Politika, Politológia | Felsőoktatás » Politikai szociológia tételsor, 2001

POLITIKAI SZOCIOLÓGIA II/1. 1. A POLITIKA KOMPLEX FOGALMA A POL. RENDSZERELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSE A pol.szoci 2 részből áll: 1. pol rendszer szociológiája 2. pol magatartást befolyásoló tényezők A POLITIKA KOMLEX FOGALMA: • egy érdekvezérelt akarati cselekvés • a konfliktusok kezelésére irányuló társ. kommunikáció • a hatalom megtartására ill. megszerzésére irányuló tevékenység A politika 3 dimenziója (tripoláris modell): 1. intézményesített világ felfoghatjuk, mint normatív rendszert, szokások, alapelvek, szabályok összességét  kialakítják és szabályozzák a hatalmi viszonyokat 2. konfliktusos folyamat folyamatos érdekellentétek – a konfliktus kezelésére irányul 3. elvi: a célokra irányul (célirányos) - nem egy öncélú folyamat, hanem csoportok érdekeit képviseli A politika fogalmi elemei: 1. érdek: -céltudatos viszony a szükséglet tárgyában -érdekartikuláció: megismertetik az igényeiket a társadalommal

(kifejezik) -akarattá formálódjon  kollektív cselekvési igény érdek érvényesítés: Formális (intézményesített) -képviseleti (parlament, önkormányzat) -tárgyalási érdekérvényesítés (3 oldalú tárgyalások pl. kormány, madó, munkáltató - érdekképviselet) -szervezetek (pártok stb.) Informális -demonstráció -lobbyzás (tüntetés, felvonulás) -szakértői cél: a kedvező döntés elérése lobby: a döntéshozók észérvekkel való meggyőzése) konfliktus: érdek-ellenérdek ütköztetése politika célja: konfliktusok kezelése ("kezelés művészete") 2. Akarat Akaratérvényesítés célja: kedvező döntés elérése döntés: alternativák közötti választás -relatív mozgástér kell  szabadság -választás vállalásának lehetősége (felelősség) -információ szükséges 3. Sikeres akarati folyamat Hatalom: társ. viszony, érdekérvényesítés másokkal szemben Irányított befolyásolás Politika fogalma:

érdekvezérelt akarati cselekvés, -a konfliktusok kezelésére irányuló társ. kommunikáció, - a hatalom megtartására illetve megszerzésére irányuló tevékenység. POLITIKA RENDSZERELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSE Hatalmi viszonyok mentén intézményesült társadalmi szabályozó rendszer. Először T. Parsons alkalmazta a társadalomra Rendszerelmélet: A részek és egész kapcsolatában az egész meghatározó szerepét fogadja el.  az egész mindig több, mint az egészet alkotó részek összegződése. 2 nagy társadalmi alrendszer: - gazdasági - politikai Közvetítő mechanizmusok révén kapcsolódnak össze: -gazdaság: politikai akarattá változott érdekeket közvetít -pol: érdekkötött politikai döntések közvetítik gazdasághoz  új típusú érdekmozgásokat indít Pol. alrendszer: (önálló társ alrendszer) -A hatalmi viszonyok mentén intézményesült társ-i szabályozó rendszer. A pol a társadalom számára meghatározza a célokat.

Pol. alrendszerek 3 fő funkciója: 1. a társ reprodukciós folyamatok szabályozása -természeti repro. (népesedés szabályozás) -materiál repro. (társ redisztribúció) -szimbolikus repro. (kultúra, hagyomány) 2.Pol releváns érdekek kannibalizálása (becsatrozánása) 3. A pol szocializációs folyamatok irányítása, a pol kultúrák intézményesített átadása A pol. rendszer elemei: 1. politikai kultúra (gondolkodási formák, magatartásminták 2. ideológia (érvényesített stratégia) 3. politikai szervezetek Állam: a pol. rendszer intézményesült formája Pol apparátus, amely jól körülhatárolt területen (melynek szuverenitását más országok is elismerik) gyakorolja a fizikai erőszak monopóliumát. Állam szervezetei: • erőszakszervezetek (fizikai erőszak monopóliuma) • közigazgatási szervezetek (minisztériumok, hatóságok) • jogalkotó szervezetek (törvényhozó hatalom parlament) • érdekérvényesítő szervek (pártok,

munkáltatók, m.vállalók, civil szervezetek) A politikai rendszer innovációja (fejlesztése) 1. Konfliktus elmélet: Marx – a társ alapvetően a konfliktusok által, szakaszosan, reduktíve fejlődik  forradalom: a konfliktus legvégső eszköze 2. Konszenzus elmélet: Trocquenville - a társ lineárisan, organikus szerveződés lévén fejlődik, a konfliktus sikeres kezelése teremti meg a konszenzust (pl. rendszerváltás Mo-n) 2. PÁRTOK ÉS PÁRTRENDSZEREK ÉRDEKSZERVEZETEK ÉS NYOMÁSGYAKORLÓ CSOPORTOK Pol. pártok azok a társadalmi szervezetek, amelyek ebben az érdekegyeztetési folyamatban részt vesznek Párt: tagsággal rendelkező, tartósan fennálló szervezet, amely a parlamenti választásokon verseng a hatalmi pozíciók megszerzéséért, a kormányzati pozíció megtartásáért. A pártok az egész ország érdekeire hivatkoznak, nemcsak a párttagságéra. (a politikai konfliktus kifejezői) Pártok jellemzői: 1. megosztottság – konfliktus

kifejezői érdekek, ideológia alapján megosztják a társadalmat 2. a rész az egészet képviseli -nem partikuláris érdekeket közvetítenek. -alapvetően a közjó érdekében tevékenykednek 3.mai pártok: polgári társadalom képviseletében tevékenykedik -hierarchiával rendelkezik -programjaikban alternativákat kínálnak a társ. problémák megoldására -az állam és a társ. között közvetít -programjuk a közjóra, általános érdekre irányul -céljaik sokrétűek, megvalósításukhoz a teljes kormányzati hatalom elnyerésére törekedne Pártok kialakulása: -nagy társ. konfliktushoz, forradalmi átalakulásokhoz kapcsolódik -fejlődésük két jelentős szakasza: *felemelkedő polgárság  a rendi uralom ellen *kirekesztettek (munkás) pártalakítási törekvései Pártrendszer kialakulásának feltételei: 1. Legitimációs küszöb: a petíció jogának, a kritikának, az ellenzéknek az elismerése (joguk van megfogalmazni követelésüket) 2.

Inkorporációs (résztvételi) küszöb: résztvételi jogok elismerése. A pol folyamatban egyre több társ csoport részt vehet  általános választójoghoz kapcsolódik. (kialakulása: cenzusos választási rendszer, polgárság, munkásság választási joga, parasztság joga, nők jog) 3. Reprezentációs küszöb: pártok, azok a szervezetek, amelyek képviselhetik a különféle társ. rétegeket, osztályokat 1880-90 Európában a munkások számára megnyílik a reprezentációs küszöb: első szoc.dem pártok alakulása 4. többségi hatalom küszöb / többségi elv: többségnek joga van a változások eszközlésére: a pártok általában azért jönnek létre, hogy megszerezzék a politikai hatalmat  strukturális átalakításokat eszközölhet * PÁRTOK SZEREPE:  társadalom, politika kapcsolatának megvalósítói  közvéleményt formálják,  választási alternatívákat dolgoznak ki  nézeteket egyeztetnek  vezetőket választanak

Politikai pártok kialakulása A XIX. sz utolsó harmadában A modern pártok előzményei:  a vitás ügyek eldöntése nem a monarchia feladata, hanem a pártok együttmûködésének és kompromisszumainak eredménye  fejedelmi jog sokoldalúan megkérdőjeleződik  elfogadottá válik, hogy az általános érdek hordozói lehetnek a "nép" érdekeit képviselő pártok (ellentétben a régi felfogással: az uralkodó osztály érdekei élveznek elsőbbséget) Az európai fejlődés során az angoloknál jelentek meg először a modern pártok feltételei.  A whigek és a toryk a parlament javára változtatták meg az erőviszonyokat, az uralkodó ellenében. A XVIII század végére a pártok pozitív elismerést vívtak ki maguknak, a politikai rendszer belső szereplőivé váltak.  A modern angol pártrendszer az ipari forradalmat követő demokratizálódási folyamathoz igazodva fejlődik, fokozatosan kiépíti parlamenten kívüli szervezeteit,

kísérletet tesz a lakosság politikába való bevonására.  Az egyes politikai irányzatok klubokat szerveznek, később tömegmozgalmakkal kapcsolódtak össze. 1870re a képviselők a párthovatartozás alapján különböztetik meg magukat A kontinensen hosszú ideig (még a polgári forradalmak időszakában és utána is) -a pártokat a nép és a közérdek ellenségének tartották. - a párteszme nem az alkotmányos kereteken (parlamenti) belül fogalmazódott meg, -társadalmi mozgalomként jelent meg, s nem egyszer szemben állt a hivatalos rendszerrel -A modern pártokból azonban hiányzott a fejlődés folyamatossága. Csak viszonylag későn merült fel a képviseleti rendszer és a pártok összekapcsolódása. -Az ipari forradalmat követően átértékelődött a pártok szerepe, hiszen egy orientációját vesztett tömeg újraorientálásáról, az elveszett életértelem visszaszerzéséről volt szó. A XX. sz első felében a pártok feladata kettős volt: a

tömegek beemelése a politikába, hatékony politikai erővé tétele és a modern társadalmak kormányozása. A politikai pártok típusai A tömegdemokrácia és általános választójog időszakában a pártok feladata:  érdekartikulácó,  érdekcsoportosítás  kapcsolattartás a választók tömegei és a döntéshozók között LaPalombara és Weiner (USA) egy pártnak az alábbi négy feltétel kell:  állandó szervezet, az aktuális vezetőtől független stabil világkép  látható és hierarchizált szervezet, kommunikáció a helyi és országos szerveken beül  a vezetők törekednek a döntések feletti hatalomra, és annak megtartására  az állandó szervezet arra törekszik, hogy minden eszközt felhasználjon a tömegtámogatás növelésére Honoráciorpártok: (A modern pártok előttiek) -korai pártkezdeményezések, -egy-egy választási periódusra, -egy személy v. programja támogatására jön létre Modern pártok: ideológiai

pártok: a századforduló szociáldemokrata és kommunista pártjai, osztályideológiákat és osztályprogramokat dolgoz ki. Háttérbe szorította a társadalom struktúrájának összetettebbé válása, a szociológiai kötődés általános oldódása. néppártok:  Ún. programpártok, ahol ideológiai (az alapkérdések és alapértékek azonossága) a jellemző, ugyanakkor a társadalom konkrét helyzetének és lehetőségeinek megítélésében nézeteltéréseik vannak.  Ide sorolhatóak az ún. one issue (egy problematikájú) pártok, mint például a zöldek Az adott probléma képviselete mellett közömbösek tagjaik és követőik egy értékkötelezettségét illetően. A mai pártok struktúrája  önkéntes tagság - többnyire tagdíjat kell fizetni  alapszervezetek  a párt ügyeit vivő bürokrácia  pártvezetők felső csoportja A pártfrakció  a parlamentbe bejutott tagokból szerveződik  a frakció és politikai párt viszonya

nem mindig zökkenőmentes: a frakció közelebb kerül a kormányzati munkához, kompromisszumképesebb a tagságnál A pártok működése  törvények és előírások szabályozzák  Saját szervezeti szabályzatuk van, vagy legalább magatartási előírások, melyek koordinálják a szervezet működését, a párton belüli horizontális és vertikális kommunikációt  A tömegpártok megfelelő infrastruktúrával rendelkeznek (pártház, iroda stb.) Elvárások a modern pártokkal szemben:  a hatalom megszerzésére és megtartására való törekvés  a demokratikus pártok soha nem törekedtek a hatalom kizárólagosságára, a totalitáriusok igen A pártok eszközei az állampolgárok mozgósítására:  taggyűlések,  pártkonferenciák,  egyéb politikai összejövetelek Céljuk ezekkel:  pártideológiákkal,  célokkal való azonosulás erősítése,  választások előkészítése  a párt működésére, a párttagok

magatartására vonatkozó határozatok meghozatala  a párton kívüli szimpatizánsokhoz, vagy passzív tömeghez is szólnak * PÁRTRENDSZEREK Egypártrendszer:  a politikai rendszerben tényleges hatalommal csak egy párt rendelkezhet.  Tipikus példája a totalitárius rendszerek egypártisága.  Ezek a rendszerek nem versengő pártrendszerek, és a hatalom nagymértékben centralizálva van. Kétpártrendszer  Elsősorban az angolszász rendszereket jellemzi.  A kormányzásért való harcban két nagy párt verseng, bár előfordulnak kisebb, a hatalmi harcban esélytelen pártok is.  Klasszikus példája GB és USA  Jellegzetessége, hogy a két párt felváltva osztozik a kormányzás és az ellenzékiség funkcióin.  A pártok mérsékelt politikát folytatnak, s a polarizálódást a politikai kultúra és a tradíció akadályozza. Sokpártrendszer  3-4 vagy ennél is több párt található a parlamentben.  Sok esetben a polarizáció a

bal-jobb tengely mentén jön létre, ideológiai elkülönülés, gazdasági programok, vallott értékek alapján.  A jobb- és baloldalon több párt is található.  Ha a bipolarizáció erős, általában gyenge a centrum.  Előfordul a munltipluralizmus tiszta formája is, amikor nagyjából egyenlő politikai erőt képviselő pártok osztoznak a voksokon. Tengelypárttal rendelkező munltipluralizmus: a sokpárti rendszerből egyetlen párt emelkedik ki, és válik a politikai élet lényegi meghatározójává. PÁRT TÍPUSOK: Történelmi pártok: (Beyme féle 10 párt rendszer) 1. liberális (fedudalizmus, rendiség ellen) 2. radikális (fr. forradalom, eszméi: szabadság, egyenlőség, tulajdon biztonsága) 3. konzervatív (régi arisztokraták – átmeneti pártok) 4. szocialista (szoc.dem) (4rend, a proletariátus érdekeit képviselték) 5. keresztény demokrata (modern konzervatív) 6. paraszt (vidéki agrártárs.  ipari tőkével, a városi

polgársággal szemben) 7. regionális, etnikai pártok (pol. önrendelkezési jogaikért folytattak harcot) 8. kommunista (baloldali radikális, forr. ideológia, zárt szervezeti rend) 9. fasiszta (szélsőjobb, nacionalista, totális egyeduralomra törekszik) 10. környezetvédők (ökológiai pártok 70-től) Szervezeti sajátosság szerinti csoportosítás: 1. Tömegpártok (szocdem és fasiszta párt) -nagy számú aktivista -jól szervezettek -tagdíjak - bürokratikus szervezet -a pol. szférán kívül is együtt vannak (kirándulás) -szilárd szavazó bázis -ideológiai kötöttsége erős  tömegpártok kora leáldozóban van 2. Néppárt (első néppártok konzervativak voltak) -lényeges tagsága nincs -állami támogatásból tartja fel bürokratikus szervezetét -ideológiai kötöttsége alacsony (pragmatikus) -szélesebb tömeghez kívánnak szólni (FIDESZ a legjellegzetesebb néppárt) kisebbek: 3.Választási pártok -etnikai alapon szerveződő választási

szövetségre jön létre (pl. romániai RMDSZ) -nincs széles tagság -parlamenti képviselet elnyerése a cél 4. Érdek, réteg párt -bizonyos társ. csoportok értékeit képviseli (vállalkozók, kisgazda, stb) 5. Patronázs pártok Weber: fő céljuk az állami hivatali kulcspozíciók megszerzése 6. Keretpártok laza egyesülések: céljuk tekintélyes személyiségek összehozása (gaulleista párt  De Gaulle megválasztására) 7. Tiltakozó (protest) pártok egyes vallási,nyelvi, etnikai v. regionális érdeksérelmek ellen tiltakozó mozgalmakból fejlődnek ki (pl zöldek) * PÁRTVEZETÉS ÉS TAGSÁGI VISZONY SZERINTI PÁRTOK Centralizált / decentralizált tagságuk létszámával jellemezhető szervezettség foka = párttagság és a választói bázis hányadosa • 100 %: választói bázis = szavazói bázis • alacsony szervezettség: választó sok, a szervezett tagság kevés (apparátusa gyenge, kevés kormányképes politikus, képviselő  erős

koalíciós kényszer  a párt zsarolható lesz) • jelentős szervezettségi fok: nagy hagyományú tömegpártok (főleg a szoc.demekre jellemző, nagy néppártok 20-30%). Stabil választók, mozgósítható párttagság Politikai stabilitás nagy (a tekintélyuralom után fellépő pártoknál nagyon alacsony 3-5 % - Mo, Spanyolo.) PÁRTOK FUNKCIÓI • érdekek aggregálása (begyűjtése, egyesítése, összegzése) • érdekek artikulációja (kifejezésre juttatják) szakszervezetek, társ. érdekképviseletek keresése • internáló, integráló funkció  emberek valahova tartozzanak  beintegrálja az egyént a társadalomba  közös program megvalósítására  pol. akaratképzési folyamatban való résztvétel • politikusok rekrutációja, szelekciója  lehetőséget biztosít karrier építésre (kulcspozícióra kinevezésre a közjogi tisztségekre) nem kell érteni a szakmához! • kormányzati, illetve ellenzéki (nagyon fontos) szerepkör

betöltése Pártok közjogi státusa és ÁLLAMOSODÁSA • polgári és demokratikus jelleg törvényes megőrzése • félkatonai szervezetek létrehozásának és felhasználásának tilalma Mo. Alkotmány: • pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak • nem irányíthatnak semmiféle állami szervet • megtiltja a párttagságot és pártpolitikát: bírák, ügyészek, alkotm.bíróság tagjai, fegyveres erők hivatalos állománya részére • a hatalom párt általi kizárólagos kisajátítását • a párt választáson való résztvétele: 2 ciklus alatt nem állít képviselőt  törlik a párt bejegyzését Pártot és apparátusukat minden jogrendszer élesen elválasztja a hatalom szerveitől  mégis erősödik a párt államosodásának tendenciája (pl. finanszírozás közpénzekből  Pü-i szempontból a hatalmon lévő párt előnyösebb helyzetben van!) PÁRTRENDSZEREK 1.nem versengő (nem kompetitív) Állampárt: egyetlen párt a pol.

szervezkedés monopóliumával rendelkezik és az állammal összefonódva közhatalmi funkciókat is gyakorolja -egypártrendszerre törekszik (sztálinizmus) -egyből lehet választani -pol. hatalom  nincs kontrol fölötte Hegemón pol. rendszer: -formálisan több párt van  kiemelkedik egy pol. szerv, ami túlsúlyban van -tartósan, hosszan gyakorolja a hatalmat -többi pártot elnyomja (csak asszisztálatnak) (pl. Mexikói Forradalmi Párt) Predomináns pol. rendszer: egypártrendszer kialakulása előtti állapot (átmeneti pol. rendszer - egy párt olyan sokáig vezető kormányzati szerepet tölt be, hogy ez már a hegemón rendszer állandósulása felé vezet) 2. versengő (kompetitiv) Több párt rendszer pluralizmus (sokszínűség) jellemzi • korlátozott pluralizmus (3-6 párt vetélkedik a hatalomért  korlátozott választási küszöbbel) • atomizált v. fregmentált pluralizmus: 2 nagy csoportosulás v pártkoalíció uralja a mezőnyt, aszerint,

hogy milyen ideológia távolságra vannak egymástól a domináns pártok (pl. polarizált többpártrendszer - olasz - a kereszténydem és kommunista ideológia távolsága és éles vetélkedés miatt) • szegmentált pluralizmus: pártok túlságos fregmentáltsága  önálló "szubkultúraként" léteznek egymás mellett (minden csoportnak joga van pártot alakítani) Két párt rendszer • nem formális (angolszász modell: USA, GB) • 2 nagy párt (kormánypárt és ellenzék) váltógazdaságban gyakorolja hatalmat • 2 párt változó gazdasága fejleszti az országot 90 Mo. -nemzeti keresztény párt -liberális -szoc.dem párt 2000. Mo csak 2 párt (angolszász típusú) Versengő modell (több párt rendszer jellemzője) • közhatalmi jogosítványai nincsenek! • demilitariáns szervezetek (nincs fegyveres alkalmazási lehetőség) • államosodás veszélye (egyik területe: a pártapparátus és közgig. hatalom összeolvadása) *párt túlságosan

sokáig van hatalmon  *a közintézményekben saját emberei • párt finanszírozás 2 modellje USA finanszírozási modell -adópénzekből nem kaphatnak -adományokból élnek - szavazók támogatják -multik ne vegyék meg  bizonyos szint felett nevesíteni kell a támogatót EU finanszírozási modell • semmilyen támogatást nem fogadhatnak el (kivéve a tagdíj) • ktg. vetési támogatást kap • Mo: 1 % támogatottság esetén jogosult a közpénzre • gazdasági vállalkozásokat csinálnak  profit a pártokhoz vándorol • megpróbál plusz bevételekhez hozzájutni: sikerdíj ügyletek - egyéb jogcímek (pl. Tocsik) * ÉRDEKSZERVEZETEK, NYOMÁSGYAKORLÓ CSOPORTOK Egyéb szakmai és polgári szerveződések, amelyeknek nem célja a hatalom megszerzése, csak az általa képviselt tagság érdekeinek érvényesítése • A modern társ. nagymértékű differenciálódása  érdekcsoportok sokasága alakul ki • szervezett módon igyekeznek érvényt

szerezni követeléseiknek (kezdetben iparos egyletek, iparágak érdekszervezetei) • a folyamatot erősítette az ált. választói jog kiterjesztése • olyan befolyásos vállalkozói érdekszövetségek létrehozására törekedtek, amelyek a változó összetételű kormányzatoknak is állandó és kikerülhetetlen partnerei • nyomásgyakorlással biztosítják a hosszú távú üzleti és befektetési érdekeik érvényesülését. Érdekszervezetek • a pol. legfőbb szereplői a pártok mellett • érdekartikuláció és érdekképviselet intézményei: megfogalmazzák és kifejezik az egyes társ csop. érdekeit, nyomást gyakorolni • eszközeik: lobbyzás, demonstráció, közvélemény befolyásolása, Korporativizmus (korporatív érdekszervezeti modell) • az államhatalom szerveinek és az érdekszervezetek összekapcsolódása (pl. Németo érdekszövetségek patronálása és engedélyhez kötése, a vállalkozók szervezettségi foka magas) Pluralista

érdekszervezeti modell (USA, GB) • teljesen önálló módon tevékenykednek lépnek interakcióba egymással és a kormánnyal ÉRDEKSZERVEZETEK FŐBB TÍPUSAI Szakmai és polgári szerveződések: 1.Munkáltatók, vállalkozók szervezetei (pl. gyáriparosok OSZ, vállalkozók VOSZ) • cél: kormányzati döntések befolyásolása (pl. MT módosításai a vállalkozók javára - vasárnap ügy) • gazdasági előnyök biztosítása • szakszervezetek elleni szervezett fellépés • piacszerzés, piacvédelem, tagjaik informálása, vállalkozók imagenak megteremtése, infrastruktúra fejlesztésére nyomás gyakorlása • a vállalkozók ritkán alkotnak egységes és zárt oligarchikus csoportot • a multik  nagy gazdasági súllyal rendelkeznek  nagy befolyással rendelkeznek egy ország politikájára  kormányra nyomás  kialakítják a nekik kedvező gazd. és pol környezetet • katonai és ipari komplexum (Eisenhower) a hadiiparban érdekelt

vállalkozói csop., katonai és pol vezetők közötti szoros kapcsolat  demokratikusan ellenőrizhetetlen. • Tőke koncentrációja miatt jól szervezett vállalkozói csoportok rendkívüli hatalomra tesznek szert a politikában (pl. USA - lobbyzás, ügyvédeket delegálnak a politikába) 2. Szakszervezetek • munkavállalók érdekszervezetei - ipari forr. óta története: • spontán szolidaritásként indult • munkaadókkal folytatott harc, önszerveződés eredménye • megerősödésében a munkáspártok játszottak szerepet országonként többféle szakszervezeti rendszer • pluralista - erősen széttagolt, legfeljebb laza kapcsolódással a legfelső szinteken (pl. angolszász országok többségében) • korporista - nagy, egységes és pü-leg erős, pol. befolyásos szakszerv Ezek képesek leginkább a triparti (3 oldalú) érdekegyeztetési struktúrákat kikényszeríteni. Az állam közvetítői szerepe miatt nevezik korporatívnak. Szocdem befolyásos

országokban jellemező (pl Német, Ausztria, Skandinávia) • Szindikalista - világnézetileg kötött, erősen széttagolt szakszervek. Harcos, politikailag radikális a rendszer bírálatában, a munkáltatókkal gyenge alkupozícióban van. Nincs közös csúcsszerv (latin és déli országokban: kommunista, keresztény, anarchoszindiklasita, szoc. szakszervezetek sokasága jött létre) Érdekérvényesítő szervezetek: • egyéni választókörzetben indulhatnak • listás mandátumot nem szerezhetnek • m.vállalói érdekeinek érvényesítése a feladatuk • érdekszervezetek is konfliktusba kerülhetnek (pl. bérek elosztásában) • céljuk: garanciák kiharcoláaa (m.bér, midő, tv szabályozások, szoci biztonság) 3. foglalkozási csoportok (kamarák) • Legfontosabb foglalkozási érdekcsoportok: parasztszövetség - kézműves - ker. stb kamarák • egyes országokban szabad, másokban kötelező a kamarai tagság (főleg a kisebb vállalkozóknak) •

szakmai érdekérvényesítés (pl. ügyvéd, orvos megfelelő jogszab háttérrel tudjon dolgozni) • belső szabályozásokat is érvényesítenek (szakmai tekintély, jövedelmezőség érdekében) Hivatásrendi korporatizmus: foglalkozási csoportok szervezeteinek azon törekvése, hogy az államszervezet felépítésében is pol. képviseletük legyen • másodlagos cél: megfékezzék az osztályharcos szakszervezeteket (főleg a déli katolikus országokban: Olasz, Spanyol, általában konzervatív törekvésekhez kapcsolódtak) 4. közérdekű és eszme-kulturális pártoló egyesületek, szervezetek • harmadik szektor v. non-profit szektor: eszmei, kulturális, szoci, eü, oktatás, sport ügyeket felvállaló társ szervezetek, kutatási kp-k, fogyasztói érdekvédelmi szerveződések, egycélú mozgalmak, környezetvéd, alternatívok, stb. • civil társ. szerveződés legszélesebb alapja • alapvetően egyesületi / alapítványi keretek közt • gyakran formális

tagság nélkül, mégis széles körben fejtik ki hatásukat (pl. fogyasztóvéd) • közjavakat akarnak előállítani, közszolgáltatást nyújtani, közhasznú szervezetek • non-profit jelleg • fennmaradásuk érdekében üzleti tevékenységet is folytat(hat)nak • civil szerveződések (állampolgári) • lokális érdekeket képviselnek • v.milyen társ fontos cél érdekében szerveződnek • forrás-allokáció (összegyűjtés) az alapítványokra jellemző 5. Politikai célú (nem pártjellegű) egyesülések • érdekszervezetek, pol. befolyásra törekszenek egy meghat közcél érdekében • pl. helyi önkormányzatok érdekszövetségei, félállami szervezetek (vöröskereszt, veterán, más állampolgári egyesületek) • gyakran nehezen választható szét bennük az állami és társ. elem ÉRDEKSZERVEZETEK POL FUNKCIÓI KÖZFUNKCIÓI • tagok érdekeinek összegzése és közös akaratuk megfogalmazása  elősegíti kollektív identitásuk

kialakítását • kollektív cselekvés feltétele: "szelektív ösztönzők" alkalmazása (pl. tagok számára nyújtott klf szolgáltatások) • szakmai info. és kompetencia hordozói (az államhatalom fontos partnerei) • korporatív érdekközvetítő intézmények kiépülése (a fejlett országokban a társ. béke alapjává lett) AZ ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS ESZKÖZEI (pol. eszközök) parlamenti résztvétel lobbizás (előkészítő bizottságokban zajlik, a közvélemény megdolgozása) nyílt konfliktusok politikája (nyilvános demonstrációk, munkabeszüntetések, sztrájkok) • állampolgári engedetlenség (Ghandi, polgárjogi mozgalom M.L King, diákmozgalmak, fogyasztói bojkott) korporatív érdekközvetítés rendszere: • jól szervezett, erős, csúcsszervekkel, jelentős tagsággal, csúcsszervekkel rendelkező érdekegyesületek együttműködése a kormánnyal • Egyik formája: a háromoldalú (tripartit) tárgyalások rendszere: (1.madók,

2mvállalók, 3kormány között) • megállapodnak: árakról, bérekről, adókról, stb. • piacgazdaság működését kiegyensúlyozza • háromoldalú érdekegyeztető tanácsok: jóléti és szociális állam fejlődésével párhuzamosan jöttek létre. • Ideológia hátterük: tőké és a munka közötti társ. béke, egyensúly, harmónia működésükhöz szükséges: • az elosztható többlet • a pol. erők között konszenzus legyen (pl. Magyar Érdekegyeztető Tanács) 3. VÁLASZTÁSI RENDSZEREK Választás: A pol. aktivitás formalizált módja  népszuverenitás érvényesítése  elidegeníthetetlen jog  Ezen a módon befolyásolhatják a választópolgárok az országos politikát VÁLASZTÁSOK FŐ FELADATA: • a közhivatalt betöltő politikusok kiválasztása • a pol. rendszer és a kormányzat legitimálása Demokratikus választás: • amelynek során a választók felhatalmazzák a keveseket a képviseletükre és a hatalom

gyakorlására. • a többségi szavazat elvén nyugszik feltételei: • a polgárjogok érvényesülése (szólás, sajtószab., a közérdekű infóhoz való hozzáférés, egyesülési jog, szabad pártalapítás joga) • jelöltállítás szabadsága, tisztességes kampány, egyenlő szólási lehetőségek • technikai-szervezeti megoldások, melyek a választás tisztaságát garantálják: választási bizottságok megszervezése, jogorvoslat lehetősége, kampánycsend VÁLASZTÁS ALAPELVEI (4) vál. jog általánossága: • választójog kiterjesztése (régebben vagyoni cenzusos, nemek szerinti) • minden nagykorú szavazati joggal rendelkezik (kivétel: elmebeteg, megvont jog -bűncselekm.) titkossága • ne presszionálja a hatalom az állampolgárokat (szavazófülkék, zárt urnák, a titkosságot ellenőrzők) egyenlőség: • minden szavazat 1-et ér • aktív választójog: a szavazás lehetősége • passzív választójog: választhatóság, a mandátum

megszerezhetősége • egyenlőség elve: akkor érvényesül, ha minden településen ugyan olyan feltétel mellett lehet szavazni és mandátumhoz jutni. szavazás közvetlensége • a választók közvetlenül a jelöltre szavaznak • egyes választási rendszerekben közvetett: elektorok (megválasztott választók) választják meg a képviselőket és az elnököt. (pl USA) • a hatalom viszont közvetett! * A VÁLASZTÁSOK FUNKCIÓI Választás a társadalom akaratának kifejeződése. 1. Legitimizáló funkció Elfogadtatja a társ. számára azon pol csoportokat, akik a hatalom részeseivé válnak A kisebbség elfogadja a többség véleményét. A választások legitimálják a törvényhozást és a kormányzatot, rajtuk keresztül az egész államhatalmat. 2. Politikai vezetők kiválasztása Párt esetében - személyekre szavaznak Személyek esetében - pártokra szavaznak. Különböző habitusú emberekre szavazunk, a média politikai közvetítő szerepének

növekedése  választási küzdelem perszonalizálódik. Koherencia: a párt és az azt megtestesítő személy hasonló habitusú, értékrendszerű. Keresztbeszavazás: ha a személy szimpatikusabb, mint maga a pártideológia. (Nem arra a pártra akarok szavazni, de a személy szimpatikusabb a számomra - hiába más párt tagja - őrá fogok szavazni.) Keresztbe metszi az érdekhelyzetet 3. Társadalmi politikai nyilvánosság erősítése Nyilvánosság számára és előtt zajlanak a választások. Választási kampány idején nagy a társ nyilvánosság (pol. tömegdemonstrációk), a választók véleménye és érdekei is hangot kapnak a kampány során 4. Politikai részvételre való mozgósítás • A választási kampány eredménye. • Közös cél, hogy minél több választópolgárt tudjanak megszólítani  pol. aktivitásra • Minél fejlettebb, régebbi egy demokrácia, egy gazdaság  annál alacsonyabb a szavazói hajlandóság. • Minél többen

vesznek részt, a szavazáson annál kevésbé fogják kétségbe vonni az eredményt.  Minden szavazat számít a társ. számára - nem tekinthető legitimnek a választás eredménye, ha egy markáns társadalmi réteg nem járul hozzá az érvényességhez • A választások a legnagyobb tömegeket megmozgató pol. események • A pol. médiaközpontúvá válásának hatása: régi választógyűlések helyett  tv-s talk-showk  a választók passzív nézők lesznek 5. Politikai konfliktusok kezelése • a választások, kampányok a társ. megosztó konfliktusokat a békés megoldás útjára terelik, feszültségoldó hatásuk van, • levezetik a szélsőséges pol. indulatokat, integrálják a társ-i pluralizmust • Működésképtelen a pol. rendszer: koalíciós válság, ellenzék és kormány rossz viszonya, előre nem látható pol, gazd, természeti katasztrófák  Megoldás: új választások kiírása, új erőviszonyok kialakítása 6. Rendezett

hatalomváltás • A választások teszik lehetővé a törvényes keretek közötti hatalomváltást. * VÁLASZTÁSI RENDSZEREK A VILÁGBAN 1. Többségi választási rendszerek • angolszász modellnek kedvez (USA) • Kizárólag egyéni választókerületekben, egyéni jelöltek indulnak (mögöttük pártok állnak) • inkább az egypártinak kedvez Abszolút többségi (pl. Fr választási r) • A szavazatok abszolút többsége 50%+1 szavazat • Kétfordulós választások. • előszelekció (Mo.: legalább 750 ajánlás kell) Korlátlan az induló jelöltek száma • a kisebb pártokat az 1. fordulóban önálló versengésre ösztönzi • második fordulóban szelekció - eltérő lehet (pl. első két jelölt folytatja a harcot a mandátumért USA, vagy elértek egy bizonyos %-ot  relatív többség is elég lehet a mandátumhoz) • Mo: az 1. fordulóban szavazatok 15 %-a szükséges, a 2-ban relatív többség kell • magasabb legitimizációs küszöb •

Orosz ("a nyertes mindent elvisz" elv) • Angolszász-modell Relatív többségi rendszerek (plurális v. egyszerű többség) • egyfordulós választások.  aki a legtöbb voksot elnyeri az a képviselő a választó körzetben • egyéni képviselőjelöltek (pártok állnak mögöttük) • a vesztes pártra leadott szavazatok elvesznek (angolszász egyéni választókerületek rendszere) • olykor aránytalan választási eredményekhez vezet  a győztes mindent elvisz elv. • alacsony legitimációs küszöb • szétaprózódnak a szavazatok • akár 20 %-kal is be tud kerülni Többségi választási rendszer előnyei: • gátolja a pártok felaprózódását  szilárd kormányzatot teremt • plurális (relatív) rendszer általában kétpárti rendszer létrejöttéhez vezet, • a kétfordulós (abszolút) rendszer a pártok két szembenálló tömbjének kialakulásához • képviseleti elvként a többségi elv integrációjára törekszik •

fokozza a pol. dinamizmust • ösztönzi a pártokat az aktív résztvételre, a pol. akaratformálásra (nehogy elveszítsék a választásokat) • határozott pol. döntést eredményez (parlamentre és a kormányra vonatkozóan)  biztos parlamenti többséget és szilárd kormányzatot eredményez. 2. Arányos választási rendszerek (sokpárti parlament kialakulása) • logikája a képviseleti elv - pártok, társadalmi szervezetek képviselete: a képviselő testület összetételének tükröznie kell a választópolgárok pol. megosztottságát - ez a képviselet "mikrokozmosz" elmélete A mandátumokat arányosan osztják el a pártokra leadott szavazatok mértékében. Ez az eljárás az egyes pártokat, pol. csoportokat megfelelő képviselethez juttatja a parlamentben PR rendszernek is nevezik • nincs egyéni jelölt  pártokra, pártok által állított jelölő listára lehet szavazni. • országos (központi) jelölőlisták (amikor az egész

ország egyetlen választási körzetet alkot: Izrael) • területi vagy az országossal kombinálva: a választások eredménye általában a választókerületek és körzetek kialakításának módjától is függ. • minden párt annyi képviselőt állít, amennyi szavazatot szerez. A mandátumokat a pártlistára leadott szavazatok összesítése alapján arányosan osztják szét a listán szereplő jelöltek sorrendje alapján. A lista: • kötött: az egészlistát elfogadja v. elveti a szavazó • szabad: sorrendbe állíthatja a jelölteket (pl. 10-ből 4 preferáltat juttatja be)  demokratikusabb (pl Olasz választási rendszer (2 mandátummal is bejuthat, minden párt jelen van, a nagy pártoknak kedvez. Logikája: úgyis a párt indítja  a párt jut be a parlamentbe  sok párt bejuthat) Arányos választási rendszer előnyei: • Igazságosabb mandátummegosztás  tükrözi a választók pol. összetételét • A választások nem manipulálhatók

könnyen a választókerületek változtatgatásával (nem csak a helyben leadott szavazatok számítanak) • pártlistákon a pártok sok jó szakembert juttathatnak a parlamentbe • növeli az új pártok esélyét (annak ellenére, hogy általában a szavazatok 3-5 %-a szükséges) • megakadályozza a túlzottan nagy pol. kilengéseket Harmadik utas (vegyes) választási rendszer • A Kelet-Európai, volt szoci. országai • Kombinálja a két választási eljárást: részben többségi, részben arányos választási elv érvényesül • Az "elveszett" (egyéni vál. kerületekben a többségi szavazás során nem érvényesülő) szavazatokat egyesítik, matematikai úton visszaosztják az egyes pártok listáin szereplő jelöltekre (pl. Mo) • Egyéni mandátumok vannak Mo. választási rendszere • vegyes (többségi és arányos) 386 mandátum • 176 egyéni választó körzet  itt többségi elvek érvényesülnek 1. forduló: abszolút többségi

elv 2 forduló: relatív többségi elv • 210 mandátum  arányosság elve alapján: szavazáskor két lista (területi, országos)  töredékszavazatokat is e lehessen számolni) • egyéni jelölt, területi listán • párt jelölt, országos listán Ami az egyik választási rendszerben előny, az a másikban hátrány! Választási formulák • a választások technikai lebonyolítására, a szavazatok mandátumokká való alakításához alkalmazott számítási módszerek • az egyes vál. rendszerek osztályozhatók a vál rendszer típusa és az alkalmazott számítási formula kombinációja alapján: Egyszerű (relatív) többségi • egyéni választókerületi • blokkszavazati Abszolút többségi • alternatív szavazati (preferenciális, sorrendi szav.) • kétfordulós Félarányos rendszerek • korlátozott szavazat • egyéni, át nem vihető szavazat alapján Arányos rendszerek • egyéni, átvihető szavazat alapján • listás alapon

(zárt v. nyitott) -országos, -regionális v. helyi lista országos elosztással -regionális v. helyi lista helyi elosztással -----------------------------------------------------------------4. POLITIKAI HATALOM FOGALMA ÉS ÉRTELMEZÉSEI A HATALOMMEGOSZTÁS MÓDOZATAI Politika a hatalom megszerzésére és megtartására irányuló tevékenység. Hatalom a legfontosabb társadalmi viszonyrendszer. Mindig valami csoport érdekében érvényesítésére irányul v.milyen más csoport érdekeivel szemben Politikai hatalom: az érdekérvényesítés legfontosabb eszköze Hatalom Weber szerint egy esély arra, hogy valaki képes-e ráerőszakolni másra az akaratát. Vagyis a társadalmon belül hatalomról beszélünk akkor, ha egy társadalmi csoporton belül valaki az akaratát mások ellenszegülésére is keresztülviszi, függetlenül attól, hogy min alapul ez az esély. Esély lehet: - személyek közötti - csoportok közötti - csoportok és a társadalom közötti A hatalom

tényezői (alapja): 1. Erőszak fizikai (pl. katonai) adminisztratív (pl. tanár - diák) Ilyen a jogrendszer (az állam eszköze) Szükséges, de nem elégséges feltétele a hatalomnak. Pusztán erőszakra támaszkodva nem lehet fenntartani a hatalmat (önmagában nem elég) 2. Legitimitás (elismerés, elfogadás) Legitimitás Egy hatalom elismerésre méltó volta. • Igazoló érvvel próbálja a hatalom a hatalmat gyakorló módját megerősíteni. • A polgárok egy része fogadja el. Igazoló érvek: • születési előjogok • nemi szerepek • szakmai kompetencia (ezt fogadjuk el a leghamarabb) ----------------------------------------------------------- 5. MAX WEBER POLITIKAI SZOCIOLÓGIÁJA (HATALOM -URALOM BÜROKRATIZÁLÓDÁS) Igazoló érvek (M. Weber) ha egy társadalomban megjelenik az engedelmesség minimuma, vagyis a társadalom egy része elfogadja a hatalmat, akkor abból a hatalomból uralom lesz. A számunkra elfogadhatóak az igazoló elvek Uralom

legitim hatalom. Uralomról akkor beszélünk, ha van rá esély, hogy egy meghat tartalmú parancsnak engedelmeskedni fognak. 3 URALOM TÍPUS - MOTIVÁCIÓK Uralmi viszony elfogadásának 3 motivációja alapján 3 uralomtípust különböztetett meg: 1. Karizmatikus (emocionális kategória) Karizma (kegyelmi ajándék): egy személy különleges képességeire utal alapja a karizmatikus személybe vetett hit. képességek: • természetfeletti képesség • isteni származása (pl. Hórusz) • csodatételei vannak. • egyház hatalma (Jézus az alapja) Személyhez kapcsolódó képességek • zsenialitás - fizikai képesség (pl. harcászatban) • szuggesztív személyiség • különleges retorikai képesség (pl. Napóleon vagy Hitler autokratikus rendszere) Személyi kultusz a karizma mesterséges megteremtése. (plSztálin lemásolta a hitleri receptet) • Ha a karizmatikus személy meghal, akkor az uralom is véget ér (általában!) • Bukás oka lehet a puccs is

(peroni diktatúra) • cselekvőtípusa: emocionális. (A szeretet és a gyűlölet érzelmei váltakoznak, a szeretet jogán fogadják el) • Motiváció: a karizmatikus személybe vetett hit 2. Tradicionális uralom Tradicionális uralom a hatalom átörökítse az utódokra • nem személy, hanem intézmény központú (nemzeti egységet szimbolizáló intézmény) • uralkodó személye elhalványul, mert jól működik a rendszer • hagyományelvűség • Módja: dinamikus uralom • konvencionális normák, gondolkodásformák, stb. az élet a maga kialakult ösvényein folyik tovább • Az emberek számára az élet kiszámítható. • Az élet akkor kiszámítható, ha a társadalmi viszonyok állandósulnak. Motiváció: • a megszokottságba, a folytonosságba vetett hit (az egyén beleszületik a társ-ba) Változatlan formában jelenik meg számára a hatalom. Családon belül öröklődik • identitástudat  kollektív identitást teremt (ezt reprezentálja az

intézmény: királyság, császárság) • kontinuitás  biztonság szükségletét elégíti ki, ezért fogadják el a negatív típusú uralkodókat is, az általuk biztosított múltat szeretik bennük A királyi családok e folyamatok szimbólumai. Pl. Angol királyi család szimbólum, mert: • meghatározó a történelmi múlt során • brit nemzet nagyságát fejezi ki. • A legtöbb nyugat-európai országban napjainkban is sok királyság működik. Pl Hollandia, Svédo, stb • Cselekvőtípusa: tradicionális (hagyományelvű) 3. Legális (törvényes) uralom A modern politikai rendszerek uralmi típusa. Alapja: népfelség - népszuverenitás elve (szabadság, egyenlőség, saját élet feletti rendelkezési jog Rousseau) és az önrendelkezési jog. • A hatalmat gyakorlókat megválasztják. A választások megerősítik a közakaratot (önrendelkezés jogának formális kifejeződése). • Észérvekkel igazolható, kiszámítható rendszer. • A népnek

joga van a "nem jól működő" embereket leváltani  megszüntetni a hatalmat • Bürokratikus igazgatás (racionális uralom) • először a legitimben jelenik meg • Cselekvőtípus: racionális. Alapja a bürokrácia (Weber) szaktudással rendelkező vezetői kar. A szaktudás alapján kerül az egyén az igazgatási hatalomba. Motiváció: • a törvényességbe vetett hit. Minden társadalmi, emberi viszony jogszabályokban van szabályozva • Nem a hatalomnak, hanem a törvénynek veti alá magát, ehhez lojális. • a bürokratikus igazgatás is meg tudja teremteni a kontinuitást. Mindegy, hogy mi integrál egy uralmat, de ha meg van egy társ.-ban az engedelmesség, akkor megjelenik a legitimáció. Bayer József: a pol. gondolkodás története: Weber • Weber pol. szociológiája szervesen nőtt ki szociológiai elméletéből • Kiindulópontja: az egyének cselekvése • A hatalom és uralom forgalmait definiálva jut el az állam, mint uralmi

szervezet forgalmához: "minden olyan esetben hatalomról beszélünk, ha egy társ-i kapcsolaton belül van rá esély, hogy valaki saját akaratát az ellenszegülés ellenére is keresztülvigye, függetlenül attól, hogy min alapul ez az esély. Hatalom-uralom különbsége: • A hatalom egy társadalmi fölényt fejez ki, akaratunk érvényesítésének képességét. Az uralom a hatalom tartós megszervezését jelenti, feltételezi egy szervezet, egy igazgatási stáb létezését. • Modern társ. politikai szervezetekbe tagolódnak • Weber: az államot tartja uralmi szervezetnek. A politikát és az államot értékmentesen definiálja A politika tudományos fogalma: • csak az állam, a hatalom és az uralom összefüggésében definiálhatjuk  a politika az állam, mint politikai szervezet vezetése Az állam modern értelemben: • egy olyan igazgatási és jogrend, amelyhez igazodnia kell az állami bürokráciának és amelynek érvényessége egy adott

területen mindenkire vonatkozik, akár tagja az államnak, akár nem. • Az állam a saját felségterületén a legitim erőszak monopóliumával rendelkezik  mindenki más csak olyan mértékben rendelkezhet az erőszak eszközei felett, amennyiben erre az államtól felhatalmazást vagy felszólítást kap Uralom általános jelentése (Weber) • monopól helyzetből fakadó uralom  az alárendeltek ilyenkor kötelesek engedelmeskedni, bár nincs kifejezett parancs és fizikai kényszer Uralom szűkebb jelentése (Weber) • létezik olyan uralom, amely azonos az autoritás fogalmával és egy kifejezett parancsnak való engedelmeskedést jelent. • Az uralom szükséges  nélküle nincs társ-i rend. • "csak az a kérdés, milyen jellegű?" (önkényes, vagy normákon alapul) • A modern uralmi viszonyokban (amelyeket tv. szabályoz) szó sincs korlátlan hatalomról • Meghatározott tartalmú parancsnak kell engedelmeskedni  olyan parancsoknak,

amelyek körét az alkotmány és a jog szabályozza • Létfontosságú az uralom eszmei alátámasztása, hogy ne kelljen az erőszak tömeges alkalmazásával élni, mert az nehézkessé és költségessé teszi az uralom gyakorlását. Az uralom mindig kétoldalú viszony: • a parancsolók és engedelmeskedők viszonya • Nem lehet hatékony kormányzat uralom nélkül  ehhez a fegyelem készsége, az uralom morális meggyőzéséből való elfogadása szükséges. fegyelem: (Weber) az uralmat kiegészítő jelenség legitimitás (Weber) Az uralom belső meggyőződésből való elfogadása Modern állam • bürokratikusan és hatékonyan működő intézmény: Állam: • bürokratikus uralmat testesíti meg  kiszámítható állandóság, fegyelem, hatáskörök pontos körülhatárolása Bürokrácia: • a leghatékonyabb uralmi eszköz (egyben a legnagyobb veszély is az emberi szabadságra nézve) • a bürokratikus apparátus érdekközösséget alkot •

érdekelt saját pozíciójának fenntartásában és saját további működésében • bár milyen hatalmi célt képes kiszolgálni -----------------------------------------------------------------6. A LEGITIMIZÁCIÓ SZOCIOLÓGIAI ÉRTELMEZÉSEI HABERMAS LEGITIMÁCIÓS VÁLSÁG TEÓRIÁJA WEBER: vezette be a legitimáció fogalmát a szociológiába: „a modern állam legitimációja technikai jellegű: az uralmi viszony jellegéből adódik, hogy minden uralom igazolás igazolásra szorul. A hatalom választással legitimálja magát.” A hatalmasok soha sem szűnnek meg bizonygatni uralmuk jogosságát. Az alávetettek félelemből, megszokásból, tehetetlenségből, érdekből engedelmeskednek az uralmon lévőknek. Legitim a rend: ha a cselekvők egy érvényes „rend képzethez” igazodnak, amelynek törvényességében hisznek. A lényeg az, hogy az alávetettek higgyenek az uralmon lévők által hirdetett igazoló eszmékben és belső indítékból elfogadják

uralmuk jogcímét. HABERMAS: A legitimáció támadható érvényesülési igény  a legitimációs igény nem a választásokat követően szűnik meg, hanem akkor támad fel. Az emberek elvárásai nagyok  bizonytalansági válság alakul ki minden hatalommal szemben  legitimációs zavarok lesznek (zavargások, sztrájkok és kísérőjelenségeik) A modern államnak 2 lehetősége van a legitimációs válság enyhítésére: (fizikai erőszakot a modern állam nem alkalmazhat!) 1. Nemzeti identitástudat fokozása: Egy idő után az emberek érzelmi klímáját fokozza  bizonyos szélsőséges csoportok aktiválhatók (ez destabilizálja a társadalmat). Így mesterségesen meg lehet teremteni az egységet 2. szociális államként reprezentálja magát a modern állam Ez történt ’60-as években: jóléti államok jönnek létre  szociális jólétet biztosítanak  kicsivel jobban élnek az emberek  csökken a szegénység  hatalom iránti

engedelmesség motivációja Probléma (Habermas szerint) a jóléti kiadások számos gazdasági problémát okoz:  fokozott elvonások  nem ösztönzi a tőkét az újrabefektetésre  kiviszik a tőkét  olcsó munkaerő  nő a munkanélküliség  egyre kisebb bevételből kell az emberek szociális igényeit kielégíteni  csökkenti a jóléti kiadásokat  nő az infláció HABERMAS LEGITIMÁCIÓS VÁLSÁG TEÓRIÁJA A NY. társadalmak tagjainak döntő többsége élvezi a fogyasztás növelésének örömeit, így lemondanak a fennálló hatalom megkérdőjelezéséről. A tradicionális társ. politikai hatalma még közvetlenül tudta magát legitimálni a kulturális hagyományokból A létező normák, intézmények hagyományok megtámadhatatlanok voltak. A tőkés termelés logikájának uralomra jutásával az elkülönült pol. hatalom az egyenlő és igazságos árucsere mítoszával legitimálja önmagát. Az „igazságos” árucsere által

szervezett társ negatívumai hamar rádöbbentik a tőkés társ. politikailag releváns rétegeit a legitimáció alapproblémáira Az államot ettől kezdve a jóléti minimum garantálása, a munkahely stabilitásának ígérete legitimálja. Ez kiváltja az alkotmányjogi berendezkedés válságát. A társ és főleg a gazdaság feladatai nem vitathatók meg nyilvános fórumokon. Ez együttjár a tömegek depolitizálódásának követelményeivel  a pol nyilvánosság funkciótlan lesz. A tudományos racionalitás létrehozza a technokrácia tézisét. ’68-as diákmozgalmak: a termelésbe még be nem tagozódott diákság még mentes a teljesítményre orientált társ. értékei által közvetített láthatatlan kényszertől Legitimitás:  egy politikai rendszernek az az igénye, hogy helyesnek és jogosnak ismerjék el,  megokolásokkal alátámasztva legyen  egy pol. rend elismerésre méltóságát jelenti  A történelem menetében a különböző pol.

hatalmak a legkülönbözőbb okokkal támasztották alá létük és a konkrét hatalomgyakorlásuk módjának jogosságát. Döntő fordulat az újkor legitimációs struktúrájában a hatalmi döntéseket ettől kezdve csak az legitimálhatja, ha olyan eljáráson keresztül jönnek létre, amelyben meghatározó formális feltételek megvalósulnak. A késő kapitalizmus konkrét legitimációs jellemzői: Az ellenzéki pártok intézményesítésével és a választásokra, a parlamentekre épülő struktúrájával formalizálni és tartós folyamattá tudta alakítani a legitimáció megszerzését. A fönnálló pol. hatalom egészének legitimálását a lecserélhető kormány konstrukciójával el tudta választani a konkrét vezető gárda iránti bizalomtól. Ezzel a legitimációs válságokat intézményes keretek között tudják a nyugati társadalmak kihordani. A modern állam legitimációs problémái Állam (Weber) egy olyan politikai apparátus, amely egy

körülhatárolt területi egység felett, amelynek szuverenitását mások is elismerik, gyakorolja a fizikai erőszak monopóliumát. Az állam társadalmi intézmény -rendező elvek sokasága, amely felépíti a társadalom politikai rendszerét -állampolgárok polgári közössége Az állam alapvető feltételei Terület (materiális kritérium) Jogrendszer (adott politikai közösségnek) -Adminisztratív irányítás -szilárd legyen Alapvető politikai apparátus -Az államot megtestesítő bürokratikus szervezeti rend (pl. törvényhozói hatalom) Monopolhelyzet a fizikai erőszak tekintetében -ne legyen magánhadsereg  többes hatalom Modern államok - Nemzetállamok 3 feltétele Szuverén -más államoktól teljesen független. -szabad önrendelkezési joga van. -az állami apparátus más államoktól kényszermentes. Nacionalizmus a nemzeti identitást megtestesítő eszköz -olyan jelképek és vélekedések összessége, amely biztosítja egy adott politikai

közösséghez való tartozást. -identifikáció a legfontosabb kifejeződése Állampolgárság nemzeti tagság jogi kategóriája, -az egyén identifikációja -az állampolgárság megszerezhető: a. megörököljük (születés jogán) b. megszerezhetjük (folyamodhatunk érte) Állampolgári jogok (T. Marshall) Polgári jogok (XIX. sz vége) - szólás és sajtószabadság, - szabad lakóhely megválasztása. Politikai jogok (XX. sz eleje) - választó és választhatóság joga, - jelöltség joga. Szociális jogok (XX. sz utol harmada) - munkához való jog - minimálbér, - munkanélküli segélyhez való jog, - nyugdíjhoz való jog, - orvosi ellátáshoz való jog, - közoktatásban való részvétel joga. -----------------------------------------------------------------7. A POLITIKAI IDEOLÓGIA FOGALMA, TIPOLÓGIÁI ÉS TÁRSADALMI FUNKCIÓI A POLITIKAI IDEOLÓGIA FOGALMA: Politikai ideológia egyfajta érvrendszer, a megjelenő politikai akarat ismereti hátterét

adó érvelési stratégia, az érdekeik védelmében együttműködők számára kidolgozott értelmezési keret. A politikai ideológia ismérvei (4)  Közös helyzetérzékelés. Saját értékrendszere alapján interpretálja (magyarázza) a politikai helyzetet  Cselekvés irányának a meghatározása.  Közös identitás, (csoport identitás, definíció) azonosságtudat megteremtése  mozgósítás  Ellenségkép megjelenítése, ellenség meghatározása  el kell határolódni azoktól, akik érdekeinknek nem megfelelők (pl. abortusz  liberális, konzervatív felfogás közötti különbség) IDEOLÓGIÁK hatalomhoz való viszony alapján három nagy eszmeáramlathoz kapcsolódnak 1.Liberalizmus: A felvilágosodás értékrendszere Állam, piacgazdaság, emberi értékek + polgárság (hatalom minimalizálása) 2.Konzervativizmus XIX század eleje A liberalizmusra adott válasz (hatalom maximalizálása) 3.Szocializmus: XIX század Marx munkássága

éjjeli őr államcsak akkor avatkozik be, ha a beavatkozás végképp szüksége (hatalom maximalizálása) Újabb ideológiai eszmeáramlatok (továbbfejleszt.)  Kommunizmus. XIX század vége (hatalom maximalizálása)  Anarchizmus. XIX sz vége (hatalom minimalizálása)  Fasizmus. XX sz eleje (nemzeti szocializmus  hatalom maximalizálása)  Ökológiai mozgalmak. (zöld mozgalmak) XX sz II fele (hatalom minimalizálása) SZABÓ MIKLÓS (kortárs történész) A fejlődés másfajta pártpolitikát eredményezhet Politikai pragmatizáció (gyakorlatiasság) a pártok eszmei alapjainak eltűnése. Gyakorlatiasabb: azt mondják, amit az emberek hallani akarnak. Politikai pártok eszmei hovatartozás szerint: Program ideológiák  Célja: a jelenlegi hatalom megbuktatása (ellenzék)  Ellenzéki pártok érvelési stratégiája, a hatalomból kiszorult érdekcsoportok ideológiája.  Minden politikai történés szerintük rossz.  Ide tartoznak: a

munkásmozgalom biz. ideológiái, a jobboldali és fasiszta áramlatok is  mivel nem fennálló hanem megvalósítandó állapothoz kapcsolódnak, vitatkozó (polemikus) jellegűek  érvelésük jelentős részét az adott állapot bírálata teszi ki  maga a program a fennálló állapotok kritikájaként kerül kifejtésre, polemikus formában Programjuk majdani állapot:  modernizációs ideológiák és  pol. mítoszok (aktuális élettől elszakadt, csak legitimáló szerepet betöltő program) esetében kap hangsúlyt  elsősorban az adott állapot tarthatatlanságára, fogyatékosságára  csak másodlagosan a saját programjára, kitűzött célra hívja fel a figyelmet helyzetüket egy koordináta rendszerben hat. meg, amelynek egyik tengelye a jövőprogram, a másik az ellenség  megkülönböztetünk:  jövőkép meghatározott (pl. Ghandi)  ellenségkép meghatározott (pl. fasizmus) ideológiát Ghandi: „harmadik utas ideológia”:

tradíció+ modernizáció egyszerre Állapot ideológia  A kormánypártok ideológiája.  Ami van az jó ("hozzájárulnak a jóléthet")  Az ellenzék rombol (pl. Torgyán)  az az érveli rendszer, amelyet a mindenkor hatalmon lévők követnek (hírdetnek)  abban érdekeltek, hogy a hatalmukat minél tovább fenntartsák (sokszor feladnak bizonyos elemeket a programjukból)  Ide tartoznak: liberalizmus, polgári demokrácia és konzervatív ideológiák  jobbára affirmativak (igenlők) és nem agitatívak  saját intézményüket elég jelentősnek vélik ahhoz, hogy önerejükből indokolják létjogosultságukat  mivel nem agitatívak, kevésbé szorulnak mozgékonyságra nem céljuk, hogy híveik figyelmét propagandával egyik célról a másikra irányítsák  azoknak a polgári mozgalmaknak igazolásai, amelyeknek tevékenysége ritkán lépi túl a parlamenti pártok, a kormány közegét.  nem filozófiai és tudományos

elméletekből épül fel  egybemosódik a közfelfogással, a józan ésszel. PÁRTTIPOLÓGIÁK Országról-országra változhat, hogy a politikai szembenállás milyen tényezők alapján tagolódik, de a társadalmak strukturális hasonlóságai és közös történelmi és kulturális hagyományaik révén, az egyes pártrendszerek sok közös vonással is rendelkeznek, s ez lehetővé teszi a pártrendszerek általános jellemzését. EGYDIMENZIÓS FELOSZTÁS bal-, jobboldal Maurice Duverger Azzal hozza összefüggésbe e megkülönböztetést, hogy a politika egy sajátos dualizmusra alapozódik, két, egymással szembenálló megoldás közötti választáson alapul. A történelem azt bizonyítja, hogy a politikai harcok két ellenfél között dúltak. Eredete a francia forradalomig vezethető vissza.  Az alkotmányos monarchia idején az elnök jobboldalán a "királyi vétó" hívei, baloldalán ellenzői foglaltak helyet.  A forradalom menetében

jobboldalinak nevezték a tradíciókhoz, nemesi előjogokhoz, hierarchiákhoz ragaszkodókat, míg a balhoz a rendszer megdöntésére szövetkezőket sorolták.  Angliában, ahol hosszú ideig az eltérő pártokat a többség és a kisebbség jelzővel illették, ugyancsak elterjedt a jobb-bal megjelölés.  Modern politikában átértékelődik: szakít a hierarchikus és vertikális megközelítéssel. Feltételezi, hogy két tömörülés között versengés zajlik.  Az Egyesült Államokban is elterjedt, bár ott a nem a két nagy párt eltérő jellegére, hanem a párton belüli elhatárolódásokra vonatkoztatják.  A XIX. század végén a baloldaliság azonossá vált a kapitalizmus, és a polgári társadalom kritikájával, a változtatás igényével.  A szocialista, szociáldemokrata, majd kommunista mozgalom kialakulásával a baloldaliság plebejus elkötelezettséget, egyenlőség iránti vágyat jelentett.  A baloldal és jobboldal

megkülönböztetés mögött világszemléleti és ideológiai különbség is meghúzódott. A baloldal a racionalista, progresszív, változást akaró, konstruktív gondolkodásban határozta meg magát. A szocializmus azonban, amely szintén baloldalinak vallotta magát, elhatárolta magát a liberális szemlélettől.  Napjainkban a baloldali pártok többségükben a korlátozott piac, az állami gazdasági és szociális felelősségvállalás hívei. Baloldal:  általában a felvilágosodás örököse,  küzd az elnyomott és kizsákmányolt társ. csoportok jogi, gazdasági és pol emancipációjáért,  a tőke korlátozását szerené elérni  a szociális és jóléti állam híve. A baloldal politikai családja: A baloldalhoz ma általában a szociáldemokrata, szocialista és kommunista pártokat sorolják. (Kommunisták, újbaloldaliak, szoc.demek, zöldek) Tömegbázisa: munkások Jobboldal  konzervatív eszmeiség a társ. ésszerű

átalakításának korlátait hangsúlyozza  saját világnézettel rendelkezik  .A XIX században ez korlátozott racionalizmusban, sajátos antikapitalizmusban,  a szokások, hagyományok tiszteletében,  politikai tekintetben pedig az állam önálló entitáskénti elfogadásában jelentkezik.  A múlt század közepétől viszont védelmébe vette a tőkés termelést és a piacgazdaságot.  A tulajdonosok érdekeit és a hagyományos rendet és értékeket védi (szabadpiac védelme)  tőkebarát gazdaságpolitikát folytatnak A jobboldal politikai családja: agrárpártok, liberálisok, kereszténydemokrata, világi konzervatívok, szélsőjobb Tömegbázisa: kispolgárság, nagytőkések Fejlett demokráciák: a pártok középen tömörülnek Gazd. és szociális válságokban: a közép kiürül, a szélre sodródó pártok konfrontálódnak egymással TÖBBDIMENZIÓS FELOSZTÁS Az egydimenziós felosztásokkal szemben, vagy azokat továbbfejlesztve

jönnek létre a több szempontot figyelembe vevő pártelméletek. Arend Lijphart szempontjai (7): • Társadalmi-gazdasági • Vallási • Kulturális-etnikai • Vidék-város ellentét • A rendszer fenntartásában való érdekeltség • Posztmateriális értékekhez való viszonyulás • Külpolitikai Rokkan és Lipset: „törésvonal elmélet” (konfliktus-integráció dialektikájában értelmezve: két nagy forradalom jellegzetes konfliktusainak eredménye a pártok közötti mély választóvonal) Rokkan - a politikai elkülönüléseket: pártokat a társadalmi törésvonalak alakítják két nagy forradalomhoz kapcsolódva Az ipari forradalom (ellentétek gazdasági tengelye) • a vidék (földbirtokosok) és az ipari társadalom (tőkés vállalkozók) elszakadás, • és a tulajdonosok (magántulajdon) és munkások (alkalmazottak) közötti árok. A nemzeti forradalom • a centrum (a kp. nemzetépítő kultúra képviselői) és a periféria (saját

etnikai, nyelvi, vallási identitást védő csoportok) • a privilégiumait féltő egyház és a nemzetállam között (főleg az oktatás ellenőrzésében) A politikai pártok arra szolgálnak, hogy:  kifejezzék az érdekharcokat,  a társadalomban látensen létező ellentéteket és feszültségeket megvilágítsák,  lehetőséget biztosítanak az állampolgároknak, hogy a strukturális vagy kulturális törésvonalaknak megfelelő párthoz csatlakozzanak A társadalmi törésvonal pártcsaládjai:  Vallást védő pártok,  Agrárpártok,  Munkás és szocialista pártok,  Szociáldemokrata pártok,  Kommunista pártok  Centralista és nacionalista pártok,  Rendszerellenes (Olaszo, fasiszta D: náci) pártok  Autonomista pártok A POLITIKAI IDEOLÓGIA TÁRSADALMI FUNKCIÓI Ideológia funkciója: a politikai cselekvők elfogadhatóvá tétele a társadalom tagjai számára. (legitimizáció) Ideológia nélkül egyetlen pol. erő sem tud

létezni!  A modern társadalmakra a politikai sokszínűség a jellemző (pluralizmus)  társ. pol tagozódása érdekviszonyok alapján (ideológiák)  pol. érdekérvényesítők  bizonyítani jogosságukat  ideológia  pol. ideológia:egyfajta érvrendszer, a megfelelő pol akarat ismereti hátterét adó érvelési stratégia  Az érdekeik védelme érdekében kidolgozott értelmezési keret. -----------------------------------------------------------------8. MAGYAR ALKOTMÁNYOS POLITIKAI RENDSZER RENDEZŐELVEI Prezidenciális rendszer: -a nép választja meg az elnök személyét (pl. USA) -független a törvényhozói hatalomtól a parlament Királyság -a király uralkodik és kormányoz is egyben. Alkotmányos monarchia -a király uralkodik, de nem kormányoz. MAGYARORSZÁG Államforma: köztársaság • egykamarás parlamenttel működik • írott Alkotmány van. • végrehajtó hatalom: a parlamentáris kormányzás keretei között működik •

a kormányzat felelős a Parlamentért (a választópolgárok a Parlamentbe választják a képviselőket, ők maguk közül választják ki a tisztségviselőket). • Parlamenti és kormányzati jogalkotás  az Alkotmánybíróság felülvizsgálatával. Népszavazás: • Hatalomgyakorlás közvetlen formája: népszavazás intézménye. • Nem lehet népszavazás: adó és személyi kérdésekben. Eredménye nem lehet kötelező ha az nemzetközi együttműködési szerződést sért. Népi kezdeményezés intézménye • állampolgárok meghat. csoportja (50 fő) követelheti, hogy a Parlament napirendjére tűzzön ki egy kérdést (javaslatot), döntsön benne (tv-t alkosson) Önkormányzatok. • Területi autonómia • Közigazgatás decentralizált helyi szintekhez van integrálva. A Kormány és a Parlament duális viszonya (sajátos hatalmi viszony):  törvényhozó hatalom  parlament  végrehajtó hatalom  kormány  kormány nem oszlathatja fel a

Parlamentet  parlament nem hívhatja vissza a miniszterelnököt Ellenzék:  ellenzéknek fontos szerepe van a kormányzati végrehajtó hatalom izolációjában (vétójoga van: a közrendet érintő kérdésekben a kormány nem tudja módosítani - minősített többség kell.)  vezető tisztségviselőket 2/3-os többséggel lehet megválasztani (pl. alkotmánybíróság elnöke, ombdusman kinevezéséhez, legfelsőbb bíróság)  rendeleti úton való kormányzást szabályozza  csak törvényi szinten lehet szabályozni (nem lehet kikerülni a parlamentet)  parlament munkaparlamenti jelleggel működik  bizottságokra oszlik  lefedik a struktúrát  az ellenzék irányítja  a kormányzat kontrollja  Vétójog minősített többség (választási, önkormányzati, köztársasági elnöki, média, rendőrségi törvény esetében). Köztársasági elnöki rendszer és az Alkotmánybírós.  intézménye biztosítja a törvényhozás és a

végrehajtó hatalom kontrollját Jegybank  független a kormánytól  meghatározza az inflációt  a kormányzati gazd. pol tere korlátlan  mentes a pol erőviszonyoktól Közszolgálati médiumok:  ORTT testületének megválasztása (2/3-os többs.) Jogviszonyok társadalmi viszonyok törvényi szintű szabályozása (pl. nyugdíj ellátás) -----------------------------------------------------------------9. KÖZJOGI INTÉZMÉNYEK MO-n ORSZÁGGYŰLÉS - PARLAMENT funkcionális tagoltsága: - elnökség - elnök + helyettesei - állandó bizottságok (szakfeladatokat lát el) - ad-hoc bizottságok (paritásos alapon) - kiemelt ügyekre, pl. Expo - vizsgálóbizottság, botrányok vizsgálatára, pl. olajügy Országgyűlés felépítése Plenáris ülés: • tv. javaslatok vitája • interpellációk (azonnali kérdések) • napirend előtti és utáni felszólalások  határozathozatal, vita, nyilvánosság frakciók • politikai alapon szerveződnek

(képviselők olyan csoportja, akik párttagok is egyben) • alkotmányjogilag védett intézmény • funkciója: képviseleti (pártokat) és érdekartikuláció • frakcióvezető szerepe: meghatározó a parlamenti m.csoportokban, jogosítványa a napirend előtti felszólalás • bizottsági helyeken osztoznak (biz. tagság pénzt és hatalmat jelent) • • • • • • • Országgyűlés működése, funkciói: törvényeket alkot alkotmányos keretet biztosítja (2/3-os többség) társadalmi kontroll és nyilvánosság kormányalakítási ellenőrzi a végrehajtó hatalmat (befolyásolja, ki legyen a kormány tagja, köztisztségviselő, beszámoltat) képviseleti funkciót is ellát (pl. kisebbség) pol-i rendszer legitimációja A magyar parlament jellegzetességei • vitatkozó (Westminster-modell  a parlamenti képviselők kontrolállják a végrehajtó hatalamat (régebben munkaparlament - "Bundestag modell": elsősorban tv. alkotó funkció) •

képviseleti elvre épül  210 olyan mandátum van, amely valamiféle pártot, szervezetet juttat be a parlamentbe ("reprezentatív mandátum) • legitimációja viszonylag alacsony: a pártokkal szemben bizalmatlanok az emberek OGY szervezeti tagozódása Egykamarás, szervezetileg 3 különböző elv alapján tagolt 1. politikailag  pártfrakciók 2.funkcionálisan  parlamenti bizottság 3. működésében  döntéshozatali eljárás hierarchiája Döntések típusai: • törvény • határozat tárgyalás módja: • normál, sürgős, kivétele eljárás tv. javaslatot benyújthat: • kormány • egyéni képviselő (elsősorban ellenzék) • bizottság - határozati javaslat • közt. elnök (pl kollektív amnesztiarendelet a taxisblokád idején) Törvényhozás folyamata: • Beterjesztés (aki javaslatot benyújthat) • tárgysorozatba vétel (kormány javaslat  automatikusan, képviselői indítvány esetén  illetékes bizottság

véleményez) • Házelnök elküldi a bizottságoknak napirendre tűzés előtt ("első bizottsági vita") • Országgyűlés szavaz a napirendről • Általános vita (előterjesztő kezdi  frakciók vezérszónokai illetékes bizottság véleménye) • Részletes vita (bármelyik OGY képviselő részt vehet benne) • Ha van módosító javaslat  ismét újabb bizottsági vita • Határozat hozatal  többséggel meghozott határozat (jelenlévő képviselők 50 %+1) Országgyűlés ülésrendje - Régen: tavaszi-őszi - 99. jan-tól: háromhetes ciklusok (1. hét bizottsági, 2 hét plenáris ülés, 3 hét képviselői (egyéni körzetben dolgoznak) Az ülésrend mai napig nincs egyértelműen szabályozva (mi az a hetente) = mulasztásos alkotmánysértés Törvényhozó hatalom kontrollja a végrehajtó felett Konstruktív bizalmatlansági indítvány: • parlament minisztert nem hívhat vissza, de indítványozatja a min.elnök visszahívását •

azért konstruktív, mert csak akkor lehet benyújtani, ha már kész másik kormány van Bizalmatlansági indítvány: • a kormány eszköze, egyfajta "zsarolási eszköz"  miniszterelnök mondja: ha nem fogadod el a tv. javaslatomat akkor lemondok! • • • • • • • • Házelnök (Áder János) kulcsszereplője a parlamentnek (a 3. közjogi méltóság) elnököl a plenáris üléseken a Házbizottság elnöke (frakcióvezetők által alkotott bizottság) napirend meghatározása időkeretek meghatározása Jogalkotási terv: a min.elnök félévente megküldi neki a tv javaslatokat tv. javaslat előkészítése (kodifikációs munka) kormányfő kérheti sürgős vagy kivételes vita lefolytatására KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK • • • • 1989. XXXI tv (okt23) kimondja: Mo államfője a köztelnök közvetve választjuk (parlament által) megbízatása öt évre szól, 1x újraválasztható Parlament választja: 1. körben 2/3 többség, 2 körben 2/3, 3

körben két jelölt indulhat, egyszerű többség dönt • szerepe elsősorban a parlamenti ciklusok lejártakor van: feloszlatja a parlamentet, kiírja a választásokat, felkér a kormányalakításra Közt. elnök alkotmányos jogköre: - gyenge, szimbolikus hatalom, reprezentatív jelleg - az egész nemzetet képviseli - az ország első közjogi méltósága - politikai jellegű döntéseihez miniszteri vagy miniszterelnöki ellenjegyzés kell (államtitkár, nagykövet, tábornok, egyetemi tanár kinevezése, felmentése. MNB-elnök, Közszolgrádió, TV elnöke, MTA elnöke. Kitüntetések, érdemrendek átadása) - személyi kérdésekben dönt - hadsereg főparancsnoka - kiírja a választásokat - krízishelyzethez kapcsolódó funkciók (rendkívüli-, szükség állapot, hadiállapot) - választás után összehívja az első országgyűlést - nem oszlathatja fel az országgyűlést - aktívan részt vehet az országgyűlés munkájában - tv. javaslatot terjeszthet

be - népszavazást kezdeményezhet - vétójog Alkotmányos vétójog: Amennyiben úgy gondolja, hogy a javaslat a meglévő törvényekkel v. alkotmánnyal ütközik, Alkotmánybírósághoz fordulhat. Alkotmánybíróság véleményez, ha nem ért egyet, a Köztársasági elnök köteles aláírni. Ha egyetért, Országgyűlés átdolgozza a javaslatot Politikai vétójog: Javaslat tartalma káros a társadalomra, országgyűlés át kell dolgozza. (Az Alkotmánybíróság által felülbírált tv-t alá kell írnia!) - közjogi megkötés nélkül pol. nyilatkozattételi joga van  pol beszédet mondhat - csak akkor hívható vissza, ha súlyos törvénysértést követ el A magyar parlamentális rendszerben: a törvényhozó hatalomban többségbe került párt vagy koalíció gyakorolja a hatalmat  a kormányfő a parlamentnek tartozik felelősséggel (létezik még: prezidenciális rendszer: államfő = kormányfővel - USA ; félprezidenciális: államfőt a nép

választja  kinevezi a kormányfőt - Fr, Italy - a kormányfő az államfőnek tartozik felelősséggel) KORMÁNY - Miniszterelnök – teljes körű felelősség - Miniszterek – korlátozott felelősség - Kormány választása: Közt. elnök felkéri a miniszterelnök-jelöltet a kormán - Miniszterelnök a kormányprogramot ismerteti a parlamentben - Országgyűlés megválasztja a miniszterelnököt - Közt. elnök kinevezi a miniszterelnököt - Min. elnök összeállítja a kormányt - Közt. elnök aláírja a kinevezéseket - a miniszterelnököt és a kormányt konstruktív bizalmatlansági indítvány alapján lehet megbuktatni (a minisztereket egyenként nem) = új miniszterelnök-jelölt nevét be kell nyújtani KORMÁNY STRUKTÚRÁJA Minisztériumok (hadügy, belügy, külügy, pénzügy, szociális és családügyi, egészségügyi, ifjúsági és sport, stb.) Miniszterelnöki Hivatal (kancellária) Funkciói: - miniszterelnök kabinetirodája (miniszterelnök

kiszolgálása) - programszervezés - szóvivő (Borókai Gábor) - stratégiát készít - fontos területeket államtitkár felügyeli - koordinálja a minisztériumok munkáját - ellenőrzi a minisztériumokat (tükörreferencia) - önálló területeket felügyel, amiknek nincs külön minisztériuma, pl. titkosszolgálat Alkotmánybíróság alakult 1989. • félig jogi, félig politikai intézmény • nem része a bírósági szervezetnek jogköre: • törvényeket v. törvényrészeket semmisíthet meg • konkrét normakontroll (állampolgári alapjogok) • absztrakt normakontroll (politikai szerv) • előzetes normakontroll • utólagos normakontroll • megállapítja a mulasztásos törvénysértéseket • vizsgálja az alkotmányos jogok megsértését • értelmezi az Alkotmányt • ellentmondó törvényekre felhívja a figyelmet • az államfő közjogi felelősségének megállapítására • hatásköri viták eldöntése • nem szelektálhat az ügyek

között: ha hatáskörébe tartozik foglakoznia kell vele Pol. jellegű tevékenysége: • dönt a klf. alternatívák között • dönt olyan ügyekben, amelyek a magyar állampolgárok nagy csoportját, vagy egészét érintik hatásköre: • elsősorban politikai téren széles: nemzetközi összehasonlításban is egyedülállóan széles a jogköre • legkisebb hatásköre: konkrét normakontroll esetében • legnagyobb hatásköre: előzetes absztrakt normakontroll  még ki nem hírdetett tv. • absztrakt alkotmányértelmezés: absztrakt döntési alternatíváról is Alkotmánybír. határozatot lehet kérni (még konkrét tv.tervezet sem kell hozzá) Személyi feltételek: • 11 tag (45 év felett, 20 év gyak., jogi végzettség) • 4 éven belül nem volt kormány- párttag • választása: országgyűlés jelölőbizottságot állít fel (pártonként 1 fő), 2/3-os többséggel választják • megbízatásuk 9 évre szól • székhely: Esztergom A kormány

és OGY Alkotmánybír.szembeni eszközei • alkotmánymódosítás • alk.bír tagjainak megválasztása • alk.bír-ról szóló tv megváltoztatása • az alk. bíróságnak semmilyen eszköze nincs a végrehajtatásra  határozatok szabotálása • politikai nyomásgyakorlás egy-egy eljárás során (pl. Bokros csomag 95, népszavazás 97) Országgyűlési biztosok (ombudsmanok) • .főombudsman=állampolgári jogok ogy biztosa (Gönczöl Katalin) • kisebbségi ombudsman (Kaltenbach J.) • adatvédelmi biztos (Majtényi László) • ált. ombudsman helyettese (főügyész) Választásuk: jelölés – választás (2/3) MNB • elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök jelöli, országgyűlés megválasztja, köztársasági elnök kinevezi • törvény szerint független, de köteles a kormánnyal együttműködni, a kormányprogramot végrehajtani Legfelsőbb Bíróság Elnöke - Solt Pál (2/3) Legfőbb ügyész - Polt Péter (többség)

Állami Számvevőszék - elnökét és helyettesét az országgyűlés választja, neki felel. Feladata: - ktg. vetési törvény és végrehajtásának vizsgálata - ellenőrzi a költségvetési intézmények gazdálkodását ORTT: - összes TV-t, rádiót ellenőrzi - frekvenciát oszt, választása paritásos alapon (1 fő) Kuratóriumok - MR, MTV, Duna TV élén - csak kormánypártok (csonka kuratórium) Dekoncentrált szervezetek - min. alá rendelt szervezetek - saját büdzsé - saját vezetőség *Rendészeti feladatok: Rendőrség, VPOP *Nyilvántartási feladatok: földhivatalok *Pü. igazgatási: APEH *Felügyeleti funkció: ÁNTSZ, Pénzpiaci Felügyelet Megyei közigazgatási hivatalok - 1994. óta (előtte köztársasági megbízottak) - Feladat: önkormányzatok felügyelete törvényességi szempontból Helyi és megyei önkormányzatok - közgyűlés a döntéshozó fórum - helyi önkorm. testület - a választópolgárok közvetlenül választják - erős

önkormányzati rendszer - központi büdzséből: normatív, címzett támogatás ----------------------------------------------------------10. POLITIKAI SZOCIALIZÁCIÓ ÉS POLITIKAI KULTÚRA Szocializáció: olyan mechanizmus, amely során az egyén elsajátítja a társ. legfontosabb érték- és normarendszerét, társadalmilag preferált gondolati és magatartásmintákat. politikai szocializáció a szocializációs folyamat része, amely a pol. magatartások formálását tűzi ki célul Az egyén politikai magatartására irányuló törekvés, irányított és tudatos cselekvés. Pol. szoci 3 célja: az egyén politikai tudatának kialakítása és formálása • Pol. tudat: többfajta érzelem, érték és magatartásforma változó arányú kombinációja, amely általában észrevételek és hiteket tartalmaz (emocionális: hazafiság, ideológia; kognitív (tudati): állásfoglalások és politikai ügyekről formált nézetek) a választási magatartások

formálása • az egyén kíván-e élni a választójogával • be akar-e tölteni pol. funkciót? pártpreferenciák formálása • pol. preferenciák kialakítása • párttal való azonosulást • pártválasztást jelent A pol. szocializáció folyamata (2) Direkt pol. szocializáció • közvetlen tudásátadás: értékek és érzelmek explicit formában • pl. állampolgári ismeretek tanítása iskolában • hazafiságtudat - ünnepségek formájában Indirekt pol. szocializáció • pol. nézetek burkolt átadása • az egyének hétköznapi tapasztalataira, észleléseire vonatkozik (amely alapján ezek a nézetek változnak) A szocializáció az egyén életében sohasem zárul le! Politika reszocializáció  az a folyamat, amely bizonyos élmények hatására drasztikus nézet- és magatartásváltozást eredményez egy pol. rendszeren belül (pl háború, gazd válság) 2 formája: irányított reszocializáció: • ellentétes véleményeket direkt módon

akar átalakítani egy pol. rendszer • a másként gondolkodókat különböző eszközökkel akarják rávenni, hogy megváltoztassák gondolkodásukat (pl. bebörtönzés, elmegyógyi) A társ. rádöbben korábban tanúsított torz, vagy racionalitástól elrugaszkodott magatartására Pol. szocializáció szinterei: 1.Család • itt sajátítja el az egyén az alapvető magatartás mintákat (bevésődik a demokratikus vagy nem demokratikus magatartás) • Adorno: Tekintélyelvű ember c. könyve • valláserkölcsi normák elsajátítása (hatása, milyensége, gyengesége) • pártpreferenciákat is itt kapja meg  pártkötődés utódlása (pl. több generáción át republikánus) • politikai aspiráció: közéleti szerepvállalás (érték v. ellenértékként jelenik meg) 2.Iskola • szakmai ismeretek átadása • pol. tudat formálásának tudatos formája (a történelem oktatásnak ez a célja) • törvényszerűségeket megismerő polgára legyen a

társ-nak • kontollként is jelen van (demokratikus magatartás mintákat is átad, gyermeki szerveződéseket felkarolja) 3. vallás • erős társadalmi integráló szerepe van 4. kortárs csoportok szerepe • első olyan kapcsolati rendszer, amire a szimmetrikus demokratikus kapcsolatok ismérve a jellemző • lehetőség van a szimmetrikus kapcsolatokra a tagok státusza megegyezik. A demokratikus játékszabályokat itt sajátítják el. • Ha nincs  akkor hiányoznak a demokratikus értékek az életéből 5. Tömegkommunikáció: • a gazdasági fejlődéssel együtt jár az elektronikus, írott sajtó (TV, rádió, Internet) • a tömegmanipuláció eszköze is egyben. (Először a Hitleri Németo-ban használták) 6.Munkahely • közös érdekek érvényesítésének fontos eszköze 7. Pol pártok • integrálják a hasonló gondolkodású egyéneket • a pol. ideológiák kínálati oldala, a társ keresleti keresleti oldala • Minél inkább erőtlenebb a

kínálati oldal  annál nagyobb a diktatúra veszélye 8.Civil szervezetek (Tocquiville nézetei  2. tétel) Politikai kultúra A pol. magatartásformák, értékek, benyomások és politikai készségek meghatározott elosztásából jön létre Hasonlóan ahhoz, hogy az emberek beállítottsága befolyásolja cselekedetüket, a nemzeti politika kultúrája is hatással van polgáraik viselkedésére. Egy nemzet pol. kultúrája a pol rendszer 3 szintjéhez való hozzáállást mutatja meg (rendszer, folyamat, végrehajtás) Rendszer és végrehajtás: • legfontosabb mutató • a kormány legitimitás szintjei és alapja • Magas legitimitási szint  ha az állampolgárok önként engedelmeskednek a tv-nek • Alacsony legitimitási szint  ha nem, vagy csak félelemből engedelmeskednek  végső eszközként az erőszakhoz nyúlnak a polgárok Folyamat Felnőttek 60 %-a részt vesz a politikában • vannak ismereteik a politikáról, • vannak pol. követeléseik

• más-más pol. vezetőket támogatnak 30 %-a egyszerűen alattvaló • passzívan engedelmeskedik • nem szavaz • nem ártja bele magát a politikába 10 %-a nem vesz tudomást a politikáról A pol. kultúra fokozatosan, folyamatosan átalakul, ezt mutatja az egymást követő generációk eltérő gondolkodásmintái. ----------------------------------------------------------- 11. NEMZET ÉS SZOCIALIZÁCIÓ, NEMZETI IDENTITÁS, NEMZETKARAKTEROLÓGIÁK Nemzet: közös értelmek és értékek szimbolikus viszonya. modern jelentése: a nemzet tagadása a leszármazási alapkapcsolatoknak, ugyanis a nemzet képes személytelen állampolgárokat politikai, gazdasági viszonyok által összefűzni. • A nemzet keletkezése a modernizációval függ össze. A modern társ következménye  képes volt a származás helyébe a közösségi pol. tudatot állítani • Az újkor terméke, összefügg a kapitalizmus, az iparosodás, urbanizáció általánossá válásával.

Kialakulását érintõ nézetek: • a nacionalizmus gyökerei régmúltba nyúlnak vissza, mindig is léteztek a mai nemzetekre hasonlító regionális, kulturális, etnikai, vallási elhatárolódások. • A közös történelmi emlékek, a közös etnikai eredet tudata, mítoszok, értékek, jelképek, hagyományok évszázadok alatt formálják a különbözõ közösségeket nemzetté A társ. nemzetté válásának 2 útja: Attól függően, hogyan alakult a csoport hovatartozás  nemzeti hovatartozássá 1. államnemzet NY-Eu-ra jellemző (Fr, GB, NL) Identitáskeretet biztosít a nemzeti társ. tagjainak • a polgári fejlődés integrálni tudja a politikailag, gazdaságilag, és kultúrálisan széttagolt társadalmat  végbemegy a szekularizáció (a hit, emocionális kötődés kikerül a formális társ-i kapcsolatok köréből és intim kapcsolattá válik) • Egységes társadalomtudat integrálása  amit a közös jogok, követelések fűznek össze • A

nemzet tagja bárki lehet  a tagság megszerezhetővé válik (korábban öröklött pozíciók voltak) • A nemzeti tagság kritériuma: állampolgárság. Hagyományos államisági kellékek: • egységes terület, határ, főváros, koronázott uralkodó, szimbólumrendszer, közigazgatás és jog. Jellemzője: a standardizált nemzeti nyelv. • Az államnak a modern világra jellemző egyik típusa, amelyben egy kormányzat egy meghatározott területen belül szuverén hatalommal bír, • a néptömegek állampolgárok, akik egy egységes nemzet tagjainak vallják magukat. • A nemzetállamok léte szorosan kapcsolódik a nacionalizmus kialakulásához. Államnemzeti fejlődés feltételei: • szuverenitás • önálló nemzeti nyelv • szerződés alapú polgári társ. kiépítése (Locke, Rousseau)  ha ezek teljesülnek  a társ tagságot jelentő állampolgárság megszerezhető. * Nemzetállam: - A francia forradalom átruházza a hatalmat a

"nemzetnek", a rendi elõjogok lerombolásával új közösségtudat kialakulását is lehetõvé teszi. A nemzethez tartozás sajátos szolidaritás érzetévé válik, amely független a nyelvtõl, a fajtól, a vallástól. Nemzet fogalmát, mint a népek önrendelkezésének jogát társadalmi reformokkal kapcsolták össze, és kiterjesztették az alsóbb néposztályokra is, utat nyitva ezzel a nemzetállam megvalósításához. (angol, francia, skandináv minta) -Másutt a meglévõ történelmi keretnek a széttörése, nem a birtokbavétele a cél. Itt a kultúrára, és annak legfontosabb hordozójára, a nyelvre alapozzák a nemzeti államot. Ebben az esetben a nemzeti keret kialakítása az anyanyelvi kultúra ápolásában és kitágításában valósul meg, amely igen sokszor függetlenségi törekvésekkel párosul. -Nyugaton jellemzõ a polgári patriotizmus, a törvény által garantált szabadság, az ezt fenntartó kormányzathoz való kötõdés

Nacionalizmus: A nacionalizmus olyan ideológia, mely arra irányul, hogy nemzetállami kereteket teremtsen a maga számára, ezeket erõsítse és bõvítse. -Eszméjében az államiság határai egybeesnek a nemzeti etnikum határaival. Nacionalizmus szociológiai szempontból • olyan államteremtõ közösségi csoporttudatot támogat, amely más közösségektõl úgy határolja el magát, hogy közben speciális helyet követel a maga számára az emberiség tágabb közösségében. • A nemzet tagjaiban lelkesedést és odaadást vált ki, alkalmanként pedig fanatizmussal és áldozatkészséggel párosul. • gyűlöletkeltésre is alkalmas más népekkel szemben, • fensőbbségtudatot is hordhat magában. Alkalmas arra, hogy egy rendszer megingott legitimitását egy külsõ ellenségképpel kompenzálja 2. Kultúrnemzet • Közép és K-Európára jellemző. • Széttagolt, más államokban élőket fogja össze. • Az állami lét nem alapja. • Megmarad az

etnikai hovatartozás (csoport tagság)  ez a pol. tagság feltétele Oka: • K-Eu. társadalmak nem voltak szuverének (függő volt a Birodalomtól: osztrák, orosz, török) • megkésett volt a modernizáció • fennmaradtak a félfeudális viszonyok • az etnikai azonosságtudatot rendi, vallási, regionális különbségek gyengítették • az államiság nem képezhette a nemzet kiindulásának alapján  a nemzetet csak kultúrálisan lehetett létrehozni  vissza kellett nyúlni az etnikai és népi gyökerekhez • a nép megkülönböztető etnikai sajátosságok hordozója  tisztábban őrzi a kultúrnemzeti hagyományokat • Őrzi a nyelvet, népszokást, mint a nemzethez tartozás kritériumait. • A bizonytalan vagy idegennek érzett államiság ellenében stabilizálódott az etnocentrikus nemzettudat. Fõ funkciója • a fennmaradás, a nyelv és a kultúra ápolása a hivatalos politika közömbösségével vagy asszimilációs politikával szemben.

Természetes vagy spontán nemzeti identitás: (Csepeli György) • a nemzeti ideológia társadalmi működésének azt a következményét, hogy az emberek önmagukat a nemzeti kategória hatálya alá tartozónak tartják, a nemzeti összetartozás alkalmaival megrendezett rítusokban résztvevőként viselkedhetnek. • Alapvető feltétele: hogy a személy ugyan azt az nemzeti kategóriát alkalmazza saját magára, mint amelyet rá alkalmaznak • A természetes nemzeti identitást nem lehet elemezni a „haza” élményének leírása nélkül, amely a nemzeti hovatartozásból eredő ismerősség, otthonosság segítségével az életvilág hozzáférhető tereként jön létre Tamási Áron: „azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!” Individuális-irracionális hazafelfogás: • a hűség gyakori megjelenése  jellegzetesen kizáráson alapuló értelmi viszony Individuális-racionális hazafelfogás: • a hazához való viszony

célszerűségét a környezet ismerősségéből adódó előnyöket emeli ki. Kollektivista-irracionális hazafelfogás • az egyének közösnek érzett érdekeit, közös történelmi sorság emeli ki. • Az individuális szempont háttérbe szorul. • Végső értékként tünteti fel a nemzetet, a célracionális cselekvések elvesztik autonómiájukat, s csak akkor minősülnek jogosnak, ha „nemzeti célokat” szolgálnak. Kollektív-racionális hazafelforgás: • sajátos eleme  a közös sors • ez a hazafelfogás teljes egészében befogadó: mindenkit a nemzethet enged, aki értéket képes és hajlandó teremteni. • Feladatban és eredményben gondolkodik  célracionális Populizmus • A populizmus általában ott éled fel, ahol a társadalomban új típusú problémák jelennek meg, amelyek megoldása késik, vagy alkalmazkodási nehézséget okoz a hivatalos politikának és magának a társadalomnak is. • A populizmus a népre hivatkozva

egyszerű, lentrõl jövő, de annál hatásosabb megoldást kínál. • A populista általában kívülrõl érkezik a politikába, olyan problémákat állít elõtérbe, amelyek más kérdésekben egymással élesen szembenálló csoportokat is képesek egységes fellépésre késztetni. (Pl: Az idegenek jelenlétének bírálata összekapcsolható a munkanélküliséggel, a korrupcióval, az idegen tõke és a hazai tõkeérdekeltség ellentétével stb.) • Legtöbb esetben a populizmus mindezen problémák egyszerre történõ, radikális megoldását ígéri. Populizmus - történelmi példák: Louis Bonaparte: • politikai céljai érdekében szociális érzékenységét hangoztatva az általános választójog birtokába jutott alsó néprétegeket mozgósítva egyengette egyéni politikai karrierjét. • A választások alkalmából kolbászt és bort osztogatott, és a nép barátjaként minden probléma megoldását vállalta, még akkor is, ha azok ellentmondtak

egymásnak. USA 1891-ben alakult meg a Populista Párt a farmerek védelmében. Követeléseik:  szenátorok közvetlen választása,  vasutak államosítása,  az adórendszer progresszívvé tétele. Anarchizmus: Az anarchizmus is a modernizációhoz, elsõsorban annak deficitjeihez kapcsolódott. A fogalom megalkotója: Pierre-Joseph Proudhon. Anarchizmus építõkövei:  Individuális szabadság  Egyenlõség és igazságosság  Elutasítja a forradalmi erõszakot, a társadalom átalakulásának diktatórikus eszközeit  Elutasítja a magántulajdon, a piac és a konkurencia kiiktatására kigondolt módozatokat  Elutasítja azokat a formákat, amelyek az egyik embernek a másik általi akaratlagos alávetésével járnak együtt (Mindenekelõtt is a politikát, amely hatalmi harcokra és vetélkedésre épül) Antikapitalizmus • Az ideális társadalom alulról szervezõdik, két ember viszonyából kiinduló és kölcsönösségre épülõ

szerzõdésrendszer, amely a falvak és a városok szervezõdésén át nagy regionális egységek föderációjává szélesül • Alapvetõen erõszakellenes (bár történetileg mégis felbukkantak anarchista terroristák, akik egyszeri alkalomra elfogadták a zsarnokság eltávolításának érdekében) • A XX. Század második felében fõleg szubkulurális, elsõsorban értelmiségi és diákmozgalmakban találkozunk vele, a fiatalok modern társadalomból és politikából való kivonulásának kísérõjelensége. Hívei elutasítják a társadalom uniformizáló formáit, a politika manipulációit, minden tekintélyt. ----------------------------------------------------------12. A VÁLASZTÓI MAGATARTÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A PÁRTPREFERENCIÁK ELMÉLETI MODELLJEI Egy modern pol. rendszerben a hatalom gyakorlásában való résztvétel közvetett formában létezhet A VÁLASZTÓI MAGATARTÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A választók pol. preferenciáinak

alakulása, a választói magatartásra ható különböző tényezők vizsgálata: • Miként határozza meg a választók társadalmi, gazdasági helyzete, demográfiai adottságai, politikai kultúrája a vál. magatartást? • milyen szerepet játszik a kormányzati politika, a pártok propagandája és a választási kampány? • mi a jelentősége a választói preferenciák alakulásában az információk hozzáférhetőségének és a médiának? • A pol. közvélemény-kutatás – a közvélemény folyamatos szondázása a pártpreferenciák és a vezető politikusok népszerűsége tekintetében – a vál. magatartás befolyásoló hatása Hagyományos pártrendszerek viszonylag stabil választó kötődésre épültek: „Táborosodás” – egymással szembenálló stabil választói tömbök kialakulása. • Ma a fejlett országokban is átalakulóban van a pártrendszer egésze. Az új kötődések sokkal esetlegesebbek és változékonyabbak a régieknél,

nagymértékben ki vannak téve a helyi pol. érdekeinek és a média befolyásának. • A vál. magatartás olykor egészen szélsőséges kilengéseket produkált: A pártokból való kiábrándulás jelei: • tradicionális (kereszténydem.-komm tengelyű) olasz pártrendszer összeomlása  Berlusconi pártjának gyors felemelkedése  a médiabefolyás párthatalomra való átváltásának jellegzetes példája volt) • osztrák pártrendszer átalakulása (a hagyományos szoc.dem és konzervatív néppárti vetélkedés átadta helyét egy tartós koalíciónak, amellyel szemben egyre erősödik a korábban csekély befolyással bíró jobboldali populista Haider-féle Szabadság párt • nő a protest-pártok és a jobboldali radikálisok befolyása (pl.Le Pen pártjának erősödése Fr-ben) • a polgárok gyakran helyi kommunista pártokat alakítanak, kiszorítják a régi berendezkedett pártokat és elfoglalják helyüket az önkormányzatokban. POLITIKAI

ATTITŰDÖK ÉS VÁLASZTÓI MAGATARTÁS • A társ. struktúrában elfoglalt hely aránylag kevésbé magyarázza a pártpreferenciát • annál inkább magyarázza a választási magatartást • szoros az összefüggés  a pol. attitűdök és a vál magatartás között is • a választást megtagadók politikai profilja élesen különbözi a szavazókétól  A nem szavazók között az átlagosnál nagyobb arányszámban találhatók a szoc.dem értékeket magukénak vallók • akik baloldalinak minősülnek, lényegesen kevésbé fognak szavazni, mint azok, akik jobboldaliak A társ demográfiai változók hatása a pol. attitűdökre • A magyar választó polgárok általában szoc.dem értékeket vallanak • a társ. hierarchia felső régióiban lévők jobboldali szocdem politikát támogatnak • az alsó régióban lévők baloldalhoz hasonló pol. értékeket vallanak a magukénak A pol attitűdök hatása a választói magatartásra a vál. magatartást

befolyásoló tényezők: • képzettség szinvonala • nemek • társ. struktúrában elfoglalt hely  jobban magyarázza a választási résztvételt, mint a pártpreferenciát • a szavazók és a nem szavazók között a különbség kisebb a szociális és nagyobb a gazdasági kérdésekben • a nem szavazók ált. konzervatívabbak a szociális kérdésekben • a polgári szabadságjogokkal kapcsolatos attitűdök szorosabb kapcsolatban állanak a pártpreferenciával, mint a választási résztvétellel. • a nem szavazók 60%-a ellenezte a sztrájkokat • a nem szavazók inkább munkások voltak Pártpreferencia tekintetében: • az MDF és SZDSZ szavazói kevésbé különböznek gazd. kérdésekben • A nem szavazók  alacsonyabb isk. végzettségűek, fizikai dolgozók és nők • „Az államnak nem kell szerepet játszania az egyenlőtlenségek kezelésében”  egyetemi végzettségűek nagyobb arányban így gondolják • „az államnak

szabályozni kell a béreket”  ált. iskolai végzettségűek gondolják így Következtetés: • Mo-n valóban van egy jelentős szoc. dem szavazótábor (mind a szavazók társ összetétele, mind a pol attitűdjeiket tekintve)  ez a szavazótábor képviselet nélkül maradt a ’90-es választásokon. A VÁLASZTÓI MAGATARTÁS ELMÉLETI MODELLJEI Michigani vagy pártidentifikációs modell: 52-es USA elnökválasztás elemzése. • Középpontja: a párt iránti elkötelezettség, a pártidentitás alakulása áll. • A választói magatartást a párthoz, a jelölthöz és az aktuális pol. kérdésekhez való viszonyból vezették le • Pártorientációban kiemelten kezelték a család pol. szocializációs funkcióját • szoc. pszichológiai indíttatású teória Pártorientációt és a vál. magatartást befolyásoló tényezők: • környezeti hatások, külső körülmények • maga a párt • a jelölt személye (rövid távon hat) • aktuális pol

kérdések, problémák (rövid távon) • család pol. szocija, tradíciók • pártidentitás (hosszú távon hat) • Pártok - 1990 Kormánypártok: - MDF - FKGP (1992-ben kilépett) - KDNP Ellenzék - MSZP - Fidesz - SZDSZ - 1994 Kormánypártok: - MSZP (abszolút többség) - SZDSZ Ellenzék: - MDF - FKGP - KDNP - FIDESZ - 1998. Kormánypártok - FIDESZ - FKGP - MDF Ellenzék: - MSZP - SZDSZ - MIÉP