Építészet | Felsőoktatás » Koppány Attila - Épületszerkezettan IV.

Alapadatok

Év, oldalszám:2006, 156 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:162

Feltöltve:2016. június 16.

Méret:8 MB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Koppány Attila ÉPÜLETSZERKEZETTAN IV. Készült a HEFOP 3.31-P-2004-09-0102/10 pályázat támogatásával Szerző: dr. Koppány Attila egyetemi tanár Lektor: dr. Karácson Sándor műszaki tudományok doktora okleveles építészmérnök Koppány Attila, 2006 Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom A dokumentum használata Vissza ◄ 3 ► A dokumentum használata Mozgás a dokumentumban A dokumentumban való mozgáshoz a Windows és az Adobe Reader megszokott elemeit és módszereit használhatjuk. Minden lap tetején és alján egy navigációs sor található, itt a megfelelő hivatkozásra kattintva ugorhatunk a használati útmutatóra, a tartalomjegyzékre, valamint a tárgymutatóra. A ◄ és a ► nyilakkal az előző és a következő oldalra léphetünk át, míg a Vissza mező az utoljára megnézett oldalra visz vissza bennünket. Pozícionálás a könyvjelzőablak segítségével A bal oldali könyvjelző

ablakban tartalomjegyzékfa található, amelynek bejegyzéseire kattintva az adott fejezet/alfejezet első oldalára jutunk. Az aktuális pozíciónkat a tartalomjegyzékfában kiemelt bejegyzés mutatja. A tartalomjegyzék és a tárgymutató használata Ugrás megadott helyre a tartalomjegyzék segítségével Kattintsunk a tartalomjegyzék megfelelő pontjára, ezzel az adott fejezet első oldalára jutunk. Keresés a szövegben A dokumentumban való kereséshez használjuk megszokott módon a Szerkesztés menü Keresés parancsát. Az Adobe Reader az adott pozíciótól kezdve keres a szövegben A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 3 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Tartalomjegyzék Vissza ◄ 4 ► Tartalomjegyzék 1. Térelhatároló falszerkezetek 5 1.1 Kézi falazóelemekből épített vázkitöltő falszerkezetek 5 1.2 Előregyártott nehéz homlokzati falszerkezetek 6 1.3 Könnyű

szerelt homlokzati falak 8 2. Nyílászáró szerkezetek 37 2.1 Ajtók és kapuk 39 2.2 Ablakok 51 3. Üvegszerkezetek 64 3.1 Nyílászáró szerkezetek üvegezése 65 3.2 Profilüveg szerkezetek 65 3.3 Összefüggő homlokzati üvegezés 69 3.4 Nagyméretű edzett portálüveg szerkezetek 71 3.5 Üvegbeton szerkezetek 72 3.6 Üvegtégla falak 73 3.7 Járható üvegfödémek 73 4. Árnyékoló szerkezetek 75 5. Válaszfal szerkezetek 77 5.1 Könnyű épített válaszfal szerkezetek 83 5.2 Könnyű szerelt válaszfalak 85 6. Álmennyezetek 105 6.1 Álmennyezetek és mennyezetburkolatok 105 6.2 Könnyű szerelt álmennyezetek 110 6.3 Szerkezetváltozatok 117 7. Padlóburkolatok 132 7.1 Elemekből készített padlóburkolatok 136 7.2 Monolit padlóburkolatok141 7.3 Lemezekből készített padlóburkolatok143 7.4 Különleges padlók 147 7.5 Padlószerkezetek tervezésének rétegfelépítési szempontjai150 Irodalom.156 A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza

◄ 4 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Térelhatároló falszerkezetek Vissza ◄ 5 ► 1. Térelhatároló falszerkezetek A homlokzati térelhatároló (nem teherhordó) falak túlnyomórészt vázas épületek falszerkezeteiként jelentkeznek, de a harántfalas épületek (pl. alagútzsaluzatos épületek) homlokzati falai is ebbe a szerkezetcsoportba tartoznak. A nem teherhordó falak rétegfelépítés szerint homogén (üreges tégla, vázkerámia falazat) és heterogén (a követelményeket több réteggel kielégítő szendvics fal) szerkezetek. A kivitelezési technológia szerint a térelhatároló falak helyszínen készített és előregyártott szerkezetek lehetnek Az előregyártott szerkezetek között megkülönböztetünk nehéz előregyártott falelemeket (pl. vasbeton szerkezetű panelok) és réteges könnyűszerkezetes falelemeket Építőanyag szerint a térelhatároló szerkezetek általában

vasbetonból, vagy fa, fém, esetleg műanyag vázra (keretre) felerősített kétoldali lemezburkolatból készülnek. A külső oldalon gyakori az acél, alumínium eternit, vagy műanyaglemez, és a színezett üvegtábla alkalmazása. A belső oldalon viszont eternit, farostlemez, cementkötésű forgácslap, gipszkarton lemez néha fémlemez burkolat fordul elő általában A burkolatok közé méretezett hőszigetelő réteg, valamint szükség esetén párazáró, vagy párafékező réteg kerül. Hőszigetelésként üvegpaplan, kőzetgyapot és különböző műanyaghab táblák alkalmazása gyakori 1.1 Kézi falazóelemekből épített vázkitöltő falszerkezetek A nem teherhordó kézi falazóelemekből épített homlokzati falszerkezetek általában vázas épületek vázoszlopai (pillérei) közé kerülnek, súlyukat a vízszintes vázelemek (vázgerendák) vagy födémperemek viselik. A kézi falazóelemek közül a kissúlyú, nagy üregtérfogatú építőelemek

alkalmazása előnyös a falszerkezeteknél. A vázpillérek ill harántfalak közé falazott szerkezetek szerkezeti kapcsolata a függőleges teherhordó szerkezetekkel elsősorban hőszigetelési (hőhídmentesítési) problémákat vet fel. Ezért a pillérek környezetében hőszigetelő sávokat szokás elhelyezni, erre mutat megoldási példákat a 1. ábra A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 5 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Térelhatároló falszerkezetek Vissza ◄ 6 ► 1. ábra Falazott vázkitöltő falak szerkesztési elvei A vázpillérek és a falazott szerkezet kapcsolata kiékeléssel, a habarcshézagba négy soronként elhelyezett bekötővassal (ún. bajuszvassal) vagy ritkán hornyos csatlakozással oldható meg 1.2 Előregyártott nehéz homlokzati falszerkezetek A teherhordó szerkezeteknél alkalmazott blokk és panelszerkezeteknek léteznek csupán térelhatároló

változatai is, amelyek homlokzati falszerkezetként jól illeszthetők más szerkezeti rendszerekhez. Leggyakrabban többszintes ún cellás vázszerkezetek ill csarnokvázak homlokzati falszerkezeteként találkozunk előregyártott szilikátbázisú nehéz homlokzati falelemekkel. A teherhordó szerkezetekhez való viszonyuk szerint az előregyártott nehéz homlokzati falelemek lehetnek támaszkodó és függesztett kialakításúak. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 6 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Térelhatároló falszerkezetek Vissza ◄ 7 ► A támaszkodó falszerkezetek a teherviselő elemek közé kerülnek és súlyukat a vázgerendák vagy födémszerkezetek viselik. Blokkok elhelyezése esetén a kapcsolat ún. nedves kialakítású „épített” jellegű. Előregyártott panel (általában parapetpanel) szerkezeteknél szerelt jellegű kapcsolat kialakítására kerül

sor, amely kötőelem közbeiktatásával lehet csavarozott, de gyakrabban hegesztett kapcsolat (2. ábra) 2. ábra Előregyártott nehéz homlokzati falpanel és vázpillér kapcsolata A függesztett homlokzati panelok a teherviselő elemek síkja elé kerülnek. A teherhordó elemekhez és egymáshoz is általában hegesztett kapcsolattal erősítik a térelhatároló szerkezeteket. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 7 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Térelhatároló falszerkezetek Vissza ◄ 8 ► A panelok függőleges és vízszintes hézagzárása a panelos építésnél tanultak szerint alakítandó ki. 1.3 Könnyű szerelt homlokzati falak A könnyű szerelt homlokzati falak első változatai már az építésiparosítás kezdeteinél jelen voltak. A modern építészet néhány iskolateremtő, kiemelkedő egyénisége már XX század elején alkalmazta egyedi épületeken a nagy

homlokzati nyílásokat megengedő, a külső térrel kapcsolatot tartó fém-üveg kombinációkat, de ipari méretekben csupán a II. világháború után terjedtek el a könnyű szerelt homlokzati falak. Fejlődésüknek döntő lökést adott a háború után rendelkezésre álló acél és alumíniumipari kapacitás, amit békés célokra lehetett fordítani. Itt nem csupán gyártó kapacitásról volt szó természetesen, hanem a hadiipari versenyben szerzett technikai és technológiai tudásról is, ami gyorsan hasznosítható volt az újjáépítésben és az új reprezentációs igények kielégítésében is A nehéz tömör teherhordó homlokzati falak helyett egyre inkább könnyű, többrétegű szerkezetek készültek, amelyek kiválóan alkalmasak voltak magasházak vagy más nagy homlokzati felületű épületek külső fal kialakítására. A többrétegű könnyű szerelt falszerkezeteknek sokféle változata alakult ki. A függönyfalak, köpenyfalak és szakipari

falak mellett számos más, ez előbbiek közé nem sorolható könnyűszerkezetes homlokzati fal terjedt el a XX. század második felében A könnyű szerelt többrétegű falszerkezetek becsülhető élettartama az alkalmazott anyagtól és szerkezeti jellegtől függően általában 30–50 év, ami rendszerint kevesebb, mint az épület primer teherhordó szerkezetének élettartama. A 60’-as és 70’-es években készített hazai könnyű szerelt homlokzati falak jelentős része az élettartam szempontjából már kritikus időszakba érkezett. Számos külföldi tapasztalat utal arra, hogy például a reprezentatív függönyfalak esztétikai-erkölcsi avulása lényegesen korábban jelentkezik, mint az épületszerkezeti avulás, elöregedés. A nagyméretű épületek függönyfalas homlokzati kialakítása a modern építészet egyik fontos jellegzetessége (1. kép) Ezek a szerkezetek természetesen költségesek és tervezésük során bonyolult esztétikai,

épületfizikai és statikai feladatokat kellett megoldani. Amíg a függönyfalak a reprezentatív irodaházak, bankszékházak jellegzetes szerkezetévé váltak a köpenyfalak és a rétegesen szerelt vagy szendvicstáblás könnyű szerelt falak a gazdasági épületek gyorsan építhető és avulás után könnyen cserélhető fal- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 8 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Térelhatároló falszerkezetek Vissza ◄ 9 ► szerkezeteivé váltak. Az ún szakipari falak födém peremre állított, vagy harántfalak közé (esetleg mindkettő közé) közé illesztett változatai pedig a könnyű keretes vázbordákra üzemben is összeállítható, könnyen szállítható és beépíthető könnyű falakat jelentették. Természetesen az üzemben előregyártott és a helyszínen rétegesen szerelt fokozatok között a könnyű szerelt falak sokféle változata

elképzelhető. 1. kép Jellegzetes függönyfalas homlokzat képe a 70’-es évekből Homlokzati falszerkezetekkel szemben támasztott követelmények A teherhordó homlokzati falszerkezetek (kő, tégla, vasbeton falak ill. belőlük készített tömör vegyes falak) egyidejűleg teljesítik a teherhordás és térelhatárolás feladatait. A hagyományos falszerkezetekhez képest a fal funkció nagymértékben differenciálódott, azaz elkülönültek a napvédő, burkoló, hőszigetelő, páraszabályozó, tűzvédelmi, installációs, merevítő és tartó funkciók. A könnyű szerelt homlokzati falszerkezetek megszabadítva a teherhordás kötelezettségétől lényegesen szabadabban alakíthatók ki. Fő jellegzetességük, hogy a térelhatároláshoz kötődő feladataikat több vékony funkcionális réteggel látják el Elkülönül a külső és a belső burkolat, amelyek között jó minőségű, intenzív hőszigetelő réteg és gyakran légréteg is elhelyezkedik. Az

épület belső légállapotától és az alkalmazott falszerkezeti anyagok- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 9 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Térelhatároló falszerkezetek Vissza ◄ 10 ► tól függően különböző páratechnikai (pl. párafékező, párazáró) rétegek beépítésére is sor kerülhet. Az iparosítás előrehaladásával egyre inkább a gyári katalógusok alapján folyó tervezés alakult ki, azaz a szerkezetfejlesztési tevékenység a gyárkapun belülre koncentrálódott. A könnyű szerelt falak leggyakrabban vázas épületek külső falszerkezeteiként valósulnak meg, de előfordulhatnak térzsaluzattal készített vasbeton szerkezetű harántfalas teherhordó szerkezetű épületetek homlokzati falaként is. A falszerkezetekkel szemben támasztott alapvető tartószerkezeti követelmények a szerelt fal merevítő bordáira, vázelemeire és kitöltő

burkolatára vonatkoztatva természetesen a szilárdság, tartósság és tűzállóság. A mechanikai jellegű követelmények közül kiemelendő a szélállóság, ami különösen vékony lemezburkolatú magasházak esetében lehet kritikus. Ezekhez az elvárásokhoz társulnak a hővédelem, hangvédelem és nedvességvédelem épületszerkezeti követelményei. A túlnyomórészt fémből és üvegből álló könnyű homlokzati falak esetében különösen nehéz feladat a hőmérséklet változások hatására bekövetkező mozgások biztosítása mellett a nedvesség védelem fenntartása. Az erős szélnyomással kombinált nedvességhatás mindig is nehéz feladat elé állította a könnyű homlokzati falak konstruktőreit. Az esztétikai igények kielégítése (felület, szín és minta összhangja az építészeti környezettel) különösen izgalmas feladat a reprezentatív középületek homlokzatai esetében, amelyeknél a tisztántarthatóság sem elhanyagolható

szempont. Szerkezetváltozatok Már az általános áttekintésnél is megemlített könnyű szerelt homlokzati falszerkezetek pontosabb, fogalmi meghatározására is szükség lesz a következőkben, ezért röviden célszerű tisztázni az egyes változatok főbb jellegzetességeit. A függönyfal a vázas (esetleg öntöttfalas) épületek teherhordó szerkezete elé helyezett és azt takaró összefüggő, nagy felületként előregyártott elemekből készített könnyű külső térelhatároló fal. A köpenyfal összefüggő, esetleg nyílászárókkal tagolt szerelt homlokzati kéreg, amely mögött légréteg vagy légrétegsávok alakulnak ki. A külső burkolólemez szerelése általában átfedéssel történik. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 10 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Térelhatároló falszerkezetek Vissza ◄ 11 ► A szakipari fal a teherhordó szerkezeti elemek

közé elhelyezett, többnyire fa vagy fém keretbe illesztett előregyártott vagy helyszínen szerelt könnyű falszerkezet, amely nagy ablakfelületet és hőszigetelt könnyű szendvics szerkezet jellegű mellvédsávot tartalmaz. Erkély ill franciaerkély esetén ajtót is illesztenek a szakipari falba. Az említett három fő szerkezetcsoporton kívül léteznek még olyan épületvázat burkoló vagy vázelemek közé illesztett könnyű szerelt homlokzati falak is, amelyek többrétegű szendvics jelleg tekintetében megegyeznek az előzőekben ismertetett faltípusokkal, mégsem sorolhatók közéjük, ezeket könnyűszerkezetes homlokzati fal néven tárgyaljuk a következőkben. 1.31 Függönyfalak A függönyfal szerkezetek a kortárs építészet által középületek esetében gyakran alkalmazott reprezentatív megjelenésű könnyű homlokzati falszerkezet (2. kép) A fém tartószerkezetű függönyfal reprezentatív megjelenésű, üvegház jellegű homlokzati

falszerkezet Kis önsúly és magas előregyártottsági színvonal jellemzi. 2. kép Alumínium oszlopos-keretes függönyfalas épület távlati képe (a Győr-Moson-Sopron megyei Önkormányzat épülete Győrött) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 11 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Térelhatároló falszerkezetek Vissza ◄ 12 ► A hagyományos tömör falszerkezetekhez képest a függönyfalnál a fal funkció jelentős mértékben differenciálódott napvédő, burkoló, hőszigetelő, páraszabályozó, tűzvédelmi, merevítő és tartó funkciókra. A függönyfal jellemző igénybevétele az önsúly és szélnyomás-szélszívás. A szélerők szerepe itt lényegesen nagyobb, mint a nehéz falszerkezeteknél. A függönyfalak előregyártottságuk mértéke, valamint merevítésük és elemkapcsolataik szerint a következő csoportokra oszthatók: • rúdelemes rendszer

(oszlopos, ill. gerendás), • keretes rendszer (közvetlenül illesztett keretekkel, ill. oszlopos keretes vagy gerendás keretes), • táblás (karosszéria jellegű, ill. köpenyfal jellegű), • újabban megjelentek a homlokzat teljes felületét borító „hátravont” bordázatú hőszigetelő üvegezések (Stuctural Glazing). A függönyfalak tekintetében a kis szerkezetsúly és a jellemzően fém-üveg konstrukció miatt érdemes tovább részletezni a hő-, hangszigetelési és nedvességvédelmi követelményeket. A hővédelemmel kapcsolatban meg kell jegyezni azt, hogy a legtöbb függönyfal jellemzője a fém és üvegszerkezetek dominanciája. Az üvegházhatás közismert ténye mellett fontos, hogy a fém bordarendszer és az ablakkeretek nyáron fűtőtestként sugározzák a meleget a belső térbe. Ugyanezek a fémszerkezetek télen páralecsapódásra hajlamos felületeket képeznek. A hőhidak csökkentése a fémprofilok (ezek legtöbbször extrudált

alumínium profilok) hőhíd megszakításával lehetséges Ennek hátránya, hogy a műanyag betéttel megszakított profilok gyártása bonyolult és költséges továbbá az alumínium és a műanyag kombinációja nem ad szerves kapcsolatot, a megszakított profiloknál szilárdságcsökkenés jelentkezik a folytonos profilokhoz képest. Az üveg és tömör mellvéd arány meghatározó a nyári hővédelem alakulásában A tapasztalatok szerint ¾ üveg és ¼ mellvéd aránynál a mellvéd már nincs számottevő hatással a hővédelemre. A korai alumínium szerkezetű függönyfalaknál hazánkban az ½ –½ üvegmellvéd arány alakult ki. A korai függönyfalak többnyire hűtés, ill. klimatizálás nélküli épületek homlokzati falszerkezeteként készültek. Hazánkban a nyári hőterhelést az épület belsejében lévő hőelnyelő, hőtároló tulajdonságú anyagokkal, szerkezetekkel kísérelték meg mérsékelni. Ismeretes, hogy a függönyfalas épület

ablaksávján bejutó sugárzási energia jelentős része a padlóra esik Ezért a nyári felmelegedés hőtechnikai mechanizmusában a padló és a födém A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 12 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Térelhatároló falszerkezetek Vissza ◄ 13 ► anyaga és szerkezeti kialakítása fontos szerepet játszik. Vasbetonvázas épületek esetében a tömör vasbeton födém hőtároló képessége segítheti a nappali hőkomfort kialakulását. Az acélvázas magasházak esetében kevesebb a hőtárolás szempontjából figyelembe vehető hőelnyelő tömeg – itt csupán az acél szerkezetű födémre tűzvédelmi célból készített betonozás rétege jöhet számításba – viszont ezeket az épületeket általában már hűtéssel tervezték. A napsugárzás elleni védelemre a függönyfal zónájában többféle lehetőség kínálkozik. Az egyik megoldás

külső árnyékoló lamella rendszer kialakítása, ennek azonban hátránya az, hogy a homlokzat tisztítását nehezíti Lehetséges huzallal mozgatható külső redőnyök, zsaluziák alkalmazása is, sajnos magas házaknál a szél tönkreteszi ezeket. Gyakori megoldás hővédő, ill. hőelnyelő üvegezés alkalmazása Ennek hátránya, hogy felmelegedve befelé sugározza a hőt, továbbá a csökkent fényáteresztés borús időben kellemetlen. Az üvegszerkezetek legújabb fejlődése már lehetővé teszi az ún. intelligens üvegek alkalmazását, amelyek hő-, ill fényáteresztése elektromosan szabályozható Elterjedésüknek magas áruk szab határt Akusztikai teljesítmény szempontjából gondot jelent, hogy a függönyfalak jellemző anyagai (alumínium, acél, üveg) a hangot jól vezetik. A lépészajt a födémperemeken lévő rögzítő szerkezetek átveszik és a függönyfal oszlopok, bordák a szomszédos szintre azt továbbítják A léghanggátlás

nehezíti, hogy a külső zaj az ablakot és mellvédsávot könnyen rezgésbe hozza, így a külső zaj a belső térbe hatolhat. A rosszul tömített ill nyitott réseken a léghang ugyancsak a belső térbe juthat. A helyzetet tovább ronthatja, hogy a nyitott ablakok (különösen a billenők) a hangot befelé verik A lökésszerű szél kopogó zörejeket okozhat, az oszloptoldások és oszlopkeret kapcsolatok pedig hőmozgás (szakaszos részben akadályozott hőtágulás és összehúzódás) következtében pattognak. Jellemző, hogy a hanghidak többsége a födémperemek közelében alakul ki A szerkezeti zajok elleni védekezés elsősorban megfelelő minőségű rugalmas ágyazással, tömítéssel és a csatlakozó, érintkező szerkezeti elemek akusztikai „elhangolásával” lehetséges. A nedvesség elleni védelem egyik fontos, neuralgikus pontja a csapóeső elleni védelem. Nagyon fontos a hézagképzés szerepe, hiszen a szél hatására a hézagok környezetében

túlnyomás keletkezik. Például 20 m/sec sebességű szél már század milliméter szélességű hézagon is képes átpréselni a csapadékvizet. A függönyfal fém és üveg szerkezete nem képes a vizet beszívni, tárolni és elpárologtatni, ezért csekély mennyiségű nedves- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 13 ► Épületszerkezettan IV. Térelhatároló falszerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 14 ► ség is problémát okozhat. Ezért különösen fontos a homlokzati hézagok szerkezetileg helyes megoldása és tartósan elasztikus, biztonságos hézagzárásra alkalmas tömítőanyagok alkalmazása. Mindezt úgy kell megvalósítani, hogy egyúttal a szerkezeti elemek akadálytalan mozgása biztosított legyen hőtágulás, ill. lehűlés esetén összehúzódás esetére A függönyfalak szerkezeti rendszerezését Dr. Karácson Sándor műegyetemi professzor tanulmánya (Magyar

Építőipar, 1973) nyomán a 3 ábrán mutatjuk be. 3. ábra Függönyfalak rendszerezése A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 14 ► Épületszerkezettan IV. Térelhatároló falszerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 15 ► Mivel a függönyfalak szerkezetcsoportjai közül a leginkább elterjedtnek az oszlopos rendszerűek tekinthetők és hazánkban is ezekkel találkozunk leggyakrabban a függönyfalak főbb sajátosságait ezen rendszer ismert példáinak feldolgozása alapján mutatjuk be. Az oszlopos rendszerű függönyfalak homlokzati változatai a 4 ábrán tanulmányozhatók A hazai gyártású szerkezetpélda a Sopron típusú oszlopos-keretes alumínium tartószerkezetű függönyfal, amely számos jelentős középületünkön látható. Sopron típusú függönyfal látható a fejezet bevezető részé- 4. ábra Függönyfal oszlopváltozatok A dokumentum használata |

Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 15 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Térelhatároló falszerkezetek Vissza ◄ 16 ► ben lévő 1. képen is Az oszlopos rendszerű függönyfalaknál a terheléseket a födémre (födémperemre) erősített függőleges tartók veszik fel. A szélterhelésre igénybevett ablak és mellvédelemek a terhelésüket közvetlenül, vagy közvetve, keretek vagy bordák útján adják át a függönyfal oszlopnak. Oszloprögzítési példák láthatók az 5. ábrán 5. ábra Függönyfal oszlopok rögzítési lehetőségei Az épület szintmagasságával általában azonos hosszú oszlopok leggyakoribb rögzítésmódja a felső födémperemhez való csuklós rögzítés és az alsó födémperemhez való görgős megtámasztás. Ebben az esetben az önsúlyra a tartószerkezetben csak húzás igénybevétele lép fel, viszont a szélteher 6. ábra Függönyfal oszlopok statikai

változatai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 16 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Térelhatároló falszerkezetek Vissza ◄ 17 ► hatására viszonylag nagy mezőnyomaték alakul ki és a rugalmas behajlás is jelentős (6. ábra) A függesztett oszlopnál szereléstechnikai szempontból hátrányos, hogy az oszlopok toldási helye közel esik a keretes falelemek vízszintes csatlakozásához. A Gerber-rendszerű függönyfal oszlopoknál a nyomatékeloszlás kedvezőbb lehet és az oszloptoldások a nyomatéki 0 pont közelében megvalósíthatók. A falelemek csatlakozása ez esetben az oszloptoldástól távolabb alakítható ki. A függönyfal oszlopok harmadik statikai modelljét az ún. támasztott oszlopok jelentik, amikor az oszlop felső végén van a görgős megtámasztás és alulra kerül a csukló. Ebben az esetben az oszlopban – mint rúdszerkezetben – az önsúly

hatására nyomás keletkezik, amely az oldalirányú szélterhek hatásával együtt megnöveli a kihajlási veszélyt, tehát statikai szempontból ez a legkedvezőtlenebb megoldás. A függönyfal oszlopok födémperemhez rögzítését és megbízható teherátadását acél rögzítő szerkezetekkel oldják meg. A rögzítő szerkezeteket összetett igénybevételek érik (húzó, nyomó, hajlító és nyíró) és ezen igénybevételek felvétele mellett még háromirányú illesztési mozgást is lehetővé kell tenni, azaz • a homlokzat síkjában vízszintesen, • a homlokzat síkjában függőlegesen, • a homlokzat síkjára merőlegesen. A három irányban állítható rögzítésre látható példa a 7. ábrán 7. ábra Függönyfal oszlop rögzítése és beállítása A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 17 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Térelhatároló falszerkezetek Vissza

◄ 18 ► A rögzítés technikai megoldására az alábbi változatok alakultak ki: • • • • • • szögacél elemes hosszlyuk vagy keresztlyuk csavaros megoldás, kalapácsfejű csavaros rögzítés, rugós rögzítés, görgős rögzítés, rezgéstompítós rögzítés, csuklós rögzítés. A rögzítő szerkezetnél általában 5–15 mm közötti beállítási lehetőséget biztosítanak. A rögzítő szerkezet általában vagy a födémperem homlokoldalára, vagy a felső födémszegélyre kerül Az oszlopos rendszerű függönyfalak oszlop keresztmetszete lehet tömörgerincű, vagy üreges szelvényű. Mindkét keresztmetszeti típusnak több változata alakult ki a függönyfalak fejlődése során. Az oszlopkeresztmetszet alakja jelentős befolyást gyakorol: • a függönyfal teherbírására és a behajlás mértékére (szélteher hatására), • a szerkezeti csatlakozások kialakítására (toldás, rögzítés, falelem csatlakozás stb.), • a

hézagok kialakítására (alak, tömítés), 3. kép Függönyfalas homlokzati részlet A felső homlokzati szegélynél látható a homlokzattisztító kocsi tartószerkezete A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 18 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Térelhatároló falszerkezetek Vissza ◄ 19 ► • a könnyű szerelhetőségre, • az épületfizikai tulajdonságokra (hőhíd, hanghíd stb.), • a homlokzat formai (esztétikai) megjelenésére (ki- és beugró oszlop, csomópont szélesség), • a karbantartás lehetőségére (pl. az oszlopok a homlokzattisztító függőkosár sínrendszereként is használhatók) (3 kép) A következőkben néhány jellegzetes függönyfal oszlop keresztmetszeti változatának rövid bemutatására kerül sor. Tömörgerincű oszlopok „I” oszlop ♦ Magasházaknál a szélsőséges szélterhelés felvételére különösen alkalmas a

szélestalpú I szelvény. A kissé vaskos megjelenést később úgy finomították, hogy a külső övet elkeskenyítették. A megtartott széles belső öv – különösen a tagozott, bonyolultabb övváltozat – jó lehetőséget ad a rögzítő szerkezet csatlakozására és a falelemekkel való összeépítésre (lásd 8. ábra) 8. ábra „I” oszlopos függönyfal karosszéria jellegű falelemekkel (külföldi példa: Jean Prouve) Pengeoszlop ♦ A legegyszerűbb függönyfal oszlopváltozat, amely szélteherrel szemben kedvezően „magas” szelvény, viszont oldalirányú kihajlása lehetséges. A csatlakozó szerkezetek szempontjából kedvezőtlen a szelvény alak, mert kiegészítő profilok kellenek a kötésekhez Alumínium függönyfalaknál is gyakran acélból készül a pengeoszlop mivel lényegesen nagyobb szilárdsággal rendelkezik. Ekkor viszont fennáll a kontakt korrózió veszélye (9 ábra) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza

◄ 19 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Térelhatároló falszerkezetek Vissza ◄ 20 ► 9. ábra Hazai pengeoszlopos függönyfal részlete (Miskolci Egyetem központi épülete, 1964) Szárnyas oszlop ♦ Hasonló az I oszlophoz, de csak belső övvel (talppal) rendelkezik. A továbbfejlesztett megoldásoknál a profilgerincen további szárnyak jelennek meg, amik megkönnyítik a falelemek csatlakozását. A profilnak kedvező az inerciája és az oldalirányú kihajlással szembeni ellenállása. A külső élen ún merevítő dudort érdemes alkalmazni a gerinchullámosodás elkerülésére A belső talpas típusra a keretes függönyfal elem szerelése kívülről történik, így a szél rászorítja a falelemet az oszlopra. Üreges szelvényű oszlopok Négyszögcsöves oszlop ♦ A fém nyílászárók üreges szelvényeihez hasonlóan gyorsan elterjedtek az ún. kamrás présszerszámok megjelenésével

Hajlítással szembeni merevségük kedvező. A falelemek csatlakozása kialakítható az oszlop mögött, az oszlop oldala mentén, illetve lehetséges az oszlop előtt is az úgynevezett hátrahúzott oszlopos megoldásnál, amikor a hézaggal záródó karosszériafal jelleg dominál. Az összefüggően üvegezett homlokzati falas megoldásoknál is gyakori a hátrahúzott csöves oszlop alkalmazása. Kiváltó oszlopok esetén viszont a függönyfal homlokzati megjelenését a bordás karakter jellemzi. A négyszögcsöves oszlopok toldása rejtett hüvellyel történik „T” üreges oszlop ♦ négyszögcsöves oszlop illesztési nehézségeit hivatott kiküszöbölni a hátranyúló elvékonyodó üreges szakasz vagy tömör fül. A rögzítő szerkezet a keskeny nyúlvány átcsavarozásával egyszerűen kapcsolható az oszlophoz. Az oszloptoldás itt is hüvellyel történik A hátrahúzott A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 20 ►

Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Térelhatároló falszerkezetek Vissza ◄ 21 ► falak jellemzik a „T” üreges oszlopmegoldást, mert ez esetben a fal szerelése belülről történhet és nem marad hézag a fal és a födémperem között. Összefüggő üvegfalas megoldás esetén viszont az üvegezést rögzítő szerkezet (ami lehet mechanikusan rögzített rugalmas szorítóprofilos, vagy szilikonos ragasztású) csatlakozik a kívülre fordított oszlopnyúlványhoz. Szárnyas-üreges oszlop ♦ Statikailag előnyös kialakítás, mert a négyszögcsöves szelvények további merevítést kapnak. A csőszelvényhez lehet még további oldalsó szárnyakat is illeszteni, amelyek megkönnyítik a falelemek csatlakozását (10. ábra) Ezt az oszlopformát lehet belső talpas és külső talpas változatban is szerelni. A belső talpas oszlopnál a külső függőleges hézagok nem eléggé fedettek, ezért alkalmaznak néha

középszárnyakat. A külső talpas szelvénynél az előnyök egy része (pl. az hogy a szélerő a talphoz szorítja a falszerkezetet) elvész viszont a külső hézagképzés fedettebb 10. ábra Szárnyas-üreges oszlopos függönyfal részlete (Kertészeti Egyetem épülete, Budapest) Üreges lebegő oszlop ♦ Ennél a nyitott csöves változatnál néha nehéz kívülről megállapítani, hogy az oszlop tartja a falkeretet, vagy fordítva. Gyakran előfordulnak ún. áloszlopos megoldások, amelyek tulajdonképpen csak a hangsúlyozottan tagozott homlokzati karakter megőrzését szolgálják. Acélmagos oszlop ♦ Az acélmagos változatnál a tartószerkezeti szerepkört a kellő merevséget nyújtó acélprofil tölti be. A takaró alumínium profil kulisszaként elsősorban a külső megjelenés érdekében kerül a szerkezetre Itt is fennáll a kontakt korrózió veszélye A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 21 ►

Épületszerkezettan IV. Térelhatároló falszerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 22 ► A XX. század végére a függönyfalak tartószerkezeti sokféleségét letisztultabb, szerkezetileg kiforrottabb típusok váltották fel Az oszlopos keretes függönyfalak erősen hangsúlyozott bordarendszerét az összefüggő nagy üvegfelületek váltották fel. A függönyfal fokozatosan átalakult szerkezeti üvegezésé (Structural Glazing), ahol rejtett bordákra szilikonnal ragasztott üvegezések ill. feszítőhuzal hálózattal kombinált pontmegfogásos feszített üvegszerkezetek összefüggő üveghomlokzattá váltak A 11 ábrán zárt szelvényű, kívülről takart oszlopra erősített üvegszerkezet vízszintes metszetét mutatjuk be. Itt az üveg külső felületén csupán hézagtakaró profilozás készül, ez a szerkezet már átmenetet képez az összefüggő homlokzati üvegszerkezetek irányába. 11. ábra Modern

függönyfal részlete alumínium rögzítő és takaró profilokkal Függönyfalaknál az üveg és fémszerkezetek egymáshoz csatlakozása, rugalmas ágyazása több szempontból is fontos és más szerkezetekhez képest igényes megoldást tesz szükségessé, különösen magasházak (felhőkarcolók) esetében. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 22 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Térelhatároló falszerkezetek Vissza ◄ 23 ► A hézagkialakításnak az intenzív szélhatás és csapóeső elleni védelmen túlmenően az üvegek harmonikus mozgását is kell biztosítani a hőhatásra bekövetkező méretváltozásnál és egyúttal a szerkezetnek lehetőleg hőhídmentesnek és akusztikai szempontból is megfelelőnek kell lennie. A fém és üvegszerkezetek dilatációs mozgásának biztosítása a vízzárás fenntartása mellett nem könnyű feladat. A függönyfalak és

általában a könnyű szerelt homlokzati falak hézagtömítései az utóbbi évtizedekben sokat fejlődtek. Ma már a jó minőségű rugalmas tömítősávok (homogén anyagú pl. polikloroprén vagy EPDM tömítőprofilok) és a cellás jellegű impregnált rugalmas műanyaghabok (pl. Compriband) helyes geometriai kialakítás esetén (12. ábra) biztonságos megoldást jelentenek. 12. ábra Tömítő-csatlakozó műgumi profilok függönyfal szerkezetekhez A hézagtömítő masszák – ezek közül is az ún. elasztoplasztikus változatok – ugyancsak alkalmasak az összetett igénybevételek felvételére. Ide sorol- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 23 ► Épületszerkezettan IV. Térelhatároló falszerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 24 ► hatók a kétkomponensű kittek, a poliszulfid masszák és a poliuretán alapú kétkomponensű masszák. A függönyfalaknál kialakuló üreg

és mellvéd arány meghatározó a nyári napsugárzás (hőterhelés) elleni védelem költségeinek alakulására. Tapasztalatok szerint az ¼-nél kisebb arányban alkalmazott hőszigetelt mellvéd már nincs számottevő hatással a hővédelemre, tehát akkor az üvegfelület tulajdonságai a meghatározók. Hazánkban az 50-50% üveg és mellvéd arány alakult ki és tekinthető mértékadónak a hővédelem szempontjából. 13. ábra Könnyű mellvédelemek elvi kialakítási lehetőségei A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 24 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Térelhatároló falszerkezetek Vissza ◄ 25 ► A függönyfal mellvédek kialakítása a könnyű szerelt réteges szendvicsszerkezetek esetében is többféle lehet. Készülhet légréteg nélküli hőszigetelt szendvics, de többféle megoldás alakult ki az átszellőztetett légréteges mellvédtípusokra is. A

leggyakoribb elvi változatokat mutatjuk be a 13 ábrán 14. ábra Függönyfal mellvéd és teherhordó szerkezet kapcsolata Építéstechnológiai okból, ill. a hőháztartás javítására, valamint a tűzvédelem fokozására alkalmazható tömör mellvéd is (hátfalazással vagy monolit vasbeton mellvédkialakítással), amelyre a külső oldalon hőszigetelés és a függönyfalra jellemző lemezburkolat kerül átszellőztetett légréteggel, vagy anélkül (14. ábra) A függönyfalakkal kapcsolatos további tervezési alapelvek befolyásoló tényezők és épületfizikai követelmények tárgyalására a tantárgy előadásain kerül sor. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 25 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Térelhatároló falszerkezetek Vissza ◄ 26 ► 1.32 Köpenyfalak A köpenyfalak összefüggő – esetleg nyílászárókkal tagolt – homlokzati kéregként kerülnek

az épület teherhordó szerkezete elé térelhatárolást, vagy burkolatot képezve. Köpenyfalak esetén gyakori a külső burkolólemez átfedéssel kialakított szerelése (Természetesen felülről takart, a víz elleni védelem szempontjait kielégítő átfedésről van itt szó). A magasabb előregyártási színvonalat képviselő szendvics jellegű köpenyfalak sok hasonlóságot mutatnak a függönyfalakhoz, de az alkalmazás jellege és területe lényegesen eltér a függönyfalakétól. 4. kép Jellegzetes köpenyfalas épület távlati képe 5. kép Nyílászárókkal tagolt köpenyfal részlete A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 26 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Térelhatároló falszerkezetek Vissza ◄ 27 ► A köpenyfalakra nem jellemző a nagy üvegezési felülethányad, nyílászárók kisebb mennyiségben, inkább kivételként jelennek meg a köpenyfalakon. Az

alkalmazási terület az épületfunkció szempontjából is eltérő, mert a köpenyfalak ipari mezőgazdasági, raktározási, ill. kereskedelmi funkciójú (4. kép) épületeken jelennek meg elsősorban Nyílászáróval tagolt köpenyfal részlete látható az 5 képen Nagyon gyakoriak az épületvázra szerelt profilozott fémlemez burkolatok, amelyek gyakran intenzíven színezett beégetett lakkos, zománcos felületvédelmet kapnak napjainkban (pl. Robertson szerkezetek) Ugyan túlnyomórészt könnyűszerkezetes vázas épületeken (például csarnokvázakon falváztartók közbeiktatásával) alkalmaznak köpenyfalakat, de lehetséges régi tömörfalas épületek külső falazatára szerelt – felújításként és új arculatteremtésként alkalmazott – köpenyfal kialakítás is. A köpenyfalak alapvető szerkezetváltozatai Rétegesen szerelt szerkezetek: • hőszigetelés és belső burkolat nélkül szerelt, többnyire bordázott (trapézszelvényű szinuszhullám

alakú, mikrobordás stb.) fémlemez burkolat • belső oldali hőszigeteléssel ellátott lemezburkolat (ha belülről nincs különösebb esztétikai igény és a hőszigetelés nem igényel belső burkolatot) • kétoldali lemezburkolat közötti hőszigeteléssel szerelt köpenyfal (légréteg nélküli szendvics) • légréteggel (ill. átszellőztetett légréteggel) kialakított hőszigetelt külső és belső burkolattal ellátott köpenyfal, szükség szerinti páravédelmi réteggel kialakítva. Összevont táblás (könnyű panelos) szerkezetek: • egyszerű faanyagú keretre (bordákra) szerelt hőszigetelt lemezburkolattal ellátott elem, • fémvázas hőszigetelt elem csavarrögzítéssel, vagy lemez szegély bepattintással felerősítve • kétoldali sajtolt fémlemez burkolat közé habosított hőszigeteléssel kialakított falelem • műanyaglemez burkolatú hőszigetelt szendvics falelem stb. Köpenyfalként kialakított könnyű szerelt homlokzati

falszerkezet jellemző részletei tanulmányozhatók a 15–17. ábrákon A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 27 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Térelhatároló falszerkezetek Vissza ◄ 28 ► 28 ► 15. ábra Rétegesen szerelt köpenyfal vízszintes sarokmetszete 16. ábra Fém vagy műpala hullámlemezek rögzítése különféle falváz elemekhez A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ Épületszerkezettan IV. Térelhatároló falszerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 29 ► 17. ábra Köpenyfal változatok 1.33 Szakipari falak Általában a vázszerkezet elemei közé kerülő esetleg a harántfalak között elhelyezkedő keretes szerkezetű réteges mellvéddel kialakított üvegezett homlokzati szerkezetek (12. ábra) A befogadó teherhordó szerkezethez való viszonyuk szerint a következők

lehetnek: • vázpillérek között és a födémek előtti fal (18. ábra), • vázpillérek előtti és födémek közötti fal (19. ábra), 18. ábra Vázpillérek között és födémek előtt elhelyezett fal A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 29 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Térelhatároló falszerkezetek Vissza ◄ 30 ► • vázpillérek és födémek közötti fal (20. ábra), • alagútzsalus épületnél az alagútvégeket lezáró fal a haránt falvégek és a födémperemek között, • csoportos födémemeléssel (Lift-Slab) készített épület födémperemei között elhelyezkedő vízszintesen sorolt falelemek. 19. ábra Vázpillérek előtt és födémek között elhelyezett fal 20. ábra Vázpillérek és födémek között elhelyezett fal A 21. ábrán könnyűszerkezetes, alumínium nyílászárókkal szerelt szakipari fal példája látható. A dokumentum

használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 30 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Térelhatároló falszerkezetek Vissza ◄ 31 ► ◄ 31 ► 21. ábra Könnyűszerkezetes alumínium szakipari fal építőlemez burkolatú hőszigetelt mellvéddel A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Térelhatároló falszerkezetek Vissza ◄ 32 ► 1.34 Könnyűszerkezetes homlokzati falak Az építésiparosítás egyik jellegzetes irányaként alakult ki a könnyűszerkezetes építés, amelynek keretében egyre többféle épülettípusnál alkalmaztak gyorsan szerelhető könnyű réteges falakat. Kisebb földszintes épületeknél is megjelentek a rétegesen szerelt, ill. előregyártott táblásított könnyű falszerkezetek A könnyűszerkezetes homlokzati falak külső burkolatának készítésére

felhasználható anyagok választékában megtalálhatók a fa alapanyagú rétegelt lemezek, azbesztcement (újabban azbesztszálat műanyaggal helyettesítő) építőlemezek, sík és profilozott acél és alumíniumlemezek, műanyaglemezek. A szereléstechnika és hézagképzés sokfélesége a későbbiek során gyártókhoz kötődő építési rendszerekben egységesült, majd a megoldások tekintetében egyre kiforrottabbá vált. Az általánosan használt szakmai terminológia tekintetében bizonyos átfedés tapasztalható az előző fejezetrészekben részletezett könnyű szerelt homlokzati falszerkezet fajták (függönyfalak, köpenyfalak, szakipari falak) és a könnyűszerkezetes falak fogalmában. Tágabb értelemben ezek is könnyűszerkezetes falak természetesen, de ezúttal a szűkítő értelmezést használjuk és az egyes könnyűszerkezetes építési rendszerek falszerkezeteit és szerelt külső burkolati kéreg adaptációit az ebben az értelemben

meghatározott könnyűszerkezetes homlokzati fal csoportban tárgyaljuk. A következőkben a teljesség igénye nélkül bemutatunk néhány jellegzetes könnyűszerkezetes homlokzati faltípust. A 22/a ábrán bordás fémlemez külső burkolattal és sík építőlemez belső burkolattal szerelt légréteges hőszigetelt fal vízszintes metszete látható. A külső burkolatot itt az acél vázoszlopra erősített vízszintes falváz gerenda tartja. A 22/b ábrán bordás fémlemezek közötti hőszigeteléssel kialakított könnyű szendvicsfal látható A hőszigetelő réteg és a fémlemez burkolatok között a bordáknál kialakuló légréteg sávok is alakítják a szerkezet hőtechnikai tulajdonságait. A belső oldali fémlemez szerkezet alkalmazása a belső légállapot függvényében mérlegelendő, mert páralecsapódásra hajlamos felületet jelent. A 22/c ábrán igénytelen tárolási funkciójú épület belülről hőszigetelt külső lemezburkolata látható,

belül itt elmarad a hőszigetelést takaró burkolat. A 23/a–b ábrákon ismert építési rendszerek rétegesen szerelt szendvicsfalai láthatók, míg a 23/c ábrán acélszerkezetű falváz gerenda külső és belső oldalára szerelt fémlemezburkolat és a hőszigetelés belső oldalán kialakított széles légréteg látható A 24/a–c ábrákon a könnyűszerkezetes építésben már a 70’-es években rangosnak számító külföldi cégek – esetenként hazánkban is megjelenő - könnyű homlokzati A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 32 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Térelhatároló falszerkezetek Vissza ◄ 33 ► falszerkezet változatai tanulmányozhatók. Ezek a példák a későbbi szerkezetfejlődésre is jelentős hatást gyakoroltak A 25/a–c ábrákon üzemben előregyártott könnyűszerkezetes szendvicspanelok hézagképzési megoldásai tanulmányozhatók.

Ezekhez hasonló megoldások számos variációban jelentek meg a különböző könnyűszerkezetes építési rendszerek homlokzati fal alrendszereiben. Előnyük volt magas szintű üzemi előregyártásuk és minőségük, kötött méreteik miatt viszont nem rendelkeztek a rétegesen szerelt szerkezetek flexibilitásával. 22. ábra Könnyűszerkezetes homlokzati falak I A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 33 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Térelhatároló falszerkezetek Vissza ◄ 34 ► ◄ 34 ► 23. ábra Könnyűszerkezetes homlokzati falak II A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Térelhatároló falszerkezetek Vissza ◄ 35 ► ◄ 35 ► 24. ábra Könnyűszerkezetes homlokzati falak III A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza

Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Térelhatároló falszerkezetek Vissza ◄ 36 ► ◄ 36 ► 25. ábra Könnyűszerkezetes homlokzati falak IV A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Nyílászáró szerkezetek Vissza ◄ 37 ► 2. Nyílászáró szerkezetek A nyílászáró szerkezetek a közlekedés, szellőzés és természetes világítás céljából a falakban kialakított nyílásokat zárják el. Ezek az ajtók, kapuk, ablakszerkezetek, kirakatok, üvegezett falak és egyéb üvegszerkezetek. Ebben a fejezetrészben tárgyaljuk a többnyire nyílászárókhoz kapcsolódó árnyékoló szerkezeteket is. A nyílászáró szerkezetek többsége részben vagy egészben nyitható. Ezek rendszerint két részből állnak: a tok- és szárnyszerkezetből. A tok feladata a szárny tartása és a megfelelő ütközés,

záródás biztosítása. A vastagabb falakba kerülő nyílászárókat a jobb légzárás és nyithatóság, valamint a könnyebb beépítés céljából kávás falnyílásokba helyezik. A korszerű építéstechnológiával épített épületeknél a kávakialakítás elkerülésére és az előregyártott és öntöttfalas szerkezetekhez való egyszerűbb csatlakozás érdekében káva nélküli megoldásokat is alkalmaznak. A nyílászáró szerkezetek működtetéséhez és funkcionális használhatóságához vasalatok, szerelvények, üvegezések, felületvédelmi bevonatok szükségesek. Nyílászárókkal szemben támasztott követelmények: • • • • • légzárás, nedvesség, hő- és hangszigetelés, előnyös esztétikai megjelenés, tartósság, különleges követelmények (bizonyos épületfunkciók esetén) például: fokozott hőszigetelési követelmény (pl. hűtőházak nyílászáró szerkezeteinél), • fokozott hangszigetelés követelménye (pl.

tanácstermek, stúdiók kialakításánál), • tűz-, gáz- és szilánkbiztonság (egyes ipari épületeknél), • sugárvédelem (radiológiai munkákat végző intézeteknél). A nyílászáró szerkezetek anyaga: • fa, • fém (acél, alumínium), • vasbeton (ritkán), A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 37 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Nyílászáró szerkezetek Vissza ◄ 38 ► • műanyag, • kombinált szerkezet (pl. fa és alumínium vagy műanyag és acél együttes alkalmazása) A méretmeghatározás fogalmai nyílászáró szerkezeteknél (26. ábra): 26. ábra Nyílászárók méretegységesítési fogalmai Névleges méret: a szerkezetet meghatározó, a költségvetésbe kerülő méret. A nyílászáró szerkezet külméretének és az elhelyezéshez szükséges köz méretének összege. Tervlapokon a nyílászáró tengelyén tüntetjük fel

(szélesség/magasság Jele: NM) Elhelyezési köz: a tok és a fal közötti hézag mérete, amelynek a tok elhelyezésekor van jelentősége (jele: EK). A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 38 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Nyílászáró szerkezetek Vissza ◄ 39 ► Gyártási méret: nyílászáró szerkezet tok külmérete. (A névleges méret és az elhelyezési köz méretkülönbsége). Tok belméret: a nyílászáró beépítése után kialakult nyílásméret. Bútorozási tervhez ismerni kell. Ajtóknál szélességi irányban NM–15 cm, magassági irányban NM–7,5 cm általában az értéke. Ablakoknál a szerkezetfajta és a szükséges elhelyezési köz szerint változik. Tűrés: a terv szerinti és a tényleges méret közötti különbség. A 6 képen ablak beépítési részlete látható a hézagtömítések kialakítása előtt A pontos beállításhoz általában

ékelést is alkalmazni kell. Az illusztráción az alsó sarok közelében látható a beállító ék is. 6. kép Nyílászáró beépítése fém tokrögzítő szerelvénnyel 2.1 Ajtók és kapuk Az ajtók és kapuk többféle szempont szerint osztályozhatók: • anyaguk szerint: fa, acél vagy alumínium, műanyag, vegyes anyagú ajtók és kapuk kapuk, • működésük szerint (28. ábra): felnyíló, vízszintesen mozgó toló és harmonika, függőlegesen mozgó toló és billenő ajtók, ingó ajtók (pl. pincérajtó étteremben), • az ajtószárnyak szerint: egyszárnyú, két- vagy többszárnyú ajtók, kapuk • rétegszám szerint: egy- és kétrétegű ajtók. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 39 ► Épületszerkezettan IV. Nyílászáró szerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 40 ► 28. ábra Ajtók, kapuk fajtái működésük szerint Oldalt nyíló ajtóknál nyitásirány

szerint balos és jobbos ajtókról beszélünk, aszerint, hogy a nyitásiránnyal szembenézve a vasalat bal vagy jobb oldalon helyezkedik-e el. A megkülönböztetésre az eltérő típusú vasalat és a zár miatt van szükség (29. ábra) Az ajtók elhelyezésének fontosabb szabályai: • • • • nyitott szárny a forgalmat ne akadályozza, az egymáshoz közeleső ajtók ne nyíljanak egymásra, nagyforgalmú helyiségek ajtói kifelé nyíljanak, a helyiségbe úgy nyíljon be a szárny, hogy az ablak felől jövő fény a lábhoz essen. 29. ábra Ajtók nyitásirány értelmezése 2.11 Faajtók A fa ajtótok részei: tokszár, tokfül, szemöldökfa, toknyúlvány, küszöbtag 30. ábra) Az ajtószárnyak kettős ütközését a tok mentén a küszöb kivételével általában biztosítani kell. Küszöbre eltérő burkolatú helyiségek találkozásánál, ill bejárati ajtóknál van szükség (Kivétel, ha mozgássérült tolókocsival való közlekedésére kell

számítani) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 40 ► Épületszerkezettan IV. Nyílászáró szerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 41 ► 30. ábra Fa ajtótok részei Faajtók fontosabb fajtái az alkalmazott tok szerint: • • • • pallótokos (31. és 32 ábra), gerébtokos (33. ábra), (A 34 ábrán gerébtokos bejárati ajtó látható) hevedertokos (35. ábra), gerenda- vagy ácstokos ajtók. A gyakorlatban fa tokokat a falazással egyidőben helyezik el. A gyalulatlan tokokat borításokkal, a gyalultakat pedig faltakaró léccel látják el. A tokok rögzítése toknyúlványokkal, padvasakkal stb. történik 31. ábra Pallótokos ajtó vízszintes metszete A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 41 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Nyílászáró szerkezetek Vissza ◄ 42 ► ◄ 42 ► 32.

ábra Pallótokos ajtó függőleges metszete 33. ábra Gerébtokos ajtó vízszintes metszete A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Nyílászáró szerkezetek Vissza ◄ 43 ► ◄ 43 ► 34. ábra Gerébtokos bejárati ajtó metszetei A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza Épületszerkezettan IV. Nyílászáró szerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 44 ► 35. ábra Hevedertokos ajtó vízszintes metszete Faanyagú ajtószárnyak fajtái Az ajtók szárnyszerkezetei lehetnek tömörek, üvegezettek, vendég-, ill. tisztítószárnyasok (36 ábra) Összeépítésük szerint az ajtószárnyak lehetnek hevederes, váztáblázatos (másnéven vésett) ajtószárnyak, lemezelt és kétrétegű szárnyak. A kétrétegű szárnyat általában bejárati ajtóknál alkalmazzák 36. ábra Fa

ajtószárny változatok A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 44 ► Épületszerkezettan IV. Nyílászáró szerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 45 ► 2.12 Műanyag ajtók A műanyagipar fejlődésével egyre inkább elterjednek a műanyagból – leggyakrabban rúdsajtolt (extrudált) kemény PVC-ből – készült ajtók. A műanyag ajtók előnyei: • • • • • • • korrózióálló, nem igényel felületkezelést, könnyű, alaktartó, merev, baktérium és vegyszerálló, széles hőfokhatások között alkalmazható, meleg tapintású, színtartó és kis karbantartási igényű, méretpontosan gyártható, tehát légzárása kedvező. A műanyag ajtók hátrányai: • a magas hőtágulási együttható beépítési problémákat jelent, • kis rugalmassági modulus méretezési nehézségeket okoz ezért a nagyobb igénybevételű szerkezeti részeknél acél merevítő

betéttel készülnek (pl. a Portplast ajtó tokja a 37 ábrán), • elektrosztatikus feltöltődés lehetősége. 37. ábra PVC ajtó vízszintes metszete A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 45 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Nyílászáró szerkezetek Vissza ◄ 46 ► 2.13 Fémajtók Az acélanyagú ajtók melegen hengerelt vagy hidegen alakított idomacél szelvényekből és hidegen hengerelt vagy sajtolt acéllemezekből készülnek. Alkalmazási területük pince, padlás és üzemi ajtók céljára, valamint kisebb igényű lakó- és középületek bejárati ajtói céljára. Fontosabb fajtáik a következők: • melegen hengerelt (L, T vagy Z szelvényekből) idomacélokból készített tok- és szárnykeret. A szárnyak általában 1,5 mm vastag acéllemez borításúak, idomacél merevítéssel. A 38-es ábrán kétszárnyú acéllemez kitöltésű, a 39-as ábrán pedig

kétszárnyú, üvegezett kitöltésű felülvilágítós idomacél ajtó nézete és jellemző metszetei láthatók. • idomacél tokszerkezet (L szelvényből) sajtolt acéllemez szárnyakkal, • extrudált alumínium tokos és szárnykeretes ajtók (39. ábra) • sajtolt vagy hidegen hengerelt acéllemezekből készülő tok- és szárnyszerkezetek (40. ábra), 38. ábra Idomacél tokos acéllemez ajtó nézete és metszetei A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 46 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Nyílászáró szerkezetek Vissza ◄ 47 ► Alumínium anyagú ajtók tok és szárnykeretei rúdsajtolással (extrudálással) előállított profilokból készülnek. A gyártástechnológia bonyolult profilok előállítását is lehetővé teszi, így igényes, gondosan tömített, rugalmas ütközésű szerkezetek állíthatók össze. Az alumínium felületek eloxálással és egyéb

elektrolitikus eljárással kezelhetők, színezhetők. Beépítésüknél el kell kerülni a betonnal vagy cementhabarccsal való közvetlen érintkezést. 39. ábra Kétszárnyú üvegezett idomacél ajtó nézete és metszetei Hidegen alakított acéllemezből többnyire vaktokra vagy más közvetítő kiegészítő szerkezetre illesztett profilokat alkalmaznak. Az ajtószárnyak doboz jellegű merevített keretbe illesztett acéllemez, esetleg üvegezett kitöltésűek. A régebbi szerkezeteknek hátránya az időszakosan felújítandó korrózió elleni védőmázolás csekély tartóssága és ismétlődő anyag és munkaigénye miatt. Az újabb beégetett lakkal vagy zománccal gyárilag jó minőségben elkészített bevonatos acéllemez ajtók esztétikai szempontból is igényesebbek lettek és a tartós korrózióvédelmük is biztosított. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 47 ► Épületszerkezettan IV. Nyílászáró szerkezetek

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 48 ► 40. ábra Sajtolt acéllemez ajtó részletei 2.14 Kapuszerkezetek A kapukat az ajtóktól elsősorban rendeltetésükből származó méretbeli különbségeik és ennek megfelelően nagyobb merevítési igényük és eltérő vasalatuk különbözteti meg. Kisebb méretek esetén gyakoribb a faanyagú kapuk alkalmazása (a 7. képen mezőgazdasági környezetben alkalmazott régi kétszárnyú, gerendatokos fakapu nézete látható átlós szárnymerevítésekkel), de 3-4 m feletti nyílásméreteknél már általában acélból készülnek a kapuk (41. ábra) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 48 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Nyílászáró szerkezetek Vissza ◄ 49 ► 7. kép Kétszárnyú faanyagú kapu átlósan merevített szárnyakkal, mezőgazdasági környezetben. 41. ábra Acéllemez tolókapu

nézete és metszetei A kapuk működésük szerint lehetnek: felnyíló, harmonika vagy teleszkóprendszerű tolókapuk, billenőkapu. Nagyobb nyílások esetén gyakran al- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 49 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Nyílászáró szerkezetek Vissza ◄ 50 ► kalmazzák ipari épületekben a felső vezetősínes görgős tolókapukat (42. ábra). Ezeknél a tolókapuknál a legfontosabb megoldandó épületszerkezeti részletek a kapuszárnyak pontos vezetése (függőleges síkban tartása) és a megfelelő mértékű légzárás biztosítása. Az utóbbi években elterjedtek a motoros működtetésű teleszkópos rendszerű (felülről legördülő) ipari kapuszerkezetek. Garázsok esetén gyakran alkalmazzák a távirányítással is működtethető billenőkapukat. 42. ábra Hőszigetelt acéllemez tolókapu változatok A dokumentum használata |

Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 50 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Nyílászáró szerkezetek Vissza ◄ 51 ► 2.2 Ablakok Az ablakok térelhatároló funkciójukon kívül és ezáltal számos funkcióval rendelkeznek. Feladataik: • • • • • • • • • elegendő természets fény bebocsátása, zavartalan kitekintés biztosítása, megflelő szellőzés, légcsere lehetővé tétele, védelem por, csapadék bejutása, túlzott légcsere és huzathatás ellen, meg kell akadályozni a túlzott lehűlést, illetve felmelegedést, szigetelnie kell káros zajhatások ellen, szükség esetén akadályozza a belátást (áttetsző üvegezéssel stb.) könnyen kezelhető, tisztántartható legyen, kedvező homlokzati megjelenésű legyen. Az ablakok anyag szerinti osztályozása gyakorlatilag azonos az ajtók anyag szerinti osztályozásával, azaz fa, acél, alumínium, műanyag és különböző

anyagkombinációkból kialakított vegyes anyagú ablakokat ismerünk (pl. alu-fa) Működésük szerint az ablakok lehetnek (43. ábra): • • • • • • felnyíló, bukó, emelkedő, billenő, forgó, toló (vízszintes ill. függőleges irányban) 43. ábra Ablakok nyitásirány szerinti változatai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 51 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Nyílászáró szerkezetek Vissza ◄ 52 ► Megjegyezzük, hogy az újabb korszerű vasalatok elterjedésével megjelentek a kettős (kombinált) működésű ablakok is. Például egyre általánosabb a felnyíló és bukó beállítással is működő ablakok alkalmazása. A szárnyak szerkezeti jellege szerint lehetnek: • • • • • • egyrétegű, egyszeres üvegezésű ablakok, egyrétegű kettős üvegezésű ablakok, egyrétegű hőszigetelő üvegezésű ablakok, kettős üvegezésű

tisztítószárnyas vagy egyesített szárnyas ablakok, kétrétegű (külső és belső szárnnyal kialakított) ablakok, háromrétegű üvegezésű (fokozottan hangszigetelő) ablakok. Az ablak tokszerkezeteinek részei: • • • • felső tokrész vagy szemöldök, alsó tokrész vagy könyöklő, függőleges tokszárak, tokosztások (vízszintes és függőleges irányúak). 2.21 Fa ablakok A fából készült ablakok régóta bevált, ma is széleskörűen alkalmazott szerkezetek. Fa ablakok fontosabb fajtái: • • • • • pallótokos ablak (44. ábra), egyrétegű gerébtokos ablak (45. ábra), kétrétegű, kapcsolt gerébtokos ablak 46. ábra), egyesített szárnyú ablak (47. ábra), korszerű ragasztott tok és szárnykeretes hőszigetelő üvegezésű ablak (48. ábra), • hőszigetelő üvegezésű (Sofatherm ablak lásd 49. ábra), • külső alumínium burkolattal ellátott (alu-fa) faablak (50. ábra) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék |

Irodalom Vissza ◄ 52 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Nyílászáró szerkezetek Vissza ◄ 53 ► ◄ 53 ► 44. ábra Pallótokos ablak metszetei és jellemző vasalatai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Nyílászáró szerkezetek Vissza ◄ 54 ► ◄ 54 ► 45. ábra Egyrétegű gerébtokos ablak változatai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Nyílászáró szerkezetek Vissza ◄ 55 ► ◄ 55 ► 46. ábra Kapcsolt gerébtokos ablak jellemző metszetei A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Nyílászáró szerkezetek Vissza ◄ 56 ► 47. ábra Egyesitett

szárnyú ablak beépítése panelos falszerkezetbe A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 56 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Nyílászáró szerkezetek Vissza ◄ 57 ► 48. ábra DUFA típusú hőszigetelű üvegezésű faablak fix beépítésű, ill. kettős működésű (felnyíló-bukó) változatának jellemző függőleges metszetei A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 57 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Nyílászáró szerkezetek Vissza ◄ 58 ► 58 ► 49. ábra Sofatherm típusú hőszigetelő üvegezésű ablak és erkélyajtó jellemző részletei. 50. ábra Külső alumínium profil burkolatú, hőszigetelő üvegezésű alu-fa ablak ablak jellemző részletei A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ Épületszerkezettan IV. Nyílászáró szerkezetek

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 59 ► 2.22 Műanyag ablakok A műanyagok nyílászáró szerkezetként való felhasználásakor rúdsajtolt profilokból sarokragasztással, hőszigetelő üvegezéssel, merevítő acélbetétekkel készített szerkezeteket állítanak elő. A pontos, jól záródó profilok segítségével hőtechnikailag gazdaságos, esztétikus nyílászárók alakíthatók ki (51. és 52 ábra) 51. ábra Ongropat típusú PVC ablak jellemző részletei és beépítése A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 59 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Nyílászáró szerkezetek Vissza ◄ 60 ► 52. ábra Kemény PVC ablak és erkélyajtó részletei 2.23 Fém ablakok Acél ablakok Az acélszerkezetű ablakok melegen hengerelt idomacélokból, vagy hidegen hengerelt szelvényekből, valamint sajtolt acéllemez szelvényekből készülnek.

Előnyük szilárdságuk, kis szerkezeti vastagságuk, alaktartásuk Hátrányos kedvezőtlen hőtechnikai tulajdonságuk, korrózióvédelmi igényük. A hidegen alakított acéllemezből készített ablakok tok és szárnykeretét újabban beégetett lakk vagy zománc felületképzéssel látják el a járműkarosszéria iparban is alkalmazott eljáráshoz hasonlóan. Ezek a bevonatok már tartósnak és megfelelően korrózióállónak bizonyultak. Sajtolt acéllemez ablak szerkezetpéldája látható az 53 ábrán A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 60 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Nyílászáró szerkezetek Vissza ◄ 61 ► 53. ábra Dorog-B típusú sajtolt acéllemez ablak jellemző metszetei és beépítésmódja acél vaktok felhasználásával A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 61 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata |

Tartalomjegyzék | Irodalom Nyílászáró szerkezetek Vissza ◄ 62 ► Alumínium ablakok Rúdsajtolással (extrudálással) kialakított, a követelményeknek legjobban megfelelő szelvények kedvező lehetőséget nyújtanak tömítőprofilok elhelyezésére. Hőhídmentes profilokból készített hőszigetelő üvegezésű ablakszerkezetek esetén a hőhíd megszakító műanyagbetétek alkalmazásával a tok és szárny felületek hőátbocsátási tényezője közel egyenlő a hőszigetelő üvegtábla hőátbocsátási tényezőjével. Az alumínium profilok szállításánál és mozgatásánál sérülékenyek (horpadás, deformáció). Hőhíd megszakító műanyag profil közbeiktatásával gyártott hazai alumínium ablak (Sopron-H típusú) részletei láthatók az 54. és 55 ábrán 54. ábra Sopron-H típusú, extrudált alumínium profilokból készített ablak részletei A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 62 ►

Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Nyílászáró szerkezetek Vissza ◄ 63 ► 63 ► 55. ábra Sopron-H típusú alumínium ablak további részletei A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Üvegszerkezetek Vissza ◄ 64 ► 3. Üvegszerkezetek Az üveg építészeti felhasználása az anyag kedvező tulajdonságai és esztétikus megjelenése következtében igen széleskörű. Az üveg épületszerkezeti alkalmazásának leggyakoribb területei a következők: • • • • • • síküvegezések, profilüveg szerkezetek, üvegfedések, felülvilágítók, üvegbeton szerkezetek, üvegtégla falak, összetett üveg portál szerkezetek. Síküvegezések Síküvegeket alkalmaznak nyílászáróknál, lépcső és folyosó korlátoknál, üvegfalaknál stb. A síküvegek fajtái: • húzott eljárással

készülő üvegek: • átlátszó gépüveg 1,30–7,0 mm vastagságban, • homályos üveg (az átlátszó üveg egyik oldalát homokfúvással koptatják, vagy fluorsavval maratják), • öntött eljárással készülő üvegek: • sima öntött üveg 5–9 mm vastagságban, • recés üveg 5 mm vastagságban, • mintás öntött üveg (ornamens vagy katedrál üvegek), • huzalbetétes üveg 5-6 mm vastagságban, • különleges üvegek: • tükörüveg (mindkét oldalán csiszolt és fényezett húzott üveg), • anyagában színezett öntött üveg 5–10 mm vastagságban, • biztonsági üvegek, hőkezelt egyrétegű és ragasztott két- vagy több rétegű üvegek (nem szilánkokra, hanem tompa sejtekre törnek), 5,2– 14,8 mm vastagságban, • hővédő üvegek (a hősugarak bizonyos százalékát elnyelik), • hőszigetelő üvegek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 64 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata

| Tartalomjegyzék | Irodalom Üvegszerkezetek Vissza ◄ 65 ► • a két vagy több üvegréteg között 6–12 mm vastag légréteg vagy vákuumozott tér van. Az üvegtáblák légmentes illesztésének megoldásai készülhetnek: – hegesztett, – forrasztott, – szorításos, – ragasztott kivitelű kötésben. 3.1 Nyílászáró szerkezetek üvegezése Az üvegezés két legelterjedtebb módja a tapaszos és léces üvegbeerősítés. A léces rögzítés faléccel vagy bepattintó fémléccel történhet (56. ábra) Az üvegtáblák méretét úgy kell meghatározni, hogy az üveg és a keret között mindenütt 2 mm széles hézag maradjon a hőtágulásból eredő mozgások lehetővé tételére. Fa nyílászáró szerkezetekbe az üvegtáblát bádog üvegező szegekkel rögzítik és tapaszolják, vagy üvegszorító léccel rögzítik. Fánál (de néha alumíniumszerkezetnél is) iszapolt hegyikréta és lenolajkence tapaszt használnak Fém nyílászáró

szerkezetekbe az üveget általában keretbe erősített rugalmas fém nyelvvel rögzítik és tapasszal vagy üvegszorító fémléccel biztosítják. Acélszerkezeteknél míniumtapaszt használnak Hidegen alakított acélprofilokból és alumínium szelvényekből készített nyílászáróknál nemesacélból készített rugónyelvekkel rögzíthető alumínium üvegszorító elemeket is használnak. Extrudált alumínium nyílászáró profiloknál gyakori a rugalmas üvegágyazó műanyagprofilok alkalmazása 3.2 Profilüveg szerkezetek A profilüveg (más néven idomüveg) U szelvényű 6 mm falvastagságú 25– 35 cm széles és 0,6–6,0 m hosszban gyártott áttetsző üvegpalló. Keresztmetszeti alakja lehetővé teszi, hogy jelentős hajlítóerőket is felvegyen Leggyakrabban csarnokok falszerkezeteinél, illetve felülvilágítóinál alkalmazzák. A pallósorokat egymással szembefordítva hőszigetelő kialakítással is készíthető (ún. kapcsolt kétsoros fal)

Üvegpallók összekapcsolási-kötési lehetőségeire láthatók példák az 57. ábrán A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 65 ► Épületszerkezettan IV. Üvegszerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 66 ► Vissza ◄ 66 ► 56. ábra Nyílászárók üvegezése A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Épületszerkezettan IV. Üvegszerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 67 ► 57. ábra Profilüveg pallók és összekapcsolási lehetőségeik. Kétrétegű idomüvegfal acélkeretbe való beépítésének részletei az 58. ábrán tanulmányozhatók. Az üvegpallók ebben az esetben csak rugalmas alátét A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 67 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Üvegszerkezetek Vissza ◄ 68 ► közbeiktatásával

helyezhetők el. Az üvegezést befogadó hidegen alakított acélkeret felső szemöldökénél az „U” alakú szelvény függőleges szárai hosszabbak az alsó szelvényénél, hogy az üvegpallók elhelyezéskor egyenként a felső záródásig megemelve alul befordíthatók legyenek az acélkeretbe. A pallók rugalmas alátéten való elhelyezése után kell a felső szemöldöknél a rugalmas, hőszigetelő tulajdonságú tömítést elhelyezni Az alsó keretprofilra belül páracsatornát, kívül vízvető profilt kell felerősíteni. Üvegpallók felülvilágítóként történő alkalmazására mutatunk be példát az 59. ábrán 58. ábra Profilüveg pallók beépítési részletei kétrétegű homlokzati üvegfal esetében A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 68 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Üvegszerkezetek Vissza ◄ 69 ► 59. ábra Profilüveg (idomüveg)

felülvilágító szerkezet részletei 3.3 Összefüggő homlokzati üvegezés A hőszigetelő üvegezéssel készített hátravont bordázatú homlokzati üvegfalak elterjedése jellemzi az utóbbi éveket a könnyűszerkezetes középületépítés területén (High-tech stílus, ill. formarendszer) Szilikonnal ragasztott hőszigetelő homlokzati üvegezést alkalmaznak például a Tremco homlokzati üvegfal esetében (60. ábra) Homlokzati üvegfal csomóponti részlete (Hueck függönyfal üvegezése) tanulmányozható axonometriában a 61. ábrán A helyszínen készített tömítések megbízhatósága (helyes működése) nagymértékben függ a tömítősávok alakjának szakszerű kivitelezésétől. Az ideális homorú felületet íves betétsávok (polietilén habszalagok) alkalmazásával lehet elérni. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 69 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom

Üvegszerkezetek Vissza ◄ 70 ► 60. ábra Összefüggő homlokzati hőszigetelő üvegezés metszetei 61. ábra Homlokzati üvegezési részlet (Hueck típusú szerkezet) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 70 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Üvegszerkezetek Vissza ◄ 71 ► 3.4 Nagyméretű edzett portálüveg szerkezetek Kereskedelmi és kiállítási létesítményekben gyakran alkalmazott szerkezeti megoldások (62. ábra) Az üvegtáblák beépíthetők keret nélkül, ill sülylyesztett vagy látszó keretbe Különösen ügyelni kell az üvegtáblák rugalmas ágyazására és megfogására a hőhatásra bekövetkező méretváltozások akadálytalan biztosítása érdekében. 62. ábra Edzett üveg beépítése üzlet portál esetében (függőleges metszet). A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 71 ► Épületszerkezettan IV. A

dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Üvegszerkezetek Vissza ◄ 72 ► 3.5 Üvegbeton szerkezetek Az üvegbeton szerkezetek üvegtestekből és köztük lévő vasbeton bordákból álló hajlításra is igénybevehető, lemezszerű fal- és födémszerkezetek. Az üvegtestek hő- és fénytechnikai igények szerint kiképzett, forró üvegolvadékból formába préselt, majd lehűtött elemek. Az üvegtestek egyik felülete prizmás, hullámos, ill. domborzatos kialakítású, hogy a laposabb szögben érkező fénysugarak a helyiségben szétszóródjanak és így egyenletesebb megvilágítást lehessen elérni. A leggyakrabban használt üveg építőelemek: • téglalap alakú üvegtéglák 160×120 mm méretben és 125×250 mm-es kettősfalu kivitelben, • négyzet alakú idomtestek 200×200 és 300×300 mm-es méretben. A nagyobb kiterjedésű üvegbeton szerkezeteket közbeiktatott gerendákkal kell mezőkre osztani. A törést eredményező káros

feszültségek elkerülésére az üvegbeton szerkezeteket az egyéb épületszerkezetekhez horonnyal vagy szabad felfekvéssel célszerű építeni és a hőokozta mozgások kiegyenlítéséről gondoskodni kell (lásd beépítési részletek a 63. ábrán) 63. ábra Üvegbeton szerkezet metszetei A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 72 ► Épületszerkezettan IV. Üvegszerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 73 ► 3.6 Üvegtégla falak A tulajdonképpen válaszfalként épített üvegtégla falak középfalu üvegtéglából vagy kettősfalu hegesztett üvegtéglából épülnek (lásd a 64. ábrán lévő üveg építőelemeket). Felhasználási területük: folyosók világító válaszfala, felülvilágítós válaszfal része, lépcsőházi határoló fal. 64. ábra Üvegtégla építőelemek 3.7 Járható üvegfödémek Az üvegszerkezetek fejlesztésével kialakultak a nagy teherbírású

üvegtetők és járható üvegfödémek. Az üvegfödémek általában haránt irányú üveggerendákra illesztett többrétegű üvegszerkezetek, amelyekkel bővíthetők a külső és belső terek kialakítási lehetőségei. 8. kép Vízzel borított üvegfödém alulnézete A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 73 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Üvegszerkezetek Vissza ◄ 74 ► A budapesti Erzsébet téren megépült vízzel fedett üvegtető egy kulturális intézmény közösségi terét fedi. A 8 képen alulról látható a szerkezeti kialakítás A nagyfesztávolságú vasbeton szerkezetű főtartókra haránt irányban illesztették a többrétegű üvegtáblákat tartó üveggerendákat, amelyek felfekvő végeit rugalmasan ágyazták az acélszerkezetű bölcsőkbe. Az üvegtáblák illesztésénél rugalmas szilikon tömítés biztosítja a szerkezet vízhatlanságát Gyakran

azért készítenek járható üvegfödémet, mert az adott épületben, ill. épület alatt olyan történelmi emlékek találhatók, amelyek bemutatása feltétlenül szükséges Erre a megoldásra jó példa a szombathelyi OTP bank üvegfödéme (9. kép), amely római kori épületmaradványok bemutatását teszi lehetővé a nagyközönség számára A haránt irányú tartószerkezet itt is acél sarukba illesztett üveggerendák sora 9. kép Járható üvegtető építészeti emlékek bemutatására A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 74 ► Épületszerkezettan IV. Árnyékoló szerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 75 ► 4. Árnyékoló szerkezetek A belső terek klimaállapotát a nap energiasugárzása nagymértékben befolyásolja. Az üvegfelületeken keresztül a belső térbe jutó napsugarak a tárgyakat, szerkezetek felmelegítik, de ezek megváltozott hullámhosszú, viszszavert

sugárzó hője már visszafelé nem tud áthatolni az üvegfelületeken Ezt a hatást üvegház effektusnak vagy napcsapdának nevezik. A napvédő vagy árnyékoló szerkezetek a napsugárzás elleni védelmet szolgálják úgy, hogy egyúttal ne gátolják a • kielégítő nappali világítást, • a kitekintést, • a helyiség szellőzését. Az árnyékoló szerkezetek lehetnek a homlokzatra konzolosan fixen rögzített: • vízszintes és • függőleges árnyékvető szerkezetek, valamint mozgatható vízszintes vagy függőleges lamellás zsaluk. Az árnyékoló szerkezetek lehetnek masszív (vasbetonból készült) konzolok és könnyűfém vagy üveg árnyékvető szerkezetek (65. és 66 ábra) Fix beépítésű fémlemez árnyékoló sávok láthatók a 10. képen 65. ábra Árnyékolási megoldások változatai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 75 ► Épületszerkezettan IV. Árnyékoló szerkezetek A dokumentum

használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 76 ► 76 ► 66. ábra Állítható függőleges lamellás árnyékoló szerkezet 10. kép Fémlemezből készült árnyékoló lamellák üvegezett homlokzat előtt A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ Épületszerkezettan IV. Válaszfal szerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 77 ► 5. Válaszfal szerkezetek Az épületek belső alaprajzi kialakításában – különösen a vázas szerkezetű épületek nagyobb arányú elterjedése után – fontos szerepet játszanak a válaszfal szerkezetek. A tradicionális falazott és monolit válaszfalak mellett az ún. „száraz” építési eljárások térhódításával a „technológiai összhang” is a gyorsan, szerelő jellegű technikával beépíthető kis önsúlyú válaszfalszerkezetek iránti igényt erősítette. Épületfelújítás esetében – természetesen nem a korhű

rekonstrukciót igénylő műemlékekre gondolunk – ugyancsak számottevő szerepe lehet a gyorsan beépíthető, a födémet számottevően nem terhelő flexibilis könnyű szerelt válaszfal szerkezeteknek. Iparosított jellegű válaszfalak Az Épületszerkezettan IV. kötetben nem tárgyaljuk a hagyományos falazott és monolit válaszfalszerkezeteket viszont kitérünk a 80-as évektől elterjedő megnövelt méretű építőelemeket és üreges előregyártott válaszfal elemeket alkalmazó szerkezeti megoldásokra. Ezek átmenetet képeznek az ún. szárazépítési technikák irányába és jól megalapozzzák a könnyű szerelt válaszfalszerkezetek ismeretanyagát. Ebben a fejezetben elsősorban azokat a könnyű anyagú ill. a könnyűszerkezetes építés elterjedésével megjelenő főként előregyártott válaszfalszerkezeteket kívánjuk bemutatni, amelyek megjelenésével a válaszfalépítés tekintetében lényeges szemléletváltozásnak lehettünk tanúi. A

kezdetben még ún „nedves” hézagképzéssel épített, megnövelt méretű, majd helyiség magasságú könnyű falelemek mellett hamarosan megjelentek az ún. „szárazépítési” technológiák és szerkezetek, amelyek jelentősen átrendezték a válaszfalépítés anyag és szerkezetválasztékát is. A könnyű szerelt válaszfalszerkezetek elsődleges felhasználási területe természetesen a korszerű iparosított építés által létrehozott primer szerkezetekhez való illeszkedés, de nem elhanyagolható szerepük lehet az épületfelújítás területén is, különösen akkor, ha az épületek belső alaprajzi átalakításának igénye merül fel. Az iparosított építési rendszerek mind szélesebb körű elterjedésével a primer szerkezetek mellett – ezekkel párhuzamosan – jelentős fejlődést értek el a szekunder térképző szerkezetek is. A hazai válaszfal építés sem nélkülözhette a külföldi eredmények ismeretét és azok alkalmazását.

Az első könnyűszerkezetes vázas épületek építésénél már megjelentek különböző külföldön kifejlesztett és gyártott „modern” válaszfalak és a hazai építőanyag-, ill. szerkezeteket előregyártó A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 77 ► Épületszerkezettan IV. Válaszfal szerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 78 ► ipar is hozzálátott a külföldön már bevált könnyű válaszfalak elemeinek és szerkezeti összetevőinek gyártásához. A könnyűszerkezetes építés elterjedése, valamint a hagyományosnak tekinthető nehéz szerkezetekkel készülő épületek helyszíni élőmunka igényének csökkentési törekvései egyaránt előtérbe helyezték a magas prefabrikációs fokú, nagyméretű elemekből készített válaszfalszerkezetek alkalmazását. Az építőanyagok választékának permanens bővülésével – az építőtevékenység ipari hátterének

egyre szélesebb körű kiterjesztésével – szinte nap, mint nap újabb anyagok és termékek jelentek meg, amelyek felhasználhatóvá váltak válaszfalak építéséhez. A műanyagbázisú szerkezeti összetevők alkalmazásával kapcsolatban (a korábbi talán kissé túlságosan is optimista nézetek ellenére) számos olyan szerkesztést, tervezést befolyásoló tényező jelent meg (pl. öregedés, rugalmas alakváltozás hatására a vártnál korábbi kifáradás, tűzzel szembeni kedvezőtlen viselkedés stb.), amelyek bizonyos mértékű óvatosságra intettek egyes anyagok alkalmazása tekintetében A 70-es évek műanyag szerkezetű, többnyire kemény PVC profilú válaszfalai a későbbiek során háttérbe szorultak az acél ill alumíniumvázas építőlemez burkolatú szerelt válaszfalakkal szemben. Az épületekkel kapcsolatos használati igények egyre flexibilisebb alaprajzi elrendezéseket követeltek. Ez az elvárás elsősorban középületekkel szemben

jelentkezett, de szórványosan már lakóépületeknél is próbálkoztak flexibilis áthelyezhető válaszfalakkal is. A funkciómódosulást jól követni képes alaprajzi (és szerkezeti) megoldás igényének kielégítésére elsősorban a födémfesztávolságok növelésével (7,20 vagy 8,40 m-re), valamint ún. „száraz” technológiával szerelhető, a primer szerkezeti rasztertől függetlenített válaszfal alrendszerek alkalmazásával törekedtek. A szekunder raszterként általában 1,20×1,20 m-es osztású alaprajzi modulhálót alkalmaztak a szerelt válaszfalak tervezésénél. A differenciált igények, valamint a különböző ipari háttérrel és technológiai felkészültséggel rendelkező gyártók elkülönültsége (ez a magyarázata egyúttal a könnyűszerkezetes építésben kialakult számos pszeudo-, ill. kvázirendszer létrejöttének is), következtében nagyszámú válaszfalrendszer alakult ki szerte a világban. Az egyes gyártmányok

összevetése többféle vonatkozásban is lehetségessé vált A könnyű szerelt válaszfalak megítélése szempontjából az építési sebesség, az önsúly, továbbá a tűzvédelmi és A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 78 ► Épületszerkezettan IV. Válaszfal szerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 79 ► az akusztikai tulajdonságok voltak a leginkább fontosak. Az összehasonlító elemzések leggyakrabban a szerkezeti rendszer, az alkalmazott meghatározó építőanyagok, valamint épületfizikai jellemzők (elsősorban léghanggátlási mutatók) összevetése alapján készültek Építésmód szerint a „modern” válaszfalak csoportjába sorolhatók a könnyű építőanyagból, például gipszből, gipszperlitből készített megnövelt méretű falazóelemekből vagy üreges pallókból készített válaszfalak, amelyek átmenetet képeznek az épített és a szerelt szerkezetek

között. A gipszelemes válaszfalak már vékony ragasztógipsz réteggel kerültek összeépítésre, az üreges gipszpallóknál pedig már megjelentek a padlóra és mennyezetre szerelt vezetőlécek is. A valóban szerelt építésmóddal készített könnyűszerkezetes válaszfalak többsége karcsú váz vagy keretelemek felhasználásával és ún. funkcionális rétegrenddel készültek Ez utóbbi azt jelentette, hogy a merevítést a vázelem és a burkoló építőlemez többnyire együtt látta el, míg a térelválasztás feladata az építőlemez burkolaté volt. Az akusztikai tulajdonságokat viszont a burkolatok közé bezárt légréteg és a többnyire szálas jellegű akusztikai szigetelő réteg határozta meg. Természetesen a fal-, padló és mennyezeti szegélyezések kialakítása, valamint a válaszfal nyílásokkal való áttörésének módja és mértéke is jelentős mértékben hatott a szerkezet akusztikai teljesítményére. A könnyű szerelt

válaszfalak szerkezeti jellegük szerint vázas, panelos, valamint a kettő kombinációjából kialakult vegyes szerkezetek lehetnek. Irodai funkciójú vázas épületek esetében jelentősnek tekinthető még az ún. szekrényfalak csoportja is , amely válaszfal funkcióval is rendelkező, tulajdonképpen vegyes szerkezeti rendszerű tároló szerkezetek formájában jelenik meg. Egyterű irodák kialakításánál még szerepet kaphatnak az ugyancsak könnyűszerkezetes kialakítású paravánfalak, amelyek csupán lokálisan határolják az egyes munkahelyeket, de a teljes irodatér áttekintését is lehetővé teszik. Válaszfalak anyagai A vázas és vegyes szerkezeti rendszerű válaszfalaknál nehezíti a csoportosítást, hogy a váz és a burkolat, vagy kitöltő panelszerkezet anyaga általában eltérő. Az egyszerűbb áttekinthetőség végett a vázelemek anyagát célszerű a csoportosítás alapjának tekinteni, ugyanis számos szerkezeti rendszernél alternatív

kitöltési, ill burkolási megoldásokat biztosítanak, viszont a vázszerkezet legtöbbször a rendszer meghatározó eleme marad (pl. az A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 79 ► Épületszerkezettan IV. Válaszfal szerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 80 ► ALCO rendszer horganyzott acél vázelemére faforgácslemez, acéllemez vagy gipszkarton lemez egyaránt szerelhető). A szerelt könnyű válaszfalak főbb anyagai az acél, alumínium, fa, gipsz és műanyag. A felsorolt anyagok közül valamennyiből készülhet váz, keret vagy merevítő borda. Az acél melegen hengerelt (ritkán) és hidegen hajlított vagy sajtolt szelvényként vázelemként, valamint lemez formájában szendvics panelkéreg rétegként jelenhet meg. Az alumínium (ált AlMgSi 0,5) extrudált profilok formájában (számos szellemes kapcsolati megoldás jött így létre a bonyolult keresztmetszetű profilokkal),

valamint szendvics panelburkoló lemezként kerül alkalmazásra. A faanyag vázelemként, burkolati elemként, szendvicspanel rétegként egyaránt alkalmas. Burkolatként puha farostlemez, kemény farostlemez, faforgács lemez és bútorlap lemez egyaránt szóba kerülhet. Az utóbbi években előtérbe került a különböző összetételű műfa alapanyagok felhasználása is. Ilyen pl a Kreibaum eljárással készített extruderen átnyomott műgyanta kötésű anyag, amelyből válaszfalpaneleket gyártanak A gipsz leggyakoribb felhasználási módja a gipszkarton burkolólemez. Nagyszámú vázas válaszfalrendszer alkalmazza ezt az anyagot. Gipsz anyagú merevítő bordás kialakítással (a bordákat egymással szembefordítva összeragasztják) is készülhet válaszfal. (pl US Gypsum, USA) A műanyagok alkalmazása könnyű válaszfalaknál még nem számottevő a „hagyományos” anyagok felhasználásával készülő szerkezetekhez képest. Ennek fő oka a gyenge

léghang-gátlásban és a csekély tűzállóságban kereshető. A szendvics szerkezetű műanyag válaszfal jellegzetes példája az olasz GRILLO típusú válaszfal. Ez a vegyes szerkezeti rendszerű áthelyezhető válaszfal ÜP profil keretezésű, habosított magrétegű és ÜP lemez borítású panelekből áll. A panelek csatlakozására szolgáló ÜP profilok magukba foglalják a válaszfalrendszer padló és mennyezet közé feszített acélcső tartóoszlopait. Az eddigiekben említett burkolólemezek anyagai között nem szerepelt az azbesztcement. Elsősorban ipari épületeknél és tűzvédő válaszfalaknál alkalmazták. Igényesebb megoldás esetén zománcozott felületű színes azbesztcement lemezeket használtak.(pl GLASAL) Az azbesztcement egészségre ártalmas hatása miatt számos országban betiltották az azbesztrost használatát az építőlemezek gyártásához. Újabban egészségre ártalmatlan műszál rostot alkalmaznak az azbeszt helyett A

dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 80 ► Épületszerkezettan IV. Válaszfal szerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 81 ► A könnyű hangszigetelő válaszfalak jellegzetes anyagai a lemez vagy paplan formájában feldolgozott (kasírozott vagy steppelt) ásványgyapot fajták. Kitöltő anyagként gyakran alkalmaznak habosított műanyagot (legtöbbnél azonban gondot okoz a mérgező füsthatás) vagy más sejtesített anyagot. Egyes válaszfalszerkezetek esetében néhány mm vastag hangszigetelő fóliát is alkalmaznak Lényeges, hogy a burkolólemezek közé kerülő hanglágy anyag a lemezekkel ne érintkezzen. (Akusztikai szempontból a legkedvezőbb a födémre függesztés.) A szerelt válaszfalak hézagkialakításánál nagyobbrészt szárazon rögzített takarólécek, profilok kerülnek alkalmazásra. Egyes válaszfalrendszerek fal ill. födémcsatlakozási hézagainál elasztikus

kitteket, masszákat vagy műanyag habszalagokat alkalmaznak. Jó eredménnyel használhatók itt például a poliuretán masszák vagy habszalagok, valamint a polikloroprén (neoprén) vagy lágy PVC profilok. A válaszfalak akusztikai tulajdonságai részben az alkalmazott anyagoktól, részben pedig az összeépítés módjától függnek. A válaszfalak akusztikai minősítésére az átlagos léghanggátlási szám és a léghang-gátlási mutató szolgál. Köztudomású, hogy a válaszfal egyes komponensei anyaguktól függően a különböző frekvenciatartományokban keletkező hangot eltérő hatásfokkal szigetelik. Az összeállított fal akusztikai viselkedését az ún követelménygörbéhez viszonyítva műszeres méréssel lehet ellenőrizni. Nagy gondot kell fordítani a vázelemek, hézagcsatlakozások, fal- és födémbecsatlakozások, valamint nyílászárók közelében kialakuló hanghidak kiküszöbölésére, ill. csökkentésére Akusztikailag igényesebb

szerkezeteknél már néhány dB-lel történő léghanggátlás fokozás és jelentős anyagi áldozatot, többletköltséget jelent. Az épített korszerűsített válaszfalak építési-szerelési technológiája Az épített korszerűsített válaszfalak nedves habarcskötéssel vagy vékony ragasztóréteggel (pl. ragasztógipsz) kerültek beépítésre A megnövelt méretű, horony-eresztékes elemeket alkalmazó válaszfalaknál már megjelentek a csatlakozó horonylécek, vezetőlécek, amelyek bizonyos átmenetet jelentettek a helyszínen szárazon szerelt válaszfalszerkezetek irányába. Például a még habarcshézaggal sorolt üreges gipszperlit (ÜGP) válaszfal elemei a mennyezethez már horganyzott acéllemez vezetősínnel csatlakoztak. A szerelt válaszfalak rögzítését a vázas szerkezetek esetében általában a födémszerkezetekhez rögzített vezetőléccel (vezetősínnel), a panelos jelle- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄

81 ► Épületszerkezettan IV. Válaszfal szerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 82 ► gű falaknál pedig – különösen az áthelyezhetőknél – feszítéses rögzítéssel oldják meg. A födémszerkezetekre, ill. csatlakozó falszerkezetre erősített rögzítést leggyakrabban azoknál a szerelt vázas válaszfalrendszereknél alkalmazzák, ahol nem merül fel az áthelyezhetőség igénye. A vezetőlécek rögzítése ragasztással, szögbelövéssel, csavarozással egyaránt történhet. A válaszfal vázelemeit a vezetőlécek közé erősítik. Az áthelyezhető könnyűszerkezetű válaszfalak legelterjedtebb rögzítésmódja a feszítéses rögzítés. A válaszfal vázoszlopait vagy paneljait a padló és a mennyezet közé feszítik. A feszítő berendezés rendszerint rugóbetétes csavaros emelő A feszítőcsavarokat általában a gyártó üzemben építik be a vázoszlopba vagy falpanelba. Vázas rendszernél a

vázoszlopokat külön-külön rögzítik, a panelos rendszernél viszont a panelek mindkét sarka közelében elhelyeznek egy-egy rögzítő szerkezetet. A feszítő szerkezet teherelosztó alátétre vagy folytonos vezetősínre támaszkodik és egyaránt elhelyezhető alul vagy felül. A magassági méretpontatlanságok kiegyenlítésére gyakran alsó szintező, beállító csavart és felső feszítést alkalmaznak. A rögzítő, beállító szerkezeteket takarólemezekkel burkolják Panelos válaszfalaknál a panelek függőleges illesztésénél gyakran a panel vastagságával azonos szélességű hézagot hagynak (szalagraszteres alaprajzi rendszer), amit szereléskor bepattintható takaró profilokkal zárnak le. Ez a kapcsolati megoldás lehetőséget nyújt az elektromos vezetékek elhelyezésére vagy későbbi válaszfal csatlakozás biztosítására. A könnyű válaszfalakon belül csak az elektromos vezetékek, telefonvezetékek és számítástechnikai hálózatok

vezetékei szerelhetők. Ezek elhelyezhetők az alsó és felső csatlakozási hézagban, a válaszfal függőleges csatlakozási hézagában, vagy a válaszfalpanelek belső üregeiben. Telefonos vagy informatikai vezetékek elhelyezhetők a szerelt válaszfalak lábazati takaróprofiljai mögé is ha arra alkalmas bepattintható kamrás profilokat alkalmaznak. A kapcsolókat és dugaszoló alzatokat vagy a gyártó üzemben építik be, vagy (vázas rendszer esetén) az egyoldali burkolat felerősítése után a helyszínen csavarozással vagy ragasztással rögzítik. A súlyosabb berendezési tárgyak rögzítése a vázszerkezet közé erősített szerelő keretre vagy bordára történik. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 82 ► Épületszerkezettan IV. Válaszfal szerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 83 ► 5.1 Könnyű épített válaszfal szerkezetek A modern épített jellegű válaszfalak

közül fontos megemlíteni a gipsz, ill. gipszperlit anyagú ALBAFAL válaszfalat. A megnövelt méretű kézi falazóelemnek tekinthető válaszfal elemek két oldalon hornyos, két oldalon eresztékes kivitelűek. Magasságuk 500 mm, szélességük 666 mm Az elemvastagság 8 vagy 10 cm A falazóelemeket egymáshoz vékony ragasztó gipszhabarccsal erősítik. A kezdősort sűrűre kevert gipszágyazatba kell fektetni, a mennyezet alatt pedig 2-3 cm távolságot kell hagyni a gipszhabarcs kitöltés számára. (67 ábra) 67. ábra Albafal gipsz építőelemes válaszfal A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 83 ► Épületszerkezettan IV. Válaszfal szerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 84 ► Az épített modern válaszfalak között kell megemlíteni a rácsbetétes gipszlap (RGL) szerkezetet, amelynek gyártását az Építéstudományi Intézetben dolgozták ki. Az RGL válaszfal lap belső

könnyű magbetétből és gipsz burkolati kéregből áll. A lapok széle hornyos, ill eresztékes két-két oldalon A válaszfal elemek rögzítése ragasztó és hézagoló gipszhabarccsal történik. Az 500 mm magasságú elemek 1000 mm hosszúak, vastagságuk 6, 8 és 10 cm lehet. A kezdősort sűrű gipszhabarcsba ágyazzák, a mennyezet csatlakozásnál kb 2 cm hézagot kell kihagyni, amit gipszhabarccsal töltenek ki. 68. ábra A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 84 ► Épületszerkezettan IV. Válaszfal szerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 85 ► A hazai könnyű panelos épített válaszfalak közül még említésre érdemes a gipszbordás gipszkarton (GGP) válaszfal, amely gipszkarton lemezekből speciális gipsz bordákkal üzemben előregyártva táblásítja a könnyű válaszfal panelt. Az álló formátumú, típustól függően max 3 ill 4 m magasságú elemek 6 ill. 8 cm

vastagságúak Az elemek szélessége 90 ill 60 cm A válaszfal panelok horony-eresztékes kapcsolattal építhetők össze a csatlakozási hézagok ragasztó ill hézagoló gipszhabarcs kitöltésével A padló és mennyezeti csatlakozás az ÜGP válaszfaléhoz hasonló elven kialakított. Az üreges gipszperlit (ÜGP) válaszfal az épített könnyű panelos válaszfalak közé tartozik. Anyaga gipsz és duzzasztott perlit Az elemek magassága 2500 és 3000 mm között 50 mm-es méretlépcsőkkel változik Az elemek szélessége 607 mm. A falvastagság 6, ill 8 cm lehet A válaszfal panelok függőleges irányban üregeltek. Az egyes elemek horonyeresztékes kapcsolattal építhető össze ragasztó és hézagoló gipszhabarcs alkalmazásával. A válaszfal panelok alsó széle egyenesre vágott, a magasságot faékkel állítják be és az elemek és a födém közé habarcskitöltés kerül A mennyezethez való csatlakozást viszont a szerelt válaszfalaknál szokásos fém

vezetősínnel oldották meg (68 ábra) A bemutatott gipsz, ill. gipszperlit anyagú válaszfalak közös tulajdonsága, hogy vakolatmentes építést tesz lehetővé, azaz közvetlenül festhető, tapétázható sík felületet biztosít. 5.2 Könnyű szerelt válaszfalak Az általános áttekintésben már röviden jellemzett szárazépítés jellegzetes szerkezetei a könnyű szerelt válaszfalak. Számos szerkezetváltozatuk alakult ki, ezek közül talán az ún rétegesen szerelt vázas szerkezetek terjedtek el a legszélesebb körben Ezek ugyan a panelos és vegyes szerkezetekhez képest nagyobb helyszíni munkaigényt követelnek, amit magas fokú flexibilitásukkal egyenlítenek ki. Szinte minden egyedi helyszínen adódó csatlakozási – illeszkedési probléma megoldható velük, továbbá a rétegfelépítés tekintetében is rendkívül széles választékot nyújtanak. A panelos és a vegyes (panel + soroló vázelem) rendszerek magasabb előregyártási szintet tesznek

lehetővé, például már végleges felületképzéssel szállíthatók a helyszínre, de méret-kötöttségeik korlátozzák a szélesebb körű felhasználást. Itt elsősorban a különböző belmagasságokhoz való alkalmazkodásra gondolunk. Az alaprajzi modulhálóhoz való illeszkedés eltérő lehetőségeit is bemutatjuk a szerelt válaszfalakat rendszerező 69. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 85 ► Épületszerkezettan IV. Válaszfal szerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 86 ► ábrán, ahol megfigyelhető az egyes szerkezetfajták tengelyraszteres, ill. szalagraszteres karaktere is. 69. ábra Könnyű szerelt válaszfalak rendszerezése A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 86 ► Épületszerkezettan IV. Válaszfal szerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 87 ► 5.21 Vázas szerkezetű könnyű szerelt

válaszfalak A vázas szerkezeti rendszerű válaszfalak az építési helyszínen összeállított függőleges v. vízszintes (esetleg mindkét irányú) vázelemekre erősített burkolótáblákkal készülnek. Fokozott akusztikai igény esetén a burkolatok rendszerint két egymástól függetlenített (gyakran egymáshoz képest oldalirányban eltolt vázoszlopra) vázszerkezetre kerülnek. A számottevő hanghíd nélkül kialakított kétrétegű szerelt vázas válaszfal közbenső légrétegébe a hangszigetelés további fokozására hanglágy anyagú paplan vagy hangszigetelő fólia függeszthető A kétféle hangszigetelő anyag együttesen is alkalmazható. A méretkoordinált vázelemek közét igény szerint töltik ki ajtókkal vagy üvegezett ill. tömör betétekkel A szerkezeti kapcsolatok, rögzítésmódok igényes esetben magas akusztikai követelményeket elégíthetnek ki. Viszonylag kevés szerkezeti elemmel nagyszámú szerkezetvariáció érhető el Azonos

típuson belül igényszint szerinti fejlesztési fokozatok alakíthatók ki (pl a légrés növelésével, hangszigetelő paplan vagy fólia közbeiktatásával). A favázas szerkezetű szerelt válaszfalak gyakoribb rétegfelépítésielrendezési változatait, lehetőségeit mutatjuk be a 70. ábrán Jól megfigyelhető például, hogy az elérendő akusztikai teljesítmény érdekében sokféle megoldás lehetséges. A 71. ábrán az acélvázas rétegesen szerelt válaszfalak választékából látható néhány gyakran alkalmazott megoldás Az itt feltüntetett un „C” szelvényű vázoszlop helyett sokféle más megoldás is alkalmazható, de mivel a hazánkban széles körben alkalmazott „Közfal”, „Rigips” és „Knauf” típusú szerelt válaszfalak ezt az oszlop keresztmetszeti formát preferálják mi is ezt részesítettük előnyben. A 70. és 71 ábrákon néhány helyen kettős építőlemez burkolatot tüntettünk fel azért, hogy a választék

kiterjedését ebbe az irányba is érzékeltessük Például mechanikai hatásoknak komolyabb mértékben kitett könynyű falak esetében (például iskolák folyosóin) célszerű a kétrétegű burkolat alkalmazása. A könnyű szerelt válaszfalak építőlemez burkolata leggyakrabban gipszkarton lemez, de az alkalmazható választékot gazdagítják a műanyagkötésű forgácslap és a cement kötésű forgácslap burkolatok is. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 87 ► Épületszerkezettan IV. Válaszfal szerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 88 ► ◄ 88 ► 70. ábra Favázas szerkezetű szerelt válaszfalak változatai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza Épületszerkezettan IV. Válaszfal szerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 89 ► ◄ 89 ► 71. ábra Acélvázas szerelt válaszfalak

szerkezetváltozatai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza Épületszerkezettan IV. Válaszfal szerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 90 ► A favázas szerkezetek közül szemléltetünk néhány szerkezeti megoldást a következőkben. A válaszfalak jellemző függőleges és vízszintes metszetein az alapvető konstrukciós megoldások is tanulmányozhatók. A 72 ábrán légréteges, a 73. ábrán akusztikai betéttel és légréteggel szerelt fal látható, míg a 74. ábrán kettős eltolt vázas, középen hangszigetelő betéttel ellátott válaszfalat mutatunk be. 72. ábra Favázas, légréssel kialakított gipszkarton válaszfal Acélvázas szerelt válaszfalak jellemző metszetei láthatók a 75. és 76 ábrákon A 75 ábrán egyrétegű gipszkarton burkolattal ellátott acélvázas válaszfal metszetei tanulmányozhatók Ez az akusztikai betéttel ellátott légréteges szerelt válaszfal az

egyik legelterjedtebben alkalmazott szerelt válaszfal változat A 76 ábrán egy fokozott mechanikai igénybevételeknek is kitehető, akusztikai szempontból is igényes kialakítású kettős acélvázas válaszfalszerkezet jellemző metszetei láthatók. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 90 ► Épületszerkezettan IV. Válaszfal szerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 91 ► 73. ábra Favázas, akusztikai betéttel ellátott gipszkarton válaszfal 74. ábra Kettős, eltolt favázas gipszkarton válaszfal akusztikai betéttel és légréteggel A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 91 ► Épületszerkezettan IV. Válaszfal szerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 92 ► 75. ábra Acélvázas szerelt gipszkarton válaszfal akusztikai betéttel és légréteggel 76. ábra Kettős acélvázas szerelt gipszkarton

válaszfal kétrétegű burkolattal, kettős akusztikai betéttel és légréteggel A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 92 ► Épületszerkezettan IV. Válaszfal szerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 93 ► Az előző ábra-sorozaton látható példák a Rigips típusú válaszfal 80-as években Európa-szerte alkalmazott változatai közül kerültek ki. Hazai jelentőségük abban áll, hogy nálunk is régóta alkalmazzák ezt a szerkezetet (természetesen nem kizárólagosan, hiszen például a Knauf típusú válaszfalak is elterjedtek hazánkban). A külföldről származó megoldások mellett érdemes figyelmet szentelnünk a 80’-as években elterjedt hazai fejlesztésű könnyű szerelt válaszfalaknak is. A 77 ábrán a fémvázas válaszfalaink közül mutatunk be – a könnyű összehasonlíthatóság érdekében – azonos metszetekkel és vázrészletekkel néhány válaszfal

szerkezetet. 77. ábra Hazai acélvázas szerelt válaszfalszerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 93 ► Épületszerkezettan IV. Válaszfal szerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 94 ► 78. ábra A „KÖZFAL” típusú acélvázas gipszkarton válaszfal jellemző részletei Közülük talán a Közfal típusú tekinthető a leginkább elterjedtnek, ezért annak néhány további részletére is kitérünk a 78. ábrán Ennek a válaszfalnak is sokféle rétegfelépítési változata létezik, talán a leggyakoribbak a kőzetgyapot akusztikai betéttel teljesen illetve részben (itt légréteg is marad) kitöltöttek. Az „U” alakú alsó és felső vezetősín és a „C” vázoszlop szelvény az Európában leginkább elterjedt profil trendhez igazodik ugyanúgy, ahogy a gipszkarton burkolási technika is. A gipszkarton lemezeket egyébként általában gépi behajtású

korrózióvédett önfúró csavarokkal A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 94 ► Épületszerkezettan IV. Válaszfal szerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 95 ► rögzítik. A lemezillesztési hézagok lehetnek elvékonyított lemezszéleken hézagoló, simító gipszréteggel kialakítottak vagy párhuzamos végű lemezeknél szárazon kialakítottak és hézagtakaró profillal lezártak. A 77 ábrán látható Fémmunkás, ill. Clasp-H1 típusú válaszfalaknál a hézagtakarás ötletes bepattintó profilos megoldással kialakított. Ezeknél a hézagzárásoknál előnyös, hogy a burkoló építőlemezek már felületkész állapotban építhetők be. A Clasp-H1 építési rendszerhez kifejlesztett szerelt válaszfal építőlemezeit gyakran már üzemben felkasírozott színes műbőr burkolattal látták el. 5.22 Panelos (keretes) szerkezetű könnyű szerelt válaszfalak A panelos

szerkezeti rendszerű válaszfalak előregyártott (általában helyiség magasságú) panelok egymáshoz kapcsolásával és hézagolásával jönnek létre. Az alkalmazásukkal kialakított szerkezet rendszerint tömör burkolatú, ajtós és üvegezett panelokat tartalmaz A paneles válaszfalak elemeit túlnyomó részt a magas üzemi készültségi fok jellemzi. A legnagyobb problémát a kapcsolatok, rögzítések akusztikailag kifogástalan kialakítása jelenti. A hanghidak kiküszöbölésére rendszerint csak bonyolult, magas költségigényű kapcsolati rendszerekkel valósítható meg. A panelos (keretes) szerelt válaszfalak külföldi változatai között számos acél ill. alumínium szerkezetű megoldás található Kisebb mértékben elterjedtek a műanyag (kemény PVC) bordás panelos válaszfalszerkezetek. A műanyag szerkezetű szerelt válaszfalak magyar változata Ongropanel néven ismeretes. Üreges, extrudált kemény PVC profilokból álló műanyag

merevítőléccel és rejtett acélpálcákkal megerősített, anyagában színezett áttetsző szerkezet. Falvastagsága 40 mm, a falaelemek max 3500 mm magasak A falelemek szélességi változatai: 900, 1000, 1100 és 1400 mm A hazai panelos válaszfalak közül a 79. ábrán mutatunk be négy különböző megoldásút A legfelső ábrán extrudált alumínium szerkezetű szerelt válaszfal vízszintes metszete látható. Ez a szerkezet közeli rokonságban van az ugyancsak alumínium tartószerkezetű pavilonok és könnyű térelemek falszerkezetével. Az alumínium profilok közé többféle anyagú betételem illeszthető, például üveg, gipszkarton, farostlemez, eternit lemez stb. A falelem magasság osztóborda nélkül 2700 mm, osztóbordával: 3000, 3300, 3600 mm. A falelemek szélessége: 900, 1050 és 1200 mm A falvastagság 50 mm, a betétek vastagsága 25 mm. Akusztikai teljesítménye csekély. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 95

► Épületszerkezettan IV. Válaszfal szerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 96 ► 79. ábra Hazai panelos (keretes) könnyű szerelt válaszfalak vízszintes metszetei A másik három metszeten fakeretes (fabordás) szerelt panelos válaszfalak tanulmányozhatók. Közülük a PRE-M-ISOL típusút mutatjuk be kicsit részletesebben a 80. ábrán Ezek a panelos falelemek kétoldalt függőleges horonnyal – vendégcsap közbeiktatásával csatlakoznak egymáshoz. A fakeretet és a merevítő bordákat gipszkarton lemez burkolja, a hangszigete- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 96 ► Épületszerkezettan IV. Válaszfal szerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 97 ► lés anyaga pedig műanyagkötésű ásványgyapot. A falelemek magassága max. 3000 mm, szélességük 1200 mm A falvastagság 60 mm Felületképzése festés vagy tapétázás, amely

előregyártó üzemben és a helyszínen is készülhet. 80. ábra PRE-M-ISOL panelos (keretes) szerelt válaszfal jellemző részletei A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 97 ► Épületszerkezettan IV. Válaszfal szerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 98 ► A panelos válaszfalak szélesebb körű elterjedését némileg akadályozza, hogy viszonylag szűk határok között alkalmazhatók a kötött elemméret és az ezzel összefüggő általában korlátozott méret- és elemválaszték miatt. A környező szerkezetek megbontását, ill. helyreállítását áthelyezéskor nem igénylő válaszfalak többnyire panelos szerkezeti rendszerűek. Rendszerint ide sorolhatók a mozgatható válaszfalak is, amelyek széleskörű elterjedését viszonylag magas költségük akadályozza. Acél-alumínium szerkezetű mobil válaszfal részletei tanulmányozhatók a 81. ábrán 81. ábra Mobil

(áthelyezhető) válaszfal A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 98 ► Épületszerkezettan IV. Válaszfal szerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 99 ► 5.23 Könnyű szerelt válaszfalak részletképzései Hazánkban a könnyű szerelt válaszfalak közül elsősorban a vázas szerkezetű gipszkarton falak terjedtek el. A Középületépítő Vállalat már a 70’-es években széles körben alkalmazta az általa fejlesztett és forgalmazott „KÖZFAL” típusú gipszkarton válaszfalat. Hamarosan megjelentek, majd a 90’-es években általánosan alkalmazottakká váltak a „RIGIPS” és a „KNAUF” szerelt válaszfal rendszerek, amelyekhez a gyártók sokféle kiegészítő elemet és csatlakozó álmennyezeti szerkezeteket is tudtak ajánlani. Az ún szárazépítési technikák alkalmazása sokféle ismeretet igényel, ezek közül néhány – szerelt válaszfalakra – vonatkozó

részletet mutatunk be a teljesség igénye nélkül a következő fejezetrészekben. Vázoszlop profilok, vezetősínek A vázas gipszkarton falak egyszerűbb korai változatai faanyagú vázelemekkel készültek. Ma is alkalmazhatunk favázas gipszkarton válaszfalat, de a gyakorlatban jóval szélesebb körben terjedtek el a fémvázas szerelt válaszfal szerkezetek. A 82 ábrán néhány ismertebb szerelt válaszfal rendszer jellemző vázelem profiljait mutatjuk be. A vázoszlop és vezetősín profilok hidegen alakított, korrózióvédelemmel ellátott és a profil keresztmetszeti méretétől és a várható igénybevételtől függően megválasztott vastagságú (általában 0,6-0,75-1,0 mm) acéllemezből készülnek. Az újabb szerkezetek vázelem profiljai cinkbevonattal és horganyzással készülnek. A profilokat általában feliratozva szállítják, amelyből megtudható a gyártó, az alkalmazott szabvány, a típusjel és a cinkbevonat értéke is. A válaszfalakba

épített egyedi merevítő profilok erősebbek, vastagságuk 2,0 mm. A vezetősíneket a csatlakozó teherhordó épületszerkezetekhez rugalmas elválasztó réteg közbeiktatásával illesztik. Ez a rugalmas réteg lehet például filc vagy műgumi alátétsáv. Az „U” alakú vezetősíneket a födémszerkezethez rögzítik, majd a sínekbe illesztik, általában 60 cm-es tengelytávolsággal (pl a Knauf válaszfalaknál 62,5 cm tengelytávolságot alkalmaznak) az acél vázoszlopokat A vázoszlopok (bordák) sokféle keresztmetszeti megoldásúak lehetnek A leginkább elterjedtek az egy darabból készülő ún. „C” profilok, de léteznek több profilból kialakított bonyolultabb összetett vázoszlop formák is Az elkészült vázas gipszkarton válaszfal merevítésében természetesen fontos szerep hárul a kétoldalról felcsavarozott gipszkarton építőlemezekre is. A lemezburkolatok a funkciótól és az igénybevételtől függően lehetnek egy-, két- és

háromrétegűek is A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 99 ► Épületszerkezettan IV. Válaszfal szerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 100 ► 82. ábra Acél vázoszlop és vezetősín profilok Burkolóelemek és felerősítésük A könnyű szerelt vázas válaszfalak burkolata sokféle anyagból készülhet. Előfordulnak faforgácslemez, cementkötésű forgácslap és különböző műanyag és fémanyagú burkolatok is, de a legelterjedtebbnek a gipszkarton építőlemez burkolatok tekinthetők, ezért a következőkben a gipszkarton válaszfalakkal kapcsolatos legfontosabb ismeretekre térünk ki. A gipszkarton lemez gyártását 1894-ben szabadalmaztatta Augustin Sackett az Amerikai Egyesült Államokban (Sackett-Wallboard). A gipszkarton két kartonpapír réteg közötti gipsz anyagú építőlemezt jelent, amelynek tulajdonságait a gipszmag és a karton köpeny kapcsolata határozza meg.

A karton húzott övként a gipsznek kellő szilárdságot, merevséget ad A gipsz pedig számos kedvező tulajdonsággal rendelkezik, ezek közül is érdemes kiemelni, hogy nem éghető és a légnedvesség szabályozó A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 100 ► Épületszerkezettan IV. Válaszfal szerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 101 ► tulajdonsága különösen alkalmassá teszi belső terekben a megfelelő komfortérzet kialakítására. A leggyakoribb lemezvastagság 12,5 mm, a standard táblaméret pedig 1250×2500 mm. A szárazépítés fejlődése során az egyszerű gipszkarton lemezeknek számos funkciótól, igénybevételtől függő változata alakult ki. A gipszkarton építőlemez tulajdonságai szabályozhatók a különböző minőségű kartonlemezek megválasztásával vagy a gipszmaghoz hozzáadott adalékanyagokkal Lényegesen javítható a gipszkarton vízállósága és

mechanikai szilárdsága is Az újabban alkalmazott cellulóz szálas gipszrost építőlemezek a gipsz és a cellulózszál összedolgozásával tovább bővítették a gipszkarton alkalmazhatósági területeit. Az általánosan lakásokban és középületekben alkalmazott gipszkarton falakon túlmenően készíthetők tűzgátló, ill. további megerősítéssel (pl acéllemez betéttel) betörésbiztos és golyóálló gipszkarton falak is. A gipszkarton lemezek többféle élkialakítással készülnek. Lapított félkörös él, lapított él, félkörös él és derékszögü él kialakítás lehetséges A lapított félkörös él és a félkörös él megoldást általában erősítő szalag nélküli hézagolás esetén alkalmazzák. A lapított él esetén minden esetben erősítő szalagos hézagolás szükséges, míg a derékszögű élmegoldásnál erősítő szalagos hézagolás ill. takarósávos hézagtakarás is lehetséges A gipszkarton lapok méretre szabása

késsel vagy rókafarkú fűrésszel végezhető. A válaszfalak szerelésekor arra kell törekedni, hogy a burkolólapok fél szélességgel eltolásra kerüljenek egymáshoz képest a vázoszlopok két oldalán. Többrétegű burkolatok esetében is ezt a szabályt kell követni A gipszkarton lapokat önmetsző csavarokkal rögzítik. A 3,5 mm-es átmérőjű csavarok hosszát a gipszkarton borítás vastagságának megfelelően kell megválasztani. A csavarnak legalább 10 mm mélyen kell behatolnia az acéllemez anyagú vázelembe. A csavartávolság függőleges szerkezeten legfeljebb 25 cm lehet és középtől kezdve a szélek felé haladva a kell lemezt rögzíteni. Úgy kell az önmetsző csavarokat behajtani, hogy a csavartengely a papírral fedett éltől legalább 10 mm-re, a vágott éltől pedig legalább 15 mm-re legyen A csavarfejek a kartonpapír síkjába süllyesztve helyezkedjenek el úgy hogy a gipszkartont ne szakítsák át. A gipszkarton burkolatra általános

esetben tapétázás készül, de azt megelőzően el kell végezni a felület glettelését és hézagolását. A későbbi repedések megelőzésére hézagerősítő betétcsíkokat alkalmaznak. Betétsávként alkalmazható papírcsík, üvegszövet csík és öntapadós műanyag háló. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 101 ► Épületszerkezettan IV. Válaszfal szerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 102 ► Akusztikai betétek és elhelyezésük A rétegesen szerelt gipszkarton válaszfalak légrétegébe az akusztikai teljesítmény-követelménytől függően különböző akusztikai betétek helyezhetők el. Itt érdemes megjegyezni, hogy természetesen méretezett hőszigetelő betétréteg is készíthető fűtött és hideg belső terek elválasztását szolgáló válaszfalak esetében, de nem ez a jellemző követelmény. A vázas gipszkarton válaszfalak esetében rendszerint szálas

anyagú, (pl. kőzetgyapot) lemez vagy paplan formájában kapható akusztikai betét réteget szokás alkalmazni. A szálas szigetelőanyag elemek rögzítése a válaszfalon belül többféle módon lehetséges Sűrűbordás szerkezetek esetében elegendő lehet a beszorítás, légréteggel kombinált rétegfelépítés esetén az egyik oldalon már elkészült burkolatra erősíthetik például foltonkénti ragasztással a szigetelő lemezt vagy pedig mechanikai rögzítést alkalmaznak, azaz rögzitő tüskéket, tárcsákat (pl. Pendex rögzítő) használnak Nyílászárók beépítése Az ajtótokok beépítésének módja az acélvázas gipszkarton válaszfalaknál sok tényezőtől függ. Egyes válaszfal rendszerek saját ajtó megoldásokat ajánlanak az egyszerű és pontosan illeszkedő beépítés érdekében. Ilyen például a Knauf-tolóajtó. A 3 képen egy Rigips típusú válaszfal ajtókeret beillesztése ill. a szemöldök feletti rész kiváltásának bordázata

látható a 70’-es évekből. Alapelv, hogy az egyrészes tokokat a fal építése során kell beépíteni, míg a többrészes tokok beépítését vaktok elhelyezésével kezdik és a záró elemeket csak a fal megépítése és a tapétázó, festő munkák befejezése után helyezik el. Berendezési tárgyak felerősítése Kisebb súlyú berendezési tárgyak speciális, gipszkartonhoz kifejleszett rögzítőelemekre akaszthatók. Ezek többsége felgyűrődő műanyag vagy fém palástú dübel, amelyekhez megadják a terhelhetőség mértékét. Nagyobb súlyú berendezési tárgyak, például mosdókagylók, WC-tartályok esetében méretezett acélszerkezetű szerelőkereteket illesztenek a válaszfal vázelemei közé, hogy a rendeltetésszerű terhelést károsodás nélkül viselni tudják. Szaniter berendezési tárgyak rögzítésmódja tanulmányozható a 83 ábrán. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 102 ► Épületszerkezettan

IV. Válaszfal szerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 103 ► 83. ábra Berendezési tárgyak felszerelése acélvázas gipszkarton válaszfalak szerelő bordáira. Vezetékek, kábelek elhelyezése, takarása A hagyományos válaszfalakban elhelyezhető csőhálózatok, kábelek a szerelt válaszfalakban is elhelyezhetők, viszont a beépítésüket, rögzítésüket meg kell tervezni a rétegesen szerelt válaszfal sajátosságainak megfelelően. Az elektromos vezetékeket műanyag csőhüvelyben a vizes szerelvények fölött célszerű vezetni. Ahol nincs nedves technológia ott a lábazati szegélyben kialakított vezetékcsatornában is elhelyezhetők az elektromos vezetékek hasonlóképpen a távközlési és informatikai vezetékekhez. A faláttörések szerelődobozok és konnektor aljzatok helyének meghatározásánál és kialakításánál az akusztikai (léghanggátlási) szempontokat is mérlegelni kell. A dokumentum

használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 103 ► Épületszerkezettan IV. Válaszfal szerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 104 ► Dilatációs részletek A szerelt válaszfalat magába foglaló épület szerkezeti mozgási hézagait a válaszfalon is át kell vezetni. Hosszú, összefüggő válaszfal szakaszok esetében kb 15-20 m-ként kell mozgási hézagot kialakítani A Knauf rendszerű acélvázas gipszkarton válaszfalak mozgási hézagai közül mutatunk be egy korszerű példát a 84. ábrán 84. ábra Acélvázas gipszkarton válaszfal dilatációs részlete (vízszintes metszet). A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 104 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Álmennyezetek Vissza ◄ 105 ► 6. Álmennyezetek 6.1 Álmennyezetek és mennyezetburkolatok Az álmennyezetek a födémek alsó síkjára erősített, ill.

függesztett burkoló, térelhatároló szerkezetek. Álmennyezetnek tekinthetünk minden olyan épületszerkezetet, amely egyéb rendeltetése mellett a teherhordó lefedő szerkezetektől különváltan, azokat összefüggően vagy részlegesen az építészeti téralakítás szándékával takarja. A födémszerkezetek alsó síkjára függesztett álmennyezetek vagy a födémre közvetlenül vagy bordázatra felerősített mennyezetburkolatok eredetileg az alsó födémbordák vagy egyéb szerelvények, vezetékek elrejtésére szolgáltak. A későbbiek során sokféleképpen bővült ezen szerkezetek funkciója, hiszen az akusztikai, tűzvédelmi, világítást, szellőzést és klímatechnikát befogadó álmennyezetek már napjaink általánosan alkalmazott szakipari szerkezetei. A tradicionális álmennyezetek többsége még monolit építési technikával készült és elsősorban esztétikai célokat szolgált. Az álmennyezetekhez részben hasonló funkciójú – de nem

függesztett – mennyezetburkolatok leggyakrabban fából (léc, deszka) vagy építőlemezekből készültek. Az álmennyezetek főbb szerkezetcsoportjai: a monolit álmennyezetek és a könnyű szerelt álmennyezetek. Az utóbbiak az 1970-es évektől kezdődően terjedtek el szélesebb körben hazánkban 6.11 Monolit álmennyezetek A monolit álmennyezetek általában hálós betonacél vasalásra és arra erősített rabichálóra készültek. A múlt időben történő megfogalmazás arra utal, hogy napjainkban csak nagyon ritkán fordul elő készítésük, akkor is leginkább olyan íves vagy torzfelületű szerkezetek kialakításánál, amelyek előregyártott, szerelt kivitelben nem állíthatók elő. A 85. ábrán néhány példát mutatunk be a monolit álmennyezetek formai kialakítási lehetőségeire Íves felületű álmennyezetek esetében deszkából készült homlok- és gerincívekkel alakították ki a zsaluzat vázszerkezetét. A monolit álmennyezetek

cementrabic vagy gipszrabic változatban készültek rendszerint 4-5 cm összvastagságban. A méretezett függesztő elemek felületi elosztását úgy kellett megtervezni, hogy m2-ként legalább 6 függesztő elem tartsa a monolit álmennyezetet. A betonacél háló acélbe- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 105 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Álmennyezetek Vissza ◄ 106 ► 85. ábra Monolit álmennyezetek formai kialakítási lehetőségei tétjei 6 vagy 8 mm keresztmetszettel és kb. 33 cm-kénti elosztással kerültek beépítésre Rabichálóként általában 3×3 cm lyukbőségűt használtak Alulról készített rabicolás vagy utólagos felületi javítás esetén a kisebb lyukbőségű (2×2 cm-es) hálót használták. Gipsz kötőanyagú rabic álmenynyezetbe csak horganyzással védett felületű fémszerkezetet volt szabad beépíteni. Ilyenkor a kötöződrótok és

függesztő huzalok is horganyzott felületűek voltak. A hagyományos monolit álmennyezetek építésmódja a rabic válaszfalakéhoz hasonlított, viszont zsaluzat nélkül (sűrűn rabichálóra) vagy alsó, ill. felső zsaluzattal is elkészíthetők voltak Ezeket a technológiai változatokat szemléltetjük a 86 ábrán A szilárd födémekre vagy a tetőszerkezet gerendáira huzalokkal vagy kampókkal függesztették a rabic álmennyezeteket. A kampós rögzítésnél fontos szempont volt, hogy a nyitott kampók alkalmazását kerüljék, mert azok az önsúly hatására szétnyílásra hajlamosak. A 87. ábrán néhány függesztési rendszert mutatunk be különböző tartószerkezetek esetében A 87/a1–a2 ábrán fagerendára való függesztés látható kétféle nézetben. Ebben az esetben fontos, hogy a rögzítés a gerenda oldalára történjék, mert alulról az álmennyezet önsúly hatására „kihúzódhat” a rögzítőelem. A dokumentum használata |

Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 106 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Álmennyezetek Vissza ◄ 107 ► ◄ 107 ► 86. ábra Monolit (rabic) álmennyezetek készítésmódja A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Álmennyezetek Vissza ◄ 108 ► ◄ 108 ► 87. ábra Monolit álmennyezetek függesztése A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Álmennyezetek Vissza ◄ 109 ► A 87/b ábrán acélgerendára történő huzalos függesztés látható, míg 87/c ábrán a gerenda alsó övéhez erősített kampós acélbilincs biztosít függesztési lehetőséget a monolit álmennyezet számára. A 87/d–e ábrákon beton béléstestes födémszerkezethez való felerősítés módozatai

láthatók. Mindkét esetben az alulról kilyukasztott béléstestbe köracél darab illesztésével alakítottak ki lehetőséget a függesztő kampó beakasztására. A 87/f ábrán monolit vasbeton födém acélbetétjeire akasztott kampóval függesztették az álmennyezetet az építés folyamán. A 87/g ábrán viszont már meglévő monolit vasbeton födémre utólag felfüggesztendő álmennyezet esetét tanulmányozhatjuk. Itt az acélbetétek környezetében véséssel távolították el a betont, majd a függesztő elem elhelyezése után cementhabarcs kitöltéssel állították helyre az eredeti födémsíkot. A monolit álmennyezetek csoportjába sorolhatók a habarcsbevonatú álmennyezetek is. Ezek nem a rabicfalakéhoz hasonló fémhálóra készültek, hanem különféle szálas, bordás, perforált vagy szövött hordozó rétegre Ilyenek például a szalmapólya, nádpalló, nádszövet, terpesztett vagy perforált fémlemez, textil- vagy huzalszövet. A habarcs

anyaga a gipsz- ill cementhabarcs mellett még műgyanta jellegű habarcsbevonat is lehetett. Mint már említettük napjainkban új építés során már csak nagyon ritkán találkozhatunk ezekkel a szerkezetekkel, felújítási munkáknál a bontási vagy javítási feladatok elvégzésekor viszont szükségünk lehet a monolit álmennyezetekkel kapcsolatos ismeretekre. 6.12 Mennyezetburkolatok A mennyezetburkolatok a födém alsó síkjára készülnek rendszerint jó minőségű fűrészelt fenyőből kialakított lécvázra. Ezek a burkolatok rendszerint alul sík felületűek Lécburkolat esetében a faanyag alsó felületképzése többféle lehet az igényszinttől függően Festett, pácolt ill lakkozott felülettel egyaránt találkozhatunk. A mennyezet burkolatok készülhetnek építőlemezekből is, amelyek közül a leggyakrabban gipszkarton lemez használnak. A lemezburkolatot egy vagy kétirányú lécváz, esetleg fémbordák közbeiktatásával erősítik fel a

födém alsó síkjára vagy bordázatára. Kétirányú lécvázra erősített építőlemez mennyezetburkolat részletét mutatjuk be a 88 ábrán A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 109 ► Épületszerkezettan IV. Álmennyezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 110 ► 88. ábra Mennyezetburkolat metszete Az lemezburkolat különböző vastagságú és tulajdonságú (impregnált, tűzálló stb.) tömör síklemezekből ill perforált, lyuggatott vagy sliccelt felületű különleges építőlemezekből készülhet. 6.2 Könnyű szerelt álmennyezetek Az építésiparosítás előrehaladása és ezen belül a könnyűszerkezetes építés elterjedése jelentős mértékben átalakította hazánkban is az álmennyezetek szerkezetválasztékát. Magyarországon a kormányzat az 1970 decemberében hozott határozatával emelte központi fejlesztési programmá a komplex könnyűszerkezetes építésmód

bevezetését Az akkoriban napirenden lévő rendszerelvű építés keretei között alkalmazott könnyűszerkezetes építési (szerkezeti) rendszerek általában magukban foglalták az ugyancsak könnyű szerelt szerkezeti megoldással megvalósítandó álmennyezet alrendszereket is. Eleinte a zárt építési rendszerek valamennyi alrendszert egységes, tipizált összetevőként kívánták a rendszeren belül kezelni. A későbbiek során „fellazultak” a zárt hierarchikus keretek, az építési rendszerek nyitottabbakká váltak, a szakipari jellegű szerkezetek közé sorolható álmennyezetek gyártói pedig – más gyártókhoz hasonlóan – arra törekedtek, hogy termékeik minél flexibilisebbek legyenek, tehát alkalmazásuk minél szélesebb körben lehetséges legyen. A nemzetközi építési piacon rendkívül gazdag anyag- és szerkezetválaszték alakult ki az álmennyezetek körében. Kezdetben az álmennyezeteket az alul nem sík födémek bordarendszerének

eltakarására, valamint a födémszerkezetekre függesztett gépészeti A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 110 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Álmennyezetek Vissza ◄ 111 ► szerelvények elrejtésére szolgáltak. A modern könnyű szerelt álmennyezetek egyenként, illetve összevontan a következő feladatokat láthatják el: térelhatárolás, hangvédelem, tűzvédelem, szellőzés és klímatechnika befogadása, világítás (világítótestek befogadása), fűtés befogadása (sugárzó mennyezetfűtés esetén) és a kívánt esztétikai hatás elérése. Az álmennyezetek leggyakoribb funkcióit szemléltetjük a 89 ábrán 89. ábra Álmennyezetek funkcionális változatai Az álmennyezetek takaró, ill. téralakító szerepük mellett akusztikai funkciót is betöltenek Ez a feladat részben teljesülhet az általánosan alkalmazott álmennyezetek esetében is, de

előfordulhat kifejezetten zajvédelmi, akusztikai álmennyezetek alkalmazása is. A zajforrásokat is magukba foglaló belső terek esetében a zaj nem küszöbölhető ki, viszont a visszaverődé- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 111 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Álmennyezetek Vissza ◄ 112 ► sekből származó zajtöbblet hangelnyelő felületű álmennyezettel csökkenthető. A zajforrást tartalmazó terek és a szomszédos, zajtól védendő terek között az álmennyezet csökkentheti a zaj áthatolását vagy megakadályozhatja azt. A levegőben terjedő hangrezgések (léghangok) valamint a merev anyagú szerkezetekben terjedő (testhangok) az álmennyezet szerkezetét megkerülve is továbbterjedhetnek, ezért az ilyen ún. kerülőutak felderítésére és megszüntetésére az épületszerkezeti tervezés során célszerű nagy gondot fordítani. Különleges esetekben

előfordulhat, hogy a belső térben keletkezett hangokat nem csökkenteni, hanem irányítani vagy erősíteni (pl. rezonátorokkal) szükséges Az ilyen, többnyire előadótermekben előforduló teremakusztikai feladatok megoldására akusztikai szaktervező megbízása szükséges Az álmennyezetek lehetséges akusztikai szerepének főbb változatait a 90. ábrán szemléltetjük egy vázlatos épületmetszeten bemutatva a különféle zajterjedési és visszaverődési szituációkat 90. ábra Álmennyezetek akusztikai szerepe Álmennyezetekkel már nagyon régóta alkalmaznak a legkülönbözőbb funkciójú épületekben, de szélesebb körű alkalmazásukról először a XX. században beszélhettünk. Az ún száraz szerelési technika fejlődése már A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 112 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Álmennyezetek Vissza ◄ 113 ► régóta háttérbe

szorította a monolit álmennyezeteket, amelyek ismerete az épületrekonstrukciós, ill. felújítási munkáknál elengedhetetlen, de új szerkezetként csak nagyon kivételesen találkozhatunk velük A hagyományos monolit álmennyezetek egyébként gipsz-, ill. cementrabic szerkezetként készültek 3-4 cm szerkezeti vastagsággal Építésmódjuk hasonló volt a rabic válaszfalakéhoz, viszont zsaluzat nélkül (sűrű rabichálóra) vagy alsó, ill. felső zsaluzattal is kivitelezhették ezeket az álmennyezeteket A szilárd födémekre általában huzalokkal vagy kampókkal függesztették a rabic álmennyezeteket. Az épületfelújítási munkák során egyre gyakrabban találkozunk álmennyezetek beépítésével, hiszen a belső terek átalakításakor a gyakran előforduló kedvezőtlen térarányok módosítása (például a túlságosan nagy belmagasság csökkentése) rendszerint álmennyezet alkalmazásával történik. A korszerűsítés során beépítésre kerülő

új épületgépészeti vezetékrendszerek, szerelvények – ha azokat a meglévő födém alsó síkjára erősítik – ugyancsak álmennyezet építését tehetik szükségessé. 6.21 Szerkezeti felépítés és alkalmazott anyagok A könnyű szerelt álmennyezeteket egyre szélesebb körben alkalmazzák, különösen középületekben. Alapvetően három fő szerkezeti részből állnak: betételem, tartóváz, függesztő szerkezet Az álmennyezet fogalmának tágabb értelmezésébe beletartoznak a különböző léces vagy lemezes mennyezetburkolatok is, amelyek rendszerint a födém vagy födémborda alsó síkjára közvetlenül erősített lécvázra rögzíthetők. A szerkezeti részek megléte, illetve a födémhez való csatlakozás szerint a következő álmennyezet alapípusok ismeretesek: • födém alsó síkra bordázat (tartóváz) közbeiktatásával szerelt burkolat, • födém bordára vázelem nélkül közvetlenül, vagy vázelem közbeiktatásával szerelt

burkolat, • a födémszerkezetre függesztő szerkezettel kapcsolt tartóváz és a tartóvázra szerelt betételem, • újabban elterjedőben vannak a feszített vékony PVC fólia álmennyezetek (a fólián kívül jellemzőjük a falra szerelt feszítő keret és kiékelő profil). A 91. ábrán az álmennyezetek (és mennyezetburkolatok) szerkezeti jelleg és felerősítési mód szerinti áttekintését foglaltuk össze a legjellemzőbb megoldások bemutatásával. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 113 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Álmennyezetek Vissza ◄ 114 ► 91. ábra Álmennyezet és mennyezetburkolat változatok A szerelt álmennyezetek részei, formái kialakítás és anyag szerint Betételemek: • lap vagy tálca kialakítású (1:1, 1:2 oldalarányokkal), • palló, léc vagy profilozott szalag. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄

114 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Álmennyezetek Vissza ◄ 115 ► A betételemek alsó síkja sima, bordázott vagy perforált lehet az esztétikai, akusztikai vagy légtechnikai stb. igény szerint A betételemek anyaga lehet: öntött gipsz, gipszkarton, műanyagkötésű kőzetgyapot (kasírozva), üvegszállal erősített poliészter, PVC, üveg, acél- vagy alumíniumlemez tálca vagy szalag formában feldolgozva esetleg beégetett színes lakk vagy zománc felületképzéssel, fa (tábla vagy léc), eternitlemez (ritkán). A pallószerű vagy léces jellegű betétek nem mindig alkotnak összefüggő vízszintes felületet, hanem lehetséges a magas függőleges peremű betéteket vagy a szalagszerű lemezes betéteket ritkítva is elhelyezni. Az így kialakított álmennyezet oldalról nézve összefüggőnek látszik A betételemek végleges üzemi felületkezeléssel készülnek, a tartóvázhoz sokféleképpen

kapcsolhatók (egyszerű behelyezés, bepattintás, csavarozás stb.) A feszített fóliás álmennyezetek fóliaanyagát a körítő falra erősített bordákhoz ékelik ki. Összetett és törtfelületek is kialakíthatók a felület megtámasztó bordáknak, a fólia mögé erősítésével. Tartóváz: • egyirányú felerősített vagy függesztett bordarendszer, • kétirányú bordarendszer. A leggyakrabban alkalmazott tartóváz profilok: • • • • • melegen hengerelt acélszelvények, hidegen alakított vékonyfalú acélszelvények, extrudált alumínium profilok, faanyagú vázelemek (léc borda vagy váz), műanyag bordák. A gyakrabban használt profilkeresztmetszetek acéllemezből sajtolt változataiból mutatunk be néhányat a 92. ábrán Függesztő szerkezet: az álmennyezetet a teherhordó födémszerkezethez függesztésére és a pontos magassági beállításra alkalmazott, általában több részből álló fémszerkezet. Függesztőelem változatok:

• • • • huzal, szalag, hengerelt idom, állítható kettős pálca lemezrugóval stb. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 115 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Álmennyezetek Vissza ◄ 116 ► 92. ábra Acéllemezből sajtolt álmennyezeti tartóváz idomok Magassági beállítási módok: • huzalcsavarásos megfeszítés (egyszerűbb álmennyezeteknél, ill. régebben a rabic álmennyezeteknél), • szorítócsavaros beállítás, • emelőcsavaros beállítás, • befeszülő pálcás beállítás. Néhány magassági beállítási lehetőséggel is rendelkező függesztő szerkezet látható a 93. ábrán A fém tartóvázas, betételemekkel kitöltött függesztett álmennyezetek főbb szerkezetei és azok kapcsolata tanulmányozható az 94. ábrán illusztrációként bemutatott axonometrikus ábrán, amelyen a Fémmunkás Vállalat által a 70-es években gyártott egyik

fém tartószerkezetű álmennyezet látszóbordás változata látható. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 116 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Álmennyezetek Vissza ◄ 117 ► 93. ábra Álmennyezeti függesztő szerkezet változatok 94. ábra Acélbordás álmennyezet részlete 6.3 Szerkezetváltozatok Ebben a fejezetrészben elsősorban a könnyű szerelt függesztett álmennyezetek szerkezetváltozataival foglalkozunk. A teljesség igény nélkül néhány jellegzetes szerkezetváltozat ismertetésére kerül sor, azok közül az álmenynyezetek közül, amelyeket az ezredforduló időszakában hazánkban alkalmaztak. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 117 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Álmennyezetek Vissza ◄ 118 ► 6.31 Sávos álmennyezetek A sávos álmennyezetek egyik Európa

szerte elterjedt változata volt a XX. század utolsó évtizedeiben a Luxalon álmennyezet, amit számos változatban forgalmaztak hazánkban is. A fogaslécre pattintható alumíniumlemez lamellák sokféle felületi megjelenést tettek lehetővé. Ezek közül mutatunk be néhányat a 95. ábrán 95. ábra Sávos álmennyezet tartóborda és betétsáv változatai A zárt sorban, ill. különféle méretű hézagokkal szerelhető álmennyezet a korabeli belsőépítészet egyik gyakran előforduló elemévé vált a különböző középületekben, de például metró állomásokon és mozgólépcső alagutak belső burkolataként is találkozhatunk velük. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 118 ► Épületszerkezettan IV. Álmennyezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 119 ► Nem véletlen, hogy gyakran alkalmazták a keskeny sávos álmennyezeteket közlekedési létesítményekben, hiszen a

sávelemekkel a kívánatos gyalogos közlekedési irányok jól hangsúlyozhatók. A Luxalon elemkészlet kialakítása egyébként lehetővé tette azt is, hogy szerelt falburkolatként is felhasználják hasonlóan más fém szalag jellegű burkolatokhoz. 96. ábra Sávos álmennyezet sávszalag rögzítési (hézag kialakítási) változatai Az 96. ábrán axonometrikus rajzon szemléltetjük a sávos álmennyezeti elemek különböző illesztési megoldásait. Itt például a hézagolt, a zárt és a zárt plasztikus szerkesztési elvek szerint szerelt sávos álmennyezeti elemek láthatók egymás mellett összehasonlítási lehetőséget kínálva. Fogaslécre függesztett sávos fém álmennyezet alulról megbontott nézete látható a 11. képen. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 119 ► Épületszerkezettan IV. Álmennyezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 120 ► 11. kép Sávos fém

álmennyezet 6.32 Betéttáblás, tálcás álmennyezetek A könnyű szerelt álmennyezetek egyik „népes családját” alkotják a betéttáblás és tálcás álmennyezetek. A betételemek anyagválasztékát és megjelenési formáit már az előző fejezetrészben érintettük, itt most a szerkesztési elveket és elemkapcsolatokat kívánjuk ismertetni A betéttáblás álmennyezetek sokfélesége miatt csupán a gyakoribb változatok ismertetésére térünk ki. A tartóbordák lehetnek egyirányúak is, de a kétirányú (fő- és fiókbordás) változatok lényegesen szélesebb körben terjedtek el. Ezek a szerkezetek nagyon sokféle igényszintet képesek kielégíteni Az esztétikai megjelenés szempontjából egyrészt meghatározó lehet, hogy látszó vagy rejtett bordás álmennyezetet alkalmazunk, másrész viszont a betételemek alsó felületének textúrája, színe, formai tagolása is sokféle belsőépítészeti hatás elérésének eszköze lehet. A pontosan

illesztett betételemekkel takart bordáktól a hangsúlyozottan még az álmennyezeti felületbe mélyített ún árnyékhézagokkal is hangsúlyozott tagolásig sokféle szerkezetváltozattal találkozhatunk. Az 97 ábrán külön csoportosítva mutatunk be látszóbordás és takart bordás álmennyezet alternatívákat Megjegyezendő, hogy a kétirányú bordázattal rendelkező álmennyezetek esetében is lehetséges az a megoldás, hogy egyik irányban látszóbordás (ez rendszerint az erősebb főbordánál fordul elő), a másik irányban vi- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 120 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Álmennyezetek Vissza ◄ 121 ► szont takart bordás a szerkezet. A 97 ábrán látható takart bordás változatok sorában egy kettős rétegű tűzvédő álmennyezet példáját is bemutatjuk, ahol a szerkezet egyaránt alkalmas az álmennyezet síkja alatti, ill.

feletti tűzhatás elleni védelemre. 97. ábra Fémbordás, könnyű betételemes álmennyezetek szerkezeti változatai A betéttáblás hazai álmennyezetek közül a 70-es évek egyik elterjedt szerkezeteként mutatjuk be az Clasp Alba-Sadi típusú üvegszál erősítésű gipszelem betétes álmennyezetet, amely egyrészt a már említett könnyűszerkezetes építési program CLASP H-1 építési rendszerének alrendszereként és önálló álmennyezetként is ismert volt. A szerkezet metszete és axonometrikus részlete a 98 ábrán tanulmányozható A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 121 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Álmennyezetek Vissza ◄ 122 ► 98. ábra Fémbordás gipszelem betétes álmennyezet A 12. képen táblás kitöltésű, négyzetes raszterű szerelt álmennyezet látható szellőző betételemmel és a mennyezet síkjába süllyesztett világítótestekkel A 13

képen szerelés közben látható betéttáblás álmennyezet Jól láthatók az álmennyezet vázszerkezetét tartó és magassági beállításra is alkalmas függesztő szerkezetek. Az előző képen bemutatott álmennyezet feletti tér látható a 14. képen az „elrejtendő”épületgépészeti vezetékekkel Áttetsző betételemekkel kitöltött ún. világító álmennyezet alulnézett látható a 15 képen A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 122 ► Épületszerkezettan IV. Álmennyezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 123 ► ◄ 123 ► 12. kép Táblás álmennyezet 13. kép Függesztett táblás álmennyezet szerelés közben A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Álmennyezetek Vissza ◄ 124 ► ◄ 124 ► 14. kép Az álmennyezet feletti tér az alulról takart

épületgépészeti vezetékekkel 15. kép Áttetsző betételemes világító álmennyezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Álmennyezetek Vissza ◄ 125 ► Fémtálcás álmennyezetek betételemei négyzet, ill. téglalap alakú tömör vagy perforált alumínium vagy acéllemezből is készíthetők. A Fémmunkás Vállalat sokféle felületi kialakítással gyártott alumínium álmennyezetei elemeket. Ezek számos korabeli középületünkben megtalálhatók A tálcák felső kitöltése igénytől függően többféle lehetett, leggyakrabban kőzetgyapot kitöltést alkalmaztak. Fémszerkezetű álmennyezeti tálcák és tartóbordák kapcsolati megoldásait mutatjuk be vázlatos formában a 99 ábrán 99. ábra Fémtálcás álmennyezetek szerkezetváltozatai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 125 ►

Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Álmennyezetek Vissza ◄ 126 ► 6.33 Építőlemez burkolatú álmennyezetek Az Országos Szakipari Vállalat a 70-es években már készített gipszkarton álmennyezeteket. Az első egyszerűbb változatokat favázhoz szegezték A későbbiek során kialakultak a fém tartóvázra erősíthető gipszkarton álmennyezeti szerkezetek, amelyek idővel egyre igényesebb belsőépítészeti megoldásokra is alkalmassá váltak. A Rigips és a Knauf cég magyarországi megjelenésével a gipszkarton álmennyezetek építése újabb lendületet kapott. A gipszkarton burkolatú álmennyezetek közül a Knauf cég néhány szerkezetváltozatát mutatjuk be a 100. ábrán 100. ábra Gipszkarton burkolatú álmennyezetek szerkezetváltozatai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 126 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom

Álmennyezetek Vissza ◄ 127 ► A tartó, rögzítő és függesztő elemek fejlődésével az építőlemez burkolatú álmennyezetek is alkalmassá váltak összetett, tagolt mennyezeti felületek kialakítására. Ilyen álmennyezeti felületet mutatunk be a 16 képen 16. kép Térben tagolt felületű gipszkarton álmennyezet 101. ábra Kazettás jellegű „áttört” álmennyezet szerkezeti részlete A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 127 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Álmennyezetek Vissza ◄ 128 ► Az álmennyezetek nemcsak összefüggő mennyezeti szerkezetként jelenhetnek meg, hanem lehetséges különböző áttört, kazettás jellegű formai megoldású szerkezetkialakítás is. Fém tartóbordákra illesztett függőleges helyzetben beépített kazettás építőlemez szerkezet axonometrikus részletével kívánjuk szemléltetni az 101. ábrán az áttört

jellegű álmennyezeteket Kazettás álmennyezet térbeli hatását mutatjuk be a 17. képen 17. kép Kazettás álmennyezet egy kongresszusi előadóteremben 6.34 Álmennyezetek részletképzései Az álmennyezetek részletképzései közül az álmennyezeteket határoló falakhoz valamint az álmennyezetekhez csatlakozó szerelt válaszfalakhoz történő illesztés különböző megoldásait kívánjuk bemutatni ebben a fejezetrészben. Az álmennyezetek akusztikai szerepével foglalkozva már megemlítettük, hogy a határoló, csatlakozó szerkezetekhez való illesztés megoldásának színvonala lényeges mértékben befolyásolja az álmennyezet akusztikai teljesítményét. Álmennyezetek csatlakozása a határoló falszerkezetekhez A határoló falszerkezetekhez az álmennyezetek sokféleképpen csatlakozhatnak. A kapcsolat létrejöhet szegélybordákhoz illesztéssel vagy egyéb kiegészítő elemek közbeiktatásával. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék |

Irodalom Vissza ◄ 128 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Álmennyezetek Vissza ◄ 129 ► 102. ábra Könnyű szerelt álmennyezetek falcsatlakozási változatai Hanglágy anyagú álmennyezeti betételemek esetében elfogadható kapcsolat jöhet létre például a szegélyelemre ültetéssel, de ridegebb anyagú betételemeknél a rugalmas ágyazásra is gondolni kell. A 102 ábrán a szegélylezárások néhány alapvető változatát mutatjuk be táblás betételemek és fémlemez tálcák esetében A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 129 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Álmennyezetek Vissza ◄ 130 ► 103. ábra Tűzgátló álmennyezetek falcsatlakozási változatai Megjegyezendő, hogy a fejlettebb álmennyezeti rendszerek nagyon sokféle igényes szegélycsatlakozási alternatívát tesznek lehetővé, de ezek

részleteit a termékkatalógusokban érdemes azoknak tanulmányozni, akik épületfelújítási munka keretében korszerű szerelt álmennyezet beépítésére gondolnak. Mint ismeretes a gipsz anyagú álmennyezetek jól alkalmazhatók tűzvédelem céljára Mivel a tűzterjedés megakadályozása szempontjából is lényeges a határoló szerkezetekhez való csatlakozás, az ezt szemléltető 103. ábránkon a tűzvédő gipszkarton álmennyezetek csatlakozási változatai közül is bemutatunk néhányat A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 130 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Álmennyezetek Vissza ◄ 131 ► Álmennyezetek csatlakozása szerelt válaszfalszerkezetekhez A könnyűszerkezetes építés elterjedésével hagyományos szerkezetű épületek esetében is egyre gyakrabban jelennek meg együttesen könnyű szerelt válaszfalak és álmennyezetek. A belső átalakítások gyorsan

megoldhatók a régi födémet szinte alig terhelő könnyű szerelt válaszfalakkal, amelyekhez természetesen megoldandó az álmennyezetek szakszerű illesztése is. A két szerelt szerkezet összekapcsolásának alapelveit a 104. ábrán szemléltetjük, azzal a megjegyzéssel, hogy az építési piacon gazdag szerkezetkínálattal megjelenő cégek szinte minden csatlakozási részletre katalógusból kiválasztható és sokféle igényszinthez illeszkedő megoldást tudnak javasolni. Tűzvédő szerelt válaszfal és tűzvédő álmennyezet csatlakozására az előző fejezetrész 103. ábráján (jobb alsó ábra) mutattunk be egy példát 104. ábra Könnyű szerelt válaszfal és álmennyezet csatlakozási változatok A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 131 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Padlóburkolatok Vissza ◄ 132 ► 7. Padlóburkolatok Az építészet története az

ókortól napjainkig a padlóburkolatok számos változatát tartja számon. A természetes anyagokból készülő padlók anyaghasználata, készítésmódja sok régi hagyományt tovább örökített Szinte minden korszak hozzátett valamit az elődök ismereteihez, munkájához. A Padlóburkolatok fejezetben természetesen nagyobb részt a XX. század második felében alkalmazott padlók bemutatásával foglalkozunk, de mindezt a padlókról napjainkig tudható általános ismeretkörbe ágyazzuk. Egyéb tárgyalásmód azért sem lenne célravezető, mert a tradicionális és „modern” szerkezetek együttélése különösen az épületfelújítás területén szembeötlő, hiszen a korszerűsítés mellett gyakran fontos szempont az igényes, korhű helyreállítás is. Szép tradicionális padlókat láthatunk a 17 és 18 képen. 17. kép Kő intarziás, igényes padlóburkolat a felújított Royal szállóban Budapesten. A „modern” padlók kialakulásában különösen

nagy szerepet játszott a 2. világháború után kialakult építésiparosítás és a vegyipar rendkívül gyors fejlődése is. Ez utóbbi a 70-es években oda vezetett, hogy az új műanyag padlóburkolati anyagok tulajdonságait, különösen élettartamát túlbecsül- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 132 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Padlóburkolatok Vissza ◄ 133 ► ték. Néhány további évtized tapasztalata és az alapanyagok továbbfejlesztése után alakultak ki a reális elvárások az anyagokkal és technológiákkal szemben. 18. kép Parkettaburkolat részlete a felújított Sándor Palotából A padlóburkolatok alapvető feladata a helyiségek rendeltetésének megfelelő minőségű, tulajdonságú és esztétikai megjelenésű padozat és koptatóréteg biztosítása. Az általános szóhasználat padlóburkolatnak a járófelületet alkotó réteget tekinti, de

szerkezeti értelemben helyes „mélyebbre” tekinteni. Természetesen léteznek egyrétegű, újabb szóhasználattal kontakt padlók is, de a padlók többsége különböző aljzatrétegeket is igényel. A padlóburkolat főbb szerkezeti részei: • felső járó (ún. koptató) burkolati réteg, • a burkoló réteget hordozó (esetleg a felül sík szilárd födémmel helyettesíthető) aljzat réteg, • a padlószerkezet anyagától, a beépítési helytől, ill. a padlóval szemben támasztott követelményrendszertől függő további, közbenső rétegek (pl. ragasztó, kiegyenlítő, kellősítő, vízszigetelő, párazáró, ill hangszigetelő szűrő, úsztató stb réteg) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 133 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Padlóburkolatok Vissza ◄ 134 ► Padlóburkolatokkal szemben támasztott követelmények A padlók funkciójából eredő

követelmények közül az alábbiakat emeljük ki: • • • • • • • • • • • • megfelelő szilárdság (nyomó- és hajlító igénybevételekkel szemben), kopásállóság, térfogat állandóság, repedésmentesség, kellő rugalmasság, járáskényelem, lépéshang csillapítás, hőszigetelő képesség, nedvesség ellenállás, alacsony szerkezetsúly, csúszásmentesség (esetleg felületérdesítéssel biztosítva), tisztántarthatóság, vegyi ellenálló képesség, tűzbiztonság (rendeltetéstől függő mértékben láng- és szikramentesség), esztétikai igények kielégítése (felület, szín és minta összhangja az építészeti környezettel). A tervezés során az egyes követelmények kielégítésének fontossága alapján kerül az alkalmazott burkolati rendszer megválasztásra. Az egyes helyiségek rendeltetése szerint természetesen más-más követelmények kerülhetnek előtérbe Padlóburkolatok osztályozása A padlók

rendszerezésének leggyakoribb módjai az anyag, a hőtechnikai tulajdonságok és a szerkezeti jelleg szerinti osztályozás. Az alkalmazott burkolati anyag fajtája szerint beszélhetünk fa, kő, műkő, kerámia, műanyag textil, fém stb. anyagú padlókról A padlók hőtechnikai tulajdonságaik (szubjektív tapintási hőérzet) szerint lehetnek: • meleg tapintású padlók: (fa-, habalátétes műanyag-, szőnyegpadlók), • mérsékelten melegtapintású padlók: (magnezit, magnezit esztrichre fektetett lágy lemezes padlók), • mérsékelten hidegtapintású padlók (gipszesztrichre vagy betonaljzatra fektetett lágy lemezes padlók), • hideg tapintású padlók: kő, beton, tégla, terrazo és keramit padlók). A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 134 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Padlóburkolatok Vissza ◄ 135 ► Állandó tartózkodásra szolgáló helyiségekben (pl.

lakószobákban) meleg padlóburkolatot kell alkalmazni. Szerkezeti jellegük szerint a padlók fő csoportjai a következők: • • • • elemekből készített padlók, monolit padlók, lemezekből készített padlók, különleges padlók. A padlók beépítési helyük szerint lehetnek: • talajon fekvő padlók, • közbenső födémek padlói, • padlásburkolatok. A 105. ábrán a közbenső födémekre helyezett padlók közül mutatunk be néhány gyakori változatot szerkezeti jelleg szerint csoportosítva. 105. ábra Padlóburkolatok rendszerezése (közbenső födémre készíthető padlóburkolat változatok) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 135 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Padlóburkolatok Vissza ◄ 136 ► Akusztikai viselkedés szerint megkülönböztetünk merev aljzatra fektetett hagyományos rétegrendszerű és ún. úsztatott aljzattal készített

padlókat Az utóbbi esetben a padló aljzata közvetlenül nem érintkezik a szilárd födémmel és a körítő falakkal, hanem hanglágy rétegben „úszik”. Az úsztatott padlók felső burkolati kérge lehet kemény, hajlékony és lágy burkolat. A továbbiakban szerkezeti jelleg szerint ismertetjük a padlóburkolatokat. 7.1 Elemekből készített padlóburkolatok Valamennyi faanyagú padló, valamint a kőanyagú padlók jelentős része ebbe a szerkezetcsoportba tartozik. A burkolatok közös jellemzője, hogy kis építőelemekből, magas helyszíni élőmunka igénnyel készülnek. Fejlesztési tendencia a sűrű hézagosztású kis elemek, nagyelemes, modulkoordinált burkolóelemekkel való felváltása az ismert általános építésiparosítási törekvésekkel összhangban (előregyártás fokozása, helyszíni élőmunka takarékosság stb.) 7.11 Fapadlók Régen feltöltésre, napjainkban merev vagy rugalmas aljzatra készítik. Az elemek lehetnek deszka, léc

vagy lapformájúak. A fapadlók meleg tapintásúak, nedvességre érzékenyek (alak- és méretváltozók), gombásodásra hajlamosak. Fajtáik: • • • • • • • • deszkapadló, hajópadló (106. ábra), svédpadló, vakpadlóra fektetett csaphornyos lécparketta (107/a ábra) és annak korszerűsített változatai különböző párnafa elhelyezési változatokkal (107/b–d ábrák), hideg bitumen ragacsba rakott lécparketta (108. ábra) mozaikparketta, táblás parketta panel, szalagparketta (109. ábra) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 136 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Padlóburkolatok Vissza ◄ 137 ► 106. ábra Hajópadló burkolat monolit vasbeton födémszerkezeten 107. ábra Szegezett vakpadlós lécparketta beépítési változatok különféle párnafa ágyazási lehetőségekkel A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 137

► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Padlóburkolatok Vissza ◄ 138 ► 108. ábra Ragasztott lécparketta burkolat úsztatott beton aljzaton 109. ábra Szalagparketta burkolat hanglágy alátét rétegre fektetve A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 138 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Padlóburkolatok Vissza ◄ 139 ► 19. kép Szalagparketta burkolat részlete 7.12 Természetes anyagú kőlap padlóburkolatok A fűrészelt kőlapból készülő jó kopásálló tulajdonságú, esztétikus, hidegtapintású burkolatok 2,2–4 cm vastag kőlapokból általában 2 cm vastag habarcságyazatba rakva készülnek (110. ábra) Nagyforgalmú létesítmények, reprezentatív középületek gyakori burkolatai keményebb kőzetekből kisebb vastagságú burkolólapok is készíthetők. 110. ábra Kő vagy műkő lapburkolat ágyazó habarcsba

fektetve A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 139 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Padlóburkolatok Vissza ◄ 140 ► 7.13 Mesterséges anyagú kőnemű padlóburkolatok Cementkötésű műkő, égetett agyag burkolóelemekből készülnek, ágyazó habarcsba fektetve. Valamennyi változatuk a hidegtapintású padlók csoportjába tartozik Az elemek hézagolására általában cementtejet alkalmaznak Elemekből készített mesterséges anyagú kőnemű padlók fontosabb fajtái: • műkőlap padlóburkolat (a drágább természetes kőlap burkolat helyettesítésére, lásd 110. ábra), • márványmozaik lapburkolat (mml.), • kőagyaglap burkolat (pl. mettlachi burkolat, lásd 111 ábra és 20 kép), • natúr vagy mázas kerámia lapburkolat (21. kép), • tégla padlóburkolat (égetett agyagtégla vagy keramit tégla), • keramitlap padlóburkolat (saválló, de nedves állapotban

csúszós burkolat). 111. ábra Kőagyaglap (mettlachi) burkolat úsztatott beton aljzaton A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 140 ► Épületszerkezettan IV. Padlóburkolatok A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 141 ► 20. kép Mettlachi burkolat részlete (10×10 cm-es lapméret jellemzi) 21. kép Mázas kerámialap lépcső- és padlóburkolat részlete 7.2 Monolit padlóburkolatok A helyszínen bedolgozott, öntött vagy kent burkolati kéreggel készült monolit padlókat hézagmentes burkolatoknak szokás nevezni. Ez utóbbi elnevezés ellenére általában dilatációs ill mozgási hézagokkal készülnek a későbbi szabálytalan alakú repedések megelőzése érdekében. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 141 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Padlóburkolatok Vissza ◄ 142 ► Fajtái: • beton

padlóburkolatok (saját levében simított) beton ill. cementsimítással készített beton burkolatok, • aszfalt burkolatok, • terrazzo burkolatok (112. ábra), • magnezit burkolatok (113. ábra), • kent műanyag burkolatok (ált. műgyanta burkolatok) 112. ábra Terrazzó padlóburkolat úsztatott aljzaton 113. ábra Magnezit padlóburkolat úsztatott aljzaton A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 142 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Padlóburkolatok Vissza ◄ 143 ► 7.3 Lemezekből készített padlóburkolatok A lemezekből készített padlóburkolatok (más néven lágypadlók) burkolati anyaga általában tekercsekben, ritkábban nagyobb felületű lapokban kerül forgalomba. Általában esztrich rétegre ragasztva, szőnyegpadlók esetén gyakran feszítve rögzítik a lemezeket. Sima felületi födémre közvetlenül is fektethetők. Fajtái: • • • • linóleum

padlók (114. ábra), gumipadlók (115. ábra), parafa padlók (116. ábra), műanyag padlók (leggyakrabban PVC-ből készülnek lásd 117–119. ábrák), • szőnyegpadlók (szárazon fektetett, ragasztott ill. feszített lásd 120–121 ábrák). 114. ábra Linóleumlemez padlóburkolat parafa alátétlemezre fektetve A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 143 ► Épületszerkezettan IV. Padlóburkolatok A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 144 ► ◄ 144 ► 115. ábra Gumilemez padlóburkolat úsztatott aljzaton 116. ábra Préselt parafa lapburkolat A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Padlóburkolatok Vissza ◄ 145 ► 117. ábra Műanyaghab hátoldalú ragasztott PVC lemez padlóburkolat 118. ábra PVC lemez padlóburkolat cementkötésű forgácslap aljzaton A dokumentum

használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 145 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Padlóburkolatok Vissza ◄ 146 ► 119. ábra Műanyaglemez padlóburkolat rugalmas alátétrétegre beépítve bepattintható takaróidomos kábelcsatornás padlószegéllyel. 22. kép Mintás lágy PVC padlóburkolat részlete PVC falszegéllyel A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 146 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Padlóburkolatok Vissza ◄ 147 ► 120. ábra Ragasztott szőnyegpadló burkolat 121. ábra Feszített szőnyegpadló burkolat nemez alátét rétegen 7.4 Különleges padlók A különleges padlóknak tekintett megoldások nem burkolati rétegükben, hanem rétegfelépítésükben, szerkezetükben tekinthetők különlegesnek. Ide soroljuk a fűtött padlókat, amelyek lehetnek melegvizes csőkígyóval (23. kép), ill

elektromos fűtőpanellel (122 ábra) kialakítottak Alapszabály, hogy a fűtést tartalmazó réteget a szilárd födémtől hőszigeteléssel kell elválasztani és a burkolati réteget jó hővezető, hőleadó anyagból (pl. kőlap burkolat) célszerű kialakítani. A különleges padlók közé tartoznak az ún A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 147 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Padlóburkolatok Vissza ◄ 148 ► kettős padlók, amelyek esetén a burkolat lábakon álló tálcákra kerül (24. kép). A tálcák alatti térben különböző vezetékrendszerek, szerelvények helyezhetők el és a padlótáblák felemelése után ezek hozzáférhetővé tehetők. Főbb alkalmazási területükként a számítóközpontok említhetők meg (123–124. ábrák) 23. kép Padlófűtés csőhálózata szerelés közben, kibetonozás előtt 122. ábra Elektromos padlófűtés

rétegfelépítési példája A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 148 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Padlóburkolatok Vissza ◄ 149 ► 123. ábra Acélszerkezetű kettős padló metszete 124. ábra Alumínium szerkezetű kettős padló metszete és részletei A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 149 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Padlóburkolatok Vissza ◄ 150 ► 24. kép Kettős padló részlete szerelés közben 7.5 Padlószerkezetek tervezésének rétegfelépítési szempontjai Az előre gyártott teherhordó szerkezetek, födémek építésiparosítási eredményei közismertek. A közbenső födémekre kerülő padlószerkezetek rétegfelépítése viszont az esetek jelentős számában alig tér el a hagyományos kialakítástól, tehát megállapítható, hogy a fejlődés üteme

elmarad a kívánatostól. Az ún komplex födémmel kapcsolatos teljesítmény követelmények, valamint a nyersfödém és a padló rétegfelépítés készítésében fellelhető technológiai ellentmondások újra és újra felvetik a rétegfelépítés elemzésének aktualitását. Az épületszerkezetek tudományos igényű vizsgálata, fejlesztése korában már-már anakronisztikusnak tekinthető az a tény, hogy a szakipar egyes területein még mindig a szakmunkások hagyományos ismeretanyagának megfelelő konvencionális megoldások alkalmazása jellemző. Ezt a jelenséget tovább erősíti, hogy a tervezők jelentős része is csupán a hagyományos megoldások rutinfeladatként való ismétlésére vállalkozik, „érzés” alapján tervez. Így még a már kiforrottnak tekinthető újabb szerkesz- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 150 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom

Padlóburkolatok Vissza ◄ 151 ► tési elvek is csak nagyon lassan szivárognak be az általános tervezésiépítési gyakorlatba. Az építési folyamat értékelésénél szembetűnő az ellentét a gyorsan, szárazon szerelt technológiával összeállított teherhordó szerkezetek kivitelezése és a hosszú ideig elhúzódó, kézműves jellegű munkák, gyakran ún. nedves technológia alkalmazását igénylő szakipari szerkezetek készítése között. Az elmúlt évtizedekben alakult ki és formálódott a szakipari szerkezeteket vizsgáló, elemző önálló tudományterület, amelynek képviselői már épületfizikailag megalapozott elvek alapján, az építésiparosítás célkitűzéseivel összhangban mérlegelik a szerkezeti és technológiai fejlesztés lehetőségeit, a vizsgálódásaikat mindig a komplex szerkezet (pl. teljes födém rétegrendszer) működésére, teljesítménykövetelményeire, s azok mind célszerűbb, gazdaságosabb kielégítésére

irányítják. Az építésiparosítási tapasztalatok alapján gyakran a magasabb előregyártási fokú, kis helyszíni élőmunka igényű szerkezetek alkalmazását részesítik előnyben. A közbenső födémek padló rétegrendszereinek meghatározásánál a helyiség funkciója, az ún nyersfödém szerkezete, valamint a födém alatti térrel kapcsolatos akusztikai követelmények a legfontosabbak általános esetben. A lakó- és középületekben széles körben alkalmazott vasbeton szerkezetű födémek esetén a nyersfödém és a burkolati réteg az esetek többségében együttesen sem elégítik ki a funkcióiból adódó összes követelményt, tehát közéjük további aljzatrétegek közbeiktatására lehet szükség. Ha a nyersfödém, ill. a nyersfödém és a padlóburkolat együttesen épületfizikai szempontból megfelel, akkor a padlóburkolattal szemben csak az általánosan ismert padlószerkezeti követelményeket szokás támasztani. Példaként

megemlítjük, hogy a 150 mm vastag. Alul-felül sík vasbeton lemezfödém épületfizikai vonatkozásban – a lakóépületek bizonyos helyiségcsoportjai között – határeset, mert ez a szerkezet a léghang gátlási követelményeket már önmagában teljesíti, viszont a szükséges lépéshang gátlási teljesítményt a padló rétegrendszer összetevőinek helyes megválasztásával lehet beállítani. Hagyományos padlószerkezeti felépítés esetén a helyiség funkciójától és az alkalmazott anyagoktól függően a nyersfödémen sokféle réteg együttes alkalmazására kerülhet sor, közbenső födémszerkezet esetén. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 151 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Padlóburkolatok Vissza ◄ 152 ► A leggyakrabban előforduló rétegfajták a következők: • • • • • • • • • • • • burkolati v. koptató réteg, ragasztó

v. kötő réteg, kellősítő réteg, ágyazó réteg, kiegyenlítő réteg, lejtésadó réteg, aljzat réteg, teherhordó réteg, technológiai szigetelő réteg, hangszigetelő réteg, használati víz elleni szigetelő réteg, párazáró réteg stb. Az egyes rétegek esetenként több funkciót is elláthatnak, pl. aljzat-teherelosztó-lejtésadó réteg Természetes a törekvés a teljes szerkezeti vastagság, valamint az összsúly csökkentésére, de ennek sok esetben az alkalmazható anyagok minősége szab határt Az utóbbi évtizedekben a fejlesztés jellegzetes irányává vált a rétegek és a technológiai műveletek számának csökkentése – ez elsősorban hajlékony járófelületek alkalmazásával vagy társított rétegű szerelt táblás (ún. száraz aljzatos) rétegek alkalmazásával érhető el A „modern” padlók rétegfelépítési megoldásainak bemutatásakor célszerű röviden áttekinteni a padlókkal kapcsolatos fontosabb fogalmakat,

tervezési elveket, főbb vonalakban rendszerezni a padlószerkezetekről napjainkig kialakult ismereteket. Viszonylag rövid múltra tekinthet vissza a padlók szerkezeti kialakításával kapcsolatos épületfizikai tervezés. Ennek magyarázata a régebben általánosan alkalmazott nagy szerkezeti magasságú, feltöltéssel kiegyenlített födémszerkezetekben keresendő, amelyek esetében a konvencionális szerkezet már önmagában biztosította a megfelelő lég- és lépéshang gátlást. Akusztikai szempontból a nyersfödém és a padló rétegrendszer együttesen egyrétegű, ill. kétrétegű lehet Egyrétegű kialakítás esetén a szerkezet valamennyi eleme egyként rezeg. A tömör vasbeton nyersfödém és a hozzá szorosan kapcsolódó, vele közel azonos akusztikai tulajdonságú rétegek alkalmazása példa az ún. egyrétegű akusztikai kialakításra Kétrétegűnek tekinthetjük a szerkezeteket, ha a nyersfödém és a burkolati rétegrendszer A dokumentum

használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 152 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Padlóburkolatok Vissza ◄ 153 ► között rugós kapcsolatos tételezünk fel. Ilyen „rugó” lehet például az úsztatott aljzatos padlók nagy légtartalmú, lágyan rugalmas úsztató rétege A vizsgálandó szerkezet léghang gátlása jelentős mértékben függ a szerkezet felületi tömegétől. Ha ez a mutató eléri a 400 kg/m2 határértéket – azaz a Berger-féle súlytörvénnyel számítható a szerkezet léghang gátlása – a kapott érték lakóépület esetén már kielégítheti a léghang gátlási követelményt. A szerkezet akusztikai méretezésénél kapott léghanggátlási értéket lényegesen ronthatják a következő tényezők: • csomóponti hézagok tömítetlensége (pl. előre gyártott elemek alkalmazása esetén), • a szerkezet nagymértékű inhomogenitása (pl. a beton nem egyenletes

minőségű bedolgozásából eredő hibák), • a határoló szerkezetekben keletkező hanghidak. A lépéshanggátlási követelmény nehezebben elégíthető ki egyrétegű födémek esetén, mivel a testhang terjedése a felületi tömegtől kevésbé függ, azaz annak növelésével csak kismértékben változik. A lépés hangnyomászszint lényeges csökkentése a nyersfödém hajlítási merevségének növelésével érhető el – ez azonban túlzott szerkezeti vastagságot és gazdaságtalanul nagy anyagfelhasználást követelne A lépéshanggátlási mutató javításának járhatóbb útja úsztatott padlók vagy hajlékony járófelületek alkalmazása A szerkezet megválasztása szempontjából lényeges kérdés, hogy a lépéshanggátlás fokozása mellett szükséges-e egyidejűleg a léghanggátlás további javítása is. Az úsztatott padlók ugyanis egyaránt javítják mindkét mutatót, míg a hajlékony járófelületek elsősorban a lépéshanggátlást

fokozzák. Az úsztatott padlók alkalmazásának hatékonyságát meghatározza az úsztató réteg rugalmassága és az úsztatott réteg tömege közötti viszony. Kedvező, ha az úsztatott tömeg nagy és az úsztató réteg vastag. Az úsztató réteg vastagságának határt szab, hogy a vastagság növelésével a réteg terhelhetősége csökken. Az úsztatott réteg tömegének növelését ugyancsak korlátok közé szorítják a szerkezeti összvastagság optimalizálására, önsúlycsökkentésre és anyagtakarékosságra irányuló törekvések. Az úsztatott monolit beton aljzatok esetében gyakori hibaforrás, hogy az úsztató réteg folytonossági hiányainál a beton a hézagba, lyukba bejutva hanghidak képezhet a nyersfödém és a szilárdaljzat között. Ugyancsak gyakran előforduló tervezési, ill. kivitelezési hiba, hogy az úsztató réteg A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 153 ► Épületszerkezettan IV. A

dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Padlóburkolatok Vissza ◄ 154 ► nem folytatódik a fal és a teherelosztó aljzat találkozásánál és így mellékutas testhangvezetés alakul ki. A hajlékony járófelületet biztosító lágy padlóburkolatok a kedvező mértékű léghanggátlás mellett még a kellemes hőérzet kialakulásához is hozzájárulnak. A léghanggátlást viszont a lágy padlóburkolatok egyáltalában nem javítják. Kontakt padlóburkolatként ott alkalmazhatók, ahol a nyersfödém már önmagában kielégíti a léghanggátlási követelményeket. A lágy padlók alkalmazására egyébként is sajátos kompromisszum jellemző, ugyanis a léghanggátlás szempontjából lágyan rugalmas anyagra van szükség, míg a járófelület mechanikai ellenállása kemény, merev rugózású anyag alkalmazása esetén kedvező. A padlók hőtechnikai szempontból egyrétegű, ill. többrétegű szerkezetek lehetnek Egyrétegűnek tekinthető a

padló, ha csak a felső burkolati réteg hőelvezető hatásával kell számolni. Többrétegű szerkezetről beszélünk, ha a felső réteg alatti további rétegek hőelvezető hatása is érvényesül A rétegrendszer felépítése szerint a padlószerkezetek lehetnek: • aljzat nélküli (kontakt) padlók, • merev aljzattal készített padlók, • úsztatott aljzattal készített padlók. Aljzat nélküli padlók esetén a lágy PVC és a textil anyagú padlók jelentik az egyik leggyakoribb szerkezetcsoportot. Az alapanyag fejlesztés eredményeként a mechanikai hatásoknak is egyre jobban ellenálló lágy burkolóanyagok fejlesztettek ki A nyers vagy kellősített beton felületre helyezett parketta burkolatok továbbfejlesztésének jellegzetes útja a táblásítás. A négyzet vagy négyzetes alakhoz közelálló tábláknál jobban elterjedtek a keskeny hosszú szalagparketta elemek. Ezeknek az igényes felső járórétege meglehetősen vékony, kopás esetén kevés

újracsiszolást tesznek lehetővé. A helyszíni élőmunka csökkentésének lehetőségét rejti magában a padló aljzatok építési technológiájának korszerűsítése. A technológiai korszerűsítés egyik változata az önterülő anhydrit estrich alkalmazása, ezt előnyössé teheti csekély helyszíni élőmunka igénye, hátrányos viszont a továbbra is a „nedves” technológiai jelleg A helyszíni élőmunka megtakarítást eredményező másik lehetőség a szárazon elhelyezett aljzatok alkalmazásánál mutatkozik, Úsztatott aljzatos padlók esetében különösen előnyös lehet a szárazon fektetett aljzatok beépítése. Ez esetben az aljzat anyaga lehet például cementkötésű forgácslap vagy üzemben előregyártott betonlap. A lágy farostlemezek és a több ré- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 154 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Padlóburkolatok Vissza ◄

155 ► tegben átfedéssel fektetett vékony gipszlemezek alkalmazása is elterjedt száraz aljzatként. Úsztatott aljzat esetén gondot okozhat az aljzattáblák egymáshoz képest elmozdulásmentes rögzítése. Cementkötésű forgácslapok illesztésénél az élek mentén várható magassági értelmű elmozdulást vendégcsapokkal akadályozzák. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 155 ► Épületszerkezettan IV. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Irodalom Vissza ◄ 156 ► Irodalom Dr. Gábor László: Épületszerkezettan I–IV Budapest, 1979, Tankönyvkiadó Dr. Lévai Jenő: Épületszerkezetek I–II Budapest, 1979, Tankönyvkiadó Dr. Tallós Elemér – Dr Koppány Attila: Épületszerkezetek Győr, 1990 Dr. Koppány Attila: Épületszerkezettan I–II Győr, 1994, Novadat Bt Dr. Koppány Attila: Épületszerkezetek tervezése Győr, 1994, SZIF Dr. Karácson Sándor: Épületszerkezetek

Ábragyűjtemény 1–2 Budapest, 1990. Dr. Sebestyén Gyula: Könnyűszerkezetes építés Budapest, 1971, Műszaki Könyvkiadó. Szárazépítési Kézikönyv. Budapest, 1999, Gyorsjelentés Kiadó Kft Dr. Széll Mária: Transzparens épületszerkezetek Pécs, 2001 Épületfelújítási Kézikönyv. 12 Modern épületszerkezetek Budapest, 2004, Dashöfer Verlag A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 156 ►