Művészet | Művészettörténet » Kréta-Mükéné művészete

KRÉTA-MÜKÉNÉ MŰVÉSZETE Kr. e 2 évezred - Kr e 1 század Knósszoszi palota, Kr. e 1700 körül Knósszoszi palota rekonstrukciós rajza Minótaurusz legendája A labirintus a klasszikus görög mitológia szerint szobákból és folyosókból álló áthatolhatatlan építmény, amelyet Minósz, krétai király parancsára Daidalosz, a legendás hírű ezermester készített a knósszoszi királyi palotában. A király ide zárta Minótauroszt, az ember testű, bikafejű szörnyet, akit Thészeusz, Athén hercege a krétai királylány, Ariadné segítségével legyőzött. Minósz király leánya egy gombolyagot adott Thészeusznak, aki miután megküzdött a szörnnyel és végzett vele, a fonalat visszafelé követve kijutott a labirintusból. A krétaiak kitűnő sportemberek is voltak, ők találták fel a bikaviadalnak valami ősi formáját, amelyben nem az volt a cél, hogy megöljék a bikát, mint a spanyol bikaviadalokon, hanem az, hogy

a hátára ugorjanak, és ott elképesztő erőmutatványokat vigyenek végbe. A knósszoszi palota trónterme griffekkel és az alabástrom trónszékkel Bika­kultusz Kígyós istennő A mükénéi vár rekonstrukciós rajza A mükénéi vár termeinek rekonstrukciós rajza Oroszlános kapu ­ álboltozat Atreusz kincsesháza - aknasír Agamemnón halotti maszkja – Atreusz kincsesházában találták ÖSSZEFOGLALÁS –KRÉTA MŰVÉSZETE • • • • • • • • • Knósszoszi palota, Kr. E 1700 körül – Sir Arthur Evans angol régész fedezte fel 1920-ban Bonyolult alaprajza van – a régészek a mondabeli labirintusnak vélték – Minótaurusz legendája – a labirintust Daidalosz építette Hatalmas udvar található a palota közepén – bikaviadalokat tartottak itt – bikakultusz – a bika főistenként tisztelt állat, az erő és a hatalom jelképe A palota oszlopai fából készültek, lefelé

karcsúsodnak, vörösre festették őket A palota freskói: életszerű, mozgalmas jelenetek, az életöröm kifejezői -síkábrázolás, élénk színek, dekoratív felületek Kígyós istennő, Kr. e 1500 körül, agyag, 30 cm magas A krétaiak kígyóval és macskával ábrázolt istennőket tiszteltek – a termékenységet jelképezték A krétaiak szerint a kígyó jótékony szellem, aki az otthoniakat védelmezi A kígyós istennő a krétaiak jellegzetes viseletét hordja – többrétegű szoknya, öv, kötény, fedetlen keblek ÖSSZEFOGLALÁS – MÜKÉNÉ MŰVÉSZETE • Mükénéi vár - magaslatra épített, erődítményszerű várakban laktak – átlátható alaprajz, középen udvar • „Megalitépítkezés” –több tonnás kövekből építkeztek –tartópilléresgerendás szerkezetek • Oroszlános kapu – a vár bejárati kapuja - a mükénéiek újítása az álboltozat – a súlyt nem a gerendákba, hanem a tartópillérekbe vezeti le –

létrejön a teherhárító háromszög, amelybe gyakran domborművet helyeznek el – pl. oroszlános dombormű • Atreusz kincsesháza – Heinrich Schliemann német régész tárta fel a mükénéiek gazdag aranyleleteket tartalmazó aknasírjait (Tróját is ő fedezte fel) – pl. itt találták meg Agamemnón halotti maszkját is • 3 részből állnak ezek a sírok: a főteremig vezető folyosó, főterem, sírkamra • Ezeket a sírokat mélyen a földbe ásták, a sírok főtermének álboltozatos kupolája van, amire agyagot, földet halmoztak – az álboltozat köveinek stabilitását a külső terheléssel lehetett biztosítani