Gazdasági Ismeretek | Vállalkozási ismeretek » A vállalkozás indítás teendői

A vállalkozás indítás teendői TARTALOMJEGYZÉK VÁLLALKOZÁS INDÍTÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK . 17 II.1 Személyi készségek elemzése, értékelése 17 II.2 Vállalkozói ötlet, ötletforrások, elemzési technikák 27 III. A VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁNAK GYAKORLATA 30 III. 1 Üzleti stratégia . 30 III.2 Stratégiatípusok . 35 III.3 A stratégiai tervezés módszerei, technikái . 38 IV. A VÁLLALKOZÁS MEGTERVEZÉSE: ÜZLETI TERV ELKÉSZÍTÉSE 47 V. SZEMÉLYI FELTÉTELEK KIALAKÍTÁSA - AZ EMBERIERŐFORRÁSGAZDÁLKODÁS . 57 VI. VÁLLALKOZÁSI FORMÁK 60 VI.1 A vállalkozások általános jellemzői. 60 VI.2 A gazdasági társaságok alapításának előnyei és hátrányai . 67 VII. VÁLLALKOZÁSALAPÍTÁS JOGI MENETE, FELTÉTELEK 70 VII.1 Egyéni vállalkozó 70 VII.2 Gazdasági társaságok alapítása 72 VIII. VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁNAK KÖNYVVITELI KÉRDÉSEI 88 VIII.1 Vállalkozások vagyona . 88 VIII.2 Számvitel, könyvvitel, beszámoló . 89

VIII.3 A vállalkozás bevételei, kiadásai, nyeresége/vesztesége . 94 IX. VÁLLALKOZÁS LEHETSÉGES FEJLŐDÉSI SZAKASZAI 97 II. 2 ÖSSZEFOGLALÓ A vállalkozás, vállalat fogalma A mindennapi életben a két fogalmat gyakran azonos (szinonim) fogalomként emlegetik. Nyilván a két dolog sok hasonlatosságot tartalmaz, de mégis különbözik A vállalkozás: Üzletszerű, gazdasági tevékenység fogyasztói igények kielégítésére, profitszerzés céljából, illetve az a gazdálkodó egység, amely ilyen jellegű tevékenységet végez. A definícióból következik, hogy vállalkozást indítani minden olyan tevékenységre lehet, amelyre van igény, azaz eladható. Az üzletszerűség feltétele a rendszeresség, azaz csak az ilyen jelleggel végzett tevékenység üzletszerű. A másik feltétele az, hogy a tevékenységet haszonszerzés céljából folytassák. A vállalat: A jogi személyiséggel rendelkező üzleti vállalkozás szervezeti kerete. A

definícióból látható, hogy a vállalkozás tágabb fogalom, ugyanis minden vállalat, egyben üzleti vállalkozás is, de nem minden vállalkozás tekinthető egyben vállalatnak is. Ahhoz, hogy valaki sikeres vállalkozást alapítson vagy sikeresen vegyen részt egy üzleti vállalkozásban elsősorban saját képességeivel, adottságaival kell tisztában lennie. Önismeret A legtöbb szakember azt vallja, hogy az önismerettel rendelkező ember a lehető legnagyobb mértékig tisztában van érzéseivel, motívumaival – ezzel együtt azonban a teljes önismeret lehetetlen vállalkozás. Minél kevesebb azonban a tudat elől rejtett késztetés, annál hatékonyabban tudunk környezetünkhöz alkalmazkodni; értenünk kell ugyanis a legfontosabb motívumok, lelki energiák működtetéséhez. Az önismeret által hatékony valóságészlelőkké válhatunk; nem értjük félre a környezetünk jelzéseit, saját képességeinket nem értékeljük tévesen, nem vállalunk

többet a kelleténél, de feladatvállalási helyzetben nem is becsüljük alá magunkat. A jó önismeret lehetőséget ad a megfelelő önértékelésre és mások elfogadására, az önfejlesztésre, és társas helyzetekben hatékony kapcsolatteremtést tesz lehetővé. (A 3 szoros és kielégítő kapcsolatok pedig érzelmi kiegyensúlyozottságot hoznak, ami nélkül alkotóképességünk stagnál vagy csak gyengén működik.) A vállalkozói életstratégia kialakításához nélkülözhetetlen a kellő mértékű és mélységű önismeret. Önmagunk ismeretére alapozunk a konfliktushelyzetek megoldásánál, az üzleti kapcsolatfelvételnél és a tárgyalásoknál, és általában véve minden szakmai és emberi kihívásnál. A megfelelő belső kvalitásokkal rendelkező és azokat tudatosan használó vállalkozó napjaink megélhetési harca során ezáltal serkentheti vállalata biztonságos működését, munkatársai alkotókedvét és kreativitását. Üzleti

ötlet Akár kezdő vállalkozásról, akár már működő vállalkozás továbbfejlődéséről beszélünk, a távolabbi jövőben gondolkodók részére életképes ötlet kell. A megfelelő ötlet megtalálására több lehetőség kínálkozik. o Ötletbörze (brain storming) o Mátrix vagy háló o Ötletek feltérképezése o Problémamegoldás Üzleti stratégia Stratégiai tervezés fogalma, tartalmi jegyei, készítése A stratégiai tervezés menedzseri lépések sorozata, amelynek során szerves kapcsolat jön létre a vállalkozás célkitűzései, erőforrásai és a változó piaci lehetőségek között. A stratégiai tervezés tehát egy folyamatos, összhangteremtő tevékenység, speciális menedzsmentfeladat. A vállalkozás csak akkor lehet sikeres, ha hosszú távon biztosítja fennmaradását. Ehhez viszont szükséges, hogy a vállalkozás (a vállalkozó) rendelkezzen olyan eszközökkel, amelyek alkalmazkodjék lehetővé gazdasági, teszik

technológiai, azt, hogy társadalmi tartósan (emberi) és rugalmasan és ökológiai környezetéhez. Ez az eszköz a vállalkozó kezében a stratégia 4 A stratégia segít abban, hogy a piacon szereplő versenytársak stratégiáit elemezve a saját céljaink eléréséhez a legoptimálisabb utat válasszuk ki. Tehát a vállalkozásoknál a külső környezeti lehetőségek és a rendelkezésre álló belső erőforrások koordinálásában az összekötő szerepet a stratégia tölti be. Ezért a döntéshozatal alapfeltétele, hogy a kellő időben, a megfelelő helyen rendelkezésre álljon a szükséges információ A tervezés létfontosságú egy szervezet megalapításhoz, alapvető elvárás, hogy az emberek tudják, hogy mi a teendőjük és mit várnak el tőlük. A tervezés keretet ad a szervezet későbbi teljesítményének értékeléséhez, elemzéséhez. A stratégiai tervezés a vállalkozásoknál többszintű; azonban a legfontosabb az

egész vállalkozás hosszú távú céljait, feladatait meghatározó vállalati szintű stratégia. A tervezési folyamat kialakítása olyan vállalkozásoknak ajánlható, amelyek viszonylag stabil piaci környezetben működnek és a stratégiai elemzés és tervezés költségeit biztosítani tudják. Azonban a hosszabb távú feladatok kidolgozására, az irányvonal kialakítására minden vállalkozásnak szüksége van. A stratégiai tervezés módszerei, technikái A vállalkozás vezetői a stratégiai tervezés tevékenységeinek elvégzéséhez sokféle módszer és technika közül választhatnak. Nézzük meg, melyek ezek közül a legfontosabb módszerek és technikák. 5 A stratégiai elképzelések értékelésének legismertebb módszerei a portfólió elemzések, melyek a vállalkozás termékszerkezetét minősítik különböző szempontok szerint. A portfólió mátrixok legelterjedtebb változata a Bostoni Tanácsadó csoport Boston Consulting Group - a

világ egyik legnevezetesebb pénzügyi tanácsadó csoportja - által kidolgozott un. BCG mátrix A BCG mátrix a termékek/ szolgáltatások helyzetét a relatív piaci részesedés (vállalkozás piaci részesedésének és a legerősebb konkurens piaci részesedésének hányadosa) és a piaci kereslet növekedésének vizsgálatával határozza meg. A BCG portfólió mátrix - egy négy cellát tartalmazó rács, - ahol az x tengelyen a relatív piaci részesedés, az y tengelyen a piac növekedési ráta szerepel - az alábbiak szerint alakul: Piaci részesedés magas magas alacsony Piaci növekedés alacsony Az ábra alapján a BCG mátrix meghatározza a vezetői döntéshozatal során alkalmazható stratégiákat, nézzük meg mit is jelentenek az egyes negyedek? 6 Fejős tehenek azok az üzletágak, amelyek a magas piaci részesedésnek köszönhetően jó versenypozícióval rendelkeznek, de egy érett, lassú növekedéssel jellemezhető piacon. A kutyák a nem

versenyképes üzletágakat jelölik, amelyek csekély piaci részesedéssel és alacsony növekedési potenciállal rendelkeznek. A kérdőjeleknél nagy növekedésre van lehetőség, de a kis piaci részesedés miatt ezek az üzletágak nem képesek a növekedést saját erejükből finanszírozni. A sztárok olyan üzletágakat jelölnek, amelyek magas piaci részesedéssel rendelkeznek egy erőteljes növekedéssel jellemezhető piacon. A modell szerint a vállalatoknak kiegyensúlyozott portfolióval kell rendelkezniük ahhoz, hogy képesek legyenek a piaci lehetőségek kihasználására. A Mc-Kinsey-féle portfolió a négymezős mátrix továbbfejlesztett változata. E soktényezős mátrix vízszintes tengelye a relatív versenyelőnyt, a függőleges pedig a piaci vonzerőt ábrázolja.  külső tényezőket (piaci vonzerő) vizsgál, melyek kevésbé befolyásolhatók  belső tényezőket (az üzletág versenyképessége) vizsgál, melyek módosíthatók,

fejleszthetők Üzleti terv készítése 7 Az üzleti tervet a vállalkozó készíti saját magának abból a célból, hogy vállalkozása kiszámítható, tervezhető, ellenőrizhető legyen. Az üzleti terv olyan alapdokumentum, amely leírja, hogy hol tart a vállalkozás a tervezés időszakában, hová akar eljutni és hogyan akarja céljait megvalósítani. Az üzleti tervnek 3 funkciója van:  a vállalkozás alapítói számára pontos, megfontolt és logikus keretet biztosít egy vállalati stratégia megtervezéséhez  alapot szolgáltat a harmadik féllel való tárgyaláshoz  összehasonlítási alapul szolgál a tényleges teljesítmény méréséhez. Az üzleti terv összeállítását megelőző feladatok: − ötletek gyűjtése, alternatívák kidolgozása • ötletforrások • információgyűjtés − előzetes elemzés − célpiac meghatározása • ki igényli a terméket/szolgáltatást • piac-szegmentáció − források,

tőkeszükséglet meghatározása − támogatási formák számbavétele. Az üzleti terv tartalma: 1. Bevezetés: 2. Összefoglaló rész 3. Iparágelemzés 4. A vállalkozás leírása 5. Termelési/szolgáltatási és üzemeltetési terv 6. Marketingterv 7. Szervezeti terv 8. Kockázatbecslés 8 9. Pénzügyi terv Emberi erőforrás gazdálkodás A vállalkozás számára alapvető fontosságú a foglalkoztatottak létszámának és feladatköreinek pontos meghatározása. A vállalkozás számára alapvető fontosságú, hogy a foglalkoztatott munkaerő-állomány munkavégző képessége a vállalat profittermelő-képességét kedvezően befolyásolja. Az emberi erőforrással való gazdálkodás feladatai: • a cég munkaerő-szükségletének és munkaerő-keresletének meghatározása • a szükséges létszám megszerzése: toborzás, kiválasztás, felvétel és munkába állítás • a munkaerő-állomány képzése, továbbképzése • munkaerő-szelekció,

elbocsátás • megfelelő munkaszervezés és humánus munkafeltételek biztosítása • bér- és jövedelemgazdálkodás, az ösztönzési rendszer kialakítása • érdekegyeztetés a munkáltató és az érdekvédelmi szervezetek között. A vállalkozások jellemzői A vállalkozások csoportosíthatók:  Tevékenységük szerint  Tulajdonos szerint  Az induláshoz szükséges tőke nagysága alapján  A vállalkozás irányításában való részvétel lehetősége vagy kényszere  Finanszírozási szükséglet szerint  Adózási szabályok szerint  A befektetési cél alapján  Alapítási költségek szerint  A tőkekivonás lehetősége alapján A gazdasági társaságok alapításának előnyei és hátrányai 9 Előnyei • több személy könnyebben teremti elő a szükséges tőkét, így fejlettebb, drágább eszközökkel rendelkező, nagyobb beruházásokra alkalmas céget lehet alapítani, • megoszlik a kockázat

több személy között, bizonyos esetekben a felelősség korlátolt, • a tulajdoni részesedés szabadon (bizonyos esetekben jogi korlátozásokkal) értékesíthető. Hátrányai • a tulajdonostársak nem körültekintő kiválasztása esetén konfliktus keletkezhet a működés során, ami akár csődeljárás, illetve felszámolás előzménye is lehet, • általában bonyolultabb könyvvezetést, adminisztrációt igényel, • költséges az alapítása, • megszüntetése nehézkes, • a törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el, amely e hatáskörében eljárva hatósági jogkört is gyakorol a társaság felett. Gazdasági társaságok alapításának lépései 2008. július 1 óta a cégbejegyzésre (változásbejegyzésre) irányuló kérelmet a cég székhelye szerint illetékes cégbíróság részére a cégformának megfelelő, a jogi képviselő által aláírt elektronikus nyomtatványon kell - a cégnyilvánosságról, a bírósági

cégeljárásról és a végelszámolásról szóló (továbbiakban Ctv.) törvényben meghatározott módon és a mellékletekkel együtt – előterjeszteni, a létesítő okirat megkötését követő 30 napon belül. Ha a leendő társaság alapításához hatósági engedély megléte szükséges, az engedély kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megtenni a bejelentést. A cégbejegyzési kérelem mellé kötelezően csatolandóak a meghatározott mellékletek, valamint csatolni kell a közzétételi költségtérítés megfizetéséről szóló igazolást. 10 A cégbíróságon megvizsgálják, hogy az arra jogosult nyújtja-e be az iratokat, azok szabályszerűen ki vannak-e töltve, majd számítógépen rögzítésre kerül a cégnév és a székhely. A leendő társaság kap egy 10 jegyű cégjegyzékszámot, amely a társaság egyedi azonosítására szolgál. A cégbíróság egy tanúsítványt állít ki a következő tartalommal: - cégnév -

székhely - cégjegyzékszám - adószám - statisztikai számjel Ennek birtokában a társaság “b.a”, azaz bejegyzés alatt elnevezéssel előtársaságként kezdhet működni (megkötésekkel). Az előtársaság a létrehozandó társasággal azonos, annak egy létrejövetelét megelőző, átmeneti minősége. Jogképessége onnantól kezdődik, hogy cégjegyzékszámot kap. A cégbejegyzési kérelem benyújtásától a bejegyző végzésig folytathat üzletszerű gazdasági tevékenységet, kivéve a hatósági engedélyköteles tevékenységek körét. A működés során leendő tisztségviselői járnak el, s a bejegyző végzést követően az 1. sz EU Irányelv alapján a tagok eldöntik, jóváhagyják-e a bejegyzés előtti, előtársasági szakaszban megkötött ügyleteket. (Ha ezt nem teszik meg, úgy azért a vezető tisztségviselő fog helyt állni.) Bejegyzés után az előtársaság jogutódlás nélkül, automatikusan végleges

társaságként működik tovább, tehát jogai és kötelezettségei a bejegyzett társaság jogaivá és kötelezettségeivé válnak. A cégbejegyzési kérelem benyújtásától számított 8 napon belül a cégbíróság megvizsgálja, lerótták-e az illetéket, illetőleg csatolták-e kötelező mellékleteket. Ha ezek valamelyike hiányzik, a cégbíróság elutasítja a bejegyzési kérelmet. (Azt az 11 elutasítástól számított 8 nap elteltével kijavítva, a hiányosságokat pótolva újra be lehet nyújtani.) Amennyiben a bejegyzési kérelem megfelelő, s a határidőket is megtartják, úgy a cégbíróság végzéssel bejegyzi a gazdasági társaságot. Ha hiányosságot észlel a bíróság, úgy hiánypótlásra küldi vissza a kérelmet a jogi képviselőnek. A bírság a kérelmet végzéssel el is utasíthatja, ha a cégtörvény mellékletében megjelölt olyan okirat hiányzik, amelynek hiánya azonnali elutasításhoz vezet (pl. ügyvédi meghatalmazás),

vagy a hiánypótlási eljárásban megjelölt hiányokat a társaság nem pótolja, vagy ismét hiányosan nyújtja be a kérelmet. (Ezzel szemben van jogorvoslati lehetőség.) A végzés meghozatalától számított 8 napon belül értesítik a kérelmezőt, valamint gondoskodnak a bejegyzés tényének Cégközlönyben való közzétételéről. Vállalkozások alapításának könyvviteli kérdései Számvitel A vállalkozásoknak vagyonukról, azok változásáról, jövedelmi helyzetükről folyamatos nyilvántartást kell vezetniük. A piacgazdaság működéséhez ugyanis nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői számára objektív információk álljanak rendelkezésre a gazdálkodók vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. Ez a számvitel alapvető feladata. A tulajdonosok, befektetők, a vállalkozás vezetői, az üzleti partnerek, a hitelezők ilyen információk birtokában tudnak megalapozott döntéseket hozni. A hatályos számviteli szabályokat

törvény rögzíti (2000. évi C tv a számvitelről) Ezen szabályok alapján megbízható és valós összkép biztosítható a törvény hatálya alá tartozók jövedelemtermelő képességéről, vagyonáról, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről és jövőbeni terveiről. A törvény hatálya kiterjed a gazdaság minden ol77yan résztvevőjére, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek. Hatálya alá tartozik a gazdálkodó Könyvvitel 12 A könyvvezetés az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja. A könyvvezetés az egyszeres és kettős könyvvitel rendszerében csak magyar nyelven történhet. A kettős könyvvitel az eszközökről és azok forrásairól továbbá a gazdasági műveletekről vezetett

olyan könyvviteli nyilvántartás, amely az eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben áttekinthetően mutatja. (Gazdasági művelet: olyan gazdasági esemény, amely a vállalkozás vagyonában, értékben kifejezhető változást okoz.) A valóságnak megfelelő nyilvántartás fontos feltétele a bizonylati elv és bizonylati fegyelem betartása. Minden gazdasági műveletről, amely az eszközök és források állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani A gazdasági műveletek folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. A számviteli bizonylat olyan okmány (számla, számlát helyettesítő okmány, szerződés, bankkivonat stb.), amelyet a számviteli nyilvántartás céljára készítettek és rendelkezik a törvényben meghatározott általános alaki és tartalmi kellékekkel. Ilyenek: − a

bizonylat megnevezése, sorszáma − a kiállító gazdálkodó megjelölése − a kiállítás időpontja − felelős személyek aláírása − a gazdasági művelet tartalmának leírása, a változások mennyiségi, minőségi és értékbeni adatai stb. A bizonylat adatainak formailag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. 13 Beszámoló A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően, könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót kötelesmagyar nyelven készíteni. A beszámoló lehet − éves beszámoló − egyszerűsített éves beszámoló − összevont (konszolidált) éves beszámoló − egyszerűsített beszámoló Éves beszámolót és üzleti jelentést köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, kivéve ha egyszerűsített éves beszámolót készít. Részei: − éves beszámoló mérlege − éves beszámoló

eredménykimutatása − éves beszámoló kiegészítő melléklete A vállalkozás bevételei, kiadásai, nyeresége/vesztesége Bevétel Gyűjtőfogalomként fogjuk fel, és beletartozónak tekintjük: − az árbevételt − az egyéb bevételt − a pénzügyi műveletek bevételeit − a rendkívüli bevételeket. Ráfordítás Ezt is gyűjtőfogalomként értelmezzük, és beletartozónak tekintjük: • a költségeket • az egyéb ráfordítást • a pénzügyi műveletek ráfordításait • a rendkívüli ráfordítást. A vállalkozás lehetséges fejlődési szakaszai 14 Az életciklusokkal foglalkozó kutatók általában egyetértenek abban, hogy a vállalkozások növekedése, fejlődése jellegzetes szakaszokból áll. Egy-egy növekedési szakaszt hasonló piaci viselkedés, hasonló szervezeti és vezetési problémák jellemeznek – ezeket már gyakran egymástól eltérő módon látják a kutatók. Kritikusak azok a vezetői döntések, amelyek az

egyes szakaszok elhagyásához, a továbblépéshez szükségesek. A kutatók többsége a gyorsan növekvő vállalkozásokkal foglalkozó Timmons tipológiájából (Timmons 1990) indul ki, aki a következő öt fejlődési fázist különbözteti meg: 1. a kutatás és fejlesztés fázisa (a vállalkozás alapítása előtt 1-3 évvel); 2. az indulási fázis (a vállalkozás első 3 éve); 3. a korai növekedési fázisa (a 4 évtől a 10 évig); 4. az érettség fázisa (a 11 és a 15 év között); 5. a stabilizási fázis (a 15 év után) A magyarországi kis- és középvállalkozások életútjának modellezésénél az alábbi, a nyugati piacgazdaságok vállalkozásaitól némileg eltérő életfázisok megkülönböztetése célszerű: • elindulás; • kontrollálatlan növekedés; • növekedés formalizált keretek között; • megállapodottság – együttműködés. A magyarországi kis- és középvállalkozások életpályáján az egyes fejlődési

szakaszok nem határolódnak el egymástól éles kontúrokkal: az új periódus jellemzői mellett a régebbi maradványai egy ideig megőrződnek. Általános jelenség, hogy a formalizált működés megteremtése csak lassan és fokozatosan megy végbe: a vállalkozások vezetői a gyakorlatban nehezen engedik ki a hatalmat a kezükből, a funkcionális egységek vagy önálló üzleti területek vezetői csak fokozatosan kapták meg a tevékenységükhöz szükséges döntési jogokat. Ez azt is jelenti, hogy a vállalkozások döntő részénél nem valósul meg a tulajdonosi és a menedzseri szerepek szétválasztása. 15 16 II. VÁLLALKOZÁS INDÍTÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK A vállalkozás, vállalat fogalma A mindennapi életben a két fogalmat gyakran azonos (szinonim) fogalomként emlegetik. Nyilván a két dolog sok hasonlatosságot tartalmaz, de mégis különbözik A vállalkozás: Üzletszerű, gazdasági tevékenység fogyasztói igények kielégítésére,

profitszerzés céljából, illetve az a gazdálkodó egység, amely ilyen jellegű tevékenységet végez. A definícióból következik, hogy vállalkozást indítani minden olyan tevékenységre lehet, amelyre van igény, azaz eladható. Az üzletszerűség feltétele a rendszeresség, azaz csak az ilyen jelleggel végzett tevékenység üzletszerű. A másik feltétele az, hogy a tevékenységet haszonszerzés céljából folytassák. A vállalat: A jogi személyiséggel rendelkező üzleti vállalkozás szervezeti kerete. A definícióból látható, hogy a vállalkozás tágabb fogalom, ugyanis minden vállalat, egyben üzleti vállalkozás is, de nem minden vállalkozás tekinthető egyben vállalatnak is. Ahhoz, hogy valaki sikeres vállalkozást alapítson vagy sikeresen vegyen részt egy üzleti vállalkozásban elsősorban saját képességeivel, adottságaival kell tisztában lennie. II.1 SZEMÉLYI KÉSZSÉGEK ELEMZÉSE, ÉRTÉKELÉSE Nehéz egyértelműen meghatározni,

hogy mit is jelent az önismeret. Személyiségünk, lelki egészségünk, élettörténetünk olyan sokrétű, hogy nincs – és nem is lehet – egy egységes és objektív mércéje annak, hogy egy véletlenszerűen kiválasztott személy mennyire ismeri önmagát. A klinikai és egészségpszichológia, az orvostudomány, a természetgyógyászat, továbbá a filozófia, a vallástudomány, és spirituális világértelmezések azonban egyaránt hangsúlyozzák, hogy az önismeret a kiegyensúlyozott életvitel nagyon lényeges feltétele, hozzájárul a jól működő emberi megteremtéséhez, és a viselkedés hatékony irányításához. kapcsolatok 17 Az önismerettel való foglalkozás az ember tudatos működésének első pillanataitól (az iskoláskortól) jelen van, sőt a saját magunkkal kapcsolatos tudásunk a társas környezetünkben való eligazodást is erősíti. Aktuális működésünk és jövőbeli sorsunk önismeretünk függvényében válhat

érthetővé és alakíthatóvá. Az ókori görög jósda falán, Delfiben, a jövendőmondás alaptéziseként jelent meg a szöveg: „Ismerd meg önmagad!” Én-azonosságunk, identitásunk megismerése alapvető szükséglete, velejárója emberi létezésünknek. A legtöbb szakember azt vallja, hogy az önismerettel rendelkező ember a lehető legnagyobb mértékig tisztában van érzéseivel, motívumaival – ezzel együtt azonban a teljes önismeret lehetetlen vállalkozás. Minél kevesebb azonban a tudat elől rejtett késztetés, annál hatékonyabban tudunk környezetünkhöz alkalmazkodni; értenünk kell ugyanis a legfontosabb motívumok, lelki energiák működtetéséhez. Az önismeret által hatékony valóságészlelőkké válhatunk; nem értjük félre a környezetünk jelzéseit, saját képességeinket nem értékeljük tévesen, nem vállalunk többet a kelleténél, de feladatvállalási helyzetben nem is becsüljük alá magunkat. A jó önismeret

lehetőséget ad a megfelelő önértékelésre és mások elfogadására, az önfejlesztésre, és társas helyzetekben hatékony kapcsolatteremtést tesz lehetővé. (A szoros és kielégítő kapcsolatok pedig érzelmi kiegyensúlyozottságot hoznak, ami nélkül alkotóképességünk stagnál vagy csak gyengén működik.) A vállalkozói életstratégia kialakításához nélkülözhetetlen a kellő mértékű és mélységű önismeret. Önmagunk ismeretére alapozunk a konfliktushelyzetek megoldásánál, az üzleti kapcsolatfelvételnél és a tárgyalásoknál, és általában véve minden szakmai és emberi kihívásnál. A megfelelő belső kvalitásokkal rendelkező és azokat tudatosan használó vállalkozó napjaink megélhetési harca során ezáltal serkentheti vállalata biztonságos működését, munkatársai alkotókedvét és kreativitását. Egyéni hatékonyság Az önismeret szorosan összefügg az egyéni hatékonysággal, azzal a belső forrású

„erővel”, befolyással, amelyet társainkra gyakorolunk, miközben számos 18 interperszonális rendszer (pl. család, munkatársak, baráti közösség) tagjaként élünk A közösségen belüli egymásra hatások vizsgálata lehetővé teszi az egyéni hatékonyság kérdésének mérlegelését. Az egyéni hatékonyság három dimenzióra bontható le: nyíltság, érzékelés, kommunikáció., jelen esetben a három fogalom a mások felé való félelem nélküli, de biztonságos mederben tartott nyitottságot, mások valósághű észlelését és a kiváló kommunikációs eszköztárat jelenti. Az egyéni hatékonyság kérdéskörét jobban megvilágítja az önismeret egyik széleskörűen használt, egyszerű modellje, a Johari-ablak, amelyet Luft és Ingham (Luft, 1973) dolgozott ki. Az ábra első negyede a „nyitott én”, a személyiség azon részét jelenti, amely az egyén számára tudatos, és amelyet hajlandó másokkal is megosztani. Ide tartozik

a név, a kor, a fizikai megjelenés, egyes nyíltan vállalt családi és munkahelyi kapcsolatok stb. A második negyed, a rejtett én a személyiség azon területeit reprezentálja, amelyek az egyén előtt ugyan ismertek, de amelyeket nem óhajt megosztani másokkal: 19 mindezt tudatosan és szándékosan elrejti a többi személy elől. A beosztottat például zavarhatja, ha főnöke egy beszélgetés alatt nem kínálja hellyel, mégis, elhallgathatja a véleményét. A főnök viszont azt gondolhatja, hogy a beosztott nem bánja, hogy nem jutott ülőhelyhez, elfogadja ezt a magatartást, mint a hierarchia velejáróját. Mindnyájunknak sok hasonló érzésünk van a zárt területen, amelyeket nem akarunk elmondani a jó viszony érdekében. Sok személyes momentumot titkolunk, mivel azok rossz fényt vetnének ránk: elrendezetlen konfliktusokat, rossz gyermekkori emlékeket, elvarratlan szálakat a múltbeli kapcsolatokban. Minél őszintébb légkör övez bennünket

családunkban és a munkahelyünkön, annál kisebb a rejtett zóna a személyiségünkben. A gyermekkori élményeken és tapasztalatokon, továbbá a nevelésen sokban múlik, hogy mit zárunk el a külvilág elől, mi az, amit szégyellünk önmagunkkal kapcsolatban. Az ábrán a harmadik negyed, az én "vak" területe. A vak terület a személy viselkedésének és stílusának azon aspektusait tartalmazza, amelyeket mások ismernek, ő azonban nem. Lehetnek olyan modorosságaink, amelyeknek nem vagyunk tudatában és amelyeket a többiek furcsának, zavarónak vagy esetleg kellemesnek találnak. Ilyen az is például, ha egy személy például úgy érzi, őszintén érdeklődik, mások véleménye szerint pedig agresszíven lép fel. A negyedik negyed a személyiségnek azt a részét jelöli, amelynek sem az adott személy, sem mások nincsenek tudatában. Ez a negyedik terület az ismeretlen vagy sötét terület, amely megközelíthetetlen mind a személy, mind

mások számára. Egyes pszichológusok úgy vélik, igen nagy zónáról van szó, de az csak bizonyos körülmények (például krónikus betegség, halálközeli élmény) hatására vagy speciális eljárások alkalmazása következtében (pl. pszichoanalízis, hipnózis, meditáció) kerül tudatközelbe. A sötét területet sem tudatosan szabályozni, sem pedig megváltoztatni nem lehet, de ettől az még meghatározza az egyéni hatékonyságot. Valamennyiünk számára komoly kérdés, hogy milyen helyzetben mennyit mutassunk meg magunkból. A nyílt terület kitágítása több lehetőséget nyújt az önmegvalósításra és a másokkal való kapcsolatteremtésre, másrészt, ha valakit túlságosan is beengedünk a személyes terünkbe, azzal csak magunknak ártunk, mivel visszaélhet 20 a bizalmunkkal. A vállalkozó üzleti pozícióját erősen veszélyezteti, ha túl sok mindent tár fel, ha viszont túlságosan zárkózott, a másokkal való kapcsolatteremtése

szenved zavart, ami megint csak az üzlet kárára válik. A rejtett zóna megismerése vagy feltárása általában nagyobb intimitásszintet, fokozottabb bizalmat eredményez – és erre az üzleti életben nagy szükség is lehet. A vállalkozókban gyakran fogalmazódik meg az a kérdés is: hogyan vegyünk rá hozzánk közel álló (esetenként pedig hozzánk nem olyan közel álló, hanem manipulálni szándékozott) embertársakat, hogy új információkat áruljanak el a rejtett zónájukról? Kétségtelen, hogy a tárgyalásnál és egyéb, versengést feltételező kommunikációs helyzetekben a vállalkozók nagyon sokszor a rejtett, titkolt információkat hasznosítják előnyszerzés céljából. Saját munkaközösségünkben viszont ezzel együtt a megtudott „titkokkal” nem célszerű visszaélnünk: elveszítjük munkatársaink bizalmát. A nyitott, rejtett illetve zárt terület aránya eltérő személyiségtípusokra utalhat. Bizonyos személyiségtípusok

(magabiztos, könnyen érzékelő, hallgató, őszinte, feladatorientált és nyílt) hatékonysága erős, míg másoké (nehezen érzékelő, túlságosan óvatos, zárkózott, egocentrikus, zárt, felszínes) gyenge. A személyiségzónák aránya szerint meghatározható személyiségtípusok és hatékonyságuk 21 Énkép A legfontosabb pedagógiai és pszichológiai elméletek is nyilvánvalóvá tették, hogy az önismeret fejlesztéséhez mások visszajelzésére van szükségünk. Énképünk négy fontos forrásból táplálkozik, s a társas környezet különböző szempontjai alakítják: a társadalom, a velünk közvetlen interakcióban álló fontos emberek és csoportok (referenciacsoportok), továbbá saját tudatos törekvéseink. Az énkép forrásai Valamennyi jelzett közösségtől nap mint nap sok (bár nagyon sokszor nem kielégítő minőségű) információt kapunk arról, hogy megfelelünk-e a normának, az elvárásoknak, az „átlagnak”,

visszajelzések érkeznek hozzánk, hogy jól helytállunk-e életünkben, vagy változtatnunk kellene. Az effajta visszacsatolás akár tervezhető is, személyiségépítő foglalkozásokon fejlesztő jelleggel adják. A visszacsatolás lényege egy adott viselkedés leírása és a másokra tett hatás visszajelzése. Az egyén ezáltal fokozottan tudatosíthatja, mi az, amivel másokban rokonszenvet, és mi, amivel ellenszenvet kelt, innentől pedig és a viselkedésének hatását tudatosabban tervezheti. 22 Minél érettebb a személyiség, annál közelebb kerül saját belső világa megértéséhez, annál pontosabban észlel másokat és a mások róla alkotott képét, továbbá annál nagyobb esélye van a lelki egyensúlyra is. A személyiség érettségének pszichológiai kritériumai: • Problémafókuszú gondolkodás – Az érett személyiség nem menekül a gondok elől, hanem gondos mérlegelésük után megtalálja a legmegfelelőbb utat azok alapos

kezelésére, mégpedig az adott helyzet függvényében legeredményesebb megoldást választja, anélkül, hogy saját személyisége sérülést szenvedne. • Eredményes alkalmazkodás fizikai és társadalmi téren – Az érett személyiség tudja, mikor, milyen helyzetben milyen viselkedésrepertoárra van szükség, és mindig azt a cselekvést választja, amelyik sikerre vihet. • Egyensúly az ösztönélet és az erkölcsi szabályrendszer (ösztön-én és felettes-én) közt – Az érett személyiség játékosan, örömteli elmélyüléssel tud részt venni adott helyzetekben, de használja a morális fékrendszerét is, és akkor örül, akkor viselkedik felszabadultan, amikor annak helye és ideje van. Viselkedését rugalmas, de állandó, bevált belső szabályok irányítják, rendelkezik önkontrollal és frusztrációs toleranciával, a kellemetlen feszültségek elviselésére való képességgel. • Sokoldalú érdeklődés – Az igazán alkotó

személyiségek mindig sokoldalúak, életükben sok mindenféle tevékenységet folytatnak. A beszűkültség, rugalmatlanság egyértelműen akadálya a személy jó közérzetének és alkalmazkodásának. • Tág idődimenzió – az érett személyiség élete nem „feldarabolt”, hanem egységes, összefüggő „útként”, akár „óceáni élményként” ragadható meg. A múlt, a jelen és a jövő egymásba fűződésével a személy átlátja mindazt, ami jelentős volt az életében, és tapasztalataival felvértezve láthat neki az esetleges frusztrációk felszámolásának. • Interdependencia – Az érett személyiség önálló, nem függ másoktól, és mégis mások társaságában érzi jól magát, egymásra utaltságot tart fenn. Míg a kóros függés „megbetegítő”, kreativitást csökkentő hatással bírhat, a biztonságos, harmonikus kapcsolatok (pl. család, rokonok, barátok) egy életre elég, vagy legalábbis a hétköznapi munkához

teljesen elegendő feltöltődést adnak. A jól 23 megválasztott kapcsolatok belsőségesek, megfelelő „hőfokúak” az egyén számára, intim közelséget tesznek lehetővé. • Torzításmentesség – az érett személyiség nem kényszerül elferdíteni a maga számára a valóságot, úgy látja a dolgokat, ahogyan azok történnek, és el tudja viselni az ezzel járó megterhelést. • Az érett személyiség pozitívan viszonyul a környezete iránt, egész életére jellemző az „életigenlés”, amelyhez kapcsolódik a spontán, szabad önkifejezés és gondolkodásmód. • Szociális érzékenység – Az érett személyiség társas készségeit (például beszédkészségek, humor) latba vetve a legtöbb társas-kommunikációs helyzetben a számára lehető legkedvezőbb megnyilvánulási módot választja. • Fejlett erkölcsi érzék – amely túllép a társas konvenciók merev elfogadásán, a jutalmak és büntetések kiváltotta

álerkölcsösségeken. Ezzel együtt természetesen az érett személyiség elfogadja az adott közösség normáit. • Humorérzék – Az érett személyiség humora nem destruktív jellegű, inkább intellektuális, átgondolt, „poénos”. Reális önismeret A reális önismeretet gátló tényezők közül kiemelhetjük – mint már utaltunk is rá – a személyiség éretlenségét, a túlságosan negatív (önbecsmérlő) vagy túlságosan pozitív önértékelést („beképzeltség”), a rugalmatlan személyiséget. A túlságosan negatív önértékelés a depressziósokra jellemző szűk, torzításoktól terhes látószöggel terheli meg életünket, míg túl pozitív önértékelés esetén nem vagyunk nyitottak mások felé, nem fogadjuk el a visszajelzéseiket, és ily módon elzárjuk magunk elől a fejlődés lehetőségét. A személyiség rugalmassága, fejlődőképessége jelzi, hogy mennyire áll szándékunkban változni, alkalmazkodni, és elfogadni a

minket alakító környezeti hatásokat – amennyiben mereven ragaszkodunk saját előzetes elképzeléseinkhez, csak nagyon nehezen mélyedhetünk el rejtett világunkban. 24 Annak a személynek, aki helyes, reális képet törekszik alkotni magáról, legalábbis a következő kérdéseket kell valósághűen, hitelesen és magabiztosan megválaszolnia önmaga számára: • Kinek érzem magam? Milyen vagyok én? Hol a helyem a világban? Kik fontosak nekem? • Miben vagyok a legjobb? Milyen a jelenlegi munkám? Szívesen dolgozom-e együtt a munkatársaimmal? Milyen helyzeteket kedvelek és melyektől húzódozom a munkahelyemen? • Milyen vagyok az emberekkel? Társaságkedvelőnek érzem-e magam? Mivel tudok kitűnni embertársaim között, például társaságban? Inkább beszélni szeretek vagy hallgatni? Mások valóban érzik-e, hogy jó velem együtt társaságban lenni? Mivel és hogyan „fogok meg” másokat? Kikkel jövök ki jól, és milyen típusú embereket

nem kedvelek? • Mihez van tehetségem? Melyik belső tulajdonság a fő erényem munkahelyemen és általában az életemben? Mindez hogy befolyásolja azt, ahogyan élem az életem? Melyek a fő személyiségbeli gyengeségeim, mit teszek ezek ellen, és ezek hozzájárulnak-e, hogy bizonyos akadályokat nehezen veszek az életemben? • Tudok-e önállóan dolgozni és ténykedni, vagy mindig más támogatását igénylem? Függőnek érzem-e magam valakitől? • Szeretek-e másokat követni vagy inkább a magam útját járom? Kreatívnak érzem-e magam, vagy inkább a szabályokat követem, a rutinfeladatokat kedvelem? Hogyan bírom a kötöttséget, a kötött munkarendet? Szeretem-e én magam megalkotni a magam szabályait? A vállalkozó számára azért is különösen fontosak ezek a kérdések, mert gondos mérlegelésük által tisztába jöhet azzal, hogy munkahelyén milyen feladatköröket lásson el önmaga, és mit bízzon inkább másra. Mindez abban is segíthet,

hogy a vállalkozások kényes, nehéz időszakaikban is megőrizzék életképességüket, a vezető pedig szakértői tekintélyt tartson fenn, ahelyett, hogy túlságosan apró ügyekre pazarolná tehetségét. Ha a vállalatvezető indulásból tudja, mihez van igazi tehetsége 25 és affinitása, jövőképét, élettervét ehhez igazítva komoly üzleti sikereket érhet el (természetesen akkor, ha ehhez más feltételek is adottak). A tervezés hozzásegíti, hogy lépéseit ne a vak véletlen vezérelje, hanem sorsát kézben tartsa, és – ahogyan ezt más írásainkban már részletesen kifejtettük – „belső” kontrollt gyakoroljon élete felett. A szakirodalmi összegzések szerint az önismeret többé-kevésbé reális és kielégítő, ha pontos, a valóságnak megfelelő képet tudunk kialakítani életünk három fontos területéről: a. személyes irányultság – magabiztosság, határozottság, konfliktus- és stresszkezelés, önbizalom és

önértékelés b. erkölcsi érzék – becsületesség, megbízhatóság, önfegyelem, lelkiismeretesség, segítőkészség c. helyzetfelismerési képesség – döntésképesség, kockázatvállalás, problémamegoldás, gyakorlatiasság, megfigyelőképesség Végezetül, az önismeret és a lelki egészség kölcsönhatására is markánsan utaló Harris modellt mutatjuk be. A modell láttán világossá válik, hogy a nagyobb önismeret nemcsak a személyiség fokozott integritását eredményezi, hanem egészen egyszerűen feltétele mások elfogadásának és minden emberi viszony jó minőségének. Ez talán a laikus számára kissé meglepőnek tűnik, a pszichológusok szerint azonban a másokkal való jó viszony alapja nem más, mint a saját magunkkal kialakított harmonikus „kapcsolat”. Nem másoktól, mások hatására kerülünk magunkkal jó viszonyba, hanem az önmagunkkal kialakított jó kapcsolatunk eredménye a személyközi viszonyok

harmóniája. Az önmagunkhoz és másokhoz való viszony négy lehetséges változata Harris mátrixa szerint: a.) Én OK vagyok, Te is b.) Én OK vagyok, de Te Ok vagy velem nem vagy Ok velem c.) Én nem vagyok OK, d.) Sem én, sem Te nem 26 de Te OK vagy Velem vagyunk OK-k egymással Az a.) kockában láthatjuk az optimális helyzetet, amikor az egyén magában és másokban is bízik, és alapjában véve jól helytáll az életében. Akinél ez az életérzés dominál, nagy valószínűséggel önismereti téren is jeleskedik vagy jeleskedhet. A b) esetben a csalódott ember hozzáállását látjuk, aki valamilyen hátrányos élethelyzet okán nem mer megnyílni mások előtt, nem mer hitelesen kitárulkozni, fél az újabb lelki sebektől – az ő számára fontos önismereti út lehet a csalódások feldolgozása és a belőlük való okulás. A c) ábrán az önbizalomhiány esetéről van szó, amikor az egyén nem bízik a képességeiben, és ezáltal nem is

mer teljesíteni, még akkor sem, ha egyébként képes lenne rá. Az ilyen személy számára a szorongások felszámolása, a képességek reális értékelése visz közelebb a személyes hatékonysághoz. Végezetül, a mások iránt és önmaga iránt is bizalmatlan d.) személynek komolyabb lelki segítségre van szüksége, mivel nagy valószínűséggel családi szocializációjában keresendő az oka annak, hogy sem önmagával, sem pedig a környezettel nem tud egyensúlyba kerülni. Csalódik az az ember, aki az önismeret megszerzésének kész „receptjét”, sémáját kutatja. Nincs hozzá egységes út, ezért csak néhány dolgot sugallhatunk biztosan: belső valóságunkhoz segítő szakemberek sokaságának vezetésével egyaránt közelebb juthatunk, továbbá a tapasztalás, a másokkal való kapcsolattartás, és a magunkban való elmélyedés is segíthet. Feltétel azonban, hogy tudjunk és akarjunk változni. Az önismeret megszerzése nem egyszerű dolog;

sokszor negatív érzések, fájó emlékek sokasága vezet el bennünket odáig, hogy egyre többet tanuljunk önmagunkról – sokszor ez az ára annak is, hogy életünket hatékonyan élhessük – nemhiába idézik sokan a filozófiából, Nietzsche művéből közismertté vált mondást: „Ami nem öl meg, az megerősít” II.2 VÁLLALKOZÓI ÖTLET, ÖTLETFORRÁSOK, ELEMZÉSI TECHNIKÁK Üzleti ötlet 27 Akár kezdő vállalkozásról, akár már működő vállalkozás továbbfejlődéséről beszélünk, a távolabbi jövőben gondolkodók részére életképes ötlet kell. A megfelelő ötlet megtalálására több lehetőség kínálkozik. Az alábbiakban néhány módszer segítségével közelebb juthatunk a kívánt célhoz. • Ötletbörze o Válassza ki azt a témasort, amihez az új ötleteket kívánja megtalálni! Egy ilyen témakör lehet például az „informatika alkalmazásának lehetőségei a kamaszkorú fiatalok körében”. o Határozzon meg

időbeni korlátokat, általában 20 perc elegendő szokott lenni! o Jelöljön ki egy „írnokot”, aki minden ötletet feljegyez! o Kérjen meg mindenkit, mondjon ötleteket, ami az eszébe jut! o A börzén minden ötletet ki kell mondani, bármilyen extrémnek tűnik is! o Minden elhangzó ötletre reagáljon pozitívan! (Könnyű bárkit letörni egy rossz szóval, pillantással.) o Próbálja meg összekapcsolni az ötleteket, nézze meg a legelső ötleteket, és vizsgálja meg, nem lehetne-e a későbbi ötletekkel összekapcsolva új ötleteket meríteni belőlük! o Ebben a szakaszban a mennyiség a fontos, ezért próbáljon meg minél több ötletet összeszedni. Ha megakadnának, tegyen fel kérdéseket, például: „Mi lenne, ha ?” vagy „Nem lenne jobb, ha ?” Az ötletbörze lényegét csak gyakorlással lehet megtanulni. Mátrix vagy háló Az ötletbörze egyik változata a mátrix, vagy háló, amely pl. a felhasználási területeket és a termékeket

csoportosítja. Például: 28 Ötletek feltérképezése Az ötletbörze másik variánsa az ötletek feltérképezése. Problémamegoldás Számos terméket vagy szolgáltatást terveznek bizonyos problémák megoldására. Léteznek magától értetődő megoldások, más problémák megoldása azonban távolról sem ilyen egyszerű. A probléma megoldásakor a következő lépésekre lehet szükség: 29 III. A VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁNAK GYAKORLATA III. 1 ÜZLETI STRATÉGIA Stratégiai tervezés fogalma, tartalmi jegyei, készítése A stratégia szó eredeti görög értelmében hadászatot, hadművészetet jelent, amit a sztratégoszok műveltek és ami abból állt, hogy a háborúzás nyelvén meghatározták a hadban álló országok jelenlegi és jövendő helyzetét, céljait, a célok eléréshez szükséges hadi eszközök és katonák összességét, a szükséges fegyvernemeket, működésük összehangolását, valamint e célok elérésnek szükséges

eszközeit. E gondolatmenetet alkalmazva a vállalkozás stratégiája nem más, mint a hosszú távra kitűzött célok, és az e célok eléréshez szükséges eszközök és módszerek meghatározása. A stratégiai tervezés menedzseri lépések sorozata, amelynek során szerves kapcsolat jön létre a vállalkozás célkitűzései, erőforrásai és a változó piaci lehetőségek között. A stratégiai tervezés tehát egy folyamatos, összhangteremtő tevékenység, speciális menedzsmentfeladat. A stratégiai tervezés a 60-as évek közepén indult meg Amerikában, míg az európai megjelenés a 70-es évek elejére tehető. A stratégiai tervezés elterjedése két fő okkal magyarázható: • A környezeti tényezők kiszámíthatatlansága, a válságok előrejelzésének nehézségei, (politikai, embargós faktorok) a konjunktúramozgások előrelátási problémái a piaci prognózisok használhatóságát megkérdőjelezték, s így olyan tervezési rendszerre

lett szükség, amelynek révén akkor is egészségesen működik a vállalat, ha valamely üzletágában zavarok lépnek fel. • A technikai, technológiai prognózisok a felgyorsult technikai fejlődés következtében használhatatlanokká váltak, s így egyre inkább megfogalmazódott olyan eljárás iránti igény, amely a vállalkozást és környezetét újszerű módon kezeli. A vállalkozás csak akkor lehet sikeres, ha hosszú távon biztosítja fennmaradását. Ehhez viszont szükséges, hogy a vállalkozás (a vállalkozó) rendelkezzen olyan 30 eszközökkel, amelyek alkalmazkodjék lehetővé gazdasági, teszik azt, technológiai, hogy tartósan társadalmi és (emberi) rugalmasan és ökológiai környezetéhez. Ez az eszköz a vállalkozó kezében a stratégia A stratégia segít abban, hogy a piacon szereplő versenytársak stratégiáit elemezve a saját céljaink eléréséhez a legoptimálisabb utat válasszuk ki. Tehát a

vállalkozásoknál a külső környezeti lehetőségek és a rendelkezésre álló belső erőforrások koordinálásában az összekötő szerepet a stratégia tölti be. Ezért a döntéshozatal alapfeltétele, hogy a kellő időben, a megfelelő helyen rendelkezésre álljon a szükséges információ A stratégiai tervezés sokrétű folyamatának főbb lépései: 1. A vállalkozás alapvető stratégiai céljainak, jövőképének, küldetésének (missziójának) meghatározása • A célok jól körülhatároltak és világos útmutatást tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy mit kell megvalósítani egy adott időszakon belül például: milyen piaci igényeket, vevőkört kíván a vállalkozás kielégíteni. • További felmerülő kérdések: − melyek lesznek az elsődleges termékek vagy szolgáltatások; kik lesznek a termékek vagy szolgáltatások fogyasztói stb. − A felmerülő kérdések megválaszolásához alkalmazhatjuk a „brainstorming”-ot azaz

az „ötletbörzét” − milyen területeken nem kíván működni a vállalkozás. 31 • A stratégiai céloknak világosaknak és egyértelműeknek kell lenni, mert végrehajtásuk csak így valósítható meg. A vezetők feladata a vállalati és az egyéni célok összekapcsolásának megteremtése; ez biztosítja, hogy a stratégiai célokat minden dolgozó a maga helyén és szintjén értelmezni tudja és annak teljesítéséhez tudása maximumával hozzá járuljon. A jól megfogalmazott vállalati misszió a kiinduló alapja a további szakaszoknak, ezért sokoldalú, munkaigényes ok-okozati összefüggések meghatározására kerül sor. 2. Stratégiai elemzés, amely a külső környezet és belső erőforrások összehasonlító, részletes vizsgálata • A vállalkozás külső környezetének hatása: A komplex, dinamikus piaci környezetben a bizonytalanság kezelésére alkalmas szervezet kialakítására van szükség. Alapvető fontosságú a

pénzügyi piac; a magyar gazdaságban a vállalkozások szerepelhetnek mint a megtakarítások végső felhasználói, de mint befektetők is. A tőkeallokációs mechanizmushoz való alkalmazkodás vezetői döntést igényel. A piac a gazdasági szervezetek tevékenységének legfontosabb értékmérője, ezért szükséges a piaci környezethez való alkalmazkodás. A környezet alapos elemzése lehetőséget teremt arra, hogy megismerjük a környezet lehetőségeit és veszélyhelyzeteit. A körültekintő környezetelemzés feltétele a stratégia sikerességének. • A belső adottságok befolyásoló szerepe: A vállalkozás belső helyzetének elemzése során megállapítják a cég erős és gyenge pontjait a stratégia sikerének érdekében. A szervezeti struktúra és a vállalkozás mérete összefügg a szervezeten belüli munkamegosztás mértékével valamint a tevékenységek szabályozottságával. A szervezet méretének növekedésével

egyidejűleg a vezetésnek egyre kiterjedtebb és bonyolultabb tevékenységet kell irányítani. Az elemző munka eredményeit rendszerezhetjük egy un. SWOT(GYELV) mátrix segítségével 3. Stratégiai döntéshozatal, a stratégia bevezetése 32 • Egy stratégiai célhoz eltérő alternatívák(lehetőségek) tartoznak. A tervezés során kidolgozott és megfelelő szempontok szerint értékelt változatok közül kell kiválasztani a vezetői döntés keretében a legmegfelelőbbet, a többi változat pedig tartalék lesz. A stratégiai tervezés végeredményét a stratégiai tervet célszerű írásban dokumentálni. Az alapdokumentumot kiegészítik a gazdasági számítások; a gazdasági elemzések, a prognózisok összefoglalásával, amelyekre épül az adott szervezeti egység stratégiája. A stratégia megvalósítása a szervezet napi működésébe való beépítését jelenti. 4. Ellenőrzés, folyamatos elemzés • A stratégiai visszacsatolás, az

ellenőrzés fontos terület, amely során a vezetés folyamatosan vizsgálja, hogy a vállalkozás céljai a rendelkezésre álló erőforrásokkal hogyan érhetők el, milyen mértékű változtatásokra van szükség. Stratégiai tervezés (közép- és hosszú távú tervezés) • a jövőt és nem egy behatárolható időtávot öleli fel • folyamatos tevékenység • a megvalósítás módjára és eszközeire helyezi a hangsúlyt • a felső vezetés feladata • folyamatosan ellenőriz • konkrét időtávot ölel fel • nem folyamatos, egy-egy időpontra korlátozódó tevékenység • nem vizsgálja a módot és eszközöket • a közép és felső vezetés feladata • utólag ellenőriz A stratégiai tervezés megjelenése azonban nem helyezte hatályon kívül, nem csökkentette az operatív tervezés jelentőségét. Az operatív tervek - lehetőleg minél részletesebben – a megvalósítandó elképzeléseket, eredményeket foglalják össze egy időszakra

egy-egy funkcionális területre vonatkoztatva, a teljesség, a pontosság, a rugalmasság, a világosság, a realitás, a konzisztencia elvét szem előtt tartva. 33 Érdemes ezért egy pillantást vetnünk a stratégiai, és az operatív tervezés különbségeire is: Stratégiai tervezés: • a felső vezetés feladata • a bizonytalansági fok relatíve nagy • a problémakor komplex • az időhorizont hosszú távú • az információszükséglet döntően környezeti • a legfontosabb problémákra koncentrál Operatív tervezés: • minden vezetési szint feladathoz jut • a bizonytalansági fok relatíve kicsi • a problémakör jól strukturált • az időhorizont rövidtávú • döntően belső információigény • minden funkcionális területet felölel Az operatív terv tehát a vállalkozás iránytűjeként a rövidtávon elérendő eredményeket foglalja össze, a vállalkozás valamennyi funkcióját (értékesítés, tervezés, termelés, pénzügy

stb.) szem előtt tartja, miközben koordinálja és integrálja azokat. Összefoglalva a tervezés létfontosságú egy szervezet megalapításhoz, alapvető elvárás, hogy az emberek tudják, hogy mi a teendőjük és mit várnak el tőlük. A tervezés keretet ad a szervezet későbbi teljesítményének értékeléséhez, elemzéséhez. A stratégiai tervezés a vállalkozásoknál többszintű; azonban a legfontosabb az egész vállalkozás hosszú távú céljait, feladatait meghatározó vállalati szintű stratégia. A tervezési folyamat kialakítása olyan vállalkozásoknak ajánlható, amelyek viszonylag stabil piaci környezetben működnek és a stratégiai 34 elemzés és tervezés költségeit biztosítani tudják. Azonban a hosszabb távú feladatok kidolgozására, az irányvonal kialakítására minden vállalkozásnak szüksége van. III.2 STRATÉGIATÍPUSOK Stratégiatípusok a működési kör alakításának jellemzői szerint Ez a stratégia a

vállalkozás fejlődési pályájának alakulásából indul ki, és a lehetőségek alapján az alábbi stratégiákat fogalmazza meg: • koncentrációs (egy termékre vagy tevékenységre), • vertikális integrációs (vagy előre vagy hátrafelé mozdulva a vertikum egy-egy tevékenységének átvétele), • visszavonuló (egyes területekről kivonuló, bizonyos tevékenységekkel fölhagyó). Tipizálás a működési kör változtatásának dinamikája szerint Csökkenő stratégia - ami három változatban fordul elő: • a megnyirbáló stratégia a létszámcsökkentéssel, költségcsökkentéssel, a fejlesztések elhalasztásával növeli hatékonyságát; • a bedolgozó stratégia, amikor a vállalat a funkcionális döntéseket átengedi vevőjének, fokozatosan leépíti központi apparátusát, miközben a vevő garantálja termékei átvételét; • a felszámolási stratégia, amikor az üzlet eladásával a vállalkozás más befektetési lehetőségeket

céloz meg, Stabilizációs stratégiáról akkor beszélünk, amikor a korábbi gyakorlatot viszi tovább a cég, s csak kisebb módosításokat hajt végre. Növekedési stratégia alatt valamilyen mérhető jelzőszám szerinti bővülés értendő. A növekedés egyik formája belülről fakad (termék - gyártó cég - piacfejlesztés), a másik pedig kívülről (fúzió, felvásárlás). Kombinációs stratégiák a fentiek különböző elemeinek variációit foglalják magukba. Stratégiatípusok orientáció szerint: 35 • a fogyasztó-orientált stratégiák a fogyasztók minél tökéletesebb kiszolgálására épülnek, az ezt célzó eszköztárat preferálják (szegmentáció, eladásösztönzés stb.) • a vállalat-orientált stratégiák a vállalat erősségeire alapoznak, s a tartós versenyelőnyt lovagolják meg (fejlesztés, értékesítő hálózat, stb.) • a versenytárs-orientált stratégiák a versenytárssal szembeni előnyökre,

különbözőségekre helyezik a hangsúlyt (ár, szerviz, garancia stb.) A stratégiák értékelése A stratégia hasznosíthatóságának kritériuma az üzleti siker. Ahhoz azonban, hogy ez bekövetkezzen a stratégiának bizonyos feltételeknek eleget kell tennie. Ezek a következők: • harmónia, vagyis a belső harmónia megléte, a célok - környezet és erőforrások közötti szerves összhang létrejötte; • konzisztencia, más szóval az adott stratégia képes-e a versenyelőnyt tartósan kihasználni versenyelőny jobb erőforrásokkal, hatékonyabb működéssel vagy a helyzeti (időbeli) előny kihasználással érhető el, • realitás (megvalósíthatóság), vagyis reális-e a célkitűzés, az erőforrás számbavétel és a környezet adaptáció. A stratégiai tervezés szintjei A stratégiai tervezés a vállalkozás három szintjén folyik: a. a felső szinten a vállalkozás egészére, b. üzletági szinten egy-egy stratégiai tervezési egységre, c.

funkciókra A vállalkozás egészére komplex stratégiai terv készül, ami funkcionális stratégiákat is jelent. A funkcionális stratégiák között megkülönböztetett szerepe van a marketingstratégiának, mert a környezet legfontosabb eleméhez, a piachoz való hosszú távú viszonyt fogalmazza meg. A következőkben a komplex tervezés folyamatát vizsgáljuk vállalati és üzletági szinten. 36 A vállalkozás egészére készülő stratégiai terv A vállalatvezetés első feladata a küldetés megfogalmazása. A küldetés megfogalmazásához, újrafogalmazásához az alábbi kérdésekre kell választ adni: • mi az üzleti vállalkozás tartalma? • ki a fogyasztó? • mi az érték a fogyasztó számára? • milyenné válik üzleti vállalkozásunk? A küldetésnek valamilyen kiemelt értékre, tartós versenyelőnyre kell épülnie, jövőképet kell adnia és motiválnia kell az alkalmazottakat. A vállalat küldetése öt hatás alatt formálódik:

• A vállalkozás története az első, a céloknak, elért eredményeknek múltbeli alakulása mindenképp hatással van a jövőre. • A második hatás a vezetés és a tulajdonosok pillanatnyi preferenciája. A stratégiaalakítók egyéni céljai nem kerülhetnek szembe a szervezet egészének célkitűzéseivel. • A szervezet küldetését a környezet is befolyásolja, hiszen a köznapi értékrend a környezeti hatások alatt is formálódik. • A vállalkozás erőforrásai jelentik a negyedik hatást, egy kisvállalkozás nem célozhatja meg, hogy ő lesz a világ legnagyobb gyártója. • Végül a speciális kompetencia, a szakértelem, a szakmai hírnév determinálja a küldetés egyértelmű megfogalmazását. 37 A tervezés folyamatának második lépése a stratégiai üzletágak, egységek meghatározása. Stratégiai egységen olyan termék-piac kombinációkat értünk, amelyek egymástól egyértelműen elhatárolhatók. Az elhatárolás történhet

technológia, piac, fogyasztói csoport stb. szerint A stratégiai üzletágak jellemzői: • önállóan tervezhetők; vagyis statisztikai adatokkal jellemezhetők; • versenytársai egyértelműen körülhatárolhatók; • vezetője a menedzser, aki felelős a stratégiai tervezésért és a nyereséges működésért. A pillanatnyi üzletági portfolió elkészítése jelenti a stratégiakészítés harmadik lépését. A vezetés feladata, hogy üzletágait azok nyereségtermelő képessége szerint rangsorolja, és eldöntse, hogy melyeket kell fejleszteni, szinten tartani, felélni vagy felszámolni. III.3 A STRATÉGIAI TERVEZÉS MÓDSZEREI, TECHNIKÁI A vállalkozás vezetői a stratégiai tervezés tevékenységeinek elvégzéséhez sokféle módszer és technika közül választhatnak. Nézzük meg, melyek ezek közül a legfontosabb módszerek és technikák. 38 A stratégiai tervezés során elvégzendő legfontosabb elemzéseket a SWOT mátrix foglalja össze. A

SWOT módszer lényege átfogó, részletes elemzések végzése a vállalkozás külsőkörnyezetével és belső helyzetével kapcsolatban. Ez az analízis a legalkalmasabb megállapítani a vállalkozás helyzetét a piacon. A SWOT mozaik szó, az egyes betűk az alkotóelemek angol kezdőbetűi: − Strengths - erősségek, − Weaknesses - gyengeségek, − Opportunities - lehetőségek, − Threats - veszélyek, fenyegetések. A SWOT analízis alkalmazásával egyrészt a belső erőforrások, másrészt a külső környezet elemzése végezhető el abból a szempontból, hogy milyen következményei vannak a stratégiára. A környezeti lehetőségek maximális kihasználásával, a veszélyhelyzetek elkerülésével, a vállalkozás erős pontjaira építve készíthető el a vállalkozás stratégiája, és annak a célok elérését segítő akcióterve. 39 Porter „5 versenyerő”-modellje - kiemeli, hogy a vállalkozás versenyhelyzetének mérlegelésekor nem elég

a közvetlen versenytársakra koncentrálni, mérlegelni kell az adott piacon az új versenytársak és helyettesítő termékek megjelenését valamint a vevők és szállítók tárgyalási pozícióját. A modell lényege: felvázolni azt az összefüggésrendszert, amely megmutatja, hogy mitől függ az, hogy a verseny szereplői milyen pozícióban vannak. A versenyhelyzet-elemzés legfontosabb területe a versenytárs-elemzés. A vállalkozásnak a piacon meglévő ill piacon belépő új versenytársait átfogóan, stratégiai szemlélettel kell elemezni, cél felmérni a versenytársak jövőbeli lépéseiket. Fontos módszer a pénzintézetek, a vásárlók és szállítók véleménye a versenytársakról. Például: új belépők fenyegetésekor új kapacitás jelenik meg, ami csökkenti az árakat, vagy a bennfentesek költségeinek inflálódását, növekedését okozza (hiszen a meglévő kapacitásaik értéke csökken, és további beruházásokra kényszerülnek). Az

informatika egyrészt lehetőséget ad a belépési korlátok emelésére; nagyságrendi megtakarítások, szállítóváltási költségek, differenciálás, illetve az elosztási csatornák ellenőrzése által. Másrészt támadóan is alkalmazható, a korlátok ledöntésére, átlépésére, megváltoztatva egy iparág költségstruktúráját, új elosztási csatornákat kialakítva. Erre lehet példa a Citicorp ATM1 (bankautomaták első kiépítése, 19721980, USA) hálózata vagy az elsőként kiépített repülőgéphelyfoglalási rendszer (SABRE, 1985, American Airlines2), ami jelentősen korlátozta az új belépők számát és magas tőkeigényt támasztott. A vásárlók alkupozíciója révén az árak lefaragása, magasabb minőségi és szolgáltatási igények, élénkülő verseny lehetséges. Az informatika itt differenciálódásra módot ad vagy a éppen vevők közti választásra, információszerzésre a költségkapcsolásra, vevőről. A

vevő- kapcsolattartásra létrehozott különböző informatikai eszközök a POS3 termináltól az interneten keresztül történő rendelésig, vásárlásig, banki vagy értékpapír-műveletek végrehajtásáig (e-banking). A szállítók alkupozícióját meghatározza az emelkedő árak, a minőség és a szolgáltatási szint romlásának veszélye. Ez kivédhető, felhasználva az informatikát a partnerek közti választásra vagy visszirányú (szállítóra irányuló) integrációra. 40 Ilyen lehetőségeket nyújtanak a különféle CAD/CAM4 kapcsolatok, az automatikus beszerzési, rendelési rendszerek, a JIT (Just in Time, beszállítás a kellő időben) rendszerek. Helyettesítő termék vagy szolgáltatás lehetőségének a behatárolt haszonlehetőségek, maximált árak lehetnek a következményei. Ellenszere lehet az ár-teljesítmény viszony javítása, a termékek, szolgáltatások újradefiniálása, értéknövelt szolgáltatások. Az üzletágon

belüli verseny jelentkezik az ár, a termék, az elosztás és a szolgáltatások terén. Az informatika révén költséghatékonyság, jobb piaci elérhetőség, termékek, szolgáltatások és cégek közötti differenciálás valósítható meg. Megváltoztatható a verseny bázisa: az informatika kompetitív fegyverként és a verseny csökkentőjeként is alkalmazható (az együttműködés elősegítőjeként). Például az ATM rendszerek hatása az volt, hogy egyes bankok, amelyek nem léptek rá az ATM-hálózat kiépítésére még időben, követve a technológiailag élenjáró versenytársakat, gyakorlatilag kiszorultak a lakossági piacról, és más piacokra kellett koncentrálniuk (pl. értékpapír, vállalatok pénzügyei, hitelezése). A stratégiai elképzelések értékelésének legismertebb módszerei a portfólió elemzések, melyek a vállalkozás termékszerkezetét minősítik különböző szempontok szerint. A portfólió mátrixok

legelterjedtebb változata a Bostoni 41 Tanácsadó csoport - Boston Consulting Group - a világ egyik legnevezetesebb pénzügyi tanácsadó csoportja - által kidolgozott un. BCG mátrix A BCG mátrix a termékek/ szolgáltatások helyzetét a relatív piaci részesedés (vállalkozás piaci részesedésének és a legerősebb konkurens piaci részesedésének hányadosa) és a piaci kereslet növekedésének vizsgálatával határozza meg. A BCG portfólió mátrix - egy négy cellát tartalmazó rács, - ahol az x tengelyen a relatív piaci részesedés, az y tengelyen a piac növekedési ráta szerepel - az alábbiak szerint alakul: Piaci részesedés magas magas alacsony Piaci növekedés alacsony Az ábra alapján a BCG mátrix meghatározza a vezetői döntéshozatal során alkalmazható stratégiákat, nézzük meg mit is jelentenek az egyes negyedek? Fejős tehenek azok az üzletágak, amelyek a magas piaci részesedésnek köszönhetően jó versenypozícióval

rendelkeznek, de egy érett, lassú növekedéssel jellemezhető piacon. A magas piaci részesedés nagy nyereséget biztosít, de a szűkös növekedési lehetőségek nem teszik lehetővé a többletforrások növekedési célú felhasználását az üzletágban. 42 Ezért az itt „kitermelt" többletforrásokat a magas növekedési lehetőségeket biztosító üzletágak (pl.: sztárok) fejlesztésére érdemes fordítani A fejős tehenek esetében tehát a meglévő piaci részesedés megőrzését szolgáló fenntartás stratégiáját indokolt követni. A piaci részesedés csökkenésével pedig minimális befektetés mellett, az elérhető nyereség leszüretelése a követendő stratégia. A kutyák a nem versenyképes üzletágakat jelölik, amelyek csekély piaci részesedéssel és alacsony növekedési potenciállal rendelkeznek. Ezek az üzletágak csupán önmaguk fenntartására képesek, nyereséget nem termelnek, így a többi üzletággal kapcsolatos

esetleges szinergikus hasznukon kívül pénzügyileg nincs létjogosultságuk. A kutyák sorsára jutott vállalatok esetében tehát az üzletág felszámolása, a piacról való kivonulás stratégiája indokolt. A kérdőjeleknél nagy növekedésre van lehetőség, de a kis piaci részesedés miatt ezek az üzletágak nem képesek a növekedést saját erejükből finanszírozni. Tekintve, hogy a kérdőjelek potenciálisan sztár üzletágak, a jövőbeni megtérülés érdekében célszerű extra erőforrásokat biztosítani számukra. Ugyanakkor a kérdőjeles üzletágak kutyákká is válhatnak, amennyiben nem képesek számottevő piaci részesedésre szert tenni, mielőtt a piac a lassú növekedést jelentő érettség szakaszába jutna. Ezért a kérdőjelek alapos elemzést igényelnek, hogy dönteni tudjunk, érdemes-e finanszírozni a piaci részesedést szolgáló növekedést. Pozitív válasz esetén a komolyabb befektetést feltételező kiépítés stratégiáját

célszerű követni. Amennyiben a kiépítés túlságosan kockázatos, a nagy növekedés ellenére a kivonulás javasolható. A sztárok olyan üzletágakat jelölnek, amelyek magas piaci részesedéssel rendelkeznek egy erőteljes növekedéssel jellemezhető piacon. Amennyiben sikerül a sztárok piacát kiépíteni, vagyis a piaci részesedést oly mértékben megnövelni, hogy a piacon az élvonalba kerüljenek, az üzletág csökkenő ütemű növekedése ellenére is nyereségesek maradhatnak, azaz a korábbi sztárokból fejős tehenekké minősülhetnek. Ha nem sikerül elérni az extra bevételt biztosító piaci részesedést, az érettség szakaszában ez az üzletág lecsúszhat a „kutya" kategóriába. Ezt 43 elkerülendő, az iparági normáknak megfelelő befektetések mentén a meglévő piaci részesedés fenntartása lehet indokolt. A modell szerint a vállalatoknak kiegyensúlyozott portfolióval kell rendelkezniük ahhoz, hogy képesek

legyenek a piaci lehetőségek kihasználására. A kiegyensúlyozott portfolió azt jelenti, hogy a vállalat a következő üzletágakkal rendelkezik: • Sztár üzletágakkal, amelyek magas piaci részesedése és növekedési lehetőségei biztosítják a vállalat jövőjét; ° Fejőstehén üzletágakkal, amelyekkel finanszírozni lehet a növekedést; • Kérdőjelekkel, amelyek sztárokká formálhatók. A módszer előnye az áttekinthetőségében rejlik, hátránya, hogy csak két értékelési tényezővel dolgozik. A Mc-Kinsey-féle portfolió a négymezős mátrix továbbfejlesztett változata. E soktényezős mátrix vízszintes tengelye a relatív versenyelőnyt, a függőleges pedig a piaci vonzerőt ábrázolja.  külső tényezőket (piaci vonzerő) vizsgál, melyek kevésbé befolyásolhatók  belső tényezőket (az üzletág versenyképessége) vizsgál, melyek módosíthatók, fejleszthetők 44 A mátrix elemzése  minden

tényezőt 1-5 fokozatú skálával minősítenek  minden üzletág pontszámot kap, minden tényezőre alacsony 1 - 2,33 közepes 2,34 - 3,67 magas 3,68 - 5  az így kialakított zónákhoz más-más stratégiai alternatíva rendelhető A stratégia fontos részterülete a termelési szerkezet versenyképességének elemzése a termékéletgörbe alapján. A vállalkozás termékéletgörbe vizsgálatának központi feladata elemezni a termékek piacra kerülésétől a piacról történő kivonásig az egyes szakaszokhoz rendelhető stratégiákat. Az életgörbe vizsgálat alapján a szervezetek vezetőinek törekedni kell arra, hogy az életciklus alapján a termékek portfóliója kiegyensúlyozott legyen. Egy jellemző termékéletciklust mutat be a következő ábra az x tengelyen az idő, az y tengelyen a termék értékesítésének alakulása szerepel: 45 Az ábrát elemezve láthatjuk, hogy a bevezetési szakaszban a termék még kevéssé ismert – kevés

vállalkozás gyártja és csak az új iránt fogékony vevő vásárolja -. A növekedési szakaszban „elterjed a híre”, a termék keresetté, ismertté válik. Az érettségi szakaszban telítődik a piac, majd az új, korszerűbb termékek megjelenésével a termék elveszíti piacát azaz az életpálya hanyatló szakaszába kerül. Az életgörbe elemzése során a vállalkozás vezetőinek törekedni kell arra, hogy termékeik többsége ne legyen az életgörbe ugyanazon szakaszában; ennek oka a költséggazdálkodás, a stabil piaci pozíció biztosítása. 46 IV. A VÁLLALKOZÁS MEGTERVEZÉSE: ÜZLETI TERV ELKÉSZÍTÉSE Az üzleti tervet a vállalkozó készíti saját magának abból a célból, hogy vállalkozása kiszámítható, tervezhető, ellenőrizhető legyen. A tervet bizonyos esetekben újra kell gondolni, módosítani kell. Az üzleti terv elkészítésekor legalább olyan fontos a tervezés folyamata, mint maga az elkészült terv, hiszen a

vállalkozó ekkor minden fontosabb kérdést – amely a vállalkozás sikerességéhez vezethet – átgondol, adott esetben mással megbeszél, illetve megvitat. Ezért a tervezés folyamatát megfelelő aprólékossággal dokumentálnotok is illik, amely a vállalkozási naplótok részét képezheti. A következő ismeretekkel és az azt követő gondolatébresztő kérdések feltevésével - és általatok történő megválaszolásával - segítséget próbálunk nyújtani abban, hogy az elkészítendő üzleti tervetek minden fontosabb részt tartalmazzon. Az üzleti terv olyan alapdokumentum, amely leírja, hogy hol tart a vállalkozás a tervezés időszakában, hová akar eljutni és hogyan akarja céljait megvalósítani. Az üzleti tervnek 3 funkciója van: a vállalkozás alapítói számára pontos, megfontolt és logikus keretet biztosít egy vállalati stratégia megtervezéséhez • alapot szolgáltat a harmadik féllel való tárgyaláshoz • összehasonlítási

alapul szolgál a tényleges teljesítmény méréséhez. Az üzleti terv összeállítását megelőző feladatok: − ötletek gyűjtése, alternatívák kidolgozása • ötletforrások • információgyűjtés − előzetes elemzés − célpiac meghatározása • ki igényli a terméket/szolgáltatást • piac-szegmentáció − források, tőkeszükséglet meghatározása − támogatási formák számbavétele. 47 A vállalkozásokról általában elmondható, hogy minimum 5-7 év szükséges a befektetett tőke megtérüléséhez, többségük 2-3 év múlva lesz csak nyereséges, 3 vállalakozásból 1 tönkremegy az első évben, és 5 vállalkozásból 1 tönkremegy az első 5 évben. Ezek a statisztikai adatok is az üzleti terv fontosságát bizonyítják Egy körültekintően, megfontoltan elkészített üzleti terv megakadályozhatja, hogy vállalkozásunk a tönkrement vállalkozások statisztikai számát növelje. Az üzleti terv tartalma: 1. Bevezetés: • a

vállalkozás, a vállalkozók neve és címe • a vállalkozás jellege, működési köre • finanszírozási források. 2. Összefoglaló rész A bevezetés után az üzleti terv egy rövid, 3-4 oldalas összefoglaló fejezettel folytatódik. A belső használatra, saját magunknak készülő üzleti tervből ez a rész akár ki is maradhat, hiszen ennek célja, hogy tömören áttekintse az üzleti terv minden további pontját, néhány mondatban elmondja az adott pontok tartalmát. Legfőbb feladata, hogy az olvasó számára azt sugallja, hogy ez a vállalkozás, ez a tervezett üzlet sikeres lesz. Mivel a külső olvasók sok esetben nem szívesen olvassák el a teljes, esetenként 4050 oldalas üzleti tervet, ebben a fejezetben kell meggyőznünk őket (a bankárt, a hitelezőt, a potenciális befektetőt) arról, hogy megfelelő partnerek vagyunk számára. Nagyon fontos tehát az összefoglaló rész minden szava. Arra is ügyelnünk kell, hogy törekedjünk a

tömörségre, ne legyen túl hosszú ez a rész. A részletek kifejtése maradjon a további fejezetek feladata. 3. Iparágelemzés Az iparágelemzésben az iparági előrejelzést, az adott tevékenység előtt álló növekedési lehetőségeket és a piaci részesedést vizsgáljuk. Választani kell, hogy milyen a piac mérete, növekszik-e, esetleg stagnál vagy csökken, és mekkora a vállalkozás piaci részesedése. 48 Felmérjük, milyen, más típusú termékeket vagy szolgáltatásokat termelő cégek lehetnek versenytársak? Az iparágelemzés során ezeket a versenytársakat vizsgáljuk meg, valamint felmérjük a potenciális vevők körét. Piacelemzés, konkurencia elemzés: − közvetett / másodlagos / szekunder − közvetlen / elsődleges / primer Kérdés, hogy a vevő miért pont a mi üzletünket, termékünket, szolgáltatásunkat fogja választani. Sikerül-e elcsábítani és vásárlásra bírni a vevőket. A tervezés során éppen ezért meg kell

vizsgálnunk, kik a versenytársaink. Azokat a vállalakozásokat tekintjük valódi versenytársnak, akik ugyanolyan jellegű terméket vagy szolgáltatást nyújtanak, mint mi, vagy úgynevezett helyettesítő termékkel jelentkeznek. Ha tudjuk, kik a versenytársak, meg kell nézni, hogy mekkora részt foglalnak el a piacon, és hogyan reagálnak az őket ért hatásokra. Piacbehatárolás / célpiacok kiválasztása: A célpiacok csoportjait kell megvizsgálni, hogy a végén választani tudjunk. A választáshoz értékelni kell a csoportokat, méghozzá a szegmentum mérete és növekedési lehetőségei szerint, a versenytársak száma szerint, és hogy vannak-e helyettesítő termékek. Területei: • versenytárselemzés • piacbehatárolás • jövőbeli trendek, múltbeli eredmények. Tipikus kérdések: Mennyi volt az iparág összforgalma az elmúlt 5 évben? Hány új cég alakult az elmúlt 3 évben az iparágban? Kik a közvetlen versenytársak? 4. A vállalkozás

leírása 49 A fejezet célja, hogy bemutassa, mivel foglalkozik a cégünk, illetve mire vonatkozik az adott projekt. A külső olvasók számára fontos, hogy megismerjék a cég mögött álló vállalkozókat. Az üzleti terv alapvető célja, hogy meggyőzze a partnereinket illetve leendő partnereinket. A befektetők általában a sikeres vállalkozás alapvető feltételének tartják, hogy jó képességű vállalkozó álljon a cég élén. Ebben a fejezetben ezt is igazolnunk kell. A fejezet feladata: • bemutatni a vállalkozás méretét, helyét • a tulajdonostársakat (ha vannak) • a társasági szerződés tartalmát • hányan és milyen végzettséggel dolgoznak a vállalatnál. 5. Termelési/szolgáltatási és üzemeltetési terv Ez a fejezet elsősorban műszaki, termelési oldalról mutatja be a vállalkozást. Ennek a résznek a tartalmát alapvetően az alvállalkozók, az értékesítők, a technológia és a fontosabb beszállítók bemutatása adja.

Itt kell bemutatni, hogy milyen technológiával, azaz műszaki megoldásokkal működik az adott termelési folyamat, milyen gépek szükségesek hozzá, milyen berendezések. − termelési terv: • termelési folyamat • telephelyi gépelrendezés részletezése • beszállítók köre − üzemeltetési terv: • árukészlet beszerzési forrása • raktárkészlet • készletgazdálkodási folyamat. 6. Marketingterv A marketing alapvetően két dolgot jelent, szemléletmódot és eszközrendszert. 50 Azt a szemléletmódot jelenti, ahogyan napjainkban az egész termelési és értékesítési folyamat középpontjába a fogyasztói igényeket helyezik, azt a nézőpontot, amely a fogyasztó felől szemlél minden, a vállalkozásban zajló folyamatot. Valamint azt az eszközrendszert, amelynek segítségével a fogyasztói igények felderíthetők, illetve befolyásolhatók: „ A marketing szerepe annyira alapvető, hogy nem tekinthető elkülönült funkciónak. A

marketing nem több és nem kevesebb, mint a piaci műveletek értékelése a végső eredmény, vagyis a fogyasztó szempontjából.” (Peter Drucker) A vállalkozás alapításakor, illetve azt megelőzően célszerű átgondolni, hogy cégünk milyen módszerekkel akarja felvenni a kapcsolatot fogyasztóival, milyen utakon kívánja elérni őket, milyen stratégiát választ a kereslet kielégítésére, felkeltésére és megtartására. A jó marketingtevékenység a nyereséges működés egyik záloga Ennek alapja pedig egy átgondolt marketingterv összeállítása lehet. A marketingterv összefoglalja azt, hogy a vállalkozás az árbevétel szerzése érdekében milyen módon szándékozik a piacot befolyásolni. Marketingterv részei: • potenciális vevők köre • árazás • értékesítési csatornák • kommunikációs csatornák. A marketingterv négy változó kölcsönhatása a marketing-rendszerben. A marketingmix azon marketingeszközök összessége,

amelyeket a vállalat a célpiacon céljai elérésére használ. A marketingmix elemeit többféle formában lehet rendszerezni, ezek közül széles körben elterjedt a négytényezős osztályozási rendszer, ami „4P” néven ismert, mivel mindegyik elem angol megfelelője p betűvel kezdődik. Marketingmix Termék (Product) 51 Ár (Price) Értékesítési hely (Place) Ajánlás (Promotion) A marketingmix elemei közül a vállalkozás rövidtávon az árakat, a munkás létszámot és a reklámot tudja változtatni. Hosszútávon új termékek fejlesztésére képes A termék A piacon a cég kínálatát testesíti meg. Az árut csak akkor veszik meg, ha a vevő megtalálja benne azokat az előnyöket, amiket keres. A termék életképessége számos módon meghatározható. Pl: kategorizálással, életgörbe-modellel A termék fő kategóriái a termékvonal, a termék életciklus, a márka, a márkanév, a csomagolás és a címkézés. A terméktervezés egyik változata

azt vizsgálja, hogy a termék mennyivel járul hozzá a cég készpénzbevételéhez, mit ígér a jövőben: • pénztermelő termékek: a vállalkozásnak pénzt termel. • reménybeli pénztermelők: a cég pénzt fektetett beléjük, abban a reményben, hogy majd pénzt hoznak. • kevés pénzt hozók: több éve forgalomban vannak, a jelek szerint már nem lesznek jövedelmezők. • nagy befektetést igénylők: csak viszik a pénzt. A termékszerkezet tervezésekor meg kell vizsgálni a verseny, az ár, és a fogyasztók számának várható alakulását. Az ár Azt a pénzösszeget jelenti, amit a vevő a termékért fizet. Az ár megfelelő kialakításakor figyelembe veendő szempontok: • mit nyújt a cég, a termék a vevőnek • a konkurencia árai • a termék újdonságfoka • a termék kielégíti-e az igényeket 52 • költségek • az árral elérendő célok (nyereség, piaci részesedés növelése). Az új termék árának megállapítása nagy

körültekintést igényel. Pontosan ismerni kell hozzá nem csupán az előállítás költségeit, de a piac helyzetét, a várható keresletet és a vállalkozás céljait is. Eltérő ármegállapítási taktikát követel, ha a pillanatnyilag bezsebelhető legnagyobb nyereség elérésére törekszik, vagy ha célja a lehető legnagyobb forgalom biztosítása. Az ármeghatározás szabályai nem merevek. Alapszabály, hogy az előállítás költségeit és az elvárt hasznot kell alapul venni. Az ár meghatározásában a legfontosabbak: • nyereség / forgalom viszony: milyen következménnyel jár az áruforgalom növekedése? A nagyobb értékesítés nem feltétlenül eredményez nagyobb nyereséget. • ár / mennyiség viszony: bizonyos esetekben (pl. monopol helyzetben) a kibocsátott mennyiség növelése csak az ár csökkentésével lehetséges. • ár / minőség viszony: a minőség kihat az árra. A legjövedelmezőbb megoldás valamivel jobb terméket kínálni,

mint a konkurencia, kicsivel magasabb áron. • Árengedmények: a sorozatos árengedmények ronthatják a cég alkupozícióját, később a fogyasztók alacsony árat követelhetnek. Az értékesítési hely A gyártók számára fontos döntés, hogy hogyan jut el az áru a fogyasztóhoz? Dönthetnek úgy, hogy közvetlenül a fogyasztóknak értékesítik a terméket, vagy választhatják az akár több szintű értékesítési csatornák közbeiktatását is. a) Közvetlen értékesítés (pl.: csomagküldő kereskedelem, TV marketing, virtuális kereskedelem): előnye, hogy a cég ellenőrizni tudja a terméket és árát, de csökken az elérhető piac kiterjedése, magasak lehetnek a szállítási költségek. b) Közvetett értékesítés (a vevők és az eladók közé közvetítők, pl.: kereskedők, bizományosok, ügynökök lépnek): költségben és hatékonyságban különbözik az előzőtől. 53 • Nagykereskedők: az árak kicsúszhatnak az ellenőrzés alól.

• Jutalékért dolgozó ügynökök: magas haszonkulccsal termelt fogyasztási javak esetén előnyös, ha az értékesítési lehetőségek korlátozottak. • Franchise: olyan engedély, amellyel egy nagykereskedelmi lánc tagjaként üzemeltetni lehet egy saját tulajdonú vállalkozást. A franchise a szolgáltató szektorban terjedőben van. • Képviseletek: a cég területenként kizárólagos eladási joggal ruház fel egy szakkereskedőt. Ajánlás Kedvező képet kell mutatni a cégről és termékeiről a vevőnek. Módszerek: a) Reklám: az eladás növelését hivatott elősegíteni, feladata a célfogyasztók tájékoztatása, meggyőzése. Problémát jelenthet megtalálni a megfelelő reklámhordozót. Meg kell szabni az összköltséget és a befektetés várható megtérülését. Ki kell választani a ráfordításhoz mérten leghatékonyabb médiumot Reklámhordozók: • TV: költséghatékonysága 100%. Előnye: maximális hatókör, maximális

ellenőrzés, gyors hatás. Hátránya: drága, nehéz adott célra irányítani, nehéz értékelni és tervezni. • Sajtó: költséghatékonysága 65%. Előnye: széles hatókör, gyorsan kiépíthető, könnyen tervezhető. Hátránya: korlátozott hatás, technikai információ nehezen adható. • Rádió: költséghatékonysága 60%. Előnye: gyorsan kiépíthető, könnyen tervezhető, nem drága. Hátránya: korlátozott hatókör, haszon nehezen vizsgálható. • Közvetlen postázás: költséghatékonysága nem mérhető. Előnye: speciális célra irányítható. Hátránya: nehezen ellenőrizhető, drága, lassan építhető ki. 54 b) PR (Public Relations): elsődlegesen nem eladási célokat szolgál. Célja a vállalat iránti bizalom megteremtése, erősítése és a vállalatról kedvező kép kialakítása a közvélemény előtt. Az értékesítés ösztönzésének legolcsóbb eszköze c) Személyes eladás: az eladó és a vevő között személyes kapcsolat

alakul ki, lehetőséget ad a vevővel a közvetlen kommunikációra. Gyorsan ad piaci információt, a problémák azonnal kezelhetők. Különösen nagy értékű gépek eladásánál, szolgáltatásánál van kulcsszerepe. d) Eladásösztönzés: különleges árkedvezmények, árcsökkentő kuponok, ingyenes minták, ajándék. Az eladásösztönző tevékenységek bevétel növekedést eredményezhetnek. Az eredményességét döntően befolyásolhatja, hogy a megfelelő piachoz a megfelelő eladásösztönző módszert találjuk-e meg. 7. Szervezeti terv Az a rendeltetése, hogy a vállalkozás szervezeti felépítését és a munkavállalók beosztását bemutassa. végiggondolásában, és Fontos szerepe a szükséges van a munka- munkaerő, és feladatkörök dolgozói létszám meghatározásában. Itt találhatók meg azok az alapadatok, amelyek később a bérezés alapjául is szolgálnak, például ki tekinthető főnöknek, beosztottnak. Itt

alapozódik meg a várható létszám, a felelősök rendszere, és hogy várható-e a tényleges működés során jelentős létszámbővülés. A szervezeti felépítést célszerű ábrával is bemutatni. A szervezeti terv 3 fő részből áll: − a működés jogi formája − nagyvonalú szervezeti terv: fontosabb szervezeti egységek leírása, döntési hatáskörük ismertetése − vezetők, tisztségviselők és más fontos személyek bemutatása. 8. Kockázatbecslés A vállalkozás kockázatos tevékenység. Nem mindegy azonban, hogy mekkora ez a kockázat: érdemes vállalni, vagy túl nagy ahhoz, hogy belevágjunk. 55 Alapvető kérdés, amelyre már a tervezés idején választ kell adnunk, vajon a vevő miért pont a mi üzletünket, termékünket, szolgáltatásunkat fogja választani? Miért éppen nálunk akarja majd elkölteni a pénzét, amikor annyi más lehetősége van? Sikerül-e elcsábítani, vásárlásra bírni a vevőt? Éppen e miatt kell

megvizsgálnunk, hogy kik a versenytársaink. Általában azokat tekintjük versenytársainknak, akik ugyanolyan jellegű terméket vagy szolgáltatást nyújtanak, mint mi. Ha tudjuk kik a versenytársaink, akkor fel kell mérnünk: Mekkora részt foglalnak el a piacon? Melyek a versenytársak erős és gyenge pontjai? Hogyan reagálnak az őket ért hatásokra? Ezen kérdésekre adott válaszok értékelésénél használjuk a SWOT-analízist. 9. Pénzügyi terv A pénzügyi tervben kerül meghatározásra a vállalkozás működéséhez szükséges tőke, befektetések nagysága, a működéssel kapcsolatos költségek összetevői, azok nagysága, a tervezhető bevétel. Segítségével becsülni lehet, hogy a tevékenység gazdaságosan megvalósítható-e. 56 V. SZEMÉLYI FELTÉTELEK KIALAKÍTÁSA - AZ EMBERIERŐFORRÁSGAZDÁLKODÁS A vállalkozás számára alapvető fontosságú a foglalkoztatottak létszámának és feladatköreinek pontos meghatározása. A vezetés

fontos feladata, hogy a munkaerő megszerzése, foglalkoztatása során felmerülő költségek és a munkaképesség megújításából és továbbfejlesztéséből eredő ráfordítások megtérüljenek. A vállalkozás számára alapvető fontosságú, hogy a foglalkoztatott munkaerő-állomány munkavégző képessége a vállalat profittermelő-képességét kedvezően befolyásolja. Az emberi erőforrással való gazdálkodás feladatai: • a cég munkaerő-szükségletének és munkaerő-keresletének meghatározása • a szükséges létszám megszerzése: toborzás, kiválasztás, felvétel és munkába állítás • a munkaerő-állomány képzése, továbbképzése • munkaerő-szelekció, elbocsátás • megfelelő munkaszervezés és humánus munkafeltételek biztosítása • bér- és jövedelemgazdálkodás, az ösztönzési rendszer kialakítása • érdekegyeztetés a munkáltató és az érdekvédelmi szervezetek között. A vállalkozás

munkaerő-szükséglete A vállalkozásoknak eltérő számú fizikai és szellemi dolgozóra van szüksége. A fizikai foglalkozásúak létszám-szükséglete alapvetően a termelés méretétől és színvonalától függ. Kiszámítására leggyakrabban a normaóra-szükségleten alapuló módszert alkalmazzák, melyhez ismerni kell a termék normaóra-szükségletét, a termelés volumenét, az átlagos teljesítmény-százalékot és az egy fő által teljesítendő órák számát. A munkaerő-szükséglet meghatározását szolgálja a munkakörök megtervezése és szabályozása. Munkakör: a vállalati feladatoknak egy munkavállalóra lebontott része, melynek követelményeit azok az ismeretek határozzák meg, melyek az adott munkaterületen szükségesek. A munkakör-tervezés leginkább a szellemi 57 foglalkozású alkalmazotti létszám megtervezésében használatos a vállalkozások gyakorlatában. Toborzás Azt a folyamatot, amikor a vállalkozás a

felmerült munkaerő-szükségletét a munkaerőpiacról veszi fel, munkaerő-toborzásnak nevezzük. A munkaerő-piac helyzete alapvetően meghatározza a vállalat lehetőségeit a toborzás során. Ha az adott területen munkanélküliség van, a vállalkozás számíthat arra, hogy az álláskeresők közvetlenül vagy közvetítőkön keresztül (pl. Munkaügyi Központok) jelentkeznek. Ekkor a vállalkozás több jelölt közül választhatja ki a számára megfelelő munkaerőt. Ha azonban munkaerőhiány van, a vállalatnak erőfeszítéseket kell tennie a szükséges munkaerő megszerzése érdekében. A toborzás leggyakrabban alkalmazott módszerei: − hirdetés országos vagy helyi lapokban, Interneten stb. − pályázat kiírása és szaklapokban, közlönyben történő megjelentetése. − különböző állásbörzéken való megjelenés (állásbörze: olyan fórum, ahol a munkavállalók egy időben és egy helyen több munkáltató aktuális ajánlatával

ismerkedhetnek meg). − fejvadász cégek segítségével (általában vezető beosztású, kiemelkedő szaktudású munkaerő toborzására). Kiválasztás – a jelöltek értékelése A leggyakrabban alkalmazott módszerek: • személyes elbeszélgetés (interjú) • különböző tesztek, felmérések • referenciák szerzése. A kiválasztás során azt a módszert célszerű alkalmazni, amely alkalmas az adott munkakör betöltésére legmegfelelőbb személy megtalálására. A kiválasztás végén az alkalmas személy felvételéről az illetékes vezető dönt. 58 A munkaerő elbocsátása, létszámleépítés Előfordul, hogy a vállalkozás kénytelen egyes munkavállalóktól, vagy ezek kisebb csoportjától megválni. Az elbocsátás jellemző okai: − téves kiválasztás (a felvett dolgozó alkalmatlan a munkakör betöltésére) − csökkenő munkaerő-szükséglet (műszaki fejlesztés következtében, termékszerkezet-váltás miatt, szűkülő

piac, vagy túl magas költségek miatt stb.) Nagyobb elbocsátások előtt célszerű megvizsgálni, nincs-e mód ennek elkerülésére, hiszen az elbocsátások költségei és a kihasználatlanul maradó gépek a vállalkozást terhelik. A munkajogi szabályok tartalmazzák azokat a kötelezettségeket, melyeknek az elbocsátások alkalmával a munkáltató köteles eleget tenni. 59 VI. VI.1 VÁLLALKOZÁSI FORMÁK A VÁLLALKOZÁSOK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Minden vállalkozás közös jellemzője: a.) az önállóság Ez kifejezésre jut abban, hogy a vállalkozás saját maga határozza meg céljait, illetve azt, hogy milyen jellegű tevékenységet végezzen, termékeket állítson elő, vagy szolgáltatásokat nyújtson. Az önállóság abban is kifejezésre jut, hogy e célok eléréséhez maga teremti a feltételeket (biztosítja az erőforrásokat, anyagokat, termelőberendezéseket, munkaerőt stb.) A tevékenység eredményeként képződött nyereség

felhasználásáról is önállóan döntenek. Ez az önállóság azonban mindig viszonylagos. A döntéseket számos olyan tényező befolyásolja, amelyek alakulása a vállalkozás döntéshozóinak hatáskörén kívül esik. Ezért a döntéshozatalnál mindig figyelembe kell venni azokat a külső és belső adottságokat, amelyek hatással vannak azok tevékenységére (pl. a különböző rendeletek, jogszabályok, a versenytársak). b.) nyereségérdekeltség, profitorientáltság A vállalkozás hosszú távú működésének, azaz túlélési stratégiájának alapvető feltétele, hogy a vállalkozás bevételei hosszú távon haladják meg a kiadásait, azaz a vállalkozások természetesen nyereséget realizáljanak. előfordulhatnak, de a Átmeneti hosszú visszaesések, távon veszteségek veszteséget produkáló vállalkozás képtelen fejlődni, feléli vagyonát, és előbb vagy utóbb elsorvad, vagy elveszíti önállóságát. c.) kockázatvállalás

Az előző két jellemzőből egyértelműen következik, hogy minden üzleti vállalkozás a vállalkozásba befektetett tőket kockáztatja; ugyanis mindig utólag a befektetést követően realizálódik a nyereség, és a piacon dől el az, hogy az előállított terméket vagy szolgáltatást a vevők hajlandók-e megvásárolni annyiért, hogy a befektetett 60 erőforrások megtérüljenek, és a vállalkozó még profitot is realizáljon. Ebből következik, hogy az üzleti vállalkozásnak mindig saját tőkéjét kell kockáztatnia. Természetesen a kockázat csökkentésének vannak lehetőségei: • piackutatással a vevők igényeinek felmérése, • rugalmas alkalmazkodás a vevők igényeihez, • a versenytársak állandó figyelése, • több lábon állás; azaz az erőforrások megosztása több cél között, annak érdekében, hogy ha az egyik cél megvalósulása sikertelen, a másik célra összpontosítsunk, működőképes maradhasson a vállalkozás, •

a vállalkozás környezetében lévő információk változásának figyelemmel kísérése. Ha gyorsan jut új információkhoz, és azokhoz gyorsan alkalmazkodik, akkor versenyelőnyre tesz szert. d.) felelősségvállalás Minden vállalkozás felelős tevékenységéért. A felelősségvállalás formái: • anyagi, • jogi, • erkölcsi felelősségvállalás. A vállalkozások anyagi felelősségvállalása azt jelenti, hogy a tevékenységük közben vállalniuk kell anyagi következményeit, azaz ha partnereinek, munkavállalóinak működésük közben kárt okoznak, azt saját vagyonuk terhére meg kell téríteni. A jogi felelősségvállalás összefügg az anyagi felelősségvállalással. Ha a tevékenységükkel kapcsolatban kötelezettséget vállalnak, és eközben anyagi veszteséget okoznak, akkor az anyagi kártérítés jogi úton is kikövetelhető, azaz a vállalkozások perelhetők. Az erkölcsi felelősségvállalás azt jelenti, hogy a vállalkozások a

társadalom részeként, annak értékítélete mellett végzik tevékenységüket, és azt úgy kell szervezni, ne vívják ki az emberek rosszallását, ugyanis egy negatív szájreklám többet árthat a vállalkozásnak, mint egy elítélő bírósági döntés. Az anyagi és jogi 61 felelősség mértékét és módját döntően az határozza meg, hogy a vállalkozások önálló vagy nem önálló jogi személyiségűek-e. Önálló jogi személy • Állandó szervezettel rendelkezik, amely a tulajdonosok (tagok) változása esetén is változatlan marad. • A tulajdonosok vagyonától elkülönített, önálló vagyonnal rendelkezik. Ezért az induló vagyon minimális nagyságát általában jogszabály írja elő az üzleti partnerek védelmében. • Tevékenységükért önálló vagyoni felelősséggel tartoznak, de csak kizárólag a vállalkozás saját vagyonának mértékéig. Ezt a felelősségvállalást korlátozott felelősségvállalásnak nevezzük. Nem

önálló jogi személy • Nem rendelkezik a tulajdonosok személyétől független, állandó szervezettel. A döntéshozatal a tulajdonosok személyéhez kötött. • A tulajdonosok személyes vagyona nem különül el élesen a vállalkozás vagyonától, azzal összeolvad. Ezért jogszabály nem írja elő az induló vagyon minimális nagyságát. • Ha a vállalkozás saját vagyona nem elegendő a tartozások kiegyenlítésére, akkor a tulajdonosok saját, személyes vagyonukkal is felelősséget vállalnak. Ezt nevezzük az alapító tagok korlátlan felelősségvállalásának. A vállalkozások csoportosítása Tevékenységük szerint: • A termelő vállalkozások termékek előállításával foglalkoznak. Ezek elsősorban az ipar, mezőgazdaság vagy építőipar területén tevékenykednek. • A szolgáltatást végzők közvetlenül elégítenek ki tevékenységükkel szükségleteket. Sokrétű tevékenységet végeznek. • A kereskedelmi vállalkozások is

szolgáltatást nyújtanak, de nagy jelentőségük és számuk miatt célszerű külön csoportba besorolni az ilyeneket. 62 Tulajdonos szerint: • Napjainkban magántulajdonban van a vállalkozások több mint fele. Ilyen tulajdonban vannak az egyéni vállalkozások, de a gazdasági társaságok jelentős része is. A szövetkezeti tulajdon az alapítók csoporttulajdonát jelenti. Jelentőségük a rendszerváltást kövezően csökkent, de bizonyos területeken, megújult formában színesítik a vállalkozások palettáját (mezőgazdaság, kereskedelem). • Állami tulajdonban lévő vállalkozások száma a privatizációval lényegesen csökkent, de bizonyos területeken, ahol a magántőke nem szívesen vállalkozik, az alacsony profitkilátások miatt, hosszú távon is létjogosultak. • Önkormányzati tulajdonban lévő vállalkozások tulajdonosai a városi (községi) illetve megyei önkormányzatok. Általában helyi jellegű feladatokat látnak el, de az

önkormányzatok számára profitot is biztosítnak. • A vegyes tulajdonban lévő vállalkozások ötvözik a különböző tulajdonformákat (pl. részben állami, részben magántulajdonban vannak, másrészt magyar és külföldi befektetők vegyes tulajdonát képezik). A vállalkozási forma kiválasztása történhet az alábbi kritériumok mérlegelése alapján: a. az induláshoz szükséges tőke nagysága b. a vállalkozás kötelezettségeiért vállalt anyagi felelősség mértéke c. a vállalkozás irányításában való részvétel lehetősége vagy kényszere d. a tőkekivonás lehetősége e. finanszírozási lehetőségek (saját tőkéből, idegen forrásokból) f. adózási szabályok g. a külső ellenőrzés mértéke h. befektetési cél i. alapítási költségek A fenti kritériumok mérlegelésénél számolni kell azzal, hogy ezek egy része nem számszerűsíthető, illetőleg az egyes kritériumok között kölcsönös összefüggések 63 állhatnak

fenn. Így például a felelősségvállalás mértéke befolyásolja a kockázatvállalás mértékét és minél nagyobb a tőke elvesztésének rizikója, annál nagyobb az igény az üzletvezetésben való részvételre. Az induláshoz szükséges tőke nagysága A vállalkozók pénzügyi lehetsőgei általában behatárolják a választást. A kisösszegű tőkebefektetést igénylő vállalkozási formák azok, amelyek egy átlagember számára átlagos megtakarítási szint mellett is lehetővé teszi a vállalkozás megindítását. Ilyennek tekinthetők az egyéni vállalkozás, a közkereseti társaság és a betéti társaság, ahol az induló vagyon nagysága nincs jogszabály által meghatározva. A többi vállalkozási forma, a korlátolt felelősségű társaság, a részvénytársaság, a szövetkezet jelentősebb tőkeerőt igényelnek. A szolgáltató tevékenységek jó részénél (pl. javítás, karbantartás) és az elsősorban szellemi munkát

feltételező vállalkozásoknál (pl. adótanácsadás) általában az induláshoz nincs is szükség jelentősebb összegű tőkebefektetésre. Ezért jórészt egyéni vállalkozóként vagy kis összegű induló tőkével létrehozható gazdasági társaságként kezdik meg működésüket. Az ilyen tevékenységeknél a korlátlan felelősséghez kapcsolódó kockázat mértéke sem nagy, mivel nem valószínű, hogy a magánvagyont is érintő anyagi felelősségvállalásra kerülne sor. A vállalkozás kötelezettségeiért vállalt anyagi felelősség mértéke Az egyéni vállalkozó, a közkereseti társaság tagja és a betéti társaság beltagja teljes vagyonával felel a tartozásokért. Ebből a szempontból e formák választása hátrányos következményeket vonhat maga után. A felelősség vállalásánál azt kell mérlegelni, hogy a felelősségvállalás milyen feltételek mellett érhet el olyan mértéket, amely már komoly veszélybe hozhatja a vállalkozó

egzisztenciáját. Mérlegelni kell, hogy mi történik akkor, ha a vállalkozás szempontjából kedvezőtlen, nem várt feltétel következik be, mekkora lehet az anyagi felelősségvállalás valószínűsége. 64 Egyes tevékenységek esetében a következmények hosszú távon jutnak érvényre (pl. tervezőiroda tevékenysége), illetve amelyeknél sok előre nem látható esemény következhet be (pl. mezőgazdasági export) Ezeknél nehezebb a kockázatot körültekintő, gondos munkával minimalizálni. Ezen körülmények arra ösztönözhetik a vállalkozót, hogy olyan jogi formát keressen, amelyben a kockázat mértéke elviselhető, egyéni egzisztenciájának tönkremenetelét nem eredményezi, legfeljebb a vállalkozásba fektetett pénzét veszítheti el. Ilyen formák a korlátolt felelősségű társaság, a részvénytársaság, a szövetkezet. A vállalkozás irányításában való részvétel lehetősége vagy kényszere A vállalkozás irányítása két

területet érint, az üzletvezetést és a képviseletet. • Az egyéni vállalkozó, mint cégének egyedüli tulajdonosa vállalja az egész üzleti tevékenység kockázatát és felel a cég tartozásaiért. Emiatt minden döntési jog egyedül őt illeti meg, azt másra nem ruházhatja át. • A közkereseti társaságnál az üzletvezetésre és a képviseletre elvben minden tag jogosult, a betéti társaságnál viszont csak a beltagok. • A korlátolt felelősségű társaságoknál előfordul, hogy valamelyik tag vállalja az ügyvezetést. Az ügyvezető és a tulajdonosok személye azonban elkülönülhet A részvénytársaságoknál a tulajdonosok és a társaság vezetése elkülönül. Az igazgatóság tagjai tekinthetők gyakorlatilag vállalkozóknak, mivel az üzletvezetéssel és a képviselettel kapcsolatos jogok jó részét ők gyakorolják. A részvényesek adják ugyan a tőkét, de nem kell felvállalniuk az irányítással járó felelősséget. Ha a

vállalkozó részt akar venni a vállalkozás irányításában, akkor olyan társasági formát kell választania, amely a befektetésre szánt tőke nagysága mellett lehetővé teszi, hogy meghatározó szerepet játsszon a vállalkozás irányításában. Finanszírozás és adó Finanszírozási lehetőségek Mind az induló vállalkozások, mind pedig a már működő vállalkozások finanszírozásához általában szükség van idegen forrásból történő finanszírozásra. 65 Ennek lehetőségét a saját tőke nagysága és a tagok felelősségi viszonyai befolyásolják. Az egyéni vállalkozás esetében a vállalkozó hitelképességét hátrányosan befolyásolja az a körülmény, hogy a vállalkozás sorsa szinte azonos a vállalkozó sorsával. A közkereseti társaság és a betéti társaság hitelképessége már jobb, hiszen több tag vállal korlátlan felelősséget a tartozásokért. A korlátolt felelősségű társaság és a

részvénytársaság a legalkalmasabbak arra, hogy a saját tőkeerőt megnöveljék. További előnye ezen formáknak, hogy egy-egy tag kiválása nem érinti a társaság tőkeellátottságát. A hitelek megszerzésére is jobb esélyük van a nagyobb tőkeerejű korlátolt felelősségű társaságoknak vagy a részvénytársaságoknak. Különösen igaz ez a részvénytársaságra a nagy tőkeerő miatt, továbbá abból a körülményből adódóan, hogy a társaság sorsa teljes mértékben független a tagok sorsától. Adózási szabályok Az adózásban lévő különbségek is jelentősen befolyásolhatják valamely vállalkozási forma mellett szóló döntést. A kisebb társaságok tagjai például mérlegelhetik, hogy jövedelmüket munkabérként vagy az adózott nyereségből fizetett osztalékként vegyék-e ki. A befektetési cél Ha a befektető csupán a tőke hozadékában érdekelt, azt a formát kell előnyben részesítenie, amelyik számára a legtöbb

hozadékot biztosítja. Ebből a szempontból a részvénytársaság, a korlátolt felelősségű társaság és betéti társaság jöhet számításba. Azoknak viszont, akiknek a személyes közreműködés is fontos, a tőkebefektetéssel együtt saját maguknak, esetleg családtagjaiknak is munkát szeretnének biztosítani, olyan formát célszerű választani, ahol ennek a lehetősége adott (egyéni vállalkozás, közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság). Alapítási költségek 66 A vállalkozási formák mindegyikénél számolni kell bizonyos alapítási költségekkel és a jogi formához kötődő működési költségekkel. Általánosságban elmondható, hogy minél több a törvényi előírás az alapítással, illetve a vállalkozás irányításával és ellenőrzésével kapcsolatban, annál nagyobb kiadásokkal kell számolni. A tőkekivonás lehetősége A vállalkozási formák közötti választásnál az is

megfontolandó, hogy milyen hosszú időre kívánatos a befektetett tőke lekötése. A tőkekivonás legegyszerűbben az egyéni vállalkozásnál és a részvénytársaságnál lehetséges, mivel ezekben az esetekben a befektető egyedül dönthet. A többi formánál a jogi szabályozás miatt hosszabb időt igényel a tőke kivonása. VI.2 A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK ALAPÍTÁSÁNAK ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI Előnyei • több személy könnyebben teremti elő a szükséges tőkét, így fejlettebb, drágább eszközökkel rendelkező, nagyobb beruházásokra alkalmas céget lehet alapítani, • megoszlik a kockázat több személy között, bizonyos esetekben a felelősség korlátolt, • a tulajdoni részesedés szabadon (bizonyos esetekben jogi korlátozásokkal) értékesíthető. Hátrányai • a tulajdonostársak nem körültekintő kiválasztása esetén konfliktus keletkezhet a működés során, ami akár csődeljárás, illetve felszámolás előzménye is lehet, •

általában bonyolultabb könyvvezetést, adminisztrációt igényel, • költséges az alapítása, • megszüntetése nehézkes, • a törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el, amely e hatáskörében eljárva hatósági jogkört is gyakorol a társaság felett. Milyen esetben célszerű választani az egyes társasági formákat? Közkereseti társaság 67 • a személyes közreműködési kötelezettség miatt, munkanélkülivé vált családoknak, barátoknak, jó ismerősöknek. • csak olyan közeli kapcsolatban lévő személyeknek, akik maximálisan megbíznak egymásban az egyetemleges és korlátlan felelősség miatt. • olyan személyeknek, akik előnyben részesítik az egyszerű adózást, mivel bizonyos feltételek esetén az egyszerűsített vállalkozási adó szabályai szerinti adózást is választhatják. Betéti társaság • olyan személyeknek, akik ötletekkel, kreativitással, vezetőkészséggel, némi tőkével rendelkeznek

(beltag), és olyan tőkével rendelkező személyeknek, akik ezt akarják befektetni, de nem akarnak a tevékenységben részt venni (kültag). • nem rendelkeznek az alapításkor tőkeerős társaság alapításához szükséges alaptőkével. • egyszerűsített vállalkozási adózási módot is választhat. Korlátolt felelősségű társaság • olyan személyeknek, akik egy nagyobb, tőkeerős vállalkozást szeretnének alapítani. • nem kötelező a személyes közreműködés. • korlátozott a felelősségvállalás. • a korlátolt felelősségű társaság a kis vagy közepes méretű és tőkeerejű 10-20 tagnál rendszerint nem nagyobb létszámú vállalkozások legelterjedtebb formája. • alapítása viszonylag egyszerű, a szervezeti felépítése sem különül el a tagoktól, akik ezáltal közvetlenül is részt vehetnek a társaság ügyeinek intézésében. • hátrány, hogy nehézkes az üzletrészek értékesítése, a többi alapító tagnak

elővásárlási joga van, de az újabb alapító tag kiválasztásába is beleszólhatnak. Részvénytársaság • a kis megtakarítások is bevonhatók, könnyen emelhető a tőke újabb részvények kibocsátásával. 68 • a részvényesek felelőssége a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének befizetésére terjed ki. 69 VII. VÁLLALKOZÁSALAPÍTÁS JOGI MENETE, FELTÉTELEK VII.1 EGYÉNI VÁLLALKOZÓ A Magyar Köztársaság területén természetes személy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti letelepedés keretében üzletszerű – rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott – gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet. Egyéni vállalkozó lehet: • a magyar állampolgár, • az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló

megállapodásban részes más államnak az állampolgára, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes más állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a letelepedés tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgáraival azonos jogállást élvező személy, • a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó olyan személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, • a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, a keresőtevékenység folytatása céljából, családegyesítés céljából vagy tanulmányi célból kiadott

tartózkodási engedéllyel rendelkező személy, valamint a humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező befogadott és hontalan. Ki nem lehet egyéni vállalkozó? Egyéni vállalkozást nem alapíthat az a személy: 70 • aki korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen, • akit a közélet tisztasága elleni, a nemzetközi közélet tisztasága elleni, vagyon elleni bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül, • akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen egy évet meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztére ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül, • aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja. Mi szükséges az egyéni vállalkozói tevékenység

gyakorlásához? Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének feltétele, hogy az erre irányuló szándékáról a természetes kapcsolatos ügyekben személy eljáró, az országos egyéni vállalkozói illetékességű tevékenységgel hatósághoz megfelelő bejelentést nyújtson be. Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése elektronikus úton ügyfélkapun keresztül, vagy személyesen kezdeményezhető. Az egyéni vállalkozói tevékenység Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával felel. Az egyéni vállalkozó több tevékenységet folytathat, tevékenységét több telephelyen, fióktelepen végezheti. Ha valamely gazdasági tevékenység gyakorlását jogszabály – ide nem értve az önkormányzati rendeletet – hatósági engedélyhez köti, az egyéni vállalkozó e tevékenységét csak az engedély birtokában kezdheti meg, illetve

végezheti. Az egyéni vállalkozó közreműködőként alkalmazottat, külön jogszabályban meghatározott bedolgozót, segítő családtagot, és szakiskolai, szakközépiskolai tanulót foglalkoztathat. 71 Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése 2010. január elsejétől lehetősége nyílik az egyéni vállalkozóknak, hogy a vállalkozói tevékenységük megszüntetése nélkül tevékenységük folytatását ideiglenesen (legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig) szüneteltessék. Ha az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltetni kívánja, köteles ezt a Hatóságnál az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon, nyilvántartási száma feltüntetésével bejelenteni. A szünetelés bejelentését követően, annak tartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget

nem vállalhat. Az egyéni vállalkozó tevékenységének folytatása során a szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni. A vállalkozói igazolvány 2010. január elsejétől a vállalkozói igazolvány léte az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének és folytatásának nem feltétele, de ha az egyéni vállalkozó kéri, számára a Hatóság egyéni vállalkozói igazolványt állít ki. Az igazolvány az egyéni vállalkozó családi és utónevét, meghatározott adatait és adószámát, továbbá az igazolvány számát, a kiállítás helyét, keltét és a kiállító hatóság megnevezését tartalmazza. Az igazolvány az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentésekor vagy a tevékenység folytatása során bármikor (ideértve az adatok megváltozása miatt kért igazolvány kiállítását is) kérhető. VII.2 GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK ALAPÍTÁSA

2008. július 1 óta a cégbejegyzésre (változásbejegyzésre) irányuló kérelmet a cég székhelye szerint illetékes cégbíróság részére a cégformának megfelelő, a jogi képviselő által aláírt elektronikus nyomtatványon kell - a cégnyilvánosságról, a 72 bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló (továbbiakban Ctv.) törvényben meghatározott módon és a mellékletekkel együtt – előterjeszteni, a létesítő okirat megkötését követő 30 napon belül. Ha a leendő társaság alapításához hatósági engedély megléte szükséges, az engedély kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megtenni a bejelentést. A cégbejegyzési kérelem mellé kötelezően csatolandóak a meghatározott mellékletek, valamint csatolni kell a közzétételi költségtérítés megfizetéséről szóló igazolást. A cégbíróságon megvizsgálják, hogy az arra jogosult nyújtja-e be az iratokat, azok szabályszerűen ki

vannak-e töltve, majd számítógépen rögzítésre kerül a cégnév és a székhely. A leendő társaság kap egy 10 jegyű cégjegyzékszámot, amely a társaság egyedi azonosítására szolgál. A cégbíróság egy tanúsítványt állít ki a következő tartalommal: - cégnév - székhely - cégjegyzékszám - adószám - statisztikai számjel Ennek birtokában a társaság “b.a”, azaz bejegyzés alatt elnevezéssel előtársaságként kezdhet működni (megkötésekkel). Az előtársaság a létrehozandó társasággal azonos, annak egy létrejövetelét megelőző, átmeneti minősége. Jogképessége onnantól kezdődik, hogy cégjegyzékszámot kap. A cégbejegyzési kérelem benyújtásától a bejegyző végzésig folytathat üzletszerű gazdasági tevékenységet, kivéve a hatósági engedélyköteles tevékenységek körét. A működés során leendő tisztségviselői járnak el, s a bejegyző végzést követően az 1. sz EU Irányelv alapján

a tagok eldöntik, jóváhagyják-e a bejegyzés előtti, 73 előtársasági szakaszban megkötött ügyleteket. (Ha ezt nem teszik meg, úgy azért a vezető tisztségviselő fog helyt állni.) Bejegyzés után az előtársaság jogutódlás nélkül, automatikusan végleges társaságként működik tovább, tehát jogai és kötelezettségei a bejegyzett társaság jogaivá és kötelezettségeivé válnak. A cégbejegyzési kérelem benyújtásától számított 8 napon belül a cégbíróság megvizsgálja, lerótták-e az illetéket, illetőleg csatolták-e kötelező mellékleteket. Ha ezek valamelyike hiányzik, a cégbíróság elutasítja a bejegyzési kérelmet. (Azt az elutasítástól számított 8 nap elteltével kijavítva, a hiányosságokat pótolva újra be lehet nyújtani.) Amennyiben a bejegyzési kérelem megfelelő, s a határidőket is megtartják, úgy a cégbíróság végzéssel bejegyzi a gazdasági társaságot. Ha hiányosságot észlel a

bíróság, úgy hiánypótlásra küldi vissza a kérelmet a jogi képviselőnek. A bírság a kérelmet végzéssel el is utasíthatja, ha a cégtörvény mellékletében megjelölt olyan okirat hiányzik, amelynek hiánya azonnali elutasításhoz vezet (pl. ügyvédi meghatalmazás), vagy a hiánypótlási eljárásban megjelölt hiányokat a társaság nem pótolja, vagy ismét hiányosan nyújtja be a kérelmet. (Ezzel szemben van jogorvoslati lehetőség.) A végzés meghozatalától számított 8 napon belül értesítik a kérelmezőt, valamint gondoskodnak a bejegyzés tényének Cégközlönyben való közzétételéről. A társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály A cégalapításához, társasági szerződés megkötése, részvénytársaság esetében alapszabály, egyszemélyes gazdasági társaságnál alapító okirat elfogadása szükséges. A társasági szerződést valamennyi tagnak (alapítónak) alá kell írnia A tag helyett a társasági

szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező képviselője is aláírhatja. A nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabályát a társaság közgyűlése fogadja el. A cégalapítás során a társasági szerződésben a lakóhelyet, illetve székhelyet 74 (esetleg telephelyet, fióktelepet) az irányítószám, helység, utca, házszám, emelet, ajtószám (vagy helyrajzi szám) feltüntetésével kell megjelölni. A cégalapítás során használt szerződésminta - az egyszerűsített cégeljárás Közkereseti, betéti vagy korlátolt felelősségű társaság, illetve zártkörűen működő részvénytársaság esetében a cégtörvény mellékletét képező szerződésminta felhasználásával is alapítható cég. Amennyiben a szerződésminta kiegészítésére vagy bármely rendelkezésének elhagyására kerül sor - ideértve azt az esetet is, ha elhagyásra kerül a szerződésminta jellegre

történő utalás - a cégbíróság a cégalapítás során nem az egyszerűsített eljárásra vonatkozó szabályok szerint jár el. A nem szerződésmintával megalakított társaságok esetében az eljárási költségek lényegesen magasabbak. A cégnév kiválasztása a cégalapítás során A cégalapítás során az alapítók egyik legfontosabb feladata lett a cég nevének gondos megválasztása. Nagyon fontos, hogy a cégalapításkor az alapítók egyedi nevet találjanak a cégnek, mivel a cégnévnek (rövidített névnek) az ország területén bejegyzett más cég elnevezésétől, a cégforma különbözőségén túlmenően is egyértelműen különböznie kell, és nem kelthet olyan látszatot, ami különösen a cég tevékenységi körét és a választott cégformát illetően megtévesztő. A cégtörvény szerint cégnévnek a választott cégforma megnevezését, valamint legalább a vezérszót kell tartalmaznia. A vezérszó elősegíti a cég

azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését. A vezérszó a cégnévben az első helyen áll. A vezérszó idegen nyelvű kifejezés, rövidítés és mozaik szó is lehet, amelyet latin betűkkel kell feltüntetni. A cégnévben a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően. A cégnévben rövidítés csak a vezérszó esetén, illetve a cégforma meghatározásánál lehetséges. A cég rövidített neve a vezérszóból és a cég formájának megjelöléséből áll. A cégalapítást megelőzően lehetőség van a leendő cég nevének lefoglalására is. 75 A székhely, telephely, fióktelep A cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a

székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégalapítás során a tagoknak igazolniuk kell a cég székhelyéül, telephelyéül, fióktelepéül szolgáló ingatlanra vonatkozó használati jogosultságukat. A cégalapítás után a cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie. A cég létesítő okirata úgy is rendelkezhet, hogy a cég székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye. Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a cégalapítás során létesítő okiratában és a cégjegyzékben fel kell tüntetni. Képviselet; cégjegyzés A cégalapítás során meg kell választani a cég vezető tisztségviselőit. A gazdasági társaság ügyvezetését - a gazdasági társaságok egyes formáira vonatkozó rendelkezések szerint - a társaság vezető tisztségviselői vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület látja el.

Ügyvezetésnek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a társaság legfőbb szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe.  A közkereseti és a betéti társaság ügyvezetését az üzletvezetésre jogosult tag vagy tagok vezető tisztségviselőként látják el.  A korlátolt felelősségű társaság ügyvezetését egy vagy több ügyvezető látja el.  A részvénytársaság ügyvezetését - kivéve, ha a zártkörűen működő részvénytársaság alapszabálya az igazgatóság hatáskörét egy vezető tisztségviselőre (vezérigazgatóra ruházta át) az igazgatóság mint testület látja el. 76 A cég szervezeti képviseletére vonatkozó rendelkezéseket az adott cégformára irányadó jogszabály állapítja meg. A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő

aláírásra való jogosultság. A szervezeti képviselet, valamint a cégjegyzés módja csak azonos lehet. A cégjegyzés módja önálló vagy együttes Kettőnél több cégjegyzésre jogosult esetén a cég úgy is rendelkezhet, hogy egyes jogosultakat önálló, más jogosultakat együttes cégjegyzési jog illet meg, vagy hogy az együttes cégjegyzésre jogosultak közül az egyik aláíró mindig meghatározott személy. Ugyanaz a személy csak egyféle módon - vagy önállóan, vagy mással együttesen - jegyezheti a céget. Mind az önálló, mind az együttes cégjegyzési jog korlátozható, a korlátozás azonban harmadik személyekkel szemben hatálytalan. 2009. szeptember 1-től a cégalapítás során a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek meg kell adniuk az egyéni adóazonosító jelüket, amely így feltüntetésre kerül a társasági szerződésben és a cégjegyzékben. Az aláírás-minta A cégalapítás során az okiratokat szerkesztő

ügyvéd elkészíti a cég képviselőinek aláírás mintáját. A cégjegyzésre jogosultnak a cég nevében olyan módon, illetve formában kell aláírnia, ahogyan azt az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta tartalmazza. Fontos újítása a cégtörvénynek, hogy a cég létesítő okiratát szerkesztő ügyvéd kiállíthatja a cég képviselőinek aláírás mintáját. Ezáltal a cégbejegyzési eljárás lényegesen gyorsabbá és egyszerűbbé vált, hiszen nem kötelező közjegyző igénybevétele az aláírási címpéldányok elkészítése miatt. Az aláírás mintán - a létesítő okiratában foglaltakkal egyezően - fel kell tüntetni a cég nevét, a cégjegyzésre jogosult nevét, lakóhelyét, a képviselet jogcímét (pl. vezető tisztségviselő, munkavállaló), a cégjegyzés módját, valamint a cégjegyzésre jogosult aláírási mintáját. Az ügyvéd az aláírás-mintát kizárólag cégalapítási (változásbejegyzési) eljárás során

jegyezheti ellen abban az esetben, amennyiben a cég létesítő okiratát vagy a létesítő 77 okirata módosítását is ő készíti (szerkeszti) és jegyzi ellen, és az aláírás-minta a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem mellékletét képezi. A tag vagyoni hozzájárulása és annak teljesítése a jogszabályok szerint. A 2006. évi IV törvény szerint az egyes társaságoknál a jegyzett tőke/törzstőke legkisebb összege és annak a cégalapítás során mindenképpen rendelkezésre bocsátandó összege a következők szerint alakul: Kft esetén a törzstőke minimális mértéke 500.000,- Ft Ebből a kft alapítás során elegendő: - több személyes Kft. esetén 250000,- Ft-ot, - egyszemélyes Kft. esetén 100000,- Ft-ot a társaság rendelkezésére bocsátani. A fennmaradó törzstőke részt elegendő a társaság cégbejegyzésétől számított 1 éven belül befizetni. Fontos, hogy a Kft. esetében a cégbejegyzési kérelem benyújtásakor

nem szükséges a fenti összegek befizetésének banki igazolása, mivel a kft alapítás során a cég bejegyzésére irányuló eljárásban a pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásának, befizetésének igazolására sor kerülhet az ügyvéd által szerkesztett és ellenjegyzett ügyvezetői nyilatkozattal is. A Kft. ügyvezetője a cég bejegyzését követő 8 napon belül köteles a cég pénzforgalmi számláját megnyitni és a rendelkezésre bocsátott pénzbeli hozzájárulás összegét a számlára befizetni. A Bt. és a Kkt Esetében a gazdasági társaságokról szóló törvény nem ír elő jegyzett tőke minimumot. A tevékenységek meghatározása a cégalapítás során A társasági szerződésben meg kell határozni a gazdasági társaság azon tevékenységeit, amelyeket a társaság a cégjegyzékben feltüntetni kíván. Ennek során - a statisztikai nómenklatúra szerinti besorolásra való tekintet nélkül - minden olyan tevékenység

megjelölhető, amit törvény nem tilt vagy nem korlátoz. A gazdasági társaság - a társasági szerződésben meghatározott tevékenységen belül bármely gazdasági tevékenységet folytathat, amit az állami adóhatóságnak 78 főtevékenységként vagy más tevékenységként - bejelent. A cégbejegyzési kérelem APEH nyilatkozatában azonban kötelező a főtevékenységnek a TEÁOR szám szerinti megjelölése. Cégalapítás – adószám, cégjegyzékszám A cégbejegyzési kérelem APEH nyilatkozata A cégalapítást megelőzően célszerű könyvelővel megbeszélni, hogy a cég milyen adózási formát kíván választani, mivel a cégbejegyzési kérelem mellékletét képező APEH nyilatkozatban kell a cég képviselőjének megjelölni az ÁFA fizetési kötelezettség megállapításának a módját, adott esetben az ÁFA alóli mentesség valamely formáját, valamint a Közösségi adószám igénylésének okát. A cégbejegyzési kérelem

cégbírósághoz történő érkezésekor a cég az azonosítására, illetve valamennyi más cégtől való megkülönböztetésére alkalmas cégjegyzékszámot kap, amelyet ettől kezdődően az iratain fel kell tüntetnie. A cégbíróság az érintett szervezetektől az erre a célra létrehozott elektronikus rendszer útján beszerzi, és ezáltal a cégjegyzékben rögzítésre kerül a cég adószáma (ideértve a közösségi adószámot is), valamint statisztikai számjele. Az adószám kiadását megelőzően – 2012. márciusától új elemként - az adóregisztrációs eljárás keretében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzi, hogy a cégalapítónak, tulajdonosnak, vezető tisztségviselőnek van-e adótartozása, érvényben van-e vele szemben bármiféle elmarasztalás. Amennyiben 180 napon túli, és 15 millió forintnál több az adótartozása, az adóhivatal megtagadja az adószám kiadását. Nem kaphat adószámot az sem, akiről kiderült,

hogy korábban fiktív céget „üzemeltetett”, és eltiltották a cégvezetéstől. A cégbíróság a jogi képviselővel elektronikus úton közli a bejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során hozott végzéseket. A gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzésével, a bejegyzés napján jön létre. Korlátolt Felelősségű Társaság alapítása 79 1. Az üzletrész A kft alapítást követően a Kft. esetében a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. A társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában az üzletrész mértéke a tagok törzsbetétéhez igazodik. Azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek, a társasági szerződés azonban egyes üzletrészeket a többiekétől eltérő tagsági jogokkal ruházhat fel. Minden tagnak csak egy üzletrésze lehet. Ha a tag másik önálló üzletrészt szerez meg, eredeti üzletrésze az átvett

üzletrésszel megnövekszik. 2. A Kft ügyvezetése A társaság ügyeinek intézését és a társaság törvényes képviseletét a tagok közül vagy harmadik személyek köréből a taggyűlés által választott egy vagy több ügyvezető látja el. A társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy valamennyi tag jogosult az ügyintézésre és képviseletre; ilyenkor őket kell ügyvezetőknek tekinteni, amennyiben megfelelnek a vezetői tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezéseknek. Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet. A vezető tisztségviselő a társaság belső működése körében a társasággal, illetve annak testületeivel, valamint más tisztségviselőivel kapcsolatos feladatait csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs helye. A vezető tisztségviselőt e minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre a a) a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait (társasági jogi jogviszony) vagy

b) a munkaviszonyra irányadó szabályokat kell alkalmazni. A vezető tisztséget - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja. A vezető tisztségviselő feladatát önállóan látja el. E minőségében csak a jogszabályoknak, a társasági szerződésnek, valamint a társaság legfőbb szerve határozatainak van alávetve, és a gazdasági társaság tagjai által nem utasítható. 80 A cégalapítás során az ügyvezető nyilatkozatot tesz, melyben az ügyvezetővé választását elfogadja, és kijelenti, hogy vele szemben nem állnak fenn az alábbi kizáró feltételek: Nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos

jogkövetkezmények alól nem mentesült. Akit jogerős bírói ítélettel a vezető tisztség gyakorlásától eltiltottak, e tilalom hatálya alatt nem lehet vezető tisztségviselő. Akit valamely más foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységként folytató gazdasági társaságban nem lehet vezető tisztségviselő. A gazdasági társaságnak megszüntetési eljárás során való törlését követő két évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a törlést megelőző naptári évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt. Ha a társasági szerződés másként nem rendelkezik, a vezető tisztségviselőket határozott időre, de legfeljebb öt évre kell megválasztani, illetve a társasági szerződésben kijelölni. Ha a társasági szerződésben a vezető tisztségviselői megbízás időtartamáról a tagok nem

rendelkeznek, a vezető tisztségviselőt öt évre megválasztottnak kell tekinteni, kivéve, ha a gazdasági társaság ennél rövidebb időtartamra jött létre. A vezető tisztségviselői megbízás az érintett személy általi elfogadással jön létre ( ügyvezetői nyilatkozat) A gazdasági társaságot törvényes képviselőként a vezető tisztségviselők képviselik harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. A vezető tisztségviselők törvényen alapuló szervezeti képviseleti jogát a társasági szerződés korlátozhatja, illetve több vezető tisztségviselő között megoszthatja. A képviseleti jog korlátozása, illetve megosztása harmadik személyekkel szemben nem hatályos. A vezető tisztségviselők az ügyek meghatározott csoportjaira nézve a gazdasági társaság munkavállalóit képviseleti joggal ruházhatják fel. 81 A gazdasági társaságot a társaság vezető tisztségviselője, valamint cégvezetője

írásban cégjegyzés útján képviseli. Ha törvény vagy a társasági szerződés másként nem rendelkezik, a vezető tisztségviselők és a cégvezető cégjegyzési joga - a bankszámla feletti rendelkezés tekintetében is - önálló, az egyéb képviselők cégjegyzésének érvényességéhez pedig két képviseleti joggal rendelkező személy együttes aláírására van szükség. A társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy meghatározott munkakört betöltő munkavállaló cégjegyzési joga önálló, valamint hogy a vezető tisztségviselő, illetve a cégvezető valamelyik képviseletre feljogosított munkavállalóval együttesen jogosult a gazdasági társaság cégjegyzésére. Megszűnik a vezető tisztségviselői jogviszony a megbízás időtartamának lejártával, visszahívással, törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével, lemondással, ha a tisztségviselő meghal, külön törvényben meghatározott esetben. A vezető

tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, ha azonban a gazdasági társaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a gazdasági társaság legfőbb szerve az új vezető tisztségviselő megválasztásáról e határidő elteltét megelőzően gondoskodott, illetve gondoskodni tudott volna. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni. Ha ezt a társasági szerződés lehetővé teszi, a társaság legfőbb szerve a vezető tisztségviselők tevékenységének segítése érdekében egy vagy több cégvezető kinevezéséről határozhat. A cégvezető olyan munkavállaló, aki a vezető tisztségviselők rendelkezései alapján irányítja a társaság folyamatos működését. Ha a gazdasági társaság székhelyétől eltérő

telephelyen vagy fióktelepen is folytat tevékenységet, az általános jogosítvánnyal rendelkező cégvezetőn, illetve cégvezetőkön kívül a telephelyeken, illetve fióktelepeknél is működhet cégvezető. Kft alapításkor az ügyvéd, tagjegyzéket készít. A tagjegyzéken fel kell tüntetni: a) valamennyi tag nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét) és törzsbetétét; b) a közös tulajdonban lévő üzletrész esetén az egyes tulajdonosok és a közös képviselő nevét 82 (cégét), lakóhelyét (székhelyét), valamint a törzsbetét mértékét;c) a törzstőke mértékét; d) a társasági szerződésnek az esetleges pótbefizetésekre és mellékszolgáltatásokra, valamint az üzletrész átruházásának korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezéseit. 3. Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság A korlátolt felelősségű társaságot egy tag is alapíthatja, illetve ilyen társaság létrejöhet úgy is,

hogy a már működő társaság valamennyi üzletrészének tulajdonát egy tag szerzi meg. A cégalapításhoz ez esetben alapító okirat elfogadására van szükség. Az alapító okirat tartalmára és alakszerűségére a társasági szerződésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Egyszemélyes társaság alapítása esetén a cégbírósághoz történő bejelentés előtt a nem pénzbeli hozzájárulást a társaság rendelkezésére kell bocsátani, az alapító okirat ilyen rendelkezése esetén elegendő 100.000,- Ft pénzbeli hozzájárulásnak a cég javára történő befizetése Gyakran felmerülő kérdés, hogy az egyszemélyes Kft. mennyiben tér el, a több személyes Kft.-től: Az egyszemélyes társaságnál a taggyűlési hatáskörbe tartozó kérdésekben az egyedüli tag dönt, és erről a vezető tisztségviselőket írásban köteles értesíteni. Ha az egyedüli tag természetes személy, egyszemélyes társaságnál az alapító

okirat úgy is rendelkezhet, hogy a tag jogosult az ügyvezetésre és a képviseletre. Az egyszemélyes társaság és annak tagja közötti szerződés érvényességéhez a szerződés közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalása szükséges. Az egyszemélyes kft a saját üzletrészét nem szerezheti meg Ha a kft alapítás után az egyszemélyes kft, az üzletrész felosztása vagy a törzstőke felemelése folytán új tagokkal egészül ki, és így többszemélyes társasággá válik, a tagok kötelesek az alapító okiratot társasági szerződésre módosítani. Egyebekben az egyszemélyes kft-re a többszemélyes társaságokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 83 Zártkörűen működő részvénytársaság alapítása A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag (részvényes)

névértékének kötelezettsége vagy a kibocsátási részvénytársasággal értékének szemben szolgáltatására a terjed részvény ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért - törvényben meghatározott kivétellel - a részvényes nem felel. A részvénytársaság alapítása során az alapítók arra vállalnak kötelezettséget, hogy a részvénytársaság valamennyi részvényét átveszik (zártkörű alapítás). A cégeljárásról szóló törvény lehetőséget nyújt arra, hogy zártkörűen működő részvénytársaságot egyszerűsített eljárásban, szerződésminta alkalmazásával lehessen alapítani. Szerződésminta alkalmazása esetén azonban csak a mintában meghatározott feltételekkel lehet a Zrt-ét megalapítani, ezen feltételektől és lehetőségektől eltérni nem lehet. Ez leginkább a részvényfajták miatt fontos Szerződésminta használata esetén csak törzsrészvényt bocsáthat ki a cég, egyéb részvényfajtát

(elsőbbségi részvényt, dolgozói részvényt, kamatozó részvényt, visszaváltható részvényt) nem. Az elsőbbségi részvényfajtán belül lenne lehetőség például az osztalék elsőbbséget, szavazati joggal összefüggő elsőbbséget vagy az elővásárlási jogot biztosító részvények kibocsátására. Szerződésminta esetén tehát csak törzsrészvényt lehet kibocsátani, így a részvény névértéke és mennyisége határozza meg pusztán, a tagot megillető szavazat és osztalék mértékét. Szerződésminta alkalmazása esetén is lehetőség van annak eldöntésére, hogy a cég egyszemélyes ügyvezetéssel (vezérigazgatóval) vagy legalább 3 tagból álló igazgatósággal kívánja-e működtetni a céget A részvények kétféle formában bocsáthatók ki a Zrt esetében: nyomdai úton vagy értékpapírszámlán demateritzált formában. Az összes részvény névértékének összege képezi a részvénytársaság alaptőkéjét, melynek minimum

összege 5 millió forint. 84 Például két tag esetén elképzelhető a következő részvénymegoszlás: amennyiben egyenlő arányban kívánnak részesedni, úgy egy tag 2 millió 500 ezer forint vagyoni hozzájárulásért cserébe 250 db 10 ezer forint névértékű részvényt kap. Részvénytársaság pénzbeli hozzájárulás nélkül, nem pénzbeli hozzájárulással is alapítható! A részvénytársaság cégbejegyzésére csak azután kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig - a pénzbeli hozzájárulás teljesítését vállaló alapítók az alapszabályban átvenni vállalt részvény névértékének, illetve kibocsátási értékének legalább huszonöt százalékát befizették, (tehát akár 1 millió 250 ezer forint kezdő tőke befizetésével is elindítható egy zártkörűen működő részvénytársaság!) - a nem pénzbeli hozzájárulást - kivéve, ha a nem pénzbeli szolgáltatás értéke az alaptőke huszonöt százalékát nem

éri el - a részvénytársaság rendelkezésére bocsátották. Az alapszabály a pénzbeli hozzájárulás befizetésének minimális mértékét, illetve a bejegyzés előtt rendelkezésre bocsátandó nem pénzbeli hozzájárulás értékének az alaptőkéhez viszonyított arányát magasabb százalékban is megállapíthatja. A pénzbeli hozzájárulás teljesítését vállaló részvényes köteles a részvények teljes névértékét, illetve kibocsátási értékét a részvénytársaságnak a cégjegyzékbe történő bejegyzésétől számított egy éven belül befizetni. A nem pénzbeli hozzájárulásnak azon részét, amelyet a részvényes a bejegyzésig nem bocsátott a részvénytársaság rendelkezésére, az alapszabályban meghatározott időpontban, de nem később, mint a részvénytársaság bejegyzésétől számított ötödik év végéig kell a részvénytársaság rendelkezésére bocsátani. Egyszemélyes Zrt. alapítása Részvénytársaság úgy

is alapítható, hogy valamennyi részvényét egy személy, az alapító részvényes veszi át. Egyszemélyes részvénytársaság létrejöhet úgy is, hogy 85 már működő részvénytársaság valamennyi részvényének tulajdonjogát egy részvényes szerzi meg. Egyszemélyes részvénytársaság cégbejegyzési kérelmének benyújtásáig a nem pénzbeli hozzájárulást a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Betéti társaság alapítása A betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban

- a törvényben meghatározott kivétellel - nem felel. Közkereseti társaság alapítása A közkereseti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják. Gazdasági társaság alapítását követő adóhatósági teendők A gazdasági társaságok az adóhatósági bejelentkezéstől számított 15 napon belül kötelesek az adóhatósághoz írásban, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenteni:  iratai, elektronikus alapon rendelkezésre álló bizonylatai és nyilvántartásai őrzésének helyét, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével;  jogelődjének adóazonosító számát;  a korlátolt felelősségű társaság adóazonosító jellel nem

rendelkező tulajdonosa esetén az adóazonosító jel közlése végett e törvényben meghatározott adatokat; 86  a ténylegesen végzett tevékenységi köröket az 1893/2006/EK rendelet szerint;  székhelyszolgáltatás esetén az ügyvéd, ügyvédi iroda nevét, elnevezését, adószámát, a székhely biztosítására kötött megbízási szerződés időtartamát és a székhelyszolgáltatás kezdő időpontját, valamint azoknak az iratoknak a körét, amelyekre e megbízási szerződés kiterjed;  cégbírósághoz be nem jelentett, megfelelő telephelyét. Ha az adóköteles (bevételszerző) tevékenység folytatásához engedély, jóváhagyás, záradék szükséges, ennek megszerzését a jogerős engedély, jóváhagyás, záradék közlésétől számított 15 napon belül szintén be kell jelenteni az adóhatóságnak. 87 VIII. A VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁNAK KÖNYVVITELI KÉRDÉSEI könyvviteli összefüggések megértéséhez

alapvető fogalmakkal kell megismerkednünk: − a vállalkozások vagyonával, melyet  eszközök és  források alkotnak − A vállalkozások tevékenységének eredményével, melyet  Az árbevételek és bevételek növelnek  A költségek és ráfordítások csökkentenek. VIII.1 VÁLLALKOZÁSOK VAGYONA Gondoljuk át, mi mindenre van szükségünk induló vállalkozásunkhoz! Mindenekelőtt pénzre, mely rendelkezésre állhat készpénz vagy bankbetét formájában, megjelenhet forintban vagy valutában illetve devizában. A bankbetét lehet le nem kötött, melyből majd a folyamatos működést finanszírozzuk, és lehet hónapokra vagy évekre lekötött is. Értékpapírokkal is rendelkezhetünk, melyeket befektetési vagy forgatási, eladási célra használhatunk fel. Szükség van épületekre, ingatlanokra is, ahol gazdasági tevékenységünket folytatjuk, akár saját tulajdonunkban lesznek, akár béreljük azokat. Nem anyagi

(immateriális) javak is szolgálhatják a tevékenységünket (pl. egy szabadalom vagy egy szoftver) A termékek előállítása és a szolgáltatások nyújtása műszaki (termelő) és egyéb gépek, berendezések segítségével történik majd. A termelés során anyagokat, szerszámokat használunk fel. Az előállított termékeket, szolgáltatásokat eladjuk a vevőnek, így vele szemben követelésünk keletkezik. A felsoroltak a vállalkozás vagyonának részei. Úgy is fogalmazhatunk, hogy ilyen és más eszközök, valamint munkaerő felhasználásával folyik a termelőtevékenység. 88 Az eszközök tehát a vállalkozás vagyonának megjelenési formái. Vannak olyan eszközök (befektetett eszközök ), amelyek több éven át szolgálják a vállalkozást és vannak, amelyek egy éven belül elhasználódnak ( forgóeszközök). Fontos, hogy ez a vagyon honnan, milyen forrásból származik. Amikor forrásokról beszélünk, azt vizsgáljuk, hogy a

vállalkozás vagyona honnan ered. A vagyon egy részét a tulajdonosok alapításkor bocsátják a vállalkozás rendelkezésére véglegesen, visszafizetési kötelezettség nélkül. Ez lesz a vállalkozás cégbíróságon bejegyzett tőkéje. A tagok a jegyzett tőkéhez való hozzájárulásukat teljesíthetik pénzzel és eszközök bevitelével, apporttal. A tulajdonosok a jegyzett tőkén felül is teljesíthetnek befizetéseket tőketartalék címén. Alapvetően ezek alkotják a vállalkozás saját tőkéjét, mert saját forrásból származnak. Később a működés során, kedvező esetben a vállalkozás növeli ezt a saját tőkét azáltal, ha tevékenysége jövedelmező, ha nyereséget termel. Eredménye terhére év közben meghatározott célra- várható kötelezettségekre, jövőbeni költségekre - céltartalékot képezhet. A vállalkozások többsége saját forrásai kiegészítésére idegen forrásokat is igénybe vesz. Hitelt vesz fel a banktól,

kölcsönt másik vállalkozástól, vásárlásból tartozása keletkezik a szállítókkal, adótartozása van a költségvetéssel, bértartozása a munkavállalóival szemben. Ezen kötelezettségek egy részét egy éven belül (rövid lejáratú kötelezettségek), más részét több év alatt (hosszú lejáratú kötelezettségek) kell visszafizetni, illetve a visszafizetési feltételek még ennél kedvezőbbek is lehetnek (hátra sorolt kötelezettségek). VIII.2 SZÁMVITEL, KÖNYVVITEL, BESZÁMOLÓ Számvitel A vállalkozásoknak vagyonukról, azok változásáról, jövedelmi helyzetükről folyamatos nyilvántartást kell vezetniük. A piacgazdaság működéséhez ugyanis nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői számára objektív információk álljanak rendelkezésre a gazdálkodók vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. Ez a 89 számvitel alapvető feladata. A tulajdonosok, befektetők, a vállalkozás vezetői, az üzleti partnerek, a

hitelezők ilyen információk birtokában tudnak megalapozott döntéseket hozni. A hatályos számviteli szabályokat törvény rögzíti (2000. évi C tv a számvitelről) Ezen szabályok alapján megbízható és valós összkép biztosítható a törvény hatálya alá tartozók jövedelemtermelő képességéről, vagyonáról, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről és jövőbeni terveiről. A törvény hatálya kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek. Hatálya alá tartozik a gazdálkodó Könyvvitel A könyvvezetés az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja. A könyvvezetés az egyszeres és kettős könyvvitel rendszerében csak magyar nyelven történhet.

A kettős könyvvitel az eszközökről és azok forrásairól továbbá a gazdasági műveletekről vezetett olyan könyvviteli nyilvántartás, amely az eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben áttekinthetően mutatja. (Gazdasági művelet: olyan gazdasági esemény, amely a vállalkozás vagyonában, értékben kifejezhető változást okoz.) Az egyszeres könyvvitel elsősorban a pénzeszközökről és azok forrásairól, továbbá a pénzforgalmi gazdasági műveletekről vezetett könyvviteli nyilvántartás a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően. Az egyszeres könyvvitelt pénzforgalmi könyvvitelnek is nevezzük. A valóságnak megfelelő nyilvántartás fontos feltétele a bizonylati elv és bizonylati fegyelem betartása. Minden gazdasági műveletről, amely az eszközök és források állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani A

gazdasági 90 műveletek folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. A számviteli bizonylat olyan okmány (számla, számlát helyettesítő okmány, szerződés, bankkivonat stb.), amelyet a számviteli nyilvántartás céljára készítettek és rendelkezik a törvényben meghatározott általános alaki és tartalmi kellékekkel. Ilyenek: − a bizonylat megnevezése, sorszáma − a kiállító gazdálkodó megjelölése − a kiállítás időpontja − felelős személyek aláírása − a gazdasági művelet tartalmának leírása, a változások mennyiségi, minőségi és értékbeni adatai stb. A bizonylat adatainak formailag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. Beszámoló A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően, könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót kötelesmagyar

nyelven készíteni. Az üzleti év az az időtartam, amelyről beszámolót kell készíteni, leggyakrabban megegyezik a naptári évvel. A beszámolónak megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről (eszközeiről és forrásairól), pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről. A beszámoló formája az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől (eszközök illetve források összegétől), a foglalkoztatottak létszámától, mindezek határértékeitől függ. A beszámoló lehet − éves beszámoló − egyszerűsített éves beszámoló 91 − összevont (konszolidált) éves beszámoló − egyszerűsített beszámoló Éves beszámolót és üzleti jelentést köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, kivéve ha egyszerűsített éves beszámolót készít. Részei: − éves beszámoló mérlege − éves beszámoló eredménykimutatása − éves

beszámoló kiegészítő melléklete Mérleg Fogalma: a vállalkozás vagyoni helyzetét bemutató számviteli okmány. Még tömörebben: egyfajta vagyonkimutatás. Az egyfajta jelzőt azért kell hozzátenni, mivel létezik a vagyonkimutatásnak egy másik változata is, ez pedig a leltár. A kétféle vagyonkimutatás szétválasztása, megkülönböztetése miatt szükséges mindkettőnek a sajátos vonásait, jellemző tulajdonságait is megadni. Nézzük ezeket a jellemzőket külön-külön. A mérleg főbb jellemzői − A vagyoni helyzetet adott időpontban mutatja. − A vállalkozás rendelkezésére álló vagyont kettős vetületben fejezi ki:  egyrészt: vagyontárgyak rendeltetése, a vállalkozásban betöltött szerepe  alapján ESZKÖZÖK (aktívák) formájában.  másrészt: a vagyon eredete, származása alapján FORRÁSOK (passzívák) formájában. − Az eszközök és a források forint összegének egyeznie kell. Az eszközök együttes

összegét – amely megegyezik a források együttes összegével – mérleg főösszegnek nevezzük. − A mérlegnek teljes körűnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás rendelkezésére álló minden vagyontárgyra ki kell terjednie. − A mérleg összevontan, a Szt.-ben előírt, kötött sorrendben mutatja be mind az eszközöket, mind a forrásokat. 92 − A mérleg mérésmódja az érték. Ezer forintban kerekítve tartalmazza az egyes eszköz és forrás összetevőket. − Hitelesítő okmányai: a leltár és a könyvvezetés. A hitelességét a vállalkozás vezetőjének és a könyvszakértőnek is igazolnia kell. − Formáját tekintve két változatban készíthető:  lépcsős és  kétoldalas változatban. Leltár A leltár főbb ismérvei − A mérleggel megegyező ismérvek:  adott időpontra vonatkozik  teljes körű, mindenre kiterjedő  felelős személyeknek aláírással kell igazolni a valódiságot. − A

mérlegtől megkülönböztető ismérvei:  mérésmód: a leltár mennyiségben és értékben is mér  felépítés: kötetlen sorrendben, teljes részletességgel tartalmazza a vagyont. Összefoglalva a mérleg, mint a beszámoló része – a tájékoztatás eszköze, a leltár pedig a beszámoló alátámasztására szolgáló számviteli okmány. A mérleg formája A mérleg különböző formákban állítható össze. Egyik forma a kétoldalas változat E változatnál egyik oldalon az eszközöket, a másik oldalon a forrásokat vesszük számba. A másik forma a lépcsős szerkezet. A lépcsős szerkezetet a Szt rögzíti Ezek szerint az első blokkban az eszközöket, utána a második blokkban a forrásokat kell kimutatni. A vállalkozás választhat a két változat közül A mérleg tagolása: a mérlegben az egyes eszközök és források különböző elvek alapján állíthatók 93 sorrendbe. Ilyen elvek: likviditási, fontossági stb sorrend A

kötelezően előírt mérlegséma három fokozatú tagolást követ, éspedig megkülönböztet: • mérlegfőcsoportot. Ezt az átfogó kategóriát a mérleg nagybetűvel jelzi és összesen hét ilyen kategóriát használ. Hármat az eszközök, négyet a források kötnek le • mérlegcsoportokat. A mérlegfőcsoportokon belüli kisebb, de még több mérlegsort magába foglaló kategória. Ezeket a kategóriákat római számmal kell jelölni • mérlegsorokat. Ezek a mérlegcsoportokon belüli szűkebb tartalmú kategóriák, amelyeknek további tagolása nem kötelező, de nem is tilos. A mérlegsorok jelölése arab számokkal történik. VIII.3 A VÁLLALKOZÁS BEVÉTELEI, KIADÁSAI, NYERESÉGE/VESZTESÉGE Bevétel Gyűjtőfogalomként fogjuk fel, és beletartozónak tekintjük: − az árbevételt − az egyéb bevételt − a pénzügyi műveletek bevételeit − a rendkívüli bevételeket. Árbevétel: egy időszak során értékesített készletek és idegennek

végzett szolgáltatások számlázott értéke. Egyéb bevétel: olyan bevételek, amelyek ugyan az üzletmenetből következnek, de a törvényi szabályozás értelmében nem lehetnek részei az árbevételnek. Ilyenek jellemzően a szokásos mértéket meg nem haladóan kapott bírság, kötbér, késedelmi kamat stb. Pénzügyi műveletek bevételei: itt kell elszámolni a kapott kamatot, osztalékot, értékpapírok árfolyamnyereségét stb. Rendkívüli bevétel: többek között a működés során eseti jelleggel kapott bevétel (pl. biztosító kártérítése) vagy a szokásos mértéket meghaladóan kapott bírság, kötbér késedelmi kamat stb. Ráfordítás 94 Ezt is gyűjtőfogalomként értelmezzük, és beletartozónak tekintjük: • a költségeket • az egyéb ráfordítást • a pénzügyi műveletek ráfordításait • a rendkívüli ráfordítást. Költség: az üzletmenetben 1 év alatt felmerült élő- és holtmunka pénzben kifejezett értéke. A

költség az árbevétel ellenpárja A költség az árbevétel elérése érdekében hozott áldozat. Azt mondhatjuk, hogy a költség az a pénzösszeg, amibe az árbevétel került. Azt már tudjuk, hogy a ráfordítás tágabb fogalom, mint a költség, és azt is, hogy a költség része a ráfordításnak. A két fogalmat gyakran összekeverik, jóllehet köztük tartalmi eltérés van. A ráfordítás a költségen túl egyéb tételt is magába foglal, a költség ezzel szemben csak a termelés érdekében történő felhasználásokat tartalmazza. A két fogalom estében az időbeni egybeesés okoz zavarokat, és emiatt a két fogalmat gyakran szinonimaként használják. Kiadás: pénztári és banki pénzmozgást, illetve raktárból történő kivételezést jelent. Egyéb ráfordítás: olyan ráfordítások, amelyek ugyan az üzletmenethez kapcsolódnak, de a számviteli törvény előírásai szerint nem tekinthetők költségnek. Ilyenek a szokásos mértéket

meg nem haladóan kifizetett bírság, kötbér stb. Pénzügyi műveletek ráfordításai: a fizetett kamat, az értékpapírok árfolyamnyeresége stb. Rendkívüli ráfordítások: a szokásos mértéket meghaladóan fizetett bírság, kötbér, késedelmi kamat stb. A vállalkozás nyeresége illetve vesztesége Kétféle eredmény megállapítási módszer lehetséges, mégpedig: • a vagyon összehasonlításon alapuló módszer • az eredmény kimutatáson alapuló módszer. A vagyon összehasonlításon alapuló módszer lényege, hogy az eredményt a vállalkozás év végi és az év eleji saját tőkéjének különbözete alapján határozza meg. Képletben: E = St1-St2 95 Ahol: E: a vállalkozás éves eredménye St1: év eleji saját tőke St2: év végi saját tőke Saját tőke: olyan tőkerész, amelyet a vállalkozás tulajdonosa bocsát a vállalkozás rendelkezésére, és/vagy amelyet a tulajdonos az éves (adózott) eredményből hagy a vállalkozásban. Ha

az eredmény pozitív, akkor azt nyereségnek hívjuk, ha negatív, akkor veszteségnek nevezzük. Az eredmény kimutatáson alapuló módszer lényege: az eredményt az éves bevételek és az éves ráfordítások különbözeteként állapítja meg. Képletben: E = B –R Ahol: E: eredmény B: bevétel R: ráfordítás Az eredmény itt is lehet nyereség és veszteség is. 96 IX. VÁLLALKOZÁS LEHETSÉGES FEJLŐDÉSI SZAKASZAI Az életciklusokkal foglalkozó kutatók általában egyetértenek abban, hogy a vállalkozások növekedése, fejlődése jellegzetes szakaszokból áll. Egy-egy növekedési szakaszt hasonló piaci viselkedés, hasonló szervezeti és vezetési problémák jellemeznek – ezeket már gyakran egymástól eltérő módon látják a kutatók. Kritikusak azok a vezetői döntések, amelyek az egyes szakaszok elhagyásához, a továbblépéshez szükségesek. A vállalkozás növekedése ugyanis nem csak a megbízható munkaerő és a

működéséhez szükséges tőkemennyiség, valamint a vállalkozás infrastruktúrája tekintetében támaszt többletigényeket, hanem a működtetéshez kezelésében, a szükséges szakismeretekben, szervezeti-működési rendben, a a felmerülő kockázatok vezetési ismeretekben és képességekben is. A kutatók többsége a gyorsan növekvő vállalkozásokkal foglalkozó Timmons tipológiájából (Timmons 1990) indul ki, aki a következő öt fejlődési fázist különbözteti meg: 1. a kutatás és fejlesztés fázisa (a vállalkozás alapítása előtt 1-3 évvel); 2. az indulási fázis (a vállalkozás első 3 éve); 3. a korai növekedési fázisa (a 4 évtől a 10 évig); 4. az érettség fázisa (a 11 és a 15 év között); 5. a stabilizási fázis (a 15 év után) A magyarországi kis- és középvállalkozások fejlődési pályája jól modellezhető egy felfelé haladó, megszakításokkal tarkított vonallal. A növekedési pálya sajátos

jellemzőkkel rendelkező irányítási életciklusokra bontható. Minden egyes periódusnak megvannak a többiekétől különböző, egyedi jellemzői, sajátosságai. A magyarországi kis- és középvállalkozások életútjának modellezésénél az alábbi, a nyugati piacgazdaságok vállalkozásaitól némileg eltérő életfázisok megkülönböztetése célszerű: • elindulás; • kontrollálatlan növekedés; 97 • növekedés formalizált keretek között; • megállapodottság – együttműködés. Az elindulás időszaka értelemszerűen megjelenik minden cégnél. A következő, a „kreativitási” periódus, kiinduló hipotéziseink szerint a szárnyalás, a rohamos növekedés időszaka: az alapítók (gyakran megrészegülve a lehetőségektől) mindent elvállalnak, mindenbe belekezdenek. A magyarországi vállalkozások csak részben bírnak hasonló jellemzőkkel. Az eltérés az alapítás körülményeivel magyarázható A magyarországi

cégek jelentős részének létrehozását és kezdeti növekedését a megélhetési lehetőség megteremtése és a rendszerváltás révén keletkező esélyek kihasználása motiválta. Nem az történt tehát, hogy az alapítók „beleszerettek” egy ötletbe, és ezt minden áron meg akarták valósítani, sokkal inkább a külső tényezők együttese hatott lendítőerőként. Ugyanakkor a hazai vállalkozásoknál is megjelent a növekedési, terjeszkedési szándék: ha sikerült a cégnek megkapaszkodnia, a vállalkozók a következő években igyekeztek minden esélyt megragadva terjeszkedni, növekedni, miközben „elfeledkeztek” a folyamatok megszervezéséről, az irányítási rendszerek kialakításáról – ezt nevezzük „kontrollálatlan növekedésnek”. Felmérések szerint a kontrollálatlan növekedés szakasza után a vizsgált cégek fejlődési pályájának az a meghatározó jellemzője, hogy áttérnek a formalizált működésre, megpróbálják

a folyamatokat szabályozni, a szervezeti felépítést formalizálni. 98 Nem lassítják le a növekedést, az árbevétel és a nyereség együttes növelése jelenik meg célként. A felsorolt sajátosságok egyaránt érvényesülnek az „irányítás” és a „delegálás” periódusában. Ezt a szakasz írható le a „növekedés formalizált keretek között” megnevezéssel. Az életpályáján a következő periódus a „megállapodottság” lesz A vállalkozások nem minden életfázist járnak be szükségszerűen, egyes periódusokat kihagyhatnak. A nyugati piacgazdaságok vállalkozásainál elsősorban azért maradnak ki életfázisok, mert más, esetleg előrehaladottabb periódusban lévő cégek felvásárolják őket. A magyarországi vállalkozásoknál eltérő jelenség tapasztalható. A legtöbb esetben a „kreativitási” fázis maradt ki az életútból Azoknál a vállalkozásoknál tapasztalható ez, ahol az irányítási feladatokat

vállaló tulajdonos vagy a tulajdonosok valamelyike megfelelő vezetői tapasztalattal rendelkezik. A magyarországi kis- és középvállalkozások életpályáján az egyes fejlődési szakaszok nem határolódnak el egymástól éles kontúrokkal: az új periódus jellemzői mellett a régebbi maradványai egy ideig megőrződnek. Általános jelenség, hogy a formalizált működés megteremtése csak lassan és fokozatosan megy végbe: a vállalkozások vezetői a gyakorlatban nehezen engedik ki a hatalmat a kezükből, a funkcionális egységek vagy önálló üzleti területek vezetői csak fokozatosan kapták 99 meg a tevékenységükhöz szükséges döntési jogokat. Ez azt is jelenti, hogy a vállalkozások döntő részénél nem valósul meg a tulajdonosi és a menedzseri szerepek szétválasztása. Ennek okai: • A magyarországi vállalkozások sikeres működtetésében óriási szerepe van a tulajdonos személyének és a személyéhez fűződő külső

kapcsolati rendszernek. A kapcsolatok átadása időigényes folyamat, amire tudatosan fel kell készülni. • Nem alakult még ki a döntési, felelősségi körök átadásának mechanizmusa. Gyakori, hogy a tulajdonosok csak a tevékenységi és a felelősségi kört adják át, a döntéshozatali jogot pedig minden területen megtartják. A bizalom hiánya megakadályozza az új vezető sikeres működését, nincs eszköze és tekintélye a vezetési feladatok ellátásához. • A döntési jogkörök átadását nehezíti, a vezetésre alkalmas, illetve arra vállalkozni akaró személyek hiánya is. A fiatal, felkészült szakemberekért folyó versenyben a kis- és középvállalkozások nem tudják felvenni a versenyt a nagy multinacionális cégek jövedelmi ajánlataival. 100