Építészet | Felsőoktatás » Fátrai György - Magasépítés II.

Fátrai György MAGASÉPÍTÉS II. Készült a HEFOP 3.31-P-2004-09-0102/10 pályázat támogatásával Szerző: dr. Fátrai György egyetemi docens Lektor: dr. Karácson Sándor műszaki tudományok doktora okleveles építészmérnök Fátrai György, 2006 Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék A dokumentum használata Vissza ◄ 3 ► A dokumentum használata Mozgás a dokumentumban A dokumentumban való mozgáshoz a Windows és az Adobe Reader megszokott elemeit és módszereit használhatjuk. Minden lap tetején és alján egy navigációs sor található, itt a megfelelő hivatkozásra kattintva ugorhatunk a használati útmutatóra, a tartalomjegyzékre, valamint a tárgymutatóra. A ◄ és a ► nyilakkal az előző és a következő oldalra léphetünk át, míg a Vissza mező az utoljára megnézett oldalra visz vissza bennünket. Pozícionálás a könyvjelzőablak segítségével A bal oldali könyvjelző ablakban

tartalomjegyzékfa található, amelynek bejegyzéseire kattintva az adott fejezet/alfejezet első oldalára jutunk. Az aktuális pozíciónkat a tartalomjegyzékfában kiemelt bejegyzés mutatja. A tartalomjegyzék használata Ugrás megadott helyre a tartalomjegyzék segítségével Kattintsunk a tartalomjegyzék megfelelő pontjára, ezzel az adott fejezet első oldalára jutunk. Keresés a szövegben A dokumentumban való kereséshez használjuk megszokott módon a Szerkesztés menü Keresés parancsát. Az Adobe Reader az adott pozíciótól kezdve keres a szövegben A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 3 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Vissza ◄ 4 ► Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 5 2. Építési rendszer, építésmódok 6 2.1 A tömörfalas építés jellemzői 8 2.2 A vázas építés jellemzői 9 3. Alapozások 12 3.1 Síkalapozások14 3.2 Mélyalapozások 31 4. Teherhordó

falszerkezetek 39 4.1 Kézi falazó elemekből épített falak 41 4.2 Zsaluzóelemes félmonolit falak 55 4.3 Vegyes falak 62 4.4 Előregyártott falak 63 4.5 Öntött (monolit) falak 77 4.6 Pincefalak 87 4.7 Lábazati falak90 5. Térelhatároló falak 94 5.1 Szerelt könnyű térelhatároló falak 95 5.2 Válaszfalak 100 6. Falak felületképzése, burkolatai 110 6.1 Kéreg jellegű monolit felületalakítások110 7. Lépcsők 118 7.1 A lépcsőszerkesztés alapelvei 118 A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 4 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Bevezetés Vissza ◄ 5 ► 1. Bevezetés Ez a jegyzet a Magasépítés I. című tárgy anyagára épülve mélyíti tovább az abban foglalt épületszerkezettani, építéskivitelezési és épületfenntartási ismereteket a tömörfalas és a vázas építésmódok alapvető területein. Az érintett témakörök: alapozások, fal- és lépcsőszerkezetek Az egymásra

épülés miatt esetenként a fenti jegyzet ábráira is hivatkozunk (I./) A felhasznált irodalom Dr. Gábor László: Épületszerkezettan I-IV Tankönyvkiadó, Bp. Brúzsa László: Épületszerkezetek (ábraanyag) Tankönyvkiadó, Bp. Dr. Széll László: Építéstechnológia I Tankönyvkiadó, Bp. Dr. Karácson Sándor: Épületszerkezetek Ábragyűjtemény Tankönyvkiadó, Bp. Dr. Varga László: Geotechnika IV (Alapozás) Tankönyvkiadó, Bp Lévai Jenő: Épületszerkezetek I-II. Tankönyvkiadó, Bp. Dr. Tallós Elemér- DrKoppány Attila: Épületszerkezetek Tankönyvkiadó, Bp. Dr. Koppány Attila: Épületszerkezettan I-II NOVADAT Dr. Fátrai György: Magasépítéstan I-III SZIF, Győr www. acohu www. docahu www. durisolhu www. leierhu www. perihu www. paschalde www. xellahu www. wienerbergerhu A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 5 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Építési rendszer,

építésmódok Vissza ◄ 6 ► 2. Építési rendszer, építésmódok Az építési rendszer Az egyes épületek előállítását szolgáló • szerkezeti megoldások, • építési technológiák, és • építésszervezési módszerek összességét építési rendszernek, megvalósulási folyamatát építésmódnak nevezzük. Egy-egy építési rendszer meghatározott térstruktúrájú, de különböző méretű és alaprajzú, és eltérő igényszintű épületek építését teszi lehetővé. Az építési rendszer zárt, vagy nyitott aszerint, hogy más rendszer elemeit képes-e befogadni illetve saját elemeit más rendszerekbe exportálni. Az építési technológiák a szerkezeti anyagokból félgyártmányok, épületelemek, épületszerkezetek ( alrendszerek, komponensek, szerkezetrészek, szerkezeti elemek ) előállítására szolgáló munkafolyamatok ( szállítási, tárolási, mozgatási, anyagalakítási, beépítési műveletsorok ) végrehajtási

módozatait, körülményeit és ésszerű sorrendjét határozzák meg. Az építési rendszer hatékony alkalmazását integrált információs, vezetési, és irányítási szervezési rendszer teszi lehetővé a működtető szervezetek ( tervező, beruházó, gyártó, készletező, kivitelező ) számára. Egy-egy építési feladathoz rendelt építési rendszer kiválasztását az alábbi kérdéssor megválaszolása segítheti: • Egyedi tervezésű, vagy sorozatban készíthető, esetleg tipizálható az épület ? • Az építés időtartamának van-e gazdasági jelentősége? (például: a korábbi üzembe helyezés hoz-e hasznot?) • Van-e igény későbbi változtatásokra (átalakítás, bővítés)? • A rendelkezésre álló kivitelező szervezetek milyen építésmódok alkalmazására képesek? • Az adott feladat a helyszíni és előregyártási munkák milyen arányával oldható meg optimálisan? A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 6

► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Építési rendszer, építésmódok Vissza ◄ 7 ► • Milyen gépesítési lehetőségek hasznosíthatók? • A természetes folyamatok időtartamának csökkentése lehetséges, illetve gazdaságos-e? (a bevitt építési nedvesség csökkentése például szerelő jellegű technológiákkal , érlelési eljárások alkalmazása, téliesítés, .) A szerkezeti rendszer Adott építési rendszerben létrehozott épület teherhordó és térelhatároló szerkezeteiből kialakított szerkezeti rendszer • igazodik az épület funkcionális és térigényeihez, • figyelembe veszi az erőtani adottságokat, lehetőségeket és követelményeket. Az építési hierarchiában elfoglalt helyük szerint a szerkezeti rendszereket alrendszerek, az alrendszereket komponensek, a komponenseket szerkezetrészek, a szerkezetrészeket szerkezeti elemek alkotják. Szemléltetésül: Rendszer: maga az épület összes

szerkezetével; Alrendszer: a közbenső komplex (teljes) födém; Komponensek: a teherhordó födém (nyersfödém), a padló rétegrend (több rétegű szerk.); Szerkezetrészek: hangszigetelő réteg; Szerkezeti elemek: fóliába csomagolt hangszigetelő tábla; Alkatrészek: védőfólia, ásványgyapot tábla; Szerkezeti anyagok homokterítés; Anyagok: laza ásványgyapot, műgyanta A szerkezeti elemeket alkatrészekből (félgyártmányok) és szerkezeti anyagokból állítják elő. A szerkezeti anyag tehát közvetlenül szerkezeti elem előállítására szolgáló természetes anyag (például kő), vagy ipari termék (építőanyag). Épületeink a következő szerkezeti rendszerekkel társult építésmódokkal valósíthatók meg: • Tömörfalas szerkezeti rendszer • Vázas szerkezeti rendszer • Térbeli és komplex ( többfunkciós ) szerkezeti rendszerek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 7 ► Magasépítés II. A dokumentum

használata | Tartalomjegyzék Építési rendszer, építésmódok Vissza ◄ 8 ► 2.1 A tömörfalas építés jellemzői A rendszer jellemzője, hogy a terek függőleges elhatárolására, és részben osztására a teherhordó falszerkezetek (úgynevezett felmenő, vagy főfalak) szolgálnak. 2.11 Jellemző alaprajzi elrendezések hosszfalas, harántfalas, vegyes, félvázas (átmeneti megoldás) 2.12 Alkalmazott (szerkezeti) anyagok • föld, vályog, agyag, • tömör égetett agyagtégla, • vázkerámia falazóblokk, • vegyes anyagú kézi falazóelemek, kő, • kő+tégla, vegyes falazóanyagok, • beton, vasbeton, könnyűbeton, • kis-, közép-, és nagyblokkok könnyűbetonból, előfalazott tégla blokk, • vegyes anyagú panel elem 2.13 Tömörfalas építésmódok Hagyományos változatok • kőfal - boltozat – fafödém; • téglafal - téglaboltozat - acélgerendás vagy vasbeton födém; • beton vagy vasbetonfal - monolit vasbeton födém

(egyedi zsaluzatokkal készítve) Az úgynevezett korszerű építésmódok a helyszíni élőmunka kiváltásával, az építési segédszerkezetek fejlesztésével, előregyártással, valamint a szerelő jelleget és a monolitikus egységre való törekvést ötvöző félmonolit eljárások alkalmazásával valósíthatók meg. Fejlesztett, iparosított megoldások • öntöttfalas építési eljárások (célzsaluzatokkal, például: csúszózsaluzás); A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 8 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Építési rendszer, építésmódok Vissza ◄ 9 ► • bennmaradó zsaluelemes (héj- vagy kéregzsalus) félmonolit eljárások; • nagyméretű, kézi falazóelemek, könnyű gerendák, béléstestek használata (pl.: vázkerámia elemes szerkezetek); • előregyártott (daruval mozgatható) nagyelemek alkalmazása (blokkos és panelos építésmódok). 2.2 A vázas építés jellemzői

Mint már ismert a vázas szerkezeti rendszerű épületekben a teherhordó vázelemekre épített térelhatároló, térosztó és térlefedő szerkezetek alkotják a kívánt térstruktúrát. Az általában lineáris vázelemek húzott-nyomott rudak, vagy összetett igénybevételű (hajlított, nyírt, külpontosan terhelt) gerendák illetve vázpillérek (oszlopok) lehetnek. A vázat ív- és keretszerkezetek, valamint térbeli rácsozat is képezheti A vízszintes térosztó-lefedő szerkezeteknek gyakran függőleges teherhordó és vízszintes merevítő szerepük is van (födémek, tetőszerkezetek). 2.21 Alaprajzi elrendezések • hossz-, • haránt-, • vegyes-, • és a két irányban teherhordó födémelemeket hordozó egyesített vázszerkezet (I./41 ábra) 2.22 Alkalmazott (szerkezeti) anyagok • fa, kő, tégla; • monolit (helyszínen zsaluzatba öntött) beton; • előregyártott vasbeton; • acél, alumínium, műanyag A dokumentum használata |

Tartalomjegyzék Vissza ◄ 9 ► Magasépítés II. Építési rendszer, építésmódok A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 10 ► 2.23 Vázas építésmódok Hagyományos változatok • hagyományos favázas szerkezet; • monolit vasbeton pillér-gerenda váz - monolit vasbeton födém; • melegen hengerelt acélszelvényekből alakított pillér-gerenda váz - monolit vasbeton födém (acél szelemen-gerendákkal) Vegyes anyagú, építésű és korszerűsített változatok • könnyű fa-, pallóvázas, változatok; • többször felhasználható (cél-)zsaluzatos, öntött építésmóddal készített pillérváz - monolit vasbeton lemezfödém (például: gombafödém); • csúszózsaluzással épített belső (merevítő-) mag - vasbeton vagy acél vázszerkezet - vasbeton födém; • előregyártott elemekből készített vasbeton vázszerkezet - előregyártott pallós vasbeton födém - előregyártott vasbeton falpanel; •

előregyártott elemekből készített vasbeton vázszerkezet - bennmaradó, együttdolgozó zsaluzású (például acél trapézlemez) vasbeton födém elemes vagy szerelt térelhatárolás; • többszintes vázoszlopok - a térszínen előregyártott vasbeton vagy acélszerkezetű födémek (csoportos födémemelési eljárással a végleges födémszintekre emelve); • többszintes vázoszlopok - a monolit vasbeton födémek (zsaluemelési eljárással a végleges födémszinteken kivitelezve); • előregyártott elemekből szerelt könnyű acélváz - bennmaradó, együttdolgozó zsaluzású (például: acél trapézlemez) vasbeton födém – elemes, vagy szerelt térelhatárolás: könnyűszerkezetes építés, A térbeli és komplex szerkezeti rendszerek, építésmódok részletes elemzésére, taglalására az Épületszerkezettan c. tárgyban, csarnokszerkezeti példák bemutatásán keresztül kerül sor A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 10 ►

Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Építési rendszer, építésmódok Vissza ◄ 11 ► A továbbiakban a tömörfalas és a vázas építésmódok legfontosabb szerkezetcsoportjainak a korábbiaknál részletesebb, elsősorban az építőmérnöki gyakorlat számára lényeges szempontjait figyelembevevő tárgyalása, elemzése, példáinak bemutatása következik: alapozások, teherhordó falak, térelhatároló és térosztó falak, lépcsőszerkezetek. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 11 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapozások Vissza ◄ 12 ► 3. Alapozások Az épületek (és építmények) alapozása felveszi a közvetve és közvetlenül átadódó összes terheket és áthárítja az altalajra. Az alapozásokkal szemben támasztott ismert követelmények: • statikai állékonyság (süllyedés, elcsúszás, billenés, ellen); • káros nagyságú feszültségek

kialakulásának megelőzése az épület öszszes szerkezeteiben és az altalajban; • káros mértékű süllyedések és süllyedéskülönbségek kialakulásának megelőzése; • ellenálló képesség a járulékos hatásokkal (fagy, agresszív nedvesség,) szemben; • a fenti követelmények hatékony, de gazdaságos kielégítése helyes anyag-, szerkezet-, és alapozási mód választással Alapozást befolyásoló legfontosabb épületjellemzők az épület méretei, arányai - a terhelés mértéke, az alaprajz és a tömeg tagoltsága - a terhelések eloszlása, az épület szerkezeti rendszere - a teherátadás módja (vonal menti, pontszerű, síkfelületen eloszló, ), a tartószerkezet statikai erőjátékának jellemzői (szabadságfokok, mozgásérzékenység). A talajviszonyok alapozásra ható fizikai és kémiai jellemzők mellett lényeges szerepe van a talajrétegződés és a talajvízviszonyok helyzetének, alakulásának is. Az alapozási mód

megválasztása során figyelembeveendő egyéb fontos szempontok • a helyszín (esetleg kedvezőtlen) adottságai (például alábányászottság, üregeltség, csúszásveszély, belvíz ); • az épület gazdasági értéke, tervezett élettartama; • az építési idő lerövidítésének jelentősége; • a gépesíthetőség; • a prefabrikációs/előregyárthatósági fok; A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 12 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapozások Vissza ◄ 13 ► • a téliesíthetőségi lehetőségek; • a leendő kivitelezők szakmai felkészültsége, technológiai felszereltsége, kapacitása, A terhelt talajréteg mélységi helyzetének és az épület-altalaj közötti teherközvetítés módjának függvényében síkalapozási módokkal (a felszínhez közel eső teherhordó réteg síkfelületen eloszló közvetlen terhelést kap) és mélyalapozási módokkal (a mélyebben fekvő

teherhordó réteg - közvetítő elemek által - terhelt) különféle szerkezeti anyagokból helyszínen készített, és előregyártott elemekből összeállított, valamint vegyes technológiájú alapozási szerkezetek építhetők. A magasépítésben lehetőség szerint az egyszerűbb, olcsóbb, síkalapozási megoldások alkalmazására törekednek. Mélyalapozást első sorban műtárgyak építésekor, vagy olyan magasépítési munkáknál használnak ahol a síkalapozás nem nyújt kellő műszaki teljesítményt. A mélyalapozás természetesen drágább, bonyolultabb, speciális kivitelezői felkészültséget és gépesítettséget igénylő feladat. Alapozási megoldások /jellemző alkalmazási területek/ Síkalapozások • sávalapozás /tömörfalas szerkezeti rendszerű épületek/ • pontalapozás (talp-, szoliter-, tömb-, kehely-, papucsalapok) /vázas szerkezeti rendszerű épületek, félvázas épületek pillérei/ • gerenda (szalag)- és gerendarács

alapozás /vázas szerkezeti rendszerű épületek/ • lemezalapozás /tömörfalas és vázas szerkezeti rendszerű épületek alapozása, talajvíznyomás, felhajtóerő felvétele, szigetelésvédelem/ • különleges síkalapozások (héj-, ék-, árbóc-, alapozások) Mélyalapozások • kút- és szekrényalapozás (süllyesztett alapozások) /térszíni előregyártás – műtárgyak-, közvetítő szerkezettel épületek alapozása/ A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 13 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapozások Vissza ◄ 14 ► • cölöpalapozás /műtárgyak-, közvetítő szerkezettel: épületek alapozása/ • résfalas alapozás /határfalak alapozása, szigetelést tartó fal, munkagödör-, pincetömb elhatárolás, -megtámasztás/ 3.1 Síkalapozások Ha a talajfelszínhez közel kellő vastagságú teherbíró talajréteg van, és a várható süllyedéskülönbségek az épületre nézve

nem káros mértékűek, vagy a felszínhez közeli talajréteg teherbírása csekély ugyan, de az épület viszonylag könnyű, vagy a szükségszerűen mélyebb alaptömb többletterhe kicsi, de a terhek nagyobb területen eloszthatók, esetleg a talajcsere, javítás, szilárdítás olcsón megoldható, akkor egyszerű, gazdaságos és célszerű síkalapozásokat készíteni. (I/81 ábra) 3.1 ábra Síkalapok alapozási mélysége a – sík terep, változó mélységben fekvő teherbíró talaj: a1 -egyenletesen lépcsőzött sávalapok; a2 - egyenletesen változó mélységű pontalapok; b – lejtős terep: b1 - egyenletesen lépcsőzött falazott sávalapok; b2 - egyenletesen lépcsőzött monolit beton sávalapok, ellenlejtő alapsíkokkal Az alapsík minimális mélységét a teherbíró rétegek helyzete mellett az úgynevezett fagyhatár is korlátozza. Hazánkban ez azt jelenti, hogy a tér- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 14 ►

Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapozások Vissza ◄ 15 ► szín alatt legalább 80100 cm mélységben kell az alapsíkot kialakítani, hogy a fagy hatására képződő "jéglencsék" károsító hatásait megelőzzük. Különféle okok miatt az alapozás síkja épületen belül is változhat, például, ha • a teherhordó réteg nem vízszintes (3.1 a, b ábra), • lejtős a terep (3.1 c, d ábra), • vagy az épület részben alápincézett (3.2 a ábra) 3.2 ábra Az alapsík felvételének lehetőségei a – részben alápincézett épületben: a1 – sávalapok lépcsőzésével; a2 – pontalapok szintváltásával; b – a lemezalapok vízszintes alapsíkja: b1 – a teherbíró réteg felszíne alatt; b2 – a teherbíró réteg felszínének kiegyenlítésével Az alapozási síkok minden esetben lépcsőzve követhetik a terep, a teherbíró talajréteg felületét. A hirtelen nagymértékű szintváltás káros

feszültséghalmozódásokhoz, repedések kialakulásához, tönkremenetelhez vezethet, ezért teherbíró rétegen belül (például a részben alápincézett épület esetén) is kerülni kell. A lépcsőzés akkor megfelelő, ha egyenletes kiosztású, a felszín változását követi, de meredeksége legfeljebb a talaj természetes rézsűszöge, illetve 30° alatt marad A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 15 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapozások Vissza ◄ 16 ► Lemezalapok vízszintes alapsíkját is a teherbíró talajfelszín legmélyebb pontja alatt kell felvenni. Gazdasági megfontolás alapján a felszín kiegyenlítése (például soványbeton kitöltéssel) is alkalmas megoldás lehet (32b2 ábra) 3.3 ábra Az alapsík felvétele melléépítés esetén a – a tervezett épület alapsíkja meglévő épületével azonos mélységbe kényszerül; b – a régi épület alapsíkját az új,

tervezett szintre kell mélyíteni Szomszédos épületek csatlakozó alapsíkjait azonos mélységben kell felvenni, mert meglévő épület melletti sekélyebb alapozás annak oldalfalára, pincefalára káros oldalnyomást fejt ki, meglévő épület melletti mélyebb alapozás veszélyezteti annak állékonyságát. Ilyen esetben szakaszos aláfalazás (-betonozás,) módszerével -dúcolás védelme mellett - a régi alapokat is le kell mélyíteni az új alapozás síkjáig! (3.3 ábra) 3.11 A sávalapok A falszerkezetet teljes hosszúságában alátámasztó (tehát hossztengelye mentén vonalszerűen terhelt) derékszögű négyszög, lépcsősen, vagy ferdén kiszélesített keresztmetszetű, fagyálló szerkezeti anyagokból /terméskő (3.5 ábra), tömör égetett agyagtégla (34 ábra), csömöszölt és "úsztatott" beton, vasbeton (36 ábra)/ készített alaptestek általában a tömörfalas szerkezeti rendszerű épületek főfalainak alapozására

szolgálnak, szemcsés és kötött talajokban. (I/81 a ábra) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 16 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapozások Vissza ◄ 17 ► 3.4 ábra Tömör téglából falazott sávalapok a – négyszög keresztmetszettel, szerkezetileg szükséges, teherbírás szempontjából elégséges szélességgel /B (sz)/; b – lépcsősen, alul a teherbírás szempontjából elégséges szélességre /B (f)/ növelve (két változat!) A falazott sávalapok régi (akár /XIX-XX./ századfordulós) épületek falai alatt még ma is fellelhetők. Kiszélesített változataikat lépcsős keresztmetszetekkel (például téglából négy rétegenként fél-, vagy két rétegenként negyed tégla szűkítéssel alakították: 3.4 ábra) A mészhabarcsba rakott változatok csak rövid élettartamra (5-15 év) tervezett, ideiglenes épületek alapjai lehettek. Az alaptestnél gyengébb teherbíró

képességű altalajra a viszonylag kis felületen átvett terheket csak nagyobb felületre szétosztva lehet áthárítani, ezért van szükség a kiszélesített keresztmetszetű sávalapokra. A kiszélesítés mértékét a mélységgel arányosan a szerkezeti anyagokra jellemző teherátadási szög korlátozza (ennél laposabb szög alatt a nyomófeszültségek nem adódnak át az adott anyagban). A teherátadási szög anyagfüggő jellemző, gyengébb anyagokban meredekebb, szilárdabb anyagokban laposabb szögtartományba esik. Jellemző érték a beton teherátadási szöge, amely 45°. A keresztmetszetek egyéb A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 17 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapozások Vissza ◄ 18 ► méretkötöttségeit szerkezeti és technológiai indokokkal magyarázhatjuk. (kötési szabályok, építési pontatlanságok kiküszöbölése, zsaluzhatóság,) 3.5 ábra Terméskőből falazott

sávalapok a – négyszög keresztmetszettel, szerkezetileg szükséges, teherbírás szempontjából elégséges szélességgel /B (sz)/; b – lépcsősen, alul a teherbírás szempontjából elégséges szélességre /B (f)/ növelve 3.6 ábra Beton anyagú, kiszélesített sávalapok a – úsztatott (francia-)beton-; b – csömöszölt beton-; c – (teherosztó vasalású) vasalt beton-; d – (fordított konzolként vasalt) vasbeton sávalap A hajlító-, és nyíró igénybevételek felvételére is alkalmas vasbeton sávalap a terhek áthárítását keresztmetszeti síkban működő (fordított) konzolként teszi. Ennek megfelelően fővasai, (kellő betontakarással) a sávalap A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 18 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapozások Vissza ◄ 19 ► alsó síkjában, a terhelő fal tengelyére merőlegesen helyezkednek el. Szükség szerint felvezetett nyíróvasak és

természetesen elosztó vasalás egészíti ki az armatúrát (vasszerelést: 3.6d ábra) Míg a falazással készített szerkezetek és az altalaj közé kiegyenlítő-teherelosztó ágyazati réteg, addig a talajra kerülő vasalt és vasbeton szerkezeteknél (a vasszerelés védelmére) szerelőbeton-réteg kerül. A betonozott alaptestek (3.6 ábra) - amennyire lehetséges - termett talaj földpartok közé, egyébként zsaluzatokba kerülnek, döngölt, csömöszölt, vagy vibrált tömörítéssel, gyakran terméskő- (vagy jóminőségű betondarabok) "úsztatásával". A kivitelezés lényeges szempontjai: • a betonalapok alsó síkja csak a teherbíró termett talaj felső síkja alatt 2030 cm mélységben alakítható ki; • eltúlzott alapárok mélyítés esetén tilos visszatöltött földre alapozni, (sovány-)beton kitöltésre, kiegyenlítésre lesz szükség; • az elkerülhetetlen munkahézagok csak függőleges és/vagy vízszintes felületekkel,

szabályos technológiával (nedves, durva felületű csatlakozás, tapadóhíd,) • az „úsztatott” elemek (3.6 a ábra) legfeljebb 20 cm méretűek legyenek kellő mértékű betontakarásokkal egymás közt és az alaptest felszíneihez képest is; • az előírt összetételű frissbeton keverék szabályos bedolgozása, tömörítése, utókezelése biztosítja csak a tervek szerint előírt minőséget 3.12 A pontalapok A sávalapok hossza a szélességük három és félszeresét meghaladja. A rövidebb falszakaszok, félvázas és vázas szerkezeti rendszerű épületek pillérei, oszlopai teherátadására szolgálnak a pont-, vagy tömbalapok (más néven: szoliter alapok), szemcsés és kötött talajokban. (I/81b ábra) A sávalapokkal azonos szerkezeti anyagokból azonos keresztmetszetekkel, a (megközelítően pontszerűen) terhelő pillér, vagy oszlop keresztmetszetétől függően négyszög (négyzet, téglalap), sokszög, vagy kör alaprajzú hasáb, henger,

csonka gúla, lépcsős "piramis", vagy csonka kúp alakú, rendszerint monolit pontalapok készíthetők. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 19 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapozások Vissza ◄ 20 ► A csak nyomásra igénybe vehető anyagú pontalapok kiszélesítése a teherátadási kúpon belül célszerű, míg a vasbeton pontalapok két irányban teherhordó konzolos szerkezetként értelmezhetők. A vázas szerkezeti rendszerű épületek alapozásához kapcsolódóan a pontszerű és jelentős mértékű erőátadás, esetenként pillérbefogás és a szigetelés folytonosságának együttes igényét • alapozásmód választással, (például lemezalapozás), • teknőszigeteléssel, • vagy nagy teherbírású pillérszigeteléssel, (acéllemez, vagy vízzáró tömegbeton: 3.7 ábra) elégíthetjük ki 3.7 ábra Monolit vasbeton pillér és pontalap teherátadó kapcsolata és

talajnedvesség elleni szigetelése a – acéllemez szigetelésen átvezetett, vízhatlan módon körbehegesztett „tüskézéssel”; b – tömítőszer adagolású vízzáró betondugó használatával Az első két esetben a szigetelés az alapozás síkja alá esik, így a pontalap és a pillér közötti „tüskézett” kapcsolatot kikerüli. Az acéllemez szigetelés, a bitumenes lemezekkel szemben bírja az 5 MPa feletti nyomófeszültséget is, a lemez lyukain átvezetett tüskék pedig vízhatlan módon körbehegeszt- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 20 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapozások Vissza ◄ 21 ► hetők. A padlószigetelés csatlakozása csavaros szorító peremmel lehetséges (37a ábra) 3.8 ábra Beton és vasbeton pilléralapok a – monolit beton pontalap; b – monolit vasbeton pontalapok: b1 – csonka gúla alakú; b2 – merevítő bordás; c – előregyártott vasbeton

kehelyalap A vízzáró dugó (viszonylagos szárazságot kívánó terekben) a pillér veszélyes mértékű felnedvesedését meggátolja, a tüskézett kapcsolatot megengedi. A legalább 30 cm magasságig felvezetett padlószigetelés mechanikai védelméről, takarásáról (például rabic lábazattal) gondoskodnak. (37b ábra) Szigetelési feladattal is megbirkózó kent padlóburkolatok is alkalmazhatók erre a célra. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 21 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapozások Vissza ◄ 22 ► A vasbeton pilléralapozás előregyártott kehely alaptest készítésével és beépítésével is megoldható. A kehelyalapok formálása az előregyártás és a vázépítés szempontjait ötvözi. A ferde falú, lefele szűkülő nyílású kelyhek az öntőformáról való leválasztás megkönnyítése mellett a pillér helyszínen központosítható beépítését is segítik. A kelyheket

a beépítés során legalább 15 cm vastag helyszíni beton lemezre fektetik, cementhabarcs ágyazattal biztosítva az egyenletes felfekvést, teherátadást (a helyszíni betonréteg vastagságának változtatásával követhető a teherhordó talajréteg változó mélységű felszíne is). A pillérek magassági beállítására 5 cm tervezett- (a valóságban a szintezés eredményétől függően 36 cm) vastagságú szintezőbeton réteg szolgál a kehely fenekén. A központosítást két-két pár szemben fekvő keményfa ékpár működtetésével lehet legegyszerűbben megoldani. Gyorsabb, pontosabb megoldást nyújt a szintezőbetonba ágyazott központosító csap és a ráillő persely amelyet a pillér alsó sík felületének központjába helyeznek el a gyártás során (Pongyola szakzsargonban: belegyártják). A pillér (keretláb) -alaptest kapcsolat a kehely pillértő-vastagsághoz viszonyított mélységének megfelelően minősíthető csuklósnak, vagy

befogottnak (nyomaték-bírónak). Esetenként a fő teherhordási síkokban eltérő kapcsolat is kialakítható (például a keretsíkban befogott, a keret síkjára merőlegesen pedig csuklós-, vagy részleges befogású megoldás) A tökéletes befogást technikailag a kehely és a pillértő közötti hézag előírt-, jóminőségű kibetonozása biztosítja. Acélszerkezetű pillérek, keretlábak, alapozása során figyelemmel kell lenni a beton- és acélszerkezetek nagyságrendben eltérő (cm – mm) méretpontossági lehetőségeire, igényeire. A pillértalpakat az alaptestekben kialakított lehorgonyzó lyukakba, üregekbe kötött központosan és magasságilag is (tehát három irányban /x,y,z/ beállítható) lehorgonyzó (anker-) csavarkészletek segítségével rögzítik, majd az üregeket erős injektáló habarccsal kitöltik. (39 ábra) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 22 ► Magasépítés II. A dokumentum használata |

Tartalomjegyzék Alapozások Vissza ◄ 23 ► 3.9 ábra Acél pillér lehorgonyzás monolit beton tömbalaphoz (Gábor László nyomán) a – a pillértalp kialakítása hegesztett kapcsolatokkal; üregképzések a lehorgonyzás számára; a1 – bebetonozott szögacélba akasztható kampós horgonycsavar-szár; a2 – alternatíva: bebetonozott „C” profil-dobozba kapaszkodó elfordítható kalapácsfejű horgonyszár A gyártás vagy helyszíni betonozás során kirekesztett üregek helyett utólag fúrt lyukak is alkalmas megoldásokat kínálnak, például feszítőékes (dűbeles) rögzítések számára. 3.13 Gerenda és gerendarács alapok A hossz-, és/vagy harántvázas szerkezeti rendszerű épületek gyengébb altalajok esetén nem alapozhatók pontalapokkal gazdaságosan, mert túl nagy alapterületű alaptestekre lenne szükség. A pillérsorok alatt végigvezetett (fordított) többtámaszú tartóként működő hajlított gerendatartó hatékonyabb

teherátadásra képes (befogott pillérekkel akár az épület merevítésében is részt vehet). A pillérek koncentrált terheire a gerendatalpak (szalagalapok) alsó felületeit terhelő, megoszló talajfeszültségek „válaszolnak”. (I/81c ábra) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 23 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapozások Vissza ◄ 24 ► A gerenda és gerendarács alapok ma már kizárólag vasbetonból (rendszerint monolit módon) épülnek/ építhetők. Korábbi példák fából, bebetonozott merev acélgerendákból (például vasúti sínekből) épített gerenda- és gerendarács alapokat is bemutatnak. 3.10 ábra Monolit vasbeton gerenda- vagy szalagalap a1 – szerkesztési alapelvek; a2 – gerendaszélesítés ritkább pillérosztás esetére (bankett alap) A hajlított gerenda-keresztmetszet (a széles nyomott betonövvel) a vasbetonszerkezetek alakításának jellegzetes példája (a

húzó igénybevételeket a gerenda hossztengelyével párhuzamosan futó vasalás veszi fel). A fordított „T” alakú keresztmetszet szélesebb alsó öve a talajra jutó feszültségek elosztása mellett a pillérek közötti szakaszon nyomott betonfelületként is jelentős szerepet vállal a hajlított gerenda teherviselésében. (310a1, 312 ábra) A gerenda pillér kapcsolat a koncentrált, jelentős nagyságú erő bevezetése miatt a szerkezet kényes csomópontja. Ezért gyakran a gerenda felső részének pillér körüli kiszélesítésével, úgynevezett bankett alapot készítenek (3.10a2 ábra) Gerenda alapozás esetén, a pontszerű alapozásokhoz hasonlóan szükség lehet a gerendákra merőleges földszinti, vagy pincefalak alapozását biztosítandó az alapgerendákra, gerendavégekre támaszkodó (monolit, vagy esetenként előregyártott) talpgerendák készítésére is. (311 ábra) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 24 ►

Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapozások Vissza ◄ 25 ► 3.11 ábra Talpgerendák használata a – szalagalapozás vágóéles talpgerendával; b – pontalapozás hőszigetelt lábazati (talp-) gerendával 3.12 ábra Talajnedvesség ellen (kétrétegű bitumenes lemez-) teknőszigeteléssel védett monolit vasbeton gerendaalap (Pillérek között, középen felvett metszet) A talpgerendák csupán a földszinti-, vagy a pincefalakat hordozzák, ezért terhelésük és így süllyedésük is kisebb lenne az épület vázszerkezetének alapjaként szolgáló alapgerendákénál. Szerkezeti kapcsolataik révén azonban együtt süllyednek A talpgerendákat vágóéles kialakítás és laza feltöltésre fektetés óvja meg az egyébként bekövetkező „fennakadástól”, és a vele járó káros alakváltozástól (felhajlás). A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 25 ► Magasépítés II. A dokumentum használata |

Tartalomjegyzék Alapozások Vissza ◄ 26 ► A pillér-gerenda szerkezeti kapcsolatának („tüskézett”) kialakítását a szalagalap teknőszerű körbeszigetelése teheti lehetővé (3.12 ábra) Vegyes és egyesített vázas szerkezeti rendszerű épületek esetén, vagy ha kétirányú merevítésre is szükség van gerendarács alapozás készíthető. (I./81d ábra) 3.14 Lemezalapok A lemezalapok egy-, vagy két irányban teherhordó hajlított szerkezetek, amelyek igénybevételeit a " fordított födém" elv alapján határozhatjuk meg. A támaszerőket az ismert fal-, vagy pillérterhekkel helyettesítve számíthatjuk ki a síkfelületen fellépő megoszló talajfeszültséget, amelynek a talaj határfeszültsége alatt kell maradni. (I/81e ábra) 3.13 ábra Csömöszölt beton (leterhelő) lemezalap a – épület (épületegység) alatti összefüggő talajvíznyomás elleni leterhelő síklemez szerkezet átnézeti terve (metszet); a1 – főfal

alatti részlet agreszszív talajvíz elleni teknőszigeteléssel A lemezalapok vasbetonból készülnek. A talajvíznyomásból fellépő felhajtóerők ellen, vasbeton ellenlemezként is dolgozó lemezalapok, vagy csömöszölt beton leterhelő lemezek is szolgálhatnak. (313 ábra) Akkor célszerű a teljes épületet összefüggő lemezalapra helyezni, ha bizonyos terhelési és talajadottságok (kis teherbírású talaj, nagy terhek, egyenlőtlen tehereloszlás,) esetén túlságosan nagy alapterületű sáv-, vagy pontalapok, esetleg túl sűrű, és széles gerenda, illetve gerendarács alapok használatára lenne szükség, továbbá ha a talajszint alatti tereket, szerkezeteket a talajvíz nyomása vagy agresszív hatásai ellen védeni, szigetelni kell. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 26 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapozások Vissza ◄ 27 ► Adott esetben gazdasági mérlegelés kérdése, hogy a

lemezalaphoz szükséges többlet betonmennyiség beépítésének költsége alatta marad-e a tagolt, összetett felületű pont-, vonal-, vagy rács jellegű alapok zsaluzási-, szigetelési többletköltségeinek (azok bonyolultságát is figyelembe véve). A szokásos vízhatlan talajvíz elleni szigetelések helyett egyes, csupán viszonylagos szárazsági követelményeket kielégíteni kívánó terek védelmére nagy tömörségű vízzáró lemezalapok is készíthetők. 3.14 ábra Felülbordás vasbeton lemezalap talajvíznyomás elleni teknőszigeteléssel a – szélső főfal alatti rézsűs oldalú főbordán át felvett metszet; b1 – közbenső vázpillér alatti (négyszögű) borda-részlet; b2 – erősítő- és keresztborda használata; padlószerkezet: a,b1 – monolit beton aljzaton; b2 – előregyártott vasbeton lemezaljzaton A lemezalapok már ismert szerkezetváltozatai • sík vasbeton lemezalapok (rendszerint alsó-felső hálóvasalásokkal, a

széleken befordított kontúrvasalásokkal és a szükség szerinti erősítő pótvasak, beépítésével); • bordás vasbeton lemezalapok (főfalak alatti, pillérek közötti erősítés 3.14 ábra); A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 27 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapozások Vissza ◄ 28 ► • kazettás vasbeton lemezalapok (közbenső, kétirányú fiókbordákkal – I./85a ábra); • fordított gombafödém típusú vasbeton lemezalapok (átszúródás elleni gombafejes pillércsatlakozású síklemez, vasaláserősítésű, esetleg merev acélbetétes rejtett gombafejes megoldások – I./85b ábra) A bordák természetszerűen felső-, általában ferde oldalfelületű szerkezetrészek. A pincepadló síkba hozásához régebben száraz salak, vagy homokfeltöltés, ma soványbeton kitöltés, vagy (bordákra vagy zsámolyokra támasztható) vasbeton lemezes álpadló szolgálhat (314b1, b2 ábra)

Egyes esetekben a bordák (vagy a fordított gombafejek) szabadon maradhatnak (például mélygarázsoknál hasznos kerékvetőként is szolgálhatnak). A lemezalapok készítése általában nagyméretű (dúcolt, szádfalakkal, résfalakkal védett vagy rézsűs partfalú) pincetömb kiemelést, és a teknőszerűen kívülről körbeszigetelt szerkezet szilárdulásáig folyamatos víztávoltartást, és ennek megfelelő munkaszervezést igényel. A minden esetben teknőszerűen készített szigetelés szigetelést tartó szerkezetek építését igényli: vízszintes aljzatbeton, szigetelést tartó falak szükség szerint erősítő pillérekkel, mozgási hézagokkal ellátva. Az elkészült szigetelést a szerkezetépítés időszakában védeni kell: homokterítésre vagy más védőrétegre kerülő, szerelőbetonként is szolgáló védőbeton rétegre, a függőleges szigetelés vasszerelés közbeni átszúródásait, sérüléseit megakadályozó belső szigetelést védő

fal, vagy réteg beépítésére, (3.14 ábra). A végleges takarás előtt a szigetelést a túlzott napsugárzás hatásaitól is óvni kell (ideiglenes takarással, fényvédő bevonattal,) és a takart szerkezetre vonatkozó szabályokat is be kell tartani: a vízhatlanság ellenőrzése, minőségtanúsítás, A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 28 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapozások Vissza ◄ 29 ► 3.15 Különleges síkalapok 3.15 ábra Különleges síkalapozási példák a – vasbeton héjalapok: a1 – monolit kúphéj pontalap; a2 – előregyártott harang alakú héjalap; a3 – gerenda héjalap; a4 – lemez héjalap; b – beton, vasbeton sávalapok: b1 – ék alakú kiszélesített alaptest; b2 – hengermetszék alakú kiszélesített alaptest; c – húzott alap; d – árboc alap; e – rövid fúrt cölöpalap (vasbeton koszorúgerendával) Néhány szerkezetpélda jellemzői: •

monolit vasbeton héjalap (hálós vasalású extra vékony /510 cm/ szerkezet; egyszer, kétszer görbült vagy torz felület; zsaluzat: formára „faragott” termett talaj /is lehet/); • előregyártott vasbeton héjalap (kisebb terhek, azonos egységek, ritkán alkalmazzák); • vasbeton ék- és henger alakú sávalap (a felfekvő felület nő, oldalirányú erőátadás is van); • húzott alap (például kábelszerkezetek lehorgonyzása); • árboc alap (oszlopok, rudak befogása); • vasbeton fejgerendás rövid fúrt (beton vagy talaj-) cölöp, 3.16 Válaszfalak alapozása Jelentéktelen feladatnak tűnik, mégis (vagy talán éppen ezért) számos építési kár forrása a válaszfalak helytelen (esetenként hiányzó) alapozása. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 29 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapozások Vissza ◄ 30 ► 3.16 ábra Válaszfalak alapozása a – aljzatvastagítás nélkül;

b – „sz” szélességű aljzaterősítéssel: b1 – az aljzatréteg vastagításával; b2 – teherelosztó hálóvasalással; c – csömöszölt beton sávalappal; d – a főfalak alapjaira terhelő vasbeton gerendákkal: d1 – vágóéles monolit kialakítással; d2 - előregyártott vasbeton gerenda beépítésével A könnyű válaszfalak valóban nem igényelnek külön alapozást. A szerelt (vázas, panelos, vegyes) szerkezetek és a legfeljebb 6 cm vastag (kerámia, gázbeton, gipszperlit, tehát porózus anyagú és/vagy üreges szerkezetű) lapokból falazott válaszfalakat a szokásos vastagságú (68 cm) betonaljzatokra, szigetelést védő betonrétegre is építhetjük, szerelhetjük (3.16a ábra). A 6<>12 cm vastag falazatok alatt az aljzatbeton megerősítésére kell sort keríteni mégpedig • 68 cm-es vastagítással (3.16b1 ábra), • vagy hálós vasalás beépítésével (3.16b2 ábra) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 30

► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapozások Vissza ◄ 31 ► A 12 cm (fél tégla) vastagságú (vagy ennél vastagabb: például a 20 cm vastag hanggátló válaszfalak) alatt már valódi alapozásra van szükség, rendszerint • négyszög keresztmetszetű beton sávalapok (3.16c ábra), • monolit vasbeton gerenda alapok, • vagy előregyártott vasbeton gerenda alapok (3.16d2 ábra) formájában A sávalapok szélességét szerkezeti és technológiai korlátok határozzák meg, alapsíkja a teherhordó talajban veendő fel. (A fagyhatár állandó emberi tartózkodásra szolgáló belső terekben 50 cm-re csökkenthető) Gerenda alapokat akkor használunk válaszfalak alapozására, ha a földszinti padló a talajsíkhoz képest nagyobb (1,0 m körüli) magasságban van, ugyanis ebben az esetben gazdaságtalan lenne a túl magas sávalap készítése. A monolit-, vagy előregyártott vasbeton gerendák a főfalak sávalapjai

támaszkodva kéttámaszú tartóként hordozzák a válaszfalakat A főés válaszfalak terheléskülönbségéből és süllyedés-azonossági kényszeréből adódó problémákat – a talpgerendákhoz hasonlóan – ebben az esetben is vágóéles kialakítás és laza feltöltésbe való ágyazás oldhatja meg. A válaszfalak gerendákkal történő alapozása nem tévesztendő össze a 3.13 pont alatt tárgyalt, vázas szerkezeti rendszerű épületek alapozására szolgáló gerendaalapozással, ugyanakkor rokon vonásokat mutat az ott leírt, bemutatott, a vázkitöltő falakat alapozó talpgerendákkal. Az előregyártott változat legtöbbször járatos vasbeton („G”,) vagy feszített beton („E”,”M”,) födémgerendák beépítésével valósul meg. Ezeket a gerendákat (különösen a feszített változatokat) nem nedves közegbe történő felhasználásra tervezték, ezért védelmükről (körülbetonozással, szigeteléssel, de legalább antikapilláris

töltéságyazással) gondoskodni kell! 3.2 Mélyalapozások A síkalapozásnál költségesebb, bonyolultabb, nagyobb technikai felkészültséget igénylő mélyalapozást akkor kell készíteni, ha a síkalapozás műszaki szempontból nem felel meg, mert a felszínhez közel eső talajréteg nem kellő teherbírású, a helyszíni körülmények kedvezőtlenek (kimosás-, A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 31 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapozások Vissza ◄ 32 ► csúszásveszély,), vagy gazdaságtalan a járulékos költségek (például a folyamatos víztávoltartás igénye) miatt. Az elsősorban műtárgyépítésben alkalmazott mélyalapozási eljárások a magasépítési gyakorlatban kevésbé terjedtek el, a különféle technológiák, szerkezetek osztályozására esetleges, részletes tárgyalásukra a Mélyépítés c. tantárgy keretében kerül sor. Magasépítési szempontból - az alapvető

működési elvek, építési megoldások és szerkesztési elvek ismerete mellett - a mélyalapok és a rájuk kerülő épület kapcsolata, a terheket közvető szerkezetek kialakítása lényeges kérdés. (I/82 ábra) 3.21 Süllyesztett alapok A kútalapok és a szekrényalapok építésére szolgáló eljárás lényege, hogy a talajszinten (helyszíni előregyártással) elkészített, vagy üzemben előregyártott elemekből összeállított, a leendő alaptesteket képező és határoló kutakat, illetve szekrényeket - folyamatos földkitermelés mellett – saját tömegükkel vagy pótterhelés segítségével végleges helyükre süllyesztik. A kiemelt föld helyét kitöltik: betonnal, sovány (cementszegény) betonnal, esetenként jól tömörített kavicsfeltöltéssel A kútalapok "pontszerűen" hárítják át a terheket. Az 13 m átmérőjű szerkezetek elrendezése az épület szerkezeti rendszeréhez, például vázelem-kiosztásának hálózatához

képes jól igazodni. Ez az alapozási megoldás módot nyújt az épületről átadódó változó mértékű terhek felvételére és az esetleg változó talajviszonyokhoz való alkalmazkodásra is, a szükség szerinti átmérőjű kutak szükség szerinti helyzetének, sűrűségének megválasztásával. (I/82b ábra) A térszínen kör-, négy-, vagy sokszög keresztmetszetű, állandó szélességű, vagy lefelé bővülő kialakítású, vagy alul vállkiugrással vastagított, illetve esetenként gyűrűs szerkezetű előregyártott elemes kutakat készítenek, illetve szállítanak a süllyesztés helyére. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 32 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapozások Vissza ◄ 33 ► 3.17 ábra A süllyesztett kutak alaki tulajdonságai a – kúposodó köpenyfalú kút; b – függőleges falú gyűrűs kút; c - függőleges falú hengeres kút; d – vállkiugrásos köpenyfalú

kút; Db – a kútköpeny belső (a esetben legkisebb) átmérője; Df – a kútköpeny külső legkisebb átmérője; D – a kútköpeny külső legnagyobb (a vágóél kerületének) átmérője 3.18 ábra A vágóélek kialakítása a – acél vágóél; b – kibetonozott acél vágóélek; c – idomacél szerelvényes vasbeton vágóélek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 33 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapozások Vissza ◄ 34 ► A földkiemeléses kútsüllyesztést • vállkiképzés (vagy a lefelé bővülő keresztmetszet), • vágóéles kialakítás (mindig a köpeny legnagyobb átmérőjű legalsó vonalát követve, rendszerint idomacél szelvényekből alakítva, bebetonozó karmokkal beépítve 3.18 ábra), • súrlódást csökkentő anyagú és a süllyesztés függőlegesben tartását megkönnyítő (például gyöngykavics, vagy bentonitos zagy) kitöltés a köpenyfal körül, •

esetenként önsúly feletti többlet (pót) terhelés is segíti/segítheti. 3.19 ábra Süllyesztések gépi földkiemeléssel (Varga László nyomán) a – víz alóli földkiemelés forgó felsővázas mobil kotrógép markoló szerelékével; b – telepített forgóvázas, markolókanalas kotrás; c – hidraulikus működtetésű mobil markoló-kotró használata A kutakat kitöltő olcsóbb (cementszegény) soványbeton, vagy tömörített homokos kavics teherhárító képességét a kutat lezárt csővé alakító szerkezeti beton fenék-, és fejdugók növelik. A fenékdugó termett talajjal érintkező részének domború kialakítása nagyobb teherátadási felületet biztosít. A fejdugókra kerülő, azokat összekapcsoló közvetítő szerkezet vasbeton gerendarács, vagy lemez lehet. (lásd még I/86 ábra) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 34 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapozások Vissza ◄

35 ► A szekrényalapok általában a rájuk kerülő építmény (műtárgy) illetve épület alaprajzi kör- (és szerkezeti) vonalait veszik át. A vasbetonból készített szekrények a kutakhoz hasonlóan lehetnek alul és felül is nyitottak, vagy a felhasználás céljától függően alul zártak (úsztathatók), vagy felül zártak (búvárharanghoz hasonlóan légnyomással vízkiszorításra alkalmasak). Süllyesztésük földkiemeléssel, • a kutakhoz hasonlóan kerület menti vágóélekkel, • vagy úsztatás utáni vízbe eresztéssel (víz-, és hídépítés), • szükség esetén (víz, gázok jelenlétekor: talajvíz alatti mélyépítés, víz alatti műtárgyak) túlnyomásos (keszon) módszerekkel hajtható végre. 3.20 ábra Szekrényalapok, -alapozások a – nyitott szekrényalap és alkalmazási példája többszintes épületen; b – felül zárt szekrényalap; c – alul zárt (úsztatott) szekrényalap és használata víz alatti alapozásnál

(Varga László nyomán) 3.22 Cölöpalapok Mélyebben fekvő (nagyságrend: 10 m) teherbíró talajok elérését a jól gépesíthető, az időjárástól csaknem függetlenül végezhető cölöpalapozási módszerek teszik lehetővé. (I/82 a ábra) Szerkezeti anyagaik és készítésmódjuk szerint általában helyszínre szállított (előregyártott) fa-, acél-, vasbeton, és helyszínen készített (monolit) beton-, vagy vasbeton, cölöpöket használnak. (321 ábra) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 35 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapozások Vissza ◄ 36 ► 3.21 ábra Cölöpök a – fából készült cölöp veréshez vasalt felső véggel és cölöpcsúccsal; b – zárt és nyitott cölöpkeresztmetszetek acélból; c – előregyártott vasbeton cölöp hosszmetszete, vasalása; c1 – acél cölöpcsúcs metszete, alulnézete; c2 – jellemző cölöpkeresztmetszetek és vasalások; d –

fúrással készített monolit vasbeton („FRANKI”) cölöp hosszmetszete, vasalása Az előregyártott cölöpök lehajtási eljárásai a verés, a vibrálás, sajtolás, vagy csavarás, illetve előfúrt lyukba eresztés lehetnek. A cölöpök kialakítása, formálása a lehajtási eljárásokhoz igazodik Például a vert cölöpök ütésálló, abroncsozott cölöpfejekkel és vasalt hegyes cölöpcsúcsokkal bírnak. Helyszínen a monolit cölöpöket talajkiszorító eljárásokkal (robbantás, vert lyuk), (például fúrással) kiemelt föld helyére öntött szerkezeti anyagból készítve megtámasztás nélkül, vagy béléscső védelme mellett, illetve résiszap kiszorításával, valamint a kiemelt föld helyére töltött adalékanyag utólagos kiinjektálásával állíthatjuk elő (prepakt cölöp). A cölöpök a terheket szerkezetük és a talajviszonyok függvényében a cölöpcsúcs környezetében nyomással, vagy/és palástfelületükön

köpenysúrlódással adják át. Az úgynevezett támaszkodó cölöpök a terhek túlnyomó részét a csúcsnál, míg a lebegő cölöpök köpenysúrlódással közvetítik A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 36 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapozások Vissza ◄ 37 ► A fúrt cölöpök esetében lehetőség van a cölöpvégek hagymaszerű, megvastagított kialakítására a nagyobb felületű, főként nyomással történő teherátadás biztosítása érdekében. (I/87 ábra) A teherátadás elvi változatai a gyakorlatban vegytisztán nem valósulnak meg: a cölöp a terhek egy részét a csúcsán támaszkodva, más részét a palástján köpenysúrlódással adja át. A cölöpök tényleges teherbírási kapacitásáról próbacölöpözések, próbaterhelések nyújthatnak tájékoztatást 3.22 ábra Cölöpalapozás – közvetítő szerkezetek a – vasbeton váz cölöpfejekre telepített

gerendarácson; b – cölöpgerendákra épített tömörfalas felmenő szerkezet; b1 – egysoros-, b2 - kétsoros-, b3 – háromsoros cölöposztású fejgerendák A cölöpökből általában 25, 6 elemes cölöpcsoportokat képezhetünk, erős vasalású vasbeton cölöpfejekkel, cölöp-, vagy fejgerendákkal (esetenként -rácsokkal) egyesítve a túlnyújtott vasbetétekkel ellátott (vagy verés után kibontott vasalású) kiálló cölöpvégeket. A cölöpcsoportok öszszeállítása, nagyságrendje, elhelyezkedése, sűrűsége lehetőséget ad változó terhelési és talajviszonyokhoz való alkalmazkodásra is (3.22 ábra) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 37 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Alapozások Vissza ◄ 38 ► Az épület és a cölöpfejek (cölöpök) között vasbeton gerendarács, vagy lemezszerkezet teremt teherátadó, -közvetítő kapcsolatot. 3.23 Résfal alapok 3.23 ábra Résfalas

alapozás a – a résfal szerkezeti jellemzői; b – szakaszos réselés A résfal alapok kialakulása sűrűn egymás mellé kerülő monolit cölöpsorok építésére vezethető vissza. A 30100 cm vastag résfalakat 1240 m mélységig alapozásra, munkagödör határolására, megtámasztására, vízzárásra, szigetelést tartó falként, földalatti műtárgyak (metróállomások, alagutak, akár többszintes mélygarázsok,) építésére használják. Különösen, sűrűn beépített területeken folyó munkák (például foghíjak pótlása) esetén alkalmazható előnyösen Az oldalirányú erők felvételét kellő sűrűségben beépített talajhorgonyok biztosítják. A résfalakat monolit betonból, vagy vasbetonból készítik. A fal nyomvonalában megépített 1,01,2 m magas, beton, vagy vasbeton résvezető gerendapár között, keskeny rést mélyítenek markolókanalas földkiemeléssel. A földpartok beomlását a résbe töltött nagy térfogattömegű (bentoni-

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 38 ► Magasépítés II. Teherhordó falszerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 39 ► tos) zagy (résiszap) gátolja meg. A betonozást csöveken keresztül, a zagy kiszorításával, alulról-fölfelé végzik, miközben el tudják helyezni a szükséges hálóvasalást is. Hosszabb falakat körülbelül 5 m-enkénti függőleges szakaszolással (szakaszoló csövek között) készítenek. A szakaszok (például duzzadó betétszalagok beépítésével) vízzáró módon is csatlakoztathatók egymáshoz (3.23 ábra; I/88 ábra) Az egyes résfal szakaszok nem csak egyenes, hanem T vagy +, illetve egyéb, összetett alaprajzúak is lehetnek, amelyekből nagy merevségű határoló falak is építhetők. (A kívülről homorú sarkok állékonysága viszont esetenként kritikus is lehet, ezért csak szilárdabb talajokban ajánlott a használatuk) A zárt alaprajzi alakú réspillérek

készítéséhez acéllemezből hajlított kitűző-biztosító formasablonokat használnak. 4. Teherhordó falszerkezetek A függőleges térelhatárolás, térelválasztás, térosztás feladata falak építésével oldható meg. A tömörfalas és vegyes szerkezeti rendszerű épületekben a falaknak teherhordó szerep is jut. A teherhordó falak saját súlyuk mellett a rájuk kerülő födémek és tetők által átadott függőleges (önsúly és hasznos terhek) és vízszintes (szélnyomás és szívás, ferde erők vízszintes komponensei) erőket és nyomatékokat vesznek át, és továbbítanak az alapokra. A teherhordó falak függőleges tárcsaként működve részt vehetnek az épület merevítésében is A felsorolt feladatok szabják meg az alapvető követelményeket A fal, mint tartószerkezet legyen szilárd, tartós, és tűzálló! A legtöbbször külpontosan nyomás igénybevételei a nagy nyomószilárdságú szerkezeti anyagok használatát motiválják. Az

anyagtulajdonságok romlása a fal tervezett élettartama alatt nem csökkenhet a biztonsági szint alá. A tűz hatására fellépő szilárdságvesztés ideje legyen elegendő a menekülésre! A tűzterjedés sebessége feleljen meg a tűzállósági követelményeknek! A fal, mint épületszerkezet hő-, pára- és nedvességvédelmi, hanggátlási feladatait ellátja. A határoló falak hőátbocsátása, hőtároló képessége megfelel az épületfunkciók szabta, előírásokban rögzített követelményeknek. A szerkezet felületén és belsejében káros párafeldúsulás, -kicsapódás, fagypont alá hűlés nem következik be. A csapadék- és felcsapódó víz tá- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 39 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Teherhordó falszerkezetek Vissza ◄ 40 ► voltartása, gyors levezetése a homlokzati szerkezetek esetében megoldott. A határfalak léghanggátlása az épületfunkciók

függvényében a terheléseknek megfelelő mértékű. A megfelelő anyagokból, helyesen épített fal faragható, véshető, szegezhető (könnyen szerelvényezhető), jól vakolható, lehetővé teszi az építészeti célnak megfelelő homlokzati és belső felületek esztétikus kialakítását (arányok, felületi struktúra, színek, hézagrajz,.) Az ilyen falak építése egyszerű és gazdaságos, jól szerelhető, gépesíthető módon, és/vagy kevés helyszíni élőmunkával megvalósítható. A már üzemelő épületek falai megfelelőek, ha egyszerűen és gazdaságosan fenntarthatók, felújíthatók, átalakíthatók, szükség esetén bonthatók (a bontott anyag újrahasznosíthatóságával) A követelményrendszer feltételeit a falak az alapvető funkciókat összevonva, homogén, vagy szétválasztott funkciójú, heterogén szerkezeti felépítéssel elégíthetik ki. (Homogén falak: terméskő-, téglafalazat; öntött könnyűbeton fal, Heterogén falak:

előregyártott úgynevezett szendvics-, vagy hőszigetelő betétes panelokból épített fal,.) A falak illetve építőelemeik természetes (például terméskő, agyag,) és/vagy mesterséges (építési kerámia, vasbeton,) építőanyagokból készíthetők. A falak a felhasznált szerkezeti anyagoktól, elemektől és az alkalmazott technológiáktól függően, mint már ismert: kézi (kis-, és növelt méretű falazó) elemekből falazva, zsaluzóelemes (falazott, úgynevezett zsalukövek, vagy szerelt zsalutáblák) zsaluüregeinek öntött (beton,) kitöltésével ( úgynevezett félmonolit építésmóddal), (könnyűbetonból, normál-, és vasbetonból, ), előregyártott (nagy-)elemekből, gépi mozgatást igénylő építési módszerekkel (blokkos és panelos építéssel) készülhetnek. A falak építésének munkafolyamatai nagyrészt az építés helyszínén, vagy/ és előregyártó üzemekben zajlanak. A helyszíni építés hagyományos, vagy fejlesztett

falazási technológiákkal, vagy különféle (hagyományos, korszerűsített, félmonolit) öntöttfalas eljárásokkal végezhető. A helyszíni építésű szerkezeteket átfogóan monolit A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 40 ► Magasépítés II. Teherhordó falszerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 41 ► falakként is szokták egyes szakirodalmi forrásokban értelmezni. A szűkebb értelmezés az öntött falakra vonatkozik. Előregyártott elemekből helyszíni építéssel (például blokkok habarcshézagos illesztésével, vagy szereléssel (hegesztéssel illetve csavarkapcsolatokkal) készülnek falszerkezetek. 4.1 Kézi falazó elemekből épített falak A kézi falazóelemek mérete és súlya egy-, vagy két kézzel elvégezhető mozgatást, beépítést tesz lehetővé. A növelt méretű elemek, az úgynevezett falazóblokkok manipulációjához kisegítő szerszámok használatára is tettek

kísérleteket, de ezek a gyakorlatban alig terjedtek el. A falazatokat az elemek szabályos rendjéből sorolt vízszintes rétegekből készítik. Az egyes elemek között függőleges, úgynevezett állóhézagok, az egyes rétegek között vízszintes, fekvőhézagok vannak. Az egymásra kerülő rétegek állóhézagai nem eshetnek egy függőleges síkba, eltoltan, kötésben kell az elemeket beépíteni! A kötési szabályok anyagonként, elemfajtánként alakultak ki. A szabályos kötés érdekében, vagy a falvastagsággal megegyező szélességű vagy hoszszúságú elemek felhasználása esetén (a falat teljesen átszelő) átmenő hézagok jöhetnek létre, amelyek épületfizikai szempontból kedvezőtlen mikro hőhidakat képeznek. A teherbíró elemkapcsolatokat a hézagokat teljesen kitöltő falazó habarcs biztosítja. A falazat szilárdságát a falazó elemek, a habarcs és a falazási munka minősége együttesen határozza meg. 4.11 Természetes kövekből

épített falak A kő ősi építőanyag, de ma is - elsősorban a természetes lelőhelyek közelében - szívesen alkalmazzák, mert szilárd, és- tartós, nyers, vagy megmunkált felülete esztétikus. A robbantással, vagy fejtéssel kitermelt kövek természetes, vagy további megmunkálással (darabolás, faragás, felületképzések) kialakított állapotban építhetők be. Az építőkövek kiválasztását az anyagtulajdonságok és falazattól elvárt követelmények igényszintje és a rendelkezésre álló megmunkálási-, mozgatási-, beépítési lehetőségek egybevetése segítheti, mert: a kemény, erős kövek (például: gránit) szilárdak, fagyállóak, de súlyosak, A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 41 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Teherhordó falszerkezetek Vissza ◄ 42 ► nehezen megmunkálhatók, jó hővezetők a puhább, pórusos kövek könynyebbek, jól megmunkálhatók, de gyorsan

kopnak, nem fagyállóak 4.1 ábra Kiegyenlítő réteges terméskő falazatok a – alig idomított, szabálytalan elemekből-; b – téglatestet közelítő idomítású kövekből készítve A kőfalakat a kövek megmunkáltsága, alakítottsága (szabálytalan, síklapokkal határolt, sokszögalapú hasáb vagyis ciklop-, téglatest) és a falazat minősége (osztálya) szerinti kötési szabályok betartásával, általában habarcshézagokkal készítik (4.1-42 ábra), de léteznek száraz illesztésekkel (rakott fal), összecsiszolt elemek hézag nélküli, esetleg (bronz) kapcsolóelemes összeépítésével (ókori kultúrák), kialakított falak is. (A középkori várfalakban hézagokba rakott, és ott megoltott égetett mészkövet használtak kötőanyagként). A kötési szabályok betartása mellett a kőfalazatokban: • a köveket természetes fekvésüknek, rétegződésüknek megfelelően kell beépíteni (a terhelés a rétegekre merőleges legyen); • a kötés

mértéke ( az egymás feletti rétegekben eltolt állóhézagok legkisebb távolsága) 10 cm legyen; • a sarkokon, falvégeken nagyobb (esetleg többréteg-magasságú) köveket, vastagabb falakba helyenként falszélességű, úgynevezett bekötő köveket kell elhelyezni; A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 42 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Teherhordó falszerkezetek Vissza ◄ 43 ► • kerülni kell a kisebb, "kieső" ék alakú kövek használatát, a falfelületek mentén; • a hézagok kitöltöttségét, a kövek beágyazottságát biztosítani kell, nehezebb köveknél a habarcskinyomódást (például távtartó betétekkel, alátétekkel) meg kell akadályozni; • a szabálytalan és a ciklop elemek csatlakozási pontjainál is legfeljebb három hézag találkozhat; • nem réteges falazás esetén is 1,0 1,5 m-enként közel vízszintes kiegyenlítő rétegeket kell építeni ! 4.2 ábra

Faragott kövekből épített falak a – ciklopfal; b – váltósoros kőfal; c – változó magasságú rétegekből álló falazat; d – állandó rétegmagasságú, szabályos faragottkő fal 4.12 Tömör égetett agyagtégla falazatok Napon szárított-, (később égetett-), kézzel formázott agyagtéglákat már az ókori Mezopotámiában is használtak. A jó teherbírású tömör égetett agyagtégla többféle méretváltozatban terjedt el. A klasszikus téglakötési módszerek kialakulásával létrejöttek a tég- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 43 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Teherhordó falszerkezetek Vissza ◄ 44 ► lák méreteinek kötött arányai is. A ma is használatos kisméretű (km: 12x25x6,5cm) téglák mellett bontásból előkerülnek a nagyméretű, - gyakran a téglakészítő pecsétjével ellátott - téglák (nm: 14x29x6,5cm) is. Az élméretek, az 1cm vastagnak

feltételezett hézagok figyelembevételével, az alábbi szabályokat elégítik ki. (I/32 ábra) 2sz+1=h (km, nm); 2m+1=sz (nm); 4m+3=h(nm) [cm] 4.3 ábra A klasszikus téglakötés a – a kötéshez használható faragott alapelemek és rajzi jelölésük; b - különböző vastagságú falak két réteges (futó-kötő) kötése: b1 – féltégla vastag falon (úgynevezett kéménykötés); b2 – egy tégla vastag falakon (szabályos-, bekötő-, holland- és lengyel- vagy gót kötések); b3 – másfél tégla (kisméretű téglából készítve 38 cm) vastag falon; b4 – két tégla vastag falon A klasszikus téglakötés szabályai (4.3- 44 ábra): • a falazati rétegek a falsíkkal párhuzamosan futó helyzetű és arra merőleges kötő helyzetű téglákból rakott sorokból állnak; • a homlokzati (vagy egyik, kitüntetett) oldalán futósorral bíró, futórétegek és az ugyanott kötősorral falazott kötőrétegek követik, váltják egymást a falazatban; •

a kötés előírt mértéke legalább 1/4 tégla, (féltégla vastag falakban 1/2 tégla); • a kötés kialakításához elemdarabolás (1/4, 1/2, 3/4, esetleg hosszában felezett úgynevezett fejelő tégla faragása) szükséges (4.3a ábra); A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 44 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Teherhordó falszerkezetek Vissza ◄ 45 ► • a darabtéglák méretei is az állóhézagok (1 cm) vastagságának figyelembevételével adódnak: ¾ kmt - 12x17,5x6,5; ½ kmt – 12x12x6,5; ¼ kmt – 12x5,5x6,5; fejelő – 5,5x25x6,5 cm; • a negyedes és fejelő daraboknak a külső falsíkokon csak a rövidebb oldala jelenhet meg; • a ferdeszögű falcsatlakozások, íves felületű faltestek készítéséhez szükséges konvex sokszögű darabok faragott felületei minimális mértékben jelenjenek meg a falak külső síkjain, látható részein; • a téglák közötti fekvőhézagok 11,3

cm, az állóhézagok (fugák) 1cm vastagok; • a falszakaszokat, faltesteket a tégla, a szabályos darabtéglák és az előírt hézagméretek figyelembevételével kell megtervezni; • a falszakaszok (bekötés, sarok) eltérő rétegekkel csatlakoznak egymáshoz (egyik kötő-, másik futórétegű) 4.4 ábra Falidomok téglakötései a – falvégek kialakítása: a1 – káva nélkül, ¾-es fejelő téglákkal; a2 – feles kávával ¾-es téglákkal; b – falpillérek kötése ¾-es téglákkal (a káva itt negyedes mélységű) Különösen fontos meghatározni • a futó és kötőrétegek kialakítási és váltásmódjait a különböző vastagságú falakban, A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 45 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Teherhordó falszerkezetek Vissza ◄ 46 ► • az átmenő hézagok szerepét, • a falvégek "lekötésének" és kialakításának lehetőségeit, • a

falvég-, és a sarkok, falcsatlakozások kötésének összefüggéseit, ! 4.5 ábra Falcsatlakozások téglakötései Homlokzati hézagrajzok a – falsarkok, falbekötés elve; b – derékszögű falcsatlakozások kötései; c – a hézagrajz alapesetei: c1 – kéménykötés; c2 – bekötő kötés; c3 – két réteges kötések egy tégla, vagy vastagabb falakon; c4 – négy réteges, úgynevezett keresztkötés 4.13 Üreges, növelt méretű, kerámia falazóelemes falak A falazóelemek méretnövelése és könnyítése a • hézaghányad így a habarcsigény, a helyszíni élőmunka ráfordítás, a bevitt építési nedvességtömeg csökkentésének, • és a hőszigetelő-képesség javításának lehetőségét biztosítja. A feladat megoldásának egyik útja üreges szerkezetű kevés-, majd soklyukú téglák, falazóblokkok kifejlesztéséhez vezetett (4.6 ábra) A gyártástechnológia fejlődése később lehetővé tette vékonyfalú (48 mm), nagy

üregtérfogatú úgynevezett vázkerámia termékek előállítását is (4.7 ábra). A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 46 ► Magasépítés II. Teherhordó falszerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 47 ► 4.6 ábra Üreges kerámia falazóelemek méretnövelése a – kisméretű tömör égetett agyagtégla (kmt); b – magasított kevéslyukú tégla; c - kettős méretű (ikersejt) soklyukú tégla; d – B30 jelű üreges kézi falazóblokk 4.7 ábra Vázkerámia falazóelemek a – B29 jelű vázkerámia falazóblokk; b – UNIFORM nevű kézi falazóblokk; c – RÁBA nevű vízszintesen üregelt kézi falazóelem; d – ALFA nevű vízszintesen üregelt kézi falazóblokk A másik lehetőség a kerámia alapanyag porozitásának, (lyukacsosságának) növelése. Az agyagba kevert adalék (fűrészpor, polisztirol gyöngy) kiégetve biztosítja a kívánt anyagstruktúrát (4.8 ábra) A dokumentum használata |

Tartalomjegyzék Vissza ◄ 47 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Teherhordó falszerkezetek Vissza ◄ 48 ► A függőleges vagy vízszintes üregek a könnyítésen túl a bezárt légzsákok hatásával is javítják a hőszigetelési tulajdonságokat, a különböző méretű, tervszerűen kialakított üregrendszer pedig a hanggátlást is fokozhatja. 4.8 ábra Fokozott hőszigetelő képességű kerámia falazóelemek a – POROTON PF45 jelű porózus kerámia kézi falazóblokk; b - POROTON PF30/1 jelű porózus kerámia kézi falazóblokk; c – THERMOTON – H1 jelű, hőszigetelő üregbetétes kerámia kézi falazóblokk Az üregekbe építéskor kiegészítő hőszigetelő betéteket is lehet helyezni (4.8c ábra) A nagy üregtérfogat és/vagy porozitású elemek teherbírási tulajdonságai korlátozottak, ezért pl. vázkerámia elemes falak teherhordó szerkezetként csak három épületszintig használhatók! A nagyobb

nedvszívó képességű elemekből talajban lévő, talajjal érintkező, egyéb nedvességhatásoknak kitett falazatok nem készíthetők ! A növelt méret általában falszélességet átfogó elemeket, így átmenő hézagokat igényel. A kitöltve is mikro hőhidakat, kitöltetlenül "szellőző" légréseket képező hézagok lezárására, hőhíd-megszakításra a csatlakozó A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 48 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Teherhordó falszerkezetek Vissza ◄ 49 ► felületek különféle hornyolású légzsákos, habarcsdugós kialakításait, tagolt elemképzéseket (L, T, Z, .) fejlesztettek ki A gyártási méretpontosság növekedésével lehetőség nyílt a száraz illesztésű csaphornyos (árokeresztékes, N+F) elemek készítésére, használatára is. Ma már lehetséges az elemek égetés utáni, utólagos vágásával nagy pontossággal azonos magasságú

(úgynevezett HIGH-TECH-, csiszolt-) téglákat is gyártani. Így a vízszintes hézag mikro hőhídjai is csökkenthetők ragasztóhabarcsos falazási technológiával. 4.9 ábra Üregelt, porózus kerámia anyagú falazóelemek választékából PTH – POROTHERM; N+F – árokeresztékes elem száraz illesztéshez; P nagyobb szilárdságú pincetégla; szélesség (:falvastagság) x elemhossz x elemmagasság [méretek cm-ben] A növelt méret, és a korlátozott darabolhatóság (csak előre tervezett, hornyokkal gyengített helyeken), megköveteli a faltestek és az egész épület moduláris tervezését. A kötések, falidomok kialakításához az alapelemek mellett kiegészítők is kellenek, így elemcsaládok alakultak ki. A gyártók arra is törekszenek, hogy különféle falvastagságokhoz, különféle szilárdsá- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 49 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Teherhordó

falszerkezetek Vissza ◄ 50 ► gi és épületfizikai (hőtechnika, hanggátlás,) követelményeknek megfelelő elemválasztékkal is rendelkezzenek (például: 4.9 ábra) Az elemcsalád, -választék kialakítása során a kötési lehetőségek biztosításán túlmenően esetenként meg kell oldani a vízszintes üregek lezárási módját a falvégeken, falcsatlakozások külső falsíkjain, az átmenő hézagok megszakítását, ! 4.10 ábra Árokeresztékes falazóelemek használata 38 cm vastag falak sarokkötése 4.11 ábra Árokeresztékes falazóelemek használata 44 cm vastag falak sarokkötése PTH – POROTHERM; N+F – árokeresztékes elem száraz illesztéshez; P - nagyobb szilárdságú pincetégla; szélesség (:falvastagság) x elemhossz x elemmagasság [méretek cm-ben] A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 50 ► Magasépítés II. Teherhordó falszerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 51 ► A

hazai gyakorlatban elterjedt, növelt méretű, üreges, kerámia falazó elemek, elemcsaládok: • • • • • • • • • • kevéslyukú, magasított és kettősméretű tégla, soklyukú kettősméretű (ikersejt) tégla, B (25, 29,) 30 kézi falazóblokkok, HB 30, HB 38 kézi falazóelemek ALFA vázkerámia falazóelem család, RÁBA vázkerámia falazóelem család, UNIFORM vázkerámia falazóelem család, THERMOPOR porózus kerámia anyagú falazóelem POROTON polisztirolgyöngy adalékos vázfalú falazóelem család, THERMOTON falazóelem beépíthető polisztirol kiegészítő hőszigeteléssel, • POROTHERM falazóelem család, 4.12 ábra Árokeresztékes falazóelemek használata 44 és 25 cm vastag falak csatlakozása 4.14 Beton és könnyűbeton elemes falazatok A normál kavicsbeton falazóelemek előállítására jó szilárdsági, tartóssági tulajdonságai, tömörsége miatt használható, ugyanakkor a betonelemek nehezek, a belőlük készült

falazat rossz hőszigetelő. A hátrányok üreges "kikönnyítéssel", könnyűbetonok használatával, üzemileg beépített (integrált) hőszigetelő kitöltéssel, betétek alkalmazásával küszöbölhetők ki. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 51 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Teherhordó falszerkezetek Vissza ◄ 52 ► 4.13 ábra Üreges beton falazóelemek a – ISOPLUS PB jelű pincefalazó blokk; b - ISOPLUS HB jelű integrált polisztirolhab hőszigetelésű falazó blokk Az elemeket gépesítve acél sablonokban (úgynevezett „tojógépekkel”) gyártják, a sablonforgás gyorsítása érdekében gyakran gőzöléssel érlelik. A nagyobb üregek a beépített elemben esetenként felül zártak (nem folyik be a habarcs), vagy integrált hőszigetelő anyagokkal kitöltöttek. A darabolási nehézségek miatt kiegészítő: feles-, sarok-, elemekre, a komplett falazatokhoz pedig koszorú-

és kiváltó-, vagy kiváltó zsaluzó elemekre is szükség van. A méretkötöttségek miatt célszerű a falidomok moduláris tervezése. A gyártók marketingjének ma már szerves tartozéka az elemigény meghatározása, és az egységcsomagolt kiszállítás is. Ismert elemcsaládok választékából láthatunk példákat a 4.13 és 414 ábrán A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 52 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Teherhordó falszerkezetek Vissza ◄ 53 ► 4.14 ábra Üreges és integrált hőszigetelésű beton és könnyűbeton elemcsalád választékából (LEIER). Nyílásos pince- és felmenő falazat a – beton főfalelem; b – pincefalazó UNI nevű elem (25 és 38 cm-es falvastagságokhoz); c – duzzasztott, égetett agyagkavics (LIAPOR) adalékos könnyűbeton főfalelem; d – HABISOL nevű duzzasztott, égetett agyagkavics adalékos könnyűbeton falazóelem, természetes alapú (perlit-beton)

kitöltéssel; e – K-10 jelű koszorú előfalazó (zsaluzó) elem; a méretek cmben: elemszélesség (:falvastagság) x elemhossz x elemmagasság Könnyűbetonokat • porózus adalékanyagok (például duzzasztott agyagkavics, perlit,), • és/vagy porózus cementgél felhasználásával, • egyszemcsés szerkezettel, • vagy sejtesítéssel (sejt-, vagy gázszilikát, gázbeton, pórusbeton), állíthatunk elő. Hazánkban a korábban használatos gyengébb minőségű BORSOD, MÁTRA márkanevű, illetve az egykori csehszlovák import termékeket a finom szemszerkezetű kvarchomok, égetett mész- és fémpor keverékéből nagynyomású vízgőzben (autoklávolással) szilárdított pórusbeton alapanyagú elemek váltották ki (4.15 ábra) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 53 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Teherhordó falszerkezetek Vissza ◄ 54 ► Ma is Axel Erikson svéd építész 1929 évi szabadalma

alapján készülnek a XELLA vállalatcsoport YTONG márkanevű termékei 4.15 ábra Pórusbeton falszerkezeti elemcsalád választékából (YTONG) a – téglatest alakú és árokeresztékes, megfogó hornyos falazóelemek; b – koszorú előfalazó/zsaluzó hőpáncél elemek; c - U alakú zsaluelemek; d – beépítési részletrajz; építhető falvastagságok: 20, 25, 30, 37,5 cm; elemhosszak: 60 cm (a 37,5 cm vastag falban: 50 cm) A nagy méretpontosságú elemeket nem csak hagyományos falazó vagy hőszigetelő habarccsal, hanem vékony ragasztóhabarcs rétegekbe ágyazva is be lehet építeni. Az árokeresztékes elemek száraz, szorított illesztése pedig tovább javítja a falazat épületfizikai jellemzőit. A jó nyomószilárdság mellett a viszonylag csekély nyíró- és húzószilárdság miatt különös gondossággal kell eljárni a pórusbeton falazatok tervezése, építése során. Például az eltérő terhelésű falszakaszok határain hézagvasalatok

beépítésére van szükség Fontos szempont a vakolatok, bevonatok, festékrétegek kompatibilis anyagválasztása, helyes felhordási technológiáinak előírása, betartása is Például az eltérő anyagú szerkezetkapcsolatoknál vakolaterősítő betétháló sávok beépítése szükséges A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 54 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Teherhordó falszerkezetek Vissza ◄ 55 ► A méretpontos elemekből, helyesen épített falak vékony vakolatrétegekkel, vagy akár közvetlenül festve is igényes határoló felületeket alkothatnak. 4.16 ábra Zsaluköves félmonolit falak elemei, szerkezete, építése a – beton anyagú zsaluzó falelem (LEIER ZS 15-40); b – faapríték adalékos biobeton struktúra; c – biobeton anyagú külső normál zsaluzó falelem (DURISOL 25/50); d – nyílásos felmenő fal koszorúval; e – a zsaluüregek gépi illetve kézi kibetonozása 4.2

Zsaluzóelemes félmonolit falak A félmonolit építéstechnológia olyan, falazó-zsaluzó (köpeny /kéreg) elemekből készített falazatot igényel, amely biztosítja (és a beton szilárdulásáig megtartja) a szerkezet alakját, és méreteit, (tulajdonképpen "bennmaradó" zsaluzatot képez), jól kiönthető, szükség esetén több irányban vasalható zsaluüreg rendszert tartalmaz, továbbá rendszerint épületszerkezeti feladatokat (hőszigetelés, hangelnyelés, vakolattartás, ) is ellát. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 55 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Teherhordó falszerkezetek Vissza ◄ 56 ► A kézi falazóelemekhez hasonló méretrendű zsalukövek mellett nagyobb üreges zsaluelemeket illetve egy-, vagy kétoldali különálló köpeny/kéreg elemeket is használhatunk a félmonolit falszerkezetek építéséhez A célnak megfelelő, könnyű, jó hőszigetelő képességű, de

mégis kellően szilárd anyagok például • a laza, szálas szerkezetű, cement-, vagy műgyanta kötésű, növényi rostadalékos úgynevezett "biobeton" termékek (4.17 - 419 ábra), • gipsz-, gipszperlit, perlitbeton, alapanyagú lapok, idomok (dermesztett beton szerkezetekhez), • a zártcellás (például extrudált polisztirol) műanyag habelemek. Korlátozott (vagy más módon kielégített) épületszerkezeti igények esetén természetesen normál beton, vasbeton (4.16a ábra) vagy akár bennmaradó fém zsaluelemek is használhatók 4.21 Zsaluköves falszerkezetek 4.17 ábra Biobeton anyagú külső falelemek választékából (DURISOL) a – normál elem (25/50); b – sarokelem; c – kávás falvég-elem; d – feles, kávás falvég-elem; megjegyzés: 30-as falvastagsághoz is léteznek elemek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 56 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Teherhordó falszerkezetek

Vissza ◄ 57 ► A különféle anyagú zsaluelemes falak rendszerint száraz illesztésekkel, habarcs nélkül építhetők. Az illesztések pontosságát a csatlakozó felületek finom hornyolásai garantálhatják. A heterogén szerkezetű falazat szilárdsági tulajdonságait a zsaluüregekbe öntött beton minősége és a beépített vasalás határozza meg. A kibetonozott, vasalt üregek vasbeton bordarácsa képezi a falazat belső teherhordó magját. A biobeton termékekben a külső kéreg biztosítja a jó épületfizikai tulajdonságokat: hőszigetelő kapacitás, lélegző tulajdonság 4.18 ábra Biobeton anyagú belső falelemek választékából (DURISOL) a1 – nyitott normál elem (25/50); a2 – zárt normál elem (25/50) b – sarok- és falvég-elem; c – feles falvég-elem; megjegyzés: 30-as falvastagsághoz is léteznek elemek A múlt század nyolcvanas éveiben több cég is állított elő Magyarországon olyan fa-, nád-, szalma-, aprítékból,

cement/ műgyanta kötőanyaggal készített úgynevezett biobeton építőanyagot (4.16b ábra), amelynek adaléka többszörös vegyszeres kezelés révén hőállóvá, gombamentessé, állati és növényi kártevőkkel szemben is ellenállóvá válik. Ma már csak a faapríték adalékos Durisol termékcsalád lelhető fel a hazai építőipari piacon (4.17 - 419 ábra), amelynek falszerkezeti elemcsaládjába áthidaló- és koszorú zsaluzó elemek is tartoznak Az elemek fűré- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 57 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Teherhordó falszerkezetek Vissza ◄ 58 ► szeléssel darabolhatók, a szükséges gépészeti, hornyok véséssel, marással alakíthatók ki. A hőszigetelő képességet az üregekbe gyárilag vagy betonozás előtt behelyezett (például polisztirol hab) kiegészítő betétek fokozhatják 4.19 ábra Biobeton anyagú zsaluidomos falazat kötési rendje a –

külső (pozitív) falsarok-csatlakozás; b – negatív külső falsarok és belső főfal kapcsolata 4.22 Növelt méretű könnyű zsaluidomokkal épített falak Üreges szerkezetű, extrudált kemény polisztirolhab anyagú elemek használatával nagyon jól hőszigetelt, hőhídmentes, félmonolit falak építhetők. A bonyolult profilozású, hornyolású elemek pontosan illeszkednek, gyors munkát tesznek lehetővé. Hátrányként a szállítás, beépítés közbeni sérülékenység, továbbá a páratechnikai és felületalakítási problémák említhetők A tervezés gondos épületfizikai támogatást, a kivitelezés szigorú technológiai fegyelmet követel. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 58 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Teherhordó falszerkezetek Vissza ◄ 59 ► 4.20 ábra Növelt méretű (22,5x90x30 cm) fekvő zsaluidomokkal épített hőszigetelt fél-monolit falazat (ISORAST) a –

kiváltó- koszorúképzés; b – alapozás és lábazatképzés sémája; c – falsíkra kerülő üregek lezáró elemei: c1 – felső; c2 – alsó; d - sarokalakítás A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 59 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Teherhordó falszerkezetek Vissza ◄ 60 ► Fekvőelemes elrendezéssel készíthető például az ISORAST elemek felhasználásával épített falazat. (420 – 421 ábra) 4.21 ábra Extrudált kemény polisztirolhab zsaluzóelem-család (ISORAST) a – alapelem; b – koszorúzsaluzó elem; c – magasító elem; d – áthidalózsaluzó elem 4.23 Kéregelemes félmonolit falszerkezetek A bennmaradó zsaluelemek további méretnövelése már csak daruval mozgatható, szerelő támaszok segítségével építhető, önmagában is kellően merev vasbeton kéregpanelok, -panelpárok formájában valósítható meg. Az 57 cm vastag, legfeljebb 8,00 x 3,00 m gyártható

méretű kéregelemeket például hegesztett betonacél térrácsvasalat kapcsolhatja össze (LEIER). Az igénybevételeket szükség szerint további kiegészítő falvasalatokkal lehet követni A helyszínen kibetonozott falak összvastagsága 18 40 cm között változhat. Az elemtervezés során az elektromos vezetékek védőcsöveinek beépítésére és a szükséges nyílások szabad alakítására is van mód. A változatos kontúrok a falvégek kívánt tagolását, tetőtéri falak alakítását is lehetővé teszik. A kéregpanelok határoló felületei vakolatot nem igényelnek: glettelésre készek (4.22 - 423 ábra) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 60 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Teherhordó falszerkezetek Vissza ◄ 61 ► 4.22 ábra Bennmaradó kéregzsalupáros félmonolit falszerkezet (LEIER) a – általános összeállítás; b - nyílásos kéregpanel-pár elemterv sémája 4.23 ábra

Kéregelemes falazat szerkezeti részletei a – falcsatlakozások: a1 –saroknál; a2 – falsíkban; a3 – hármas; a4 bekötő; b – fal-födém kapcsolat; c – alapozási lehetőség A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 61 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Teherhordó falszerkezetek Vissza ◄ 62 ► 4.24 Dermesztett beton falszerkezetek A zsaluhéjas, félmonolit falak speciális változatát ritkán használják, mégis érdemes a bemutatásra elsősorban különleges műszaki értéke miatt. A viszonylag vékony helyszíni beton fal illetve falrács anyagának dermedését, gyors kötését (és szilárdulását) a nedvszívó tulajdonságú héjak nedvességkiegyenlítő hatása biztosítja (további utókezelés nélkül is). A zsaluhéjak gipszből, gipszperlitből, perlitbetonból, vagy polisztirol hab anyagból készülhetnek (utóbbi esetben a nedvességkiegyenlítést integrált gipszpogácsák

láthatják el). 4.24 ábra Bennmaradó zsaluhéjas dermesztett (vas-)beton falrács a – szembe forgatott gipszperlit falképző elemek (SOFORM); b – méretezett, hegesztett acél térháló; c – dermesztett beton falrács; d – sarokképzés; e – külső és belső falsarok-képző elemek (SOFORM) 4.3 Vegyes falak A vegyes falakban a drágább, de tartósabb, esztétikusabb külső rétegeket olcsóbb (falazott, vagy öntött beton) hátfalakkal társítják. Az egyes rétegek szerkezeti együttdolgozásának megoldása (például csorbázatos bekötéssel) elengedhetetlen követelmény. A csorbázattal bekötött burkolatokat célszerű a hátfalazat kellő mértékű ülepedése után A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 62 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Teherhordó falszerkezetek Vissza ◄ 63 ► elkészíteni. Öntött hátfalazatok betonozás közben fellépő ideiglenes oldalnyomását a falazat

ritkított, zsaluzás-szerű megtámasztásával fel kell venni! A vegyes falak kőből és téglából, kőből és betonból, (lehetőleg tömör, fagyálló) téglából és betonból épülhetnek. (I/34b,d,e ábra) A tömörfalas épületek lábazati falai, pincefalak lábazati szakaszai is gyakran vegyes falként készülnek. A vegyes falaktól eltérő szerkezetű fal- és lábazatburkolatokkal a 6. és a 4.7 fejezetben foglalkozunk 4.4 Előregyártott falak Az előregyártott falelemeket szabad gyártótereken (úgynevezett poligono-kon), vagy előregyártó üzemekben (egykor házgyárakban) állítják elő. Az elemek mozgatásához, beemeléséhez emelőgép (telepített torony-, kúszó-, vagy szabad pályás autódaru) kell. Szállításuk speciális járműveket, és az építéssel, szereléssel összehangolt ütemezést, szervezést igényel. A teljes fokú (zártrendszerű) előregyártás adott időszakok tömeges (például lakás-) építési igényeinek korlátozott

színvonalú kielégítésére hivatott, de nyílt-, rugalmas építési rendszerekben alkalmazva az optimális mértékű előregyártás szerepe mindig jelentős. Az alábbiakban két olyan építésmód falszerkezeteivel foglalkozunk, amelyek már hagyományosnak, bizonyos értelemben túlhaladottnak mondhatók, ugyanakkor a hazai épület- (elsősorban lakás-)állomány jelentős része ezen eljárások valamelyikének alkalmazásával valósult meg. Ezen "üzemelő" épületállomány fenntartása, javítása, felújítása, esetleg rehabilitálása, rekonstrukciója, szanálása, majd bontása is komoly építő-, szakmai kapacitásokat igényel. A korábbi példák mellett be kell mutatnunk azon törekvések trendjeit, eredményeit is amelyek az előregyártott falszerkezetek fejlesztésének területén a közelmúltban jelentkeztek. 4.41 Blokkfalak A blokkos épületek falait harmad- (negyed-, ötöd-,), fél-, vagy egész emelet magasságú, modulált

szélességű elemekből építik, amelyek kisblokkok, közép- és nagyblokkok lehetnek (I./36 a ábra) A külföldi és A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 63 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Teherhordó falszerkezetek Vissza ◄ 64 ► ma már a hazai építési gyakorlatban is használatosak a fekvő és álló (rendszerint vasalt) blokkpallók. Bár a blokkpallókat gyakran inkább vázas épületek térelhatárolására, mintsem falas szerkezeti rendszerben használják, szerkezeti rokonvonások miatt mégis a teherhordó falszerkezetek között célszerű tárgyalásuk. A falblokkok • üreges kerámia elemekből előrefalazva, • különféle könnyűbetonokból (I/3.6 a ábra) öntőformában (sablon) gyártva készülhetnek 4.25 ábra Kerámia elemekből előre falazott vasalt középblokk a – falterv (nézet és metszetek); b – elemterv (nézet, axonometria, kötésterv); K – tömör falszakasz

középblokkja; P – nyílásos falszakasz mellvéd (parapet) eleme; e – üreges kerámia egész alapelem; h – horonyképző elem; h/2 – feles horonyképző elem A 4.25 ábra üreges kerámia (egész, horonyképző, feles horonyképző és kiegészítő) készelemekből előre falazott középblokkot és felhasználását szemlélteti. A szállítás, mozgatás, beépítés dinamikus igénybevételeit a vízszintes hézagok habarcsba ágyazott hegesztett vasalása veszi fel. A kötésben, vagy hálósan egymásra rakott blokkok kapcsolatát vízszintes habarcshézagok és függőleges habarcsdugók biztosítják. Az álló-, vagy fekvő blokkpallókat esetenként ragasztás, vagy fém fűzőelemek kapcsolják A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 64 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Teherhordó falszerkezetek Vissza ◄ 65 ► össze. A nagyblokkokhoz hasonlóan teljes szint-magasságú álló blokkpallók

árokeresztékes kapcsolatokkal is összeépíthetők, amint például a 426 ábrán látható gázszilikát elemes teherhordó fal esetében. Fekvő pallókból vázas épületek, leginkább csarnokok határoló falait készíthetjük. Az egymásra támaszkodó elemeket csúszó kapcsolatokkal vázvagy falváz pillérekhez kell rögzíteni, hogy kiborulás ellen biztosítva legyenek (427 ábra) A fekvő pallók toldásai célszerűen a vázpillérek előtt helyezkednek el, de a vízszintes hornyolt (nútféderes) kapcsolat lehetővé teszi a kötésben történő pallófektetést is. 4.26 ábra Gázbeton anyagú álló blokkpallós teherhordó fal (YTONG) a – falnézet; b – nútféderes illesztésű álló blokkpalló; c – alaprajzi részlet; d – normál és mélyített koszorúvasalás vízszintes falhoronyban; (méretek mm-ben) A blokkfalak a födémekhez monolit vasbeton koszorúval csatlakoznak. A blokkos építésmód előregyártott elemekből szerelhető (vasbeton,

könnyűbeton) födémeket és rendszerint (vasbeton) lépcsőszerkezeteket használ. A klasszikus blokkos épületben a szerkezetépítés utáni befejező munkák hagyományos módon (nyílászárók beépítése, áttörések, horonyvésés, vakolás,) zajlottak. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 65 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Teherhordó falszerkezetek Vissza ◄ 66 ► A meglévő, jelentős blokkos épületállomány fenntartására, élettartamának meghosszabbítására csak értéknövelő energiatudatos felújítás (utólagos hőszigetelés, ablakcsere,) mellett van esély 4.27 ábra Fektetett, vasalt gázszilikát blokkpallós falszerkezet (YTONG) a – egymásra támaszkodó, vázoszlopok elé kötésben fektetett blokkpallók; b – palló-pillér és palló-palló kapcsolatok: kiborulás elleni rögzítés; függőleges hézagképzés; 1 – vasbeton vázpillér; 2 – gyártáskor beépített

szerelő sín („C” profil); 3 – tartósan elaszto-plasztikus hézagzárás háttértömítéssel (látszó hézagos felületképzés); 4 – függőleges hézagkitöltés (például szálas hőszigetelő anyaggal); 5a - korrózióvédett anyagú rögzítő elem kalapácsfejes bekötéssel a szerelősínbe; 5b, 5c – kapcsolóelem változatok; 6 – YTONG ”WL” vasalt fekvő falpalló; 7 – tompa ütközésű függőleges pallókapcsolat vékonyágyazati falazó habarccsal kitöltve; 8 – időjárásálló falfestés üvegszövet fugaerősítéssel (takart hézagos felületképzés); c – általános(N+F), kezdő- (FED) és záró (NUT) blokkpallók profilozása lesarkított (úgynevezett fózolt) élekkel (függőleges metszet); (elemméretek mm-ben) A korszerű, nagyobb méretpontossággal, felületegyenletességgel gyártott elemek használata a bel- és kültéri (könnyített- vagy vékony-) vakolatú felületképzések mellett látható vagy takart hézagos

közvetlenül (glettelt) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 66 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Teherhordó falszerkezetek Vissza ◄ 67 ► festett (tapétázott) megoldások alkalmazását is lehető teszi. A látszó hézagképzéshez lesarkított (fózolt) élű-, míg a takart-hézagos felületalakítás számára sarkos élű blokkpallókat gyártanak (4.27b,c ábra) 4.42 A panelos építésmód falszerkezetei Nagyméretű előregyártott fal (födém, lépcső,) elemek használatát elsősorban a telepített üzemekben kialakított gyártási körülmények és az alkalmazott eljárások, valamint az építéshelyi szereléstechnológia technikai felszereltsége teszi lehetővé 4.28 ábra A panelos építésmód falszerkezeti sajátosságai a – szendvics szerkezetű homlokzati- és tömör vasbeton belső teherhordó harántfal-panelok összeépítése; b – klasszikus többlépcsős nyílt hézagképzés

(függőleges); c – a vízszintes panelhézag nyílt, vízküszöbös kialakítása; 1 – műgumi hézagzáró betétszalag (itt ”C” profil) esőzár a külső horonyban; 2 – közbenső vízlevezető bordákkal alakított hornyokkal határolt dekompressziós csatorna; 3 – belső, habszivacs tömítésű légzár; 4 – helyszínen beépített hőhíd-mentesítő szigetelés; 5 – helyszínen (a panelhurkok és a fűzőelemek összehegesztése után) betonozott monolit vasbeton vázszakasz; B – a vízküszöb mélysége: min A+5 mm; H – a vízküszöb magassága (min 55 mm, de az egységesített házgyári paneloknál már: 405 mm) A merevnek tekinthető síklapokból (fal-, és födémpanelok) a "dobozelv" alkalmazásával alakul ki a panelház szerkezeti rendje. Az alapelemeket éleik mentén, mintegy összefűző (vízszintes és függőleges) monolit vázszakaszok a panelokból túlnyújtott, helyszíni fűző-, és kapcsolóelemekkel összekapcsolt

(hegesztett, csavarozott) acélbetétek körülbetonozásával készülnek (4.28a ábra) A vázszakaszokat zsaluzó, határoló panelszélek, A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 67 ► Magasépítés II. Teherhordó falszerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 68 ► bütük fogazott kialakítása egyben a tárcsaként működő táblák élein keletkező nyírófeszültségek felvételére is szolgál (4.30 ábra) 4.29 ábra Hazai egységesített házgyári általános külső falpanel elemtervi sémája (belső falnézet és metszetek) 1 – szintbeállító csavarszár tengelye; 2 - szintbeállító csavar-persely tengelye; 3 – emelőkampó-hurok tengelye; 4 – lekötő-hurok tengelye A panelos építésű falak (I./36b, 429 ábra) fontosabb jellemzői: Az elemek tartó-, és épületszerkezeti funkciójú rétegeit, szerkezetrészeit telepített üzemekben készítik illetve előre beépítik, így • a homlokzati

elemek hőszigetelését, • a kívül végleges-, belül vakolatmentes felületképzését, • a felületkezelt, üvegezett nyílászárókat, • az elektromos vezetékek védőcsövezését, A helyszíni munka szerelő jellegűvé, termelékenyebbé válik, kisebb építési nedvességbevitellel jár. A nagyobb teherbírású elemek és a szerkezeti rend A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 68 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Teherhordó falszerkezetek Vissza ◄ 69 ► a korábban alkalmazott hagyományos falazott szerkezeteknél fajlagosan kisebb épülettömeget eredményez. 4.30 ábra Hazai egységesített házgyári általános belső falpanel a - falnézet részlete és metszetek; b – fogazott falvég (bütü) részlete; c – egymásra épülő falpanelok hurkolt-vasalt falkapcsolata (lekötés); d – egymásra épülő falpanelok szintbeállító csavaros falkapcsolata ~3 cm helyszíni földnedves beton

alátöméssel; 1 – szintbeállító csavarszár tengelye; 2 szintbeállító csavar-persely tengelye; 3 – emelőkampó-hurok tengelye; 4 – lekötő-hurok tengelye; 5 – homlokzati falakhoz kapcsoló hurkok helye Falpanelok szerkezeti anyagai: A teherhordás feladatát vasbeton szerkezetrészek látják el • tömör rétegként, • bordás peremű lemezként (teknő), • vagy betételemek közötti rácsszerkezet formájában, • de vasbetonból készülhet a külső-, vagy belső burkoló-kéreg is. Vegyes anyagú megoldás a vasbeton koszorúgerendás előfalazott téglapanel, amelyben a vázkerámia elemek a teherhordásban is részt vállalnak A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 69 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Teherhordó falszerkezetek Vissza ◄ 70 ► A hőszigetelő képességet • könnyűbeton (kohóhabsalak-, perlitbeton,), • üreges égetett (rendszerint váz-)kerámia elemek, • műanyag

hab (polisztirol, poliuretán,) táblák, hasábok, • szálas anyagú (kőzet-, bazalt-, üveg-) gyapot lemezek, biztosítják. 4.31 ábra Üzemben előrefalazott, -gyártott vázkerámia elemes, vasbeton koszorúgerendás homlokzati falpanelok (SÜBA-GYŐRFAL) a – tömör homlokzati fal metszete; b – nyílásos falelem mintaterve; 1 – vasbeton koszorúgerenda; 2 – kiváltóval egyesített vasbeton koszorúgerenda; 3 – függesztő hézagvasak (B50.36 ø8); 4 – vágott elemekből rakott sorok; 5 – vázkerámia alapelem (20x24x24 cm); 6 – gyártott vázkerámia feles (falvég-) elem A homlokzati felületképzés • mosott kavicsbeton-, • mészkőzúzalékos beton, vagy monolit műkőkéreggel, A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 70 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Teherhordó falszerkezetek Vissza ◄ 71 ► • műkő-, kerámia-, lapokkal, téglaburkolattal, alakítható. Az immár hagyományosnak

tekinthető zárt panelos építésmód kötöttségeinek enyhítésére, a panelházak monotonitása, sematikus megjelenése feloldására tett kísérlet példája a bővebb méretválasztékot, hagyományos vakolt, festett, burkolt, felületképzést biztosító előfalazott téglapanel kifejlesztése. A vázkerámia falazat épületfizikai előnyöket kínál, ugyanakkor a vasbeton koszorúgerendák hőhídjai miatt is csak utólagos hőszigetelő vakolat/burkolatrendszer teszi teljessé a homlokzati térelhatárolást, ami jelentős helyszíni (állványozási, vakolási, burkolási,) feladatokkal, költségekkel jár együtt. (431 ábra) A homlokzati falpanelok szerkezetváltozatai : • a szendvicspanel belső teherhordó-, és külső burkoló vasbeton rétegei közé hőszigetelés (esetenként kiszellőztetett légrés is) kerül • a teknőpanelok élére állított teknőalakú teherhordó szerkezetrészét általában könnyűbeton hőszigetelés tölti ki, • a

vázkerámia betétes panelokban a súlycsökkentést, a hőszigetelést, és a vasbeton szerkezetrács zsaluüregeit (csatornáit) a betétek adják, alakítják, • a vázkerámia elemekből üzemben előrefalazott/gyártott vasbeton koszorúgerendás homlokzati falpanelok utólagos hőszigetelő vakolatrendszerrel látják el épületszerkezeti/építészeti feladataikat (4.31 ábra) A nagyméretű (rendszerint helyiségszéles, emeletmagas), hálós elrendezésű homlokzati panelok takaratlan csatlakozási hézagait a hagyományosan megszokott hézagtömítésektől eltérő módon kell kialakítani! A függőleges panelhézagok zárt vagy nyílt, többlépcsős kialakításúak lehetnek, az építési illetve a felújítási időszaknak megfelelő anyagok és technológiák alkalmazásával. A nyílt, többlépcsős hézag külső szakasza az esőzár, amely a csapadékvíz túlnyomó részének közvetlen bejutását hivatott megakadályozni. A második lépcsőbe jutó

nedvességgel telített levegő a dekompressziós csatornában nyomását, egyben nedvességtartalmát vesztve jut a legbelső, általában habszivacs tömítésű légzárig. A csatlakozó homlokzati panelok hőszigete- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 71 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Teherhordó falszerkezetek Vissza ◄ 72 ► lő rétegeinek (betéteinek) folytonosságát helyszíni hőszigetelő sáv beépítése hivatott biztosítani. (428b ábra) Nyílt függőleges hézagképzés esetén a vízszintes hézagok nagymértékű függőleges rátakarással, vízorrszerű kialakítással készültek. A vízküszöb mértékét meghaladó átfedés megakadályozza, hogy a szél torló nyomása a csapadékvizet a hézag felső, vízszintes síkú szakaszába juttassa. (428c ábra) A hézagkereszteződéseknél korrózióálló fém- vagy műanyag vízvető lemezek vezetik ki a függőleges hézagok csatornáin

lejutó vizet a homlokzati sík elé. A zárt hézagképzés lehetőségét az olyan elérhető árú képlékeny és tartósan rugalmas (úgynevezett elasztoplasztikus) tömítő masszák (rendszerint szilikon alapú készítmények) megjelenése tette lehetővé, amelyek hosszú ideig képesek az 12 cm szélességű hézagok folytonosan ismétlődő méretváltozásait követni. A megfelelő anyagú tömítések is csak szigorú beépítési feltételek (tiszta, jól tapadó határfelületek, hézagszélességhez igazított hézagmélység-választás, háttömítések beépítése,), és technológiai fegyelem betartása mellett biztosítják a jó és tartós hézagzárást. A hézagfelújítások mellett a fenntartás fontos feladata a panelos épületek konstrukciós hibákból, technológiai fegyelmezetlenségekből adódó betegségeinek (hő- és hanghidak, monolit vázszakaszok „alátömések” hibái,) felszámolása is. 4.43 Homlokzati panelfalak A falpanelok nem csak a

tömörfalas szerkezeti rendszerű épületeket panelos építésmóddal megvalósító építési rendszer elemei, hanem vázas, harántfalas (például alagútzsalus), épületek térelhatároló-, (például az alagútvégek lezárása, homlokzati falak), kiegészítő-, (például végfali hőszigetelt burkoló-, vagy köpenyelemek) falszerkezetei is lehetnek. A térelhatárolás feladatait akár a panelos építésmódban használatos helyiségméretű, úgynevezett nagypanelok használatával is meg lehet oldani Gyakoribb azonban a kisebb álló- vagy fekvő panelok sorolásával, kombinálásával végzett homlokzatalakítás Középületek egyfajta jellegzetes formálása például a szalagablakokkal társított mellvéd- (parapet-) panelos térelhatárolás. A lapostetős épülettömbök homlokzatait attikapanelok zárják le A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 72 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Teherhordó

falszerkezetek Vissza ◄ 73 ► 4.32 ábra Homlokzati panelfal elrendezések (Király Sándor nyomán) a – egymásra támaszkodó fekvőpaneles térelhatárolás; b – önhordó, vázpillérekre (P) függesztett panelokból álló homlokzati fal; c – fekvőpanelos oromfal falváz-oszlopokkal (FO); d – állópanelos térelhatárolás 4.33 ábra Fekvő, támaszkodó homlokzati falpanelok (KP) a – felülnézet a felső panelok elhelyezése előtti állapotban; b – a függőleges hézagban felvett metszet; c – metszett axonometria (szerelés közbeni állapot); 1 – felragasztott műanyag vízvető lemez; 2 – esőzár: hézaghoronyba húzott műgumi szalag („C” profil); 3 – dekompressziós hézag mögötti habszivacs légzár; 4 – cementhabarccsal kitöltött hézag és horony; A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 73 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Teherhordó falszerkezetek Vissza ◄ 74 ► 5

– pillér- vagy falvég-betétre felhegesztett, kiborulás ellen rögzítő acél kapcsolóelem; 6 – végleges felületképzés: mészkő zúzalék 4.34 ábra Fekvő önhordó függesztett falpanel (FSV) félnedves kapcsolata a – teherátadási séma (nézet); b – a kapcsolati helyen keresztül felvett függőleges metszet; c – külső nézetek: c1 – a pillérbe (falvégbe) betonozott szerelvényről (1) és: c2 – a panelba épített függesztő szerelvényekről (2); A – felső függesztő kapcsolat; B – alsó ékelt (3) kapcsolat; 4 – helyszíni kibetonozás Az elsősorban térelhatároló feladatú falpanelok • egymásra (majd vázgerendákra, födémszélre, talpgerendára) terhelve: támaszkodó-, (4.32a, 433a ábra) • vagy a teherhordó vázpillékre, falvégekre függesztett-, (4.32b ábra) önhordó kivitelben gyárthatók/építhetők. A támaszkodó elemek esetében a váztól (harántfalaktól) független falmozgások lejátszódását megengedő, de

a panelok kiborulását gátló kapcsolatok kialakítására van szükség. (433 ábra) Az álló falpanelok (4.32c ábra) rendszerint közvetlenül a talpgerendára támaszkodnak (ritkábban, főleg többszintes megoldás esetén szegélygerendákra, födémszélre függesztettek). Nagyfesztávolságú térlefedés esetén kiborulás elleni megfogásuk a tetőelemek lehajlását megengedő, csúszó jellegű kapcsolat (435c ábra) lehet A függesztett táblák vázelem- (falvég-) kapcsolatait az önhordó panelok által okozott, átadott terhelésre (önsúly, szélterhek,) méretezni kell. Az önhordó panelok talpgerenda nélkül is használhatók, a támaszkodó elemekkel szemben nyílásképzéskor kiváltásukra nincs szükség A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 74 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Teherhordó falszerkezetek Vissza ◄ 75 ► 4.35 ábra Álló falpanelok teherátadási sajátosságai a –

teherátadási séma; b – mozgási hézag képzése falazott vagy szerelt vendégfallal, líratagozatos, dilatációs fallefedéssel; c – kiborulás elleni megfogás (vízszintes erőátadás) csúszó kapcsolattal; 1 - panelba épített „C” profilú nyitott dobozszerelvény; 2 –elfordítás után lehegesztett laposvas rögzítő elem; d – alsó támaszkodás teherátadó cementhabarcs hézagkitöltéssel, rögzítés talpgerendához talphoronnyal, elembetétre hegesztett köracéllal; paneltípusok: FB (b); FSF (c,d) A rendszerint acél anyagú (hegesztett, csavarozott,) kapcsolatok • (korrózió elleni védelmet igénylő) száraz, • félnedves (a korrózió elleni védelem céljából kibetonozott - 4.34 ábra, cementhabarccsal kiöntött – 432 ábra), • vagy nedves (a kapcsolat erőjátékában is résztvevő helyszíni beton szerkezetrészt eredményező) technológiával készíthetők. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 75 ►

Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Teherhordó falszerkezetek Vissza ◄ 76 ► 4.36 ábra Homlokzati panelfalak vízszintes és függőleges hézagai a – függesztett elemek tagolatlan függőleges hézaga szálas anyagú hőhíd-zárral, bordás műgumi szalag esőzárral, zárt belső hézagtömítésekkel (WA-BVM-TIP); b – zártkontúros önhordó panelra utólag szerelhető vízküszöb-tagozatos fekvőhézag-képzés (WA, WF – BVM, STRÄNGBETONIT); c – nyílt állóhézag – zárt fekvőhézag támaszkodó panelok között (FSF); 1 – ásványgyapot zsinór, vagy fóliázott lemez; 2 – rögzítő tüske 50 cm-enként; 3 – műanyag habcsík, vagy –hurka háttömítés; 4 – tartósan elasztoplasztikus szilikon alapú tömítő kitt; 5 – bordás műgumi szalag (Y3/3 jelű „karácsonyfa” profil); 6a – panelba épített kPVC sínprofil; 6b – utólag behúzott kPVC vízgát-profil; 7 – műanyag habszivacs tömítő szalag;

8 – cementhabarcs kitöltés; 9 – horonyba húzott műgumi szalag („C” profil) A térelhatároló falelemek hézagképzése a panelos építésmódnál megismertekhez (4.28 ábra) hasonló elveken alapul, a kapcsolati sajátosságok figyelembevételével (4.36 ábra): • a támaszkodó panelok fekvő hézagai teherátadásra alkalmas kialakítást, szilárd (például cementhabarcs) kitöltést igényelnek (4.36c ábra), • a függesztett önhordó panelok viszont nem terhelhetnek egymásra, ezért vízszintes hézagaik kitöltése összenyomható (például habszivacs, ásványgyapot - 4.36a,b ábra) anyagú A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 76 ► Magasépítés II. Teherhordó falszerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 77 ► 4.5 Öntött (monolit) falak A monolit építési eljárások lényege, hogy a friss állapotban alakítható, képlékeny, vagy önthető szerkezeti anyagot helyszínen készített,

összeállított öntőformába (zsaluzatba) dolgozzák be, és tömörítik. Kötés, és utókezelés (nedvesen tartás), esetleg érlelés (kötés- illetve szilárdulás gyorsítás) után, a kellően teherbíró szerkezet kizsaluzható. 4.37 ábra Kistáblás zsaluzórendszer magas- és mélyépítési alkalmazása (Paschal Rasterschalung) a – falzsaluzat összeállítása és elemei: 1 – modulméretű perforált laposacél keretezésű, műfa zsaluhéjas kistáblák; 1a – külső sarokelem; 1b – belső sarokelem; 1c – csuklós sarokelem; 2 – összefeszítő átkötések; 2a - közbenső csavaros, csőhüvelyes átkötés; 2b – felső perforált acélszalagos ékelt átkötés; 3 – teleszkóp rendszerű kettős ferde támasz; 4 – beakasztható hajlított acélcső konzolokra telepített pallóterítésű munkagaléria kétsoros korláttal és lábdeszkával; b – szabálytalan alaprajzú akna falainak zsaluzata csőáttöréssel (5) A tartószerkezeti

követelményekhez rugalmasan igazodni képes, monolit módon egybeépíthető, együttdolgozó falszerkezeteket a • tömörfalas szerkezeti rendszerű épületek főfalaiként, • vázas épületek merevítésére, • pince-, és lábazati falként, széles körben alkalmazzák, de A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 77 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Teherhordó falszerkezetek Vissza ◄ 78 ► • támfalak, tartályok, üstök, gyárkémények, tornyok is készíthetők öntöttfalas építési eljárásokkal. A monolit építés sem új találmány. A népi építészetben kézzel emelhető zsaluformák között, döngölt vályogfalakat készítettek. A vulkáni eredetű ásványok (trasz, puccolán) kötőerejét már a rómaiak is felismerték. Öntött falak agyagbetonból és mészsalakból is építhetők. A mai gyakorlatban szerkezeti anyagként normál kavicsbeton, különféle könnyűbetonok, és

vasbeton használatos. Az öntöttfalas építés ideiglenes (csak az építés időszakában használt) építési segédszerkezetek (zsaluzatok, állványzatok), és az építési feladat nagyságrendjétől függően, emelőgépek alkalmazását is igényelheti. Ebben a fejezetben főleg az építési segédszerkezetek úgynevezett korszerűsített változatainak (táblás-, tér-, kúszó-, csúszó zsaluzatok) szerkesztésmódjával, alkalmazási feltételeikkel és példáik bemutatásával foglakozunk. Részletes tárgyalásukra a hagyományos zsaluzatokhoz hasonlóan az Építéskivitelezés c. tantárgy keretében kerül sor 4.38 ábra Középtáblás zsaluzatok szerkesztése (Brúzsa László nyomán) a – álló zsalutáblák merevítése: a1 – bordás kerettel; a2 – feszített bordákkal, kerettel; a3 – kazettás kerettel; b – megtámasztás vízszintes összekötő hevedereknél (1) ferde támaszokkal (2); c - függőleges síkú rácsos merevítő támaszok (3)

alkalmazása A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 78 ► Magasépítés II. Teherhordó falszerkezetek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 79 ► 4.51 Öntött falak építésének segédszerkezetei: zsaluzatok A zsaluzatokkal szemben támasztott követelmények: • a tervezett szerkezet méretének, alakjának megadása és megtartása a betonozás munkafolyamatainak idejére, a beton kellő szilárdulásáig, • az állékonyság biztosítása és fenntartása a betonozás munkafolyamatainak idejére, a beton kellő szilárdulásáig, (zsaluzatot meg-, és alátámasztó állványokkal) • a technológiailag helyes betonozhatóság feltételeinek megteremtése, (betonozó-, tisztító nyílások, zsebek,), • a pontos, szabályozható méretállítási, túlemelési (az elkészült, terhelt szerkezet lehajlását kiegyenlítő) lehetőségek biztosítása, • az egyszerű és roncsolás mentes kizsaluzhatóság (a minél

többszöri felhasználhatóság érdekében). A követelményrendszer feltételeit a zsaluzatok funkcionális szerkezetrészei elégítik ki: • a visszanyerhető (esetleg bennmaradó) zsaluhéjak, • a merevítő hevederek, bordák (bordarácsok), tartók, • a távtartó-feszítő szerkezetek, • az alá-, és megtámasztó állványok, • zsalu-, illetve állványemelő-leeresztő szerkezetek, • a síkba állító elemek (például ferde támasz), • szerelő-, és betonozó munkaszintek, Monolit falakat építhetünk • • • • • helyszínen készített (hagyományos), egyedi-, kis-, közép-, nagytáblás- (daruzott-, vagy valódi kúszó-)(I./35a ábra), alagút (tér)zsaluzatos (I./35b ábra), csúszózsalus (I./35c ábra), bennmaradó (például köpeny-, kéreg-) zsaluzatos eljárásokkal. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 79 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Teherhordó falszerkezetek Vissza ◄

80 ► 4.39 ábra Egyben áthelyezhető zsaluzó nagytábla (PERI VARIO) 1 – műfa zsaluhéj; 2 – rácsos, ragasztott fa merevítő tartóborda; 3 vízszintes acél hevederpár; 4 – teleszkóp rendszerű kettős ferde acélcső támasz csuklós kapcsolódásokkal (hevederekhez, födémhez, fix ponthoz); 5 – acél tartókonzol korlátoszloppal; 6 – emelő fülek a daruhorgok számára; 7 – a munkaszint pallóterítése; 8 - kétsoros korlát és lábdeszka A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 80 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Teherhordó falszerkezetek Vissza ◄ 81 ► Az öntöttfalas építés a helyszíni munka hatékony felhasználását biztosító módszerekkel • a hagyományos falazatoknál vékonyabb, és szintenként azonos falvastagsággal, alaprajzi elrendezéssel bíró többszintes magasházak, építmények építését, • viszonylag egyszerű, de magas szinten gépesíthető

építéstechnológia alkalmazását, • kisebb létszámú, alacsonyabb képzettségű (betanított munkások, műszakonként egy-egy vezető szerelővel) munkaerő foglalkoztatását, • hulladék, vagy bontott anyagok (téglatörmelék, salak könnyűbetonadalékként való) felhasználását, teszi lehetővé Hátrányai közt említhető, hogy • a kedvezőtlen időjárás nehezíti, lassítja az építést, • az építészeti téralakítást, térosztást szerkezeti kötöttségek korlátozzák (azonos szerkezeti alaprajz, zsaluelem méretrend) • a technikai háttér (segédszerkezetek, gépek, anyagellátás,) biztosítása költséges és szervezésigényes. Táblás zsaluzások A zsaluhéjakat a zsaluzóácsok is általában hevederezett deszkatáblákból állítják össze hagyományos zsaluzási munkájuk során. A zsaluzás iparosításának kézenfekvő módja a zsalutáblák előregyártása. A modulált méretrendbe illeszthető, kézzel mozgatható kistáblák

régebbi, (csaphornyos, gyalult, impregnált, acélsínekkel hevederezett deszka, DOKA táblák) típusai mellett acél- vagy könnyűfémkeretes, műfa zsaluhéjas (például RASTERSCHALUNG, PERI HANDSET, FRAMI) merevített táblaváltozatokat is használnak (437 ábra) A táblaméret egyikének helyiségméretre növelése modulált osztású, középméretű álló-, és fekvőtáblás zsaluzatok készítését teszi lehetővé. Az építési gyakorlatban az állótáblás megoldások (4.38 ábra) jobban elterjedtek A zsaluzható falméret- és forma választékot növelendő gyakori a fekvő és álló táblák variációs kiosztása is. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 81 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Teherhordó falszerkezetek Vissza ◄ 82 ► A teljes fal egy-, illetve - az emelőgéppel való biztonságos mozgatás korlátai miatt - néhány nagytáblával is zsaluzható. A merevített zsaluhéjas

nagytáblákat rendszerint a felszerelt támaszokkal, szintbeállító elemekkel, munkagaléria-tartó konzolokkal együtt emelik át kizsaluzás után az új zsaluzó helyzetbe (4.39 ábra) A nagytáblákat általában • fém (acél, ritkábban alumínium) sík-, trapéz-, hullám-, terpesztett lemez zsaluhéjakra felhegesztett, csavarozott, melegen hengerelt, vagy hidegen alakított (például „U”, „C”, kalap,) szelvényekkel, esetleg a lemez anyagából hajlított szegély-, és közbenső bordákkal merevítik, • vagy rétegelt, préselt, impregnált tartós "műfa" zsaluhéjakból könnyűacél övlemezes, vagy rácsos merevítő tartókra, vagy korszerű ragasztott gerinclemezes, vagy rácsos fatartókra szegezve, csavarozva készítik, • összefeszítésüket/ távtartásukat speciális, gyorsan oldható-, feszíthető, és visszanyerhető elemekkel (például: magas menetemelkedésű, csöves csavar pillangóanyával) oldják meg, •

helyzetbeállításukhoz, kizsaluzáshoz állítócsavarokat, csavarorsós talpakat használnak. A hazai gyakorlatban alkalmazott, ismertebb zsalurendszerek: • ÉTI-N - terpesztett fémhálós • HÜNNEBECK - műfatáblás, könnyű fémtartós • NOE - fém, vagy műfatáblás, fémtartós • DOKA – műfatáblás, ragasztott fatartós • PERI - vegyes anyagú • SCAN-FORM - merevített acéllemez táblás • BATIMETÁL – FÉMMUNKÁS - acéltáblás • MEVA - fémkeretes táblák, A kiemelt alaptípusok mellett minden gyártó igyekszik valamennyi táblarendszer saját változatával is jelen lenni az építési piacon. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 82 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Teherhordó falszerkezetek Vissza ◄ 83 ► A táblás falzsaluzási eljárások mellett a födémek építésének gyorsítása, kompatibilis megoldásokkal: könnyű zsaluzattartók, és alátámasztó dúcok

használatával, táblás rendszerű asztal-, vagy fiókzsaluzatokkal lehetséges. 4.40 ábra Kúszózsaluzási eljárások a – daruval átemelhető külső- és belső állvány-zsalu együttesek (DOKA MF); 1 – külső hátrahúzható falzsaluzat; 2 – külső konzolos kúszóállás (és munkaszint); 3 – konzolos betonozó és alsó függesztett szerelő munkaszint; megjegyzés: 1-2-3 együtt emelhető át; 4 - összehúzható belső aknafal-zsalu; 5 – aknazsaluval együtt átemelhető belső kúszóállás; b – önkúszó külső falzsaluzó berendezés (PERI) munkafázisai: I. – kizsaluzható állapot; II. – kizsaluzás hátrahúzással; III kúszás egy szinttel feljebb; IV – bezsaluzás visszatolással; V - betonozás A fal- és födémépítés szintenként egymást követő módszerét gyakran kúszózsalus eljárásnak is nevezik (I/3.5a ábra) A zsaluáthelyezésekhez természetesen daruzásra is szükség van. A végfalak és a födémnyílásokat körítő

falak építése pedig szintenként átemelt külső-, és belső kúszóállások használatát igényli (4.40a ábra) A valódi kúszózsaluzás önkúszó módszerrel, daru igénybevétele nélkül működik (4.40b ábra) Főként magas mérnöki létesítmények (hídpillé- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 83 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Teherhordó falszerkezetek Vissza ◄ 84 ► rek, gátak, tározók, tárolók,) építésének eszközeként ismerjük. A magasépítésben esetenként épületek vég-, és határfalainak, aknafalainak építésére használnak külső-, és belső szakaszos működésű önkúszó zsaluzatokat Az eljárások ferde-, változtatható ferdeségű-, és változó falvastagságú határfalak építését is lehetővé teszik Különleges esetként kell megemlíteni az egyoldali falzsaluzatok használatának igényét, amely főleg a mély- és a közlekedésépítésben

jelentkezik, de magasépítési vonatkozása is lehet (pincefalak, támfalak,). A beton oldalnyomásának felvételét ebben az esetben átkötések híján robusztus, lehorgonyzott támaszrendszerre kell bízni Alagút (tér-) zsaluzatos építés A síklapokból csuklósan, vagy mereven összekapcsolt, fordított U, vagy L alakú térelemekkel általában többszintes tömör-, harántfalas szerkezeti rendszerű épületek szerkezeti falai és födémei zsaluzhatók egyidejűleg (szintenként). (Az épület szerkezetváza hossztengelyére merőlegesen fekvő "alagút"-akból tevődik össze.) (I/35b, 441 ábra) Az alagútzsaluzatok merevített acéllemez táblákból, továbbá a térbeli merevséget és a működtetést biztosító acél rudazatokból állnak. A térzsaluzatok mozgatása, emelése vezérgépként telepített futómacskás (esetleg billenő gémes) torony-, vagy kúszódarukkal lehetséges. A térelemek pontos helyzetbe-állításához • a kitűzött

falak helyén alacsony (1520 cm magas) boka-, vagy csonkafalakat, falcsonkokat építenek, • teleszkóp szerűen, szétfeszíthető/ összehúzható rudakat (rudazatokat), szintbeállító talpas csavarokat használnak. A falzsalu síkok távtartása/ összefeszítése a táblás zsaluzás módszereivel történik. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 84 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Teherhordó falszerkezetek Vissza ◄ 85 ► 4.41 ábra Térzsaluzatok, alagútzsalus építés a – harántfalas szerkezeti rendszerű épület alagútzsaluzatos építése térelemekkel: 1 – merevített fél térelem-egység; 2 – (kúszóállással)egyben átemelhető végfali zsalu-egység; 3 – bokafal zsaluzat; 4 – konzolos kizsaluzó állvány; b – komplex zsaluzó térelem keresztfali „befenekeléssel”, végfali zsaluzattal (OUTINORD); 11 – födémzsaluzó tábla; 12 – harántfali zsaluzó tábla; 13 – ferde

merevítő rúd; 14 – függőleges támasz; 15 – gördítő kerék zsalumozgatáshoz; 16 – szintbeállító csavaros talp; 17 – keresztfali zsaluzó tábla; 18 - födémszél zsalu; 19 – végfali zsaluzat; 20 – nyíláskirekesztő betétek A kizsaluzás nehézségeit a falakkal egyidejűleg bebetonozott födém okozza, mert • a zsaluhéj-leválasztáshoz a térelemeket össze kell húzni, vagy födémszakaszuk íves lehajtása mellett, falszakaszaikat be kell dönteni, • a leeresztett térelemeket a födémszélig ki kell húzni, hogy a következő szintre kidugó-kizsaluzó állványról kötélhimbával, vagy közvetlenül a födémszélről úgynevezett „kacsacsőrű”, vagy mágneses tapadótappancsos himbával a következő szintre lehessen azokat emelni, • a födémlemezeket korai kizsaluzásakor ideiglenesen alá kell támasztani, hogy növelhető legyen a zsaluforgatás sebessége. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 85 ►

Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Teherhordó falszerkezetek Vissza ◄ 86 ► A méretválaszték • a két darabban kizsaluzható rendszerek esetén a különböző méretű Г fél-alagútelemek párosításával, • az egyben kizsaluzható rendszerekben modulált táblákból szerelhető födémszakaszok használatával, vagy állítható fesztávolságú távtartó gerendák alkalmazásával alakul ki. A hazai építési gyakorlatban az alábbi, külföldről átvett, illetve saját fejlesztésű rendszerek ismertek: • OUTINORD - francia eredetű, két (vagy több) darabban kizsaluzható elemek • BATIMETÁL - francia, hajlékony födémzsalu-héjas rendszer • PEVA - magyar fejlesztés (Pelle József, Varga István), központi összehúzó- feszítővázas rendszer Az alagútzsaluzatos öntött vasbeton falak és födémek egyaránt legalább 15 cm vastagságúak. A falközök 30 cm-es méretlépcsővel változtathatók, rendszerint 1,80

– 6,30 m között A térelemek hossza a francia eredetű zsaluzatoknál 1,25 vagy 2,50 m, míg a magyar PEVA rendszerben a 30 cm többszöröse, általában: 1,80 m. A szokásos belmagasság: 2,70 m Az alagútzsaluzatból kikerülő felületek vakolást nem igényelnek. Az alagútvégek lezárására különféle térelhatároló falak (falazott, nehézelemes, könnyűszerkezetes: például szakipari falak,) szolgálnak. A szélső határoló beton, vagy vasbeton végfalakat (bütü) hőszigetelni kell: • utólagos rétegrendek felhordásával, • burkoló-, köpeny-, vagy nagypanelokkal, • zsaluzott rés hőszigetelő kitöltésével Csúszózsaluzatos építés Elsősorban ipari épületek (tornyok, gyárkémények, tartályok), de középmagas és magas lakóépületek falszerkezetei is épülhetnek csúszózsaluzással. A lehetőleg zárt alaprajzú épületek, építmények falait egyidejűleg, folyamatos betonozással, a zsaluzat lassú (körülbelül 515 cm/óra)

egyenletes emelése mellett készítik (I/3.5c ábra) A csúszózsaluzatok funkcionális szerkezetrészei • a falak alaprajzát követő, erősen merevített, 1,0.1,20 m magas zsaluzó kötény(-pár), A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 86 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Teherhordó falszerkezetek Vissza ◄ 87 ► • az alaprajzi adottságoktól függően kiosztva (1,5.2,0 m-enként) a kötényre felszerelt acéljármos függesztő/ emelőkeretek, • a jármokon (keretfejeken) átvezetett, a faltengelyben álló támrudak, • a támrudakra szerelt, összehangoltan (szinkronban) működtethető emelőgépek, (kettős tokmányú, visszacsúszás-gátolt, araszoló mozgást végző berendezések) • az emelőgépeket mechanikus áttétellel működtető emelőorsók, elektromotorok, illetve a hidraulikus-, vagy pneumatikus erőátadás közegeit előállító berendezések, (olajsajtó, légkompresszor), • az

emelést ("csúszást") szabályozó vezérlő berendezések, • szerelő-, betonozó munkaszintek és ellenőrzésre, javításra, felületképzésre használható függőállások. A nagyszilárdságú acél támrudakat a zsaluzattal együtt emelt hézaghúzó csövek használatával ki lehet váltani (a már szilárduló betonra támasztva), végül vissza lehet nyerni. Csúszózsaluzással már 1924-ben építettek silót Németországban (az eljárást 1913-ban szabadalmaztatták az Egyesült Államokban), de a kardántengelyes áttételű és a sűrített levegővel működtetett változat Thoma József magyar mérnök szabadalma, az egyidejűleg, folyamatosan változtatható vastagságú és ferdeségű falak zsaluzására szolgáló „SVETHO” rendszer pedig svéd-magyar találmány. Födémek, lépcsők csak utólag, a falakban kialakított (kihagyott) nyílásokba kapcsolva építhetők meg, ezért sejtes szerkezetű épületek (lakó-, irodaházak,) csak

elvétve készültek ezzel az eljárással. Különösen alkalmas azonban a módszer magasházak belső merevítő magjainak, falainak építésére. 4.6 Pincefalak A pincefalakra a felmenő szerkezetek által átadott terheken kívül további vízszintes és ferde erők is hatnak, így • a földnyomás, A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 87 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Teherhordó falszerkezetek Vissza ◄ 88 ► • a talajvíznyomás, • a boltvállnyomás (boltozott pincefödémek, boltövek esetén, főleg régi épületekben), Az összetett igénybevételek miatt jelentősen eltér a különböző szerkezeti rendszerű épületek pincefalainak kialakítása, mert • más és más a leterhelés mértéke, ami segítheti az oldalirányú erők felvételét, • a térszín alatti terek természetes megvilágítása, szellőzése pedig szintén a különböző szerkezeti adottságokhoz igazítandó. A

talajnedvesség, gyakran talajvíz jelenléte és a pincék belső tereinek szokásosan várható páraterhelése miatt szigetelt változatban sem tanácsos a pincefalakat a felmenő falak készítésére szánt üreges, porózus, nedvszívó anyagokból készíteni. A hagyományos tömör kézi falazó elemek mellett azonban a már ismert elemcsaládok (PTH, YTONG, LEIER, ) magasabb szilárdsági kategóriába tartozó pincefalazó téglái, zsalukövei is felhasználhatók szigetelt pincefalak építésére. 4.61 Tömörfalas épületek pincefalai A tömörfalas épületeknek sem minden határfala főfal (például harántfalas épületek térelhatároló hosszfalai,), ezért azok leterhelő szerepét, leterhelő képességének mértékét minden esetben meg kell vizsgálni! Átalakítás, rekonstrukció, bontás esetén a leterhelés elővigyázatlan megszüntetése tragikus következményekkel járhat! A pincetér megvilágítására, természetes szellőzése tömörfalas

épületekben, a pincefalakkal együtt teknőszerűen körbeszigetelhető vagy a szigeteléshez vízhatlan módon kapcsolt, vízhatlan anyagú előregyártott szellőző-bevilágító, úgynevezett angolakna szolgálhat, amelyet mellvéddel, korláttal, vagy vízszintes ráccsal kell ellátni a balesetek megelőzése érdekében. Az angolakna vízelvezetését összefolyóval, lefolyócsővel kell megoldani! Bevilágító-, csúszdás ledobó aknák üvegbeton, illetve nyithatózárható fedelekkel készíthetők A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 88 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Teherhordó falszerkezetek Vissza ◄ 89 ► 4.42 ábra Pincék természetes megvilágítása, szellőzése Angolaknák a – hagyományos építésű körbeszigetelt, nyitott angolakna fedkő kerettel, védőkorláttal; b – üvegbeton határolású zárt bevilágító akna; c – előregyártott modulelemekből szerelt, erősített

műanyagfalú angolakna rozsdamentes acél fedőráccsal (ACO MARCANT); beépítési mozzanatok: c1 – összeállítás, a fedőrács rögzítése; c2, c3 – dübeles- csavaros rögzítés a kellősített (zsírtalanított, portalanított) szigetelt felületre a körbefutó horony tömítésével (például szilikon pasztával); c4 – réteges földvisszatöltés, tömörítés A bevilágító-, szellőző-, ledobó aknáknak tehát hagyományos falazott (4.42a ábra), monolit beton- (442b ábra) , vasbeton, és fémből, műanyagból ráccsal ellátva előregyártott, pincefalra szerelhető változatai (4.42c ábra) is vannak 4.62 Vázas épületek pincefalai A vázas épületek pincefalai is tömör tégla, monolit beton és vasbeton anyagú szerkezetek, amelyek esetében - kellő leterhelés híján - az oldalirányú erőket más módszerekkel kell felvenni. Például: támfalszerűen (4.43a ábra) vagy váz- (és pót)pillérek közé, mintegy függőleges helyzetű

ellen-boltozatként működve (4.43b ábra) vagy vízszintes vasbeton övkoszorúk és/vagy függőleges bordák beépítésével, A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 89 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Teherhordó falszerkezetek Vissza ◄ 90 ► 4.43 ábra Vázas épületek oldalnyomás felvételére alkalmas pincefalai a – súlytámfal-szerűen épített pincefal; b – váz- és pótpillérek közé befeszített (függőleges helyzetű boltozatként viselkedő) pincefal 4.7 Lábazati falak A faltövekben összegyűlő, leszivárgó nedvesség, a csapóeső és a terepről, járdáról visszacsapódó, a járművek által felvert víz, fokozott nedvesítést, a fagyhatás által roncsolást, a bevitt vagy/és kioldott sókkal korróziót okoz, ezért az épületek terepszint mentén elhelyezkedő részei az időjárási és mechanikai hatásoknak fokozott mértékben kitett szerkezetek. A lábazati falak

szerkezete ennek megfelelően általában eltér a rákerülő, úgynevezett felmenő falakétól. Csak mechanikai hatásoknak ellenálló, fagyálló anyagokból szabad a lábazati falakat, a falak homlokzati kérgét, burkolatát építeni. (vagyis üreges, porózus elemek, téglák, beltéri burkolóanyagok nem használhatók lábazati falként, lábazatburkolatként). A lábazati falak szerkezete homogén vagy heterogén lehet, vegyes építéssel vagy burkolva készítve. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 90 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Teherhordó falszerkezetek Vissza ◄ 91 ► 4.44 ábra Lábazati falak szerkezete, szigetelése a – monolit, fagyálló lábazati fal példája: 1 – homlokzati síkban fekvő nyersbeton lábazati felület; x1 – talajnedvesség elleni vízszintes falszigetelés; x2 – csatlakozó vízszintes padlószigetelés; b – kiselemes lábazatburkolatok nem fagyálló

hátfalazatokkal; 2 – homlokzati sík elé lépő monolit műkő lábazatburkolat példája; 3 – homlokzati sík elé lépő vegyes anyagú, faragott terméskő – tégla lábazat példája; 4 – fagyálló (például klinker-) tégla lábazatburkolat példája; y1 – belső függőleges falszigetelés; c - nagyelemes, táblás (előregyártott) lábazatburkolatok: 5 – homlokzati sík elé lépő előregyártott műkő burkoló táblák; 6 – homlokzati síktól hátravont lemezes kő lábazatburkolat; y2 – felverődő csapadékvíz elleni külső függőleges falszigetelés Heterogén szerkezetek hátfalazatait is, a pincefalakhoz hasonlóan ajánlatos tömör téglából, kőből, vagy betonból készíteni, vagy a nedvességhatások és ellen szigeteléssel (4.44b,c ábra) (szükség esetén hőszigeteléssel is) védeni! Készítésmódját és anyaghasználatát tekintve a lábazat lehet: • monolit (nyers-, másképpen "látszóbeton" fal - 4.44a1 ábra,

beton vagy műkő kéreggel ellátott – 4.44a2 ábra, vakolt – 445a ábra); A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 91 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Teherhordó falszerkezetek Vissza ◄ 92 ► • kiselemekből falazott (terméskő-, fagyálló tégla vagy beton hátfallal együtt vagy köpenyfalként falazva – 4.44b3 ábra); • kiselemekből, lapokból burkolva készített (klinkertégla burkolat – 4.44 b4, 4.46 ábra,); • lemezes (kő-, előregyártott műkő, táblák 4.44c, 445b ábra) 4.45 ábra Pincefalak lábazati szakaszai, lábazatburkolatai a – födémperemet is magába foglaló vakolt lábazat; 1 – külső homlokzatvakolat; 2 – pórusbeton felmenő falazat (YTONG P2 vagy P4); 3 - kent szigetelésre felhordott hálóerősítésű lábazatvakolat; 4 – hőszigetelt koszorúzsaluzó elem (YTONG Pke hőpáncél); 5 – zárt pórusú hőszigetelő táblákkal védett talajnedvesség elleni

függőleges falszigetelés; 6 – növelt szilárdságú pórusbeton falazat (YTONG P4 pincefalazó elemekből ); b – födémperem alatti lemezes burkolású lábazat; 7 – mechanikai rögzítésű fagyálló, lemezes lábazatburkolat; 8 – belső falvakolat; 9 – talajnedvesség elleni függőleges falszigetelés szigetelést tartó falon, beszorító habarcsréteggel; 10 – fűtetlen pincében alsó hőszigetelés Fontos tudnivaló, hogy a szigetelés vonalvezetése a lábazat típusától és készítésmódjától is függ (4.44 ábra) Az előregyártott táblás lábazatburkolatok mögé a csatlakozási hézagokon keresztül a térszínről, járdáról A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 92 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Teherhordó falszerkezetek Vissza ◄ 93 ► visszacsapódó víz bejuthat, ezért külső oldali függőleges falszigetelésre is szükség van, amelyet legalább a járda feletti 30 cm

magasságig fel kell vezetni. 4.46 ábra Fagyálló beton, vasbeton lábazati falak Kerámia anyagú lábazatburkolatok példái a – ragasztott fagyálló lapburkolatú, hőszigetelt lábazat; 1 – külső homlokzatvakolat; 2 – fagyálló burkolólapok (TERCA); 3 - flexibilis kültéri ragasztóhabarcs; 4 - zártcellás (extrudált polisztirolhab) lábazati hőszigetelés; 5 – járda vagy térburkolat bitumen kitt tömítésű csatlakozó hézaga; 6 – hőszigetelő falazó habarcs (például POROTHERM TM); 7a – POROTHERM 44 N+F falazó elem; 8 – antikapilláris kavicsréteg b – hőszigetelt, kiszellőztetett réteges falazat lábazatképzése: 7b - POROTHERM 25 N+F falazó elem; 9 – burkolótégla (TERCA) réteg; 10 – szálas anyagú hőszigetelés; 11 – dübeles rögzítő tárcsa; 12 – kitöltetlen állóhézag (kiszellőzés!); 13 – klinkertégla (TERCA) lábazati burkoló réteg A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 93 ►

Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Térelhatároló falak Vissza ◄ 94 ► 5. Térelhatároló falak A homlokzati falszerkezetek terheit (önsúly, szélterhek,) az épület vázszerkezeti elemei, (homlokzati szegélygerendák, pillérek,), födémei, harántfalai hordozzák. Térelhatároló falakat elsősorban vázas szerkezeti rendszerű, és harántfalas (például alagútzsaluzatos) épületeken készítenek. 5.1 ábra Kézi falazó elemes vázkitöltő homlokzati falak szerkezeti sajátosságai a – a homlokzati fal helyzete: a1 – a vázelemek előtt elhúzódó, a konzolos födémszélre épített fal; a2 – a vázelem síkjából „kiugratott” fal; a3 – a vázelemek külső síkjába eső fal; a4 – a vázelemek mögé visszavont fal; b – harántváz elemek közé épített falazat szerkezeti kapcsolata, hőszigetelési változatai; c – elégtelen hőszigetelésű, hőhidas vázkitöltő falak belső hőszigetelése (csak

utólagos, kényszermegoldásként ajánlható) Anyagaikat, rétegfelépítésüket tekintve a nem teherhordó homlokzati falak • homogén falazatok, • vagy heterogén (például többrétegű) szerkezetek lehetnek. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 94 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Térelhatároló falak Vissza ◄ 95 ► A térelhatároló falakat • helyszíni munkával (falazva, öntve), • vagy előregyártott elemekből (szerelve) készítik. A helyszínen készülő (monolit) falak általában könnyű kézi falazó elemekből falazottak, de könnyűbetonból öntöttek is lehetnek. Könnyűbeton, vagy előfalazott (például álló-, vagy mellvéd-) blokkok, blokkpallók és a nehéz előregyártott vasbeton falpanelok (4.14 pont alatt tárgyalt változatainak) használata mellett előszerelt, könnyűszerkezetes elemek alkalmazása is elterjedt. (függönyfalak, szakipari falak) A többrétegű

szerkezetek helyszíni (rétegenkénti) építése/szerelése szintén előfordul az építési gyakorlatban (köpenyfalak), de léteznek szendvics jellegű köpenyelemekből épített könnyű homlokzati falszerkezetek is. A falazatok porózus és/vagy nagy üregtérfogatú kerámia-, beton-, és vegyes anyagúak lehetnek, a homlokzati szegélygerendákra, vagy a födémszélekre kerülnek, azokra terhelnek. A homlokzati falazat és a teherhordó szerkezeti elemek eltérő anyaga és hőmozgása határozza meg kapcsolatuk szerkezeti jellegét Az előregyártott blokkos térelhatárolások támaszkodó elemeinek "nedves" (habarcsos, vagy ragasztott) kapcsolatai a falazott szerkezetekhez hasonló kialakításúak. A panelos homlokzati falakat legtöbbször mellvéd- (parapet-) elemekből építik, de (tömör-, vagy nyílásokkal bíró) úgynevezett nagypanelos, és álló-, valamint fekvőpanelos, illetve vegyes megoldások is előfordulnak. A vasbeton falpanelok a kisebb

terhelés érdekében könnyebb, "karcsúbb" kivitelben készülhetnek. A térelhatároló panelfalak elemei, mint már ismert a függőleges teherhordó pillérekre (harántfalakra) függesztett önhordó-, és a vízszintes teherhordó szegélygerendákra (födémperemekre) támaszkodó szerkezetváltozatokban fordulnak elő. (lásd még: 414 fejezet) 5.1 Szerelt könnyű térelhatároló falak A könnyűszerkezetes térelhatároló homlokzati falakat fa-, fém-, vagy műanyag vázszerkezettel és kétoldali könnyű építőlemez-burkolattal A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 95 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Térelhatároló falak Vissza ◄ 96 ► szerelik. A burkolatok között a hő- és hangszigetelést műanyag hab táblák, illetve szálas alapanyagú paplanok, lemezek biztosítják. Gyakran páratechnikai (fékező-, záró-, kiegyenlítő-) rétegek és kiszellőztetett légrések

beépítésére is sor kerül. 5.2 ábra Könnyű szerelt szakipari falak a – szakipari fal és a tartószerkezetek (épületváz, harántfalak, födémek) viszonya: a1 – vázpillérek közé, födémsík elé szerelt fal; a2 – födémek közé, pillérek elé sorolt elemekből lévő fal; a3 – tartószerkezeti elemek (pillér-szegélygerenda vagy pillér-födém vagy harántfal-födém) közé illesztett fal; b – alumínium profilok felhasználásával gyártott szakipari fal példája; 1 – hőszigetelt üvegezésű üreges alumínium tokszelvény, belső oldalon páracsatornával; 2 – végleges felületképzés (például műgyantába ágyazott kőőrlemény); 3 – időjárásálló külső építőlemez burkolat (például azbesztmentes műpala); 4 – impregnált fakeret; 5 – párazáró réteg (például alufólia); 6 – belső (festhető, tapétázható) építőlemez burkolat (például gipszkarton); 7 – hőszigetelő/ hanggátló réteg (például műanyag

hab tábla vagy szálas anyagú paplan) Szerkezeti jellegük, és a teherhordó (például váz-) hoz való geometriai és szerkezeti viszonyuk szerint a könnyű szerelt homlokzati falak, az alábbi fő csoportokba sorolhatók: • a teherhordó elemek (vázszerkezet, illetve födémek, harántfalak) közé kerülő szakipari falak (5.2 ábra), A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 96 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Térelhatároló falak Vissza ◄ 97 ► • a teherhordó elemek (vázszerkezet, illetve födémek, harántfalak) síkja elé kerülő, előregyártott könnyű, nagyobb felületű elemekből (általában saját váz- vagy keretszerkezettel, vagy merevített táblákból) szerelt függönyfalak, és • a teherhordó elemekre (vázszerkezetre, illetve födémekre, harántfalakra) a helyszínen rétegesen, (vagy hőszigetelt, burkolatjellegű köpenyelemekből) szerelt köpenyfalak. 5.11 Szakipari falak A

könnyű, szakipari falak rétegesen (elő-)szerelt, keretes szerkezetű tömör (főként mellvéd-)falakból, és általában beépített nyílászáró szerkezetekből alakított, üvegezett felületekből állnak. A tartószerkezetekhez való viszonyuk alapján belmagasság- (5.2a2 ábra), szegélygerenda-köz(52a3 ábra) vagy szintmagasság méretű (52a1 ábra) elemek egymás mellé és/vagy fölé is sorolhatók. Építészeti eszközként ezek a megoldások a homlokzat sejtszerű megjelenésének, horizontális vagy vertikális jellegének hangsúlyozását is lehetővé teszik. 5.12 Függönyfalak A függönyfal a függőleges térelhatárolásnak a teherhordó funkciótól legnagyobb mértékű elválasztására törekszik, az adott, pillanatnyi technikai és technológiai lehetőségek maximális mértékű kihasználásával. Elsődleges cél az épület (homlokzat) reprezentatív, a technikai és anyagi lehetőségek korlátlan használatának lehetőségét bemutatni

képes megjelenítése. A csekély mértékű önsúly mellett meghatározóvá válik a szélerők szerepe, elsősorban újszerű merevítési és felfüggesztési problémákat felvetve. A jellegzetesen szétválasztott funkciójú szerkezet megnövekedett mértékű feladatai többek között a hőszigetelés, a napvédelem, a páraszabályozás, a tűzvédelem, Az üvegezett felületek a korszerű szerkezetekben transzparens hőszigetelési feladatokat is ellátnak. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 97 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Térelhatároló falak Vissza ◄ 98 ► 5.3 ábra Függönyfalak szerkezetváltozatai (Karácson Sándor nyomán) Alrendszerek: a – oszlopos megoldás gerendával; b - oszlopos megoldás gerenda nélkül; c – gerendás változat oszlopokkal; d - gerendás változat oszlopok nélkül; e – közvetlenül illesztett zárt keretes megoldás; f - közvetlenül illesztett nyitott

keretes megoldás; g – gerendás keretes változat oszlopok nélkül; h - gerendás keretes változat oszlopokkal; i – merevített, sajtolt, domborított szendvics karosszériák közvetlenül sorolva; j - karoszszériák oszlopokkal szerelve; k - átfedésekkel kapcsolt szendvics köpenyelem (kvázi köpenyfal); Elemek: 1 - ablakelem; 2 - mellvédelem; 3 - franciaablak elem; 4 -integrált (egyesített mellvéd és ablak-) elem A függönyfalak szerkezetváltozatai (5.3 ábra) merevítési módjuk, előregyártottságuk mértéke, valamint szerelésmódjuk szerint is különfélék lehetnek A hazai építési gyakorlatban elsősorban az oszlopos rendszerű függönyfalak használata terjedt el. A rúdelemes, keretes és (merevített) karosszériatáblás rendszerek mellett a "hátravont", rejtett bordázatú hőszigetelt, úgynevezett SG (structural glazing) üveghomlokzatok is elterjedtek. (TREMCO, HUECK,) 5.13 Köpenyfalak Elsősorban ipari, mezőgazdasági,

kereskedelmi célú épületek, raktárak térelhatárolására vagy burkolására használják a köpenyfalakat, • közvetlenül épületvázra (például a könnyűszerkezetes építés esetén), • vázas épületekre falváz-tartók közvetítésével, esetleg • tömörfalas épületekre burkolat jelleggel szerelve. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 98 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Térelhatároló falak Vissza ◄ 99 ► A helyszínen szerelt köpenyfalak • egyrétegű (általában bordázott fémlemez) szerkezet/burkolat formájában hőszigetelés nélkül, • belső oldalán hőszigetelt lemez szerkezetként/burkolatként, • külső-belső burkolatrétegek közötti hőszigeteléssel (5.4 ábra), szükség esetén páravédelmi rétegekkel ellátva, készülhetnek Ipari és középületek térelhatárolására gyakran függönyfalakkal rokonítható szendvicsjellegű köpenyelemes (5.3k, 54c ábra

- összevont táblás, kazettás) szerkezeteket (ROBERTSON, KINGSPAN,) is építenek. 5.4 ábra Könnyű szerelt homlokzati köpenyfal szerkezetek példái a – (táblákból átfedésekkel) rétegesen szerelt hőszigetelt köpenyfal: 1 – külső trapézszelvényű fémlemez burkolat; 2 – hőszigetelés; 3 – acél szerkezetű falváz gerenda; 4 – acél vázpillér; b – profilozott kazettaszelvényekből rétegesen szerelt hőszigetelt köpenyfal; 5 – színes bevonatú, horganyzott acéllemez profilos (ROBERTSON) külső burkolat; 6 – fokozott vízzáróságot biztosító rugalmas kitt tömítés; 7 – fekvő helyzetű kalapszelvény segédváz; 8 – kiszellőztetett légréteg; 9 – hőszigeteléssel (integrálva vagy a helyszínen) kitöltött belső acéllemez kazettaprofilok; 10 – acél szerkezetű falváz gerenda; c – összevont táblás szendvicselemekből tömített árokeresztékes kapcsolatokkal összeépített köpenyfal; 11 – külső alumíniumlemez

burkolat; 12 – profilozott műgumi tömítő szalagok; 13 – ásványgyapot hőszigetelés; 14 – légréteg; 15 – falváz gerenda; 16 – rejtett csavaros rögzítés a falvázhoz; 17 – belső acéllemez burkolat; c1 – F 300 jelű hőszigetelt szendvics köpenyelem A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 99 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Térelhatároló falak Vissza ◄ 100 ► 5.2 Válaszfalak Az épületek teherhordó szerkezetek és a térelhatároló homlokzati falak által határolt belső tereinek további osztására, elválasztására a válaszfalak szolgálnak. Az alapvetően térosztó funkció miatt ezek a szerkezetek • teherhordó födémre, • talajszinten önsúlyuktól függően önálló alapozásra vagy (megerősített) aljzatbetonra terhelnek, esetleg • önhordó kivitelben, főfalakra, vázoszlopokra, függesztve készülnek. A válaszfalak állékonysága, merevsége - felületükhöz

képest csekély vastagságuk miatt - általában csak a teherhordó szerkezetek közé feszítve, szorítva (például ékelve) biztosítható, ugyanakkor el kell kerülni, hogy más szerkezetek a válaszfalakra terhelhessenek. Nagyobb felületű falak további, általában vízszintes és függőleges irányú merevítést is igényelnek. A válaszfalakkal szemben támasztható követelmények különböző igényszintű kielégítése terén az alábbi széles (de korántsem teljes) körből az elválasztandó terek jellemzői, az elválasztás módja és megkívánt mértéke, valamint az alkalmazott anyagok, szerkezetek, építésmódok alapján kell választanunk: • állékonyság és szilárdság; • merevség; • kis önsúly; • véshetőség, szegezhetőség, alakíthatóság; • szerelvényezhetőség; • vakolhatóság, vakolattartás; • burkolhatóság vagy más esztétikus felületképzési lehetőség; • légzárás; • hőszigetelő képesség; •

hangszigetelő képesség; • tűzbiztonság; • flexibilitás (átszerelhetőség, mozgathatóság); • gazdaságosság, A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 100 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Térelhatároló falak Vissza ◄ 101 ► A helyszínen készített, monolit válaszfalakat cement vagy gipsz kötésű alapanyagokból öntik vagy kerámia, gipsz(perlit), könnyűbeton, kézi falazó elemekből építik. Közép- vagy kettősfalú üvegtégla idomokból félmonolit jellegű vasalt válaszfalak hozhatók létre. Nagyobb méretű előregyártott pallós (panelos) válaszfalakat gipsz, könnyűbeton alapanyagokból állítanak elő, míg a panelos építésmódoknál megismert vékony válaszfalpanelok vasbetonból készülnek általában üzemi előregyártással. A válaszfalak könnyű, szerelt változatainak réteges, merevített szerkezeteit, a térelhatároló falak kapcsán bemutatott anyagválasztékot

felhasználva, úgynevezett "száraz" szereléstechnológiákkal készítik. 5.21 Monolit válaszfalak A helyszínen öntéssel előállított szerkezetek (gipsz- illetve cement-) rabic-, vagy vasbeton válaszfalak lehetnek. Rabic válaszfalak 5.5 ábra Monolit rabic válaszfalak a – rabic válaszfal szerkezete, építése; 1 – főfalhoz, födémhez rögzített ø 8 mm betonacél keret; 2 - ø 6 mm/ 40x40 cm-es köracél háló; 3 – 2x2 cm lyukbőségű rabicháló; 4 – egyoldali zsaluzat; 5 – kontraoldali anyagfelhordás; b –főfalakra függesztett nyílásos válaszfal; 6 – rejtett kiváltó gerenda A rabicok egyoldali zsaluzatra vagy burkolatként felhordott 510 cm vastagságú, középen vasalással erősített rabicháló betétes kivitelben A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 101 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Térelhatároló falak Vissza ◄ 102 ► kivitelben készített

térelválasztó, térosztó, védő, burkoló szerkezetek. Válaszfalként ma már csak ritkán, elsősorban hajlított vagy torzfelületű szerkezetek formájában, valamint önhordási igény esetén (például átalakítási munkák során, ha a födém nem terhelhető) fordulnak elő. Gépészeti aknák, vezetékek takarását is gyakran „elrabicolva” oldják meg Rabic válaszfalak szerkezete, építése, a rabicháló betét merevítése, keretezése fal- és födémcsatlakozása látható az 5.5 ábrán A vasalási alternatíva a felfüggesztés (önhordás) és nyíláskiváltás egyfajta lehetséges megoldását mutatja be A vasalás higroszkopikus tulajdonságú gipsz kötőanyag használata esetén korrózióvédett (például horganyzott) anyagú. Az építéstechnológia helyszíni élőmunka felhasználása nagy, ugyanakkor "nedves" jellege, és segédszerkezet-igénye is hátrányt jelent. Az egyoldali zsaluzat elé merevített betéthálót függesztenek,

azután felcsapják, majd sík felületűre egyengetik, simítják a rabichabarcsot. Ezt az anyagot homokból, mészből, gipsz és enyv keverékéből vagy homok, cement és salak összekeverésével, a felcsapáshoz szükséges sűrűséggel (konzisztenciával) készítik. Az elkészült falakat vakolni kell Vasbeton válaszfalak A kétoldali zsaluzást igénylő 615 cm vastag vasbeton válaszfalakat egy-, vagy kétsoros hálóvasalással építik. A teherhordó szerkezetekhez általában túlvezetett vasbetétekkel, úgynevezett "tüskézéssel" kapcsolódnak. Csak nagy mechanikai vagy egyéb igénybevételek (betörés-, tűz-, robbanásveszély,) esetén célszerű használatuk, mert • nehezek, • rossz hőszigetelő tulajdonságúak, • nehezen véshetők, szegezhetők, • zsaluzat és helyszíni élőmunka igényük magas, • építésmódjuk miatt sok a bevitt építési nedvesség és hosszú az építési idő. 5.22 Kézi falazóelemes válaszfalak A

válaszfalak építésének egyik legjobban elterjedt formája a kézi falazó elemes, habarcskötésű szerkezetek használata. A hagyományos falazó habarcsok mellett néhány, nagyobb méretpontossággal gyártható elemtípus esetén a jóval kisebb anyagigényű ragasztóhabarcsokat is alkalmazzák. (A A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 102 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Térelhatároló falak Vissza ◄ 103 ► külföldi építési gyakorlatban száraz illesztésű, kapcsolóelemes változatokkal is találkozhatunk.) 5.6 ábra Falazott hagyományos válaszfalak szerkezeti sajátosságai a – kisméretű tömör téglából falazott éltégla válaszfal; b – hagyományos, vízszintes üregelésű csaphornyos válaszfallapokból épített szerkezet; b1 – 6 cm vastag válaszfaltégla; b2 – 10 cm vastag válaszfaltégla; 1 – ø 8 mm betonacél a főfali bekötéshez; 2 – ø 2,8 mm lágyvas huzal

kétsoronként elhelyezve; 3 – falazó elemekből faragott ékpár 7080 cm-enként; 4 – vakolattapadást fokozó rovátkolt felület, A teherhordó falakhoz is használt elemek közül válaszfalépítésre leginkább a tömör, és kevéslyukú kisméretű téglákat, és a kevés-, soklyukú magasított téglákat alkalmazzák. Ezekből a falazóelemekből féltégla vastag, illetve a tömör kisméretű téglákból úgynevezett éltégla falakat építenek. Az önálló alapozást, illetve födémkiváltást igénylő féltégla vastag falakat hagyományos falazási módszerrel, féltégla kötésmértékkel ("kéménykötés"), a felső födémhez (tömör téglából faragott ékekkel, ékpárokkal) befeszítve készítik (5.6a ábra) Az ilyen válaszfalak a főfalakhoz falazáskor kihagyott, vagy kiugratott fogas csorbázattal, esetleg falhoronyba fogva kapcsolódnak A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 103 ► Magasépítés II. A

dokumentum használata | Tartalomjegyzék Térelhatároló falak Vissza ◄ 104 ► 5.7 ábra Üreges kerámia alapanyagú kézi falazó elemcsalád (PTH) válaszfallap választéka Beépítési példák a – bekötés főfalba; b – falsarok kötése; a függőleges üregelésű és függőleges hornyolású válaszfallapok méretei: szélesség (falvastagság) x elemhossz x magasság [cm] A kézi falazó elemekből falazott válaszfalakat a hagyományos kötésmód alkalmazása mellett a kétsoronkénti lágyvashuzal merevítés és 7080 cm-enkénti kiékelés jellemzi (5.6 ábra) A főfalakhoz a merevítő huzalok bekötésével tompa ütközéssel (5.6, 57, 58c ábra), de horonyba építve (58b ábra) is csatlakozhatnak Magassági méretkompatibilitás esetén hagyományos csorbázatos (5.8a ábra) bekötés is lehetséges A nagyobb lehajlású födémekhez való csatlakozás kialakításának biztosítania kell, hogy a válaszfalakban káros feszültségek ne ébredhessenek

ezért a kellő merevség megtartásával, de rugalmas vagy csúszó jellegű megoldásokat kell alkalmazni. A legalább 10 cm vastag elemekből falazott szerkezetek gépészeti vezetékek befogadására, szerelvények beépítésére is alkalmasak. Nagyobb súlyuk miatt ezeket a válaszfalakat • csak vastagítással vagy vasalással megerősített aljzatbetonra, • illetve a födémeken méretezett (szükség esetén kettőzött gerenda) tartóelemekre szabad állítani. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 104 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Térelhatároló falak Vissza ◄ 105 ► A kézi falazó elemcsaládokhoz gyakran különböző vastagságú, méretés kapcsolatkoordinált válaszfalelemek is tartoznak. A kifejezetten válaszfalépítésre alkalmazott válaszfallapokat (válaszfaltéglákat) általában • égetett agyagból, üregekkel könnyítve (5.6b, 57 ábra), • könnyűbetonokból, például

gázszilikátból, pórusbetonból (5.8 ábra), • gipsz(perlit-)ből, gyártják. 5.8 ábra Pórusbeton alapanyagú kézi falazó elemcsalád (YTONG) válaszfalelem választéka Bekötések főfalakhoz a – csorbázatos bekötés; b – kapcsolódás falhoronyba; c – bekötés tompa ütközéssel; 1 – főfal; 2 – külső vakolat; 3 – rozsdamentes acél bekötő elem; 4 – ø 1,52,5 mm lágyvas huzalozás kétsoronként; 5 – válaszfallap; 6 – vakolaterősítő üvegszövet háló; a téglatest alakú és a függőlegesen hornyolt (N+F) válaszfallapok méretei: szélesség (falvastagság) x elemhossz x magasság [cm] A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 105 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Térelhatároló falak Vissza ◄ 106 ► 5.9 ábra Válaszfal-födém kapcsolatok (YTONG) a – nyersfödémre építés – úsztatott padló csatlakozás; b – rugalmas kapcsolat a nyersfödém alsó síkjához; c

– támasztott csúszó kapcsolat; 1 – vakolatvágás vagy üvegszövet betét; 2 – rugalmas műanyag (például egykomponensű poliuretán) hab tömítés; 3 – ø 1,52,5 mm lágyvas huzalozás kétsoronként; 4 – belső vakolat; 5 – a kihabosításkor használt hézagzáró léc; 6 – pórusbeton válaszfalelem (YTONG Pve); 7 – ágyazó-kiegyenlítő habarcsréteg; 8 – elválasztó-csúsztató fólia; 9 – legalább 2 cm, illetve a számított lehajlás mértékétől függő szélességű hézag összenyomható anyagú (például üveg- vagy ásványgyapot) kitöltéssel; 10 – vakolaterősítő üvegszövet betét; 11 – a válaszfal mindkét oldalán beépített, a szilárd födémhez feszítőékes csavarokkal (dübelekkel) rögzített, horganyzott „L” szelvényű támaszok Nagy méretpontosságú kétoldalt (másképpen körbe-) hornyolt kialakítású gipsz alapanyagú építőelemek is ismertek a válaszfalépítésben. A ragasztó-, és hézagoló

habarccsal végzett összeépítés vakolatmentes felületet biztosít. A szárazépítési eljárások ma már felülmúlják a gipszelemes falazatok nyújtotta előnyöket, ezért fokozatosan kiszorulnak az építési piacról 5.23 Előregyártott elemes válaszfalak Üzemi előregyártással • tömör-, üreges-, vagy kikönnyítő betétes gipsz(perlit-) alapanyaggal, • illetve könnyűbetonból (például gázszilikátból, pórusbetonból,), A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 106 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Térelhatároló falak Vissza ◄ 107 ► • esetenként vasbetonból szintmagasságú, modulált szélességű, válaszfalpallókat lehet gyártani A gipszperlit válaszfalpallós szerkezet további könnyítése körüregekkel, papírrács-betéttel vagy műanyaghab elemekkel is lehetséges. A pallós szerkezetek összeépítése nedves hézagolással, ragasztó-, és hézagoló habarccsal

történik. A nagyméretű, sérülékeny elemek a hagyományos építéstől kissé eltérő szerelésjellegű építésmód alkalmazását és gondos munkát igényelnek. A szerelést fa- vagy fém vezetősínekkel és a mozgatást, beemelést segítő kerekes emelőeszközökkel végzik. A fal és födémcsatlakozások rugalmas ágyazása a tehermentesítést és a kerülőutas hang-terjedés megakadályozását célozza. A vakolatmentes falak a padló- és mennyezetburkolatokhoz általában takarószegélyekkel csatlakoznak. A válaszfalpallók üzemi előszereléssel keretes, két oldalt burkolt változatokban, beépített akusztikus betétekkel is gyárthatók. Használatuk során a nedves folyamatok a hézagolásokra szorítkoznak, ezért méltán tekinthetők a könnyű szerelt válaszfalszerkezetek előképeinek. A panelos építésmódok elemeiként • helyiségméretű, vasbeton válaszfalpanelok, • továbbá többfunkciós térelemek használhatók. 5.24 Könnyű,

szerelt válaszfalak A réteges felépítésű térelválasztó-térosztó válaszfalak a könnyű homlokzati térelhatárolásokhoz hasonlóan kétoldalt burkolt, vázszerkezettel vagy elemenként merevített változatokban készülnek. A burkolatok közé hangszigetelő (akusztikus) betétrétegek építhetők/ építendők be. Az előregyártottsági fok, a szerelési technológia, a moduláris tulajdonságok és az akusztikai teljesítményjellemzők függvényében kialakult szerkezetfajták • a vázas, • a panelos, • és a vegyes rendszerű fő szerkezetcsoportokba sorolhatók. (510 ábra) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 107 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Térelhatároló falak Vissza ◄ 108 ► 5.10 ábra Könnyű szerelt válaszfalak szerkezeti rendszerei (Koppány Attila nyomán) A könnyűszerkezetekre jellemző kis fajlagos felülettömeg is indokolja a jó hangszigetelés igényét, amit a

beépített rétegeken (általában szálas anyagú ásvány- vagy üveggyapot paplanok) túlmenően a vázelemek kettőzésével, függetlenítésével, eltolásával, illetve hanglágy kapcsolatok, csatlakozási vonalak kialakításával is fokozhatunk. A rétegesen szerelt válaszfalak vázrendszere általában függőleges oszlopokból, (esetleg - nagyobb felületek esetén - vízszintes merevítő gerendákból) áll, amelyeket alsó-felső vezetősínek közé szerelnek. Fa-, vékonyfalú, korrózió ellen védett acélszelvényű-, rúdsajtolt (extrudált) alumínium szelvényű vázas válaszfalak építhetők. A vázoszlopok kiosztását a merevségi szempontok mellett az alkalmazott építőlemezek (farostlemezek, cement-, vagy műanyagkötésű forgácslapok, acél-, alumíniumlemezek, műanyaglemezek, gipszkarton táblák, műpala-, üveg lapok,) méretei és rögzítési igénye mellett akusztikai szempontok is befolyásolják (például célszerű, ha a burkolólemezek

csatlakozási vonalai a válaszfal két oldalán nem ugyanarra a vázoszlopra kerülnek). A többrétegű burkolatokat is eltolt hézagosztással szerelik (5.101 ábra) A panelos, szerelt szerkezetek merevítését rejtett váz (keret), vagy az elemek merevített szegélyű karosszéria jellegű burkolata biztosítja. A A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 108 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Térelhatároló falak Vissza ◄ 109 ► magasabb szintű előregyártás szereléstechnikai előnyei mellett, jelentős alaprajzi kötöttségeket okoz, ugyanakkor egyszerűbb átépíthetőséget is biztosít (5.102 ábra) A vegyes szerkezetű szerelt válaszfalak előregyártott (szerelt) elemeit vázoszlopok közé építik be. A szalagraszteres modulhálóra szerkesztett széles vázelemes vegyes szerkezetek és a soroló elemes panelos válaszfalak egységesített csomóponti kialakításokat eredményeznek falvégek,

falsarkok, falcsatlakozások (esetleg utólagos) képzésére (5.103 ábra) A vezetőléces szerelés és födémcsatlakozás mellett feszítőcsavaros, rugós, teleszkópos, megoldások is vannak, elsősorban flexibilis szerkezetek esetén. A szerelt jellegű, térosztó szerkezetek közé tartoznak még a térbe állított szekrényfalak, áttört esetleg mozgatható térelválasztók, és az átszellőztetésre alkalmas mosdó- WC válaszfalak, valamint a mobil paravánok. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 109 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Falak felületképzése, burkolatai Vissza ◄ 110 ► 6. Falak felületképzése, burkolatai A teherhordó és térelhatároló, térelválasztó falak külső és belső felületeinek a környezeti hatásokkal szemben ellenállónak, az épület, illetve a belső terek rendeltetésétől függő mértékben tartósnak, az építészeti, illetve belsőépítészeti

elvárások szerint esztétikusnak, valamint a lehetőségeken belül környezet-, és "emberbarát"-nak kell lenni. A felületképzéseknek és burkolatoknak fontos állagmegóvási szerepük is van A tömör, tartós, jó minőségű szerkezeti anyagok felhasználásával készített nyersen maradó felületek megfelelnek a fenti követelményeknek, így például a zsaluzatból kikerülő, (vagy megmunkált) látszóbeton, és a különféle módon hézagolt, (esetleg megmunkált) kő és tégla felületek is. A felületalakítások készülhetnek • helyszínen monolit kéreg (bevonat)-, • vagy elemekből (lemezekből, táblákból) falazott, ragasztott vagy szerelt burkolat formájában. Az utólagos felületvédelem gyakran épületfizikai rétegekkel (hő-, hangszigetelés, árnyékolás, páravédelem,) kiegészítve, esetleg összevonva készül. 6.1 Kéreg jellegű monolit felületalakítások A bevonatszerű felületképzések elterjedt változatai a vakolási

és a helyszíni (monolit) műkő munkák keretében készülnek. Az elsősorban építéstechnológiai szempontból érdekes vakolatok és monolit műkő burkolatok szerkezeti problémáit, többek között az aljzattal (hátfalazattal) való tartós együttdolgozás - különös tekintettel a térfogatváltozásokra (duzzadás, zsugorodás), mozgásra hajlamos szerkezetekre- és a felületi mozgások hatásainak elhárítása jelenti. A vakolatok szerkezeti anyaga a habarcs, amely adalékanyagok (homok, kőliszt, kőzúzalék, perlit, polisztirolgyöngy,), kötőanyag(ok) (mész, cement, gipsz, térhálósító műgyanták,), és víz, esetleg további (színező-, víztaszító-,) adalékok keveréke. A műkő burkolatok tulajdon- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 110 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Falak felületképzése, burkolatai Vissza ◄ 111 ► képpen kőzúzalék adalékos, esetleg színezett vagy

fehér cement kötőanyagú betonból készülnek. 6.11 Vakolatok A vakolatok az általános felületvédelmi feladatok mellett • további felületképző rétegek (festés, tapétázás, ragasztott burkolatok,) aljzatát is képezhetik, • illetve különböző adalékanyagok felhasználásával hő-, hang-, esetleg sugár-,. védő, szerepük is lehet A vakolatokat egy-, két-, esetleg több rétegben felhordva készítik. A tartós együttdolgozást a megfelelő felületelőkészítés mellett a "tapadóhídként" működő alapozó- (szakzsargonban: gúz-) réteg(ek) biztosíthatják. Az aljzatnak közel síknak, kissé érdesnek, tisztának, és (hogy ne szívja el a kötési vizet) kellően nedvesnek kell lenni . Nem térfogatálló, mozgásra hajlamos aljzatokra (fa, fém,) vakolattartó betéteket (rabicháló, nádszövet, terpesztett háló, üveg- vagy műanyag szövet) kell felerősíteni. A betétek (bandázsok) alkalmazása a hátfalazat anyagváltási

helyein (inhomogenitás), és élek, sarkok, zúgok kialakítása során is előnyös. Az igénytelenebb egyrétegű vakolatokat végleges felületképzésként, vagy gyengébb minőségű aljzatra is felhordható burkoló-, védő rétegek, (például szigetelések) alá használják. A két réteg felhordása esetén az alapvakolatra (szakzsargonban: grund) a végleges felületképzés aljzatául szolgáló simító-, illetve -főleg a homlokzatvakolatoknál- külső felületképző- (fröcskölt, cuppantott, kapart, dörzsölt, textúrás, mosott, kőszerűen megmunkált,) réteg kerül. A külső réteg általában kőpor, kőzúzalék, kavics, adalékanyaggal, gyakran színezve és víztaszító (hidrofób) adalékkal vagy bevonattal készül. A kétrétegű belső vakolatok általában 1,01,5 cm, míg a homlokzat-vakolatok 1,52,0 cm vastagok. A hagyományos vakolás nehéz, élőmunkaigényes és sok építési nedvességgel jár, ezenkívül viszonylag gyakran kell javítani,

felújítani. A korszerűsítési törekvések gépesítésben (keverés, felhordás), előkevert szárazhabarcsos és ragasztható lemezes, úgynevezett szárazvakolatok formájában lelhetők fel A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 111 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Falak felületképzése, burkolatai Vissza ◄ 112 ► Nagyobb méretpontosságú aljzatokat biztosító építésmódok esetén alkalmazhatók az anyagtakarékos, úgynevezett vékonyvakolási (47 mm) eljárások. A nagy homogenitású, térhálósító műanyag-adalékos kötésű habarcsokból készülő vékony bevonatokat csak nagy technológiai fegyelemmel, az aljzat egyéb tulajdonságainak (nedvszívás, zsugorodási hajlam,) ismeretében és figyelembevételével szabad készíteni. A határoló falak épületfizikai, elsősorban hőtechnikai tulajdonságait (főként értékemelő felújítási munkák esetén, de új épületeken is) 4,05,0cm

vastag hőszigetelő vakolatokkal javíthatjuk. A fokozott hőszigetelésű falazatok hőszigetelő vakolatainak szükséges vastagságát az alapfal hőszigetelési ellenállásának, R[m2K°/W], a homlokzati nyílászárók átlagos hőátbocsátási tényezőjének, u[W/m2K°](korábbi jele: k) és a vakolat hővezetési tényezőjének, λ[W/mK°] függvényében állapíthatjuk meg. A külső hővédelmet műanyaghab, vagy lamellás (táblasíkra merőleges szálirányú) vagy kasírozott ásvány-, vagy üveggyapot táblákból álló, hőszigetelő rétegekkel kombinált felületképző rendszerek formájában is megoldhatjuk. Az elemes, vagy öntött falfelületekre kerülő táblákat ragasztással vagy mechanikai rögzítéssel erősítik fel A hálóerősítésű többrétegű vízzáró vékonyvakolatok általában kvarc adalékanyaggal, műanyagbázisú kötéssel, esetleg színezve készíthetők. A hazai gyakorlatban elterjedt rendszerek: DRYVIT, THERMOTEK, AUSTROTHERM,

6.12 Monolit műkőburkolatok A kéregjellegű helyszíni betonburkolatok közül a hazai gyakorlatban a műkő alkalmazása terjedt el szélesebb körben. A monolit műkőréteget általában zsaluzat nélkül, vezetőlécek közé bedolgozva hordják fel. A legfeljebb 4,05,5 cm vastag kéreg közvetlenül a hátfalazatra - egyenetlen felület esetén kiegyenlítő aljzatbetonra kerül. Az együttdolgozást a hátfalazathoz (kampós szeggel, szögbelövéssel, tüskézéssel,) rögzített vasalat, rabicháló biztosítja. A 23 mm vastag, 2,0 m-enként kialakított mozgási hézagoknál a vasalást is meg kell szakítani. A hézagot a kiegyenlítő aljzatrétegen is kell vezetni. A helyszíni műkő ismert és gyakori felhasználási területe a lábazatburkolatok készítése. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 112 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Falak felületképzése, burkolatai Vissza ◄ 113 ► A

megszilárdult műkő felületeket általában csiszolják, vagy szemcsézik (szakzsargonban: stokkolják, dorozsmálják), vagy egyéb kőszerű megmunkálásnak vetik alá. 6.13 Elemekből készített kerámia-, kő-, és műkőburkolatok A hagyományos építőanyag-választékból jó minőségű, tömör alapanyagú, tartós, (fagyálló), esztétikus felületű természetes és mesterséges burkolótéglák, -kövek, -lemezek, -lécek állíthatók elő. Ilyen anyagok a kitermelt állapotban felhasznált (terméskő)-, darabolt (hasított, fűrészelt,)-, esetleg megmunkált (nagyolt, egyengetett, bordázott, gyalult, csiszolt, fényezett,.) építőkő fajták (mészkő, márvány, gránit,), a jól kiégetett tömör, vagy üregelt, esetleg mázas kerámiák (agyag, majolika, pirogránit,), a jól tömörített (például vibropréselt) extra felületképzésű beton és a műkő. A burkolatokat a hátfalazathoz, célszerűen annak ülepedése után készítve •

csorbázattal bekötött habarcskapcsolatú falazással, • teljes felületükön ragasztva (habarccsal vagy ragasztóréteggel), • konzolos gyámolító lécekkel, sávonként kiváltva, habarcs hátkiöntéssel, • szintenként kiváltva, a hátfalazathoz - legtöbbször hőtechnikai réteg(ek) közbeiktatásával - pontonként kihorgonyozva, • vagy elemenkénti, szerelt száraz, vagy nedves építésű felfüggesztéssel, kapcsolódnak. Megjegyzendő, hogy a ragasztott kapcsolatok esetén is szükség lehet szintenkénti illetve közbenső gyámolításokra, kiváltásokra, ugyanakkor ezek a burkolatok a monolit kéregjellegű szerkezetekhez hasonlóan felületkiegyenlítő aljzatokat mozgáskiegyenlítő betéteket és mozgási (dilatációs) hézagokat is igényelhetnek. A továbbiakban - a teljesség igénye nélkül - néhány, e körbe tartozó fontosabb homlokzati burkolattípussal foglalkozunk. Téglaburkolatok A burkolótéglákból beépítése (I./121 ábra) esetén

fontos tudni • a burkolat és a hátfalazat elemeinek méretösszefüggéseit, A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 113 ► Magasépítés II. Falak felületképzése, burkolatai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 114 ► • az ikerelemek gyártásának és beépítésének kapcsolatát, • a bekötés és a gyámolítás szerepének eltéréseit ! A téglaburkolatokat a nyersen maradó falakhoz hasonlóan tele-, mélyített-, vagy domborított (esetleg profilozott) hézagolással, (külön munkaművelettel, hézagoló habarccsal) készítik. Kőburkolatok Terméskőből és idomított burkolókövekből vegyes falak, vagy a téglaburkolatokhoz hasonló készítésmódú szerkezetek hozhatók létre. A lemezes kőburkolatokat általában 2,25,0 cm vastagságú, 0,60,8 m2-es legfeljebb 0,81,4 m oldalhosszúságú táblákból készítik. (Megjegyzendő, hogy ma már gyártanak 1,0 cm-nél vékonyabb kőlemezeket is.) 6.1 ábra

Kőlemezes falburkolatok a – hézagosztások, rögzítési helyek: a1 – hálós elrendezés esetén; a2 – kötésbe rakott lemezeken; b – burkolólapok oldalmegfogással függesztett rögzítése vasbeton hátfalazathoz: 1 – ø 3,14 mm huzalkapocs (beállítás után a bordára visszahajtva); 2 – ø 68 mm vízszintes betonacél tartóborda; 3 – gipsz- vagy cementhabarcs pogácsa; 4 – feszítődúcos (dübeles) kampós rögzítő csavar; 5 – a kiváltó sort tartó laposvas tüske; c – alsófelső támasztással megfogott nyitott laphézagos kőlaprögzítés; 6 – rozs- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 114 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Falak felületképzése, burkolatai Vissza ◄ 115 ► damentes acél anyagú, állítható, menetes távtartó rögzítő készlet; 7 – kiszellőztetett légrés; 8 – beépíthető hőszigetelő réteg A kőlemezek felerősítését a függőleges

csatlakozási hézagok mentén négy helyen, a lapoldalak negyedeiben kialakított furatos fészkekbe akasztott függesztő elemekkel végzik. A horganyzott-, vagy rozsdamentes acél, illetve bronz tüskéket a téglafalba vésett, fecskefarok keresztmetszetű fészkekbe süllyesztik habarcskiöntéssel. Beton, és főleg vasbeton falakon célszerű fúrt fali-ékes (dübeles), vagy szögbelövéssel rögzített szerelt segédváz alkalmazása (61b ábra) A lemezek súlyát a húzott, 45o-os hajlású kapcsolóelemek, a szélnyomást a legalább 10-10 cm2-es gipsz- vagy gyorsan kötő cementből készült pogácsák veszik fel, a hátszellőző légrés távtartását is biztosítva. A gyakorlatban a bemutatott példán túlmenően, nagyon sokféle, de elvében hasonló megoldással találkozhatunk A korszerű kőlemez- felfüggesztések három irányban állítható, szárazon szerelt (csuklós, csavarozott,), későbbi mozgásokat is megengedő kialakításúak (6.1c ábra) A

csatlakozási vonalak kihézagolása, (rendszerint szorított: "nullhézagos") megoldása helyett gyakran az intenzívebb szellőztetést és szabad hőmozgást biztosító nyitott hézagképzést alkalmazzák. (Alvar Aalto finn építész iránymutató példája nyomán) Előregyártott műkő burkolatok A 3,06,0 cm vastag előregyártott műkő lapok rendszerint a lemezes kőlapburkolatokhoz hasonló szerkezeti megoldásokkal kapcsolhatók a hátfalazathoz, és egymáshoz. Az elemgyártási lehetőségek azonban profilozott keresztmetszetű lécek előállítását is biztosítják, így korszerűbb beépítési módok is kialakultak Az alumínium lemezből hajlított szerelőlécekből álló segédvázra akasztható előregyártott műkőléces burkolati rendszer vízszintes (például impregnált fa-) belső vázzal kiegészítve fokozott hőszigetelésű és teljes értékű épületfizikai működést (páratechnika, árnyékolás,) biztosító szerkezeti megoldást

nyújt (I./122a ábra COLOROC) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 115 ► Magasépítés II. Falak felületképzése, burkolatai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 116 ► 6.2 ábra Szerelt homlokzati fémlemez burkolatok a –függőleges elrendezésű sávos alumínium lemez burkolat (HUNTER DOUGLAS – LUXALON); 1 – különböző szélességű, beégetett lakkozású bepattintható alumínium burkoló-lemezszalagok; 2 – hajlított profilozott fémlemez szerelőborda; 3 – acél segédváz; 4 – tömör falszerkezet; 5 - csavaros rögzítő idomacél szerelvény; b – kazettás acéllemez burkolat (RICHTER); 6 – falra szerelt acél „C” profilú segédváz; 7 – beakasztható csavaros, kalapszelvényű rögzítő elem; 8 – hornyolt vízszintes, műanyag szerelő borda; 9 – gyári felületvédelemmel ellátott sajtolt acéllemez burkoló kazetta A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 116 ►

Magasépítés II. Falak felületképzése, burkolatai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 117 ► 6.3 ábra Rejtett rögzítésű lemezes falburkolatok a – távtartó-csavaros kettős vízszintes segédvázra szerelt falburkolat (IKLER NORM): 1 – burkoló építőlemez (ETERNIT, GLASAL,); 2 – lemezrögzítő csavar; 3 – beállító-rögzítő csavar; 4 – beakasztó rugólemez; 5 – hátfalba épített tartó sín („C” profil) (RICHTER); 6 – kalapácsfejű csavar; 7 – tömör hátfalazat; b – vízszintes és függőleges elemekből álló segédvázra távtartós rögzítő készletekkel szerelt falburkolat: 8 – hőszigetelt tömör hátfalazat; 9 - burkoló építőlemez (ETERNIT, GLASAL,); 10 – a burkolólemez rejtett csavaros rögzítése; 11 – beakasztható függőleges fém segédváz; 12 – vízszintes fém segédváz (alul bordázott profilozású); 13 – beakasztható, konzolos, öntött alumínium távtartó-rögzítő

készlet csavaros, fűrészfogas megfogó pofával; 14 – hátfalazatba épített rögzítő persely; 15 – külső oldali hőszigetelés kiszellőztetett légréssel 6.14 Könnyű szerelt homlokzatburkolatok A lemezes, táblás, kazettás, pallós, burkolatok elemeit leggyakrabban alumíniumból (eloxálva, vagy beégetett lakkos színezéssel), acélból (rozsdamentes, vagy színes műanyag-bevonatos formában), vagy műpalából, (ma már azbesztmentes változatban, gyakran gyári felületvédelemmel ellátva), vagy farostlemezekből, műfából, cement-, vagy műanyagkötésű farostlemezekből (impregnálva, műanyag bevonatokkal), és műanyagokból, például kemény PVC profilokból, valamint üvegből (színezett, edzett, zománc-,) állítják elő. (I/122b ábra) Az elemek felerősítése és összeépítése a hőmozgások szabad lefolyását megengedő (például úgynevezett csúszó-) kapcsolatokkal történik. A kettős vázzal, vagy távtartós rögzítésű

segédvázzal (6.3a ábra) szerelt változatok hőszigetelt burkolat készítésére, értéknövelő homlokzatfelújításokra is lehetőséget nyújtanak. A felerősítés távtartós rögzítési készlet alkalmazásával is megoldható. (63b ábra) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 117 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Lépcsők Vissza ◄ 118 ► 7. Lépcsők A szintkülönbségek gyalogszerrel használható áthidalásának, rendszerint teherhordó szerkezetei a lépcsők, amelyek épületen belüli, épület (műtárgy) és terep közötti, valamint a terepen fekvő szerkezetek lehetnek. A szintkülönbség helye szerint tehát külső és belső lépcsőkről, illetve előlépcsőkről, valamint terepen fekvő (például kerti-) lépcsőkről beszélhetünk. Rendeltetés és igényszint alapján vannak még díszlépcsők, fő- és melléklépcsők, pince és padláslépcsők, menekülőlépcsők, A lépcsők

helyett, vagy azok mellett gyakran lejtőket építenek (kis hajlásszög esetén, vagy a mozgáskorlátozottak, kerékpárosok, babakocsik számára), rámpákat (általában teherforgalom, gépjárművek számára). A lejtésszög (meredekség) függvényében lejtők, rámpák és lépcsők (3045°°) mellett létrák (70-90°°) és hágcsók (90°°) is szolgálhatnak függőleges közlekedésre, megközelítésre. (I/71 ábra) 7.1 A lépcsőszerkesztés alapelvei A lépcsők fokokból sorolt egyenes-, íves-, vagy törtvonalú lépcsőkarokból állnak. A 15 foknál hosszabb karokat csak (vízszintes) lépcsőpihenő közbeiktatásával szabad építeni A karok alakja, száma és alaprajzi helyzete alapján egyenes , vagy íves egykarú-, pihenővel megszakított egyenes, vagy íves egykarú-, húzott lépcsőfokokkal alakított törtvonalú egykarú-, csiga- és lánclépcsőket (csiga-, illetve szabad vonalvezetésű egykarú, esetleg pihenőkkel megszakított egykarú

lépcsők), valamint az emeleti és/vagy közbenső pihenőknél határozott irányváltású kétkarú, és többkarú lépcsőket, különböztethetünk meg (I./72 ábra) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 118 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Lépcsők Vissza ◄ 119 ► 7.1 ábra Lépcsőkkel kapcsolatos alapfogalmak: 1 – egy lépcsőfok; 1a – járólap; 1b – homloklap; 1c – járóél; sz – belépési szélesség; m – fellépési magasság; 2 – lépcsőkar; 2a – járóvonal; 3 – közbenső pihenő; 4 - érkező (emeleti, fogadó) pihenő; 5 - orsótér A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 119 ► Magasépítés II. Lépcsők A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 120 ► 7.11 A lépcsők szerkesztési szabályai A jól szerkesztett lépcső • mindig vízszintes járófelületű fokai teljesen azonos-, a rendeltetésnek megfelelő fellépési

magasságúak, • a fellépési magasság (m) és a belépési szélesség (sz) között fennáll az alábbi összefüggés: 2 m + sz = 6064 cm • a karszélesség megfelel a rendeltetésből és a használatból adódó, várható forgalomnak és 80 cm-nél soha nem kevesebb, • a közbenső pihenők 10, az emeletiek 20 cm-rel szélesebbek a karoknál, • a közlekedési űrméret legalább 2,0 m magas mindenütt (I./71b ábra), • íves-, húzott lépcsőkarok alaprajzilag ék alakú lépcsőfokainak legkisebb mérete 5 cm, a kartengely és a külső harmad között felvehető járóvonalban pedig a számított belépési szélességnek (sz) megfelelő méretű, • korlátmagassága, illetve kiterített mellvédmérete (magasság + vastagság) legalább 100 cm, • pálcás korlátok legnagyobb hézagmérete 12 cm,. 7.12 A lépcsők anyagai, szerkezetváltozatai Az anyag- és szerkezethasználat során többek között figyelembeveendő, hogy • a járólapok és felületek

csúszásmentesek, kopásállóak legyenek, • a burkolatoknak, felületképzéseknek az esztétikai szempontok mellett a higiénikus tisztántarthatóságot is biztosítani kell; • az acéllépcsőket főforgalmi célokra csak tűzvédelemmel ellátva szabad használni; • középületek, többlakásos lakóházak, ipari épületek lépcsői csak a szakmai szabványokban előírt tűzállóságú anyagokból készülhetnek; • a lépcsőházak belső burkolatai nem éghető anyagúak legyenek; A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 120 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Lépcsők Vissza ◄ 121 ► • a külső lépcsőket fagyálló anyagból kell készíteni; • a lépcsők helye, száma, áteresztőképessége a tűzszakaszok biztonságos kiürítését szavatolja, ! A lépcsőszerkezeteket monolit-, vagy előregyártott elemeket felhasználó építési technikákkal, kőből, betonból, vasbetonból, fából,

téglából, acélból (alumíniumból), teherhordó szerkezeti üvegből, esetleg műanyagból, készítik. Burkolataik, felszereléseik ezenkívül kerámiából, üvegből, színes fémekből, műanyagokból, is állhatnak. 7.2 ábra Lebegő kőlépcsők a – lebegő lépcsőfok beépítése (járóvonalra merőleges metszet); b - tömblépcsőfokok kapcsolatai (fokokra merőleges metszetek): b1 – támaszkodó fokok; b2 – támhornyos kapcsolat; c – ék keresztmetszetű lépcsőfokok (alul sík felületű lépcsőkar): c1 – sík homloklapokkal; c2 – tagozott homloklapokkal, befogó befalazott végtömbökkel; 0 – alaptest vagy kiváltó gerenda a födémben; 1 – kellő mértékű, tartós leterhelés; 2 – ideiglenes alátámasztás (dúcolat); 3 – feltámaszkodó sáv; 4 - támhorony A lépcsők rendszerint teherhordó szerkezetek. Kivételt képeznek a lejtők, rampák, terep-, elő-, lépcsők feltöltésre fektetett változatai A dokumentum használata |

Tartalomjegyzék Vissza ◄ 121 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Lépcsők Vissza ◄ 122 ► A felhasznált szerkezeti anyagok és az alkalmazott építésmód függvényében különféle szerkezetváltozatok alakultak ki, így • a kő-, műkő fokokból épített lebegő lépcsők (7.2, 73a ábra), • az általában vasbetonból készített, fokonként, vagy karonként befogott konzolos lépcsők (7.3b ábra), • kétoldalt befogott-, vagy (egyoldalt, kétoldalon, középen,) gyámolított lépcsők (7.3c ábrák), • továbbá a monolit, vagy előregyártott vasbeton lemezlépcsők, esetenként pihenő-, illetve kargyámolítással, A fém (leginkább acél) anyagú lépcsők melegen hengerelt, vagy hidegen alakított szelvényekből hegesztett, vagy csavarozott kapcsolatú vázas szerkezeti kialakításokkal, vagy öntvényekből, előszerelt alapidomokból összeállított egyedi szerkezetként készülnek. A faanyagú

lépcsőket általában pofagerendák, vagy pofapallók közé épített (bevésett, csavarozott,) járó-, esetleg homloklapokkal készítik. 7.3 ábra Lépcsőfokok és karok falkapcsolatai, gyámolítása - példák a – egyik végén befogott, egymásra támaszkodó fokokból álló lebegő lépcsőkar; 1 – kellő mértékű tartós leterhelés; 2 – fordított (vasalású) kiváltó (vagy fordított boltöv); b – egyenként, konzolosan befogott fokokból álló lépcsőkar; c – kargyámolítások: c1 – teherhordó falakkal; c2 – fagerendával; c3 – acélgerendákkal; c4 – fokonkénti függesztéssel; c5 – kétoldalt konzolos fokelemekből álló lépcsőkar tengelyvonali vasbeton gerendával; A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 122 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Lépcsők Vissza ◄ 123 ► 7.4 ábra Kétkarú monolit vasbeton lemezlépcsők szerkezetalakítása a – törtvonalú kéttámaszú

lemezlépcső; b – kéttámaszú pihenő- és konzolos karlemezekkel szerkesztett lépcső; c – szegélygerendákkal gyámolított pihenőlemezekre támasztott ferde kéttámaszú lépcsőkarokból álló lépcső; d – szegélygerendákkal gyámolított pihenő- és karlemezekből összeállított szerkezet; kar- és pihenőlemez-szerkezetek: 1 – koszorúba fogott konzollemez; 2 – faltól független lemezek: 2a – gyámolítás nélkül; 2b - egyoldalt rejtett gyámolítással; 2c – kétodali gyámolítással; 3 – falba fogott, egyoldalt gyámolított lemezek: 3a – alsó szegélygerendával; 3b – lábvéddel egybeépített szegélygerendával; 4 – lépcsőkarok csatlakozása vázas épületek födémszintjeihez: 4a – vázgerendánál közvetlenül; 4b – pihenőlemezzel; 5 – közbenső pihenők szerkesztése: 5a – síklemez külső szegélygerendával; 5b – kétoldalt gyámolított felülbordás pihenőlemez A lebegő lépcsőket a főleg nyomásra

igénybe vehető anyagokból (kő, beton, műkő) készítik ezért a lépcsőházi tartófalba befogott fokok éleik mentén (gyakran támhornyokkal) egymásra, alul pihenőszegélyre, vagy alaptestre támaszkodnak. A befogás mértéke legalább 13 cm (nagyméretű téglából falazott falakban: 15 cm), és a kellő mértékű leterhelést is biztosítani kell. Nyílásos lépcsőházi falakban a lebegő lépcsőfokok leterhelését biztosítandó, kifordulását megakadályozandó a nyílások alatt is kiváltásra A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 123 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Lépcsők Vissza ◄ 124 ► van szükség fordított vasalású áthidalók vagy fordított boltövek beépítésével (7.2, 73a ábra) A lépcsőszerkezetek gyámolítása alatt általában felfekvő jellegű alátámasztást, esetleg felfüggesztést értünk. A gyámolítások (legalább 25 cm vastag) falazatokkal, (fa-), acél-,

monolit, vagy előregyártott vasbeton szegélygerendákkal, illetve acél függesztő elemekkel történnek (7.3c ábrák) (A függesztett szerkezet teherhordó födémhez, vagy kiváltáshoz felkötve, merevítve építendő.) A monolit vagy előregyártott vasbeton lemezlépcsők a lépcsőházi határoló falak (vagy vázszerkezet) terhelhetősége függvényében többféle statikai tartóváz-modell szerint konstruálhatók (7.4 ábra) 7.13 Lépcsőburkolatok, kiegészítő szerkezetek, felszerelések A lépcsőfokok járófelületének, mint láttuk csúszásmentesnek, tartósnak, kopásállónak, könnyen tisztántarthatónak, kell lenni. A kopásállóság kivételével mindezek a homlokfelületektől is megkövetelt elvárások Az önhordó, vagy gyámolított fokokból összeállított szerkezeteknél a lépcsőfok anyaga, felület-, illetve élképzése biztosíthatja ezeket a feltételeket, gyakran azonban a fokok burkolására, vagy burkolatként történő

kialakítására van szükség. A lépcsőfok-, illetve burkolati profilok alakját, a letompított, vagy védelemmel ellátott élképzés, a lekerekített hajlatok és a csúszásmentes anyagú vagy felületű tükrök, betétcsíkok jellemzik (7.2b,c ábra) A homloklapok ferde vagy fogas profilozását (illetve a járólapok túlnyújtását, átfedését) is sokszor alkalmazzák. (Megjegyzendő, hogy a helytakarékosságból így szerkesztett lépcsők járáskényelme lefele haladás közben nem teljes értékű!) Az alkalmazható anyagokból • gyérlyukacsú, repedésmentes kemény mészkő-, márvány-, gránit,. tömb és ékszelvényű fokok, illetve burkoló járó-, és homloklapok, • monolit cementsimítás és műkő burkolatok, • műkőkéreggel ellátott ék alakú előregyártott vasbeton lépcsőfokok, és • önhordó műkőlemez fokok, • lemezes (járó- és homloklap), és "L", "Γ" alakú burkolóelemek, • kerámia idomokból

ragasztott burkolatok, A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 124 ► Magasépítés II. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Lépcsők Vissza ◄ 125 ► • műanyag lemezes, élprofilos burkolások, • fém rácsos, merevített recéslemez fokok, burkolóelemek, • teherbíró (érdesített, fénytörő tulajdonságú, mintás,) szerkezeti üveg járólapok, • keményfa (akác, tölgy, dió) fok- és burkolólapok, készíthetők. Gyakori a kombinált anyaghasználat is. A lépcsőfokok és a pihenőlemezek burkolatait összehangolt anyagválasztással, szerkezeti és építési megoldásokkal kell kialakítani. Nagyon fontos a kísérő és pihenőlábazatok esztétikus kiképzése és tisztíthatósága. A lépcsőkarok és pihenőlemezek szabadon maradó oldalain - általában az orsótér mellett - a biztonságos közlekedést korlátokkal, míg a lépcsőházi falak mentén fogódzókkal segíthetjük elő. A korlátok helyett tömör,

esetleg szegélygyámolításra is alkalmas mellvédek is építhetők. Az alacsonyabb, úgynevezett lábvédeket korláttal, míg a mellvédeket felső fogódzóval kell kiegészíteni. A korlátok tartós és biztonságos rögzítése elengedhetetlen követelmény. Gyermekintézmények mellvédjeit, korlátait csúszkálás elleni gombokkal kell felszerelni. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 125 ►