Informatika | Tanulmányok, esszék » HWSW rendszergazdai kutatás összefoglaló

Bevezető A hazai informatikai üzemeltetők szokásainak feltérképezésére indított kezdeményezést a Microsoft Magyarország, az FSF.hu Alapítvány, valamint a HWSW kiadó (HWSWhu, HUPhu) A három szervezet közösen dolgozott ki egy kérdőívet, amely a rendszergazdák, rendszerüzemeltető szakemberek preferenciáit igyekezett kideríteni, például a PC- és okostelefon-használat, a kedvenc szoftverek, a fontosnak tartott technológiák, illetve a szakmai érdeklődés és karrierfejlesztés tekintetében. Ki a rendszergazda – jellemzők röviden A válaszadók körében elsöprő többségben vannak a férfiak. Ugyan a kérdőívünket 23 nő is kitöltötte, ez csupán a válaszadók 2,5 százalékát tette ki, a többi, 97,5 százalék azonban férfi. Mikor végzett? 70 60 50 40 30 20 10 0 Az átlagos válaszadó életkora 37 év, a kutatásban részt vevők fele pedig 35 évnél fiatalabb. A legszámosabb korosztály a 34 éveseké. A kutatásban résztvevők

fele legmagasabb végzettségét legalább 10 éve, 2003 előtt szerezte. A végzés idejének átlaga azonban ennél valamivel korábbra, 2001-re esik, néhány valódi veterán miatt. Az IT-képzés a grafikon adatai szerint a 2000-es évek elején indult be igazán Magyarországon, a legjobb év 2003 volt, a kérdőívet kitöltők közül akkor szereztek képesítést a legtöbben. Iskolai végzettsége 70,0 63,1 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 15,7 13,6 5,2 10,0 0,0 középiskola szakképesítés felsőfokú, nem műszaki felsőfokú informatikai vagy más műszaki Meglepő, hogy a válaszadóknak csak mintegy 63 százaléka rendelkezik szakirányú felsőfokú végzettséggel, nem műszaki felsőfokú végzettsége pedig 5,2 százalékuknak van – vagyis a szakma meglepően zárt az „humán” végzettségűek számára. Szakképesítéssel 16 százalék, középiskolával 14 százalék rendelkezik legmagasabb végzettségként – de nagy többségük, 12 százalék

most is tanul. Cég mérete (%) 25,0 20,8 19,8 20,0 16,3 16,4 14,8 15,0 12,1 10,0 5,0 0,0 1-5 6-25 25-50 51-250 250-1000 1001- Cégméret szerint a válaszadóink nagyjából egyenlő arányban érkeznek a kisebb-nagyobb vállalatoktól, a legtöbben az 50-250 és az ezernél több főt foglalkoztató cégeknél helyezkednek el. Meglepően sokan dolgoznak 1-5 fős cégeknél, ez azonban jellemzően nem azt jelenti, hogy mondjuk négy alkalmazottból egy a rendszergazda, ezek inkább specializált cégek, amelyek az üzemeltetést kiszervezett szolgáltatásként nyújtják. Havi jövedelem (%) 25,0 22,7 19,4 19,3 20,0 15,0 11,3 10,7 10,2 10,0 6,3 5,0 0,0 100 ezer forint 100 és 150 ezer 150 és 200 ezer 200 és 300 ezer 300 és 400 ezer 400 és 600 ezer 600 ezer forint alatt forint között forint között forint között forint között forint között fölött A válaszadók több mint fele keres 200 ezer forint fölött havonta, beleértve az összes

juttatást. A legnépesebb kategória a 200-300 ezer között keresőké. Elsődleges feladatköre (%) 35,0 30,0 32,5 29,2 25,0 20,0 15,5 15,0 12,5 10,3 10,0 5,0 0,0 Támogatás, support Szerverüzemeltetés IT rendszer- vagy hálózattervezés Szoftverfejlesztés Menedzsment Az elődleges feladatkört tekintve a legtöbben szerverek üzemeltetésével foglalkoznak, magas még a támogatást végzők aránya. A rendszertervezést 16 százalék vallja szakmájának, 13 százalék pedig elsődlegesen fejlesztő. A vezetői réteg 10 százalékot tesz ki a válaszadók között Egészen magas a fejlesztéssel foglalkozók aránya, 51 százalék munkaidejében informatikai fejlesztéssel is foglalkozik. Milyen szintű döntéshozó? 60,0 49,6 50,0 40,0 30,0 28,7 20,0 12,0 9,7 10,0 0,0 Ez nem feladatom Kikérik és figyelembe Én határozok, de veszik a véleményem kikérem kollégáim véleményét Én határozok, egyedül Mindig nagy kérdés, hogy ki hozza meg

a cégnél a változatos IT-döntéseket (stratégiai, beruházási, vásárlási). A válaszadóinknak csak 29 százaléka nyilatkozta azt, hogy ez egyáltalán nem tartozik feladatai közé, 71 százalék tehát valamilyen formában részt vesz a döntéshozatali folyamatban. 50 százalék azoknak az aránya, akik a döntést ugyan nem személyesen hozzák meg, de a véleményükkel segítik a folyamatot. További 12 és 10 százalékot tesz ki azoknak az aránya, akik döntéshozók, de vagy csapatban, vagy egyedül döntenek. Dolgozik ilyen szoftverkörnyezettel (%) 90 83,4 80 70 55,7 60 50 40 26,7 30 20 14,5 14,5 UNIX Cisco 10 0 VMware Linux Microsoft Messze legnagyobb arányban Microsoft-környezetben dolgoznak a kutatás résztvevői, 83 százalék azon üzemeltetők aránya, akik a redmondi vállalat szoftvereivel is dolgoznak. Linuxos környezetről válaszadóink 56 százaléka számol be, ami viszonylag magas aránynak mondható. VMware-rel 27, Ciscóval és

UNIX-szal 15 százalékuk találkozik munkája során. A rendszergazda, mint magánfelhasználó PC operációs rendszer (%) 60,0 50,0 49,8 40,0 30,0 20,0 14,4 12,2 9,1 10,0 7,3 2,7 2,2 1,5 ,7 Ubuntu 12.10 Apple OS X 10.8 Microsoft Windows Vista Apple OS X 10.7 vagy korábbi 0,0 Microsoft Microsoft Windows 7 Windows 8 egyéb Microsoft Ubuntu LTS Windows XP vagy korábbi A Microsoft dominanciája az üzemeltetők asztali operációs rendszerei terén nem vitatható, a legtöbb rendszergazda saját PC-jén Windows található. Érdemes megjegyezni, hogy a 2013 júniusában elvégzett kutatás időpontjában a Windows 8 már 14,4 százalékon állt, messze a teljes magyar populáció előtt. A rendszergazdák körében népszerű az Ubuntu is, nem meglepő módon a hosszú távú támogatást ígérő LTS (12.04) háromszor népszerűbb az akkori legfrissebb kiadásnál Irodai programcsomag 40,0 35,1 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 21,9 13,7 12,4 5,3 4,7 4,3

2,6 0,0 Az előbbiek fényében meglepő, hogy a Microsoft Office szabad szoftveres alternatívái viszonylag erősnek számítanak ebben a körben. Az early adopterek itt is kitűnnek, az akkor még néhány hónapos Office 2013-at már 13,7 százalék használta, többen, mint az Office 2007-et. Érdemes még megfigyelni a webes irodai csomagok arányát, a 2,6 százalékos arány kifejezetten alacsony. A BellResearch 2012-es felmérése szerint a magyar vállalatok 4 százaléka használ valamilyen webes irodai csomagot. Email-kliens 50,0 43,8 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 22,4 21,0 20,0 12,8 15,0 10,0 5,0 0,0 Mozilla Thunderbird Microsoft Outlook web alapú egyéb Az Office részeként az email-kliensek között is meggyőző az Outlook fölénye, a webes email azonban sokkal népszerűbb, mint a webes szövegszerkesztő vagy táblázatkezelő, a megkérdezettek 22,4 százaléka böngészőből levelez. Böngésző 45,0 41,0 40,0 35,0 31,9 30,0 25,0 20,0 15,0 15,0

10,0 3,1 5,0 4,3 1,1 3,7 0,0 Mozilla Firefox Google Chrome Microsoft Microsoft Internet Internet Explorer 9 vagy Explorer 8 vagy későbbi korábbi Opera Safari egyéb Az elsődleges böngésző jellemzően nem a Microsofttól származik, a Firefox és a Chrome együtt 70 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik a válaszadóink között. Viszonylag jól működik a migráció az Internet Explorer régebbi verzióiról, IE8 és korábbi kiadást már csak 3,1 százalék használ. Érdemes megjegyezni, hogy a Gemius Rankings statisztikái szerint 2013 júniusában az Internet Explorer részesedése 14 százalékos volt, a rendszergazdák körében a használat aránya ennél némileg magasabb (18,1%). Van okostelefonja? 19,8 80,2 van nincs A megkérdezettek early adopter státuszát az okostelefonon is érezni lehet, a rendszergazdáknak már több, mint 80 százaléka használ ilyen kommunikációs eszközt. Ez magasabb a hazai átlagnál, és feltehetően a

közönség technológiai újdonságok iránti fogékonyságából ered. Okostelefon rendszere 2,1 8,4 9,8 13,3 66,4 Google Android Microsoft Windows Phone Apple iOS egyéb BlackBerry Nagy kérdés persze, hogy ez a 80 százalék milyen platform híve. A válaszadók kétharmada Androidot használ, őket azonban már a Windows Phone-t használók követik, 13,3 százalékkal. Sorban következik az Apple iOS (iPhone, 9,8 százalék) és a BlackBerry, ez utóbbi mindössze 2,1 százalékkal. A Google a rendszergazda barátja Honnan tájékozódnak a rendszergazdák mindennapi munkájuk során? Internetes keresőből. A válaszadók elsöprő többsége, 85 százaléka napi rendszerességgel használ webes keresőt, további 11 százalékuk pedig hetente. Szakmai információszerzés (%) 100,0 85,9 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 56,3 48,3 36,338,5 32,0 29,5 19,7 17,0 11,4 9,7 5,6 5,2 10,0 44,6 35,4 2,1 10,5 9,5 ,8 1,9 0,0 nyomtatott kézikönyv

elektronikus kézikönyv soha webes (man pages) havonta hetente webes (keresés) videó naponta A hivatalos dokumentáció célzott fellapozása már kevésbé népszerű. A webes kézikönyvek (man pages) felkeresése ér egyedül a sima keresés közelébe, 56 százalék naponta, további 32 százalék pedig hetente teszi ezt meg. Az elektronikus, de nem weben található (hanem mondjuk PDF-ben letöltött) kézikönyvet már inkább heti vagy havi rendszerességgel olvassák (39 és 36 százalék). A legkevésbé népszerű a hagyományos nyomtatott kézikönyv, a válaszadók 30 százaléka soha nem használ ilyet. A videós szakmai tartalmak (kalauzok, bemutatók) viszonylag népszerűek, a válaszadók több mint 90 százaléka legalább havonta fogyaszt szakmai videókat is. Milyen gyakran használ angol szakirodalmat? 60,0 56,0 50,0 40,0 30,0 24,5 17,8 20,0 10,0 1,8 0,0 soha néha, a magyar mellett gyakran kizárólag angol szakirodalmat használok Az IT

szaknyelve továbbra is az angol marad. Ezt bizonyítja, hogy a rendszergazdáknak mindössze 1,8 százaléka tudja úgy végezni munkáját, hogy legalább néha ne kényszerülne angol szakirodalom olvasására. A válaszadók 25 százaléka kizárólag angolul fogyaszt szakmai tartalmat, további 56 százalék pedig „gyakran” teszi ezt. Képzések fizetési konstrukciója 50,0 46,3 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 22,6 21,6 20,0 15,0 9,5 10,0 5,0 0,0 fizetős, alkalmazóm fizette fizetős, én magam fizettem ingyenes nem vettem részt képzésen A szakmai fejlődés bevett formája a képzések látogatása. Ennek ellenére hazánkban ez nem mondható túl népszerűnek, a válaszadók 46 százaléka a felmérést megelőző évben nem vett részt semmilyen tanfolyamon, fizetős képzést pedig csak 31 százalékuk látogatott, ennek a csoportnak is csak harmada, 9 százalék áldozott saját zsebéből erre. A képzések között egyébként 12 óránál hosszabb

(többnapos) képzések messze a legnépszerűbbek, a tanfolyamot látogatóknak 58 százaléka ilyen képzésre járt. A válaszadók 36 százaléka vett részt legalább egy webes képzésen, 26 százalékuk pedig géptermi tanfolyamon járt. Online vagy offline információforrásokból tájékozódik? Főleg offline 2% Csak offline 0% Csak online 40% Főleg online 58% Az online vs. offline információszerzés kérdése eldőlt Ugyan válaszadóink 60 százaléka továbbra is szerez offline szakmai információt (például személyes beszélgetések, konferenciák, nyomtatott sajtó vagy nyomtatott könyvek révén), 40 százalékuk azonban ilyen módon nem érhető el. Ezzel szemben mindössze két és fél százalék azok aránya, akik főleg offline vagy kizárólag offline médiumokból tájékozódik. Szakmai információk elérése (%) 90 84 80 75,4 70 60 58 53,5 50 43 40 31,7 30 20 10 0 Kollégák, céges Konferenciák, rendezvények Nyomtatott lapok

Szakmai blogok Offline: Online szaklapok, Közösségi média magazinok Online: Szakmai tartalomban roppant erősek a szakemberek által írt (céges- vagy magán-) blogok, még az online magazinokhoz képest is magasabb elérést mutatnak ezek az oldalak. A közösségi média ebben a tekintetben gyengén teljesít, a válaszadóknak csak 43 százaléka talál szakmai információt e hálózatokon. A weben kívüli világban a cégen belüli kommunikáció a szakmai információk legfontosabb témája, ezt a konferenciák és események, majd a nyomtatott hírlevelek követik, a nyomtatott magazinok olvasásáról csak válaszadóink 32 százaléka számol be. Fontos IT technológiák Fontos technológiák Mobileszköz-programozás BYOD Kliensoldali programozás Nyilvános felhő Privát felhő Szerveroldali programozás Szabad szoftver Mobilitás Virtualizáció Biztonság 0,0 egyáltalán nem fontos 20,0 40,0 60,0 inkább nem fontos fontos 80,0 100,0 nagyon fontos

Kutatásunkban rákérdeztünk, hogy mely, mostanában felkapottnak számító informatikai technológiák érdeklik leginkább az üzemeltetőket. Messze legnagyobb lelkesedést a biztonság kérdése kapta, ez a téma a válaszadók 76 százalékánál kapott nagyon fontos besorolást. A virtualizáció a második helyet szerezte meg a mobilitás előtt. Az érdeklődési skála másik végén a mobileszköz-programozás (alkalmazásfejlesztés), a bring your own device (BYOD) és a kliensoldali programozás szerepelt, ezeknél még a nyilvános és privát felhő is magasabb pontszámot ért el. Felhő fontossága (cégméret szerint) 70 60 60,8 56,9 59,158,8 62,9 54,6 50 59,6 51,5 44,5 46,8 39,7 33,6 40 30 20 10 0 1-5 6-25 25-50 privát felhő 51-250 251-1000 1001- nyilvános felhő Ez utóbbi kettőt egymással (cégméret alapján) is összehasonlítottuk. Eszerint a legkisebb és legnagyobb vállalatok rendszergazdái mutatják a legélénkebb érdeklődést a

felhő iránt, az 51-250 és a 251-1000 fős vállalatoknál dolgozók számára kevésbé vonzó technológia a cloud. Ez fakadhat abból is, hogy az üzemeltetők (még) nincsenek tisztában a privát és nyilvános cloud fogalmával, feltételezhetően a privát felhő szinonimájaként a „virtualizált, automatizált, önkiszolgáló informatikai infrastruktúra” leírás nagyobb érdeklődést váltott volna ki. A privát és nyilvános cloud fontosságának megítélése közötti különbség az 1000+ fős cégek üzemeltetői körében a legnagyobb, ez feltételezhetően abból fakad, hogy ebben a környezetben a fogalmakkal helyes kontextusban találkoznak a rendszergazdák. Szabad szoftver fontossága cégméret szerint 90 80 73,1 76,5 74,5 70,2 70 67,7 60,1 60 50 40 30 20 10 0 1-5 6-25 25-50 51-250 251-1000 1001- A szabad szoftver a cégméret növekedésével fokozatosan veszít megítélésének fontosságából, de még a legnagyobbaknál dolgozóknak

is több, mint 60 százaléka tartja fontosnak a nyílt forráskódú technológiákat. Jövedelem és egyéb változók Fizetés vs cégméret 100,0% 90,0% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 1-5 6-25 25-50 51-250 251-1000 1001- 100 ezer forint alatt 100 és 150 ezer forint között 150 és 200 ezer forint között 200 és 300 ezer forint között 300 és 400 ezer forint között 400 és 600 ezer forint között 600 ezer forint fölött A nagy cégeknél lehet a legjobban keresni – derül ki a felmérés adataiból, a cégméret növekedésével szinte lineárisan nő magasabb fizetési osztályba tartozók aránya (a kék és zöld átmenete a 200 ezer forintos fizetésnek felel meg, jól látszik, hogy ez 60 százalék fölötti arányról 40 alá esik). Jöveledem és feladatkör 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Támogatás, support Szerverüzemeltetés Szoftverfejlesztés IT rendszer- vagy hálózattervezés Menedzsment 100 ezer

forint alatt 100 és 150 ezer forint között 150 és 200 ezer forint között 200 és 300 ezer forint között 300 és 400 ezer forint között 400 és 600 ezer forint között 600 ezer forint fölött A jövedelem az elvégzett elsődleges informatikai feladatkörrel is szoros összefüggést mutat. Míg a támogatásban dolgozók jövedelmi elosztása szerint 65 százalékot meghaladja a 200 forint alatt keresők száma, ez az arány a többi feladatkörben 40 százalék, vagy az alatti. A legjobban a menedzsment-szint keres, ezt a rendszer- és hálózattervezés, a szoftverfejlesztés, majd a kiszolgálók mindennapi üzemeltetése követi. Átlagos tapasztalat jövedelmi kategóriánként (év) 20 15,57 15 11,68 15,80 16,19 15,20 17,15 12,69 10 5 0 100 ezer 100 és 150 150 és 200 200 és 300 300 és 400 400 és 600 600 ezer forint alatt ezer forint ezer forint ezer forint ezer forint ezer forint forint fölött között között között között között A

cégek a tapasztalt üzemeltetőket is magasabb fizetéssel díjazzák, az egyes jövedelmi kategóriák átlagos tapasztalata jól kirajzolódó emelkedő tendenciát mutat. Végzettség és jövedelem 100% 80% 60% 40% 20% 0% középiskola szakképző felsőfokú, nem műszaki felsőfokú, műszaki 100 ezer forint alatt 100 és 150 ezer forint között 150 és 200 ezer forint között 200 és 300 ezer forint között 300 és 400 ezer forint között 400 és 600 ezer forint között 600 ezer forint fölött A végzettség és jövedelem közötti összefüggés már korántsem ilyen egyértelmű. A szakképzőt, a nem műszaki felsőfokú tanulmányokat és a szakirányú tanulmányokat végzők között egyértelmű sorrend rajzolódik ki. Azonban a csupán középiskolás végzettséggel rendelkezők a vártnál jobban keresnek – szinte úgy, mint a műszaki diplomával rendelkezők. Szoftverkörnyezet és jövedelem 100,0% 90,0% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0%

30,0% 20,0% 10,0% 0,0% Microsoft összes Linux UNIX Cisco VMware 100 ezer forint alatt 100 és 150 ezer forint között 150 és 200 ezer forint között 200 és 300 ezer forint között 300 és 400 ezer forint között 400 és 600 ezer forint között 600 ezer forint fölött A legfelső négy fizetési csoport szerint rendezve a legjobban a VMware-rel is dolgozó mérnökök keresnek, 68 százalékuk 200 ezer forint fölött visz haza. A skála túlsó végét a Microsoft-környezettel dolgozók jelentik, ők gyakorlatilag a válaszadók átlagával és a linuxos rendszergazdákkal szinte megegyező jövedelmi struktúrával rendelkeznek. A VMware mellett a Cisco és a nagyvállalati UNIX környezetek rendszermérnökei keresnek kiemelkedően. A felmérés cáfolja azt a tévhitet, amely szerint a Linux-üzemeltetők az átlagnál vagy a Windows-üzemeltetőknél magasabb fizetéssel rendelkeznek. Metodológia Az üzemeltetői kutatás 918 fő részvételével zajlott.

Az adatfelvétel 2013 júniusában folyt, a válaszadók a HWSW.hu, a HUPhu és a Microsoft hírlevelében találkozhattak a kitöltésre való felhívással. Mint minden online kutatásnál, itt is érdemes megjegyezni, hogy a kapott adatok nem reprezentatívak a magyarországi rendszergazdákra nézve. A számos kitöltő és a viszonylag széles merítés miatt azonban különösen a jövedelemmel kapcsolatos következtetések nagy valószínűséggel helytállóak