Gazdasági Ismeretek | Üzleti terv » Raktárközpont létesítése

- 1 -Raktárközpont létesítése KOMTEX Kereskedelmei Kft. raktárközpontjának létesítése Tartalomjegyzék Bevezetés . 2 A vállalat bemutatása . 3 Az KomTex Kft. szervezeti felépítése 5 Stratégia . 6 Készletezési modell . 7 Jelenlegi rendszer . 8 Értékelés, problémák . 11 Megoldási változat . 12 Főbb célkitűzések . 12 Megoldási szempontrendszer . 12 Az új rendszer . 16 Az új rendszer pontosított célkitűzései: . 16 A bevezetendő rendszer értékelése: . 16 Az új rendszer ismertetése . 17 A telephely megválasztás feladatai, követelményei . 23 A raktárépület jellemzői, alkalmassága . 27 Gazdaságossági számítások . 32 A rendszer értékelése: . 33 Továbbfejlesztési lehetőségek . 33 Utószó . 34 1 - 2 -Raktárközpont létesítése Bevezetés Szakdolgozatom témáját egy korábbi munkahelyemen végzett munkám adta. Az KOMTEX Kereskedelmei Kft. mint Warehouse Managert, alkalmazott 6 éve, a cég magyarországi

megalakulásától. Az KomTex Kft-nél töltött idő során alaposan tanulmányoztam az értékesítési logisztika területeit. A költségtakarékosabb, hatékonyabb készletgazdálkodás és értékesítés, valamint a magasabb profit érdekében a jelenlegi központi elosztó vagy kereskedelmi raktár értékesítési, elosztási rendszerének átdolgozására, átszervezésére, az értékesítés hatékonyabbá tételére van szükség. Ennek egyik megfelelő módja lehetne egy elektronikus kereskedelmi raktár létrehozása. Tanulmányaim, tapasztalataim alapján szakdolgozatomban a E-raktár megvalósításának döntéselőkészítését, majd a döntéssel kapcsolatos feladatok végrehajtását írom le. Nem térek ki a kereskedelmi raktár marketing szemléletű elemzésére, mert bár a marketing az értékesítés fontos része, de nem eleme egy logisztikai témájú dolgozatnak. 2 - 3 -Raktárközpont létesítése A vállalat bemutatása Az KOMTEX Kft.

Magyarország egyik, a maga területén jelentős, de nem túl régi hagyományokkal rendelkező kereskedelmi vállalkozása. Az amerikai tulajdonú anyavállalatot 1953-ban alapították, különböző ruházati termékek gyártásával és értékesítésével foglalkozott. Ma már az USA meghatározó, női- és gyermek-, háló- és szabadidőruházati cikkeket gyártó és értékesítő kereskedelmi cége. A termékek nagy részét közvetlen megrendelésre gyártják. Ezek az áruk minőségben és árban középkategóriájú termékek, amelyeket pl. a JC Penny, a Sears, a BHS áruházláncában értékesítenek. Kb 10%-át teszi ki az összes terméknek a legmagasabb minőségben katalógus-értékesítésre gyártott termék. Az elmúlt években jelentős változásokat megélt cég az európai térségben is terjeszkedik. Magyarországon 1992-ben jegyezték be. Azóta a Magyarországon 1000, Ukrainában, Szlovákiában és Romániában további 2000 főt foglalkoztató cég

árbevétele folyamatosan növekszik. Az értékesítés 2000 évi árbevétele meghaladta a tizenöt milliárd forintot. A cég forgalmának 80%-át az USA-ban értékesítik, 20%-ot pedig Angliában. Az alapanyag importtevékenység az összes forgalom 75-80%-át teszi ki, mely elsősorban Törökországból, Kínából, USA-ból, Angliából érkezik. A maradék 20%-ot magyarországi beszállítókkal oldják meg. A tulajdonosok és a cégvezetés terve, hogy a magyarországi beszállítók arányát növeljék a külföldiekkel szemben, hiszen most már 3 - 4 -Raktárközpont létesítése itt is megfelelő minőséget kapnak, általában olcsóbb áron, mint pl. Németországból, és a szállítási költség sem terheli olyan mértékben a termékeket. 4 - 5 -Raktárközpont létesítése Az KomTex Kft. szervezeti felépítése VEZÉRIGAZGATÓ Termelési igazgató Logisztikai igazgató Beszerzési igazgató Gazdasági igazgató Műszaki igazgató Term. Terv.

Alapanyag raktár Belföldi Pénzügy Szám -tech. Term. Irányí -tás Készáru raktár Külföldi Szám -vitel TMK Értékesítés Kontrolling 5 MEO - 6 -Raktárközpont létesítése Stratégia A Kft. vállalkozási stratégiáját nagyobbrészt természetesen a kereskedelemi tevékenység határozza meg. Ennek egyik fő vonala a vevőmenedzsment, a vevőkkel kialakított kapcsolat karbantartása. Szerepe meghatározó a vállalkozás hosszú távú életképessége szempontjából. A vevőmenedzsment kialakításakor azt vizsgálják, van-e különbség vevő és vevő között jövedelmezőség, fontosság szempontjából, elemzik a vevőknek nyújtott szolgáltatásokat. A cél természetesen a vevő megtartása Ezt különböző kedvezményekkel, személyes kapcsolattartással próbálják meg elérni. A Kft. kereskedelme tulajdonképpen elosztás Az elosztási tevékenység során a logisztikai stratégiában meghatározott kiszolgálási színvonalnak

megfelelően fizikailag a fogyasztókhoz juttatják a termékeket. Az elosztás egyik legfontosabb stratégiai kérdése a kiszolgálási színvonal. Az KomTex Kft logisztikája szoros kapcsolatban áll a kiszolgálási színvonallal, hiszen a logisztika segítségével a kiszolgálási színvonal emelhető. A kiszolgálási színvonal meghatározására meg kell vizsgálni a szállítások minőségét, a szállítás mennyiségi pontosságát, időbeni pontosságát, számla pontosságát. Míg a fenti mutatóknak az aránya százalékban az elmúlt években 90% fölött van, amely meglehetősen jónak mondható. Az KomTex Kft.-nél alkalmazott kereskedelmi stratégiát több elv határozza meg Az KomTex Kft. rendelésre és készletre is termelő kereskedelmi vállalat, A termékek 75%-a stabil, állandó megrendelőkhöz, készletre kb. 25% kerül, ezeket saját hálózatában értékesíti a vállalat. Az alapanyagok, kellékanyagok beszállításához a Beszerzés jól ellátott

előzetes termelési információkkal, de a beszerzés részben függ az alapanyag kínálattól is, bár a információinak nagy részét a termelőkkel és vevőkkel való szerződések biztosítják. A beszerzés stratégiájában a szállítói kapcsolat közvetlen, intenzív. Ezeknek a stratégiáknak eredményeként a beszerzésben és a termelésben is feltétlenül a költségekkel szemben a minőség élvez prioritást. Az összvállalati stratégia jellege, a marketing, értékesítési logisztika stratégiája természetesen a fogyasztói igényekhez igazodik, amely közvetlen kapcsolatot jelent a vevővel. 6 - 7 -Raktárközpont létesítése A értékesítési és logisztikai stratégia döntései a szabályok és a normák kialakítását célozzák. Ide tartozik a tervezési és irányítási rendszer kiválasztása, az értékteremtő folyamatok integrációját biztosító rendszer és a szervezeti felépítés kialakítása, a külső kapcsolatok integrálását

szolgáló hálózatépítés. A értékesítési és logisztikai stratégia akkor támogatja hatékonyan az üzleti stratégiát, ha annak céljaiból építkezik, és összhangban van a vállalat többi funkcionális területének stratégiájával. Készletezési modell A készletezést alapvetően meghatározza a rendelésre szállítás módszere. A készletezési rendszerben hozott döntéseknek két szintjét különböztetjük meg: 1. Stratégiai szintű döntések köre, amely a vállalat készletszintjére, készletek szerkezetére, készletbefektetési célokra irányul. Ezek hosszú távon meghatározzák azokat a kereteket, amelyek mellett a vállalat működni kíván. Ezeket a döntéseket az KomTex Kft.-ben is természetesen a vezetőség határozza meg. Egyértelműen a készletek csökkentése a menedzsment célja, hiszen minél kevesebb költséget szeretnének a készletekben tartani. Ezért igyekeznek minél kisebb költséggel, többszöri szállítással

rendelni az alapanyagot, illetve a termeléstervezés, termelésirányítás törekszik a késztermék megrendelésének időben megfelelő gyártására. 2. Tétel szintű döntések, ez a rendszer egyedi készletezési folyamataira vonatkozik. Ezeket a döntéseket középvezetői szinten, a raktározásban határozzák meg. Ezek természetesen függnek az alapanyagok felhasználásától, a késztermékek kiszállítási idejétől. 7 - 8 -Raktárközpont létesítése Jelenlegi rendszer A Kft. elosztási hálózata közvetett rendszerű, centralizált, ami azt jelenti, hogy a termék az elosztási folyamat során több lépcsőn keresztül jut el a felhasználóhoz. Ennek több előnye és hátránya van. Előnyei a rendszernek: - a tőkelekötés költsége alacsonyabb a központosított készletezés és raktározás miatt - a teljes áruválaszték egy helyen elérhető Hátránya: - alacsony rugalmasság a piaci szegmensekhez való alkalmazkodásban -

alacsonyabb kiszolgálási színvonal a hosszú átfutási idő és rendelkezésre állás miatt. Az KomTex Kft. értékesítési rendszere által ellátott funkciók köre három részre osztható: 1. Üzletkötéssel kapcsolatos funkciók: - eladás, személyes eladás - vásárlás - kockázatvállalás 2. Logisztikai funkciók: - összeszerelés, csomagolás, összevárás - raktározás - készletgazdálkodás - választék kialakítása - szállítás 3. Áruforgalmat elősegítő funkciók: - pénzügyi - eladás utáni szolgáltatások - informálás - koordinálás az értékesítési rendszerben 8 - 9 -Raktárközpont létesítése Ebből a három nagy területből természetesen a logisztikai funkciókkal kell bővebben foglalkoznunk. Az KomTex Kft. termékeire beérkező megrendelést a Termelési igazgató kapja elsőként kézhez, általában faxon keresztül. A Termelés tervezés megvizsgálja a Megrendelés teljesíthetőségét, a

teljesítés határidejét a termelési adatok alapján. A meglevő információk birtokában visszajelzéskor vagy elfogadják a megrendelést, vagy későbbi határidőt javasolnak. Az elfogadott megrendelés alapján és a Technológia által megadott termékinformációk alapján Pénzügyi Osztály előkalkulációt végez, majd ennek alapján a árajánlatot ad a Megrendelésre. Ha a megrendelő elfogadja az árajánlatot, a Termelés tervezés pedig elfogadja a megrendelést, beindul a termelés gépezete. A technológiai információk alapján megrendelik az alapanyagokat, kellékanyagokat, majd ezek beérkezése után komissiózással kigyűjtik a raktárakból a szükséges alapanyagokat (egyszerre több, akár 15-30 féle terméket is gyártanak), és eljuttatják a varrodákba. A varrodákból az elkészült termékeket visszaszállítják a KomTex késztermékraktárába, ahol a vevői igényeknek megfelelően összeállítják a szállítmányokat. A

megrendeléssel rendelkező árukat közvetlenül a megrendelőhöz szállítják, a saját értékesítésre gyártott árukat az oklahomai késztermékraktárba viszik, ahonnan később értékesítik. Ahhoz, hogy az értékesítés és a megrendelések teljesítése zavartalanul menjen végbe, tudatos termeléstervezésre, és értékesítési tervezésre van szükség. Az adott évre vonatkozó termelési-értékesítési terveket minden egyes terméket illetően a felső vezetés készíti el a várható piaci kereslet, a megkapott megrendelések és az elmúlt évi értékesítési adatok alapján. Ebből a hosszútávú tervből vezetik le a havi, heti és napi termelési terveket, és a késztermék készletezési terveit a raktárban. A KOMTEX Kft. magyarországi megjelenése óta az első évi 400 ezer darab késztermékről a jelenlegi évi 4 millió darabra fejlődött. Csakhogy időközben az amerikai felvevő piac telítődött, (2000-ben minden 6., USA-ban eladott női

pizsama a KOMTEX Kft. terméke volt) Az utóbbi években az árbevétel növekedése visszaesett Vizsgálatok eredményeként az derült ki, hogy az amerikai piac telítődése folytán 9 - 10 -Raktárközpont létesítése nemcsak a vevőmegtartási ráta csökkent, hanem az új vevők száma is nagyon alacsony, ezért az értékesítés hatékonysága, egyenletes növekedése visszaesett, ezzel együtt természetesen a realizálható profit növekedési üteme is. A Kft. a közepesen jó anyagi színvonalon élő, közepesen jó minőségű árut vásárló rétegnek gyárt háló- és szabadidőruházatot. Mivel ebben a rétegben, a vizsgálatok szerint nem növelhető tovább a piaci részesedés, sem a vásárlók száma, ezért kézenfekvőnek mutatkozott, hogy, mivel a gyártás maga Kelet-Európában történik, így itt próbáljanak meg vásárlókat szerezni, növelni piaci részesedést. Ez sajnos nem volt járható út, mivel kelet-európai felvevőpiac

fizetőképességét a termékenkénti átlagosan 8 $-os ár meghaladta. Ráadásul az amerikai piac nagyobb szeletének megszerzésének lehetőségével együtt magasabb minőségi igények jelentek meg. A KomTex Kft ennek azonban nem mindig tud megfelelni. A Kft ragaszkodik a régi beszállítóihoz, mivel azoknál a hosszú ideje tartó kapcsolatnak és a jelentős megrendelt mennyiségeknek köszönhetően jelentős árengedményeket ért el. A beszállítók által biztosított alapanyag azonban nem mindig felel meg a magasabb minőségi követelményeknek. KomTex Kft azonban nem is akar jobb minőségű termékeket gyártani. Az eddig kialakult kép szerint a KomTex Kft. egy nem túl drága, de megfelelő minőségű termékeket kínáló cég, amelynek esetleg túl sok reklámköltségébe kerülne az, hogy elhitesse a vevőkkel a minőségi változást. A KomTex Kft nem profilváltással, hanem újabb piacok keresésével akarja piaci részesedését növelni. Ezért a

menedzsment úgy gondolja, az értékesítési politikán, rendszeren kell változtatnia ahhoz, hogy a megnövelt piaci részesedést árbevétel növekedésében realizálni tudja. Ezért az a terv, elképzelés, hogy ugyanazt a fogyasztói réteget, amelyet az USA-ban olyan sikeresen ellátott termékeivel, a Nyugat-Európai piacon is megkeresi. Ehhez azonban, mivel az eddigi értékesítést egy amerikai raktárközpontból, Oklahomából szervezte meg, most létesítenie kell egy elosztó raktárat Európában is. Véleményem szerint azonban az európai elosztóraktár létesítésén túl az értékesítés hatékonyabbá tételéhez be kell vezetni a legújabb, legmodernebb lehetőségként kínálkozó elektronikus kereskedelmet is. A már meglevő, amerikai vásárlóréteget, és a megcélzott nyugat-európai vásárlóréteget legkönnyebben reklámköltséggel az Interneten keresztül lehet elérni. 10 és legkisebb - 11 -Raktárközpont létesítése

Értékelés, problémák Az értékesítési rendszer funkcióinak a keresletben és a kínálatban meglevő - térbeli - időbeli - mennyiségi - minőségi különbségek áthidalásának megoldását jelenti a piacon. Ezekkel magyarázható az értékesítési rendszer léte, mérete, gazdasági szerepe az újratermelésben. A szállítás térbeli eltérések áthidalásaként jelenik meg, az időbeli különbségek áthidalását pedig a készletek szolgálják. A logisztikai funkciók azonban nem függetlenek az értékesítés más funkcióitól, a marketingtől, a profitszerzéstől. Ahogyan már előbb is írtam, kihasználható lehetőségként van a Kft. előtt a nyugat-európai piacszerzés A KomTex Kft. azonban a megfelelő marketing ellenére, a jelenlegi raktárral és értékesítési rendszerrel nem fogja tudni érvényesíteni ennek a piacszerzésnek a profitnövelő eredményét, hiszen igen nehéz volna az USA-ból kiszolgálni az európai igényeket.

Különösen azért is pazarló megoldás volna ez, hogy maga a termelés is Európában, Magyarországon folyik. Fő probléma tehát, hogy a jelenlegi oklahomai raktárral és hagyományos értékesítési rendszerrel fenyegető veszélyként jelentkezik kiszolgálási színvonal csökkenése. Ez pedig akár profit csökkenést is eredményezhet A kiszolgálási színvonalat három területen lehet növelni: -szállítások minősége -szállítások mennyiségi pontossága -szállítások időbeli pontossága Az első két tétel megfelelő hatékonysággal működik, a szállítások időbeli pontossága azonban ilyen távolságnál már nehezen valósulna meg. Ez a kiszolgálási színvonal csökkentését eredményezi, amely jobb esetben csak profit csökkenést okoz, rosszabb esetben akár a vállalat létét is veszélyezteti, hiszen ez egy kereskedelmi vállalatnál a kiszolgálási színvonal csökkenése vásárlók elvesztésével járhat. 11 - 12 -Raktárközpont

létesítése Megoldási változat Főbb célkitűzések A szervezés fő célja, hogy a jelenlegi rendszerben meglevő, illetve a növekvő igények megjelenésével jelentkező hiányosságokat a lehető legszélesebb körben megszüntesse, valamint alkalmasság tegye a megváltozott igényeknek való megfelelésre. Rövid távú cél az európai vásárlók megszerzése, hosszú távú cél a profitnövelés. A rendszernek mindenképpen illeszkednie kell a vevő partnerek rendszereihez, termelési elveihez, és lehetővé kell tennie a korszerűbb és hatékonyabb anyaggazdálkodási, készletgazdálkodási, termeléstervezési, étékesítési munka kialakulását. Ehhez a feladathoz létesíteni kell Európában egy Kereskedelmi raktárt valamint ehhez kapcsolódóan elektronikus értékesítési rendszert kell létrehozni. Ennek az internetes kereskedelemnek a létrehozását, létesítésének, működésének feltételeit elemzem a szakdolgozat további részében.

Megoldási, döntési szempontok „Elektronikus kereskedelemnek tekintjük az üzleti ügyintézés minden olyan formáját, amelyben a résztvevők fizikai mozgás vagy kapcsolatfelvétel helyett elektronikus úton érintkeznek. 1 „Manapság az internetes kereskedelem – a világ leggyorsabban fejlődő kereskedelmi formája – már nem megfizethetetlen, „nagy cégek hóbortja”, hanem egyre inkább része mindennapjainknak. Az Egyesült Államokban és Európa nyugati felében az internetezők 75%-a használja az internetet, amikor egy termék megvételéről dönt. Sokan használják az online boltokat egy kívánt termék kiválasztására, majd azt hagyományos módon, a cég boltjában veszik meg, vagy annak katalógusából rendelik. Egyre többen az interneten keresztül rendelik meg az árucikkeket, főleg, ha így fáradtságot, pénzt takarítanak meg.” 2 ( Az USA-ban) „Az interneten folyó kereskedelem 2001 szeptemberében rekordot döntött, és 54 %-os

javulással 4,7 milliárd dollár forgalmat bonyolított le. a kutatók 1 Chikán – Demeter : Az értékteremtő folyamatok menedzsmentje, Aula, 1999 12 - 13 -Raktárközpont létesítése felmérése szerint szeptemberben 39 millióan használták a világhálót, hogy beszerezzék a szükséges termékeket. Ez az egy hónappal szeptember előtti számokhoz képest 4 százalékos növekedést jelent, a szeptemberi terrortámadások ellenére. Az utazásokkal kapcsolatos kereskedelem már jó ideje a legnagyobb forgalmat bonyolító szektora az e-kereskedelemnek, átlagosan 1,1 millirádos forgalommal. A terrortámadás következtében megállt a forgalom a szektorban (23%-os csökkenés) Az egyéb kereskedelem viszont annyira nagy forgalmat bonyolított, hogy könnyedén ellensúlyozza az utazási kereskedelemből fakadó visszaesést. Az online könyeladások 148 %-os növekedést mutatnak, egy hónap alatt elérve a 300 dolláros rekordforgalmat. Az online

vásárlók ruhaneműre 494 millió dollárt költöttek. Ez 79%-os növekményt jelez a korábbi év azonos időszakához képest. Az intenetes sukciók alkalmával 407 millió dollár cserél gazdát. A felmérést 36 ezer Internet felhasználó adatai alapján készítette a Nielsen/Netratings.” 3 Az idézet jól szemlélteti az e-commerce létjogosultságát, sőt, szükségességét. Napról-napra növekszik a vásárlók száma, s bár az egyes szegmenseket kis mértékben természetesen befolyásolják különböző események, de a ruházati vásárlások szerencsére nem ebbe a szektorba tartozik. A jóléti államokban, amelyek a KomTex Kft. értékesítési piacát jelentik, jelenthetik, csak egy igen erős gazdasági visszaesés befolyásolhatná az értékesítés folyamatos emelkedését a textilipar területén. A fent említett számok alapján szinte biztos sikerre számíthat egy egyébként már kipróbált és bevált, keresett termék értékesítése az

Interneten keresztül. „Ugyanakkor hajtja a cégeket az idő, mivel több felmérés szerint azok a boltok, amelyek már az internetes kereskedelem indulásakor jelen vannak, később vezető pozíciót töltenek be a piacukon. Időben kellene lépni, de merre?” 4 Számos kérdés merül fel ugyanis az internetes kereskedelemmel kapcsolatosan. Hogyan lehet boltot nyitni az interneten, milyen szoftvert kell venni, telepíteni, vajon kell-e programozói tudás, mi történik, ha egy termék ára megváltozik, vagy elfogy? Hogyan adminisztrálják a tevékenységet, hogy lehet biztosítani a vállalat adatainak védelmét, hogyan valósítsák meg a készletnyilvántartást, milyen hardwer szükséges mindehhez? Szükséges-e saját futárszolgálat, saját járműpark? 2 wwww.laurelhu wwww.menedzserfórumhu 4 wwww.laurelhu 3 13 - 14 -Raktárközpont létesítése „Németországban jelenleg 7,5 M magán és üzleti internetfelhasználó van, az egész világon pedig mintegy

190 M. Az Internet közvetlen kapcsolatot teremt a vállalatok és a végfelhasználók között. Lehetővé teszi az internetfelhasználók közötti közvetlen tranzakciók lebonyolítását, megalapozza az elektronikus üzleti folyamatok kialakítását. Az „egy mindenkivel” (one to many communication) lehetősége új piacok kiépítését, és globalizálását nyújtja a kis- és nagyvállalatok számára egyaránt.” 5 Ennek eredményeképpen jelentősen csökkennek az ügyviteli költségek. A KomTex Kft közvetlenül a végfelhasználóhoz szállíthatja termékeit, a nagykereskedők közbeiktatása nélkül. Ezáltal kiküszöbölhető a kereskedelmi árrés A közvetlen értékesítési csatorna lehetővé teszi a Kft. számára, hogy magasabb szolgáltatási szint mellett, rövidebb szállítási határidővel, olcsóbban adja termékeit. A végfelhasználó az elektronikus üzleti rendszerrel érintkezik, így a hagyományos értékesítési

rendszerekhez képest részletesebb termék információkhoz és választékhoz juthat, ráadásul kényelmesebben, hisz nem kell elhagynia otthonát, a termékeket össze tudja hasonlítani, ár és minőség szempontjából is. A megrendelések és a kívánt szállítási határidők megadása után az áruk nyomon követhetők egészen a kiszállításig. Az így létrejött költségcsökkenés döntő tényező lehet a vállalati versenyképesség növelése szempontjából. A termékek fizikai szállítása és hatékony raktározása elektronikus eszközökkel nem pótolható, de a szállítási és raktározási költségek optimalizált logisztikai folyamatokkal minimálisra csökkenthetők. A kiteljesedés (fullfilment) tehát jelentős tényező ezen a területen is. Az üzleti folyamatok átalakulása a megváltozott követelényekhez igazodó logisztikát és átfogó információs valamint kommunikációs struktúra kiépítését igényli. „Azok a

vállalatok, amelyek nem állnak készen az elektronikus kereskedelem bevezetésére, rövid időn belül versenyképtelenné válnak vagy elveszítik piaci jelentőségüket.” 6 A Kft. értékesítési rendszerében az elektronikus kereskedelem bevezetésének tervezési szakaszában, a döntéselőkészítésben majd a döntésben is a fenti szempontok 5 6 OMIKK – Logisztika, 2001 / 2 OMIKK – Logisztika, 2001 / 2 14 - 15 -Raktárközpont létesítése figyelembe vételével hozza meg döntését a menedzsment, mely döntés pozitív eredménye esetén a konkrét, gyakorlati létesítés veszi kezdetét. A szervezési változtatások általános folyamatmodellje: Fogyasztók Verseny Problémák lehetőségek Szakmai tanácsadók szakkönyvek Változtatás szükségessége Változtatási ötlet Elfogadás Döntés Erőforrások biztosítása Megvalósítás implementáció Értékelés Lezárás 15 Belső kreativitás felfedezések - 16 -Raktárközpont

létesítése Az új rendszer Az új rendszer pontosított célkitűzései: - alapvető szervezési cél, hogy az, hogy megoldja az értékesítés, anyaggazdálkodás olyan átalakítását, amely alkalmas arra, hogy új, potenciális vevőkör által elérhető legyen, a vevői igényeknek megfelelően működjön, és megfelelő információkkal lássa el a menedzsmentet, és a raktár környezetében levő informálandó területeket. - tegye lehetővé a kiszolgálási színvonal, és ezáltal a piaci részesedés növelését. A bevezetendő rendszer értékelése: A létrehozott Kereskedelmi raktár segítséget nyújtanak a vevői igények legmagasabb színvonalú kielégítésében, azzal, hogy a szállításokat lecsökkent határidővel, pontosabb, jó minőségben tudja teljesíteni, adott esetben akár a vevő is átveheti raktárból az árut. Az e-business bevezetésével sokkal nagyobb vásárlói réteg számára elérhető az értékesítendő termék.

Ezzel együtt emelkedik a kiszolgálási színvonal, ezzel együtt az értékesítés minősége és mennyisége is, ami jelentős profitnövelő tényező. Az elektronikus kereskedelem előnyei az ügyfelek, vevők szempontjából: - jobb termékinformációk és termékmegjelenítés - kényelmesebb használat - az árak egyszerűbb összehasonlítása - a megrendeléstő a szállításig tartó folyamat áttekinthetősége - rövidebb szállítási idők - alacsonyabb árak kialakítása a megrendelések összekapcsolásával - az ügyféltámogatási rendszer segítségével jobb szolgáltatási színvonal - elérhetőség napi 24 órában Előnyök az elektronikus kereskedelem szolgáltatói szempontjából: - nagyobb piaci jelenlét 16 - 17 -Raktárközpont létesítése - alacsonyabb tranzakciós költségek - költségmegtakarítás a közbeeső kereskedelmi lépcső kiiktatásával, a közvetlen értékesítéssel - új piaci területek bekapcsolása

- magasabb profit Az e-logisztikának azonban feltételei is vannak. - A bővülő elektronikus kereskedelem hatására a vállalatoknak új raktárakat kell kialakítaniuk - a termelői és a kiegészítői elosztó raktárak működését át kell alakítani - nagyszámú, de kevés tételből álló ügyfékmegrendelést kell komissiózni - változó áruválasztékkal kell dolgozni - csökkenteni kell a teljes átfutási időt - a kisebb küdeménynagyságoknak megfelelően kell a csomagolást kialakítani - nagyobb szállítási gyakorisággal kell teljesíteni a megrendeléseket - meg kell oldani a visszküldemények kezelési rendszerét Az új rendszer ismertetése A logisztikai menedzsment célja a logisztikai feladatok minél hatékonyabb megoldása. Ehhez megfelelő változtatásokra, fejlesztésekre van szükség a szervezés, a szervezet, a munkaerő tekintetében. Figyelembe kell venni azt is, hogy az egyes logisztikai változók is szoros kapcsolatban

vannak egymással. Egy rendszer változását műszaki megoldások, munkaerő átcsoportosítás, az információs rendszer megváltozása kell, hogy kövesse. Az KomTex Kft. logisztikai vezetése által befolyásolható tényezők tehát a következők: - logisztikai feladat - műszaki megoldás - szervezet - munkaerő 17 - 18 -Raktárközpont létesítése 1. A logisztikai feladat megoldását két fontos tényező befolyásolja: a megoldás színvonala és a rendelkezésre álló idő és költség, e két tényező azonban szoros összefüggésben van egymással is. Egyértelmű ugyanis, hogy az KomTex Kft vezetése minél több időt és költséget szán a változtatásokra, annál magasabb lesz a megvalósítás színvonala. Sajnos, a változások bevezetésére nincs sok idő Költségek tekintetében az KomTex Kft. vezetése hajlandó akár egy nagyobb összegű beruházást is végrehajtani, hiszen az eredményesebb értékesítés magasabb profitot

eredményezhet. 2. A műszaki megoldások két részre oszthatók: a számítástechnikai és a raktár létrehozásával kapcsolatos feladatok 3. Szervezet: a belső vállalati szervezet felépítésén szükséges változtatni, szükség van egy a Területi raktárakat irányító vezetőre, aki koordinálja a raktározás vertikális és horizontális kapcsolatait. 4. Munkaerő: nagyon fontos a vezetők, művezetők, dolgozók logisztikához való viszonya. El kell fogadtatni a változások szükségességét, fel kell ismerni az egyes dolgozók munkájának átszervezéssel való egyszerűsítésében, hatékonyabbá tételében rejlő lehetőségeket. Szükség lesz továbbá a jövőben az KomTex Kft. logisztikai területein dolgozó munkaerő képzésére, a logisztikával kapcsolatos ismeretek, információk megszerzésére. Az Internet a KomTex Kft számára olyan felületet biztosít, amelyen az értékképzési láncban résztvevő valamennyi partner, tehát a

termelő és végfelhasználók áttekinthetően tud egymáshoz kapcsolódni. Ez előfeltétel az elosztás új koncepcióinak megvalósításához és az üzleti folyamatok költségeinek csökkentéséhez, továbbá az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások színvonalának emeléséhez. A logisztikai költségek a Kft-nél a forgalmi érték kb 6-8 %-át teszi ki. „Az új internetes üzleti modellek megvalósításával és az azokkal elérhető készlet, szállítás, termelésirányítás, és vállalatvezetés optimalizálásával a logisztikai költségek mintegy 25%-os megtakarítása válik lehetővé.” 7 7 OMIKK – Logisztika, 2001 / 2 18 - 19 -Raktárközpont létesítése A Kft. és az ügyfelek közti megrendelés-teljesítés egyszerűsödése és az ügyviteli költségek csökkentése érdekében kapcsolódik be a vállalat az e-üzletbe, amelyben kiemelkedő szerepet játszik a vállalati rendszerek közötti on-line kommunikáció. Az adatcsere

szabványosítására hozták létre az EDI rendszereket, napjainkban pedig lehetővé vált az XML technológia, a WEB-EDI, a világhálón lebonyolított adatcsere. E technológiák természetesen nem csak az értékesítésben, hanem a beszerzésben is nagyon fontosak. Hagyományos megoldások A termékinformációk Katalógusok, cikkadatok előkészítése karbantartása A vevők, beszállítók kézi összehasonlítás minősítése Internet, WEB-EDI on-line cikktörzsadatcsere, pl. WEB adatbázissal elektronikus piactér, alutomatikus kínálat, a kiválasztás támogatása Az ügyfelek megrendelése telefonon, a kézzel írt on-line megrendelés és megrendeléseket pedig faxon, visszaigazolás a vevők és postán továbbítják a beszállítók részére beszállítóknak A készletek felülvizsgálata A beszállító faxon, postán a készletek rendelkezésre értesíti az ügyfeleket a állásának on-line ellenőrzése, megrendelés szállíthatóságáról a megrendelési

határidő teljesítésének on-line lekérdezése, a szállítások nyomonkövetése Komissiózás az ügyfelek megrendeléseit az ügyfelek megrendelési onfaxon továbbítják a raktárnak, a line kerülnek a raktári komissiózás bizonylatok nyilvántartásba, rádiós alapján történik rendszer vezérli a komissiózást, vonalkódos cimkék vannak a csomagolásokon, Szállítási értesítések, az ügyfelek megrendeléseivel a szállítási jelentések szállítólevele kapcsolatos szállítási eljuttatása az ügyfelekhez onigazolások célba juttatása line kézzel, kézi javítások Számlázás a számlák kézi előállítása, majd on-line számlázás továbbítása az ügyfelekhez Nyomon követés telefonos lekérdezési lehetőség a küldemények folyamatos nyomon követése az azonosítási rendszer segítségével A táblázatból jól látható, hogy az összehasonlítás során az értékesítési logisztika minden területén, (a termékinformációk

előkészítése, a vevők, beszállítók minősítése, az ügyfelek megrendelése, a készletek felülvizsgálata, komissiózás, szállítási értesítések, szállítólevelek, számlázás, nyomon követés) az internetes módszer gyorsabb, rugalmasabb, kevesebb manuális munkát követel, kevesebb munkaerőt, kevesebb 19 - 20 -Raktárközpont létesítése munkaidőt, tehát alkalmazása során nem csak profit növelést eredményez a hatékonyabb értékesítés támogatásával, de jelentős költségcsökkentést is eredményez minden területen. A virtuális piactérre belépni azonban csak megfelelő feltételek megléte esetén lehetséges: - szabványos termékek kínálata a piacon - termékek és szállítási folyamatok optimalizálása - átfogó on-line adatfeldolgozás vonalkódos termékazonosítási rendszerrel - készletek globális elosztása - nagy teljesítményű komissiózó és áruosztályozási rendszerek kialakítása -

szállításirányítás optimalizálása, szállítás-előrejelzés a szállítmányozókhoz Szükség van megrendelésbeléptető rendszer alkalmazására. Ez a rendszer az OES modul segítségével a végfelhasználóhoz illeszkedő felületet szolgáltatja a termékek megjelenítésével, a megrendelések on-line készletellenőrzés szerinti felvételével, az ügyfelek nyilvántartásával, az árak és a kereskedelmi akciók szervezésével, a szállítások nyomon követési rendszerével, a készpénzfizetési rendszerhez és a vállalatirányítási rendszerkhez való illeszkedéssel. Az e-kereskedelem bevezetésének szintén feltétele a korszerű vállalatirányítási rendszer. A vállalatirányítási rendszer valamennyi olyan funkciót biztosítja, amely a számítógépes üzemirányításhoz szükséges, mint pl. törzsadatkezelés, könyvelés, költségszámítás, megrendeléskezelés, gyártás, ellátás. Emellett illesztési felülettel rendelkezik a

szállításirányítási rendszerhez, és más vállalatirányítási rendszerekhez. Legvégül, de nem legutolsósorban, feltétlenül szükséges a raktárirányítási rendszer működése. a raktárirányítási rendszer valamennyi funkciót ( árubeléptetés, minőségvizsgálat, betárolás, tárlolóhely-gazdálkodás, készletgazdálkodás, megrendelés-kezelés, komissiózás, leletározás, csomagolás, kiszállítás, optimalizált szállításirányítás) egyesíti, ezzel egy optimális raktári logisztikai rendszert alakít ki. 20 - 21 -Raktárközpont létesítése „Nem vitás, hogy ezeken a területeken a logisztika határozza meg a megoldandó feladatokat. Az erre a rendszerre épülő legújabb fejlődési irány elsősorban az elektronikus kereskedelem területén jelentős, és itt mutatkozik meg, hogy valójában milyen fontos a hagyományos üzleti folyamatok felváltása újakkal. A logisztika az elektronikus kereskedelemben olyan terület,

amelyen sok pénzt lehet veszíteni, de nagyon sokat lehet nyerni is. Az elektronikus kereskedelemben az ügyfelek elégedettsége elsősorban a készenléttől, minőségtől, a pontossgától és a sebességtől függ. Az interneten megrendelhető árukat, amelyek többé már nemcsak zenék vagy szoftverek, ki is kell szállítani az ügyfelekhez. Ha a termék nem tetszik a vásárlóknak, akkor az elektronikus kereskedelem elveszíti vonzerejét. A legnagyobb jelentőségű az elosztási rendszer hatékonysága, mind a gyártók, mind a kereskedelem oldaláról nézve.” 8 Ennek a sokrétű feladatnak a megoldására hozoták létre a „Logistics – e-Business” rendszereket, amelyek moduláris felépítésű felhasználói felületet nyújtanak a logisztikai folyamatok automatizálásához. A figyelem központjában továbbra is az B2B (Business-to Business) alkalmazások állnak, bár jelentős fejlesztések történtek a B2C (Business-to-Consumer) területen is. A KomTex

Kft-nek természetesen mindkét típusú alkalmazásra szüksége lesz Az értékesítés jelenleg csak B2B típusban folyik, de az Internet lehetőséget teremt a B2C alkalmazására is. „Logistics – e-Business” rendszerek alapelve az, hogy a logsiztika az elektronikus kereskedelem számára átjárható információtechnológiát nyújtson. Ez azt jelenti, hogy biztosítania kell a logisztikai folyamatok közvetlen bekapcsolódását az internetes adatfolyamba és viszont. Egyszerűbben kifejezve: a logisztikai kapcsolat a weboldalakba épül be. Az ilyen elvek szerint megszervezett integrált logisztikai végrehajtórendszer virtuális áruházakkal működik, amelyek kapcsolódnak a gyártáshoz, raktározáshoz és az elszámolási folyamatokhoz is. Emellett természetesen elengedhetetlenek a valódi raktárak-elosztóközpontok is, de ezeket a központokat a KomTex-nél adatfeldolgozási szempontból tovább kell fejleszteni. A raktározási, az árukigyűjtési, és

szállítási feladatok mellett a jövőben a teljes logisztikai folyamtra kiterjedő valős idejű leltározást, on-line számlázást és pénzbeszedést, valamint áruutánpótlást is magukban kell foglalniuk. 8 CeMat 2000 Logisztikai Szakvásár katalógusa 21 - 22 -Raktárközpont létesítése Az interrált megrendeléskezelési folyamat Az ügyfél megrendelés interneten E-Logisztikai Házhozszállítás küldeménykövetéssel portál Vállalati erőforrás rendszer számlázási funkciója Elosztó központ Virtuális raktár Gyártás Tényleges raktár A fentiek különösen fontosak az elektronikus kereskedelem és az e-logisztika szempontjából. A KomTex Kft.-nél korszerű, decentralizált telepítésű információfeldolgozó rendszer áll rendelkezésre, bár nem a teljes logisztikai láncban, így ehhez további folyamatok kapcsolhatók. Jó példa erre a stornózás Az elektronikus kereskedelemben az árukat nem lehet megérinteni, illetve

felpróbálni, s ezért igen nagy a stornózott megrendelések részaránya. Ezt a gondot csak a fent említett információtechnológia képes költségkímélő módon megoldani. Az elektronikus kereskedelem hatása a logisztikára már ezen a szinten is jelentős. Ehhez adódik még, hogy az ügyfelekkel szorosabbá válnak a szállítási kapcsolatok, noha a résztvevők közötti térbeli távolságok várhatóan növekednek. Az új távközlési rendszereknek köszönhetően egyes értékképzési lépcsőket esetenként egyszerűen át lehet ugorni. A már meglevő logisztikai lánc tagjai rövid időn belül előnyhöz jutnak. Ennek mértéke azonban az üzleti folyamatok típusától függően 22 - 23 -Raktárközpont létesítése erősen változik. A KomTex esetében a nagykereskedelmi, és kiskereskedelmi lépcsők kihagyhatók, ez az „ugrás” természetesen a termékek árában jelentkezik, csökkenés formájában. Ez a tény hatalmas előnyhöz juttatja az

értékesítés területén a hagyományos módon értékesítő, vagy a kereskedő (nem termelő) típusú internetes értékesítő cégekkel kapcsolatosan. „Az e-logisztika területén kifejlesztett új felületek megoldásokat kínálnak az új és eljövendő feladatokra. Ilyenek az elogisztikai portálok vagy más hasonló programmodulok, amelyek alkalmasak a teljes körű integrált logsztikai automatizálásra. Például a „Sicalis” szoftver csomag az ellátási lánc irányításlogisztikai részeként. Ugyanakkor a korszerű logisztika nem korlátozódik többé az elosztásra és az azt előkészítő áruosztályozásra, a logisztikán belül olyan értékképzési folyamatok is helyet kapnak, mint amilyenek pl. a csomagolás, az azonosítás vagy az áruk gyártásával kapcsolatos járulákos tevékenységek. Raktár létrehozásával kapcsolatos folyamatok: A telephely megválasztás feladatai, követelményei A raktár telephelyének

megválasztásával kapcsolaton döntések a telepítési döntések meghozatalakor szokásos három szinten hajthatók végre: - makrotérségi szitnű döntés - középtérségi szintű döntés - mikrotérségi szintű döntés 1. Makrotérségi szintű döntés: A döntés során arra kell választ adni, hogy az országon belül mely körzetekben, régiókban célszerű Területi raktár létesítése, tehát ki kell jelölni azokat a országos körzeteket, amelyek létesítés szempontjából számba vehetők. A döntés második lépéseként a kijelölt körzetek külön-külön értékelendők abból a szempontból, hogy milyen mértékben elégítik ki a központok létesítésével kapcsolatos követelményeket. Az értékelés eredményeként megállapítható a körzetek rangsora, melynek alapján 23 - 24 -Raktárközpont létesítése kiválaszthatók a tovább vizsgálandó, rangsor elején levő körzetek. A körzetek kiválasztása során figyelembe kell

venni az alábbi követelményeknek való megfelelést: - fejlett és a jövőben is fejlődő gazdasággal, rendelkező körzet legyen - a körzet igénye elegendően nagy legyen a Területi raktár hatékony működéséhez - a körzet fejlett közlekedési hálózattal rendelkezzék - a körzet földrajzi elhelyezkedése kedvező legyen valamennyi közlekedési alágazat tekintetében, és a körzeten túli közlekedési kapcsolatok kialakítási lehetősége szempontjából. A vizsgálatok során országosan három nagy körzetet lehet kijelölni: - Kelet-Magyarország - Dél-Magyarország és Budapest - Nyugat-Magyarország: A körzetek határvonalainak kijelölésekor figyelembe kell venni a természetes határokat, továbbá a térségben levő, még a körzetbe bevonható nagyobb településeket, közlekedési csomópontokat. A körzethatárok természetesen rugalmasan kezelendők, és nem függnek a megyehatároktól, mivel a kijelölt körzetek tulajdonképpen

az ott létesítendő raktárak vonzáskörzeteként értelmezendők. A körzetek rangsorolását statisztikai adatokkal lehet elvégezni, a COMBI nevű értékelemzéses módszer segítségével. Az értékelési kritériumok a következők: - gyártott termékek mennyisége - vasútvonalakkal való ellátottság - közutakkal való ellátottság - népsűrűség - foglalkoztattak száma a lakónépességhez viszonyítva - iparban foglalkoztatottak száma az összes foglalkoztatott számához viszonyítva - körzet földrajzi elhelyezkedése a Központi raktárhoz, Szombathelyhez képest - körzet földrajzi elhelyezkedése az EU országokkal való közlekedési kapcsolat kialakítása szempontjából 24 - 25 -Raktárközpont létesítése - globális, átfogó értékelési tényező a körzet minősítése, a gazdasági stabilitás és fejlesztés valamint a termelési, logisztikai és infrastrukturális erőforrások figyelembe vételével. 2. Középszintű

döntés Az értékelési szempontoknak minden körzet megfelel, így a következő lépés a középszintű döntés. Ezen a döntési szinten azt kell meghatározni, hogy melyek azok a települések, amelyek leginkább megfelelnek a raktár létesítési követelményeinek, illetve jól el tudják majd látni a Területi feladatokat. A figyelembe veendő követelmények a következők: - a Területi raktár fejlett iparral rendelkező nagy városban vagy annak közelében létesüljön - a település jól elérhető legyen a vonzáskörzetből, közel legyen a körzet gazdasági centrumaihoz (ipari központokhoz, ipartelepekhez) - a település fontos közlekedési tengelyek metszéspontjában legyen, kedvező legyen a különböző közlekedési alágazatok csatlakoztatása - környezetvédelmi szempontok figyelembe legyenek véve A dolgozat keretei nem teszik lehetővé, hogy minden kiválasztott települést elemezzek, ezért a saját szempontomból fontos

kelet-magyarországi régió egyik nagyvárosát, Debrecent választottam ki. Debrecen, mint Magyarország második legnagyobb városa, kb. 220000 lakossal, és a vonzáskörzetében élő kb. 2,500,000 fővel jelentős régiója az országnak (ne felejtsük el, hogy a vonzáskörzetbe több megye területe tartozik bele). A város és körzete fejlett és a jövőben is fejlődő iparral rendelkezik. A kelet-magyarországi régió befektetési lehetőségeit mostanság kezdik felfedezni a belföldi és külföldi befektetők. Jelentős ipartelepek létesülnek Miskolcon, Nyíregyházán, Szolnokon, Debrecenben és más nagyvárosokban, kihasználva az innovációs kedvezményeket, az olcsó, szakképzett munkaerőt, a Román és Ukrán határ közelségét, ezáltal az értékesítési piac kibővülését. A város és vonzáskörzetének áruforgalma, piaca elég nagy ahhoz, hogy 25 - 26 -Raktárközpont létesítése egy Területi raktárnak elegendő munkát adjon. A régió

viszonylag fejlett közlekedési hálózattal rendelkezik, illetve ez a jövőben az autópálya megépülésével országosan fejlett színvonalra emelkedik. Debrecen jól elérhető a körzet összes településéről, földrajzilag és közlekedési kapcsolatok tekintetében is a régió centrumában helyezkedik el. Közlekedési alágazatok tekintetében a vízi közlekedésen kívül minden alágazat megtalálható: a polgári és kereskedelmi forgalom számára nemrég megnyitott repülőtér, az országosan második legnagyobb teher- és rendezőpályaudvar, a sorra nyíló logisztikai központok fontos közlekedési tengelyek metszéspontjává tették a várost, amely a belföldi- és tranzik forgalomban kiemelkedő szerepet betöltő csomópontokkal rendelkezik a konténerforgalmat lebonyolító állomások, logisztikai központok, közraktártelepek révén. A vasúti és közúti közlekedési alágazatok segítségével kapcsolódik a körzet más területeihez, illetve

a Szombathelyi Központi raktárhoz. 3. Mikrotérségi szintű döntés A telephely megválasztása során figyelembe kell venni a következő követelményeket: - a létesítéshez megfelelő nagyságú, bővíthető, kedvező terepadottságokkal rendelkező terület, épület álljon rendelkezésre - a terület, épület minél kisebb költségráfordítással megszerezhető legyen - a közmű és távközlési hálózat minél kisebb költségráfordítással kiépíthető legyen - a területen meglevő közlekedési és egyéb létesítmények hasznosíthatóak legyenek - az egyéb közlekedési alágazatokhoz való kapcsolódási helyek közel legyenek - a telephely közel legyen a település ipari területeihez - környezetvédelmi szempontokat vegyék figyelembe A konkrét raktárépület kiválasztásakor, mint költség- és kockázatcsökkentő lehetőség, az épületbérlés, vagy vásárlás merült fel. Debrecenben több bérelhető, raktár céljára

hasznosítható épület található. Természetesen több ajánlat bekérése után kell a legkedvezőbbet kiválasztani, és a kiválasztáskor már nem lehet szempont a bérleti 26 - 27 -Raktárközpont létesítése díjak összehasonlítása, csak extrém esetben. Ilyenkor már inkább a bérlettel kapott szolgáltatások minőségére kell helyezni a hangsúlyt. Konkrét kiválasztásra ajánlottak pl. egy külterületen lévő, valamikor termelő vállalatként működő cég telephelyét Az épületben már több bérlő is van, az irodákat, az üzemcsarnokok egy részét már hasznosították. Ajánlani tudnak egy kb 3000 m2 alapterületű, önálló szociális helyiségekkel (öltöző, mosdó, iroda) ellátott raktárat, mely teljesen különválasztható a többi bérlő területeitől. A bérlők egyébként minden esetben csak a külső közlekedési utakat, az épületek közötti szabad területeket használják közösen. A telep a pályaudvartól kb. 8 km-re, a

városba nyugatról bevezető főúttól kb. 3 km-re, a repülőtértől mintegy 5 km-re helyezkedik el. Kedvező áron bérelhető, szolgáltatásaik között szerepel az őrzés biztosítása, telefonközpont, portaszolgálat. Természetesen közművel megfelelően ellátott, fűtött raktárépületet biztosítanak. A telephely közel van a város ipartelepéhez, de viszonylag távol van a lakóterületektől, létrehozásakor messzemenőkig figyelembe vették a legszigorúbb környezetvédelmi szempontokat. Kiválasztáskor javára döntött a fent említett telephelynek, hogy a telepen már működik egy kisebb logisztikai központ, amely többek között vállalja szállítások megszervezését és vámolási szolgáltatást is, későbbiekben ennek a helybeli szolgáltatásnak az igénybevétele a gyorsaság, könnyű kapcsolattartás miatt hasznos lehet. A raktárépület jellemzői, alkalmassága A raktár befogalóképességének akkorának kell lennie, hogy a

tárolótérben a be és kiszállítási intenzitáok időbeni alakulását figyelembe véve a biztonságos áruellátást szolgáló készlet mindenkor elhelyezhető legyen. Meg kell tehát határozni a készletnagyságot, amelyet esetünkben az ABC analízis segítségével tettem meg. Az árukat forgalom alapján csökkenő sorrendbe rendeztem, majd fajtánként meghatároztam az összértékhez viszonyított százalékos részesedést, majd csoportokba 27 - 28 -Raktárközpont létesítése soroltam az árufajtákat. Így kiderült, hogy az A csoportba, kerültek a padlóburkoló anyagok, amelyek az árufajták 20-25%-át alkotják, adják a készlet 78%-át. A B jelű csoportba kerültek a fürdőszoba berendezések, csaptelepek stb. ezek alkotják a készlet 20 %-át, a C csoportba pedig a legnagyobb értékű, de minimális számú, speciális nagy értékű gépek (szauna, masszázskád stb) kerültek. A különböző csoportokba sorolt árufajták

készletezéssel, forgalommal, tárolási-mozgatási igénnyel kapcsolatos jellemzőit eltérő módon kell meghatározni. Az A jelű csoport jellemzőit nagy pontossággal, a B és a C csoportokat pedig arányosítva célszerű megállapítani. A további tervezési, szervezési feladatok esetében tehát mindig az A árucsoport képezi részletes vizsgálatok tárgyát. A raktárterület meghatározásához szükséges az A csoportba sorolt árufajtákból egyidejűleg tárolt egységrakományok mennyisége, valamint ezek tömege, az egymásra helyezhető egységrakományok száma, egy egységrakomány alapterülete. A B csoportba tartozó áruk területszükségletét, arányosítva számoltam ki, a C csoportot pedig területszükséglet szempontjából figyelmen kívül hagytam, mivel a C csoportba tartozó gépeket csak konkrét megrendelésre és csak néhány napig tároljuk (tavalyi évben 6 db fogyott ezekből a gépekből, ez 18 nap tárolási időt jelent összesen). Ezzel a

számítással 1452m2 a tárolt áruk területszükséglete. Ehhez a területhez természetesen hozzá kell még számolni a kiegészítő területet, amely a fő és mellék közlekedő utak, az áruk átvételére és kiadására szükséges terület, az anyagmozgató eszközök és tárolóeszközök átmeneti tárolásához szükséges terület és az igazgatási és szociális helyiségek területszükséglete. Mivel iroda és szociális helyiségek fallal elhatárolt területek, így ezeket figyelmen kívül hagytam a számításból. - fő- és mellékutak számára a teljes hasznos raktárterület és egy táblázatban meghatározott szorzó (amely kézi, gépi targoncás anyagmozgatásnál és soros, polcos területelrendezésnél 0,20,4 ) szorzataként meghatározva 390,4 m2 szükséges. - áruk átvételére és kiadására kijelölendő területet az árukezelés napi volumene és a helyiségkeben végzendő müveletek függvényében kell meghatározni, ugy hogy a

naponta kezelt árumennyiség 2040%-a ott elhelyezhető legyen. Ez a 28 - 29 -Raktárközpont létesítése terület a Területi raktár esetében, mivel az áruk napi mozgása, ki- és bevételezése nem túl nagy, lehet egy terület is. Megfelelőlen látszik egy kb 350m2 –es helyiség leválasztása. - Az anyagmozgató és tárolóeszközök tárlolásához szükséges területet célszerű a manipulációs helyiség közelében kijelölni, így erre a célra leválasztottam egy 130 m2-es területet. A teljes, szükséges raktárterület tehát, a szociális és igazgatási helyiségek kivételével 2322 m2. A bérlésre felajánlott raktár területe 3000 m2, amelyből kb 150 m2-t foglalnak el a szociális és igazgatási helyiségek. Tehát tárlolóterületnek marad 2850 m2, amely több ugyan, mint az általam kiszámolt szükséges terület, de így a C csoportba besorolt gépek tárolására is lesz hely. Az épület egyszintes, nincsenek benne tartóoszlopok, ez

megkönnyíti az anyagmozgatást és a tárolási folyamat kialakítását, viszont az alapterülethet képest viszonylag nagy fal- és tetőfelületek miatt jelentős a hőveszteség. Az egyszintes raktárak anyagmozgató rendszere közvetlen kapcsolatot teremthet a beés kiszállító közúti vagy vasúti jármű és a raktár tárolóterülete között. Mivel gyakorlatilag az áru minőségi és mennyiségi átvétele a tárolóterületre szállítás közben elvégezhető (hiszen az áru a cégen belül marad, csak tárolási helyet változtat, a Központi raktárból a Területi raktárba kerül át, saját szállító teherautóval történő szállítás során), így egyszeri megfogással lehet az árut a tárolóterületre helyezni. Minőségi és mennyiségi ellenőrzést csak szúrópróbaszerűen kell végezni. Az anyagmozgatási útvonalat úgy tudjuk a minimálisra csökkenteni, hogy a raktárépület egyik hosszanti végén történik a betárolás, másik hosszanti

végén pedig a kitárolás, így az áruk útjának hossza nem lesz több, mint a raktárépület hossza. A raktárépület mindkét végén rakodókkal kiegészített, azaz, a csatlakozó közút szintje fölé emelt közlekedő területek vannak, ahol a raktár padlószintjét egy magasságba emelték a járművek rakfelületével. Így hagyományos, kézi emelőtargoncás vagy gépi emelőtartgoncás anyagmozgatóeszközt lehet használni. A raktárkapuk mérete szabványnak megfelelő, 3,2 X 3,0 m, eltolható kivitelű, biztonságosan zárható. Tárolási technológiaként a darabáruk tárolásához megfelelő, egyrészt állvány nélküli statikus, nagyobbrészt állványos statikus tárolási rendszert kell alkalmazni. Az előbbit 29 - 30 -Raktárközpont létesítése raklapok segítségével, az utóbbit pedig Salgo-polcokkal terveztem meg. Ez utóbbi döntésben figyelembe vettem a tárolt áruk jellemzőit, alakját, méterét, tömegét. A pocokon tárolt áruk

dobozolt áruk, tehát alakjuk szabályos, a polc tárolási kapacitása kb. 80%-ban kihasználható, mérete általában 50x30x40 vagy ettől kis mértékben eltérő papirdoboz, tömege dobozonként 10-15 kg, de átlagosan a Salgo-polc teherbírásán belül. Statikus, állvány nélküli, tárolással, raklapon tároljuk a megbontatlan egységrakományként érkező árukat. E két tárolási technológia miatt a hasznos raktárterület kb. 60%-t kell polccal berendezni Raktári anyagmozgató rendszerként, elsősorban a komissiózás miatt kerekes kézi kocsikat terveztem, amelyek hasonlóak a bevásárlóközpontokban használatos kézikocsikhoz, hogy a raktáros fizikai munkáját megkönnyítse. A megbontatlan egységrakományok mozgatása kézi hidraulikus emelővel megoldható. 30 - 31 -Raktárközpont létesítése A bérelendő raktár alaprajza RAKODÓ ANYAGMOZGATÓ ÉS TÁROLÓ ESZKÖZÖK KITÁROLÁS TÁROLÓTÉR BETÁROLÁS SZOCIÁLIS HELYISÉGEK 31 RAKODÓ

IRODA - 32 -Raktárközpont létesítése Gazdaságossági számítások Sajnos, a szakdolgozat terjedelme miatt nem térek ki a konkrét számítások elvégzésére, de néhány, figyelembe veendő szempontot az alábbiakban felsorolok, amelyeket a számítások elvégzése során elemezni kell: - a telephely ára és felhasználásra alkalmassá tételének költéségei, ehhez kapcsolódóan szükséges épületek építésének költésgei, vagy bérleti költségek - a terület adottságai, fekvés, alak, talajjellemzők, bővítési lehetőségek, beépítési előírások - telephelyfüggő finanszítozási kiadások - telephely általános infrastukturális adottságai - munkaerő, lakossági struktúra, képzettség, - munkaerővel kapcsolatos költségek, munkabér, szociális juttatások - szállítási költségek, erőforrások eljuttatása a megfelelő helyre - értékesítési lehetőségek - Területi támogatások - különböző adók, vámok

- piaci részesedés növekedése 32 - 33 -Raktárközpont létesítése A rendszer értékelése: A megtervezett raktár tulajdonképpen megvalósítja, amit szervezési célként kitűzött. A logisztika gondolkodásmódjának megfelelően segítséget nyújt a felhasználónak, elsősorban az értékesítésnek és a vállalati menedzsmentnek, hogy lényegesen gyorsabban tudjon alkalmazkodni a megváltozott vevői igényekhez, és a vállalkozás életbentartásán túl több profitot tudjon realizálni. A továbbfejlesztési szándék és a felhasználói, vevői igények fogják a jövőbeli változtatás, fejlődés lehetőségét meghatározni. A Területi raktár létrehozása mindenképpen azt az előny szolgáltatja, hogy már egy összehangolt feladatként lehet elvégezni a készletek értékesítését, a vevői igények kielégítését, megfelelve akár egy Just in Time rendszerben dolgozó vállalkozásnak is. Arról nem is beszélve, hogy jelentős

költségcsökkenést von maga után, hiszen megszűnik a területi képviselők Szombathelyi utazása, 5-10 képviselő autóútját kiváltja egy szállítójármű, amely lényegesen olcsóbb, ezen túlmenően pedig a területi képviselők azzal töltik a munkaidejüket, amire szerződtek, azaz, értékesítenek, nem pedig szállítanak. A raktárba természetesen megfelelő informatikai rendszert kell telepíteni, mely hálózaton a Központi raktárral is kapcsolatot tart, ezen lehet elküldeni a megrendeléseket, illetve az azonnali számlázással hosszútávon kis mértékű bevétel növekedést is eredményez. Továbbfejlesztési lehetőségek A rendszer továbbfejlesztési lehetőségei meglehetősen tágak, bár a társaság jövőbeni fejlődése és a piac szorítása fogják ezt szorosan meghatározni. Az átszervezett rendszer azonban már így is nagy segítséget nyújt a benne dolgozóknak az előzőekhez képest. Konkrét fejlesztési lehetőségként szerepelhet

a elektronikus kereskedelem bevezetése az értékesítésben. 33 - 34 -Raktárközpont létesítése Utószó A Területi raktár tervezésekor egyik fő szempont volt a gyorsaság, azaz a lehető legrövidebb idő alatt kell a változásokat, az új raktárat megtervezni és üzembeállítani. Az eltervezett raktár életképessége a gyakorlatban fog kiderülni. Természetesen a tervezés során igyekeztem a legkörültekintőbben eljárni, figyelembe venni azt, hogy a logisztika területén történő változások a logisztika környezetében levő vállalati területeket szorosan érintik, tehát esetleg ott is változásokat okoznak, vagy ha változásokat nem is, de a környező területeknek bizonyos mértékig alkalmazkodni kell a logisztikai változásokhoz. Természetesen ez elemzett témakörön belül is vannak még lehetőségek a fejlesztésre, illetve nem minden részterületet tudtam részletesen kidolgozni, a szakdolgozat terjedelme miatt. Szükség van a

gazdasági elemzésre is, ahhoz, hogy a menedzsment döntésehozatala információval teljesen ellátott legyen, és felelősséggel hozhassa meg döntését. Igyekeztem a befektetés anyagi kockázatát csökkenteni a bérleti variációval, egy raktár építésébe nagyobb összeget befektetni már a biztos, jól működő, bérelt Területi raktár kiváltásával lehet. Remélem, munkámmal nagyban elősegítettem a döntéshozók munkáját, illetve a megfelelő döntés megszületését. 34 - 35 -Raktárközpont létesítése Irodalomjegyzék Dr Prezenszki József: Logisztika I., Budapest 2000 Dr Prezenszki József: Logisztika II., Budapest 2000 Chikán Attila-Demeter Krisztina Értékteremtő folyamatok menedzsmentje, Aula 1999. Mucsi Barnabás: Készletmanagement, LFK, 1999 Prezenszki József – Molnár László: Raktározás, LFK, 1999 www.laurelhu www.menedzserfórumhu OMIKK – Logisztika 2001/2 35