Biológia | Növényvilág » Növényrendszertan

Alapadatok

Év, oldalszám:2014, 72 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:155
Feltöltve:2014. június 21
Méret:4 MB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Növénytan gyakorlat BSc II. Növényrendszertan Fák, cserjék I. Tulipánfa – Liriodendron tulipifera Magnólia - Magnolia x soulangeana • Alaktani jellemzők: Kis- vagy közepes termetű, lombhullató fafaj. Levelei tagolatlanok, ép szélűek. Arasznyi virágai rózsaszínűek, pirosak vagy ibolyáspirosak, lombfakadás előtt nyílnak. A belső lepellevelek öblösek, felállók, a külsők visszahajlók. Nagyszámú termőleveléből megnyúlt terméscsoport jön létre, melyben a tüszők a háti varraton nyílnak fel. • Rendszertani besorolás: Liliomfafélék (Magnoliaceae). • Virágzási idő: IV – V. • A M. liliiflora és a M denudata hibridje. A szülőfajok hazája Kína és Japán. • Hazánkban parkokban és kertekben ültetve fordul elő. • Természetvédelmi helyzete: Hazánkban nem áll védelem alatt. Magnólia - Magnolia x soulangeana Magnólia - Magnolia x soulangeana Sóskaborbolya Berberis vulgaris • • • • • •

• Alaktani jellemzők: 1-3 méter magas, sűrűn ágas, tövises, lombhullató cserje. Hajtásai négyélűek, szárcsomóikon hármas pálhatövisek és visszás-tojásdad alakú, szálkásan fogazott szélű, kissé bőrnemű levelek vannak. Illatos, sárga virágai 3-5 cm hosszú, bókoló virágzatokban fejlődnek. Termése hosszúkás tojásdad, éretten korallpiros, savanykás, ehető. Rendszertani besorolás: Borbolyafélék (Berberidaceae). Virágzási idő: IV – V. Gyógyhatás: A népi gyógyászatban ismert növény. Elterjedés: Európai elterjedésű faj. Természetvédelmi helyzete: Hazánkban nem áll védelem alatt. Rokon fajok: A nemzetségnek hazánkban további faja nem él. Sóskaborbolya Berberis vulgaris Mahónia - Mahonia aquifolium Mahónia - Mahonia aquifolium Erdei iszalag - Clematis vitalba Platán- Platanus hybrida Platánliget Tamariska - Tamarix tetrandra Jezsámen - Philadelphus coronarius Egres - Ribes uva-crispa

Bortermő szőlő - Vitis vinifera Bortermő szőlő - Vitis vinifera Mogyorós hólyagfa - Staphylea pinnata Mogyorós hólyagfa - Staphylea pinnata Bibircses kecskerágó - Euonymus verrucosus • • • • • Alaktani jellemzők: 1-2,5 méter magasságot elérő cserje. Hajtásait barnásfekete paraszemölcsök borítják. Levelei általában tojásdadok, 3-7 cm hosszúak, lekerekített vagy ékvállúak, csúcsuk kihegyesedő, szélük finoman fűrészes. A levélnyél 2-3 mm hosszú. Virágai négytagúak, a kerekded szirmok zöldesbarnák, pirosan pettyezettek. Termése tompán négyélű kárminpiros tok, a felnyílás után kilógó magvakat a piros magköpeny csak részben takarja. Rendszertani besorolás: Kecskerágófélék (Celastraceae). Virágzási idő: IV – VI. Elterjedés: Európai elterjedésű faj. Természetvédelmi helyzete: Hazánkban nem áll védelem alatt. Bibircses kecskerágó - Euonymus verrucosus Csíkos kecskerágó -

Euonymus europaeus • Alaktani jellemzők: 1,5-4 méter magasra növő cserje. Hajtásai éleiken paralécesek. Ősszel megpirosodó levelei 3-8 cm hosszúak, hosszúkás-elliptikusak vagy lándzsásak, csúcsuk hegyes, szélük finoman fűrészes. A levélnyél kb. 0,5 cm-es Virágai négytagúak, hosszúkás-tojásdad szirmaik sárgászöldek. Termése 10-12 mm átmérőjű, éretten narancsvörös, tompán négyélű tok. • Rendszertani besorolás: Kecskerágófélék (Celastraceae). • Virágzási idő: IV – V. • Elterjedés: Európai elterjedésű faj. • Természetvédelmi helyzete: Hazánkban nem áll védelem alatt. Csíkos kecskerágó - Euonymus europaeus Fehér fűz - Salix alba Hamvas fűz - Salix cinerea • Alaktani jellemzők: Általában félgömb alakú, termetes, tövétől ágas cserje. Levelei hosszúkásvisszás tojásdadok, 4-11 cm hosszúak, ékvállúak, a felső harmadukban a legszélesebbek. Szélük csipkésen fűrészes vagy majdnem

ép. A levéllemez színe szürkészöld, fénytelen, rövid szőrű, fonáka sűrűn molyhos, szürke színű, jól látható sárgás erezettel. A pálhák fejlettek és sokáig megmaradnak. Virágzatai elliptikusak, ülők, korán, lombfakadás előtt nyílnak. • Rendszertani besorolás: Fűzfafélék családja (Salicaceae). • Virágzási idő: III – IV. • Elterjedés: Eurázsiai elterjedésű faj. • Természetvédelmi helyzete: Hazánkban nem áll védelem alatt. Hamvas fűz - Salix cinerea Kecskefűz - Salix caprea Rozmaringlevelű fűz - Salix repens subsp. rosmarinifolia Fekete nyár - Populus nigra Rezgő nyár - Populus tremula Fehér nyár - Populus alba • • • • • • Alaktani jellemzők: Legfeljebb 35 méter magasságúra megnövő fa. Kérge eleinte fehéresszürke, később sötétszürke, mély repedésekkel. Levelei méretük, alakjuk és tagoltság tekintetében igen változatosak. A hosszúhajtások levelei tenyeresen, 3-5

tompa karéjúak, 6-16 cm hosszúak és szélesek, fonákukon fehéren nemezesek. A rövidhajtások levelei kisebbek és kerekdedek vagy tojásdadok, durván öblösen fogazott szélűek. Porzós barkái 5-6 cm hosszúak, tömöttek, a termős füzérek nyúlánkabbak. Rendszertani besorolás: Fűzfafélék családja (Salicaceae). Virágzási idő: III – IV. Gyógyhatás: A népi gyógyászatban ismert növény. Elterjedés: Eurázsiai elterjedésű faj. Természetvédelmi helyzete: Hazánkban nem áll védelem alatt. Krisztustövis - Gleditsia triacanthos • • • • • Alaktani jellemzők: 20-40 méter magasságot elérő, egylaki fa. Törzsén és hajtásain 5-20 cm hosszúságú, rendszerint elágazó tövisek fejlődnek. Levelei párosan szárnyaltan összetettek, szórt állásúak. A levélkék sötétzöldek, fényesek, tojásdadok, ép szélűek. Virágai öttagúak, a porzós és a termős virágok külön virágzatokban fejlődnek. Termése 30-40 cm

hosszúságú, lecsüngő, sokmagvú hüvelytermés. Rendszertani besorolás: Hüvelyesek családja (Leguminosae). Virágzási idő: VI – VII. Őshazája Észak-Amerika. Hazánkban parkokban, kertekben ültetve fordul elő, homokfásításra is használják. Természetvédelmi helyzete: Hazánkban nem áll védelem alatt. Krisztustövis - Gleditsia triacanthos Japánakác - Sophora japonica Selymes rekettye - Genista pilosa Festőrekettye - Genista tinctoria • Alaktani jellemzők: Rendszerint 20-60 cm magas, felálló szárú félcserje. Üdezöld levelei max 4,5 cm hosszúak és 1 cm szélesek, szélükön begöngyölődők, lándzsásak. A sárga virág 8-16 mm-es. Érett hüvelytermése 20-25 mm hosszú, fényes sötétbarna, többmagvú. • Rendszertani besorolás: Hüvelyesek családja (Leguminosae). • Virágzási idő: VII –VIII (– X). • Gyógyhatás: A népi gyógyászatban ismert növény. • Élőhelyigény: Száraz, szikár gyepek; száraz, meleg

erdők. Száraz talajokon él. Bázikus talajokon előforduló faj. • Elterjedés: Európai elterjedésű faj. Gyalogakác - Amorpha fruticosa Fehér akác - Robinia pseudoacacia Fehér akác - Robinia pseudoacacia Pukkanó dudafürt - Colutea arborescens Vadkörte - Pyrus pyraster • • • • • Alaktani jellemzők: Legfeljebb 10-18 méteres magasságot elérő fa vagy erdőkben tövises, cserjetermetű növény. Levelei elliptikusak, tojásdadok vagy kerekdedek, 2,5-7 cm hosszúak és 2-5 cm szélesek, nyelük 2-7 cmes. Virágai fehérek 2-3,5 cm átmérőjűek. Fanyar termése kerekded, 13-35 mm hosszú. Rendszertani besorolás: Rózsafélék (Rosaceae). Virágzási idő: IV – V. Elterjedés: Európai elterjedésű faj. Természetvédelmi helyzete: Hazánkban nem áll védelem alatt. Vadkörte - Pyrus pyraster Vadalma - Malus sylvestris Barkóca berkenye - Sorbus torminalis • • • • • Alaktani jellemzők: Legfeljebb 6-10 méter

magasra növő, széles lombkoronájú fa vagy zárt erdő alatt cserje termetű faj. Levélalakja igen változó, fényes felszínű, osztott, az alsó levéltagok bajuszszerűen szétállnak, a további levéltagok a csúcs felé kisebbednek. Virágai fehérek, a portokok sárgák. Virágzata bogernyő. Termése barnás, paraszemölcsökkel pontozott, kissé körte alakú, őszre megpuhuló almatermés. Rendszertani besorolás: Rózsafélék (Rosaceae). Virágzási idő: V. Elterjedés: (Szub-) mediterrán elterjedésű faj. Természetvédelmi helyzete: Hazánkban nem áll védelem alatt. Lisztes berkenye - Sorbus aria Egybibés galagonya - Crataegus monogyna • • • • • • Alaktani jellemzők: Általában néhány méteres magasságot elérő igen sűrűn ágas, tövises cserje, esetleg szabad állásban kistermetű fa. Fiatal hajtásai fényes vörösbarnák, erősen tövisesek. Levelei 3-5 mélyen bemetszett karéjra osztottak, változatos alakúak. A

levéllemez fényes zöld, fonáka kékes árnyalatú, az érzugokban szőrös. Fehér virágai felálló, dús virágzatot alkotnak. Virágonként egyetlen bibeszálát számos piros porzó szegélyezi. Termése gömbös vagy elliptikus, piros színű 5-7 mm-es almatermés, csúcsán a csészelevelek elszáradt maradványaival. Belsejében egyetlen barna kőmag található. Rendszertani besorolás: Rózsafélék (Rosaceae). Virágzási idő: IV – VI. Gyógyhatás: Hivatalos gyógynövény. Elterjedés: Európai elterjedésű faj. Természetvédelmi helyzete: Hazánkban nem áll védelem alatt. Egybibés galagonya - Crataegus monogyna Cseregalagonya - Crataegus oxyacantha Málna - Rubus idaeus • • • • • • Alaktani jellemzők: 1-2 méteres magasságot elérő, talajbeli tarackokat fejlesztő cserje. Az első éves hajtások általában egyenesek, elágazók. A télen elfásodott hajtások csúcsán erednek a következő évben virágzó vesszők. A meddő

hajtások szárnyasan összetettek, 5-7, fűrészes szélű levélkéből állnak. A virágzó hajtások levelei hármasan összetettek. A levelek fonáka fehéresen molyhos, felszíne kopasz, ráncos. A levélereket és a nyelet apró tüskék borítják. Virágai fehérek, bókoló virágzatban fejlődnek. Piros, lédús, illatos és ízletes termése éretten a vacokról lehúzható. Rendszertani besorolás: Rózsafélék (Rosaceae). Virágzási idő: V – IX. Gyógyhatás: A népi gyógyászatban ismert növény. Elterjedés: Eurázsiai elterjedésű faj. Természetvédelmi helyzete: Hazánkban nem áll védelem alatt. Málna - Rubus idaeus Hamvas szeder - Rubus caesius • • • • • • • Alaktani jellemzők: Kúszó gyöktörzsű és rendszerint a talajon elheverő, attól legfeljebb 60-100 cm-re felemelkedő hajtásokat hozó cserje. Indái csúcsukon legyökereznek, hengeresek, deresek, egyenes tüskéket és mirigyszőröket viselnek. Levelei hármasan

összetettek, vékonyak, szélük durván, egyenlőtlenül fogazott. Kb 3 cm-es virágai fehér színűek. Az éretten hamvaskék termés néhány résztermésből áll, nedvdús, savanykás. Rendszertani besorolás: Rózsafélék (Rosaceae). Virágzási idő: V – X. Gyógyhatás: A népi gyógyászatban ismert növény. Elterjedés: Eurázsiai elterjedésű faj. Természetvédelmi helyzete: Hazánkban nem áll védelem alatt. Rokon fajok: A nemzetségnek hazánkban további 28 faja (köztük számos kisfaj) él. Hamvas szeder - Rubus caesius Vadrózsa - Rosa canina • • • • • • • Alaktani jellemzők: 2-3 méteres magasságot elérő lombhullató cserje. Kopasz vagy gyengén szőrös, mirigytelen vagy ritkán gyéren mirigyes, de megdörzsölve sem illatos levelű, görbe tüskéjű faj. Hajtásai ívesen hajlanak, elágaznak, sűrűn horgas tüskések. Páratlanul szárnyaltan összetett levelei változatosak, csupaszok, fonákuk világosabb árnyalatú. A

levélkék széle fogazott. Virágai halvány rózsaszínűek, a csészelevelek az elvirágzás után visszahajlók és korán lehullanak. Ovális csipkebogyója élénk skarlátvörös. Rendszertani besorolás: Rózsafélék (Rosaceae). Virágzási idő: V – VI. Gyógyhatás: Hivatalos gyógynövény. Elterjedés: Európai elterjedésű faj. Természetvédelmi helyzete: Hazánkban nem áll védelem alatt. Rokon fajok: A nemzetségnek hazánkban további számos faja él. Vadrózsa - Rosa canina Parlagi rózsa - Rosa gallica Kései meggy - Padus serotina Kökény - Prunus spinosa • Alaktani jellemzők: 1-4 méteres magasságot elérő, dús elágazású, tövises, lombhullató cserje. Egyszerű levelei ép szélűek, szórt állásban fejlődnek, 2-5 cm hosszúságúak és 1-2 cm szélesek, kissé szőrösek, tompazöldek, színük enyhén ráncos. A 10-15 mmes virágok fehérek, lombfakadás előtt nyílnak. Csonthéjas termése 11,5 cm átmérőjű, kerekded,

hamvaskék, fanyar ízű, zöld húsú. • Rendszertani besorolás: Rózsafélék (Rosaceae). • Virágzási idő: III – IV (–VI). • Gyógyhatás: A népi gyógyászatban ismert növény. • Elterjedés: Európai elterjedésű faj. • Természetvédelmi helyzete: Hazánkban nem áll védelem alatt. Kökény - Prunus spinosa Sajmeggy - Cerasus mahaleb Sajmeggy - Cerasus mahaleb Madárcseresznye - Cerasus avium Keskenylevelű ezüstfa - Elaeagnus angustifolia • • • • • • Alaktani jellemzők: Legfeljebb 10 méter magasságot elérő kisebb fa, de gyakran cserjetermetű faj. Törzse általában görbe, alacsonyan elágazó. Levelei lándzsás vagy szálas-lándzsás alakúak, 3-8 cm hosszúak, az alsó harmadukban a legszélesebbek, tompa csúcsúak és ép szélűek, színük zöld, fonákuk szürkésen molyhos. Virágai négytagúak, belül sárgák, bódítóan édes illatúak. Termése 10-16 mm hosszú csontár, a csúcsán

csészemaradványokkal. Rendszertani besorolás: Ezüstfafélék (Elaeagnaceae). Virágzási idő: V – VI. Elterjedés: Idegen eredetű, hazánkba behurcolt faj. Őshazája a Földközitenger keleti medencéjétől BelsőÁzsiáig húzódik Hazai előfordulásai: Hazánkban ültetve fordul elő. Természetvédelmi helyzete: Hazánkban nem áll védelem alatt. Keskenylevelű ezüstfa - Elaeagnus angustifolia Varjútövisbenge - Rhamnus catharticus • • • • • Alaktani jellemzők: Cserje vagy legfeljebb 6 méter magasra növő, kistermetű fa. Hajtásai rendszerint tövisben végződnek. Levelei általában átellenesen állnak, elliptikusak vagy tojásdad-lándzsás alakúak, csipkésen fűrészes szélűek, ék- vagy lekerekített vállúak, röviden kihegyesedő csúcsúak. A levéllemez kissé bőrnemű, 3 ívelt érpárral, felszíne ráncos. Virágai általában egyivarúak, négytagúak, a csészehasábok nyúlánk háromszög alakúak. Termése borsó

nagyságú, éretten fekete, zöldes húsú. Rendszertani besorolás: Bengefélék (Rhamnaceae). Virágzási idő: V – VI. Elterjedés: Eurázsiai elterjedésű faj. Természetvédelmi helyzete: Hazánkban nem áll védelem alatt. Varjútövisbenge - Rhamnus catharticus Kutyabenge - Frangula alnus • • • • • • • Alaktani jellemzők: Felálló szárú cserje vagy ritkán legfeljebb 5 méter magasra növő kisebb fa. Lombhullató. Levelei általában visszás-tojásdadok, 4-8 cm hosszúak, ép szélűek, ék- vagy lekerekített vállúak. A levélnek 7-9 érpárja van. Virágai levélhónalji álernyőkben, 2-7-esével fejlődnek, kinyílva csillag alakúak. Termése borsó nagyságú, gömbös, eleinte zöld, majd piros, éretten fekete, 3 magvú csontár. Rendszertani besorolás: Bengefélék (Rhamnaceae). Virágzási idő: V – IX. Gyógyhatás: Hivatalos gyógynövény. Elterjedés: Eurázsiai elterjedésű faj. Természetvédelmi helyzete: Hazánkban nem

áll védelem alatt. Rokon fajok: A nemzetségnek hazánkban további faja nem él. Kutyabenge - Frangula alnus Vénic szil - Ulmus laevis Hegyi szil - Ulmus glabra Mezei szil - Ulmus minor • • • • • • Alaktani jellemzők: Legfeljebb 30 méteresre növő lombhullató fafaj. Levelei igen változatos méretűek és alakúak, aszimmetrikus vállúak, hirtelen kihegyesedő csúcsúak, szélük kétszeresen fűrészes, alakjuk tojásdad vagy visszás tojásdad. A levéllemez sima, fényes felületű, fonákán az érzugokban szakállas. A levélnyél 1015 mm-es, A fiatal hajtások mirigyesek. Virágai aprók gömbölyű csomókban nyílnak. A tölcsér alakú lepel 4-5 karéjú. Termése kerekded vagy fordított tojásdad alakú, 15-20 mm-es, rövid kocsányú szárnyas makkocska. Rendszertani besorolás: Szilfafélék családja (Ulmaceae). Virágzási idő: III – IV. Elterjedés: Európai elterjedésű faj. Természetvédelmi helyzete: Hazánkban nem áll

védelem alatt. Rokon fajok: A nemzetségnek hazánkban további 3 faja él. Nyugati ostorfa - Celtis occidentalis • • • • • • Alaktani jellemzők: legfeljebb 25 méter magasra növő lombhullató fafaj. Kérge idősebb korában szabálytalanul repedezett. Levelei hosszúkás tojásdadok, 5-10 cm hosszúak, lekerekített, gyakran aszimmetrikus vállúak, kihegyesedő csúcsúak, felső részükön fűrészes szélűek, előrehajló, szálkás végű fogakkal. Fonáka az ereken a levélnyéllel együtt szőrös. Termései 1,5-2,5 cm-es kocsányokon csüngenek, éretten pirosasbarnák, kellemetlen ízűek. Rendszertani besorolás: Szilfafélék családja (Ulmaceae). Virágzási idő: IV – V. Hazai előfordulásai: Hazánkban parkokban, kertekben ültetve fordul elő, illetve elegyfaként ültetik. Gyakran elvadul. Természetvédelmi helyzete: Hazánkban nem áll védelem alatt. Rokon faj: A déli ostorfát (C. australis) díszfaként gyakran ültetik. Nyugati

ostorfa - Celtis occidentalis