Gazdasági Ismeretek | Globalizáció » Mihálszky Gábor - A legeslegújabb kor, tények és vélemények a globalizációról

A legeslegújabb kor. Tények és vélemények a globalizációról ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI FŐISKOLAI KAR A LEGESLEGÚJABB KOR. TÉNYEK ÉS VÉLEMÉNYEK A GLOBALIZÁCIÓRÓL. KÉSZÍTETTE : MIHÁLSZKY GÁBOR – 17512 A legeslegújabb kor. Tények és vélemények a globalizációról 1. MIT JELENT A SZÓ, GLOBALIZÁCIÓ ? A globalizáció olyan folyamat ( vagy folyamathalmaz ), amely a társas viszonyok és tranzakciók térbeli szerveződésének átalakulásával jár, s ez kifejeződik a tevékenységek, interakció és hatalom kontinensek vagy régiók közötti áramlásában és hálózatában. (Held & McGrew, 1999) Más megfogalmazás szerint a globalizáció a világot átfogó kölcsönös összekapcsoltság kiszélesedése, intenzívebbé válása, fölgyorsulása és fokozódó hatása. 2. MELYEK A GLOBALIZÁCIÓT JELLEMZŐ LEGFŐBB VÁLTOZÁSOK ? A társadalmi, politikai és gazdasági tevékenység

kiterjesztése határokon, régiókon és kontinenseken át Kereskedelem, befektetések, pénzügyek, vándorlás, kultúra, kölcsönös összekapcsolódásának és áramlásának intenzívebbé vagy nagyobb volumenűvé válása A globális kölcsönös összekapcsoltság kiterjedtebbé, intenzívebbé válása hozzáköthető a globális interakciók és folyamatok fölgyorsulásához, ahogy a szállítás és kommunikáció egész világra kiterjedő rendszerei megnövelik a gondolatok, javak, információ, tőke és emberek eloszlásának sebességét. 3. A GLOBALIZÁCIÓS FELFOGÁSOK Hiperglobalisták felfogása Az államok gazdasági és politikai változásokon mennek át. Ezért tapasztalható a nemzetállamok eróziója és földarabolódása, a politikusok csökkenő hatalma. Az államok egyre inkább csak kapják és nem hozzák a döntéseket. Szkeptikusok felfogása Úgy vélik, hogy a mai globális viszonyoknak előzményeik vannak. Bár az utóbbi időben

megerősödött a nemzetközi és társadalmi aktivitás, ez sok területen éppen hogy megerősítette és megnövelte az állam hatalmát. A globális interakciók kiterjedésének, intenzitásának és sebességének növekedése összekapcsolható egyre mélyülő hatásukkal, ezzel távoli események hatásai nagy jelentőségre tehetnek szert, s a helyi jellegű fejleményeknek is hatalmas globális következményeik lehetnek. Ebben az értelemben a helyi dolgok és a nemzetközi ügyek közötti határok egyre inkább elmosódnak. Transzformácionisták felfogása A globalizáció új gazdasági, politikai és társadalmi körülményeket teremt, ezek közepette átalakul az államok hatalma és azok a feltételek, amelyek között működnek. A kimenetelt bizonytalannak látják, de szerintük a politikát többé nem lehet egyszerűen nemzetállamokra alapozni. A legeslegújabb kor. Tények és vélemények a globalizációról 4. A GLOBALIZÁCIÓT KÍSÉRŐ JELENSÉGEK

- A környezet pusztulása. A fejlett nyugati államok termelő eszközeiket olyan fejlődő országokba telepítik, ahol a környezetvédelmi előírások lehetővé teszik a környezetvédelmi költségek lefaragásával nagyobb profit szerzését. - Szegénység. A nyugati jóléti államok tőkét exportálnak fejlődő országokba, az ottani olcsó munkaerő révén megtermelt áruk hasznából finanszírozzák saját jóléti rendszerüket. A „kolonializált” országokban az alacsonyan tartott munkabérek konzerválják a szegénységet, míg a fejlettebb államokban a tömeges képzetlen munkaerő életszínvonala szakad le egyre inkább. - Kommunikációs forradalom. A határokon átívelő kommunikációs csatornák ( a műholdas távközlés, az Internet ) megszüntetik az információs elszigeteltségből fakadó hátrányokat - Új népvándorlás. A felsoroltak törvényszerű következménye ( pl a kommunikációs forradalom, a szegénység konzerválódása a

„fejlődő országok”-ban ) a migráció erősödése. Ez igen jelentős gondot okoz a jóléti kiadások körüli állandó politikai nyomásnak engedni kénytelen kormányzatoknak. - Nemzetállamok szuverenitásának megszűnése. A globalizálódó világban a rendszer működését garantáló politikai irányzatok szükségszerűen feláldozzák a nemzeti szuverenitást a gazdasági stabilitás érdekében. - Multinacionális vállalatok uralma. A nemzetállamok szuverenitásának gyengülése, ill. megszűnése után egyes nagyvállalatok veszik át a piac szabályozásának szerepét - Tömegkultúra egységessé válása. A globális világban erre specializálódott, a kultúrát formálni képes gépezetek ( a tömegtermelés miatt fajlagosan alacsonyabb előállítási költségekkel ) az egész világot egy adott kultúrkör ízléseinek, szokásainak elterjesztésével, szocializálós szerepet kezdenek betölteni. - Az angol, mint világnyelv. A versenyképes

munkavállaló, gazdasági szereplő rákényszerül egy közös verbális kommunikációs csatorna használatára, amely napjainkban kelettől nyugatig az angol nyelv - Nemzetközi terrorizmus. A gazdaságilag egyre inkább kettészakadó világban felélénkülnek az egyenlőtlenségekkel szembenálló mozgalmak Ezek közös kiindulópontjuk, ideológiai céljaik révén könnyen képesek összefogni akár több nemzet hasonlóan gondolkodó szerveződéseit. - Genetikai forradalom. - Globálisan pusztító fegyverek elterjedése. 5. MIÉRT VÁLNAK VÁLLALATOK A MULTINACIONÁLIS VILÁG RÉSZESEIVÉ ? - Így tudják a nemzetállami kontrollt megkerülni. - Ez a piacok bővítésének, a védővámok kikerülésének és a költségek leszorításának egyik legkézenfekvőbb megoldása. - Mert tudják, hogy ez egy olyan öngerjesztő folyamat, amelyben a nemzetállami keretek között megmaradó vállalatok lemaradnak a versenyben. A legeslegújabb kor. Tények és vélemények a

globalizációról VÉLEMÉNYEM A GLOBALIZÁCIÓRÓL. Először is magyarázattal szeretnék szolgálni a címet illetően. Marx formációelméletében döntő szerep jut a termelő eszközök birtoklásának, ezekből vezeti le a történelem folyamán egymást szükségszerűen követő társadalmi rendszereket. A kapitalizmusban a termelő eszközt birtokló réteg érdekeltségei egy-egy adott állam határain belül maradtak. A globalizáció korában egyfelől ennek a rétegnek mosódtak el a határai ( kisrészvényesek is jelentős részesedést birtokolhatnak ), másfelől a tulajdonosi struktúra is nemzeteken ível át, gyakran teljesen átláthatatlanná téve a gazdaságot. Ezért érzem egy újabb korszaknak az emberiség történelmében a globalizáció korát. Nem feledkeztem meg arról a tényről, hogy gyakorlatilag a földrajzi felfedezésektől eredeztethető ennek az „új világnak” a kialakulása. Más korszakok között sem lehet éles határvonalat

húzni, mégis pl. 476-hoz kötjük a középkor kezdetét. Nos, akkor mikor kezdődött logikám szerint a „legeslegújabb kor” ? 1999. novemberének végén, Seattle-ben a Világkereskedelmi Szervezet összejövetelétől várták – mindhiába - az új világkereskedelmi körtárgyalások megindulását Ekkor bontott zászlót a nemzetközi globalizációellenes mozgalom. A nemzetközi méretű szerveződésben helyet követeltek maguknak a globalizációban vesztes államok polgárai mellett a nyertes államok képviselői is. Egyszerű parasztemberektől a tudósokig, anarchistáktól a liberálisokig mindig egyre többen érezték úgy, hogy véleményüknek hangot kell adniuk. 2001-ben a genovai G-8 csúcstalálkozó a világ minden részéből 150.000 tiltakozót mozgatott meg Ezzel - számomra - bizonyítottá vált, hogy már nem kizárólag a világ fejlettebb felén élő társadalmak problémájáról van szó. Alan Freeman írja le a következő történetet, a

Szabadkereskedelem mítosza c. írásában, amely jól példázza a globalizált világ furcsaságát, az új világ gazdasági rendjét : " Az évtized elején járunk, a jelszó: liberalizáció. A lengyel nagyipar, telve lelkesedéssel az új keletû szabadpiaci modell iránt, feltérképezte az exportlehetõségeket, és kijelölt egy figyelemre méltó célcsoportot: az amerikai golfozók közösségét. Rádöbbentek, hogy Lengyelország képes volna jól eladható, olcsó és strapabíró kulik elõállítására; a piaci reformoknak kétségtelenül megvolt a maguk elõnyös oldala. Sajnos, ugyanez nem mondható el az amerikai golfkuli-gyártásról. Gyógyszert kellett találni: az amerikai dömping-szabályozás tiltja bármilyen árucikk "normál értéken" aluli behozatalát, amennyiben az veszélyezteti az amerikai termelõket. A normál érték az exportáló országban érvényes eladási árat jelenti, azonban a golfkuli nem számított elterjedt

árucikknek egy olyan országban, ahol a lakosság fele éhezett. A másik szóba jöhetõ megközelítés szerint, jóllehet elhajlásnak hangzik, a normál érték a gyártási költséggel egyenlõ. De mivel Lengyelország piaci reformjai még nem teljesedtek ki, ennél fogva eleve nem lehetett szó kompetitivitásról, tehát a hazai elõállítási költséget nem lehetett alapul venni. Minthogy Lengyelország gazdasági tanácsadói lankadatlanul azt erõsítették, hogy Lengyelországból csak hatékony piacgazdaság válhat, meg kell bocsátanunk, ha valaki ezek után mégis arra gondolna, hogy ez a költség meghaladhatja a "normál érték" nagyságát. Szerencsére a Kongresszus gyakorlatias testület, és életbe léptette állandó eljárási gyakorlatát, azaz keresett egy A legeslegújabb kor. Tények és vélemények a globalizációról olyan országot, melynek körülményei Lengyelországéhoz hasonlóak, és megvizsgálta, hogy mennyibe kerül ott egy

golfkuli elõállítása. A választás, alapos megfontolás után. Kanadára esett Kézenfekvõ, gondolná az ember, eltekintve attól a csekélyke hiányosságtól, hogy Kanadában nem gyártanak golfkulit A Kongresszust semmi nem rettenthette vissza A következõ meghatározást fogadta el: egy lengyelországi golfkuli normál értéke az az ár, mely fedezné a Kanadában való elõállítás költségeit, amennyiben ott gyártanának ilyesmit. Ezek után büntetõ vámmal sújtottak minden Lengyelországból behozott golfkulit, melynek mértéke a fenti összeg és az Egyesült Államokbeli eladási ár különbözetébõl tevõdött ki. Így ért véget a lengyel kiviteli siker, mely soha el sem kezdõdött. " Ez a történet egy mítosznak a cáfolata. A szövetségesek 1944-es Bretton Woods-i Szerződése által létrehozott, a háború utáni gazdasági világrend meghatározására hivatott GATT-egyezmény1, majd az ebből kialakult WTO2 hivatott "ellenőrizni"

a világpiacot. A fent idézett lengyel történethez hasonló esetek miatt érzik mítosznak mindezt a kevésbé fejlett gazdaságú országok. Lássuk néhány jellemző számot globalizált világunk megítélésére : - 1972 és 1997 között a világtermelés 8-szorosára, a világexport 13-szorosára, a nemzetközi működő tőke áramlás 18-szorosára, a globális pénzügyi tranzakciók 42-szeresükre nőttek. - 1999-ben 25.000 világméretű vállalati fúzió jött létre, 1990-ben ennek az egyharmada. Az ún stratégiai szövetségépítések ( határokon átívelő fuzionálások ) 800 milliárd dollár értéket értek el 99-ben, ötször annyit, mint 90-ben. - A XIX. szd elején a világon az egy főre jutó átlagos évi jövedelem 650 dollár körül volt, nem túl jelentős regionális különbségekkel Mára egyes országok ennek a húszszorosát is elérik, míg Afrikában egyes országok már ezt a szintet sem. - A világ lakosságának 20 %-a a világ

GDP-jének 2 %-át mondhatja magáénak, a leggazdagabb 1 % ( kb. 60 millió ember ) pedig akkora összjövedelemmel rendelkezik, mint a legszegényebb 57 % ( 3 milliárd ember ) - 1967 és 1988 között az abszolút elszegényedettek száma 71 millióról 800 millió fölé, tizenkétszeresére nőtt. - Az USA-ban 1994 és 2000 között viszont felére csökkent a szociális segélyben részesülők száma. A szegények száma 15 %-ról 12 %-ra csökkent - Az életminőségi jellemzők területén jelentős az előrelépés ( halandósági ráta, iskolai oktatás kiterjesztése, jobb orvosi ellátás, egészséges lakó- és életkörülmények ), az abszolút szegénységben élők száma a világon a legutolsó egy évtized alatt 100 millió fővel csökkent. 1 GATT ( General Agreements of Tariffs and Trade ) - Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény 2 WTO ( World Trade Organization ) - Világkereskedelmi Szervezet A legeslegújabb kor. Tények és

vélemények a globalizációról A globalizáció megítéléséhez objektívan közelíteni nehéz feladat. Könynyíthet rajta, ha néhány általános érvényű megjegyzést rögzítünk : 1. A globalizáció nem jövedelmeket és költségeket oszt el újra, hanem lehetőséget teremt többletjövedelem termelésére és elosztására. ( Azt, hogy ezekkel a lehetőségekkel ki hogyan, milyen gazdaságpolitikával él, nem a globalizációs játékszabályok határozzák meg, hanem a következmények igazolják. ) 2. A globalizáció egyszerre növel és csökkent különbségeket Pl az információs technikához való hozzáférés lehetősége javítja a szegényebbek munkához jutásának lehetőségeit is, viszont akik ezzel a lehetőséggel nem tudnak élni, azokat marginalizálja. 3. A magukat vesztesnek vallók két csoportját lehet megkülönböztetni, az egyik csoport az abszolút veszteseké, akik valóban rosszabbul élnek. A másik a realtív vesztesek csoportja, akik

nem élnek roszszabbul, de nem részesednek a globalizáció eredményeiből olyan mértékben, mint annak nyertesei. 4. A termelés és az érintkezés egyre inkább globálissá válik, de nincs egy "globális politikai egység". Az ENSZ és más nemzetközi szervezetek keretet adnak politikai konfliktusok megjelenítésének, rendezésének, de nem beszélhetünk világméretű belpolitikáról Claus Offe német politikai szociológus szerint az emberiség mai helyzete olyan, mintha egy nagy Jumbóval a levegőbe emelkedtünk volna, anélkül, hogy tudnánk, találunk-e majd valahol leszállópályát. Elvitathatatlan eredményei vannak ennek az "új világnak". Ma a világ bármely pontján megfelelő technika birtokában hozzá lehet jutni olyan információkhoz, amelyekhez 15-20 évvel ezelőtt igen kevesen fértek hozzá. Manapság nehezen elképzelhető etnikai tisztogatás, tömeges pusztítás, amelyet titokban lehet tartani. A mindent behálózó

információs csatornákon mindent elözönlenek a hírek. Ne feledkezzünk el azonban a veszélyekről sem, amelyekre jó példa 2001. szeptember 11-e, a World Trade Center elpusztítása Egy világgazdasági válság elindulása esetén a mi, fogyasztásra berendezkedett társadalmunk pillanatok alatti összeomlása például az afgán hegyi pásztorok életében semmiféle változást sem okozott volna Pillanatnyi jólétünket nagyon sok tényező veszélyezteti. A környezetszennyezés csökkentése az egyik legfontosabb megoldandó probléma. Az ökológiai egyensúly megbomlása aláássa azt a régi hitet, mely szerint a civilizációs haladás megoldja majd az emberiség minden problémáját. Gondoljunk bele abba, hogy a milliárdos lakosságú Kína gazdasági fejlődése esetén milyen veszélyek leselkedhetnek a világra ? A kínaiak félretennék kerékpárjaikat, s személyautót vásárolnának, és tételezzük fel, minden család vásárolna magának egy db

hűtőszekrényt, ezekkel tovább szennyezve a környezetet. A legeslegújabb kor. Tények és vélemények a globalizációról A szegénység elől menekülő tömegek elözönlik elsősorban az egykori gyarmatosítóikat, felmérhetetlen belső feszültségeket okozva a befogadó társadalmakban. Nyugat-Európában egyre több helyütt, Franciaországban és Hollandiában pedig a leglátványosabban, tűzik zászlajukra politikai erők a migráció problémáját kezelni képtelen jelenlegi állapotok reformját. A toleranciájáról méltón híres Hollandiában 10 % feletti a népességben a bevándorlók száma, amely a nagyvárosokban már a népesség egyharmadát is kiteszi. A javarészt képzetlen, eltérő kultúrából érkező bevándorlók nagyobbik része a befogadó országokban sem talál magának munkát, illetve ha mégis, akkor pedig állandóan azzal kell szembesülnie, hogy az "őslakosok" elől szerezte azt meg. Ez pedig lappangó belső

feszültséget okoz, amelynek kitörése előre kiszámíthatatlan következményekkel járhat. A tömegpusztító fegyverek tökéletesedése és elterjedése miatt a politikai felelősségnek nincs többé racionális mértéke, s ez roppant veszélyeket hord magában - vélte Günther Anders a 80-as években. Azóta a kétpólusú világ megszűnt, de egyes becslések szerint a tudományos kutatásoknak mintegy 40 %-át kitevő, s korábban a hadiipart szolgáló szellemi kapacitás igen jelentős hányada ma szinte ellenőrizetlenül áramlik a világban. Olyan mértékű pusztításra képes fegyverek állnak az emberiség birtokában, amelyekkel saját civilizációját pusztíthatja el. Korunkban jelentősen megnőtt az egész életen át tartó tanulás jelentősége. Aki a határok nélküli világ munkaerőpiacán versenyben akar maradni, annak képeznie kell magát. Az elmúlt években jelentek meg a mindennapi kommunikációban az "információs társadalom", a

"tudásalapú társadalom" kifejezések. Nem kizárólag az információs és kommunikációs technológiák fejlődése az, ami szerepet játszik a változásokban. A gazdasági növekedés 70-80 %-a mögött érhető tetten új és magasabb színvonalú tudás. A modern világban a hatalom, a presztízs és a jólét elsődleges forrásává vált a tudás. A nemzeti identitás és a globalizáció sokak szerint egymást kizáró okok. A globalizációt kísérő negatív hatások kiküszöbölésére azonban vannak lehetőségek Az országokat irányító elitcsoportoknak elkötelezetteknek kell lenniük, hogy a globalizációs erők által erősen behatárolt mozgástérben az országok érdekeit a lehető legnagyobb mértékben érvényesítsék. Bár a globalizáció megítélésében álláspontom kicsit közelebb áll a tiltakozó mozgalmak képviselőinek nézeteihez, mégsem érzem úgy, hogy az egész társadalmi átalakulás mögött tudni vélt konspirációs

teóriákat feltétel nélkül el kellene fogadnom. Ezért készen állok meglátásaimról vitatkozni, s meghallgatom, illetve elolvasom mindkét oldal ( ellenzők - hívek ) publikációit, még úgy is, hogy szerzőik korábbi véleményeivel esetleg nem értettem egyet. Viszont elutasítom az olyan megnyilatkozásokat, amelyek elvből kirekesztik a vitákból az azzal egyet nem értőket. A legeslegújabb kor. Tények és vélemények a globalizációról Felhasznált irodalom : A globalizáció kihívásai és Magyarország. Napvilág Kiadó, 2001 Inotai András : Gondolatok a globalizációról Balogh András : Nemzet versus globalizáció Gazsó Ferenc : A társadalmi szerkezetváltozás trendjei. Nyíri Lajos : A tudás szerepe az új társadalomban. Alan Freeman : A szabadkereskedelem mítosza. A GATT és a Világkereskedelmi Szervezet Bayer József : A politikai gondolkodás története. Osiris, 2001 Árva László - Diczházi Bertalan : Globalizáció. Kairosz

Kiadó, 2001