Egészségügy | Betegségek » Dr. Juhász Miklós - Kellemetlen meglepetés a karácsonyfa-allergia

AMEGA 18 ALLERGOLÓGIA 2013. december Kellemetlen meglepetés: a karácsonyfa-allergia Dr. Juhász Miklós, Szegedi Tudományegyetem Növénybiológiai Tanszék, Szeged arácsony közeledtével eljátszottam egy gondolattal: a családfő beviszi a lakásba az ünnepre vásárolt fenyőfát és a család tagjai elkezdik díszíteni. Kis idő múlva elkezdődik az orrviszketés és a tüsszögés, majd mire a karácsonyfára minden dísz felkerül, az orrfolyás is, azaz a légúti allergia klasszikus tünetei. Ezek szerint a karácsonyfa „segítségével” ilyenkor is kialakulhat pollenallergia? Az internetre kattintva rádöbbentem, hogy gondolati játékom nagyon is valóságos alapokon nyugszik, ugyanis a „karácsonyfa-allergia” címszó alatt számos magyar és angol nyelvű cikket találtam, melyek e témával foglalkoztak. Tekintsük át az ott leírtakat! Először is vegyünk egy karácsonyfát, ami mindjárt kétféle lehet. Lehet természetes, kivágott vagy

gyökeres formában behozott 1–2,5 méteres fenyőfa: erdeifenyő, feketefenyő, lucfenyő, ezüstfenyő, jegenyefenyő vagy egyéb, a fenyőfélék (Abietaceae) családjába tartozó örökzöld díszfenyő. Európa legtöbb országában ezeket a fajokat használják karácsonyfaként. Közös jellemzőjük, hogy két légzsákos pollenszemeket termelnek, amelyek sohasem allergének, és ha a leveleik között ezeket a virágporszemeket be is hurcolják a lakásba, ezek sohasem idéznek elő pollinózist. Újabban egyre többen vásárolnak karácsonyfaként műfenyőt. A „fa” bontása után, a műfenyő visszakerül a kartondobozába és egy évig ott „pihen”. A lakásban némi nedvességet szív magába, ezáltal a szoba légterében szálldogáló gombaspórák melegágya lehet. Az így elraktározott gombaspórák a következő évben újra felállított műfenyő révén már allergiás problémákat okozhatnak. A műfenyőt is célszerű tehát a felállítása előtt

előkezelni: eltávolítani a port (és ezáltal a poratkákat is), lemosni és megszárítani a műleveleket. A karácsonyi allergia kiváltó tényezői a következők lehetnek: pollenszemek, penészgombák spórái, háziporatkák, fenyőgyanta, illatosítók és pszichés tényezők. K Pollenszemek Ha a közismert fenyőfajok bármelyikét díszítjük fel karácsonyfának, az azon lévő saját pollenszemek nem okoznak szénanáthát. Azonban ha valaki kitalálná, hogy bo- rókafenyőt választ karácsonyfának, akkor más a helyzet. A nyitvatermők másik fenyőcsaládjába, a ciprusfélékbe (Cupressaceae) tartozó boróka (Juniperus) már aeroallergén. Arról nem is beszélve, hogy külhoni rokonai közül a már télen virágba boruló amerikai nyugati boróka (Juniperus ashei), illetve a Japánban élő sugifenyő (Cryptomeria japonica) az adott területek legagresszívebb szénanátha okozói. Bár az is igaz, hogy ezek nem a lakásban, hanem a szabad levegőben

szórják virágporuk milliárdjait, és nem is karácsony táján, hanem valamivel később! Ha nem a fenyőpollen, akkor hát melyik okoz pollinózist? Kézenfekvőnek tűnik, hogy a fenyő-csemetekertek közelében legnagyobb valószínűséggel a parlagfűvel (Ambrosia) találkozhatunk. Ez a késő nyáron virágzó faj hazánkban a legelterjedtebb gyom. Fő bűne az, hogy egy-egy tő akár 8 milliárd pollenszemet is képes kibocsátani, azaz a többi pollenallergén fajnál (füvek, üröm, libatopok, disznóparéjok) sokkal többet. Az apró, szabad szemmel láthatatlan, 2–35 µm méretű virágporszemek tömegesen raktározódhatnak el a fenyő levelei között. Ha az ilyen fenyőt bevisszük a lakásba, a lakás melegében és a fa rázogatása közben a könnyű, száraz pollenszemcsék hirtelen a légtérbe kerülhetnek, onnan pedig a légutakba. A parlagfűpollen arról híres, hogy az orrnyálkahártyán igen rövid idő alatt képes megszabadulni a pollenfalhoz lazán

kötődő kismolekulájú allergén fehérjéitől (pektát-liázok, proilin, LTP, polkalcin), és a többi allergén pollennél (pl. nyírfapollen, fűpollen) sokkal hamarabb kiváltja a kellemetlen allergiás reakciókat Gombaspórák A növények tenyészeti időszakában a rajtuk élősködő mikroszkópikus gombák számos fajának spórái aeroallergének. Közülük az Alternaria, a Cladosporium és a penészgombák – a kannapenész (Aspergillus) és az ecsetpenész (Penicillium) – konídiumai jelentősek. Ráadásul a penészgombák ismert beltéri allergének is A lakásban a virágcserép földjében vagy a nedves, penészes falon is megélnek Penészgomba-allergiás betegeknél a tüneteket a karácsonyfa is fokozhatja. Az erdőkben a fenyőkön penészgomba is megtelepedhet A kivágott fákon a szabad ég ALLERGOLÓGIA 2013. december alatt, zsúfolt, nedves környezetben való tárolás következtében pedig a gombatelepek tovább növekedhetnek. A lakásba

kerülve a spórák természetesen azonnal megjelennek a beltéri levegőben is, amire az arra érzékenyek sűrű tüsszögéssel, köhögéssel reagálhatnak. Amerikai kutatók szerint a lakásban felállított karácsonyfákon képződő penészgombák számtalan panaszt, köztük asztmás nehézlégzést, köhögést és légszomjat is okozhatnak. Mint írják, a penészgomba természetes módon képződik a fákon, de a kellemesen meleg karácsonyi szobahőmérsékleten is gyorsan fejlődik. A karácsonyfa általában két hétig áll a lakásban, miközben a levegőben lévő penészgombaspórák száma nyolcszázról ötezerre nő légköbméterenként. A kutatók 28 karácsonyfáról származó mintát (tűleveleket és fakérget) vizsgáltak. A különböző fajtájú fákon összesen 53 esetben találtak gombákat. A „karácsonyfa-szindrómaként” emlegetett betegség tünete lehet fáradékonyság, levertség, álmatlanság, orrviszketés, vizenyős szemek, köhögés,

légszomj, mellkasi fájdalmak és nátha. Súlyosabb esetekben asztmaszerű krónikus tüdőbetegség, illetve tüdőgyulladás is kialakulhat. Van megoldás a „karácsonyfa-szindróma” ellen: a fenyőfára érzékeny emberek válasszanak műfenyőt. Akik viszont nem szeretnék fenyőfa nélkül vagy műfenyővel tölteni az ünnepeket, mindenekelőtt alaposan mossák le a fájukat a kertben és hagyják megszáradni, mielőtt bevinnék a lakásba. Karácsony napja után pedig mielőbb búcsúzzanak el a fenyőtől, és ne várják meg Vízkereszt előestéjét. Háziporatka A mikroszkópikus méretű háziporatka állandó lakótársunk. Elhalt emberi hámsejtekkel táplálkozik, kedvelt élőhelyei az ágynemű, a matrac, a kárpitozott kanapé és a plüssállatok. Arra érzékenyeknél a háziporatka ürüléke váltja ki a szénanáthás, asztmás tüneteket. Nem tanácsos ezért karácsonyi ajándékként semmilyen bolyhos kedvenccel meglepnünk háziporatka-allergiás

ismerősünket. A háziporatkát a karácsonyfa-szindrómával is kapcsolatba hozták. A kutatók azt feltételezik, hogy az allergiás tünetek kialakulása a tavaly elpakolt díszeken található nagyszámú háziporatka miatt a fa díszítésével állhat kapcsolatban, hiszen az egyszerű por kellemetlen hatásai mellett az atkák ürüléke, valamint az elpusztult atka is allergizál. Fenyőgyanta A fenyők fatestében gyantajáratok találhatók. A fa kivágásakor a csonkon vagy egyéb sérült részeken a gyanta kike- rülhet a szabadba. Ez szintén okozhat allergiás tüneteket A gyanta illó terpentinolajokat tartalmaz, az erre érzékenyeknek nem is kell közvetlenül érintkezniük a gyantával, elég ha kellő közelségbe kerülnek hozzá, máris könnyeznek, tüsszögnek és viszket a bőrük. Illatosítók A pot-pourri, a gyertyák és az illóolajok a karácsonyi hangulat elengedhetetlen kellékei. A pot-pourri szárított növényi összetevői ugyancsak

penészgombaspórák táptalajai lehetnek, ezért allergiások semmiképp ne tegyék olyan helyre – dohányzóasztalra vagy hálószobába – az illatosítóval teli dekorációt, ahonnan közvetlenül nagy dózisban belélegezhetik. Bizonyos illatanyagok az arra érzékenyeknél felerősíthetik a tüneteket. Az illatosított gyertyák is problémát okozhatnak, mert olyan kémiai anyagokat tartalmaznak, amelyek az orrnyálkahártya vérbőségét, tüsszögést és orrfolyást válthatnak ki, asztmás betegeknél pedig akár rohamot is provokálhatnak. Pszichés tényezők Néhány, interneten olvasott gondolatot szeretnék közkinccsé tenni. Ezek nem tartoznak szorosan a karácsonyfa-allergia témakörébe, de az ember lelkének karbantartása szempontjából mégis fontosak lehetnek A karácsonyi előkészület tartozéka a vásárlási láz, amikor a drága ajándékkal is azt akarjuk kifejezni, hogy a szeretett valaki fontos számunkra, pedig ezt az érzést nem

feltétlenül anyagi javakkal lehet megfoghatóvá tenni. Az igazi érték az odaigyelés a másikra, ez viszont időt igényel. A valóban fontos dolgokra azonban többnyire nincs időnk, mert rohanunk. Belső harmóniánk megteremtéséhez a jó emberi kapcsolatok a legfontosabbak, amelyek ápolására kitűnő alkalmat adnak az ünnepek. A vásárlás mellett fontos tényező az ünnepi étkek készítése. Egy-egy buzgó háziasszony jó szándékú igyekezetében, erején felül, többféle inom fogást, sütemények özönét készíti, hogy a család kedvében járjon. A nagy sütés-főzésbe belefárad, türelmetlenné válik, pedig az asztal körül ülők a több kedvesség fejében szívesen beérnék szerényebb lakomával is. A leggondosabb előkészületek mellett is megeshet, hogy nem úgy sikerülnek a dolgok, ahogyan szeretnénk. A stressz köztudottan gyengíti védekezőképességünket, ha idegeskedünk, könnyebben kapunk el fertőzéseket. Stressz hatására az

allergiás tünetek is felerősödhetnek. Ne akarjuk tökéletesre szervezni az ünnepeket, ne vállaljuk túl magunkat! Hagyjunk időt a pihenésre és az ünnepek is allergiamentesen telnek!  19