park részleges rekonstrukciója 1997-98-ban. In Emlékülés a Gödöllői Erzsébet-park alapításának 100. évfordulóján Szerk: Krassay László Gödöllő, 1998, pp 8594 Kaán 1909 Kaán Károly: A természeti emlékek fenntartása. Budapest, 1909 Kalocsay 1899 Kalocsay Endre: Megemlékezés (Erzsébet királyné haláláról). Csurgó, 1899. Katona 1991 Katona Tamás: Erzsébet,

Magyarország királynéja. In Erzsébet, a magyarok királynéja. (Kiállítás az Osztrák Kultúra Múzeumában) Szerk.: Cennerné Wilhelmb Gizella Eisenstadt, 1991, pp 156-161 Krassay 1998 Krassay László: A Gödöllői Erzsébet-park története és leírása. In Emlékülés a Gödöllői Erzsébet-park alapításának 100. évfordulóján Szerk.: Krassay László Gödöllő, 1998, pp 57-83 Kertészeti Sz. 1939 Räde Károly: A gödöllői Erzsébet királyné-szobor mostoha sorsa. Kertészeti Szemle. XI évf (1939) 8 sz, pp 216-217 46 Labádi 1998 Labádi Lajos – Szatmári Imre: Szentes régi képes levelezőlapokon. Szeged, 1998. Lauschmann 1996 Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története. A szabadságharc leverésétől az első világháborúig. 1849-1914. IV. köt. Székesfehérvár, 1996. Liber 1934 Liber Endre: Budapest szobrai és emléktáblái. Budapest,1934 Ludvigh 1904 Ludvigh Béla: Magyarok csillaga. Vezérkönyv Erzsébet

gyászünnepélyek rendezéséhez. Budapest, 1904 Magyar 2008 Magyar Erzsébet: Társalkodási kertek, promenádok, mulató- és népkertek. A Habsburg monarchia közparkjai: magánkertek és városi parkok Buda-Pest társas életében. Doktori disszertáció ELTE Doktori Iskola. Budapest, 2008 Márki 1899 Márki Sándor: Erzsébet, Magyarország királynéja 1867-1898. Budapest, 1899. Mazányi 1986 Mazányi Judit: Emlékművek a századfordulón. In Lélek és forma Magyar művészet 1896-1914. Szerk: Éri Gyöngyi, O Jobbágyi Zsuzsa. Budapest, 1986, pp 31-35 Mihályi 1997 Mihály Mónika: A gödöllői Erzsébet-park, mint védett közpark, fejlesztési javaslatai. Diplomamunka KE Budapest,1997 Niederhauser 1992 Niederhauser Emil: Merénylet Erzsébet királyné ellen. Budapest, 1992. Niederhauser 1999 Niederhauser Emil: Erzsébet királyné 1837-1898. Rubicon X évf (1999) 7. sz, pp 57-62 Oroszi 1993 Oroszi Sándor: A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Erzsébet

királynéligetek és -ültetvények. In Zounuk 8 Levéltári Évkönyv Szolnok, 1993, pp. 349-364 Oroszi 1998 Oroszi Sándor: Erzsébet-ligetek és -emlékfák Magyarországon. In Emlékülés a Gödöllői Erzsébet-park alapításának 100. évfordulóján Szerk.: Krassay László Gödöllő, 1998, pp 25-30 Péter 2002 Péter I. Zoltán: Nagyvárad 1885-1915 Szerk: uő Nagyvárad, 2002. /Mesélő képeslapok,1/ Pintér 1899 Pintér Kálmán: Emlékezés Erzsébet királynénkról. Beszéd iskolai gyászünnepélyeken. Budapest, 1899 47 Plinius 1987 Plinius Secundus, Caius: A természet históriája: a növényekről: részletek a XII-XXI. kötetből Szerk: Zánkai Géza Budapest, 1987 p. 55-57 Polónyi 1987 Városi Helytörténeti Gyűjt. kiállítása Erzsébet királyné születésének 150. évfordulójára Szerk: Polónyi Péter Gödöllő, 1987 Rácz 2001 Erzsébet, a magyarok királynéja. Szerk: Rácz Árpád Budapest, 2001. Récsei 1905 Récsei Ede:

Erzsébet királyné hazai turista útjai. (Magyar Tanitók Turista Egyesülete) Budapest, 1905. Révai 6. Erdő-tisztelet szócikk. Révai Nagy Lexikona Dúc-Etele 6 köt Budapest, 1912. p 627 Révai 7. Fakultusz szócikk. Révai Nagy Lexikona Etelka-Földöv 7 köt Budapest, 1912. p 154 Ripka 1901 Ripka Ferenc: Erzsébet királyné Gödöllőn 1867-1897. Emlékkönyv a gödöllői Erzsébet szobor leleplezési ünnepére. Budapest,1901 Schlauch 1899 Schlauch Lőrinc: Erzsébet királyné emléke. Emlék-beszéd Nagyvárad, 1899. Schubert 1998 Bakonyiné Schubert Éva (et al.): Ismét régi pompájában a Királyné kertje. Krónika Gödöllői Királyi Kastély folyóirata 1998 1 sz p 5 Stirling 1980 Stirling János: A szecesszió korának kertművészete Magyarországon. Doktori disszertáció KE Budapest, 1980 Szabó 2003 H. Szabó Lajos: Erzsébet királyné tisztelete Pápán és környékén 1898-1998. Szerk: Hermann István Pápa, 2003 /Jókai füzetek, 35./

Szabó 2004 Szabó Margit: Erzsébet királyné a budai hegyekben. Szerk: Salamin András. Budapest, 2004 /Hegyvidékünk gyöngyszemei, 9/ Századok 1898 Teleki Géza – Nagy Gyula: A Magyar Történelmi Társulat 1898 évi september 22-én d. u 5 órakor tartott rk vál ülésének jegyzőkönyve. Századok XXXII évf (1898) 7 sz, pp 673–674 Szeles 1991 Szeles László: Katalógus (Erzsébet magyar királyné szobrairól, emlékoszlopairól és emléktábláiról.) In Erzsébet, a magyarok királynéja. (Kiállítás az Osztrák Kultúra Múzeumában) Szerk: Cennerné Wilhelmb Gizella. Eisenstadt, 1991 48 Szentes 1998 Labádi Lajos-Szatmári Imre: Szentes régi képes levelezőlapokon. Szentes, 1998. Tóth 1987 Tóth Antal: Erzsébet királyné kultuszáról. In Városi Helytörténeti Múzeum Kiállítása Erzsébet királyné szültésének 150. évfordulójára Szerk.: Polónyi Péter Gödöllő, 1987, pp 3-10 Tóth 2006 Tóth Eszter: Egy kert, egy park, egy

liget - közparkok kialakulása Nagykanizsán a századfordulón. Diplomamunka BCE 2006 Törvénytár 1899 Magyar törvénytár. Szerk: Márkus Dezső Budapest, 1899 p 136 Varga 1998 Varga Gábor: Egy ódon város Erzsébet-kertje. In Emlékülés a Gödöllői Erzsébet-park alapításának 100. évfordulóján Szerk: Krassay László. Gödöllő, 1998 pp 49-55 Vér 2006 Vér Eszter Virág: Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között. Budapesti negyed XIV. évf (2006) 2-3 sz Wilhelmb 1991 Cennerné Wilhelmb Gizella: A képzőművészet szerepe Erzsébet királyné tiszteletének és kegyeletes emlékezetének ábrázolásában. In Erzsébet a magyarok királynéja. (Kiállítás az Osztrák Kultúra Múzeumában). Szerk: Cennerné Wilhelmb Gizella Eisenstadt, 1991, pp. 168-175 V.U Mikszáth Kálmán: Mikor utoljára láttuk. Vasárnapi Ujság XLV évf (1898) 39. sz, pp 644-645 http://mek.niifhu www.godollohu www.nyiradhu

Levéltári források Magyar Országos Levéltár. K 78 Földművelésügyi Minisztérium Elnöki iratok: MOL K 178. 74 cs 9983/eln 1899 MOL K 178 67. cs 1040/eln 1899 Magyar Országos Levéltár. K 184 Földművelésügyi Minisztérium Általános iratok: MOL K 184. 1899-1/a-319 49 Jogszabályok Községi törvények a rendezett tanácsú városok rendezésért: az 1870. évi XLII, az 1871 évi XVIII. és az 1886 évi XXII törvénycikkek 1886. évi XXI törvénycikk a törvényhatóságokról 1898. XXX törvénycikk Dicsőült Erzsébet királyné emlékének törvénybe iktatásáról A földművelésügyi miniszter 71544/I/1-a számú rendelete I-II. (1898 november 19) X. Mellékletek 1 1. táblázat – A Nyugat-magyarországi Egyetem Növénytan Tanszékének adatbázisában nyilvántartott Erzsébet fák (http://oregfak.emknymehu) megye Baranya település név Almamellék Quercus robur kor kerület magasság (év) (cm) (m) 108 226- megjegyzés 15-18 3 egyed

18-22 5 egyed 18-22 5 egyed 108 315 19 1 védett egyed 104 344 23 1 veszélyeztetett 261 Baranya Szentlászló Quercus cerris 108 174323 Baranya Szentlászló Quercus robur 108 174323 Baranya Szilágy Tilia platyphillos Baranya Szilágy Tilia platyphillos Győr – Vének Quercus robur egyed 104 245- Moson – 325 Sopron 50 26 5 egyed 2. táblázat – Városi jogú települések Erzsébet parkjainak és ligeteinek kategorizálása (Az Erzsébet királyné emlékfái c. album alapján) Átnevezett parkok Vármegye Város Kategória Erzsébet királyné Leírás Baranya Pécs Győr Győr t. j v Erzsébet liget Kisújszállás r. t v Erzsébet liget 8 holdas népkert átnevezése Kis-Küküllő Erzsébetváros r. t v Erzsébet liget sétány átnevezése Kolozs Kolozs r. t v Erzsébet park Lugos r. t v Erzsébet liget sétány a felső sétatér átnevezése a veszprémi út mentén létesített liget átnevezése Jász –

Nagykun – Szolnok Krassó – Szörény a városi fürdő kertjének átnevezése a római katolikus temető helyén lévő park átnevezése Elba nevű 8 kataszteri hold és Maros – Torda Marosvásárhely Erzsébet liget 400 négyszögöl területű közkert átnevezése a városliget, illetve az innen az Nógrád Losonc r. t v Erzsébet királyné erdei fürdőbe vezető 400 liget és sétaút tölgyfával szegélyezett sétaút átnevezése 400 db hársfából álló 3 soros Nyitra Szakolca sz. k v Erzsébet sétatér sétányt nevezett át a város elöljárósága Zólyom Zólyom r. t v Erzsébet sétatér 51 a város a főterét nevezte át Átalakított parkok Vármegye Város Kategória Leirás a sétatéren lévő tóban egy Bács – Bodrog Újvidék sz. k v Erzsébet királyné liget szigetet létesítése, amit 1300 db különböző díszfával és cserjével ültetett be a város elöljárósága a Bihar Vármegyei Gazdasági Egyesület az

egyesületi Bihar Nagyvárad r. t v Erzsébet liget faiskolából 1400 négyszögöles területet ligetté alakított és a nagyközönség rendelkezésére bocsátott a városi közkert átnevezése és Borsod Miskolc r. t v Erzsébet kert egy Erzsébet szobor felállítása a kertben, illetve a szobor környezetének kialakítása a 24 holdas népkert Csongrád Hódmezővásárhely t. j v Erzsébet sétány átnevezése és abban 1 holdas liget létesítése 260 díszfával, 290 bokorral az újszegedi Népkert Szeged t. j v Erzsébet liget átnevezése és emlékoszlop állítása A Halesz nevű erdő Fejér Székesfehérvár t. j v Erzsébet liget átnevezése és fűzfákkal beültetett körönd kialakítása az erdőben a főtér átnevezése Gömör és Kishont Rimaszombat r. t v Erzsébet tér és a régi temető átnevezése, Erzsébet liget illetve a további tervek szerint a vasút által határolt területek 52 a temetőhöz csatolása,

parkosítása és üdülőhely kialakítása Jász – Nagykun – a régi kaszinó sétányát Szolnok r. t v Erzsébet kert Szolnok átnevezte, fásította és cserjékkel beültette a 9 holdas Neuhof kert Sopron Sopron t. j v Erzsébet kert átnevezése és új terület hozzácsatolása és parkosítása a Kossuth kert átnevezése és a kert egyik legszebb részén egy nagy köröndben 3000 db Szatmár Szatmárnémeti sz. k v Erzsébet kert örökzöld puszpáng, 2000 db Ampelopsis quinquefolia és 114 db díszcserjét elültetése a Sévíz utca felőli közparkot Szeben Nagyszeben sz. k v Königlich nevezte át és díszfacsoport Elisabeth Park ültetését tervezte a városi elöljáróság az Obere Erlen parkban 3500 Szászsebes r. t v Erzsébet park db fenyőfa ültetése és a park átnevezése a temesvár – Temes Temesvár sz. k v Erzsébet liget erzsébetkülvárosi liget átnevezése és különleges fafajtákkal való beültetése 53

Újonnan létesített parkok Vármegye Város Kategória Leírás 201 db fenyővel és 112 db Arad Arad Erzsébet liget lombhullató fával beültetett ligetet létesítése Bács – Bodrog Szabadka Erzsébet királyné park Erzsébet királyné liget dísznövényekkel beültetett liget, ahol a királyné szobrát tervezték felállítani a palicsi fürdő parkja felett lévő területet 1100 db fenyőfával ültettek be a vármegyeház tér Bács – Bodrog Zombor Erzsébet liget parkosítását tervezte 1899 őszén Csongrád Szentes Erzsébet liget Hunyad Déva r. t v Erzsébet liget Hátszeg r. t v Erzsébet liget Jász – Nagykun – kert telepen liget létesítése a vasúti vendéglő körül liget létesítése emlékliget létesítését tervezte 282 különféle díszfa Mezőtúr r. t v Erzsébet liget Szolnok Komárom a Széchenyi úttól északra eső elültetésével emlékliget kialakítása Komárom sz. k v Erzsébet liget ligetet

létesített Sziget – Kamarán a Tisza és Máramaros Máramarossziget r. t v Erzsébet liget az úsztató csatorna között tervezett parkosítani a komáromi út mentén Nyitra Érsekújvár r. t v Erzsébet sétatér parkosítást tervez 800 db fa és bokor elültetésével az utászlaktanya és a Ferencz Pozsony Pozsony t. j v Erzsébet park József híd felüljárója közötti részek parkosítását tervezte 54 1899 őszén Sopron Ruszt r. t v Erzsébet tér Szabolcs Nyíregyháza r. t v Erzsébet liget 200 díszfa ültetésével városi tér kialakítását tervezte emlékliget ültetése 119 különböző díszfa és Szolnok – Szamosújvár r. t v Doboka Erzsébet sétány cserje elültetésével kialakított sétatér Veszprém Pápa r. t v Erzsébet liget 7 holdon parkosítás 2500 db fa és 37000 cserje elültetésével XI. Mellékletek 2 XI. 1 Ábrajegyzék 1. ábra http://marieantoinette.himegimijp (elérhető: 2010 november 20) 2.

ábra E. K E 1899, 44 rajz Erzsébet emlék Brunóczon 3. ábra E. K E K 2007, 60 4. ábra Gödöllői Királyi Kastély Múzeum. Képeslapgyűjtemény 2514/6 Múzeumterem az Erzsébet királyné emlékmúzeumban. 5. ábra Gödöllői Királyi Kastély Múzeum. Képeslapgyűjtemény 2654/5 Budapest Erzsébet kórház. 6. ábra Gödöllői Királyi Kastély Múzeum. Képeslapgyűjtemény 2374/3 Pécs Magyar Királyi Erzsébet Tudomány Egyetem központi épülete. 7. ábra Gödöllői Királyi Kastély Múzeum. Képeslapgyűjtemény 2514 Nagybecskerek Erzsébet híd. 8. ábra Gödöllői Királyi Kastély Múzeum. Képeslapgyűjtemény 2437/3 Arad Erzsébet híd 9. ábra Gödöllői Királyi Kastély Múzeum. Képeslapgyűjtemény 2514 Komárom Erzsébet híd. 10. ábra OSZK Kisnyomtatványtár. 1945 előtti képeslapok Budapest 11. ábra Gödöllői Királyi Kastély Múzeum. Képeslapgyűjtemény 2555/6 Arad Erzsébet körút 12. ábra Gödöllői Királyi

Kastély Múzeum. Képeslapgyűjtemény 2680 Baja Erzsébet út 13. ábra Gödöllői Királyi Kastély Múzeum. Képeslapgyűjtemény 2615/1 Bártfafürdő Erzsébet királyné körút. 55 14. ábra Gödöllői Királyi Kastély Múzeum. Képeslapgyűjtemény 2611/1 Győr Erzsébet tér 15. ábra Gödöllői Királyi Kastély Múzeum. Képeslapgyűjtemény 2590/5 Újvidák Erzsébet tér 16. ábra Gödöllői Királyi Kastély Múzeum. Képeslapgyűjtemény 2865 Pécs Erzsébet sétatér 17. ábra Gödöllői Királyi Kastély Múzeum. Képeslapgyűjtemény 2468/3 Pécs Diadalkapu az Erzsébet sétatérnél. 18. ábra Gödöllői Királyi Kastély Múzeum. Képeslapgyűjtemény 2075 Csillaghegy Erzsébet királyné szobor. 19. ábra Gödöllői Királyi Kastély Múzeum. Képeslapgyűjtemény 1765 Kolozsvár Erzsébet királyné szobra a fellegvári sétaúton. 20. ábra Gödöllői Királyi Kastély Múzeum. Képeslapgyűjtemény 2615/3 Kolozsvár Fellegvár az

Erzsébet híddal. 21. ábra OSZK Térképtár. TM 11623 Kolozsvár 22. ábra Gödöllői Királyi Kastély Múzeum. Képeslapgyűjtemény 2415/4 Komjáth Kálvária és Erzsébet liget. 23. ábra Gödöllői Királyi Kastély Múzeum. Képeslapgyűjtemény 1765 Máriavölgy Erzsébet szobor. 24. ábra Gödöllői Királyi Kastély Múzeum. Képeslapgyűjtemény 1765 Miskolc Népkert Erzsébet szoborral. 25. ábra Gödöllői Királyi Kastély Múzeum. Képeslapgyűjtemény 2415/3 Gyula Göndöcs népkerti pavilon. 26. ábra Gödöllői Királyi Kastély Múzeum. Képeslapgyűjtemény 1765 Pöstyén 27. ábra Gödöllői Királyi Kastély Múzeum. Képeslapgyűjtemény 1765 Veszprém 28. ábra Gödöllői Királyi Kastély Múzeum. Képeslapgyűjtemény 1765 Pécs Erzsébet szobor a pécsi Ferencz József laktanyában. 29. ábra Gödöllői Királyi Kastély Múzeum. Képeslapgyűjtemény 2636/3 Örkény 30. ábra Gödöllői Királyi Kastély Múzeum.

Képeslapgyűjtemény 2504/5 Eperjes Erzsébet szobor. Tűzérlaktanya 31. ábra Gödöllői Királyi Kastély Múzeum. Képeslapgyűjtemény 2784/1 Czecze Széchenyi utca Erzsébet szoborral. 32. ábra Gödöllői Királyi Kastély Múzeum. Képeslapgyűjtemény 2418/3 Czecze Erzsébet királyné emlékszobor. 33. ábra Gödöllői Királyi Kastély Múzeum. Kaján Mariann felvétele 1363 Nyirád Erzsébet szobor. 56 34. ábra Gödöllői Királyi Kastély Múzeum. Képeslapgyűjtemény 1765 Nyirád Erzsébet királyné szobra. 35. ábra Gödöllői Királyi Kastély Múzeum. Képeslapgyűjtemény 2844 Szabadka 36. ábra Gödöllői Királyi Kastély Múzeum. Képeslapgyűjtemény 1765 Szabadka Millenium Park, Erzsébet királyné szobor. 37. ábra E. K E 1899, 28 rajz Erzsébet kert Szabadkán 38. ábra E. K E 1899, 27 rajz Erzsébet kert Szabadkán 39. ábra Labádi 1998, 50. 40. ábra Labádi 1998, 50. 41. ábra Labádi 1998, 51. 42. ábra Labádi 1998,

51. 43. ábra Labádi 1998, 53. 44. ábra Labádi 1998, 55. 45. ábra Labádi 1998, 55. 46. ábra http://www.szenteskepfwhu (elérhető: 2010 november 20) 47. ábra Gödöllői Királyi Kastély Múzeum. Képeslapgyűjtemény 1765 Bártfafürdő Deák szálloda. 48. ábra Gödöllői Királyi Kastély Múzeum. Képeslapgyűjtemény 2549/1 Bártfafürdő Erzsébet királyné szobra. 49. ábra Gödöllői Királyi Kastély Múzeum. Képeslapgyűjtemény 1765 Bártfafürdő Deák szálloda. 50. ábra E. K E 1899, 30 rajz Erzsébet liget Szabadkán 51. ábra E. K E 1899, 23 rajz Erzsébett liget Újvidéken 52. ábra OSZK Térképtár. TM 10530 Újvidék 53. ábra Gödöllői Királyi Kastély Múzeum. Képeslapgyűjtemény 2530/7 Újvidék Erzsébet sziget. 54. ábra E. K E 1899, 75 rajz Erzsébet liget Temesvárott 55. ábra OSZK Térképtár. TM 166 Temesvár 56. ábra OSZK Térképtár. TM 232 Zombor 57. ábra Narodna Biblioteka Srbije.

http://digitalnbrs/direct/GBS-IA-1749 Zombor Erzsébet tér. (elérhető: 2010 november 20) 58. ábra Narodna Biblioteka Srbije. http://digitalnbrs/direct/GBS-IA-0555 Zombor Erzsébet tér. (elérhető: 2010 november 20) 59. ábra Gödöllői Királyi Kastély Múzeum. Képeslapgyűjtemény 2715/4 Zombor Erzsébet tér 57 60. ábra E. K E 1899, 3 rajz Erzsébet liget Győrött 61. ábra OSZK Térképtár. TM 282 Győr 62. ábra E. K E 1899, 11 rajz Erzsébet liget Veszprémben 63. ábra E. K E 1899, 71 rajz Erzsébet liget Jezvinen 64. ábra E. K E 1899, 71 rajz Erzsébet liget Jezvinen 65. ábra E. K E 1899, 14 rajz Erzsébet liget Pápán 66. ábra E. K E 1899, 39 rajz Erzsébet liget Dunaeörsön 67. ábra E. K E 1899, 19 rajz Erzsébet liget Zsigárdon 68. ábra E. K E 1899, 16 rajz Erzsébet liget Hegyesden 69. ábra E. K E 1899, 6 rajz Erzsébet liget Szombathelyen 70. ábra http://venek.hu (elérhető: 2010 november 20) 71. ábra E. K E 1899, 21

rajz Erzsébet liget Gyapán 72. ábra E. K E 1899, 32 rajz Erzsébet liget Gödön 73. ábra http://www.nyugatmagyarhu (elérhető: 2010 november 20) 74. ábra Erdészeti L. 1899, 592 75. ábra Oroszi 1993, 114. 76. ábra E. K E 1899, 40 rajz Erzsébet liget Tatán 77. ábra E. K E 1899, 50 rajz Erzsébet liget Murányalján 78. ábra E. K E 1899, 36 rajz Erzsébet liget Kecskeméten 79. ábra Gartenwelt 1901, 529. 80. ábra E. K E 1899, 35 rajz Erzsébet liget Gödöllőn 81. ábra Gödöllői Királyi Kastély Múzeum. Képeslapgyűjtemény 1405 Gödöllő Erzsébet kert, kálvária. 82. ábra Gödöllői Királyi Kastély Múzeum. Képeslapgyűjtemény 2028 Gödöllő Műrom 83. ábra Gödöllői Királyi Kastély Múzeum. Képeslapgyűjtemény 1397 Gödöllő Erzsébet királyné szobor. 84. ábra OSZK Térképtár. TM 452 Gödöllő 85. ábra OSZK Térképtár. TM 6349 Gödöllő 86. ábra Gödöllői Királyi Kastély Múzeum. Képeslapgyűjtemény

1397 Gödöllő Erzsébet park 87. ábra Gödöllői Királyi Kastély Múzeum. Képeslapgyűjtemény 1765 Gödöllő Erzsébet királyné szobor. 58 1. ábra Miksa herceg nyaralókastélya Possenhofenben 2. ábra Brunóczon a báró Mednyánszky Ghyczy Agáta által létesített Erzsébet királyné ligetben álló, Szent Erzsébet képével díszített, falazott oszlop. 3. ábra Erzsébet királyné középkori szenthez hasonlatos imakönyvi portréja, R. Hirsch Nelli festménye. 59 4. ábra Az Erzsébet Királyné Emlékmúzeum 5. ábra Erzsébet kórház Budapesten 6. ábra A Magyar Királyi Erzsébet Tudomány Egyetem központi épülete Pécsett 60 7. ábra Az Erzsébet híd Nagybecskereken 8. ábra Az Erzsébet híd Aradon 9. ábra Az Erzsébet híd Komáromban 61 10. ábra Az Erzsébet híd Budapesten és az előtérben Erzsébet királyné emlékműve 11. ábra Erzsébet körút Aradon 12. ábra Erzsébet út Baján 62 13. ábra Erzsébet

királyné körút Bártfafürdőn 14. ábra Erzsébet tér Győrben 15. ábra Erzsébet tér Újvidéken a századfordulón 63 16. ábra Erzsébet sétatér Pécsett 17. ábra Erzsébet diadalív Pécsett 18. ábra Erzsébet szobor Csillaghegyen 64 19. ábra Erzsébet emlékmű Kolozsváron, a fellegvárba vezető Erzsébet szerpentinen. 20. ábra Erzsébet híd, és szerpentin Kolozsváron 21. ábra Az Erzsébet híd, és a Fellegvárba felvezető Erzsébet szerpentin jól kivehető az 1917-es térképen. 65 22. ábra Erzsébet királyné emlékműve és ligete Komjáton 23. ábra Erzsébet királyné szobra Máriavölgyön 24. ábra Erzsébet szobra a Miskolcon a népkertben 66 25. ábra Erzsébet királyné szobra Gyulán 26. ábra Erzsébet királyné szobra Pöstyénben 27. ábra Erzsébet királyné szobra Veszprémben 67 28. ábra Erzsébet királyné szobra Pécsett a Ferenc József laktanyában 29. ábra Erzsébet királyné szobra az

örkényi katonatáborban 30. ábra Erzsébet királyné szobra Eperjesen a tüzérlaktanyában 68 31. ábra Erzsébet királyné emlékműve Czeczén, a falu végén 32. ábra Erzsébet királyné szobra Czeczén 33. ábra Még ma is látható Erzsébet királyné mellszobra Nyirádon. 34. ábra Erzsébet királyné első mellszobra Nyirádon 69 35. ábra Erzsébet királyné liget szoborral Szabadkán, a vasútállomásnál. 36. ábra Erzsébet királyné liget szoborral Szabadkán a vasútállomásnál. 37. ábra Erzsébet királyné liget terve 1899-ből Szabadkán, a vasútállomáson 70 38. ábra A honvédség által létrehozott Erzsébet kert Szabadkán 1899-ben 39. ábra A szentesi Erzsébet tér 1900-ban 40. ábra Erzsébet tér Szentesen az 1910-es években 71 41. ábra Erzsébet tér Szentesen az 1920-as években 32. ábra Erzsébet tér Szentesen 1926-ban 43. ábra Erzsébet tér Szentesen az 1930-as években 72 44. ábra Erzsébet tér

Szentesen az 1970-es években 44. ábra Erzsébet tér Szentesen az 1970-es években 45. ábra Szentes Erzsébet tere ma 73 47. ábra A Deák szálló fogadótere Bártfán 1902-ben 48. ábra Erzsébet királyné szobra Bártfán 49. ábra A Deák szálló fogadótere Bártfán 1912-ben 74 50. ábra Erzsébet liget Szabadkán, a Palics fürdő területén 51. ábra Erzsébet liget és sziget terve Újvidéken, 1899-ben. 52. ábra Újvidék 1900-ban készült várostérképe már ábrázolja az Erzsébet szigetet 53. ábra Az újvidéki mesterséges Erzsébet sziget látképe 75 54. ábra A temesvári Erzsébet liget terve 1899-ből 55. ábra Erzsébet liget Temesváron 76 56. ábra Erzsébet liget Zomboron Jól kivehető az alaprajza az 1919-es térképen 57. ábra Zombor főtere az Erzsébet liget telepítésekor A terveket Hein János kertész készítette. 58. ábra Erzsébet liget Zomboron 1906-ban 77 59. ábra Erzsébet liget Zomboron a két

világháború között 60. ábra 1899-ben az Erzsébet liget terve Győrben 61. ábra A győri Erzsébet park városszéli fekvését mutató térképlap 1900-ból 78 62. ábra A Veszprémi Megyei Gazdasági Egylet Erzsébet parkjának terve 1899-ben. 63. ábra A görögkeleti hitközség Erzsébet parkjának terve Jezvinen, 1899-ben. 64. ábra A görög katolikus hitközség Erzsébet kertjének terve Jezvinen, 1899-ben. 79 65. ábra A dunántúli református egyházkerület Erzsébet kertjének terve Pápán, 1899-ben 66. ábra Darányi Ignác dunaörsi birtokán lévő Erzsébet liget terve 1899-ben 67. ábra Batthyányi Strattman Ödön herceg zsigárdi birtokára tervezett Erzsébet liget rajza 1899-ből 80 69. ábra Erzsébet fa Szombathelyen 66. ábra Tótth Lajos Hegyesden létesített Erzsébet park terve 1899-ben. 70. ábra Erzsébet facsoport mai képe Vének községben 71. ábra Mádi Kovács István Gyapán ültetett fenyvese 72. ábra Nemeskéri

Kiss Pál haszoncélú telepítése Gödön. 81 73. ábra Csontváry Kosztka Tivadar: Selmecbánya látképe, 1902 74. ábra A kisiblyei „E” betű 75. ábra A kisiblyei „E” betűt ábrázoló térkép 82 76. ábra Gróf Eszterházy Ferenc sajátos emlékfaültetése Tatán. 77. ábra Murányalja község egyedi kiültetése 78. ábra Räde Károly kecskeméti Erzsébet park terve 1899-ből 83 79. ábra Räde Károly publikációja a gödöllői Erzsébet parkról a Die Gartenwelt c folyóiratban 84 80. ábra Räde Károly terve a gödöllői Erzsébet parkra 1899-ből 81. ábra A gödöllői Erzsébet park a főbejárattól Jól kivehető a Kálvária, illetve Erzsébet királyné szobra is. 85 82. ábra Műrom Gödöllőn az Erzsébet parkban 1899-ben 7. ábra A gödöllői Erzsébet park központi elemi: a királyné szobra és a műrom 84. ábra A gödöllői Erzsébet park alaprajza 1933-ban 86 85. ábra A Gödöllőn megrendezett

Jamboree térképe 1933-ban 86. ábra Kilátás a mesterséges sziklacsoportról a gödöllői Erzsébet parkban 87. ábra Erzsébet park Gödöllőn a két világháború között 87