Média Ismeretek | Sajtó » Lapszerkesztés, tipográfia

Adatlap

Év, oldalszám:2001, 6 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:339
Feltöltve:2006. augusztus 22
Méret:66 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

0 HÁZI DOLGOZAT Lapszerkesztés, tipográfia tantárgyból Évfolyam: 1/1 Szak: kommunikáció-művelődésszervező Nyíregyháza, 2001. november 29 1 1. Feladat: Jellemezze a tipográfiai pontrendszer kialakulásának folyamatát és gyakorlati jelentőségét! 2. Feladat: Hasonlítsa össze egy szabadon választott hetilap és egy napilap tördelési stílusát! Milyen azonosságok és eltérések vannak tipográfiájukban, megjelenésükben. 3. Feladat: DTP (Desk Top Publishing) A számítástechnika megjelenése milyen forradalmi újításokat eredményezett a modern újságkészítésben? 1: . Feladat: A tipometria vagy tipográfiai pontrendszer a betűszedésben használt egységes méretrendszer. A tipográfiai pontrendszer kialakulása Gutenberg első nyomtatott könyvének megjelenése után még váratott magára. A régi nyomdászatban a betűméret meghatározására kialakultak különböző elnevezések, de ezek valójában csak szokásokon alapuló elnevezések

voltak. Inkább megtévesztették a nyomdászokat mint segítették volna. Szükség volt tehát egy egységes pontrendszer kialakítására. A tipometria kialakítását 1730 körül kezdte meg a francia S. P Fournier A folytatásban többen is részt vettek: mint például a szintén francia Firmin Didot. Aki 1770-ben a tizenkettes számrendszer szerint a francia királyi láb 6x12x12-ed részeként határozta meg a pontot. A szisztémát Didot-ról nevezték el Berthold és Förster 1881-ben a méterhez igazította a pontrendszert. 1 pont a méter 2660-ad része, kerekítve 0,376 mm 12 p=1 ciceró. A betűnagyságokat a pontrendszer alapján állapították meg A amerikai-angol pontrendszer 1886 óta a hüvelykkel van összehangolva, melynek mérete eltér a Didot pont méretétől. A pica-pontrendszer egyre elterjedtebbé vált a mai nyomdászatban. Magyarországon még 1960-ban is használatban volt a Didot pontrendszer a számítógép elterjedésével azonban egyre inkább

feledésbe merül. A tipográfiai pontrendszer elengedhetetlen kellék a lapszerkesztésnél. A lapkészítés minden szakaszában szükség van a használatára. A nyomdában kerülő anyagokat, az összes szedési művelettel kapcsolatos méretet a szedéstükröt, hasábszélességet, a cím- és szövegszedést a pontrendszer segítségével határozzuk meg. Néhány helyen az illusztráció méretét is ciceróban mérik 2 1, a 2 és a 3 pont csak vonalat és vonalközt jelez. 4 pontnál kezdődnek a betűnagyságok elnevezései melyek a betű törzsének a nagyságát jelzik. Leggyakrabban használt szövegbetűk a petit és a borgiszt. 12 ponttól kezdődnek a címek és az alcímek Némely esetben szükség van a ciceró milliméterre centiméterre való átszámítására. Ilyen eset például amikor a nyomdában fotók és illusztrációk méretét kell megadni. 2. Feladat: Napilap: Magyar Nemzet (polgári napilap) Hetilap: Figyelő (üzleti és gazdasági hetilap) Az

első szembetűnő különbség a két lap között a formátumában van: a Magyar Nemzet A3-as míg a Figyelő A4-es formátumú. Különbség fedezhető fel a terjedelmükben is a Magyar Nemzet körül-belül ¼-e a Figyelőnek. Mindkét lap címlapjának tetején található a lap megnevezése, cím alatt vagy mellett a típusa ( polgári napilap, üzleti és gazdasági hetilap). A lapok címe mellett található az évfolyam, a szám és a lap ára. A Magyar Nemzet címlapja tipográfiáját tekintve mozgalmasabb mint a Figyelő című hetilapé. A Magyar Nemzet első oldalán több cikket is közölnek A címoldal vegyes szerkesztésű. Legalább 5-6 részre van osztva Az újságcím alatt több cím is található rövid tartalmi ismertetéssel és az oldalszám feltűntetésével. Az oldal közepén található általában egy 4 hasábos tömb egy hasonló méretű képpel. A tömb két oldalán található egy-egy zászlós tördelésű cikk. A lap alján pedig 2-3 tömbös

tördelésű anyag van. A címek alatt alcímek vagy 6-8 soros kisfokozatú félkövérből szedett szöveg található mely a cikkre utal. A címlap fekete-fehér nem találhatók rajta színes képek s a betűk is feketével vannak szedve. Tipográfiai stílusa konzervatív A Figyelő címlapja tördelési szempontból egyszerűbb mint a Magyar Nemzet. A Figyelő első oldalán nem találhatók cikkek. A címoldalon általában egy nagy kép (lehet egész oldalas is) és több (2-3) kis méretű kép található. 3 A kis képek alatt a képhez tartozó cikkek címei és a megfelelő oldalszám van feltűntetve. A Figyelő címlapja a Magyar Nemzettel szemben színes: színesek a képek és a betűk is. Tipográfiai stílusát tekintve modern, illusztrált. A Magyar Nemzet egy- egy oldalán több cikk is helyet foglal, az olvasó sokféle eseményről is értesül. Az oldalak általában tömbös vagy vegyes tördelésűek A Figyelő ezzel szemben többnyire zászlós

tördelésű. A cikkek mindkét lapban képekkel grafikonokkal vannak illusztrálva. A Magyar Nemzet cikkei viszonylag rövidek az olvasó számára világos részletek, összefoglalások az egyes eseményekről. A Figyelő részletesebben foglalkozik az egyes témákkal, némely cikk esetleg több oldalon is tart. A címek félkövér nagyméretű betűkkel vannak szedve mindkét újságban. A Figyelő színes képeket és betűket használ a cikkekhez is, ezzel szemben a Magyar Nemzet a színes képeket és betűket csak a hirdetésekhez alkalmazza. A címek alatti alcímek és a cikkre utaló néhány soros szövegek mindkét lapban megtalálhatóak. A Magyar Nemzet ezeket a szövegeket a cikkel azonos méretű félkövér betűvel írja, a Figyelő ezzel szemben a cikk szövegétől eltérő nagyobb általában dőlt betűket használ. Mindkét újság oldalainak tetején fel van tűntetve az aktuális rovat címe. A lap címét és a dátumot a Magyar Nemzet az oldalak tetején

míg a Figyelő a lap alján helyezi el. A hirdetések elhelyezése is hasonló a két lapnál. A hirdetéseket keretbe foglalják elkülönítve a szövegtől. Alkalmaznak egész oldalt betöltő hirdetéseket A Magyar Nemzetnek nincs tartalomjegyzéke, míg a Figyelő terjedelmére való tekintettel a 4-5. oldal körül közli a tartalomjegyzékét 4 3. Feladat: DTP: Desk Top Publishing ( irodai kiadványszerkesztés) Gutenberg óta vagyis a könyvnyomtatás feltalálása óta sokat változott a könyvek, kiadványok szerkesztésének módja. A számítógép megjelenése mint sok minden másban áttörő változást hozott a kiadvány szerkesztésben is. Megjelenése előtt az újságkészítőknek sokkal nehezebb dolguk volt ha egy könyvet vagy valamilyen kiadványt akartak elkészíteni. A meglévő technikai felszerelésükkel sokkal több időbe került a szerkesztés, tervezés és a képek megjelenítése. A számítógép ma már segítséget nyújt a szövegek

megformálásában, tervezésében, tördelésében. Különböző kiadványszerkesztő programok állnak az újságkészítők segítségére. Ezeknek a programoknak a segítségével sokkal hatékonyabban és gyorsabban lehet dolgozni. Ilyen kiadványszerkesztő programok: a Microsoft Publisher, Quark Xpress, Corel Ventura stb. A programok erőssége a megjelenítés, a nyomdai előkészítésben van elengedhetetlen szerepük. Segítségükkel ma már az újságokban látható képek és szövegek sokkal esztétikusabbak, mint elődeik. A képek és a betűk színesebbek, változatosabbak jobban vonzzák az olvasóközönséget. E programok lehetővé teszik a szerkesztők számára, hogy küllemében minél változatosabb, exkluzívabb lapokat tudjanak teremteni a számunkra és, hogy a szerkesztő egyben kiadóvá is váljon. Az Internet segítségével pedig a legfrissebb információkat, újdonságokat - akár a világ minden tájáról - a lehető leghamarabb birtokba vehetik

és hasznosíthatják a kiadványszerkesztésben. A nyomdászok körében a Didot féle pontrendszer pedig egyre inkább feledésbe merül s a pica – pontrendszer kezd elterjedtebbé válni. A számítógép megjelenése tehát forradalmi áttörést hozott nemcsak mindennapi életünkben, hanem az újságkészítésben is. Ma már magunk komponálhatjuk meg újságainkat. Hol van a DTP felső határa? Ezt nehéz megmondani, a technikai fejlődés megállíthatatlan. 5 Forrás: Virágvölgyi Péter – A tipográfia mestersége számítógéppel Radics Vilmos–Ritter Aladár - Lapszerkesztés, tipográfia